﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3331. számú
törvényjavaslat
a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz
kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2007. június
2007. évi ... törvény
a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz
kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyesült Nemzetek keretében
2006.	december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) és az ahhoz kapcsolódó
Fakultatív Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§
(1)	Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
(2)	Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
„Convention on the Rights of Persons with Disabilities
Preamble
The States Parties to the present Convention,
(a)	Recalling the principles proclaimed in the Charter of the United Nations which
recognize the inherent dignity and worth and the equal and inalienable rights of all
members of the human family as the foundation of freedom, justice and peace in the
world,
(b)	Recognizing that the United Nations, in the Universal Declaration of Human
Rights and in the International Covenants on Human Rights, has proclaimed and
agreed that everyone is entitled to all the rights and freedoms set forth therein, without
distinction of any kind,
(c)	Reaffirming the universality, indivisibility, interdependence and interrelatedness
of all human rights and fundamental freedoms and the need for persons with
disabilities to be guaranteed their full enjoyment without discrimination,
(d)	Recalling the International Covenant on Economic, Social and Cultural Rights,
the International Covenant on Civil and Political Rights, the International Convention
on the Elimination of All Forms of Racial Discrimination, the Convention on the
Elimination of All Forms of Discrimination against Women, the Convention against
Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, the
Convention on the Rights of the Child, and the International Convention on the
Protection of the Rights of All Migrant Workers and Members of Their Families,
(e)	Recognizing that disability is an evolving concept and that disability results
from the interaction between persons with impairments and attitudinal and
environmental barriers that hinders their full and effective participation in society on
an equal basis with others,
(f)	Recognizing the importance of the principles and policy guidelines contained in
the World Programme of Action concerning Disabled Persons and in the Standard
Rules on the Equalization of Opportunities for Persons with Disabilities in influencing
the promotion, formulation and evaluation of the policies, plans, programmes and
actions at the national, regional and international levels to further equalize
opportunities for persons with disabilities,
(g)	Emphasizing the importance of mainstreaming disability issues as an integral
part of relevant strategies of sustainable development,
(h)	Recognizing also that discrimination against any person on the basis of
disability is a violation of the inherent dignity and worth of the human person,
(i)	Recognizing further the diversity of persons with disabilities,
(j) Recognizing the need to promote and protect the human rights of all persons
with disabilities, including those who require more intensive support,
(k) Concerned that, despite these various instruments and undertakings, persons
with disabilities continue to face barriers in their participation as equal members of
society and violations of their human rights in all parts of the world,
(l) Recognizing the importance of international cooperation for improving the
living conditions of persons with disabilities in every country, particularly in
developing countries,
(m) Recognizing the valued existing and potential contributions made by persons
with disabilities to the overall well-being and diversity of their communities, and that
the promotion of the full enjoyment by persons with disabilities of their human rights
and fundamental freedoms and of full participation by persons with disabilities will
result in their enhanced sense of belonging and in significant advances in the human,
social and economic development of society and the eradication of poverty,
(n) Recognizing the importance for persons with disabilities of their individual
autonomy and independence, including the freedom to make their own choices,
2
(o)	Considering that persons with disabilities should have the opportunity to be
actively involved in decision-making processes about policies and programmes,
including those directly concerning them,
(p) Concerned about the difficult conditions faced by persons with disabilities who
are subject to multiple or aggravated forms of discrimination on the basis of race,
colour, sex, language, religion, political or other opinion, national, ethnic, indigenous
or social origin, property, birth, age or other status,
(q) Recognizing that women and girls with disabilities are often at greater risk, both
within and outside the home of violence, injury or abuse, neglect or negligent
treatment, maltreatment or exploitation,
(r) Recognizing that children with disabilities should have full enjoyment of all
human rights and fundamental freedoms on an equal basis with other children, and
recalling obligations to that end undertaken by States Parties to the Convention on the
Rights of the Child,
(s) Emphasizing the need to incorporate a gender perspective in all efforts to
promote the full enjoyment of human rights and fundamental freedoms by persons
with disabilities,
(t) Highlighting the fact that the majority of persons with disabilities live in
conditions of poverty, and in this regard recognizing the critical need to address the
negative impact of poverty on persons with disabilities,
(u) Bearing in mind that conditions of peace and security based on full respect for
the purposes and principles contained in the Charter of the United Nations and
observance of applicable human rights instruments are indispensable for the full
protection of persons with disabilities, in particular during armed conflicts and foreign
occupation,
(v) Recognizing the importance of accessibility to the physical, social, economic
and cultural environment, to health and education and to information and
communication, in enabling persons with disabilities to fully enjoy all human rights
and fundamental freedoms,
(w) Realizing that the individual, having duties to other individuals and to the
community to which he or she belongs, is under a responsibility to strive for the
promotion and observance of the rights recognized in the International Bill of Human
Rights,
(x) Convinced that the family is the natural and fundamental group unit of society
and is entitled to protection by society and the State, and that persons with disabilities
and their family members should receive the necessary protection and assistance to
enable families to contribute towards the full and equal enjoyment of the rights of
persons with disabilities,
(y) Convinced that a comprehensive and integral international convention to
promote and protect the rights and dignity of persons with disabilities will make a
significant contribution to redressing the profound social disadvantage of persons with
3
disabilities and promote their participation in the civil, political, economic, social and
cultural spheres with equal opportunities, in both developing and developed countries,
Have agreed as follows:
Article 1
Purpose
The purpose of the present Convention is to promote, protect and ensure the full
and equal enjoyment of all human rights and fundamental freedoms by all persons
with disabilities, and to promote respect for their inherent dignity.
Persons with disabilities include those who have long-term physical, mental,
intellectual or sensory impairments which in interaction with various barriers may
hinder their full and effective participation in society on an equal basis with others.
Article 2
Definitions
For the purposes of the present Convention:
„Communication” includes languages, display of text, Braille, tactile
communication, large print, accessible multimedia as well as written, audio, plain-
language, human-reader and augmentative and alternative modes, means and formats
of communication, including accessible information and communication technology;
„Language” includes spoken and signed languages and other forms of non-spoken
languages;
„Discrimination on the basis of disability” means any distinction, exclusion or
restriction on the basis of disability which has the purpose or effect of impairing or
nullifying the recognition, enjoyment or exercise, on an equal basis with others, of all
human rights and fundamental freedoms in the political, economic, social, cultural,
civil or any other field. It includes all forms of discrimination, including denial of
reasonable accommodation;
„Reasonable accommodation” means necessary and appropriate modification and
adjustments not imposing a disproportionate or undue burden, where needed in a
particular case, to ensure to persons with disabilities the enjoyment or exercise on an
equal basis with others of all human rights and fundamental freedoms;
„Universal design” means the design of products, environments, programmes and
services to be usable by all people, to the greatest extent possible, without the need for
4
adaptation or specialized design. “Universal design” shall not exclude assistive devices
for particular groups of persons with disabilities where this is needed.
Article 3
General principles
The principles of the present Convention shall be:
(a)	Respect for inherent dignity, individual autonomy including the freedom to
make one’s own choices, and independence of persons;
(b)	Non-discrimination;
(c)	Full and effective participation and inclusion in society;
(d)	Respect for difference and acceptance of persons with disabilities as part of
human diversity and humanity;
(e)	Equality of opportunity;
(f)	Accessibility;
(g)	Equality between men and women;
(h)	Respect for the evolving capacities of children with disabilities and respect for
the right of children with disabilities to preserve their identities.
Article 4
General obligations
1.	States Parties undertake to ensure and promote the full realization of all human
rights and fundamental freedoms for all persons with disabilities without
discrimination of any kind on the basis of disability. To this end, States Parties
undertake:
(a)	To adopt all appropriate legislative, administrative and other measures for the
implementation of the rights recognized in the present Convention;
(b)	To take all appropriate measures, including legislation, to modify or abolish
existing laws, regulations, customs and practices that constitute discrimination against
persons with disabilities;
(c)	To take into account the protection and promotion of the human rights of
persons with disabilities in all policies and programmes;
(d)	To refrain from engaging in any act or practice that is inconsistent with the
present Convention and to ensure that public authorities and institutions act in
conformity with the present Convention;
5
(e)	To take all appropriate measures to eliminate discrimination on the basis of
disability by any person, organization or private enterprise;
(f)	To undertake or promote research and development of universally designed
goods, services, equipment and facilities, as defined in article 2 of the present
Convention, which should require the minimum possible adaptation and the least cost
to meet the specific needs of a person with disabilities, to promote their availability
and use, and to promote universal design in the development of standards and
guidelines;
(g)	To undertake or promote research and development of, and to promote the
availability and use of new technologies, including information and communications
technologies, mobility aids, devices and assistive technologies, suitable for persons
with disabilities, giving priority to technologies at an affordable cost;
(h)	To provide accessible information to persons with disabilities about mobility
aids, devices and assistive technologies, including new technologies, as well as other
forms of assistance, support services and facilities;
(i)	To promote the training of professionals and staff working with persons with
disabilities in the rights recognized in this Convention so as to better provide the
assistance and services guaranteed by those rights.
2.	With regard to economic, social and cultural rights, each State Party undertakes
to take measures to the maximum of its available resources and, where needed, within
the framework of international cooperation, with a view to achieving progressively the
full realization of these rights, without prejudice to those obligations contained in the
present Convention that are immediately applicable according to international law.
3.	In the development and implementation of legislation and policies to implement
the present Convention, and in other decision-making processes concerning issues
relating to persons with disabilities, States Parties shall closely consult with and
actively involve persons with disabilities, including children with disabilities, through
their representative organizations.
4.	Nothing in the present Convention shall affect any provisions which are more
conducive to the realization of the rights of persons with disabilities and which may be
contained in the law of a State Party or international law in force for that State. There
shall be no restriction upon or derogation from any of the human rights and
fundamental freedoms recognized or existing in any State Party to the present
Convention pursuant to law, conventions, regulation or custom on the pretext that the
present Convention does not recognize such rights or freedoms or that it recognizes
them to a lesser extent.
5.	The provisions of the present Convention shall extend to all parts of federal
states without any limitations or exceptions.
Article 5
Equality and non-discrimination
6
1.	States Parties recognize that all persons are equal before and under the law and
are entitled without any discrimination to the equal protection and equal benefit of the
law.
2.	States Parties shall prohibit all discrimination on the basis of disability and
guarantee to persons with disabilities equal and effective legal protection against
discrimination on all grounds.
3.	In order to promote equality and eliminate discrimination, States Parties shall
take all appropriate steps to ensure that reasonable accommodation is provided.
4.	Specific measures which are necessary to accelerate or achieve de facto equality
of persons with disabilities shall not be considered discrimination under the terms of
the present Convention.
Article 6
Women with disabilities
1.	States Parties recognize that women and girls with disabilities are subject to
multiple discrimination, and in this regard shall take measures to ensure the full and
equal enjoyment by them of all human rights and fundamental freedoms.
2.	States Parties shall take all appropriate measures to ensure the full development,
advancement and empowerment of women, for the purpose of guaranteeing them the
exercise and enjoyment of the human rights and fundamental freedoms set out in the
present Convention.
Article 7
Children with disabilities
1.	States Parties shall take all necessary measures to ensure the full enjoyment by
children with disabilities of all human rights and fundamental freedoms on an equal
basis with other children.
2.	In all actions concerning children with disabilities, the best interests of the child
shall be a primary consideration.
3.	States Parties shall ensure that children with disabilities have the right to express
their views freely on all matters affecting them, their views being given due weight in
accordance with their age and maturity, on an equal basis with other children, and to
be provided with disability and age-appropriate assistance to realize that right.
Article 8
Awareness-raising
7
1.	States Parties undertake to adopt immediate, effective and appropriate measures:
(a)	To raise awareness throughout society, including at the family level, regarding
persons with disabilities, and to foster respect for the rights and dignity of persons with
disabilities;
(b)	To combat stereotypes, prejudices and harmful practices relating to persons
with disabilities, including those based on sex and age, in all areas of life;
(c)	To promote awareness of the capabilities and contributions of persons with
disabilities.
2.	Measures to this end include:
(a)	Initiating and maintaining effective public awareness campaigns designed:
(i)	To nurture receptiveness to the rights of persons with disabilities;
(ii)	To promote positive perceptions and greater social awareness towards
persons with disabilities;
(iii)	To promote recognition of the skills, merits and abilities of persons with
disabilities, and of their contributions to the workplace and the labour market;
(b)	Fostering at all levels of the education system, including in all children from an
early age, an attitude of respect for the rights of persons with disabilities;
(c)	Encouraging all organs of the media to portray persons with disabilities in a
manner consistent with the purpose of the present Convention;
(d)	Promoting awareness-training programmes regarding persons with disabilities
and the rights of persons with disabilities.
Article 9
Accessibility
1.	To enable persons with disabilities to live independently and participate fully in
all aspects of life, States Parties shall take appropriate measures to ensure to persons
with disabilities access, on an equal basis with others, to the physical environment, to
transportation, to information and communications, including information and
communications technologies and systems, and to other facilities and services open or
provided to the public, both in urban and in rural areas. These measures, which shall
include the identification and elimination of obstacles and barriers to accessibility,
shall apply to, inter alia:
(a)	Buildings, roads, transportation and other indoor and outdoor facilities,
including schools, housing, medical facilities and workplaces;
(b)	Information, communications and other services, including electronic services
and emergency services.
8
2.	States Parties shall also take appropriate measures to:
(a)	Develop, promulgate and monitor the implementation of minimum standards
and guidelines for the accessibility of facilities and services open or provided to the
public;
(b)	Ensure that private entities that offer facilities and services which are open or
provided to the public take into account all aspects of accessibility for persons with
disabilities;
(c)	Provide training for stakeholders on accessibility issues facing persons with
disabilities;
(d)	Provide in buildings and other facilities open to the public signage in Braille
and in easy to read and understand forms;
(e)	Provide forms of live assistance and intermediaries, including guides, readers
and professional sign language interpreters, to facilitate accessibility to buildings and
other facilities open to the public;
(f)	Promote other appropriate forms of assistance and support to persons with
disabilities to ensure their access to information;
(g)	Promote access for persons with disabilities to new information and
communications technologies and systems, including the Internet;
(h)	Promote the design, development, production and distribution of accessible
information and communications technologies and systems at an early stage, so that
these technologies and systems become accessible at minimum cost.
Article 10
Right to life
States Parties reaffirm that every human being has the inherent right to life and
shall take all necessary measures to ensure its effective enjoyment by persons with
disabilities on an equal basis with others.
Article 11
Situations of risk and humanitarian emergencies
States Parties shall take, in accordance with their obligations under international
law, including international humanitarian law and international human rights law, all
necessary measures to ensure the protection and safety of persons with disabilities in
situations of risk, including situations of armed conflict, humanitarian emergencies and
the occurrence of natural disasters.
9
Article 12
Equal recognition before the law
1.	States Parties reaffirm that persons with disabilities have the right to recognition
everywhere as persons before the law.
2.	States Parties shall recognize that persons with disabilities enjoy legal capacity
on an equal basis with others in all aspects of life.
3.	States Parties shall take appropriate measures to provide access by persons with
disabilities to the support they may require in exercising their legal capacity.
4.	States Parties shall ensure that all measures that relate to the exercise of legal
capacity provide for appropriate and effective safeguards to prevent abuse in
accordance with international human rights law. Such safeguards shall ensure that
measures relating to the exercise of legal capacity respect the rights, will and
preferences of the person, are free of conflict of interest and undue influence, are
proportional and tailored to the person’s circumstances, apply for the shortest time
possible and are subject to regular review by a competent, independent and impartial
authority or judicial body. The safeguards shall be proportional to the degree to which
such measures affect the person’s rights and interests.
5.	Subject to the provisions of this article, States Parties shall take all appropriate
and effective measures to ensure the equal right of persons with disabilities to own or
inherit property, to control their own financial affairs and to have equal access to bank
loans, mortgages and other forms of financial credit, and shall ensure that persons with
disabilities are not arbitrarily deprived of their property.
Article 13
Access to justice
1.	States Parties shall ensure effective access to justice for persons with disabilities
on an equal basis with others, including through the provision of procedural and age-
appropriate accommodations, in order to facilitate their effective role as direct and
indirect participants, including as witnesses, in all legal proceedings, including at
investigative and other preliminary stages.
2.	In order to help to ensure effective access to justice for persons with disabilities,
States Parties shall promote appropriate training for those working in the field of
administration of justice, including police and prison staff.
10
Article 14
Liberty and security of the person
1.	States Parties shall ensure that persons with disabilities, on an equal basis with
others:
(a)	Enjoy the right to liberty and security of person;
(b)	Are not deprived of their liberty unlawfully or arbitrarily, and that any
deprivation of liberty is in conformity with the law, and that the existence of a
disability shall in no case justify a deprivation of liberty.
2.	States Parties shall ensure that if persons with disabilities are deprived of their
liberty through any process, they are, on an equal basis with others, entitled to
guarantees in accordance with international human rights law and shall be treated in
compliance with the objectives and principles of this Convention, including by
provision of reasonable accommodation.
Article 15
Freedom from torture or cruel, inhuman or degrading treatment or
punishment
1.	No one shall be subjected to torture or to cruel, inhuman or degrading treatment
or punishment. In particular, no one shall be subjected without his or her free consent
to medical or scientific experimentation.
2.	States Parties shall take all effective legislative, administrative, judicial or other
measures to prevent persons with disabilities, on an equal basis with others, from
being subjected to torture or cruel, inhuman or degrading treatment or punishment.
Article 16
Freedom from exploitation, violence and abuse
1.	States Parties shall take all appropriate legislative, administrative, social,
educational and other measures to protect persons with disabilities, both within and
outside the home, from all forms of exploitation, violence and abuse, including their
gender-based aspects.
2.	States Parties shall also take all appropriate measures to prevent all forms of
exploitation, violence and abuse by ensuring, inter alia, appropriate forms of gender-
and age-sensitive assistance and support for persons with disabilities and their families
and caregivers, including through the provision of information and education on how
to avoid, recognize and report instances of exploitation, violence and abuse. States
Parties shall ensure that protection services are age-, gender- and disability-sensitive.
11
3.	In order to prevent the occurrence of all forms of exploitation, violence and
abuse, States Parties shall ensure that all facilities and programmes designed to serve
persons with disabilities are effectively monitored by independent authorities.
4.	States Parties shall take all appropriate measures to promote the physical,
cognitive and psychological recovery, rehabilitation and social reintegration of persons
with disabilities who become victims of any form of exploitation, violence or abuse,
including through the provision of protection services. Such recovery and reintegration
shall take place in an environment that fosters the health, welfare, self-respect, dignity
and autonomy of the person and takes into account gender- and age-specific needs.
5.	States Parties shall put in place effective legislation and policies, including
women- and child-focused legislation and policies, to ensure that instances of
exploitation, violence and abuse against persons with disabilities are identified,
investigated and, where appropriate, prosecuted.
Article 17
Protecting the integrity of the person
Every person with disabilities has a right to respect for his or her physical and
mental integrity on an equal basis with others.
Article 18
Liberty of movement and nationality
1.	States Parties shall recognize the rights of persons with disabilities to liberty of
movement, to freedom to choose their residence and to a nationality, on an equal basis
with others, including by ensuring that persons with disabilities:
(a)	Have the right to acquire and change a nationality and are not deprived of their
nationality arbitrarily or on the basis of disability;
(b)	Are not deprived, on the basis of disability, of their ability to obtain, possess
and utilize documentation of their nationality or other documentation of identification,
or to utilize relevant processes such as immigration proceedings, that may be needed to
facilitate exercise of the right to liberty of movement;
(c)	Are free to leave any country, including their own;
(d)	Are not deprived, arbitrarily or on the basis of disability, of the right to enter
their own country.
2.	Children with disabilities shall be registered immediately after birth and shall
have the right from birth to a name, the right to acquire a nationality and, as far as
possible, the right to know and be cared for by their parents.
12
Article 19
Living independently and being included in the community
States Parties to this Convention recognize the equal right of all persons with
disabilities to live in the community, with choices equal to others, and shall take
effective and appropriate measures to facilitate full enjoyment by persons with
disabilities of this right and their full inclusion and participation in the community,
including by ensuring that:
(a)	Persons with disabilities have the opportunity to choose their place of residence
and where and with whom they live on an equal basis with others and are not obliged
to live in a particular living arrangement;
(b)	Persons with disabilities have access to a range of in-home, residential and
other community support services, including personal assistance necessary to support
living and inclusion in the community, and to prevent isolation or segregation from the
community;
(c)	Community services and facilities for the general population are available on an
equal basis to persons with disabilities and are responsive to their needs.
Article 20
Personal mobility
States Parties shall take effective measures to ensure personal mobility with the
greatest possible independence for persons with disabilities, including by:
(a)	Facilitating the personal mobility of persons with disabilities in the manner and
at the time of their choice, and at affordable cost;
(b)	Facilitating access by persons with disabilities to quality mobility aids, devices,
assistive technologies and forms of live assistance and intermediaries, including by
making them available at affordable cost;
(c)	Providing training in mobility skills to persons with disabilities and to specialist
staff working with persons with disabilities;
(d)	Encouraging entities that produce mobility aids, devices and assistive
technologies to take into account all aspects of mobility for persons with disabilities.
Article 21
Freedom of expression and opinion, and access to information
States Parties shall take all appropriate measures to ensure that persons with
disabilities can exercise the right to freedom of expression and opinion, including the
13
freedom to seek, receive and impart information and ideas on an equal basis with
others and through all forms of communication of their choice, as defined in article 2
of the present Convention, including by:
(a)	Providing information intended for the general public to persons with
disabilities in accessible formats and technologies appropriate to different kinds of
disabilities in a timely manner and without additional cost;
(b)	Accepting and facilitating the use of sign languages, Braille, augmentative and
alternative communication, and all other accessible means, modes and formats of
communication of their choice by persons with disabilities in official interactions;
(c)	Urging private entities that provide services to the general public, including
through the Internet, to provide information and services in accessible and usable
formats for persons with disabilities;
(d)	Encouraging the mass media, including providers of information through the
Internet, to make their services accessible to persons with disabilities;
(e)	Recognizing and promoting the use of sign languages.
Article 22
Respect for privacy
1.	No person with disabilities, regardless of place of residence or living
arrangements, shall be subjected to arbitrary or unlawful interference with his or her
privacy, family, home or correspondence or other types of communication or to
unlawful attacks on his or her honour and reputation. Persons with disabilities have the
right to the protection of the law against such interference or attacks.
2.	States Parties shall protect the privacy of personal, health and rehabilitation
information of persons with disabilities on an equal basis with others.
Article 23
Respect for home and the family
1.	States Parties shall take effective and appropriate measures to eliminate
discrimination against persons with disabilities in all matters relating to marriage,
family, parenthood and relationships, on an equal basis with others, so as to ensure
that:
(a)	The right of all persons with disabilities who are of marriageable age to marry
and to found a family on the basis of free and full consent of the intending spouses is
recognized;
(b)	The rights of persons with disabilities to decide freely and responsibly on the
number and spacing of their children and to have access to age-appropriate
14
information, reproductive and family planning education are recognized, and the
means necessary to enable them to exercise these rights are provided;
(c)	Persons with disabilities, including children, retain their fertility on an equal
basis with others.
2.	States Parties shall ensure the rights and responsibilities of persons with
disabilities, with regard to guardianship, wardship, trusteeship, adoption of children or
similar institutions, where these concepts exist in national legislation; in all cases the
best interests of the child shall be paramount. States Parties shall render appropriate
assistance to persons with disabilities in the performance of their child-rearing
responsibilities.
3.	States Parties shall ensure that children with disabilities have equal rights with
respect to family life. With a view to realizing these rights, and to prevent
concealment, abandonment, neglect and segregation of children with disabilities,
States Parties shall undertake to provide early and comprehensive information,
services and support to children with disabilities and their families.
4.	States Parties shall ensure that a child shall not be separated from his or her
parents against their will, except when competent authorities subject to judicial review
determine, in accordance with applicable law and procedures, that such separation is
necessary for the best interests of the child. In no case shall a child be separated from
parents on the basis of a disability of either the child or one or both of the parents.
5.	States Parties shall, where the immediate family is unable to care for a child with
disabilities, undertake every effort to provide alternative care within the wider family,
and failing that, within the community in a family setting.
Article 24
Education
1.	States Parties recognize the right of persons with disabilities to education. With a
view to realizing this right without discrimination and on the basis of equal
opportunity, States Parties shall ensure an inclusive education system at all levels and
life long learning directed to:
(a)	The full development of human potential and sense of dignity and self-worth,
and the strengthening of respect for human rights, fundamental freedoms and human
diversity;
(b)	The development by persons with disabilities of their personality, talents and
creativity, as well as their mental and physical abilities, to their fullest potential;
(c)	Enabling persons with disabilities to participate effectively in a free society.
2.	In realizing this right, States Parties shall ensure that:
(a)	Persons with disabilities are not excluded from the general education system on
the basis of disability, and that children with disabilities are not excluded from free
15
and compulsory primary education, or from secondary education, on the basis of
disability;
(b)	Persons with disabilities can access an inclusive, quality and free primary
education and secondary education on an equal basis with others in the communities in
which they live;
(c)	Reasonable accommodation of the individual’s requirements is provided;
(d)	Persons with disabilities receive the support required, within the general
education system, to facilitate their effective education;
(e)	Effective individualized support measures are provided in environments that
maximize academic and social development, consistent with the goal of full inclusion.
3.	States Parties shall enable persons with disabilities to learn life and social
development skills to facilitate their full and equal participation in education and as
members of the community. To this end, States Parties shall take appropriate
measures, including:
(a)	Facilitating the learning of Braille, alternative script, augmentative and
alternative modes, means and formats of communication and orientation and mobility
skills, and facilitating peer support and mentoring;
(b)	Facilitating the learning of sign language and the promotion of the linguistic
identity of the deaf community;
(c)	Ensuring that the education of persons, and in particular children, who are
blind, deaf or deafblind, is delivered in the most appropriate languages and modes and
means of communication for the individual, and in environments which maximize
academic and social development.
4.	In order to help ensure the realization of this right, States Parties shall take
appropriate measures to employ teachers, including teachers with disabilities, who are
qualified in sign language and/or Braille, and to train professionals and staff who work
at all levels of education. Such training shall incorporate disability awareness and the
use of appropriate augmentative and alternative modes, means and formats of
communication, educational techniques and materials to support persons with
disabilities.
5.	States Parties shall ensure that persons with disabilities are able to access general
tertiary education, vocational training, adult education and lifelong learning without
discrimination and on an equal basis with others. To this end, States Parties shall
ensure that reasonable accommodation is provided to persons with disabilities.
Article 25
Health
States Parties recognize that persons with disabilities have the right to the
enjoyment of the highest attainable standard of health without discrimination on the
16
basis of disability. States Parties shall take all appropriate measures to ensure access
for persons with disabilities to health services that are gender-sensitive, including
health-related rehabilitation. In particular, States Parties shall:
(a)	Provide persons with disabilities with the same range, quality and standard of
free or affordable health care and programmes as provided to other persons, including
in the area of sexual and reproductive health and population-based public health
programmes;
(b)	Provide those health services needed by persons with disabilities specifically
because of their disabilities, including early identification and intervention as
appropriate, and services designed to minimize and prevent further disabilities,
including among children and older persons;
(c)	Provide these health services as close as possible to people’s own communities,
including in rural areas;
(d)	Require health professionals to provide care of the same quality to persons with
disabilities as to others, including on the basis of free and informed consent by, inter
alia, raising awareness of the human rights, dignity, autonomy and needs of persons
with disabilities through training and the promulgation of ethical standards for public
and private health care;
(e)	Prohibit discrimination against persons with disabilities in the provision of
health insurance, and life insurance where such insurance is permitted by national law,
which shall be provided in a fair and reasonable manner;
(f)	Prevent discriminatory denial of health care or health services or food and fluids
on the basis of disability.
Article 26
Habilitation and rehabilitation
1.	States Parties shall take effective and appropriate measures, including through
peer support, to enable persons with disabilities to attain and maintain maximum
independence, full physical, mental, social and vocational ability, and full inclusion
and participation in all aspects of life. To that end, States Parties shall organize,
strengthen and extend comprehensive habilitation and rehabilitation services and
programmes, particularly in the areas of health, employment, education and social
services, in such a way that these services and programmes:
(a)	Begin at the earliest possible stage, and are based on the multidisciplinary
assessment of individual needs and strengths;
(b)	Support participation and inclusion in the community and all aspects of society,
are voluntary, and are available to persons with disabilities as close as possible to their
own communities, including in rural areas.
2.	States Parties shall promote the development of initial and continuing training
for professionals and staff working in habilitation and rehabilitation services.
17
3.	States Parties shall promote the availability, knowledge and use of assistive
devices and technologies, designed for persons with disabilities, as they relate to
habilitation and rehabilitation.
Article 27
Work and employment
1.	States Parties recognize the right of persons with disabilities to work, on an
equal basis with others; this includes the right to the opportunity to gain a living by
work freely chosen or accepted in a labour market and work environment that is open,
inclusive and accessible to persons with disabilities. States Parties shall safeguard and
promote the realization of the right to work, including for those who acquire a
disability during the course of employment, by taking appropriate steps, including
through legislation, to, inter alia:
(a)	Prohibit discrimination on the basis of disability with regard to all matters
concerning all forms of employment, including conditions of recruitment, hiring and
employment, continuance of employment, career advancement and safe and healthy
working conditions;
(b)	Protect the rights of persons with disabilities, on an equal basis with others, to
just and favourable conditions of work, including equal opportunities and equal
remuneration for work of equal value, safe and healthy working conditions, including
protection from harassment, and the redress of grievances;
(c)	Ensure that persons with disabilities are able to exercise their labour and trade
union rights on an equal basis with others;
(d)	Enable persons with disabilities to have effective access to general technical
and vocational guidance programmes, placement services and vocational and
continuing training;
(e)	Promote employment opportunities and career advancement for persons with
disabilities in the labour market, as well as assistance in finding, obtaining,
maintaining and returning to employment;
(f)	Promote opportunities for self-employment, entrepreneurship, the development
of cooperatives and starting one’s own business;
(g)	Employ persons with disabilities in the public sector;
(h)	Promote the employment of persons with disabilities in the private sector
through appropriate policies and measures, which may include affirmative action
programmes, incentives and other measures;
(i)	Ensure that reasonable accommodation is provided to persons with disabilities
in the workplace;
(j) Promote the acquisition by persons with disabilities of work experience in the
open labour market;
18
(k) Promote vocational and professional rehabilitation, job retention and return-to-
work programmes for persons with disabilities.
2.	States Parties shall ensure that persons with disabilities are not held in slavery or
in servitude, and are protected, on an equal basis with others, from forced or
compulsory labour.
Article 28
Adequate standard of living and social protection
1.	States Parties recognize the right of persons with disabilities to an adequate
standard of living for themselves and their families, including adequate food, clothing
and housing, and to the continuous improvement of living conditions, and shall take
appropriate steps to safeguard and promote the realization of this right without
discrimination on the basis of disability.
2.	States Parties recognize the right of persons with disabilities to social protection
and to the enjoyment of that right without discrimination on the basis of disability, and
shall take appropriate steps to safeguard and promote the realization of this right,
including measures:
(a)	To ensure equal access by persons with disabilities to clean water services, and
to ensure access to appropriate and affordable services, devices and other assistance
for disability-related needs;
(b)	To ensure access by persons with disabilities, in particular women and girls
with disabilities and older persons with disabilities, to social protection programmes
and poverty reduction programmes;
(c)	To ensure access by persons with disabilities and their families living in
situations of poverty to assistance from the State with disability-related expenses,
including adequate training, counselling, financial assistance and respite care;
(d)	To ensure access by persons with disabilities to public housing programmes;
(e)	To ensure equal access by persons with disabilities to retirement benefits and
programmes.
Article 29
Participation in political and public life
States Parties shall guarantee to persons with disabilities political rights and the
opportunity to enjoy them on an equal basis with others, and shall undertake to:
(a)	Ensure that persons with disabilities can effectively and fully participate in
political and public life on an equal basis with others, directly or through freely chosen
19
representatives, including the right and opportunity for persons with disabilities to vote
and be elected, inter alia, by:
(i)	Ensuring that voting procedures, facilities and materials are appropriate,
accessible and easy to understand and use;
(ii)	Protecting the right of persons with disabilities to vote by secret ballot in
elections and public referendums without intimidation, and to stand for elections, to
effectively hold office and perform all public functions at all levels of government,
facilitating the use of assistive and new technologies where appropriate;
(iii)	Guaranteeing the free expression of the will of persons with disabilities as
electors and to this end, where necessary, at their request, allowing assistance in voting
by a person of their own choice;
(b)	Promote actively an environment in which persons with disabilities can
effectively and fully participate in the conduct of public affairs, without discrimination
and on an equal basis with others, and encourage their participation in public affairs,
including:
(i)	Participation in non-governmental organizations and associations concerned
with the public and political life of the country, and in the activities and administration
of political parties;
(ii)	Forming and joining organizations of persons with disabilities to represent
persons with disabilities at international, national, regional and local levels.
Article 30
Participation in cultural life, recreation, leisure and sport
1.	States Parties recognize the right of persons with disabilities to take part on an
equal basis with others in cultural life, and shall take all appropriate measures to
ensure that persons with disabilities:
(a)	Enjoy access to cultural materials in accessible formats;
(b)	Enjoy access to television programmes, films, theatre and other cultural
activities, in accessible formats;
(c)	Enjoy access to places for cultural performances or services, such as theatres,
museums, cinemas, libraries and tourism services, and, as far as possible, enjoy access
to monuments and sites of national cultural importance.
2.	States Parties shall take appropriate measures to enable persons with disabilities
to have the opportunity to develop and utilize their creative, artistic and intellectual
potential, not only for their own benefit, but also for the enrichment of society.
3.	States Parties shall take all appropriate steps, in accordance with international
law, to ensure that laws protecting intellectual property rights do not constitute an
unreasonable or discriminatory barrier to access by persons with disabilities to cultural
materials.
20
4.	Persons with disabilities shall be entitled, on an equal basis with others, to
recognition and support of their specific cultural and linguistic identity, including sign
languages and deaf culture.
5.	With a view to enabling persons with disabilities to participate on an equal basis
with others in recreational, leisure and sporting activities, States Parties shall take
appropriate measures:
(a)	To encourage and promote the participation, to the fullest extent possible, of
persons with disabilities in mainstream sporting activities at all levels;
(b)	To ensure that persons with disabilities have an opportunity to organize,
develop and participate in disability-specific sporting and recreational activities and, to
this end, encourage the provision, on an equal basis with others, of appropriate
instruction, training and resources;
(c)	To ensure that persons with disabilities have access to sporting, recreational and
tourism venues;
(d)	To ensure that children with disabilities have equal access with other children to
participation in play, recreation and leisure and sporting activities, including those
activities in the school system;
(e)	To ensure that persons with disabilities have access to services from those
involved in the organization of recreational, tourism, leisure and sporting activities.
Article 31
Statistics and data collection
1.	States Parties undertake to collect appropriate information, including statistical
and research data, to enable them to formulate and implement policies to give effect to
the present Convention. The process of collecting and maintaining this information
shall:
(a)	Comply with legally established safeguards, including legislation on data
protection, to ensure confidentiality and respect for the privacy of persons with
disabilities;
(b)	Comply with internationally accepted norms to protect human rights and
fundamental freedoms and ethical principles in the collection and use of statistics.
2.	The information collected in accordance with this article shall be disaggregated,
as appropriate, and used to help assess the implementation of States Parties’
obligations under the present Convention and to identify and address the barriers faced
by persons with disabilities in exercising their rights.
3.	States Parties shall assume responsibility for the dissemination of these statistics
and ensure their accessibility to persons with disabilities and others.
21
Article 32
International cooperation
1.	States Parties recognize the importance of international cooperation and its
promotion, in support of national efforts for the realization of the purpose and
objectives of the present Convention, and will undertake appropriate and effective
measures in this regard, between and among States and, as appropriate, in partnership
with relevant international and regional organizations and civil society, in particular
organizations of persons with disabilities. Such measures could include, inter alia:
(a)	Ensuring that international cooperation, including international development
programmes, is inclusive of and accessible to persons with disabilities;
(b)	Facilitating and supporting capacity-building, including through the exchange
and sharing of information, experiences, training programmes and best practices;
(c)	Facilitating cooperation in research and access to scientific and technical
knowledge;
(d)	Providing, as appropriate, technical and economic assistance, including by
facilitating access to and sharing of accessible and assistive technologies, and through
the transfer of technologies.
2.	The provisions of this article are without prejudice to the obligations of each
State Party to fulfil its obligations under the present Convention.
Article 33
National implementation and monitoring
1.	States Parties, in accordance with their system of organization, shall designate
one or more focal points within government for matters relating to the implementation
of the present Convention, and shall give due consideration to the establishment or
designation of a coordination mechanism within government to facilitate related action
in different sectors and at different levels.
2.	States Parties shall, in accordance with their legal and administrative systems,
maintain, strengthen, designate or establish within the State Party, a framework,
including one or more independent mechanisms, as appropriate, to promote, protect
and monitor implementation of the present Convention. When designating or
establishing such a mechanism, States Parties shall take into account the principles
relating to the status and functioning of national institutions for protection and
promotion of human rights.
3.	Civil society, in particular persons with disabilities and their representative
organizations, shall be involved and participate fully in the monitoring process.
22
Article 34
Committee on the Rights of Persons with Disabilities
1.	There shall be established a Committee on the Rights of Persons with
Disabilities (hereafter referred to as “the Committee”), which shall carry out the
functions hereinafter provided.
2.	The Committee shall consist, at the time of entry into force of the present
Convention, of twelve experts. After an additional sixty ratifications or accessions to
the Convention, the membership of the Committee shall increase by six members,
attaining a maximum number of eighteen members.
3.	The members of the Committee shall serve in their personal capacity and shall
be of high moral standing and recognized competence and experience in the field
covered by the present Convention. When nominating their candidates, States Parties
are invited to give due consideration to the provision set out in article 4.3 of the
present Convention.
4.	The members of the Committee shall be elected by States Parties, consideration
being given to equitable geographical distribution, representation of the different
forms of civilization and of the principal legal systems, balanced gender representation
and participation of experts with disabilities.
5.	The members of the Committee shall be elected by secret ballot from a list of
persons nominated by the States Parties from among their nationals at meetings of the
Conference of States Parties. At those meetings, for which two thirds of States Parties
shall constitute a quorum, the persons elected to the Committee shall be those who
obtain the largest number of votes and an absolute majority of the votes of the
representatives of States Parties present and voting.
6.	The initial election shall be held no later than six months after the date of entry
into force of the present Convention. At least four months before the date of each
election, the Secretary-General of the United Nations shall address a letter to the States
Parties inviting them to submit the nominations within two months. The Secretary-
General shall subsequently prepare a list in alphabetical order of all persons thus
nominated, indicating the State Parties which have nominated them, and shall submit it
to the States Parties to the present Convention.
7.	The members of the Committee shall be elected for a term of four years. They
shall be eligible for re-election once. However, the term of six of the members elected
at the first election shall expire at the end of two years; immediately after the first
election, the names of these six members shall be chosen by lot by the chairperson of
the meeting referred to in paragraph 5 of this article.
8.	The election of the six additional members of the Committee shall be held on the
occasion of regular elections, in accordance with the relevant provisions of this article.
9.	If a member of the Committee dies or resigns or declares that for any other cause
she or he can no longer perform her or his duties, the State Party which nominated the
member shall appoint another expert possessing the qualifications and meeting the
23
requirements set out in the relevant provisions of this article, to serve for the remainder
of the term.
10.	The Committee shall establish its own rules of procedure.
11.	The Secretary-General of the United Nations shall provide the necessary staff
and facilities for the effective performance of the functions of the Committee under the
present Convention, and shall convene its initial meeting.
12.	With the approval of the General Assembly, the members of the Committee
established under the present Convention shall receive emoluments from United
Nations resources on such terms and conditions as the Assembly may decide, having
regard to the importance of the Committee’s responsibilities.
13.	The members of the Committee shall be entitled to the facilities, privileges and
immunities of experts on mission for the United Nations as laid down in the relevant
sections of the Convention on the Privileges and Immunities of the United Nations.
Article 35
Reports by States Parties
1.	Each State Party shall submit to the Committee, through the Secretary-General
of the United Nations, a comprehensive report on measures taken to give effect to its
obligations under the present Convention and on the progress made in that regard,
within two years after the entry into force of the present Convention for the State Party
concerned.
2.	Thereafter, States Parties shall submit subsequent reports at least every four
years and further whenever the Committee so requests.
3.	The Committee shall decide any guidelines applicable to the content of the
reports.
4.	A State Party which has submitted a comprehensive initial report to the
Committee need not, in its subsequent reports, repeat information previously provided.
When preparing reports to the Committee, States Parties are invited to consider doing
so in an open and transparent process and to give due consideration to the provision set
out in article 4.3 of the present Convention.
5.	Reports may indicate factors and difficulties affecting the degree of fulfilment of
obligations under the present Convention.
Article 36
Consideration of reports
1.	Each report shall be considered by the Committee, which shall make such
suggestions and general recommendations on the report as it may consider appropriate
24
and shall forward these to the State Party concerned. The State Party may respond with
any information it chooses to the Committee. The Committee may request further
information from States Parties relevant to the implementation of the present
Convention.
2.	If a State Party is significantly overdue in the submission of a report, the
Committee may notify the State Party concerned of the need to examine the
implementation of the present Convention in that State Party, on the basis of reliable
information available to the Committee, if the relevant report is not submitted within
three months following the notification. The Committee shall invite the State Party
concerned to participate in such examination. Should the State Party respond by
submitting the relevant report, the provisions of paragraph 1 of this article will apply.
3.	The Secretary-General of the United Nations shall make available the reports to
all States Parties.
4.	States Parties shall make their reports widely available to the public in their own
countries and facilitate access to the suggestions and general recommendations relating
to these reports.
5.	The Committee shall transmit, as it may consider appropriate, to the specialized
agencies, funds and programmes of the United Nations, and other competent bodies,
reports from States Parties in order to address a request or indication of a need for
technical advice or assistance contained therein, along with the Committee’s
observations and recommendations, if any, on these requests or indications.
Article 37
Cooperation between States Parties and the Committee
1.	Each State Party shall cooperate with the Committee and assist its members in
the fulfilment of their mandate.
2.	In its relationship with States Parties, the Committee shall give due consideration
to ways and means of enhancing national capacities for the implementation of the
present Convention, including through international cooperation.
Article 38
Relationship of the Committee with other bodies
In order to foster the effective implementation of the present Convention and to
encourage international cooperation in the field covered by the present Convention:
(a)	The specialized agencies and other United Nations organs shall be entitled to be
represented at the consideration of the implementation of such provisions of the
present Convention as fall within the scope of their mandate. The Committee may
invite the specialized agencies and other competent bodies as it may consider
25
appropriate to provide expert advice on the implementation of the Convention in areas
falling within the scope of their respective mandates. The Committee may invite
specialized agencies and other United Nations organs to submit reports on the
implementation of the Convention in areas falling within the scope of their activities;
(b)	The Committee, as it discharges its mandate, shall consult, as appropriate, other
relevant bodies instituted by international human rights treaties, with a view to
ensuring the consistency of their respective reporting guidelines, suggestions and
general recommendations, and avoiding duplication and overlap in the performance of
their functions.
Article 39
Report of the Committee
The Committee shall report every two years to the General Assembly and to the
Economic and Social Council on its activities, and may make suggestions and general
recommendations based on the examination of reports and information received from
the States Parties. Such suggestions and general recommendations shall be included in
the report of the Committee together with comments, if any, from States Parties.
Article 40
Conference of States Parties
1.	The States Parties shall meet regularly in a Conference of States Parties in order
to consider any matter with regard to the implementation of the present Convention.
2.	No later than six months after the entry into force of the present Convention, the
Conference of the States Parties shall be convened by the Secretary-General of the
United Nations. The subsequent meetings shall be convened by the Secretary-General
of the United Nations biennially or upon the decision of the Conference of States
Parties.
Article 41
Depositary
The Secretary-General of the United Nations shall be the depositary of the present
Convention.
26
Article 42
Signature
The present Convention shall be open for signature by all States and by regional
integration organizations at United Nations Headquarters in New York as of 30 March
2007.
Article 43
Consent to be bound
The present Convention shall be subject to ratification by signatory States and to
formal confirmation by signatory regional integration organizations. It shall be open
for accession by any State or regional integration organization which has not signed
the Convention.
Article 44
Regional integration organizations
1.	„Regional integration organization” shall mean an organization constituted by
sovereign States of a given region, to which its member States have transferred
competence in respect of matters governed by this Convention. Such organizations
shall declare, in their instruments of formal confirmation or accession, the extent of
their competence with respect to matters governed by this Convention. Subsequently,
they shall inform the depositary of any substantial modification in the extent of their
competence.
2.	References to “States Parties” in the present Convention shall apply to such
organizations within the limits of their competence.
3.	For the purposes of article 45, paragraph 1, and article 47, paragraphs 2 and 3,
any instrument deposited by a regional integration organization shall not be counted.
4.	Regional integration organizations, in matters within their competence, may
exercise their right to vote in the Conference of States Parties, with a number of votes
equal to the number of their member States that are Parties to this Convention. Such an
organization shall not exercise its right to vote if any of its member States exercises its
right, and vice versa.
27
Article 45
Entry into force
1.	The present Convention shall enter into force on the thirtieth day after the
deposit of the twentieth instrument of ratification or accession.
2.	For each State or regional integration organization ratifying, formally confirming
or acceding to the Convention after the deposit of the twentieth such instrument, the
Convention shall enter into force on the thirtieth day after the deposit of its own such
instrument.
Article 46
Reservations
1.	Reservations incompatible with the object and purpose of the present
Convention shall not be permitted.
2.	Reservations may be withdrawn at any time.
Article 47
Amendments
1.	Any State Party may propose an amendment to the present Convention and
submit it to the Secretary-General of the United Nations. The Secretary-General shall
communicate any proposed amendments to States Parties, with a request to be notified
whether they favour a conference of States Parties for the purpose of considering and
deciding upon the proposals. In the event that, within four months from the date of
such communication, at least one third of the States Parties favour such a conference,
the Secretary-General shall convene the conference under the auspices of the United
Nations. Any amendment adopted by a majority of two thirds of the States Parties
present and voting shall be submitted by the Secretary-General to the General
Assembly for approval and thereafter to all States Parties for acceptance.
2.	An amendment adopted and approved in accordance with paragraph 1 of this
article shall enter into force on the thirtieth day after the number of instruments of
acceptance deposited reaches two thirds of the number of States Parties at the date of
adoption of the amendment. Thereafter, the amendment shall enter into force for any
State Party on the thirtieth day following the deposit of its own instrument of
acceptance. An amendment shall be binding only on those States Parties which have
accepted it.
3.	If so decided by the Conference of States Parties by consensus, an amendment
adopted and approved in accordance with paragraph 1 of this article which relates
28
exclusively to articles 34, 38, 39 and 40 shall enter into force for all States Parties on
the thirtieth day after the number of instruments of acceptance deposited reaches two
thirds of the number of States Parties at the date of adoption of the amendment.
Article 48
Denunciation
A State Party may denounce the present Convention by written notification to the
Secretary-General of the United Nations. The denunciation shall become effective one
year after the date of receipt of the notification by the Secretary-General.
Article 49
Accessible format
The text of the present Convention shall be made available in accessible formats.
Article 50
Authentic texts
The Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts of the present
Convention shall be equally authentic.
In witness thereof the undersigned plenipotentiaries, being duly authorized thereto
by their respective Governments, have signed the present Convention.”
„A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
Preambulum
A jelen Egyezmény részes államai
(a)	felidézve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelveket, amelyek
a szabadság, igazság és béke alapjaként ismerik el az emberiség valamennyi tagjának
veleszületett méltóságát és értékét, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogait a
világon;
(b)	elismerve, hogy az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatában és az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányaiban kimondta és
29
elfogadta, hogy az ezekben meghatározott valamennyi jog és szabadság mindenkit
megillet bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül;
(c)	újólag megerősítve valamennyi emberi jog és alapvető szabadság
egyetemességét, oszthatatlanságát, egymástól való kölcsönös függőségét és egymással
való kölcsönös kapcsolatát, és annak szükségességét, hogy a fogyatékossággal élő
személyek számára biztosítsák ezek teljes mértékű gyakorlását hátrányos
megkülönböztetés nélkül;
(d)felidézve	a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi
egyezségokmányt, a Polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt,
a Faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi
egyezményt, a Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának
kiküszöböléséről szóló egyezményt, a Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó büntetések vagy bánásmód elleni nemzetközi egyezményt, a Gyermek
jogairól szóló egyezményt, valamint a Migráns munkások és családtagjaik jogainak
védelméről szóló nemzetközi egyezményt;
(e)	elismerve, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a
fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti
akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való
teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben;
(f)	elismerve a Fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos cselekvési
világprogramban és a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló
általános szabályokban rögzített alapelvek és politikai irányelvek fontosságát a
nemzeti, regionális és nemzetközi szintű politikák, tervek, programok és cselekvések
előmozdításában, kialakításában és értékelésében a fogyatékossággal élő személyek
további esélyegyenlősítése érdekében;
(g)	hangsúlyozva, annak fontosságát, hogy a fogyatékosságügy középpontba
állítása a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak szerves részét képezi;
(h)	elismerve továbbá, hogy bárkinek a fogyatékosság alapján történő hátrányos
megkülönböztetése az emberi személy veleszületett méltóságának és értékének
megsértése;
(i)	elismerve továbbá a fogyatékossággal élő személyek sokféleségét;
(j) elismerve valamennyi fogyatékossággal élő személy, beleértve a fokozottabb
támogatást igénylő személy, emberi jogai előmozdításának és védelmének
szükségességét;
(k) aggodalmukat fejezve ki amiatt, hogy a különböző okmányok és
kötelezettségvállalások ellenére a fogyatékossággal élő személyek továbbra is
akadályokkal szembesülnek a társadalomban való egyenlő részvételük során, és
amiatt, hogy emberi jogaik a világ valamennyi táján sérülnek;
(l) elismerve a nemzetközi együttműködés fontosságát a fogyatékossággal élő
személyek életkörülményeinek minden országban, különösen a fejlődő országokban
történő javítása érdekében;
(m) elismerve a fogyatékossággal élő személyek meglévő és lehetséges értékes
30
hozzájárulását közösségük általános jólétéhez és sokszínűségéhez, továbbá, hogy a
fogyatékossággal élő személyek emberi jogaik és alapvető szabadságaik teljes körű
gyakorlásának, és a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételének
előmozdítása a társadalomhoz való tartozásuk érzését erősíti, valamint a társadalom
emberi, szociális és gazdasági fejlődésében, továbbá a szegénység felszámolásában
jelentős előrehaladást eredményez;
(n) elismerve a fogyatékossággal élő személyek számára egyéni autonómiájuk és
függetlenségük fontosságát, beleértve saját döntéseik meghozatalának szabadságát;
(o)	figyelembe véve, hogy a fogyatékossággal élő személyeket tevékenyen be kell
vonni a programokkal és politikával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba,
különösen az őket közvetlenül érintők vonatkozásában;
(p) aggodalommal tekintve azon fogyatékossággal élő személyeket körülvevő
nehéz körülményekre, akik faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai és más vélemény,
nemzeti, etnikai, őslakos vagy társadalmi származás, vagyon, születés, életkor vagy
más helyzet alapján a hátrányos megkülönböztetés többszörös vagy súlyosabb
formáival szembesülnek;
(q) elismerve, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok esetében gyakran
nagyobb a kockázata, otthonukon belül és azon kívül, erőszaknak, testi sértésnek vagy
bántalmazásnak, hanyag vagy gondatlan bánásmódnak, rossz bánásmódnak vagy
kizsákmányolásnak;
(r) elismerve, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel
egyenlően kell biztosítani valamennyi emberi jog és alapvető szabadság gyakorlását,
emlékeztetve továbbá a Gyermek jogairól szóló egyezmény részes államainak e célból
vállalt kötelezettségeire;
(s) hangsúlyozva a nemi szempont valamennyi erőfeszítésbe történő beépítésének
szükségességét az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes gyakorlásának
elősegítése érdekében a fogyatékossággal élő személyek számára;
(t) hangsúlyozva azt a tényt, hogy a fogyatékossággal élő személyek többsége
szegény körülmények között él, és e tekintetben felismerve annak kiemelt
szükségességét, hogy foglalkozni kell a szegénységnek a fogyatékossággal élő
személyekre gyakorolt káros hatásával;
(u) figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célok
és alapelvek teljes tiszteletben tartásán, valamint az alkalmazandó emberi jogi
okmányok teljes betartásán alapuló béke és biztonság feltételei nélkülözhetetlenek a
fogyatékossággal élő személyek teljes védelméhez, különösen fegyveres konfliktusok
és idegen megszállás idején;
(v) elismerve a fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális környezet, az egészség és
oktatás, valamint az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségének fontosságát
ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek képessé váljanak valamennyi emberi
jog és alapvető szabadság teljes gyakorlására;
(w) felismerve azt, hogy az egyénnek, akinek kötelezettségei vannak más egyének
és a közösség felé, amelyhez tartozik, feladata, hogy törekedjen az Emberi Jogok
31
Nemzetközi Törvényében elismert jogok előmozdítására és betartására;
(x) meggyőződve arról, hogy a család a társadalom természetes és alapvető
közösségi egysége, valamint, hogy a család jogosult a társadalmi és az állami
védelemre, továbbá hogy a fogyatékossággal élő személyeknek és családtagjaiknak
meg kell kapniuk a szükséges védelmet és támogatást, amely lehetővé teszi, hogy a
családok hozzájárulhassanak a fogyatékossággal élő személyek jogainak teljes és
egyenlő gyakorlásához;
(y) meggyőződve arról, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogainak és
méltóságának előmozdítására és védelmére irányuló átfogó és egységes nemzetközi
egyezmény jelentősen hozzá fog járulni a fogyatékossággal élő személyek súlyos
társadalmi hátrányának orvoslásához, és előmozdítja egyenlő esélyekkel történő
részvételüket a civil, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet területén mind
a fejlődő, mind a fejlett országokban,
a következőkben állapodtak meg:
1.	cikk
Cél
A jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és
egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi
fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben
tartásának előmozdítása.
Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai,
értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal
együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi
szerepvállalását.
2.	cikk
Meghatározások
A jelen Egyezmény alkalmazásában:
A „kommunikáció” fogalmába tartoznak a nyelvek, a kivetített szöveg, a Braille-
nyomtatás, a taktilis kommunikáció, a nagyméretű betűkkel történő nyomtatás, a
hozzáférhető multimédia, valamint az írott, a hangzó és az egyszerű szöveg, a
felolvasás, illetőleg az augmentatív, beleértve a hozzáférhető kommunikációs és
információs technológiát, a kommunikáció alternatív módozatai, eszközei és formái;
A „nyelv” magába foglalja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv
egyéb formáit;
32
A „fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés” a fogyatékosságon
alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja
vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon
történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása vagy semmibe
vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármely
egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja,
egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását;
Az „ésszerű alkalmazkodás” az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és
változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és
adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető
emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét
és gyakorlását;
„Egyetemes tervezés”-en a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások
oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető
legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés
szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő
személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák
indokolt esetben történő használatát.
3.	cikk
Általános alapelvek
A jelen Egyezmény alapelvei a következők:
(a)	a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés
meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
(b)	a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;
(c)	teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
(d)	a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk
az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
(e)	esélyegyenlőség;
(f)	hozzáférhetőség;
(g)	a nők és férfiak közötti egyenlőség;
(h)	a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a
fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának
tiszteletben tartása.
33
4. cikk
Általános kötelezettségek
1.	A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és elősegítik
valamennyi alapvető emberi jog és szabadság teljes megvalósulását valamennyi
fogyatékossággal élő személy számára, a fogyatékosság alapján történő bármiféle
hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében a részes államok vállalják,
hogy:
(a)	meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a
jelen Egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében;
(b)	megtesznek minden megfelelő intézkedést, ideértve a jogalkotási lépéseket a
fogyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetését tartalmazó törvények,
rendelkezések, szokások és gyakorlat módosítása vagy eltörlése érdekében;
(c)	figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét
és előmozdítását valamennyi politika és program során;
(d)	tartózkodnak minden olyan cselekedetben és gyakorlatban való részvételtől,
amely nem összeegyeztethető a jelen Egyezménnyel, és biztosítják, hogy a hatóságok
és közintézmények a jelen Egyezménnyel összhangban tevékenykedjenek;
(e)	minden megfelelő intézkedést meghoznak bármely személy, intézmény vagy
magánvállalkozás által a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés
felszámolása érdekében;
(f)	kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg vagy segítenek elő az
egyetemesen tervezett áruk, szolgáltatások, eszközök és létesítmények
vonatkozásában, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint, amelyek a
lehető legkisebb változtatással és anyagi ráfordítással megfelelnek a fogyatékossággal
élő személyek speciális igényeinek, elősegítve felhasználhatóságukat és használatukat,
valamint elősegítik az egyetemes tervezést a szabványok és irányelvek kidolgozása
során;
(g)	kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg, vagy segítenek elő a
fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák, beleértve az
információs és kommunikációs technológiákat, a közlekedést/mozgást segítő
eszközök, készülékek és segédeszközök elérhetőségének és használatának
előmozdítására, elsőbbséget biztosítva az elérhető költséggel járó technológiáknak;
(h)	hozzáférhető információkat biztosítanak a fogyatékossággal élő személyek
számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről,
ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások
és szolgálatok más formáiról;
(i)	előmozdítják a jelen Egyezményben foglalt jogok oktatását a fogyatékossággal
élő személyekkel foglalkozó szakemberek és alkalmazottak számára az e jogok által
biztosított jobb segítség- és szolgáltatásnyújtás érdekében.
2.	Tekintettel a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokra minden részes állam
34
vállalja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásai felső határáig, és, szükség esetén, a
nemzetközi együttműködés keretében, intézkedéseket tesz ezen jogok teljes
megvalósításának fokozatosan történő elérése érdekében, fenntartás nélkül, a
nemzetközi joggal összhangban, a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek
haladéktalan alkalmazására.
3.	A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása
és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel
kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek,
amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő
személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.
4.	A jelen Egyezményben semmi nem értelmezhető úgy, mint ami befolyásolja a
részes állam jogának, vagy az adott részes állam vonatkozásában hatályos nemzetközi
jognak a fogyatékossággal élő személyek jogainak hatékonyabb szabályozását
biztosító rendelkezéseit. A jelen Egyezményben részes államok joga, szerződései,
szabályozása vagy szokásai által elismert, vagy tartalmazott emberi jogok és alapvető
szabadságok nem korlátozhatók vagy csorbíthatók arra hivatkozással, hogy a jelen
Egyezmény az adott jogokat, vagy szabadságokat nem, vagy csak kisebb mértékben
ismeri el.
5.	Jelen Egyezmény rendelkezései mindenféle korlátozás vagy kivétel nélkül a
szövetségi államok valamennyi részére vonatkoznak.
5.	cikk
Egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség
1.	A részes államok elismerik, hogy a törvény előtt minden személy egyenlő, és
mindenféle hátrányos megkülönböztetés nélkül jogosult a törvények által nyújtott
védelemre és kedvezményre.
2.	A részes államok megtiltanak a fogyatékosság alapján történő bárminemű
hátrányos megkülönböztetést, és minden téren biztosítják a fogyatékossággal élő
személyek számára a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni egyenlő és hatékony
jogi védelmet.
3.	Az egyenlőség előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése
érdekében a részes államok minden megfelelő lépést megtesznek, így biztosítva az
ésszerű alkalmazkodást.
4.	A fogyatékossággal élő személyek tényleges egyenlőségének előmozdításához
és eléréséhez szükséges különleges intézkedések a jelen Egyezmény értelmében nem
tekintendők hátrányos megkülönböztetésnek.
35
6.	cikk
Fogyatékossággal élő nők
1.	A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok
többszörösen hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, erre való tekintettel
olyan intézkedéseket hoznak, amelyek biztosítják számukra valamennyi emberi jog és
szabadság teljes és egyenlő élvezetét.
2.	A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a
nők teljes körű fejlődését, előrehaladását és társadalmi szerepvállalásuk növelését
azzal a céllal, hogy szavatolják számukra a jelen Egyezményben foglalt emberi jogok
és szabadságok gyakorlását és élvezetét.
7.	cikk
A fogyatékossággal élő gyermekek
1.	A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a
fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák
valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.
2.	Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során
elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni.
3.	A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek minden
őket érintő ügyben rendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket,
más gyermekekkel azonos alapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően
súlyozzák, valamint biztosítják számukra e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk
és életkoruk szerint szükséges segítséget.
8.	cikk
A tudatosság növelése
1.	A részes államok vállalják, hogy azonnali, hatékony és megfelelő
intézkedéseket foganatosítanak:
(a)	a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság társadalmi szinten
történő növelése érdekében, beleértve a családot is, és elősegítik a fogyatékossággal
élő személyek jogainak és méltóságának tiszteletét;
(b)	az élet minden területén küzdenek a fogyatékossággal élő személyekkel
kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és ártalmas gyakorlatok ellen, beleértve a
nemmel és életkorral kapcsolatosakat is;
(c)	elősegítik a fogyatékossággal élő személyek képességeire és hozzájárulására
36
vonatkozó tudatosság növelését.
2.	Az e célt szolgáló intézkedések a következők:
(a)	hatékony társadalmi tudatosság formálását célzó kampányok kezdeményezése
és támogatása:
(i)	a fogyatékossággal élő személyek jogai iránti fogékonyságra való nevelés;
(ii)	a fogyatékossággal élő személyek pozitív megítélésnek támogatása és a
nagyobb társadalmi tudatosság előmozdítása;
(iii)	a fogyatékossággal élő személyek szakértelmének, érdemeinek, képességei,
valamint a munkahelyi és a munkaerő-piaci hozzájárulásuk elismerésének elősegítése;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek jogait tiszteletben tartó magatartásforma
tudatosításának támogatása az oktatás minden szintjén, ideértve az egészen kiskorú
gyermekeket is;
(c)	a média ösztönzése arra, hogy a fogyatékossággal élő személyeket a jelen
Egyezmény céljával megegyező módon ábrázolják;
(d)	a fogyatékossággal élő személyekkel és jogaikkal kapcsolatos tudatosság-
növelő képzési programok előmozdítása.
9.	cikk
Hozzáférhetőség
1.	A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi
területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok
megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a
fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az
információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs
technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy
rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi,
mind vidéki területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a
hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását, többek között a
következőkre vonatkoznak:
(a)	épületek, utak, közlekedés és, más bel- és kültéri létesítmények, így iskolák,
lakóházak, egészségügyi létesítmények és munkahelyek;
(b)	információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus
szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások.
2.	A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak továbbá:
(a)	a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és
szolgáltatások hozzáférhetősége érdekében bevezetett minimális szabványok és
irányelvek alkalmazásának fejlesztésére, hatályba léptetésére és ellenőrzésére;
(b)	annak elősegítésére, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló
37
létesítményeket és szolgáltatásokat kínáló magánjogi jogalanyok figyelembe vegyék a
hozzáférhetőség valamennyi aspektusát a fogyatékossággal élő személyek
vonatkozásában;
(c)	az érdekelt felek számára képzés támogatására a fogyatékossággal élő
személyek esetében felmerülő hozzáférhetőség kérdéseiről;
(d)	az épületekben és más, a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló
létesítmények esetében a Braille, illetve könnyen érthető és olvasható jelzések
biztosítására;
(e)	az élő segítségnyújtás formáinak és a közvetítők biztosítására, ideértve az
útmutatókat, olvasókat/olvasóprogramokat és szakképzett jelnyelvi tolmácsokat az
épületek és a nyilvánosság számára rendelkezésre álló lehetőségek
hozzáférhetőségének elősegítése érdekében;
(f)	más megfelelő segítségnyújtási és támogatási formák előmozdítására a
fogyatékossággal élő személyek információhoz való hozzáférésének biztosítása
érdekében;
(g)	a fogyatékossággal élő személyeknek az új információs és kommunikációs
technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférésének, beleértve az Internetet is,
előmozdítására;
(h)	akadálymentes információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
tervezésének, fejlesztésének, előállításának és terjesztésének korai szakaszban történő
elősegítésére annak érdekében, hogy ezek a technológiák és rendszerek hozzáférhetővé
tétele minimális költséggel járjon.
10.	cikk
Az élethez való jog
A részes államok újólag megerősítik, hogy minden embernek elidegeníthetetlen
joga van az élethez, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében,
hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára e jog másokkal azonos
alapon történő hatékony élvezetét.
11.	cikk
Vészhelyzetek és humanitárius szükségállapotok
Nemzetközi jogi kötelezettségeikkel összhangban, beleértve a nemzetközi
humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogot, a részes államok vállalják, hogy
vészhelyzetekben, így fegyveres konfliktus, humanitárius szükségállapotok és
természeti katasztrófák esetén minden szükséges intézkedést meghoznak a
fogyatékossággal élő személyek védelme és biztonsága érdekében.
38
12.	cikk
A törvény előtti egyenlőség
1.	A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő
személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék
el őket.
2.	A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet
minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség.
3.	A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében,
hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához
esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.
4.	A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó
valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és
hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok
garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések
tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és
indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a
lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező,
független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja
azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések
érintik a személy jogait és érdekeit.
5.	E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és
hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának
biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik
ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való
egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket
önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól.
13.	cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
1.	A részes államok a fogyatékossággal élő személyek számára másokkal azonos
alapon biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést, beleértve az
eljárás során az életkornak megfelelő alkalmazkodás biztosítását annak érdekében,
hogy megkönnyítsék tényleges részvételüket mind közvetlen, mind közvetett
formában, csakúgy, mint tanúként, minden jogi eljárásban, beleértve a nyomozati
szakot és más előkészítő szakaszokat.
2.	A fogyatékossággal élő személyek igazságszolgáltatáshoz való hatékony
hozzáférése biztosításának elősegítése érdekében a részes államok előmozdítják az
igazságügyi igazgatás területén dolgozók, beleértve a rendőrségi és büntetés-
végrehajtási alkalmazottakat, megfelelő képzését.
39
14.	cikk
A személy szabadsága és biztonsága
1.	A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek, másokkal
azonos alapon
(a)	élvezhetik a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogot;
(b)	jogellenesen vagy önkényesen szabadságuktól nem foszthatók meg, továbbá a
szabadságtól való bármilyen megfosztás a jogszabályokkal összhangban történhet, és
hogy a fogyatékosság megléte semmilyen esetben nem indokolhatja a szabadságtól
való megfosztást.
2.	A részes államok biztosítják, hogy amennyiben valamely eljárásban
fogyatékossággal élő személyeket megfosztanak szabadságuktól, a nemzetközi emberi
joggal összhangban másokkal azonos alapon jogosultak garanciákra, továbbá a jelen
Egyezmény célkitűzéseinek és elveinek megfelelő elbánásban részesülnek, beleértve
az ésszerű alkalmazkodásról szóló rendelkezést is.
15.	cikk
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés tilalma
1.	A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
alkalmazása mindenkivel szemben tilos. Különösen nem végezhető orvosi vagy
tudományos kísérlet senkin, a személy szabadon megtett hozzájárulása nélkül.
2.	A részes államok minden hatékony jogi, közigazgatási, igazságszolgáltatási és
más intézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy a fogyatékossággal élő
személyekkel szemben - másokkal azonos alapon - kínzás és más kegyetlen
embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmazzanak.
16.	cikk
Mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélésektől
1.	A részes államok megtesznek minden szükséges jogalkotási, közigazgatási,
társadalmi, oktatási és más intézkedést a fogyatékossággal élő személyek otthoni és
nem otthoni védelmére mindenfajta kizsákmányolás, erőszak és visszaélés ellen,
beleértve ezek nemi alapú vonatkozásait is.
2.	A részes államok megtesznek továbbá minden szükséges intézkedést a
kizsákmányolás, erőszak és visszaélés minden formájának megelőzése céljából, többek
között a nemnek és életkornak megfelelő segítségnyújtásnak és támogatásnak a
40
fogyatékossággal élő személyek, családtagjaik és gondozóik számára történő
biztosításával, beleértve a tájékoztatás és képzés nyújtását a kizsákmányolás, erőszak
és visszaélés eseteinek megelőzéséről, felismeréséről és bejelentéséről. A részes
államok életkornak, nemnek és fogyatékosságnak megfelelő védelmi szolgáltatásokat
biztosítanak.
3.	A kizsákmányolás, erőszak és visszaélés valamennyi formája előfordulásának
megelőzése érdekében a részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő
személyek számára kialakított lehetőségeket és programokat független hatóságok
hatékonyan nyomon követik.
4.	A részes államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a kizsákmányolás,
erőszak vagy visszaélés áldozatává vált, fogyatékossággal élő személyek fizikai,
kognitív és pszichológiai felépülésének, rehabilitációjának és társadalmi
újrabeilleszkedésének előmozdítására, beleértve védelmi szolgáltatások nyújtását is.
Az ilyen felépülés és újrabeilleszkedés olyan környezetben történik, amely elősegíti a
személy egészségének, jólétének, önbecsülésének, méltóságának és autonómiájának
helyreállását, és figyelembe veszi a nem és életkor szerinti igényeket.
5.	A részes államok hatékony jogszabályokat és politikákat - a nő- és
gyermekközpontú jogszabályokat és politikákat is beleértve - léptetnek életbe a
fogyatékossággal élő személyekkel szemben elkövetett kizsákmányolás, erőszak és
visszaélés eseteinek azonosítására, vizsgálatára és - adott esetben - bíróság elé
vitelére.
17.	cikk
Az egyén integritásának védelme
Minden fogyatékossággal élő személynek másokkal azonos alapon joga van fizikai
és mentális integritásának tiszteletben tartására.
18.	cikk
A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága
1.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek másokkal
egyenlő jogát a mozgás szabadságához, a lakóhely megválasztásának szabadságához
és az állampolgársághoz, beleértve annak biztosítását, hogy a fogyatékossággal élő
személyek:
(a)	jogosultak állampolgárság megszerzésére és megváltoztatására, és
állampolgárságuktól önkényesen vagy fogyatékosságuk alapján nem foszthatók meg;
(b)	fogyatékosságuk alapján nem foszthatók meg azon képességüktől, hogy
állampolgárságukat igazoló okmányokat vagy egyéb személyazonossági okmányokat
szerezzenek be, tartsanak birtokukban és használjanak fel, vagy a
41
mozgásszabadsághoz való jog gyakorlásához esetlegesen szükséges eljárásokat - mint
például bevándorlási eljárásokat - vegyenek igénybe;
(c)	szabadon elhagyhatnak bármely országot, saját országukat is beleértve;
(d)	nem foszthatók meg önkényesen vagy fogyatékosságuk alapján a saját
országukba való belépés jogától.
2.	A fogyatékossággal élő gyermekeket születésüket követően azonnal
nyilvántartásba veszik, és születésüktől kezdve joguk van saját névhez, állampolgárság
szerzéséhez, és - amennyire csak lehetséges - szüleik megismeréséhez és azok
gondoskodására.
19.	cikk
Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek
egyenlő jogát a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez való
jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a
fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes
közösségi befogadást és részvételt, beleértve a következők biztosítását:
(a)	a fogyatékossággal élő személyeknek másokkal azonos alapon lehetőségük van
lakóhelyüknek és annak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt, és nem
kötelezhetlek bizonyos megszabott körülmények között élni;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak
többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a
személyes segítséget, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő
beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés
megelőzése céljából szükséges;
(c)	a mindenki számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos
alapon hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára is, és igényikhez
igazítottak.
20.	cikk
Személyes mobilitás
A részes államok a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének a lehető
legnagyobb mértékű biztosítása mellett hatékony intézkedéseket hoznak a személyes
mobilitás biztosítására, beleértve az alábbiakat:
(a)	a fogyatékossággal élő személyek személyes mobilitásának az általuk
meghatározott időben és módon, elérhető áron történő lehetővé tétele;
42
(b)	a fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz,
eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző
formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok
elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását;
(c)	képzés biztosítása a mobilitással kapcsolatos ismeretekről a fogyatékossággal
élő személyek és a velük foglalkozó szakértők részére;
(d)	a mobilitási támogatásokat, eszközöket és segítő technológiákat előállító
jogalanyok ösztönzése a fogyatékossággal élő személyek mobilitási szempontjainak
figyelembevételére.
21.	cikk
A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való
hozzáférés
A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására,
hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon, az általuk
megválasztott kommunikációs formán keresztül gyakorolhassák a szólásszabadság és a
véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az információk és elgondolások
keresésének, befogadásának és közlésének szabadságát, a jelen Egyezmény 2.
cikkében meghatározottak szerint, beleértve a következőket:
(a)	a lakosság számára készült tájékoztatás időben, hozzáférhető formában és a
fogyatékosság különböző fajtáinak megfelelő technológiák segítségével,
többletköltség nélkül történő biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára;
(b)	a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv, a Braille-
írás, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint minden egyéb, a
fogyatékossággal élő személyek által választott kommunikációs forma, eszköz és
módozat;
(c)	ösztönzik a nyilvánosság számára, akár az Interneten keresztül is, szolgáltatást
nyújtó magánjogi jogalanyokat, hogy az információkat és a szolgáltatásokat a
fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető és igénybe vehető formában
nyújtsák;
(d)	ösztönzik a tömegtájékoztatást, beleértve az információk internetes szolgáltatás
útján terjesztőit, hogy szolgáltatásaikat fogyatékossággal élő személyek számára
hozzáférhetővé tegyék;
(e)	elismerik és elősegítik a jelnyelvek használatát.
43
22.	cikk
A magánélet tiszteletben tartása
1.	A fogyatékossággal élő személy magánéletének, családjának, otthonának,
levelezésének vagy másfajta kommunikációjának önkényes vagy jogellenes zavarása,
becsületének vagy jó hírének jogellenes megsértése - tekintet nélkül a személy
lakóhelyére és lakáskörülményeire - tilos. A fogyatékossággal élő személyek az
említett zavarással és jogsértéssel szemben jogvédelmet élveznek.
2.	A részes államok másokkal azonos alapon védik a fogyatékossággal élő
személyek személyével, egészségével és rehabilitációjával kapcsolatos információk
titkosságát.
23.	cikk
Az otthon és a család tiszteletben tartása
1.	A részes államok minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek a
fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés
megszüntetéséért a házasság, a család, a szülői szerep és a rokoni kapcsolatok terén,
másokkal azonos alapon, az alábbiak biztosítása céljából:
(a)	a házasság kötésére alkalmas korú fogyatékossággal élő személyeknek a
házasságkötéshez és családalapításhoz való jogának elismerése a házasságot kötni
szándékozó felek szabad és teljes egyetértése alapján;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek jogának elismerése, hogy szabadon és
felelősségteljesen dönthessenek gyermekeik számát és korkülönbségét illetően, hogy
hozzáféréssel bírjanak az életkornak megfelelő információkhoz, a reproduktív és
családtervezési oktatás elismerést nyerjen, valamint, hogy biztosítsák számukra e
jogok gyakorlását lehetővé tevő eszközöket;
(c)	a fogyatékossággal élő személyek, beleértve a gyermekeket is,
termékenységének másokkal azonos alapon történő fenntartása.
2.	A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő személyek gyámsággal,
gondnoksággal, gyermekek örökbefogadásával vagy más hasonló jogintézményekkel
kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, amennyiben ezek a fogalmak léteznek a nemzeti
jogban; minden esetben a gyermek érdeke az elsődleges. A részes államok megfelelő
segítséget nyújtanak a fogyatékossággal élő személyek számára gyermeknevelési
feladataik teljesítéséhez.
3.	A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekek számára az
egyenlő jogokat a családi élet területén. E jogok érvényesítése, valamint a
fogyatékossággal élő gyermekek elrejtésének, elhagyásának, elhanyagolásának és
kirekesztésének megelőzése céljából a részes államok vállalják a fogyatékossággal élő
44
gyermekek és családjuk korai, átfogó tájékoztatását, részükre szolgáltatások nyújtását
és támogatásukat.
4.	A részes államok biztosítják, hogy a gyermek a szülők akarata ellenére nem
választható el szüleitől, kivéve, ha az olyan hatáskörrel rendelkező hatóságok, mely
hatóságok döntése ellen jogorvoslatnak van helye, az alkalmazandó jogszabályokkal és
eljárásokkal összhangban megállapítják, hogy az elválasztás a gyermek érdekében
szükséges. A gyermek, vagy egyik, vagy mindkét szülő fogyatékossága alapján a
gyermeket szüleitől elválasztani minden esetben tilos.
5.	Amennyiben a közvetlen család nem tudja ellátni a fogyatékossággal élő
gyermeket, a részes államok minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy
alternatív gondozást biztosítsanak a gyermek számára a szélesebb családi körben,
ennek hiányában pedig a közösségen belül családi környezetben.
24.	cikk
Oktatás
1.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való
jogát. E jog hátrányos megkülönböztetés nélküli, az egyenlő esélyek alapján történő
megvalósítása céljából a részes államok befogadó oktatási rendszert biztosítanak
minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulási lehetőséget nyújtanak az alábbiakra
figyelemmel:
(a)	az emberben rejlő képességek, méltóságérzet és önbecsülés teljes mértékű
kifejlesztése, valamint az emberi jogok, alapvető szabadságok és az emberi
sokszínűség tiszteletben tartásának erősítése;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek személyiségének, tehetségének és
alkotóképességének, valamint mentális és fizikai képességeinek lehető legteljesebb
fejlesztése;
(c)	a szabad társadalomban való tényleges részvétel lehetővé tétele a
fogyatékossággal élő személyek számára.
2.	E jog érvényesítése során a részes államok biztosítják az alábbiakat:
(a)	a fogyatékossággal élő személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az
általános oktatási rendszerből, és a fogyatékossággal élő gyermekeket
fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az ingyenes és kötelező alapfokú oktatásból,
valamint a középfokú oktatásból;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek a lakóközösségükben élő többi személlyel
azonos alapon férnek hozzá a befogadó, minőségi és ingyenes alapfokú oktatáshoz,
valamint a középfokú oktatáshoz;
(c)	gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról;
(d)	a fogyatékossággal élő személyek megkapják a hatékony tanulásukat
előmozdító szükséges támogatást az általános oktatási rendszerben;
45
(e)	hatékony, személyre szabott támogató intézkedéseket biztosítanak, a
tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben,
a teljes körű integráció céljával összhangban.
3.	A részes államok képessé teszik a fogyatékossággal élő személyeket
életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az
oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket. E célból a részes
államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, többek között:
(a)	elősegítik a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív
módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek
elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást;
(b)	elősegítik a jelnyelv elsajátítását, és támogatják a hallássérült közösség nyelvi
identitását;
(c)	biztosítják hogy a vak, siket, valamint siketvak személyek - különösen a
gyermekek - oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs
módszerrel és eszközökkel, valamint a tudományos és társadalmi fejlődés
legmagasabb fokának elérését segítő környezetben történjék.
4.	E jogok érvényesülésének biztosítása érdekében, a részes államok meghozzák a
megfelelő intézkedéseket, hogy olyan tanárokat - közöttük fogyatékossággal élő
tanárokat - alkalmazzanak, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek a jelnyelv
és/vagy a Braille-írás oktatására, valamint hogy az oktatás bármely szintjén
tevékenykedő szakértőket és személyzetet képezzenek. Az ilyen képzések magukban
foglalják a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság fejlesztését, valamint - a
fogyatékossággal élő személyeket segítő - megfelelő alternatív és augmentatív módok,
kommunikációs eszközök és formák, oktatási technikák és tananyagok használatát.
5.	A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek hátrányos
megkülönböztetés nélkül és másokkal azonos alapon férnek hozzá az általános
felsőfokú oktatáshoz, a szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és élethosszig tartó
tanuláshoz. E célból biztosítják az ésszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő
személyek számára.
25.	cikk
Egészségügy
A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogosultak a
lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történő
bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. A részes államok minden szükséges
intézkedést megtesznek, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a
nemhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve az egészséghez kapcsolódó
rehabilitációt. A részes államok különösképpen:
(a)	a más személyeknek biztosítottal azonos terjedelmű, minőségű és színvonalú
ingyenes vagy megengedhető árú egészségügyi ellátást és egészségügyi programokat
46
biztosítanak a fogyatékossággal élő személyeknek, beleértve a szexuális és reproduktív
egészség területét, valamint a lakossági közegészségügyi programokat;
(b)	biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára kifejezetten
fogyatékosságuk miatt szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, beleértve a betegség
korai felismerését és - szükség esetén - a beavatkozást, valamint a további
fogyatékosságok előfordulásának minimalizálására és megelőzésére kialakított
szolgáltatásokat, a gyermekek és idősek körében is;
(c)	biztosítják ezeknek az egészségügyi szolgáltatásoknak a lehető legközelebbi
hozzáférhetőségét az emberek saját közösségeihez, beleértve a vidéki területeket is;
(d)	kötelezik az egészségügyi szakembereket, hogy a fogyatékossággal élő
személyek számára ugyanolyan színvonalú ellátást biztosítsanak, mint mások számára,
beleértve a szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulás alapján nyújtott ellátást -
többek között - a fogyatékossággal élő személyek emberi jogaira, méltóságára,
autonómiájára és szükségleteire vonatkozó tudatosság felkeltésével a képzésen,
valamint az állami és magán egészségügyi ellátás etikai normáinak közzétételén
keresztül;
(e)	tiltják a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egészségbiztosítás és a
nemzeti jog által engedélyezett életbiztosítás területén alkalmazott hátrányos
megkülönböztetést, amely biztosításokat tisztességes és ésszerű módon kell nyújtani;
(f)	megakadályozzák az egészségügyi ellátás, egészségügyi szolgáltatások,
élelmiszer vagy folyadék fogyatékosságon alapuló, megkülönböztető megtagadását.
26.	cikk
Habilitáció és rehabilitáció
1.	A részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést -
ideértve a sorstársi segítségnyújtást is - annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő
személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb
függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes
befogadás és részvétel elérése és megtartása. E célból a részes államok átfogó
habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokat és programokat hoznak létre, erősítik és
kiterjesztik azokat, különös tekintettel az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és a
szociális szolgáltatások terén, oly módon, hogy a habilitációs és rehabilitációs
szolgáltatások és programok:
(a)	a lehető legkorábbi szakaszban kezdődnek, és az egyéni igények és képességek
multidiszciplináris értékelésén alapulnak;
(b)	támogatják a közösségben való részvételt és az abba való befogadást, önkéntes
alapon működnek, és a fogyatékossággal élő személyek lakóhelyéhez - a vidéki
régiókat is beleértve - a lehető legközelebb vannak.
2.	A részes államok támogatják a habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokban
dolgozó szakértők és személyzet képzésének és továbbképzésének fejlesztését.
47
3.	A részes államok támogatják a habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a
fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és
technológiák elérhetőségét, ismeretét és használatát.
27.	cikk
Munkavállalás és foglalkoztatás
1.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz
való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő
személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő-piacon szabadon
választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát. A
részes államok védik és segítik a munkához való jog érvényesülését - ideértve azokat
is, akik a munkavégzés ideje alatt váltak fogyatékossá -, azáltal, hogy megteszik a
szükséges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, annak érdekében, hogy többek
között:
(a)	megtiltsanak mindennemű, a fogyatékosság alapján történő, a munkavállalás
bármely formájával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, beleértve a munkaerő-
toborzás, az alkalmazás és a foglalkoztatás feltételeit, a foglalkoztatás folytonosságát,
a szakmai előmenetelt, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülményeket;
(b)	a fogyatékossággal élő személyek méltányos és kedvező munkafeltételekhez
való jogát másokkal azonos alapon védjék, beleértve az esélyegyenlőséget és az
azonos értékű munkáért járó azonos díjazást, a biztonságos és egészséges
munkakörülményeket, beleértve a zaklatás elleni védelmet és a sérelmek orvoslását;
(c)	biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon
gyakorolhassák munkaügyi és szakszervezeti jogaikat;
(d)	biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hatékonyan
hozzáférjenek az általános szakmai és pályaválasztási tanácsadói programokhoz, a
közvetítői szolgáltatásokhoz, valamint a szakképzéshez és továbbképzésekhez;
(e)	előmozdítsák a fogyatékossággal élő személyek elhelyezkedési és előrelépési
lehetőségeit a munkaerőpiacon, valamint segítséget nyújtsanak a munkahely
felkutatása, megszerzése, megtartása és a munkához való visszatérés során;
(f)	támogassák az önfoglalkoztatás, a vállalkozás, a szövetkezetek fejlesztésének és
az egyéni vállalkozás elindításának lehetőségeit;
(g)	fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztassanak a közszférában;
(h)	megfelelő politika és intézkedések révén elősegítsék a fogyatékossággal élő
személyek magánszektorban történő alkalmazását, amelybe beletartozhatnak
megerősítő programok, ösztönzők és egyéb intézkedések;
(i)	biztosítsák, hogy a munkahelyen ésszerű elhelyezés legyen biztosítva a
fogyatékossággal élő személyek számára;
48
(j) elősegítsék a fogyatékossággal élő személyek munkatapasztalat-szerzését a
nyílt munkaerőpiacon;
(k) támogassák a fogyatékossággal élő személyeknek szóló szakképzési és szakmai
rehabilitációt, a munkában tartási és munkába való visszatérést segítő programokat.
2.	A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket ne
tarthassák rabszolgasorban vagy szolgaságban, valamint hogy - másokkal azonos
alapon - részesüljenek a kényszer- vagy kötelező munkával szembeni védelemben.
28.	cikk
Megfelelő életszínvonal és szociális védelem
1.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek jogát a megfelelő
életminőséghez saját maguk és családjuk számára, beleértve a megfelelő élelmet,
ruházatot és lakhatást, továbbá az életkörülmények folyamatos javításához, és
megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy e jog érvényesülését
bármiféle fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstől mentesen védjék és
támogassák.
2.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek jogát a szociális
védelemhez, valamint e jognak a fogyatékosságon alapuló hátrányos
megkülönböztetéstől mentes gyakorlásához, és megteszik a megfelelő lépéseket e jog
érvényesülésének védelmére és előmozdítására, beleértve azon intézkedéseket,
amelyek:
(a)	biztosítják a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő hozzáférését a
tiszta vízhez és biztosítják a fogyatékosságból fakadó szükségletekhez kapcsolódó
megfelelő és megfizethető szolgáltatásokhoz, eszközökhöz és más segítségnyújtáshoz
való hozzáférést;
(b)	biztosítják a fogyatékossággal élő személyek, különösen a fogyatékossággal élő
nők és lányok, valamint a fogyatékossággal élő idősek számára a szociális védelmi
programokhoz és a szegénység csökkentését célzó programokhoz való hozzáférést;
(c)	biztosítják a szegénységben és fogyatékossággal élő személyek és családjuk
hozzáférését a fogyatékosság okán fellépő kiadásokhoz kapcsolódó állami
támogatáshoz, ideértve a megfelelő képzést, tanácsadást, pénzügyi segítségnyújtást és
a hosszabb ideig tartó gondoskodást;
(d)	biztosítják a fogyatékossággal élő személyek állami lakhatási programokhoz
való hozzáférését;
(e)	biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára a nyugellátáshoz és a
nyugdíjprogramokhoz való hozzáférést.
49
29.	cikk
A politikai életben és közéletben való részvétel
A részes államok másokkal azonos alapon garantálják a fogyatékossággal élő
személyek számára politikai jogaik élvezetét, és vállalják, hogy
(a)	biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon,
hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben,
közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a
fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és választhatóságra,
többek között:
(i)	annak biztosítása révén, hogy a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok
megfelelőek, hozzáférhetők és könnyen érthetők;
(ii)	azáltal, hogy védik a fogyatékossággal élő személyeknek azon jogát, hogy a
választásokon és népszavazásokon megfélemlítés nélkül, titkosan szavazhassanak, és
hogy szabadon megválaszthatók legyenek, hogy ténylegesen tisztséget, kormányszintű
közhivatalt viselhessenek, és hogy szükség esetén lehetővé teszik a segítő és új
technológiák igénybevételét;
(iii)	azáltal, hogy garantálják a fogyatékossággal élő személyek, mint választók,
szabad akaratnyilvánítását, továbbá e célból szükség esetén - saját kérésükre -
lehetővé teszik, hogy a szavazás során egy általuk választott személy legyen
segítségükre;
(b)	azáltal, hogy aktívan támogatnak egy olyan környezetet, amelyben a
fogyatékossággal élő személyek ténylegesen és teljes körűen, hátrányos
megkülönböztetés nélkül, másokkal azonos alapon vehetnek részt a közügyek
irányításában, és hogy ösztönzik a közügyekben való részvételüket, beleértve:
(i)	részvételüket az ország közéletével és politikai életével foglalkozó nem
kormányzati szervezetek és egyesületek munkájában, valamint a politikai pártok
tevékenységében és igazgatásában;
(ii)	a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek alakítását és az azokhoz
történő csatlakozást, azzal a céllal, hogy nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi
szinten képviseljék a fogyatékossággal élő személyeket.
30.	cikk
A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való
részvétel
1.	A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy
másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges
intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek:
(a)	hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz;
50
(b)	hozzáférhető formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, filmekhez,
színházhoz és más kulturális tevékenységekhez;
(c)	hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszínéhez, mint
például a színházhoz, múzeumhoz, mozihoz, könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá
lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális
helyszínekhez.
2.	A részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek a fogyatékossággal élő
személyek alkotó, művészi és szellemi képességei fejlesztésének és hasznosításának
lehetővé tételére, nemcsak saját javukra, hanem a társadalom gazdagítása céljából is.
3.	A részes államok a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges lépést
megtesznek annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogokat védő jogszabályok ne
jelentsenek ésszerűtlen vagy megkülönböztető akadályt a fogyatékossággal élő
személyek kulturális anyagokhoz történő hozzáférésével szemben.
4.	A fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon jogosultak sajátos
kulturális és nyelvi identitásuk elismerésére és támogatására, beleértve a jelnyelveket
és a siket kultúrát.
5.	Azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon
vehessenek részt a rekreációs, szabadidős és sporttevékenységekben, a részes államok
meghozzák a megfelelő intézkedéseket, annak érdekében, hogy:
(a)	a lehető legnagyobb mértékben bátorítsák és előmozdítsák a fogyatékossággal
élő személyek részvételét az integrált sporttevékenységekben, minden szinten;
(b)	biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fogyatékosság
típusához igazodó, speciális rekreációs és sporttevékenységek szervezésének,
fejlesztésének és az ezekben való részvételnek a lehetőségét, valamint hogy e célból
ösztönözzék a megfelelő oktatás, edzés és a szükséges források biztosítását, másokkal
azonos alapon;
(c)	biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a sport-, üdülési és
turisztikai helyszínekhez;
(d)	biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek más gyermekekkel egyenlő
hozzáféréssel bírjanak a játékokhoz, rekreációs, sport- és üdülési tevékenységekhez,
beleértve az iskolarendszerben előforduló hasonló tevékenységeket;
(e)	biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a rekreációs,
szabadidős, sport- és turisztikai tevékenységeket szervezők által nyújtott
szolgáltatás okhoz.
31.	cikk
Statisztika és adatgyűjtés
1.	A részes államok vállalják, hogy összegyűjtik a megfelelő információkat -
beleértve statisztikai és kutatási adatokat -, amely révén a jelen Egyezmény
51
végrehajtásához szükséges politikákat alakíthatnak ki és valósíthatnak meg. Az
adatgyűjtés és adatkezelés folyamatának:
(a)	meg kell felelnie a jogszabályok által megszabott biztosítékoknak - beleértve az
adatvédelmi jogszabályokat -, hogy ezáltal biztosítva legyen a fogyatékossággal élő
személyek magánéletének titkossága és tiszteletben tartása;
(b)	az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a statisztikák gyűjtésére és
használatára vonatkozó etikai alapelvek védelme érdekében meg kell felelnie a
nemzetközileg elfogadott normáknak.
2.	Az ezzel a cikkel összhangban összegyűjtött információt megfelelő módon le
kell bontani, és a részes államoknak a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségei
teljesítésének, továbbá azon akadályok beazonosításának támogatására kell
felhasználni, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek jogaik gyakorlása során
szembesülnek.
3.	A részes államok felelősséget vállalnak ezen statisztikák terjesztésére, valamint
biztosítják a fogyatékossággal élő személyek és mások hozzáférését.
32.	cikk
Nemzetközi együttműködés
1.	A részes államok elismerik a nemzetközi együttműködésnek és
előmozdításának fontosságát, a jelen Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítására tett
nemzeti törekvések támogatása céljából, valamint megfelelő és hatékony
intézkedéseket hoznak e tekintetben az államok közötti, és amennyiben ez szükséges, a
megfelelő nemzetközi és regionális szervezetekkel, illetve a civil társadalommal,
különösen pedig a fogyatékossággal élő személyeket tömörítő szervezetekkel történő
együttműködés révén. Ezen intézkedések lehetnek többek között:
(a)	annak biztosítása, hogy a nemzetközi együttműködés, beleértve a nemzetközi
fejlesztési programokat is, a fogyatékossággal élő személyek számára elérhetőek és
hozzáférhetőek;
(b)	képességépítés előmozdítása és támogatása, beleértve az információk és
tapasztalatok, a képzési programok és a legjobb gyakorlatok cseréjét és megosztását;
(c)	a kutatási együttműködés, illetve a tudományos és technikai ismeretekhez való
hozzáférés előmozdítása;
(d)	szükség esetén technikai és gazdasági segítség nyújtása, beleértve a
hozzáférhető és segítő technológiákhoz való hozzáférésnek és azok megosztásának
előmozdítását, valamint a technológiák átadását.
2.	E cikk rendelkezései nem érintik a részes államok jelen Egyezmény alapján
fennálló kötelezettségeinek teljesítését.
52
33.	cikk
Nemzeti szintű teljesítés és ellenőrzés
1.	A részes államok, szervezeti felépítésüknek megfelelően, a jelen Egyezmény
végrehajtására vonatkozó ügyekre a kormányzaton belül kijelölnek egy vagy több
koordinációs pontot, és mérlegelik egy kormányzati koordinációs mechanizmus
létrehozását vagy kijelölését a különböző ágazatokban és szinteken történő kapcsolódó
tevékenységek előmozdítására.
2.	A részes államok, jogi és közigazgatási rendszerüknek megfelelően, az államon
belül fenntartanak, megerősítenek, kijelölnek, vagy létrehoznak egy vagy több
független mechanizmust magában foglaló keretrendszert, a megfelelő módon, amely
segíti, védi és ellenőrzi a jelen Egyezmény végrehajtását. E mechanizmus kijelölése
vagy létrehozatala során a részes államok figyelembe veszik az emberi jogok védelmét
és előmozdítását célzó nemzeti intézmények jogállásának és működésének alapelveit.
3.	A civil társadalmat - különösen a fogyatékossággal élő személyeket és az őket
képviselő szervezeteket - be kell vonni az ellenőrzési folyamatokba, és azokban teljes
részvételüket biztosítani kell.
34.	cikk
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága
1.	A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (továbbiakban
„Bizottság”) az alábbi tevékenységek ellátása érdekében megalakul.
2.	A jelen Egyezmény hatálybalépésekor a Bizottság 12 szakértőből áll. Az
Egyezmény további 60 megerősítését vagy ahhoz való csatlakozást követően a
Bizottság létszáma 6 fővel bővül, elérve a maximális 18 fős létszámot.
3.	A Bizottság működésében tagjai személyes minőségükben vesznek részt, akik
nagy erkölcsi tekintélyű személyek, és a jelen Egyezmény által érintett területen
elismert szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek. Tagjelöltek állítása esetén a
részes államok kellően mérlegelik a jelen Egyezmény 4. cikk 3. bekezdésében foglalt
rendelkezéseket.
4.	A Bizottság tagjait a részes államok választják, figyelembe véve a méltányos
földrajzi megoszlást, a különböző civilizációk és főbb jogrendszerek képviseletét, a
kiegyensúlyozott nemi képviseletet és a fogyatékossággal élő szakértők részvételét.
5.	A Bizottság tagjait titkos szavazással választják a részes államok által
állampolgáraik közül jelölt személyek listájáról a részes államok konferenciájának
ülésén. Ezen üléseken, amelyeken a határozatképességhez a részes államok
kétharmadának részvétele szükséges, a Bizottság megválasztott tagjának azok
tekintendők, akik a legtöbb szavazatot és a részes államok jelenlévő és szavazó
képviselői szavazatainak abszolút többségét elnyerték.
53
6.	Az első választásra a jelen Egyezmény hatálybalépését követő hat hónapon
belül kerül sor. Legalább négy hónappal minden választást megelőzően az Egyesült
Nemzetek Főtitkára írásban felhívja a részes államokat, hogy két hónapon belül
nyújtsák be a jelöléseket. Ezt követően a Főtitkár betűrendes névjegyzéket készít az
így javasolt összes jelöltről, feltüntetve a jelölő részes államot, és megküldi azt a jelen
Egyezmény részes államainak.
7.	A Bizottság tagjait négyéves időtartamra választják. Újbóli megválasztásra a
tagok további egy alkalommal jogosultak. Az első választáskor megválasztottak közül
hat tag megbízatása azonban két év elteltével lejár; ezen hat tag közvetlenül az első vá-
lasztás után a jelen cikk 5. bekezdésében meghatározott ülés elnöke által történő
sorshúzás útján kerül kiválasztásra.
8.	A Bizottság további hat tagjának megválasztása a rendszeres választások
alkalmával, a jelen cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.
9.	Amennyiben a Bizottság valamely tagja meghal, lemond, vagy úgy nyilatkozik,
hogy bármely más okból feladatát nem képes a továbbiakban ellátni, az őt jelölő részes
állam kinevez a hátralévő megbízatási idő kitöltésére egy másik, a jelen cikk
vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott képzettséggel bíró és követelményeknek
megfelelő szakértőt.
10.	A Bizottság maga határozza meg eljárási rendjét.
11.	Az Egyesült Nemzetek Főtitkára biztosítja a Bizottságnak a jelen
Egyezményben foglalt feladatai hatékony ellátásához szükséges személyi és tárgyi
feltételeket, valamint összehívja annak alakuló ülését.
12.	A Közgyűlés jóváhagyásával a jelen Egyezmény alapján létrehozott Bizottság
tagjai az Egyesült Nemzetek anyagi forrásainak terhére, figyelemmel a Bizottság
feladatainak fontosságára, a Közgyűlés által megállapított módozatok és feltételek
szerint javadalmazásban részesülnek.
13.	A Bizottság tagjait megilletik az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és
mentességeiről szóló egyezmény vonatkozó rendelkezései alapján az Egyesült
Nemzetek kiküldött szakértőit megillető könnyítések, kiváltságok és mentességek.
35.	cikk
A részes államok jelentései
1.	Minden részes állam a jelen Egyezménynek az adott államra vonatkozó
hatálybalépését követő két éven belül az Egyesült Nemzetek Főtitkárán keresztül
átfogó jelentésben számol be a Bizottságnak a jelen Egyezményben meghatározott
kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedéseiről, valamint az azok
végrehajtásában megvalósított előrehaladásról.
2.	Ezt követően a részes államok legalább négyévente vagy a Bizottság által kért
időpontban nyújtanak be újabb jelentést.
3.	A jelentések tartalmára vonatkozó irányelveket a Bizottság határozza meg.
54
4.	Azon részes államoknak, amelyek benyújtották első átfogó jelentésüket a
Bizottságnak, a már megadott információkat ezt követő jelentéseikben nem szükséges
megismételniük. A Bizottság számára történő jelentéskészítéskor ajánlott, hogy a
részes államok e célból egy nyílt és átlátható eljárást alkalmazzanak, és figyelembe
vegyék a jelen Egyezmény 4. cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
5.	A jelentésekben a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek
teljesítését befolyásoló tényezők és nehézségek is jelezhetik.
36.	cikk
A jelentések figyelembevétele
1.	A Bizottság minden jelentést megvizsgál, és azzal kapcsolatosan általa
szükségesnek tartott javaslatokat és általános ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket az
érintett részes államnak továbbít. A részes állam bármilyen általa választott
információval válaszolhat a Bizottságnak. A Bizottság további, a jelen Egyezmény
végrehajtásával kapcsolatos információkat kérhet a részes államoktól.
2.	Amennyiben valamely részes állam jelentősen elmarad a jelentés benyújtásával,
a Bizottság jelezheti az érintett részes államnak, hogy szükségesnek látja a jelen
Egyezmény adott részes állam által történő végrehajtásának, a Bizottság
rendelkezésére álló, megbízható információkon alapuló vizsgálatát, amennyiben a
jelentést az értesítést követő három hónapon belül nem nyújtják be. A Bizottság
meghívja az érintett részes államot az e vizsgálatban történő részvételre. Amennyiben
a részes állam benyújtja jelentését, az e cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések
alkalmazandóak.
3.	Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelentéseket minden részes állam számára
elérhetővé teszi.
4.	A részes államok jelentésüket széles körben hozzáférhetővé teszik saját
országuk nyilvánossága előtt, valamint lehetővé teszik az e jelentésekkel kapcsolatos
javaslatokhoz és általános ajánlásokhoz történő hozzáférést.
5.	A Bizottság, ha szükségesnek tartja, megküldi a részes államok jelentését az
Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek, alapjainak és programjainak, illetve
egyéb hatáskörrel rendelkező testületének, a jelentésben foglalt kérésnek vagy
technikai tanács, illetve segítségnyújtás iránti igény jelzésének kezelése érdekében, a
Bizottság ezen kéréssel vagy jelzéssel kapcsolatos esetleges észrevételeivel és
ajánlásaival együtt.
55
37.	cikk
A Bizottság és a részes államok közötti együttműködés
1.	Minden részes állam együttműködik a Bizottsággal és segíti a Bizottság tagjait
feladataik teljesítésében.
2.	A részes államokkal történő együttműködés keretében a Bizottság megfelelő
figyelemmel van a jelen Egyezmény végrehajtását szolgáló nemzeti kapacitások
erősítésének módozataira, ideértve a nemzetközi együttműködést is.
38.	cikk
A Bizottság kapcsolata más testületekkel
A jelen Egyezmény hatékony végrehajtása és az Egyezmény által érintett területen
történő nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében:
(a)	a szakosított intézmények és az Egyesült Nemzetek egyéb szerveinek képviselői
jogosultak részt venni az Egyezmény hatáskörükbe tartozó rendelkezései
végrehajtásának megvitatásán. A Bizottság felkérheti a szakosított intézményeket vagy
más általa kiválasztott hatáskörrel rendelkező testületeket szakvélemény nyújtására az
Egyezmény végrehajtásának hatáskörükbe tartozó területein. A Bizottság felkérheti a
szakosított intézményeket vagy az Egyesült Nemzetek más szerveit az Egyezmény
végrehajtásának hatáskörükbe tartozó területeiről való jelentés készítésére;
(b)	a Bizottság feladatának ellátása során, szükség esetén konzultál a nemzetközi
emberi jogi szerződések által létrehozott más testületekkel, a jelentéssel kapcsolatos
irányelvek, javaslatok és általános ajánlások egységességének biztosítása, továbbá a
feladataik teljesítése során való párhuzamosságok és átfedések elkerülésének céljából.
39.	cikk
A Bizottság jelentése
A Bizottság minden két évben jelentést nyújt be tevékenységéről a Közgyűlésnek,
illetve a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, valamint javaslatot és általános ajánlásokat
tehet a részes államoktól kapott jelentések és információk vizsgálata alapján. Ezen
javaslatokat és általános ajánlásokat, a részes államok esetleges megjegyzéseivel
együtt, a Bizottság feltünteti jelentésében.
56
40.	cikk
A részes államok konferenciája
1.	A részes államok a részes államok konferenciáin rendszeresen találkoznak
annak érdekében, hogy megtárgyalják a jelen Egyezmény végrehajtásával
kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
2.	Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelen Egyezmény hatálybalépését követő hat
hónapon belül összehívja a részes államok konferenciáját. Az ezt követő
konferenciákat az Egyesült Nemzetek Főtitkára kétévenként vagy a részes államok
konferenciájának döntése szerinti időközönként hívja össze.
41.	cikk
Letéteményes
A jelen Egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.
42.	cikk
Aláírás
A jelen Egyezmény 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll valamennyi állam és
a regionális integrációs szervezetek számára az Egyesült Nemzetek New York-i
székhelyén.
43.	cikk
Kötelezettségvállalás
A jelen Egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteni, az aláíró regionális
integrációs szervezetek részéről pedig hivatalos megerősítés szükséges. Az
Egyezmény bármely olyan állam vagy regionális integrációs szervezet számára nyitva
áll a csatlakozásra, amely nem írta alá az Egyezményt.
44.	cikk
Regionális integrációs szervezetek
1.	„Regionális integrációs szervezet” olyan, egy adott régió szuverén államai által
létrehozott szervezetet jelent, amelyre tagállamai a jelen Egyezmény által szabályozott
57
kérdésekben hatáskört ruháztak. E szervezetek hivatalos megerősítési vagy
csatlakozási okiratukban nyilatkoznak az ezen Egyezmény által szabályozott
kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelméről. Ezt követően a hatáskörük
terjedelmében bekövetkezett minden jelentős változásról tájékoztatják a letéteményest.
2.	A „részes államok” utalás a jelen Egyezményben e szervezetekre hatáskörükön
belül vonatkozik.
3.	A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 45. cikk 1.
bekezdésének és a 47. cikk 2. és 3. bekezdésének tekintetében nem vehetők
figyelembe.
4.	A regionális integrációs szervezetek a részes államok konferenciáján
hatáskörükbe tartozó kérdésekben gyakorolhatják szavazati jogukat olyan számú
szavazattal, amely egyenlő a jelen Egyezményben részes tagállamaik számával. E
szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, amennyiben valamely tagállama
szavazati jogát gyakorolni kívánja, és fordítva.
45.	cikk
Hatálybalépés
1.	A jelen Egyezmény a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe
helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
2.	Az Egyezményt a huszadik fenti okirat letétbe helyezését követően megerősítő,
hivatalosan megerősítő, illetőleg ahhoz csatlakozó állam és regionális integrációs
szervezet vonatkozásában az Egyezmény az adott állam vagy szervezet saját
okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
46.	cikk
Fenntartások
1.	A jelen Egyezményhez annak tárgyával és célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen
fenntartás nem fűzhető.
2.	A fenntartás bármikor visszavonható.
47.	cikk
Módosítások
1.	Bármely részes állam kezdeményezheti a jelen Egyezmény módosítását és
benyújthatja javaslatát az Egyesült Nemzetek Főtitkárához. A Főtitkár a módosítási
javaslatot megküldi a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák,
58
amennyiben egyetértenek a részes államok konferenciájának összehívásával a
javaslatok megvitatása és az azokról való döntés céljából. Amennyiben ezen
értesítéstől számított négy hónapon belül a részes államok legalább egyharmada
támogatja a konferencia összehívását, a Főtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt
összehívja a konferenciát. A jelen lévő és szavazó részes államok kétharmados
többsége által elfogadott módosítást a Főtitkár a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra,
majd ezt követően valamennyi részes állam elé elfogadásra.
2.	A jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően elfogadott és jóváhagyott módosítás
az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó
okiratok száma eléri a módosítás elfogadásának napján meglévő részes államok
számának kétharmadát. Ezt követően a módosítás minden részes állam
vonatkozásában az állam saját elfogadó okiratának letétbe helyezését követő
harmincadik napon lép hatályba. A módosítás kizárólag az azt elfogadó részes
államokat kötelezi.
3.	Amennyiben a részes államok konferenciája konszenzussal úgy határozott, az e
cikk 1. bekezdésének megfelelően elfogadott és jóváhagyott, kizárólag a 34., 38., 39.
és 40. cikkre vonatkozó módosítás valamennyi államra vonatkozóan az azt követő
harmincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó okiratok száma
eléri a módosítás elfogadásának napján meglévő részes államok számának
kétharmadát.
48.	cikk
Felmondás
Bármely részes állam az Egyesült Nemzetek Főtitkához intézett írásbeli közléssel
felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás egy évvel a közlésnek a Főtitkár által
történt kézhezvételét követően lép hatályba.
49.	cikk
Hozzáférhető formátum
A jelen Egyezmény szövegét hozzáférhető formátumban is rendelkezésre kell
bocsátani.
50.	cikk
Hiteles szövegek
A jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege
egyaránt hiteles.
59
A fentiek hiteléül a kormányuktól megfelelő felhatalmazással rendelkező alulírott
meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.”
3.	§
(1)	Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
(2)	A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
„Optional Protocol to the Convention on the Rights of Persons with
Disabilities
The States Parties to the present Protocol have agreed as follows:
Article 1
1.	A State Party to the present Protocol (“State Party”) recognizes the competence
of the Committee on the Rights of Persons with Disabilities (“the Committee”) to
receive and consider communications from or on behalf of individuals or groups of
individuals subject to its jurisdiction who claim to be victims of a violation by that
State Party of the provisions of the Convention.
2.	No communication shall be received by the Committee if it concerns a State
Party to the Convention that is not a party to the present Protocol.
Article 2
The Committee shall consider a communication inadmissible when:
(a)	The communication is anonymous;
(b)	The communication constitutes an abuse of the right of submission of such
communications or is incompatible with the provisions of the Convention;
(c)	The same matter has already been examined by the Committee or has been or is
being examined under another procedure of international investigation or settlement;
(d)	All available domestic remedies have not been exhausted. This shall not be the
rule where the application of the remedies is unreasonably prolonged or unlikely to
bring effective relief;
(e)	It is manifestly ill-founded or not sufficiently substantiated; or when
60
(f)	The facts that are the subject of the communication occurred prior to the entry
into force of the present Protocol for the State Party concerned unless those facts
continued after that date.
Article 3
Subject to the provisions of article 2 of the present Protocol, the Committee shall
bring any communications submitted to it confidentially to the attention of the State
Party. Within six months, the receiving State shall submit to the Committee written
explanations or statements clarifying the matter and the remedy, if any, that may have
been taken by that State.
Article 4
1.	At any time after the receipt of a communication and before a determination on
the merits has been reached, the Committee may transmit to the State Party concerned
for its urgent consideration a request that the State Party take such interim measures as
may be necessary to avoid possible irreparable damage to the victim or victims of the
alleged violation.
2.	Where the Committee exercises its discretion under paragraph 1 of this article,
this does not imply a determination on admissibility or on the merits of the
communication.
Article 5
The Committee shall hold closed meetings when examining communications under
the present Protocol. After examining a communication, the Committee shall forward
its suggestions and recommendations, if any, to the State Party concerned and to the
petitioner.
Article 6
1.	If the Committee receives reliable information indicating grave or systematic
violations by a State Party of rights set forth in the Convention, the Committee shall
invite that State Party to cooperate in the examination of the information and to this
end submit observations with regard to the information concerned.
2.	Taking into account any observations that may have been submitted by the State
Party concerned as well as any other reliable information available to it, the
Committee may designate one or more of its members to conduct an inquiry and to
61
report urgently to the Committee. Where warranted and with the consent of the State
Party, the inquiry may include a visit to its territory.
3.	After examining the findings of such an inquiry, the Committee shall transmit
these findings to the State Party concerned together with any comments and
recommendations.
4.	The State Party concerned shall, within six months of receiving the findings,
comments and recommendations transmitted by the Committee, submit its
observations to the Committee.
5.	Such an inquiry shall be conducted confidentially and the cooperation of the
State Party shall be sought at all stages of the proceedings.
Article 7
1.	The Committee may invite the State Party concerned to include in its report
under article 35 of the Convention details of any measures taken in response to an
inquiry conducted under article 6 of the present Protocol.
2.	The Committee may, if necessary, after the end of the period of six months
referred to in article 6.4, invite the State Party concerned to inform it of the measures
taken in response to such an inquiry.
Article 8
Each State Party may, at the time of signature or ratification of the present Protocol
or accession thereto, declare that it does not recognize the competence of the
Committee provided for in articles 6 and 7.
Article 9
The Secretary-General of the United Nations shall be the depositary of the present
Protocol.
Article 10
The present Protocol shall be open for signature by signatory States and regional
integration organizations of the Convention at United Nations Headquarters in New
York as of 30 March 2007.
62
Article 11
The present Protocol shall be subject to ratification by signatory States of this
Protocol which have ratified or acceded to the Convention. It shall be subject to formal
confirmation by signatory regional integration organizations of this Protocol which
have formally confirmed or acceded to the Convention. It shall be open for accession
by any State or regional integration organization which has ratified, formally
confirmed or acceded to the Convention and which has not signed the Protocol.
Article 12
1.	„Regional integration organization” shall mean an organization constituted by
sovereign States of a given region, to which its member States have transferred
competence in respect of matters governed by the Convention and this Protocol. Such
organizations shall declare, in their instruments of formal confirmation or accession,
the extent of their competence with respect to matters governed by the Convention and
this Protocol. Subsequently, they shall inform the depositary of any substantial
modification in the extent of their competence.
2.	References to „States Parties” in the present Protocol shall apply to such
organizations within the limits of their competence.
3.	For the purposes of article 13, paragraph 1, and article 15, paragraph 2, any
instrument deposited by a regional integration organization shall not be counted.
4.	Regional integration organizations, in matters within their competence, may
exercise their right to vote in the meeting of States Parties, with a number of votes
equal to the number of their member States that are Parties to this Protocol. Such an
organization shall not exercise its right to vote if any of its member States exercises its
right, and vice versa.
Article 13
1.	Subject to the entry into force of the Convention, the present Protocol shall enter
into force on the thirtieth day after the deposit of the tenth instrument of ratification or
accession.
2.	For each State or regional integration organization ratifying, formally confirming
or acceding to the Protocol after the deposit of the tenth such instrument, the Protocol
shall enter into force on the thirtieth day after the deposit of its own such instrument.
63
Article 14
1.	Reservations incompatible with the object and purpose of the present Protocol
shall not be permitted.
2.	Reservations may be withdrawn at any time.
Article 15
1.	Any State Party may propose an amendment to the present Protocol and submit
it to the Secretary-General of the United Nations. The Secretary-General shall
communicate any proposed amendments to States Parties, with a request to be notified
whether they favour a meeting of States Parties for the purpose of considering and
deciding upon the proposals. In the event that, within four months from the date of
such communication, at least one third of the States Parties favour such a meeting, the
Secretary-General shall convene the meeting under the auspices of the United Nations.
Any amendment adopted by a majority of two thirds of the States Parties present and
voting shall be submitted by the Secretary-General to the General Assembly for
approval and thereafter to all States Parties for acceptance.
2.	An amendment adopted and approved in accordance with paragraph 1 of this
article shall enter into force on the thirtieth day after the number of instruments of
acceptance deposited reaches two thirds of the number of States Parties at the date of
adoption of the amendment. Thereafter, the amendment shall enter into force for any
State Party on the thirtieth day following the deposit of its own instrument of
acceptance. An amendment shall be binding only on those States Parties which have
accepted it.
Article 16
A State Party may denounce the present Protocol by written notification to the
Secretary-General of the United Nations. The denunciation shall become effective one
year after the date of receipt of the notification by the Secretary-General.
Article 17
The text of the present Protocol shall be made available in accessible formats.
64
Article 18
The Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts of the present
Protocol shall be equally authentic.
In witness thereof the undersigned plenipotentiaries, being duly authorized thereto
by their respective Governments, have signed the present Protocol.”
„Fakultatív Jegyzőkönyv a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
egyezményhez
A jelen Jegyzőkönyv részes államai a következőkben állapodtak meg:
1.	cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyv részes állama („részes állam”) elismeri a
Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága („a Bizottság”) hatáskörét arra,
hogy olyan, a joghatósága alá tartozó személyektől vagy személyek csoportjától vagy
ezek nevében beadványt átvegyen és megvizsgáljon, akik állításuk szerint az
Egyezmény rendelkezéseinek az adott részes állam által történő megsértésének
sértettjei.
2.	A Bizottság nem vehet át olyan beadványt, amely olyan, az Egyezményben
részes államot érint, amely a jelen Jegyzőkönyvnek nem részese.
2.	cikk
A Bizottság elfogadhatatlannak tekint egy beadványt, ha:
(a)	a beadvány névtelen;
(b)	a beadvány az ilyen beadvány benyújtásának jogával való visszaélést valósít
meg vagy ha nem összeegyeztethető az Egyezmény rendelkezéseivel;
(c)	az ügyet a Bizottság korábban már megvizsgálta, vagy ha más nemzetközi
vizsgálati vagy rendezési eljárás során vizsgálták vagy vizsgálják;
(d)	nem merítettek ki minden nemzeti jogorvoslati lehetőséget. E rendelkezés
azonban nem alkalmazható, ha a jogorvoslati lehetőségek igénybevétele ésszerűtlen
mértékben elhúzódik vagy attól érdemi megoldás nem várható;
(e)	nyilvánvalóan megalapozatlan vagy tényekkel nem kellően alátámasztott; vagy
ha
65
(f)	a beadvány tárgyául szolgáló tények a jelen Jegyzőkönyvnek az érintett részes
állam vonatkozásában való hatálybalépése előtt következtek be, kivéve, ha a tények az
adott dátumot követően is folytatódtak.
3.	cikk
Jelen Jegyzőkönyv 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság bármely,
hozzá benyújtott beadványt bizalmas formában a részes állam tudomására hoz. A
részes állam hat hónapon belül írásos magyarázatot ad vagy nyilatkozatot nyújt be a
Bizottságnak, amelyben felvilágosítást ad az esetről és a részes állam által szolgáltatott
esetleges jogorvoslatról.
4.	cikk
1.	Bármely időpontban egy beadvány elfogadását követően és az érdemi döntést
megelőzően a Bizottság sürgős megfontolás céljából kérheti az érintett államot arra,
hogy az érintett állam foganatosítson szükséges intézkedéseket az állítólagos jogsértés
sértettjének vagy sértetteinek okozott esetleges jóvátehetetlen károk megelőzése
érdekében.
2.	Ha a Bizottság a jelen cikk 1. bekezdésében biztosított diszkrecionális jogát
használva eljár, az nem minősül az adott beadvány elfogadhatóságáról vagy érdeméről
való döntésnek.
5.	cikk
A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján benyújtott beadványokat zárt üléseken
vizsgálja meg. A beadvány megvizsgálását követően a Bizottság továbbítja javaslatait
és ajánlásait, amennyiben vannak, a részes államhoz és a kérelmezőhöz.
6.	cikk
1.	Amennyiben a Bizottságnak olyan megbízható információ jut birtokába,
miszerint egy részes állam a jelen Egyezményben meghatározott jogokat súlyosan és
rendszeresen megsérti, a Bizottság felhívja a részes államot, hogy működjön közre az
információ kivizsgálásában és ennek érdekében nyújtsa be észrevételeit az adott
információval kapcsolatban.
2.	Az érintett részes állam által benyújtott észrevételek, illetve más megbízható,
rendelkezésére álló információ alapján a Bizottságnak jogában áll kijelölni egy vagy
több tagját, hogy vizsgálatot folytasson le és haladéktalanul jelentést tegyen a
66
Bizottságnak. Indokolt esetben és a részes állam hozzájárulásával, a vizsgálat a részes
állam területére tett látogatást is magában foglalhat.
3.	Ezen vizsgálat megállapításainak megvizsgálását követően a Bizottság
továbbítja a megállapításokat az érintett részes államnak észrevételeivel és ajánlásaival
együtt.
4.	Az érintett részes állam a Bizottság által hozzá eljuttatott megállapítások,
észrevételek és ajánlások kézhezvételétől számított hat hónapon belül beterjeszti
észrevételeit a Bizottságnak.
5.	Ezen vizsgálatot bizalmas formában kell lefolytatni és a részes állam
együttműködésének biztosítására az eljárás minden szakaszában törekedni kell.
7.	cikk
1.	A Bizottság felkérheti az érintett részes államot, hogy az Egyezmény 35. cikke
szerinti jelentésében számoljon be bármely olyan intézkedés részleteiről, amelyet a
jelen Jegyzőkönyv 6. cikke értelmében folytatott vizsgálat nyomán foganatosított.
2.	A Bizottság szükség esetén a 6. cikk 4. bekezdésében említett hat hónapos
időszak leteltével felkérheti az érintett részes államot, hogy számoljon be a vizsgálatra
válaszul tett intézkedésekről.
8.	cikk
Minden részes állam a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor, illetve az
ahhoz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy nem ismeri el a Bizottság 6. és 7.
cikkekben rögzített hatáskörét
9.	cikk
A jelen Jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.
10.	cikk
A jelen Jegyzőkönyv 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll az Egyezményt
aláíró valamennyi állam és a regionális integrációs szervezetek számára az Egyesült
Nemzetek New York-i székhelyén.
67
11. cikk
A jelen Jegyzőkönyvet az Egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó, a
Jegyzőkönyvet aláíró államoknak meg kell erősíteni. A Jegyzőkönyvet hivatalosan
meg kell erősíteniük az Egyezményt hivatalosan megerősítő vagy ahhoz csatlakozó, a
jelen Jegyzőkönyvet aláíró regionális integrációs szervezeteknek. A Jegyzőkönyv
bármely olyan állam vagy regionális integrációs szervezet számára nyitva áll a
csatlakozásra, amely az Egyezményt megerősítette, hivatalosan megerősítette vagy
ahhoz csatlakozott, de a Jegyzőkönyvet nem írta alá.
12.	cikk
1.	„Regionális integrációs szervezet” olyan, egy adott régió szuverén államai által
létrehozott szervezetet jelent, amelyre tagállamai az Egyezmény és a jelen
Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben hatáskört ruháztak. E szervezetek
hivatalos megerősítési vagy csatlakozási okiratukban nyilatkoznak az Egyezmény és a
jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelméről.
Ezt követően a hatáskörük terjedelmében bekövetkezett minden jelentős változásról
tájékoztatják a letéteményest.
2.	A „részes államok” utalás a jelen Jegyzőkönyvben e szervezetekre
hatáskörükön belül vonatkozik.
3.	A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 13. cikk 1.
bekezdésének és a 15. cikk 2. bekezdésének tekintetében nem vehetők figyelembe.
4.	A regionális integrációs szervezetek a részes államok találkozóján hatáskörükbe
tartozó kérdésekben gyakorolhatják szavazati jogukat olyan számú szavazattal, amely
egyenlő a jelen Jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával. E szervezet nem
gyakorolhatja szavazati jogát, amennyiben valamely tagállama szavazati jogát
gyakorolni kívánja és fordítva.
13.	cikk
1.	Az Egyezmény hatálybalépésétől függően a jelen Jegyzőkönyv a tizedik
megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép
hatályba.
2.	A Jegyzőkönyvet a tizedik fenti okirat letétbe helyezését követően megerősítő,
hivatalosan megerősítő, illetőleg ahhoz csatlakozó állam és regionális integrációs
szervezet vonatkozásában a Jegyzőkönyv az adott állam vagy szervezet saját
okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
68
14. cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyvhöz annak tárgyával és célkitűzéseivel
összeegyeztethetetlen fenntartás nem fűzhető.
2.	A fenntartás bármikor visszavonható.
15.	cikk
1.	Bármely részes állam kezdeményezheti a jelen Jegyzőkönyv módosítását és
benyújthatja javaslatát az Egyesült Nemzetek Főtitkárához. A Főtitkár a módosítási
javaslatot megküldi a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák
amennyiben egyetértenek a részes államok találkozójának összehívásával a javaslatok
megvitatása és az azokról való döntés céljából. Amennyiben ezen értesítéstől számított
négy hónapon belül a részes államok legalább egyharmada támogatja a találkozó
összehívását, a Főtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja a találkozót. A
jelen lévő és szavazó részes államok kétharmados többsége által elfogadott módosítást
a Főtitkár a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt követően valamennyi részes
állam elé elfogadásra.
2.	A jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően elfogadott és jóváhagyott módosítás
az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó
okiratok száma eléri a módosítás elfogadásának napján meglévő részes államok
számának kétharmadát. Ezt követően a módosítás minden részes állam
vonatkozásában az állam saját elfogadó okiratának letétbe helyezését követő
harmincadik napon lép hatályba. A módosítás kizárólag az azt elfogadó részes
államokat kötelezi.
16.	cikk
Bármely részes állam az Egyesült Nemzetek Főtitkához intézett írásbeli közléssel
felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet. A felmondás egy évvel a közlésnek a Főtitkár
által történt kézhezvételét követően lép hatályba.
17.	cikk
A jelen Jegyzőkönyv szövegét hozzáférhető formátumban is rendelkezésre kell
bocsátani.
69
18. cikk
A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege
egyaránt hiteles.
A fentiek hiteléül a kormányuktól megfelelő felhatalmazással rendelkező alulírott
meghatalmazottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.”
4.	§
Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter,
hogy a törvény hivatalos magyar nyelvű fordításának vak és gyengénlátó emberek
számára olvasható Braille-változatát, a megértési és olvasási problémával élő emberek
számára készült könnyen érthető, valamint a siket és nagyothalló emberek számára
készült jelesített változatát a Magyar Közlönyben közzétegye.
5.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a az Egyezmény 45. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	E törvény 3. §-a a Jegyzőkönyv 13. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(4)	Az Egyezmény és a Jegyzőkönyv, valamint e törvény 2-3. §-ai
hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté
válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával
állapítja meg.
70
INDOKOLÁS
a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz
kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án,
New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) törvénnyel való kihirdetését
kezdeményezi.
A két nemzetközi dokumentumot 2007. március 30-án nyitották meg
aláírásra New Yorkban, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
államtitkára a Magyar Köztársaság képviseletében kézjegyével látta el az
Egyezményt és a Jegyzőkönyvet.
Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékos embert érintő
széles körű jogokat és ezek érvényesülésére vonatkozó kötelezettségeket
tartalmazó kódex a kormányok számára. Az eddigi nemzetközi emberi jogi
normák tartalmaztak a fogyatékos emberekkel szembeni hátrányos
megkülönböztetésre vonatkozó tiltásokat, azonban a gyakorlatban ezek nem
teljesültek maradéktalanul. Az Egyezmény nem új jogokat határoz meg, hanem
koherens módon fogalmaz meg tilalmakat az élet valamennyi területén a
hátrányos megkülönböztetés minden formáját illetően, egyenlő módon biztosítva
a fogyatékos emberek számára a minél teljesebb értékű élethez való jogokat és
jogosultságokat.
Magyar részről mindvégig megkülönböztetett figyelemmel kísérte a
kormányzat e két új nemzetközi szerződés kidolgozásával foglalkozó Ad hoc
Bizottság tevékenységét, amelynek munkájában a magyar kormány szakértője is
aktív hozzájárulással vett részt.
Emberi jogi politikánk következetes érvényesítésének fontos lépése az
Egyezmény és a Jegyzőkönyv törvénnyel való kihirdetése, tekintettel arra, hogy
Magyarország az elmúlt időszakban korszerű, az Egyezménynek megfelelő
jogszabályi környezetet alakított ki a fogyatékossággal élő személyek jogait
illetően. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) célja, alapelvei és a
fogyatékos személy definíciója megegyezik az Egyezmény hasonló tárgyú
cikkeivel, a fogyatékossággal élőknek biztosított jogosultságok pedig már most
túlnyomó részben megfelelnek az Egyezmény által támasztott elvárásoknak. A
Fot. alapján 2006-ban elfogadásra került az új Országos Fogyatékosügyi
Program, amely részletesen taglalja a Fot.-ban megfogalmazott feladatokat. A
Fot. által létrehozott Országos Fogyatékosügyi Tanács működtetése nyomán már
az Egyezmény megerősítésekor megfelel Magyarország a fogyatékos személyek
érdekképviseleti szerveivel való rendszeres és érdemi konzultációs
követelménynek, ami az Egyezmény egyik sarkalatos pontja. További - a
fogyatékos emberekre is vonatkoztatható - előremutató rendelkezéseket
tartalmaz az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény.
Mindezek kiváló alapként szolgálnak az Egyezmény alkalmazásához, és
biztosítják, hogy Magyarország felkészülten, megfelelő háttérrel lépjen a részes
államok sorába. Belső jogszabályaink összhangban állnak a Fogyatékossággal
élő személyek jogairól szóló egyezmény előírásaival, illetve a végrehajtásért
felelős háttérintézményi rendszer is biztosított.
2
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény és a Jegyzőkönyv tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló
1987. évi XI. törvény 2. §-ának a) és c) pontjai illetve 5. §-ának rendelkezései
alapján - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz. A nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)
bekezdésének a) pontja alapján ezért az Egyezmény és a Jegyzőkönyv kötelező
hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.
A 2-3. §-okhoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint a kötelező hatály elismerésére adott
felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvénynek kell tartalmaznia.
A 2. § (1) bekezdése ennek megfelelően az Egyezmény, a 3. § (1) bekezdése
pedig a Jegyzőkönyv törvénnyel való kihirdetéséről rendelkezik.
A 2. § (2) bekezdése az Egyezmény, a 3. § (2) bekezdése pedig a
Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét, illetve annak hivatalos magyar
nyelvű fordítását tartalmazza.
Az Egyezmény, illetve a Jegyzőkönyv legfőbb tartalmi elemei a
következők:
a)	Az Egyezmény célja a fogyatékos emberek számára az emberi jogok és
alapvető szabadságok teljes körű és egyenlő élvezetének előmozdítása, védelme
és biztosítása az emberi méltóság megőrzése révén.
b)	Az Egyezmény alapelvei: a veleszületett méltóság és az egyéni autonómia
tisztelete, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a társadalmi integráció, a
másság tisztelete, az esélyegyenlőség, az akadálymentesség, a nők és férfiak
közötti egyenlőség, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó
képességeinek és identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
3
c)	A részes államok kötelezettségei alapvetően két megközelítésben jelennek
meg az Egyezményben: egyrészt, mint a fenti alapelvek érvényesítésére irányuló
általános, horizontális jogalkotási és jogalkalmazási kötelezettségek, másrészt,
mint a fogyatékos emberek számára biztosítandó konkrét jogok.
d)	Az Egyezmény rendelkezik a kormányok számára előírt feladatok
teljesítésének és belső, nemzeti szintű ellenőrzésének módjáról. Eszerint a részes
államoknak a kötelezettségek teljesítése érdekében létre kell hozniuk - vagy erre
ki kell jelölniük egy már meglévő - központi kormányzati szereplőt, amely
ösztönzi és koordinálja a különböző ágazatokban e téren zajló tevékenységeket.
A részes államok emellett kötelesek fenntartani, megerősíteni, kijelölni vagy
létrehozni egy független szervet is, amely egyfelől segíti és védi az
Egyezményben foglaltak megvalósítását, másfelől pedig ellenőrzi azokat.
e)	A belső kontrollon túl az Egyezmény érvényre juttatását és végrehajtását
nemzetközi szinten az Egyezmény által felállításra kerülő Fogyatékossággal Élő
Személyek Jogainak Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi.
f)	A részes államok az Egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítéséről a
hatálybalépést követő két éven belül - azt követően pedig négyévente - átfogó
jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz.
g)	Az Egyezmény aláírásával egyidejűleg lehetőség van az ahhoz csatolt
Fakultatív Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) aláírására is, illetve
lehetőség van a két dokumentum egyidejű megerősítésére, az azokhoz történő
egyidejű csatlakozásra is. Az Egyezményt önállóan - a Jegyzőkönyv aláírása,
annak megerősítése, illetve az ahhoz történő csatlakozás mellőzésével - is alá
lehet írni, és így ki lehet hirdetni.
h)	A Jegyzőkönyv fő tartalmi eleme az úgynevezett egyéni panaszmechanizmus
bevezetése. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok minél teljesebb
érvényre juttatásának egyik fontos komponense az ún. egyéni
panaszmechanizmus, amely lehetőséget biztosít az egyének, a nevükben eljárók,
illetve csoportok számára, hogy a hazai jogorvoslat kimerítését követően az
általuk sérelmesnek vélt ügyben panasszal élhessenek kormányuk ellen egy
független és pártatlan szakértőkből álló nemzetközi testület előtt.
4
Fontos kiemelni az Egyezmény 12. cikkében foglalt „legal capacity”
kifejezés megfelelő - nyelvtani, fogyatékosságügyi szakmai és jogi szempontból
is korrekt - átültetésének problematikáját. A kifejezés szó szerinti magyar
fordítása ugyan „jogképesség”, az angolszász jogban használatos legal capacity
fogalma azonban nem feleltethető meg kizárólagosan sem a jogképesség, sem a
cselekvőképesség magyar jogi fogalmának: voltaképp mindkettőt magában
hordozza, pontos fordítása ezért nagyban függ a szövegkörnyezettől.
A megfelelő implementációnak azért van kiemelkedő jelentősége, mert az
értelmi fogyatékossággal élő emberek túlnyomó többsége a magyar jogi
szabályozás szerint korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, ami azt
jelenti, hogy csak korlátozottan vagy egyáltalán nem köthet a saját nevében
szerződéseket, nem tehet jognyilatkozatokat, amelyekkel önállóan szerezhetne
jogokat vagy vállalhatna kötelezettségeket. A korlátozottan cselekvőképes
embereknek ehhez a gondnok hozzájárulására van szükségük, a
cselekvőképtelenek esetében pedig a gondnok saját döntése alapján, a
gondnokolt nevében, helyette tesz jognyilatkozatot vagy köt szerződést.
A fenti okokból - és az alábbiakban kifejtett nyelvtani sajátosságok miatt -
a fordítás során nem volt megkerülhető a cselekvőképesség fogalmának
beiktatása.
A 12. cikk 2. bekezdésében a legal capacity általános értelemben, mindkét
magyar jogi fogalmat magában foglalva jelenik meg, ezért itt jog-, illetőleg
cselekvőképességként került a magyar szövegbe. Fontos tisztázni, hogy az
„illetőleg” szó „és/vagy”-ként értelmezendő, attól függően, hogy az adott
esetben érintett személy milyen fokban cselekvőképes. (A jogképesség
természetesen nem függ az eset sajátosságaitól, hiszen az minden élve született
embert megillet.) Kiemelendő továbbá az „azonos alapon” kifejezés: ez azt
jelenti, hogy a fogyatékos emberekre ugyanazon jog-, illetve cselekvőképességi
szabályok alkalmazandók, mint az épekre. Az azonos szabályok alkalmazása
nem eredményezi azt, hogy minden ember egyformán cselekvőképes lesz, de
annyit biztosít, hogy ne kerüljön sor a szabályok fogyatékosság okán történő
diszkriminatív alkalmazására. Nem az eredmény azonos tehát, hanem az
elbírálás alapja.
A 12. cikk 3. és 4. bekezdésében a legal capacity más összefüggésben
5
fogalmazódik meg: itt már a „practice”, azaz a „gyakorol” szóval egy
szerkezetben olvasható. A magyar jog által ismert jogképesség fogalma
egyértelműen egyfajta állapotot jelöl, amelyet értelemszerűen nem lehet
gyakorolni, csak élvezni. A Jogképesség gyakorlása” tehát a magyar jogi
környezetben nem értelmezhető, ezért a 3. és a 4. bekezdésben
cselekvőképesség került a magyar szövegbe. Ez a megoldás probléma nélkül
illeszthető a magyar jogrendszerbe.
A 4. §-hoz
Az Egyezmény 49. cikke előírja, hogy annak szövegét ún. akadálymentes
formátumokban is megismerhetővé kell tenni. A Magyar Köztársaság ennek a
követelménynek messzemenően eleget tesz azzal, hogy - a világon egyedülálló
módon - az Egyezmény és a Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövegének
Braille-, könnyen érthető és jelnyelvi változatát a törvény kihirdetésével
egyidejűleg a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az akadálymentes formátumok a fogyatékos emberek azon három nagy
csoportja számára teszik hozzáférhetővé az Egyezmény és a Jegyzőkönyv
szövegét, akiknek azt - fogyatékosságuk miatt - sajátos kommunikációs
eszközökkel szükséges közvetíteni.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a kihirdető törvény hatálybalépéséről rendelkezik. Az Egyezmény,
illetve a Jegyzőkönyv szövegét tartalmazó 2. és 3. § hatálybalépése a
dokumentumok nemzetközi jogi szempontú hatálybalépéséhez igazodik.
A hatálybalépés konkrét naptári napját a (4) bekezdés alapján a
külpolitikáért felelős miniszter által kiadott és a Magyar Közlönyben közzétett
egyedi határozat állapítja meg.
6