﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3449. számú
törvényjavaslat
egyes szociális tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2007. június
2007. évi ... törvény
egyes szociális tárgyú törvények módosításáról
I.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
1. §
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel
csökkentett
aa)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott,
belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel),
ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes
jövedelmet is,
ab)	az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve
hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az
egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt
kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági
őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés
értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított
támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt
költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel
85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az
egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék,
egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék,
magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek
1.	a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a
lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2.	a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti
pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a
nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3.	az anyasági támogatás,
4.	a tizenharmadik havi nyugdíj,
5.	a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása
kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési
kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6.	a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított
juttatás,
7.	annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a
havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön
jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem
haladja meg,
8.	a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott
tiszteletdíj,
9.	az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.”
(2)	Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének dc) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó:]
„dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a
testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott,
illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének
betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),”
2
(3)	Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének ma)-mb) és md) alpontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában fenntartó:]
„ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi
önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt:
állami fenntartó),
mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló
1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű
egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű
szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi
székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem
minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként
jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak
alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány,
annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a
gazdasági társaság és a közhasznú társaság,”
„md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság - az ma)-mb) alpontokban foglaltak kivételével,”
(4)	Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése n) pontjának ne) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő nf) alponttal egészül
ki:
[E törvény alkalmazásában fogyasztási egység: a családtagoknak a
családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol]
,pe) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos
gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;
nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a
személy fogyatékossági támogatásban részesül.”
3
2. §
(1)	Az Szt. 10. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg
a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (6)-(9) bekezdésre változik:
„(2) A jogosultság megállapításakor
a)	a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői
tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem
esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b)	a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó
jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző
tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon
hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a
bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(3)	Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el
a 12 hónapot, akkor az egy havi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység
időtartama alapján kell kiszámítani.
(4)	A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a)	a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres
jövedelmet,
b)	a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási
tevékenység megszűnt.
(5)	A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a
vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy
visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.”
(2)	Az Szt. 10. §-ának - (1) bekezdéssel átszámozott - (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra
való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan
4
állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetékes
hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el.”
3.	§
Az Szt. 17. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli
el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét -
amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan
veszélyeztetné - méltányosságból
a)	csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy
családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
b)	részletekben fizettetheti meg.
(5)	Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó
szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve
pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a
kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a)	elengedheti,
b)	csökkentheti,
c)	részletekben fizettetheti meg.”
4.	§
Az Szt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg
a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy hat
hónapnál hosszabb ideig részesül a 32/B. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja
alapján időskorúak járadékában vagy a 37/A-37/H. § alapján rendszeres
szociális segélyben, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és
5
tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi
idegenrendészeti hatóságot.”
5.	§
Az Szt. 20/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében a kérelmet a
gondozási szükséglet megállapítását követően kell nyilvántartásba venni.”
6.	§
(1)	Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási
díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság
feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer
felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek
továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben
tovább kell folyósítani.”
(2)	Az Szt. 25. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres
szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül
kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a
családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a
felülvizsgálat eredményeként”
[a)	emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege
emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b)	csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege
emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.]
(3)	Az Szt. 25. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
6
lép:
„(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi
rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának
alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás
megállapításánál figyelembe vett családlétszám megváltozott.
(7)	Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni
a)	az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást,
továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
b)	a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve,
hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
c)	a keresőtevékenység megszűnését,
d)	ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-
c)	ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb
mértékű változás következik be.
(8)	A felülvizsgálatot
a)	a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az
árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,
b)	az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) bekezdésében
foglaltakra
figyelemmel kell elvégezni.”
(4)	Az Szt. 25. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti
felülvizsgálat eredményeként
a)	emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság
feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos
tudomásszerzésnek az időpontjától,
b)	csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben
bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének
lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első
napjától
7
kell folyósítani.
(10)	Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi
rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás
folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell
szüntetni.”
7.	§
Az Szt. 32/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális
hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező
lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a
lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.”
8.	§
Az Szt. 32/B. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell
szüntetni, ha a személy]
„c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó
munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott.”
9. §
(1)	Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének ac) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított
ellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki]
8
„ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó
munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott;”
(2)	Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének bb) és bd) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított
ellátást meg kell szüntetni annak a nem foglalkoztatott személynek, aki]
„bb) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési
támogatásban részesül,”
„bd) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának
betöltéséig,”
10.	§
(1)	Az Szt. 37/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő, illetve a
közfoglalkoztatásban részt vevő és rendszeres szociális segélyben (ideérve a
szünetelés esetét is) részesülő személy nem a közfoglalkoztatás, illetve az
alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó
keresőtevékenységet kezd, és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének
eleget tett, részére a rendszeres szociális segélyt
a)	a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os
összegben,
b)	az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három
hónapig 25%-os összegben
kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő
személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll. Ebben az esetben a 25. § (7)
bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.”
9
(2)	Az Szt. 37/E. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik:
„(7) Ha a közfoglalkoztatásban részt vevő személy a (3) bekezdés szerint
kezd egyéb kereső tevékenységet, részére a segélyt a közfoglalkoztatást
közvetlenül megelőzően folyósított segély összege alapján kell
továbbfolyó sítani.
(8)	Ha a rendszeres szociális segélyt a 37/B. § (2) bekezdésének a) pontja
szerinti összegben folyósítják és a segélyben részesülő személy a (3) bekezdés
szerint egyéb kereső tevékenységbe kezd, akkor részére a segélyt ezen összeg
alapulvételével kell továbbfolyósítani.
(9)	Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a rendszeres
szociális segély 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a
közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni. A 25. § (4)-(6)
bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén a rendszeres szociális segélyben
részesülő személynek, illetve házastársának vagy élettársának
közfoglalkoztatásból származó jövedelmét nem kell figyelembe venni.”
(3)	Az Szt. 37/E. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a közfoglalkoztatásban részt vevő, rendszeres szociális segélyre
jogosult személy a közfoglalkoztatás megszűnésének időpontjától táppénzben
részesül, akkor a táppénz folyósítása alatt a rendszeres szociális segély
a)	a 37/C. § (1) bekezdése szerint szünetel, vagy
b)	a 37/C. § (2) bekezdése szerinti összegben kerül folyósításra.”
11.	§
Az Szt. 37/H. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával
teljesíthető.”
10
12. §
Az Szt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha]
„d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt
vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,”
13.	§
Az Szt. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 32-32/A. § szabályait az e Fejezet szerinti ellátásokra - az 55/D. §
szerinti kivétellel - alkalmazni kell.”
14.	§
Az Szt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:
„(4) A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a
(3)	bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben
vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.”
15.	§
Az Szt. 54/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A jegyző a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre
hatósági bizonyítványt állít ki - a kérelmező saját és családtagjai jövedelmére
vonatkozó igazolás alapján - annak a személynek, akinek a családjában az egy
főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező
11
legkisebb összegét, és családjának vagyona nincs.”
16. §
Az Szt. a következő 55/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„ Energiafelhasználási támogatás
55/D. § (1) Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a
továbbiakban: támogatás) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 50.
§-ának (1) bekezdésében meghatározott célból, külön jogszabályban
meghatározottak szerint nyújtott támogatás. A támogatásra az I. Fejezet III.
címét nem kell alkalmazni.
(2)	A kincstár a támogatás megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű
igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás
visszakövetelésével kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak
természetes személyazonosító adatait;
b)	a támogatást igénylő személy belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét;
c)	a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak
adóazonosító jelét;
d)	a jogosultsági feltételekre vonatkozó, illetve a támogatás mértékének
megállapításához - így különösen a fogyasztó, valamint a fogyasztási hely
azonosításához, valamint a fogyasztó által felhasznált hőmennyiség
megállapításához - szükséges adatokat;
e)	a támogatást igénylő személy, valamint a háztartása tagjainak a
jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatait;
f)	a támogatás megállapítására, megszüntetésére, illetve visszakövetelésére
vonatkozó döntést.
(3)	A (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat a kincstár a támogatást
igénylő személy adatszolgáltatása alapján gyűjti és tartja nyilván. A kincstár a
támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzése céljából
a)	a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatok tekintetében a polgárok
12
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől,
b)	a (2) bekezdés c) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében az állami
adóhatóságtól, továbbá
c)	a (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatok tekintetében a támogatást
igénylő személy részére szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján gáz-,
földgáz alapú hő-, illetve távhőszolgáltatást nyújtó, a támogatás érvényesítésére
a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult szolgáltatótól (e §
alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató)
adatot kérhet.
(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a támogatás megállapítására
jogosult szerv
a)	a támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésével kapcsolatos,
külön jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése céljából az állami
adóhatóságnak a (2) bekezdés a)-c), valamint e) pontja szerinti körben,
b)	a támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladatainak teljesítése
céljából a szolgáltatónak, illetőleg a támogatás forrásául szolgáló előirányzat
kezelésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott közreműködői
feladatokat ellátó szervezetnek a (2) bekezdés a)-b), valamint d) és f) pontja
szerinti körben,
c)	a külön jogszabály szerinti értesítési kötelezettségének ellátása céljából a
támogatásra jogosult személy közös képviselőjének a (2) bekezdés f) pontja
szerinti körben
adatot szolgáltat.
(5)	A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a (4) bekezdésben
meghatározott szerv, illetve személy az átadott adatokat a külön jogszabály
szerinti jogosultsági időszak végétől számított öt évig tartja nyilván.
(6)	A kincstár a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító
adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetőleg azokból statisztikai célra
adatot szolgáltathat.”
13
17. §
Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § A szociál- és családpolitikáért felelős miniszter - a jogszabályokban
meghatározott szakmai, módszertani feladatok ellátására - módszertani
intézményeket jelöl ki.”
18. §
Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a
települési önkormányzat rendeletben határozza meg.”
19. §
(1)	Az Szt. 63. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Házi segítségnyújtás esetében - a 68/A. § (4) bekezdése szerinti
kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem
alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő
gondozási szükségletének vizsgálatát.
(5)	A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban
megjelölt szakértői bizottság működik.”
(2)	Az Szt. 63. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szakértői bizottság a gondozási szükségletet külön jogszabályban
meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi
gondozási szükséglet mértékéről.
(7)	A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi
gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában
14
kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást
igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás
igénybevételének lehetőségéről.
(8)	Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes
körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását
teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján
legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül
is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a
gondozási szükséglet vizsgálatát a (4) bekezdés szerint kezdeményezni kell.
(9)	A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel
rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles
gondoskodni.”
20. §
Az Szt. 65. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül
ki:
„Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végző
szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat.”
21. §
Az Szt. 65/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti
gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott
fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.”
22. §
Az Szt. 67. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül
ki:
15
„A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a
94/B., illetve 94/D. § szerinti megállapodás határozza meg.”
23.	§
(1)	Az Szt. 68. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott
gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres gyógyintézeti kezelést nem
igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
(2)	Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy
fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3)
bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha
ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.”
(2) Az Szt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás
igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és
fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott
gondozási szükséglet hiányában is felvehető.”
24.	§
Az Szt. a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az
intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének
vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. Beutaló határozat esetében a
vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően,
ebben az esetben az intézményvezető e § szerinti feladatait a beutaló szerv látja
el.
(2)	A szociális szakértői szerv a gondozási szükségletet külön
16
jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű
szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(3)	Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet
igazoló szakvélemény alapján nyújtható.
(4)	Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete a
szakvélemény szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, az
intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének
lehetőségéről és a szakvéleményt részére átadja, valamint másolatát megküldi az
ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési
önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a
szociális szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet.”
25.	§
Az Szt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában
történő elhelyezésének feltétele az alapvizsgálat elvégzése.”
26.	§
(1)	Az Szt. 85/A. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal
egészül ki:
„A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó
célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele az alapvizsgálat elvégzése.”
(2)	Az Szt. 85/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(6) Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást
biztosít.”
17
27. §
Az Szt. 86. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén
a)	kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,
b)	háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti
alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását,
c)	tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti
alapszolgáltatásokat és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, továbbá 2008.
december 31 -éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat,
d)	húszezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális
szolgáltatásokat és nappali ellátást,
e)	harmincezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális
szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást,
f)	ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-e) pont szerinti szociális
szolgáltatásokat és utcai szociális munkát
köteles biztosítani.
(3)	A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétől
nem kötelező önkormányzati feladatok.”
28.	§
(1)	Az Szt. 92/K. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal
egészül ki:
„A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával
kapcsolatos eljárások illetékmentesek.”
(2)	Az Szt. 92/K. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A működést engedélyező szerv a fenntartóval, az intézményvezetővel,
illetve más jogsértő személlyel szemben az ellátottak jogainak megsértése és
más, külön jogszabályban meghatározott jogsértések esetén legfeljebb 200 000
18
forint összegű szociális igazgatási bírságot szabhat ki. A szociális igazgatási
bírság több jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(9)	A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak
minősül, és adók módjára kell behajtani.”
29.	§
Az Szt. 94/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza]
„c) idősotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét.”
30.	§
Az Szt. 94/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell az ellátottal az (1) bekezdés szerint írásbeli megállapodást
kötni
a)	népkonyhán történő étkeztetés esetén,
b)	családsegítés esetén,
c)	szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén,
d)	utcai szociális munka esetén,
e)	hajléktalanok nappali melegedője esetén,
f)	hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetén,
g)	hajléktalanok átmeneti szállása esetén, ha az ellátás időtartama a 30
napot nem haladja meg.”
31.	§
Az Szt. 94/D. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes
19
gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről - a 94/B. § (3)
bekezdésében foglalt kivételekkel - az intézményfenntartó vagy az általa
megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli
megállapodást köt.”
32.	§
Az Szt. 96/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a módszertani
intézmény ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekről.”
33.	§
Az Szt. 99/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs
alkalmassági vizsgálatának elvégzése.”
34.	§
Az Szt. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos
szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának
időtartamára helyezhető el.”
35.	§
Az Szt. 109. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül
ki:
„Ha az áthelyezés idősek otthonába történik, a 68/A. § szabályait is
alkalmazni kell.”
20
36. §
Az Szt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú
lakóotthonban az ellátás időtartama - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -
nem haladhatja meg a három évet. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény
rehabilitációs részlegére a rehabilitációs intézményre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az ellátás (1) bekezdés szerinti időtartama egy alkalommal, legfeljebb
két évvel meghosszabbítható, ha
a)	a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült
elérni, de az ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható, vagy
b)	az ellátott önálló életvitelének kialakítása további segítséget igényel,
amely azonban utógondozói szolgáltatás keretében nem valósítható meg.
(3)	A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott határozatlan időre is
elhelyezhető, ha a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat
eredménye szerint az ellátott az önálló életvitel kialakítására várhatóan csak
részben lesz képes.
(4)	A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban
minden esetben biztosítani kell
a)	a lakhatást,
b)	a textíliával való ellátást, és
c)	a mentális gondozást.
(5)	A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs célú lakóotthonban
határozott időre elhelyezett ellátottak részére - külön jogszabályban
meghatározott feltételek alapján - kötelező előtakarékossági rendszert kell
működtetni.
(6)	A (4)-(5) bekezdés szerinti szolgáltatásokon túl az ellátottnak nyújtott
további szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményeket, így különösen
a)	az önálló, részben önálló életvitelhez szükséges feltételek biztosítását, a
21
szükséges étkeztetést,
b)	az ellátott rehabilitációjához szükséges fejlesztő felkészítést, képzést,
foglalkoztatást vagy a foglalkoztatáshoz történő hozzájutás módját,
c)	a szükséges egészségügyi ellátást vagy az egészségügyi ellátáshoz
történő hozzájutás módját,
d)	a szükséges utógondozást
az ellátottal kötött, a 94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése
szerinti megállapodásban a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a
felülvizsgálat eredményének figyelembevételével kell meghatározni.
(7)	Az utógondozás a rehabilitációs intézmény és a rehabilitációs célú
lakóotthon által a társadalmi életben való részvétel, a munkavállalás és az önálló
életvitel elősegítése érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás időtartama
nem haladhatja meg a két évet.”
37. §
Az Szt. 113/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az ellátottak felülvizsgálata
113/A. § A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek
részt
a)	az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú
lakóotthonban elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező
ellátottak,
b)	az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú
lakóotthonban ellátott fogyatékos személyek,
c)	a rehabilitációs intézményben, rehabilitációs célú lakóotthonban
ellátottak,
d)	a szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak.”
22
38. §
Az Szt. 114. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat
a)	aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b)	étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja
jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik,
és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául
szolgáló vagyona nincs.”
39. §
(1)	Az Szt. 115. §-ának (1) bekezdése a következő második, harmadik és
negyedik mondattal egészül ki:
„Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegű
normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat
valamennyi normatívakategóriára külön meg kell határozni. Az intézményi
térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell
meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek
arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében
az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív
állami hozzájárulással kell számítani.”
(2)	Az Szt. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban:
személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és
arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban
tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj
összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív
számot. Ebben az esetben külön jogszabályban meghatározott összegű személyi
térítési díjat kell fizetni.”
23
(3) Az Szt. 115. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások
(a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78-80. §-ai szerinti költségek,
önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája 01-
07 soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (ételadag,
szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján, a
tárgyév március 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben
egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha
a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául
a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.”
(4)	Az Szt. 115. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint
kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb
összegben is meghatározhatja.”
40.	§
Az Szt. 115/A. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Térítésmentesen kell biztosítani]
„b) a népkonyhán történő étkeztetést,”
41.	§
(1)	Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a)	a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b)	étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 119/C. § (3) bekezdése
szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c)	kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös
háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét
24
kell figyelembe venni.”
(2) Az Szt. 116. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem
haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem”
[a)	25%-át étkeztetés,
b)	20%-át házi segítségnyújtás,
c)	30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve
támogató szolgáltatás,
d)	20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e)	2%o-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.]
42.	§
Az Szt. 117. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja
meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (3) bekezdése
szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
a)	15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott
étkezést;”
[b)	60%-át az átmeneti elhelyezést;
c)	50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
d)	80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.]
43.	§
Az Szt. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhivatal határozata
alapozza meg, a kiskorú ellátott után térítési díj fizetésének kötelezettsége nem
25
írható elő. A gyámhivatal határozatában megállapított gondozási díjat - a külön
jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján - a szociális intézmény
részére kell átutalni.”
44.	§
(1)	Az Szt. 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg,
illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos
intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán, idősotthoni ellátás
esetében a 119/D. § (1) bekezdése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog
biztosítja.”
(2)	Az Szt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig a
jelzálogjog-bejegyzés iránt a fenntartó intézkedik.”
45.	§
Az Szt. V. Fejezete a következő IV. címmel és 119/C-119/D. §-sal egészül
ki:
,JV. cím
Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében
119/C. § (1) Az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző étkeztetés és
házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó
jövedelmet, idősotthoni ellátás esetében az ellátást igénylő havi jövedelmét
megvizsgálja. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32-32/A. § szabályait is
alkalmazni kell.
(2)	A családhoz tartozó közeli hozzátartozóként a Ptk. 685. § b) pontja
szerinti személyeket és az élettársat kell figyelembe venni.
26
(3)	A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján - tárgyévre szóló érvényességgel
-	igazolást állít ki az (1) bekezdés szerinti jövedelemről. Az igazolás tartalmazza
továbbá
a)	az ellátást igénylő és a jövedelemszámítás során figyelembe vett
családtagok természetes személyazonosító adatait,
b)	az egy főre jutó havi jövedelmet az öregséginyugdíj-igazolás kiadásának
időpontjában érvényes legkisebb összegének százalékában kifejezve,
c)	az igazolás érvényességi idejét.
(4)	Ha az igazolást a jegyző a család bármelyik tagjára vonatkozóan
kiállította, az igazolás étkeztetés és házi segítségnyújtás igénylésekor a
jövedelemvizsgálat során figyelembe vett további személyek esetében is
felhasználható.
(5)	A jövedelemvizsgálatot
a)	étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az
ellátás igénylését megelőzően,
b)	házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében az intézmény
vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően
kérelmezi a j egyzőnél.
(6)	Ha a jegyző a kérelmező családjának jövedelmi helyzetét az igazolás
kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál
nem régebbi adatok a jövedelmi rászorultság vizsgálatánál felhasználhatók.
(7)	Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló tényekben bekövetkezett
változás a tárgyévben a kiadott igazolás érvényességét nem érinti. Évközi
jövedelemcsökkenés esetében az igazolás kiállítása ismételten kérelmezhető.
(8)	Az igazolás első alkalommal történő kiállítását követően az
intézményvezető minden év október 31-éig kérelmezi a szolgáltatónál,
intézménynél ellátást igénybe vevő személyek következő naptári évre szóló
igazolásának kiállítását.
119/D. § (1) Idősotthoni ellátás esetében - a jövedelemvizsgálat keretében
27
-	a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni helyzetét. Vagyonként kell
figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást igénylő
tulajdonában álló ingatlant és járművet, valamint az őt illető hasznosítható
vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban
ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladó részét
jövedelemként kell figyelembe venni.
(3)	A havi jövedelem számításakor a (2) bekezdés szerinti összeget 96
hónapra elosztva kell meghatározni és az ellátást igénylő havi jövedelméhez
hozzáadni.”
46.	§
Az Szt. 122/A. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen]
f jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a jelzőrendszer
működtetése.”
47.	§
Az Szt. VII. Fejezete a következő 131/A. §-sal egészül ki:
„131/A. § A támogató szolgáltatások és a közösségi ellátások működtetését
az állam a központi költségvetésből pályázati úton nyújtott támogatással
biztosítja. A pályázaton nyertes fenntartóval a támogatási szerződést három évre
kell megkötni.”
48.	§
(1) Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő
28
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő p)-t) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
„n) a szociális hatóság és a szociális szakértői szerv kijelölését;”
„p) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának
rendjére vonatkozó részletes szabályokat;
q) a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban
közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokat;
r) a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának
felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, továbbá a fogyatékos
személyek alapvizsgálatára vonatkozó szabályokat;
s) a szociális igazgatási bírság alkalmazására és felhasználására vonatkozó
részletes szabályokat;
t) az energiafelhasználási támogatás mértékére, a támogatásra való
jogosultság megállapításának feltételeire és a jogosultak körére, a támogatás
igénylésére, megállapítására, érvényesítésére, a támogatás jogszerű
igénybevétele ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás
visszakövetelésének rendjére, továbbá a támogatás forrásául szolgáló előirányzat
kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat.”
(2)	Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének g) és m) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy
rendeletben szabályozza]
„g) a módszertani intézmények kijelölésére és feladataira vonatkozó
részletes szabályokat;”
„m) a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló
szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályait;
n) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a szociálisan
rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő
támogatásának, valamint egyéb fűtési támogatásának szabályait.”
29
II.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
49.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ának sa)-sb) és sd) alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában fenntartó:]
„sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi
önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt:
állami fenntartó),
sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló
1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű
egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű
szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi
székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem
minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként
jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak
alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány,
annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a
gazdasági társaság és a közhasznú társaság,”
„sd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság - az sa)-sb) alpontokban foglaltak kivételével,”
30
50. §
A Gyvt. a „Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény” alcímet megelőzően
a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. §
(1)	vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén
a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet
az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.
(2)	A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.”
51.	§
A Gyvt. 19. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a
gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával
felhagyott.”
52.	§
A Gyvt. 146. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés
szabályait kell alkalmazni]
,g) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó
intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó,
az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében”
[nyújtott étkeztetésre.]
31
53.	§
A Gyvt. 162. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„q) a gyermekvédelmi gondoskodás, valamint a gyermek és a
kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartás szabályainak
végrehajtását.”
III.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény módosítása
54.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 15. §-a a következő (3)-(4)
bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése
érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel
hozzáférhető környezetet.
(4)	A munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben
terheli, amennyiben
a)	a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,
b)	az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte
a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és
c)	azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy
terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a
munkáltató működését ellehetetleníti.”
32
55. §
(1)	A Fot. 23. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai
Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi
szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK
tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban
meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra ”
(2)	A Fot. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt
szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban
együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál
napjától, vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy
éven belül.”
56.	§
A Fot. 23/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást
jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre írásban kötelezték.”
57.	§
A Fot. a következő 32. §-sal egészül ki:
33
„32. § (1) E törvény 29. §-a a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve
csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i
1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény 15-16. §-ai a foglalkoztatás és a munkavégzés során
alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló
2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálják.”
IV.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
58.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cst.) 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A kincstár - a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi
CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az
állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok
alapján - a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselője
részére megküldi a családi pótlék iránti igény bejelentéséhez szükséges
nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást.”
59.	§
(1)	A Cst. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv
a)	a kincstár,
b)	a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.”
(2)	A Cst. 35. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
34
„Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai
Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi
szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK
tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban
meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra ”
60. §
A Cst. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátást - a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel - utólag, a
tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani.”
61. §
A Cst. 41. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az
igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli,
úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek
megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható
meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre
kötelezni.
(7)	Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az
igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap
nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.”
35
62. §
A Cst. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az
a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította.”
63.	§
A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a
határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a
kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15
napon belül fellebbezéssel élhet.”
64.	§
A Cst. 45. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok
tarthatók nyilván:]
„i) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött
jogosult munkaképesség-csökkenése mértékére vonatkozó adat.”
65.	§
A Cst. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló
szerv a 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az
Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az
egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét
nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása,
illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából.
36
(2)	A kincstár megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért
felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra
való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos
adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásaiban részesülő személyekről.
(3)	Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság
fennállásának ellenőrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap
kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a
45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a
gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről.”
V.
Záró rendelkezések
66.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 16. §-a, az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének - e törvény 48. §-
ának (1) bekezdésével megállapított - t) pontja, e törvény 68. §-ának (3) és (7)
bekezdése, valamint 70-72. §-a a kihirdetést követő nyolcadik napon lép
hatályba.
67. §
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor működő megyei, egyházi, regionális és
országos módszertani intézmények kijelölése 2008. június 30-áig marad
érvényben, a 2008. január 1-je és június 30-a között lejáró kijelölések 2008.
június 30-áig meghosszabbodnak. 2008. január 1-je és június 30-a közötti
időtartamra új módszertani intézmény nem jelölhető ki, ebben az időszakban a
módszertani intézmények működésére a 2007. december 31-én hatályos
jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
37
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra
működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatóknak, intézményeknek az
Szt. - e törvény 20. §-ával megállapított - 65. §-ának (1) bekezdésében foglalt
feltételnek 2008. december 31-éig kell megfelelniük.
(3)	Az e törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülő, az
egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény
38. §-ának (9) bekezdése szerint szociálisan rászorultnak minősített személyek
gondozási szükségletét nem kell az e törvény 19. §-a szerint megvizsgálni; a
gondozási szükséglet fennállását a külön jogszabály szerinti, egészségi állapotról
szóló orvosi igazolás a következő felülvizsgálat időpontjáig igazolja.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor idősotthoni ellátásban részesülő
személyek gondozási szükségletét
a)	nem kell az e törvény 24. §-a szerint megvizsgálni,
b)	fennállónak kell tekinteni idősotthoni ellátásuk teljes időtartama alatt.
(5)	Az e törvény hatálybalépésekor emelt szintű idősotthoni ellátásban
részesülő személyek e törvény 24. §-ával meghatározott, gondozási szükséglet
megállapítására irányuló vizsgálatát a fenntartó bármikor kezdeményezheti a
szociális szakértői szervnél. A gondozási szükséglet vizsgálata a (4)
bekezdésben foglaltakat nem érinti, azonban a napi 4 órát meghaladó gondozási
szükséglet megállapítása esetén az ellátott után a nem emelt szintű idősotthoni
ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás vehető igénybe. Ebben az esetben
az ellátott e törvény 45. §-ával megállapított jövedelemvizsgálatát is el kell
végezni. Az ellátottnak továbbra is a megállapodás szerinti elhelyezést és ellátást
kell nyújtani.
(6)	Azon rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú
lakóotthonban elhelyezett ellátottak esetén, akiknek intézményi jogviszonya e
törvény hatálybalépését megelőzően jött létre, a jogviszony időtartamára és - ha
a 94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése szerinti megállapodás
másként nem rendelkezik - az ellátás tartalmára a jogviszony létrejöttekor
hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a rehabilitációs célú
lakóotthonban e törvény hatálybalépését megelőzően elhelyezett személy
elhelyezése határozatlan idejűre módosítható.
38
(7)	Szociális igazgatási bírságot kiszabni csak az e törvény hatálybalépését
követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely
állapot fenntartásával valósul meg, a szociális igazgatási bírságot akkor lehet
kiszabni, ha a jogsértő állapot e törvény hatálybalépése után is fennáll.
(8)	Az Szt. - e törvény 47. §-ával megállapított - 131/A. §-ának
rendelkezéseit a 2009. költségvetési évtől kell alkalmazni.
(9)	Az e törvény hatálybalépésekor
a)	étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban részesülők a 2008. év
során,
b)	idősotthoni ellátásban részesülők intézményi elhelyezésük során
a 45. § szerinti jövedelemvizsgálat nélkül is a költségvetési törvényben
megállapított magasabb összegű normatív hozzájárulásra jogosítanak. Étkeztetés
és házi segítségnyújtás 2009. január 1-jétől csak az e törvény 45. §-a szerinti
jövedelemvizsgálat alapján nyújtható.
(10)	A Gyvt. - e törvény 50. §-ával megállapított - 18/A. §-át a 2007.
december 31-e után indult ügyekben kell alkalmazni.
(11)	A családtámogatási kifizetőhelyeknél - ide nem értve a Cst. 35. §-a
(1)	bekezdésének b) pontja szerinti családtámogatási kifizetőhelyet - 2007.
december 31-én folyamatban lévő anyasági támogatás, családi pótlék, illetve
gyermekgondozási segély ügyekben a Magyar Államkincstár lakóhely szerint
illetékes Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) jár el. A
családtámogatási kifizetőhely a folyamatban lévő ügyek teljes iratanyagát 2008.
január 5-éig átteszi az Igazgatóságnak.
(12)	A családtámogatási kifizetőhely döntése ellen benyújtott és 2007.
december 31-én folyamatban lévő fellebbezést a Magyar Államkincstár bírálja
el. A fellebbezés elbírálására 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint
hatáskörrel rendelkező Igazgatóság a folyamatban lévő ügyek teljes iratanyagát
2008. január 5-éig átteszi a Magyar Államkincstárhoz.
(13)	2007. december 31-ét követően a családtámogatási kifizetőhely
39
döntése ellen benyújtott fellebbezés esetén a kifizetőhely a fellebbezési eljárás
lefolytatása végett az ügy teljes iratanyagát a Magyar Államkincstárhoz terjeszti
fel.
(14)	A 200 főt meg nem haladó biztosítotti létszámot foglalkoztató
családtámogatási kifizetőhely a 2007. december hónapra járó családtámogatási
ellátások kifizetése után a - 2007. december 31-éig megállapított -
családtámogatási ellátások folyósításához szükséges adatállományt
elektronikusan 2008. január 15-éig átadja az Igazgatóságnak.
(15)	Az 500 főt meg nem haladó biztosítotti létszámot foglalkoztató
családtámogatási kifizetőhely - ide nem értve a (14) bekezdés szerinti esetet - a
2008. január hónapra járó családtámogatási ellátások kifizetése után a - 2007.
december 31-éig megállapított - családtámogatási ellátások folyósításához
szükséges adatállományt elektronikusan 2008. február 15-éig átadja az
Igazgatóságnak.
(16)	Az 500 fő feletti biztosítotti létszámot foglalkoztató
családtámogatási kifizetőhely a 2008. február hónapra járó családtámogatási
ellátások kifizetése után a - 2007. december 31-éig megállapított -
családtámogatási ellátások folyósításához szükséges adatállományt
elektronikusan 2008. március 15-éig átadja az Igazgatóságnak.
(17)	A (14)-(16) bekezdés szerinti adatállomány átadását követően a
családtámogatási ellátások folyósításáról - ideértve az adatállomány átadásának
hónapjára járó ellátást is - az Igazgatóság gondoskodik.
(18)	A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ügyek
iratanyagát az adatállomány elektronikus átadása hónapjának utolsó napjáig
átadja az illetékes Igazgatóságnak.
(19)	Amennyiben a jogalap nélkül felvett ellátást 2007. december 31-ét
megelőzően a kifizetőhely folyósította, annak a visszafizetésére kötelező
határozatot az illetékes Igazgatóság hozza.
(20)	A kifizetőhely az általa átadott és már elbírált családtámogatási
40
ellátások jogszabályoknak való megfelelőségéért a Cst. felelősségi szabályai
szerint tartozik felelősséggel.
68. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Szt.
aa)	4. §-a (1) bekezdése m) pontjának második mondata,
ab)	10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata,
ac)	17. §-ának (8) bekezdése,
ad)	19. §-ában a „csak” szövegrész,
ae)	32/C. §-ának (3) bekezdése,
af)	37/A. §-ának (6) bekezdése,
ag)	37/E. §-ának (1) bekezdésében a „tényleges” szövegrész,
ah)	54. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész,
ai)	54/A. §-ának (3) bekezdésében „a társadalombiztosítási igazgatási
szerv és” szövegrész,
aj) 59. §-ának (5) bekezdése,
ak) 59/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja,
al) 88. §-ának (3)-(6) bekezdése,
am) 88/A. §-ának (1)-(3) bekezdése,
an) 92. §-a (2) bekezdésének h) pontja,
ao) 92. §-a (6) bekezdésének d) pontja,
ap) 99/D. §-ának (7) bekezdése,
aq) 113/B. §-a és az azt megelőző alcím,
ar) 113/C. §-a,
as) 113/D. §-a és az azt megelőző alcím,
at) 113/E. §-a és az azt megelőző alcím,
au) 113/F. §-a,
av) 113/G. §-a és az azt megelőző alcím,
aw) 116. §-ának (4) bekezdése,
ax) 117. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése,
ay) 134. §-a;
b)	a Cst.
ba)	4. §-ának b) pontja,
bb)	35. §-ának (2) bekezdése.
41
(2)	2008. július 1-jén hatályát veszti az Szt. 88. §-a (1) bekezdésének c)
pontja.
(3)	A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban:
GET)
a)	55. §-ának m) pontja,
b)	56. §-a (2) bekezdésének m) pontja és (3) bekezdése
hatályát veszti.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a)	4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „pénzbeli” szövegrész helyébe a
„pénzbeli és természetbeni” szövegrész,
b)	4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „együtt élő” szövegrész helyébe
az „együtt lakó” szövegrész,
c)	4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „együtt élő” szövegrész helyébe
az „együtt lakó” szövegrész,
d)	19. §-ának - e törvény 4. §-ával átszámozott - (1) bekezdésében az
„egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a
kincstár” szövegrész,
e)	37/A. §-ának (3) bekezdésében a „települési önkormányzat által
szervezett foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „közmunkát, közhasznú munkát
vagy közcélú munkát (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás)” szövegrész,
f)	37/B. §-a (1) bekezdésének be) alpontjában a „települési önkormányzat
által szervezett foglalkoztatásban” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásban”
szövegrész,
g)	37/B. §-a (2) bekezdésének b) pontjában „az önkormányzat által
szervezett foglalkoztatást” szövegrész helyébe „a közfoglalkoztatást”
szövegrész,
h)	37/C. §-ának (1) bekezdésében „a települési önkormányzat által
szervezett foglalkoztatásban” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásban”
szövegrész,
i)	37/C. §-ának (2) bekezdésében „az önkormányzat által szervezett
foglalkoztatásból” szövegrész helyébe „a közfoglalkoztatásból” szövegrész,
j) 43. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „megyei, fővárosi módszertani
intézménytől” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt
szakértőtől” szövegrész,
42
k) 43/A. §-ának (3) bekezdésében a „megyei, fővárosi módszertani
intézmény” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt szakértő”
szövegrész,
l) 43/A. §-ának (4) bekezdésében a „megyei, fővárosi módszertani
intézménynek” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény által kijelölt
szakértőnek” szövegrész,
m) 54. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „települési
önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben” szövegrész helyébe a
Jegyző” szövegrész,
n) 54. §-ának (1) bekezdésében a „nem rendelkezik vagyonnal” szövegrész
helyébe a „családjának vagyona nincs” szövegrész,
o) 54. §-ának (2) bekezdésében, 54/A. §-a (1) bekezdésének második
mondatában és 54/A. §-a (2) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe
a Jegyző” szövegrész,
p) 92/J. §-ában a „szakterületét” szövegrész helyébe az „iskolai
végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakterületét” szövegrész,
q) 99/B. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „113/G. §-ban foglalt
rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság szakértői
véleménye” szövegrész helyébe a „rehabilitációs alkalmassági vizsgálat
eredménye” szövegrész,
r) 99/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 113. §-a (1) bekezdésének
második mondatában és 113. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „szakértői
bizottság” szövegrész helyébe a „szociális szakértői szerv” szövegrész,
s) 115. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében „a kötelezett”
szövegrész helyébe „az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás
esetében a családja” szövegrész,
t) 115. §-ának (7) bekezdésében a Jogosult” szövegrész helyébe a
„kötelezett” szövegrész
lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.
a)	20. §-ának (1) bekezdésében, 20/B. §-ának (2) bekezdésében és 21. §-
ának (3) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme”
szövegrész,
b)	103/A. §-a (1) bekezdésében a „szakterületét” szövegrész helyébe az
„iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakterületét”
43
szövegrész
lép.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ának (3) bekezdésében a
„polgármestere” szövegrész helyébe a Jegyzője” szövegrész lép.
(7)	Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi
CXVII. törvény 38. §-a (11) bekezdésének második mondatában a „szabályokat”
szövegrész helyébe a „ , 39. § (2) bekezdése szerinti szabályokat a továbbiakban
is” szövegrész lép.
69.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-a a következő j)
ponttal egészül ki:
[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a
szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]
J) a szociális hatóság.”
70.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. §-a (2) bekezdésének g)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva jogosult]
„g) a kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata
teljesítéséhez, valamint az energiafelhasználási támogatás megállapításával,
44
érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul
igénybe vett támogatás visszakövetelésével összefüggésben;”
71.	§
(1)	A GET 14/A. §-a (4) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a
következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal
egészül ki:
„Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához
szükséges adatok - az a)-c) és e)-f) pontok esetében az érintett egyidejű
értesítése mellett - átadhatóak”
f az energiafelhasználási támogatás megállapításával, illetőleg jogszerű
igénybevételének ellenőrzésével összefüggő feladatokat külön jogszabály
alapján ellátó szervnek.”
(2)	A GET 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő
ingatlan - mint fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztási hely -
rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett
földgázigényének - ideértve a vezetékes propán- és butángázigényt is -
kielégítése érdekében külön törvény szerinti kedvezményes földgázellátásban,
valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben
meghatározott díjfizető tulajdonában álló vagy általa bérelt, illetve használt
lakáscélú épületrész távhőigényének biztosításához külön törvény szerinti
kedvezményes távhőszolgáltatásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás
és távhőszolgáltatás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.”
72.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. §-ának (4)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg utolsó mondata helyébe
a következő rendelkezés lép:
45
[Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az adatkezelés
céljához szükséges adatok átadhatóak:]
„f) az energiafelhasználási támogatás megállapításával, illetőleg jogszerű
igénybevételének ellenőrzésével összefüggő feladatokat külön jogszabály
alapján ellátó szervnek.
Az a)-c) és e)-f) pontok esetében az átadásról, illetőleg az átadott adatokról az
érintettet egyidejűleg tájékoztatni kell.”
46
Indokolás
Általános indokolás
A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.), valamint a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
(Fot.) módosítását tartalmazza.
Az Szt. módosítása elsősorban a szociális szolgáltatások célzottabbá
tételét szolgálja. A törvénymódosítás azokat a legszükségesebb és azonnali
lépéseket kívánja megtenni, amellyel már 2008. január 1-jével biztosítani lehet a
gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű és legkisebb
érdekérvényesítési képességgel bíró lakosok szociális szolgáltatásokhoz történő
hozzáférését. A szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, a szolidaritás
elvének erőteljesebb érvényesítése, valamint a legrászorultabbak elérése
érdekében a törvény több rendelkezést érintő pontosítása, valamint egyes
koncepcionális kérdésekben annak kiegészítése vált szükségessé. Az idősotthoni
ellátás és a házi segítségnyújtás terén az ellátás indokoltságát a gondozási
szükséglet vizsgálata méri. A gondozási szükségletet az önellátási képesség
hiánya alapozza majd meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az
ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. Az adott
ellátási formára előírt gondozási szükséglet hiányában az ellátás nem nyújtható.
Ezért a Javaslat a gondozási szükséglet mértékét is meghatározza, olyan módon,
hogy az alkalmas legyen az alapellátásban vagy a szakosított ellátásban
gondozást igénylő esetek elválasztására. Ilyen módon érvényesíthető az az elv,
hogy a szakosított ellátás csak abban az esetben vehető igénybe, ha az ellátást
igénylő alapellátásban nem gondozható megfelelően.
A hatályos szabályozás szerint az önkormányzatok kötelező feladataiknak
eltérő mennyiségi és minőségi mutatók alapján tesznek eleget. Ahhoz, hogy a
meglévő forrásokkal hatékonyabban tudjanak gazdálkodni, mozgásterük
növelése szükséges. A mozgástér növelését a módosítási javaslat egyrészt
bizonyos szolgáltatások esetében a lakosságszám-határok módosításával,
másrészt egyes alapszolgáltatások kötelező önkormányzati feladatból állami
feladattá alakításával kívánja elérni. A Javaslat nem érinti az elemi
szükségleteket kielégítő étkeztetés és házi segítségnyújtás feladatait, azokat
továbbra is valamennyi településen biztosítani kell.
Étkeztetés, házi segítségnyújtás és bentlakásos idősotthoni ellátás
esetében a Javaslat az igénybe vevő jövedelmi helyzetének vizsgálatát is előírja.
A jövedelem vizsgálata alapján a szolgáltatást nyújtó fenntartó a költségvetési
törvényben meghatározott, eltérő összegű normatív állami hozzájárulásra válik
majd jogosulttá az ellátott után, illetve a jövedelem a térítési díjak mértékét is
befolyásolja. A differenciált összegű normatíva érdekeltté teszi a fenntartót az
alacsonyabb jövedelmű igénylők ellátásában, illetve az eltérő összegű
intézményi térítési díjak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magasabb
jövedelemmel bíró ellátottak magasabb összeget vállaljanak át a szociális ellátás
költségeiből.
A pénzbeli és természetbeni ellátások terén a törvénymódosítás pontosító,
a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémákat megoldó rendelkezéseket
tartalmaz.
Az értelmező rendelkezések körében pontosításra kerül a tartósan beteg,
fogyatékos gyermek, a vagyon és a háztartás definíciója. A Javaslat továbbá
megteremti a lehetőségét annak, hogy a 2007. január 1-jétől jegyzői hatáskörbe
tartozó, visszafizetendő szociális ellátás indokolt esetben elengedhető legyen.
A havi rendszeres pénzbeli ellátások felülvizsgálatának szabályai az
egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében kiegészítésre kerültek. A Javaslat
pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben kerül sor felülvizsgálatra, annak
során milyen jövedelmet kell számításba venni, és milyen időponttól kell -
szükség esetén - az ellátás összegét módosítani, vagy az ellátást megszüntetni.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a járulékfizetés
alapjának igazolása iránti eljárásban hatáskörváltozásra kerül sor. Az
egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kétféle hatósági bizonyítvány kiadása
iránti eljárás jellegénél fogva államigazgatási hatósági ügy, ezért az
önkormányzati hatáskörben eljáró polgármester helyett a hatáskört a jegyzőhöz
célszerű telepíteni. Szintén a jogalkalmazás egységessége érdekében kerül sor a
közfoglalkoztatás fogalmának az Szt.-ben történő meghatározására. A módosítás
2
egyértelművé teszi, hogy a közfoglalkoztatás fogalmába nem csak az
önkormányzati feladatkört érintő, hanem valamennyi állami feladatra szervezett
közfoglalkoztatási forma beletartozik.
A Javaslat az Szt.-t kiegészíti azokkal az adatkezelési, adattovábbítási és
adatnyilvántartási rendelkezésekkel, amelyeket az energiafelhasználási
támogatás megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel
ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével
kapcsolatos eljárásban alkalmazni kell.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése nyomán vált
szükségessé, hogy a szociális és a gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni
ellátások területen egységes illetékességi szabályok kerüljenek kialakításra. A
módosítás értelmében a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
esetén is a kérelmező lakcíme határozza meg az illetékességet.
A szociális szolgáltatások főszabály szerint a 18 év feletti személyek
ellátását szolgálják. Ez alól kivételt jelentenek egyes, fogyatékos személyeket
ellátó szolgáltatások, mint a nappali ellátás, ahol lehetőség van harmadik
életévüket betöltött gyermekek ellátására is. Amennyiben az intézmény
étkeztetést is nyújt, ennek okán térítési díj kérhető, fogyatékosok nappali
intézményében elhelyezett gyermekek után azonban a hatályos szabályok szerint
nem vehető igénybe a Gyvt.-ben meghatározott gyermekétkeztetési normatív
kedvezmény. Ebből következően amíg a gyermekek napközbeni ellátása
keretében ellátott, illetve közoktatási intézményben tanuló gyermek után
igénybe vehető a normatív gyermekétkeztetési kedvezmény, addig az Szt.
hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek után
nem. Az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése érdekében rendelkezik
úgy a Javaslat, hogy a fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek
után is - a gyermekek napközbeni ellátása keretében ellátott, illetve közoktatási
intézményben tanuló gyermekhez hasonlóan - jár a normatív kedvezmény.
A Cst. módosítása a családtámogatási ellátások ügymenetének
egységesítését, gyorsítását szolgálja. A változtatás leglényegesebb eleme a
munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek megszüntetése,
amelynek eredményeképpen a családtámogatások adminisztrációja
egységesebbé, korszerűbbé és ellenőrizhetővé válik. A családtámogatási
3
kifizetőhely valamennyi munkáltatónál megszűnik, kivételt csupán azok az
állami szervek képeznek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási
feladatot nemzetbiztonsági érdekből továbbra is a szervnél indokolt ellátni. A
Javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a babakötvényről szóló tájékoztatáshoz
hasonlóan az újszülöttek törvényes képviselői a családi ellátásokról is időben
értesülhessenek.
4
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A módosítással érintett törvényhely értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
Ezek közül a Javaslat pontosítja a jövedelem, a közeli hozzátartozó, a vagyon és
a fenntartó fogalmát, valamint a fogyasztási egység tartalmát.
A különböző jövedelemtípusok közötti összhang megteremtése érdekében
indokolt az egyszerűsített vállalkozási adót, illetve az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulást fizető magánszemélyekre és a mezőgazdasági
őstermelőkre vonatkozó szabályokat egységesíteni, és előbbiek esetében is
lehetővé tenni, hogy költségigazolás hiányában bevételüket 40%-kal
csökkentsék. A gyakorlatban problémát okoz annak eldöntése, hogy az egyes
ellátások megállapítása során hogyan kell figyelembe venni a mezőgazdasági
őstermelésből származó jövedelmet. A módosítás ezt a jogbizonytalanságot
rendezi.
A Javaslat kiemeli a jövedelemből az alkalmi munkavállalásból származó
keresetet, amennyiben annak havi mértéke nem haladja meg a minimálbér 50%-
át. Az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatással, valamint a házi
segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjjal bővül
azoknak a bevételeknek a köre, melyek az Szt. alkalmazásában nem minősülnek
jövedelemnek.
A hatályos szabályok szerint a pénzbeli ellátásokra való jogosultság
vizsgálatánál nem minősül vagyonnak a kérelmező által lakott lakás, illetve az
azon fennálló vagyoni értékű jog, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel
fenntartott gépjármű. Jelenleg a kivételek a természetbeni ellátásokra nem
vonatkoznak. Azok az indokok, melyek a vagyonnál meghatározott kivételeket
megalapozzák, a természetbeni ellátásoknál is érvényesítendők. A család és
háztartás fogalmával kapcsolatosan a jogalkalmazási gyakorlatban nem volt
egyértelmű, hogy az együttélés mint követelmény hordoz-e családjogi tartalmat.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a definíció pusztán azt kívánja meg, hogy
a családtagok, illetve a háztartás tagjai fizikailag azonos helyen lakjanak.
5
A közeli hozzátartozó fogalmában a tartósan beteg, illetve fogyatékos
gyermekek jelenleg korhatár nélkül szerepelnek. A hatályos szabályok azt is
lehetővé teszik, hogy amennyiben a betegség vagy fogyatékosság felnőttkorban
keletkezik, gyermekként lehessen figyelembe venni a háztartásban élő személyt.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy csak a gyermekkorban keletkezett
fogyatékosság eredményezheti a gyermek-státusz fenntartását, a fogyatékosság
felnőttkorban való keletkezése már nem vezethet annak újraéledéséhez. A
módosítás az életkori határt 25 évben állapítja meg, tekintettel a gyermek Szt.
szerinti definíciójában szereplő legmagasabb életkori határra.
A fogyasztási egység fogalmát pontosító rendelkezés egyértelművé teszi,
hogy abban az esetben, ha a családban több gyermek van, és közöttük van
fogyatékos gyermek is, akkor a gyermekekhez tartozó arányszám számításánál a
fogyatékos gyermek arányszáma 1, azzal, hogy őt a többi gyermek számának és
sorrendjének megállapításánál - a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében -
figyelmen kívül kell hagyni.
A fenntartók körében szükségessé vált az egyházi jogi személy
fogalmának pontosítása, annak érdekében, hogy egységesítse az e téren
tapasztalható különböző jogalkalmazási gyakorlatokat. A rendelkezés szerint
nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely már más típusú
szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, különösen a társadalmi szervezet és
annak jogi személyiségű szervezeti egysége, az alapítvány és annak jogi
személyiségű szervezeti egysége, a gazdasági társaság, valamint a közhasznú
társaság.
A 2. §-hoz:
A jogalkalmazás során bizonytalanságot jelent, hogy a törvény nem
szabályozza kellő részletességgel az ellátásra való jogosultság megállapításának
feltételéül szolgáló jövedelem számítását, ezért azt indokolt olyan módon
újraszabályozni, hogy jövedelemtípusonként eltérő rendelkezések kerüljenek
alkalmazásra. A havonta rendszeresen mérhető, nem vállalkozásból származó
jövedelmek esetén a jövedelemszámítási időszak egy hónapra való rövidítése
nem von maga után összegszerű változást, csak egyszerűbbé teszi az eljárást. A
vállalkozásból származó jövedelmek esetén pedig indokolt a nem rendszeres
havi jövedelmek számításához igazítani a figyelembe veendő időszakot.
6
A (2) bekezdés az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó
fogalomhasználatot egységesíti.
A 3. §-hoz:
A Javaslat megteremti a jegyző hatáskörébe tartozó, visszafizetendő
szociális ellátás elengedésének lehetőségét. A 2007. január 1-jén hatályba lépő
hatáskörváltozással, azaz egyes pénzbeli ellátások jegyzői hatáskörbe
kerülésével egyidejűleg a visszafizetés elengedésére, csökkentésére vonatkozó
szabályozás nem változott, aminek eredményeképpen a jegyzői hatáskörbe
tartozó ellátásoknál nincs mód méltányosság gyakorlására. A szociális
rászorultságtól függő ellátások kapcsán egy ilyen szigorú szabály fenntartása
nem indokolt, a jegyző számára is lehetőséget kell biztosítani a méltányosság
gyakorlására.
A 4. §-hoz:
Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv
átültetéséhez szükséges az Szt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek olyan
tartalmú módosítása, mely a jegyző számára értesítési kötelezettséget ír elő az
idegenrendészeti hatóság felé azokról a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyekről, akik hat hónapnál hosszabb ideig részesülnek
időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben.
Az 5. §-hoz:
Az Szt. előírja, hogy ha a szolgáltató, illetve intézmény nem tudja
teljesíteni az ellátásra vonatkozó igényt, akkor a kérelmet a kézhezvétel napján
nyilvántartásba veszi. A gondozási szükséglet vizsgálatának házi
segítségnyújtás, illetve idősotthoni ellátás esetében történő bevezetése miatt
rendelkezni kell arról, hogy ebben a két esetben - a főszabálytól eltérően - csak
a gondozási szükséglet megállapítását követően kerül sor a kérelem
nyilvántartásba vételére, tekintettel arra, hogy az igénybevételt a gondozási
szükséglet fennállása alapozza meg.
7
A 6. §-hoz:
A havi rendszeres pénzbeli ellátások felülvizsgálatának szabályait az
egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében indokolt kiegészíteni.
A jogosultságot megállapító szervek munkáját könnyíti az a rendelkezés,
mely eltörli a kétévenkénti felülvizsgálat eddigi március 31-i határidejét. Az
öregségi nyugdíj összegének változása miatti felülvizsgálati esetben az alapvető
szabályok változatlanok, azonban pontosításként beépül az a rendelkezés, amely
szerint a felülvizsgálat során már az emelt összegű ellátásokat kell figyelembe
venni. A felülvizsgálat másik két esetét - a családlétszám változása, illetve a
tartós jövedelemváltozás - a Javaslat részletesen rendezi. Ennek során definiálja
a tartós jövedelemváltozás eseteit, továbbá meghatározza azt, hogy a
felülvizsgálatot mely jövedelemtípusok beszámításával kell elvégezni, és az
ennek eredményeként esetlegesen változó ellátási összeget mely időponttól kell
folyósítani.
A 7. §-hoz:
Az illetékességi szabályt pontosító rendelkezés az életvitelszerűséget,
mint illetékességet megalapozó körülményt csak abban az esetben írja elő, ha az
ügyfélnek több lakcíme van. Amennyiben az ügyfélnek csak egy bejelentett
lakcíme van, akkor a lakcím megléte megalapozza az illetékességet.
A 8-9. §-hoz:
A Javaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény megváltozott
fogalomrendszeréhez igazítja az egyes ellátásokra való jogosultság
megszűnésének azt az esetét, amikor az ellátást azért kell megszüntetni, mert az
ellátást igénybe vevő már nem tartózkodhat jogszerűen a Magyar Köztársaság
területén.
A Javaslat a Cst.-vel összhangban kizárja a gyermekgondozási
támogatások és a rendszeres szociális segély együttes folyósításának
lehetőségét. Ezen túlmenően arról is rendelkezik, hogy az egyéves kor alatti
gyermeket nevelő, gyermekgondozási segélyre jogosult személy sem részesülhet
8
rendszeres szociális segélyben. Ez utóbbi szabályozás összefügg a Cst.-nek
azzal a rendelkezésével, miszerint a gyermekgondozási segélyben részesülő nem
folytathat keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig. A gyermek egyéves
korát követően választani lehet az ellátási formák között.
A 10-11. §-hoz:
A rendszeres szociális segélynél speciális felülvizsgálati szabály épül be a
közfoglalkoztatásban résztvevő segélyezettek esetében, miszerint a
felülvizsgálatot a közfoglalkoztatás befejezését követően indokolt lefolytatni,
amikor már az aktuális jövedelmi helyzetet lehet figyelembe venni.
Szintén a jogalkalmazás egységessége érdekében kerül sor a
közfoglalkoztatás fogalmának az Szt.-ben történő meghatározására. A módosítás
egyértelművé teszi, hogy a közfoglalkoztatás fogalmába nem csak az
önkormányzat által szervezett munka, hanem valamennyi állami feladatra
szervezett közfoglalkoztatási forma beletartozik.
A Javaslat pontosítja a rendszeres szociális segély továbbfolyósításának
szabályait, így ha a közfoglalkoztatásban résztvevő személy egyéb kereső
tevékenységet kezd, részére a továbbfolyósított segély összegének alapját a
közfoglalkoztatását megelőzően folyósított segély összege képezi. A törvény
emellett kiegészül a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek vonatkozásában
a táppénz és a rendszeres szociális segély viszonyát rendező új szabályokkal.
A 12.§-hoz:
A Javaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény megváltozott
fogalomrendszeréhez igazítja az ápolási díjra való jogosultság megszűnésének
azt az esetét, amikor az ellátást azért kell megszüntetni, mert az ellátást igénybe
vevő már nem tartózkodhat jogszerűen a Magyar Köztársaság területén.
A 13.§-hoz:
A természetbeni szociális ellátásokra vonatkozóan az Szt. eddig nem
tartalmazott önálló illetékességi szabályt. A Javaslat szerint a pénzbeli
9
ellátásokra vonatkozó illetékességi szabályt a természetbeni ellátásokra is
egyértelműen alkalmazni kell.
A 14. §-hoz:
A módosítás szerint a települési önkormányzat részben vagy egészben
mentesítheti az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt a köztemetés
költségeinek megtérítése alól.
A 15. §-hoz:
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a járulékfizetés
alapjának igazolása iránti eljárásban hatáskörváltozásra kerül sor. Az
egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kétféle hatósági bizonyítvány kiadása
iránti eljárás jellegénél fogva államigazgatási hatósági ügy, ezért az
önkormányzati hatáskörben eljáró polgármester helyett a Javaslat a hatáskört a
jegyzőhöz telepíti. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a
járulékfizetés alapjának igazolása céljából kiadott hatósági bizonyítványokra
vonatkozó szabályok összhangba kerülnek annak egyértelművé tételével, hogy
vagyon alatt mindkét esetben a kérelmező és családja vagyonát is érteni kell.
A 16. §-hoz:
A módosítás megteremti az energiafelhasználás szociális alapú
támogatásának Szt.-beli alapjait, valamint - az adatvédelmi biztosnak a
lakossági energiafelhasználás szociális alapú támogatásával összefüggésben
kiadott állásfoglalására is figyelemmel - az energiafelhasználási támogatás
megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a
jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével kapcsolatos
eljárásban indokolt adatkezelési, adattovábbítási és nyilvántartási
rendelkezéseket is meghatározza.
A 17. §-hoz:
A módszertani intézmények eddigi működésének tapasztalatai tükrében
szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata. A módszertani intézmények
különböző ellátási területen - úgy földrajzi, mint szakterületi értelemben -
végzik tevékenységüket, és számuk megnövekedése miatt mind az
10
együttműködés, mind a szakmai irányítás nehézségekbe ütközik. A módszertani
munka megújítása és a struktúra átláthatóságának biztosítása érdekében 2008.
július 1-jétől megszűnik a kijelölés és működés jelenlegi rendszere, és az új
módszertani intézmények kijelölésére a törvényjavaslat a szociál- és
családpolitikáért felelős minisztert hatalmazza fel.
A 18. §-hoz:
Az étkeztetés ellátotti körével kapcsolatban a települési önkormányzatok
továbbra is rendeletükben határozhatják meg a jogosultsági feltételek részletes
szabályait, a jövedelem mértéke azonban nem lesz jogosultsági feltétel.
A 19. §-hoz:
Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a
szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükségletű és egyben a
legkevesebb jövedelemmel, vagyonnal, valamint a legkisebb érdekérvényesítő
képességgel rendelkező személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti
elő, hogy a házi segítségnyújtás esetében bevezetésre kerül a gondozási
szükséglet mérése. Az új rendelkezések szerint az ellátás indokoltságát a
gondozási szükséglet vizsgálata alapozza meg a Homogén Gondozási Csoportok
(HGCS) Adatlap pontrendszerével. A vizsgálandó területek az egészségi állapot,
az ápolási szükséglet és az önkiszolgálási képesség mértéke. A házi
segítségnyújtás igénybevételére napi négy órát meg nem haladó ápolási
szükséglet mellett kerülhet sor. Gondozási szükséglet hiányában a szolgáltatás
nem nyújtható, a hozzáférést tehát a gondozási szükséglet megléte határozza
meg. Kivételesen előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor sürgős
ellátási szükség miatt nem lehetséges a gondozási szükséglet vizsgálati
eredményének kivárása, ilyenkor e nélkül is nyújtható a szolgáltatás három
hónapos átmeneti időtartamra.
Az új szabályok megkönnyítik a házi segítségnyújtás és a bentlakásos
ellátás közötti átjárhatóságot, így ha a gondozási szükséglet a napi négy órát
meghaladja, tájékoztatni kell az igénylőt a bentlakásos intézményi ellátás
igénybevételének lehetőségéről.
Az Szt. az önkormányzatok számára kötelező feladatként írja elő házi
11
segítségnyújtás biztosítását. A gondozási szükségletre épülő új szabályozással
összhangban fogalmazza meg a törvényjavaslat, hogy az önkormányzat kötelező
feladatellátásának keretében a gondozási szükséglettel rendelkező személyeket
köteles ellátásban részesíteni.
A 20. §-hoz:
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítő
szolgáltatásává válik, csak olyan szolgáltató nyújthatja, amely a házi
segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel. A szabályozás célja,
hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ne pusztán műszaki paraméterek
biztosításából álljon, hanem szakmai bázisként működjön mellette házi
segítségnyújtó szolgálat is, amely az ellátott jelzése esetén képes megfelelő
szolgáltatás nyújtására.
A 21. §-hoz:
A módosítás szerint a gyermekvédelmi törvény kedvezményes
gyermekétkeztetési szabályai kiterjesztésre kerülnek a szociális törvény szerinti
fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermekekre is (összefügg az 52.
§-sal).
A 22. §-hoz:
A módosítást követően az idősek otthonában főszabály szerint csak a
megfelelő gondozási szükséglettel rendelkező személyek lesznek elláthatók.
Azonban - a családi kapcsolatok fenntarthatósága és az egyéni szempontok
figyelembe vétele érdekében - az ellátottal az ellátás igénylésekor legalább egy
éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója
ennek hiányában is felvehető az intézménybe. Tekintettel arra, hogy a
hozzátartozó ilyen esetben valószínűleg nem igényli ugyanazt a mértékű
gondozást, az ellátás tartalmának meghatározására nézve nagyobb szabadságot
biztosít a törvény, így a megállapodásban eltérhetnek az Szt. szerinti teljes körű
ellátástól.
A 23. §-hoz:
12
Az új rendelkezések szerint az időskorúak bentlakásos intézményi ellátása
kizárólag a napi négy órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező
személy részére nyújtható. Indokolt azonban gondozási szükséglet hiányában is
ellátást nyújtani az igénylővel legalább egy éve együtt élő házastárs, élettárs,
testvér és fogyatékos közeli hozzátartozó számára, biztosítva a kialakult
életközösség fenntartását.
A 24. §-hoz:
A gondozási szükséglet az idősotthoni ellátás esetében is óra/nap
mértékegységben kerül meghatározásra. A gondozási szükségletet a szociális
szakértői szerv (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakértői
bizottsága vizsgálja. Az ellátás napi négy órát meghaladó mértékű gondozási
szükséglet esetén nyújtható, ennek hiányában - amennyiben a gondozási
szükséglet kisebb mértékben ugyan, de fennáll - házi segítségnyújtás vehető
igénybe. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a szociális
szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet.
A 25-26. §-hoz:
A fogyatékos személyek otthonában, illetve a rehabilitációs intézményben
történő elhelyezést megelőzően elvégzendő alapvizsgálat körében tartalmi
változás nem történik, a rendelkezések csak átszerkesztésre kerülnek.
A 27. §-hoz:
Az önkormányzati kötelező feladatok rendszere jelentős átalakításon
megy keresztül. Jelenleg az önkormányzatok kötelező feladataiknak eltérő
mennyiségi és minőségi mutatók alapján tesznek eleget. A forrásokkal való
hatékonyabb gazdálkodás, illetve a mozgástér növelése érdekében szükséges
egyrészt egyes szolgáltatások esetében a lakosságszám-határok módosítása,
másrészt egyes kötelező feladatok fakultatívvá tétele. Ez a változás érinti a
nappali ellátást, amely csak 20 000 lakostól lesz kötelező feladat a jelenlegi
3000 helyett, azzal a kivétellel, hogy az idősek nappali ellátása továbbra is
kötelező feladat marad a 3000 fő feletti önkormányzatok számára. Módosul a
kötelező feladatot meghatározó létszámhatár az átmeneti elhelyezést nyújtó
ellátások esetében is, 10 000 főről 30 000 főre emelkedik. A támogató
13
szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009.
január 1-jétől megszűnik, de mint törvényben meghatározott tartalmú szociális
szolgáltatások továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk valamennyi fenntartó
számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével,
pályázat útján valósul meg.
A 28. §-hoz:
A szociális intézmények működési engedélyezési eljárása az Szt. 16. §-
ának alkalmazásával eddig illeték- és költségmentes volt. A módosítással az
eljárásban szakértőként részt vevő módszertani intézmények szakértői díjra
lesznek jogosultak.
Az ellátottak jogainak érvényesítése és védelme érdekében kibővítésre
kerül a hatósági szankciók köre a szociális igazgatási bírsággal. A bírság
kiszabásának lehetősége várhatóan elősegíti az önkéntes jogkövetést, ezáltal
hozzájárul az ellátotti jogok érvényesüléséhez. A szociális bírság legmagasabb
összege 200 000 forint, több jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A
jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók
módjára kell behajtani. A törvényi szabályok mellett a bírság kiszabásának
részletes esetei végrehajtási rendeletben kerülnek meghatározásra.
A 29. §-hoz:
A gondozási szükséglet vizsgálatának bevezetésével összefüggésben
szükséges a törvényben rendelkezni arról, hogy a bentlakásos intézménybe
beutaló határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálati eredményt.
A 30-31. §-hoz:
Az Szt. végrehajtási szabályai egyes szolgáltatások esetében eddig sem
tették kötelezővé az igénybevételt megelőzően megállapodás megkötését,
azonban az egy jogszabályhelyen történő törvényi szabályozás hiánya gyakran
jogalkalmazási bizonytalansághoz vezetett. A bizonytalanság kiküszöbölése
érdekében pontosan meghatározásra kerül azon szolgáltatások köre, ahol nem
kell írásbeli megállapodást kötni az ellátottal, tekintettel arra, hogy nincs tartós
és folyamatos igénybevétel, vagy a megállapodás megkötése életszerűtlen lenne.
14
A 32. §-hoz:
A módszertani intézményekre vonatkozó szabályozás alacsonyabb
jogszabályi szintre utalásával egyidejűleg a törvényben csak a más
rendelkezésekkel összefüggő, a szociális intézményekre vonatkozó tájékoztatási
kötelezettség teljesítési módjával kapcsolatos módszertani feladat marad
feltüntetve.
A 33. §-hoz:
A rendelkezés tartalmi módosítást nem eredményez, csak átszerkesztésre
kerül.
A 34. §-hoz:
A Javaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény megváltozott
fogalomrendszeréhez igazítja a közösségi jogszabályok alapján ellátásra jogosult
személyek bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezésére vonatkozó
szabályt.
A 35. §-hoz:
Összefüggésben azzal a módosítással, hogy az idősotthonba való
bekerülés feltétele a gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzése és a napi
gondozási szükséglet meghatározott mértékének elérése, ezt megköveteli a
törvényjavaslat az idősotthonba történő áthelyezés esetében is.
A 36-37. §-hoz
Az új Országos Fogyatékosügyi Program rehabilitációs intézményekre és
lakóotthonokra vonatkozó előírásait szem előtt tartva kerülnek átalakításra az
Szt. szabályai. A módosítás célja az, hogy ezek az intézmények valóban
komplex rehabilitációt (mentálhigiénés, képzési, szociális és foglalkozási)
rehabilitációt nyújtsanak. Egyszerűsödik az ellátottak vizsgálati rendszere is,
mely által megszűnnek az indokolatlan átfedések és vizsgálatok. A vizsgálatokat
15
a szociális szakértői szerv (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet) szakértői bizottsága fogja végezni, melynek eredményekképpen a
vizsgálati eljárás komplexebb és hatékonyabb lesz, illetve lehetőség nyílik a
szakvélemények felülvizsgálatára.
Az intézményi elhelyezés lehetséges időtartama 8 évről 5 évre csökken.
Ugyanakkor azokat, akik az önálló életvitelre csak részben tehetőek képessé,
lehetőség lesz határozatlan időre elhelyezni rehabilitációs célú lakóotthonban.
Esetükben ugyanis nincs mód teljesen önálló életvitel kialakítására, de nincs
szükség ápolást, gondozást nyújtó intézményben történő elhelyezésre sem.
A 38. §-hoz:
Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében bevezetésre kerülő családi
jövedelemszámítás szabályainak (45. §) megfelelően kerülnek pontosításra az
ellátás ingyenes nyújtásának szabályai.
A 39. §-hoz:
A módosítás a differenciált összegű normatíva-rendszerhez igazodik,
illetve a végrehajtás érdekében korrigálja a térítési díjra vonatkozó
rendelkezéseket. Az intézményi térítési díj továbbra is a szolgáltatási önköltség
és az állami normatív hozzájárulás különbözeteként kerül megállapításra,
azonban az intézményi térítési díjat valamennyi normatíva-kategóriára külön
meg kell határozni. A személyi térítési díjak továbbra is az igénybe vevő
jövedelmének bizonyos százalékában maximáltak, emellett a személyi térítési
díj továbbra sem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Előfordulhat
azonban, hogy az intézményi térítési díj számítása negatív számot eredményez,
ezekre az esetekre külön jogszabály fogja meghatározni a fizetendő térítési díj
minimumát.
A térítési díjak megállapításának gyakorlati nehézségei kiküszöbölése
céljából egyértelműsíti a törvényjavaslat, hogy az új intézményeknél, ahol nem
áll rendelkezésre előző évi tényadat, az önköltség számításakor a tárgyévre
tervezett költségeket kell figyelembe venni. Az intézményi térítési díj
számításával kapcsolatban a módosítás lehetővé teszi a térítési díjak egységes, a
fenntartó döntése alapján minden ellátottra vonatkozó csökkentését.
16
A 40. §-hoz:
Az ingyenesen biztosítandó ellátások köre kiegészítésre kerül a
gyakorlatban eddig is ilyen módon működő népkonyhán történő étkeztetéssel.
A 41-42. §-hoz:
A módosítás az új jövedelemvizsgálati szabályokkal (45. §) hozza
összhangba a személyi térítési díj megállapítására irányadó rendelkezéseket.
Emellett a nappali ellátás személyi térítési díja kerül differenciálásra,
mivel a nappali ellátás igénybevétele jelentheti pusztán az intézményben történő
tartózkodást, de jelentheti egyidejűleg étkeztetés igénybevételét is. Tekintettel az
étkeztetéssel felmerülő magasabb költségekre, ennek igénybevétele esetén
indokolt a térítési díjat korlátozó jövedelemhatárt magasabb százalékban
meghatározni.
A 43. §-hoz:
A Gyvt. a nevelésbe vett gyermek után nem teszi lehetővé térítési
díjfizetési kötelezettség előírását, sőt annak végrehajtási jogszabálya kifejezetten
megtiltja a gyermek pénzének intézményi költségek fedezésére történő
felhasználását. Tekintettel arra, hogy a nevelésbe vett gyermeknek törvényben
rögzített joga van az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez és
szükségleteihez igazodó teljes körű ellátásához - függetlenül attól, hogy a Gyvt.
vagy az Szt. hatálya alá tartozó intézményben látják el - az összhang
megteremtése érdekében szükséges a törvény módosítása. A módosítás
értelmében a gyámhatósági határozat alapján intézményi elhelyezésre jogosult
gyermek után térítési díjfizetési kötelezettség az Szt. alapján sem írható elő,
azonban a határozatban megállapított - a szülővel szemben tartási kötelezettsége
alapján előírt - gondozási díjat a szociális intézmény részére kell átutalni.
A 44. §-hoz:
Az Szt. hatályos rendelkezései is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a
17
személyi térítési díj megfizetése érdekében, a követelés biztosítására az ellátott
vagyonára, ingatlanvagyonára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre. A rendelkezés
az idősotthoni ellátás esetében alkalmazott vagyon-fogalommal való összhang
érdekében kerül pontosításra, emellett az egységes jogalkalmazás érdekében
megjelöli, hogy a külön jogszabály szerint nyilvántartott hátralék erejéig történik
a bejegyzés.
A 45. §-hoz:
Az igénybe vevő jövedelmi helyzetének étkeztetés, házi segítségnyújtás és
bentlakásos idősotthoni ellátás esetében történő vizsgálatára a törvényjavaslat új
-	de a pénzbeli ellátások terén már alkalmazott szabályokra is építő - eljárási
előírásokat fogalmaz meg. A jövedelem vizsgálatára az ellátás igénybevételét
megelőzően kerül sor. A jövedelem mértéke azonban továbbra sem lesz az
ellátás igénybevételének feltétele, hanem a fenntartó által igénybe vehető,
differenciáltan megállapított normatív állami hozzájárulás összegét, illetve a
térítési díjak mértékét befolyásoló tényező. Az új rendelkezések bevezetésének
kettős célja van. Egyrészt cél az, hogy a fenntartó érdekeltté váljon az
alacsonyabb jövedelmű személyek ellátásában azáltal, hogy utánuk magasabb
összegű normatívában fog részesülni. A másik cél az, hogy a magasabb
jövedelemmel rendelkezők nagyobb részt vállaljanak szociális ellátásuk
költségeiből.
A jövedelmet a települési önkormányzat jegyzője vizsgálja, és arról
igazolást állít ki. A szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében
étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igazolást az igénylő közeli
hozzátartozói is felhasználhatják. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a
szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,
házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében a szolgáltató, intézmény
vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi a jegyzőnél.
Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában
az egy főre jutó jövedelmet, idősotthoni ellátás esetében az ellátást igénylő havi
jövedelmét kell megvizsgálni. Annak érdekében, hogy a vagyonnal rendelkező
ellátott lehetőség szerint nagyobb részt vállaljon ellátása költségeiből, az
idősotthoni ellátás esetében a jövedelemszámítási szabályok kiegészülnek a
vagyonvizsgálat szabályaival. A vagyoni helyzet a jövőben sem zárja ki ellátás
igénybevételét, azonban a vagyon öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
18
összegének harmincszorosát meghaladó részét az átlagos gondozási időre
számított jövedelemként kell figyelembe venni, ilyen módon tehát a térítési díj
mértéke emelkedik. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének
időpontjában az ellátást igénylő tulajdonában álló ingatlant és járművet,
valamint az őt illető hasznosítható vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás
igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant.
A 46. §-hoz:
Tekintettel arra, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a jövőben a
házi segítségnyújtással együttesen, arra épülve lesz nyújtható (20. §), a technikai
hátteret biztosító rendszer nevesítésre kerül a szerződéses szolgáltatások
körében.
A 47. §-hoz:
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás 2009. január 1-jétől
megszűnnek mint kötelező önkormányzati feladatok. Az állam azonban
biztosítja a szolgáltatások további működtetését, támogatásukat a központi
költségvetésből, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázati úton
fogja biztosítani. A támogatási szerződés - a tervezhetőség és a
szolgáltatásnyújtás biztonsága érdekében - három évre szól.
A 48. §-hoz:
A rendelkezés az Szt. felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki.
Az új, kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezések a támogató
szolgáltatás és a közösségi ellátások pályázati úton történő támogatásához, az
állapot-felülvizsgálat és a gondozási szükséglet vizsgálatában közreműködő
szakértői szervekhez, valamint a szociális igazgatási bírság bevezetéséhez
kapcsolódnak.
Az energiatámogatási rendszer átalakítását követően emellett indokolttá
vált - az eddig a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben szereplő -
felhatalmazó rendelkezések Szt.-ben történő rögzítése. Ennek megfelelően az e
szakasz által kibővített t) pont hatalmazza fel a Kormányt az
19
energiafelhasználási támogatással kapcsolatos szabályok megalkotására.
A miniszteri rendeletek körében új feladat a módszertani intézményekre,
valamint a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz
kapcsolódó kiegészítő támogatására vonatkozó szabályozás megalkotása. Bővül
az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és
igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletre adott felhatalmazás, mivel a
gondozási szükséglet vizsgálatának részletes szakmai szabályait is e jogszabály
fogja tartalmazni.
A 49. §-hoz:
A fenntartók körében szükségessé vált az egyházi jogi személy
fogalmának pontosítása, annak érdekében, hogy egységesítse az e téren
tapasztalható különböző jogalkalmazási gyakorlatokat. A rendelkezés szerint
nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely már más típusú
szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, különösen a társadalmi szervezet és
annak jogi személyiségű szervezeti egysége, az alapítvány és annak jogi
személyiségű szervezeti egysége, a gazdasági társaság, valamint a közhasznú
társaság. A módosítás összhangban áll az Szt. erre vonatkozó módosításával (1.
§).
Az 50. §-hoz:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése nyomán vált
szükségessé, hogy a szociális és a gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni
ellátások területen egységes illetékességi szabályok kerüljenek kialakításra.
Amíg a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező lakcíme,
addig a gyermekvédelem területén a lakóhelye alapozza meg az eljáró szerv
illetékességét. Ez a lakóhellyel és tartózkodási hellyel egyaránt rendelkező
jogosultak számára jelent problémát. Az illetékességi szabályok közötti
összhang megteremtését indokolja az is, hogy a kérelmezők gyakran szociális és
gyermekvédelmi ellátásokra egyaránt jogosultak, azok, akik lakó- és
tartózkodási hellyel is rendelkeznek, mégsem tudják ugyanannál a szervnél
intézni támogatás iránti ügyeiket.
Tekintettel arra, hogy az Szt.-ben meghatározott illetékességi szabályozás
20
jelenti az életszerűbb megoldást, a Gyvt. rendelkezéseit is célszerű ehhez
igazítani. A módosítás értelmében a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni
ellátások esetén az eljáró szerv illetékességét a kérelmező lakcíme határozza
meg.
Az 51. §-hoz:
A Javaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény megváltozott
fogalomrendszeréhez igazítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság megszűnésének azt az esetét, amikor az ellátást azért kell
megszüntetni, mert az ellátást igénybe vevő már nem tartózkodhat jogszerűen a
Magyar Köztársaság területén.
Az 52. §-hoz:
A szociális szolgáltatások főszabály szerint a 18 év feletti személyek
ellátását szolgálják. Ez alól kivételt jelentenek egyes, fogyatékos személyeket
érintő szolgáltatások, mint a nappali ellátás, ahol lehetőség van a harmadik
életévüket betöltött gyermekek ellátására is. A hatályos szabályok szerint, ha a
fogyatékosok nappali intézményében az ellátott étkezést vesz igénybe, azért
térítési díjat fizet. Kiskorú ellátott esetében sincs azonban lehetőség arra, hogy a
Gyvt.-ben meghatározott gyermekétkeztetési normatív kedvezményt igénybe
lehessen venni, ugyanis annak hatálya nem terjed ki az Szt. szerinti
fogyatékosok nappali intézményére. Ebből következően amíg a gyermekek
napközbeni ellátása keretében ellátott, illetve közoktatási intézményben tanuló
gyermek után igénybe vehető a normatív gyermekétkeztetési kedvezmény, addig
az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek
után nem. Az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése érdekében
rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a fogyatékosok nappali intézményében ellátott
gyermek után is jár a normatív kedvezmény.
Az 53. §-hoz:
A gyermekvédelmi gondoskodás és a kapcsolattartás részletes
szabályainak megalkotására jelenleg a házasságról, a családról és a gyámságról
szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1986. évi IV. törvény ad
21
felhatalmazást. Deregulációs szempontok miatt indokolt, hogy a fenti
felhatalmazó rendelkezés ne egy módosító jogszabályban, hanem a Gyvt.-ben
szerepeljen.
Az 54. §-hoz:
A módosítás a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő
bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja. A munkáltató az egyenlő eséllyel
hozzáférhető környezetet jelenleg is köteles biztosítani a fogyatékos személy
foglalkoztatása esetén, a módosítás célja az, hogy ez a kötelezettség a
munkavállalást megelőző felvételi eljárás során is fennálljon.
Az 55-56. §-hoz:
A módosítás az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó fogalomhasználatot
egységesíti. A (2) bekezdés a jogalkalmazás egységessége érdekében rendezi azt
a kérdést, hogy fogyatékos személy halála miatt megszüntetett fogyatékossági
támogatást az elhalálozás hónapjára vonatkozóan milyen sorrendben vehetik fel
hozzátartozói, illetve rendelkezik a jogosulatlanul felvett ellátás
visszafizetéséről.
Az 57. §-hoz:
A rendelkezés hiányzó jogharmonizációs záradékokat iktat be a Fot.-ba,
egyrészt az 54. § szerinti módosítással összefüggésben (a foglalkoztatás és a
munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek
létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv), másrészt a törvényben már
megvalósított, de a közösségi jogszabály feltüntetésével nem jelzett
jogharmonizációs feladattal (a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve
csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet) kapcsolatban.
Az 58. §-hoz:
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a babakötvényről szóló tájékoztatáshoz
hasonlóan az újszülöttek törvényes képviselői a családi ellátásokról is
22
értesülhessenek, és így időben elindulhasson az igényérvényesítés folyamata.
Az 59. §-hoz
A Javaslat szerint a munkáltatóknál működő családtámogatási
kifizetőhelyek megszűnnek, amelynek eredményeképpen a családtámogatások
adminisztrációja egységesebbé, korszerűbbé és ellenőrizhetővé válik. A
családtámogatási kifizetőhely valamennyi munkáltatónál megszűnik, kivételt
csupán azok az állami szervek képeznek, ahol a családtámogatásokkal
kapcsolatos igazgatási feladatot nemzetbiztonsági érdekből továbbra is a
szervnél indokolt ellátni.
A (2) bekezdés az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó
fogalomhasználatot egységesíti.
A 60. §-hoz:
A családtámogatási kifizetőhelyek az ellátást a munkabér elszámolásával
egyidejűleg folyósítják. A családtámogatási kifizetőhelyek megszüntetése
indokolja a folyósításra vonatkozó rendelkezések olyan módon történő
egységesítését, hogy az ellátást a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell
folyósítani.
A 61-62. §-hoz:
A rendelkezések a családtámogatási kifizetőhelyek megszüntetéséből
fakadó, kisebb pontosításokat tartalmaznak.
A 63. §-hoz:
A rendelkezés pontosítja a Cst. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezését, és
kimondja, hogy nemcsak az igényelbíráló szerv határozata, hanem más döntése,
illetve határozathozatal mellőzése esetén intézkedése esetén is lehetőség van
fellebbezésre.
23
A 64. §-hoz:
A Javaslat kiegészíti a Cst. nyilvántartásra vonatkozó szabályait, előírva a
magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult
munkaképesség-csökkenése mértékére vonatkozó adat nyilvántartását.
A 65. §-hoz:
A gyermekgondozási támogatások és az egészségbiztosítás bizonyos
pénzbeli ellátásai együttesen nem folyósíthatók. A módosítás megteremti annak
a lehetőségét, hogy az igényelbíráló szerv az egészségbiztosítási szerv
nyilvántartásából egyedileg és csoportosan is adatot kérjen az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásaiban részesülőkről az együttfolyósítás kizárása érdekében.
A 66. §-hoz:
A § a törvény hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza. Az általános
hatálybalépési időpont 2008. január 1-je, ettől eltérően a kihirdetést követő
nyolcadik napon lépnek hatályba az energiafelhasználás támogatásával
összefüggő szabályok.
A 67. §-hoz:
A § átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a törvény hatálybalépéséhez
kapcsolódóan.
A módszertani intézményrendszer új alapokra helyezésére és a
részletszabályok kidolgozásához szükséges időre tekintettel a jelenleg működő
módszertani intézmények kijelölése 2008. június 30-áig marad érvényben,
illetve a 2008. január 1-je és június 30-a között lejáró kijelölések is
meghosszabbodnak ezen időpontig.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítő
szolgáltatása lesz. Az új szabály szerinti továbbműködéshez szükséges feltételek
megteremtéséről a már működő szolgáltatóknak, intézményeknek 2008.
december 31 -éig kell gondoskodniuk.
24
Tekintettel arra, hogy a gondozási szükséglet megléte az ellátás
igénybevételének feltétele, a hatálybalépéskor idősotthoni ellátásban részesülők
gondozási szükségletét fennállónak kell tekinteni ellátásuk teljes időtartama
alatt, így az igénybevétel megalapozottsága esetükben nem lesz felülvizsgálva.
A hatálybalépéskor házi segítségnyújtásban részesülők esetében sem kell
elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát, azonban ez alól felmentést csak a
következő felülvizsgálat időpontjáig ad a törvényjavaslat.
Az emelt szintű idősotthoni ellátás esetében lehetőséget biztosít a
törvényjavaslat arra, hogy a fenntartó - a törvény hatálybalépésekor ellátottakkal
kapcsolatban - saját döntése alapján kezdeményezze a gondozási szükséglet
vizsgálatát. Amennyiben megállapításra kerül a napi négy órát meghaladó
gondozási szükséglet, a fenntartó az átlagos színvonalú ellátás esetében járó,
magasabb összegű normatív hozzájárulásra szerez jogosultságot. A
törvénymódosítás garanciaként rögzíti, hogy az ellátott számára továbbra is a
megállapodás szerinti elhelyezést és ellátást kell nyújtani.
Az ellátottak biztonságos ellátáshoz fűződő jogára figyelemmel a
rehabilitációra vonatkozó új rendelkezéseket nem kell alkalmazni azokra az
ellátottakra, akiknek jogviszonya a hatálybalépést megelőzően keletkezett.
A szociális igazgatási bírság visszamenőlegesen nem szabható ki, csak a
hatálybalépést követően elkövetett jogsértések, valamint az ezt követően is
fennálló jogsértő állapotok szankcionálhatók.
Az új rendelkezések szerinti jövedelemvizsgálatot a hatálybalépéskor
idősotthoni ellátásban részesülők esetében nem kell elvégezni, azonban
étkeztetést és házi segítségnyújtást végző szolgáltatók csak a 2008. évre kapnak
felmentést, 2009. január 1-jétől már csak a jövedelemvizsgálat alapján
nyújthatnak szolgáltatást. A törvény hatálybalépésekor étkeztetésben, illetve
házi segítségnyújtásban részesülők után a 2008. évben, idősotthoni ellátásban
részesülők után intézményi elhelyezésük teljes időtartama alatt
jövedelemvizsgálat nélkül is a költségvetési törvényben meghatározott
magasabb összegű normatív hozzájárulás igényelhető.
25
A családtámogatási kifizetőhelyek megszüntetése miatt szükségessé válik
a kifizetőhelyek által adminisztrált családtámogatási ügyek átadása a Kincstár
területi szerveihez. Az átadás fokozatosan, 2008. január 1-je és 2008. március
31-e között valósul meg. Az átmeneti rendelkezések tartalmazzák a lezárt és
folyamatban lévő, elsőfokú, illetve jogorvoslati szakaszban lévő eljárásokra
irányadó szabályokat, biztosítva a zökkenőmentes átállást.
A 68. §-hoz:
A § a hatályon kívül helyező és a törvényi rendelkezésekhez kapcsolódó
szövegrészes módosításokat tartalmazza.
A 69. §-hoz:
A módosítás a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben
egészíti ki a szabálysértési hatóságok felsorolását a szociális hatósággal.
A 70. §-hoz:
Jelen szakasz a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról
és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával
feljogosítja a Magyar Államkincstárt, hogy az energiafelhasználási támogatásra
jogosult személyek adóazonosító jeleit a támogatás megállapításával,
érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul
igénybe vett támogatás visszakövetelésével összefüggésben kezelje.
A 71. §-hoz:
A módosítással a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben
szereplő adatkezelési és továbbítási szabályok kerülnek kiegészítésre az
energiafelhasználási támogatás vonatkozásában. Pontosításra kerülnek továbbá a
kedvezményes földgázellátásra és távhőszolgáltatásra vonatkozó szabályok,
utalva az Szt.-ben szereplő rendelkezésekre.
A 72.§-hoz:
A módosítás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
szabályait egészíti ki az energiafelhasználási támogatás megállapításával,
26
illetőleg jogszerű igénybevételének ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelési,
adattovábbítási és nyilvántartási rendelkezésekkel.
27