﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3606. számú
törvényjavaslat
a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi
Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. augusztus
2007. évi ... törvény
a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi
Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Belga Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló
együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális
migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (a továbbiakban: Prümi Szerződés) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Prümi Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Prümi Szerződés német nyelven készült hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
„ Vertrag zwischen dem Königreich Belgien, der Bundesrepublik Deutschland, dem Königreich
Spanien, der Französischen Republik, dem GroBherzogtum Luxemburg dem Königreich der
Niederlande und der Republik Österreich über die Vertiefung der grenzüberschreitenden
Zusammenarbeit, insbesondere zur Bekampfung des Terrorismus, der grenzüberschreitenden
Kriminalitat und der illegalen Migration
Die hohen Vertragsparteien dieses Vertrags, Mitgliedstaaten der Europáischen Union -
in der Erwágung, dass es in einem Raum des freien Personenverkehrs wichtig ist, dass die
Mitgliedstaaten der Europáischen Union ihre Zusammenarbeit verstárken, um Terrorismus,
grenzüberschreitende Kriminalitát und illegale Migration wirksamer zu bekámpfen,
in dem Bestreben, zur Fortentwicklung der Europáischen Zusammenarbeit unbeschadet des Vertrags
über die Europáische Union und des Vertrags zur Gründung der Europáischen Gemeinschaft eine
Vorreiterrolle bei der Erreichung eines möglichst hohen Standards in der Zusammenarbeit, vor
allem durch einen verbesserten Austausch von Informationen, insbesondere in den Bereichen der
Bekámpfung des Terrorismus, der grenzüberschreitenden Kriminalitát sowie der illegalen
Migration, einzunehmen und allen anderen Mitgliedstaaten der Europáischen Union die Teilnahme
an dieser Zusammenarbeit zu eröffnen,
in dem Bestreben, die Regelungen des vorliegenden Vertrags in den Rechtsrahmen der
Europáischen Union zu überführen, um eine unionsweite Verbesserung des Austauschs von
Informationen, insbesondere in den Bereichen der Bekámpfung des Terrorismus, der
grenzüberschreitenden Kriminalitát sowie der illegalen Migration, zu erreichen und hierfür die
notwendigen rechtlichen und technischen Voraussetzungen zu schaffen,
unter Beachtung der Grundrechte, wie sie sich aus der Charta der Grundrechte der Europáischen
Union, der Europáischen Konvention zum Schutz der Menschenrechte und Grundfreiheiten sowie
den gemeinsamen Verfassungstraditionen der beteiligten Staaten ergeben, insbesondere in dem
2
Bewusstsein, dass die Übermittlung personenbezogener Daten an eine andere Vertragspartei die
Gewáhrleistung eines angemessenen Datenschutzniveaus durch die empfangende Vertragspartei
voraussetzt,
in der Erwágung, dass unbeschadet des derzeit geltenden innerstaatlichen Rechts geeignete
gerichtliche Überprüfungen der in diesem Vertrag vorgesehenen MaBnahmen beibehalten und
vorgesehen werden müssen,
in der Bereitschaft, diesen Vertrag durch weitere Übereinkünfte zu ergánzen, um den au-
tomatisierten Abruf von Daten aus weiteren geeigneten Datenbanken zu ermöglichen, so-weit dies
zur Vertiefung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit notwendig und verháltnismáBig ist -
sind wie folgt übereingekommen:
Kapitel 1
Allgemeiner Teil
Artikel 1
Grundsátze
(1)	Die Vertragsparteien bezwecken mit diesem Vertrag die grenzüberschreitende Zusammenarbeit,
insbesondere den Informationsaustausch, untereinander zu vertiefen.
(2)	Diese Zusammenarbeit berührt nicht das Recht der Europáischen Union und steht nach
MaBgabe dieses Vertrags jedem Mitgliedstaat der Europáischen Union zum Beitritt offen.
(3)	Die Zusammenarbeit im Rahmen dieses Vertrags zielt auf die Entwicklung von Initiativen zur
Förderung der europáischen Zusammenarbeit in den in diesem Vertrag bezeichneten Bereichen ab.
(4)	Spátestens drei Jahre nach Inkrafttreten dieses Vertrags wird auf der Grundlage einer Bewertung
der Erfahrungen bei der Durchführung des Vertrags in Abstimmung mit der Europáischen
Kommission beziehungsweise auf Vorschlag der Europáischen Kommission unter
Berücksichtigung des Vertrags über die Europáische Union und des Vertrags zur Gründung der
Europáischen Gemeinschaft eine Initiative für die Überführung der Regelungen dieses Vertrags in
den Rechtsrahmen der Europáischen Union unterbreitet.
(5)	Die Vertragsparteien berichten regelmáBig gemeinsam dem Rat der Europáischen Union und
der Europáischen Kommission über den Fortgang der Zusammenarbeit.
Kapitel 2
DNA-Profile, daktyloskopische Daten und sonstige Daten
Artikel 2
Einrichtung von nationalen DNA-Analyse-Dateien
(1)	Die Vertragsparteien verpflichten sich, zum Zweck der Verfolgung von Straftaten nationale
DNA-Analyse-Dateien zu errichten und zu führen. Die Verarbeitung der in diesen Dateien
gespeicherten Daten aufgrund dieses Vertrags erfolgt vorbehaltlich der sonstigen Bestimmungen
des Vertrags nach MaBgabe des für den Verarbeitungsvorgang geltenden innerstaatlichen Rechts.
(2)	Für die Zwecke der Durchführung dieses Vertrags gewáhrleisten die Vertragsparteien, dass
Fundstellendatensátze zum Bestand der nationalen DNA-Analyse-Dateien nach Absatz 1 Satz 1
vorhanden sind. Fundstellendatensátze enthalten ausschlieBlich aus dem nicht codierenden Teil der
DNA ermittelte DNA-Profile* und eine Kennung. Fundstellendatensátze dürfen keine den
Betroffenen unmittelbar identifizierenden Daten enthalten. Fundstellendatensátze, die keiner Person
zugeordnet werden können (offene Spuren), müssen als solche erkennbar sein.
(3)	Bei Hinterlegung der Ratifikations-, Annahme-, Genehmigungs- oder Beitrittsurkunde benennt
3
jede Vertragspartei die nationalen DNA-Analyse-Dateien, auf die die Artikel2 bis 6 Anwendung
finden, sowie die Bedingungen für den automatisierten Abruf nach Artikel 3 Absatz 1.
*	Für die Bundesrepublik Deutschland sind DNA-Profile im Sinne dieses Vertrags DNA-
Identifizierungsmuster.
Artikel 3
Automatisierter Abruf von DNA-Profilen
(1)	Die Vertragsparteien gestatten den nationalen Kontaktstellen nach Artikel 6 der anderen
Vertragsparteien zum Zweck der Verfolgung von Straftaten den Zugriff auf die Fund-
stellendatensátze ihrer DNA-Analyse-Dateien mit dem Recht, diese automatisiert mittels eines
Vergleichs der DNA-Profile abzurufen. Die Anfrage darf nur im Einzelfall und nach MaBgabe des
innerstaatlichen Rechts der abrufenden Vertragspartei erfolgen.
(2)	Wird im Zuge eines automatisierten Abrufs eine Übereinstimmung eines übermittelten DNA-
Profils mit einem in der Datei der empfangenden Vertragspartei gespeicherten DNA-Profil
festgestellt, so erhált die anfragende nationale Kontaktstelle automatisiert die Information über das
Vorliegen eines Treffers und die Kennung. Kann keine Übereinstimmung festgestellt werden, so
wird dies automatisiert mitgeteilt.
Artikel 4
Automatisierter Abgleich von DNA-Profilen
(1)	Die Vertragsparteien gleichen im gegenseitigen Einvernehmen über ihre nationalen
Kontaktstellen die DNA-Profile ihrer offenen Spuren zur Verfolgung von Straftaten mit allen DNA-
Profilen aus Fundstellendatensátzen der anderen nationalen DNA-Analyse-Dateien ab. Die
Übermittlung und der Abgleich erfolgen automatisiert. Die Übermittlung zum Zwecke des
Abgleichs der DNA-Profile der offenen Spuren erfolgt nur in solchen Fállen, in denen diese nach
dem innerstaatlichen Recht der ersuchenden Vertragspartei vorgesehen ist.
(2)	Stellt eine Vertragspartei beim Abgleich nach Absatz 1 fest, dass übermittelte DNA-Profile mit
denjenigen in ihrer DNA-Analyse-Datei übereinstimmen, so übermittelt sie der nationalen
Kontaktstelle der anderen Vertragspartei unverzüglich die Fundstellendatensátze, hinsichtlich derer
eine Übereinstimmung festgestellt worden ist.
Artikel 5
Übermittlung weiterer personenbezogener Daten und sonstiger Informationen
Im Fall der Feststellung einer Übereinstimmung von DNA-Profilen im Verfahren nach den Artikeln
3 und 4 richtet sich die Übermittlung weiterer zu den Fundstellendatensátzen vorhandener
personenbezogener Daten und sonstiger Informationen nach dem innerstaatlichen Recht
einschlieBlich der Vorschriften über die Rechtshilfe der ersuchten Vertragspartei.
Artikel 6
Nationale Kontaktstelle und Durchführungsvereinbarung
(1)	Zur Durchführung der Datenübermittlungen nach den Artikeln 3 und 4 benennt jede
Vertragspartei eine nationale Kontaktstelle. Die Befugnisse der nationalen Kontaktstelle richten
sich nach dem für sie geltenden innerstaatlichen Recht.
(2)	Die Einzelheiten der technischen Ausgestaltung der in den Artikeln 3 und 4 beschriebenen
Verfahren werden in einer Durchführungsvereinbarung nach Artikel 44 geregelt.
Artikel 7
Gewinnung molekulargenetischen Materials und Übermittlung von DNA-Profilen
4
Liegt im Zuge eines laufenden Ermittlungs- oder Strafverfahrens kein DNA-Profil einer im
Hoheitsgebiet einer ersuchten Vertragspartei aufháltigen bestimmten Person vor, so leistet die
ersuchte Vertragspartei Rechtshilfe durch die Gewinnung und Untersuchung molekulargenetischen
Materials von dieser Person sowie durch die Übermittlung des gewonnenen DNA-Profils, wenn
1.	die ersuchende Vertragspartei mitteilt, zu welchem Zweck dies erforderlich ist,
2.	die ersuchende Vertragspartei eine nach ihrem Recht erforderliche Untersuchungsanordnung
oder -erklárung der zustándigen Stelle vorlegt, aus der hervorgeht, dass die Voraussetzungen für
die Gewinnung und Untersuchung molekulargenetischen Materials vorlágen, wenn sich die
bestimmte Person im Hoheitsgebiet der ersuchenden Vertragspartei befánde, und
3.	die Voraussetzungen für die Gewinn
4.	ung und Untersuchung molekulargenetischen Materials sowie die Voraussetzungen für die
Übermittlung des gewonnenen DNA-Profils nach dem Recht der ersuchten Vertragspartei
vorliegen.
Artikel 8
Daktyloskopische Daten
Für die Zwecke der Durchführung dieses Vertrags gewáhrleisten die Vertragsparteien, dass
Fundstellendatensátze zum Bestand der zum Zweck der Verhinderung und Verfolgung von
Straftaten errichteten nationalen automatisierten daktyloskopischen Identifizierungssysteme
vorhanden sind. Fundstellendatensátze enthalten ausschlieBlich daktyloskopische Daten und eine
Kennung. Fundstellendatensátze dürfen keine den Betroffenen unmittelbar identifizierenden Daten
enthalten. Fundstellendatensátze, die keiner Person zugeordnet werden können (offene Spuren),
müssen als solche erkennbar sein.
Artikel 9
Automatisierter Abruf von daktyloskopischen Daten
(1)	Die Vertragsparteien gestatten der nationalen Kontaktstelle nach Artikel 11 der anderen
Vertragsparteien zur Verhinderung und Verfolgung von Straftaten den Zugriff auf die
Fundstellendatensátze ihrer zu diesen Zwecken eingerichteten automatisierten daktyloskopischen
Identifizierungssysteme mit dem Recht, diese automatisiert mittels eines Vergleichs der
daktyloskopischen Daten abzurufen. Die Anfrage darf nur im Einzelfall und nach MaBgabe des
innerstaatlichen Rechts der abrufenden Vertragspartei erfolgen.
(2)	Die endgültige Zuordnung eines daktyloskopischen Datums zu einem Fundstellendatensatz der
Datei führenden Vertragspartei erfolgt durch die abrufende nationale Kontakt-stelle anhand der
automatisiert übermittelten Fundstellendatensátze, die für die eindeutige Zuordnung erforderlich
sind.
Artikel 10
Übermittlung weiterer personenbezogener Daten und sonstiger Informationen
Im Fall der Feststellung einer Übereinstimmung von daktyloskopischen Daten im Verfahren nach
Artikel 9 richtet sich die Übermittlung weiterer zu den Fundstellendatensátzen vorhandener
personenbezogener Daten und sonstiger Informationen nach dem innerstaatlichen Recht
einschlieBlich der Vorschriften über die Rechtshilfe der ersuchten Vertragspartei.
Artikel 11
Nationale Kontaktstelle und Durchführungsvereinbarung
(1)	Zur Durchführung der Datenübermittlungen nach Artikel 9 benennt jede Vertragspartei eine
5
nationale Kontaktstelle. Die Befugnisse der nationalen Kontaktstelle richten sich nach dem für sie
geltenden innerstaatlichen Recht.
(2)	Die Einzelheiten der technischen Ausgestaltung des in Artikel 9 beschriebenen Verfahrens
werden in einer Durchführungsvereinbarung nach Artikel 44 geregelt.
Artikel 12
Automatisierter Abruf von Daten aus den Fahrzeugregistern
(1)	Die Vertragsparteien gestatten den nationalen Kontaktstellen nach Absatz 2 der anderen
Vertragsparteien zum Zweck der Verhinderung und Verfolgung von Straftaten sowie der
Verfolgung von solchen VerstöBen, die bei der abrufenden Vertragspartei in die Zustandigkeit der
Gerichte oder Staatsanwaltschaften fallen, und der Abwehr von Gefahren für die öffentliche
Sicherheit den Zugriff auf folgende Daten aus den nationalen Fahrzeugregistern mit dem Recht,
diese automatisiert im Einzelfall abzurufen:
1.	Eigentümer- beziehungsweise Halterdaten und
2.	Fahrzeugdaten.
Die Anfrage darf nur unter Verwendung einer vollstandigen Fahrzeugidentifizierungsnummer oder
eines vollstandigen Kennzeichens erfolgen. Die Anfrage darf nur nach MaBgabe des
innerstaatlichen Rechts der abrufenden Vertragspartei erfolgen.
(2)	Zur Durchführung der Datenübermittlungen nach Absatz 1 benennt jede Vertragspartei eine
nationale Kontaktstelle für eingehende Ersuchen. Die Befugnisse der nationalen Kontaktstelle
richten sich nach dem für sie geltenden innerstaatlichen Recht. Die Einzelheiten der technischen
Ausgestaltung des Verfahrens werden in einer Durchführungsvereinbarung nach Artikel 44 geregelt.
Artikel 13
Übermittlung nicht-personenbezogener Informationen
Zum Zweck der Verhinderung von Straftaten und zur Abwehr einer Gefahr für die öffentliche
Sicherheit und Ordnung im Zusammenhang mit GroBveranstaltungen mit grenzüberschreitendem
Bezug, insbesondere im Bereich des Sports oder der Tagungen des Europaischen Rates, übermitteln
die Vertragsparteien einander sowohl auf Ersuchen als auch aus eigener Initiative nach dem
innerstaatlichen Recht der übermittelnden Vertragspartei nicht-personenbezogene Informationen,
die hierzu erforderlich sein können.
Artikel 14
Übermittlung personenbezogener Daten
(1)	Zum Zweck der Verhinderung von Straftaten und zur Abwehr einer Gefahr für die öffentliche
Sicherheit und Ordnung im Zusammenhang mit einer GroBveranstaltung mit
grenzüberschreitendem Bezug, insbesondere im Bereich des Sports oder der Tagungen des
Europaischen Rates, übermitteln die Vertragsparteien einander, sowohl auf Ersuchen als auch aus
eigener Initiative, Daten über Personen, wenn rechtskraftige Verurteilungen oder andere Tatsachen
die Annahme rechtfertigen, dass diese Personen bei der Veranstaltung Straftaten begehen werden
oder von ihnen eine Gefahr für die öffentliche Sicherheit und Ordnung ausgeht, soweit eine
Übermittlung dieser Daten nach dem innerstaatlichen Recht der übermittelnden Vertragspartei
zulassig ist.
(2)	Die personenbezogenen Daten dürfen nur zu den in Absatz 1 festgelegten Zwecken und für das
genau umschriebene Ereignis, für das sie mitgeteilt wurden, verarbeitet werden. Die übermittelten
Daten sind unverzüglich zu löschen, soweit die Zwecke nach Absatz 1 erreicht worden sind oder
nicht mehr erreicht werden können. Spatestens nach einem Jahr sind die übermittelten Daten
jedenfalls zu löschen.
6
Artikel 15
Nationale Kontaktstelle
Zur Durchführung der Informationsübermittlungen nach den Artikeln 13 und 14 benennt jede
Vertragspartei eine nationale Kontaktstelle. Die Befugnisse der nationalen Kontakt-stelle richten
sich nach dem für sie geltenden innerstaatlichen Recht.
Kapitel 3
MaBnahmen zur Verhinderung terroristischer Straftaten
Artikel 16
Übermittlung von Informationen zur Verhinderung terroristischer Straftaten
(1)	Die Vertragsparteien können zum Zweck der Verhinderung terroristischer Straftaten den
nationalen Kontaktstellen nach Absatz 3 der anderen Vertragsparteien nach MaBgabe des
innerstaatlichen Rechts im Einzelfall auch ohne Ersuchen die in Absatz 2 genannten
personenbezogenen Daten und Informationen übermitteln, soweit dies erforderlich ist, weil
bestimmte Tatsachen die Annahme rechtfertigen, dass die Betroffenen Straftaten nach den Artikeln
1 bis 3 des Rahmenbeschlusses 2002/475/JI des Rates der Europáischen Union vom 13. Juni 2002
zur Terrorismusbekámpfung begehen werden.
(2)	Die zu übermittelnden Daten und Informationen umfassen Namen, Vornamen, Geburtsdatum
und Geburtsort sowie die Darstellung der Tatsachen, aus denen sich die Annahme nach Absatz 1
ergibt.
(3)	Jede Vertragspartei benennt eine nationale Kontaktstelle für den Austausch der Daten mit den
nationalen Kontaktstellen der anderen Vertragsparteien. Die Befugnisse der nationalen
Kontaktstelle richten sich nach dem für sie geltenden innerstaatlichen Recht.
(4)	Die übermittelnde Behörde kann nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts Bedingungen für
die Verwendung dieser Daten und Informationen durch die empfangende Behörde festlegen. Die
empfangende Behörde ist an diese Bedingungen gebunden.
Artikel 17
Flugsicherheitsbegleiter
(1)	Jede Vertragspartei befindet eigenstándig gemáB ihrer nationalen Politik der Luftfahrtsicherung
über den Einsatz von Flugsicherheitsbegleitern in den Luftfahrzeugen, die bei dieser Vertragspartei
registriert sind. Der Einsatz dieser Flugsicherheitsbegleiter erfolgt in Übereinstimmung mit dem
Abkommen von Chicago vom 7. Dezember 1944 über die Internationale Zivilluftfahrt und seinen
Anlagen, insbesondere Anlage 17, sowie den sonstigen Dokumenten zu dessen Umsetzung und
unter Berücksichtung der Befugnisse des Luftfahrzeugkommandanten nach dem Abkommen von
Tokio vom 14. September 1963 über strafbare und bestimmte andere an Bord von Luftfahrzeugen
begangene Handlungen sowie in Übereinstimmung mit sonstigen einschlágigen völkerrechtlichen
Regelungen, soweit sie für die jeweiligen Vertragsparteien verbindlich sind.
(2)	Flugsicherheitsbegleiter im Sinne dieses Vertrags sind Polizeibeamte oder entsprechend
ausgebildete staatliche Bedienstete, die die Aufgabe haben, die Sicherheit an Bord von
Luftfahrzeugen aufrechtzuerhalten.Die Vertragsparteien unterstützen sich gegenseitig bei der Aus-
und Fortbildung von Flugsicherheitsbegleitern und arbeiten in Fragen der Ausrüstung von
Flugsicherheitsbegleitern eng zusammen.
(3)	Vor einer Flugsicherheitsbegleitung hat die zustándige nationale Koordinierungs stelle nach
Artikel 19 der entsendenden Vertragspartei die Flugsicherheitsbegleitung schriftlich anzumelden.
Die Anmeldung erfolgt mindestens drei Tage vor dem betreffenden Flug von oder zu einem
Verkehrsflughafen einer anderen Vertragspartei bei der zustándigen nationalen
Koordinierungsstelle der anderen Vertragspartei. Bei Gefahr im Verzug ist die Anmeldung
7
unverzüglich, grundsátzlich vor der Landung, nachzuholen.
(4)	Die schriftliche Anmeldung, die von den Vertragsparteien vertraulich behandelt wird, umfasst
die in der Anlage 1 dieses Vertrags genannten Angaben. Die Vertragsparteien können durch
gesonderte Vereinbarung eine Anderung der Anlage 1 vereinbaren.
Artikel 18
Mitführen von Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden
(1)	Die Vertragsparteien erteilen den eingesetzten Flugsicherheitsbegleitern der anderen
Vertragsparteien auf Antrag dieser Vertragsparteien eine allgemeine Genehmigung zum Mitführen
von Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden für Flüge von oder zu den
Verkehrsflugháfen der Vertragsparteien. Diese Genehmigung umfasst sowohl das Mitführen von
Dienstwaffen und Munition an Bord von Luftfahrzeugen als auch nach MaBgabe des Absatzes 2 in
den nicht allgemein zugánglichen Sicherheitsbereichen eines Verkehrsflughafens der betreffenden
Vertragspartei.
(2)	Das Mitführen von Dienstwaffen und Munition steht unter folgenden Auflagen:
1.	Ein Verlassen des Luftfahrzeugs mit Dienstwaffen und Munition auf Verkehrsflugháfen oder
ein Aufenthalt in nicht allgemein zugánglichen Sicherheitsbereichen eines Verkehrsflughafens
einer anderen Vertragspartei ist nur in Begleitung eines Vertreters der zustándigen nationalen
Behörde der betreffenden anderen Vertragspartei gestattet.
2.	Mitgeführte Dienstwaffen und Munition werden unverzüglich nach Verlassen des
Luftfahrzeugs unter Begleitung an einem von der zustándigen nationalen Behörde
festzulegenden Übergabeort unter Aufsicht sicher gelagert.
Artikel 19
Nationale Kontakt- und Koordinierungsstellen
Zur Durchführung der Aufgaben aus den Artikeln 17 und 18 benennt jede Vertragspartei eine
nationale Kontakt- und Koordinierungsstelle.
Kapitel 4
MaBnahmen zur Bekámpfung der illegalen Migration
Artikel 20
Dokumentenberater
(1)	Die Vertragsparteien vereinbaren auf der Grundlage gemeinsamer Lagebeurteilungen und unter
Berücksichtigung der Verordnung (EG) Nr. 377/2004 des Rates der Europáischen Union vom 19.
Februar 2004 zur Schaffung eines Netzes von Verbindungsbeamten für Einwanderungsfragen die
Entsendung von Dokumentenberatern in Staaten, die als Ausgangs- oder Transitstaaten illegaler
Migration eingestuft werden.
(2)	Auf der Grundlage des innerstaatlichen Rechts informieren sich die Vertragsparteien regelmáBig
über Erkenntnisse zur illegalen Migration, die aus der Tátigkeit ihrer Dokumentenberater gewonnen
wurden.
(3)	Bei der Entsendung von Dokumentenberatern können die Vertragsparteien für konkrete
MaBnahmen eine Vertragspartei bestimmen, die die Koordinierung übernimmt. Dabei kann die
Koordinierung auch zeitlich begrenzt sein.
Artikel 21
Aufgaben der Dokumentenberater
8
Die von den Vertragsparteien entsandten Dokumentenberater üben insbesondere folgende Aufgaben
aus:
1.	Beratung und Schulung der Auslandsvertretungen der Vertragsparteien in Pass- und
Visaangelegenheiten, insbesondere beim Erkennen von ge- und verfálschten Dokumenten, sowie
in Bezug auf den Missbrauch von Dokumenten und die illegale Migration,
2.	Beratung und Schulung von Beförderungsunternehmen bezüglich der Verpflichtungen, die
sich für diese aus dem Übereinkommen vom 19. Juni 1990 zur Durchführung des
Übereinkommens von Schengen vom 14. Juni 1985 betreffend den schrittweisen Abbau der
Kontrollen an den gemeinsamen Grenzen und der Anlage 9 des Abkommens von Chicago vom 7.
Dezember 1944 über die Internationale Zivilluftfahrt ergeben, und beim Erkennen von ge- und
verfálschten Dokumenten sowie den einschlágigen Einreisebestimmungen sowie
3.	Beratung und Schulung der für die grenzpolizeilichen Kontrollen zustándigen Behörden und
Einrichtungen des Gastlandes.
Die Zustándigkeiten der Auslandsvertretungen und der mit grenzpolizeilichen Aufgaben betrauten
Behörden der Vertragsparteien bleiben unberührt.
Artikel 22
Nationale Kontakt- und Koordinierungsstellen
Die Vertragsparteien benennen nationale Kontakt- und Koordinierungs stellen als Ansprechpartner
für Abstimmungen zur Entsendung von Dokumentenberatern sowie die Planung, Durchführung,
Betreuung und Nachbereitung von Beratungs- und SchulungsmaB-nahmen.
Artikel 23
Unterstützung bei Rückführungen
(1)	Die Vertragsparteien unterstützen sich bei Rückführungen unter Berücksichtigung der
Entscheidung des Rates der Europáischen Union 2004/573/EG vom 29. April 2004 betreffend die
Organisation von Sammelflügen zur Rückführung von Drittstaatsangehörigen, die individuellen
RückführungsmaBnahmen unterliegen, aus dem Hoheitsgebiet von zwei oder mehr Mitgliedstaaten
sowie der Richtlinie 2003/110/EG des Rates der Europáischen Union vom 25. November 2003 über
die Unterstützung bei der Durchbeförderung im Rahmen von RückführungsmaBnahmen auf dem
Luftweg. Sie unterrichten sich frühzeitig über geplante Rückführungen und bieten, soweit dies
möglich ist, den anderen Vertragsparteien an, sich daran zu beteiligen. Bei gemeinsamen
Rückführungen verstándigen sich die Vertragsparteien über die Begleitung der rückzuführenden
Personen und die SicherheitsmaBnahmen.
(2)	Eine Vertragspartei darf rückzuführende Personen, soweit erforderlich, durch das Hoheitsgebiet
einer anderen Vertragspartei zurückführen. Die Vertragspartei, durch deren Hoheitsgebiet
zurückgeführt werden soll, entscheidet über die Rückführung. Mit der Entscheidung über die
Rückführung legt sie die Durchführungsbestimmungen fest und wendet, soweit erforderlich, auch
die nach ihrem innerstaatlichen Recht zulássigen Zwangsmittel gegen die rückzuführende Person
an.
(3)	Zur Planung und Durchführung von Rückführungen benennen die Vertragsparteien nationale
Kontaktstellen. In regelmáBigen Abstánden treffen sich Sachverstándige im Rahmen einer
Arbeitsgruppe, um
1.	die Ergebnisse aus früheren Aktionen auszuwerten und bei der weiteren Planung und
Durchführung zu berücksichtigen,
2.	alle eventuellen Probleme mit der in Absatz 2 erwáhnten Durchreise zu prüfen und Lösungen
für diese Probleme zu erarbeiten.
Kapitel 5
Weitere Formen der Zusammenarbeit
9
Artikel 24
Gemeinsame Einsatzformen
(1)	Zur Intensivierung der polizeilichen Zusammenarbeit können die von den Vertragsparteien zu
benennenden Behörden gemeinsame Streifen sowie sonstige gemeinsame Einsatz-formen zur
Abwehr von Gefahren für die öffentliche Sicherheit und Ordnung sowie zur Verhinderung von
Straftaten bilden, in denen von den Vertragsparteien zu benennende Beamte oder sonstige staatliche
Bedienstete (im Folgenden: Beamte) bei Einsátzen im Hoheitsgebiet einer anderen Vertragspartei
mitwirken.
(2)	Jede Vertragspartei kann als Gebietsstaat nach MaBgabe ihres innerstaatlichen Rechts Beamte
anderer Vertragsparteien mit der Zustimmung des Entsendestaats im Rahmen gemeinsamer
Einsatzformen mit der Wahrnehmung hoheitlicher Befugnisse betrauen oder, soweit es nach dem
Recht des Gebietsstaats zulássig ist, Beamten anderer Vertragsparteien die Wahrnehmung ihrer
hoheitlichen Befugnisse nach dem Recht ihres Entsendestaats ein-ráumen. Hoheitliche Befugnisse
dürfen dabei nur unter der Leitung und in der Regel in Anwesenheit von Beamten des Gebiets staats
wahrgenommen werden. Die Beamten der anderen Vertragspartei sind dabei an das innerstaatliche
Recht des Gebietsstaats gebunden. Ihr Handeln ist dem Gebiets staat zuzurechnen.
(3)	An gemeinsamen Einsátzen beteiligte Beamte anderer Vertragsparteien unterliegen den
Weisungen der zustándigen Stelle des Gebietsstaats.
(4)	Die praktischen Aspekte der Zusammenarbeit werden in einer Durchführungsvereinbarung nach
Artikel 44 geregelt.
Artikel 25
MaBnahmen bei gegenwártiger Gefahr
(1)	Beamte einer Vertragspartei dürfen im Fall eines dringenden Bedarfs ohne vorherige
Zustimmung der anderen Vertragspartei die gemeinsame Grenze überschreiten, um im grenznahen
Bereich im Hoheitsgebiet der anderen Vertragspartei nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts des
Gebietsstaats vorláufige MaBnahmen zu treffen, die zur Abwehr einer gegenwártigen Gefahr für
Leib oder Leben erforderlich sind.
(2)	Ein dringender Bedarf im Sinne des Absatzes 1 liegt dann vor, wenn bei einem Abwarten auf
das Einschreiten von Beamten des Gebietsstaats oder auf die Herstellung eines Un-
terstellungsverháltnisses im Sinne des Artikels 24 Absatz 2 die Verwirklichung der Gefahr droht.
(3)	Die einschreitenden Beamten haben den Gebiets staat unverzüglich zu unterrichten. Der Gebiets
staat bestátigt diese Unterrichtung und hat unverzüglich die notwendigen MaBnahmen zu treffen,
die zur Abwehr der Gefahr und zur Übernahme der Lage erforderlich sind. Die einschreitenden
Beamten dürfen im Gebietsstaat nur so lange tátig sein, bis der Gebietsstaat die notwendigen
MaBnahmen zur Abwehr der Gefahr ergriffen hat. Die ein-schreitenden Beamten sind an die
Weisungen des Gebietsstaates gebunden.
(4)	Die Vertragsparteien treffen eine gesonderte Vereinbarung darüber, welche Stellen nach Absatz
3 unverzüglich zu unterrichten sind. Die einschreitenden Beamten sind an die Bestimmungen dieses
Artikels und an das Recht der Vertragspartei, in deren Hoheitsgebiet sie tátig werden, gebunden.
(5)	Die MaBnahmen der einschreitenden Beamten werden dem Gebiets staat zugerechnet.
Artikel 26
Hilfeleistung bei GroBereignissen, Katastrophen und schweren Unglücksfállen
Die zustándigen Behörden der Vertragsparteien unterstützen sich nach MaBgabe ihres in-
nerstaatlichen Rechts gegenseitig bei Massenveranstaltungen und áhnlichen GroBereignis-sen,
Katastrophen sowie schweren Unglücksfállen, indem sie
10
1.	sich gegenseitig so zeitig wie möglich über entsprechende Ereignisse mit grenzüber-
schreitenden Auswirkungen und relevante Erkenntnisse unterrichten,
2.	bei Lagen mit grenzüberschreitenden Auswirkungen die in ihrem Hoheitsgebiet er-
forderlichen polizeilichen MaBnahmen vornehmen und koordinieren,
3.	auf Ersuchen der Vertragspartei, auf deren Hoheitsgebiet die Lage eintritt, soweit möglich,
durch Entsendung von Beamten, Spezialisten und Beratern sowie Gestellung von
Ausrüstungsgegenstánden Hilfe leisten.
Internationale Übereinkünfte der Vertragsparteien über die gegenseitige Hilfeleistung bei
Katastrophen einschlieBlich schwerer Unglücksfálle bleiben unberührt.
Artikel 27
Zusammenarbeit auf Ersuchen
(1)	Die zustándigen Behörden der Vertragsparteien leisten einander im Rahmen ihrer Zu-
stándigkeiten und nach MaBgabe ihres innerstaatlichen Rechts auf Ersuchen Hilfe.
(2)	Die zustándigen Behörden der Vertragsparteien leisten einander nach MaBgabe des Artikels 39
Absatz 1 Satz 1 des Übereinkommens vom 19. Juni 1990 zur Durchführung des Übereinkommens
von Schengen vom 14. Juni 1985 betreffend den schrittweisen Abbau der Kontrollen an den
gemeinsamen Grenzen Hilfe, insbesondere durch
1.	Eigentümer- und Halterfeststellungen sowie Fahrer- und Führerermittlungen bei StraBen-,
Wasser- und Luftfahrzeugen, soweit nicht bereits von Artikel 12 umfasst,
2.	Auskünfte zu Führerscheinen, Schifferpatenten und vergleichbaren Berechtigungen,
3.	Aufenthalts- und Wohnsitzfeststellungen,
4.	Feststellungen zu Aufenthaltstiteln,
5.	Feststellung von Telefonanschlussinhabern und Inhabern sonstiger Telekommunika-
tionseinrichtungen, soweit diese öffentlich zugánglich sind,
6.	Identitátsfeststellungen,
7.	Ermittlungen zur Herkunft von Sachen, beispielsweise bei Waffen, Kraftfahrzeugen und
Was serfahrzeugen (Verkaufsweganfragen),
8.	Erkenntnisse aus polizeilichen Datensammlungen und polizeilichen Unterlagen sowie
Auskünfte aus öffentlich zugánglichen behördlichen Datensammlungen,
9.	Waffen- und Sprengstoffsofortmeldungen sowie Meldungen von Geld- und Wertzei-
chenfálschungen,
10.	Informationen zur praktischen Durchführung grenzüberschreitender Observations-
maBnahmen, grenzüberschreitender Nacheile und kontrollierter Lieferung und
11.	Feststellung der Aussagebereitschaft einer Auskunftsperson.
(3)	Ist die ersuchte Behörde für die Erledigung des Ersuchens unzustándig, so leitet sie das
Ersuchen an die zustándige Behörde weiter. Die ersuchte Behörde unterrichtet die ersuchende
Behörde über die Weiterleitung und die für die Erledigung des Ersuchens zustándige Behörde. Die
zustándige Behörde erledigt das Ersuchen und übermittelt das Ergebnis an die ersuchende Behörde
zurück.
Kapitel 6
Allgemeine Bestimmungen
Artikel 28
Einsatz von Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden
(1)	Beamte einer Vertragspartei, die sich im Rahmen eines gemeinsamen Einsatzes im Ho-
heitsgebiet einer anderen Vertragspartei aufhalten, können dort ihre nationale Dienstkleidung
tragen. Sie können ihre nach dem innerstaatlichen Recht des Entsendestaats zugelassenen
Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánde mitführen. Jede Vertragspartei kann das
11
Mitführen von bestimmten Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden durch Beamte
des Entsendestaats untersagen.
(2)	Die Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánde, die in Anlage 2 aufgeführt sind,
dürfen nur im Fall der Notwehr einschlieBlich der Nothilfe gebraucht werden. Der sachleitende
Beamte des Gebietsstaates kann im Einzelfall nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts einer über
Satz 1 hinausgehenden Anwendung von Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden
zustimmen. Der Gebrauch der Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánde richtet sich
nach dem Recht des Gebietsstaates. Die zustándigen Behörden unterrichten einander über die
jeweils zulássigen Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánde sowie die
Voraussetzungen für deren Einsatz.
(3)	Die Vertragsparteien können durch gesonderte Vereinbarung eine Anderung der Anlage 2
vereinbaren.
(4)	Setzen Beamte der einen Vertragspartei bei MaBnahmen aufgrund dieses Vertrags im
Hoheitsgebiet einer anderen Vertragspartei Kraftfahrzeuge ein, so unterliegen sie hierbei denselben
verkehrsrechtlichen Bestimmungen wie die Beamten des Gebietsstaats ein-schlie6lich der
Bestimmungen über die Inanspruchnahme von Sonder- und Wegerechten.Die praktischen Aspekte
des Einsatzes von Dienstwaffen, Munition und Ausrüstungsgegenstánden werden in einer
Durchführungsvereinbarung nach Artikel 44 geregelt.
(5)	Artikel 18 bleibt unberührt.
Artikel 29
Schutz und Beistand
Die Vertragsparteien sind gegenüber den entsandten Beamten der anderen Vertragsparteien bei der
Ausübung des Dienstes zu gleichem Schutz und Beistand verpflichtet wie gegen-über den eigenen
Beamten.
Artikel 30
Allgemeine Haftungsregelung
Für die Haftung im Rahmen dieses Vertrags findet Artikel 43 des Übereinkommens vom 19. Juni
1990 zur Durchführung des Übereinkommens von Schengen vom 14. Juni 1985 betreffend den
schrittweisen Abbau der Kontrollen an den gemeinsamen Grenzen entsprechende Anwendung. Satz
1 findet keine Anwendung auf die Artikel 17 und 18.
Artikel 31
Rechtsstellung der Beamten im Bereich des Strafrechts
Die Beamten, die nach diesem Vertrag im Hoheitsgebiet einer anderen Vertragspartei tátig werden,
sind in Bezug auf Straftaten, die sie begehen oder ihnen gegenüber begangen werden, den Beamten
der anderen Vertragspartei gleichgestellt, soweit nicht in einer anderen Übereinkunft, die für die
Vertragsparteien gilt, anderes vereinbart worden ist.
Artikel 32
Dienstverháltnisse
Die Beamten, die nach diesem Vertrag im Hoheitsgebiet einer anderen Vertragspartei tátig werden,
bleiben in dienstrechtlicher, insbesondere in disziplinarrechtlicher Hinsicht den in ihrem Staat
geltenden Vorschriften unterworfen.
Kapitel 7
Allgemeine Bestimmungen zum Datenschutz
12
Artikel 33
Begriffsbestimmungen, Anwendungsbereich
(1)	Im Sinne dieses Vertrags bezeichnet der Ausdruck
1.	"Verarbeitung personenbezogener Daten" jede Verarbeitung oder jede Vorgangsreihe von
Verarbeitungen im Zusammenhang mit personenbezogenen Daten mit oder oh-ne Hilfe
automatisierter Verfahren wie das Erheben, das Speichern, die Organisation, die Aufbewahrung,
die Anpassung oder Veránderung, das Auslesen, das Abfragen, Konsultieren, die Benutzung,
die Weitergabe durch Übermittlung, Verbreitung oder jede andere Form der Bereitstellung, die
Kombination oder die Verknüpfung sowie das Sperren, Löschen oder Vernichten von Daten; als
Verarbeitung personenbezogener Daten im Sinne dieses Vertrags gilt auch die Mitteilung über
das Vorliegen oder Nichtvorliegen eines Treffers;
2.	"automatisierter Abruf" den unmittelbaren Zugriff auf eine automatisierte Datenbank einer
anderen Stelle, in der Weise, dass die Anfrage vollstándig automatisiert beantwortet wird;
3.	„Kennzeichnung“ die Markierung gespeicherter personenbezogener Daten, ohne dass damit
das Ziel verfolgt wird, ihre künftige Verarbeitung einzuschránken;
4.	"Sperrung" die Markierung gespeicherter personenbezogener Daten mit dem Ziel, ihre
künftige Verarbeitung einzuschránken.
(2)	Für Daten, die nach diesem Vertrag übermittelt werden oder worden sind, gelten die folgenden
Bestimmungen, soweit in den vorstehenden Kapiteln nichts anderes bestimmt ist.
Artikel 34
Datenschutzniveau
(1)	Jede Vertragspartei gewáhrleistet in Bezug auf die Verarbeitung personenbezogener Daten, die
nach diesem Vertrag übermittelt werden oder worden sind, in ihrem innerstaatlichen Recht ein
Datenschutzniveau, das zumindest dem entspricht, das sich aus dem Übereinkommen des
Europarats vom 28. Januar 1981 über den Schutz des Menschen bei der automatischen Verarbeitung
personenbezogener Daten und dem Zusatzprotokoll vom 8. November 2001 hierzu ergibt, und
beachtet dabei die Empfehlung Nr. R (87) 15 des Ministerkomitees des Europarats an die
Mitgliedstaaten über die Nutzung personenbezogener Daten im Polizeibereich vom 17. September
1987, und zwar auch insoweit, als die Daten nicht automatisiert verarbeitet werden.
(2)	Die in diesem Vertrag vorgesehene Übermittlung personenbezogener Daten darf erst beginnen,
wenn in dem Hoheitsgebiet der an der Übermittlung beteiligten Vertragsparteien die Bestimmungen
dieses Kapitels im innerstaatlichen Recht umgesetzt worden sind. Das Ministerkomitee nach Artikel
43 stellt durch Beschluss fest, ob diese Voraussetzungen erfüllt sind.
Artikel 35
Zweckbindung
(1)	Die empfangende Vertragspartei darf die personenbezogenen Daten ausschlieBlich zu den
Zwecken verarbeiten, zu denen diese nach diesem Vertrag übermittelt worden sind; eine
Verarbeitung zu anderen Zwecken ist nur nach vorheriger Zustimmung der Datei führenden
Vertragspartei und nur nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts der empfangen-den Vertragspartei
zulássig. Die Zustimmung darf erteilt werden, soweit das innerstaatliche Recht der Datei führenden
Vertragspartei diese Verarbeitung zu solchen anderen Zwecken zulásst.
(2)	Die Verarbeitung von nach den Artikeln 3, 4 und 9 übermittelten Daten durch die abrufende
oder abgleichende Vertragspartei ist ausschlieBlich erlaubt im Hinblick auf
1.	die Feststellung, ob die verglichenen DNA-Profile oder daktyloskopischen Daten
übereinstimmen;
2.	die Vorbereitung und Einreichung eines Amts- und Rechtshilfeersuchens nach in-
13
nerstaatlichem Recht im Fall der Übereinstimmung dieser Daten;
3.	die Protokollierung nach Artikel 39.
Die Datei führende Vertragspartei darf die ihr nach den Artikeln 3, 4 und 9 übermittelten Daten
ausschlieBlich verarbeiten, soweit dies zur Durchführung des Abgleichs, zur automatisierten
Beantwortung der Anfrage oder zur Protokollierung gemaB Artikel 39 erforderlich ist. Nach
Beendigung des Datenabgleichs oder nach der automatisierten Beantwortung der Anfrage werden
die übermittelten Daten unverzüglich gelöscht, soweit nicht die Weiterverarbeitung zu den in Satz 1
Nummern 2 und 3 genannten Zwecken erforderlich ist.
(3)	Nach Artikel 12 übermittelte Daten dürfen von der Datei führenden Vertragspartei aus-
schlieBlich verwendet werden, soweit dies zur automatisierten Beantwortung der Anfrage oder zur
Protokollierung gemaB Artikel 39 erforderlich ist. Nach der automatisierten Beantwortung der
Anfrage werden die übermittelten Daten unverzüglich gelöscht, soweit nicht die Weiterverarbeitung
zur Protokollierung gemaB Artikel 39 erforderlich ist. Die anfragende Vertragspartei darf die im
Zuge der Beantwortung erhaltenen Daten aus schlieBlich für das Verfahren verwenden, auf Grund
dessen die Anfrage erfolgt ist.
Artikel 36
Zustandige Behörden
Die übermittelten personenbezogenen Daten dürfen ausschlieBlich durch die Behörden und Gerichte
verarbeitet werden, die für eine Aufgabe im Rahmen der Zwecke nach Artikel 35 zustandig sind.
Insbesondere erfolgt die Weitergabe der übermittelten Daten an andere Stellen nur nach
vorangehender Zustimmung der übermittelnden Vertragspartei und nach MaBgabe des
innerstaatlichen Rechts der empfangenden Vertragspartei.
Artikel 37
Richtigkeit, Aktualitat und Speicherungsdauer von Daten
(1)	Die Vertragsparteien sind verpflichtet, auf die Richtigkeit und Aktualitat der personen-
bezogenen Daten zu achten. Erweist sich von Amts wegen oder aufgrund einer Mitteilung des
Betroffenen, dass unrichtige Daten oder Daten, die nicht hatten übermittelt werden dürfen,
übermittelt worden sind, so ist dies der empfangenden Vertragspartei oder den empfangenden
Vertragsparteien unverzüglich mitzuteilen. Diese sind verpflichtet, die Berichtigung oder Löschung
der Daten vorzunehmen. Im Übrigen sind übermittelte personenbezogene Daten zu berichtigen,
wenn sich ihre Unrichtigkeit herausstellt. Hat die empfangende Stelle Grund zur Annahme, dass
übermittelte Daten unrichtig sind oder zu löschen waren, so unterrichtet sie die übermittelnde
Behörde unverzüglich hierüber.
(2)	Daten, deren Richtigkeit der Betroffene bestreitet und deren Richtigkeit oder Unrichtigkeit sich
nicht feststellen lasst, sind nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts der Vertragsparteien auf
Verlangen des Betroffenen zu kennzeichnen. Im Fall einer Kennzeichnung darf diese nach
MaBgabe des innerstaatlichen Rechts nur mit Zustimmung des Betroffenen oder auf Grund einer
Entscheidung des zustandigen Gerichtes oder der für die Datenschutzkontrolle zustandigen
unabhangigen Stelle aufgehoben werden.
(3)	Übermittelte personenbezogene Daten sind zu löschen, wenn sie nicht hatten übermittelt oder
empfangen werden dürfen. RechtmaBig übermittelte und empfangene Daten sind zu löschen,
1.	wenn sie zu dem Zweck, zu dem sie übermittelt worden sind, nicht oder nicht mehr
erforderlich sind. Sind personenbezogene Daten ohne Ersuchen übermittelt worden, hat die
empfangende Stelle unverzüglich zu prüfen, ob sie für die der Übermittlung zu Grunde
liegenden Zwecke erforderlich sind;
2.	nach Ablauf einer im nationalen Recht der übermittelnden Vertragspartei vorgesehenen
Höchstfrist für die Aufbewahrung der Daten, wenn die übermittelnde Stelle die empfangende
Stelle bei der Übermittlung auf solche Höchstfristen hingewiesen hat.
14
Statt der Löschung erfolgt eine Sperrung nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts, wenn es Grund
zu der Annahme gibt, dass durch eine Löschung schutzwürdige Interessen des Betroffenen
beeintráchtigt würden. Gesperrte Daten dürfen nur für den Zweck, für den die Löschung
unterblieben ist, übermittelt oder genutzt werden.
Artikel 38
Technische und organisatorische MaBnahmen zur Gewáhrleistung von
Datenschutz und Datensicherheit
(1)	Die übermittelnde und die empfangende Stelle sind verpflichtet, personenbezogene Daten
wirksam gegen zufállige oder unbefugte Zerstörung, zufálligen Verlust, unbefugten Zugang,
unbefugte oder zufállige Veránderung und unbefugte Bekanntgabe zu schützen.
(2)	Die Einzelheiten der technischen Ausgestaltung des automatisierten Abrufverfahrens werden in
einer Durchführungsvereinbarung nach Artikel 44 geregelt, die gewáhrleistet, dass
1.	dem jeweiligen Stand der Technik entsprechende MaBnahmen zur Sicherstellung von
Datenschutz und Datensicherheit getroffen werden, die insbesondere die Vertraulichkeit und
Unversehrtheit der Daten gewáhrleisten,
2.	bei der Nutzung allgemein zugánglicher Netze Verschlüsselungs- und Authentifizie-
rungsverfahren angewendet werden, die von den dafür zustándigen Stellen anerkannt worden
sind, und
3.	die Zulássigkeit der Abrufe nach MaBgabe des Artikels 39 Absátze 2, 4 und 5 kontrolliert
werden kann.
Artikel 39
Dokumentation und Protokollierung, besondere Vorschriften zur automatisierten und
nicht-automatisierten Übermittlung
(1)	Jede Vertragspartei gewáhrleistet, dass jede nicht-automatisierte Übermittlung und je-der nicht-
automatisierte Empfang von personenbezogenen Daten durch die anfragende und die Datei
führende Stelle zur Kontrolle der Zulássigkeit der Übermittlung dokumentiert werden. Die
Dokumentation umfasst folgende Angaben:
1.	den Anlass der Übermittlung,
2.	die übermittelten Daten,
3.	das Datum der Übermittlung und
4.	die Bezeichnung oder Kennung der anfragenden und der Datei führenden Stelle.
(2)	Für den automatisierten Abruf der Daten aufgrund der Artikel 3, 9 und 12 und den au-
tomatisierten Abgleich aufgrund des Artikels 4 gilt Folgendes:
1.	Der automatisierte Abruf oder Abgleich darf nur durch besonders ermáchtigte Beamte der
nationalen Kontaktstellen erfolgen. Auf Ersuchen wird die Liste der Beamten, die zum
automatisierten Abruf oder Abgleich ermáchtigt sind, den in Absatz 5 genannten
beaufsichtigenden Behörden sowie den anderen Vertragsparteien zur Verfügung gestellt.
2.	Jede Vertragspartei gewáhrleistet, dass jede Übermittlung und jeder Empfang von Daten
von der Datei führenden Stelle und der anfragenden Stelle protokolliert wird, einschlieBlich
der Mitteilung des Vorliegens oder Nichtvorliegens eines Treffers. Diese Protokollierung
umfasst folgende Angaben:
a)	die übermittelten Daten,
b)	das Datum und den genauen Zeitpunkt der Übermittlung und
c)	die Bezeichnung oder Kennung der anfragenden und der Datei führenden Stelle.
Die anfragende Stelle protokolliert darüber hinaus den Anlass der Anfrage oder Übermittlung
sowie die Kennung des Beamten, der den Abruf durchgeführt hat, sowie des Beamten, der die
Anfrage oder Übermittlung veranlasst hat.
15
(3)	Die protokollierende Stelle teilt die Protokolldaten den für die Datenschutzkontrolle
zustándigen Stellen der betreffenden Vertragspartei auf Ersuchen unverzüglich, spátestens jedoch
innerhalb von vier Wochen nach Eingang des Ersuchens mit. Protokolldaten dürfen ausschlieBlich
für die folgenden Zwecke verwendet werden:
1.	die Kontrolle des Datenschutzes,
2.	die Gewáhrleistung der Datensicherheit.
(4)	Die Protokolldaten sind durch geeignete Vorkehrungen gegen zweckfremde Verwendung und
sonstigen Missbrauch zu schützen und zwei Jahre aufzubewahren. Nach Ablauf der
Aufbewahrungsfrist sind die Protokolldaten unverzüglich zu löschen.
(5)	Die rechtliche Kontrolle der Übermittlung oder des Empfangs personenbezogener Daten obliegt
den für die Datenschutzkontrolle zustándigen unabhángigen Stellen der jeweiligen
Vertragsparteien. Nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts kann jedermann diese Stellen
ersuchen, die RechtmáBigkeit der Verarbeitung von Daten zu seiner Person zu prüfen. Diese
Stellen sowie die für die Protokollierung zustándigen Stellen haben auch unabhángig von solchen
Ersuchen Stichproben zur Kontrolle der RechtmáBigkeit der Übermittlungen anhand der den
Zugriffen zugrunde liegenden Aktenvorgánge vorzunehmen. Die Ergebnisse dieser
Kontrolltátigkeit sind zur Überprüfung durch die für die Datenschutzkontrolle zustándigen
unabhángigen Stellen 18 Monate aufzubewahren. Nach Ablauf dieser Frist sind sie unverzüglich zu
löschen. Jede für die Datenschutzkontrolle zustándige Stelle kann von der unabhángigen
Datenschutzbehörde einer anderen Vertragspartei um die Ausübung ihrer Befugnisse nach
MaBgabe des innerstaatlichen Rechts ersucht werden. Die für die Datenschutzkontrolle zustándigen
unabhángigen Behörden der Vertragsparteien sorgen für die zur Erfüllung ihrer Kontrollaufgaben
notwendige gegenseitige Zusammenarbeit, insbesondere durch den Austausch sachdienlicher
Informationen.
Artikel 40
Rechte der Betroffenen auf Auskunft und Schadensersatz
(1)	Dem Betroffenen ist nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts bei Nachweis seiner Identitát
auf Antrag von der nach innerstaatlichem Recht zustándigen Stelle ohne unzumutbare Kosten in
allgemein verstándlicher Form und ohne unzumutbare Verzögerung Auskunft über die zu seiner
Person verarbeiteten Daten sowie über deren Herkunft, Empfánger oder Empfángerkategorien, den
vorgesehenen Verarbeitungszweck und die Rechtsgrundlage der Verarbeitung zu erteilen. Darüber
hinaus hat der Betroffene das Recht auf Berichtigung unrichtiger Daten und Löschung
unzulássigerweise verarbeiteter Daten. Die Vertragsparteien stellen darüber hinaus sicher, dass sich
der Betroffene im Fall der Verletzung seiner Datenschutzrechte mit einer wirksamen Beschwerde
an ein unabhángiges und unparteiisches, auf Gesetz beruhendes Gericht im Sinne des Artikels 6
Absatz 1 der Europáischen Menschenrechtskonvention sowie eine unabhángige Kontrollstelle im
Sinne des Artikels 28 der Richtlinie 95/46/EG wenden kann und dass ihm die Möglichkeit eröffnet
wird, einen Schadensersatzanspruch oder Abhilfe anderer Art gerichtlich durchzusetzen. Die
Einzelheiten des Verfahrens zur Durchsetzung dieser Rechte und die Gründe der Einschránkung des
Auskunftsrechts richten sich nach dem innerstaatlichen Recht des Staates, in dem er seine Rechte
geltend macht.
(2)	Hat eine Stelle der einen Vertragspartei personenbezogene Daten auf Grund dieses Vertrags
übermittelt, kann die empfangende Stelle der anderen Vertragspartei sich im Rahmen ihrer Haftung
nach MaBgabe des innerstaatlichen Rechts gegenüber dem Geschádigten zu ihrer Entlastung nicht
darauf berufen, dass die übermittelten Daten unrichtig gewesen sind. Leistet die empfangende Stelle
Schadensersatz wegen eines Schadens, der durch die Verwendung von unrichtig übermittelten
Daten verursacht wurde, so erstattet die übermitteln-de Stelle der empfangenden Stelle den
Gesamtbetrag des geleisteten Schadensersatzes.
16
Artikel 41
Auskunft auf Ersuchen der Vertragsparteien
Die empfangende Vertragspartei informiert die übermittelnde Vertragspartei auf Anfrage über die
Verarbeitung der übermittelten Daten und das dadurch erzielte Ergebnis.
Kapitel 8
Durchführungs- und Schlussbestimmungen
Artikel 42
Erklárungen
(1)	Zum Zeitpunkt der Hinterlegung der Ratifikations-, Annahme-, Genehmigungs- oder
Beitrittsurkunde benennt jede Vertragspartei in einer Erklárung gegenüber dem Verwahrer die
Behörden, die für die Anwendung dieses Vertrags zustándig sind.
Zu benennen sind
1.	nach Artikel 6 Absatz 1 die nationalen Kontaktstellen für die DNA-Analyse;
2.	nach Artikel 11 Absatz 1 die nationalen Kontaktstellen für die daktyloskopischen Daten;
3.	nach Artikel 12 Absatz 2 die nationalen Kontaktstellen für die Daten aus den Fahr-
zeugregistern;
4.	nach Artikel 15 die nationalen Kontaktstellen für den Informationsaustausch bei
GroBveranstaltungen;
5.	nach Artikel 16 Absatz 3 die nationalen Kontaktstellen für Informationen zur Verhinderung
terroristischer Straftaten;
6.	nach Artikel 19 die nationalen Kontakt- und Koordinierungs stellen für die Flugsi-
cherheitsbegleiter;
7.	nach Artikel 22 die nationalen Kontakt- und Koordinierungsstellen für die Doku-
mentenberater;
8.	nach Artikel 23 Absatz 3 die nationalen Kontaktstellen für die Planung und Durchführung
von Rückführungen;
9.	nach den Artikeln 24 bis 27 die zustándigen Behörden und Beamten.
(2)	Erklárungen nach Absatz 1 können jederzeit durch Erklárung gegenüber dem Verwahrer
geándert werden. Die Anderung wird mit dem Tag des Eingangs beim Verwahrer wirksam.
Artikel 43
Ministerkomitee
(1)	Die Vertragsparteien richten ein Komitee ein, das sich aus Ministern der Vertragsparteien
zusammensetzt. Das Ministerkomitee trifft die erforderlichen Entscheidungen über die Umsetzung
und Anwendung dieses Vertrags. Entscheidungen des Ministerkomitees werden durch einstimmigen
Beschluss aller Vertragsparteien getroffen.
(2)	Zur Unterstützung des Ministerkomitees überprüft eine gemeinsame Arbeitsgruppe aus
Vertretern der Vertragsparteien die Umsetzung und Auslegung dieses Vertrags und stellt fest, ob
Ergánzungs- und Fortentwicklungsbedarf besteht. Die gemeinsame Arbeitsgruppe wird auf Antrag
einer Vertragspartei einberufen.
Artikel 44
Durchführungsvereinbarungen
Die zustándigen Stellen der Vertragsparteien können auf der Grundlage und im Rahmen dieses
Vertrags Vereinbarungen treffen, welche die verwaltungsmáBige Durchführung dieses Vertrags
zum Ziel haben.
17
Artikel 45
Ráumlicher Geltungsbereich
Die Bestimmungen dieses Vertrags gelten für das Hoheitsgebiet der Vertragsparteien. Für das
Königreich der Niederlande gilt dieser Vertrag ausschlieBlich für den in Europa gelegenen Teil des
Königreichs. Für die Französische Republik gilt dieser Vertrag ausschlieBlich für den in Europa
gelegenen Teil der Republik.
Artikel 46
Kosten
Jede Vertragspartei trágt die ihren Stellen aus der Anwendung dieses Vertrags entstehen-den
Kosten. In besonderen Fállen können die betreffenden Vertragsparteien eine abweichende Regelung
vereinbaren.
Artikel 47
Verháltnis zu anderen zwei- oder mehrseitigen Übereinkünften
(1)	Die Bestimmungen dieses Vertrags sind nur anwendbar, soweit sie mit dem Recht der
Europáischen Union vereinbar sind. Werden durch die Europáische Union künftig Regelungen
geschaffen, die den Anwendungsbereich dieses Vertrags betreffen, treten die entsprechenden
Bestimmungen dieses Vertrags in ihrer Anwendung gegenüber dem Recht der Europáischen Union
insoweit zurück. Die Vertragsparteien können die Bestimmungen dieses Vertrags im Hinblick auf
die entsprechenden neuen Regelungen des Rechts der Europáischen Union ándern oder ersetzen.
(2)	Dieser Vertrag berührt nicht die in bestehenden zwei- oder mehrseitigen Übereinkünften
zwischen den Vertragsparteien enthaltenen Rechte oder Verpflichtungen. Den Vertragsparteien
steht es frei, die bestehenden zwei- oder mehrseitigen Übereinkünfte zwischen den Vertragsparteien
in ihren Beziehungen untereinander anzuwenden. Im Fall der Unvereinbarkeit mit Rechten oder
Verpflichtungen aus solchen Übereinkünften gelten die Regelungen dieses Vertrags.
Artikel 48
Ratifikation, Annahme, Genehmigung
Dieser Vertrag bedarf der Ratifikation, der Annahme oder der Genehmigung. Die Ratifikations-,
Annahme- oder Genehmigungsurkunden werden beim Verwahrer hinterlegt. An-lásslich der
Hinterlegung der Ratifikations-, Annahme- oder Genehmigungsurkunden kann eine Erklárung zum
ráumlichen Geltungsbereich abgegeben werden.
Artikel 49
Verwahrer
(1)	Verwahrer dieses Vertrags ist die Regierung der Bundesrepublik Deutschland.
(2)	Der Verwahrer notifiziert unverzüglich den anderen Vertragsparteien Ratifikationen,
Annahmen, Genehmigungen, Beitritte, Vorbehalte und Kündigungen sowie alle sonstigen
Erklárungen im Zusammenhang mit diesem Vertrag.
(3)	Die Registrierung des Vertrags beim Sekretariat der Vereinten Nationen nach Artikel 102 der
Charta der Vereinten Nationen wird vom Verwahrer übernommen.
Artikel 50
Inkrafttreten
18
(1)	Dieser Vertrag tritt 90 Tage nach Hinterlegung der zweiten Ratifikations-, Annahme-oder
Genehmigungsurkunde zwischen den Vertragsparteien, die ratifiziert haben, in Kraft. Für die
weiteren Vertragsparteien tritt der Vertrag 90 Tage nach Hinterlegung ihrer Ratifikations-,
Annahme- oder Genehmigungsurkunden in Kraft.
(2)	Der Verwahrer notifiziert allen Vertragsparteien das Datum des Inkrafttretens.
Artikel 51
Beitritt
(1)	Dieser Vertrag steht allen Staaten, die Mitglied der Europáischen Union sind, zum Bei-tritt
offen. Mit dem Beitritt werden auch die bis dahin auf der Grundlage des Artikels 44 getroffenen
Durchführungsvereinbarungen und die sonstigen Vereinbarungen zu diesem Vertrag für die
beitretenden Staaten verbindlich.
(2)	Die Beitrittsurkunden werden beim Verwahrer hinterlegt. Bei einem Beitritt kann an-lásslich der
Hinterlegung der Beitrittsurkunde eine Erklárung zum ráumlichen Geltungsbereich abgegeben
werden.
(3)	Dieser Vertrag tritt für jeden beitretenden Staat 90 Tage nach Hinterlegung seiner Bei-
trittsurkunde in Kraft, frühestens zum Zeitpunkt des Inkrafttretens des Vertrags nach Artikel 50.
Artikel 52
Kündigung
(1)	Dieser Vertrag wird auf unbestimmte Zeit geschlossen.
(2)	Jede Vertragspartei kann diesen Vertrag durch eine auf diplomatischem Weg an den Verwahrer
gerichtete Notifikation kündigen. Die Kündigung wird sechs Monate nach Ein-gang der
Notifikation beim Verwahrer wirksam.
Geschehen zu Prüm am 27. Mai 2005 in einer Urschrift in deutscher, spanischer, französischer und
niederlándischer Sprache, wobei jeder Wortlaut gleichermaBen verbindlich ist. Die Urschrift wird
im Archiv des Verwahrers hinterlegt, der jedem Unterzeichnerstaat und beitretenden Staat eine
beglaubigte Abschrift der Vertragsurschrift übermittelt.
Anlage 1 zum Vertrag über die Vertiefung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit,
insbesondere zur Bekampfung des Terrorismus, der grenzüberschreitenden Kriminalitat und der
illegalen Migration
Nach Artikel 17 Absatz 5 notwendige inhaltliche Angaben für die schriftliche Anmeldung
1.	Einsatzzeiten, die die vorgesehene Aufenthaltsdauer beschreiben;
2.	Flugdaten (einschlieBlich Flugnummern und -zeiten);
3.	Anzahl der Mitglieder des Teams der Flugsicherheitsbegleiter;
4.	Angabe des Namens und Vornamens sámtlicher Personen sowie Kennzeichnung des Namens
des Leiters des Teams;
5.	Passnummern;
6.	Marke, Typ und Seriennummern der Waffen;
7.	Anzahl und Art der Munition;
8.	Ausrüstungsgegenstánde, die vom Team mitgeführt werden und zur Erfüllung der Aufgaben
dienen.
Anlage 2 zum Vertrag über die Vertiefung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit,
insbesondere zur Bekampfung des Terrorismus, der grenzüberschreitenden Kriminalitat und der
illegalen Migration
19
Dienstwaffen, Munition und zugelassene Einsatzmittel
im Sinne des Artikels 28 Absatz 2 Sátze 1 und 2
1.	Für das Königreich Belgien:
-	zugelassene Schusswaffen und die zugelassene Munition
-	zugelassene Pfeffersprays und die zugelassenen Einsatzmittel
-	zugelassenes Tránengas und die zugelassenen Einsatzmittel
2.	Für die Bundesrepublik Deutschland:
-	zugelassene Schusswaffen und die zugelassene Munition
3.	Für das Königreich Spanien:
-	zugelassene Schusswaffen
-	zugelassene Selbstschutzwaffen entsprechend der Dienstvorschriften der am gemeinsamen
Einsatz beteiligten Polizeieinheit, wie Schlagstock (oder Gummiknüppel), Sprays , Tránengas
und andere zugelassene Einsatzmittel
4.	Für die Französische Republik:
-	die nach dem nationalen Recht zugelassenen Dienstwaffen und individuellen Zwangsmittel
5.	Für das GroBherzogtum Luxemburg:
-	zugelassene Schusswaffen und die zugelassene Munition
-	zugelassene Pfeffersprays und die zugelassenen Einsatzmittel
-	zugelassenes Tránengas und die zugelassenen Einsatzmittel
6.	Für das Königreich der Niederlande:
-	zugelassene Schusswaffen und die zugelassene Munition
-	zugelassene Pfeffersprays und die zugelassenen Einsatzmittel
-	zugelassenes Tránengas und die zugelassenen Einsatzmittel
7.	Für die Republik Österreich:
-	zugelassene Schusswaffen und die zugelassene Munition
-	zugelassene Pfeffersprays und die zugelassenen Einsatzmittel
Gemeinsame Erklarung des Königreichs Belgien, der Bundesrepublik Deutschland, des
Königreichs Spanien, der Französischen Republik, des GroBherzogtums Luxemburg des
Königreichs der Niederlande und der Republik Österreich zum Vertrag vom 27. Mai 2005
über die Vertiefung der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit, insbesondere zur
Bekampfung des Terrorismus, der grenzüberschreitenden Kriminalitat und der illegalen
Migration
I. Alle Vertragsparteien erkláren gemeinsam
1.	unter Bezugnahme auf Artikel 17 Absatz 1 des Vertrags, dass die Formulierung dieser
Bestimmung nicht ihre Haltung in Bezug auf die Zustándigkeiten des Staats des Halters oder des
Eintragungsstaats im Rahmen des Einsatzes von Flugsicherheitsbegleitern berührt;
2.	unter Bezugnahme auf Artikel 34 Absatz 2 Satz 2,
a)	dass die Voraussetzungen für die Übermittlung personenbezogener Daten nach Kapitel 7
des Vertrags, soweit diese nicht den automatisierten Abruf oder Abgleich von Daten
betreffen, im Wesentlichen bereits zum Zeitpunkt der Unterzeichnung vorliegen,
b)	dass sie hinsichtlich der noch fehlenden Voraussetzungen nach Kapitel 7, insbesondere
im Bereich des automatisierten Abrufs oder Abgleichs, diese schnellstmöglich schaffen
werden.
II.	Das Königreich Belgien erklárt
1.	dass jegliche Information, die vom Königreich Belgien aufgrund des Vertrags übermittelt wird,
von der empfangenden Vertragspartei nur nach Zustimmung der zustándigen belgischen
gerichtlichen Behörden als Beweismittel genutzt werden kann,
2.	unter Bezugnahme auf Artikel 18,
a)	dass immer eine ausdrückliche Genehmigung des Vertreters der belgischen
20
Luftfahrtbehörde vorliegen muss, bevor ein Flugsicherheitsbegleiter ein Luftfahrzeug nach
Artikel 18 Absatz 2 Nummer 1 mit Waffen oder Munition verlasst,
b)	dass beim Verlassen des Luftfahrzeugs diese Waffen und diese Munition einem
Vertreter der belgischen Luftfahrtbehörde auszuhandigen sind, der diese in einem
geschlossenen Behalter zu dem Ort der Aufbewahrung begleitet,
c)	dass auBerhalb eines Luftfahrzeugs das Tragen von Waffen oder Munition durch
Flugsicherheitsbegleiter untersagt ist;
3.	unter Bezugnahme auf Artikel 27 Absatz 3, dass die Anwendung dieser Bestimmung die
Zustandigkeiten der belgischen Justizbehörden nicht beeintrachtigt.
III.	Das Königreich Spanien erklart unter Bezugnahme auf Artikel 45 Satz 1, dass es die Ansicht
vertritt, dass auf den Vertrag die "Regelung betreffend die Behörden Gibraltars im Rahmen der
Instrumente der EU und EG sowie verbundener Vertrage" vom 19. April 2000 nach MaBgabe der
Bestimmungen ihrer Nummer 5 anwendbar ist.
IV.	Die Französische Republik erklart unter Bezugnahme auf Artikel 9, dass der Zugang zu
Fundstellendatensatzen der Nationalen Fingerabdruckdatei (FAED) nach Artikel 9 auf der
Grundlage des derzeitigen innerstaatlichen Rechts gewahrt wird, um den zustandigen Dienststellen
die Fahndung nach und die Identifizierung von Tatern bei Verbrechen und Vergehen oder den
Vorbereitungshandlungen dazu sowie die Verfolgung von Straftaten zu erleichtern.
V.	Das Königreich der Niederlande erklart unter Bezugnahme auf die Artikel 3 und 4, dass es
davon ausgeht, dass das Vorgehen nach diesen Bestimmungen auf die gleiche Art und Weise
ablauft in dem Sinne, dass die Vertragsparteien Zugang zu den Fundstellendatensatzen der
niederlandischen DNA-Analysedateien nach Artikel 2 Absatz 2 des Vertrags bekommen mit dem
Recht, diese automatisiert mittels eines Vergleichs ihrer DNA-Profile mit den DNA-Profilen der
niederlandischen DNA-Analysedateien abzurufen, ungeachtet ob es sich dabei um den Vergleich
eines Einzelfalls handelt oder nicht.
VI.	Die Republik Österreich erklart unter Bezugnahme auf Artikel 40 Absatz 1, dass der
Rechtsschutz durch die österreichische Datenschutzkommission, die sowohl die Voraussetzungen
des Artikel 6 Absatz 1 der Europaischen Menschenrechtskonvention als auch die Kriterien einer
unabhangigen Kontrollstelle im Sinne von Artikel 28 der Richtlinie 95/46/EG erfüllt, den
Erfordernissen dieses Artikels genügt.
VII.	Die Bundesrepublik Deutschland und die Republik Österreich erklaren unter Bezugnahme auf
Artikel 46 Satz 2, dass im Verhaltnis zwischen der Bundesrepublik Deutschland und der Republik
Österreich Kosten, die im Rahmen der Leistung von Rechtshilfe nach Artikel 7 anfallen, der
ersuchten Vertragspartei erstattet werden.
Prüm, den 27. Mai 2005
Diese Gemeinsame Erklarung wird in einer Ausfertigung in deutscher, spanischer, französischer
und niederlandischer Sprache unterzeichnet und zusammen mit dem Vertrag im Archiv des
Auswartigen Amtes der Bundesrepublik Deutschland verwahrt, das jedem Unterzeichnerstaat und
beitretenden Staat eine beglaubigte Abschrift dieser Gemeinsamen Erklarung übermittelt.
Szerződés a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság a Luxemburgi Nagyhercegség a Holland Királyság és az Osztrák
Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a
határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
A Magas Szerződő Felek az Európai Unió tagállamaiként,
Figyelembe véve, hogy a személyek szabad mozgását biztosító térségben fontos, hogy az Európai
Unió tagállamai fokozzák együttműködésüket a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális
migráció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében,
21
Törekedvén arra, hogy az európai együttműködés továbbfejlesztéséért, az Európai Unióról szóló és
az Európai Közösséget létrehozó Szerződések tiszteletben tartásával úttörő szerepet vállaljanak az
együttműködés lehető legmagasabb szintjének megvalósításában, mindenekelőtt az információcsere
javítása révén, különösképp a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni
küzdelem terén, nyitva hagyva az ehhez az együttműködéshez való csatlakozás lehetőségét az
Európai Unió összes többi tagállama számára,
Megkísérelvén ezen Szerződés rendelkezéseit az Európai Unió jogrendszerébe illeszteni, azzal a
céllal, hogy javítsák az információcserét az Európai Unión belül, elsősorban a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelem terén, valamint hogy megteremtsék az
ehhez szükséges jogi és műszaki feltételeket,
Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok
Védelmének Európai Egyezményében és az érintett államok közös alkotmányos hagyományaiban
rögzített alapvető jogok tiszteletben tartásával, figyelembe véve különösen, hogy a személyes
adatoknak egy másik Szerződő Fél részére történő átadása a kedvezményezett Szerződő Fél részéről
megfelelő adatvédelmi előírások meglétét követeli meg,
Figyelembe véve, hogy a jelenlegi nemzeti jogrendszerek sérelme nélkül kell rendelkezni arról, hogy
az ezen Szerződésből eredő intézkedésekkel szemben megfelelő jogorvoslattal lehessen élni,
Készen állva arra, hogy jelen szerződést további megállapodásokkal egészítsék ki, amelyek lehetővé
teszik az automatizált adatkeresést egyéb releváns adatbázisokban, amilyen mértékben ez a
határokon átnyúló együttműködés fokozása szempontjából szükséges és ésszerű,
Az alábbiakban egyeztek meg:
1.	Fejezet
Általános szempontok
1.	Cikk
A Szerződés alapelvei
(1)	Jelen Szerződéssel a Szerződő Felek fokozni kívánják a határokon átnyúló együttműködést,
különösképp a kölcsönös információcserét.
(2)	Ez az együttműködés nem sértheti az Európai Unió jogát, és csatlakozásra nyitva áll az
Európai Unió valamennyi tagállama számára, a Szerződésben foglaltaknak megfelelően.
(3)	A Szerződés alapján folytatott együttműködés célja, hogy a Szerződésben rögzített
területeken az európai együttműködés előmozdítását célzó kezdeményezéseket indítson el.
(4)	A Szerződés hatálybalépését követő legfeljebb három éven belül - a végrehajtás
tapasztalatainak értékelése alapján - az Európai Bizottsággal konzultálva vagy az Európai
Bizottság javaslatára, az Európai Uniót és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel
összhangban kezdeményezést kell benyújtani azzal a céllal, hogy a Szerződés rendelkezéseit az
Európai Unió jogi keretei közé illesszék.
22
(5)	A Szerződő Felek rendszeresen közös jelentéseket nyújtanak be az együttműködés
előrehaladásáról az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak.
2.	Fejezet
DNS-profilok, ujjnyomat- és egyéb adatok
2.	Cikk
Nemzeti DNS-adatbázisok létrehozása
(1)	A Szerződő Felek ezennel vállalják, hogy a bűncselekmények üldözésének céljára nemzeti DNS-
adatbázisokat hoznak létre és tartanak fenn. Az itt tárolt adatok jelen Szerződés alapján való
feldolgozása során a Szerződés egyéb rendelkezéseit kell tiszteletben tartani, a feldolgozásra
vonatkozó nemzeti jogszabályok egyidejű betartásával.
(2)	A Szerződés végrehajtása céljából a Szerződő Felek biztosítják az (1) bekezdés első mondatában
leírt nemzeti DNS-adatbázisuk referencia-adatainak hozzáférhetőségét. A referencia-adat csak a
DNS nem kódolt részéből képzett DNS-profilokat* és egy referenciát (azonosítót) tartalmazhat. A
referencia-adatnak tilos bármilyen olyan adatot tartalmaznia, amelyből az adatalany közvetlenül
azonosítható. A konkrét személyhez nem köthető referencia-adatot (a nyílt nyomokat) ekként kell
megjelölni.
(3)	A ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási dokumentumok letétbe helyezésekor, illetve a
Szerződéshez történő csatlakozáskor a Szerződő Felek megnevezik azokat a nemzeti DNS-
adatbázisokat, amelyekre a 2-6. Cikkek alkalmazhatóak, valamint a 3.
Cikk (1) bekezdésében leírt automatikus keresés feltételeit.
*	A Németországi Szövetségi Köztársaság esetében a jelen Szerződésben említett DNS-profilok
alatt a „DNA-Identifízierungsmuster”-t (DNS-azonosítómintákat) kell érteni.
3.	Cikk
DNS-profilok automatizált keresése
(1)	A bűncselekmények üldözésének céljából a Szerződő Feleknek lehetővé kell tenniük a többi
Szerződő Fél - 6. Cikkben hivatkozott - nemzeti kapcsolattartó pontjai számára a hozzáférést a
DNS-adatbázisok referencia-adataihoz, és az automatizált keresést a DNS-profilok összehasonlítása
céljából. A keresés csak egyedi esetekben, és csak a keresést végző Fél nemzeti jogával összhangban
gyakorolható.
(2)	Amennyiben az automatizált keresés egyezést mutat a keresés céljára megadott DNS-profil és
egy másik Szerződő Fél adatbázisában rögzített DNS-profil között, a keresést végző kapcsolattartó
pont automatikus értesítést kap a találatról és a referenciáról. Amennyiben nincs találat, erről kap
automatizált értesítést.
4.	Cikk
A DNS-profilok automatizált összehasonlítása
23
(1)	A bűncselekmények üldözésének céljára a Szerződő Felek nemzeti kapcsolattartó pontjaikon
keresztül, kölcsönös beleegyezéssel összehasonlítják a „nyílt nyomok” DNS-profiljait a többi
nemzeti DNS-adatbázis referencia-adataival. A profilok betáplálása és összehasonlítása
automatizáltan kell, hogy történjen. A „nyílt nyomok” DNS-profiljai csak akkor adhatóak át
összehasonlításra, ha az összehasonlítást kérő Szerződő Fél nemzeti joga erre lehetőséget ad.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott összehasonlítás során valamely Szerződő Fél úgy
találja, hogy egy betáplált DNS-profil megegyezik az ő DNS-adatbázisában szereplő profillal,
késedelem nélkül át kell adnia a másik Szerződő Fél nemzeti kapcsolattartó pontjának az egyező
profil referencia-adatát.
5.	Cikk
További személyes adatok és egyéb információk átadása
Amennyiben a 3. és 4. Cikkben hivatkozott eljárás a DNS-profilok egyezését mutatja, bármilyen
további rendelkezésre álló, a referencia-adatra vonatkozó személyes adat és egyéb információ
átadása csak a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga alapján történhet, ideértve a jogsegélyre
vonatkozó szabályokat is.
6.	Cikk
Nemzeti kapcsolattartó pontok és a végrehajtási megállapodás
(1)	A 3. és 4. Cikkben hivatkozott adatszolgáltatás céljaira minden Szerződő Félnek ki kell jelölnie
egy nemzeti kapcsolattartó pontot. A kapcsolattartó pont jogállását a vonatkozó nemzeti jog
szabályozza.
(2)	A 3. és 4. Cikkben leírt eljárások műszaki részleteit a 44. Cikkben hivatkozott végrehajtási
megállapodásnak kell szabályoznia.
7.	Cikk
A sejtanyag rögzítése és DNS-profilok átadása
Amennyiben folyamatban lévő nyomozásban vagy büntetőeljárásban egy, a megkeresett Szerződő
Fél felségterületén tartózkodó személy DNS-profilja nem áll rendelkezésre, a megkeresett Szerződő
Fél jogsegélyt kell, hogy biztosítson az adott személy sejtanyagának rögzítése és vizsgálata, illetve
az így nyert DNS-profil átadása révén, ha:
1.	a megkereső Fél meghatározza a célt, amelyre mindezt igényli,
2.	a megkereső Fél kompetens hatósága által a nemzeti jogának megfelelően kiállított
határozatot vagy végzést mutat be, amelyből kitűnik, hogy a sejtanyag rögzítésének és
vizsgálatának feltételei teljesülnének, amennyiben az adott személy a megkereső Szerződő
Fél felségterületén tartózkodna, továbbá
24
3.	a megkeresett Szerződő Fél joga szerint is teljesülnek a sejtanyag rögzítésének és
vizsgálatának, illetve a DNS-profil átadásának feltételei.
8.	Cikk
Ujjnyomat-adatok
Jelen Szerződés végrehajtásának céljából a Szerződő Feleknek a bűncselekmények megelőzése és
üldözése céljából létrehozott nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerük adatbázisából
biztosítaniuk kell a referencia-adatok hozzáférhetőségét. A referencia-adat kizárólag ujjnyomat-
adatokat és egy azonosítót tartalmaz. A referencia-adat nem tartalmazhat semmilyen adatot,
amelyből az adatalany közvetlenül azonosítható. A konkrét személyhez nem köthető referencia-
adatot (nyílt nyomot) ekként kell megjelölni.
9.	Cikk
Ujjnyomat-adatok automatizált keresése
(1)	Bűncselekmények megelőzése és üldözése céljából minden Szerződő Félnek lehetővé kell tennie
a többi Fél 11. Cikk alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontjai számára az e célból létrehozott
automatizált ujjnyomat-azonosító rendszereinek referencia-adataihoz való hozzáférést, és a
referencia-adatoknak az ujjnyomat-adatok összehasonlításával történő automatizált keresését. A
keresés csak egyedi esetekben, a keresést végző fél nemzeti jogával összhangban végezhető.
(2)	Az ujjnyomat-adatnak az adatbázist kezelő Szerződő Fél által tárolt referencia-adattal való
összehasonlítását a megkereső nemzeti kapcsolattartó pontnak az egyértelmű azonosításhoz
szükséges referencia-adatok automatizált átadásának segítségével kell végeznie.
10.	Cikk
További személyes adatok és egyéb információk átadása
Amennyiben a 9. Cikkben hivatkozott eljárás az ujjnyomat-adatok egyezését mutatja, bármilyen
további rendelkezésre álló személyes adat és egyéb, a referencia-adatra vonatkozó információ
átadása csak a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga alapján történhet, ideértve a jogsegélyre
vonatkozó szabályokat is.
11.	Cikk
Nemzeti kapcsolattartó pont és a végrehajtási megállapodás
(1)	A 9. Cikkben hivatkozott adatszolgáltatás céljaira minden Szerződő Félnek ki kell jelölnie egy
nemzeti kapcsolattartó pontot. A kapcsolattartó pont jogállását a vonatkozó nemzeti jog szabályozza.
(2)	A 9. Cikkben leírt eljárások műszaki részleteit a 44. Cikkben hivatkozott végrehajtási
megállapodásnak kell szabályoznia.
25
12.	Cikk
Gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése
(1)	Bűncselekmények megelőzése és üldözése érdekében, valamint egyéb olyan büntetendő
cselekményekkel összefüggésben, amelyek a keresést végző állam bíróságainak vagy ügyészségének
a joghatósága alá tartoznak, továbbá a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása érdekében a
Szerződő Felek lehetővé teszik a többi Szerződő Fél (2) bekezdésben említett kapcsolattartó
pontjainak, hogy egyedi esetekben automatizált keresés végzésével hozzáférjenek nemzeti gépjármű-
nyilvántartásaik következő adataihoz:
1.	a gépjárművek tulajdonosaira vagy üzembentartóira vonatkozó adatok és
2.	a gépjárművekre vonatkozó adatok.
A keresés csak teljes alváz- vagy rendszám alapján végezhető. A keresésnek összhangban kell lennie
a keresést végző Szerződő Fél nemzeti jogával.
(2)	Az (1) bekezdésben említett adatszolgáltatás céljából minden Szerződő Félnek ki kell jelölnie egy
nemzeti kapcsolattartó pontot a beérkező megkeresések kezelésére. A kapcsolattartó pont jogkörét a
vonatkozó nemzeti jognak kell szabályoznia. Az eljárás műszaki részleteit a 44. Cikkben hivatkozott
végrehajtási megállapodásnak kell szabályoznia.
13.	Cikk
Nem-személyes adatok átadása
Bűncselekmények megelőzése, valamint a közrendet és a közbiztonságot határon átnyúló
dimenziójú, jelentős rendezvényeken - különös tekintettel a sporteseményekre vagy az Európai
Tanács üléseire - fenyegető veszélyek elhárítása érdekében a Szerződő Felek megkeresésre vagy
saját kezdeményezésük alapján, az adatokat átadó Szerződő Fél nemzeti jogával összhangban
minden, a cél eléréséhez szükséges nem-személyes adatot átadnak egymásnak.
14.	Cikk
Személyes adatok átadása
(1)	Bűncselekmények megelőzése, valamint a közrendet és a közbiztonságot határon átnyúló
dimenziójú, jelentős rendezvényeken - különös tekintettel a sporteseményekre vagy az Európai
Tanács üléseire - fenyegető veszélyek elhárítása érdekében a Szerződő Felek megkeresésre vagy
saját kezdeményezésük alapján, az adatokat átadó Szerződő Fél nemzeti jogával összhangban
minden személyes adatot átadnak egymásnak, ha bármilyen jogerős ítélet vagy más körülmény
annak feltételezésére ad okot, hogy az adatalany az eseményen bűncselekményt fog elkövetni, vagy
fenyegetést jelent a közrendre és a közbiztonságra, amennyiben az ilyen adat átadása megengedett az
adatot átadó fél jogában.
(2)	Az átadott személyes adat csak az (1) bekezdésben említett célra és a meghatározott eseménnyel
összefüggésben használható fel. Ha az (1) bekezdésben említett célokat elérték, vagy ha elérésükre
már nincs mód, az adatot késedelem nélkül törölni kell. Legfeljebb egy év elteltével az adatot
minden esetben törölni kell.
26
15.	Cikk
Nemzeti kapcsolattartó pont
A 13. és 14. Cikkben hivatkozott adatszolgáltatás céljaira minden Szerződő Félnek ki kell jelölnie
egy nemzeti kapcsolattartó pontot. A kapcsolattartó pont jogállását a vonatkozó nemzeti jog
szabályozza.
3.	Fejezet
A terrorcselekmények megelőzését célzó intézkedések
16.	Cikk
Információ átadása terrorcselekmények megelőzése érdekében
(1)	Terrorcselekmények megelőzése érdekében a Szerződő Felek - nemzeti jogukkal összhangban -
egyedi esetekben erre irányuló megkeresés hiányában is átadhatják más Szerződő Felek (3)
bekezdésben leírt nemzeti kapcsolattartó pontjainak a (2) bekezdésben leírt személyes adatokat és
információkat, amennyiben ez azért szükséges, mert bizonyos körülmények annak a feltételezésére
adnak okot, hogy az adatalanyok az Európai Unió Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről
szóló, 2002/475/IB (2002. június 13.) számú kerethatározatának 1-3. Cikkeiben meghatározott
bűncselekményt fognak elkövetni.
(2)	Az átadható adatok köre a személyek vezetéknevére, utóneveire, születési helyére és idejére,
valamint az (1) bekezdésben leírt feltételezésre okot adó körülmények leírására terjed ki.
(3)	Minden Szerződő Félnek ki kell jelölnie egy nemzeti kapcsolattartó pontot a többi Szerződő
Féllel folytatandó információcserére. A kapcsolattartó pont jogállását a vonatkozó nemzeti jog
szabályozza.
(4)	Az adatot szolgáltató hatóság saját nemzeti jogával összhangban feltételhez kötheti az ezen
adatoknak és információknak az adatot átvevő hatóság általi felhasználását. Az átvevő hatóságot
ezek a feltételek kötik.
17.	Cikk
A légimarsallok
(1)	Minden Szerződő Fél - nemzeti légiközlekedés-biztonsági politikájával összhangban -
meghatározza, hogy kíván-e légimarsallokat alkalmazni a nála lajstromozott légijárműveken. A
légimarsallok alkalmazása a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló, 1944. december 7-i
Chicagói Egyezménnyel és függelékeivel (különösen a 17. függelékkel), illetve ennek végrehajtási
dokumentumaival összhangban történhet, megfelelően tekintetbe véve a repülőgépek fedélzetén
elkövetett bűncselekményekről és bizonyos egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-i
Tokiói Egyezményben meghatározott, a légijármű parancsnokát illető jogokat, továbbá
27
összhangban bármilyen egyéb alkalmazható nemzetközi jogi eszközzel, amennyiben ezek az érintett
Szerződő Feleket kötelezik.
(2)	A jelen Szerződésben hivatkozott légimarsallok rendőrtisztviselők, vagy más megfelelően
képzett, a légijármű fedélzetén a biztonság fenntartásáért felelős állami tisztviselők lehetnek.
(3)	A Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a légimarsallok képzésében és
továbbképzésében, és szorosan együttműködnek a felszerelésüket érintő ügyekben.
(4)	Azt megelőzően, hogy valamely Szerződő Fél légimarsallt alkalmazna, a 19. cikk szerinti
illetékes nemzeti kapcsolattartó pontjának erről írásbeli értesítést kell adnia. Az értesítést legalább
három nappal az érintett légijárat indulása előtt azon Szerződő Fél illetékes nemzeti kapcsolattartási
pontjának kell küldeni, amelynek a repülőteréről az indul, vagy ahová érkezik. Közvetlen veszély
esetén az értesítést késedelem nélkül, főszabályként a repülőgép leszállását megelőzően kell
megadni.
(5)	Az írásbeli értesítésnek, amely a Szerződő Felek által bizalmasan kezelendő, a jelen Szerződés
1.	Mellékletében található információkat kell tartalmaznia. A Szerződő Felek az 1. Mellékletet
külön megállapodás alapján módosíthatják.
18.	Cikk
Fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelés szállítása
(1)	Megkeresésre a Szerződő Felek általános jelleggel engedélyezik a többi Szerződő Fél által
alkalmazott légimarsalloknak fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelés viselését a repülőtereikről
induló vagy oda érkező légijáratokon. Az engedély a fegyvereknek és lőszereknek a repülőgép
fedélzetén és - a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - az érintett Szerződő Fél valamelyik
repülőterének korlátozott hozzáférésű biztonsági zónáiban való viselésre terjed ki.
(2)	A fegyverek és lőszerek szállítása az alábbi feltételekhez kötött:
1.	A fegyvert és lőszert hordozó légimarsall csak a másik Szerződő Fél kompetens nemzeti
hatósága képviselőjének kíséretében szállhat ki a repülőgépből, vagy léphet be a repülőtér
korlátozott hozzáférésű biztonsági zónáiba.
2.	A repülőgépből való kiszálláskor a fegyvert és a lőszert azonnal, kíséret mellett kell letétbe
helyezni a kompetens nemzeti hatóság által erre kijelölt helyen, ahol biztonságosan,
felügyelet mellett kell azokat tárolni.
19.	Cikk
Nemzeti kapcsolattartó és koordinációs pontok
A 17. és 18. Cikkben meghatározott feladatok teljesítése céljából minden Szerződő Félnek ki kell
jelölnie egy nemzeti kapcsolattartó és koordinációs pontot.
4. Fejezet
28
Intézkedések az illegális migráció ellen
20.	Cikk
Okmánytanácsadók
(1)	A Szerződő Felek, közös helyzetértékelések alapján, összhangban az Európai Unió Tanácsának
377/2004/EK (2004. február 19.) számú, a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának
létrehozásáról szóló rendeletének releváns rendelkezéseivel, okmánytanácsadóknak az illegális
migráció forrás- vagy tranzitországának tekintett államokba való kihelyezéséről állapodnak meg.
(2)	Nemzeti joguknak megfelelően a Szerződő Felek rendszeresen kicserélik az illegális migrációra
vonatkozó, okmánytanácsadóik tevékenysége révén szerzett információkat.
(3)	Az okmánytanácsadók kihelyezése során az egyik Szerződő Fél megbízhat egy másik Szerződő
Felet a konkrét intézkedések koordinációjával. Ez a koordináció lehet ideiglenes jellegű is.
21.	Cikk
Az okmánytanácsadók feladatai
A Szerződő Felek által kihelyezett okmánytanácsadók feladatai kiváltképp az alábbiak:
1.	a Szerződő Felek külképviseletei részére tanácsadás és képzés útlevél- és vízumügyekben,
különösen a hamis vagy meghamisított okmányok felismerése, az okmányokkal való visszaélés
és az illegális migráció tekintetében,
2.	a fuvarozók részére képzés és tanácsadás a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás 1990. június 19-i
Végrehajtási Egyezménye és a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló, 1944. december 7-i
Chicagói Egyezmény 9. függeléke alapján fennálló kötelezettségeikről, a hamis vagy
meghamisított okmányok felismeréséről és a vonatkozó beutazási szabályokról, továbbá
3.	tanácsadás és képzés a fogadó országoknak határrendészeti ellenőrzésért felelős hatóságai és
intézményei részére.
Az okmánytanácsadók tevékenysége nem érinti a Szerződő Felek külképviseleteinek és
határellenőrzési hatóságainak hatásköreit.
22.	Cikk
Nemzeti kapcsolattartó és koordinációs pontok
A Szerződő Felek kapcsolattartó és koordinációs pontokat jelölnek ki, amelyekhez az
okmánytanácsadók kihelyezésének intézése, valamint a tanácsadási és képzési programok
előkészítése, végrehajtása, irányítása és értékelése ügyében lehet fordulni.
23.	Cikk
Segítségnyújtás hazatelepítési intézkedésekhez
29
(1)	A Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a hazatelepítési intézkedésekben, összhangban
az Európai Unió Tanácsának 2004/573/EK (2004. április 29.) számú, a harmadik államok kiutasított
állampolgárainak két vagy több tagállam felségterületéről történő kitoloncolására szolgáló közös légi
járatok megszervezéséről szóló határozatával és az EU Tanácsának 2003/110/EK (2003. november
25.) számú, a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított
segítségnyújtásról szóló irányelvével. A Felek megfelelő időben tájékoztatják egymást a tervezett
hazatelepítési intézkedésekről, és, amennyiben lehetséges, lehetőséget adnak a többi Szerződő
Félnek a részvételre. A Szerződő Felek együttesen állapodnak meg a hazatelepítendő személyek
kísérésére és a biztonságra vonatkozó kérdésekről az együttes hazatelepítési intézkedések során.
(2)	Szükség esetén az egyik Szerződő Fél a hazatelepítendő személyeket egy másik Szerződő Fél
felségterületén keresztül telepítheti haza. A hazatelepítési intézkedésre vonatkozó döntést az a
Szerződő Fél hozza meg, amelynek a felségterületén keresztül a hazatelepítést végrehajtják. A
hazatelepítésről szóló döntésben meg kell határozni a végrehajtás feltételeit, és ha szükséges, azokat
a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a hazatelepítendő személyekre a döntést hozó fél nemzeti joga
alapján ki lehet szabni.
(3)	A hazatelepítési intézkedések előkészítése és végrehajtása céljából a Szerződő Felek kijelölik
nemzeti kapcsolattartó pontjaikat. A szakértők egy munkacsoport keretei közt rendszeresen
üléseznek abból a célból, hogy:
1.	a lezajlott műveletek eredményeit értékeljék, és a jövőbeni előkészületek és végrehajtások
során figyelembe vegyék;
2.	a (2) bekezdésben leírt átutazásból eredő minden esetleges problémát megvitassanak és
megoldjanak.
5.	Fejezet
Az együttműködés egyéb formái
24.	Cikk
Közös műveletek
(1)	A Szerződő Felek kijelölt kompetens hatóságai a rendőri együttműködés fokozása érdekében, a
közrendet és a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása és a bűncselekmények megelőzése
céljából olyan közös járőrözést, valamint egyéb közös műveleteket végezhetnek, amelyekben az
egyik Szerződő Fél kijelölt rendőrtisztviselői vagy más hivatalos személyei (a továbbiakban:
rendőrtisztviselők) a másik Szerződő Fél felségterületén végrehajtott műveletekben is részt vehetnek.
(2)	Az a Szerződő Fél, amelynek területén a művelet zajlik, nemzeti jogával összhangban, a
kihelyező Fél államának egyetértésével felhatalmazhatja a másik Szerződő Fél azon
rendőrtisztviselőit, akik a területén részt vesznek a közös műveletekben, hogy szuverén jogaikat,
illetve hogy - amennyiben a fogadó állam joga erre lehetőséget ad - a kihelyező állam joga szerint
őket megillető szuverén jogaikat gyakorolják. Ezek a szuverén jogok csak a fogadó állam felügyelete
alatt, és főszabályként a rendőrtisztviselőinek a jelenléte mellett gyakorolhatóak. A kihelyező
Szerződő Fél rendőrtisztviselői a fogadó állam nemzeti joghatósága alá tartoznak. A fogadó állam
felelősséget visel ezen rendőrtisztviselők cselekményeiért.
30
(3)	A fogadó állam kompetens hatóságának utasításai minden Szerződő Fél közös műveletekben
részt vevő tisztviselőit kötik.
(4)	Az együttműködés gyakorlati feltételeit a 44. Cikkben hivatkozott végrehajtási megállapodások
szabályozzák.
25.	Cikk
Intézkedések közvetlen veszély esetén
(1)	Sürgős esetekben az egyik Szerződő Fél rendőrtisztviselői a másik, velük határos Szerződő Fél
előzetes beleegyezése nélkül is átléphetik a határt, hogy ezen másik Szerződő Félnek a határhoz
közel eső felségterületén, e Fél nemzeti jogával összhangban bármely olyan ideiglenes intézkedést
megtegyenek, amelyek személyek testi épségét fenyegető közvetlen veszély elhárításához
szükségesek.
(2)	Az (1) bekezdésben említett sürgős esetnek minősül, amikor fennáll a kockázata annak, hogy a
veszély bekövetkezik, amennyiben a fogadó állam rendőrtisztviselőinek beavatkozására vagy a 24.
Cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazás megadására várni kell.
(3)	A határt átlépő rendőrtisztviselőknek késedelem nélkül értesíteni kell a fogadó államot. A fogadó
államnak meg kell erősítenie az értesítés kézhezvételét, és késedelem nélkül meg kell tennie minden
szükséges intézkedést, hogy elhárítsa a veszélyt, és átvegye a művelet irányítását. A határt átlépő
rendőrtisztviselők csak addig tevékenykedhetnek a fogadó államban, amíg ez utóbbi meg nem tette a
szükséges védintézkedéseket. A határt átlépő rendőrtisztviselőket a fogadó állam utasításai kötik.
(4)	A Szerződő Felek külön megállapodásban szabályozzák a (3) bekezdésben említett, késedelem
nélkül értesítendő hatóságok körét. A határt átlépő rendőrtisztviselőknek be kell tartaniuk ennek a
Cikknek a rendelkezéseit, valamint annak az országnak a jogát, amelynek a felségterületén
tevékenykednek.
(5)	A határt átlépő rendőrtisztviselők intézkedéseiért a fogadó állam viseli a felelősséget.
26.	Cikk
Segítségnyújtás jelentős események, katasztrófák és súlyos balesetek esetén
A Szerződő Felek kompetens hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nemzeti
jogukkal összhangban a tömegrendezvényekkel és egyéb jelentős eseményekkel, katasztrófákkal és
súlyos balesetekkel összefüggésben, oly módon hogy:
1.	amilyen hamar csak lehetséges, értesítik egymást az ilyen, határon átnyúló hatással járó
helyzetekről, és átadnak egymásnak minden releváns információt;
2.	a határon átnyúló hatású helyzetekben megteszik és koordinálják a szükséges rendészeti
intézkedéseket felségterületükön;
3.	amennyire lehetséges, tisztviselőket, szakértőket és tanácsadókat helyeznek ki, és felszerelést
bocsátanak rendelkezésre annak a Félnek a megkeresésére, amelynek felségterületén az adott
helyzet előállt.
31
Ez a Cikk nem érinti a katasztrófák és súlyos balesetek esetén biztosítandó kölcsönös
segítségnyújtásról szóló nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek a Szerződő Felek a részesei.
27.	Cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A Szerződő Felek kompetens hatóságai megkeresésre segítséget nyújtanak egymásnak,
hatáskörükön belül, nemzeti jogukkal összhangban.
(2)	A Szerződő Felek kompetens hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak a közös határokon
történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás
1990. június 19-i Végrehajtási Egyezménye 39. Cikk (1) bekezdésének első mondatával
megegyezően, különösen:
1.	járművek, úszólétesítmények vagy légijárművek tulajdonosainak vagy üzembentartóinak
azonosításával, illetve vezetőikre, parancsnokaikra vagy kapitányaikra vonatkozó információ
átadásával, amennyiben ez a 12. Cikk alapján nem lehetséges;
2.	vezetői vagy hajózási engedélyekről, illetve hasonló engedélyekre vonatkozó információ
szolgáltatásával;
3.	személyek hollétének és lakó- vagy tartózkodási helyének megállapításával;
4.	tartózkodási engedélyek ellenőrzésével;
5.	telefonok és más távközlési eszközök előfizetőinek megállapításával, amennyiben ezek
nyilvánosan hozzáférhetőek;
6.	személyek kilétének megállapításával;
7.	tárgyak - például fegyverek, gépjárművek, hajók - eredetének megállapítása révén, az
értékesítési csatornák lekérdezése útján is;
8.	rendőrségi adatbázisokból és rendőrségi nyilvántartásokból való adatszolgáltatás és
nyilvánosan hozzáférhető más nyilvántartásokból való információszolgáltatás útján;
9.	fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó sürgős riasztások és pénzhamisításra, valamint
értékpapírokkal való visszaélésre vonatkozó riasztások kibocsátása révén;
10.	a határon átnyúló megfigyelésről, forró nyomon üldözésről és ellenőrzött szállításról való
tájékoztatás nyújtása és ezek gyakorlati végrehajtása révén, valamint
11.	egy személy nyilatkozattételi képességének megállapítása révén.
(3)	Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés végrehajtására,
továbbítania kell a megkeresést a hatáskörrel rendelkező hatóságnak. A megkeresett hatóságnak
értesítenie kell a megkereső hatóságot a megkeresés továbbításáról, és arról a hatóságról, amely
hatáskörrel rendelkezik az ügyben. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak foglalkoznia kell a
megkereséssel, és tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot ennek eredményéről.
32
6. Fejezet
Általános rendelkezések
28.	Cikk
Fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelés használata
(1)	Egy Szerződő Félnek egy közös művelet során egy másik Fél felségterületén tevékenykedő
rendőrtisztviselői saját nemzeti egyenruhájukat viselhetik. Maguknál tarthatják továbbá az őket
kirendelő állam nemzeti joga szerint számukra engedélyezett fegyvereket, lőszert és egyéb
felszerelést. Minden Szerződő Fél megtilthatja valamely kirendelő állam tisztviselői számára egyes
fegyverek, lőszerek vagy felszerelések viselését.
(2)	A 2. Mellékletben felsorolt fegyvereket, lőszereket és felszereléseket kizárólag jogos védelem
vagy végszükség esetén lehet használni. A fogadó államnak a művelet tényleges irányítását végző
tisztviselője egyedi esetekben, nemzeti jogával összhangban engedélyezheti a fegyvereknek, a
lőszernek és a felszerelésnek az első mondatban meghatározottakat meghaladó használatát is. A
fegyverek, lőszer és felszerelés használatára a fogadó állam joga az irányadó. A kompetens
hatóságok tájékoztatják egymást az engedélyezett fegyverekről, lőszerről és felszerelésről, valamint
azok használatának feltételeiről.
(3)	A Szerződő Felek külön megállapodással módosíthatják a 2. Mellékletet.
(4)	Amennyiben valamely Fél rendőrtisztviselői a jelen Szerződés keretében folytatott intézkedés
során valamely másik Szerződő Fél felségterületén gépjárműveket vesznek igénybe, ugyanazon
közúti közlekedési szabályok hatálya alá tartoznak, mint a fogadó állam rendőrtisztviselői, ideértve
az őket megillető különös és az úthasználatra vonatkozó jogosultságokat is.
(5)	A fegyverek, lőszerek és felszerelések használatának gyakorlati feltételeit a 44. Cikkben
hivatkozott végrehajtási megállapodás szabályozza.
(6)	Ezen Cikk hatálya nem terjed ki a 18. Cikkben rögzítettekre.
29.	Cikk
Védelem és segítségnyújtás
A Szerződő Felek ugyanazt a segítségnyújtást és védelmet biztosítják a másik Szerződő Fél határt
átlépő rendőrtisztviselői számára feladataik teljesítése során, mint a saját rendőrtisztviselőik számára.
30.	Cikk
Általános polgári jogi felelősségi szabályok
A jelen Szerződés keretei közti polgári jogi felelősségre a közös határokon történő ellenőrzések
fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás 1990. június 19-i
Végrehajtási Egyezményének 43. Cikke irányadó. Az első mondat nem vonatkozik a 17-18.
Cikkekben foglaltakra.
31.	Cikk
Büntetőjogi felelősség
33
A jelen Szerződés keretében másik Szerződő Fél felségterületén tevékenykedő rendőrtisztviselők az
általuk vagy velük szemben esetleg elkövetett bűncselekmények tekintetében az adott másik
Szerződő Fél rendőrtisztviselőivel azonos elbánásban részesülnek, amennyiben a Szerződő Felekre
nézve kötelező bármely más megállapodás másként nem rendelkezik.
32.	Cikk
Szolgálati viszony
A jelen Szerződés keretében másik Szerződő Fél felségterületén tevékenykedő rendőrtisztviselők a
szolgálati jogviszony tekintetében, különösen fegyelmi felelősségük vonatkozásában, a saját
államukban alkalmazandó jog hatálya alatt maradnak.
7.	Fejezet
Az adatvédelem általános rendelkezései
33.	Cikk
Meghatározások, hatály
(1)	Jelen Szerződés alkalmazásában:
1.	„személyes adatok feldolgozása”: a személyes adatokkal összefüggésben automatikus vagy
nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz adatok
gyűjtése, rögzítése, rendszerezése, tárolása, átalakítása vagy megváltoztatása, szétválogatása,
visszakeresése, az azokba való betekintés, adatok felhasználása, közlésre átadás, terjesztés
vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, adatok összeillesztése vagy
összekapcsolása, zárolása, törlése vagy megsemmisítése. A személyes adatok jelen Szerződés
szerinti feldolgozása magában foglalja továbbá a találatok meglétéről vagy meg nem létéről
szóló értesítést;
2.	„automatizált keresési eljárás”: egy másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen
hozzáférés, amely eljárás során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik;
3.	„megjelölés”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk
korlátozásának szándéka nélkül;
4.	„zárolás”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk
korlátozásának céljából.
(2)	A jelen Szerződés keretében továbbított adatokra az alábbi rendelkezések vonatkoznak,
amennyiben a megelőző fejezetek másként nem rendelkeznek.
34.	Cikk
Az adatvédelem szintje
34
(1)	A jelen Szerződés szerint átadott vagy átadás alatt lévő személyes adatok feldolgozása során
minden Szerződő Fél biztosítja nemzeti jogában a személyes adatok védelmének legalább az
Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik automatikus feldolgozása során való védelméről
szóló, 1981. január 28-i Egyezménye és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyve szerinti
védelmével egyenértékű szintjét, és ennek során figyelembe veszi az Európa Tanács Miniszteri
Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználását szabályozó, 1987.
szeptember 17-i R (87) 15. ajánlását, abban az esetben is, ha az adatok feldolgozása nem
automatizált módon történik.
(2)	Jelen Szerződés keretében nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg ezen
fejezet rendelkezései hatályba nem lépnek az ilyen adatátadásban érintett Szerződő Felek
felségterületeinek nemzeti jogában. A 43. Cikkben meghatározott Miniszteri Bizottság határozatban
állapítja meg, hogy a feltételek teljesülnek-e.
35.	Cikk
Célhozkötöttség
(1)	Az átvevő Szerződő Fél a személyes adatokat kizárólag az átadás jelen Szerződésen alapuló
célja érdekében dolgozhatja fel; bármilyen más célból való felhasználás csak az adatot kezelő
Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával, és kizárólag az átvevő Fél nemzeti jogával összhangban
megengedett. Ilyen hozzájárulás abban az esetben adható, ha a más célokat szolgáló feldolgozás az
adatállományt kezelő Szerződő Fél nemzeti joga szerint megengedett.
(2)	A 3., 4. és 9. Cikk értelmében átadott adatok feldolgozása a keresést vagy összehasonlítást
végző Szerződő Fél által kizárólag az alábbi célokból engedélyezett:
1.	az összehasonlított DNS-profilok vagy ujjnyomatok adatai egyezésének megállapítása;
2.	az adatok egyezése esetén jogsegély iránti rendőrségi vagy igazságszolgáltatási
megkeresés előkészítése és benyújtása a nemzeti jognak megfelelően;
3.	a 39. Cikk szerinti jegyzőkönyvbe vétel.
Az adatállományt kezelő Szerződő Fél kizárólag akkor dolgozhatja fel a részére a 3., 4. és 9. Cikk
alapján átadott adatokat, amennyiben az az összehasonlítás, a keresésre való automatizált
válaszadás vagy a 39. Cikk szerinti jegyzőkönyvbe vétel céljából szükséges. Az átadott adatokat
azok összehasonlítását vagy a keresésre való automatizált válaszadást követően haladéktalanul
törölni kell, amennyiben nincs szükség azok további, ezen bekezdés első mondatának 2. és 3.
pontjában említett célokat szolgáló feldolgozására.
(3)	A 12. Cikk értelmében átadott adatokat az adatállományt kezelő Szerződő Fél kizárólag a
keresési eljárásokra való automatizált válaszadás vagy a 39. Cikkben meghatározott jegyzőkönyvbe
vétel céljából használhatja fel. Az átadott adatokat a keresésre való automatizált válaszadást
követően haladéktalanul törölni kell, amennyiben nincs szükség azok további, a 39. Cikk szerinti
jegyzőkönyvbe vétel célját szolgáló feldolgozására. A válaszadás során a keresést végző Szerződő
Fél az eljárás eredményeként kapott adatokat kizárólag a keresési eljárás során meghatározott célra
használhatja fel.
36.	Cikk
Kompetens hatóságok
35
Az átadott személyes adatokat csak olyan hatóságok és bíróságok dolgozhatják fel, amelyek
hatáskörrel rendelkeznek a 35. Cikkben említett célokkal kapcsolatos feladatok tekintetében. Más
szerveknek az adat csak akkor továbbítható, ha erre az adatot átadó Szerződő Fél előzetesen
felhatalmazást adott, és az az adatot átvevő Szerződő Fél jogával összhangban áll.
37.	Cikk
Az adatok pontossága, időszerűsége és tárolási ideje
(1)	A Szerződő Felek biztosítják a személyes adatok pontosságát és időszerűségét. Amennyiben az
adatalany tájékoztatása nyomán vagy egyéb módon kiderül, hogy helytelen adatot adtak át, vagy
olyan adatot, amelyet nem lett volna szabad átadni, erről haladéktalanul értesíteni kell az adatot
átvevő Szerződő Felet vagy Feleket. Az érintett Fél vagy Felek kötelesek az adatot helyesbíteni vagy
törölni. Az átadott személyes adatot akkor is helyesbíteni kell, ha az helytelen. Ha az adatot átvevő
szerv okkal feltételezi, hogy az átvett adat helytelen, vagy törölni kellene, azonnal tájékoztatnia kell
erről az adatot átadó hatóságot.
(2)	Azt az adatot, amelynek pontosságát az adatalany vitatja, és amelynek pontossága vagy
pontatlansága nem állapítható meg, az adatalany kérésére jelzéssel kell ellátni, a Szerződő Felek
nemzeti jogával összhangban. A jelzést csak a Szerződő Felek nemzeti jogával összhangban, az
adatalany kérésére, vagy egy kompetens bíróság vagy független adatvédelmi hatóság döntése
nyomán lehet eltávolítani.
(3)	Azt az átadott személyes adatot, amelyet nem lett volna szabad átadni vagy átvenni, törölni
kell. A jogszerűen átadott vagy átvett adatot is törölni kell,
1.	ha az nem, vagy már nem szükséges arra a célra, melyre átadták. Ha olyan személyes
adatot adtak át, amelynek átadását nem kérték, az átvevő szervnek azonnal ellenőriznie kell,
hogy ez az adat szükséges-e az átadás céljának szempontjából, vagy
2.	ha lejárt az átadó Szerződő Fél nemzeti jogában meghatározott maximális megőrzési
idő, amennyiben az adatot átadó szerv tájékoztatta az átvevő szervet erről az időtartamról az
adatátadás időpontjában. Ha okkal feltételezhető, hogy a törlés sértené az adatalany érdekeit,
az adatot törlés helyett a nemzeti joggal összhangban zárolni kell. A zárolt adat csak arra a
célra adható át vagy használható fel, amely miatt a törlés elmaradt.
38.	Cikk
Az adatvédelem és adatbiztonság biztosítása érdekében hozott technikai és szervezési intézkedések
(1)	Az adatot átadó és átvevő szervek kötelesek biztosítani a személyes adatok hatékony
védelmét véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítésükkel, véletlen megsemmisülésükkel, a
jogosulatlan hozzáféréssel, jogosulatlan vagy véletlen megváltoztatásukkal és jogosulatlan
továbbításukkal szemben.
(2)	Az automatizált keresési eljárás technikai specifikációjának sajátosságait a 44.
Cikkben említett végrehajtási megállapodás szabályozza, amely garantálja:
1.	hogy a technika mindenkori állásának megfelelő intézkedéseket hoznak az
adatvédelem és adatbiztonság, különösen az adatok bizalmassága és sértetlensége
biztosítására;
36
2.	hogy általánosan hozzáférhető hálózatok használata esetén a kompetens hatóságok
által elismert rejtjelezési és az eredetiséget igazoló eljárásokat használják, és
3.	hogy a keresések megengedhetősége a 39. Cikk (2), (4) és (5) bekezdésével
összhangban ellenőrizhető legyen.
39.	Cikk
Dokumentáció és jegyzőkönyvezés; az automatizált és a nem-automatizált átadásra vonatkozó
különleges szabályok
(1)	Minden Szerződő Fél garantálja, hogy a személyes adatok valamennyi nem-automatizált átadását
és átvételét a kereső és az adatállományt kezelő szerv is rögzítse annak érdekében, hogy az átadás
megengedhetősége ellenőrizhető legyen. A rögzítésnek a következőkre kell kiterjednie:
1.	az átadás oka;
2.	az átadott adat;
3.	az átadás dátuma, valamint
4.	a keresést végző és az adatállományt kezelő szervek neve vagy referenciája.
(2)	A 3., 9. és 12. Cikken alapuló automatizált adatkeresésre és a 4. Cikk szerinti automatizált
összehasonlításra a következők vonatkoznak:
1.	Csak a nemzeti kapcsolattartó pontok megfelelő jogosultsággal rendelkező tisztviselői
végezhetnek automatizált keresést vagy összehasonlítást. Az ilyen tisztviselők listáját
kérésre a többi Szerződő Félnek és az (5) bekezdésben hivatkozott felügyeleti
hatóságoknak a rendelkezésére kell bocsátani.
2.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az automatizált keresés vagy összehasonlítás
során a személyes adatok minden, az adatállományt kezelő szerv és a keresést végző
szerv általi átadását és átvételét rögzíti, a találat elérésére vagy hiányára is kiterjedően. A
rögzítésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a)	az átadott adatot;
b)	az átadás dátumát és pontos időpontját és
c)	a keresést végző, valamint az adatkezelő szerv nevét vagy referenciáját.
A keresést végző szervnek rögzítenie kell a keresés vagy az átadás okát, a keresést végző tisztviselő
azonosítóját, valamint a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő azonosítóját is.
(3)	Az adatot rögzítő szervnek a Szerződő Felek kompetens adatvédelmi hatóságainak kérésére a
rögzített adatot a kérés beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb négy héten belül a hatóság
rendelkezésére kell bocsátania. A rögzített adatok kizárólag a következő célokra használhatóak fel:
1.	az adatvédelem ellenőrzése;
2.	az adatbiztonság érvényesülésének biztosítása.
37
(4)	A rögzített adatot megfelelő intézkedésekkel kell védeni a helytelen vagy egyéb illetéktelen
felhasználás ellen, és két évig meg kell őrizni. A megőrzési idő lejártakor a rögzített adatot
haladéktalanul törölni kell.
(5)	A személyes adatok átadása és átvétele jogszerűségének ellenőrzése az érintett Szerződő Fél
független adatvédelmi hatóságainak a feladata. Bárki kérheti ezeket a hatóságokat, hogy ellenőrizzék
személyes adataik feldolgozásának jogszerűségét, nemzeti jogukkal összhangban. Az ilyen
kérésektől függetlenül ezeknek a hatóságoknak és a jegyzőkönyvbe vételt végző szerveknek a
hozzáférést megalapozó ügyiratforgalom alapján szúrópróbaszerűen is ellenőrizniük kell az adatok
átadásának jogszerűségét. Ezen ellenőrzések eredményét felügyelet céljából a független adatvédelmi
hatóságok 18 hónapig őrzik. Ezen időtartam után az eredményeket haladéktalanul törölni kell. A
Szerződő Felek független adatvédelmi hatóságai a többi Szerződő Fél bármely adatvédelmi hatóságát
felkérhetik, hogy gyakorolja hatásköreit, a rá vonatkozó nemzeti joggal összhangban. A független
adatvédelmi hatóságok gondoskodnak az ellenőrzési feladataikhoz szükséges kölcsönös
együttműködésről, különösen célzott információcsere révén.
40.	Cikk
Az adatalanyok tájékoztatáshoz és kártérítéshez fűződő jogai
(1)	Kérésére, személyazonossága megállapítását követően, indokolatlan költségek nélkül, általánosan
érthető szóhasználattal és indokolatlan késedelem nélkül az adatalanyt a nemzeti jog alapján
hatáskörrel rendelkező szervnek a nemzeti joggal összhangban tájékoztatnia kell a személyét illetően
feldolgozott adatokról, ezek eredetéről, az adatot megkapott személyről vagy csoportokról, az
adatfeldolgozás céljáról és jogalapjáról. Ezen túlmenően, az adatalany jogosult a helytelen adatok
kijavítását és a jogtalanul feldolgozott adatok törlését kezdeményezni. A Szerződő Felek biztosítják
továbbá, hogy az adatvédelemhez fűződő jogainak sérelme esetén az adatalany keresetet nyújthasson
be egy független és pártatlan bírósághoz vagy törvényszékhez az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6.
Cikk (1) bekezdés értelmében, vagy egy független felügyeleti szervhez fordulhasson az Európai
Unió Tanácsának 95/46/EK (1995. október 24.) számú, a személyes adatok feldolgozása
vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelve 28.
Cikke alapján, valamint hogy lehetősége legyen jogi úton kártérítést vagy a jóvátétel egyéb formáját
kérnie. Ezen jogok gyakorlásának részletes szabályait és a joggyakorlás esetleges korlátozásának
indokait annak az államnak a nemzeti joga határozza meg, ahol az adatalany gyakorolja ezeket a
jogokat.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél valamely szerve a Szerződés alapján személyes adatot adott át, a másik
Szerződő Fél adatot átvevő szerve nem hivatkozhat az átadott adatok pontatlanságára jogalapként a
sértett féllel szembeni, nemzeti jog szerinti felelőssége elhárításához. Ha a tévesen továbbított adatok
felhasználása miatt az átvevő szervvel szemben kártérítést ítélnek meg, a kártérítésként kifizetett
összeget az adatokat átadó szerv teljes mértékben megtéríti az átvevő szervnek.
41.	Cikk
A Szerződő Felek által kért információk
Az adatot átvevő Szerződő Fél tájékoztatja az átadó Felet az átadott adatok feldolgozásáról és az
ezáltal elért eredményekről.
8. Fejezet
38
Végrehajtási és záró rendelkezések
42.	Cikk
Nyilatkozatok
(1)	A ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási dokumentumok letétbe helyezésekor, illetve a
Szerződéshez történő csatlakozáskor a Szerződő Felek a letéteményes országnak eljuttatott
nyilatkozatukban megnevezik a jelen Szerződés alkalmazásáért felelős hatóságokat.
A nyilatkozatnak meg kell jelölnie:
1.	a 6. Cikk (1) bekezdésében említett, a DNS-elemzésre kijelölt nemzeti kapcsolattartó
pontokat;
2.	a 11. Cikk (1) bekezdésében említett, az ujjnyomatok vonatkozásában kijelölt nemzeti
kapcsolattartó pontokat;
3.	a 12. Cikk (2) bekezdésében említett, a gépjármű-nyilvántartás vonatkozásában kijelölt
nemzeti kapcsolattartó pontokat;
4.	a 15. Cikkben említett, jelentős események vonatkozásában kijelölt nemzeti kapcsolattartó
pontokat;
5.	a 16. Cikk (3) bekezdésében említett, a terrorcselekmények megelőzéséről szóló
információk vonatkozásában kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokat;
6.	a 19. Cikkben említett, a légimarsallok vonatkozásában kijelölt nemzeti kapcsolattartó és
koordinációs pontokat;
7.	a 22. Cikkben említett, az okmánytanácsadók vonatkozásában kijelölt nemzeti
kapcsolattartó és koordinációs pontokat;
8.	a 23. Cikk (3) bekezdésében említett, a hazatelepítési intézkedések előkészítése és
végrehajtása vonatkozásában kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokat;
9.	a 24-27. Cikkekben említett kompetens hatóságokat és tisztségviselőket.
(2)	Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok a letéteményesnek tett nyilatkozattal bármikor
módosíthatóak. A módosítások a letéteményeshez való beérkezésük napjától érvényesek.
43.	Cikk
Miniszterek Bizottsága
(1)	A Szerződő Felek a minisztereikből álló Bizottságot hoznak létre. A Miniszterek Bizottsága
meghozza a jelen Szerződés végrehajtásához és alkalmazásához szükséges döntéseket. A
Miniszterek Bizottsága döntéseit egyhangúan, az összes Szerződő Fél részvételével hozza.
(2)	A Miniszterek Bizottsága munkájának segítésére a Szerződő Felek képviselőiből álló közös
munkacsoport ellenőrzi jelen Szerződés végrehajtását és értelmezését, és állapítja meg
39
kiegészítésének, vagy továbbfejlesztésének szükségességét. A közös munkacsoport valamely
Szerződő Fél kérésére ülésezhet.
44.	Cikk
Végrehajtási megállapodások
Jelen Szerződés alapján és keretein belül a Szerződő Felek kompetens hatóságai megállapodásokat
köthetnek a Szerződés adminisztratív végrehajtásáról.
45.	Cikk
Területi hatály
Jelen Szerződés rendelkezései a Szerződő Felek felségterületén hatályosak. A Holland Királyság
esetében a Szerződés csak a Királyság európai részén hatályos. A Francia Köztársaság esetében a
Szerződés csak a Köztársaság európai részén hatályos.
46.	Cikk
Költségek
Minden egyes Szerződő Fél viseli az e Szerződés végrehajtásával kapcsolatosan saját hatóságai
számára felmerülő kiadásokat. Különleges esetekben az érintett Szerződő Felek eltérő
szabályozásban állapodhatnak meg.
47.	Cikk
Más kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal való kapcsolat
(1)	Jelen Szerződés rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha összhangban vannak az Európai
Unió jogával. Amennyiben az Európai Unió a jövőben jelen Szerződés hatályát érintő szabályokat
vezet be, az Európai Unió joga az irányadó jelen Szerződés érintett rendelkezéseinek alkalmazása
során. A Szerződő Felek módosíthatják, vagy kicserélhetik jelen Szerződés rendelkezéseit az Európai
Unió jogának változásából eredő új szabályozásnak megfelelően.
(2)	Jelen Szerződés nem érintheti a Szerződő Felek közt már meglévő két- vagy többoldalú
egyezményekből fakadó jogokat és kötelezettségeket. A Szerződő Felek számára nyitva áll az a
lehetőség, hogy az egymás közti kapcsolatokban a meglévő két- és többoldalú egyezményeket
alkalmazzák. Az ilyen egyezményekből fakadó jogokkal és kötelezettségekkel való ütközés esetén
jelen Szerződés rendelkezései alkalmazandók.
48.	Cikk
Ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás
Jelen Szerződést ratifikálni kell, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A ratifikációs, illetve az
elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A
ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási dokumentumok letétbe helyezésekor nyilatkozatot lehet
tenni a területi hatályról.
40
49.	Cikk
Letéteményes
(1)	Jelen Szerződés letéteményese a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya.
(2)	A letéteményes késedelem nélkül értesíti a többi Szerződő Felet a ratifikációkról, elfogadásokról,
jóváhagyásokról, csatlakozásokról, fenntartásokról és elállásokról, valamint bármilyen egyéb, jelen
Szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatról.
(3)	A letéteményes az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke szerint az Egyesült
Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti jelen Szerződést.
50.	Cikk
Hatálybalépés
(1)	Jelen Szerződés 90 nappal a második ratifikációs, illetve az elfogadásról vagy jóváhagyásról
szóló okmány letétbe helyezését követően lép hatályba, a ratifikáló Szerződő Felek tekintetében. A
többi Szerződő Fél tekintetében a Szerződés 90 nappal a ratifikációs, illetve az elfogadásról vagy
jóváhagyásról szóló okmányuk letétbe helyezése után lép hatályba.
(2)	A letéteményes minden Szerződő Felet értesíti a hatálybalépés időpontjáról.
51.	Cikk
Csatlakozás
(1)	Jelen Szerződés nyitva áll a csatlakozásra az Európai Unió bármely tagállama számára.
Csatlakozáskor a csatlakozó államot a 44. Cikk alapján addig megkötött végrehajtási
megállapodások és a jelen Szerződéssel kapcsolatos bármely más megállapodások is kötik.
(2)	A csatlakozás eszközeit a letéteményesnél kell letétbe helyezni. Csatlakozáskor a csatlakozási
eszközök letétbe helyezése során nyilatkozatot lehet adni a területi hatályról.
(3)	Jelen Szerződés minden csatlakozó állam tekintetében 90 nappal csatlakozási eszközének letétbe
helyezése után, de legkorábban jelen Szerződésnek az 50. Cikkben meghatározott hatálybalépésekor
lép hatályba.
52.	Cikk
Felmondás
(1)	Jelen Szerződés határozatlan időre köttetik.
(2)	Jelen Szerződést bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja, diplomáciai úton, a
letéteményesnek eljuttatott írásbeli nyilatkozattal. A felmondás hat hónappal az írásbeli elállási
nyilatkozatot követően hatályos.
Kelt Prümben, 2005. május 27-én egy-egy eredeti példányban német, spanyol, francia és holland
nyelven. Mind a négy szöveg egyaránt hiteles. Az eredeti példányt a letéteményes őrzi, és egy hiteles
másolatot küld minden aláíró és csatlakozó államnak.
41
1. MELLÉKLET
Szerződés a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
A 17. Cikk (5) bekezdése szerinti írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:
(1)	az alkalmazás időpontját és a tartózkodás tervezett időtartamát;
(2)	a repülési adatokat (járatszámok, időpontok);
(3)	a légimarsallcsapat tagjainak számát;
(4)	az összes tag teljes nevét (vezetéknevek, utónevek), külön jelölve a csapatvezető nevét;
(5)	az útlevélszámokat;
(6)	a fegyverek gyártmányát, típusát és sorozatszámát;
(7)	a lőszerek mennyiségét és típusát;
(8)	a csapat által a feladatuk végrehajtásához szállított felszerelést.
42
2. MELLÉKLET
Szerződés a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelem leküzdése érdekében
A 28. Cikk (2) bekezdésének 1. és 2. mondata szerint használható fegyverek, lőszerek és
felszerelések:
(1)	Belga Királyság:
-	engedélyezett lőfegyverek és engedélyezett lőszerek;
-	engedélyezett paprikaspray-k és használatukhoz engedélyezett felszerelés;
-	engedélyezett könnygáz és használatához engedélyezett felszerelés.
(2)	Németországi Szövetségi Köztársaság:
-	engedélyezett lőfegyverek és engedélyezett lőszerek.
(3)	Spanyol Királyság:
-	engedélyezett lőfegyverek;
-	engedélyezett fegyverek a használójuk védelmére, a közös műveletben részt
vevő rendőri egység működési szabályzatának megfelelően, mint például
botok (vagy gumibotok), spray-k, könnygáz és használatához engedélyezett
egyéb felszerelés.
(4)	Francia Köztársaság:
-	a nemzeti jog szerint engedélyezett szolgálati fegyverek és egyéni
kényszerítőeszközök.
(5)	Luxemburgi Nagyhercegség:
-	engedélyezett lőfegyverek és engedélyezett lőszerek;
-	engedélyezett paprikaspray-k és használatukhoz engedélyezett felszerelés;
-	engedélyezett könnygáz és használatához engedélyezett felszerelés.
(6)	Holland Királyság:
-	engedélyezett lőfegyverek és engedélyezett lőszerek;
-	engedélyezett paprikaspray-k és használatukhoz engedélyezett felszerelés;
-	engedélyezett könnygáz és használatához engedélyezett felszerelés.
(7)	Osztrák Köztársaság:
-	engedélyezett lőfegyverek és engedélyezett lőszerek;
-	engedélyezett paprikaspray-k és használatukhoz engedélyezett felszerelés.
43
Közös nyilatkozat a 2005. május 27-i,
a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló
bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés alapján a Belga
Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a
Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
közötti együttműködésről
I.	Minden Szerződő Fél kijelenti:
(1)	a Szerződés 17. Cikk első bekezdésére hivatkozva, hogy jelen rendelkezés megszövegezése
nem érinti a légimarsallok alkalmazásával kapcsolatban a légijármű működése vagy
bejegyzése szerinti érintett állam hatásköreit;
(2)	a 34. Cikk (2) bekezdésének második mondatára hivatkozva, hogy:
(a)	a Szerződés 7. Fejezete alatti személyes adatátadás feltételei - amennyiben
nem az adatok automatizált keresésével vagy összehasonlításával
kapcsolatosak - már alapvetően teljesülnek az aláírás időpontjában;
(b)	a Szerződő Felek a 7. Fejezet még teljesítetlen feltételeit a lehető
leghamarabb teljesítik, különösen az automatizált keresést és
összehasonlítást illetően.
II.	A Belga Királyság kijelenti:
(1)	a Szerződésre hivatkozva, hogy a Szerződés keretei közt Belgium által átadott bármilyen
információ az illetékes belga igazságszolgáltatási hatóságok beleegyezése nélkül nem
használható fel bizonyítékként;
(2)	a 18. Cikkre hivatkozva, hogy:
(a)	a fegyvereket és/vagy lőszereket szállító légimarsallok 18. Cikk (2) bekezdés 1. pontja
szerinti légijárműből való kiszállásához mindig a belga légügyi hatóságok kifejezett
beleegyezése szükséges;
(b)	a légijárműből való kiszálláskor ezeket a fegyvereket és/vagy lőszereket a belga
légügyi hatóságok képviselőjének kell átadni, aki biztonságos megőrzésre egy zárt tárolóban
helyezi el azokat;
(c)	a légimarsallok a légijárművön kívül nem hordhatnak fegyvert és/vagy lőszert;
(3)	a 27. Cikk (3) bekezdésére hivatkozva, hogy ezen rendelkezés alkalmazása nem érinti az
igazságszolgáltatási hatóságok jogkörét.
III.	A Spanyol Királyság kijelenti, a 45. Cikk első mondatára hivatkozva, hogy álláspontja szerint
a 2000. április 19-i, „A gibraltári hatóságokkal való megállapodások az EU és az EK eszközeiről és a
vonatkozó szerződésekről” jelen Szerződésre is alkalmazhatóak, ahogy ezt a megállapodások 5.
bekezdése jelzi.
44
IV.	A Francia Köztársaság a 9. Cikkre hivatkozva kijelenti, hogy a nemzeti ujjnyomat-azonosítási
rendszeréhez (FAED) való hozzáférés a 9. Cikk szerint lehetséges, a jelenlegi nemzeti jog alapján,
annak érdekében, hogy a kompetens hatóságokat segítsék a bűnelkövetők megtalálásában és
beazonosításában, bűnügyekkel vagy más jogsértésekkel, illetve ezek előkészületével kapcsolatban,
továbbá a bűncselekmények üldözésében.
V.	A Holland Királyság a 3. és 4. Cikkekre hivatkozva kijelenti, Hollandia feltételezi, hogy az e két
Cikk szerint alkalmazandó eljárások ugyanazok lesznek, amennyiben a Szerződő Feleknek
hozzáférésük lesz Hollandia DNS-elemzési adatállományának referencia-adataihoz, a Szerződés 2.
Cikkének (2) bekezdése szerint, és joguk lesz automatizált kereséseket végezniük saját DNS-
profiljaknak a holland adatállományban tárolt DNS-profilokkal való összehasonlítására, tekintet
nélkül arra, hogy egyedi esetről van-e szó.
VI.	Az Osztrák Köztársaság a 40. Cikk (1) bekezdésére hivatkozva kijelenti, hogy az Osztrák
Adatvédelmi Bizottság, amely az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikkének első bekezdésében és
a független felügyeleti hatóság meglétét előíró 95/46/EK irányelvben foglalt követelményeknek is
megfelel, ezen rendelkezés követelményeit is teljesíti.
VII.	A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Szövetségi Köztársaság a 46. Cikk
második mondatára hivatkozva kijelentik, hogy a köztük lévő kapcsolatokban a 7. Cikk szerinti
jogsegélynyújtás során felmerülő költségeket a kérelmező Szerződő Fél megtéríti.
Prüm, kettőezer-öt május huszonhetedikén
Ez a közös nyilatkozat egy-egy eredeti példányban német, spanyol, francia és holland nyelven
készült. Az eredeti példányt a Szerződéssel együtt a Németországi Szövetségi Köztársaság
külügyminisztériuma őrzi, amely egy hiteles másolatot küld minden aláíró és csatlakozó államnak.”
A Prümi Szerződés végrehajtását szolgáló rendelkezések
4.	§ E törvény alkalmazásában automatizált keresés: olyan eljárás, amelynek során a Prümi
Szerződésben részes államnak vagy államoknak a Prümi Szerződés hatálya alá tartozó
nyilvántartásaiban található adatokat az 5-7. §-ban meghatározott magyar hatóságok számítógépes
hálózat útján lekérdezik.
5.	§ A DNS-profiloknak a Prümi Szerződés 3. Cikk (1) bekezdésében meghatározott automatizált
keresésének elrendelésére a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóságok a
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon (a továbbiakban: NEBEK) keresztül, valamint az
ügyészség és a bíróságok jogosultak, a Prümi Szerződés 6. Cikk (1) bekezdéséhez tett
Nyilatkozatban kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont igénybevételével. A nemzeti kapcsolattartó pont
a Prümi Szerződés 3. Cikk (2) bekezdésében meghatározott találatról, illetve ennek hiányáról
haladéktalanul értesíti az automatizált keresést elrendelő szervet.
6.	§ (1) Az ujjnyomat-adatoknak a Prümi Szerződés 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott
automatizált keresésének elrendelésére a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
nyomozó hatóságok a NEBEK-en keresztül, valamint az ügyészség és a bíróságok jogosultak, a
Prümi Szerződés 11. Cikk (1) bekezdéséhez tett Nyilatkozatban kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont
igénybevételével. A nemzeti kapcsolattartó pont a Prümi Szerződés 10. Cikkében meghatározott
egyezésről, illetve ennek hiányáról haladéktalanul értesíti az automatizált keresést elrendelő szervet.
(2)	A büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóságok az automatizált
keresést közvetlenül is elrendelhetik, ha az az ügy szempontjából halasztást nem tűr. Ebben az
esetben az automatizált keresés tényéről és eredményéről a NEBEK-et utólagosan tájékoztatni kell.
45
7.	§ (1) A gépjármű-nyilvántartási adatoknak a Prümi Szerződés 12. Cikk (1) bekezdésében
meghatározott, bűnmegelőzési és bűnüldözési célból való automatizált keresésének elrendelésére a
büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a Rendvédelmi
Szervek Védelmi Szolgálata a NEBEK-en keresztül, valamint az ügyészség és a bíróságok
jogosultak, a Prümi Szerződés 12. Cikk (2) bekezdéséhez tett Nyilatkozatban kijelölt nemzeti
kapcsolattartó pont igénybevételével. A nemzeti kapcsolattartó pont az automatizált keresés
eredményéről haladéktalanul értesíti az automatizált keresést elrendelő szervet.
(2)	A büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata az automatizált keresést közvetlenül is elrendelhetik, ha
az az ügy szempontjából halasztást nem tűr. Ebben az esetben az automatizált keresés tényéről és
eredményéről a NEBEK-et utólagosan tájékoztatni kell.
Módosító rendelkezések
8.	§ A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2007. évi ... törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland
Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról,
különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) alapján történő adattovábbításról vezetett adattovábbítási
nyilvántartás tartalmára nézve a Prümi Szerződés 39. Cikkét kell alkalmazni.”
9.	§ (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi
LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 32. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a § a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
[A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartás tartalmazza]
„e) a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;
f)	az arcképet;
g)	az ujj- és tenyérnyomatot és a hozzá tartozó azonosító kódot.”
(2)	A Bnyt. a 44. §-át követően a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a bűncselekmény helyszínén
rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a DNS-profil nyilvántartásban való
rögzítését követően haladéktalanul, automatizált módon össze kell hasonlítani a nemzetközi
szerződésben részes államoknak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó nyilvántartásaiban
található DNS-profilokkal.
(2)	Amennyiben az összehasonlítás a nemzetközi szerződés által meghatározott módon egyezést
eredményez, az egyezés tényéről és az összehasonlítás során külföldről átvett adatokról a DNS-
profil nyilvántartás kezelője haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy
bíróságot, amelynek eljárásában az anyagmaradvány helyszíni rögzítésére sor került.”
(3)	A Bnyt. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
46
„(3) A 2007. évi ... törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland
Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról,
különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében
létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) alapján történő adattovábbításról vezetett adattovábbítási
nyilvántartás tartalmára nézve a Prümi Szerződés 39. Cikkét kell alkalmazni.”
10.	§ A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Rendőrség a körözés végrehajtása során törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés
alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a
nemzetközi szerződés részes államainak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó gépjárműadat-
nyilvántartásaiban a nemzetközi szerződés által meghatározott automatizált keresést rendelhet el.
Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről
haladéktalanul tájékoztatja a Rendőrséget. A keresés tényéről és eredményéről az intézkedés
befejezését követően értesíteni kell a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot.”
11.	§ A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az (1) bekezdésben meghatározott
kérelem előterjesztését megelőzően, a kérelem előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása
érdekében a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve
üzembentartója adataival kapcsolatban a nemzetközi szerződés részes államainak a nemzetközi
szerződés hatálya alá tartozó gépjárműadat-nyilvántartásaiban a nemzetközi szerződés által
meghatározott automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó
pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a szabálysértési hatóságot,
illetve a bíróságot.”
Záró rendelkezések
12.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kihirdesse a Prümi Szerződés 6. Cikk (1)
bekezdésében, 11. Cikk (1) bekezdésében, 12. Cikk (2) bekezdésében, 15. Cikkében, 16. Cikk (3)
bekezdésében, 19. Cikkében, 22. Cikkében és 23. Cikk (3) bekezdésében említett nemzeti
kapcsolattartó pontokat, valamint a 24-27. Cikkeiben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokat és
tisztviselőket meghatározó Nyilatkozatokat, továbbá a 44. Cikkben említett végrehajtási
megállapodásokat.
13.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. december 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 3-11. §-ai a Prümi Szerződés 51. Cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban
lépnek hatályba.
(3)	A Prümi Szerződés, illetve e törvény 3-11. §-ai hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
47
INDOKOLÁS
a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon
átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi
Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Prümi Szerződés jelenleg a belső biztonság érdekében folytatott európai
együttműködés legelőremutatóbb vívmányának tekinthető, amely összhangban van az
Európai Unió 2009-ig szóló vonatkozó programjával, a Hágai Programmal is,
különös tekintettel annak a hozzáférhetőségi elvre (principle of availability)
vonatkozó rendelkezéseire. A Szerződéshez való csatlakozás összhangban áll Európa-
politikai prioritásainkkal, és lehetőséget ad arra, hogy a magyar bűnüldöző szervek a
tényleges csatlakozás után alkalmazhassák a Szerződésben lefektetett együttműködési
formákat, különös tekintettel a DNS-profilok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-
nyilvántartási adatok automatizált, on-line keresésére, amelyek jelentősen
egyszerűsítik és gyorsítják a bűnüldözői munkát. A Prümi Szerződés az európai
integráció elmélyítésének egyik modellje, ami leginkább a schengeni
együttműködésre emlékeztet. Ez jelenleg az egyetlen olyan konkrét kérdés az Unió
napirendjén, ahol a tagállamok közötti együttműködés lényeges mélyítéséről, az
integráció magasabb minőségi fokozatba lépéséről van szó. A Prümi Szerződéshez
való csatlakozás az állampolgárok számára is jól érzékelhető módon növeli a
rendőrség lehetőségeit a nyomozati munka során, hiszen lehetővé teszi a rendőri
erőknek, hogy kölcsönösen hozzáférjenek egymás DNS-profil és ujjnyomat-
adattáraihoz, valamint a gépjárművek regisztrációs adatbázisaihoz. Mivel az EU Bel-
és Igazságügyi Tanácsa 2007. június 12-13-ai ülésén politikai megállapodásra jutott
arról, hogy a Prümi Szerződés legfontosabb rendelkezései az uniós joganyag részévé
1
is válnak, a Szerződés kihirdetésével tartalmilag jogharmonizációs feladatnak is
eleget tesz Magyarország.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. §-ban a 2005. évi L. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Országgyűlés
felhatalmazást ad a Prümi Szerződés kötelező hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
A 2. §-ban a 2005. évi L. törvény rendelkezéseinek megfelelően az Országgyűlés
kihirdeti a Prümi Szerződést.
A 3. §-hoz
A 3. § a Szerződés német nyelvű hiteles szövegét és ennek hivatalos magyar fordítását
tartalmazza. A Prümi Szerződés rendelkezéseit részleteiben a következőkben mutatjuk
be:
1.	DNS-profilok automatizált keresése
A 2. Cikk (1) bekezdés értelmében a szerződő felek vállalják, hogy bűncselekmények
üldözésének céljára nemzeti DNS-adatbázisokat állítanak és tartanak fenn. A 2. Cikk
(2) bekezdés értelmében a szerződő felek a Szerződés végrehajtásának céljából
biztosítják a nemzeti DNS-adatbázisuk referencia-adatainak hozzáférhetőségét. A
1	2	3
referencia-adat csak a DNS nem kódolt részéből képzett DNS-profilokat és egy
1	- a külön kormányrendelet által kihirdetendő Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás (ATIA) 2.6.
pontja szerint a DNS referencia-adat a DNS-profilt, és az ehhez kapcsolt, nem DNS-specifikus adatot jelenti. A nem
DNS-specifikus adat egy azonosító szám, vagy kód, továbbá annak jelölése, hogy az melyik szerződő fél adatbázisából
származik.
2
referenciát (azonosítót) tartalmaz: tilos bármilyen olyan adatot tartalmaznia, amelyből
az adatalany közvetlenül azonosítható. A konkrét személyhez nem köthető referencia-
adatot (untraceables - nyílt nyomok, a vonatkozó magyar törvény szóhasználatában a
bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilok)
erre vonatkozóan külön meg kell jelölni. A 3. Cikk alapján a szerződő felek nemzeti
kapcsolattartó pontjai bűncselekmények üldözésének céljából automatizált keresést
végezhetnek a többi fél adatbázisában a DNS-profilok összehasonlítása céljából. A
keresés csak egyedi esetekben, és csak a keresést végző fél nemzeti jogával
összhangban gyakorolható. Amennyiben az automatizált keresés egyezést mutat a
keresés céljára megadott DNS-profil és egy másik szerződő fél adatbázisában rögzített
DNS-profil között, a keresést végző kapcsolattartó pont automatikus értesítést kap a
találatról és a referenciáról.4 Amennyiben nincs találat, erről kap értesítést. Az 5. Cikk
értelmében egyezés esetén személyes adatok és egyéb információk bármilyen további
átadása csak a megkeresett fél nemzeti joga alapján történhet, ideértve a jogsegélyre
vonatkozó szabályokat is.
Az adatvédelmi rendelkezések között található 33. Cikk (1) bekezdés 2. pont
meghatározza az automatizált keresési eljárást, miszerint ez közvetlen hozzáférést
jelent egy másik szerv gépileg feldolgozott adatállományához, ahol a keresési eljárásra
adott válasz teljesen automatizált (vagyis emberi beavatkozás nélkül, a számítógép
adja meg a keresésre, lekérdezésre a választ). A 35. Cikk specifikálja a 3. Cikk alapján
átadott adatok feldolgozhatóságát: ez kizárólag a DNS-profilok egyezésének
megállapítása; a profilok egyezése esetén a rendőrségi együttműködésre vagy
igazságügyi jogsegélyre irányuló megkeresés előkészítése és benyújtása érdekében;
illetve az adattovábbításnak a 39. Cikknek megfelelő rögzítése érdekében történhet.
2	- a DNS nem kódolt része az ATIA 2.5. szerint olyan kromoszóma-zónákat jelent, amelyek nem tartalmaznak
genetikai kifejezést, vagyis nem nyújtanak információt különleges örökletes tulajdonságokról.
3	- a DNS-profil pontos meghatározása az ATIA-ban található (2.4. pont): olyan betű- vagy számkód, amely egy
elemzett emberi DNS-minta nem kódolt részéből képzett azonosítójeleket jelent, úgy mint a különböző DNS-helyeken
(loci) található egyes vegyi alakzatok
4- az ATIA 4.3. értelmében a visszajelzés csak a következőket tartalmazhatja: a találatok száma; a keresés időpontja és
azonosítószáma; a válasz időpontja és azonosítószáma; a megkeresett fél országkódja; a megkereső és a megkeresett fél
nem DNS-specifikus adatai.
3
Az adatot átvevő fél az átadott adatot csak az összehasonlítás céljából, az automatizált
válasz nyújtása során, illetve az adattovábbítás 39. Cikknek megfelelő rögzítése
érdekében dolgozhatja fel. Az átadott adatokat az összehasonlítást és a keresésre adott
automatizált választ követően azonnal törölni kell, kivéve, ha a rendőrségi
együttműködésre vagy igazságügyi jogsegélyre irányuló megkeresés előkészítése és
benyújtása érdekében; illetve az adattovábbítás 39. Cikknek megfelelő rögzítése
érdekében van szükség további adatfeldolgozásra.
A technikai részletek az ATIA-ban kerültek megállapításra. Ennek értelmében a felek
felhasználják a létező standardokat (European Standard Set, ESS és Interpol Standard
Set of Loci, ISSOL). Annak a 24 locusnak az azonosítóit használják a DNS-
profilokban, amelyek az Interpol eljárásaiban intézményesítettek. Egy találat
megállapításához legalább 6 locusnak kell megegyeznie a profilokban. Az ATIA-ban
található ICD minden releváns technikai kérdésre kiterjed, úgy mint pl. az
alkalmazandó e-mail protokoll, a felhasználandó fájlformátum. Az adatátvitel során a
már működő TESTA II hálózatot fogják használni.
2.	DNS-profilok automatizált összehasonlítása
A 4. Cikk értelmében a felek, a 6. Cikk alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó
pontjaikon keresztül, bűncselekmények üldözésének céljára a „nyílt nyomok” DNS-
profiljait összehasonlítják a többi nemzeti DNS-adatbázis referencia-adataival. A
profilok betáplálása és összehasonlítása automatizáltan történik. A „nyílt nyomok”
DNS-profiljai csak akkor adhatóak át összehasonlításra, ha az összehasonlítást kérő
szerződő fél nemzeti joga erre lehetőséget ad. Egyezés esetén az a szerződő fél,
amelynek az adatbázisában az egyező DNS-profil található, késedelem nélkül átadja
az egyező profil referencia-adatát az összehasonlításra került profilt betápláló félnek.
4
A DNS-profilok automatizált összehasonlítása technikailag ugyanúgy történik, mint az
előző pontban ismertetett automatizált keresés, pusztán annyi a különbség, hogy a
DNS-profilban és az összehasonlítás betáplálásakor külön jelölni kell, hogy „nyílt
nyomról” van szó. Ugyanazok az adatvédelmi korlátozások (35. Cikk) vonatkoznak
erre az eljárásra is, és a 6. Cikk ugyanazt a nemzeti kapcsolattartó pontot rendeli
kijelölni az automatizált összehasonlítás elvégzésére, mint az automatizált keresésre.
Az automatizált összehasonlítás (bulk comparison/Massenabgleich) talán a
legfontosabb technikai újítása a Prümi Szerződésnek, mivel ez teszi lehetővé a
nemzeti adatbázisokban tárolt, konkrét személyekhez nem köthető DNS-profilok
összehasonlítását, amely így huzamosabb ideje megoldatlan ügyek lezárására nyújt
lehetőséget. Lényegében két aspektusa van az összehasonlításnak. A nemzeti DNS-
profil nyilvántartások összekapcsolásakor a rendszerekben tárolt valamennyi,
ismeretlen személytől származó nyílt nyom tekintetében el kell végezni az
összehasonlítást, majd a rendszer folyamatos működése során az újonnan rögzítésre
kerülő anyagmaradványokat szintén össze kell hasonlítani a külföldi nyilvántartások
profiljaival. Gyakorlatilag tehát az első, valamennyi akkor meglévő anyagmaradvány-
profil összehasonlítását követően egy, a rögzített anyagmaradványok DNS-profillá
alakítása során a munkafolyamatba állandó jelleggel beépülő rutineljárásként kell
intézményesíteni az összehasonlítást.
A Prümi Szerződés 7. Cikke a sejtanyag rögzítéséről és DNS-profilok átadásáról
rendelkezik. Ennek megfelelően, amennyiben folyamatban lévő nyomozásban vagy a
büntetőeljárás egyéb szakaszában egy, a megkeresett szerződő fél területén tartózkodó
személy DNS-profilja nem áll rendelkezésre, a megkeresett szerződő fél jogsegélyt
biztosít az adott személy sejtanyag rögzítése és vizsgálata, illetve az így nyert DNS-
profil átadása révén, ha a megkereső fél meghatározza a célt, amelyre mindezt igényli,
valamint kompetens hatósága által a nemzeti jogának megfelelően kiállított megfelelő
határozatot vagy végzést mutat be, amelyből kitűnik, hogy a sejtanyag rögzítésének és
vizsgálatának feltételei teljesülnének, amennyiben az adott személy a megkereső
5
szerződő fél területén tartózkodna, továbbá a megkeresett szerződő fél joga szerint is
teljesülnek a sejtanyag rögzítésének és vizsgálatának, illetve a DNS-profil átadásának
feltételei.
3.	Ujjnyomat-adatok automatizált keresése
A 8. Cikk értelmében a szerződő felek bűncselekmények megelőzése és üldözése
céljából létrehozott nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerük
adatbázisából biztosítják a referencia-adatok hozzáférhetőségét.5 A referencia-adat
csak az ujjnyomat-adatot és egy referenciát (azonosítót) tartalmaz: tilos bármilyen
olyan adatot tartalmaznia, amelyből az adatalany közvetlenül azonosítható. A konkrét
személyhez nem köthető referencia-adatot (untraceables - nyílt nyomok, a vonatkozó
magyar törvény szóhasználatában a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és
tenyérnyom) erre vonatkozóan külön meg kell jelölni.
A 9. Cikk szerint bűncselekmények megelőzése és üldözése céljából a szerződő felek
11.	Cikk alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontjai hozzáférnek a többi szerződő
fél automatizált ujjnyomat-azonosító rendszereinek referencia-adataihoz, annak
érdekében, hogy automatizált keresések végrehajtásával összehasonlítsák az
ujjnyomat-adatokat. A keresés csak egyedi esetekben, a keresést végző fél nemzeti
jogával összhangban végezhető. Az ujjnyomat-adat egyezése (hit-találat) esetén a
megkeresett fél automatizált módon átadja a keresést végző kapcsolattartó pontnak
valamennyi egyező referencia-adatot, találat hiányában erről kap a keresést végző fél
automatikus értesítést. A 10. Cikk értelmében az ujjnyomat-adatok közti egyezés
esetén személyes adatok és egyéb információk bármilyen további átadása csak a
megkeresett fél nemzeti joga alapján történhet, ideértve a jogsegélyre vonatkozó
szabályokat is. A 35. Cikk adatvédelmi korlátozásai az ujjnyomat-adatok automatizált
keresése tekintetében is irányadóak. Az ujjnyomat-adatok tekintetében a Prümi
5	- a szövegből következik, de az ATIA 7.2. pont ki is mondja, hogy az egyéb, daktiloszkópiai adatokat tartalmazó (pl.
menekültügyi, bevándorlási) adatbázisok ki vannak zárva a Szerződés alkalmazási köréből.
6
Szerződés nem tartalmaz a DNS-adatokra vonatkozóhoz hasonló előírást a nyílt
nyomok minden esetben való összehasonlítása tekintetében, a nyílt nyomokra ebben
az esetben ugyanaz az eljárás, az egyedileg végezhető automatizált keresés
vonatkozik, mint a konkrét személyhez köthető ujjnyomat-adatokra.
Az ATIA 8. pontja úgy rendelkezik, hogy az összehasonlításra vonatkozó kéréseket
teljesen automatizált módon, érkezési sorrendben, 24 órán belül kell teljesíteni. A
megkereső fél kérheti, hogy egy adott megkeresést soron kívül dolgozzon fel a
megkeresett fél, ebben az esetben az összehasonlítást azonnal meg kell kezdeni. Az
adatátvitel a TESTA II hálózaton történik; a naponta bevihető adatok mennyisége a
rendszer működőképessége érdekében minden szerződő félre nézve maximálva van
(9-10. pontok). Az ujjnyomat-adatokra vonatkozó ICD a keresés során az eredeti
ANSI/NIST-ITL 1-2000 standardból hatféle azonosítót rendel alkalmazni.
4.	Gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése
A Prümi Szerződés 12. Cikke értelmében bűncselekmények megelőzése és üldözése
érdekében, valamint egyéb olyan büntetendő cselekményekkel összefüggésben,
amelyek a keresést végző állam bíróságainak vagy ügyészségének a joghatósága alá
tartoznak (ez a szövegezés a magyar jogban szabálysértésnek nevezett jogellenes
cselekményeket takarja), továbbá a közrend és a közbiztonság fenntartása során a
szerződő felek lehetővé teszik a többi szerződő fél kapcsolattartó pontjainak, hogy
egyedi esetekben automatizált keresés végzésével hozzáférjenek nemzeti gépjármű-
nyilvántartásaik következő adataihoz:
-	a gépjárművek tulajdonosaira vagy üzembentartóira vonatkozó adatok;
-	a gépjárművekre vonatkozó adatok.
A keresés csak teljes alváz- vagy rendszám alapján végezhető, a keresést végző
szerződő fél nemzeti jogával összhangban.
7
A DNS-profilokkal és a daktiloszkópiai adatokkal ellentétben tehát a gépjármű-
nyilvántartások teljes adatállományában végezhető automatizált keresés, nem csupán
az egyéb (az adatalany közvetlen azonosítását lehetővé tévő) adatoktól elválasztott
referencia-adatok tekintetében. A 35. Cikk (3) bekezdés szerint a 12. Cikk alapján
átadott adatok csak a keresési eljárás automatizált megválaszolására, illetve az
adattovábbítás 39. Cikk szerinti rögzítésére használhatók fel. Az automatizált választ
követően az átadott adatot azonnal törölni kell, kivéve, ha a további feldolgozása az
adattovábbítás tényének 39. Cikk szerinti rögzítéshez szükséges. A válasz során kapott
információt a keresést végző fél kizárólag abban az eljárásban használhatja fel, amely
érdekében a keresést végezte.
Az ATIA 12. pontja értelmében a szerződő felek a TESTA II hálózatot és az
EUCARIS II (European Car and Driving License Information System) rendszert
használják a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése során.
5.	Határon átnyúló hatású, jelentős rendezvényekkel kapcsolatos együttműködés
A 13. Cikk alapján bűncselekmények megelőzése érdekében és a közrend és
közbiztonság határon átnyúló hatású, jelentős rendezvényeken való fenntartása során,
különös tekintettel a sporteseményekre vagy az Európai Tanács üléseire, a szerződő
felek megkeresésre vagy saját elhatározásuk alapján, összhangban az adatokat átadó
szerződő fél nemzeti jogával, minden, a célhoz szükséges nem-személyes adatot
átadnak egymásnak.
A 14. Cikk alapján a 13. Cikkel megegyező célból a szerződő felek megkeresésre vagy
saját elhatározásukból, az adatot átadó szerződő fél nemzeti jogával összhangban,
átadnak egymásnak személyes adatokat, ha bármilyen jogerős elítélés vagy más
körülmény annak feltételezésére ad okot, hogy az adatalany az eseményen
8
bűncselekményt fog elkövetni vagy fenyegetést jelent a közrendre és a közbiztonságra,
amennyiben az ilyen adat átadása megengedett az adatot átadó fél jogában. Az így
átadott személyes adat csak az előbb említett célra és a meghatározott eseménnyel
összefüggésben használható fel. A célok elérése esetén, vagy ha azok többé nem
elérhetőek, az adatot késedelem nélkül törölni kell. Egy év után minden esetben
törölni kell az adatot.
A Cikk megfogalmazóit a nemzetközi sporthuliganizmus (mindenek előtt a
futballhuliganizmus), valamint az utóbbi években a magasszintű politikai-gazdasági
csúcstalálkozók kapcsán elszaporodott rendbontások megfékezésének szándéka
vezette. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a sportmérkőzésekre a szurkolók egy
csoportja, a csúcstalálkozók helyszínére pedig szélsőséges politikai aktivisták azzal a
szándékkal utaznak, hogy a közrendet erőszakos módon megzavarják.
6.	Információátadás a terrorcselekmények megelőzése érdekében
A 16. Cikk alapján terrorcselekmények megelőzése érdekében a szerződő felek
egyedi esetekben átadhatnak (a szerződés opcionálisan, nem kötelezően fogalmaz)
egymásnak, erre irányuló megkeresés hiányában is, személyes adatokat és
információkat, amennyiben ez azért szükséges, mert különleges körülmények annak a
feltételezésére adnak okot, hogy az adatalanyok az EU Tanácsának a terrorizmus
leküzdéséről szóló, 2002/475/IB (2002. június 13.) számú kerethatározatának 1-3.
Cikkeiben meghatározott bűncselekményt fognak elkövetni.
Az átadható adatok köre a személyek nevére (vezetéknév és utónevek) születési
helyére és idejére, valamint a feltételezésre okot adó körülmények leírására terjed ki.
Az átadott adatok felhasználása az adatot szolgáltató fél nemzeti jogával összhangban
feltételhez köthető, amelyek kötik az adatot átvevő felet.
7.	Fegyveres légijárat-kísérők („légimarsallok”) alkalmazása
9
A 17. Cikk értelmében a szerződő felek nemzeti légiközlekedés-biztonsági
politikájukkal összhangban meghatározzák, hogy kívánnak-e légimarsallokat
alkalmazni a náluk bejegyzett légijárműveken. A légimarsallok alkalmazása a
nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló, 1944. december 7-ei Chicagói
Egyezménnyel és függelékeivel, különösen a 17. függelékkel és végrehajtási
dokumentumaival összhangban történhet, megfelelően tekintetbe véve a repülőgépek
fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és bizonyos egyéb cselekményekről szóló,
1963. szeptember 14-ei Tokiói Egyezményben meghatározott, a légijármű
parancsnokát illető jogokat, valamint összhangban bármilyen egyéb alkalmazható
nemzetközi jogi eszközzel, amennyiben ezek az érintett szerződő feleket kötelezik. A
légimarsallok rendőrtisztviselők, vagy más megfelelően képzett, a légijármű
fedélzetén a biztonság fenntartásáért felelős tisztviselők lehetnek. A felek
együttműködnek a légimarsallok képzésében, továbbképzésében és a felszerelésüket
illető ügyekben.
Annak a szerződő félnek, amely légimarsallt kíván alkalmazni, legalább három nappal
előre írásban értesítést kell küldenie annak a szerződő félnek, amelynek a repülőteréről
indul, vagy ahová érkezik a kérdéses légijárat. Közvetlen veszély esetén az értesítést
késedelem nélkül, a repülőgép leszállását megelőzően kell megadni. Az értesítésben
megadott információ bizalmasan kezelendő.
A 18. Cikk alapján megkeresésre a szerződő felek általános jelleggel engedélyezik a
többi szerződő fél által alkalmazott légimarsalloknak fegyverek, lőszerek és egyéb
felszerelés viselését a repülőtereikről induló vagy oda érkező légijáratokon. A fegyver
és lőszer csak a repülőgép fedélzetén és a repülőtér korlátozottan hozzáférhető
zónáiban viselhető, a következő feltételekkel: a fegyvert és lőszert viselő légimarsall
csak a másik szerződő fél illetékes hatósága képviselőjének kíséretében szállhat ki a
repülőgépből vagy léphet be a repülőtér korlátozottan hozzáférhető zónáiba; a
repülőgépből való kiszálláskor a fegyvert és a lőszert azonnal, kíséret alatt letétbe kell
10
helyezni az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt helyen, ahol biztonságosan,
felügyelet alatt kell azokat tárolni.
8.	Intézkedések az illegális migráció leküzdésére
A 20. Cikk értelmében a szerződő felek, közös helyzetértékelések alapján,
összhangban az EU Tanácsának 377/2004/EK (2004. február 19.) számú, a
bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendeletének
releváns rendelkezéseivel, okmánytanácsadókat helyeznek ki az illegális migráció
forrás- vagy tranzitországának tekintett államokba. Nemzeti joguknak megfelelően a
szerződő felek rendszeresen kicserélik az illegális migrációra vonatkozó,
okmánytanácsadóik tevékenységéből származó információkat. Az okmánytanácsadók
kihelyezése során az egyik szerződő fél megbízhatja a másik szerződő felet bizonyos
átmeneti koordinációs intézkedések elvégzésével.
Az okmánytanácsadók feladatai a 21. Cikk alapján kiváltképpen a következőkre
terjednek ki: a szerződő felek külképviseletei részére tanácsadás és képzés útlevél- és
vízumügyekben, különösen a hamis vagy meghamisított okmányok felismerése, az
okmányokkal való visszaélés és az illegális migráció tekintetében; a fuvarozók részére
képzés és tanácsadás a Schengeni Végrehajtási Egyezmény és a nemzetközi polgári
légiközlekedésről szóló, 1944. december 7-ei Chicagói Egyezmény 9. függeléke
alapján fennálló kötelezettségeikről, a hamis vagy meghamisított okmányok
felismeréséről és a vonatkozó bevándorlási szabályokról; továbbá tanácsadás és
képzés a fogadó országok határellenőrzési hatóságai és intézményei részére. Az
okmánytanácsadók tevékenysége nem érinti a szerződő felek külképviseleteinek és
határellenőrzési hatóságainak hatásköreit.
A 23. Cikk alapján a szerződő felek segítséget nyújtanak egymásnak a hazatelepítési
intézkedésekben, összhangban az EU Tanácsának 2004/573/EK (2004. április 29.)
11
számú, a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam
területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légi járatok szervezéséről szóló
határozatával és az EU Tanácsának 2003/110/EK (2003. november 25.) számú, a légi
úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított
segítségnyújtásról szóló irányelvével. Megfelelő időben tájékoztatják egymást a
tervezett hazatelepítési intézkedésekről, és, amennyiben lehetséges, lehetőséget adnak
a többi szerződő félnek a részvételre. A szerződő felek együttesen állapodnak meg a
hazatelepítendő személyek kísérésére és a biztonságra vonatkozó kérdésekről az
együttes hazatelepítési intézkedések során. Szükség esetén az egyik szerződő fél a
hazatelepítendő személyeket egy másik szerződő fél területén keresztül telepítheti
haza. A hazatelepítési intézkedésre vonatkozó döntést az a szerződő fél hozza meg,
amelynek a területén keresztül a hazatelepítést végrehajtják. A hazatelepítésről szóló
döntésben meg kell határozni a végrehajtás feltételeit, és ha szükséges, azokat a
korlátozó intézkedéseket, amelyeket a hazatelepítendő személyekre a döntést hozó fél
nemzeti joga alapján ki lehet szabni.
A Prümi Szerződés illegális migráció leküzdésére irányuló rendelkezései lényegében
nem jelentenek újat a hivatkozott uniós jogi aktusokban meghatározottakhoz képest.
A szerződő felek ezen rendelkezéseknek a Szerződésben való rögzítésével
tulajdonképpen arra törekedtek, hogy legalább egymás között kihasználják azokat a
lehetőségeket, amelyek az uniós jogi aktusok alapján 2003-2004. óta léteztek, ám a
gyakorlatban nemigen nyertek alkalmazást.
9.	Egyéb rendőri együttműködési formák
A 24. Cikk alapján a szerződő felek kijelölt kompetens hatóságai a rendőri
együttműködés fokozása érdekében, a közrend és a közbiztonság fenntartása és a
bűncselekmények megelőzése során közös járőrözést, valamint egyéb közös
műveleteket alkalmazhatnak, amelyekben az egyik szerződő fél kijelölt
rendőrtisztviselői vagy más hivatalos személyei a másik szerződő fél területén
12
végrehajtott műveletekben is részt vehetnek. Az a szerződő fél, amelynek területén a
művelet zajlik, nemzeti jogával összhangban, az aszerint megengedett mértékig, a
kihelyező fél államának egyetértésével felhatalmazhatja a másik szerződő fél azon
rendőrtisztviselőit, akik a területén részt vesznek a közös műveletekben, hogy a
kihelyező állam joga szerint őket megillető, a szuverenitásból fakadó jogaikat
gyakorolják. Az ilyen jogok csak a fogadó állam felügyelete alatt és főszabályként a
rendőrtisztviselőinek a jelenléte mellett gyakorolhatók. A fogadó állam felelősséget
visel az ilyen külföldi rendőrtisztviselők cselekményeiért. Minden szerződő fél közös
műveletekben résztvevő tisztviselői kötve vannak a fogadó állam kompetens
hatóságának utasításaihoz.
Az ATIA a közös járőrözésen kívül a következő közös műveleteket említi (példálózó
jelleggel, nem taxatív módon): külföldi rendőrök részvétele a közrend fenntartásában
(meghatározott helyen és ideig); felszerelés rendelkezésre bocsátása a közrend
fenntartására, esetlegesen kezelő- vagy kísérőszemélyzettel együtt. Fontos
megjegyezni, hogy a konkrét művelet mindig közös megegyezéssel, a fogadó állam
(amelynek területén a közös művelet zajlik) megkeresését követően történik, erre az
ATIA egy formanyomtatványt intézményesít (l. a D.1. mellékletet). A költségeket
eltérő megállapodás hiányában a szerződő felek maguk viselik, vagy eseti
megállapodással osztják meg.
A 24. Cikk együttműködési formái lényegében működő gyakorlatokat rögzítenek,
amelyek a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39. Cikke alapján változatos
formákban működtek és működnek szerte Európában. A közös járőrözés mellett ide
tartoznak pl. az együttesen végzett közlekedésrendészeti ellenőrzések, vagy rendőri
csapaterő, illetve felszerelések átadása tömegrendezvények biztosítása során. Ezen
együttműködési formákat részben hazánk is alkalmazza, illetve a schengeni
csatlakozás során bevezetés előtt állnak: az Rtv. 2. § (4) bekezdés generálklauzuláján
kívül a közös járőrözés specifikusan rögzítésre került a 2006. évi XXXVII. törvénnyel
kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő
13
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló,
Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződésben, ahogy a 2006. évi XCI.
törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a
határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban
folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt
Egyezményben, valamint a 2006. évi CVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar
Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló
együttműködéséről szóló, Brdoban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodásban -
osztrák viszonylatban l. az Egyezmény 18. Cikkét; szlovák viszonylatban az
Egyezmény 19. Cikkét, szlovén viszonylatban a Megállapodás 20. Cikkét.
Lényegében tehát a Prümi Szerződéshez való csatlakozás ezen Cikk tekintetében nem
hozna újat, azzal a különbséggel, hogy az együttműködés formalizáltabbá,
rutinszerűbbé válhatna.
A 25. Cikk értelmében sürgős esetekben az egyik szerződő fél rendőrtisztviselői
átléphetik egy másik, velük határos szerződő fél határát, oly módon, hogy ezen másik
szerződő félnek a határhoz közel eső területén, e fél nemzeti jogával összhangban
bármely olyan ideiglenes intézkedést megtehetnek, amelyek személyek testi épségét
fenyegető közvetlen veszély elhárításához szükségesek. Sürgős esetnek minősül,
amikor fennáll a kockázata annak, hogy a veszély materiális eredményt okoz,
amennyiben a fogadó állam rendőrtisztviselőinek beavatkozására vagy
felhatalmazására várni kell. A határt átlépő rendőrtisztviselőknek késedelem nélkül
értesíteni kell a fogadó államot.6 A fogadó államnak meg kell erősítenie az értesítés
kézhezvételét, és késedelem nélkül meg kell tennie minden szükséges intézkedést,
hogy elhárítsa a veszélyt, és átvegye a művelet irányítását. A határt átlépő
rendőrtisztviselők csak addig tevékenykedhetnek a fogadó államban, amíg ez utóbbi
meg nem tette a szükséges védintézkedéseket. A határt átlépő rendőrtisztviselők
kötelezhetőek arra, hogy kövessék a fogadó állam utasításait. A határt átlépő
6	- az értesítendő hatóságok listája és elérhetőségei az ATIA D.2 mellékletében találhatóak.
14
rendőrtisztviselőknek be kell tartani annak az országnak a jogát, amelynek a területén
tevékenykednek. Intézkedéseikért a fogadó állam viseli a felelősséget.
A Prümi Szerződés 25. Cikke a korábbinál szélesebbre tárja a lehetőséget azelőtt,
hogy egy állam rendőre egy másik szomszédos állam területén hajtson végre bizonyos
cselekményeket. A magyar jog eddig erre csak a határon átnyúló megfigyelés és a
forró nyomon üldözés esetén adott lehetőséget. A Prümi Szerződés 25. Cikke nemcsak
a bűncselekmény elkövetésén tetten ért, vagy a hatóság őrizete alól megszökött
személy üldözésének folytatását tenné lehetővé magyar területen (illetve a magyar
bűnüldözők számára külföldön), hanem engedélyezi a határ átlépését minden olyan
esetben, amikor a határhoz közel eső területen személyek testi épségét fenyegető
közvetlen veszély elhárításához szükséges intézkedést kell tenni.
A Prümi Szerződés 25. Cikk tehát a magyar jogban eddig nem ismert új
együttműködési formát intézményesít. Jogszabály-módosítást az Rtv. már idézett 2. §
(4) bekezdése, illetve a 2002. évi LIV. törvény 3. § (2) bekezdése miatt ez a
rendelkezés nem tesz szükségessé, ahogy intézményfejlesztési igénnyel sem jár,
pusztán a határos prümi államokkal (jelenleg Ausztria és Szlovénia, távlatilag
valamennyi szomszédos EU-tag) kell a gyakorlati alkalmazás mikéntjét rögzíteni.
A 26. Cikk alapján a szerződő felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak
nemzeti jogukkal összhangban a tömegrendezvényekkel és egyéb jelentős
eseményekkel, katasztrófákkal és komoly balesetekkel összefüggésben, oly módon
hogy amilyen hamar csak lehetséges, értesítik egymást az ilyen, határon átnyúló
hatással járó helyzetekről, és kicserélnek minden releváns információt; megteszik és
koordinálják a szükséges rendészeti intézkedéseket területükön a határon átnyúló
hatású helyzetekben; amennyire csak lehetséges, tisztviselőket, szakértőket és
tanácsadókat helyeznek ki, és felszerelést bocsátanak rendelkezésre annak a félnek a
megkeresésére, amelynek a területén az adott helyzet előállt. Ez a cikk nem érinti a
katasztrófák és komoly balesetek esetén biztosítandó kölcsönös segítségnyújtásról
15
szóló nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek a szerződő felek a részesei. Erre
tekintettel itt a szükséges rendőri intézkedések (pl. terület vagy közlekedési útvonal
lezárása, segélyszállítmányok felvezetése) során követendő szabályokat rögzítik, a
létező és bevált gyakorlatokra építve.
A 27. Cikk alapján a szerződő felek kompetens hatóságai megkeresésre segítséget
nyújtanak egymásnak, hatáskörükön belül, nemzeti jogukkal összhangban, a
Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39. Cikk (1) bekezdés első mondatával
megegyezően, különösen: gépjárművek tulajdonosai vagy üzembentartói
azonosításával, illetve a járművek vezetőiről, parancsnokairól vagy kapitányairól való
információ átadásával, amennyiben ez a 12. Cikk alapján nem lehetséges; vezetői vagy
hajózási engedélyekről vagy hasonló engedélyekről való információ szolgáltatásával;
személyek hollétének és lakó- vagy tartózkodási helyének megállapításával;
tartózkodási engedélyek ellenőrzésével; telefonok és más távközlési eszközök
előfizetőinek megállapításával, amennyiben ezek nyilvánosan hozzáférhetőek;
személyek kilétének megállapításával; tárgyak - úgy, mint fegyverek, gépjárművek,
hajók - eredetének megállapítása révén, kereskedelmi csatornákon való tájékoztatás-
kérés útján is; rendőrségi adatbázisokból és rendőrségi nyilvántartásokból való
adatszolgáltatás és nyilvánosan hozzáférhető más nyilvántartásokból való információ-
szolgáltatás útján; fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó sürgős riasztások és
pénzhamisításra, valamint értékpapírokkal való visszaélésre vonatkozó riasztások
kibocsátása révén; a határon átnyúló megfigyelésről, forró nyomon üldözésről és
ellenőrzött szállításról való tájékoztatás nyújtása és ezek gyakorlati végrehajtása
révén; egy személy nyilatkozattételi szándékának megállapítása révén.
Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés
végrehajtására, továbbítania kell a megkeresést a hatáskörrel rendelkező hatóságnak,
és erről értesítenie a megkereső hatóságot. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak
foglalkoznia kell a megkereséssel, és tájékoztatnia a megkereső hatóságot ennek
eredményéről.
16
A Prümi Szerződés 27. Cikke gyakorlatilag a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39.
Cikke nyomán jelenleg is folytatott rendőrségi információcsere formáinak példálódzó
felsorolásának tekinthető. A felsorolás szinte teljesen megegyezik a 2002. évi LIV.
törvény 15. §-ában a közvetlen információcsere során (szintén példálódzóan) szóba
jöhető adatfajtákkal.
A 28. Cikk szerint (amelynek hatálya nem terjed ki a „légimarsallok” tevékenységére,
l. 28. Cikk (6) bekezdés) a szerződő felek másik fél területén tevékenykedő
rendőrtisztviselői saját nemzeti egyenruhájukat, valamint a hazájukban engedélyezett
fegyvereket, lőszereket és felszerelést maguknál tarthatják. Bármelyik szerződő fél
megtilthatja bizonyos fegyverek, lőszerek, vagy felszerelés viselését területén a másik
fél rendőrtisztviselői számára. Az engedélyezett fegyverek, lőszerek és felszerelés
listája a Prümi Szerződés 2. mellékletében található: ezek csak jogos védelem esetén
használhatóak. A fogadó állam rendőrtisztviselője, aki a műveletet irányítja, egyedi
esetekben, nemzeti jogával összhangban engedélyt adhat a fegyverek, lőszerek és
felszerelés ezen túlmenő célra történő használatára. A fegyver, lőszer és felszerelés
használatára a fogadó állam joga az irányadó. A kompetens hatóságok tájékoztatják
egymást az engedélyezett fegyverekről, lőszerekről és felszerelésekről, és használatuk
nemzeti joguk szerinti feltételeiről.
A szerződő felek rendőrtisztviselői által használt járművek a fogadó államban a
fogadó állam rendőrtisztviselői által használt járművekkel azonos közúti közlekedési
szabályok alá esnek, az útvonalakra és elsőbbségi jogokra kiterjedően is.
A 29. Cikk szerint a szerződő felek ugyanazt a támogatást és védelmet biztosítják a
másik szerződő fél határt átlépő rendőrtisztviselői számára feladataik teljesítése során,
mint a saját rendőrtisztviselőik számára. A 30. Cikk értelmében a felelősségi
7	- a részletekről a szerződő felek az ATIA D.3 mellékletében adtak egymásnak tájékoztatást.
8	- részleteiben szintén l. az ATIA D.3 mellékletét.
17
szabályok a „légimarsallokról” szóló 17-18. Cikkek kivételével megegyeznek a
Schengeni Végrehajtási Egyezményéivel. A 31. Cikk alapján a szerződő felek másik
szerződő fél területén tevékenykedő rendőrtisztviselői eltérő megállapodás hiányában
ugyanolyan büntetőjogi védelem és felelősség alá esnek, mint az adott állam saját
rendőrtisztviselői. A 32. Cikk arról szól, hogy a szolgálati jogviszony tekintetében a
másik szerződő fél területén tevékenykedő rendőrtisztviselők, különösen fegyelmi
felelősségük vonatkozásában, a saját államukban alkalmazandó jog hatálya alatt
maradnak.
10.	Adatvédelmi rendelkezések
A 34. Cikk értelmében a Prümi Szerződés szerint átadott személyes adatok
feldolgozása során minden szerződő félnek olyan védelmi szintet kell biztosítania
nemzeti jogában, amely legalább egyenértékű a személyi adatok automatikus
feldolgozását illetően a személyek védelméről szóló 1981. január 28-i 108. európa
tanácsi egyezményben, ennek 2001. november 8-ai kiegészítő jegyzőkönyvében,
valamint a személyi adatok rendőrségi ágazatban való felhasználásának
szabályozásáról szóló, 1987. szeptember 17-i R(87)15 miniszteri bizottsági
ajánlásban foglaltakkal, akkor is, ha az adatfeldolgozás nem automatizált. A személyes
adatok átadása a Szerződés alapján nem kezdődhet meg, amíg a Prümi Szerződés 7.
fejezete (adatvédelmi rendelkezések) hatályba nem lépett az átadásban érintett
szerződő felek területén. A feltételek teljesülését a Miniszteri Bizottság határozatban
állapítja meg.
A 35. Cikk általánosságban is rögzíti az adatfeldolgozás célhoz kötöttségét ((1)
bekezdés): a személyes adatot átvevő fél az adatot csak arra a célra dolgozhatja fel,
amelyre azt a Szerződéssel összhangban átadták. Egyéb célra az adatot csak az adatot
kezelő szerződő fél előzetes hozzájárulásával, az átvevő fél nemzeti jogával
összhangban lehet feldolgozni. Ilyen felhatalmazás akkor adható, ha a más célra való
feldolgozás az adatot kezelő szerződő fél nemzeti jogában megengedett. A 35. Cikk
18
(2)-(3) bekezdései a DNS-profilok és az ujjnyomatok referencia-adatainak, valamint a
gépjármű-nyilvántartások adatainak automatizált keresése vagy összehasonlítása során
az adatfeldolgozás célhoz kötöttsége tekintetében teljesítendő további szabályokat
tartalmazzák, amelyeket a korábbiakban már ismertettünk.
A 36. Cikk alapján az átadott személyes adatokat csak olyan hatóságok, testületek és
bíróságok dolgozhatják fel, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a 35. Cikkben említett
célok megvalósítása során. Más szervezeteknek az adat csak akkor továbbítható, ha
erre az adatot átadó szerződő fél előzetesen felhatalmazást adott, és az az adatot
átvevő szerződő fél jogával összhangban áll.
A 37. Cikk értelmében a szerződő felek biztosítják az adatok pontosságát és
időszerűségét. Amennyiben az adatalany tájékoztatása nyomán vagy egyéb módon
kiderül, hogy helytelen adatot adtak át, vagy olyan adatot, amelyet nem lett volna
szabad átadni, erről azonnal értesíteni kell az adatot átvevő szerződő felet vagy
feleket. Az érintett fél vagy felek kötelesek az adatot helyesbíteni vagy törölni. Az
átadott adatot akkor is helyesbíteni kell, ha az helytelen. Ha az adatot átvevő szervezet
okkal feltételezi, hogy az átvett adat helytelen, vagy törölni kellene, azonnal
tájékoztatnia kell erről az adatot átadó hatóságot. Azt az adatot, amelynek pontosságát
az adatalany vitatja, és amelynek pontossága vagy pontatlansága nem állapítható meg,
az adatalany kérésére jelzéssel kell ellátni, a szerződő felek nemzeti jogával
összhangban. A jelzést csak a szerződő felek nemzeti jogával összhangban, az
adatalany kérésére, vagy egy kompetens bíróság vagy független adatvédelmi hatóság
döntése nyomán lehet eltávolítani. Azt az átadott személyes adatot, amelyet nem lett
volna szabad átadni vagy átvenni, törölni kell. A jogszerűen átadott vagy átvett adatot
is törölni kell, ha az már nem szükséges arra a célra, melyre átadták - ha olyan
személyes adatot adtak át, amelynek átadását nem kérték, az átvevő testületnek
azonnal ellenőriznie kell, hogy ez az adat szükséges-e az átadás céljára. A jogszerűen
átadott vagy átvett adatot szintén törölni kell, ha lejárt az átadó szerződő fél nemzeti
jogában meghatározott maximális megőrzési idő, amennyiben az adatot átadó testület
19
tájékoztatta az átvevő testületet erről az időtartamról az adatátadás időpontjában. Ha
okkal feltételezhető, hogy a törlés sértené az adatalany érdekeit, az adatot törlés
helyett a nemzeti joggal összhangban zárolni kell. A zárolt adat csak arra a célra
adható át vagy használható fel, amely miatt nem törölték.
A 38. Cikk értelmében az adatot átadó és átvevő testületek lépéseket tesznek annak
biztosítására, hogy a személyes adatokat hatékonyan védik véletlen vagy jogosulatlan
megsemmisítésük, véletlen megsemmisülésük, a jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan
vagy véletlen megváltoztatásuk és jogosulatlan továbbításuk ellen. Az automatizált
keresési eljárás technikai specifikációjának sajátosságai garantálják, hogy a
legfejlettebb technikai intézkedéseket hozzák meg az adatvédelem és adatbiztonság,
különösen az adatok bizalmassága és sértetlensége biztosítására; hogy a kompetens
hatóságok által elismert rejtjelzési és jogosultsági eljárásokat használják, amennyiben
általánosan hozzáférhető hálózatokat vesznek igénybe, és hogy a keresések
megengedhetőségét a 39. Cikk (2), (4) és (5) bekezdésével összhangban
ellenőrizhessék.
A 39. Cikk értelmében minden szerződő fél garantálja, hogy a személyes adatok
valamennyi nem-automatizált átadása és átvétele a kereső és az adatot kezelő testület
által is rögzítésre kerüljön annak érdekében, hogy az átadás megengedhetősége
igazolható legyen. A rögzítésnek a következőkre kell kiterjednie: az átadás oka, az
átadott adat, az átadás dátuma, valamint a keresést végző és az adatot kezelő testületek
neve vagy referenciája. A 3., 9. és 12. Cikkek alapján végzendő automatizált keresésre
és a 4. Cikk szerinti automatizált összehasonlítás során csak a nemzeti kapcsolattartó
pontok megfelelő jogosultsággal rendelkező tisztviselői végezhetnek automatizált
keresést vagy összehasonlítást. Az ilyen tisztviselők listáját a többi szerződő fél,
illetve a felek független adatvédelmi hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.
Minden szerződő fél biztosítja, hogy az automatizált keresés vagy összehasonlítás
során a személyes adatok átadása és átvétele rögzítésre kerül, a találat elérésére vagy
hiányára is kiterjedően. A rögzítésnek tartalmaznia kell az átadott adatot, az átadás
20
pontos idejét és a keresést végző, valamint az adatkezelő testület nevét vagy
referenciáját. A keresést végző félnek rögzítenie kell a keresés okát, a keresést végző
tisztviselő azonosítóját, valamint a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő
azonosítóját is.
Az adatot rögzítő testületnek a szerződő felek kompetens adatvédelmi hatóságainak
kérésére a rögzített adatot a kérés vételét követően legfeljebb négy héttel a hatóság
rendelkezésére kell bocsátania. A rögzített adatokat csak az adatvédelem
érvényesülésének figyelemmel kísérése és az adatbiztonság biztosítása során lehet
felhasználni. A rögzített adatot megfelelő intézkedésekkel kell védeni a helytelen vagy
illetéktelen felhasználás ellen, és legfeljebb két évig őrizhetőek meg. Ezt követően a
rögzített adatokat haladéktalanul törölni kell.
A személyes adatok átadása és átvétele jogszerűségének ellenőrzése a szerződő felek
független adatvédelmi hatóságainak a feladata (Magyarország vonatkozásában ez
nyilvánvalóan az Adatvédelmi Biztos Hivatalának hatáskörébe tartozik). Bárki kérheti
ezeket a testületeket, hogy ellenőrizzék személyi adataik feldolgozásának
jogszerűségét, nemzeti jogukkal összhangban. Az ilyen kérésektől függetlenül
ezeknek a testületeknek és az adatrögzítést végző testületeknek véletlenszerűen
ellenőrizniük kell az adatok átadását. Az ilyen ellenőrzések eredményét felügyeleti
célból a független adatvédelmi hatóságok 18 hónapig őrzik, ezután haladéktalanul
törölni kell. A szerződő felek független adatvédelmi hatóságai a többi szerződő fél
bármely adatvédelmi hatóságát felkérhetik, hogy gyakorolja hatásköreit, a rá
vonatkozó nemzeti joggal összhangban. A független adatvédelmi hatóságok ellátják a
kölcsönös együttműködéshez szükséges felügyeleti feladataikat, különösen célzott
információcsere révén.
A 40. Cikk értelmében egy, a nemzeti jog alapján hatáskörrel rendelkező testület
kérésére, a nemzeti joggal összhangban információt kell adni az adatalany részére,
személyazonossága megállapítását követően, indokolatlan költségek nélkül,
21
általánosan érthető szóhasználattal és elfogadhatatlan késedelem nélkül, a személyét
illetően feldolgozott adatokról, ezek eredetéről, az adatot megkapott személyről vagy
csoportokról, az adatfeldolgozás céljáról és jogalapjáról. Ezen túlmenően, az adatalany
jogosult a helytelen adatok kijavítását és a jogtalanul feldolgozott adatok törlését
kezdeményezni. A szerződő felek biztosítják, hogy az adatvédelemhez fűződő
jogainak sérelme esetén az adatalany keresetet nyújthasson be egy független
bírósághoz vagy törvényszékhez az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikk (1)
bekezdés értelmében, vagy független felügyelő hatósághoz fordulhasson az EU
Tanácsának 95/46/EK (1995. október 24.) számú, a személyes adatok feldolgozása
vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló
irányelv 28. Cikke alapján, valamint hogy lehetősége legyen kártérítést vagy jogszerű
jóvátétel egyéb formáját kérnie. Ezen jogok gyakorlásának részletes szabályait és a
joggyakorlás esetleges korlátozásának indokait annak az államnak a nemzeti joga
határozza meg, ahol az adatalany gyakorolja ezeket a jogokat.
Ha az egyik szerződő fél egy testülete a Szerződés alapján személyes adatot adott át, a
másik szerződő fél adatot átvevő testülete a sérelmet szenvedett féllel szemben a
nemzeti joga alapján fennálló felelőssége keretében nem állíthatja, hogy az átadott
adat pontatlan volt. Ha kártérítést ítélnek meg az adatot átvevő testülettel szemben
amiatt, hogy az átadott adat pontatlan volt, az adatot átadó szerződő félnek ezt a
kártérítést maradéktalanul meg kell téríteni az adatot átvett testület részére.
A 41. Cikk értelmében a szerződő felek kérésére az adatot átvevő fél értesíti az adatot
átadó felet az átadott adatok feldolgozásáról és annak eredményéről.
A Szerződés további Cikkei a nemzetközi szerződések szokásos, formális elemeit
tartalmazzák.
22
A 4. §-hoz
A 4. § értelmező rendelkezésben határozza meg az 5-7. §-okban
intézményesített automatizált keresési eljárások számára az automatizált keresés
fogalmát. Az ATIA 2.13 pontjában található definícióhoz hasonlóan a Javaslat szerint
a törvény alkalmazásában az automatizált keresés olyan eljárás, melynek során a
Prümi Szerződésben részes államnak vagy államoknak a Prümi Szerződés hatálya alá
tartozó nyilvántartásaiban található adatokat az 5-7. §-okban meghatározott magyar
hatóságok a Prümi Szerződéshez tett Nyilatkozatokban meghatározott nemzeti
kapcsolattartó pontok igénybevételével számítógépes hálózat útján lekérdezik.
Az 5-7. §-okhoz
Az 5-7. § a Szerződés 3., 9. és 12. Cikkeiben előírt automatizált keresések hazai
szabályozását tartalmazza. Maga az automatizált keresés olyan, az esetleges jogsegély
iránti megkeresések szükségességének megállapítását szolgáló cselekmény, illetve
módszerbeli újítás, amely eddig egyetlen jogszabály által sem szabályozott. Mivel
olyan specifikus cselekményről van szó, amely az eddigi együttműködési kereteken
kívül áll, időben a hagyományos jogsegélyt megelőzi, továbbá mivel erre csak a Prümi
Szerződés alapján kerülhet sor, ezeket az alapvetően hatásköri szabályokat
szükségtelennek tartjuk más törvénybe beépíteni, ezért „A Prümi Szerződés
végrehajtását szolgáló rendelkezések” cím alatt a kihirdető törvény más jogszabályba
be nem épülő rendelkezéseiként helyeztük el őket.
-	A DNS-profilok automatizált kereséséhez a jogi háttér lényegében rendelkezésre áll.
A bűnügyi nyilvántartás részét képező, a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KH) kezelésében álló DNS-
profil nyilvántartásunkban az adatkezelés célja a bűnügyi nyilvántartásról szóló 1999.
évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 38. §-a szerint konform a Prümi
Szerződés szabályával. („A DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott
bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása a
23
büntetőeljárás során.”) A Bnyt. 46. § (1) bek. c) pont alapján a DNS-profil
nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak: a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség,
bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló
jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi
kötelezettségvállalásban foglaltak szerint. A Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása
tehát csak a módszerek tekintetében jelentene újítást, a hatályos jogi szabályozást a
bejövő keresések miatt módosítani nem kell. Jelenleg a DNS-minták, illetve profilok
összehasonlítására irányuló eljárási jogsegély-megkeresések a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központon (a továbbiakban: NEBEK), a Legfőbb Ügyészségen, vagy
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon keresztül jutnak el a munkát
adatfeldolgozóként ténylegesen elvégző Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez
(BSZKI). A BSZKI-nál az adatfeldolgozás jelenleg is automatizált, a DNS-profilokat
pedig azonosító számmal, a személyadatoktól elválasztva tárolják. A BSZKI által
használt CODIS-rendszer kompatibilis a hasonló külföldi nyilvántartásokkal (ugyanezt
a rendszert használja pl. Hollandia is). A Prümi Szerződés alapján az online
kapcsolatot kellene megteremteni a BSZKI és a részes államok hasonló nyilvántartásai
között.
A magyar hatóságok által a külföldi adatbázisokban végezhető kereséseket illetően
egy fokkal bonyolultabb a helyzet. A keresésre csak büntetőeljárásban kerülhet sor. Ez
azt jelenti, hogy a nyomozó hatóságok (jelenleg: Rendőrség, Határőrség, Vám- és
Pénzügyőrség), az Ügyészség és a bíróságok lehetnek olyan helyzetben, hogy
elrendeljék/megrendeljék a keresés elvégzését. A keresés betáplálása mindenképpen a
BSZKI feladata kell, hogy legyen, hiszen az Intézet tárolja valamennyi DNS-profilt az
országban, és csak ők rendelkeznek azzal a technikával és szaktudással, amelynek
során egy anyagmaradványból, szájnyálkahártya-törletből vagy hajmintából DNS-
profil készíthető. A három nyomozó hatóság ilyen irányú megkereséseinél tekintettel
kell lenni az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban NEBEK tv.) 3. § (1)
24
bekezdés rendelkezésére, miszerint „A magyar bűnüldöző szerv a nemzetközi
bűnüldözési szervezettel, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerződésben
részes állammal folytatott együttműködése során a Rendőrség szervezetébe tartozó
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján
továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést
vagy egyéb intézkedést.” Ezért a három nyomozó hatóságon belül a konkrét
nyomozati munkát végző egységektől érkező lekérdezési igényeket a NEBEK-hez kell
becsatornázni, és a NEBEK-nek kell ezeket a BSZKI felé továbbítani. Ez külön
törvénymódosítást nem igényel, a végrehajtás részletei enélkül (pl. intézkedés,
együttműködési megállapodás útján) dolgozandók ki.
Összességében tehát a három nyomozó hatóság a NEBEK-en keresztül, az Ügyészség
és bíróságok rendelhetik meg a BSZKI-nál a keresés lefuttatását. Ehhez a BSZKI és a
megrendelők között nem szükséges hálózati összeköttetést kiépíteni, hiszen a
megrendelő szervek vagy név alapján kérhetik a keresést (ekkor a BSZKI a már tárolt
profilok közül keresné ki a megfelelőt és vetné egybe a külföldi nyilvántartásokkal)
vagy az általuk rögzített, illetve levett anyagmaradványt, szájnyálkahártya-törletet,
hajmintát adják át a BSZKI-nak (amely ezt először, ilyen feladatra az országban
egyedüliként alkalmas intézményként, profillá alakítja, majd ennek alapján végzi el a
keresést).
A Javaslat 5. §-a a fentieknek megfelelően kimondja, hogy a nyomozó hatóságok a
NEBEK-en keresztül, az Ügyészség és a bíróságok a Szerződésben részes államok
DNS-profil nyilvántartásaiban automatizált keresést végeztethetnek a Szerződés 6.
Cikke alapján kijelölésre kerülő nemzeti kapcsolattartó pont segítségével, a
kapcsolattartó pont pedig a találatokról értesíti a „megrendelőt”.
-	Az ujjnyomat-adatok kapcsán a Prümi Szerződés vonatkozó cikkeinek való
megfeleléshez a DNS-profilokhoz hasonlóan nem annyira jogalkotásra, mint
intézményfejlesztésre van szükség. A nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító
25
rendszer rendelkezésre áll, a bűnügyi nyilvántartás részét képező daktiloszkópiai és
fényképnyilvántartásban. A Bnyt. 30. §-a szerint „A daktiloszkópiai és
fényképnyilvántartás célja a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek
azonosítása, illetve kizárása, a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági
eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más
hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának
megállapítása.”: mivel a nyilvántartásba kizárólag büntetőeljárás keretében kerülnek
adatok, ezért a nyilvántartás megfelel a Prümi Szerződés rendelkezéseinek. Ennek a
nyilvántartásnak szintén a KH az adatkezelője, míg a BSZKI adatfeldolgozóként látja
el a tényleges feladatokat. A BSZKI-nál alkalmazott AFIS-rendszer kompatibilis a
prümi államokban használt rendszerekkel, pusztán az összekapcsolás technikai
feltételeit kell megteremteni.
A Bnyt. 37. § (1) bek. d) pont alapján a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból
adatigénylésre jogosultak: a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság,
nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló
jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi
kötelezettségvállalásban foglaltak szerint. Hasonlóan a DNS-profilok kapcsán
írottakhoz, ebben az esetben sem látjuk úgy, hogy a hatályos törvényszövegen a Prümi
Szerződéshez való csatlakozás miatt (a külföldről „bejövő” keresések tekintetében)
módosítani kellene. A Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása csak a módszerek
tekintetében jelentene újítást.
A magyar hatóságok által elrendelt/megrendelt keresés tekintetében a DNS-
profiloknál írottak ebben az esetben is irányadóak. A Javaslat 6. §-a ennek
megfelelően rögzíti, hogy a Rendőrség, a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség a
NEBEK-en keresztül, az Ügyészség és a bíróságok a Szerződésben részes államok
9	- a 2002. évi LIV. törvény 14-15. §-ai alapján az RSZVSZ, a Rendőrség, a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség a
külföldi állam illetékes szervével információcserét közvetlenül is folytathat, ha az információcsere az ügy
szempontjából halasztást nem tűr (a közvetlen kapcsolatfelvételről a NEBEK utólag értesítendő). Ennek megfelelően
kivételes esetként arról is rendelkezni kell, hogy az említett bűnüldöző szervek hasonló feltétel alapján közvetlenül, a
26
bűnmegelőzési és bűnüldözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásaiban automatizált
keresést végeztethetnek a Szerződés 11. Cikke alapján kijelölésre kerülő nemzeti
kapcsolattartó pont segítségével, a kapcsolattartó pont pedig a találatokról értesítené a
„megrendelőt”.
-	A gépjármű-nyilvántartási adatok tekintetében a Prümi Szerződéshez való
csatlakozás a hazai jogi környezet és szervezetrendszer részéről gyakorlatilag nem vet
fel problémát. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
(Kknyt.) 19. § (1) bek. i) és k) pontok alapján a közúti közlekedési nyilvántartásból
adatigénylésre jogosultak „a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi
kötelezettségvállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat...
külföldi bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján.” A Prümi Szerződés kitétele,
hogy ti. a gépjárművek tulajdonosaira vagy üzembentartóira vonatkozó adatok, illetve
a gépjárművekre vonatkozó adatok lehetnek automatizált keresés tárgyai,
megfeleltethető a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmának (l. Kknyt. 7-12. §).
A külföldről érkező automatizált keresések tehát kezelhetőek a hatályos
törvényszöveg alapján. A magyar hatóságok által elrendelt/megrendelt lekérdezések
tekintetében az ujjnyomat-adatok kapcsán írottak irányadóak: vagyis a három
nyomozó hatóság, továbbá a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ),
az Ügyészség és a bíróságok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a keresés elvégzését
igényeljék, amennyiben erre bűncselekmények megelőzése vagy üldözése során kerül
sor. Tehát a korábbi esetekhez hasonlóan itt is azt rögzíti a Javaslat 7. §-a, hogy az
RSZVSZ, a Rendőrség, a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség a NEBEK-en
keresztül,10 az Ügyészség és a bíróságok a Szerződésben részes államok közúti
közlekedési nyilvántartásaiban automatizált keresést végeztethetnek a Szerződés 12.
NEBEK közbejötte nélkül is fordulhassanak lekérdezési igénnyel a kijelölt kapcsolattartó ponthoz.
10	- a 2002. évi LIV. törvény 14-15. §§-ai alapján az RSZVSZ, a Rendőrség, a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség a
külföldi állam illetékes szervével információcserét közvetlenül is folytathat, ha az információcsere az ügy
szempontjából halasztást nem tűr (a közvetlen kapcsolatfelvételről a NEBEK utólag értesítendő). Ennek megfelelően
kivételes esetként arról is rendelkezni kell, hogy az említett bűnüldöző szervek hasonló feltétel alapján közvetlenül, a
NEBEK közbejötte nélkül is fordulhassanak lekérdezési igénnyel a kijelölt kapcsolattartó ponthoz.
27
Cikk (2) bekezdés alapján kijelölésre kerülő nemzeti kapcsolattartó pont segítségével,
a kapcsolattartó pont pedig a keresés eredményéről értesítené a „megrendelőt”.
A gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése körében a Prümi
Szerződés szövege lehetővé teszi a közrend és a közbiztonság fenntartása során
végzendő kereséseket. Ez azt jelenti, hogy a keresésre nem csupán konkrét
bűncselekmény megelőzése vagy üldözése során vagy szabálysértési eljárásban
kerülhet sor, hanem a közbiztonságért és közrendért felelős szerv (a Rendőrség)
egyéb, a közbiztonság és a közrend fenntartására szolgáló hatásköreinek gyakorlása
során is élhet az automatizált keresés lehetőségével. Ezek a hatáskörök a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.) rögzítettek, a gyakorlatban
a leginkább a tárgykörözés (l. Rtv. 36. §-át, illetve a személy- és tárgykörözésről
szóló 2001. évi XVIII. törvényt) és az Rtv. 44-45. §-aiban szabályozott
közlekedésrendészeti intézkedés során releváns, hogy a külföldi nyilvántartások
igénybevételére sor kerüljön (pl. ha az Rtv. 45. § alapján egy külföldi rendszámú
autót közlekedésrendészeti intézkedés során a közterületről elszállíttatnak, a
tulajdonos/üzembentartó kilétének megállapítása során a „prümi” államok gépjármű-
nyilvántartásaiban végezhető automatizált keresés igen nagy segítség lenne).
A külön törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés - tekintettel az Rtv. 2.§
(4) első mondatára, továbbá a közlekedésrendészeti feladatoknál az Rtv. 44.§ (1)
bekezdés bevezető részében a külön jogszabályokra történő utalásra - szilárd jogi
alapot teremt a Prümi Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek a Rendőrség által
történő alkalmazásához; annál is inkább, mivel a Szerződéssel megnyíló új
lehetőségek - ti. a szerződő államok nyilvántartásaiban történő automatizált keresés -
a Rendőrség ezirányú feladataiban, hatáskörének gyakorlásában nem hoz
érdemi változást, csupán az ellenőrzés - személyes adatkezeléssel sem járó -
eszközrendszerét gazdagítja. Mindezek alapján a közlekedésrendészeti intézkedéssel
összefüggésben végezhető automatizált keresés miatt az Rtv. szövegének
módosítására nincs szükség.
28
A 8. §-hoz
A Szerződés 39. Cikke a Kknyt. 32. §-ától eltérően rendelkezik az
adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról, a Kknyt. alapján ugyanis a szolgáltatott
adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét, míg a 39. Cikk ezt előírja.
Ezért a Kknyt. 32. §-a módosításra szorul annak kimondása érdekében, hogy a Prümi
Szerződés alapján történő adattovábbítás nyilvántartása során a Prümi Szerződés 39.
Cikke alkalmazandó.
A 9. §-hoz
-	A bűnügyi nyilvántartás részét képező daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban az
adatfeldolgozás automatizált, az ujjnyomatok AFIS-azonosítószámmal11, a
személyadatoktól elválasztva tároltak. A szakmai szervek javaslata alapján, a
referencia adat képzésének elősegítése céljából, figyelemmel arra, hogy a feldolgozási
gyakorlat jelenleg is így valósul meg, szükséges a jogszabályi háttér technikai jellegű
módosítása: ennek során célszerű a Bnyt. 32. §-ának rendelkezéseit a DNS-profil
nyilvántartás adattartalmát meghatározó 40-41. §-okhoz hasonló formában
újraszabályozni: a Javaslat ennek megfelelően kimondja, hogy a daktiloszkópiai és
fényképnyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot,
az arcképet, az ujj- és tenyérnyomatot és a hozzá tartozó azonosító kódot.
-	A Prümi Szerződés DNS-profilok automatizált összehasonlítására vonatkozó
rendelkezéseinek megfelelő szabályok a Bnyt.-ből jelenleg teljes mértékben
hiányoznak. Mivel itt egy minden esetben elvégzendő műveletről van szó, erről
magában a Bnyt.-ben indokolt rendelkezni, méghozzá azon a ponton, ahol az
adatoknak a DNS-profil nyilvántartásában való rögzítéséről van szó, vagyis a Bnyt.
43-44. §-aihoz kapcsolódóan. Rögzíteni kell, hogy erre a (az adatrögzítési folyamatba
automatizmusként beépülő) mozzanatra (ti. az összehasonlításra) csak törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése alapján van lehetőség.
11	- AFIS: Automated Fingerprint Identification System (Automatizált Ujjnyomat-azonosító Rendszer).
29
Ezen túlmenően, amikor a BSZKI értesítést kap valamelyik külföldi részes állam
kapcsolattartó pontjától, hogy egyezést észleltek a BSZKI-nál található adattal, akkor
logikusan a BSZKI-nak azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget, bíróságot kellene
értesítenie, amelytől az adatot a Bnyt. 44. § szerinti adatszolgáltatás útján kapta (ez
magában a Prümi Szerződésben nem került kimondásra, a Szerződés hallgat arról, a
nemzeti jogra bízza, hogy ha az automatizált összehasonlítás eredménnyel jár, mi a
teendő. Mivel a DNS-profil nyilvántartásba mindig valamely nyomozó hatóság,
ügyészség vagy bíróság intézkedése nyomán kerül az anyagmaradvány - gyakorlatilag
egyébként ismeretlen személytől származó, a bűncselekmény helyszínén rögzített
anyagmaradványt szinte kizárólag a rendőrségi nyomrögzítők „produkálnak” -, az
összehasonlítás akkor nyer értelmet, ha ez a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság
értesítést kap arról, ha van egyező DNS-profil, és hogy mely állam nyilvántartásában.
Ennek az információnak a birtokában az említett hatóságok dönthetnek arról, hogy
kezdeményeznek-e jogsegélyt.). A Javaslat 10. § (2) bekezdése ilyen tartalommal iktat
egy új 44/A. §-t a Bnyt.-be.
Az automatizált összehasonlítás egyéb követelményekkel nem jár, mivel technikailag
egy és ugyanazon műveletről van szó, mint az automatizált keresésnél. Ezért a
műszaki fejlesztési igényre és a kapcsolattartó pont meghatározására az előző pontban
írottak itt is irányadóak.
-	A Szerződés 39. Cikke a Bnyt. 53. §-ától eltérően rendelkezik az
adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról, a Bnyt. alapján ugyanis a szolgáltatott
adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét, míg a 39. Cikk ezt előírja.
Ezért a Bnyt. 53. §-a módosításra szorul annak kimondása érdekében, hogy a Prümi
Szerződés alapján történő adattovábbítás nyilvántartása során a Prümi Szerződés 39.
Cikke alkalmazandó.
A 10. §-hoz
30
A Javaslat 8. §-ának indokolásában írottaknak megfelelően a 11. § oly módon
módosítja a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvényt, amely a
gépjármű-nyilvántartási adatok közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében
végzett automatizált keresésének a Prümi Szerződésben lehetővé tett formáját képezi
le. A módosítás értelmében a Rendőrség a körözés végrehajtása során törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa,
illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a nemzetközi szerződés részes
államainak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó gépjárműadat-
nyilvántartásaiban automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a
nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alapján meghatározott nemzeti
kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja
a Rendőrséget. A keresés tényéről és eredményéről az intézkedés befejezését követően
értesíteni kell a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot.
A 11. §-hoz
A Prümi Szerződés 12. Cikke a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresését
szabálysértési ügyekben is lehetővé teszi („egyéb olyan büntetendő cselekményekkel
összefüggésben, amelyek a keresést végző állam bíróságainak vagy ügyészségének a
joghatósága alá tartoznak”). A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI.
törvény 26. §-ának a Javaslat szerinti módosítása ezt a lehetőséget teremti meg a
magyar hatóságok számára.
A 12. §-hoz
A 13. § felhatalmazza a Kormányt, hogy a Prümi Szerződéshez való csatlakozáskor
szükséges, a nemzeti kapcsolattartó pontokat, illetve egyes cikkek alkalmazásában a
hatáskörrel rendelkező hatságok és tisztviselők meghatározását, továbbá a
transzparencia érdekében az Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodást
rendeletben kihirdesse. A Kormány döntése értelmében a Nyilatkozat a DNS-
31
profilokkal, az ujjnyomat-adatokkal és a gépjármű-nyilvántartási adatokkal
kapcsolatos feladatok nemzeti kapcsolattartó pontjaként a Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát nevesíti, tekintettel arra, hogy ez a
szerv a bűnügyi nyilvántartás, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás kezelője. Az
első két említett adatbázis kapcsán ismételten megjegyzendő, hogy a gyakorlatban a
kapcsolattartó pont feladatait a DNS-profil nyilvántartást és a daktiloszkópiai és
fényképnyilvántartást adatfeldolgozóként ténylegesen üzemeltető Bűnügyi Szakértői
és Kutatóintézet fogja ellátni, és e két adatbázis kapcsán a szükséges technikai
fejlesztés is itt valósul meg. A határon átnyúló, jelentős rendezvényekkel, a
terrorcselekményekkel és a fegyveres légijárat-kísérőkkel kapcsolatos nemzeti
kapcsolattartó pontokként a Nyilatkozat a hazai szervezetrendszernek megfelelően az
Országos Rendőr-főkapitányságot nevesíti.
Az illegális migráció elleni intézkedések kapcsán kijelölendő nemzeti kapcsolattartó
pontok tekintetében az okmánytanácsadókra vonatkozó kapcsolattartó pont feladatait a
Nyilatkozat értelmében a Határőrség Országos Parancsnoksága (a rendőrségi-
határőrségi integrációt követően az Országos Rendőr-főkapitányság), míg a
hazatelepítési intézkedésekre vonatkozó kapcsolattartó pont feladatait a Bevándorlási
és Állampolgársági Hivatal látja majd el.
A 24-27. Cikkek hatálya alá tartozó hatóságok és személyek kijelölésekor a
Nyilatkozat, tekintettel arra, hogy a Prümi Szerződés várható hatálybalépésével
nagyjából egyidejűleg sor kerül a Rendőrség és a Határőrség integrációjára, a
Határőrséget és a Határőrség állományának tagjait külön már nem nevesíti az egyéb
rendőri együttműködési formák kapcsán. Tekintettel azonban arra, hogy önálló
bűnüldöző szervként a továbbiakban is működik a Vám- és Pénzügyőrség, amely a
2002. évi LIV. törvény értelmében határon átnyúló együttműködés folytatására is
jogosult, tagjai pedig rendőri intézkedési jogosítványokkal rendelkeznek, a
Nyilatkozat külön szól róluk ebben a vonatkozásban. A Nyilatkozat kormányrendeleti
32
szintre helyezésével biztosított, hogy a hazai szervezetrendszerben bekövetkező
esetleges későbbi változások ne indukáljanak törvénymódosítást.
A 13. §-hoz
A 14. § a törvény hatálybalépését 2007. december 1-jével, illetve a 2005. évi L.
törvény rendelkezéseinek megfelelően a szükséges diplomáciai eljárás befejezéséhez
kötötten rögzíti.
33