﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3659. számú
törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2007. szeptember
2007. évi.....törvény
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
1. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a
(1)	bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya alá tartozik:]
„h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével
együtt nem járó kutatása és kinyerése;
i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai;
j) az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék kezelése;
k) az a)-j) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges
létesítmények és berendezések."
2.	§
A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet engedélyezi:]
„h) az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék kezelését."
3.	§
A Bt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a
bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az
átvevő nyújtja be."
4.	§
A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányajáradék mértéke - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után
keletkező értéknek:
a)	a kőolaj, a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó
földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt
földgáz esetében 30%-a,
b)	az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében
ba)	J %-a, ahol
1
P - A x
k
J = ....... x 100
P
J: a bányajáradék százalékos mértéke,
P: a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú
szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára,
A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban
k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő
években évenként az ipari - élelmiszeripar nélküli - belföldi értékesítés
árindexével növekszik.
bb)	30%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-
ot nem éri el,
c)	a nagymélységű nem konvencionális eljárással termelt földgáz, a magas
inertgáz tartalmú földgáz és a széndioxid gáz esetében 12%-a,
d)	az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi
nyersanyagok esetében 5%-a,
e)	szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a,
f)	egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.
A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - ásványvagyon-
gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti."
5.	§
A Bt. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hatósági engedély alapján történő bányászati tevékenység végzésére a Bt.
13. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni."
6.	§
A Bt. a következő új 22/B. §-sal egészül ki:
„22/B. § (1) A geotermikus energia kutatásának engedélyezésére és a kutatás
hatósági felügyeletére a földtani kutatás engedélyezésének és hatósági
felügyeletének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből
(geotermikus védőidom) szabad.
(3)	A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.
(4)	A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata
nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem
engedélyezhető.
(5)	A geotermikus védőidomról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet."
7. §
2
A Bt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek
esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok
várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve
rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet
határozatban állapítja meg."
8. §
A Bt. 26/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
e § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha
a)	a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt
engedély hiányában elmulasztja,
b)	a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
c)	jogutód nélkül megszűnik.
(7)	A bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottját - pályáztatást követően
- a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.
(8)	A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a hivatalos lapjában -
szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is - meghirdeti."
9.	§
A Bt. 26/B. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező
jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben
bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. A bányatelek
módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni."
„(5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet
határozattal a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős
határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-
nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának
kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a
környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is
fennállnak."
10.	§
A Bt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a
bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy hulladékkezelés során következik
be, a környezetvédelmi továbbá vízügyi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és
vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos
üzemzavar körét a miniszter rendeletben állapítja meg."
3
11. §
A Bt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e
§ a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett bányászati célú mélyfúrásokkal
kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december
31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a
mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.
(5)	A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó -
a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló - tájrendezési tervet
készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani.
(6)	Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését,
amelyek hasznosításra kerülnek. A hasznosításra vonatkozó felülvizsgálat
elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt."
12.	§
(1)	A Bt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt
a)	műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,
b)	e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,
c)	a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési,
önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen, vagy azt
elmulasztva,
d)	az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék kezelésére
vonatkozó szabályok megsértésével,
e)	a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó
szabályoktól eltérően
gyakorolja."
(2)	A Bt. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei
teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség
teljesítésének, ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és
rehabilitációs munkálatait is, pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós
szerződésben a bányavállalkozó ajánlata alapján, a bányafelügyelet az engedélyben
biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. Ha a
bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a
bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység
megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti."
13.	§
A Bt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(3) A földalatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú
hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak
végrehajtását ellenőrzi."
14.	§
(1)	A Bt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a
külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi,
építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és
földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a
bányák földalatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki."
(2)	A Bt. 43. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési
támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a
bányatelek jogosultja, külön jogszabály szerint földgáztárolói, -szállítói és -elosztói,
PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves
mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag
bányajáradék-köteles része értékének 0,3%-a, egyebekben az engedélyes
tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,3%-a. A bányafelügyelet
eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A felügyeleti díj - legfeljebb a
tárgyévre megállapított fizetési kötelezettség erejéig - csökkenthető a fizetésre
kötelezett által a bányafelügyelet eljárásaiért a tárgyévben megfizetett igazgatási-
szolgáltatási díjak összegével."
15.	§
A Bt. 43/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányahatósági eljárásokban, ha az eljárás több mint 20 ingatlantulajdonost
és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet
hatósági közvetítőt vehet igénybe."
16.	§
A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő o)-r) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében
foglaltakra -:]
„n) az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék kezelése, az ehhez
szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és
üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása,
o) az a)-n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott
nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése
és elbontása,
5
p) a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének
növeléséhez és az adatok nyilvántartásához fűződő állami érdek érvényesítése,
q) a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem
szempontjainak érvényesítése,
r) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a
hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása."
17.	§
(1)	A Bt. 49. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„4. „Bányászat (bányászati tevékenység)": ásványi nyersanyagok kutatása,
feltárása és kitermelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati
tevékenységnek minősül:
a)	a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a
szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,
b)	a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c)	az ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladék helyben történő
kezelése,
d)	a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
e)	a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
f)	a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra
történő kialakítása és hasznosítása, továbbá
g)	a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia
kutatás, kinyerés és hasznosítás is."
(2)	A Bt. 49. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„6. „Előkészítés" a kitermelést közvetlenül követő tevékenység - ideértve az ehhez
tartozó zagytározó létesítését, használatát és megszüntetését -, amely magában
foglalja az ásványi nyersanyagok üzemi gyűjtését, szállítását, fizikai elválasztását,
felaprózását, osztályozását, kioldását és mechanikai fizikai, biológiai, termikus vagy
kémiai módszerekkel történő dúsítását, a kőolaj, földgáz tisztítását, szétválasztását,
de nem ideértve az olvasztást, a termikus gyártási folyamatokat és a kohászati
eljárásokat."
(3)	A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„11. „Geotermikus energia": a földkéreg belső hőenergiája."
(4)	A Bt. 49. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„21. „Meddőhányó": az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt
kitermelt és attól leválasztott szilárd meddőanyagok felhalmozott tömege."
6
(5)	A Bt. 49. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„26. „Szolgáltatásra köteles földtani adat": azok a földtani adatok, amelyeket
földtani vagy ásványi nyersanyagkutatás, kitermelés során a bányavállalkozó
közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer."
(6)	A Bt. 49. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„32. „Meddőanyag": egy adott ásványinyersanyag-kitermelőhely vonatkozásában
az olyan ásványi anyag,
-	amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül,
de elkülönült kőzettestben fordul elő és
-	amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése
szükségessé teszi és
-	amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte."
(7)	A Bt. 49. §-a a következő 37-39. pontokkal egészül ki:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„37. „Magas inertgáz tartalmú földgáz": az olyan földgáz, amelyben a nem éghető
gázok (joghatású méréssel meghatározott) aránya eléri, vagy meghaladja az 50
(térfogat) %-ot.
38.	„Nagymélységű nem konvencionális eljárással termelt földgáz": az olyan
földgáz, amelyet 4000 méternél mélyebb, alacsony áteresztőképességű tárolókból
rétegserkentési technológia alkalmazásával termelnek.
39.	„Egyéb gázok és termékei vezetéke": tartozékaival és alkotórészeivel együtt az
a szállító-, elosztó csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy
ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő
üzem, feldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a
felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve
az országhatárig szállítja.
A vezetékek alkotórészei:
-	indító- és átadóállomás,
-	a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó,
töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére
szolgáló berendezés,
-	a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és
berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító
szolgáltatás hozzáférési pontjáig."
18.	§
A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések
ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek
közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik."
7
19. §
(1)	A Bt. 50/A. §-ának (1) bekezdése a következő p)-r) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„p) a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,
q) a 26/A. § (7) bekezdése szerinti pályázat tartalmi követelményeire,
r) a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére"
[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]
(2)	A Bt. 50/A. §-a (2) bekezdésének i), pontja helyébe a következő rendelkezés
lép, és e bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
„i) az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról
és termelésről szóló, valamint az ásványvagyon-gazdálkodással, továbbá az
ásványinyersanyag-kitermelés során keletkező hulladékkal kapcsolatos jelentés
elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbítás és a közzététel
rendjének,
j) a földtani szakértői engedélyek kiadására vonatkozó szabályoknak"
[rendeletben történő megállapítására.]
20. §
A Bt. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a
szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek
megadásának és felhasználásának feltételeiről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az
ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a
2004/35/EK irányelv módosításáról, 3. cikke 3. és 8. pontja, 14. és 19. cikke."
21. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Bt. 16. §-át követő cím, a Bt. 20. §-a (2) bekezdése c) pontjának „energetikai
hasznosítás céljából" szövegrésze, a Bt. 20. §-a (14) bekezdésének „az állami
földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleményének figyelembevételével"
szövegrésze, 43. §-a (7) bekezdésének „ illetőleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott
állami feladatokat" szövegrésze, 51. § a) pontjának „valamint" szövegrésze,
b)	a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/B. §-ának (9) bekezdése, valamint
8
a 17/C. §-a (2) bekezdésének „az állami földtani feladatokat ellátó közigazgatási
szerv szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá" szövegrésze.
(3)	E törvény 5. §-ában foglaltakat e törvény hatályba lépését követő egy év
elteltével kell alkalmazni.
(4)	A Bt. 36. §-ának (5) bekezdése szerinti tájrendezési terv kidolgozását és
jóváhagyásra történő beterjesztését, valamint a (6) bekezdésben szereplő
felülvizsgálatot e rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni.
(5)	Ez a törvény az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék
kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i
2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 3. és 8. pontjának,
valamint 14. és 19. cikkének való megfelelést szolgálja.
9
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az ágazati-szakmai törvények közül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt
(a továbbiakban: Bt.) az Országgyűlés 1993. április 20-ai ülésnapján fogadta el. Az
eltelt 14 év alatt a Bt. jelentősebb módosításáról az 1997. évi XII. törvény, majd a
földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény rendelkezett. Az utolsó módosítás a
bányatörvény földgáziparral kapcsolatos szabályrendszerét érintette. A jelen
módosítási javaslat alapvető indokai a következők:
-	a 2006/21/EK irányelv (a továbbiakban: az irányelv) jogharmonizációja;
-	a földtani és bányászati szakigazgatást érintő 2007. évi változások;
-	a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos jogbiztonság növelése;
-	a bányászati engedélyezési eljárás korszerűsítése;
-	a magas inertgáz tartalmú földgáz kitermelésnek ösztönzése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Bt. tárgyi hatályát indokolt kiterjeszteni az irányelv tárgyi hatályának megfelelően.
A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontját a geotermikus energiáról módosítani kell a
törvény szóhasználatának megfelelően az egységes jogalkalmazást elősegítendő.
A 2. §-hoz
A Bt. 5. §-ának (1) bekezdését ki kell egészíteni az ásványinyersanyag-kitermelés
során keletkező hulladék kezelésének bányafelügyeleti engedélyezésével.
A 3. §-hoz
A Bt. 6. §-ában a bányászati jog átruházási eljárásban szükséges a kérelmező
személyét rögzíteni, mivel az eljárások során bizonytalanságot okoz, ha két
kérelmező (átadó és átvevő) is felléphet. Az átvevő személye mellett szól, hogy a
bányafelügyeleti hozzájárulás megszerzéséhez benyújtandó kérelemnek az
átruházási megállapodáson kívül az átvevő jognyilatkozatait és jogállására
vonatkozó igazolásokat kell tartalmaznia.
A 4. §-hoz
A bányajáradék mértékét a Bt. 1993-ban 12%-ban állapította meg mind kőolajra,
mind fölgázra. A törvény elfogadásakor a kőolaj szabadáras volt, a földgáz hatósági
áras, a kőolaj világpiaci ára 20USD/hordó körül ingadozott.
10
2003-ban a földgáz piaci ár bevezetésekor a lakossági kompenzációs rendszer
finanszírozási forrásának biztosítás érdekében az 1998 előtt termelésbe állított
mezők bányajáradékát az importárhoz igazodóan egy formula szerint állapította meg
a törvény, amelynek mértéke meghaladja a 60%-ot. Az 1998 után termelésbe állított
mezőkről származó földgáz bányajáradéka a kőolajjal azonosan 12%-ban lett
meghatározva.
A bányajáradék fenti mértékének megállapításakor 25-30USD/bbl-es árprognózisok
voltak. 2005-ben a kőolajárak gyors növekedése idején sem prognosztizáltak
40USD/hordó olajárnál magasabbat, amely azonban 2006-ban már meghaladta a
70USD/hordó árat, és átmeneti csökkenés után újra 70USD/ hordó feletti az olajár.
Analóg a helyzet a földgáz esetében is, mert a földgáz árak a kőolaj árakat követik.
A tartósan magas olajárak indokolttá teszik a 12 %-os bányajáradék növelését 30%-
ra.
A járadék emelés nem érintené a nagy mélységű - 4000m-nél mélyebbről - nem
konvencionális eljárással termelt földgáz járadékát, és 12% maradna a nagy inertgáz
tartalmú (a metán tartalma kisebb mint 50%) földgáz járadéka is. Az első esetben a
makói medencében nagy mélységben lévő gázokról van szó, amely rendkívül
kockázatos és még ha sikerülne is a termelésbe állítás, az bizonyosan nagyon drága
lenne, és alacsony járadék mellett sem biztos a megfelelő jövedelmezőség.
A 5. §-hoz
A bányászati tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok egységesítését
szolgálja a módosítás. A koncesszió és a hatósági engedély alapján bányászati
tevékenységet végzők azonos elbírálás alá esnek.
A 6. §-hoz
A Bt. kiegészítése indokolt egy 22/B. §-sal a geotermikus energia kutatása, kinyerése
és hasznosítása engedélyezésének sajátos szabályairól. Ennek fontos elemei a
liberalizált földtani kutatás; a védőidom, amely biztosítja a kizárólagos kinyerést; és a
létesítmények műszaki-biztonsági felügyelete.
A 7. §-hoz
A Bt. 26. §-a (3) bekezdésének módosítását a kormányzati szerkezetátalakítással
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 96. §-ának (4)
bekezdése teszi szükségessé.
A 8. §-hoz
A Bt. 26/A. §-ának (6) bekezdésében felsorolt esetekben a bányafelügyelet a
bányavállalkozó bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot
átruházásra a bányafelügyelet honlapján, a Bányászati Közlönyben -
szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is - meghirdeti.
11
A jelenlegi szabályozás szerint (Bt. Vhr. 22. § (6)) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
(továbbiakban: KVI) ruházza át a bányászati jogot a pályázat alapján kijelölt
kérelmezőnek.
Ez az eljárás számtalan aggályt vet fel (pl.: a KVI-re vonatkozó szabályokkal
ellentétes a Bt. Vhr. pályáztatásra vonatkozó rendelkezése).
Ezen ellentmondások kiküszöbölését szolgálja a módosítás, amikor a
bányafelügyeletet jogosítja fel a törvény az új jogosított személyének hatósági
határozatban történő kijelölésére, hasonlóan a bányatelek megállapítási eljáráshoz.
A 9. §-hoz
A Bt. 26/B. §-ában a bányatelek módosításnak az ásványi nyersanyagok
elhelyezkedésén kívül más oka is lehet (pl. gazdasági megfontolás). A hatályos
szabályozás felesleges korlátozást tartalmaz. A módosítás megengedhetőségének
feltételessége ellenben biztosítja a bányafelügyelet számára azt a jogi lehetőséget,
hogy az állam érdekét (az ásványvagyon-védelmi, ásványvagyon-gazdálkodási
feltételek érvényesítésével) biztosítani tudja.
A 10. §-hoz
A „Súlyos balesetek és súlyos üzemzavarok" fejezet kibővítését az irányelv indokolja.
Az irányelv megalkotásának központi eleme volt az ilyen balesetek elkerülése
(l. nagybányai gátszakadás).
A 11. §-hoz
A Bt. módosítása azt a célt szolgálja, hogy a szénhidrogénre meddő, vagy a
használaton kívüli, az aktuális gazdasági paraméterek mellett gazdaságos
szénhidrogén termelésre nem alkalmas kutak más célú hasznosítása lehetővé
váljon. A fölösleges kútfelszámolás nem érdeke az államnak, mert új vállalkozások
indulását akadályozhatja meg, illetve az állami tulajdonú meddő kutak esetében
költségvetési kiadást eredményezhet.
A 12. §-hoz
A Bt. 41. §-ának kibővítését két további ponttal az irányelv hatálya alatti és a
geotermikus energiával kapcsolatos jogosulatlan vagy szabálytalan tevékenységek
szankcionálása teszi szükségessé. Ugyanitt a pénzügyi garancia-köteles
tevékenységek kiterjesztése az irányelv rendelkezéseinek megfelelően elősegíti a
környezeti károkozásért történő helytállást.
A 13. §-hoz
A Bt. 42. §-a (3) bekezdésének módosítását a kormányzati szerkezetátalakítással
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 96. § (4) bekezdése
teszi szükségessé.
A 14. §-hoz
12
A Bt. 43. §-a (3) bekezdésének módosítását a Bt.-ben meghatározott földtani feladat
indokolja és az IRM korábbi véleménye alapján a hatásköröket törvényben kell
megállapítani.
A 43. § (9) bekezdésének módosítását, azaz a vegyes finanszírozást az intézményi
átalakulás teszi szükségessé. Az átalakulás előtt a Magyar Bányászati Hivatal saját
bevételeiből gazdálkodott, a Magyar Geológiai Szolgálat és a SZESZEK
költségvetési támogatást kapott. Az új intézmény „örökli" a bányafelügyelet saját
bevételeit, ugyanakkor a beolvasztott tevékenységek forrása részben központi
költségvetési támogatás.
A felügyeleti díj korábbi bevezetésének hatásait vizsgálva az a tapasztalat, hogy a
bányavállalkozók egy köre (amelyek csekély mértékű bányászati tevékenységet
végeznek) a befizetett felügyeleti díj nagyságát jóval meghaladó igazgatás-
szolgáltatási díj-kedvezményben részesül a meglévő mentesség alapján.
A módosítás azt a cél szolgálja, hogy a tárgyévre megállapított felügyeleti díj
mértékéig történjen a mentesítés, az e fölötti igazgatás-szolgáltatási díjat ezen
vállalkozóknak is meg kell fizetni. Ennek összesített hatása évente legfeljebb 10 MFt
lehet, de megakadályozza, hogy a bányavállalkozók a hatályos jogszabály által
biztosított kedvezménnyel visszaéljenek, illetve olyan kép alakuljon ki, mintha a sokat
fizetők mentesítenék a keveset fizetőket, amely versenyellenes állapot lenne.
A 15. §-hoz
A Bt. 43/B. §-ának módosítása pontosítja, hogy mely eljárások keretében kell
alkalmazni a hivatkozott rendelkezést.
A 16. §-hoz
A 44. § kibővítése a bányafelügyelet földtani hatáskörének definiálásával szintén a
Magyar Geológiai Szolgálat bányafelügyeletbe történő beolvadása miatt indokolt.
Ez évtizedes hiányt pótol. A további kiegészítést az irányelv miatt kell megtenni.
A 17. §-hoz
A 49. § fogalom-meghatározásait több helyen javasolt módosítani, főként az
irányelvben megadott definícióknak megfelelően, valamint a magas inertgáz tartalmú
földgáz és a nagy mélységű nem konvencionális eljárással termelt földgáz
megfogalmazásával.
A 18. §-hoz
A Bt. 50. §-a (5) bekezdésének módosítását a kormányzati szerkezetátalakítással
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 96. § (4) bekezdése
teszi szükségessé.
A 19. §-hoz
A Bt. 50/A. § felhatalmazás-módosításaira részben az intézményi átalakulás miatt
volt szükség. Ilyenek a földtani adatszolgáltatásról, a földtani szakértői engedélyekről
kiadandó rendeletek.
13
A 20. §-hoz
Az irányelvre történő utalás a Bt. 51. §-ában a jogharmonizáció kötelező eleme.
A 21. §-hoz
A Bt. 17. §-a előtti cím törlése szükséges, a szakaszt 2003-ban törölték, a
geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása nem koncesszió keretében
történik, így nem a II. Részben van a helye.
A Bt. 20. § (2) c) módosítása is a tárgyi hatálynak és az (1) bekezdésnek
(„a kitermelt ... geotermikus energia után az államot ... bányajáradék illeti meg")
megfelelő pontosítás, ezt a szakaszon belüli ellentmondást oldja fel.
A (3) bekezdés lehetőséget teremt a nem társasági formában tevékenykedő
bányavállalkozóknak gazdasági társaság létrehozására. A (4) bekezdés a 36. § (6)
bekezdésben szereplő felülvizsgálatra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza.
14