﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3806. számú
törvényjavaslat
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. szeptember

2007. évi..........törvény
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése,
átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a
szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1.	§
Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a
Magyar Köztársaság területén végzett
aa)	befektetési szolgáltatási tevékenységre,
ab)	befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban:
kiegészítő szolgáltatás),
ac)	árutőzsdei szolgáltatásra,
b)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más
tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más
állam területén végzett határon átnyúló
ba)	befektetési szolgáltatási tevékenységére, és
bb)	kiegészítő szolgáltatására, és
c)	az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki
a)	arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás
kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha
árjegyző, vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren
kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,
b)	arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az
anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
c)	arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok
kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
d)	arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag
da)	anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és
2
db)	munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően
végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
e)	arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége
során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban;
f)	arra a személyre vagy szervezetre, aki áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős
ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott megállapodással saját
számlára kereskedik,
g)	a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), az Államadósság Kezelő Központ Zrt-
re (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: kincstár), a
Központi Bankok Európai Rendszerének tagjára vagy bármely más, erre feljogosított
szervezetre, illetve a képviseletükben eljáró bármely személyre.
3.	§
(1)	Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő
szolgáltatás nyújtására - a 13. §, 22. §, 24. §, 37-39. §, 98-105. §, 121. §, 158-170. § és 173-
175. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző
vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - 8. § (5) bekezdése, 13. §, 22. § (1)-(3)
bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 98-99. §, 104-105. §, 121. §, 131-139. § kivételével - a
befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés
befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3)	A Tpt. szerinti befektetési alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és
kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetőleg szolgáltatása
tekintetében a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmaznia.
(4)	Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az
5.	§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet azzal, hogy e
tevékenysége tekintetében a 111-116. §-ban foglaltakat is alkalmaznia kell.
II.	FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
4.	§
(1)	Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.
(2)	E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
1.	anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző
befolyást gyakorol,
2.	ÁÉKBV: a Tanács 85/611/EGK irányelve alapján létrehozott, átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető forma,
3.	árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy
pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa
meghatározott árakon,
4.	áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog
módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
3
5.	átruházható értékpapír: az az értékpapír, amelyet a forgalomba hozatala helye szerinti
állam joga ilyenként ismer el,
6.	befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz
az ügylet lebonyolításában,
7.	befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt.
szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,
8.	befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre
szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat,
körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési
vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos
tájékoztatást,
9.	befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély
alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége
keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem
értve a 3. §-ban meghatározottakat,
10.	befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg
egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a)	összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát
birtokolja,
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei
tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c)	létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére,
11.	csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett
megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve
több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja
maga után,
12.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan,
korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
13.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam,
14.	EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely
befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző
befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-
államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi
holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik
benne,
15.	EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság,
amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési
viszonnyal nem rendelkezik,
16.	elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely
szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az
elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben
4
meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet. Származtatott ügyletek
elszámolását végző elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében további
feltétel, hogy az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet elszámolási rendszere a
székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott
ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének
megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen,
17.	elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a)	rendszeresen működik,
b)	működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a
szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c)	olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi
letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt,
18.	ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
19.	első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy,
akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,
20.	eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,
a)	amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és
közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül
részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben
meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális
kötelezettségeit, vagy
b)	amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a
mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja,
21.	EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
22.	EU-szintű holding társaság anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
23.	értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a
kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy
a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a
szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a
kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
24.	értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett
értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,
25.	értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
26.	értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális
kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat,
amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési
vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére
és forgalmára vonatkozik,
27.	felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési
szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató
5
által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem
értve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,
28.	fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,
29.fogadó	tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a
befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve
tevékenységet végez, vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan
rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti
EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,
30.	harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,
31.	induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,
32.jegyzési	garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve
megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás
meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír
lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,
33.	kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a
vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különb özetből, valamint egyéb ár-
vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott
pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott
megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,
34.	kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy
között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet
egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,
35.	kollektív befektetési forma: az azonos szerződési feltételek mellett, az ügyfelek által
átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és
működtetett befektetési forma, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára
portfoliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként az ügyfelek közvetve
vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást,
36.	központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer (a továbbiakban:
KHR),
37.	központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
38.	külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem a
Magyar Köztársaság területén van,
39.	különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási
ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító
alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,
40.	lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,
41.	leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző
befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az
anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
42.	letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való
nyilvántartása és kiadása,
6
43.	letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a
törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az
óvadék kezelésével összefüggő készpénzforgalom lebonyolítását,
44.	limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb
áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,
45.	megbízás teljesítése az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó
megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,
46.	meghatalmazott: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, amely az általa képviselt egyetlen befektetési vállalkozás teljes körű és
feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésé
vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára (a
továbbiakban: függő ügynök) és rendelkezik az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt
tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedéllyel,
47.	miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
48.	minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,
49.	pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a
befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint, vagy a
befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt-ben
meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy
a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,
50.	pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre
szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,
51.	pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti
forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,
52.	portfoliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre
meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára
pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a
megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a
nyereséget közvetlenül viseli,
53.	referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
54.	referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg
értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,
55.	rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett
keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén
biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott
piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,
56.	repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának
átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy
meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett,
meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a
vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet
(szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem
rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt
(óvadéki repóügylet),
7
57.	saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,
58.	szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
59.	szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. §
szerint ilyennek minősül,
60.	származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz,
mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
61.	székhely szerinti tagállam :
a)	ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a
lakhelye vagy tartózkodási helye található;
b)	ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az
EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
c)	ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a
nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-
állam, amelyben a központi irodája található,
62.	szoros kapcsolat: az ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő
kapcsolat azzal, hogy ha egy vállalkozás olyan vállalkozással áll ellenőrző befolyásnak
minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik
személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban
állónak kell tekinteni, valamint azzal, hogy az azonos vállalkozás ellenőrző befolyása alatt
álló vállalkozások közötti kapcsolatot is szoros kapcsolatnak kell tekinteni,
63.	szponzor: olyan hitelintézet, amely
a)	eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy
b)	az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre
értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet,
64.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
65.	ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
66.	ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
67.	ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
68.	üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom,
69.	vezető állású személy :
a)	a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és felügyelő bizottság tagja,
b)	a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak
közvetlen helyettese, és
c)	minden olyan személy, akit a létesítő okirat, vagy a működésre vonatkozó bármely
belső szabályzat ilyenként határoz meg.
8
MÁSODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE
III.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS
5.	§
(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység
keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett
a)	megbízás felvétele és továbbítása,
b)	megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
c)	sajátszámlás kereskedés,
d)	portfoliókezelés,
e)	befektetési tanácsadás,
f)	pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére
vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),
g)	pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó
kötelezettségvállalás nélkül, és
h)	multilaterális kereskedési rendszer működtetése.
(2)	Kiegészítő szolgáltatásnak minősül
a)	a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó
ügyfélszámla vezetése,
b)	a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton
előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
c)	a befektetési hitel nyújtása,
d)	a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az
egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
e)	a valutával és devizával történő saját számlás kereskedés abban az esetben, ha ez
befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik,
f)	a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,
g)	jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,
h)	a 6. § e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz
kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.
6.	§
Pénzügyi eszköz
a)	az átruházható értékpapír,
b)	a pénzpiaci eszköz,
c)	a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
9
d)	az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős
ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más
származtatott megállapodás, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai
leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e)	az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-
megállapodás, valamint bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet
pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása
szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más
megszűnési okot,
f)	az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más
származtatott megállapodás, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy
azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,
g)	az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező,
áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint
bármely más származtatott megállapodás, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem
kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy
rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,
h)	a hitelkockázat átruházását célzó származtatott eszköz,
i)	a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású
gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához
kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy
bármely más származtatott megállapodás, eszköz, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni,
vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint készpénzben
kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,
k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez,
intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi
származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely
szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele,
elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik, vagy rendszeres pótbefizetési
kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében
meghatározott származtatott ügylet.
7.	§
(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak
befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.
(2)	Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban
meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.
(3)	A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét a
Magyar Köztársaság területén fióktelepén keresztül végezheti.
(4)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar
Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.
10
8. §
(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4), és (6)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható.
(2)	A külföldi befektetési vállalkozás - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési
vállalkozást - fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg
kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel
rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar
Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, vagy fióktelepet akkor
létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység
végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetőleg a 27. § (8)
bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.
(4)	Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély befektetési szolgáltatási
tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.
(5)	A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő
szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag
a)	a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,
b)	részvénykönyvvezetést,
c)	részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,
d)	a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi
engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,
e)	a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, és
f)	értékpapír-kölcsönzést,
és kizárólag a Magyar Köztársaság területén folytathat.
9.	§
(1)	Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben
meghatározott eszközökre vonatkozóan
a)	megbízás felvételét és továbbítását,
b)	megbízás végrehajtását az ügyfél javára,
c)	sajátszámlás kereskedést,
d)	a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi
engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,
e)	a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
f)	befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését
végezheti.
(2)	Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet
a)	áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni
értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,
11
b)	az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog,
valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott termék, és
c)	a 6. § e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.
10.	§
(1)	Árutőzsdei szolgáltatást - a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - árutőzsdei
szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.
(2)	Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott
a)	személyi feltételek,
b)	műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és
c)	az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli,
nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások
teljesítése esetén nyújtható.
(3)	Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást a Magyar Köztársaság területén
csak fióktelepén keresztül nyújthat.
11.	§
(1)	Árutőzsdei szolgáltatás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet
engedélyével nyújtható.
(2)	A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha
rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott
tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
IV.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTA TÓ MŰKÖDÉSÉNEK
TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
Az informatikai rendszer
12. §
(1)	Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott
kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében
meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató a tevékenysége ellátásához használt
informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozást alakít ki, valamint gondoskodik
az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszer kitér az információtechnológiával szemben
támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és
kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az
informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente
felülvizsgálja és aktualizálja.
12
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az
informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza
a szervezeti és működési rendet, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a
folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
kidolgozza az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai
ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.
(6)	A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal
arányos módon gondoskodni kell legalább:
a)	a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és
visszakereshető azonosításáról,
b)	az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és
teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c)	a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói
adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük,
felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),
d)	olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából
kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg
önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események
kezelésére,
e)	a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f)	az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
g)	a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági
kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket tesz és rendelkezik legalább
a)	az informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal,
valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b)	olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve
támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító,
illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c)	a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások
folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az
ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát
biztosító - megoldásokkal,
d)	olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos
elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés
és változáskezelés fenntartását,
e)	az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és
környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja,
visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer
helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül
lehetővé teszik,
13
f)	jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló
rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban
meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan
megőrizzék, és
g)	a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló
tervvel.
(8)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a (7)
bekezdés e) pontjában meghatározott biztonsági mentéseket kockázati szempontból
elkülönítetten és tűzbiztos módon tárolja, valamint gondoskodik a mentések forrásrendszerrel
azonos szintű hozzáférés-védelméről.
(9)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál
mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és
működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b)	az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok
szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c)	az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási
rendszerének,
d)	az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e)	az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f)	az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és
g)	az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész
nyilvántartásának.
(10)	A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább
a)	a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b)	a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c)	a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás
tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,
d)	a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez
történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
e)	a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és
f)	a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(11)	Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei
szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez
szükséges informatikai ismeretet.
Az induló tőke
13.	§
(1)	A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kivétellel - legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.
14
(2)	Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, és
a)	az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább
százhuszonötezer euró,
b)	az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor
legalább ötvenezer euró
összegű induló tőkével rendelkezik.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél
pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer
euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-állam ok területére kiterjedő szakmai
felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió
euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.
14.	§
Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha
a)	részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy
b)	korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább
tízmillió forint
induló tőkével kell rendelkeznie.
15.	§
(1)	A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra -
kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét
a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett
tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.
(3)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan
hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem
rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni
részesedéssel.
(4)	Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében -
az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
(5)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs
tőke követelményt nem kell alkalmazni.
(6)	A 13. §-ban euróban meghatározott
a)	induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,
b)	felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján
érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
15
V.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTA TÓ MŰKÖDÉSÉNEK
SZERVEZETI FELTÉTELEI
16. §
(1)	A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató
részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként
működhet.
(2)	A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei
szolgáltatóra a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra az Sztv., a
külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(3)	A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a
központi irodáját is a Magyar Köztársaság területén jelöli ki.
17.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek
működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti
felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével,
tevékenységének jellegével és összetettségével -
a)	lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg
ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,
b)	biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy
fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez
vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,
c)	az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve
ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,
d)	átlátható legyen,
e)	erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív
megítélést.
(2)	Az a befektetési vállalkozás, amely összevont felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a
100. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési
vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.
18.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és
megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás
a)	biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz
más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás,
illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől
vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő
jogok védelmére,
b)	biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos
követését,
16
c)	megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek
alkalmazottja, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa
foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi
eszközt - az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában - sajátjaként használja
vagy arról sajátjaként rendelkezzen,
d)	megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől
eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,
e)	biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,
f)	biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra
vonatkozó előírások teljesülését, valamint
g)	biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás
teljesülését,
ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség
biztosítását is.
(2)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és
informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie
a)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi
helyzetének megállapítására,
b)	az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz
állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és
c)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
Belső ellenőrzési szervezeti egység
19.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől
független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására
vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely
a)	elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító
engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési
vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk
elérhetőségét,
b)	biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések,
hiányosságok feltárását, és
c)	elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés
esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.
(2)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti
egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki és
személyét bejelenti a Felügyeletnek.
17
Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység
20. §
(1)	A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési
szervezeti egységet alakít ki, amely
a)	felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,
b)	elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,
c)	a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési
szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési
vállalkozás ügyvezetésének az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.
(2)	Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben,
ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt
tevékenységet végez vagy
a)	a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások
összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b)	a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem
haladta meg a hatvanmilliárd forintot.
A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető
21. §
(1)	A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a
szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős
vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), aki
a)	független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá-
vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és
b)	rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a
feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges
információkhoz való hozzáféréssel.
(2)	A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai
a)	nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében, vagy
kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és
b)	díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne
befolyásolhassa az objektivitásukat.
(3)	Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha
a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége
figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően
igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban
foglaltaknak való megfelelést.
(4)	A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.
18
VI.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTA TÓ MŰKÖDÉSÉNEK
SZEMÉLYI FELTÉTELEI
22.	§
(1)	A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két
büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes
személy, munkaviszony keretében köteles ellátni.
(2)	Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás - ide nem értve a más EGT-
államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét - vezető állású személyei
között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki
legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(3)	A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a
vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.
(4)	Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési
szolgáltatási tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki
szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
23.	§
Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt nevez ki,
aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.
24.	§
(1)	A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai
gyakorlatként vehető figyelembe
a)	befektetési vállalkozásnál,
b)	pénzügyi intézménynél,
c)	értéktőzsdén, árutőzsdén,
d)	elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
e)	a befektetési alap-kezelőnél,
f)	kockázati tőkealap-kezelőnél,
g)	az MNB-nél,
h)	az ÁKK Zrt-nél, a kincstárnál,
i)	közigazgatási szervnél,
j)	árutőzsdei szolgáltatónál, vagy
k)	központi értéktárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi
szakterületen eltöltött idő.
19
(2)	Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai
gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő
intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.
(3)	A 22. § (4) bekezdésének alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség a hazai,
vagy külföldi egyetemen vagy főiskolán mesterképzésben szerzett jogi, államigazgatási,
közgazdasági, gazdálkodási vagy pénzügyi szakirányú diploma, oklevél, illetve
könyvvizsgálói, felsőfokú bankszakmai, vagy befektetéselemzői képesítés.
Személyi összeférhetetlenség
25.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető
állású személy közeli hozzátartozója, valamint a befektetési vállalkozás alkalmazottja nem
lehet
a)	más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező
természetes személy,
b)	más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező
szervezet vezető állású személye,
c)	más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,
d)	szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve a befektetési
vállalkozást magát - vezető állású személy vagy alkalmazott.
(2)	A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező
hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az
irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a
hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál
nem foglalkoztatható.
(3)	Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi
ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak,
hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.
(4)	Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az
összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül
megszünteti.
26.	§
(1)	A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható
gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás
szabályzatban határozza meg.
(2)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk
végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.
HARMADIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI
SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ
20
ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS
ENGEDÉLYEZÉSE
VII. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
27. §
(1)	A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító
engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja
meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes
felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.
(2)	Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg
szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi
befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy
fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3)	A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás
nyújtására jogosító engedély - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - más EGT-
államokban az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.
(4)	Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és
más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését
megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a)	azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
b)	azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket
végezni, illetőleg nyújtani kíván, és
c)	arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.
(5)	A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő
szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a
tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a
Felügyelethez küldött értesítése
a)	a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy
b)	Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.
(6)	A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési
vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
(7)	Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és
más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően
értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
21
b)	azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket
végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c)	arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni és
d)	a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
(8)	A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás
nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését
akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor
a)	a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a)
pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési
vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy
b)	a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt
semmilyen értesítés nem érkezett.
(9)	A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési
vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
28. §
(1)	A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti
kérelemhez mellékeli
a)	a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,
b)	részvénykönyvének másolatát,
c)	a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre
vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges
összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik, vagy a
felelősségbiztosítási szerződést,
d)	a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét
is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
e)	egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyar Köztársaság
területén létesítendő központi irodában történik,
f)	több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a
tevékenységet folytatni kívánja,
g)	az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a
kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,
h)	számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
i)	üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,
j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,
k) az üzleti tervét,
l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek
teljesülésének részletes leírását,
m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok
másolatát,
22
n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését
igazoló okiratok másolatát,
o)	a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az
üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési
szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika
tervezetét,
p) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének
igazolását,
q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai
rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó
szabályzat tervezetét,
s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó
információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros
kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont
alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt
átadják,
u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát
arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából
történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához,
v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait.
(2)	A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az
(1)	bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári
szabályzat tervezetét.
(3)	A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez
az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló
igazolást.
(4)	A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelmében az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon felül
a)	megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
b)	megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely
jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(5)	A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság
igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem
állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
29. §
23
A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő
szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam
érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező
befektetési vállalkozás
a)	a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító leányvállalata,
b)	a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással
rendelkezik.
30.	§
(1)	A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b)	az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem
igazolta,
c)	a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek
székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban
foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és
eredményes felügyeletet, vagy
d)	a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2)	A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha
a)	nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló,
továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás
a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b)	a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c)	a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d)	a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt
keletkezett kötelezettségekért,
e)	a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos
működést, vagy
g)	a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
31.	§
24
(1)	A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem
pótolhatók,
b)	a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét,
az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító
engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító
engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,
c)	a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül
nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére
nem nyújtana fedezetet,
d)	az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem
kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
e)	az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
f)	az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön
jogszabályban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában
foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
g)	a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely
szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
h)	a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt
határidőben nem tett eleget,
i)	a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt
határidőben nem tesz eleget,
j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével
szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más
befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és
előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét - az arra vonatkozó
szabályok szerint - köteles folytatni.
(3)	Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza,
amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és
az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a
Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.
(4)	A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt
határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei
már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.
VIII.	FEJEZET
AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTA TÁS ENGEDÉLYEZÉSE
32. §
25
(1)	A 9. § (1) bekezdésében foglalt tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye
szükséges.
(2)	A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-
külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
33.	§
(1)	A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító
engedély iránti kérelemhez mellékeli
a)	létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,
b)	a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az
erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez
szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,
c)	a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is
tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
d)	azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az
árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés
mértékének megjelölésével,
e)	számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
f)	az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,
g)	az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési
szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre
vonatkozó előírásokat is,
h)	a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az
üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat,
a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,
i)	a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek
teljesülésének részletes leírását,
k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai
rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
l) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének
igazolását,
m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti
felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító
tevékenységi engedéllyel,
n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési,
irányítási jogköre bemutatását.
(2)	A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére
jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül
a)	megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
26
b)	megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely
jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(3)	A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére
jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású
személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg
ellátásával kapcsolatban.
34.	§
A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély
megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató
a)	a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító leányvállalata,
b)	a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással
rendelkezik.
35.	§
(1)	A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelmét elutasítja, ha
a)	a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel
meg,
b)	az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem
igazolta, vagy
c)	megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2)	A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti
kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha
a)	nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló,
továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás
a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b)	a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c)	a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d)	a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt
keletkezett kötelezettségekért,
e)	a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens,
biztonságos működését, vagy
27
g)	a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
36.	§
(1)	A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét
visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül
nem pótolhatók,
b)	az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,
c)	az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem
kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
d)	az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
e)	az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön
jogszabályban meghatározott előírásokat, vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában
foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f)	a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely
szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,
g)	az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt
határidőben nem tett eleget,
h)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg.
(2)	A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét -
figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező
az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek
teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.
(3)	A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az
árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles
folytatni.
(4)	A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét
határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei
már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
IX.	FEJEZET
A TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE
A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés
37.	§
(1)	A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel
a)	a befektetési vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését nem
veszélyeztető, a befektetési vállalkozás megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és
ellenőrzését biztosító, és
b)	átlátható tulajdonosi szerkezettel és kapcsolatrendszerrel rendelkező, a befektetési
vállalkozás feletti hatékony felügyeleti hatáskör gyakorlását biztosító
28
személy vagy szervezet rendelkezhet.
(2)	A befektetési vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez a Felügyelet
előzetes engedélye szükséges.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely
a)	a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét
igazolta,
b)	harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy állami adóhatósággal,
vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
c)	egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési
vállalkozás működését,
d)	természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn
személyével kapcsolatban,
e)	nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll
csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró
okok nem állnak fenn,
f)	a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat a Felügyelet
rendelkezésére bocsátotta.
(4)	Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező a részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a
már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati
joga együttesen meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, az (5)
bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.
(5)	A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti
a)	a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és
b)	a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.
(6)	A befolyásoló részesedéssel rendelkező az (5) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz
a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését a (4) bekezdésben
meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében
az (5) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a
szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
(7)	Ha a befektetési vállalkozás, amelyben harmadik személy befolyásoló részesedést kíván
szerezni, vagy csökkenteni, tudomást szerez e szándékról, ezt haladéktalanul bejelenti a
Felügyeletnek.
38.	§
(1)	A Felügyelet a befektetési vállalkozás 37. § (4) bekezdésében meghatározott
bejelentésének benyújtásától számított három hónapon belül megvizsgálja a
részesedésszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e
törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.
(2)	Ha a befolyásoló részesedést szerző
a)	az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott befektetési
vállalkozás,
b)	az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott hitelintézet,
29
c)	az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott biztosító,
d)	az EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott ÁEKBV-t kezelő
társaság,
e)	az a)-d) pontban foglalt vállalkozás anyavállalata,
f)	az a)-d) pontban foglalt vállalkozást ellenőrző személy vagy szervezet, vagy
g)	a részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás a befolyásoló részesedést
megszerző leányvállalata lesz, vagy ellenőrzése alá kerül,
a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat az a)-d) pontokban
meghatározottak székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.
39.	§
(1)	A Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzésének jóváhagyását megtagadja, ha
a)	a befolyásoló részesedést szerző személye egyértelműen nem állapítható meg,
b)	a befolyásoló részesedés megszerzését követően nem biztosítható a befektetési vállalkozás
Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítása,
c)	a befolyásoló részesedés megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros
kapcsolatba kerülő természetes személy személyes adatainak az összevont alapú, illetve a
kiegészítő felügyelete érdekében történő kezeléséhez való hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, vagy
d)	a befolyásoló részesedés megszerzése következtében a befektetési vállalkozás
tevékenység végzésére jogosító engedélye érvényességéhez szükséges más feltételek nem
teljesülnek.
(2)	Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott, rendelkezésére álló időszakon
belül a befolyásoló részesedés megszerzésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást
megadottnak kell tekinteni.
(3)	Ha a Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzését nem tagadta meg, annak
lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.
NEGYEDIK rESZ
a befektetési szolgáltatási tevEkenysEg Es KIEGÉSZÍTŐ
SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI
X.	FEJEZET
AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A tájékoztatás általános szabályai
40.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során,
ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és
pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.
(2)	A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló
tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül
30
a)	feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,
b)	nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és
lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,
c)	nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a
pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel
egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos
és pontos bemutatására sor ne kerülne,
d)	nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen,
értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni
kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és
e)	a (3)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás -
ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is - más számára készül, de a lakossági ügyfél
vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági
ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik.
(4)	Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési
szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti
összehasonlítást tartalmaz,
a)	az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,
b)	meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és
c)	a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt
feltételezéseket.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi
eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési
szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt
tartalmaz,
a)	ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,
b)	a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett
index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására,
illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért
teljesítményére,
c)	a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló
referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,
d)	a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve
információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem
lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható
következtetéseket levonni,
e)	ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő
szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos
valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a
befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy
devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti
átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,
31
f)	ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított
adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak,
jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi
eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért
hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért
teljesítményre vonatkozó információ,
a)	de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét
hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre
vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,
b)	és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott
pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési
szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.
(7)	Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi
eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését
vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a
pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy
pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint
a)	a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi
eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi
eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell
alapulnia,
b)	az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás
bemutatása esetén az (5) bekezdés a)-c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben
foglaltaknak is teljesülnie kell,
c)	a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve
információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a
múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg
változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
(8)	Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi
eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési
szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz
a)	ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből
képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési
szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,
b)	ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell
alátámasztani,
c)	ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított
adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak,
jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,
d)	a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve
információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a
valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható
következtetéseket levonni.
32
(9)	Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi
következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell
hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető
meg, valamint hogy a jövőben változhat.
(10)	A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság
nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne
levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési
vállalkozást, annak tevékenységét, vagy az adott pénzügyi eszközt.
41.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében - a 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja az ügyfelet,
vagy a leendő szerződő felet
a)	a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,
b)	a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,
c)	a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz
kezelésének szabályairól,
d)	a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,
e)	a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő
nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,
f)	az 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről.
g)	a szerződéskötéshez, valamint - egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a
továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében - az egyes ügyletek megkötéséhez
kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli,
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást olyan időben
kell megadni, hogy az ügyfélnek - a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges
időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel - kellő ideje
álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott
döntéshez.
42.	§
(1)	Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő
tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét
a)	írásban, vagy
b)	egyéb tartós adathordozón
teljesíti.
(2)	A befektetési vállalkozás számára e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség az (1)
bekezdés b) pontja szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha
a)	a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél
vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és
b)	a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt
adathordozót választja.
33
(3)	A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél
vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is
megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek
címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha
a)	a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél
vagy az ügyfél, illetve között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,
b)	a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen
formájához,
c)	az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott
információ pontosan a honlap mely részén érhető el,
d)	gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális
legyen, és
e)	gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető
legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.
(4)	A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét
minden esetben a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél, között
létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő
szerződő fél vagy az ügyfél
a)	nyilatkozata szerint rendszeres Internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy
b)	a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést
választotta.
XI.	FEJEZET
A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
Előzetes tájékoztatási kötelezettség
43.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatása
keretében - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott szerződés
megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését
követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet
a)	a szerződés feltételeiről, és
b)	a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)-(4) bekezdésben, valamint az
(5)	bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokról
(2)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével - legkésőbb az (1)
bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően
tájékoztatja
a)	a lakossági ügyfelet a (3)-(5) és a (7)-(9) bekezdésben, és
b)	a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában
foglaltakról.
34
(3)	A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás
keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági
ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a)	a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,
b)	az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható
nyelveket,
c)	az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és
fogadásának módját, eszközét,
d)	a befektetési szolgáltatási, valamint a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti
hatóság nevét és levelezési címét, és
e)	függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését,
amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.
(4)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél
számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági
ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad
a)	a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz
értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
b)	az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való
rendelkezés tekintetében a portfoliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,
c)	arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz
hozama meghatározásra kerül,
d)	az ügyfél portfoliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan
végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és
e)	a portfolió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfoliókezelő mérlegelése
során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfoliókezelő mérlegelési jogát érintő
korlátokról.
(5)	A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének
és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely
a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a)	az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről
vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,
b)	az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök
megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló
befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,
c)	a 110. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló
leírását és
d)	az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 62.
§-a szerinti végrehajtási politikának a 62. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti elemeit.
(6)	A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő
szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági
ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további
részletről tájékoztatást ad.
35
(7)	A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél
tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan
a)	ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy
pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet,
tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam
joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a
harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,
b)	ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a
lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél
kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és
kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
c)	ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti
állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető
pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy
saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint
kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
d)	ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan
számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél
között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet
az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,
e)	tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre
vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási
jogosultságáról, illetve - ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz
vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,
f)	egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél
tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik, vagy bármely más
ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját
számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos
tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos
kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait,
valamint a kockázatokról.
(8)	A befektetési vállalkozás 41. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi
eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során - az ügyfél minősítésére,
valamint a 44. §, illetve a 45. § szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő
figyelembe vételével - kitér
a)	a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó
tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó
felhívást,
b)	a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,
c)	a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges
korlátokra,
d)	a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-
alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,
e)	arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi
kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek - ideértve a feltételes
36
kötelezettségvállalást is - eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési
kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,
f)	a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség
érvényesülésére,
g)	azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a
lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK
bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,
h)	annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több
összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők
kockázatainak összegét,
i)	a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes
összetevőinek leírására, és
j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének
részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény
megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető
legyen.
(9)	A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően
lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfélnek a 41. § (1) bekezdés g) pontjában
foglalt, költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során
a)	tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési
vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő befektetési
szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával,
fenntartásával és teljesítésével kapcsolatos - ideértve a keretszerződés alapján adott
megbízáshoz kapcsolódóan - viselendő minden költségről, ideértve bármilyen, díjat,
jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a
befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),
b)	tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási
árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy
annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,
c)	felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre
vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet,
amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,
d)	tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.
(10)	Ha a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes ár összegszerűen pontosan nem
határozható meg, a befektetési vállalkozás megadja a számítás módját és az alapját képező
információt úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.
(11)	Az ÁÉKBV által készített, a Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztatót úgy
kell tekinteni, mint amely megfelel a 41. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja, illetve a (7) és (8)
szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.
(12)	A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően
lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott
szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást
közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha
37
a)	ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv.
4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az
adott esetben alkalmazandó-e, vagy
b)	egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2)
bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél
kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi
lehetővé az előzetes tájékoztatást.
(13)	A befektetési vállalkozás a (3)-(10) bekezdésben előírt tájékoztatást írásban, más tartós
adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg.
(14)	A befektetési vállalkozás a (3)-(10) bekezdés szerinti információ tartalmában
bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges
változásáról - az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón - értesíti az
ügyfelet.
Előzetes tájékozódási kötelezettség
44.	§
(1)	Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési
tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésében foglaltak szerint a
szerződés megkötését, vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően
a)	meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés
vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata,
kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést
hozzon, és
b)	a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő
szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait.
annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására
alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt)
keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy
portfoliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás
a)	alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok
megvalósítására,
b)	kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként
összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő
képességének, és
c)	természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő
szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a
portfoliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési
vállalkozás a megvizsgálja legalább
a)	azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a
befektetését,
38
b)	a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő
képességét, és
c)	a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a
befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a)	a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,
b)	a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös
tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és
c)	a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és
forrását.
(5)	A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési
vállalkozás
a)	feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és
pénzügyi eszközöket,
b)	vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott
ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen
időtávon belül valósultak meg, és
c)	vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, vagy az
értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(6)	Az (1) és (5) bekezdésben foglalt alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a
leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől
a)	vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b)	az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c)	más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának
feltárását
kérheti.
(7)	Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szolgáltatását szakmai ügyfélnek
nyújtja, akkor a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti azzal,
hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az
ügyfél 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet
vonatkozásában kell alkalmazni.
(8)	Ha a befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a 48. §
szerinti szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
feltételt teljesítettnek tekinti.
(9)	A (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési
vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra,
ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás
vagy hiányos.
45.	§
(1)	Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési
szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a
39
megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a leendő szerződő
féltől, illetőleg az ügyféltől nyilatkozatot kér
a)	a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b)	az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c)	különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési
vállalkozás valóban a számára megfelelő ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánlja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési
teszt) során a befektetési vállalkozás
a)	feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és
pénzügyi eszközöket,
b)	vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott
ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen
időtávon belül valósultak meg, és
c)	vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, vagy az
értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(3)	Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő
szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt
megállapodást és
a)	az ügylet szabályozott piacra, vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik
országbeli tőzsdére bevezetett részvényre, pénzpiaci eszközre, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket,
amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁEKBV által kibocsátott
értékpapírra vagy más nem komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan jön létre,
b)	az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,
c)	a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben
az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok
megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében
foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,
d)	a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi
eszköz, amely
a)	nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy
értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy
hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés
változásán alapul és készpénzben teljesítendő,
b)	nem minősül a 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszköznek,
c)	értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori
és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz
kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,
d)	nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges
kötelezettséget az ügyfél számára,
40
e)	tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános
információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik
megalapozott befektetési döntés meghozatalát.
(5)	Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az
ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakra
köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.
(6)	Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében
szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket
teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése
szerint került sor, akkor ezt az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt
pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési
vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra,
ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás
vagy hiányos.
46.	§
(1)	Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján
úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a
leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az
ügyfél figyelmét.
(2)	Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében
meghatározott információt, vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás
elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy
ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet
megfelelőségét megállapítani.
Az ügyfél minősítése
47.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő
szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. § és 49 § szerint minősíti a
leendő szerződő felet, és a szerződés hatályba lépését követően - figyelemmel az 51. § (3)
bekezdésében foglaltakra - ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha
a)	a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát
képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
b)	a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet
vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.
(3)	A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet
a)	a minősítéséről,
b)	a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
41
c)	arról a tényről, hogy kérheti a 48 § (4) bekezdésében, illetve a 49. §-ban foglaltak szerint e
minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok
megváltozásában jelentkező következményekről.
48.	§
(1)	Szakmai ügyfél
a)	a befektetési vállalkozás,
b)	az árutőzsdei szolgáltató,
c)	a hitelintézet,
d)	a pénzügyi vállalkozás,
e)	a biztosító,
f)	a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,
g)	a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,
h)	a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
i)	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
j) a központi értéktár,
k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
l) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,
m) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,
n) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és
o)	minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési
tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.
(2)	Az (1) bekezdés m) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két
feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában
szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal
számított
a)	mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,
b)	nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,
c)	saját tőkéje legalább kétmillió euró.
(3)	Az (1) bekezdés n) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény
a)	valamely EGT-állam kormánya,
b)	valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,
c)	az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,
d)	az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
e)	a Világbank,
f)	a Nemzetközi Valutaalap,
g)	az Európai Beruházási Bank, és
42
h)	minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény,
vagy államközi szerződés hozott létre.
(4)	A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy - ha a szakmai ügyfélként való
minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi - kifejezett egyetértése alapján a
befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési
szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni,
amelynek tartalmaznia kell
a)	annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre
irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,
b)	azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi
eszközre vagy ügyletre terjed ki.
49.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági
ügyfélnek - annak kifejezett kérésére - szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az
alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)	a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet
végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva,
egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró
értékű ügyletet bonyolított le,
b)	pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a
kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,
c)	legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven
belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be
ca)	befektetési vállalkozásnál,
cb)	árutőzsdei szolgáltatónál,
cc)	hitelintézetnél,
cd)	pénzügyi vállalkozásnál,
ce)	biztosítónál,
cf)	befektetési alapkezelőnél,
cg)	kollektív befektetési társaságnál,
ch)	kockázati tőkealap-kezelőnél,
ci)	magánnyugdíjpénztárnál,
cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
cl) központi értéktárnál, vagy
cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
43
amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi
eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési
vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz
vagy ügylet vonatkozásában kéri.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli
az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti
különbséget és annak következményeit.
(4)	A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1)
bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3)
bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.
50.	§
(1)	A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. §
szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha
a)	az ügyfél a 49 § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,
b)	az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már
nem állnak fenn a 49 § (1) bekezdésében foglalt feltételek,
c)	a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem
állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.
(2)	Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás
visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51.	§
(1)	Elfogadható partnernek minősül
a)	a 48. § (1) bekezdésének a)-l) pontjában meghatározott vállalkozás,
b)	a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,
c)	a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és
d)	az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.
(2)	A befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott
befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében,
ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja, a 40-50. §-ban,
az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem
kell alkalmaznia.
(3)	Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő
ügyfél - akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel - kérheti, hogy a
befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el.
Ebben az esetben - ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik -, rá a
szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára,
annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket
biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.
44
(5)	A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell
foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények
52.	§
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak
szerint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásba foglalja.
(2)	Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi
eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban:
megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján
kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.
(3)	A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy
jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak
azonosítását.
53.	§
A befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó
szerződésben rendelkezni kell
a)	a portfoliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,
b)	a portfoliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról
és feltételeiről,
c)	a befektetési politikáról,
d)	a portfoliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében
foglaltakkal összhangban,
e)	a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a
módjáról,
f)	a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.
A szerződéskötés megtagadása
54.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő
szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés
alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
a)	azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b)	az jogszabályba, vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek
megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
c)	a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az
azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból
sikertelen volt,
45
d)	a 44. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez
szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
e)	a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott
pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.
(2)	A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést
vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
XII. FEJEZET
A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
A szerződések és megbízások nyilvántartása
55.	§
(1)	A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet
a)	a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,
b)	az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és
c)	az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti,
hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy
saját számlára teljesítették.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettség teljesítése
érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti
a)	az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat és
b)	a Pmtv-ben meghatározott adatokat.
56.	§
A befektetési vállalkozás az 55. §-ban foglalt nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés
teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.
Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
57.	§
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt
és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.
(2)	A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt
megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja,
hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
(3)	A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy
a)	azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról
mindenkor valós képet mutassanak, és
46
b)	azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő
vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját
pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.
(4)	A befektetési vállalkozás az ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet
harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)-(3) bekezdésben
foglaltaknak.
(5)	A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében
rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a
pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és
számláival.
(6)	A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a
jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő
nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és
pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.
58.	§
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt
-	a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használhatja.
(2)	A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi
eszköz használatához - ideértve a használat pontos célját is - az ügyfél előzetesen írásban
hozzájárult.
(3)	A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által
kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet
kötni, vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik
ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl
a)	minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés
szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy
b)	a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja,
amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.
(4)	A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a)	azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra
került, és
b)	az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök
számát,
annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.
59.	§
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a
(2)	bekezdésben foglaltakra - harmadik személlyel megállapodást köthet.
(2)	A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti
őrzésére, aki
a)	megfelel az 57. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak, és
47
b)	a letéti őrzési tevékenységét illetően - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a székhelye
szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.
(3)	Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor
köthet vele megállapodást, ha
a)	a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység
jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy
b)	a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban
kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére
vonatkozó megállapodás megkötését.
60.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett, vagy az ügyfél megbízásának
teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő
vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul
a)	központi banknál,
b)	hitelintézetnél,
c)	harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel
rendelkező hitelintézetnél, vagy
d)	minősített pénzpiaci alapnál
helyezi el.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív
befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll,
valamint
a)	a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a
befektetés értéke alá,
b)	a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag
háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű
magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be, vagy az ilyen futamidőnek
megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott
futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpénzpiaci eszközökbe fektethet be,
c)	a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő
jellegű befektetésekkel is megvalósítható,
d)	a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás
napján vagy az azt követő napon megtörténik.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas
minősítésűnek, amely esetében minden a Hpt. 76/H. §-ban meghatározott elismert
hitelminősítő intézmény, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb
hitelminősítést adta.
48
(4)	Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti
központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézményt a tőle
elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a
pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó
előírások betartását.
(5)	A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél
pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely
a)	szakértelemmel és jó üzleti hírnévvel rendelkezik, és
b)	megfelel az 57. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak.
(6)	A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci
alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta.
XIII.	FEJEZET
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA
61.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő
szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél
megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma
szabályainak megfelelően és az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési vállalkozás nem kérhet és nem
fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet
a)	nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére, vagy nem ezek
részéről teljesítenek,
b)	nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében
ba)	az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása
során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását
megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és
bb)	az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott
szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a
befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését,
c)	nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás
nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1)
bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.
(3)	A befektetési vállalkozás az ügyfél részére a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában
foglalt információt a 41. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége
keretében összefoglalás formájában is megadhatja azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a
részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása
62.	§
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon
hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított
49
végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell
tekinteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás
a következő szempontokat vizsgálja:
a)	a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
b)	a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,
c)	a megbízás költségét,
d)	a megbízás végrehajtásának időigényét,
e)	a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,
f)	a megbízás nagyságrendjét,
g)	a megbízás természetét,
h)	az ügyfél 47-49. § szerinti minősítését, és
i)	azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló,
árjegyző, vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet
illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a
továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az
ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél
számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.
(4)	Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó
vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás szabályzatában felsorolt
végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás - az (5) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási
helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.
(5)	A befektetési vállalkozás az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait
és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a (4)
bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan
és méltánytalan különbséget eredményezzen.
(6)	Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az
ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre.
(7)	Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt
rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél a végrehajtási
politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.
63.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb
végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási
politika) készít, amely tartalmazza
a)	az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét -
figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - minden egyes pénzügyi eszköz
vonatkozásában,
50
b)	azon feltételeket, amelyek - a 62. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban -
befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást,
amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,
c)	az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott
utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára
legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,
d)	azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások
végrehajtásának sorrendjét - ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is -
határozzák meg,
e)	az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,
f)	az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő
megbízás végrehajtására - ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is - vonatkozó
szabályokat, és
g)	ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és
multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.
(2)	A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet
tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról.
(3)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási politikájában az
(1)	bekezdés a) pontja szerinti jegyzékben
a)	legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak
végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és
b)	csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési
vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.
(4)	A befektetési vállalkozás folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer
értékeli a végrehajtási politikát az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak, valamint a 62. §
(1)	bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülése szempontjából, valamint haladéktalanul
kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési vállalkozás akkor is felülvizsgálja a
végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja a 62. §
(1)	bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülését.
Az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció szabályai
64.	§
(1)	Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során
a)	azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b)	az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében
és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azonnal végrehajtja, és
c)	haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó
körülményről szerez tudomást.
(2)	Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha
a)	az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
51
b)	az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
c)	azzal az ügyfél érdekei sérülnének.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem
hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor - a
(4)	bekezdésben foglalt kivétellel - ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra
hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen,
elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél
ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.
(4)	Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által
adott megbízás az adott végrehajtási helyszínen a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 20.
cikke alapján nagy méretűnek minősül.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi, vagy annak
nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében,
hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt
megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő ügyfél megfelelő számláján
haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.
65.	§
(1)	A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - saját számlájára nem
hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az ügyfél megbízását egy másik ügyfél
megbízásával összevonja.
(2)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze
ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha
a)	ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy
másik ügyfél megbízásával összevonták,
b)	minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél
megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott
több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat,
c)	rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások
és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy
ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás
esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás
minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.
(3)	A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott allokációs szabályzat
a)	olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára
hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési
vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és
b)	nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára
végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy
másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos
következményekkel jár.
(4)	Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását egy a befektetési vállalkozás saját
számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak
52
részben kerül sor, akkor az allokáció során - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél
megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás
a)	hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési
vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem, vagy
kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és
b)	a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira
vonatkozóan,
akkor a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára
történő allokációt arányosan is teljesítheti.
A halasztott pénzügyi teljesítés
66.	§
(1)	A befektetési vállalkozás - ide nem értve az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontban foglalt
tevékenység végzésére jogosító engedély alapján eljáró bizományost - befektetési
szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.
(2)	A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet,
ha
a)	az ügyletben a befektetési vállalkozás bizományosként jár el,
b)	értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző
meghatalmazása alapján jár el, vagy
c)	értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési
vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.
(4)	A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról a 43. §
(9)	bekezdésének d) pontja szerint tájékoztatja az ügyfelet.
(5)	A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet
hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.
A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
67. §
(1)	A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében -
kivéve a portfoliókezelési tevékenységet - végrehajtott megbízást követően
a)	haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás
végrehajtásával kapcsolatos információkról,
b)	lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de
legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon, vagy ha a
megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e
53
harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a
megbízás végrehajtásáról.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt
az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél
nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött jelzáloghitel szerződést finanszírozó
kötvénnyel kapcsolatos és az ügyletről szóló jelentést a befektetési vállalkozás a jelzáloghitel
szerződés feltételeinek közlésével egyidejűleg, de legkésőbb a megbízás végrehajtását követő
egy hónapon belül teszi meg.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési vállalkozás az
ügyfél kérésére tájékoztatást ad az ügyfél megbízásának aktuális állapotáról.
(5)	Ha a lakossági ügyfél megbízásának tárgya olyan kollektív befektetési forma befektetési
jegye vagy részvénye, amely forgalmazása időszakosan történik, a befektetési vállalkozás - az
ügyfél rendelkezése alapján -
a)	az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy
b)	legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti
tájékoztatást ad a megbízás tárgyát képező ügyletre vonatkozóan.
(6)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a
Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltak szerint az alábbi tartalommal adja meg:
a)	a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,
b)	az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c)	a kereskedési nap,
d)	a megbízás végrehajtásának időpontja,
e)	a megbízás típusa,
f)	a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,
g)	a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,
h)	az eladás/vétel megjelölés,
i)	a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,
j)	a pénzügyi eszköz mennyisége,
k)	a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,
l)	a teljes költség,
m)	a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb
költségeinek teljes összege, és - a lakossági ügyfél kifejezett kérésére - ennek
jogcímenkénti lebontása,
n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi
teljesítés, vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez
szükséges számlaszámok és egyéb információk, és
o)	ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a
befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy, vagy a befektetési
vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás
54
végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési
szabályok ezt nem teszik lehetővé.
(7)	Ha a befektetési vállalkozás a megbízást a pénzügyi eszközökből képzett csomag
tekintetében hajtotta végre, a (6) bekezdés k) pontjában meghatározott információt e csomagra
vonatkozóan, vagy az egyes csomagok átlagárára vonatkozóan is megadhatja azzal, hogy ha
az ügyfél kifejezetten kéri, az árat minden egyes csomagra vonatkozóan meg kell adnia.
(8)	A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben meghatározott információkat szabványosított
kódok formájában is megadhatja az ügyfél számára abban az esetben, ha egyidej űleg a kódok
értelmezését is megadja.
68. §
(1)	A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében
portfoliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de - a (2) és a (6)
bekezdésben foglalt kivétellel - legalább félévenként jelentést készít és azt írásban vagy más
tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
(2)	A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében
portfoliókezelési tevékenységet végez, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását - az
ügyfél rendelkezése szerint -
a)	ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy
b)	az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.
(3)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél
számára az alábbi tartalommal adja meg:
a)	a befektetési vállalkozás neve,
b)	az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c)	a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfolió összetétele és értékelése, ideértve
minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a
pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfoliónak a jelentésben foglalt időszakra
érvényes hozamát,
d)	a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított
jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás
végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével, vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az
általa megadott részletezettséggel,
e)	a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési
vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,
f)	a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszközön realizált
osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege
jogcímenként,
g)	a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél
portfoliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság
keletkezésével jártak, és
h)	minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6)
bekezdésének c)-l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2)
bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta.
55
(4)	Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési
vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján
végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását
a)	a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,
b)	írásban vagy más tartós adathordozón, és
c)	legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a
megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e
harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon,
ügyletenként adja meg.
(5)	A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az
információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(6)	Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési
vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján
végrehajtott ügyletekről szóló, (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentését
a)	az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente,
b)	ha a tájékoztatásra a (4) bekezdésben foglaltak irányadók, legalább évente, a (7)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel, és
c)	ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan
szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfolió kialakítását teszi lehetővé, legalább
havonta
elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
(7)	Az (6) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan ügyletre, amely
a)	olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy
értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy
hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés
változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és
b)	a 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik.
(8)	Ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára
vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván, vagy ilyen
pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél (2) bekezdés szerinti
rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának
napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség
meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben
meghatározott határértéket.
69.	§
(1)	A befektetési vállalkozás - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - befektetési
szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető
pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a (3) bekezdésben meghatározott
tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél
rendelkezésére bocsátja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási
tevékenységet hitelintézet végzi, és az a hitelintézetnél elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.
56
(3)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést az alábbi
tartalommal készíti el:
a)	az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök
állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,
b)	az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon
állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt
időszakban, és
c)	az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt
megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény
számításának alapja.
(4)	Ha az ügyfél portfoliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre
vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor
a)	a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás
megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára
vonatkozik-e, és
b)	a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal
egyező szemléletben adja meg.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél
számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 67. § szerinti jelentési
kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.
XIV.	FEJEZET
EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ
SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI
A portfóliókezelési tevékenység
70.	§
(1)	Az a befektetési vállalkozás, amely portfoliókezelési tevékenységet végez, az egyes
ügyfelek számára kezelt portfoliókat ügyfelenként és - ha egy ügyfél számára több portfoliót
is kezel - portfóliónként tartja nyilván és kezeli.
(2)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve
szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.
(3)	A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt
portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és
terhére jár el.
(4)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől
igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.
71.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására
(tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a
hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.
57
(2)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy
hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.
(3)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására
(tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a
hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(4)	A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására, vagy
hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi
eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.
72.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél
kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfolió terhére nem szerezhet
a)	saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,
b)	kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a
szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés
tárgyát képező értékpapírt, és
c)	a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.
(2)	A befektetési vállalkozás portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt
portfolió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális
kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra ügyletet olyan
személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel
rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás a portfoliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára
olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi
kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.
A rendszeres internalizálás
73.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében rendszeres
internalizálást folytathat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében,
amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján
likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési
napok mindegyikén - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási
árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci
ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.
(3)	A (2) bekezdés szerinti szokásos piaci ügyletméret meghatározása során a rendszeres
internalizáló az egyes részvényekre vonatkozóan az adott piacon végrehajtott ügyletek
értékének számtani átlaga alapján csoportokba sorolja azokat a részvényeket, amelyek
tekintetében rendszeres internalizálást folytat, és az így kialakított, egyes részvénycsoportokra
vonatkozó átlagértékeket tekinti szokásos piaci ügyletméretnek az adott részvénycsoportba
sorolt részvények vonatkozásában.
58
(4)	Egy adott részvény piacaként az ezen részvényt érintő, az EGT-államok területén lévő
végrehajtási helyszínen végrehajtott összes megbízást kell tekinteni, ide nem értve az adott
részvény szokásos piaci ügyletméretét meghaladó méretű ügyleteket.
(5)	A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az
érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint
a)	olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben
hozzáférhető legyen,
b)	folyamatosan aktualizálja és
c)	ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.
74.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálást folytat, köteles a 62. és 64. §-
ban foglalt rendelkezéseknek megfelelni.
(2)	A rendszeres internalizáló
a)	a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében
rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az
általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt
rendelkezések betartásával,
b)	a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében
rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az
általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel
hajtja végre.
(3)	A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés b) pontja esetében a szakmai ügyfél számára az
általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot is megállapíthat,
ha
a)	ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és
b)	a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában
számított szokásos piaci ügyletméretet.
(4)	A rendszeres internalizáló a (3) bekezdésben meghatározott eseten felül, a (3) bekezdés a)
és b) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése nélkül is végrehajthat megbízást a szakmai ügyfél
részére a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon, ha
a)	a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,
b)	az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.
(5)	A rendszeres internalizáló, amely
a)	egyetlen árfolyamot közöl, vagy
b)	több árfolyamot közöl egy részvényre, de annak egy ügyletet képező különböző
mennyiségeire vonatkozóan, de az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb,
mint a szokásos piaci ügyletméret,
és az ügyféltől olyan megbízást kap, amelynek tárgyát képező ügylet a rendszeres
internalizáló által a 73. § (2) bekezdésével összhangban meghatározott ügyletméretet
meghaladja, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (6) bekezdésben foglalt
59
kivétellel - végrehajthatja a megbízás ezen részét is, feltéve, hogy azt az általa a legnagyobb
ügyletméretre vonatkozóan közölt árfolyamon teszi.
(6)	A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha a (2)
bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.
75.	§
(1)	A rendszeres internalizáló az üzletpolitikájával összhangban, megkülönböztetés-mentes,
tárgyilagos szempontok szerint korlátozhatja
a)	a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,
b)	az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt
árfolyamon, és
c)	a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott
megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a
szokásos piaci ügyletméretet.
(2)	A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés szerinti korlátozás szempontjait előzetesen és
világosan meghatározza és tevékenysége során ennek megfelelően jár el.
A befektetési elemzés
76.	§
(1)	Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a
nyilvánosság számára tesz közzé, vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé
kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon -
hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a
pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai
esetében a 110. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.
(2)	Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési elemzésben
foglaltakkal azonos tartalommal a befektetési vállalkozás részéről az ügyfél számára készülő
ajánlás befektetési tanácsadásnak minősülne.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési elemzésre a reklámra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a befektetési elemzésnek - egyértelműen és a
szövegből, illetőleg a szövegkörnyezetből jól kiemelkedő módon - fel kell hívnia a figyelmet
arra, hogy
a)	nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek
megfelelően készült, és
b)	nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre
vonatkozó tilalom.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a befektetési
vállalkozás a befektetési elemzést nem egyedül végzi, hanem vállalatcsoport tagjaként,
közreműködőként jár el.
(5)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, ha harmadik
személy által végzett befektetési elemzést tesz közzé az ügyfelei körében vagy a nyilvánosság
számára, és ha
60
a)	a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a
befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,
b)	a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások
tartalmát,
c)	a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként
mutatja be, és
d)	a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy
szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó
szabályok tartalmával egyező kötelezettségek - függetlenül attól, hogy azokat jogszabály
vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő
-	vonatkoznak.
77.	§
(1)	A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás
más alkalmazottja, aki
a)	a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és
b)	ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a
nyilvánosság számára nem ismert, vagy a nyilvánosság számára ismert információkból
nem következtethető ki,
ne köthessen saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon
érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is -, nevében vagy javára ügyletet
olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi, vagy
amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ - kivéve ha
árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el, vagy az ügyfél
megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre - addig az időpontig, amíg azok a
személyek vagy szervezetek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt
reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás
más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt
vett, nem köthet saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb
módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára
ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi,
vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési
elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a
befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.
(3)	A pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1)
bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi
természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés
tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.
(4)	A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más
alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett,
nem ígérhet a kibocsátónak semmilyen előnyt a befektetési elemzéssel összefüggésben.
(5)	Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot
tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében résztvevő
alkalmazottai - ide nem értve a pénzügyi elemzőt - és más személyek a befektetési elemzés
61
közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatja kézhez sem az adatok
pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak
vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.
A befektetési hitelezés
78.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat - a
hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése,
ellenőrzése és csökkentése érdekében - hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság,
illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.
(2)	A hitelezési szabályzat tartalmazza
a)	a hitelnyújtás feltételeit,
b)	a hitel jóváhagyásának, módosításának - ideértve a megújítást is -, és refinanszírozásának
eljárási szabályait,
c)	az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával
összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),
d)	az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági
ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli
ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából,
beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat
kezelésére vonatkozó szabályokat,
e)	a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés
elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és
f)	annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat,
amely az - e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti - elismert
hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.
(3)	A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott
befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.
(4)	A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt
a)	a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b)	a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság
által kibocsátott részvény megvásárlásához, és
c)	olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot
elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5)	A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt
meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és
érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés
szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.
XV.	FEJEZET
A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI
79.	§
62
(1)	A befektetési vállalkozás - a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. §-ban
foglaltakra figyelemmel - befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását
vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását
kiszervezheti.
(2)	A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének
átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses
viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e
törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c)	nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító
engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő
szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás
megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a)	rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy
funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges
hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes
ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy
keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire
vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d)	rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási
szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a
befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges
információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e)	rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a
biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4)	A befektetési vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal
köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy
szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy
szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben
foglaltaknak, valamint
a)	a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és
b)	a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a
Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6)	A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció,
amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési
63
vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a
befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7)	Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a)	a jogi tanácsadás,
b)	az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c)	a számlázás,
d)	a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó
tevékenység,
e)	a szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f)	az árindikáció szolgáltatása.
80.	§
(1)	A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2)	A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a)	a szerződés időtartamáról,
b)	a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c)	a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3)	A ki szervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és
kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt
feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b)	a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c)	a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési
eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás
rendjéről és módjáról,
d)	a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő
együttműködésének kötelezettségéről, és
e)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt
feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének
módjáról.
81.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező
tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében
a)	folyamatosan értékeli a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak teljesülését, és
b)	minden naptári évben, legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig, külön jogszabályban
meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg
megküldi a Felügyeletnek.
64
(2)	Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését
állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 79. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában
foglaltak nem teljesülnek,
a)	felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b)	ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló
megállapodást.
(3)	A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem
eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a
kiegészítő szolgáltatásának szünetelését, vagy minőségének csökkenését.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYAI
XVI.	FEJEZET
A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI
KÖTELEZETTSÉGEK
A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség
82.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a 41. § (1)
bekezdésének a)-g) pontjában foglaltakról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 43. § (3)-
(10)	bekezdése szerinti részletességgel.
(2)	A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség teljesítése során az árutőzsdei
szolgáltató nem alkalmazza a 43. § (3) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének a), c) és
d)	pontjában és (8) bekezdésének g)-j) pontjában foglaltakat.
(3)	Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha
a)	a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek
minősül,
b)	a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt
tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet
kapcsán már megkapta,
c)	az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei
szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.
(4)	Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását
akkor fogadhatja el, ha
a)	az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és
b)	az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása
alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió
forintot.
83. §
65
Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban - ha az ügyféllel kötött
megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik - magyar nyelven, világos és közérthető
formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.
A szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettség
84.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést
megelőzően a 44. § (4) bekezdésében és a 45. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a
(3)	bekezdésben foglalt kivétellel - tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei
szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek
kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének
teljesítésével összefüggésben a szerződő féltől
a)	a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b)	az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c)	a más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának
feltárását
kérheti.
(3)	Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha
a)	a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek
minősül,
b)	a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt
tájékozódási kötelezettségét az árutőzsdei szolgáltató már teljesítette, vagy
c)	az ügylet tárgya nem a 6. § e)-g) pontjaiban foglalt pénzügyi eszköz, és más módon sem
jár feltételes kötelezettségvállalással.
A szerződéskötés megtagadása
85.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést,
valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja,
ha
a)	azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b)	az jogszabályba, vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,
c)	a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az
azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból
sikertelen volt,
d)	a 84. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő
fél, illetőleg ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem
tartja alkalmasnak.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést
vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
66
A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek
86.	§
Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és azt az 56. §-
ban foglalt határidőig megőrzi, azzal, hogy ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott
árutőzsdei szolgáltatót kell érteni.
Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
87.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában
lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök
kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában
lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem
használhat.
XVII.	FEJEZET
A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA
Az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció
88.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és
az ügyfél utasításának megfelelően jár el.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során
a)	azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b)	az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében - kivéve, ha az ügyfél
ettől eltérő utasítást ad - azonnal végrehajtja, és
c)	haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó
körülményről szerez tudomást.
89.	§
Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása, vagy az
ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak
szerint jár el.
A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
90.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára
végrehajtott megbízás végrehajtását követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
67
haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a
megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az
információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3)	Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére
tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.
91.	§
Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő
vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább
évente, a 69. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal jelentést készít és írásban - kivéve ha az
árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően
rendelkezik - az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének kiszervezése
92.	§
(1)	Az árutőzsdei szolgáltató - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a 9. § (1)
bekezdésében meghatározott tevékenységét, vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó
tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével
kapcsolatos kiszervezésére a 79-81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
XVIII.	FEJEZET
KÖZÖS SZABÁLYOK
93.	§
Ahol a 82-92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 41. §-ban, 43-45. §-ban, 55-57. §-ban,
65.	§-ban, 69. §-ban és 79-81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott
a)	ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,
b)	ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és
c)	ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát
kell érteni.
HATODIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
MŰKÖDÉSE
XIX.	FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
94.	§
68
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére
vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért
a)	a részvénytársaság formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
b)	a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő
bizottságának elnöke és tagja,
c)	fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató - ide nem
értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei
szolgáltatót - kinevezett vezetője és helyettese, vagy
d)	korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője
felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges
tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét
és alkalmazását.
(2)	A befektetési vállalkozás és a részvénytársaság formában működő árutőzsdei szolgáltató
cégjegyzésére - ideértve a bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla
feletti rendelkezést is - kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog - a befektetési vállalkozás
vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint - együttes aláírási jogosultságként
írásban átruházható.
A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés
95.	§
(1)	A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője az irányítása alá tartozó alkalmazottak
közreműködésével
a)	biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és
működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak
összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,
b)	folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások
megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő
megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,
c)	folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a
megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,
d)	tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik
a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás
nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt
kötelezettségeit, és
e)	az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.
(2)	A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban
foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési
vállalkozás első számú vezetője részére, amely tartalmazza
a)	a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat
tárgyát képező időszakot,
69
b)	a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés
szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok
határidejének megjelölését is,
c)	a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig
tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,
d)	a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását,
határidejét és a várható eredményt.
Belső ellenőrzés
96.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység
hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről
szabályzatot készít.
(2)	A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján
a)	vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és
ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét,
valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és
tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,
b)	ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének
megfelelően,
c)	ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását és
d)	jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és
felügyelő bizottsága számára.
Könyvvizsgálat
97.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok
ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad
megbízást, aki vagy amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és
a)	rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel,
b)	nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban
közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
c)	közeli hozzátartozója nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei
szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
d)	nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló
tartozása,
e)	közeli hozzátartozójának nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltatóval szemben fennálló tartozása, és
f)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal.
70
(2)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy
könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és nem hosszabbítható meg,
valamint a könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb
öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg
árutőzsdei szolgáltatónál.
(3)	A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt
árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési
vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem
haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a
könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a
könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy
befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.
(4)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval - az éves
beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.
98.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló
a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg
írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely
alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának
elutasítása válhat szükségessé,
b)	bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás,
illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy ezek
veszélyére utaló körülményeket észlel,
c)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését,
a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,
d)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és
megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
e)	közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású
személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg
az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy
könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves
beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet,
ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt
szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési
vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti,
vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.
(3)	Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül
a)	a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata
eredményéről tájékoztatni, és
b)	a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül
tájékoztatást kérni.
71
(4)	A könyvvizsgálót- jóhiszeműsége esetén - nem terheli felelősség az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak
bizonyul.
99.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves
beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja
a)	az értékelés szakmai helyességét,
b)	az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c)	az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d)	a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,
e)	a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre
vonatkozó szabályok betartását,
f)	az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre
vonatkozó jogszabályok betartását, és
g)	a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.
(2)	A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön
kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő
bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás
befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.
(3)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló
jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül,
helyesbítse, vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő
hitelesíttetéséről.
(4)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást,
illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való
felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.
XX.	FEJEZET
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK
Kockázatvállalás és kockázatkezelés
100.	§
(1)	A befektetési vállalkozás biztosítja
a)	az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,
b)	az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő
limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,
c)	a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer
kiépítését, és
72
d)	a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a
jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást.
(2)	A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyféllel és
ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatait folyamatosan értékeli, figyelemmel a (3)-(4)
bekezdésben foglaltakra.
(3)	A befektetési vállalkozás a kockázatok - ideértve a befektetési vállalkozás működéséből, a
gazdasági környezet változásából és a befektetési hitelnyújtási tevékenységből adódó
kockázatokat is - azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében
kockázatkezelési szabályzatot készít, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága, illetőleg
igazgatótanácsa hagy jóvá, és amely
a)	lehetővé teszi a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével összefüggő, a
hitelezési tevékenységével kapcsolatos, valamint a gazdasági környezetében bekövetkező
változásból adódó kockázat azonosítását, figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra,
b)	tartalmazza a befektetési vállalkozás kockázatvállalása mértékének megállapítására
vonatkozó szabályokat, illetve a kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátozásokat,
c)	az a) és a b) pontban foglaltakra figyelemmel meghatározza a kockázat kezelésének
módszertani és eljárási szabályait.
(4)	A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott szabályzatban külön kitér
a)	a nem saját számlás kereskedéshez kapcsolódó, kamatlábváltozásból adódó kockázatok
értékelésére és kezelésére,
b)	azon értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokra, amelyekkel kapcsolatban a
befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel,
különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes
mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben, és
c)	a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és
előremutató módon történő mérésére és kezelésére.
(5)	A befektetési vállalkozás a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nettó finanszírozási
pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket
alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.
(6)	A befektetési vállalkozás vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet készít
a)	a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség
mérséklésére, és
b)	a likviditási válsághelyzet kezelésére.
(7)	A befektetési vállalkozás a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás lehetőségét biztosító,
rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetére a terv szerinti és a lejárat előtti visszaváltás,
visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervet készít.
(8)	A befektetési vállalkozás rendszeresen
a)	ellenőrzi a (3) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési szabályzatban foglaltak
betartását,
b)	értékeli a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak összhangját a befektetési vállalkozás
működésével és tevékenységével,
73
c)	ellenőrzi és értékeli az a) és b) pontban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt
hiányosságok feltárását, és a kockázatkezelési szabályzat szerinti működés
helyreállításának módját és eljárását.
101. §
(1)	A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a
kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal
szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz
kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja.
(2)	A befektetési vállalkozás által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt
kockázatok összértéke - a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a
befektetési vállalkozás 105. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(3)	Ha az ügyfél vagy az ügyfélcsoport bármely tagja a befektetési vállalkozás kapcsolt
vállalkozása, a befektetési vállalkozás által vállalható kockázatok összértéke - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás 105. § (1)
bekezdése szerinti szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(4)	A befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési
vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó összértékű kockázatvállalásainak (a
továbbiakban: nagykockázat-vállalás) együttes összege - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel
-	nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének nyolcszorosát.
(5)	A befektetési vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben foglalt, kockázatvállalás mértékére
vonatkozó korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben
nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye.
(6)	A nagykockázat vállalása során a befektetési vállalkozás által vállalt kezességet és
garanciát, továbbá a befektetési vállalkozás bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét -
a határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken, a határidős ügyleteket a
tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott
ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(7)	Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet e törvény rendelkezései alapján hitelintézet
végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének
meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások
alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan veszi
figyelembe.
(8)	Nem kell a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott külön jogszabályban foglalt esetben.
102. §
(1)	Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai, vagy egy EU-
szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai
a)	az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló
módszerrel történő számítását,
b)	a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési
vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések
74
esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések
alkalmazását,
c)	a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy
d)	a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását
együttesen is alkalmazhatják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési
vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be
a székhelye székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerint eljáró felügyeleti hatóság a Felügyelet, az engedélyt a 174. §
szabályai szerint, az ott meghatározott eljárásában adja meg.
Kereskedési könyv
103.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv elemeinek
fedezése céljából tartott pénzügyi eszközből és áruból álló pozícióit a kereskedési könyv
tartalmazza.
(2)	A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékot az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott külön jogszabályban meghatározott stratégia, szabályzat és eljárás alapján igazolja.
(3)	A befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatot készít, az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti rendszert és ellenőrzési
mechanizmust dolgoz ki, és a kereskedési könyv vezetése során ezek szerint jár el.
(4)	A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott kereskedési könyv vezetéséről
szóló szabályzatban meghatározza a besorolás elveit, és azok alkalmazása során - a külön
törvény alapján készített - számviteli politikájával összhangban jár el.
(5)	A kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározott besorolási elvek
a)	változtatása egy évben egyszer történhet,
b)	változtatását a befektetési vállalkozás részletesen írásban indokolja,
c)	változtatását a befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzat
módosítása formájában a b) pontban meghatározott indokolással együttesen
haladéktalanul megküldi a Felügyeletnek, és
d)	az újonnan megállapított besorolási elv alkalmazásának első napja - a (6) bekezdésben
foglalt kivétellel - a megállapítás évét követő naptári év első napja.
(6)	A Felügyelet - indokolt esetben - az (5) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérő
alkalmazási határidőt is engedélyezhet.
(7)	A kereskedési könyvben kizárólag olyan pénzügyi eszköz és áru szerepelhet, amely
a)	fedezeti ügylet tárgya lehet, és
75
b)	forgalomképessége vagy forgalmazhatósága nem korlátozott.
(8)	A befektetési vállalkozás belső fedezeti ügyletet az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott külön jogszabályban meghatározott esetben vehet figyelembe.
(9)	A befektetési vállalkozásnak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel
kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és
kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.
104.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges
gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményére figyelemmel
értékeli a piaci kockázatok szempontjából.
(2)	A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és
kockázatvállalások
a)	piaci értékét és kockázatát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - naponta állapítja
meg,
b)	értékelését a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és értékelési
eljárásoknak megfelelően végzi.
(3)	A befektetési vállalkozás az általa vállalt kockázatok tekintetében kockázatkezelési
szabályokat dolgoz ki, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága hagy jóvá, s amelyben
meghatározza a kockázatvállalás felelősségi kereteit, a kockázatvállalás legmagasabb
mértékét, a kockázatvállalás ellenőrzését és a veszteség lehető legalacsonyabb mértékre
történő csökkentésének módját.
A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete
105.	§
(1)	A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a
befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét
mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem
csökkenhet
a)	a 13. §-ban meghatározott összeg, vagy
b)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltak alapján
meghatározott,
ba)	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások
pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, valamint nagykockázat-vállalással
kapcsolatos tőkekövetelmény,
bb)	a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,
bc)	a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos
tőkekövetelmény, és
bd)	a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal
kapcsolatos tőkekövetelmény
összege alá.
76
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során az (1)
bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak
tekinteni.
(3)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés alapján szükséges szavatoló tőke összegét - az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott módon - naponta
számítja ki.
(4)	A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározása során a szavatoló tőke
összegének kiszámítására a 2. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal,
hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a 2. melléklet 19.
pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.
(5)	A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, a 162. § szerinti felügyeleti
felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 164. § (1) bekezdés t) pontja
alapján többlet-tőkekövetelményt írhat elő.
(6)	Ha a szavatoló tőke összege az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt
tőkekövetelmény összegének százhúsz százalékánál kevesebb, a befektetési vállalkozás a 2.
melléklet 23. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű
kifizetésről értesíti a Felügyeletet.
(7)	Ha a befektetési vállalkozás működésében az előző üzleti évhez képest nagymértékű
változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás az (1)
bekezdése alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.
106.	§
(1)	A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással
rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő
szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetőleg felmerülő kockázatai
fedezetéhez szükséges tőke mértékét és összegét - összhangban a 105. §-ban foglaltakkal -
meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább
évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma
összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.
(3)	A EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding
társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű
pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. §
(2)	bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles
megfelelni.
(4)	Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen
befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás
maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik
országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési
vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési
vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a Tpt. 181/A. § (2)
bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles
megfelelni.
107. §
77
(1)	A befektetési vállalkozás a 100-106. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan, az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott információkat -
figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a (3) bekezdésben foglalt helyen közzéteszi.
(2)	Ha a befektetési vállalkozás
a)	nem anyavállalat, nem leányvállalat vagy nem tartozik az összevont alapú felügyelet
hatálya alá, akkor az (1) bekezdés szerinti információkat egyedi alapon,
b)	az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
leányvállalata a Tpt. 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás,
pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában
összevont alapon
hozza nyilvánosságra.
(3)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti információt
a)	a saját honlapján vagy
b)	ha a Felügyelet a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségek teljesítése
céljából létrehozott ilyen honlapot, akkor ezen a honlapon
teszi közzé.
(4)	A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a
nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
A vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek saját ügyletei
108.	§
(1)	A befektetési vállalkozás alkalmazottja saját, vele egy háztartásban élő személy, közeli
hozzátartozója és egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely
a)	bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b)	üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, pénztártitok, vagy az
adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és
felhasználásával jár, vagy
c)	nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott
kötelezettségeivel.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb módon érintett személynek azt kell tekinteni, aki
a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott
személyekkel olyan kapcsolatban áll, amelyből eredően a befektetési vállalkozás
alkalmazottjának vagy az (5) bekezdésben meghatározott személynek anyagi érdeke fűződik
az ügylethez.
(3)	A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot,
illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt - ide nem értve azt az
esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - arra, hogy
olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, az
(1)	bekezdés szerinti tilalom alá esne.
78
(4)	A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a
munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy
harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes
információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az
ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a)	olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom
alá esne, vagy
b)	további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna, vagy számára ilyen
ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna
és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle
elvárható módon tisztában kellene lennie.
(5)	Az (1)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a)	az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó
megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b)	a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás
alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(6)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a)	a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy
esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési
szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b)	a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy
portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a
szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző,
sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet
között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják, és
c)	ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy az (5) bekezdésben foglalt személy kollektív
befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem
rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek
összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
109.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve
foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (5) bekezdésében
meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (4) bekezdés szerinti tilalom alá eső ügyletekre
vonatkozó szabályokról.
(2)	A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (5) bekezdésében
meghatározottakat, hogy a 109. § (1), (3) és (4) bekezdés szerinti tilalom alá nem eső
ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a
befektetési vállalkozásnak.
(3)	A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint
az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (4) bekezdésének hatálya alá eső
ügyletekről.
79
Összeférhetetlenség
110. §
(1)	A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése,
feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi
politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a)	megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység
vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy
vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b)	tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban
meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(3)	A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak,
valamint a 108. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott személyek, akik az (1) bekezdésben
meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és
méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető
legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(4)	A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (3) bekezdésben foglalt lehető
legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a)	úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő
szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az
ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó
károkozást megelőzze,
b)	különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében
vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn, vagy akik más
módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az
ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját
számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c)	kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy
összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d)	megakadályozza, hogy bármilyen olyan személy, aki a befektetési szolgáltatási
tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen
módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e)	megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó, vagy egymásra épülő
feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba
ütközzön.
80
XXI.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok
111. §
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási
tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet
igénybe.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet
a)	függő ügynök, és
b)	befektetési vállalkozás.
(3)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybevett közvetítő
tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.
112. §
(1)	A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal
a)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező
függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében
meghatározott nyilvántartásában, vagy
b)	más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő
ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) szerinti esetben a Felügyelet
nyilvántartásba vett.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.
113.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási
tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére
irányuló szerződése megkötését - ha a szerződést függő ügynökkel kötötte - a szerződés
megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés tartalmazza
a)	a függő ügynök nevét és székhelyét,
b)	azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetőleg árutőzsdei
szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi, és
c)	annak igazolását, hogy a függő ügynök rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges
tárgyi, technikai és személyi feltételekkel.
114.	§
(1)	Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a
81
Felügyelet e törvény szerinti, az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, a 111-116. §-ban foglalt rendelkezések szerint
végezhető.
(2)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő a Magyar Köztársaság területén
határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság e tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
115.	§
(1)	A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy
befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses
kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg
árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.
(2)	A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem érinti a más
jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységét, ha az adott jogszabály ettől
eltérően nem rendelkezik.
(3)	Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási
tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló
szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.
(4)	A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg
az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt nem
vehet igénybe.
(5)	A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg
az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet
igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási
tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére
irányuló tevékenységnek.
(6)	A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdés szerint őt
megbízó befektetési vállalkozás nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő
szerződő felet tájékoztatja arról, hogy
a)	a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és
b)	mely befektetési vállalkozás nevében jár el.
116.	§
(1)	Természetes személy függő ügynök és függő ügynökként tevékenységet végző jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság természetes személy tagja az lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,
c)	ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben,
határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a
kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban
vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését, és
d)	rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel.
82
(2)	A gazdasági társasági formában működő függő ügynök befektetési szolgáltatási
tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló
szerződést akkor köthet, ha
a)	ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben,
határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a
kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó
jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését,
b)	rendelkezik az a) pontban megjelölt tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi és
technikai feltételekkel.
Titoktartás
117.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az
árutőzsdei szolgáltatóban
a)	tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b)	tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c)	vezető állású, és
d)	alkalmazottként foglalkoztatott
személy, vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot -
a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró
a)	Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,
b)	Befektető-védelmi Alappal,
c)	MNB-vel,
d)	Állami Számvevőszékkel,
e)	állami adóhatósággal,
f)	Gazdasági Versenyhivatallal,
g)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és
célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
h)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	fogyasztóvédelmi hatósággal
szemben.
(3)	A (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre
vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a)	a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó
hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b)	büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve
felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a
bírósággal,
83
c)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
d)	a fogyasztóvédelmi hatósággal
szemben.
(4)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési
kötelezettség teljesítése.
(5)	Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben
meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6)	Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése
esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva
a levéltári kutatások céljára felhasználható.
118.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és
az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más
személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás
nélkül megőrizni.
(2)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik
személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
a)	az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható
értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b)	a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának
kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló
követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a)	a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási
Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
b)	a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal,
multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök
felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt
belső ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának
szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal;
d)	a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági
végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel,
felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését
folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
84
f)	a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g)	külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az
ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás
keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, és
k) a feladatkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz
intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben
sem, ha
a)	az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól,
illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által
aláírt titoktartási záradékot,
b)	a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban
meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás
vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási
záradékot,
c)	a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv
írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési
vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a
külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d)	a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi
felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor
adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar
szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8)
bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(5)	A (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a)	azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben
megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b)	a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a
Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(6)	A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére
bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben
sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az általa megvalósított
korlátozó intézkedésekről
85
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó
intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján
elfogadott rendeletek vagy határozatok,
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a minisztériumot.
(8)	A minisztérium a (7) bekezdésben foglaltak alapján birtokába került adatokat jogosult
a)	más EGT-államoknak és intézményeiknek továbbítani,
b)	kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c)	statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználni.
(9)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben,
valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1)
bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
(10)	Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése
esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év
múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
119.	§
(1)	A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul
kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha
adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a)	kábítószer-kereskedelemmel,
b)	terrorizmussal,
c)	illegális fegyverkereskedelemmel,
d)	pénzmosással,
e)	szervezett bűnözéssel,
f)	bennfentes kereskedelemmel, vagy
g)	piacbefolyásolással
áll összefüggésben.
(2)	A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak
szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
120.	§
Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a)	az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b)	a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
86
c)	a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-
szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott
könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási
fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges
mértékben történő adatátadás,
e)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési
szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea)	az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb)	a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés
feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál
minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec)	a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti
állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatvédelmi jogszabállyal,
f)	a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli
hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóban
befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni
kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának
átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, illetve ezek tulajdonosa
vagy jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más
szakértőnek történő adatátadás,
g)	a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-
mintájának bemutatása,
h)	a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési
vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas
adatok szolgáltatása
ha)	statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb)	elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium
részére,
i)	a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet
végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás
tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) a Pmtv. 5/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság
részére történő adatátadás, és
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet
hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató
számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.
87
A panaszkezelés
121.	§
(1)	A befektetési vállalkozás a saját működésével, tevékenységével kapcsolatosan a lakossági
ügyféltől származó panasz hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról és a (2)
bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban:
panaszkezelési szabályzat) készít.
(2)	A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfél panaszairól és kifogásairól, valamint az azok
rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	a lakossági ügyfél által tett panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény
megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását,
d)	a c) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős
személy megnevezését.
(4)	A befektetési vállalkozás a panaszkezelési szabályzatot a lakossági ügyfelek számára
ingyenesen írásban, más tartós adathordozón vagy az általa meghatározott honlapon
elérhetővé teszi.
A reklámtevékenységre vonatkozó különös szabályok
122. §
(1)	A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei
szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell
tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a
befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e
törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási
tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot
vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az
ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját,
tartalmaznia kell a 43. § (3)-(10) bekezdésében meghatározott információkat.
(4)	A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk szerinti ajánlattétel
elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges,
reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)-(10) bekezdésében meghatározott információkat
tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti
szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfél
megismeri.
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
123. §
88
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni
és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,
c)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,
d)	a 22-24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
e)	a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,
f)	fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,
g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,
h)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,
i)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó
hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,
l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek
teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és
m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési
vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2)	A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és
ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni
a)	az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b)	ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált,
vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c)	ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely
államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni
a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint
ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a
könyvvizsgálói záradékot.
(4)	A bejelentési kötelezettségének
a)	az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c)	az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt
napon belül,
d)	az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve
alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e)	az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt
napon belül,
89
f)	az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g)	az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h)	a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5)	Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában
meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa
megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a
Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7)	A Magyar Köztársaság területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha
anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding
társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.
XXII.	FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD
NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS
A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok
124.	§
(1)	A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató,
illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató
végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Gt., a szövetkezeti formában működő
árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Sztv., a
fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Hpt.
176/A. § (2) bekezdése szerinti közhasznú társaság jelölhető ki.
Csődeljárás
125.	§
Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.
Végelszámolás
126.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a
Felügyelet határozatában lehet elrendelni.
(2)	A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását
elrendelő határozatot hoz, ha
a)	a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e
törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító
90
engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a
jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1)
bekezdés c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy
b)	a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató
alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató
székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési
szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység
végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.
127.	§
(1)	A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei
szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és
ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.
(2)	A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és
meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat
kihirdetésének napja.
128.	§
(1)	A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg - ha abban
a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot
jelöl meg - felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű
kifizetési tilalmat rendelhet el.
(2)	A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha
a)	a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos
kirendelésére nem került sor, és
b)	joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a
végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét
hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.
(3)	A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő
határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő
napjáig tart.
129.	§
A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az
árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
130.	§
A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az
árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott
tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4
százalékát.
Felszámolás
131.	§
91
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás
lefolytatásában a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
132.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás
felfüggesztésének nincs helye.
(2)	A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés
esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
133.	§
(1)	A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási
eljárást kezdeményez, ha
a)	a befektetési vállalkozás befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e
törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2)
bekezdése alapján vonta vissza, vagy
b)	a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a
székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(2)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a
Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
134.	§
(1)	A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül
határoz.
(2)	A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható.
(3)	A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási
eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep
formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei
szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
135.	§
(1)	A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési
tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek
megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2)	Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos
kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig
tart.
136.	§
(1)	A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál
letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában
lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, illetve az árutőzsdei szolgáltatás
92
tárgyát képező eszköz befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató bármely, az
ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(2)	Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott
pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek
bármely okból nem adható vissza, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési
sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás
vagy az árutőzsdei szolgáltatás vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.
(3)	A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés
alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi
eszköznek kell tekinteni.
(4)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és
pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5)	A befektetési vállalkozás felszámolása esetén, a 2. mellékletben meghatározott alárendelt
kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1)
bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
137.	§
A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei
szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
138.	§
(1)	A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-
védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében
és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez
szükséges engedményeket.
(2)	A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség
jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény
alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
139.	§
(1)	A felszámoló díjának összege - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - nem
haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során
értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0
százalékát.
(2)	A felszámoló díja - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyezség esetén nem
haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó
értékének 1,0 százalékát.
(3)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a,
valamint 60. §-ának (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
Állomány-átruházás
140.	§
93
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei
állományát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Felügyelet előzetes engedélye alapján
más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4)
bekezdésben foglaltakra.
(2)	A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra
nem ruházhatja át.
(3)	A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az
árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát
veheti át.
(4)	A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal
külön jogszabály szerinti engedélyét.
141.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei
állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2)	A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési
vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés
hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket
a)	az átruházás szándékáról, és
b)	a (3)-(6) bekezdésben foglaltakról,
az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol,
mikortól és milyen formában tekinthető meg.
(3)	Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy
ártőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési
vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában
a)	más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
b)	feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez
kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.
(4)	Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább
harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.
(5)	Ha az ügyfél
a)	az (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy
b)	a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg
nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor
ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei
szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.
(6)	Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és
üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi
eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól
az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az
átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai
vonatkoznak.
94
(7)	Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben
megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(8)	Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
HETEDIK RÉSZ
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER
XXIII.	FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
142.	§
(1)	Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac
működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).
(2)	A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése
esetén létesíthető és működtethető.
(3)	Külföldi piacműködtető tevékenységét a Magyar Köztársaság területén - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - csak fióktelepén keresztül végezheti.
(4)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló
tevékenységet végezhet.
143.	§
(1)	A multilaterális kereskedési rendszer - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra - a
Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.
(2)	A külföldi piacműködtető - ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat - fióktelepe
multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a
székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység
végzésére jogosító engedélyével.
(3)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető a Magyar Köztársaság
területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
144.	§
(1)	A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti
megoldással rendelkezik, amely biztosítja
a)	a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
b)	a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
c)	az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre
vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és
d)	a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.
(2)	A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek
elszámolása és teljesítése érdekében megállapodást köt
a)	legalább egy elismert elszámolóházzal,
95
b)	egy központi szerződő féllel, és
c)	egy központi értéktárral.
(3)	A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít,
amelyet legalább évente felülvizsgál.
(4)	A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően
keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint összegű
felelősségbiztosítással rendelkezik.
145.	§
A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a
továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer
működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint
kapcsolatot tart a Felügyelettel.
XXIV.	FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ENGEDÉLYEZÉSE
146.	§
A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély
kiadására a 27-31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
147.	§
A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító
engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli
a)	a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
b)	azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális
kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c)	a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan
hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
d)	a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének
eljárásrendjét,
e)	azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését,
illetve azonosítását szolgálja,
f)	azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését,
amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési
rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során
merül fel,
g)	a működtetési vezető nevét,
h)	a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt
tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
i)	azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az
üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését
garantálják,
96
j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,
k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
l)	a központi szerződő féllel, az elszámolóházzal, vagy elszámolási rendszerrel és központi
értéktárral kötött megállapodás másolatát,
m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés
tervezetét, és
o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az
információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.
148.	§
A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító
engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki a megfelel az e törvényben foglaltaknak.
149.	§
(1)	A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító
engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.
(2)	A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító
engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
XXV.	FEJEZET
A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS
SZABÁLYAI
A kereskedési rendszerhez történő megkülönböztetés-mentes hozzáférés
150.	§
(1)	A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel
szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább
a)	a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés feltételeit,
b)	a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,
c)	a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére
vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és
d)	az árképzés módját.
(2)	A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és
egyéb személy vagy szervezet lehet, amely
a)	megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1)
bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,
b)	rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és
c)	rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges
pénzeszközzel.
97
(3)	A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető
és a leendő tag írásba foglalja.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető
tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját
a)	az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,
b)	azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális
kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c)	a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan
hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,
d)	a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos
felelősségi szabályokról,
e)	a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének
eljárásrendjéről.
Kereskedési szabályok
151.	§
(1)	A multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására
-	a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben
meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	Nem kell alkalmazni a 40-51. §-ban, valamint a 61-64. §-ban foglaltakat
a)	azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben,
a multilaterális kereskedési rendszer tagjai között kerül sor, ide nem értve azt az esetet,
amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján
kerül sor, és
b)	a multilaterális kereskedési rendszer és tagjai között e minőségükben létrejövő
kapcsolatban.
152.	§
(1)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság
1287/2006/EK rendelete szerint - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - közzéteszi a
szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében
a)	az érvényes vételi és eladási árfolyamot,
b)	az egyes árfolyamokon keresett és kínált mennyiségeket.
(2)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben meghatározott
információkat közérthető és értékelhető formában, a kereskedési rendszer nyitvatartási ideje
alatt folyamatosan elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség alól mentesítheti
a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, ha a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében
meghatározott feltételeknek megfelel.
153.	§
98
(1)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és
ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a
tagok körében.
(2)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése
érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas
a)	a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenység, és
b)	a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység
feltárására.
(3)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője
a)	a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1)
bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott
szabálytalanságot tapasztal, és
b)	a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított
(2)	bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot
szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban
hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.
154.	§
(1)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott
piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi
a)	a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat,
b)	az egyes árfolyamokon realizálódott ügyletek nagyságrendjét, és
c)	az egyes végrehajtott ügyletek időpontját.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a multilaterális kereskedési rendszer
működtetője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a valós időhöz képest a lehető legkorábbi
időpontban közzéteszi.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell közzétenni abban az esetben, ha a multilaterális
kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletre vonatkozó közzétételi kötelezettségek a
szabályozott piac keretei között kerülnek teljesítésre.
(4)	A Felügyelet, az általa előzetesen jóváhagyott közzétételi terv alapján, lehetővé teheti a
multilaterális kereskedési rendszer működtetője számára az (1) bekezdésben meghatározott
közzétételi kötelezettség halasztott teljesítését, ha ezt
a)	az ügylet típusa vagy
b)	az ügylet mérete
alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletben foglalt feltételek szerint indokolttá teszi.
(5)	A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a (4) bekezdésben foglaltak szerint
jóváhagyott közzétételi tervet - figyelemmel a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében
foglaltakra - az általa meghatározott honlapon nyilvánosságra hozza.
(6)	Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési
rendszerben is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett
hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a
közzétételi kötelezettség.
99
NYOLCADIK RÉSZ
A FELÜGYELÉS ÉS EGYES FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK
ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
XXVI.	FEJEZET
A FELÜGYELET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A felügyeleti díj
155.	§
(1)	A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás
magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére
felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak
szerint számított változó díj összege.
156.	§
(1)	Az alapdíj az alapdíjegység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az
alapdíjegység ötvenezer forint.
(2)	A szorzószám
a)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetében: négy,
b)	a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi
fióktelepe esetén: négy,
c)	a függő ügynök és a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetében:
egy.
157.	§
(1)	A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b)	a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést -
keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2)	A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező
befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,1 ezrelékének, és
b)	a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést -
keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
100
Az igazgatási-szolgáltatási díj
158.	§
A befektetési vállalkozásban a Felügyelet a 37-39. §-ban foglaltak szerinti előzetes
engedélyéhez kötött befolyást szerezni kívánó személy vagy szervezet; a befektetési
vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató az Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői
szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet, amelynek mértékét - a
fizetendő díjak körével együttesen - a miniszter rendeletben állapítja meg.
XXVII.	FEJEZET
A FELÜGYELETFELÜGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE
A Felügyelet nyilvántartásai
159.	§
(1)	A Felügyelet nyilvántartásba veszi
a)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a
piacműködtető nevét és székhelyét,
b)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás
magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a
multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,
c)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység
végzésére jogosító engedélyeket,
d)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének, jegyzett tőkéjének,
a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének
mértékét,
e)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és
székhelyét, amelyek a Felügyelet 37-39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,
f)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek
személyes azonosító adatait,
g)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális
kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,
h)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint
befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni
részesedés és a befolyás mértékét,
i)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének
időpontját és helyét,
j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító
adatait,
k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali
kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,
l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással
szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
101
m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és
n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési
vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,
valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.
(2)	A Felügyelet - a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nyilvántartást vezet a
befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízható, a 111. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási
helye), illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság területén található.
(3)	Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő
ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel
rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a
Felügyelet - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás
113. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján - nyilvántartásba veszi.
(4)	A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel
kapcsolatosan a 113. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tartja nyilván.
Adatkezelési szabályok
160. §
(1)	A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés,
megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és
logikai védelemről.
(2)	A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a)	ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen,
illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b)	a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt
vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
161. §
(1)	A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:
a)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és
alkalmazottjának a 22. és 23 §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért
adatait,
b)	a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet
benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37-39. §-ban foglalt
feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,
c)	az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
ügyfelének adatait,
d)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
da)	a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési
vezetője,
102
db)	a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,
dc)	a függő ügynök
adatait,
e)	a 20. és 21. §-ban és a 37-39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló
adatot,
f)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással
szoros kapcsolatban álló személy adatait,
g)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
h)	a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési
vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2)	Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a
Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely
és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét),
valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni
részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony,
büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
más gazdasági társaság azonosító adatai:
a)	név, rövidített név,
b)	székhelyének, fióktelepének címe,
c)	azonosító okiratának száma,
d)	képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(4)	A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza
a)	a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a
befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b)	a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros
kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c)	a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony
jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal
kapcsolatos intézkedéseket,
d)	a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos
kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e)	a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására
vonatkozó határozatot,
f)	a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről
készült jegyzőkönyveket,
g)	panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megadott személyes adatokat,
valamint a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,
h)	a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
103
i)	a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez
szükséges adatokat.
(5)	A Felügyelet az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatot
a)	a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony
megszűnésétől számított öt évig,
b)	a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c)	a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve
befolyás megszűnésétől számított tíz évig,
d)	az a)-c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől
számított öt évig
kezelheti.
Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
162.	§
(1)	A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő
szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési
vállalkozás kockázatait.
(2)	A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:
a)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési
módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,
b)	a 100. § (2) bekezdése szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c)	az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos kockázat
kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és
alkalmazási módjára,
d)	arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló
tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve
az átadott kockázat mértékét is,
e)	a befektetési vállalkozás likviditási kockázatainak mértékére és kezelésére,
f)	a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő
figyelembevételére,
g)	a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési
vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
h)	az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,
i)	egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy -
általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása
lenne a szavatoló tőkére.
(3)	A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési
vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési
vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
104
(4)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető
befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott
értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé
teszik-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását vagy fedezését.
(5)	A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési
vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján
arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább
évente egyszer el kell végezni.
(6)	A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a
nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.
163.	§
Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a
befektetési vállalkozás a 162. § (2) bekezdés i) pontja szerinti kamatláb változás
figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli
pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz
százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez
viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
XXVIII.	FEJEZET
A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI ÉS SZANKCIÓI
164.	§
(1)	A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható
intézkedése során
a)	az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában
foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési
vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét,
a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer
működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg - ha
szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,
b)	a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató
tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító
engedély nélküli folytatását megtilthatja,
c)	a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével
kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,
d)	a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és
könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,
e)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés
összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
f)	a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával
helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,
g)	a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott
tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,
105
h)	a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei
szolgáltatás folytatását részben, vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt
felfüggesztheti,
i)	a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer
működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás
nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét
visszavonhatja,
j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más
szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,
k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet
ki,
l) bírságot szabhat ki, figyelemmel a 167. §-ban foglaltakra,
m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti
rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,
o)	megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az
árutőzsdei szolgáltató
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek
részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának
kialakítását,
p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti
átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei
szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,
r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,
s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső
tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és
módszerek megerősítésére kötelezheti,
106
t) a befektetési vállalkozást a 105. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény
elérésére kötelezheti azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem
haladhatja meg a 105. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét, és
u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz
kereskedését felfüggesztheti.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha
az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e
törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(3)	Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza,
haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az
intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló
szolgáltatást nyújt.
165.	§
A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés h), n), o) és p) pontjában meghatározott határozatának
felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el azzal, hogy a tárgyalást - ha
egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik napra kell kitűzni.
166.	§
(1)	A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású
személyét és alkalmazottját
a)	az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-
ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt
kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes
teljesítése esetén,
b)	ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, vagy
c)	ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés b) pontja alapján bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a
befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az MNB tv. vagy a pénzforgalomról szóló
jogszabályok előírásait megsérti.
167.	§
(1)	A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában
meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny
mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
(2)	A bírság összege
a)	engedély nélkül végzett, illetőleg nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő
szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás esetén - figyelemmel az (5) bekezdésben
foglaltakra - kettőmilliótól húszmillió forintig,
107
b)	a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltató által
végezhető tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén
kettőszázezertől négymillió forintig,
c)	befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére vagy a befektetési
szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás nyújtására
vonatkozó szabályok megsértése esetén kettőszázezertől tízmillió forintig,
d)	a Pmtv-ben előírt kötelezettség megsértése esetén százezertől ötszázezer forintig,
e)	a Felügyelet felügyeleti ellenőrzésének akadályozása, illetve ha a befektetési vállalkozás,
az árutőzsdei szolgáltató vagy a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a
felügyeleti felszólításnak nem tesz eleget, ötezertől egymillió forintig
terjedhet.
(3)	A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén
kiszabható bírság összege ötvenezertől ötmillió forintig terjedhet.
(4)	A (2)-(3) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető
állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege ötszázezertől húszmillió
forintig terjedhet.
(5)	A kiszabható bírság felső határa, ha az elért bevétel nagysága megállapítható, a (2)
bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka.
168.	§
(1)	A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a
befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem
tud eleget tenni,
b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a
befektetők érdekeit,
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a)	a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei
szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy
b)	az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3)	A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4)	A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a
Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a
határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5)	A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a
továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
169.	§
108
(1)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési
vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra
vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(2)	A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági
társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát,
cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az
igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a
felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost
kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással illetve árutőzsdei
szolgáltatóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési
vállalkozást illetve árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást
adhat.
(4)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás illetve
árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d)	a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való
működtetése.
170.	§
(1)	A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik
felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti
biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó
szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
(2)	A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni
a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhető.
XXIX.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ÁLLAMAINAK FELÜGYELETI
HATÓSÁGAIVAL
A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását megelőző
konzultáció
171.	§
(1)	A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a)	a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a
tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága adta meg,
109
b)	a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának
leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c)	a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az
ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a
tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága adta meg.
(2)	A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam
biztosítási tevékenység, vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a)	a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi
engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b)	a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a
tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c)	a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az
ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége
végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
adta meg.
(3)	A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam
felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2)
bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik
a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint
ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások
teljesülésének vizsgálatában.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési
rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos
felügyelése esetére is.
A határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés
172.	§
(1)	A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott
értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének
a)	pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2)	A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a
27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési
vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
173.	§
110
(1)	A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott,
hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a
kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a)
pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2)	A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a
27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési
vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás
következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatályba lépését
megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.
Egyes kockázatkezelési szabályok együttes alkalmazásának engedélyezése
174.	§
(1)	A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően
a)	haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű
befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság
anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet
részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
(2)	A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított
hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban:
többoldalú eljárás keretében hozott határozat).
(3)	Ha az eljárásban résztvevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a
többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő
valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás
során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(4)	A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és a kérelmezőnek.
175.	§
(1)	Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat
vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő
leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a
hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3)
bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.
(2)	Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
111
hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó
és végrehajtható.
(3)	A Felügyelet a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának
tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi.
(4)	A Felügyelet prudenciális felügyelete alatt álló befektetési vállalkozás tekintetében a más
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak
végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a
Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
A fogadó EGT-állami felügyelési feladatok és hatáskörök
176.	§
A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére
jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság
területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében
a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, az 55-56. §-ban, a 62-65. §-ban, a 67-69.
§-ban, és a 151-153. §-ban foglaltak teljesülését
a 179. §-ban meghatározott esetekben az Fttv. szerinti eljáró hatóság hatáskörében ellenőrzi a
40-43. §-ban, a 47. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, és a 67-69. §-ban,
valamint a 76. §-ban
foglalt rendelkezések betartását.
177.	§
(1)	Ha a Felügyelet, illetve az Fttv. szerinti eljáró hatóság a Magyar Köztársaság területén,
más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
határon átnyúló tevékenysége esetében, vagy a Magyar Köztársaság területén létesített
fióktelepe esetében a jogszabályokban, vagy a jogszabály szerinti szabályzatában foglalt
rendelkezések megsértését tapasztalja, befektetők védelme érdekében
a)	a Felügyelet, a 176. § a) pontjában meghatározott rendelkezések megsértése esetén
hatáskörében a 164. § (1) bekezdésének a), b), e), h), m), n), p) és s) pontjaiban foglalt
intézkedést hozhat, vagy
b)	az Fttv. szerinti eljáró hatóság a 176. § b) pontjában meghatározott rendelkezések
megsértése esetén hatáskörében meghozza a külön törvényben foglalt intézkedéseket.
(2)	A 176. §-ban nem említett rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet értesíti a
székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(3)	Ha a Felügyelet az (2) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán, vagy azok
ellenében, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe továbbra is a jogszabályban vagy a
jogszabály szerinti szabályzatban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt
követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő
károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.
(4)	A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról
haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy
piacműködtetőt és a Bizottságot.
112
(4)	Az Fttv. szerinti eljáró hatóság értesíti a Felügyeletet
a)	az (1) bekezdése szerint megtett intézkedésről,
b)	arról, ha a (2) bekezdése szerint a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának megkeresését tartja szükségesnek, és
c)	a (3) bekezdés szerinti további intézkedések szükségességéről.
178.	§
A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel
rendelkező piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével
kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozásokra vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási
kötelezettséget írhat elő.
XXX.	FEJEZET
ELJÁRÁS EGYES FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN
179.	§
(1)	A 40-43. §, a 47. § (3) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 67-69. §, a 76. §, a 82. és 85. §,
a 90-91. §, továbbá a 122. § rendelkezéseinek megsértése esetén - ha az érintett lakossági
ügyfél vagy olyan leendő szerződő fél, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági
ügyfélnek minősül - az eljárás lefolytatására az Fttv.-ben meghatározott hatóság jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés szerint eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat
kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél az Fttv. alkalmazásában
fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3)	A 121. §-ban foglaltak megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi
hatóság a jogosult. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-ben meghatározott
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél az Fgytv.
alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
180.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének és az árutőzsdei szolgáltatás
nyújtásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit,
b)	az értékpapír-letétkezelés és az értékpapír-letéti őrzés végzésének személyi, tárgyi,
technikai és biztonsági feltételeit,
c)	a befektetési vállalkozás üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit,
113
d)	a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,
e)	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat
és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,
f)	a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
g)	a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és
árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,
h)	a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére
vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
a)	a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének,
illetőleg értékelésének szempontjait,
b)	a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes
szabályokat,
c)	a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató Felügyelet részére történő
adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, és
gyakoriságát, és
d)	az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére és megállapításának módjára vonatkozó
szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
Hatálybalépés
181.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 4. §-ának 55. pontja, a XXIX. Fejezetben foglalt rendelkezések, a 176. § b)
pontja, a 177. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „illetve az Fttv. szerinti eljáró
hatóság” szövegrész, a 177. § (1) bekezdésének b) pontja és a 177. § (4) bekezdése, valamint
az 1. melléklet 7. és 9. pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	2007. december 1-jén hatályát veszti:
a)	a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének i), l) és n) pontja, 18/A. §-a, 76. §-ának (4) és (6)-(9)
bekezdése,
b)	a Bit. 7. §-ának (3) bekezdése, 57. §-ának (6) bekezdése, 66. §-ának (5) és (6) bekezdése.
(4)	E törvény hatálybalépését követő napon az e törvény 184. §-át megelőző cím és a 184-
218. §-ai hatályukat vesztik.
Átmeneti rendelkezések
182.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szerint hatályos befektetési
szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel rendelkezők az engedélyezett tevékenységet - a (2) és (3) bekezdésre
114
figyelemmel - 2008. június 30-ig folytathatják azzal, hogy az e törvény X., XI. és XII.
fejezetében foglalt kötelezettségeknek az e törvény hatálybalépését követően megkötendő és
megkötött szerződések esetében legkésőbb 2007. december 31-ig eleget tesznek azzal, hogy a
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek esetére az e törvény kiegészítő
szolgáltatásra vonatkozóan előírt rendelkezéseit alkalmazzák.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek e törvény hatálybalépését
követően benyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy ezt az időpontot megelőzően
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő tevékenység végzésére jogosító
engedélyük módosítása iránti kérelmük esetén az e törvény szerint a befektetési szolgáltatási
és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak kötelesek eleget tenni.
(3)	Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szabályai szerinti
bizományosi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők esetét úgy kell
tekinteni, mintha az e törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt
tevékenységekre vonatkozó engedéllyel rendelkeznének, azzal, hogy ezen engedélyük e
törvény hatálybalépését követően benyújtott módosítása iránti kérelmük esetén az e
törvényben foglaltak szerint kell eljárniuk.
(4)	Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon
az e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy kiegészítő szolgáltatásnak
minősülő tevékenységet végeztek, e törvény rendelkezéseinek 2008. június 30-ig kötelesek
megfelelni.
(5)	A befektetési vállalkozás a 109. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási
kötelezettségének azon alkalmazottak és foglalkoztatottak esetében, amelyek munkaviszonya
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően
létesült, legkésőbb 2007. december 31-ig köteles eleget tenni.
(6)	Azon befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató esetében, amely a tevékenység
végzésére jogosító engedélyét e törvény hatálybalépését követően szerezte meg, a felügyeleti
díjfizetésre vonatkozó, 156. és 157. §-ban meghatározott szabályokat 2008. január 1-től kell
alkalmazni.
(7)	Az a személy vagy szervezet, amely az e törvény hatálybalépését megelőző napon
tevékenységét a Tpt. 5. § (1) bekezdése 103. pontja szerint ügynöknek minősült, legkésőbb
2008. június 30-ig tesz eleget az e törvényben foglaltaknak, és egyidejűleg ennek tényét
bejelenti a Felügyeletnek.
(8)	A Felügyelet legkésőbb 2008. augusztus 31-ig törli a megfelelő nyilvántartásából az azon
ügynökről nyilvántartott adatokat, amely
a)	az e törvény szerint közvetítői tevékenységet a továbbiakban befektetési vállalkozásként
végzi,
b)	az e törvény szerinti közvetítői tevékenységet függő ügynökként végzi, azzal, hogy azt
egyidejűleg a függő ügynökökről vezetett nyilvántartásba átvezetheti,
c)	e törvény szerint közreműködőnek minősül.
Jogharmonizációs záradék
183.	§
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
115
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b)	a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési
feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében
történő végrehajtásáról,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
(2)	E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac
átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában
meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i
1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Módosuló jogszabályok
184.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 113/A. §-a (4) bekezdésének helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott
vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint
az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 6. §-ának b), d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében
a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) és f-h) pontjaiban meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h)
pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást végezhet. Az ÁKK Zrt. e tevékenységeire és
szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
185.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. ... törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Mehib Rt.-re és az általa végzett tevékenységre a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
116
(2) Az Eximtv. 2. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló
magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási
tevékenységet végzi:”
„d) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-
ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;”
186.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének
d)	pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet
[3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
(2)	A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. ... törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési
szolgáltatási tevékenységet végezhet, kiegészítő szolgáltatást nyújthat és az árutőzsdei
szolgáltató által végzett tevékenységet,”
[folytathat]
(3)	A Hpt. 21. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi
vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2)
bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.”
(4)	A Hpt. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési
vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési,
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vonatkozásában.”
(5)	A Hpt. 76. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Bszt. kereskedési könyvre és
nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Bszt.
befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.
(6)	A Hpt. 96/D. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
117
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdésében
meghatározott tőkeszükséglet;”
(7)	A Hpt. 130/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatkérési igényben megjelölt, - a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában
meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a
referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy
referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f)
pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a Bszt.-ben meghatározott
befektetési hitel nyújtására, illetőleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a 130/J. § (3)
bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.”
(8)	A Hpt. 139/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke]
„b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési
tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25
ezrelékének”
[összege.]
(9)	A Hpt. 139/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi
fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke]
„b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési
tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke 0,125
ezrelékének”
[összege.]
(10)	A Hpt. 2. számú melléklete III. részének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. Kereskedési könyv: a Bszt.-ben meghatározott nyilvántartás.”
(11)	A Hpt. 2. számú melléklete III/A. részének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„26. Kereskedési szándékkal tartott pozíció: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.”
(12)	A Hpt. 2. számú melléklete V. részének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt
tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag
garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt.
5.	§-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési
vállalkozás, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt tevékenységet
végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.”
187.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
118
(1)	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a
továbbiakban: Jht.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-
hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatására a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. ... törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Jht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Tpt.) 45. §-a (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak a
előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet
értékét is.”
188.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési alapkezelési,
elszámolóházi, tőzsdei tevékenységgel, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi .
törvény hatálya alá eső befektetési szolgáltatási tevékenységgel, kiegészítő szolgáltatással és
árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel, továbbá a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII.
törvény hatálya eső közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket
devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon.”
189.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának m) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi .
törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás, a
magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá
tartozó szolgáltatási tevékenység, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.
évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási
szaktanácsadói tevékenység.”
190.	§
119
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 157. §-ának (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban:
KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3.
számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési
hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének
kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha
mindez okirattal bizonyítható.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1-1.2. pontja szerinti
referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó
szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem
fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb
összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem
folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak megfelelő
alkalmazásával kell megállapítani.”
(2)	A Tpt. 157. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú
melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel befektetési
hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött.”
(3)	A Tpt. 157. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 1.
pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a
referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy
referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a befektetési hitel nyújtására, illetőleg
értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés
meghozatalához, vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára
használható fel.”
191.	§
A Tpt. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését
megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A
bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-
kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”
192.	§
A Tpt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő
befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő
120
megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet
az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a
túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.”
193.	§
A Tpt. 181/B. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 181 /A. § (1)
bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet,
a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha]
„c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel
mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Bszt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint
számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás
mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb
értéket.”
194.	§
(1)	A Tpt. 181/D. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 181/A. § (2)
bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni
a Bszt. 101. §-ban a nagykockázat vállalásra vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.”
(2)	A Tpt. 181/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2)
bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont
alapon számított, a Bszt. 105. § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt
elérő, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló
tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.”
195.	§
(1)	A Tpt. 181/L. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [5. § (1) bekezdésének 27.
pontja],”
(2)	A Tpt. 181/L. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített
mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben
részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos
mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző
befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.”
(3)	A Tpt. 181/L. §-a (10) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(10) E fejezet alkalmazásában”
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5)
bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;”
121
196.	§
A Tpt. 201/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy
nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő
pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel
vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési
vállalkozás, hitelintézet megnevezését.”
197.	§
(1)	A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és
b)	pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére
jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót)
tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a
továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése:
biztosított tevékenységet végző szervezet.”
(2)	A Tpt. 210. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző
árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei
szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon
feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre
nem terjed ki az Alap védelme.”
198.	§
A Tpt. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő
fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig
fizethető kártalanítás.”
199.	§
A Tpt. 219. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási
kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása
érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető
kezességet vállal.”
200.	§
A Tpt. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet
engedélyével:
a)	befektetési alapkezelés,
b)	értékpapír-kölcsönzés,
122
c)	a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás
felvétele és továbbítása,
d)	portfóliókezelés,
e)	befektetési tanácsadás.”
201. §
(1)	A Tpt. 230. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító
engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik”
(2)	A Tpt. 230. §-a (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alapkezelőnek a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak
teljesítését igazoló dokumentumokon kívül - mellékelnie kell:”
(3)	A Tpt. 230. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kérelmező portfóliókezelési tevékenység végzésére kér engedélyt, az
engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő
csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.”
202. §
A Tpt. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (1) bekezdése szerinti engedélye az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által a 85/611/EGK számú
irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott
befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1)
bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1)
bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, illetőleg a
85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele
alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
(2)	A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által európai befektetési alap
tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és
e)	pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b)
pontjában meghatározott tevékenység folytatása céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg
ilyen tevékenységek határon át történő nyújtása esetében a Bszt. 27. §-a (4)-(9) bekezdésének
előírásait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt
befektetési alapkezelőt kell érteni, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő
szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.
(3)	Harmadik országbeli befektetési alapkezelő fióktelepe európai befektetési alap
alapkezelését és magánnyugdíjpénztár részére portfóliókezelést nem végezhet.”
203. §
A Tpt. 240. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
123
„(3) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag
olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság
esetén rendelkezik a portfóliókezelési, illetőleg a befektetési alapkezelési tevékenység
végzésére vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén
rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység végzésére
vonatkozó engedélyével.”
204.	§
A Tpt. 240/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„240/A. § A befektetési alapkezelő alkalmazhatja a Bszt. kiszervezésre vonatkozó
rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési
alapkezelőt, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást említ, az
alatt a befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.”
205.	§
A Tpt. 242. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban,
végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen
tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
a)	a 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek,
b)	a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési
vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik
befektetési alapkezelőnek, valamint
c)	a befektetési alapkezelő ügyfelének.”
206.	§
A Tpt. 242/A. §-a (1)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Tpt. XXIX. Fejezetében szabályozott európai befektetési alapot kezelő alapkezelő a
229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is
végezheti a Felügyelet engedélyével:
a)	kollektív befektetési értékpapír letéti őrzése és nyilvántartása,
b)	kollektív befektetési értékpapír letétkezelése.
(2)	Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő esetén alkalmazni kell a Bszt. IX.
Fejezetében foglalt rendelkezéseket azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást
említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni.
(3)	Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában,
továbbá befektetési tanácsadási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt akkor kaphat, ha
rendelkezik portfóliókezelési tevékenyég végzésére vonatkozó engedéllyel.”
207.	§
A Tpt. 284. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
124
„284. § Az európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő az általa kezelt alap
letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési
szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési
vállalkozást és hitelintézetet, vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező befektetési vállalkozás és hitelintézet fióktelepét köteles megbízni.”
208.	§
A Tpt. 295. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2)
bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel
rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet (e fejezet
alkalmazásában a továbbiakban: letétkezelő) köteles megbízni. A letétkezelési szerződés
hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
209.	§
A Tpt. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„356. § (1) Befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az
választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b)	legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett
vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c)	büntetlen előéletű;
d)	akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2)	A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét
ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
210.	§
(1)	A Tpt. 357. §-a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja alkalmazásában kizáró ok
olyan személlyel szemben áll fenn, aki”
(2)	A Tpt. 357. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Btk. XV.
Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy
gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság
vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig
a)	a büntetőeljárás alá vont személy befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál,
tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 11. számú melléklet 1-4.
pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el,
tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy
nem lehet;
125
b)	a Felügyelet a 307. § (2) bekezdésében, illetőleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott
engedélyt - az egyéb feltételek megléte esetén - a tulajdonos szavazati jogának
felfüggesztésével adja meg.”
(3)	A Tpt. 357. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége
tekintetében is vizsgálni kell.”
211. §
(1)	A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan
meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható
az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló
(könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a)	a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi
könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók
névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette;
b)	a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben, a kockázati tőkealap-
kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetve a
központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
c)	a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a
tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral
szemben fennálló tartozása; valamint
d)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem
rendelkezik.”
(2)	A Tpt. 358. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása
legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által
alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói
feladatokat ugyanannál a befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél.”
212. §
A Tpt. 360. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár által választott, illetőleg a befektetési
alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a
vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a
Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg,
amelynek alapján
126
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának
elutasítása válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső
szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos
megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások
súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a
rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e)	úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége
folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
f)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek
súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár vezetése között a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény
működése szempontjából lényeges kérdésekben.”
213.	§
A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a
Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a
tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat más,
a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására
kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
intézkedésként a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a
kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a
pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből
törölni.”
214.	§
A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az
éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az
éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló
jóváhagyása előtt - a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél,
127
az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg a központi értéktárnál
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül,
helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapkezelőt, a
kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,
illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való
felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
215.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett
rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;”
(2)	A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:
a)	a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a -
biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának,
valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,
b)	a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése
(ügynöki tevékenység),
c)	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-
a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,
d)	a jelzáloghitelezés,
e)	a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,
f)	a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló
vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások
nyújtása,
g)	a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII.
törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.
(3)	A Bit 132. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió
befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:
a)	a befektetési politikában meg kell fogalmazni a portfólió jellegével összefüggésben minden
lényeges információt, különös tekintettel a minimális befektetési időtartamra, a megcélzott
ügyfélkörre, a megcélzott piaci folyamatok leírására, a portfólió számára engedélyezett
ügylettípusokra és pénzügyi eszközök körére vonatkozóan,
128
b)	a biztosítottat folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió részét képező
pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,
c)	a portfólió hozamát a 14. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,
d)	a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat
da)	saját maga által kibocsátott értékpapírt,
db)	kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a
nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,
e)	a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb
lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra
be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel
rendelkezik, vagy amely a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
f)	a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozás [Tpt. 5. § (1)
bekezdésének 65. pontja] által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a
befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok
részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt
részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem
gyakorol.”
(4)	A Bit 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosító szabályzatban határozza meg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott
eszközök értékelésének elveire, továbbá a biztosítottak tájékoztatásának módjára és
gyakoriságára vonatkozó szabályokat.”
(5)	A Bit. 132. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-,
illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására
vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles
bankgaranciával biztosítani.”
(6)	A Bit. 132. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve
hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó
ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke
megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával
alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett.”
(7)	A Bit. 189/A. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdéseiben
meghatározott tőkeszükséglet;”
(8)	A Bit. 207. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8
ezrelékének, és
b)	a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének
összege.”
129
(9)	A Bit. 207. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi
fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító
magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének
összege.”
(10)	A Bit. az e törvény 3. mellékletében szereplő 14. számú melléklettel egészül ki.
216.	§
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 37. §-a (5) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult - a külön törvényben foglaltak szerint -
pénzügyi szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő
szolgáltatás végzésére is.
(2)	A Ptv. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„e) a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység és a
postautalvány-szolgáltatás részletes szabályait;
217.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
19.	§-a 1. pontjának c) alpontja és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:
1.	befektető:]
„c•) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 20. pontjában
meghatározott intézményi befektetők,”
„3. közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 84.
pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon;”
218.	§
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló
2005. évi XXV. törvény módosítása
(1)	A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási
130
szaktanácsadói szolgáltatás, a Bszt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenység és
kiegészítő szolgáltatás, valamint árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység, valamint
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető
jogosultságok biztosítása;”
(2)	A Tétv. 6. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott elállási (felmondási) jog:]
„a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;”
131
1. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
1.	Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
2.	Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
3.	Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
4.	Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
5.	Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény,
6.	Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
7.	Fgytv.: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,
8.	Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9.	Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvény,
10.	Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
11.	Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
12.	Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
13.	Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény,
14.	Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
15.	MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,
16.	Pmtv.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény,
17.	Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
18.	Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
19.	Sztv.: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
20.	Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló
2005. évi XXV. törvény,
21.	Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,
22.	Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény.
13 2
2. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
1.	A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2.	Az alapvető tőke a 3-4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 5-7. pontban
foglaltak figyelembevételével számított összege.
3.	Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke,
b)	tőketartalék,
c)	lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,
d)	általános tartalék,
e)	általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-áig,
f)	eredménytartalék, ha pozitív,
g)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
h)	alapvető kölcsöntőke.
4.	Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke be nem fizetett része,
b)	immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,
c)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
d)	eredménytartalék, ha negatív,
e)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi
szavatoló tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f)	kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az
értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen
értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a
könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem
számolt értékvesztést is),
g)	az alapvető kölcsöntőkének a 8. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető
része.
5.	Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett
tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő
bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
6.	Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak
a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.
7.	A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági
adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
133
8.	A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési
vállalkozás mérlegében szerepel,
b)	a kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését
arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás
adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a
részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan futamidejű,
kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel,
d)	tőketörlesztés a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a
Felügyelet engedélyezi,
e)	a kölcsön-, illetve az értékpapír-adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem
tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést tíz éven belül megnöveli, kivéve
mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
f)	a befektetési vállalkozás a kamatfizetést elhalaszthatja,
g)	ha egy adott évben az f) alpontban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem
teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat
igényt,
h)	ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz
eleget, akkor a kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a befektetési vállalkozás
felszámolását kezdeményezni,
i)	a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a
kölcsönfelvevővel szemben.
9.	A figyelembe vehető alapvető kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető
tőkeelemek összegének 15 %-át.
10.	A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
b)	értékelési tartalék,
c)	alárendelt kölcsöntőke,
d)	járulékos kölcsöntőke,
e)	a 12. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f)	ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható
veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6 %-áig, ha ez
a különbség pozitív.
11.	Ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 10. pontf) alpontja szerinti
határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
12.	A járulékos tőke negatív összetevője:
134
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
13.	A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön,
amely:
a)	kielégíti a 10. pont a)-f) és h)-i) alpontban meghatározott feltételeket, és
b)	ha egy adott évben a 10. pont f) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy
bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a
kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 8. pont
f)	alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi
kamatra nem tarthat igényt.
14.	A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön,
amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési
vállalkozás mérlegében szerepel,
b)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél
egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési
vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések
sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet
meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs
meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb
öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d)	a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem
tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás
esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e)	tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem
lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f)	az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle
beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
15.	Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a
visszafizetési időpontot megelőző öt év során - fokozatosan, évente egyenlő arányban -
csökkenteni kell.
16.	A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti
az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé
átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
17.	A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat
kell érvényesíteni:
a)	a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke
összegének 100 %-át,
b)	a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke, valamint a 10. pont a)
alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt
hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem
haladhatja meg az alapvető tőke 50 %-át.
135
18.	A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke
alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési
vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt
vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b)	a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt
kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-17. pontok
figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt,
c)	ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható
veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések
kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási
módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek
várható veszteségének összegét.
19.	A 15. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 10. pont f) alpontjában és a
15.	pont c) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke
alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 96. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke
nagyságához kötött korlátozások alapját.
20.	A 15. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és
járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 96. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások
során érvényesíteni kell a 17. pontban meghatározott korlátozásokat.
21.	A szavatoló tőke a 100. § (1) bekezdése b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 100. § (5)
bekezdése alkalmazásában a 20. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló
tőke.
22.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az
alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos
tőkerészként a 20. pontban foglalt levonások és a 100. § (1) bekezdése b) pontjának bb) és bc)
alpontja, a 100. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott
tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető
figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a
17.	pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
23.	A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan
alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a)	megfelel a 14. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b)	eredeti futamideje legalább két év,
c)	a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor
fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó
tőkekövetelményeknek.
24.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére
szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak
136
olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az
ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének kétszáz
százalékát.
137
3. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„14. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok
befektetése, kezelése során elért hozam bemutatásának elvei
1.	Minden olyan adatot és információt, amely egy portfolión elért teljesítmény bemutatásához
és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2.	A portfólióértékelések forrásait és módszereit a biztosítottak számára hozzáférhetővé kell
tenni.
3.	A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4.	A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5.	A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből
kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6.	A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes
hozam számításába.
7.	A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8.	A portfólió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - havi
tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9.	A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes
hozamot kell kimutatni.
10.	Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11.	Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12.	Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13.	A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14.	A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem
igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót
figyelembe kell venni.
15.	Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények
megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából
fontos lehet.
16.	A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát,
mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
17.	Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is
rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra)
és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió
hozama bemutatásra kerül.”
138
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat egyrészt az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i, a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelve, másrészt a Bizottság 2006. augusztus 10-i, a
2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti
követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott
kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelve hazai jogi
intézményrendszerbe történő átültetését szolgálja. A törvényjavaslatot a Bizottság 2006.
augusztus 10-i, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac
átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában
meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/1287/EK
rendeletében foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
Bár az európai szabályozás nem szól a hazai árutőzsdei szolgáltatókról és tevékenységükről, a
tevékenység jellegére tekintettel e vállalkozások és tevékenységük is a törvényjavaslatban
kerül szabályozásra az egységesség és következetesség érdekében még akkor is, ha az
árutőzsdei szolgáltatási tevékenység végzésére ún. ’egységes európai útlevél’ nem szerezhető.
A törvényjavaslat legfontosabb célja a befektetési vállalkozások és az általuk végezhető
tevékenységek tekintetében az európai szabályokkal való összhang megteremtése oly módon,
hogy az a hazánkban székhellyel rendelkező vállalkozások esetében lehetőséget adjon az
erősödő versenyben való méltó helytállásra, egyúttal pedig lehetővé téve a szolgáltatók
ügyfelei, a befektetők számára, hogy döntéseiket egy világos, minden európai országban
közel azonos szabályozási környezetben, megfelelő mennyiségű és minőségű információ
birtokában hozhassák meg.
Az árutőzsdei szolgáltatók és tevékenységük esetében az elsődleges cél a már meglévő
szabályozási környezet fenntartása, illetve a befektetési vállalkozásokra és tevékenységükre
vonatkozó szabályokhoz való közelítése, elsősorban azokon a területeken, ahol a befektetők
jobb kiszolgálása érdekében ez indokolt.
A törvényjavaslat azon szabályozói célkitűzések egyik első lépéseként is értékelhető, amely a
korábban érvényes intézményközpontú megközelítés helyett még inkább a tevékenység-
központú szabályozás irányába mozdul el, illetve ezzel egyidej űleg az egyes ágazatokban
érvényes közös, elsősorban a felügyeléssel összefüggő eljárási szabályok egységesítése felé
halad. Ez utóbbi törekvéssel összhangban ezért a befektetési vállalkozások és árutőzsdei
szolgáltatók, valamint az általuk végezhető tevékenységek esetében megfogyatkoztak a
felügyelettel, felügyeléssel kapcsolatos eljárási szabályok, amelyek az egységesítést követően
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló új törvényjavaslatban kapnak helyet.
Ennek az újraszerkesztésnek, felülvizsgálatnak a következményeképpen a törvényjavaslat
rendelkezéseit az említett új törvényjavaslattal együttesen kell alkalmazni.
13 9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-3. §-hoz
E rendelkezések a törvényjavaslat hatályát jelölik meg. A törvényjavaslat egyes
rendelkezéseit a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő
Központ Zrt. meghatározott tevékenységeire is alkalmazni kell.
A törvényjavaslat értelmében a hitelintézetnek lehetősége van arra, hogy befektetési
szolgáltatási és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenységre,
illetve ezek teljes körére engedélyt szerezzen, amelyre a meghatározott kivételekkel a
befektetési vállalkozásokra előírt kötelezettségeket kell teljesítenie.
Némileg más a helyzet a befektetési alapkezelő esetében, amely számára szintén megengedett
a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése anélkül, hogy ehhez befektetési vállalkozássá
kellene átalakulnia. Azon tevékenységeik esetében azonban, amelyek e törvény hatály alá
esnek, az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
a 4. §-hoz
E rendelkezések a törvényjavaslatban használt fogalmak értelmezését adják meg.
az 5. §-hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve a kiegészítő szolgáltatások
körét határozzák meg.
A korábban hatályos szabályozáshoz képest e törvényjavaslatban újdonság, hogy a befektetési
szolgáltatási tevékenység értelmezéséből eltűnik a nyereségérdekeltség, mint motívum. Ezzel
a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a non-profit gazdasági társaság megjelenésében
tükröződő azon álláspont, mely szerint önmagában a nyereségérdekeltség hiánya nem oka
annak, hogy egy vállalkozás ne lehessen gazdasági társaság, jelenik meg a törvényjavaslatban
is. A hazai jogi intézményrendszerbe átültetésre kerülő irányelvekben nem szerepel olyan
kötelezettség, mely szerint a befektetési vállalkozásnak az e törvényjavaslatban meghatározott
tevékenységeit mindenképpen nyereség érdekében kell végeznie, így nincs különösebb indoka
annak, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok
érvényesüljenek ezen a területen.
Szintén újdonság, hogy a befektetési tanácsadás a befektetési szolgáltatási tevékenységek
körébe kerül, még inkább elismerve ezzel önálló szolgáltatás jellegét, s egyúttal biztosítva a
befektetői oldal számára a szigorúbb tevékenységi, tájékoztatási és egyéb befektetővédelmi
szabályok érvényesülését.
Látszólag változás, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységek köréből elmarad a
bizományosi tevékenység. Tartalmában azonban ezt fedi a ’megbízás felvétele és továbbítása’
és a ’megbízás végrehajtása az ügyfél javára’ tevékenységek együttes végzése, amely a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) bizományi megállapodásra vonatkozó szabályai
szerint létrejövő szerződésben ölthet testet. Tekintettel arra, hogy a Ptk. mögöttes szabályain
túl további rendelkezések nem szükségesek, illetve arra, hogy a piaci szereplők tevékenysége
során a bizományosi tevékenység említett két alapeleme egymástól el is válhat, a
törvényjavaslat ezért különálló tevékenységekre bontva tartalmazza.
Új fogalom a pénzügyi eszközök esetében az elhelyezés (placement), amely lényegét tekintve
a tőkepiaci törvény szerinti forgalombahozatalt, vagy a nyilvános értékesítésre történő
140
felajánlást takarhat, és különálló tevékenységként jelenik meg az elhelyezés, ha vételi
kötelezettségvállalás kapcsolódik hozzá (jegyzési garanciavállalás), illetve ha nem.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatások körében újdonság a
befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, amelynek a végterméke kapcsán a törvényjavaslat
további kötelezettségeket (pl. összeférhetetlenség) állapít meg.
a 6. §-hoz
E rendelkezések a pénzügyi eszköz fogalmát, illetve az ebbe a körbe sorolt eszközök körét
határozzák meg. A korábban hatályos szabályozáshoz képest újdonság, hogy a pénzügyi
eszközök körébe sorolódnak egyes árualapú határidős, opciós és egyéb származtatott ügyletek
is, valamint hogy megjelennek olyan különleges származtatott ügyletek is, amelyek pl.
éghajlati változók, gazdasági statisztikák változásához kapcsolódnak.
a 7. §-hoz
E rendelkezések adják azt a kizárólagossági szabályt, amely értelmében a befektetési
szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás vagy hitelintézet végezheti, vagy
maga a törvényjavaslat által meghatározott kivételként felsorolt vállalkozás. E szigorúnak
mondható rendelkezés indoka, hogy az egységesség és az ezzel együttesen kialakított ún.
’egységes európai útlevél’ okán az európai szabályozás maga is rendkívül szigorú a
befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésével kapcsolatosan. Annak biztosítása pedig,
hogy e szabályok nemzeti hatáskörben nem puhulnak fel, ezzel a megoldással biztosíthatók
megnyugtatóan.
A törvényjavaslat értelmében a kivételt - a már említett alanyi kivételeken kívül - jelenleg a
befektetési alapkezelők jelentik, amelyek befektetési szolgáltatási tevékenységére mindentől
függetlenül a befektetési vállalkozások e tevékenységére irányadó szabályait kell alkalmazni.
a 8. §-hoz
E rendelkezések szerint a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás
engedélyköteles. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
engedélye alapján az említett két körbe tartozó tevékenységek az Európai Unió tagállamaiban,
valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó
államokban is végezhetők. Az egyéb végezhető tevékenységek körében említettek végzése
csak a Magyar Köztársaság területén lehetséges, viszont ezek esetében nem szükséges a
Felügyelet előzetes engedélye.
Az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó
szerződés részes felei közé tartozó államokban kapott befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély alapján a Magyar
Köztársaság területén is végezhetők e tevékenységek, illetőleg nyújthatók e szolgáltatások
(egységes európai útlevél), azonban a megkezdésüket egy értesítési eljárásnak kell
megelőznie. Az értesítési eljárást a tevékenység végzésére, illetve a szolgáltatás nyújtására
jogosító engedély módosítása esetében is alkalmazni kell.
Azon külföldiek számára, akik székhelye nem az Európai Unió tagállamában és nem is az
Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államok
valamelyikében van, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és a kiegészítő
szolgáltatás nyújtása csak fióktelepen keresztül lehetséges.
141
a 9. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltatató által végezhető tevékenységek körét, illetve az
árutőzsdei szolgáltatás lehetséges tárgyait határozzák meg.
A korábban hatályos szabályozáshoz képest e törvényjavaslatban újdonság, és a befektetési
vállalkozások esetében kialakított szabállyal összhangban áll az a változás, hogy a befektetési
szolgáltatási tevékenység értelmezéséből eltűnik a nyereségérdekeltség, mint motívum. Ezzel
a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a non-profit gazdasági társaság megjelenésében
tükröződő azon álláspont, mely szerint önmagában a nyereségérdekeltség hiánya nem oka
annak, hogy egy vállalkozás ne lehessen gazdasági társaság, jelenik meg a törvényjavaslatban
is.
Látszólag változás, hogy az árutőzsdei szolgáltatató által végezhető tevékenységek köréből
elmarad a bizományosi tevékenység. Tartalmában azonban ezt fedi a ’megbízás felvétele és
továbbítása’ és a ’megbízás végrehajtása az ügyfél javára’ tevékenységek együttes végzése,
amely a Ptk. bizományi megállapodásra vonatkozó szabályai szerint létrejövő szerződésben
ölthet testet. Tekintettel arra, hogy a Ptk. mögöttes szabályain túl további rendelkezések nem
szükségesek, illetve arra, hogy a piaci szereplők tevékenysége során a bizományosi
tevékenység említett két alapeleme egymástól el is válhat, a törvényjavaslat ezért különálló
tevékenységekre bontva tartalmazza - hasonlóan a befektetési szolgáltatási tevékenységek
esetéhez.
Fontos kiemelni, hogy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető egyes tevékenységek
megegyeznek a befektetési szolgáltatási tevékenységek között említett egyes
tevékenységeknek. A különbség annyi ezek esetében annyi egyrészt, hogy míg a befektetési
vállalkozás számára e tevékenységek bármely, a törvényben foglalt pénzügyi eszköz
tekintetében végezhetők, addig az árutőzsdei szolgáltató csak az árutőzsdei szolgáltatás
tárgyaként megjelölt eszközök tekintetében teheti ezt, másrészt ez utóbbi nem szerezhet
tevékenysége vonatkozásában ’ egységes európai útlevelet’. Mindezzel együtt
hangsúlyozandó, hogy annak a befektetési vállalkozásnak, amely pl. árualapú származtatott
ügylet esetében kíván ügyfél által adott megbízást végrehajtani, nem az árutőzsdei
szolgáltatókra vonatkozó szabályoknak, hanem a befektetési vállalkozásokra irányadó
szabályoknak kell megfelelnie. Abban az esetben viszont, amikor egy befektetési vállalkozás
olyan eszköz tekintetében kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet végezni, amely a
törvény értelmében az árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet csak (ilyen az azonnali, árura
vonatkozó ügylet), a befektetési vállalkozásnak kell megkérnie az árutőzsdei szolgáltató által
végezhető tevékenységre vonatkozó engedélyt az adott eszköz tekintetében.
A pénzügyi eszköz fogalmának változása kapcsán különleges kezelést igényeltek az árualapú
határidős, opciós és egyéb származtatott ügyletek, mint az árutőzsdei szolgáltatás tárgyai.
Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok adta kötöttségeket az ún. ’ egységes európai
útlevél’ intézményéhez tapadnak, az árutőzsdei szolgáltatás számára pedig - irányelvi
előírások hiányában - ilyen lehetőség nincs, az árutőzsdei szolgáltatás tárgya annyiban
lehetnek e pénzügyi eszközök, amennyiben az azokkal végrehajtott ügyletek során nem
valósul meg határon átnyúló tevékenységvégzés.
a 10-11. §-hoz
E rendelkezések értelmében az árutőzsdei szolgáltatás csak befektetési vállalkozás vagy
árutőzsdei szolgáltató által nyújtható, illetve mindkét esetben csak a törvényjavaslatban
meghatározott feltételek és kötelezettségek teljesítése esetén.
142
Tekintettel arra, hogy az árutőzsdei szolgáltatás esetében nem érvényesül egységes európai
szabályozás, s így ’egységes európai útlevél’ sem szerezhető, a külföldiek fióktelepen
keresztül nyújthatnak ilyen szolgáltatást.
Az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásához minden esetben a Felügyelet előzetes engedélye
szükséges, amelyhez egy külföldi kérelmező esetében, aki a fióktelepet kíván létesíteni, a
székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságának tevékenységi engedélye is
szükséges.
a 12. §-hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az
árutőzsdei szolgáltatás számára kötelező, informatikai rendszerrel kapcsolatos
követelményeket tartalmazza.
a 13-15. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőke
követelményeit határozza meg.
A befektetési vállalkozás számára a követelmény aszerint változik, hogy milyen
tevékenységekre vonatkozó tevékenységi engedély megszerzését kérelmezi a Felügyelettől,
illetve, hogy a tevékenység kapcsán az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek
kezelésére sor kerül-e.
A korábban hatályos szabályozáshoz képest újdonság, hogy az induló tőke követelmény
felelősségbiztosítási szerződéssel is kiváltható a befektetési vállalkozás esetében. A
felelősségbiztosítási szerződésnek az Európai Gazdasági Térség teljes egészére érvényesnek
kell lennie.
a 16. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működési formára
vonatkozó szabályait határozzák meg, utalva egyúttal azon mögöttes jogszabályokra,
amelyeket a törvényjavaslattal együttesen kell alkalmazni.
a 17-18. §-hoz
A befektetési vállalkozások esetében a törvényjavaslat - összhangban az európai irányelvi
követelményekkel - részletes szervezeti, illetve ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat határoz
meg. E rendelkezések egyrészt a személyi érdekösszefonódások, a feloldódó felelősség
megakadályozását célozzák annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás ügyfelei minden
esetben biztosak lehessenek abban, hogy számukra a lehető legjobb minőségű, professzionális
szolgáltatást nyújtják.
A szervezeti szabályokhoz hasonlóan az eljárási szabályok esetében a cél az ügyfelek legjobb
kiszolgálása, beleértve javaik (pénzügyi eszközeik és pénzeszközeik) és jogosultságaik
védelmét, valamint a Felügyelet számára követhető, ellenőrizhető tevékenységvégzés. E
szabályokat mind a befektetési vállalkozásoknak, mind az árutőzsdei szolgáltatóknak
alkalmazniuk kell.
a 19. §-hoz
E rendelkezések a belső ellenőrzési szervezeti egységgel kapcsolatos szabályokat határozzák
meg. A belső ellenőrzés feladata, hogy egyrészt biztosítsa a befektetési vállalkozás és az
143
árutőzsdei szolgáltató szabályszerű működését, valamint hogy feltárja az esetleges
hiányosságokat és javaslatokat tegyen a jogszerű működés helyreállítására.
A belső ellenőr munkáját a megfelelési vezető munkája egészíti ki, aki a befektetési
vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató belső szabályozásának a jogszabályi
követelményekkel való összhangját biztosítja.
a 20. §-hoz
A kockázatkezelésért felelős szervezeti egység kialakítása a befektetési vállalkozás esetében
több szempontból is szükségessé vált. Egyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásai
alapján kialakított európai tőkemegfelelési szabályozás írja elő ilyen egység kialakítását,
másrészt a jelen törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelvek rendelkeznek így.
A kockázatkezelésért felelős szervezeti egység önálló egységként való kialakítása nem
minden befektetési vállalkozás esetében szükséges, csak akkor, hogy az adott vállalkozás az e
rendelkezésben foglaltak szerinti értékhatárokat - a végrehajtott megbízások nagyságrendje
tekintetében - átlépi.
a 21. §-hoz
A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezetőre, valamint magának a megfelelési
(compliance) funkciónak a szabályozására vonatkozó szabályozás megalkotására jelen
törvényben kerül sor első ízben, annak ellenére, hogy az intézmény már eddig sem volt
ismeretlen a pénzügyi piacon. E terület felelőssége, hogy biztosítsa a külső jogszabályi
környezet és a belső szabályozottság összhangját. E funkciót a belső ellenőrzési funkció
egészíti ki azzal, hogy a jogszabályokkal összehangolt szabályzatoknak és a felügyeleti
határozatok tartalmának megfelelő működést segítse elő vizsgálataival, és azok
következtetései nyomán tett javaslataival.
A rendelkezések tartalmazzák a megfelelésért felelős vezetővel kapcsolatos követelményeket,
melyek között megjelennek a függetlenségi, az összeférhetetlenségi szabályok. Külön
szervezeti egység létesítése nem minden befektetési vállalkozás számára kötelező, a kisebb
méretű, kevésbé összetett tevékenységi körrel rendelkező vállalkozások számára a
rendelkezés mentesülési lehetőséget biztosít.
a 22-24. §-hoz
E rendelekzés a korábbi szabályokhoz hasonló tartalommal ír elő személyi és szakmai
feltételeket a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók vezetését ellátó
személyekkel kapcsolatosan, továbbá taxatív felsorolás keretében határozza meg a szakmai
gyakorlat szempontjából figyelembe vehető intézményeket.
a 25-26. §-hoz
E rendelkezések a korábbi szabályozással összhangban tartalmazzák a befektetési vállalkozás
és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeire, illetve azok közeli hozzátartozóira
vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. A rendelkezés előírja továbbá, hogy a befektetési
vállalkozás a vezető állású személyek és az alkalmazottak által végzett gazdasági tevékenység
feltételeit és nyilvántartásának módját szabályzatban határozza meg.
a 27. §-hoz
144
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatás
engedélyezésének szabályait tartalmazzák, valamint meghatározzák, hogy mely engedély
milyen területi hatállyal rendelkezik.
A Felügyelet által kiadott, befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vagy kiegészítő
szolgáltatás nyújtására jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás az engedélyben
megjelölt tevékenységet és szolgáltatást az Európai Unió tagállamaiban és az Európai
Gazdasági Térség területén végezheti, illetőleg nyújthatja. Ez az ún. ’egységes európai
útlevél’ jellegből adódik.
Szintén az ’egységes európai útlevél’ okán, nem kell a Felügyelet engedélye az Európai Unió
és az Európai Gazdasági Térség területén lévő államokban székhellyel rendelkező befektetési
vállalkozásoknak, ha a saját szélhelyük szerinti felügyeleti hatóság számukra befektetési
szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító
engedélyt adott, s ha e tevékenységüket a Magyar Köztársaság területén kívánják folytatni,
illetőleg nyújtani.
A határon átnyúló tevékenység végzéséhez, vagy fióktelep létesítéséhez az Európai Unió és az
Európai Gazdasági Térség területén, mindössze egy értesítési eljárást feltételez, amelyben
egyrészt az ilyen módon tevékenységet végezni vagy szolgáltatás nyújtani kívánó befektetési
vállalkozás a saját, székhelye szerinti felügyeleti hatóságot értesíti a szándékairól, majd e
hatóság azt a másik hatóságot, amely területére a határon átnyúló szolgáltatás, vagy a
fióktelep létesítése irányul.
E rendelkezések - a törvény hatályából adódóan - a Magyar Köztársaság területén székhellyel
rendelkezők szempontjából, illetve a Felügyelet szempontjából tartalmazzák az egyes
kötelezettségeket.
a 28. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák a tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására
jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentumokat, illetve közledő
információkat.
a 29. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet számára írnak elő előzetes egyeztetési kötelezettséget azon
hatóságokkal, amelyek az összevont felügyelet szempontjából érintettek lesznek.
a 30. §-hoz
E rendelkezések azon eseteket foglalják össze, amelyek bármelyikének teljesülése esetén a
Felügyelet elutasítja a tevékenység végzésére vagy szolgáltatás nyújtására jogosító engedély
iránti kérelmet.
a 31. §-hoz
E rendelkezés a tevékenységi végzésére vagy szolgáltatás nyújtására jogosító engedély
visszavonásának eseteit sorolja fel.
A korábban hatályos szabályokhoz képest változás, hogy a kiadott engedély alapján a
tevékenység megkezdésére tizenkét hónap áll rendelkezésre, szemben a korábbi hat hónappal.
a 32-33. §-hoz
E rendelkezések tartalmazzák az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységek
engedélyezésére vonatkozó szabályokat, ideértve a tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelemhez becsatolandó dokumentumokat és közlendő információkat.
145
a 34. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet számára írnak elő előzetes egyeztetési kötelezettséget -
hasonlóan a befektetési vállalkozások esetéhez - azon hatóságokkal, amelyek az összevont
felügyelet szempontjából érintettek lesznek.
a 35. §-hoz
E rendelkezések azon eseteket foglalják össze, amelyek bármelyikének teljesülése esetén a
Felügyelet elutasítja a tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet.
a 36. §-hoz
E rendelkezés a tevékenységi végzésére jogosító engedély visszavonásának eseteit sorolja fel.
A korábban hatályos szabályokhoz képest változás, hogy - hasonlóan a befektetési
vállalkozások esetéhez - a kiadott engedély alapján a tevékenység megkezdésére tizenkét
hónap áll rendelkezésre, szemben a korábbi hat hónappal.
a 37-39. §-hoz
A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés szabályai kiegészültek, illetve néhány
elemükben megváltoztak a korábbi szabályozáshoz képest. A rendelkezések a befolyásoló
részesedés megszerzése kapcsán írnak elő kötelezettségeket, amelyek teljesülése egyrészt a
törvényben foglaltak betartása iránti szándék biztosítása másrészt a hatékony felügyeléshez
szükséges feltételek megteremtése miatt indokolt.
Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a Felügyelet előzetes engedélye a
befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges, viszont a további részesedés megszerzése,
vagy éppen a meglévő csökkentése - bizonyos határértékek teljesülése esetén - már csak
bejelentési kötelezettséget von maga után.
Fontos szabály, hogy a Felügyelet számára korlátozott az az időszak, amelyben a befolyásoló
részesedést szerezni szándékozó kérelmét követően vizsgálhatók a megvalósulás várható
következményei. Ha e három hónap alatt a Felügyelet részéről nem érkezik kifogás (engedély
iránti kérelem elutasítása formájában), akkor a jóváhagyást megadottnak lehet tekinteni.
a 40. §-hoz
E rendelkezések az ügyfelek felé irányuló mindenféle tájékoztatás általános szabályait
határozzák meg. Már a szövegezés maga is mutatja, hogy ezek kapcsán egyrészt a befektetési
vállalkozással még jogviszonyban nem állók számára és a már ügyfélként megjelenő
személyek és szervezetek számára adandó, másrészt a lakossági ügyfélnek minősülő és az
egyéb más kategóriába sorolt ügyfelek felé irányuló tájékoztatás tartalmai és formai
különbségeinek különös jelentősége van.
Az e rendelkezések alapjául szolgáló európai kötelezettségek a befektetők védelmét helyezik
a középpontba, és olyan kötelezettségeket állapítanak meg a befektetési vállalkozások
számára - jelen esetben a tájékoztatás kapcsán - amelyek egyrészt egységesítik az Európai
Unió és az Európai Gazdasági Térség területén érvényes gyakorlatot (könnyebbé téve az
ügyfelek számára a tájékozódást), másrészt lehetővé teszik az ügyfelek elvárásainak és
körülményeinek leginkább megfelelő szolgáltatás kiválasztását, valamint a megalapozott
döntéshozatalt.
E rendelkezések, mint általános szabályok elsősorban a tájékoztatás tartalmának, illetve az
információk közlési módjának tárgyilagosságára és tisztességességére helyezik a hangsúlyt,
elkerülendő ezzel a félrevezető, vagy az ügyfél számára félreértésre okot adó helyzeteket.
a 41. §-hoz
146
E rendelkezések összefoglalják azokat a tárgyköröket, amelyekben a befektetési
vállalkozásnak az ügyfél felé tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, valamint meghatározzák
a tájékoztatás időzítésére vonatkozó szabályokat. Ezek szerint az itt felsorolt témakörökben
szükséges információt olyan időben kell az ügyfelek vagy a leendő szerződő felek a helyzet
sürgősségére és a szükséges válaszidőre tekintettel megfelelő ideje legyen a kapott
információk értelmezésére és a döntés meghozatalára.
a 42. §-hoz
A tájékoztatási kötelezettségnek főszabály szerint papír alapon, írásban szükséges eleget
tennie a befektetési vállalkozásnak. Lehetséges azonban ettől a formától eltérő tartós
adathordozót is választani, amely illeszkedik a befektetési vállalkozás, mint szolgáltató és az
ügyfele közötti jogviszony jellegéhez, s amelyet az ügyfél kifejezetten megjelölt a
tájékoztatás formájaként.
A tartós adathordozóra vonatkozóan nem születtek részletes szabályok, a meglévő
rendelkezések inkább keret-jellegűek. Ennek okai között szerepel, hogy a szerződő felek -
ésszerű keretek között - szabadon meghatározhassák a pontos formát, illetve a szolgáltatók
oldalán maradjon lehetőség újabb és újabb olyan megoldások bevezetésére, amelyek az
ügyfeleik számára könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teszik a megfelelő információkhoz
való hozzáférést.
Egyes információk megadása nem igényel személyre szóló tájékoztatást, hanem pl. a
honlapon elérhetővé tett közlemény, vagy más dokumentum formájában is átadható. Erre a
rendelkezések akkor adnak lehetőséget, ha a szolgáltató és az ügyfél közötti kapcsolat
jellegéhez ez illeszkedik és megfelel a szerződésükben foglaltaknak, ha az ügyfél
elektronikusan kap értesítést a pontos elérhetőségéről, az így közzétett információ minden
pillanatban aktuális és mindaddig elérhető az ügyfél számára, ameddig ez érdekében áll.
a 43. §-hoz
Az előzetes tájékoztatás keretében köteles a befektetési vállalkozás minden olyan információt
megadni, amely akár a szerződés, akár egy keretszerződésen alapuló konkrét további
megbízást (a továbbiakban: megbízás) megelőzően fontos a megalapozott döntéshozatalhoz.
Ebben az esetben már elválnak egymástól az egyes ügyfelek csoportjai: más - jóval
részletesebb - tájékoztatás szükséges annak a leendő szerződő félnek, aki a szerződés
megkötését követen lakossági ügyfélként kerül besorolásra, vagy a már ilyen besorolással
rendelkezőnek, és más annak, aki szakmai ügyfélként kap besorolást.
a 44-45. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest komoly változást hoznak e rendelkezések a szerződéskötést
megelőző tájékozódási kötelezettségben. A befektetési vállalkozásnak, ha befektetési
tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, a keretszerződés megkötése, vagy a
megbízás végrehajtása előtt egy ún. alkalmassági teszt elvégzésére köteles. E teszt keretében a
leendő szerződő fél vagy az ügyfél ismereteiről, gyakorlatáról kell meggyőződni, illetve azt
kell megítélni, hogy képes-e megalapozott döntést hozni, valamint a céljairól és jövedelmi
helyzetéről kell a szükséges információkat megszerezni. Minderre azért van szükség, hogy a
befektetési vállalkozás olyan szolgáltatást kínálhasson az ügyfele számára, amely
összhangban van a befektetési céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával, s
amely kapcsán a döntését a számára megismerhető, feldolgozható, értelmezhető
információkra alapozva hozhatja meg.
Ez a két tevékenység, amelyek kapcsán a rendelkezések az alkalmassági teszt elvégzését
teszik kötelezővé, jelentősen különbözik a többitől, hiszen ezek azok, amelyek kapcsán a
147
befektetési vállalkozás hozzáadott értéke a legnagyobb, legkiemelkedőbb. Talán itt van ezért a
legnagyobb jelentősége annak, hogy az ügyfél pontosan tisztában legyen a tevékenység
keretében nyújtott szolgáltatás jellemzőivel. Ezen felül ez az a két tevékenység, ahol a
befektetési vállalkozás felelőssége a legélesebben merül fel.
A további befektetési szolgáltatási tevékenységek esetében egy kissé eltérő tartalmú
tájékozódási kötelezettséget (megfelelési tesz) határoznak meg a rendelkezések a
szerződéskötést vagy a megbízás teljesítését megelőzően. Tekintettel arra, hogy ezen
tevékenységek esetében már nincs szó olyan értelemben vett hozzáadott értékről, mint a
befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés során, a teszt is csupán a szóban forgó ügylettel és
pénzügyi eszközzel, különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismeretek, gyakorlat
feltárására irányul.
A rendelkezések meghatározzák azokat az eseteket is, amikor akár az ügyfél minősítése, akár
a kínált szolgáltatás jellege, akár magának a pénzügyi eszköznek a tulajdonságai miatt nem
szükséges különösebb előzetes tájékozódás, amely ezen esetekben inkább lenne felesleges
teher, mintsem a döntés megalapozottságát elősegítő intézkedés.
Kiemelendő az, a korábbi szabályozáshoz képest újnak tekinthető rendelkezés, amely
értelmében a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat - mintegy a felelősséget elhárítva -
kizárólag a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által szolgáltatott információkra, ha azokról
megállapítható, hogy elavultak, hiányosak, vagy más okból hibásnak tekinthető.
a 46. §-hoz
E rendelkezés - részben - összefoglalja, hogy a szerződéskötést vagy a megbízás
végrehajtását megelőzően elvégzett teszek eredményei milyen következtetésekre vezethetnek.
Ha a tesztek eredményeképpen a befektetési vállalkozás úgy ítéli meg, hogy akár az ügylet,
akár a pénzügyi eszköz nem megfelelő az ügyfél számára, akkor erről tájékoztatást kell adnia.
Ugyanez a helyzet akkor, ha a kapott és megszerzett információk körét nem ítéli alkalmasnak
arra, hogy az ügyfél esetében az adott ügylet vagy pénzügyi eszköz megfelelőségét
megállapíthassa. Ezt követően az ügyfél döntése, hogy az értékelést hallva mégis kéri az adott
ügylet lebonyolítását az adott pénzügyi eszköz tekintetében.
a 47-51. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újdonságnak tekinthető az ügyfél kötelező
minősítése, amely a későbbiekben a szerződéses kapcsolat folyamán szinte minden
tekintetben differenciálja a befektetési vállalkozás ügyféllel szembeni kötelezettségeit.
Három alapvető kategória képezhető: a lakossági ügyfél az, akire a legnagyobb figyelmet
szükséges szentelni, számára a legrészletesebb tájékoztatást kell adni, és az ő esetében a
legkifinomultabbak a tájékozódási kötelezettségek; a szakmai ügyfél, aki számára már nem
szükségesek a részletes információk és a tesztek elvégzése sem; és az elfogadható partner az,
akit a befektetési vállalkozás lényegében magával egyenrangú félként kezelhet.
A rendelkezések meghatározzák azokat a kereteket is, amelyeken belül lehetőség van a
minősítés kérelemre történő módosítására, illetve megadják ennek az eljárási szabályait is. A
kérelem fontos eleme a minősítés megváltoztatásának, azonban szükséges ehhez még néhány
feltétel teljesítése is, amely biztosítja, hogy ez a későbbiekben ne lehessen vita vagy
elégedetlenség forrása.
A minősítés változtatható, és minden egyes új ügylettípus vagy pénzügyi eszköz típus
esetében szükséges elvégezni, ha ez a korábbiakban nem történt meg. A minősítésről, de
ennek minden további változásáról - természetesen - az ügyfelet tájékoztatni kell.
148
az 52-53. §-hoz
E rendelkezések a szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket határozzák meg.
A szerződéskötés formájaként főszabályként megmarad az írásbeliség, amelyet azonban elég
a keretjellegű szerződések esetében használni. Ha a hatályos szerződés alapján ad megbízást
az ügyfél, akkor ennek más, visszakereshető elektronikus formában való rögzítése is
lehetséges.
A portfóliókezelésre vonatkozó megállapodás esetében az általánosnál részletesebb szabályok
érvényesülnek, amelyeket e rendelkezések tartalmaznak.
az 54. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás részéről a szerződéskötés megtagadásának
kötelezettségét, illetve ennek eseteit tartalmazza. A korábbi szabályozáshoz képest új
kötelezettség, hogy a szerződéskötés, illetve a megbízás végrehajtásának megtagadása abban
az esetben is kötelező, ha az alkalmassági teszthez nem álltak rendelkezésre a megfelelő
információk, és ha a teszt eredménye negatív, azaz nem teszi lehetővé az adott pénzügyi
eszközök tekintetében a kért szolgáltatás nyújtását.
az 55-56. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás szerződésekkel, megbízásokkal kapcsolatos
nyilvántartási kötelezettségét tartalmazza, illetve meghatározza a nyilvántartásban szereplő
adatok megőrzésének idejét, amely a korábbi nyolc év helyett öt évre csökkent.
az 57-60. §-hoz
Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezeléséről szóló rendelkezések
hasonlóak a korábbi szabályozáshoz, és lényegében fenntartják a már eddig is szigorú
szegregációs kötelezettséget. Fennmarad az a kötelezettség is, mely szerint az ügyfél eszközei
csak az ügyfél által meghatározott célokra használhatók fel, és kizárólag az ő utasításainak
megfelelően.
A rendelkezések a befektetési vállalkozás számára a nyilvántartások rendszeres ellenőrzését
írják elő abban az esetben is, amikor az ügyfél pénzeszközi és pénzügyi eszközei harmadik
személy kezelésébe, különösen pedig ha gyűjtőletétbe kerülnek. Ez utóbbi esetekre
vonatkozóan szigorú szabályok érvényesülnek.
A befektetési vállalkozás harmadik személynél letéti őrzésbe adhatja az ügyfél pénzügyi
eszközét, azonban a letéti őrzésbe vevőnek ebben az esetben szigorú szabályoknak kell
megfelelnie. Szükséges feltétel az, hogy egy felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt
álljon, és minden olyan feltételnek megfeleljen, amelyek a törvény a befektetési vállalkozás
számára előír. E feltételek teljesítése alól kizárólag az mentesíti a befektetési vállalkozást, ha
az adott pénzügyi eszköz vagy befektetési szolgáltatás jellege ezt elengedhetetlenné teszi,
illetve ha a szakmai ügyfél kifejezetten kérte, és az adott letéti őrzést végző tekintetében kérte
a letéti őrzésre vonatkozó megállapodás megkötését.
Az ügyfél pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályok közül a legfontosabb, hogy
azokaz a befektetés vállalkozás köteles központi banknál, hitelintézetnél vagy minősített
pénzpiaci alapnál elhelyezni. Ez a szabály némi visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz,
de főként annak tendenciájához képest, amely inkább az egyre szélesedő pénzforgalmi jellegű
szolgáltatás felé mozdult el. A jelenlegi szabályozás ezzel ellentétben éppen minimálisra
kívánja szorítani a befektetési vállalkozásnak az ügyfél pénzeszköze kezelése tekintetében
meglévő mozgásterét.
a 61-62. §-hoz
149
E rendelkezések talán a jelenlegi szabályozás legtöbbet vitatott témájaként foghatók fel. Ezek
szerint a befektetési vállalkozás úgy köteles az ügyfél megbízását végrehajtani, hogy az az
ügyfél számára a lehető legkedvezőbb legyen. Ez az ún. ’legkedvezőbb végrehajtás elve’.
Némi vitára adhat ugyanakkor okot az elnevezés, amely arra utal az ügyfelek esetében, hogy
mindenkor a világon a lehető legjobb körülmények közötti végrehajtásra számíthatnak,
miközben a valódi kötelezettség „csak” egy körültekintően összeállított végrehajtási politika
következetes betartására vonatkozik.
Természetesen kizárásra kerül az a lehetőség, hogy a végrehajtási lehetőségek
összehasonlítása során a befektetési vállalkozás saját döntésétől függő elemeket úgy
határozzon meg, hogy azzal a valóságtól elrugaszkodott különbségeket eredményezzen
végrehajtási helyszínek között.
E rendelkezések szerint a befektetési vállalkozás felelőssége az, hogy az ügyfél kérésére
mindenkor bizonyítani tudja, hogy egy adott megbízás végrehajtása során a ’legjobb
végrehajtás elve’ szerint járt el.
a 64-65. §-hoz
E rendelkezések szerint főszabály, hogy az ügyfél által adott megbízást azonnal végre kell
hajtani, s azokat rögzíteni kell. Az egyes ügyfelek megbízásait a beérkezésük szerinti
sorrendben kell végrehajtani. Ez alól a szabály alól mindössze akkor lehet kivétel, ha a
megbízás limitáras megbízás, ha az adott piaci feltételek között a megbízást végrehajthatatlan,
vagy ha azzal az ügyfél érdekei sérülnének.
Egyes esetekben felmerülhet az ügyfelek által adott megbízások összevonása, pl. kedvezőbb
díjtételt eredményező ügyletméret létrehozása céljából, vagy akár a saját számlára és az
ügyfél megbízása alapján végrehajtandó megbízás összevonása. Fontos azonban, hogy ezek a
műveletek nem eredményezhetnek kárt az ügyfelek számára, valamint hogy a saját számlára
végrehajtott és az ügyfél megbízása alapján végrehajtott megbízások allokációja során az
ügyfél élvez prioritást.
a 66. §-hoz
E rendelkezés szerint a befektetési vállalkozás egyes esetekben jogosult az ügyfelével
halasztott pénzügyi teljesítésben megállapodni. A szabályok hasonlóak a befektetési hitelezés
szabályaihoz, azonban mind az alkalmazás esetei, mind az időtartam korlátozottak.
a 67-69. §- hoz
Hasonlóan az előzetes tájékoztatási kötelezettségek szabályaihoz, az utólagos tájékoztatási
kötelezettségek finomodása és egységesítése is befektetővédelmi céllal született. Nem csak a
szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően szükséges a pontos ismeret az
ügyfél számára, hanem a végrehajtás, teljesülés pontos nyomon követése is jogos igény.
Ennek megfelelően részletesen meghatározásra kerül az egyes tájékoztatási kötelezettségek
köre, a tájékoztatás módja (formája) és tartalma. A rendelkezések a keretszabályokat, illetve a
minimális kötelezettségeket tartalmazzák, és végső soron - mint több más rendelkezés
esetében is - a pontos kötelezettséget az ügyfél kérése, rendelkezése, választása határozza
meg.
a 70-72.§-hoz
E rendelkezések a portfóliókezelési tevékenységre irányadó különleges tevékenységi
szabályokat tartalmazzák, amelyek azonosak a korábban hatályos szabályozással.
150
Fennmarad a tőke és hozamgarancia, illetve ígéret lehetősége. Ennek megfelelően a
befektetési vállalkozás vállalhatja a tőke és hozam garantálását, amelyet bankgaranciával
köteles biztosítani, illetve ígéretet tehet a tőke megóvására vagy a hozamra. Ez utóbbi
esetekben az ígéretet befektetési politikával kell alátámasztani. Mind a garancia, mind az
ígéret esetében szabály, hogy ha az a hozamra vonatkozik, akkor egyúttal magában foglalja a
tőke garantálást, illetőleg megóvására vonatkozó ígéretet is.
A rendelkezések között szerepelnek azok az összeférhetetlenségi jellegű szabályok, amelyek
biztosítani hivatottak, hogy az ügyfél és a befektetési vállalt közötti érdekkonfliktus még
véletlenül se alakulhasson ki.
a 73-75. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest új „létforma” a rendszeres internalizálás, amely egy
szervezetten működő és rendszeres, lényegében szabályozott piacra bevezetett likvid
részvények tekintetében saját számlás kereskedési tevékenységet folytató befektetési
vállalkozás, aki árfolyamot is közöl. Fontos tehát, hogy az internalizálás maga nem különálló
tevékenység és lényegében minden befektetési vállalkozás végezheti.
E rendelkezések az internalizálásra vonatkozó szabályokat határozzák meg
a 76-77. §-hoz
A korábbi szabályozásban is jelenlévő, és elsősorban a bennfentes kereskedelem és
piacbefolyásolás tilalmával összefüggő befektetési ajánlás kap újabb interpretációt e
rendelkezések formájában. E tevékenység a kiegészítő szolgáltatások körébe került, és ennek
megfelelően engedélyköteles.
A befektetési elemzés és a befektetési tanácsadás ily módon világosan elhatárolódik
egymástól, mind tartalmai elemeit, létrehozatalának körülményeit, mind a terjesztés módját
tekintve.
A befektetési elemzés objektív és tárgyilagos jellegére tekintettel e rendelkezések szigorú
összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaznak meg a befektetési elemzés készítésében
résztvevők vagy azzal kapcsolatba kerülők esetében.
a 78.§-hoz
A befektetési hitelezés szabályai lényegében nem változnak a korábbi szabályozáshoz képest.
Újdonság talán, hogy az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése során a befektetési
vállalkozásra vonatkozó, a befektetési hitelezéshez kapcsolódó egyes szabályok
átstrukturálásra kerültek a könnyebb alkalmazás kedvéért.
a 79-81. §-hoz
E rendelkezések a kiszervezésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A korábban hatályos
szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy az adatkezelés-központúság eltűnik a
fogalomból, és a szabályok sokkal rugalmasabbakká válnak.
Főszabály szerint minden tevékenység és funkció kiszervezhető, azonban a kritikusnak
minősített funkciók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek. Kritikus funkció minden
olyan résztevékenység, amelyben tapasztalható bármely hiányosság kétségessé teszi a
befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát vagy a jogszabályi
kötelezettségei teljesítését.
Fontos szabály, hogy a befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatában a kiszervezés ténye
semmilyen változást nem jelenthet. A kiszervezést végző folyamatos figyelemmel kísérése és
ellenőrzése a befektetési vállalkozás feladata.
151
a 82-84. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató ügyfél részére történő tájékoztatási kötelezettségét,
valamint az ügyféllel kapcsolatos tájékozódási kötelezettségét határozzák meg, némi
összhangban a befektetési vállalkozásokra irányadó szabályokkal, de mindenképpen arányban
állva az általuk végezhető tevékenységek szűkebb körével és azok jellegével.
a 85. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységek körében a a
szerződéskötés megtagadásának eseteit határozzák meg, összhangban a korábbi
szabályozással.
a 86. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltató szerződésekre és megbízásokra vonatkozó
nyilvántartási kötelezettségét határozzák meg - hasonlóan a befektetési vállalkozásra irányadó
szabályokhoz.
a 87. §-hoz
E rendelkezések az ügyfél eszközének és pénzeszközének kezelésére vonatkozó szabályokat
állapítják meg az árutőzsdei szolgáltatóra nézve - összhangban a befektetési vállalkozásokra
irányadó szabályokkal.
a 88-89. §-hoz
E rendelkezések az árutőzsdei szolgáltatókra irányadó szabályokat tartalmaznak az ügyfél
megbízásának kezelésére vonatkozóan, hasonlóan a befektetési vállalkozásokra irányadó
szabályokhoz.
Szintén a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerültek
kialakításra a megbízások összevonására és a végrehajtást követő allokációra vonatkozó
rendelkezések.
a 90-91.§-hoz
Az árutőzsdei szoláltató korlátozott tevékenysége ellenére kiegészülnek a szerződéskötést
követő, vagy a megbízás végrehajtását követő tájékoztatási kötelezettségek, amelyek
hasonlóak a befektetési vállalkozásokra előírt kötelezettségekhez.
a 92. §-hoz
E rendelkezés az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység ki szervezésére a
befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatás kiszervezésére irányadó
szabályokat írja elő.
a 93. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásra vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység
szabályaira visszautaló kötelezettségek értelmezését teszik könnyebbé.
a 94. §-hoz
E rendelkezések az általános felelősségi szabályokat határozzák meg a részvénytársasági
formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, a szövetkezeti formában
működő árutőzsdei szolgáltató, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és
árutőzsdei szolgáltató, valamint a korlátolt felelősségű társaság formájában működő
árutőzsdei szolgáltató vonatkozásában.
a 95. §-hoz
152
E rendelkezések a jogszabályoknak való megfelelésért felelős vezető feladatait tartalmazzák.
Az e területet irányító megfelelési vezető egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy
a befektetési vállalkozás tevékenységére, működésére irányadó szabályzatok összhangban
legyenek a vonatkozó jogszabályokkal.
A megfelelési vezető ezért rendszeresen ellenőrzi és figyelemmel kíséri az esetleges
hiányosságok feltárása érdekében eszközölt intézkedések hatékony érvényesülését. További
feladata, hogy szakértelmével támogassa a befektetési vállalkozás alkalmazottainak munkáját,
hogy a befektetési vállalkozás a tevékenységvégzése során maradéktalanul eleget tegyen a
törvényben előírt kötelezettségeinek.
A megfelelési vezető évente egyszer jelentést köteles készíteni a befektetési vállalkozás első
számú vezetője részére, amely az elvégzett vizsgálatait, azok eredményét valamint a
kapcsolódó jelentésében tett javaslatait és a javaslatok eredményét tartalmazza.
a 96.§ - hoz
E rendelkezések a belső ellenőrzés feladatit tartalmazzák. A belső ellenőri funkció a
befektetési vállalkozás mértének és tevékenysége függvényében egy független belső
ellenőrzési szervezet is lehet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a befektetési vállalkozás
irányítási, ellenőrzési rendszereinek hatékonyságát az irányadó szabályzatokkal történő
összhang mellett.
A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait valamint a belső ellenőrre vonatkozó szakmai
előfeltételeit a befektetetési vállalkozás belső szabályzatban rögzíti.
A feladatának teljesítése érdekében a belső ellenőr az általa elvégzett vizsgálatok eredménye
függvényében ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek megvalósulását ellenőrzi, biztosítva ezzel
is a funkciójának érvényesülését.
A belső ellenőr felelősséggel tartozik a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelő
bizottsága felé, amelyet az általa készített jelentések alapoznak meg.
a 97-99. §- hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás könyvvizsgálatával kapcsolatos szabályokat
határozzák meg. A befektetési vállalkozás könyvvizsgálata esetén a könyvvizsgálónak jóval
nagyobb a felelőssége, mint egyéb gazdasági társaságoknál, mert szélesebb körű ellenőrzési
feladatokat lát el. A könyvvizsgálóval szemben megfogalmazott elvárások a Gt.
rendelkezéseit veszik alapul, és kiegészülnek további feltételekkel, mint pl. a szakmai
követelmények és a tulajdonszerzési korlátozások.
A könyvvizsgálónak a Felügyelettel történő együttműködési kötelezettsége is van, amelynek
során köteles a befektetési vállalkozás tájékoztatásával együtt a Felügyeletet is tájékoztatni,
ha meghatározott visszásságok valamelyikét tapasztalja. Az együttműködés másik eleme,
hogy mind a könyvvizsgáló, mind a Felügyelet jogosult a másikkal konzultációt
kezdeményezni, tájékoztatást kérni.
A könyvvizsgáló éves beszámolót valamint kiegészítő jelentést készít a befektetési
vállalkozás tevékenységével kapcsolatosan, amelyeket a befektetési vállalkozás igazgatósága
és felügyelő bizottsága elnökén túl a Felügyelet részére is megküld.
a 100-102.§-hoz
E rendelkezések jelentős részben a befektetési vállalkozások európai tőkemegfelelési
szabályainak megfelelő szabályok, amelyek a teljesebb körű kockázatfelmérést és értékelést,
valamint ennek kapcsán precízebb és érzékenyebb tőkeszükséglet számítást tesznek lehetővé.
153
a 103-104. §-hoz
A befektetési vállalkozásoknál a piaci kockázatok meghatározása a kereskedési könyvhöz
kapcsolódik. A kereskedési könyv egy - az intézmény számviteli nyilvántartásától különböző
-	nyilvántartás, amely a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben fennálló piaci
pozícióinak és kockázatvállalásának nyilvántartására szolgál.
A kereskedési könyvben azokat a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat kell
nyilvántartani, amelyek nem befektetési célokat szolgálnak, hanem kereskedési célból
kerültek a befektetési vállalkozás portfóliójába, azzal a céllal, hogy a vételi és eladási ár
különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén, lehetőleg rövidtávon nyereséget realizáljon.
A törvénytervezet előírja, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a
kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint
kockázatát naponta kell megállapítani. Mivel nem minden pozíció, illetőleg kockázatvállalás
piaci értéke állapítható meg naponta, a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó külön
jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor e követelménytől el lehet tekinteni.
a 105-107. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás számára az általa végzett befektetési szolgáltatási
tevékenység és kiegészítő szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú
szavatoló tőke képzését írják elő, valamint az ehhez kapcsolódó felülvizsgálati és közzétételi
kötelezettségeket taralmazzák.
a 108-109. §-hoz
A vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek saját ügyleteivel
kapcsolatos rendelkezések nyomán a törvénytervezet kiemelt figyelmet szentel a befektetési
vállalkozások alkalmazottai áltat akár saját, akár közeli hozzátartozójuk, akár egyéb módon
érintett személy érintettségével kötött ügyleteknek.
E rendelkezések célja, hogy az ügyfelek érdekei semmilyen mögöttes kapcsolat szándék
nyomán ne sérülhessenek. E rendelkezések kiterjednek a befektetési vállalkozás alkalmazottai
és vezető állású személyei mellett a kiszervezési megállapodás alapján, vagy közvetítői
megállapodás alapján a befektetési vállalkozás megbízásából eljárókra is.
Tekintettel arra, hogy ezek a korlátozó szabályok igen szigorú következményekkel járnak az
alkalmazottakra és a vezető állású személyekre, a munkáltatónak, illetve a megbízónak
részletesen tájékoztatnia kell az érintetteket a szabályok mellett a következményekről is.
a 110-§-hoz
E rendelkezések célja az ügyfél számára hátrányt jelentő érdek-összeütközések elkerülése,
feltárása és kezelése. A befektetési vállalkozásnak egy összeférhetetlenségi politikában kell
összefoglalnia mindazon szabályokat, amelyek ezen érdek-összeütközések elkerülését,
feltárását és kezelését biztosítják.
a 111-116. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozások által igénybe vehető közvetítői szolgáltatás
szabályait tartalmazzák. Az új szabályok értelmében közvetítő függő ügynök vagy befektetési
vállalkozás lehet attól függően, hogy közvetítőként egy, vagy több befektetési vállalkozással
áll ilyen jellegű kapcsolatban.
Az egyes közvetítők végezhetnek más jogszabály alapján is hasonló tevékenységet, ezeket az
e törvényben meghatározott szabályok nem érintik.
154
A függő ügynökként tevékenykedő közvetítő esetében regisztrációs kötelezettség keletkezik,
ugyanis a továbbiakban a befektetési vállalkozások csak olyan függő ügynökkel köthetnek
megállapodást befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
közvetítésére, amely e speciális nyilvántartásban szerepel.
A közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe, azaz a megbízója nevében vállalt
kötelezettségeket nem delegálhatja tovább. Lehetősége van ugyanakkor olyan közreműködő
igénybevételére, amely maga nem lehetne függő ügynök.
a 117-120.§-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásokhoz kapcsolódva foglalják össze - a korábbi
szabályozáshoz hasonlóan - az egyes titoktípusokra vonatkozó szabályokat. Meghatározásra
kerülnek az üzleti titokkal, az értékpapírtitokkal, valamint ezek kezelésével átadásával
kapcsolatos szabályok.
Egy újabb hatósággal, a fogyasztóvédelmi hatósággal szemben is feloldásra kerül a
titoktartási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló szabályok nyomán az ügyfelek panaszainak kivizsgálásában, illetve a
fogyasztók megtévesztésével, stb. kapcsolatos ügyekben e hatóság kap eljárási hatáskört.
a 121. § -hoz
E rendelkezések egy új kötelezettséget írnak elő a befektetési vállalkozás számára az ügyféltől
származó panasz kezelése és vizsgálata tekintetében, amelynek eljárási szabályait, részleteit a
panaszkezelési szabályzatban kell megjeleníteni. E panaszkezelési szabályzatot pedig a
befektetési vállalkozás lakossági ügyfelei számára ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.
a 122.§- hoz
E rendelkezések a befektetési szolgáltatási tevékenységre, a kiegészítő szolgáltatásra,
valamint az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó reklámtevékenység szabályait tartalmazzák.
a 123. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató Felügyelet fennálló
bejelentési és tájékoztatási kötelezettségeit foglalja össze - haosnlóan a korábbi
szabályozáshoz.
a 124-139. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolására, és
felszámolására (csődeljárás nem folytatható) vonatkozó különös szabályokat határoznak meg.
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kimondó határozatot
kizárólag a Felügyelet hozhat, ezen határozatában pedig a Felügyelet kijelöli a végelszámolót
(amely kizárólag egy, a hitelintézeti törvényben meghatározott közhasznú társaság lehet),
valamint meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját.
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárásban a
Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Felszámolónak ezen esetekben
szintén a Hpt-ben meghatározott közhasznú társaság jelölhető ki.
a 140-141. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses
kötelezettségei állományának átruházására vonatkozó szabályokat tartalmazza - hasonlóan a
korábbi szabályozáshoz.
155
a 142-154. §-hoz
A multilaterális kereskedési rendszer egy új kereskedési felület, amely nagyban hasonlít a
szabályozott piacok működésére, azonban mégsem teljesen azonos azzal. A korábbi
szabályozásba foglaltakat ily módon kiegészítő újabb kereskedési rendszert befektetési
vállalkozás vagy szabályozott piac működtetheti, akár határon átnyúló tevékenységként is.
E rendelkezések részletesen meghatározzák a multilaterális kereskedési rendszer
működésének szabályait, valamint a kereskedésben való részvételének szabályait tartalmazó
szabályzat készítését írják elő a piacműködtető számára.
A legfontosabb elv a multilaterális kereskedési rendszer működtetésében a megkülönböztetés-
mentes hozzáférés, amely sem tagállami, sem szolgáltató-típus tekintetében nem enged
kizárást a kereskedésből.
E rendelkezések szabályozzák a multilaterális kereskedési rendszer működtetése során
szükséges ellenőrzési és felülvizsgálati követelményeket, valamint az egyes közzétételi
kötelezettségeket.
A multilaterális kereskedési rendszer egyik alapvető sajátossága a kereskedési szabályokban
nyilvánul meg, amelyik alapelvként rögzíti az ahhoz történő megkülönböztetés-mentes
hozzáférés lehetőségét.
A kereskedésben befektetési vállalkozás, hitelintézet továbbá minden olyan személy és
szervezet részt vehet, amelyik eleget tesz a részvételre vonatkozó szabályzatban foglaltaknak.
Speciális mentesítő szabály, hogy azon ügyletek tekintetében amelyek végrehajtására a
multilaterális kereskedési rendszerben kerül sor a tagok között és amikor a multilaterális
rendszer és tagjai között jön létre ügylet nem kell alkalmazni a törvénytervezet
szerződéskötést megelőző tájékoztatási;- tájékozódási szabályait, az ügyfélminősítésre
irányadó szabályokat és a pénzeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályokat.
A működtető köteles a céltól eltérő működés kiszűrése és bennfentes kereskedelem feltárása
érdekében megfelelő eljárásrendet kialakítani.
a 155-157. §-hoz
E rendelkezés a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, valamint a külföldi
befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete által a Felügyelet felé
megfizetendő felügyeleti díj szabályait tartalmazza.
Hasonlóan a korábbi szabályozáshoz, továbbra is két részből, alapdíjból és változó díjból
tevődik össze az egyes vállalkozások díjfizetési kötelezettsége. Az ily módon kialakított
díjstruktúra jobban illeszkedik az egyes tevékenységekhez, az azok által képviselt
kockázatokhoz.
a 158. §-hoz
E rendelkezések a korábbi szabályozással összhangban befektetési vállalkozás és az
árutőzsdei szolgáltató, valamint a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és
a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy a felügyeleti
eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet.
a 159. §-hoz
E rendelkezések a Felügyelet által vezetett nyilvántartásokat tartalmazzák. E szabályok
kiegészülnek az új közvetítő típussal, a függő ügynökkel. A Felügyelet kötelezettsége ebben a
156
kérdésben - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező függő ügynök
nyilvántartásba vételén túl - a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozás által igénybe venni kívánt, de a székhelye szerinti európai gazdasági
térségbeli állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által nem regisztrált függő
ügynök nyilvántartásba vétele is.
a 160-161. §-hoz
E rendelkezések a Felügyeletre vonatkozó adatkezelési szabályokat tartalmazzák - a korábbi
szabályozással összhangban lévő tartalommal.
a 162-163. §-hoz
E rendelkezések a befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkemegfelelési szabályok kapcsán
meglévő felügyeleti felülvizsgálati és értékelési feladatokat tartalmazzák, a korábbi
szabályozással összhangban.
a 164-170. §-hoz
A javaslat a tőkepiacról szóló törvényben szereplő intézkedési és szankcionálási lehetőségeket
biztosítja a Felügyelet számára a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző és kiegészítő
szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, valamint az árutőzsdei szolgáltatókkal szemben. Az
intézkedések során a Felügyelet figyelmeztethet, a tevékenység folytatást megtilthatja,
közgyűlést hívhat össze, bírságot szabhat ki, az engedélyt visszavonhatja, továbbá felügyeleti
biztost rendelhet ki.
a 171. §-hoz
A javaslat meghatározza a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély
megadását megelőző konzultáció szabályait.
a 172-173. §-hoz
A javaslat meghatározza a határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését
megelőző értesítés szabályait. Ha a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás más
EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését
megelőzően értesítenie kell a Felügyeletet és az értesítésben meg kell jelölnie azt a
tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, azon befektetési szolgáltatási
tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és
arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni. A Felügyelet az
értesítést a kézhezvételtől számított egy hónapon belül megküldi az EGT-állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának.
Ha a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás más EGT-állam területén kíván
fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesítenie kell a Felügyeletet és az
értesítésben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, azon
befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni,
illetőleg nyújtani kíván, arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe
venni és a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket. A Felügyelet az értesítést, valamint a
Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételtől számított három hónapon belül megküldi
az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
a 174-175. §-hoz
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőmegfelelés előírások teljesítése érdekében az
engedélyezési eljárás a számításokra, modellekre és modellek engedélyezésére vonatkozó új
157
szabályok miatt kiegészül egy felügyeletek közötti egyeztetési kötelezettséggel. A
rendelkezések részletesen szabályozzák az egyes engedélyezési tárgyköröket, az eljárást,
különös tekintettel az adott ügyben érintett egyes európai felügyeleti hatóságok
határozathozatal kapcsán szükséges együttműködésére, a hatáskörök megosztására, valamint a
határozatok közzétételének szabályaira.
a 176-178. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a Felügyeletnek és a
fogyasztóvédelmi hatóságnak kell ellátni a más EGT-állam befektetési vállalkozásának
magyarországi fióktelepe által végzett tevékenység, továbbá más EGT-államban székhellyel
rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető határon átnyúló tevékenysége esetén.
A befektetők védelme érdekében a Felügyeletnek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak
lehetősége van intézkedéseket foganatosítani és értesíteni a székhely szerinti EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet az általa megtett intézkedésről és
annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési
vállalkozást vagy piacműködtetőt és az Európai Bizottságot.
A javaslat alapján Felügyelet statisztikai célból adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a
határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező
piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével kapcsolatban.
a 179. §-hoz
A javaslat szerint az egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésekor a lakossági
ügyfélnek minősülő személyek esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság lesz
jogosult.
a 180. §-hoz
A törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásához szükséges felhatalmazásokat
tartalmazza.
a 181-182. §-hoz
A törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit tartalmazza.
a 183. §-hoz
Az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló jogharmonizációs záradékot
tartalmazza.
a 184. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása biztosítja, hogy az ÁKK
Zrt. az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén továbbra is végezhessen befektetési
szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.
a 185. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt
módosul a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény.
158
a 186. §-hoz
A tőkepiacról szóló törvénnyel és a Bszt.-vel való összhang megteremtése érdekében kerül sor
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása.
A módosítás során pontosításra kerültek a hivatkozások és a hitelintézetek által végezhető
tevékenységek. A 2006/49/EK irányelv kereskedési könyvre vonatkozó előírásainak egységes
implementálásá érdekében 2008-tól a hitelintézetnek a Bszt. kereskedési könyvre és
nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia.
a 187. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt
kerül sor a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
módosítására.
a 188. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt
módosul a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény.
a 189. §-hoz
A Bszt.-ben meghatározott tevékenységek és szolgáltatások elnevezésének változása miatt
módosul a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben a pénzügyi és
nyugdíjpénztári szolgáltatás fogalma.
a 190-214. §-hoz
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítását a Bszt.-be átkerült tevékenységekre,
fogalmakra történő hivatkozások indokolják, továbbá módosításra kerültek mindazon
rendelkezések, amelyek a befektetési vállalkozásra, befektetési szolgáltatóra és árutőzsdei
szolgáltatóra vonatkozóan tartalmaztak előírásokat.
a 215. §-hoz
A Bszt. rendelkezéseivel való összhang érdekében a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben módosul a biztosítási tevékenységgel
közvetlenül összefüggő tevékenységek köre. A módosítás keretében meghatározásra kerültek
azok az előírások, amelyeket a biztosítónak a tartalék fedezetét képező portfólió befektetése
és kezelése során be kell tartania. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések
tartalékából képzett eszközalapok esetén tett tőke-, illetve hozamgarancia esetén a
biztosítónak ugyanúgy kell eljárnia, mint a befektetési alapkezelőnek, portfoliókezelőnek.
a 216. §-hoz
A törvények közötti összhang biztosítása érdekében módosításra kerül a postáról szóló 2003.
évi CI. törvényben az egyetemes postai szolgáltató által végezhető tevékenységek köre és az
ezzel összefüggő felhatalmazó rendelkezés.
a 217. §-hoz
A törvények közötti összhang biztosítása érdekében módosításra kerül a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben a
befektető és a közvetett tulajdon fogalomban található merev hivatkozás.
159
a 218. §-hoz
A Bszt.-vel való összhang megteremtése érdekében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi
ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvényben módosításra kerül a
pénzügyi ágazati szolgáltatás fogalma, továbbá pontosításra kerül, hogy a fogyasztót nem
illeti meg az elállási (felmondási) jog a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában.
160