﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3807. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények
•	i	• r • r	r 1 r	r i	fi f r r 1
jogharmonizációs célú módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. szeptember
2007. évi ... törvény
a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények
•	i	• r • r	r 1 r	r i	rÁ r r r 1
jogharmonizációs célú módosításáról
I. Fejezet
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) a 18. §-t követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:
„A nemek közötti megkülönböztetés tilalma
18/A. § (1) A pénztár a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott
feltételek teljesülése esetén nyújthat eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatásokat.
(2)	A pénztár köteles az adott típusú vagy formájú szolgáltatás első alkalommal történő
nyújtásával egyidejűleg nyilvánosságra hozni és évente a 64/C. § (2) bekezdésében foglaltak
szerinti adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a biztosításmatematikai és
statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmaz a
szolgáltatásokban. Ezek az adatok folyamatosan hozzáférhető módon kerülnek közzétételre.”
(2)	Az Öpt. 64/C. §-a jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik, egyidejűleg a
§ a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pénztár köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő mértékű, típusú vagy formájú
szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek
éves rendszerességgel megküldeni.”
(3)	Az Öpt. 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a nemi hovatartozás szerint eltérő szolgáltatások
alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét,
tartalmát rendeletben szabályozza.”
(4)	Az Öpt. 82.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó
munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről,
b)	a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti
egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
2
II. Fejezet
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
2.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a)	a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar
kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír
Magyar Köztársaság területén működő tőzsdére történő bevezetésére,
b)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott
piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,
c)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő külföldön
alapított fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére,
d)	a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre;
e)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő határon át
történő szolgáltatás nyújtására,
f)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár,
elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységére,
g)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi
értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett
határon átnyúló szolgáltatásra,
h)	a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,
i)	a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,
j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,
k) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó
befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló
vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra,
l) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
befektetési vállalkozással, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban
álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,
m) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy
szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,
n) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-
kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e
törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására,
létrehozatalára, működésére és felügyeletére,
o)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő
külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre,
3
p) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon
át történő szolgáltatás nyújtására,
q) a Magyar Köztársaság területén a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a
befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a
pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
3.	§
A Tpt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Nem tartozik a törvény hatálya alá
a)	a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba
hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,
b)	az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.”
4.	§
A Tpt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, a 11.
számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában
működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355-357.
§, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355-357. § rendelkezéseit
nem kell alkalmazni.
(2)	A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket devizatartalék-
kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre
az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más,
erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.”
5.	§
(1)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1.	adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba
hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által
meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,
2.	ajánlattevő:
a)	e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban
zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,
b)	e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő
részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,
3.	allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását
követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek
alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,
4
4.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére
ellenőrző befolyást gyakorol,
5.	aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa
meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi
ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,
6.	állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az
Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír,
7.	áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog
módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
8.	banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás,
9.	befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára
vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala
vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az
nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb
vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,
10.	befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és
működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a
befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,
11.	befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett
befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában
lévő egyes eszközelemeknek (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő
döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele,
12.	befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep,
13.	befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek
névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a
befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos,
14.	befektetési hitel nyújtása: a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott
szolgáltatás,
15.	befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott
módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító,
átruházható értékpapír,
16.	befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott
befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és
visszaváltása,
17.	befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás,
18.	befektetési tanácsadás: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott
tevékenység,
19.	befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,
20.	befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött
szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a
tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,
5
21.	befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy
vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat,
amely alapján a személy
a)	összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát
birtokolja, vagy
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak
legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c)	alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a
vállalkozás működésére,
22.	befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg
szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó
vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati
jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem
a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények -
így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a
szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében,
illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének
eredményeképpen jön létre,
23.	biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. fejezet
alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti
harmadik országbeli biztosító is,
24.	biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding
társaság,
25.	céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott
piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi
eljárás tárgyát képezik,
26.	csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,
27.	csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai
és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
28.	deltatényező: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának
(árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző
mutatószám,
29.	dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon,
elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi
kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,
30.	devizabelföldi:
a)	az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes
személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében
pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt:
személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b)	a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár
önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az
önfoglalkoztatót) is,
6
c)	a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett
jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet
szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek
tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a
vámszabadterületi társaságot,
e)	a külföldön lévő külképviselet,
31.	devizakülföldi:
a)	a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes
személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b)	a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a
devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c)	a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d)	a vámszabadterületi társaság,
e)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad
területen létesítették, illetve ott működik,
32.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan,
korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
33.	egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező
értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,
34.	ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
35.	ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
36.	elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok
szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös
megállapodás,
37.	elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek
elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet,
38.	EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás
anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem
rendelkezik,
39.	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding
társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem
rendelkezik,
40.	érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami
felügyeleti hatóság, vagy
b)	a 18l/S. § szerinti koordinátor, vagy
c)	az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a
pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci
7
részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett
szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős,
41.	érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége
körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,
42.	értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi
eszköz,
43.	értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,
44.	értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a
kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a
kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a
szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a
kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
45.	értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos
jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes
mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi
időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,
46.	értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az
értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,
47.	felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési
szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után
köteles kifizetni,
48.	felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi
intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
49.	folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű
befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan
napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje
értékesítésük időpontjától kezdődik,
50.	forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére
irányuló eljárás,
51.	forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás,
hitelintézet,
52.	főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi
döntéshozatal történik,
53.	független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység
végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját
megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a
vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben
befolyással rendelkező személlyel,
54.	garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által
kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,
55.	harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,
8
56.	hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig
hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált
jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó
kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig
hátralévő időtartammal egyenlő (duration),
57.	hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az
adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi
magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak
meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat),
illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a
megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
58.	hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló
eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
59.	indexkövető befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában
valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők
részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére
vállalkozott,
60.	intézményi befektető:
a)	a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és
a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b)	mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,
61.	ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő
értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége,
illetve ezek kombinációja,
62.	járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy
több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár,
központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő
tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági,
illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,
63.	jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó
befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan
nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás
teljesítésére,
64.	jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,
65.	kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás
anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa,
felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója
befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
66.	kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő
nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az
9
alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó,
illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,
67.	kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely
az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
68.	kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi
szerződő fél vagy egy harmadik személy között, amelynek keretében a kiszervezett
tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, az
elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,
69.	kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy konszolidált
beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a)	a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettőszázötven főnél kevesebb;
b)	mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg
fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek
megfelelő összeget;
c)	éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján
érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő
összeget,
70.	klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására - ide nem
értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet -, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó
megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés
alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően
(bruttó vagy nettó elven),
71.	kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott
és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-
kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,
72.	kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel
rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep,
73.	kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett
befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap
vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési
szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése,
74.	kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) - e törvényben
meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat
biztosító, átruházható értékpapír,
75.	konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,
76.	kollektív befektetési értékpapír:
a)	a befektetési jegy, továbbá
b)	az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló -
okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel
járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés,
77.	kollektív befektetési forma: azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott
eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett
befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi
10
keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja,
hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a
befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást,
78.	közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy és
az élettárs,
79.	központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön
kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,
80.	központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról
sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,
81.	központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer,
82.	központi szerződő fél: a tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez
kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,
83.	központi szerződő fél tevékenység: az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által a
tőzsdeügylet és a tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett
kötelezettségvállalás,
84.	közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának,
illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal
rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül
történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a
közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló
szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a
vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha
a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot
meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,
85.	közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy
tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz
kifejezett javaslatot,
86.	külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek
megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és
kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
külföldi székhelyű vállalkozás,
87.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat
leányvállalatának kell tekinteni,
88.	letéti őrzés: a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatás,
89.	letétkezelés: a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás,
90.	likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem
korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír,
továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,
91.	másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső
jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot,
illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott,
névre szóló, átruházható értékpapír,
92.	minősített befektető:
11
a)	a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a
hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot,
befektetési alapkezelő társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat,
magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelőt, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi
személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési
eszközökbe történő befektetés,
b)	nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti
pénzügyi szervezetek,
c)	kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek,
d)	olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetőleg a lakóhelye szerinti tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy
szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által
vezetett nyilvántartásban,
e)	olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetőleg a székhelye szerinti tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy
szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által
vezetett nyilvántartásban,
93.	nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a
kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes
kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is,
94.	nyilvános ajánlattétel: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott
befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat
feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír
megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,
95.	nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,
96.	nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a
céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól
származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való
befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,
97.	nyilvántartott: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
98.	nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az
értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,
99.	nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési
jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra,
100.	összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetőleg
jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő
befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat
meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,
101.	pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a
pénzpiacon kereskednek,
102.	pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási
szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság,
103.	pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott eszköz,
12
104.	pénzügyi holding társaság: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
105.	portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg
ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle
vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,
106.	portfóliókezelés: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
tevékenység,
107.	pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor
vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali
deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből,
értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló
egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és
követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó
tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a
követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,
108.	referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
109.	referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel
rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési
vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár, biztosító),
110.	repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru
tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog
átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az
értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi
lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre
több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel
egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az
eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy
az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási,
illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet
tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra
vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából
repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek
tekintendő,
111.	részesedési viszony: a Hpt.-ben fogalom,
112.	rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló
eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
113.	sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául
szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással
egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,
114.	szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca,
amely megfelel a következő feltételeknek:
a)	piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer,
b)	megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél
pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az
13
szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz
tekintetében,
c)	a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkezik,
d)	rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
e)	szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített
jegyzékben,
115.	szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító,
116.	szabályozott információ: az összefoglaló jelentés, a rendszeres és a rendkívüli
tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes
információk.
117.	származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló
befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló
kereskedés tárgyát képezi (derivatíva),
118.	szoros kapcsolat: a Hpt.-ben határozott fogalom,
119.	tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó
meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték
tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának
meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,
120.	teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár
ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei egymással szemben - valamint tőzsdei
ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a központi
szerződő fél tevékenységet végző szervezet ügyfelei és a központi szerződő fél tevékenységet
végző szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak)
kiegyenlítése (átutalása), illetőleg az ügyfelek egymással szemben nem pénzben fennálló
követeléseinek teljesítése (szállítása),
121.	termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján
azonos feltételek mellett lehet kereskedni,
122.	tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat
megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok
kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet,
123.	tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek
vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett
ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a
tőzsde által számított és közzétett indexértékek,
124.	tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,
125.	tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,
126.	tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,
127.	tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők
közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló
eljárás,
128.	ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
14
129.	ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
130.	ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési
vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató által vezetett számla,
131.	vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a
vállalkozásjelleget vélelmezni kell,
132.	vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott
vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás -, valamint más
vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot,
133.	vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak,
pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő
vállalkozás, amelynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van,
134.	vezető állású személy:
a)	a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b)	a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és
annak közvetlen helyettese, és
c)	minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági
szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,
135.	zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának
kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba
hozatalra.”
(2)	A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában
1.	OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
2.	ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3.	MNB: a Magyar Nemzeti Bank,
4.	Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
5.	hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a
Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,
6.	fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
7.	külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
8.	IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of
Securities Commissions)”
(3)	A Tpt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az
„Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az
Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államot is érteni kell.”
15
6. §
A Tpt. 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetes személy kérelmezőt a Felügyelet akkor veszi fel a minősített befektetők
nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerűen
Magyarországon tartózkodik és az a)-c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettőnek
megfelel:]
„c) az 5. § (1) bekezdése 92. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek valamelyikénél
olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan beosztásban dolgozott,
amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.”
7.	§
A Tpt. 52. §-át megelőző Fejezet cím, cím és az 52. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. Fejezet
Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
52.	§ (1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírokkal kapcsolatos információk közzétételére, ha
a)	az értékpapír ezer eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos
devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összegnél kisebb névértékű hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, illetve részvény, ha az Európai Unió tagállamában bejegyzett
kibocsátó létesítő okirata szerinti székhelye Magyarországon van, illetve harmadik országban
bejegyzett kibocsátó esetén, ha értékpapírjának nyilvános forgalomba hozatalát a felügyelet
engedélyezte;
b)	olyan kibocsátó értékpapírja, amely székhely szerinti tagállamának Magyarországot
választotta.
(2)	Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott
befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési
jegyre.”
8.	§
A Tpt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A 44-46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt a Felügyelet
engedélyével valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet
részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az
információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét teljes naptári hónap
során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a
szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a
szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a
számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat.
Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ
hol érhető el. Az összefoglaló jelentést az 56. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a
16
forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő
összeg.”
9.	§
A Tpt. 54. §-át megelőző cím és az 54. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rendszeres tájékoztatás
54.	§ (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot
rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A
kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.
(2)	A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a)	féléves jelentés,
b)	éves jelentés,
c)	nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója időközi vezetőségi beszámoló
formájában teljesíti.
(3)	Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre,
amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra és a tagállamok nemzeti központi
bankjaira. Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan,
kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó,
amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján
az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.
(4)	A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé
kell tennie az éves jelentését, és gondoskodnia kell arról, hogy az legalább öt évig
nyilvánosan hozzáférhető maradjon. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a
jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.
(5)	A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak
végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára
vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé, és gondoskodik arról, hogy az legalább öt évig
nyilvánosan hozzáférhető maradjon.
(6)	Nem köteles féléves jelentést készíteni
a)	az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely
folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki,
azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri
el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán
számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem
készített,
b)	az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely
szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.
(7)	A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második
hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos
időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti hatodik hét közötti időszakban, az adott hat
hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra
vonatkozóan.
17
(8)	Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie azon kibocsátónak, amely legalább a
féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést
készít a szabályozott piac szabályai vagy saját kezdeményezése alapján.
(9)	A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napján köteles közzétenni a részvényeihez
kapcsolódó szavazati jogok számát és az alaptőke nagyságát.
(10)	A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben
állapítja meg.”
10.	§
A Tpt. 55. §-át megelőző cím és az 55. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rendkívüli tájékoztatás
55.	§ (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás
keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot
minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy
közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet
tájékoztatni.
(2)	A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két
naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.
(3)	A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja
meg.”
11. §
A Tpt. 56. §-át megelőző cím és az 56. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai
56.	§ (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles
nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.
(2)	A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető
legszélesebb nyilvánossághoz - a lehető legrövidebb időn belül - való eljutása a székhely
szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.
(3)	A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt
információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás
bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel
kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus
irattározási eljárással.
(4)	A kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatást egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles
elektronikus úton bejelenteni, amelyet a Felügyelet közzétesz az által üzemeletetett honlapon.
(5)	Az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá a Felügyelet felé
fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat a miniszter
rendeletben állapítja meg..”
12. §
A Tpt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„57. § (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve
félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.
(2)	Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott
értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan
nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a
valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.
(3)	A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli
tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.”
13.	§
A Tpt. az 57. §-t követően a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a
szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.
(2)	Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti
tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott
információkat:
a)	a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b)	a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által
elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell
közzétenni.
(3)	Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba,
azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott
nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok Felügyeleti
hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában
használt nyelven kell közzétenni.
(4)	A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt
nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.
(5)	Az egy vagy több tagállamban nyilvánosan forgalomba hozott, ötvenezer euró, illetve a
kibocsátás napján az annak megfelelő névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra
vonatkozó szabályozott információkat vagy a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti
hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában
használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó választása alapján.
(6)	Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság
előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam
jogszabályai alapján kerül sor.”
14.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 58. §-át követően a következő címmel és 59. §-sal
egészül ki:
„A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése
59.	§ A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve
rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik
19
a)	az értékpapír lejártával;
b)	nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;
c)	az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.”
15.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 59. §-át követően a következő 60. §-sal egészül ki:
„60. § (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik
tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő
adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
(2)	A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles
közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem
beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.
(3)	A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb
negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az
engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek nem állnak fenn.
(4)	Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a
kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási
kötelezettség nem terheli.
(5)	A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles
megjelentetni.”
16.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 60. §-át követően a következő címmel és 61. §-sal
egészül ki:
„A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele
61.	§ (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő közvetlen vagy közvetett, 5%-
os, majd ezt követően minden további 5 0%-os küszöbértéket átlépő, szavazati jogot biztosító
részvény, illetőleg szavazati jog megszerzéséről vagy elidegenítéséről a részvényes, illetve a
szavazati jog birtokosa a kibocsátót haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül
tájékoztatja a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett. Első napnak azon nap másnapja
számít, amelyen a szavazati jogot biztosító részvény, illetve a szavazati jog küszöbértéket
átlépő tranzakcióról tudomást szerzett, illetve kellett volna szerezzen annak megszerzője,
eladója.
(2)	Az ötvenszázalékos mérték elérését követően az (1) bekezdésben meghatározott
bejelentési kötelezettségnek a hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencvenszázalékos mérték
elérésekor, illetve ezt követően minden újabb egyszázalékos növekedése esetén kell ismét
eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a csökkenés bejelentésére és közzétételére is.
(3)	A szavazati jogok kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez
szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását
felfüggesztették.
(4)	A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a részvényekre,
20
a)	amelyeket kizárólag a szokásos rövid elszámolási cikluson belüli kölcsönös beszámítás
vagy elszámolás céljából vásároltak meg, illetve
b)	nem alkalmazandó a letétkezelőknek a letétkezelői minőségükben birtokában lévő
részvényekre, azzal a feltétellel, hogy a letétkezelők az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó
szavazati jogokat csak papíralapú vagy elektronikus eszközökkel adott utasítások szerint
gyakorolhatják, továbbá
c)	nem vonatkozik az árjegyző által történő megvásárlására vagy eladására, ha az rendelkezik
a székhelye szerinti tagállam engedélyével és nem avatkozik bele az érintett kibocsátó
vezetésébe, továbbá semmilyen befolyást sem gyakorol a kibocsátóra az ilyen részvények
megvásárlásához vagy a részvényár garantálásához.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik
jogosultak szavazati jogok megszerzésére, eladására vagy gyakorlására:
a)	olyan megállapodás alapján, amely lehetővé teszi a szavazati jogok összehangolt
gyakorlását;
b)	szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történő ideiglenes átruházására vonatkozó
megállapodás alapján;
c)	biztosítékként elhelyezett, a szavazati jogok gyakorlását lehetővé tevő megállapodás
alapján;
d)	haszonélvezeti jog alapján;
e)	az ellenőrzött vállalkozás birtokában lévő szavazati jogok tekintetében, az a)-d) pontok
értelmében;
f)	nála letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok tekintetében, amennyiben
erre - a részvényesek konkrét utasításai hiányában - saját belátása szerint van módja;
g)	harmadik fél által adott megbízás alapján a saját nevükben;
h)	meghatalmazottként, amennyiben erre - a részvényesek konkrét utasításai hiányában -
saját belátása szerint van módja.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség terheli mindazon személyeket is, akik
közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök - ide értve a határidős,
opciós szerződéseket is - birtokában vannak, amelyek - a birtokos egyedüli saját
kezdeményezésére, illetőleg megállapodás alapján - a kibocsátó által korábban nyilvános
forgalomba hozott részvények szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.
(7)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott küszöbértékek vonatkozásában a kibocsátó saját
részvény megszerzésének, illetve eladásának tényét és körülményeit mielőbb, de legkésőbb a
megszerzést vagy az értékesítést követő két naptári napon belül köteles közzétenni.
(8)	Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azon anyavállalatra, amelynek
befektetési vállalkozása vagy hitelintézete
a)	rendelkezik portfóliókezelési engedéllyel,
b)	csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati
jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más
szolgáltatástól függetlenül végzi,
c)	az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.
21
(9)	Egy vállalkozás mentesül az (1) és (2) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség alól,
ha a bejelentést az anyavállalat, vagy amennyiben az anyavállalat is egy ellenőrzött
vállalkozás, akkor saját anyavállalata teszi meg.
(10)	Egy alapkezelő társaság anyavállalatának nem szükséges összesítenie az (1), illetve (2)
bekezdések szerinti értékpapír-állományát az alapkezelő társaság által kezelt értékpapír-
állománnyal, ha az adott alapkezelő társaság az anyavállalattól függetlenül gyakorolja
szavazati jogait. Összesítenie kell azonban, ha az anyavállalat, vagy az anyavállalat egy másik
ellenőrzött vállalkozása az adott alapkezelő társaság által kezelt értékpapír-állományba fektet
be, és az alapkezelő társaságnak nincs lehetősége az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó
szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az
anyavállalat egy másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján
gyakorolhatja.
(11)	A befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának nem szükséges összesítenie a
(1)	és (2) bekezdések szerinti értékpapír-állományát azzal a értékpapír-állománnyal, amelyet a
befektetési vállalkozás vagy hitelintézet ügyfelenként elkülönítetten kezel, feltéve, hogy:
a)	rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel,
b)	csak utasítások alapján gyakorolhatja az ezekhez a részvényekhez kapcsolódó szavazati
jogokat, vagy biztosítja, hogy az egyéni portfóliókezelési szolgáltatásokat minden más
szolgáltatástól függetlenül végzi,
c)	az anyavállalattól függetlenül gyakorolja szavazati jogait.
Összesítenie kell azonban, ha az anyavállalat, illetve az anyavállalat egy másik ellenőrzött
vállalkozása az adott befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet által kezelt értékpapír-
állományba fektet be, és a befektetési vállalkozásnak, illetve hitelintézetnek nincs lehetősége
az adott értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, és ezeket a
szavazati jogokat csak az anyavállalat vagy az anyavállalat egy másik ellenőrzött
vállalkozásának közvetlen vagy közvetett utasításai alapján gyakorolhatja.
(12)	Az e §-ban meghatározott bejelentést és közzétételt elmulasztó részvényes a bejelentési
kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(13)	Az e §-ban meghatározott bejelentésre és közzétételre vonatkozó részletszabályokat a
miniszter rendeletben állapítja meg.”
17. §
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 61. §-át követően a következő Fejezettel és 62. §-sal
egészül ki:
VI. Fejezet
A közérdeklődésre számot tartó személyre vonatkozó előírások
62.	§ (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának legalább három tagú
audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a kibocsátó legfőbb szerve választja.
(2)	Az audit bizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és rendelkeznie kell
számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel. Az audit bizottság tagjává nem
válaszható meg az igazgatóság azon tagja, aki a kibocsátóval munkaviszonyban áll.
(3)	Az audit bizottság feladata:
a)	a pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése,
22
b)	a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése,
c)	az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának
nyomon követése,
d)	a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségének figyelemmel kísérése, ide értve a
könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég által az éves beszámoló és az összevont (konszolidált)
éves beszámoló könyvvizsgálatán kívül a kibocsátónak nyújtott egyéb szolgáltatásokat is,
e)	javaslattétel a könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre,
(4)	A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az éves beszámoló és az összevont (konszolidált)
éves beszámoló könyvvizsgálatának során felmerülő kulcsfontosságú kérdésekről, így
különösen a belső ellenőrzési, a pénzügyi beszámolási folyamattal kapcsolatos jelentős
hiányosságokról köteles írásban tájékoztatni az audit bizottságot.
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia, ha a szabályozott piacra bevezetett
értékpapír kibocsátója rendelkezik olyan testülettel, amelynek tagjai megfelelnek a (2)
bekezdésben meghatározott feltételeknek és a testület feladata ellátni a (3) bekezdésben
foglaltakat. A kibocsátónak ebben az esetben a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a
saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben
foglaltakat, tovább a testület összetételét.”
18.	§
A Tpt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel
kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
hely.”
19.	§
(1)	A Tpt. 65/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1)
bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó
befolyásának mértékét egybe kell számítani.”
(2)	A Tpt. 65/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek - tekintet nélkül a célzatra - a csoport
[5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.”
20.	§
(1)	A Tpt. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére
a)	nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,
b)	vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás
teljesítése alapján,
c)	állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében,
vagy
23
d)	összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,
akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől
számított tizenöt napon belül kell megtenni.”
(2) A Tpt. 68. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2)
bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel
rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
befektetési szolgáltató) kell megbízni.”
21.	§
A Tpt. 76. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a
vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a
vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi
ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték
szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a
Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az
utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.”
22.	§
A Tpt. 76/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel
szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó
mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított
kilencven napon belül élhet.”
23.	§
A Tpt. 76/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló
befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az 55. §
(2)	bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül - írásban megtett
kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték
legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell.”
24.	§
A Tpt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a
hitelintézet, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló
értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt:
számlavezető).”
24
25. §
A Tpt. 147. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. § (1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató - a 148. §-ban
foglalt eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei
szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az
ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A befektetési vállalkozás
köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából
portfoliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.
(2)	A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát
képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán
köteles elhelyezni.
(3)	Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja
meg.”
26.	§
(1)	A Tpt. 201/A. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Nem köthet ügyletet
a)	a kibocsátónál vezető állású személy]
„aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 56. § szerinti közzétételéig terjedő
időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);”
(2)	A Tpt. 201/A. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Nem köthet ügyletet
c)	a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában
meghatározott személy,]
„ca) ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az
éves beszámoló 56. § szerinti közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba
hozatal esetét kivéve);”
27.	§
A Tpt. 201/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személynek a Felügyeletnek tett
bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően haladéktalanul
nyilvánosságra kell hoznia az 56. szerint.”
28.	§
A Tpt. 216. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a
Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a
befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az
25
igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző
szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást
elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.”
29.	§
A Tpt. 221. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti
engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen
csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon
kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A
csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján
teszi közzé.”
30.	§
A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a
Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1)
bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”
31.	§
A Tpt. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító
engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a
csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az
Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági
viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó
nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony
megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján teszi közzé.”
32.	§
(1)	A Tpt. 289. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési jegy esetén - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az V. Fejezetben
foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”
(2)	A Tpt. 289. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A zárt végű, nyilvános befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni
kell az 56. §-ban foglalt előírásokat.”
33.	§
(1) A Tpt. 302. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
26
„(2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
(2)	A Tpt. 302. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában
létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell.”
34.	§
A Tpt. 305. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„305. § A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a
Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.”
35.	§
A Tpt. 306. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha]
„c) a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy
tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;”
36.	§
A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1)
bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 357. § (3)
bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot;”
37.	§
A Tpt. 309. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3)
bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve
módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett
honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”
38.	§
A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy
kérelmező befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető
tisztségviselője ellen, illetve a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdésében
meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást
27
felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős
lezárását követően folytatja.”
39.	§
A Tpt. 311. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei
kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.”
40.	§
(2)	A Tpt. 312. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki”
41.	§
A Tpt. 314. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél a
szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési
jogának gyakorlását.”
42.	§
(1)	A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően
a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i)
pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”
(2)	A Tpt. 317. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A szabályozott piacnak
a)	a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság
1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,
b)	a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság
1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében
foglaltakat.”
43.	§
A Tpt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsde ügyletben vállalt kötelezettségeiket a
tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben
az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön
létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az
elszámolóház által nyilvántartásba vett határidős ügyletből eredő kötelezettséget - a központi
szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon -
mindkét fél irányában a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.”
28
44.	§
A Tpt. 322. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és
visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett opciós ügyletből eredő
kötelezettséget - a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata
által meghatározott módon - mindkét fél irányában a központi szerződő félként
kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.”
45.	§
A Tpt. 329. § -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására
vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által
üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”
46.	§
A Tpt. 331. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szabályozott piacnak a kereskedés előtti és utáni átláthatóság biztosítása érdekében
alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében foglaltakat.”
47.	§
A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet
által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni”
48.	§
A Tpt. 334. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:
a)	a klíring,
b)	a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése,
c)	a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel) történő teljesítése, ide nem értve az
értékpapírral történő teljesítést,
d)	az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése.”
49.	§
(1)	A Tpt. 335. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elszámolóházi tevékenységek közül]
„b) a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző
társaság végezheti.”
29
(2)	A Tpt. 335. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag
a)	a központi értéktári tevékenységet,
b)	a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,
c)	a 336 § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységet,
d)	központi szerződő fél tevékenységet,
e)	a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet,
f)	értékpapír-kölcsönzést,
g)	nemesfém letéti őrzését és letétkezelését,
h)	üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyag-kibocsátási jogokra
vonatkozó ügyletek elszámolását,
i)	az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként:
ia)	informatikai,
ib)	adatszolgáltatási,
ic)	részvénykönyv-vezetési,
id)	oktatási,
ie)	közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő,
if)	részvényesi meghatalmazotti (nominee)
tevékenységet végezhet.”
(3)	A Tpt. 335. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elszámolóház kizárólag abban az esetben jogosult a 335. § (3) bekezdésének d)
pontjában meghatározott tevékenységet végezni, amennyiben nem rendelkezik a 335. § (3)
bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.”
(4)	A Tpt. 335. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elszámolóház jogosult továbbá a központi szerződő fél által kiszervezett
tevékenységek végzésére.”
50.	§
(1)	A Tpt. 335/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e § (2) bekezdésében, és a 335. § (3)
bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat
a)	tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét;
b)	elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet;
c)	központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző
szervezetet;
30
d)	központi szerződő félnek, ideértve a külföldi központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezetet;
e)	befektetési vállalkozásnak, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
f)	hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;
g)	árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót;
h)	befektetési alapkezelőnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelőt, kizárólag az általa
kezelt befektetési jegy vonatkozásában;
i)	törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének;
j) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;
k) a Magyar Állam számára;
l) a Magyar Állam vagyonát kezelő szervezetek számára és
m) az MNB számára
nyújthat.”
(2)	A Tpt. 335/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház kizárólag abban az esetben jogosult a 335. § (3) bekezdésének d)
pontjában meghatározott tevékenységet végezni, amennyiben nem rendelkezik a 335. § (3)
bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.”
51.	§
A Tpt. 336. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:
a)	a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatást,
b)	kizárólag tőzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló
értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
c)	kizárólag értékpapírral történő teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott
elszámolóházi tevékenységet,
d)	a 334. § d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
e)	a 335. § (3) bekezdésének g) és i) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet
kisegítő tevékenységet, és
f)	értékpapír-kölcsönzést
folytathat.”
52.	§
(1)	A Tpt. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügylet
az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2)
bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes
körére, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tőzsde részére a 334. § a), c) és d)
pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.”
31
(2)	A Tpt. 338. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a)-e) és
g)-i) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedély az (1) bekezdésben foglalt
engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.”
(3)	A Tpt. 338. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
f ha központi szerződő fél tevékenységet nem végez, legalább a 321. § (1) bekezdése és a
322. § (4) bekezdése szerinti tőzsdei ügyletek teljesítésért történő kötelezettségvállalás
tekintetében előszerződést kötött a központi szerződő féllel.”
53.	§
A Tpt. 339. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„l) ha központi szerződő fél tevékenységet nem végez, a központi szerződő féllel kötött
előszerződést.”
54.	§
A Tpt. 340/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a
Magyar Köztáraság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett
tőkével rendelkező részvénytársaságnak vagy központi szerződő fél tevékenységet nem végző
elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik
a)	káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással,
b)	a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági
feltételekkel,
c)	a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.”
55.	§
A Tpt. 340/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez
mellékelni kell:
a)	a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak
aa)	a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi
cégkivonatát,
ab)	igazolást a jegyzett tőke befizetéséről,
ac)	legalább egy - azonos elszámolási rendszerbe tartozó - befektetési vállalkozással,
hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra
vonatkozó, valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést,
32
ad)	szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha
ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,
b)	külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepének a
340/A. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat,
c)	a 340/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló,
rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását,
melyből megállapítható, hogy a kérelmező
ca)	a 336. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában szereplő központi értékpapír-nyilvántartás
vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-előállítást, -törlést és -nyilvántartást pontos,
megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb)	adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség)
feltételeinek,
d)	a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat,
e)	a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet,
f)	a felelősségbiztosításról szóló szerződést,
g)	a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor
kívánja megkezdeni és
h)	a vezető állású személyek megnevezését.”
56.	§
A Tpt. a 340/C. §-át követően a következő Fejezettel és 340/D. §-sal egészül ki:
„XLIV/B. Fejezet
A központi szerződő fél tevékenység engedélyezése
340/D. § (1) A központi szerződő fél az 5. § (1) bekezdésének 83. pontja szerinti központi
szerződő fél tevékenységet kizárólagos tevékenységként végezheti.
(2)	A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(3)	A központi szerződő félként történő tevékenység végzésére jogosító engedélyt a
Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyiséggel
rendelkező gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik
a)	legalább 20 millió forint alaptőkével,
b)	káreseményenként legalább 100 millió forintos felelősségbiztosítással,
c)	legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval,
továbbá elszámolóházzal kötött előszerződéssel,
d)	a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági
feltételekkel és
e)	a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének
egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(5)	Külföldi központi szerződő fél fióktelepe Magyarországon központi szerződő fél
tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
33
a)	a kérelmező igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a
fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a
Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c)	a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett
kötelezettségekért;
d)	a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó
nyilatkozatát;
e)	a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens,
biztonságos működését; és
f)	a kérelmező székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a
kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”
57.	§
A Tpt. e törvénnyel megállapított 340/D. §-át követően a következő 340/E. §-sal egészül ki:
„340/E. § A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez
mellékelni kell:
a)	a társaság hatályos létesítő okiratát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
b)	igazolást az alaptőke befizetéséről,
c)	legalább egy befektetési vállakozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval,
valamint elszámolóházzal kötött előszerződést,
d)	a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokat,
e)	szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket
az alapító okirat nem tartalmazza,
f)	a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását,
g)	a felelősségbiztosításról szóló szerződést,
h)	a működés első 3 évére vonatkozó üzleti tervet,
i)	a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél tevékenységet
mikor kívánja megkezdeni.”
58.	§
A Tpt. e törvénnyel megállapított 340/E. §-át követően a következő 340/F. §-sal egészül ki:
„340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt
akkor vonja vissza, ha
a)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg,
b)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével
nem pótolhatók,
c)	a központi szerződő fél az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg,
34
d)	a központi szerződő fél a tevékenység folytatásával felhagy,
e)	a központi szerződő fél a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban
meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f)	a fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet létesítőjének
tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt
akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének
eleget tett, továbbá legalább a 321. § (1) bekezdése és a 322. § (4) bekezdése szerinti tőzsdei
ügyletek teljesítéséért történő kötelezettségvállalást más központi szerződő fél, vagy
elszámolóház átvette.”
59.	§
A Tpt. 342. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott mértékű részesedés megszerzéséről, módosulásáról,
elidegenítéséről, illetve megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett
honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
60.	§
A Tpt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel,
valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy befektetési vállakozásnál, hitelintézetnél, a központi értéktár,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi szerződő fél ügyfelénél és
szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve az értéktárban, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetőleg a központi szerződő félben
tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a)	nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és
b)	nem lehet vezető állású személy.
(2)	A központi értéktárnál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, valamint a
központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetben, központi szerződő félben közvetlen tulajdont nem
szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.”
61.	§
(1)	A Tpt. 345. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, és a 335. § (3) bekezdésében
meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhető tevékenységek, a 336. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás, valamint központi szerződő
félként történő kötelezettségvállalás a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat,
szabályzatok alapján folytathatóak.”
35
(2)	A Tpt. 345. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell
határozni:
a)	az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az
ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b)	a klíring és az elszámolás rendjét;
c)	a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
d)	a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;
e)	a kockázatok kezelésének módját;
f)	a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;
g)	a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;
h)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;
i)	az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás
rendjét;
j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési
tevékenység szabályait;
l) az elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;
m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait;
n) központi értéktári tevékenységet végző elszámolóháznak a 350/B. § (2) bekezdésének b),
c)	és e) pontjában foglaltakat;
o)	központi szerződő fél tevékenységet végző elszámolóháznak a 350/E. § (2) bekezdésének
b)	pontjában foglaltakat.”
(3)	A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok
módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a
saját honlapján nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott
szabályzat közzétételétől az elszámolási tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”
62.	§
A Tpt. 350/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően a (2)
bekezdésben foglalt szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján közzéteszi.”
63. §
A Tpt. a 350/C. §-át követően a következő Fejezettel, címmel és 350/D. §-sal egészül ki:
„XLVII/B. Fejezet
A központi szerződő fél szolgáltatására vonatkozó szabályok
36
A központi szerződő fél szolgáltatási kötelezettsége
350/D. § (1) A központi szerződő fél szerződést köt azzal a személlyel, aki
a)	megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b)	vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c)	megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és
d)	magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi szerződő fél szabályzatait.
(2)	A központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell
foglalni.”
64. §
A Tpt. e törvénnyel megállapított 350/D. §-át követően a következő címmel és 350/E. §-sal
egészül ki:
„A központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/E. § (1) A központi szerződő fél tevékenység a Felügyelet által jóváhagyott, a (2)
bekezdés szerinti szabályzatok alapján végezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni
a)	az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az
ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi, technikai feltételeket,
b)	az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
c)	a kockázatok kezelésének módját,
d)	a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának módját,
e)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét,
f)	az ügyfelek által a központi szerződő fél részére nyújtandó információ körét, az
információnyújtás rendjét,
g)	a központi szerződő fél által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét,
h)	a szolgáltatást igénybevevők részére felszámított díjat.
(3)	A szabályzatoknak a központi szerződő fél ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő
bánásmód követelményének megtartását.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a
Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor
tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által előírt követelményeknek nem
felel meg.
(5)	A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a)	a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;
b)	a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy
c)	az MNB elnöke a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(6)	A központi szerződő fél a Felügyelet (4) bekezdés szerinti jóváhagyását követően a (2)
bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját
honlapján közzéteszi.
37
(7)	A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a
(6)	bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.
(8)	A központi szerződő fél szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben
foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.”
65.	§
A Tpt. e törvénnyel megállapított 350/E. §-át követően a következő címmel és 350/F. §-sal
egészül ki:
„A központi szerződő fél tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása
érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében
garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. A központi
szerződő fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével
történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2)	Az ügyletek teljesítéséhez a központi szerződő fél szabályzata által meghatározott módon
és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott
pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3)	A központi szerződő fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott
saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap
képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi szerződő fél az ügyfelét az óvadék
haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más
követelést megelőzően visszapótolandó.
(5)	A központi szerződő fél jogosult a tevékenységéhez kapcsolódó informatikai feladatokat
kiszervezni. Abban az esetben, ha az informatikai feladatok kiszervezése olyan személy
részére történik, amely megfelel a központi szerződő fél számára előírt technikai
feltételeknek, akkor ezen előírások teljesítését a kiszervezett tevékenységet végző személynél
kell vizsgálni.”
66.	§
A Tpt. 351. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a
központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági
viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való
tekintet nélkül korlátlanul felel.”
67. §
A Tpt. 352. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„352. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében,
amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.”
38
(2)	A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján
kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3)	A központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes
kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4)	Ha a központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
68. §
A Tpt. a 352. §-t követően a következő címmel és 352/A. §-sal egészül ki:
„Kiszervezés
„352/A. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a
központi szerződő fél (a 352/A.-352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) - a
(2)-(5) bekezdésben, valamint a 352/B. és 352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel -
tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2)	A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és
nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek
teljesítését, és
c)	nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító
engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3)	Ha a vállalkozás e törvényben szabályozott tevékenységet, vagy kritikus funkcióját
szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról,
hogy a leendő szerződő fél
a)	rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy
funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi,
technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a
hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy
keletkező, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok
jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d)	rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal,
valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára
minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában
és határidőben szolgáltasson, és
e)	rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a
biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
39
(4)	A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki
megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5)	A vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége, vagy szolgáltatása
kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor
köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak,
valamint:
a)	a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és
b)	a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a
Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6)	A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció,
amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás
e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési
szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7)	Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a)	a jogi tanácsadás,
b)	az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c)	a számlázás,
d)	a vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,
e)	szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f)	az árindikáció szolgáltatása.”
69.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 352/A. §-át követően a következő 352/B. §-sal egészül
ki:
„352/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2)	A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a)	a szerződés időtartamáról,
b)	a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c)	a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3)	A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és
kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt
feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b)	a 352/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c)	a 352/A. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési
eljárásához a vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és
módjáról,
d)	a kiszervezett tevékenységet végző felügyeleti hatósággal történő együttműködésének
kötelezettségéről, és
40
e)	a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt
feltételeiben bekövetkezett változás vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.”
70.	§
A Tpt. az e törvénnyel megállapított 352/B. §-át követően a következő 352/C. §-sal egészül
ki:
„352/C. (1) A vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége
vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében
a)	folyamatosan értékeli a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak teljesülését, és
b)	minden naptári évben, legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig, külön jogszabályban
meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg
megküldi a Felügyeletnek.
(2)	Ha a vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja
meg, amelynek következménye, hogy a 352/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában foglaltak
nem teljesülnek,
a)	felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b)	ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló
megállapodást.
(3)	A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem
eredményezheti a vállalkozás tevékenységének vagy szolgáltatásának szünetelését, vagy
minőségének csökkenését.”
71.	§
A Tpt. XLIX. fejezetének címe helyében a következő cím lép:
„Az elszámolóházi, a központi értéktári, illetve a központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezet felszámolása”
72.	§
(1)	A Tpt. 353. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi szerződő fél ellen
indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban
meghatározott biztosíték és óvadék.”
(2)	A Tpt. 353. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel szembeni
számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől
eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.”
73.	§
A Tpt. 364. §-át megelőző cím és a 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó külön rendelkezés
364. § Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti
dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett
kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát,
illetőleg tőzsdetagságát.”
74.	§
A Tpt. 368. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„368. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében
meghatározott fogalmat kell érteni.
(2)	A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e
szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e
szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására
jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
75.	§
A Tpt. 369. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a
kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére,
adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi,
üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a
tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a
központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára
vonatkozik.
(2)	Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni
mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi értéktártól, központi szerződő
féltől szolgáltatást vesz igénybe.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
76.	§
(1)	A Tpt. 371. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy
annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt
szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a
tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi értéktárnak, a
központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.”
(2)	A Tpt. 371. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
42
„(5) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a
megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől
számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
77.	§
A Tpt. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy
hatóságnak befektetési alapkezelőről, kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más
személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas,
összesített adatokat adhat át.”
78.	§
(1)	A Tpt. 380. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap; a befektetési alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-
kezelő; a szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi
székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti
díjat fizet.”
(2)	A Tpt. 380. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szorzószám
a)	befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi
értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő,
szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél magyarországi fióktelepe
esetén: négy,
c)	a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.”
79.	§
A Tpt. 381. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„381. § (1) A befektetési alap és a kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke
az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(2)	A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési
tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet -
keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértékének 0,25 ezreléke.
(3)	A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves
mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(4)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő
magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves
mértéke a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett
43
portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió
eszközértékének 0,125 ezreléke.
(5)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, a
központi szerződő fél, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez
tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti
mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
80. §
A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó; a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy; a
tőzsdében a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy; a befektetési
alapkezelő; a befektetési alap; a kockázati tőkealap-kezelő; a kockázati tőkealap; a tőzsde; az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet; a központi szerződő fél; a központi értéktár az
Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-
szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja
meg.”
81. §
A Tpt. 390. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(2) Engedély nélküli befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei,
elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet”
„b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési alapkezelési, kockázati
tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység végzését,
továbbá”
82. §
(1)	A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„a) a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati
tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi
értéktár neve, székhelye;
b)	a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár alapításának
időpontja;
c)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenységi köre;
d)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
44
e)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából
engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyei;”
(2)	A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„h) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenysége megkezdésének
időpontja;
i)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások
neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja
és helye;
k) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye,
fióktelepe;”
(3)	A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a
befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;”
83.	§
(1)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„a) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és
alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek
meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b)	a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve
a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló
adatait;
c)	az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a
tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
ügyfelének adatait;”
(2)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„e) a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
45
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési
hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), ha a
Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat
megismerése szükséges;”
(3)	A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének u) pontja, valamint a 391. § (2) bekezdése
vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési
név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét
(tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a
befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség,
beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok
megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(4)	A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az adatot]
„c) a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban
meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
[kezelheti.]
84.	§
(1)	A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének d) pontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel
egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:”
„d) a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett
változást;”
(2)	A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által
jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg
közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói
záradékot.”
(3)	A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött
ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek,
és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
85.	§
(1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
46
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét
és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási
kötelezettségének teljesítésére, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési
tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári
tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott
feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetőleg - ha szükséges - a feltételeknek való
megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;
b)	az engedély nélküli befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei,
elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”
(2)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének d)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyének és
könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatóságát
rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat határidő meghatározásával
helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g)	a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy
azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, befektetési alapkezelőt, a kockázati
tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a
központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére
kötelezheti;
h)	a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy
egészben meghatározott időre felfüggesztheti;”
(3)	A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésénekj)-l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„j) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a befektetési alapkezelőt és a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses
kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz,
a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetőleg a központi
értéktárhoz;”
(4)	A Tpt. 400. § (1) bekezdése r) pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
47
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi
értéktár”
(5)	A Tpt. 400. § (1) bekezdése s) pontjának bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„s) kötelezheti a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat”
(6)	A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), r), s) és v) pontjában meghatározott
határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha
egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik napra kell kitűzni.”
(7)	A Tpt. 400. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a Bszt.
kiszervezésre vonatkozó előírásainak.”
(8)	A Tpt. 400. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában	foglalt intézkedést akkor
alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési	alapkezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a	központi értéktár előírt
tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
86.	§
(1)	A Tpt. 401. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetőleg központi értéktár”
(2)	A Tpt. 401. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]
„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-
kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár saját
tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”
(3)	A Tpt. 401. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a szabályozott piacra, tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a
szabályozott piacnak, tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)-d) és h) pontjaiban
meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az
igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti
biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.”
87.	§
(1) A Tpt. 402. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
48
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési
alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági
társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(2)	A Tpt. 402. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a
felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost
kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-
kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a
befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat képviselheti vagy a
képviselet ellátására megbízást adhat.”
(3)	A Tpt. 402. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
nyilvántartásának helyreállítása; és
d)	a szükséges mértékben a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár cégként való
működtetése.”
88.	§
A Tpt. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő,
kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, illetőleg központi értéktár
fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot
észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet
megszüntetésére.”
89.	§
A Tpt. 404/A. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
[A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az
együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:]
„e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
teljesítésére.”
90.	§
A Tpt. 405. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő
részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a befektetési
alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású
személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető
személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a
Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját
szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése
esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a
399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2)	Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési alapkezelő, a kockázati
tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi
értéktár, a központi szerződő fél megsérti az MNB tv. és a pénzforgalomról szóló
jogszabályok előírásait.”
91.	§
(1)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A bírság összege:]
„a) engedély nélkül végzett befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési
tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;
b)	a befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári,
elszámolóházi, központi szerződő féli tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés,
illetve mulasztás esetén 200 000-4 000 000 forint;”
(2)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„h) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 100 000-6 000 000 forint;”
(3)	A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„s) a Pmt.-ben előírt kötelezettség megsértése esetén 100 000-500 000 forint;”
(4)	A Tpt. 406. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a
befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél vezető állású személye és
alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 500 000-20 000 000 forint.”
92.	§
(1)	A Tpt. 451. §-a (2) bekezdésének b), c), e) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek, továbbá a (2) bekezdés a következő új h) és n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
50
„b) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és
gyakoriságát;
c)	a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;”
„e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
részletes szabályait;”
„l) a befektetési alapkezelő üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet
részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését,
módját, gyakoriságát;
(2)	A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdés a következő új h) és n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
,,h) a befektetési alap befektetési szabályaira vonatkozó előírásokat;”
„n) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
teljesítésének formáját és tartalmát.”
93.	§
(1)	A Tpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2)	A Tpt. 11. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3)	A Tpt. 12. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
(4)	A Tpt. 13. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
(5)	A Tpt. 15. számú melléklete helyébe e törvény 5. melléklete lép.
(6)	A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 6. melléklete lép.
III.	Fejezet
94.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény módosítása
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 72. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosító köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául
szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek az éves
adatszolgáltatással megküldeni.
(5)	A nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos
különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát a miniszter a
biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben állapítja meg.”
(2)	A Bit. a 96. §-t követően a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„A nemek közötti megkülönböztetés tilalma
51
96/A. § (1) A biztosító a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott
feltételek teljesülése esetén alkalmazhat eltérő díjakat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.
(2)	A biztosító köteles a termék terjesztésének megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra
hozni, és évente az éves adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a
biztosításmatematikai és statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos
különbségeket alkalmaz a díjakban, illetve a szolgáltatásokban. A biztosító gondoskodik az
adatok folyamatosan hozzáférhető módon történő közzétételéről.”
(3)	A Bit. 12. számú melléklete a következő 33. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„33. A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
IV.	Fejezet
95.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény módosítása
(1)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Ebktv.) a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A. §-sal
egészül ki
„Áruk forgalma, szolgáltatások igénybevétele”
„30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében
a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód
követelményét, ha
a)	a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön
alapuló csoportok létrehozásával jár, és
b)	a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában
és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben
meghatározó.
(2)	A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel az
(1)	bekezdés szerinti esetben is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.”
(2)	A Etv. 65.§-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I.
törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel
összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz:]
„h) A Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az
árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása
tekintetében történő végrehajtásáról.”
52
V. Fejezet
96.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló
2005. évi CLXXXVI. törvény módosítása
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI.
törvény 180. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és a klíringelt ügylet
teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
egyaránt rendelkező szervezet legkésőbb 2009. január 1-jéig köteles gondoskodni arról, hogy
a fenti tevékenységet két, elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság
végezze.”
VI. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatályba lépés
97.	§
(1)	E törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tpt. 52/A. §-a, 58. §-át
megelőző Fejezet cím és cím, 63. §-át megelőző cím, 67. §-át megelőző cím, 67. §-a,
negyedik része, X-XII. fejezete, 158-160. §-a, XVII. Fejezete, 172. §-át megelőző cím,
172. §-a, 172/A. §-a, 173. §-át megelőző cím, 173. §-a, 175. §-át megelőző cím, 175-177. §-
ai, 178. §-át megelőző cím, 178. §-a, 178/A. §-a, 179. §-át megelőző cím, 179. §-a, 180. §-át
megelőző cím, 180-181. §-ai, 182. §-át megelőző cím, 182. §-a, 183. §-át megelőző cím, 183-
187. §-ai, 188. §-át megelőző cím, 188-197. §-ai, 198. §-át megelőző cím, 198. §-a, 229. §-
ának (3) bekezdése, 242/A. §-ának (4) bekezdése, 313. §-a, 340/C. §-ának (2) bekezdése,
357. §-ának (5) bekezdése, 360. §-ának (2) bekezdése, 362. §-a, 365. §-a, a 367. §-át
megelőző cím, 367. §-a, 370. §-a, 372-374. §-a, 391. §-a (1) bekezdésének g) és t) pontja,
394. §-a (1) bekezdése f) pontjának 2., 3. alpontja és g) pontja, 394. §-a (4) bekezdésének e)-
i)	pontja, 395. §-a (1) bekezdésének k) pontja, 395/A. §-a, 399/A. §-a, 400. §-a (1)
bekezdésének q), u), x) és y) pontja, 400. §-a (5) bekezdésének d) pontja, 400. §-ának (9)
bekezdése, 451. §-a (1) bekezdésének a), b), h)-l), o), p) pontja, 451. §-a (2) bekezdésének f)
és i) pontja, 5. és 6. számú melléklete, 14. számú melléklete, 22. számú melléklete.
Átmeneti rendelkezések
98.	§
(1)	Az Ebktv. - e törvénnyel megállapított - 30/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt
rendelkezés a 2007. december 21-ét követően megkötött szerződésre alkalmazható.
(2)	Az Ebktv. - e törvénnyel megállapított - 30/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt
rendelkezés a 2008. december 21-ét követően megkötött szerződésre alkalmazható.
53
(3)	A Bit. - e törvénnyel megállapított - 96/A. §-a (2) bekezdésének hatálybalépésekor már
terjesztett biztosítási termékek esetében, a biztosítók számára az ugyanott előírt
nyilvánosságra hozatali kötelezettséget a biztosítóknak első alkalommal legkésőbb a 2007.
évre vonatkozó, a 172. § a) pontja szerinti éves jelentés megküldésével egyidejűleg kell
tejesíteni.
(4)	A Tpt.-nek - e törvénnyel megállapított - a nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit a
kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése
során is alkalmaznia kell.
(5)	A Tpt. - e törvénnyel módosított - 5. §-a (1) bekezdésének 22. pontjának és VII.
Fejezetének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény
hatálybalépését követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelőzően jóváhagyásra
benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő
benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
(6)	A magyarországi székhelyű, nyilvánosan működő részvénytársaságban befolyással
rendelkező e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül köteles a meglévő
befolyásának mértékét a Tpt. - e törvénnyel megállapított - 61. §-ában foglaltak szerint
bejelenteni és közzétenni, ha e törvény rendelkezései befolyásának mértékét érintik.
(7)	Aki az e törvény hatálybalépésekor magyarországi székhelyű, nyilvánosan működő
részvénytársaságban huszonöt vagy harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyással
rendelkezik és befolyását a korábban hatályos szabályok alapján vételi ajánlat megtétele
nélkül szerezte, a befolyás mértékét csak a vételi ajánlatra vonatkozó szabályok
alkalmazásával növelheti.
Jogharmonizációs záradék
99.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről,
b)	a Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról,
c)	a z Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és
összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről,
d)	A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési
feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő
végrehajtásáról.
e)	a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
54
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására
irányadó részletes szabályok megállapításáról.
f)	A Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes
fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról.”
55
1. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„1. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései
1.	Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
2.	Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
3.	Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
4.	Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény,
5.	Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
6.	Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény,
7.	Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
8.	Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9.	Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
10.	Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
11.	Itv.: illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
12.	Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény,
13.	MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény;
14.	Pmt.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,
15.	Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi ... törvény,
16.	Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
17.	Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
18.	Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. Törvény.”
56
2. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„11. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzők személyi, tárgyi, technikai feltételei
Személyi feltételek
1.	A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű,
legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban
meghatározott kizáró ok.
2.	Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan
szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal
rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
3.	A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább
kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal
rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
4.	Az 1-3. pont esetében befektetési alapkezelőnél, európai befektetési alap kezelőjénél,
befektetési vállalkozásnál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve
hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél,
a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, az elszámolóháznál, az ÁKK Zrt.-nél, a
kincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelő esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi
megfelelőinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.
Tárgyi feltételek
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai
elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).
Technikai feltételek
Befektetési alapkezelést végzőnek rendelkeznie kell
a)	olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben előírt elkülönített
kezelési és nyilvántartási követelménynek megfeleljen,
b)	olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók
vagyonváltozásainak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő -
kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés
követelményeinek teljesítésére.”
57
3. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„12. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végző működési szabályzatának kötelező tartalmi
elemei
1.	Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
2.	A befektetési alapkezelési tevékenység és a befektetési alapkezelési tevékenységet végző
egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai.
3.	A front office és a back office tevékenységek szétválasztásának szabályai.
4.	A szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
5.	Az adatok megőrzésének szabályai.
6.	A titoktartás szabályai.
7.	A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek a befektetők általi elérhetőségének
szabályai.”
58
4. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„13. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelést végző eljárási szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1.	Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
2.	A partner kockázatkezelésének elveire vonatkozó szabályok.
3.	A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
4.	A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
5.	A teljesítménymérés elvei, szabályai.
6.	Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
7.	A vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
8.	Szétosztási szabályok.”
59
5. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„15. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A befektetési alapkezelési tevékenységet végző által a kezelt portfóliókon elért teljesítmény,
illetve hozam számításának, bemutatásának, illetve közzétételének szabályai, elvei
Jelen melléklet szerint elkészített kimutatások nem helyettesítik azon jelentéseket, amelyeket
a befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek annak érdekében kell elkészítenie, hogy
megbízója a saját jelentési kötelezettségének meg tudjon felelni.
A teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetők biztosak
lehessenek abban, hogy a teljesítményről szóló információk teljesek és helyesek. Ezen
előírások betartása, illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az
egyes portfoliók - ideértve a befektetési alapokat és az önkéntes kölcsönös biztosító és
magán-nyugdíjpénztári vagyonokat is - teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá
tegye. Ezen célok megvalósulása érdekében:
1.	Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához
és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2.	A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell
tenni.
3.	A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4.	A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5.	A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből
kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6.	A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes
hozam számításába.
7.	A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8.	A portfólió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - havi
tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9.	A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes
hozamot kell kimutatni.
10.	Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11.	Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12.	Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13.	A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14.	A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem
igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót
figyelembe kell venni.
15.	Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető
által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat
figyelembe véve számítják-e.
16.	Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények
megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából
fontos lehet.
60
17.	A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát,
mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18.	Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is
rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra)
és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió
hozama bemutatásra kerül.
19.	A befektetési alapkezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a
hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől - a
naptári éveknek megfelelő bontásban - kell bemutatni.”
61
6. melléklet a 2007. évi... törvényhez
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2.	A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja
bizonyos ÁEKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3.	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a
prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK
irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-
életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a
93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet
az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁEKBV) területén.
4.	Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi
rendszerekről.
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok
hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő
információról.
6.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények,
rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi
irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások
szabályozása tekintetében történő módosításáról.
7.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvények,
rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi
irányelvnek az ÁEKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi
biztosítékokról szóló megállapodásokról.
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.
10.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról,
és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
11.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes
kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
62
12.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci
manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.
13.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az
összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
14.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános
vételi ajánlatról.
15.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről.
16.	A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre
vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének
összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében
történő végrehajtásáról.
17.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a
szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra
vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv
módosításáról.
18.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és
összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről.
19.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
20.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
21.	A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési
feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő
végrehajtásáról.
22.	A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására
irányadó részletes szabályok megállapításáról.
23.	A Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes
fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról.”
63
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés érdekében módosítja az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, a tőkepiacról szóló 2001.
évi CXX. törvényt, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvényt és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvényt.
A Javaslattal megtörténik haza jogrendbe történő átvétele a következő irányelveknek:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről,
b)	a Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról,
c)	a z Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és
összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről,
d)	A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési
feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő
végrehajtásáról.
e)	a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására
irányadó részletes szabályok megállapításáról.
f)	A Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes
fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a nemi hovatartozás alapján
kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben
foglaltak szerint nyújthatnak eltérő mértékű vagy jellegű szolgáltatásokat, és kötelesek az
azok alapjául szolgáló adatokat nyilvánosságra hozni és évente aktualizálni. A nemi
hovatartozás szerint eltérő mértékű vagy jellegű szolgáltatásokat alátámasztó adatokat a
pénztárak éves rendszerességgel, külön jogszabályban meghatározottak szerint küldik meg a
Felügyeletnek.
a 2-5. §-hoz
A Javaslat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatályának és a törvényben használt
fogalmak változásával összefüggő rendelkezéseket tartalmazza, miután a befektetési
64
vállalkozásokra, árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó előírások új törvény keretében kerülnek
szabályozásra.
a 6. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz, miután megváltozott a fogalmak sorrendje.
a 7-8. §-hoz
A Javaslat a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségre vonatkozó előírásokat tartalmazza
a 9. §-hoz
A Javaslat meghatározza a rendszeres tájékoztatás szabályait. Ennek keretében a kibocsátónak
tájékoztatnia kell a nyilvánosságot a vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb
adatairól. A kibocsátónak a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét féléves jelentés, éves
jelentés, nyilvánosan forgalomba hozott részvény esetén időközi vezetőségi beszámoló
formájában kell teljesítenie.
a 10. §-hoz
A Javaslat meghatározza a rendkívüli tájékoztatás szabályait. Ennek keretében a kibocsátónak
haladéktalanul tájékoztatnia kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy
hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.
a 11. §-hoz
A Javaslat a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályait tartalmazza. Általános
előírásként a kibocsátónak megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva kell
nyilvánosságra hoznia a szabályozott információkat, amelyekért díjat nem számíthat fel. A
szabályozott információk terjesztése során biztosítani kell, hogy az információk a lehető
legszélesebb nyilvánossághoz - a lehető legrövidebb időn belül - való eljuttatását. A
kibocsátónak meg kell küldenie a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt
információtárolási rendszer számára.
a 12. §-hoz
A Javaslat a szabályozott információk nyilvánosságra hozatalával összefüggő felelősségi
szabályokat határozza meg.
a 13. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a szabályozott információkat mely nyelveken kell
nyilvánosságra hozni.
a 13-14. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor megszűnik a kibocsátó tájékoztatási
kötelezettsége.
a 15. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szavazati jog mértékének bejelentésével és közzétételével
összefüggő szabályokat. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő közvetlen vagy
közvetett, 5%-os, majd ezt követően minden további 5 %-os küszöbértéket átlépő, szavazati
jogot biztosító részvény, illetőleg szavazati jog megszerzéséről vagy elidegenítéséről a
65
részvényesnek, illetve a szavazati jog birtokosának haladéktalanul tájékoztatnia kell a
kibocsátót és a Felügyeletet. A bejelentést és közzétételt elmulasztó részvényes a bejelentési
kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A
szavazati jogok kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati
jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.
a 16. §-hoz
A Javaslat a közérdeklődésre számot tartó személyekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. A
szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának legalább három tagú audit
bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a kibocsátó legfőbb szerve választja. A Javaslat
meghatározza az audit bizottság tagjaira vonatkozó feltételeket és a bizottság feladatait.
a 17-24. §-hoz
A Javaslatok technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.
a 25. §-hoz
A Javaslat pontosítja az ügyfélszámla vezetésével összefüggő előírásokat.
a 26-32. §-hoz
A Javaslatok technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak a tájékoztatási kötelezettség
változásával összefüggésben.
a 33-34. §-hoz
A Javaslatok technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak a befektetési vállalkozásokról és
az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
törvénnyel (Bszt.) való összhang megteremtése céljából.
a 35. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy tőzsdei tevékenységre kiadott engedély visszavonásának eseteit.
a 36. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
a 37. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben.
a 38. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
a 39. §-hoz
A Javaslat pontosítja az összeférhetetlenségi szabályokat.
a 40. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
66
a 41. §-hoz
A Javaslat szerint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél
a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési
jogának gyakorlását.
a 42. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben, továbbá előírja, hogy a szabályozott piacnak a szabályzatai elkészítésekor
figyelembe kell vennie a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltakat is.
a 43-44. §-hoz
A Javaslat a központi szerződő félre vonatkozó előírásokat tartalmaz.
a 45. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben.
a 46. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a szabályozott piacnak a kereskedés előtti és utáni átláthatóság
biztosítása érdekében alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV.
fejezetében foglaltakat.
a 47. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben.
a 48. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mi tekintendő elszámolóházi tevékenységnek.
a 49-50. §-hoz
A Javaslat elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végezhető tevékenységek körét
pontosítja.
az 51. §-hoz
A Javaslat a központi értéktár által a központi értéktári tevékenységen kívül végezhető
tevékenységek körét állapítja meg.
az 52-53. §-hoz
A Javaslat az elszámolóházi tevékenység engedélyezésével összefüggő rendelkezéseket
pontosítja.
az 54-55. §-hoz
A Javaslat a központi értéktári tevékenység engedélyezésével összefüggő rendelkezéseket
pontosítja.
67
az 56-58. §-hoz
A Javaslat a központi szerződő fél tevékenységének engedélyezésével összefüggő
rendelkezéseket állapítja meg.
az 59. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben.
a 60. §-hoz
A Javaslat a központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel,
valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb
jogviszonyban álló személyek összeférhetetlenségi szabályait állapítja meg.
a 61. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy az elszámolóháznak a tevékenysége végzéséhez milyen
szabályzatokkal kell rendelkeznie.
a 62. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz a tájékoztatási kötelezettség változásával
összefüggésben.
a 63-64. §-hoz
A Javaslat meghatározza a központi szerződő fél szolgáltatási kötelezettségével összefüggő
előírásokat, továbbá azt, hogy a központi szerződő félnek a tevékenysége végzéséhez milyen
szabályzatokkal kell rendelkeznie.
a 65. §-hoz
A Javaslat a központi szerződő fél tevékenysége végzésének speciális szabályait határozza
meg.
a 66. §-hoz
A Javaslat pontosítja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár,
valamint a központi szerződő fél tulajdonszerzésére vonatkozó előírásokat.
a 67. §-hoz
A Javaslat meghatározza a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
és a központi szerződő fél esetén a személyes adatok kezelésére és az egymás közötti
adatátadására vonatkozó szabályokat.
a 68-70. §-hoz
A Javaslat a meghatározza a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet és a központi szerződő fél tevékenységének vagy szolgáltatásának kiszervezésére
vonatkozó előírásokat.
a 71-72. §-hoz
A Javaslat a pontosítja az elszámolóházi, a központi értéktári, illetve a központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet felszámolásával összefüggő rendelkezéseket.
68
a 73. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályokat állapítja meg.
a 74-77. §-hoz
A Javaslat pontosítja az értékpapírtitokra és az üzleti titokra vonatkozó előírásokat a Bszt.-vel
való összhang megteremtése céljából.
a 78-80. §-hoz
A Javaslat pontosítja felügyeleti díj fizetésére vonatkozó előírásokat a Bszt.-vel való összhang
megteremtése céljából.
a 81-85. §-hoz
A Javaslat technikai pontosításokat tartalmaz a Bszt.-vel való összhang megteremtése
céljából.
a 86-87. §-hoz
A Javaslat pontosítja a felügyeleti biztosra vonatkozó előírásokat a Bszt.-vel való összhang
megteremtése céljából.
a 88-91. §-hoz
A Javaslat technikai pontosításokat tartalmaz a Bszt.-vel való összhang megteremtése
céljából.
a 92. §-hoz
A Javaslat a tőkepiacról szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseit pontosítja.
a 93. §-hoz
A Javaslat a tőkepiacról szóló törvény mellékleteinek módosításával összefüggő
rendelkezéseket tartalmaz.
a 94. §-hoz
A Javaslat szerint a biztosító a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról
és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-a alapján
alkalmazhat eltérő díjakat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat, melyek alapjául szolgáló
adatokat köteles nyilvánosságra hozni és évente aktualizálni. A nemi hovatartozás szerint
eltérő díjakat és szolgáltatásokat alátámasztó adatokat a biztosítónak az éves
adatszolgáltatásának keretében meg kell küldenie a Felügyeletnek.
a 95. §-hoz
A rendelkezés a 2004/113/EK irányelv 5. cikkének megfelelően a biztosítási és az azzal
kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások esetében megengedi a nemek között eltérő díjak és
szolgáltatások alkalmazását, amennyiben ezek statisztikai adatok alapján, arányosan, igazolt
módon történnek. Ugyanakkor a javaslat szerint a fenti esetben sem alkalmazható a
terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek miatti különbségtétel, mert sérti az egyenlő
bánásmód elvét.
a 96. §-hoz
69
A Javaslat következtében a központi értéktári tevékenység és a klíringelt ügylet teljesítéséhez
kapcsolódó kötelezettségvállalási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt
rendelkező szervezetnek legkésőbb 2009. január 1-jéig kell gondoskodnia arról, hogy a fenti
tevékenységeket két, elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezze.
a 97-98. §-hoz
A Javaslat átmeneti és záró rendelkezéseit tartalmazza.
a 99. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
70