﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3808. számú
törvényjavaslat
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. szeptember
2007. évi .... törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
A törvény célja, hogy a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci
viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, illetve a pénzügyi piacokkal
szembeni bizalom erősítése érdekében szabályozza a piaci szereplők felügyeletét.
Mindezek érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió joganyagával összhangban - a
következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS
MŰKÖDÉSE
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása
1.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kormányhivatal.
(2)	A Felügyelet székhelye: Budapest.
(3)	A Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal.
2.	§
(1)	A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály írhat elő.
(2)	A Felügyelet tevékenységéről a Felügyeleti Tanács elnöke minden év május 31. napjáig -
a felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján - beszámol a Kormánynak. A
Felügyelet a Kormány által jóváhagyott beszámolót a honlapján közzéteszi.
(3)	A Felügyelet tevékenységéről és a felügyelt szervezetek működésének általánosítható
felügyeleti tapasztalatairól a Felügyeleti Tanács elnöke félévente, a félévet követő hónap 30.
napjáig írásban tájékoztatja a minisztert, aki értékeli azt, és szükség esetén kiegészítő
tájékoztatást kér. A Felügyelet a miniszter által jóváhagyott tájékoztatót a honlapján
közzéteszi.
(4)	Felügyeleti jogkörben a Felügyelet határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani
vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.
(5)	A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, a felügyelt
intézményeket és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és
jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tehet jogszabályok megalkotására.
A Felügyelet feladatai
3.	§
(1)	A Felügyelet ellátja mindazon feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2)	A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal (a
továbbiakban: MNB), a Gazdasági Versenyhivatallal, és a 4. §-ban meghatározott szervezetek
vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.
2
(3)	A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet
megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében a külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet.
(4)	Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a
hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök
valamelyikével rendelkezik.
(5)	A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi
együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.
(6)	A Felügyelet tagja a 2001/527/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-
szabályozók Bizottságának, a 2004/5/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai
Bankfelügyelők Bizottságának és a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai
Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottságnak.
4.	§
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
b)	a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.),
d)	a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
e)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
f)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
g)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,
h)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),
i)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.),
j) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény,
k) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),
l) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban:
Fnytv.),
m) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: Bszt.),
n) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi ... törvény (a
továbbiakban: Pmt.),
o)	a viszontbiztosítókról és a viszontbiztosítási tevékenységről szóló 2007. évi .... törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
5.	§
(1)	A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását
3
a)	a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelvet,
b)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint
c)	a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló
2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(2)	A (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a
2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.
6. §
(1)	A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(2)	A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK
bizottsági rendelet végrehajtását.
(3)	A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági
rendelet végrehajtását.
7.	§
A Felügyelet feladata:
a)	engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,
b)	a 4. § szerinti törvényekben meghatározott nyilvántartások vezetése,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és
adatszolgáltatásának ellenőrzése,
d)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére
vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a
felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,
e)	ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és
ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,
f)	az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének
és végrehajtásának segítése,
g)	bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység
végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén
piacfelügyeleti eljárás indítása,
h)	külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség
államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,
i)	feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési
kötelezettségek teljesítése,
j) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési
és tájékoztatási kötelezettség teljesítése,
k) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
államigazgatási irányítás alá vonása,
4
l) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak
garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a
társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,
m) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos
szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,
n) a Bit.-ben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezet és az
Információs Központ tevékenységének ellenőrzése, valamint
0)	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári
felügyelettel engedélyezési- és ellenőrzési tevékenység során.
Nyilvánosságra hozatali kötelezettség
8.	§
A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a
4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet
közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.
9.	§
(1)	A Felügyelet honlapján közzéteszi
a)	az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett
szervezetek és személyek jegyzékét,
b)	azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen
alapuló együttműködési megállapodást kötött,
c)	a határozata vagy végzése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, ha a határozatot vagy
végzést a 32. §-ban meghatározottak szerint a Felügyelet közzétette,
d)	a határozata vagy végzése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet, ha a
határozatot vagy végzést a 32. §-ban meghatározottak szerint a Felügyelet közzétette,
e)	a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos
jogszabályok szövegét,
f)	a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során alkalmazott feltételeket és módszereket,
g)	a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális
előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített
statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,
h)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott
szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,
1)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,
j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,
k) a Kormány által jóváhagyott beszámolóját és a miniszter által jóváhagyott tájékoztatóját,
valamint
l) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább
féléves gyakorisággal tesz eleget.
5
(3)	A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó
információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és
módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.
(4)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, az
értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az
üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.
Kapcsolat az Európai Bizottsággal
10.	§
(1)	A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a)	hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott
tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
b)	harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító
vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve
annak visszavonását,
c)	olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely
közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
d)	harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik
országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
e)	harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli
biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
f)	harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a
viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen
részesedés megszűnését,
g)	pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak
megszűnését,
h)	a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,
i)	összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében -
alkalmazott eljárásokat,
j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti
megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú
felügyeletet,
k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor
kijelölését,
l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik
országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 161. §-
ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,
n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek
változását,
6
o)	a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint
p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 7. §-ának (4) és (5) bekezdései alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a
kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt
olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely
közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás
leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK
bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a
vállalatcsoport szerkezetét.
(5)	Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama
pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.
(6)	A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a
2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj
Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.
A Felügyeleti Tanács
11.	§
(1)	A Felügyelet vezetését legalább három, legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács látja
el.
(2)	A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot, azaz a Felügyeleti Tanács elnökét
hatéves időtartamra, a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja
vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.
(3)	A Felügyeleti Tanács többi tagját - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével
-	a miniszterelnök javaslatára, hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve
menti fel.
(4)	A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) és (3) bekezdés
kivételével - a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja.
12. §
(1)	A Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozik:
a)	a Felügyelet szakmai munkájának irányítása, szervezeti felépítésének meghatározása,
b)	a 3-10. §-ban meghatározott feladatok ellátása,
c)	a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó gyakorlati
tapasztalatok három évente történő felülvizsgálata, és ennek alapján szükség esetén azok
szabályozásának módosítására vonatkozó javaslattétel,
d)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása, amelynek a 4.
§-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező ereje nincs és rendeltetése
a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,
e)	a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési
tervének és módszertanának jóváhagyása, valamint
7
f)	jogszabály által a Felügyelet, illetve a Felügyeleti Tanács hatáskörébe utalt feladatok
ellátása.
(2)	A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai:
a)	képviseli a Felügyeletet,
b)	összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének
vezetéséről,
c)	előkészíti a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát, valamint
d)	a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetőjének hatáskörébe utal.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlás kiadása előtt a Felügyeleti Tanács köteles
kikérni az érintett, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és
személyek, illetve azok érdekképviseleti és szakmai szövetségeinek véleményét.
13.	§
(1)	A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és
legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a
közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői
gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes
ismeretével rendelkezik.
(2)	A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel
rendelkezik és legalább tíz éves, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél,
illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett
vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik
tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.
(3)	Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a pénzügyi és számvitel alapképzési szakon,
a közigazgatási mesterképzési szakon, a jogász mesterképzési szakon vagy a közgazdasági
elemző mesterképzési szakon szerzett oklevél.
14.	§
(1)	A Felügyeleti Tanács elnökét és tagjait nem lehet utasítani tisztségük betöltésével
kapcsolatos eljárásuk és döntésük vonatkozásában.
(2)	A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.
(3)	A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és legalább három tag
egybehangzó szavazata szükséges.
(4)	A Felügyeleti Tanács elnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az
MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 60 %-a. A Felügyeleti
Tanács tagjainak a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az
MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 25 %-a.
15.	§
(1)	A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszűnik
a)	a megbízatási időtartama lejártával,
b)	a tisztségéről történő lemondással,
c)	halálával, vagy
8
d) visszahívással.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni
az Országgyűlés elnökével.
(3)	A Felügyeleti Tanács tagjának megbízatása megszűnik
a)	a kinevezési időtartam lejártával,
b)	a tisztségéről történő lemondással,
c)	halálával, vagy
d)	felmentéssel.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a
köztársasági elnökkel.
(5)	Az Országgyűlés - a miniszterelnök javaslatára - visszahívja a Felügyeleti Tanács
elnökét, illetve a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmenti a Felügyeleti
Tanács tagját, ha
a)	munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,
b)	összeférhetetlenségét nem szünteti meg,
c)	a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével
bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik,
vagy
d)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(6)	A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munka-, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan a 4. §-
ban meghatározott szervezettel,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként vagy felügyelő bizottsági tagsági jogviszonyként olyan a 4. §-ban
meghatározott szervezettel, illetve
c)	nem lehet olyan a 4. §-ban meghatározott szervezet tagja vagy részvényese,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyeleti Tanács tagjaként hozott döntése érintette.
A Felügyelet hivatala
16. §
(1)	A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van.
(2)	A főigazgatót és helyettesét - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a
miniszter javaslatára, hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetőleg menti fel.
(3)	A főigazgató és a helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.
17. §
(1)	A főigazgatónak és a helyettesének a megbízatása megszűnik:
a)	a kinevezési időtartam lejártával,
b)	a tisztségről történő lemondással,
c)	halálával, vagy
9
d)	felmentéssel.
(2)	A lemondást írásban, a miniszter útján kell közölni a miniszterelnökkel.
(3)	A miniszterelnök felmenti a főigazgatót vagy a helyettesét, ha a főigazgató vagy a
helyettese
a)	munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,
b)	összeférhetetlenségét nem szünteti meg,
c)	a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével
bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik,
vagy
d)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
18. §
A főigazgató
a)	a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai
követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatalát,
b)	gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
c)	irányítja a Felügyelet gazdálkodását,
d)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Felügyelet szervezeti és működési
szabályzata a hatáskörébe utal,
e)	biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,
f)	tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein, és
g)	felelős a Felügyeleti Tanács döntéseinek előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért.
19.	§
A Felügyelet főigazgatójának és helyettesének az nevezhető ki, aki a 13. § (3) bekezdésében
meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott
bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a 4. §-ban meghatározott
szervezetek és személyek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és
az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével
rendelkezik.
20.	§
A főigazgatónak a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az
MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 50 %-a. A főigazgató helyettesének a
Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó
tárgyévi összes jövedelmének 30 %-a.
Közös szabályok
21.	§
A Felügyeleti Tanács elnökére és tagjaira, a főigazgatóra és helyettesére, valamint a
Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadóak.
10
Összeférhetetlenség
22. §
(1)	A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a
Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási
(felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.
(2)	A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy
munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő
bizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a
(2)	bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal
és a Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.
(3)	Nem jelenti az (1) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, hitelszövetkezet, illetőleg biztosítási
egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt.-ben meghatározott
közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagságával.
(4)	A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:
a)	értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt,
jelzáloglevelet - vagy
b)	az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt
nem szerezhet.
23.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy
részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor vagy megválasztásakor nyilatkozik a
munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá
a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése vagy
megválasztása után nem szerezhet.
(2)	A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése vagy megválasztása előtt, illetőleg öröklés
útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb
pénzügyi eszközét a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(3)	A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti,
ha a kinevezését vagy megválasztását követően a vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal
rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben
meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés
előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
(5)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a
kinevezésekor vagy megválasztásakor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles
megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban
nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre
vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(6)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles
nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet
11
részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik,
amelyben tagsági viszonya van.
24.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles
nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban
meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelő bizottsági tagsági
jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
A kinevezést vagy megválasztást követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles
haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője
nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett
szervezetre vonatkozik.
(2)	A 22-23. § és e § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az
élettársat kell érteni.
Titoktartási kötelezettség
25.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott
banktitkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és
üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően
is fennmarad.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti
tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy
körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem teheti jogosulatlanul azt közzé és nem
hasznosíthatja.
A Felügyelet gazdálkodása
26.	§
(1)	A Felügyelet bevételeit képezik a külön jogszabályokban meghatározott:
a)	igazgatási-szolgáltatási díj,
b)	felügyeleti díj,
c)	felügyeleti bírság, és
d)	egyéb bevételek.
(2)	A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságból származó bevétel kizárólag a következő
célokra fordítható:
a)	a bank-, biztosítási-, tőkepiaci- és pénztári szakemberek képzésére,
b)	a felügyeleti-, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és
közzétételének támogatására,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,
d)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság
felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére,
e)	a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére,
12
f)	a Hpt.-ben meghatározott Országos Betétbiztosítási Alapba, illetőleg önkéntes alapba, és a
Tpt.-ben meghatározott Befektető-védelmi Alapba történő befizetésre, valamint
g)	a bírák - speciális pénzpiaci ismeretekre vonatkozó - továbbképzésére.
(3)	A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti
hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80 %-át az Országos
Betétbiztosítási Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre
kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80 %-át az önkéntes alapba kell befizetni.
(4)	A Felügyelet által a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetre, a központi értéktárra és a Befektető-védelmi Alapban tagsággal rendelkező
befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó
bevétel 80 %-át a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.
(5)	A Felügyelet bevételeit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag
működésének fedezésére használhatja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(6)	A Felügyelet működése körében alakítja ki a felügyelési módszertan fejlesztését, a
külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott
szervezetekkel való szakmai és módszertani együttműködést valamint az egységes felügyeleti
gyakorlat kidolgozását biztosító infrastruktúrát.
(7)	A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével -
legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15 %-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az
így képzett tartalék a következő években kizárólag az (5)-(6) bekezdésben meghatározott
működés fedezésére használható fel, az más célra nem vonható el.
II.	FEJEZET
A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI
A hatósági eljárások közös szabályai
27.	§
Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) a
4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási
szabályokban és az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
28.	§
(1)	A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a természetes személy vagy jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a)	akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit hatósági ellenőrzés alá von,
c)	aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását
kezdeményezi,
d)	akire nézve a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(2)	A Felügyelet eljárását - a Hpt. 212-214/C. §-a, illetve a Tétv. rendelkezéseinek
megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében
kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
13
4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek.
29.	§
(1)	A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv
kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben
az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítése kötelezettségét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél
képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az
eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A
fordítás költségeit a Felügyelet viseli.
30.	§
A Felügyelet - a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokokon túlmenően - az eljárást
akkor is felfüggesztheti, ha az ügyben az érdemi döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amely
más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő, más ügyben hozott döntése nélkül
megalapozottan nem bírálható el.
31.	§
(1)	Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető,
hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti vagy
harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést
eredményez.
(2)	Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt. A végzés ellen bírósági
felülvizsgálatnak helye van. A keresetlevél benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó
hatálya nincs.
32.	§
(1)	A Felügyelet a határozatát, a végzését részben vagy egészben a honlapján vagy az általa
célszerűnek tartott egyéb módon közzéteheti.
(2)	A közzététel során a Felügyelet köteles betartani a banktitokra, az értékpapírtitokra, a
pénztártitokra, a biztosítási titokra, a foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra
vonatkozó jogszabályokat.
33.	§
(1)	A Felügyelet a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében az 5. §-ban
meghatározott feladatának ellátása és a piacfelügyeleti eljárása során határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő
magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza
összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a
honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A közleménynek tartalmaznia kell
a)	a Felügyelet megnevezését,
b)	a jogsértő szervezet nevét és székhelyét,
c)	az ügy számát és tárgyát,
d)	a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
e)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
14
f)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél
megtekinthető.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott közzététel és megtekintés biztosítása során
köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, a
foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.
34.	§
(1)	A Felügyelet döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Felügyelet határozatának és
önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól
keresettel kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható
végzését megváltoztathatja.
(2)	A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(3)	A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a
Felügyeletet az eljárás lefolytatására.
35.	§
(1)	A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b)
pontja, 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése valamint 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem
alkalmazható.
(2)	A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a bírság megfizetésének kivételével - a
Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.
36.	§
A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor
érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett
kárt közvetlenül ez idézte elő.
Engedélyezési eljárás
37.	§
(1)	A 4. §-ban meghatározott törvények szerinti engedélyezési eljárás során a Felügyelet a
kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan
mérlegeli, valamint meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.
(2)	A Felügyelet általi engedély kiadása, illetve visszavonása - törvény által meghatározott
esetben - az MNB előzetes véleményének kikérésével, illetőleg egyetértésével történik.
38.	§
(1)	A Felügyelet az engedélyezési eljárás során nem kérheti olyan irat benyújtását, amelynek
tartalmáról hivatalos tudomása van.
(2)	A Felügyelet az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
(3)	A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges
minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
39.	§
(1)	A Felügyelet az ügyfelet - a kérelem beérkezését követő - tíz napon belül tájékoztatja az
ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az
ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről.
15
(2)	A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 40. §
(4)	bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.
40.	§
(1)	A Felügyelet az alapítási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban a
határozatot az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül hozza
meg.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy
alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.
(3)	Ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a
Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal a kérelem beérkezésétől számított harminc napon
belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő
figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(4)	Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a
jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a
Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő
megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve
módosítására hívja fel (a továbbiakban: kérelem kiegészítése).
(5)	A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra,
hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok
alapján érdemben bírálja el a kérelmet.
(6)	Engedélyezési eljárásban a Felügyelet egyszerűsített határozatot hozhat.
Felügyeleti ellenőrzés
41.	§
(1)	A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és
tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti
határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: felügyeleti
ellenőrzés).
(2)	A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres
adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul.
(3)	A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzést,
célvizsgálatot, valamint több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végezhet.
(4)	A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás
alapján ellenőrzi.
(5)	A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a
központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése
tekintetében az MNB bevonásával végzi.
(6)	A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön
jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és
módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.
42.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyeleti Tanács által kijelölt személy jogosult
elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az
16
esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni,
helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.
(2)	A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyeleti Tanács által kijelölt személy jogosult a
szabályozott piac, tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a
központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.
43.	§
(1)	A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez
szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek
ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat.
(2)	A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
44.	§
(1)	A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról -
annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti.
(2)	Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
(3)	A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő hatvan napon belül
írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel írásban közli.
(4)	Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a megállapításokra azok kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az
intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A
rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell
indokolnia.
(5)	A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől
számított negyvenöt napon belül az ellenőrzési eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő
indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(6)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés
eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyeletnek az (5) bekezdés
szerinti határozatában meg kell indokolnia.
45.	§
A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi
pénzügyi felügyeleti hatóság kérésére is lefolytathat.
46.	§
A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésben
azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a
jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek
védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron kívül hozza
meg. A végzés az ügydöntő határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
47.	§
(1)	Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja
a)	az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek
működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,
b)	a Felügyelet határozatában,
17
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában
foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését, - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó
törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a
továbbiakban együtt: intézkedés).
(2)	A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg
külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.
(3)	Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a)	a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,
b)	a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,
c)	a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak
tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
d)	a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,
e)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a
kárenyhítési hajlandóságra,
f)	a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
g)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a
szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
h)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak
szándékára, valamint
i)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a
Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év
elteltével.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha
az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4.
§-ban meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a
4.	§-ban meghatározott tevékenységet már nem végez.
48.	§
(1)	A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc
napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(2)	Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az
ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a
bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésről készített
jegyzőkönyvben rögzítették, valamint aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon
belül tiltakozását mind a testületi szervnek, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.
18
Piacfelügyeleti eljárás
49.	§
(1)	Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési,
kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztári, magánnyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási
szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység,
kiegészítő szolgáltatás, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése
esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából a Felügyelet
ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás).
(2)	A Felügyelet az engedély nélküli, vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység
megállapítására irányuló eljárásban a határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának
napjától számított kilencven napon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet
indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3)	A bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban,
valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során a határozatot az eljárás
hivatalból történő megindításának napjától számított száznyolcvan napon belül kell meghozni.
Az ügyintézési határidőt a Felügyelet indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb kilencven
nappal meghosszabbíthatja, amiről az ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíti.
(4)	A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 4. §-ban
meghatározott szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás
ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos
a)	iratot bemutatni,
b)	egyéb tájékoztatást adni, valamint
c)	azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja alapján megismert adatot,
a)	ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem
kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b)	az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig,
intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,
c)	ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet
büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.
(6)	Ha a piacfelügyeleti eljárás során a szakvélemény elkészítése előreláthatólag hosszabb
időt vesz igénybe, akkor a Felügyelet a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény
kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
(7)	A piacfelügyeleti eljárás során az eljárási bírság legmagasabb összege tízmillió forint.
50.	§
(1)	A Felügyelet az engedély nélküli végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve
piacbefolyásolás megállapítására irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának
ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
19
a)	az értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával, valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával
vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb
szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely)
megismerésére és kezelésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni,
hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges.
(4)	A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben
foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
51.	§
(1)	Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a
tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján
bűncselekménynek minősül,
c)	felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg
d)	pénzbírságot szab ki.
(2)	Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg
c)	pénzbírságot szab ki.
A Felügyelet adatkezelése
52.	§
(1)	A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi
adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a)	az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az
engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez,
valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos bírósági eljáráshoz, vagy
b)	felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
(2)	A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik
fél részére csak az adatszolgáltató pénzügyi felügyeleti hatóság előzetes írásos hozzájárulása
alapján lehet továbbadni.
(3)	A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti
hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet
képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez.
20
(4)	A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került
személyes adatokat legfeljebb öt évig kezelheti.
A felügyeleti díj fizetésének szabályai
53.	§
(1)	A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell
teljesíteni.
(2)	A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott
módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre
vonatkozó határidőn belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.
(3)	A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási
időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és
-bevallási kötelezettséget nem pótolja.
(4)	Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt
kötelezettségének, a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.
54.	§
(1)	A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel
rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy
összegben, január 31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.
(2)	A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét
negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet
számlájára.
(3)	Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről
készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott szervezetek közgyűlése vagy
taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a
tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként
kell bevallani.
(4)	A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves
díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A
díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében
esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.
55.	§
(1)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az 54. §-ban
meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
A Felügyelet eljárása fogyasztói bejelentéssel kapcsolatban
56.	§
(1)	A Felügyelet a 4. § szerinti törvényekben szabályozott engedély- vagy bejelentésköteles
tevékenységekre vonatkozó fogyasztói bejelentést tizenöt napon belül megvizsgálja, és ha az
a hatáskörébe tartozik, azonban közvetlen intézkedését nem igényli, az érintett szervezetnek
vagy személynek észrevételezésre és kivizsgálásra továbbítja.
21
(2)	Ha az észrevételezéséhez nem szükséges a bejelentő személyes adatainak átadása, akkor a
bejelentést anonimizált formában kell továbbítani.
(3)	A fogyasztói bejelentés alapján indult eljárásban a vizsgálathoz szükséges fogyasztói
adatok kezeléséhez és továbbításához való hozzájárulást vélelmezni kell. Erre a tényre a
fogyasztó figyelmét fel kell hívni.
(4)	A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a bejelentésre tett érdemi észrevételeit
harminc napon belül a Felügyeletnek írásban megküldi.
(5)	A Felügyelet ellenőrzési eljárást indít, ha
a)	a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy az érintett szervezet vagy
személy gyakorlata nem felel meg a jogszabályok, a felügyeleti határozatok vagy belső
szabályzatai rendelkezéseinek, vagy
b)	az érintett szervezet vagy személy a határidőn belül nem küldi meg az észrevételeit.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti hatósági eljárás indításáról a bejelentőt értesíti.
(7)	A Felügyelet - ha más intézkedés nem szükséges - a bejelentéssel kapcsolatban, az
érintett szervezet vagy személy vizsgálatának eredményét figyelembe véve, annak válasza
beérkezését követő tizenöt munkanapon belül a bejelentőnek tájékoztatást küld.
Átmeneti és záró rendelkezések
57.	§
(1)	Ez a törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2)	A 13. § és a 19. § rendelkezéseit kizárólag e törvény hatályba lépése után kinevezett,
illetve megválasztott személyekre kell alkalmazni.
(3)	A Felügyelet köztisztviselője e törvény hatályba lépését követő három hónapon belül
köteles a birtokában lévő zárt körben kibocsátott értékpapírt elidegeníteni.
(4)	E törvény rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult ügyben - ideértve a
megismételt eljárást is - kell alkalmazni.
Hatályukat vesztőjogszabályi rendelkezések
58.	§
(1)	Hatályát veszti:
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. §-ának
(5)-(7)	bekezdése, 53. §-át megelőző alcíme, 56. §-a, 58. §-ának (1) bekezdése, 64/H. §-a,
67. §-a,
b)	a Hpt. 32/F. §-át megelőző alcíme, 32/F. §-a, 138. §-ának (2) bekezdése, 139. §-át
megelőző alcíme, 139. §-ának (1)-(3) bekezdése, 146. §-át megelőző alcíme, 146-147. §-a,
149. §-a, 149/A. §-a, 190/A. §-a, 191. §-a, 192. §-a, 200. §-a,
c)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 24. §-ának (4)
bekezdése,
d)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. §-
ának (5)-(7) bekezdése, 103. §-a, 106. §-ának (1) bekezdése, 107. §-ának (1) bekezdése,
109/F. §-a, 111. §-ának (4) bekezdése,
e)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény,
22
f)	a Tpt. 105. §-át megelőző alcíme, 105. §-a, 242/B. §-a, 302. §-ának (4) bekezdése, 366. §-a,
377. §-át megelőző alcíme, 378. §-a, 379. §-át megelőző alcíme, 379. §-a, 388. §-a, 390. §-a,
LV. Fejezete,
g)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény
54.	§-a,
h)	a Bit. 7. §-ának (3) bekezdése, 33. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 169. §-át
megelőző alcíme, 169. §-a, 169/A. §-át megelőző alcíme, 169/A. §-a, 177. §-a, 194. §-a,
208. §-át megelőző alcíme, 208. §-a, 213. §-át megelőző alcíme, 213. §-a,
i)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról szóló 2007. évi XLIX. törvény 1-14. §-a, 15. §-ának (3)-(4) bekezdése, 17-
22.	§-a,
j) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról
szóló 2007. évi L. törvény 1-5. §-a, 7-28. §-a, 30. §-ának (1)-(3) bekezdése,
k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint
az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI.
törvény 1-73. §-a, 80-83. §-a, 1-3. számú melléklete,
l)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LII. törvény 1-
78. §-a, 79. §-ának (3)-(5) bekezdése, 85-86. §-a, 1-6. számú melléklete, valamint
m) az Fnytv. 56. §-ának (2) és (5) bekezdése, 57. §-a, 58. §-ának (2) bekezdése, 59. §-át
megelőző cím, 59. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, 72. §-ának (1)-(3) bekezdése, 85. §-a, 89. §-
a.
(2)	Nem lép hatályba a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 220. §-ának (3)
bekezdése.
(3)	Ez a § és a §-t megelőző cím 2007. december 2-án hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
59.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács - a 2002/65/EK irányelvvel módosított - 98/27/EK
irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés
megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1)
bekezdés [a 28. § (2) bek. és a 46. § (1) bek., a Felügyelet eljárásában],
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6)
bek.],
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],
d)	a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a
16.	cikk [a 10. § (1) bek.p) pontja és (2) bekezdése valamint az 57. § (2) bekezdése],
23
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról,
4.	cikk (4) bekezdés [7. § o)],
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és
a 2002/83/EK irányelv módosításáról,
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1)
bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.],
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1)
bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.].
60.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdése és a 34. § (1)-(3) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) és (6) bekezdésének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és
eljárásában.
(2)	Az 5. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti
hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006.
december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést
állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.
(3)	A 6. §
a)	(1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének,
b)	(2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac
átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában
meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i
1287/2006/EK bizottsági rendelet,
c)	(3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban
foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók
közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április
29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és
eljárásában.
24
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXIV. törvény
újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul.
Emellett a Javaslat magába foglalja azokat a szabályokat, amelyek a pénzügyi ágazatot
szabályozó egyes szaktörvényekben (elsősorban az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi
CXX. törvény valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (a továbbiakban: Felügyelet)
vonatkozóan rendelkezett feladatról, eljárásról. Azon speciális részletszabályok, amelyek
szorosan kapcsolódnak valamely anyagi jogi szabályozáshoz, és kizárólag az ágazat egy szűk
kérdéskörére korlátozódnak (pl.: speciális eljárási határidő) továbbra is a szaktörvényekben
maradnak a z áttekinthető jogalkalmazás biztosítása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Összhangban a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Kszt.)
rendelkezéseivel a Javaslat kimondja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet) kormányhivatal, és mint ilyen a Kormány irányítása alatt működő
központi államigazgatási szervnek minősül.
A Felügyelet budapesti székhelyű jogi személy, amely alapvetően két szervezeti egységre
tagolható. Ezen szervezeti egységekre (a Felügyeleti Tanács és a Felügyelet hivatala)
vonatkozó részletes szabályok a Javaslat 5. és 6. címe alatt találhatóak.
a 2. §-hoz
A Javaslat biztosítja a Felügyelet függetlenségét tevékenységének végzése során, amikor
kimondja, hogy a Felügyelet számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása
alapján jogszabály írhat elő, és egyidejűleg a Kszt. rögzíti, hogy a Felügyelet törvényben
meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. A feladatok/feladattípusok
meghatározását alapvetően maga a Javaslat tartalmazza, ugyanakkor e feladattípusokon belüli
részfeladatokat vagy feladat-elemeket maguk a szaktörvények is tartalmazhatnak. Azoknak
kigyűjtésére ágazat-specifikus voltukra és az adott ágazati szabályokhoz való szoros
kapcsolódásukra tekintettel nem került sor.
Nevesítve tartalmazza a Javaslat a Felügyelet tevékenységének függetlenségét hatósági
jogkörben, amikor kimondja, hogy határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy
megsemmisíteni, illetve eljárásra kötelezni nem lehet.
A Felügyeletnek az irányítását ellátó Kormány felé beszámolási és tájékoztatási
kötelezettsége áll fenn. Míg a beszámoló kizárólag magára a felügyeleti tevékenységre, a
felügyelet működésére vonatkozik, a tájékoztatás egyrészt a felügyeleti tevékenységre,
másrészt a felügyelt szervezetekre és a piaci folyamatokra kell, hogy vonatkozzon.
A Felügyelet pénzügyi piacokra vonatkozó döntések és jogszabályok tervezeteire
vonatkozóan véleményezési joggal rendelkezik.
25
a 3. §-hoz
A pénzügyi piacok nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és
az egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére
tekintettel indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti
munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe.
Ezen felül kiemelkedő jelentőségű a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal történő
együttműködése, legfőképpen az egyes szaktörvényekben meghatározott engedélyezési- és
felügyeleti ellenőrzési feladatok tekintetében.
a 4. §-hoz
A Javaslat felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján a Felügyelet hatáskörrel
rendelkezik bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében. A
törvények felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy az adott
törvényben szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában
kizárólag a Felügyelet jogosult eljárni, hanem azt, hogy ezen pénzpiaci szereplők felügyeletét
az egyes törvényekben pontosan körülírt körben a Felügyelet látja el.
A Felügyeleti tevékenység célja, hogy a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes
működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, illetve a
pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése érdekében elősegítse az ügyfelek érdekeinek
védelmét, a pénzügyi piacok szereplőinek prudens és hatékony működését, a tulajdonosaik
gondos joggyakorlását, valamint megakadályozza az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött
tevékenységek jogosulatlan végzését.
az 5-6. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Felügyelet feladatkörét a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai
közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti
eljárásokban.
Törvényi szinten szükséges rendelkezni arról, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó, az
európai közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése
miatti eljárásokban, illetve a pénzátutalást kísérő megbízói adatokkal kapcsolatos feladatok
tekintetében a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel.
a 7. §-hoz
A feladatok/feladattípusok meghatározását alapvetően maga a Javaslat tartalmazza,
ugyanakkor e feladattípusokon belüli részfeladatokat vagy feladat-elemeket maguk a
szaktörvények is tartalmazhatnak. Azoknak kigyűjtésére ágazat-specifikus voltukra és az
adott ágazati szabályokhoz való szoros kapcsolódásukra tekintettel nem került sor.
a 8-9. §-hoz
A pénzügyi piacok és a Felügyelet működésének transzparenciája egyrészről bizonyos
információk nyilvánosságra hozatalával biztosítható. A Felügyelet ennek érdekében -
összhangban a modern kor igényeivel és az Európai Unió elvárásaival - ezt elektronikus
rendszer formájában biztosítja. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Felügyelet bizonyos
információk nyilvánosságát más módon - például nyomtatott sajtó formájában - ne
biztosíthatná. Az adminisztratív terhek csökkentésének igényével összhangban törvényi
előírás szintjén azonban a nyilvánosság biztosításának jelenleg duplikált (elektronikus és írott)
rendszere megváltozik.
26
a 10. §-hoz
Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási szabályok kivétel nélkül európai közösségi
jogon alapuló kötelezettségek teljesítést biztosítják.
Újelemként jelentkezik a 2004/113/EK irányelv 5. cikkének megfelelően a Felügyelet azon
kötelezettsége, miszerint közli az Európai Unió Bizottságával a nemi hovatartozás szerint
eltérő díjak és szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos információkat.
a 11-15. §-hoz
A Felügyelet vezető szerve a Felügyeleti Tanács, amely öt tagból áll. A Kszt. jogszabályi
eltérést engedő szabálya alapján a Felügyelet vezetése nem egyszemélyes. A Javaslat
rendelkezik arról, hogy a felügyeleti tanácsi döntéshez minden esetben a Felügyeleti Tanács
tagjai többségének szavazata, azaz három egybehangzó szavazat szükséges. A Felügyelet
folyamatos működésének - elsősorban a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályok
-	biztosítása érdekében a Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.
Tekintettel arra, hogy a Felügyelet élén a Felügyeleti Tanács áll, azon feladatok
vonatkozásában, amelynek címzettje a Felügyelet, a Felügyeleti Tanácsot terheli az ellátási
kötelezettség. Összhangban a Kszt. szabályaival, a Felügyelet szervezeti és működési
szabályzata a szerv vezetőjének, azaz a Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozó egyes
ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy
vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki
a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
A Felügyeleti Tanács tagjainak kinevezésére a Kszt. jogszabályi eltérést engedő szabálya
alapján, tekintettel a pénzügyi piacok szerepére speciális szabályok irányadóak.
A Javaslat a felsőfokú képzettségi követelmények meghatározása az új képzési rendszernek
feletetni meg a korábbi követelményeket. Tekintettel a Felügyeleti vezetők magas szintű
képzettségi igényére, a szakirányú felsőfokú végzettségnek a pénzügyi és számvitel
alapképzési szakon, a közigazgatási mesterképzési szakon, a jogász mesterképzési szakon
vagy a közgazdasági elemző mesterképzési szakon szerzett oklevél minősülhet. A
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. §-ában foglalt átmeneti szabályok
alapján, az új képzési rendszerre való áttérés előtt szerzett főiskolai, illetve egyetemi szintű
végzettségek a jelenlegi előírásoknak megfeleltethetőek.
A tervezet továbbá legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-
nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén
szerzett vezetői gyakorlat követelményét határozza meg. Tekintettel arra, hogy e feladat
ellátása hangsúlyosan igényli egyrészt a pénzügyi ágazatra vonatkozó hazai anyagi jogi
szabályozást és gyakorlatot, másrészt pedig a hatósági feladatok ellátása okán az eljárási jogi
szabályozást és gyakorlatot, szükséges, hogy a Felügyeleti Tanács elnöke, illetve tagja
magyar szabályozási környezetben szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezzen.
a 16-20. §-hoz
A Felügyeleti Tanács mellett a Felügyelet másik szervezeti egysége a hivatal, amelynek élén a
főigazgató áll. A Főigazgató feladatai egyrészről a hivatal működésével, vezetésével
kapcsolatos feladatok, másrészt kiemelni szükséges azokat a feladatokat, amelyeket
jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal, így
különösen gyakorolja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata szerinti ügyekben
ráruházott kiadmányozási jogot. A Felügyelet főigazgatója két helyettesének hatáskörét - a
27
Felügyeleti Tanács által meghatározott szervezeti felépítésnek megfelelően - a Felügyelet
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A főigazgató kinevezésére tekintettel a pénzügyi piacok szerepére speciális szabályok
irányadóak.
A Javaslat a felsőfokú képzettségi követelmények meghatározása az új képzési rendszernek
felelteti meg a korábbi követelményeket. Tekintettel a Felügyeleti vezetők magas szintű
képzettségi igényére, a szakirányú felsőfokú végzettségnek a pénzügyi és számvitel
alapképzési szakon, a közigazgatási mesterképzési szakon, a jogász mesterképzési szakon
vagy a közgazdasági elemző mesterképzési szakon szerzett oklevél minősülhet. A
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. §-ában foglalt átmeneti szabályok
alapján, az új képzési rendszerre való áttérés előtt szerzett főiskolai, illetve egyetemi szintű
végzettségek a jelenlegi előírásoknak megfeleltethetőek
A tervezet továbbá legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-
nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén
szerzett vezetői gyakorlat követelményét határozza meg. Tekintettel arra, hogy e feladat
ellátása hangsúlyosan igényli egyrészt a pénzügyi ágazatra vonatkozó hazai anyagi jogi
szabályozást és gyakorlatot, másrészt pedig a hatósági feladatok ellátása okán az eljárási jogi
szabályozást és gyakorlatot, szükséges, hogy a főigazgató, illetve helyettese magyar
szabályozási környezetben szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezzen.
a 21. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 1. §-ának (1)
bekezdésében foglaltakkal összhangban mind a Felügyeleti Tanács elnöke és tagjai, mind a
főigazgató és helyettesei feladatukat közszolgálati jogviszony keretében látják el.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Felügyeleten ügyvezetői igazgatói megbízás is adható
legyen, a Kszt. szabályai által előírt rendelkezések figyelembevételével.
a 22-24. §-hoz
A Javaslatban szereplő összeférhetetlenségi szabályok a Ktv. összeférhetetlenségi
szabályainál szigorúbbak, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, figyelembe véve, hogy a
Felügyelet köztisztviselői tevékenységük során a pénzügyi piacok működésére vonatkozóan
többlett-információval rendelkeznek, illetve azok működését adott esetben jelentősen
befolyásolhatják.
a 25. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a felügyelet köztisztviselőinek titoktartási kötelezettségéről, munkájuk
során tudomásukra jutott valamennyi titokfajtára tekintettel.
a 26. §-hoz
A Javaslat felsorolja a Felügyelet bevételi típusait, továbbá meghatározza a felügyeleti bírság
felhasználásának lehetőségeit.
Egyrészről a Felügyelet bírságból származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése
céljából történő felhasználását is lehetővé teszi. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek
működését, és ezzel a fogyasztói jogviták bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi
ágazati jogviták arányára is tekintettel - a Felügyelet hathatósan támogassa.
Másrészről a bírságbevételt a pénzpiaci szereplők ügyfeleinek tájékoztatására is fel lehet
használni, amely tevékenységgel a Felügyelet elősegíti a lakosság pénzügyekben való
28
tájékozottságát. A Felügyelet akár egy adott típusú szolgáltatásra, akár több szolgáltatás
összehasonlítására vonatkozó tájékoztató füzeteket, egyéb kiadványokat jelentethetnek meg,
de akár különböző figyelemfelhívó kampányokat is szervezhet.
A bank-, biztosítási-, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésével, valamint a felügyeleti-,
illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésével elsősorban a piaci
szereplők vannak megcélozva, azonban ezzel a Felügyelet saját munkáját is elősegítheti.
A felügyeleti bírság a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolásából és
végelszámolásából eredő, a Felügyelet az általa létrehozott közhasznú társaságnál jelentkező
veszteségeknek megtérítésre is felhasználható.
A Javaslat új lehetőségként tartalmazza a bírásnak a bírák speciális továbbképzésére irányuló
felhasználást, tekintettel arra, hogy egyrészt a pénzpiaci szabályozás és gyakorlat igen
gyorsan változik, másrészt egyre nagyobb szerepe van ezen a területen az európai közösségi
jogalkotáson is alapuló a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti
együttműködésnek.
Mindezeken túl azonban a bírság túlnyomó részét (80%) a fennálló garanciaalapokba kell
befizetni.
A Javaslat alapján a Felügyelet működését segíti elő egy olyan módszertani központ
működése, amelynek célja a felügyelési módszertan fejlesztése, a külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságokkal valamint hazai hatóságokkal való szakmai és módszertani
együttműködés, az egységes felügyeleti gyakorlat kialakítása, és a pénzügyi tudás és
tapasztalat megosztása.
a 27. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a pénzügyi ágazati jogszabályok (a 4. §-ban foglaltak)
vagy e fejezetben foglalt szabályok eltérően nem rendelkeznek a Felügyelet által lefolytatott
hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
a 28. §-hoz
A Javaslat az ügyfél fogalmát a Ket. rendelkezéseitől eltérően, a Felügyelet feladatkörére és a
pénzügyi piacok sajátosságára tekintettel határozza meg.
A Javaslat a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének
átültetése érdekében - azon eljárásokban, amelyek olyan jogszabályi rendelkezések
megsértése miatt indulnak, amelyek az Európai Közösségek jogán alapulnak - az ügyfél
jogállását biztosítja azoknak az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött, fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezeteknek, amelyek az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben szerepelnek.
a 29. §-hoz
A Ket. vonatkozó rendelkezéseivel szemben a Javaslat lehetővé teszi, hogy a Felügyeleti
hatósági eljárás nyelve a magyar nyelvtől eltérő nyelv legyen. Különösen jellemző ez az
értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra való bevezetése
esetében. Ettől eltérően nem tekinthet el a Felügyelet a magyar nyelv használatától akkor, ha
az ügyben ellenérdekű fél is szerepel. Ez az eset fordul elő például akkor, amikor az eljárást
az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött, fogyasztóvédelmi
érdekeket képviselő szervezet indítja.
Ugyanakkor biztosítja a Javaslat, hogy az ügyfél képviselőjének kivételével az eljárás
résztvevői, valamint más érintett hatóság részére - ezzel ellentétes nyilatkozatuk hiányában -
29
a Felügyelet bocsássa rendelkezésükre valamennyi irat magyar fordítását. Ennek költségét a
Felügyelet kell, hogy viselje.
a 30. §-hoz
A pénzügyi piacok jellege és biztonsága érdekében a Felügyelet hatósági eljárását akkor is
felfüggesztheti, ha más szerv döntését szükséges megvárni az üggyel szorosan összefüggő
más üggyel kapcsolatosan.
a 31. §-hoz
A hatóság eljárásban a Felügyelet köteles biztosítani, hogy az iratbetekintés során senki se
férjen hozzá jogosulatlanul olyan adatokhoz, amelyek harmadik személyre vonatkoznak és a
jogszabályok által meghatározott titokkörbe esnek. Ennek érdekében a Javaslat az
iratbetekintési jogi korlátozását ezen esetkörrel bővíti, biztosítva a döntéssel szembeni
jogorvoslatot.
a 32-33. §-hoz
A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint a
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezzenek a
rendelet alkalmazásához szükséges vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal. E
jogosítványok a következők: dokumentumokhoz való hozzáférés; információkérés; helyszíni
ellenőrzés; a jogsértéssel való felhagyásra történő írásbeli felszólítás; a jogsértéssel való
felhagyásra vonatkozó kötelezettségvállalás elérése, valamint annak közzététele; a
jogsértéssel való felhagyásnak, vagy a jogsértés megtiltásának elrendelése, valamint az erre
vonatkozó határozat közzététele; eljárási bírság kiszabása.
A rendelet 4. cikke (6) bekezdésének felsorolásában foglalt minimális eljárási jogosítványokat
a Psztv. eljárási szabályozása, a Felügyelet eljárásának alapját képező pénzügyi ágazati
törvények, valamint ezek kifejezett rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
biztosítja, egy kivétellel.
Az e) pont szerint a rendelet végrehajtásában érintett hatóságoknak rendelkezniük kell olyan
jogkörrel, hogy a Közösségen belüli jogsértés elkövetéséért felelős eladótól vagy
szolgáltatótól a Közösségen belüli jogsértéssel való felhagyásra vonatkozó
„kötelezettségvállalást” érjenek el, és adott esetben e kötelezettségvállalás közzétételét
rendeljék el. Hangsúlyozni kell, hogy a „kötelezettségvállalás elérése (kieszközlése)” olyan
eljárási jogosítvány, amelyet a rendelet az intézkedési jogosítványok rendszerében a
jogsértéssel felhagyásra való írásbeli felszólítás és a jogsértéssel felhagyás határozattal történő
elrendelése között helyez el, tehát az a közösségi szabályozás értelmében a „jogsértéssel való
felhagyás vagy annak megtiltása elrendelésé”-től különböző (annál enyhébb) eljárási
jogosítványt takar.
A Ket. 76. §-a értelmében, „ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a
hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése
érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet”. A szerződés
keretében olyan kötelezettség is vállalható, melyre az ügyfél hatósági határozattal egyébként
nem lenne kötelezhető. A 77. § (2) bekezdése szerint, „ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat
megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi
teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.” A 88. §
(1)	bekezdése alapján a hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogerős vagy
fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését is.
30
A hatósági szerződés intézménye megfelelő eszköz a rendelet 4. cikke (6) bekezdésének e)
pontja szerinti eljárási jogosítvány megvalósítására. Előnye, hogy amennyiben a jogsértő nem
a szerződésnek megfelelően jár el, a szerződésszegésének következményeit viselnie kell, s
ennek keretében akár a korábbi magatartásáért is felelősségre vonható.
Előnye továbbá, hogy egységes rendezést ad valamennyi, a rendelet végrehajtásában érintett
hatóság tekintetében. Mindazonáltal a 76. § (1) bekezdésének rendezésére figyelemmel („ha
jogszabály lehetővé teszi”), a hatósági szerződés alkalmazásának lehetőségéről az egyes
hatóságok eljárását szabályozó jogszabályokban kifejezetten rendelkezni kell. A Javaslat a
Felügyelet eljárási szabályozásának kiegészítésével lehetőséget biztosít a hatósági szerződés
alkalmazására a rendelet végrehajtása körében lefolytatott eljárások esetén.
E speciális jogkör létrehozatala során annak alkalmazhatósága egy további területen merült
fel. A gyakorlati igényekkel összhangban a hatósági szerződéskötés lehetőségét a Javaslat a
piacfelügyeleti eljárásra is kiterjeszti.
A hatósági szerződés tekintetében további - Ket.-tel összhangban lévő - szabályok, feltételek
is megállapíthatók a Ket. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében. Így a rendelet 4. cikke (6)
bekezdése e) pontjának teljes körű érvényesíthetősége érdekében rendelkezni kell a hatósági
határozat közzétételének lehetőségéről. A hatósági szerződésekről szóló közlemény
közzétételére vonatkozó szabályozás, mely meghatározza annak tartalmi elemeit is, a
hirdetményi közlés szabályainak analógiájára került kialakításra.
Továbbá a Felügyelet által kötelezően nyilvánosságra hozandó információk körét rögzíti a
Javaslat, amelynek célja a pénzügyi piac szereplőinek és az ügyfeleknek a minél szélesebb
körű tájékoztatása valósuljon meg.
a 34. §-hoz
A Felügyelet döntései ellen - a Ket. rendelkezéseivel összhangban - bírósági
felülvizsgálatnak van helye, figyelembe véve, hogy a Javaslat a fellebbezést kizárja.
Rendelkezni szükséges arról az esetről is, amikor a Felügyelet eljárási kötelezettsége ellenére
nem jár el, eljárási kötelezettségét - jogszabályi rendelkezés ellenében - elmulasztja.
a 35. §-hoz
A Javaslat felsorolja azokat a Ket.-ben szereplő rendelkezéseket, amelyek a Felügyeleti
eljárásban nem alkalmazhatóak. Ezekre vonatkozóan a Javaslat eltérő szabályozást tartalmaz
(nyelvhasználat, iratbetekintés, elektronikus eljárás, értesítési kötelezettség).
a 36. §-hoz
A Javaslat a Felügyelettel szemben támasztható kártérítési igényérvényesítés követelményeit
határozza meg.
a 37-40. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az engedélyezési eljárás részletes szabályairól (határidők, hiánypótlás,
határozathozatal).
Sajátos szabályok vonatkoznak a kérelem kiegészítésére. Ennek alkalmazására tipikusan
olyan esetekben kerül sor, amikor bár formailag megfelel a kérelem a jogszabályi
előírásoknak, tartalmilag további iratok becsatolása válhat szükségesség pl. a
szaktörvényekben található üzleti megbízhatóság igazolására.
a 41-48. §-hoz
A Javaslat egyrészről a felügyeleti ellenőrzés részeit, illetve típusait határozza meg,
másrészről külön kiemeli a Magyar Nemzeti Bankkal illetve a Nemzetbiztonsági
31
Szakszolgálattal történő együttműködést bizonyos ellenőrzések esetében. Rendelkezik
továbbá a tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet speciális ellenőrzéséről.
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok egyre inkább egységesednek, illetve nemzetközivé
válnak, növekvő szerepe van a pénzügyi felügyeleti hatóságok együttműködésének. Ez az
együttműködés különösen az Európai Unió tagállamaként érinti a Felügyelet munkáját, hiszen
fióktelep vagy határon átnyúló szolgáltatás formájában végzett tevékenység során a lehető
legszorosabban szükséges az érintett pénzügyi felügyeleti hatóságoknak együttműködniük.
Természetesen adott esetben harmadik ország pénzügyi felügyeleti hatóságával történő
együttműködés is felmerülhet.
Ezen igénynek megfelelően - azzal, hogy a hatósági jogkör Magyarország területén szigorúan
a Felügyeletet illeti meg - az együttműködés igen sokféle formája képzelhető el.
A 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének teljes körű
alkalmazhatósága érdekében a Felügyelet eljárásában szükséges biztosítani, hogy bizonyos
esetekben ideiglenes hatállyal már az érdemi határozat meghozatala előtt is megtilthassa a
jogellenes gyakorlat folytatását, jogellenes állapot fenntartását. Természetesen a
halaszthatatlan eljárás feltételezi, hogy kizárólag súlyos és később helyrehozhatatlan
jogsérelem elkerülése érdekében kerüljön sor ezen ideiglenes hatályú döntés meghozatalára.
A Felügyelet által felügyelt szervezetek és személyek vonatkozásában intézkedési
jogosultsággal is rendelkezik. Miután az egyes szaktörvényekben a Felügyelet által
alkalmazható intézkedések igen sokszínűek és szorosan kapcsolódnak, illetve alkalmazkodnak
az adott jogszabályokban, a felügyelt személyek illetve szervezetek számára előírt
rendelkezésekhez, a Javaslat csak az intézkedési jogkör általános illetőleg közös szabályait,
elveit tartalmazza.
a 49-51. §-hoz
A Felügyelet a pénzügyi piacok védelme és az irántuk fennálló bizalom megőrzése érdekében
hatósági jogkörrel rendelkezik olyan szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyeknél
felmerül, hogy engedély vagy bejelentés nélkül végeznek valamely olyan pénzügyi ágazati
tevékenységet, amelyek ehhez kötöttek.
Az eljárási határidők vonatkozásában a Javaslat speciális szabályokat tartalmaz figyelembe
véve azt a körülményt, hogy a Felügyelet e szervezetekről vagy személyekről semmiféle
ionformációval nem rendelkezik.
Ugyancsak a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel a bennfentes kereskedelem, a
piacbefolyásolás megállapítására, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok
betartásának ellenőrzésére.
Figyelemmel arra, hogy azon szervezetek illetve személyek, akik ellen a Felügyelet
piacfelügyeleti eljárást indít, egyébként nem tartoznak a felügyelete alá, szigorúbb
adatvédelmi rendelkezések kerültek megállapításra, mindaz s adatkör, mind azok kezelése
tekintetében.
Tekintettel arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Felügyelet
piacfelügyeleti eljárása olyan ügytípus, amelyben a szakvélemény elkészítése hosszabb időt
vehet igénybe, így szükséges biztosítani, hogy a Felügyelet a szakértő kirendelésekor, illetve a
szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszthesse.
A Javaslat egyrészről az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény rendelkezéseivel
összhangban, másrészről a számlaforgalmára vonatkozóan teszi lehetővé, hogy a Felügyelet a
piacfelügyeleti eljárása során az eljárás alá vont személy személyes adatait megismerhesse.
32
A Javaslat meghatározza a Felügyelet cselekvési lehetőségeit az engedély vagy bejelentés
nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén. Kiemelni szükséges, hogy a pénzbírság nem
azonos a felügyelt szervezetekre és személyekre kiszabott felügyeleti bírsággal; a kiszabható
pénzbírság összegét az egyes szaktörvények tartalmazzák.
az 52. §-hoz
A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Felügyelet adatkezelése tekintetében, azonban e
szabályok mellett természetesen irányadóak a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)
rendelkezései.
A külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak történő adatátadás, illetve külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságtól történő adatátvétel a javaslat szerint két célja lehet, így ezen adatokat
két esetben lehet felhasználni. Egyrészt engedélyezési eljáráshoz, másrészt a piacon immár
jelen lévő szervezetek és személyek ellenőrzése eredményeképpen hozott határozatok
megalapozottságához. A külföldi felügyeleti hatóságoknak történő adatátadás feltétele az
Avtv. Szabályaival összhangban került meghatározásra.
az 53-55. §-hoz
A Javaslat részletesen rendelkezik a felügyeleti díjfizetés szabályairól. A Javaslat rögzíti,
hogy a külön jogszabályban meghatározott, a felügyeleti díjbevallást tartalmazó nyomtatvány
végrehajtható okiratnak minősül.
az 56. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos eljárására vonatkozó
pontosításokat tartalmazza. Indokolt a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos eljárásra
vonatkozó szabályokat a hatósági eljárásra vonatkozó szabályoktól hangsúlyozottabban
elkülöníteni. A fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatos eljárás célja nem az, hogy a Felügyelet
az egyedi jogvitát elbírálja, hanem az, hogy amennyiben a fogyasztói bejelentés és a pénzügyi
szervezet által a bejelentésre, panaszra adott válasz alapján valószínűsíthető, hogy a pénzügyi
szervezet jogszabálysértő gyakorlatot folytat, úgy a rendelkezésre álló információk alapján a
felügyelet hivatalból hatósági eljárást folytasson le.
az 57-58. §-hoz
Hatályba lépéssel összefüggő rendelkezések.
az 59-60. §-hoz
Az Európai Közösségek jogára történő hivatkozás a jogszabályszerkesztésről szóló IM
rendeletnek megfelelően történik, biztosítva egyben a közösségi jog vonatkozó
követelményeinek való megfelelést.
33