﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3809. számú
törvényjavaslat
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. szeptember
2007. évi ...törvény
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a
jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik :
„(1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt
az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt
helyettesítő adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv.
45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a
magánszemély
a)	a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig; illetve amennyiben a bevallás
adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak
megfizetésére előírt határidőig, vagy
b)	az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén az adó
megfizetésére előírt határidőig, vagy
c)	az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi
részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező
határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a késedelmi pótlékot és
az adót hiánytalanul megfizette.
(2)	Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben
benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a
tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg a bevallás benyújtásának
időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.
(3)	Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha a bevallásban vagy az azt
helyettesítő adómegállapításban a fizetendő adó összegeként - az összevont adóalap
adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása
után - nulla forint szerepel. ”
2.	§
Az Szftv. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról
rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg
kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés
szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkező
nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig
a)	az adóhatósági ellenőrzés nyomán hozott - az adó összegének növekedéséről szóló -
jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy
b)	a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.
-2-
(2)	Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. §
(1)	bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti
többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja
szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot
szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az
egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés
a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget.
Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak
szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az
összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.
(3)	Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása,
önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv.
45.	§-a szerinti kedvezmények levonása, illetve utalások teljesítése után fennmaradó
részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a
különbözetnek az 1. § (4) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az
kedvezményezettenként legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a
kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a
magánszemélynek meg kell fizetnie. Az adóbevallást helyettesítő adómegállapítás esetén
a különbözet megfizetése akkor terheli a magánszemélyt, ha az általa adott
adatszolgáltatás hibás volt. ”
3. §
Az Szftv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban vagy az
azt helyettesítő adómegállapításban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban
meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott
összeget.
(2)	A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megillető
támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt
előirányzat javára felajánlott összeget az Országgyűlés által meghatározott célok
megvalósításában illetékes költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek a 6. § (9)
bekezdésében előírtak szerint eljárva utalják át.
(3)	Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthető, amennyiben összege
kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot.”
-3-
4. §
(1)	Az Szftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a)	azon
aa)	az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a
pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt
legalább két évvel, és
ab)	alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első
napja előtt legalább két évvel, továbbá
ac)	kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a
bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő
letelte előtt, amennyiben az aa-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -,
kiemelkedően közhasznú szervezetként
jogerősen nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a
rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c)
pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
b)	a Magyar Tudományos Akadémia;
c)	az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);
d)	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos
közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
1.	Magyar Állami Operaház,
2.	Magyar Országos Levéltár,
3.	Országos Széchényi Könyvtár,
4.	Magyar Nemzeti Filmarchívum,
5.	Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
e)	az országos szakmúzeumok;
f)	az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-
művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első
napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi
kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban
részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;
g)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében
meghatározott felsőoktatási intézmény.”
(2)	Az Szftv. 4. § (2) bekezdésének c)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet
kedvezményezett, amely/
„c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja
-	ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, és
-4-
d)	nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és a
nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre
fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és
e)	nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú
tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás
nélkül ténylegesen folytatja;
f)	az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány,
társadalmi szervezet a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával
igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező
nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi.”
5.	§
(1)	Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/
„b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés
által - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként
meghatározott - legfeljebb két cél.”
(2)	Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó
egyházat - a rendelkező nyilatkozat éve első napja előtt benyújtott kérelme alapján - az
állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben az Országos
Igazságszolgáltatási Tanácstól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az
egyházat jogerősen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az
állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát
15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül - a Pp. szabályainak
megfelelő alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó,
vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további
jogorvoslatnak nincs helye. ”
6.	§
(1)	Az Szftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a
személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B)
pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A
rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a
kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező
nyilatkozatot (nyilatkozatokat)
a)	önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító
jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy
b)	munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó
nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy
-5-
c)	adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját
adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló
nyilatkozatához csatolva, vagy
d)	az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus
úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton - kivéve, ha a
magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező
nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy
e)	az a)-d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól
eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán
juttatja el az adóhatóságnak.
(2)	Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az e) pontban
meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a
rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-d)
pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó
borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is.
(3)	A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező
nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját
kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10
nappal az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt. A munkáltató kísérőjegyzéket
készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító
jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat
tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a
kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az
adóhatóságnak.
(4)	A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak
minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az
adóhatóság kizárólag
a)	az (5) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet
betekintést;
b)	a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a
magánszemélynek tájékoztatást;
c)	a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.
(5)	Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -
a)	a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve
b)	a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában
adószámát - tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált
részét a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, adóhatósági
adómegállapítást kérő nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással
megegyező azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve -
ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel,
ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon
beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az
adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező
magánszemély és a kedvezményezettek adatait.
-6-
(6)	Az adóhatóság csak
a)	a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén - a jogvita jogerős
határozattal történő lezártáig -, az abban eljáró személynek, illetve
b)	a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében,
valamint a 6. § (5) bekezdés utolsó mondatában meghatározott eljárás során
engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.”
(7)	Az adóhatóság az (5) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a 6. § (1) bekezdése
esetében a rendelkező nyilatkozat évétől, a 2. § (2) bekezdése, és a 6. § (6) bekezdése
esetében a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig áll fenn.
Az őrzési kötelezettség ezt meghaladóan is fennáll, az ezen időpontig megkezdett - a (4)
bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat
és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait, továbbá az
adatbázis rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait meg kell semmisíteni.
(8)	Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező
nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti
kedvezményezettet a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére.
A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell
megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának
rendelkezései irányadók.”
7.	§
(1)	Az Szftv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében
meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok
benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének
december 15. napjáig utalja át, figyelemmel az 5. § (8) bekezdésére és e § (7) bekezdésére
is.”
(2)	Az Szftv. 6. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján
átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket
összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges
tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást
követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell
megküldenie. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés során
megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e
kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közöl,
határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő
rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A közleményekre az állami
adóhatóságnak az 5. § (6) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az
állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist
elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter
rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év
-7-
november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen
közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények
nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik
általa fenntartott, vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel,
amelynek tartalmáért ő felel (továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el
kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem
távolíthatja el.
(4)	Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig
tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás
koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős
minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező
nyilatkozatok alapján
a)	a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről,
az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők
számáról, továbbá
b)	a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető
összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők
számáról.
Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos
napilapban és internetes honlapján közzéteszi.
(5)	Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad
a)	kategóriánként összesítve a 4. § (1) bekezdésében nevesített kedvezményezettekről és
az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá
b)	a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, az
adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes összegéről és az
érvényesen rendelkezők számáról,
c)	a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, technikai számáról,
székhelyéről, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes
összegéről és az érvényesen rendelkezők számáról.
A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az
átutalás megtörtént, a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év
december 31-ét követően tartalmazza. Az állami adóhatóság biztosítja a b) pontban foglalt
adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért
felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel,
adatfeldolgozás, -rendszerezés céljából. A kedvezményezettet kérelmére az állami
adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás
időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról,
régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - a 7. § (1) bekezdés a)-d)
pontjainak megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.
(6)	A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az
egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium - az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával
meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt -
összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10. napjáig utalja át.”
-8-
(3) Az Szftv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára
felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - éves
költségvetési törvényben megnevezett - fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása
pedig pályázati úton történik. A felhasználásról az érintett fejezet a felhasználás évére
vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen
elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott
összegeket. Az elszámolást a saját honlapján és a (3) bekezdés szerint - az ott
meghatározott határidőig - közzé kell tenni.”
8. §
(1)	Az Szftv. 7. § (1) bekezdése a következőf ) ponttal egészül ki:
/A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike
állapítható meg:/
„f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás
alapján történő adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna
lehetősége -, ugyanakkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén az 5. § (1)
bekezdése szerinti határidőig pótlólagosan benyújtott adóbevallással együtt érkezett
rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.”
(2)	Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2)	Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja
a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó -
érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30.
napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig a
rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti,
és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az
állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a
rendelkezést teljesíteni kell.
(3)	Az Szftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkező
nyilatkozatnak - a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége
(különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez
esetben erről a tényről az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkező
magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét
követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben az magánszemély
személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig
sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az
utalás nem teljesíthető. A döntésről, amennyiben személye megállapítható, a
rendelkező magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követő 30
napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg
kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság
döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése -
-9-
szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is
érvényesnek minősül."
(4)	Az Szftv. 7. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében
meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a
rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az az érvénytelenség okának megjelölése nélkül,
alakszerű határozattal értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett
elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének
november 30. napja.
(5)	A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési
támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek
megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával
jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály
alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével -
megállapítja a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot
hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli
visszafizetéséről.”
(5)	Az Szftv. 7. §-ának (6)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység
szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást
a)	a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában,
alapszabályában alaptevékenységként meghatározott - a Ksztv. 26. § c) pontjának
megfelelő - közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,
b)	a 4. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a
rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú,
közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.
(7)	A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek együttes
összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja
meg. Működési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe:
a)	a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti bérköltség,
b)	székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő,
alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben -
fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti
díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak),
c)	postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).
(8)	Költségvetési szervek esetében működési költségként a személyi juttatások,
valamint a dologi kiadások vehetők figyelembe.
(9)	Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. §
(8)	bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt
nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság
határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a
kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett
-10-
címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek
fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(10)	A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
9.	§
Az Szftv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a társadalmi és
civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti
közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál
kell alkalmazni.
(2)	A 11. § (2) bekezdése 2008. január 2-án lép hatályba.
(3)	Az Szftv.
a)	1. § (3) bekezdésében az „és/vagy” szövegrész helyébe az „, illetve”,
b)	4. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „(1) bekezdés a), b) és c) pontjában”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontjában”,
c)	4. § (4) bekezdésében a „4. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „4. §
(2) bekezdésében”,
d)	4/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „4/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a
„(2) bekezdés”,
e)	6. § (7) bekezdésében az „a munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás”
szövegrész helyébe az „a munkáltatói adómegállapítás”,
f)	6. § (8) bekezdésében a „határozatok alapján” szövegrész helyébe a „határozatok,
illetőleg a (7) bekezdés és a 2. § (1) bekezdése alapján”,
g)	7. § (1) bekezdés d) pontjában az „5. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe
az „5. § (1)-(3) bekezdésében”, e) pontjában az „5. § (6) bekezdése” szövegrész
helyébe az „5. § (8) bekezdése”
szöveg lép.
-11-
11. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szftv.
a)	4. §-ának (3) és (5) bekezdése,
b)	5/A. §-a,
c)	6. § (2) bekezdése, valamint
d)	6. § (7) bekezdésében az „- az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott
ellenőrzés megállapítása alapján -” szövegrész.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti e törvény 1-9. §-a, 10. § (3)
bekezdése, valamint e § (1) bekezdése. E bekezdés a hatálybalépését követő napon
hatályát veszti.
-12-
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt (továbbiakban: Szftv.) az Országgyűlés
1996.	december 19-én fogadta el. A törvény egy olyan új konstrukciót hozott létre, amelyet
azóta számos kelet-közép európai ország átvett és kisebb-nagyobb változtatásokkal ma is
alkalmaz. A több mint tíz éves törvény egyik nagy érdeme, hogy első ízben adott lehetőséget
az adózó állampolgárnak arra, hogy közvetlenül „beleszóljon” a központosított javak
újraelosztásába. Vagyis az adózó maga dönthessen befizetett adója egy részének
felhasználásáról. A törvény másik nagy érdeme a civil társadalom fejlesztése. A bevezetett
rendszer a kedvezményezettek számára évről évre egy nagymértékben kiszámítható állami
forrást biztosít, továbbá az adományozás lehetőségének, fontosságának tudatosításával
ösztönzi a magánadományozást.
A törvény többször módosult, amelyek során többek között változott a civil
kedvezményezettek várakozási ideje, a kedvezményezetti kör kibővült az egyházakkal,
enyhültek a kedvezményezetti jogosultság igazolásának feltételei, bővült az APEH
tájékoztatási kötelezettsége.
A törvény módosítását a megalkotása óta eltelt tíz év alatt a gyakorlati megvalósítás során
felhalmozódott számos probléma, tapasztalat teszi szükségessé. Ezek megoldása, kezelése
mind a rendelkező magánszemély, mind a kedvezményezettek, mind a rendszert működtető
adóhatóság szempontjából sürgető feladat. Ezt bizonyítja APEH által készített átfogó
módosítási tervezet mellett, hogy az Szftv. módosítását a civil szervezetek kérésének
megfelelően „A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei 2006-2010” című
program (ún. civil stratégia) a megfogalmazott feladatok között hangsúlyosan tartalmazza.
A törvényjavaslat elkészítésének megalapozása érdekében a módosítást igénylő területekről a
civil szervezetek és egyházak véleményének kikérésére is sor került. Az érintettek többségét
pozitívan érintő legfontosabb javaslatok beépültek a törvényjavaslat szövegébe.
A törvényjavaslat a leglényegesebb változást a személyi jövedelemadó 1%-áról történő
rendelkezés rendszerében hozza. Ennek lényege, hogy főszabályként megszűnik a jelenlegi
ún. borítékos rendszer és a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási nyomtatvány részét fogja
képezni. A nyilatkozatnak a magánszemély személyes adatait tartalmazó része perforáció
mentén elválasztható a kedvezményezett adó-, illetve technikai számát tartalmazó rendelkező
résztől. A módosítás a rendelkező nyilatkozatok adóhatósági kezelésére vonatkozó - a
magánszemély személyes adatainak védelmét szolgáló - rendelkezéseket nem érinti. Ez a
változás várhatóan növeli a felajánlók számát és csökkeni az érvénytelen nyilatkozatoknak az
összes rendelkező nyilatkozathoz viszonyított arányát, így elősegíti az érvényes rendelkező
nyilatkozatok számának növekedését.
Ugyancsak a lehetséges 1%-ból a kedvezményezettekhez eljutó összeg növekedését
eredményezi a befizetési határidővel kapcsolatos két módosítási javaslat. Az egyik lényege,
hogy ha az adóbevallás adóhatósági javításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, az
erre megállapított határidőre történő teljesítés esetén az 1 %-os felajánlás érvényes marad. A
másik javaslat azt az esetet kezeli, melynek során a kedvezményezettnek történt kiutalás után
az 1% alapjául szolgáló adó összege növekszik. Ez esetben az önellenőrzés, adóhatósági
-13-
ellenőrzés nyomán keletkező növekmény után járó 1%-ot az adóhatóság, illetve az Oktatási és
Kulturális Minisztérium pótlólagosan átutalja a kedvezményezettnek.
Egységesítésre kerül a rendelkező nyilatkozatok benyújtási határideje. A határidő egységesen
minden adómegállapítási mód esetén az önadózó adóbevallásának benyújtására - az adózás
rendjéről szóló törvényben meghatározott - határidőhöz igazodik. (Ez a jelenleg hatályos
szabályok szerint május 20-a). Ez a kedvezményezett számára kiszámíthatóvá teszi a
felajánlások időpontját, így tervezhetőbbé válik a felajánlások megszerzésére irányuló
tevékenység.
Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a törvényjavaslat az APEH által a honlapján közzéteendő
adatok körét kibővíti.
A törvényjavaslat a köztartozás-felhalmozás csökkentésének érdekében megszünteti a
felajánlott összeg köztartozás-törlesztésre történő felhasználásának lehetőségét. Ennek indoka,
hogy nem célszerű azon szervezetek részére állami közreműködéssel forrást juttatni, amelyek
közteherviselési kötelezettségüket nem, vagy csak részben teljesítették. E szervezeteknek is
lehetőségük van azonban - számítva arra, hogy részesülni fognak 1 %-os támogatásban - a
köztartozást megfelelő időben rendezni.
A javasolt módosítás ugyanakkor - tevékenységtől függően differenciált mértékig - lehetővé
teszi működési költségek közcélú kiadásként történő figyelembevételét.
A törvény 4.§-ában felsorolt ún. civil kedvezményezettek számára jelentős könnyítést jelent,
hogy a kapott összeg felhasználásáról készített beszámolót nem költséges sajtóközleményként
kell közzétenniük. A jövőben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján ingyenesen
közzéteszi a beszámolókat.
A jogkövető magatartás ösztönzése érdekében a közzététel elmulasztása, illetve a
közleményben valótlan adat közlése esetén az adóhatóság egy évre kizárja a kedvezményezett
a felajánlott összegekből. Szintén a közpénzekkel való szigorúbb elszámoltatás érdekében
kerül meghatározásra a közlemény tartalma. Így el kell különíteni a közcélú, és a működési
költségeket és összegszerűen meg kell határozni azokat.
A törvényjavaslat legfeljebb kettő olyan kiemelt előirányzat megnevezését teszi lehetővé,
amelyek javára adott évben rendelkezni lehet. Ezzel a kiemelt célok száma korlátlan
növelésének kívánunk gátat szabni.
-14-
Részletes indokolás
1.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának hatályos
szövege szükségtelenül részletezi az adómegállapítási módokat (adóbevallás, adóbevallást
helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás, adóhatóság adatszolgáltatás alapján
történő adómegállapítása). A módosítás ezt a részletes - részben idejétmúlt - meghatározást
általánosabbra cseréli.
Az (1) bekezdés új a) pontjában fogalt módosítás kiterjeszti a rendelkező nyilatkozat
érvényességét. A jövőben, ha az adóbevallás adóhatósági javításakor többlet adófizetési
kötelezettség keletkezik, az erre megállapított határidőig történő teljesítés esetén a rendelkező
nyilatkozat érvényes marad.
A (2) bekezdés a befizetést átvezetés útján teljesítő adózók esetén az eltérő határidőkből
adódó érvénytelenségi okot a javaslat megszünteti.
Az új (3) bekezdésben foglalt szabály lehetővé teszi azon rendelkező nyilatkozatok
számbavételét - és az egyházi kiegészítő támogatás elosztásánál történő figyelembe vételét -,
amelyek nulla forintos adót megállapító bevalláshoz, adómegállapításhoz kapcsolódnak.
2.	§
Az Szftv. 2. § (1) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettnek
történő kiutalás után pótlólagos kiutalásra kerülhessen sor önellenőrzés, vagy adóhatósági
ellenőrzés nyomán hozott határozat alapján. Ennek révén, az államhoz ténylegesen befizetett
összegek alapján történhet a kiutalás. A javaslat ésszerű határidőt (a többletet a rendelkező
nyilatkozat évét követő év július 31-éig megfizették), és összeghatárt (amennyiben a
pótlólagosan kiutalandó összeg kedvezményezettenként eléri az 1.000 forintot) tartalmaz.
A 2. § új (2) bekezdése a pótlólagos összeg kiutalására vonatkozó szabályokat, határidőket
állapít meg.
Az 1% alapjának csökkenése esetén az új (3) bekezdés módosítja a magánszemély fizetési
kötelezettségét. A magánszemélyt csak akkor terheli a fizetési kötelezettség, ha az ő
adatszolgáltatása hibás, nem pl. a munkáltatóé.
3.	§
A § egyszerűsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Továbbá rögzíti, hogy a
kedvezményezettenkénti 100 forintos összeghatár alatt utalás nem teljesíthető.
4.	§
(1)	bekezdés:
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a 4. § (1) bekezdés átszámozás utáni aa)-ac) pontjaban
meghatározott szervezeteket nyilvántartásba vevő bírósági végzésnek legkésőbb a rendelkező
nyilatkozat évét egy illetve két évvel megelőző évben jogerőre kell emelkednie. Ennek
-15-
hiányában a kedvezményezett nem tarthat igényt a részére felajánlott összegekre. Pontosításra
kerül, hogy a közhasznú tevékenységet a rendelkező nyilatkozat éve előtti év elejétől
kezdődően folyamatosan kell gyakorolni. Pontosításra kerül a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény címe, a Magyar Nemzeti
Filmarchívum és országos szakmúzeumok neve. Az alkotó- és előadó-művészeti tevékenység
helyett alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenység folytatását várja csak el a törvény ezentúl.
Az Szftv. 4.§ (5) bekezdésében foglalt kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó, 1
évnél rövidebb nyilvántartási időt is megengedő szabály beépült a 4. § (1) bekezdés ac)
pontjába.
(2)	bekezdés:
A javaslatban foglaltak szerint a potenciális kedvezményezetteknek politikai
semlegességükről szükségtelen nyilatkozniuk, mert ez az adóhatóság számára az alapító
okiratból, alapszabályból egyértelműen kiolvasható. Sor kerül továbbá „esedékes köztartozás”
fogalmának, és azon időszaknak a pontosítására, amelyre a köztartozással kapcsolatos
nyilatkozatnak vonatkoznia kell.
5.	§
(1)	bekezdés:
A törvényjavaslat legfeljebb két olyan kiemelt előirányzat megnevezését teszi lehetővé,
amelyek javára adott évben rendelkezni lehet. Ezzel elejét lehet venni a kiemelt célok száma
korlátlan növelésének. Valós választási lehetőséget lehet viszont biztosítani azok számára,
akik nem szeretnék valamely egyház javára felajánlani adójuk 1%-át. A kiemelt előirányzatok
számának limitálását az teszi szükségessé, hogy számuk az elmúlt időszakban indokolatlan
mértékben növekedett (2007. évi rendelkező évben már hat kiemelt cél javára lehet
rendelkezni).
(2)	bekezdés:
A bekezdés pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Így rögzíti, hogy az egyházak által
kezdeményezhető nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvényt kell
háttérjogszabályként alkalmazni, és tekintettel arra, hogy a bíróság az APEH döntését nem
változtathatja meg, a bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6.§
Az Szftv. 5. §-ában bekövetkező változások alapvetően megváltoztatják a rendelkezés
jelenlegi rendszerét.
(1)	bekezdés:
Egységesítésre kerül a rendelkező nyilatkozatok benyújtási határideje. Ez az önadózó
adóbevallásának benyújtására az Art.-ban előírt határidőhöz igazodik majd, ami a jelenlegi
szabályok szerint május 20-a.
További fontos változás, hogy a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási, adóhatósági
adómegállapítási nyomtatványgarnitúra része lesz, amit kitöltés után nem kell külön
borítékban tenni. Így főszabályként megszűnik a jelenlegi „borítékos rendszer”. Csak azokra
-16-
az esetekre marad fenn a boríték kötelező módon, amikor a magánszemély a rendelkező
nyilatkozatot személyesen, vagy postán közvetlenül juttatja el az adóhatósághoz, illetve
amikor a rendelkező nyilatkozatot a munkáltató továbbítja az adóhatóság felé. Adóhatósági
adómegállapítás esetén csak a személyesen vagy postai úton külön történő eljuttatás
lehetőségével biztosítható, hogy a magánszemély az adóhatósági adómegállapítást kérő és
ahhoz kapcsolódó nyilatkozatai benyújtására az Art.-ban előírt február 15-i határidőtől
függetlenül, egészen május 20-ig benyújthassa a rendelkező nyilatkozatát az adóhatóságnak.
Az elektronikus bevallás esetén akkor lehet a rendelkező nyilatkozatot külön eljuttatni az
adóhatósághoz, ha a magánszemély nem maga tölti ki az elektronikus bevallását és a kitöltő
személynek nem ad meghatalmazást az elektronikus nyilatkozat kitöltésére.
(2)	bekezdés:
A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor tévedésből a magánszemély kétféle módon is
rendelkezik (pl. a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemély munkáltatónak is
leadja nyilatkozatát és postán is elküldi). Ez esetben nem az önállóan érkező, hanem azt a
rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a bevallással, nyilatkozattal,
munkáltatói adómegállapítással együtt érkezik. Annak érdekében, hogy ne okozzon
érvénytelenséget, ha a magánszemély - a hatályos törvény előírásainak megfelelően -
feltünteti a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon saját nevét, illetve lakcímét, a
törvénytervezet erre lehetőséget biztosít.
(3)	bekezdés:
Meghatározza a munkáltatói adómegállapítás esetén a rendelkező nyilatkozatok kezelésére
vonatkozó szabályokat.
(4)	bekezdés:
A Szftv. 5.§-ának adótitokra vonatkozó szabályokat megállapító (3) bekezdésének számozása
kodifikációs okok miatt 5. § (4) bekezdésére változik, tartalmának változatlansága mellett.
(5)	bekezdés:
Az Szftv. 5. § (4) bekezdésének - amely átszámozás miatt (5) bekezdésre változott -
módosítása szabályozza a nyomtatványgarnitúra részét képező rendelkező nyilatkozat formai
és tartalmi elemeit. A fejlécre - az adóbevallás többi oldalához hasonlóan - a magánszemély
ráírja a saját nevét és adószámát vagy adóazonosító jelét. (A hatályos törvényszöveg szerint
ezeket az adatokat a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó „kis” borítékra kell ráírni. ) Erről az
adóhatóság leválasztja az érdemi rendelkező nyilatkozatot, amin a kedvezményezettek adó-
vagy technikai száma szerepel. A nyilatkozat kezelése ezen túlmenően nem változik.
(6)	bekezdés:
Az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés miatt szükségessé váló pótlólagos kiutalások
lehetővé tétele érdekében, a javaslat lehetővé teszi a kiutaláshoz szükséges adatok (adózó és a
kedvezményezett azonosító adatai) kódjel alapján történő összekapcsolását.
-17-
(7)	bekezdés:
Az Szftv. 5. § hatályos (5) bekezdését, amely átszámozás miatt (7) bekezdésre változott
szükséges kiegészíteni azzal, hogy nemcsak a rendelkező nyilatkozatot, az azt tartalmazó
borítékot és elektronikus űrlap adatait kell öt év után megsemmisíteni, hanem az adóhatóság
adatbázisának a rendelkező nyilatkozatra vonatkozó adatait is. Csak így garantálható
teljeskörűen, hogy a rendelkező évet követő öt év után a rendelkező nyilatkozatokkal
kapcsolatos semmilyen adatnak ne maradjon nyoma. A módosítás elősegíti az adatvédelmi
szabályok maradéktalan érvényesülését. Az eltérő utalási időpontok miatt (vagy a rendelkező
évben, vagy az azt követő évben) az őrzési kötelezettség időtartamát is eltérően kell
meghatározni.
(8)	bekezdés:
Az Szftv. 5. § hatályos (6) bekezdésében - amely átszámozás miatt (8) bekezdésre változott -
a törvény lehetővé teszi, hogy a civil szervezetek főszabályként levelezési címükre és ne
székhelyükre kapják az APEH jogosultságigazolásra felhívó levelét.
7.	§
(1)	bekezdés:
Az adóhatóság utalási határideje a civil szervezetek esetén november 30-ról december 15-re
változik a pótátulások időigénye, valamint a kapott összeg felhasználásáról szóló közlemény
megküldési határidejének figyelembe vételével. A bekezdés technikai módosítást is tartalmaz
ahhoz kapcsolódóan, hogy a jövőben a felajánlott összeget nem lehet köztartozás törlesztésére
felhasználni.
(2)	bekezdés:
Az Szftv. 6.§ (3) bekezdésére vonatkozó módosítás a kapott összegek felhasználásával történő
elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. Ezen túl a civil szervezeteknek és
intézményeknek nem költséges sajtóközleményként kell közzétenniük, hogy mire használták
az előző évben kapott összeget, hanem az adóhatóságnak küldhetik el ingyenesen a
közleményeket. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzé teszi a civil
szervezetekkel foglalkozó honlapján.
A Szftv. 6.§ (4) bekezdésének javasolt módosítása lehetővé teszi, hogy a rendelkező
nyilatkozatokkal kapcsolatos augusztus 31-i összesített adatokról a Szociális és Munkaügyi
Minisztérium közvetlenül is kaphasson tájékoztatást. Ez a civil szervezetekkel történő
kapcsolattartásért felelős tárca számára döntései megalapozásához különösen hasznos lehet és
a Nemzeti Civil Alapprogram forrásának tervezéséhez is segítséget nyújt.
Az Szftv. 6.§ (5) bekezdés módosítása az állami adóhatóság honlapján közzéteendő adatok
körét pontosítja A ún. civil kedvezményezettekről szóló adatszolgáltatás kiegészül a civil
szervezetek adószámával, ami megkönnyíti a felajánlást a magánszemély számára. Kérelemre
az APEH ingyenesen tájékoztatást ad érvényes és érvénytelen nyilatkozatok számáról,
régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó főbb okokról és arányukról történő
adatszolgáltatással. Ezen adatok segítik a leendő kedvezményezetteket a felajánlások
megszerzésére tett erőfeszítéseik, programjaik tervezésében.
-18-
Az Szftv. 6.§ (6) bekezdésének módosítása pontosító jellegű.
(3)	bekezdés:
Az Szftv. 6.§ (9) bekezdésének módosítására irányul. A (9) bekezdés hatályos szövege szerint
a jelenlegi beszámolási kötelezettség lényege, hogy a kiemelt előirányzat felhasználásáért
felelős költségvetési fejezet évente az Országgyűlés illetékes bizottságnak beszámol arról,
hogy az 1%-ból kapott összeget mire használata. A módosítás lényege, hogy az adott kiemelt
előirányzat felhasználásáról a felhasználásért felelős fejezet a felhasználás évére vonatkozó
zárszámadási törvény fejezeti indoklásában részletesen számoljon be. Ezt a beszámolót - a
civil szervezetekhez hasonlóan az Szociális és Munkaügyi Minisztérium civil portálján közzé
kell tennie.
8.	§
(1)	bekezdés:
Az új f) pont a hatályos törvény 5/A.§ (2) bekezdésében foglalt szabályt változtatja meg. A
módosítás lényege, hogy amennyiben a magánszemély úgy nyújt be adóhatósági
adómegállapítást kérő nyilatkozatot, hogy arra nem lett volna jogosult, akkor az ehhez fűzött
rendelkező nyilatkozat érvénytelen. Az ennek pótlására benyújtott bevalláshoz mellékelt
rendelkező nyilatkozat viszont érvényes lesz.
(2)	bekezdés:
Az Szftv. 7. § (2) bekezdésének módosítását az teszi szükségessé, hogy a törvényi vélelem
helyett, az APEH számára egyértelmű utalási kötelezettséget határozzon meg a törvény.
Vagyis, amennyiben az APEH magánszemélyt november 30-ig nem értesíti a rendelkező
nyilatkozata érvénytelenségéről és az általa megjelölt kedvezményezett a közzétett
tájékozatóban szerepel, a rendelkezést teljesítenie kell.
(3)	bekezdés:
Az Szftv. 7. § (3) bekezdésében foglalt módosítás figyelembe veszi azt a lehetőséget, amikor
a bíróság a felülvizsgálat során - az APEH határozatával ellentétesen - a rendelkező
nyilatkozatot érvényesnek minősíti. A szabályozás módosítása megszünteti azt a lehetőséget,
hogy a rendelkező nyilatkozat évet követő év végéig az érvényesség kérdésében ne szülessen
határozat.
(4)	bekezdés:
Az Szftv. 7. § (4) bekezdésben változást jelent, hogy a kedvezményezett érdekkörében
meglévő érvénytelenségről az APEH a magánszemélyt a törvény hatálybalépését követően
alakszerű - megtámadható - határozattal értesíti.
(5)	bekezdés:
Az Szftv. 7. § (5) bekezdésének módosításában és az új (6)-(8) bekezdésben annak részletes
meghatározása található, hogy kapott összeg mire használható. A módosítás indoka, hogy
lehetővé válik a működési költségek figyelembe vétele.
-19-
Az Szftv. 7. § e törvénnyel megállapított (9)-(10) bekezdése a hatályos törvény 7. § (6)-(7)
bekezdésének helyére lép. A 7. § (6) helyébe lépő (9) bekezdés pontosítja, a nemperes
eljárásra vonatkozó szabályokat.
9.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és a szociális és munkaügyi minisztert,
hogy a kapott összegek felhasználásról szóló közlemények formai és tartalmi követelményeit
rendeletben meghatározzák.
10.	§
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
(1)	bekezdés:
A törvény a hatálybalépését 2008. január 1-ben határozza meg.
(2)	bekezdés:
A Kormány ügyrendjének megfelelően a 11. § (2) bekezdése rendelkezik jelen
törvényjavaslat módosító és hatályon kívül helyező szabályainak, az Szftv.-betörténő
beépülésüket követő hatályon kívül helyezéséről. A 11. § (2) bekezdésének hatályba lépését a
törvény 2008. január 2-ában határozza meg.
(3)	bekezdés:
A egyszerűsítő, pontosító, illetve olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket az e törvény okozta
változások és más jogszabályok időközben bekövetkezett változásai tesznek szükségessé.
11.	§
A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
(1)	bekezdés:
a)	A törvény megszünteti a felajánlásokból kapott összeg köztartozásra történő fordításának
lehetőségét a civil szervezetek esetében. Ez teszi szükségessé a 4. § (3) bekezdésének
hatályon kívül helyezését. Az 4. § (5) bekezdésének elhagyását az indokolja, hogy az (5)
bekezdésben szabályozott lehetőség beépült a 4.§ (1) bekezdés ac) pontjába.
b)	Az Szftv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szükségetlen különbségtételt tartalmaz az adóhatósági
adómegállapítást kérő nyilatkozathoz kapcsolva érkezett rendelkező nyilatkozat és a többi
rendelkező nyilatkozat kezelése között, ezért ennek hatályon kívül helyezése indokolt. Így a
továbbiakban az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozattal együtt érkezett rendelkező
nyilatkozatra is az általános szabályok vonatkoznak. Az Szftv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt
szabály helyébe új szabály kerül (7. § (1) bekezdésébe új f) pont), így az 5/A. § egésze
hatályon kívül helyezhető.
c)	A 6.§ (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére a 4. § (3) bekezdésének hatályon kívül
helyezése miatt kerül sor, mivel a felajánlott összegek köztartozás-törlesztésre történő
felhasználásával kapcsolatos szabályokat tartalmaznak.
-20-
d) A 6. § (7) bekezdésének idézett szövege szükségtelen.
(2)	bekezdés:
A Kormány ügyrendjének megfelelően a 11. § (2) bekezdése rendelkezik a jelen
törvényjavaslat módosító és hatályon kívül helyező szabályainak, az Szftv.-be történő
beépülésüket követő hatályon kívül helyezéséről.
-21-