﻿2007. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a
alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2008. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1.	§
Az Országgyűlés a központi költségvetés 2008. évi
a)	bevételi főösszegét 7 894 675,4 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 9 034 307,1 millió forintban,
c)	hiányát 1 139 631,7 millió forintban állapítja meg.
2. §
(1)	Az 1. §-ában megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek,
címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt
előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2)	A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés
2008. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ)
folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a
Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1.
Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton
a)	a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a
társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a
szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,
b)	az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos
állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott
kiadásoknak,
c)	a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d)	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetéseknek,
e)	a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú, 2006. december
31-én közhasznú- vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg
szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók feladatellátása racionálisabb
megszervezése érdekében történő 2007-2008. évi létszámcsökkentések 2008. évben
esedékessé váló személyi kifizetéseinek,
f)	azon nem száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú,
valamint az egyházak, az alapítványok által fenntartott közhasznú, vagy gazdasági
társasági formában működő aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi
szolgáltatók részére, amelyek 2007-ben az Egészségbiztosítási Alap terhére pályázat
útján nyertek támogatást feladatellátásuk racionálisabb megszervezése érdekében
történt létszámcsökkentésükhöz, a 2007-2008. évi létszámcsökkentések 2008. évben
esedékessé váló személyi kifizetéseinek
részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény
bejelentésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, a felhasználás
ellenőrzésének szabályait az a)-c), e)-f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben
állapítja meg, a d) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. Az
e)-f) pontok alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési
hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra
tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény alkalmazásával kerülne sor.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével
támogathatók azok a 2008. évben esedékessé váló személyi kifizetések, valamint az
azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok, amelyek a 2006-2008. évben
elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel összefüggésben a költségvetési szerv
tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén keletkeztek.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt kifizetésekre igényt
nyújthatnak be azon központi költségvetési szervek is, amelyek kiadási előirányzatát
teljes egészében a saját bevételük fedezi.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék
előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet 5. Központosított előirányzatok cím 5. számú
mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
támogatása jogcímre, amennyiben e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már
felhasználásra került.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti támogatási igények jogosságát elbíráló és annak
szabályszerű felhasználását ellenőrző állami szerv a létszámcsökkentéssel érintett
személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi
személyes adatait teljes körűen megismerheti és kezelheti:
a)	név, anyja neve, születési név,
b)	születési hely, születési idő,
c)	a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme,
d)	szolgálati és közszolgálati idő,
e)	besorolás és munkakör megnevezése,
f)	a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
g)	a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
h)	a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó
adatok (felmentés és végkielégítés összege),
i)	a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok (pl. a felmentés indokául
szolgáló adatok, egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos kódok).
(6)	Az (5) bekezdés szerinti személyes adatokat az igényeket elbíráló és ellenőrző
szervezet a támogatási döntést követő öt év elteltével köteles oly módon
megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani a 2007. év után járó
tizenharmadik havi illetmény egy részének külön törvény szerinti kifizetését. Az
előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
(8)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a közszférában dolgozók
részére a 2008. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az
azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok
átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
5.	§
A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek
elismerésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 2.
Központi teljesítményösztönzési és -értékelési keret jogcím-csoporton. A keret
felhasználásának teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, a támogatásban
részesíthető költségvetési szervek körét, az igénylés feltételeit a Kormány állapítja
meg.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
6.	§
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése alapján képzett
privatizációs tartalék számlája és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban: ÁPV Zrt.) hozzárendelt vagyonának számlája 2007. december 31-én
megszűnik. E számlák 2007. évi záró állományát költségvetési bevételként elszámolni
nem kell.
(2)	Azokat a kötelezettségeket, amelyeket az ÁPV Zrt. a Priv.tv. 23. §-a (2) bekezdése
alapján képzett privatizációs tartalékból teljesített, 2008. január 1-jétől a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére kell teljesíteni.
(3)	Az ÁPV Zrt. saját vagyonának - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
(a továbbiakban: Vtv.) 60. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Államra szálló -
pénzállományának 2007. évi záróállományát költségvetési bevételként elszámolni
nem kell.
7. §
(1)	A 2008. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)
hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására és kezességvállalásra nem jogosult.
(2)	Az MNV Zrt. 2008. évben hitelt és kölcsönt csak a Vtv. hatálya alá tartozó állami
tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat a Kormány előzetes jóváhagyásával.
(3)	A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból 5 000,0 millió forintot a
pénzügyminiszter, az 5 000,0 millió forintot meghaladó összeget a Kormány
átcsoportosíthat a fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra.
(4)	A Vtv. 28. §-a (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték
25.0	millió forint.
(5)	A Vtv. 33. §-a (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték
25.0	millió forint.
(6)	A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi
érték 25,0 millió forint.
(7)	Vtv. 36. §-a (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték
1 000,0 millió forint.
(8)	A Vtv. 36. §-a (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható
vagyontárgyak 2008. évi összesített értéke 15 000,0 millió forint lehet.
8.	§
(1)	A központi költségvetési szervek állami tulajdonú ingatlanok használatáért a
Vtv. 28. §-a (2) bekezdése szerint fizetendő bérleti díj fedezetét szolgáló, a X.
Miniszterelnökség fejezet 20. cím, 2. alcím, 3. Központi költségvetési szervek bérleti
díjának fedezete jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzat felhasználására a
központi költségvetési szervek és az MNV Zrt. közötti bérleti szerződés
hatálybalépését követően kerülhet sor.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti előirányzatból a
bérleti szerződés alapján keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges
kiadási többlet előirányzatot megállapítsa és az érintett fejezetek költségvetésébe
átcsoportosítsa.
(3)	Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2008. évben elvont osztalék a
központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.
(4)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005.
évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek
értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímén, külön jogcímcsoportként
kell elszámolni.
(5)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.
9.	§
(1)	A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1)
bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az
érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi
önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában
ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kis összegű
követelés értékhatára 100 000 forint.
10.	§
(1)	A 2008. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és az Állami Autópálya
Kezelő Zrt. az Áht. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes pénzügyi
műveletek végzésére 5 000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter és a
gazdasági és közlekedési miniszter együttes jóváhagyásával, 5 000,0 millió forint
összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult.
(2)	A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adás-vételére az (1) bekezdésben
foglalt korlátozás nem vonatkozik.
(3)	Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya csak a
Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5 000,0 millió forintot.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági
társaságokra, amíg többségi állami tulajdonban vannak.
A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
11. §
(1)	A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1 416,8 millió forintot, a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal 264,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság
7 443,9 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 135,5 millió
forintot, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 237,2 millió forintot köteles 2008.
évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv
szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév
vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december
10-e.
(2)	A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5 708,4 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára - beleértve a frekvenciahasználati díjakból
származó bevételeket is -, február 20-tól július 20-ig havonta 350,0 millió forintot,
valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 600,0 millió forintot, továbbá
december 20-ig 608,4 millió forintot.
(3)	A Magyar Energia Hivatal 700,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési
időpontra.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal 321,0 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(5)	A földhivatalok 2 096,7 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési
időpontra.
(6)	Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó, az (1)
bekezdésben említett költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem
tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést
legkésőbb 2008. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti egyensúlyi tartalék terhére a
gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörében a befizetési kötelezettség nem
rendezhető.
12. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129.
§-ának (3) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000
Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája
1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a
diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája
60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális
tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatívája 298 000 Ft/fő/év.
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a
alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye
416 500 forint.
(4)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott
Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs)
esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3)
bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj
havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg
20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(5)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(6)	A képzési hozzájárulást, amely a felsőoktatási intézmény bevételét képezi, 2008-
ra úgy kell megtervezni, és 2009-ben e bevételről úgy kell elszámolni, hogy a képzési
hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatók számából le kell vonni - a fizetésre
kötelezettek tizenöt százalékát kitevő - mentességben részesülőket, és a fennmaradt
létszámot kell beszorozni az irányadó - a hallgató által befizetett - képzési
hozzájárulás összegével.
13. §
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az
általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklete 15., 16.1-
16.5., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 22. pontjában, továbbá a
8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi
önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és
feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5. pontja szerinti jogcímek
tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a
gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó
tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és
képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a
hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az
óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák.
Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben
meghatározott %-os mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát
ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1)
bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a
felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a
tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások
és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.
14.	§
(1)	Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő
előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.
(2)	A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem
rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3)	A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím. 26-27.
alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai
tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti
bevételeket.
(4)	A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 1.
alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek
mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A)	A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó
forrásai
15.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának
és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban:
normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú
mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást
állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e
törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.
(3)	A pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a
normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes jövedelempótló támogatások
kiegészítése kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi
társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása
szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként
együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
16.	§
(1)	Az Országgyűlés - a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további,
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a
helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató
helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés
szerint;
c)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2008. évi új
induló beruházások támogatási előirányzatának
ca)	15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb)	85%-a a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű, a
területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.)
Korm. rendeletben meghatározott kistérségek lakónépessége alapján
kerül régiónként elosztásra e törvény 16. számú melléklete szerint;
d)	a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira.
Az előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, melyből
da)	a vis maior feladataik ellátásához 800,0 millió forint
daa)	60%-a a régióban található helyi önkormányzatok 2007. október 1-jei száma
alapján,
dab)	40%-a a 2005. és a 2006. években ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-
, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában
kerül elosztásra,
db)	az előirányzat da) pont szerinti összeggel csökkentett összegének,
dba)	50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.)
OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) III. 2. pontjának ba) alpontja
alapján,
dbb)	50%-a az OGY határozat III. 2. pontjának bb) alpontja alapján
kerül elosztásra.
A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza;
e)	vis maior tartalékra;
f)	a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az
előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004.
(IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából
leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési
tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó
leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek
lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét e törvény
16.	számú melléklete tartalmazza;
g)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény
szerinti építési feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló
előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő
előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e
törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 11. Vis
maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában
meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen
előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. §
szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben az e törvény 13. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív
hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat
ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az
érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív
hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet
igényjogosultsági szabályai alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való
lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ
össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 13. §-a vagy 31. §-a szerinti
normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben
felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és
támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról
gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
17.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján -
kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt
feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. §
szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény
6.	számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez
abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú
mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
18.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás
jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása
szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és
támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11-17. pontja és a
4.	számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja,
II.	rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
19. §
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által
2006.	évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban:
APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az illetékek és más bevételek szabályozása
20. §
(1)	Az APEH által 2008. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi
költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a
fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett
illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi
területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi
részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.
(3)	Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a
központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú
várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a)	3 5%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada
a megye, valamint a főváros 2007. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei
önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés
szerinti költséggel csökkentve.
(4)	Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a
területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi
önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő
hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok
költségvetési elszámolási számlájára.
21. §
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi
gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az
önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület
fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési
önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi
bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati
költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a -
függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A
szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum
megelőlegezésére nem köteles.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
22. §
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, 64/A-64/C. §-
ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
23.	§
(1)	A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett
közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási
támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a
gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal
az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály
szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 17., 19. és 22. pontja, a 6. számú
melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet. I. rész 1. és 3.
pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok
folyósítása - figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra - az
Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében
történik.
(3)	A 31. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő
támogatást
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81.
§-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási
feladatot ellátó egyházak,
b)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási
feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése
alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok
a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális
Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi
közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik
igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi
támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja
el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
B)	A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
24.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az
Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az
Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a
bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok
fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet
kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és
az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből
soron kívül törlesztik.
25. §
(1)	A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
fejezet, 20. cím, 4. Gyermekgondozási díj részleges megtérítése alcím, továbbá a 21.
cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv
által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján
finanszírozást teljesít.
(2)	A Kincstár az E. Alap utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának,
illetve kiadásának kifizetése után az e törvény 4. § (1) bekezdés e) és f) pontja, (7) és
(8)	bekezdése, valamint 5. sz. mellékletének 9. pontja alapján az egészségügyi
intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de
legfeljebb az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete
mértékéig utalást teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 8. E. Alap
céltartalék cím terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári
napján.
(3)	A (2) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi
költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti
kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt.
(4)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím
a)	1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport
szerinti támogatás átutalása
aa)	január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi
időarányos összegével,
ab)	december hónapban az aa) pont szerinti befizetések összegének és a várható
éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az
előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b)	2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti
támogatás átutalása
ba)	március és november hónapokban az előirányzat 40-40 százalékának megfelelő
összegekkel,
bb)	december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a
tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat
mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(5)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XI.
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi
Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18.
§-ának (3) bekezdése alapján - fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak
kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az
éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.
26. §
A Kincstár az Ny. Alap részére 2008. február hónaptól kezdődően az Ny. Alapba
korkedvezmény-biztosítási járulék címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve
teljesíti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése szerinti havi
fizetési kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7.
Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport
előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján.
2008. január hónapban a Kincstár a megelőző évi előirányzat 1/11-ed részével
megegyező összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból.
C)	A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
27.	§
Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek
befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási
igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik legfeljebb három hónapra, de a következő évre
át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter
engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése
előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
D)	Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az
Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése
28.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci
támogatások, az - Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján
utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez
kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és
Vidékfejlesztési Operatív Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai
tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások
Európai Unió által finanszírozott része (a továbbiakban: agrártámogatások)
teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az
esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így
igénybe vett teljes összeget az Európai Unió - még a 2008. évben - utólagosan
megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt
célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen
támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a
Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2008. évben kifizetésre kerülő,
EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére -
kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2008. év vonatkozásában 2008. január
15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló
információk alapján minden hónap 15-éig aktualizálni kell. Amennyiben a
vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt,
KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a
vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a
kifizetések ütemezését módosítani.
(5)	Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is
jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé
vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz
kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással
csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az
adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő
tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
fejezet, 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport
előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A
jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak
megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A
támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet
átutalásakor tájékoztatja.
(6)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(7)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az
MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(8)	A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
elszámolni
a)	az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését
követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből
még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési
számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít
meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b)	az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti
költségvetést terhelik.
29.	§
(1)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított
kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés
részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.
(2)	Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai
Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai
Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU
által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A
központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és
követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás
előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.
30.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-
fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az
Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték
összegét.
(2)	A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a
cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül
törleszti.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét,
amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
rendezni.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
31.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási,
felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó
intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány,
közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit
gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként
végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére
működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a
következők szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú
melléklete 15-17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 22. pontjában,
továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi
önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és
jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel.
A 3. számú melléklet 16.6.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás
szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli
településen van. A 16.6.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi
gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskolai feladat ellátását
legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi
társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja.
A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon községi gyermekek,
tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény
fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.6.1-16.6.2. pontjában
foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell
figyelembe venni.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az a)
pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13.
§ (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2)
bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és
támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi
felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött
megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A nem állami nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg - figyelemmel az i) pontban foglaltakra - a helyi
önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)-m) és 12-14. pontjaiban,
továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjában megállapított támogatásaival
azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
i)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a
nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni
vállalkozót a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az
intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló
törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A
támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - ...
forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó
egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési
elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság
2007.	évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének
15.2. pontja alapján 2008. augusztus 31-éig, e törvény 3. számú melléklet 15. a)-d)
pontjaiban 2008. szeptember 1-től figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi)
létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye
gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13)
bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint
minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után ... forint/év kisebbségi
fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak,
iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai
oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006.
évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének 15.2. pontja alapján 2008. augusztus 31-
éig, e törvény 3. számú melléklet 15. a)-d) pontjában 2008. szeptember 1-től
figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján.
(4)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt
fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak
támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek
mértéke a 3. számú melléklet 11. b)-m) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva
..........%-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a
Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási és Kulturális
Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és
kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója 2008-ban az (1) bekezdés h) pontjában
felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben megfogalmazott
feltételeken túl - akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
szóló 2006. évi CXXVII. törvény 31. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget
tett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás egyházi
fenntartója új belépőnek minősül a 3. számú melléklet 5/B. kiegészítő szabálya
alapján.
(7)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás - (6) bekezdésben nem említett - fenntartója
esetén 2008-ban az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami
hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben megfogalmazott feltételeken túl - akkor
jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi
CXXVII. törvény 31. § (9) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. A személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás (6) bekezdésben nem említett
nem állami fenntartója új belépőnek minősül, ha a támogató szolgáltatás, közösségi
ellátások, utcai szociális munka, vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a
szolgáltatás után 2007. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült.
(8)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás egyházi, illetve nem állami fenntartója
esetében a 2009. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó,
illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2008. július 31-éig bejelentse a
Kincstár - fenntartó székhelye szerinti illetékes - regionális igazgatóságának
a)	a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót
(ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és
b)	az igénybevétel 2009. évi várható időtartamát.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a jogelőd
fenntartónak nem volt bejelentési kötelezettsége, a határidőt követő fenntartóváltozás
esetén a feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
(9)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti támogatás feltételeinek
megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási és
Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és
kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére
a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(10)	Az (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint
a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételei megállapításának,
folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi
Minisztérium fejezet, 16. cím, 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva
kiegészítése jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg
használható fel.
(11)	Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás
kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely
intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó
tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és
tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(12)	A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás is azon gyermekek, tanulók után
igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a
közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi
önkormányzat feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.
(13)	A (12) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-
oktatási intézmény költségvetésének a közoktatási törvény 118. §-ának (4)
bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.
(14)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független
könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat
költségeit a nem állami intézmény fenntartója viseli.
(15)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i)
támogatására fordítani.
(16)	A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott
intézmény köztartozásaiért. A köztartozások összege a fenntartónak járó normatív
támogatásból - az intézmény tevékenységének fenntarthatóságára tekintettel -
visszatartandó.
(17)	A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6)
bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített
számlán teljesítik.
(18)	A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0
millió forint.
(19)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a köztestületként működő
önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság
fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.
tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI.
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Köztestületi
tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és
normatívák alapján veheti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet
megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. §-ának (1) bekezdése
alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b)	valamennyi önkéntes köztestületi tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 7,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerinti felosztott támogatás után megmaradó előirányzat az önkéntes
köztestületi tűzoltóságok területén élő és ott állandó lakhellyel rendelkező lakosság -
a tárgyévet megelőző január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.
(20)	A Tüo. tv. alapján a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
fejezet 12. cím, 20. alcím, 12. a Magyar Tűzoltó Szövetség, valamint Létesítményi és
Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének támogatása jogcím-csoport
előirányzatából 15,0 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására
kell fordítani, amelyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.
32. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja
alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2008. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés feladatai és a gyermekszegénység elleni
program támogatása feladatai. Felhasználása a 2009. évi költségvetési törvényben
kerül megtervezésre.
33. §
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott
megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.
törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra
fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata
alapján - az Országgyűlés dönt.
Ötödik Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
34.	§
(1)	A Kormány által 2008. évben újonnan vállalható egyedi állami kezességek és
állami garanciák együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a
150 000,0 millió forintot.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3)	Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési
intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami
garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.
35.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján 2008. évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év
egyetlen napján sem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.
36. §
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából
felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak
együttes állománya a 2008. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2008. év folyamán
legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven
túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez
kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-fedezeti megállapodás által
fedezett források forintban számított együttes állománya a 2008. év folyamán
legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az MFB Rt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2008. év
folyamán legfeljebb 300 000,0 millió forint lehet.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
37.	§
(1)	Az e törvény 34. §-a és 36. §-ának (2) bekezdése alapján vállalt kezesség után a
központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A
kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének
legfeljebb 2%-a lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
38.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények
együttes állománya 2008. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2008. december 31-én legfeljebb
80 000,0 millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes biztosítások
állománya 2008. december 31-én legfeljebb 350 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
39.	§
(1)	A Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - külön
jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint
visszavonhatatlan állami viszontgarancia áll fenn.
(2)	A állami viszontgarancia mértéke a Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető
kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70 %-a.
(3)	A Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával a kis- és
középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program
megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV.
törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások)
legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-
szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi
lízingszerződésből és faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat
készfizető kezességet.
(4)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:
a)	pénzügyi intézmény,
b)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység
esetén.
(5)	A Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető
kezesség állománya 2008. december 31-én nem haladhatja meg a 450 000,0 millió
forintot.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Zrt.-nek
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak
gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó
követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel
biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg
50%-át.
(7)	A Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával
vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges
jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés
behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási
költségekkel csökkentett - összeg 70%-a.
(8)	Ha az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető
kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Zrt. a reá átszállt követelést és a
pénzügyi intézmény az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen
érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak
abban, hogy a behajtási bevételekből először a pénzügyi intézmény követelését kell
kielégíteni.
(9)	A Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
(10)	A Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat
készfizető kezességet.
40.	§
(1)	Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban:
Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(6) bekezdések szerint visszavonhatatlan
állami viszontgarancia áll fenn.
(2)	A állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség
érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70 %-a.
(3)	Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások pénzügyi intézményekkel
szembeni, legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-
szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi
lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat
készfizető kezességet.
(5)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2008. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000 millió forintot.
(6)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges
jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által
behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi
költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt
követelést és a pénzügyi intézmény az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a pénzügyi intézmény
követelését kell kielégíteni.
(8)	Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat
készfizető kezességet.
41.	§
A Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az
állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt-nek díjat nem kell fizetnie. A
Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
42.	§
(1)	A Magyar Állam készfizető kezesként felel a családi gazdálkodók telephely
(tanya, telep, major) megvásárlásához, létesítéséhez és korszerűsítéséhez, továbbá a
gazdálkodáshoz szükséges forgóeszközök beszerzéséhez a 317/2001. (XII. 29.) Korm.
rendelet alapján felvett kedvezményes hitelek visszafizetéséért változatlan
hitelfeltételek mellett.
(2)	Az állami kezességvállalás mértéke a fennálló tőkeösszeg 60%-a.
(3)	Az állami kezességvállalás együttes összege nem haladhatja meg a
12 052 686 929 forintot.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti állami kezességvállalásért díjat nem kell fizetni.
(5)	Az állami kezességvállalás lejárata a hitelszerződés lejáratát követő 30. nap, de
legkésőbb 2018. február 15. napja.
43.	§
Amennyiben a Magyar Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-
vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely
nem szerepel e törvény 1. számú mellékletében, azt a XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére
kell teljesíteni.
44. §
(1)	A Magyar Vállalkozásfinanszírozó Zrt. (e §-ban a továbbiakban: MV Zrt.) által a
(2)	bekezdés szerint vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő
fizetési kötelezettségek 100%-a mögött - külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett -
a)	a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében ,
illetve
b)	a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és
vállalkozás-orientált fejlesztése prioritási tengelyében
Garanciaeszközökre meghatározott források erejéig visszavonhatatlan költségvetési
viszontgarancia áll fenn.
(2)	Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával a mikro-, kis-
és középvállalkozások legfeljebb 10 év lejáratú hitelszerződésből eredő
kötelezettségének legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet.
(3)	Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése prioritási tengelyében a
Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség állománya a 2008. évben nem
haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1.
Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport, az (1) bekezdés b) pontja
szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program
jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.
(5)	Az (1)-(3) bekezdések szerinti kezesség érvényesítésből származó, az MV Zrt.
által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a
Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
45.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot
az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet,
6.	cím),
b)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c)	a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d)	az egyházak támogatása (XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11.
cím, 39. alcím, 1-8. és 10. jogcím-csoport),
e)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16.
és 17. cím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a
XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX.
Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet 11. cím, 39. alcím, 9. Egyházi kulturális
örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport
előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat,
valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői
kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
46.	§
Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az e törvény
14. számú mellékletében megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott
módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
47. §
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 16 896,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzata legfeljebb 5 407,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter
által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés
fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1.
Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím
előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti nyugdíjjárulék alcím
előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 1. Munkáltatói
egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási
járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg kifizetést az (1)
bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok
terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt
előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei
teljesülnek.
Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi
terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-ig az (1) bekezdésben meghatározott
bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és
munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett
előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.
A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének
arányában fizethető.
(4)	A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi
tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1.
Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán
és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is
túllépést engedélyezhet.
48.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1.
Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 6 009,1 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzata legfeljebb 1 922,9 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter
által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés
fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7.
cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább
101%-ban teljesülnek.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg kifizetést az (1)
bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat
terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt
előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei
teljesülnek.
Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi
terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben tárgyév december 29-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével
csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.
(4)	A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi
tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, a 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, és a 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést
engedélyezhet.
49.	§
(1)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 550,0 millió
forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 176,0
millió forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott
feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 47. § (1)
bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.
(2)	A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg
kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok
előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 47. § (1)
bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott
negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege
nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok
összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-ig a 47. § (1) bekezdésében meghatározott
bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és
munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett
jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkabiztonsági és
Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.
(4)	A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2)
bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi
többlet legfeljebb 5%-ának mértékéig a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést
engedélyezhet.
(5)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt
előirányzatai összesen legfeljebb 600,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és
munkaügyi miniszter által meghatározott teljesítmény-követelmények teljesülése
esetén a pénzügyminiszter egyetértésével.
(6)	A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet előleg kifizetést
az (5) bekezdés szerinti előirányzatok terhére a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a
teljesítménykövetelmények időarányos teljesítése meghaladja a tervezettet.
(7)	Tárgyév december 29-ig az (5) bekezdésben meghatározott összegnek legfeljebb
az év közben kifizetett előleggel csökkentett részét lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság rendelkezésére bocsátani.
50.	§
(1)	A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata
legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt
előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel
egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12.
cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9. jogcím-csoport és 12. cím, 5. alcím Vízkészletjárulék
alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel történő
egyetértéssel negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés
szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére,
amennyiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek és
az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben
fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven
felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott
bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és
munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett
jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére
bocsátani.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek
különleges jogosítványai
51.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre
fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából
a Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken
jóváhagyott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain
fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.
(3)	A 4. § (1) bekezdése és az 5. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre,
alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt
előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter
kap felhatalmazást.
(4)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást
hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli
beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.
(5)	Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel és a
támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok
által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok
támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú
mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 9. és 12. jogcím kivételével, a
helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő
támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi
jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei
között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi
jövedelemadója fejezet, 5. és 6. cím, valamint a 11. cím között az 5. számú
mellékletben szereplő 9. és 12. jogcím kivételével - a felhasználási igény
figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX.
Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5.
címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet
1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet
a)	1-9. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között,
b)	a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Nemzeti
támogatások alcím, 1-9. jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU
által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok
alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti
intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések,
valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az oktatási és
kulturális miniszter értesítése alapján a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 15. alcím, 8. Kulturális közhasznú és gazdasági társaságok által
ellátott feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet, 4. Művészeti intézmények cím előirányzatból a
színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói
feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával
egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 7. A
helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím
előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti
átcsoportosítást hajtson végre.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési
minisztert, hogy
a)	a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím,
2.	Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím-csoport előirányzatát - a regionális
fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - a 16. számú mellékletben foglalt, régiók számára
meghatározott összeg megváltoztatása nélkül a 12. cím, 3. alcím, 4. Decentralizált
területfejlesztési programok jogcím-csoport javára átcsoportosítsa,
b)	a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím,
2.	Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím-csoport régiónkénti keretei között - a
regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - átcsoportosítást hajtson végre.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési
minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati
és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények
PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcím-csoportból a 11. Nemzeti Utánpótlás-
nevelési és Sportszolgáltató Intézet (olimpiai központok fejlesztése, felújítása célra)
cím előirányzataira átcsoportosítást hajtson végre.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi
képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi
felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti
mértékben - átcsoportosítsa.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX.
Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási
fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására,
figyelembe véve a beruházások megvalósulását.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési
minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes engedélyével - a XI. Önkormányzati
és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi
sportesemények támogatása jogcím-csoport, valamint a 12. cím, 26. alcím, 1.
Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoport és a 12. cím, 26. alcím, 4. Versenysport
támogatása jogcím-csoport előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre.
(15)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési
minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati
és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím, 5. Turisztikai
célelőirányzat jogcímcsoport, a 3. alcím, 1. Központi fejlesztési feladatok
jogcímcsoport, a 26. alcím, 23. Szabadidősport támogatása jogcímcsoport
előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.
(16)	Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy
-	a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter előzetes
egyetértésével - az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt
bevételnek az Éhvt. 10. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott célokra történő
felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok között kiadási előirányzatot nyisson,
és az értékesítésből befolyt teljes bevétellel az előirányzatot megnövelje.
(17)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy
-	a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - átcsoportosítást hajtson végre a XIX.
Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 4. KEOP Derogációs projektek
kamattámogatása jogcím-csoportról a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és
átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím,
5. számú mellékletben szereplő 12. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik
európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása jogcímre.
(18)	Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás-ösztönzési célelőirányzat
jogcímcsoportból olyan esetekben, amikor a támogatott nem az eljárási rend szerinti
pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a 25. cím, 29. Útpénztár alcím előirányzat
javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami közúti infrastrukturális
létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány döntésében foglalt
támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa.
52.	§
(1)	A fejezetek költségvetésében jóváhagyott fejezeti egyensúlyi tartalék
a)	az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek saját hatáskörében használható
fel a bevételeik teljesítése esetén, továbbá ha a működőképesség fenntartása, a
megkezdett beruházások, felújítások készültségi foka azt indokolja,
b)	az a) pontba nem tartozó fejezetek esetében a Kormány engedélyével, az általa
meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható
teljesítésére figyelemmel.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a fejezeti egyensúlyi tartalék
fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti
átcsoportosítására, az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt fejezeteknél megtervezett
előirányzatok kivételével.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági
folyamatok függvényében döntsön a központi egyensúlyi tartalék felhasználásáról.
53.	§
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági
főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a
pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési,
előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási,
ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5.
Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 11. Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a kormányzati igazgatás
összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter önálló működését biztosító fejezeti
kezelésű előirányzat illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete cím, és 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím
előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség
fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a kormányzati
igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter önálló működését biztosító
fejezeti kezelésű előirányzat felett a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős
tárca nélküli miniszter, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke, a 14.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el.
(3)	A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.
(4)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet esetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a XLII. A központi
költségvetés fő bevételei fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1)
bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.
(6)	A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az
önkormányzati és területfejlesztési miniszter gyakorolja.
54. §
(1)	A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény
54.	§ (1)-(4) bekezdései, 55. § (1)-(2) bekezdései és 57. §-a alapján
kötelezettségvállalással terhelhető, de 2004-2007. években kötelezettségvállalással
nem terhelt kötelezettségvállalási keret-előirányzatok mértékéig vállalható 2008.
évben - az ott megnevezett európai uniós programokra vonatkozó - tárgyévi fizetési
kötelezettség.
(2)	A 2008. évre meghatározott 25 616,0 millió forint összegű kötelezettségvállalási
keret-előirányzat mértékéig vállalható 2008. évben az Európai Gazdasági Térség
(EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által
támogatott projektekre illetve technikai segítségnyújtásra vonatkozó tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség.
(3)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban: NSRK) forrásaiból finanszírozott
programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2009. évekre
meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
A Közlekedés Operatív Program és a Környezet és Energia Operatív Program
keretében a 2007-2010. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem
terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó
központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség.
(4)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból finanszírozott programok,
projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2010. évekre meghatározott és még
kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(5)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott,
részben az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások
felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai terv forrásaiból finanszírozott
programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2009. évekre
meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(6)	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott
mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
Hetedik Fejezet
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
55.	§
(1)	A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári
napra jutó összege 2008. évben 19 500 forint.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a
szerinti nyugdíjemelés számításánál 2008. évben 5,2 %-os országos nettó átlagkereset-
növekedést, 4,5 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
(3)	A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdése, illetve 39. §-ának (2) bekezdése szerinti
járulékfizetés havi összege 4350 forint, napi összege 145 forint a 2008. évben.
56.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 2008. évben 36 800 forint.
57.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában
foglalt illetménypótlék számítási alapja 2008. évben 19 600 forint.
(2)	Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2008. évben a keresetbe tartozó juttatások
előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
(3)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése szerinti
hozzájárulás 2008. évi összege 10 000 forint/fő.
58.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-
ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat -
2008. évben 339 000 forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2008. évben 339 000 forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3)
bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2008. évben 3000 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2008. évben 3000 forint.
59.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege -
gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2008. évben 13 000 forint/hó.
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb
összege a 2008. évben 112 000 forint/hó.
(3)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2008.
évben gyermekenként 5 500 forint.
(4)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2008. évben
gyermekenként 8 000 forint.
(5)	A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2008. évben 425 forint.
(6)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második
és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2008. évben született.
60.	§
(1)	A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt
munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2008. évben 5 250
forint/fő/hónap.
(2)	A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok
szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2008. évben 14 000 forint/fő/év
összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által
meghatározott feltételek szerint.
61. §
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1)
bekezdése alapján a fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzéséhez
nyújtható normatív támogatás mértéke 2008. évben 780 forint/fő/óra.
62. §
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947.
évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X.
törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a
termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló
210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2008. március 1-
jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével
emelkedik.
(2)	Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a termőföld állam által életjáradék
fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet
alapján a 2008. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok
mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell
meghatározni.
63.	§
(1)	A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege
2008. évben 12 000 forint.
(2)	A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2008. évben
6 000 forint.
64.	§
(1)	A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt.
műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési
kötelezettségekhez igazodóan - áfával növelt összegben - közvetlenül az Antenna
Hungária Zrt.-nek kell folyósítani. A támogatás összegének meghatározásánál csak az
állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó
szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak
költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összegből az arányosítás
alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként
elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.
(2)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés
számára megfizetni.
65.	§
A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni az Alap számlájára.
66.	§
(1)	Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a
regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési
programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 16. számú melléklet szerint
állapítja meg.
(2)	A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege
a következők szerint alakul ki:
a)	A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3.
alcím, 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport tekintetében a
régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek
lakónépessége, települési önkormányzatainak száma és a régió fejlettségét mutató egy
főre jutó bruttó hazai termék értéke együttes figyelembevételével.
b)	A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3.
alcím, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím-csoport tekintetében a program
céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján.
c)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolatfelújításának támogatása tekintetében e törvény 5. számú melléklet 14. pontja
szerint.
d)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatási és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 9. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés c) pontja
szerint.
e)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása
cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
f)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet, 13. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása
cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés f) pontja szerint.
g)	A LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 1. Hazai innováció
támogatása cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma
arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.)
OGY határozatban foglaltak szerint.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16. számú mellékletben foglalt
decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási
feltételeit 2008. január 31-éig rendeletben szabályozza. Biztosítani kell, hogy a
decentralizált területfejlesztési programok (XI. fejezet, 12. cím, 3. alcím, 4. jogcím-
csoport) új döntéseinél a leghátrányosabb helyzetű kistérségek régiónkénti egy főre
jutó támogatása legalább 20%-kal haladja meg a régió többi kistérségének egy főre
jutó támogatását.
(4)	Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2008. évben
várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 2. Energiafelhasználási
hatékonyság javítása jogcím-csoport és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentésével összefüggő feladatok jogcím-csoport előirányzatainak növelésére
felhasználható.
(5)	Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály
szerint jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes
kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint. Az Éhvt. szerinti vagyonkezelő
miniszteri rendeletben állapítja meg a felügyeleti díj megfizetésének részletes
szabályait, és rendelkezik a bevétel felhasználásának módjáról.
(6)	Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott
minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.
(7)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1)
bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,225 Ft/kWh.
(8)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1)
bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos
energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön
jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes áru villamosenergia-ellátás
támogatása 0,11 Ft/kWh.
67.	§
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím,
7. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a
korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5.
alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról
pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési
támogatások korábbi években vállalt és 2008. évet terhelő áthúzódó
kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és
jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen
adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2008. évet terhelő
kiadásait is.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
68. §
(1)	Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait -
alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2)	A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadási előirányzatait e törvény 14. számú melléklete tartalmazza.
(3)	A Munkaerőpiaci Alap egyenlege a 14. számú melléklet LXIII. Munkaerőpiaci
Alap fejezetben megjelölt előirányzatok túlteljesülése esetén eltérhet a
megállapítottól.
(4)	A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál a káresemény
bekövetkezése után az ezzel összefüggő kártalanítás kifizetése esetén az egyenleg
eltérhet az (1) bekezdés szerint jóváhagyottól.
(5)	A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 119 309,5 millió forintot ad át
részben a megváltozott munkaképességűek támogatásához, valamint a munkanélküli
ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési kiadásokhoz való
hozzájárulásként.
(6)	A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Munkaerőpiaci Alap összesen 3 000,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú
melléklete szerinti bontásban.
(7)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1. Hazai innováció támogatása
címből 1000,0 millió forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló
2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdése figyelembevételével az alap stratégiai
céljaival összhangban álló, a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó
alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani. Az Országos Tudományos
Kutatási Alapprogramok Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság) elnökének
egyetértésével kialakított kiírásra beérkező pályázatok előszűrését és ügyintézését -
előzetes megállapodás alapján - az OTKA Bizottság a Nemzeti Kutatási és
Technológiai Hivatallal együttműködve végzi.
(8)	Az elkülönített állami pénzalapok 2008. évi összevont mérlegét e törvény
10. számú melléklete tartalmazza.
(9)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzeti
Kulturális Alap 2008. évi bevételeit kiegészítse, amennyiben a kulturális járulékból
származó, 2008. október 31-ig teljesült bevétele a 2007. október 31-ig teljesült 2007.
évi bevételének összegét nem éri el. A kiegészítés összege nem haladhatja meg a
kulturális járulékból származó, 2008. október 31-ig teljesült bevétel és a 2007. október
31-ig teljesült 2007. évi bevétel összegének különbségét.
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2008. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS
BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, EGYENLEGE
69.	§
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegzéséből adódó 2008. évi
a)	bevételi főösszegét 4 307 757,6 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 4 305 760,0 millió forintban,
c)	többletét 1 997,6 millió forintban állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2008. évi összevont költségvetési bevételeit
és kiadásait e törvény 13. számú melléklete tartalmazza.
(3)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2008. évi többletének felhasználásáról a
tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kell rendelkezni.
Második Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
70.	§
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2008. évi
a)	bevételi főösszegét 2 869 821,0 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 2 869 821,0 millió forintban,
c)	egyenlegét nulla forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
Harmadik Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
71.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2008. évi
a)	bevételi főösszegét 1 437 936,6 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 435 939,0 millió forintban,
c)	többletét 1 997,6 millió forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
Negyedik Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES
ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
72.	§
A 70. és a 71. §-ban meghatározott kiadások előirányzatai közül az e törvény
14. számú mellékletében meghatározott előirányzatok teljesülése külön szabályozott
módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
At t	r	r	r ••	•	• •	i	• r • r	1 ••	•	• • j
Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a
pénzügyminiszter és az Alapok kezelőinek különleges jogosítványai
73.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között a Kormány
átcsoportosítást hajthat végre.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi
miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím 3. alcím, 19. Egészségbiztosítási
nyilvántartások fejlesztése jogcím-csoport kiemelt előirányzatairól a feladatok
végrehajtása érdekében az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím kiemelt
előirányzataira átcsoportosítson.
(4)	A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással
kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza
a)	a szociális és munkaügyi minisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap
fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat,
valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5.
cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint
a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht. szerinti befizetési
kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a
saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy
engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése, és a
tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló
2005. évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-
csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások
kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő
túlteljesülését.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza
a)	a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a
81. § (1) bekezdésében,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 81. § (2)
bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1.
Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási
előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését
a)	a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport)
előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 250,0 millió
forinttal,
b)	kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek - a felügyeleti bírság kivételével -
(1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 5%-ával, legfeljebb
120,0	millió forinttal,
c)	az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
nyújtására kötött finanszírozási szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az
egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen
befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 50,0 millió forinttal.
(8)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében eljáró szociális és
munkaügyi miniszter, illetve egészségügyi miniszter tervezési, az e törvényben
említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási,
beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
főigazgatója, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója gyakorolja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
74.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7.
alcím, 12. Vizitdíj, kórházi napidíj bevétel jogcím-csoport előirányzaton elszámolt
bevételek mértékéig a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 20. Céltartalék jogcím
előirányzatot a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti
ellátás jogcímre, 3. Fogászati ellátás jogcímre, 17. Laboratóriumi ellátás jogcímre és
18. Összevont szakellátás jogcímre átcsoportosítsa az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár (a továbbiakban: OEP) elszámolása alapján.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím, 1. jogcím-csoport 20. Céltartalék jogcím előirányzatát megemelje az 1. cím, 7.
alcím, 12. Vizitdíj, kórházi napidíj bevétel jogcím-csoport bevételi előirányzatán felül
jelentkező többlet összegével.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 20. Céltartalék jogcím előirányzatának
megemelésére, valamint az azzal megegyező összegnek az 1-18. jogcímekre történő
átcsoportosítására.
75.	§
(1)	Az E. Alap költségvetésében jóváhagyott 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 4.
Gyógyszertámogatás kiadásai tartalék jogcím előirányzat kizárólag a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím és az 5. Méltányossági gyógyszertámogatás
kiadása jogcím 2008. évi kiadásaira fordítható.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a gyógyszertámogatás kiadásai
tartalék előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat (1) bekezdésben
meghatározottak szerinti átcsoportosítására.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7.
alcím, 7. jogcím-csoport 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói
és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek
jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás kiadásai
tartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai
jogcímre átcsoportosítsa.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év
közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport 2. Folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül
jelentkező többlet összegével.
76.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az
időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter
engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 78.
§-ban és a 79. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
77.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott
egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó
összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
jogcím, a 3. Fogászati ellátás jogcím, 17. Laboratóriumi ellátás jogcím, valamint a 18.
Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzata tartalmazza a vizitdíj, illetve napidíj
megfizetése alól külön jogszabály alapján történt mentesítésből származó bevétel
kiesés kompenzálására szolgáló fedezetet.
78. §
(1)	Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott
egészségügyi szolgáltatók részére a tizenharmadik havi illetmény, illetve munkabér
esedékes részének január havi kifizetéséhez kérelemre január hónapban előleget
folyósíthat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti előleget az OEP
a)	a nem költségvetési intézményi formában működő egészségügyi szolgáltató
esetében a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben, illetve
b)	a költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltató esetében az e
törvény 4. § (7) bekezdése szerinti kincstári utalást követő hónapban
vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
79.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport,
1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 2 000,0 millió
forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-
szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
80.	§
(1)	Az irányított betegellátási rendszerben az ellátás szervezésére 2008. évre az OEP
az e törvény hatálybalépéséig az irányított betegellátási rendszerben részt vett
ellátásszervezők közül az erre vállalkozókkal (a továbbiakban: ellátásszervező),
legfeljebb 2,3 millió lakosra köthet szerződést. Az egy ellátásszervező által ellátott
személyek száma 100 ezernél kevesebb és 450 ezernél több nem lehet.
(2)	Az (1) bekezdés alapján az irányított betegellátási rendszerben részt vevő
ellátásszervező külön jogszabály szerinti elvi számláján a külön jogszabályban
foglaltak szerint keletkezett bevételi többlet
a)	10%-os mértékéig a bevételi többlet 30%-a,
b)	10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 30%-a,
továbbá a 10% fölötti rész 25%-a a külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül
felosztásra az ellátásszervezők között, mely a szervezők érdekeltségi rendszerében
foglaltak alapján kerül felhasználásra.
(3)	A (2) bekezdés szerint fennmaradó összeg az ellátásszervezők részére nem kerül
kifizetésre.
(4)	A (2) bekezdés szerint az ellátásszervezők részére megállapítható, a rendszer
keretein belül, annak céljai érdekében felhasználandó összeg akkor fizethető ki, ha a
korábban, az irányított betegellátási modellkísérlet, ill. rendszer keretein belül
kifizetett összegek maradéktalanul, szabályszerűen felhasználásra kerültek.
(5)	Az irányított betegellátási rendszerben 2007. december 31-én szerződéssel
rendelkezett ellátásszervezőnek az irányított betegellátási rendszerben való további
részvétele és az ez alapján végzett tevékenysége - az (1) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a 2008. évben folyamatos.
81. §
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 150,0
millió forint használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás
pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást
érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-
gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj
megállapítására 25,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott
előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-
megelőző ellátásra 100,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1 300,0
millió forint használható fel.
82. §
(1)	A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 206,8 millió
forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv
alcím 300,0 millió forintot tartalmaz.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 7. Nyugellátások fedezetére a Ny.
Alapnak átadott pénzeszköz cím kiadási előirányzat összegét az E. Alap kezelője
2008.	január 15-éig utalja át az Ny. Alap részére.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport,
3.	Egyéb kiadások jogcím előirányzata - az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről
szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján -
230,0	millió forint összegben tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet
megillető felügyeleti díjat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
83.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 6. §-ának (1) és (3) bekezdése 2007. december 30-án lép hatályba.
84.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:
a)	rendeletben állapítsa meg a 4. § (7) bekezdésében meghatározott
többlettámogatás feltételeit,
b)	rendeletben állapítsa meg a 4. § (8) bekezdésében meghatározott támogatás
feltételeit,
c)	rendeletben állapítsa meg az egyedi támogatások, ellentételezések, valamint az
egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatások felhasználási
szabályait,
d)	rendeletben állapítsa meg a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 4.
KEOP Derogációs projektek kamattámogatása jogcím-csoport terhére nyújtott
támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
feltételeit.
(2)	Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy amennyiben a 4. § szerinti
céltartalék terhére felmerülő személyi juttatások esedékessége megelőzi a céltartalék
előirányzat átcsoportosítás időpontját, a személyi juttatások megelőlegezésére -
visszapótlási kötelezettség mellett - átcsoportosítást hajtson végre a XXI.
Egészségügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésű előirányzat cím 2.
Egészségügyi ágazati célelőirányzatok alcím 2. Egészségügyi ellátási és fejlesztési
feladatok jogcímcsoport előirányzatai terhére.
85. §
(1)	Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított
összege a 2008. évre havi 967 forint.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1)
bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2008-ra esedékes összegének megfizetését - a
média tv. 80. § (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség összege 60%-ának
kivételével - átvállalja.
(3)	A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra
-	az esedékes üzemben tartási díjat az APEH - mint a média tv. 82/A. § szerinti
megbízott - közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj
megfizetésére kötelezettektől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az
általa beszedett díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.
(4)	A (2) bekezdés szerinti átvállalás havi összegének alapja a 2002. évi elvi
díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és
9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-
ben térített díjátalány együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1)
bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft)
nagyságához viszonyított növekedése arányában.
(5)	A közszolgálati műsorszolgáltatóknál a műsorterjesztés és a digitális átállás
szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény végrehajtása során 2008-ban jelentkező
többletfeladatok kiadásaihoz az I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 3. Hozzájárulás a
digitális átállás feladatainak kiadásaihoz alcím előirányzata céltámogatást biztosít. A
céltámogatás felosztásáról, valamint a felhasználás és folyósítás feltételeiről az alapító
Országgyűlés - illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt.
(6)	A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)
pontja szerint felhasználható - céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1.
alcím) - elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható
módon - a Magyar Televízió Zrt. (a továbbiakban: MTV Zrt.) közszolgálati műsorai
tervének megvalósításához - ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és
kulturális műsorok súlyának növelését is -, a műsorterjesztés és a digitális átállás
szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény végrehajtása során jelentkező
többletfeladataihoz, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően
szükséges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis) bérleti díjának, valamint az
MTV Zrt. új telephelyre költözéséhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál.
A bérbeadó által a szerződés szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat
közvetlenül a bérbeadónak kell folyósítani az MTV Zrt. engedélyező nyilatkozata
alapján. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő
összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni
visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.
(7)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés
számára megfizetni.
86. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha
olyan európai uniós támogatás kerül 2008-ban felhasználásra, amelyet a fejezet
előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás
előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költségvetési
forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás -
a részben az Európai Unió vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott programok, projektek
előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő előirányzatot.
87.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
pótlólagosan szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó
központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással
biztosítsa, mely átcsoportosítás - a részben az Európai Unió vagy az EGT
Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által
finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével - nem érinthet
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
amennyiben az európai uniós forrásokból - vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus
és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által - finanszírozott programokhoz,
projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források folyósításával elmarad a pénzügyi
megállapodásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az
Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási
Mechanizmus által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a
szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem
elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az
átcsoportosítás - a részben az Európai Unió vagy az EGT Finanszírozási
Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott
programok, projektek előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-
módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(3)	A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés
alapján történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott forrás rendelkezésre állása után -
amennyiben szükséges - vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely
előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.
88.	§
A részben az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok, projektek
esetén tervezett céltartalék csak az adott program, projekt előre nem látható
kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra
nem fordítható.
89.	§
(1)	Az európai uniós támogatások azon - a központi költségvetés által korábban
megelőlegezett - részét, melyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés
formájában térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell
elszámolni.
(2)	Az európai uniós támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet, illetve 2008. január 1-jét megelőzően a XIX. EU Integráció
fejezet és EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - megelőlegezett
részét, melyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a XLII. A
központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.
90.	§
Az NSRK forrásaiból kell biztosítani azon programok, projektek finanszírozását,
melyek megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai alapján
történt kötelezettségvállalás, megfelelnek az NSRK céljainak, szabályainak, de
európai uniós forrásból történő finanszírozásukra a Nemzeti Fejlesztési Terv
keretében nem kerülhet sor.
91.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI.
Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2008. január 1-jétől 2008.
december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 30 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 90 millió forint;
c)	építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
d)	szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint;
e)	szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
(2)	A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2008.
január 1-jétől 2008. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 100 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.
(3)	A Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás
értékhatára 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 8 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 15 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.
92.	§
2009-2010. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett
támogatást.
93.	§
Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2008. évben 180 000
millió forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a következő
évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2008. évi kifizetési keretnek a
161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2008. év első
negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.
94.	§
(1)	Az Országgyűlés 2008. január 2-ai hatállyal lemond a Magyar Államot megillető,
a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által kezelt következő biztosítási kötvények
alapján fennálló követelésekről:
a)	az algériai Banque de l’ Agriculture et de Développement Rural, Algiers
adóssal szemben keletkezett, a 40884 számú biztosítási kötvény alapján fennálló,
118 369 amerikai dollár összegű állami követelésről [2007. augusztus 29-i MNB
devizaárfolyamon számítva 22,5 millió forint],
b)	a Török Állami Villamos Művekkel szemben keletkezett, a 40522 és
40695 számú biztosítási kötvények alapján fennálló, együttesen 2 442 322 amerikai
dollár összegű állami követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon
számítva 463,7 millió forint],
c)	a volt jugoszláv horvátországi pulai Uljanik hajógyárral szemben keletkezett, a
40888 számú biztosítási kötvény alapján fennálló, 964 555 amerikai dollár összegű
állami követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva
183,1	millió forint],
d)	a volt jugoszláv szerbiai Union Banka-val szemben keletkezett, a 70006 számú
biztosítási kötvény alapján fennálló, 119 288 amerikai dollár összegű állami
követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva 22,6 millió
forint],
e)	az egyiptomi Master Misr céggel szemben keletkezett, a 60012 és 60015 számú
biztosítási kötvények alapján fennálló, együttesen 508 725 amerikai dollár összegű
állami követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva
96,6 millió forint],
f)	a horvátországi Glumina Banka adóssal szemben keletkezett, a 70005 számú
biztosítási kötvény alapján fennálló, 1 035 481 euró összegű állami követelésről
[2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva 267,2 millió forint],
g)	az ukrán Slavonic Trade Company adóssal szemben keletkezett, a
400125 számú biztosítási kötvény alapján fennálló, 9000 euró összegű állami
követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva 2,3 millió
forint],
h)	a szerbiai Milteks d.o.o. adóssal szemben keletkezett, a 400175 számú
biztosítási kötvény alapján fennálló, 9155 euró összegű állami követelésről [2007.
augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva 2,4 millió forint],
i)	a szerbiai Tipografija d.o.o. Graficko Preduzece adóssal szemben keletkezett, a
400262 számú biztosítási kötvény alapján fennálló, 4167 euró összegű állami
követelésről [2007. augusztus 29-i MNB devizaárfolyamon számítva 1,1 millió
forint],
j) a volt jugoszláv köztársaság macedóniai Tikonfarm d.o.o. adóssal szemben
keletkezett, a 400262 számú biztosítási kötvény alapján fennálló, 4742 euró összegű
állami követelésről [2007. augusztus29-i MNB devizaárfolyamon számítva 1,2 millió
forint],
k) a szerbiai Yucom a.d. adóssal szemben keletkezett, a 400310 számú biztosítási
kötvény alapján fennálló, 23 040 euró összegű állami követelésről [2007. augusztus
29-i MNB devizaárfolyamon számítva 5,9 millió forint], (együttesen 1068,6 millió
forint).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti követelés-elengedés alapján elszámolt összeg a
devizaárfolyam változás következtében eltérhet az előirányzattól.
95.	§
Ahol jogszabály XIX. EU Integráció fejezetet, illetve EU Integráció fejezeti
kezelésű előirányzatot említ, ott 2008. január 1-jétől XIX. Uniós fejlesztések fejezetet
kell érteni.