﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3894. számú
törvényjavaslat
a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a
szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2007. szeptember
2
2007. évi ... törvény
a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a
borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosításáról
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása
1. §
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek)
megalakítását, szervezeti változását, megszűnését, önkormányzatuk szervezetét,
működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges
jogosítványaikat. ”
2.	§
A Htv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő, illetve
felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki.”
3.	§
A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szőlészeti és borászati termelő, illetve felvásárló tevékenység borvidéki
településen csak hegyközség tagjaként folytatható, nem borvidéki településeken pedig
csak akkor, ha a termelő, illetve a felvásárló eleget tett a külön jogszabály szerinti
nyilvántartásba vételi kötelezettségének.”
3
4.	§
A Htv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § E törvény alkalmazásában
a)	szőlészeti és borászati termelő (a továbbiakban: termelő): aki 1000 m2-nél
nagyobb területen szőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül
szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít,
b)	szőlészeti és borászati felvásárló (a továbbiakban: felvásárló): aki szőlőt,
mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából
vásárol.”
5.	§
A Htv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a borvidéki
településeken. A hegyközséget úgy kell megalakítani, hogy az annak működési
területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő
szőlőültetvények nagysága összesen legalább ötszáz hektár legyen, és ezek az
ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában legyenek. Hegyközség csak
ugyanazon borvidék települései részvételével alakítható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alól az illetékes hegyközségi tanács kérelemre
eltérést engedélyezhet, ha
a)	a hegyközség települései közötti távolság közúton több lenne, mint 30
kilométer, vagy
b)	az ötszáz hektárnál kisebb szőlőültetvénnyel alakítandó hegyközség hosszú
távú működőképessége megalapozott. Megalapozottnak tekinthető a hegyközség
hosszú távú működőképessége különösen akkor, ha a hegyközségnek a kérelem
benyújtását megelőző két évben köztartozása nem volt, és adatszolgáltatási
kötelezettségeinek eleget tett.
(3)	Nem engedélyezhető olyan hegyközség megalakítása, amelynek területén a
szőlőültetvény nagysága nem éri el a 300 hektárt.
(4)	A (2) bekezdés szerinti kérelmet a közgyűlés (alakuló közgyűlés) által
kijelölt személy nyújtja be az illetékes hegyközségi tanácshoz, amely a kérelmet
közigazgatási határozatban bírálja el.”
4
6. §
A Htv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Új hegyközség megalakítása céljából minden érdekelt (termelő,
önkéntes tag, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése, illetve a 26. § (1)
bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az
érdekelt nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), ültetvénye helyrajzi
számát, területének nagyságát és használatának jogcímét.
(2)	A jegyző összeállítja a bejelentkezettek nevét (cégnevét) és lakóhelyét
(székhelyét, telephelyét) tartalmazó jegyzéket, és amennyiben a bejelentkezett
érdekeltek tulajdonában, illetve használatában lévő szülőültetvények nagysága
megfelel az 5. §-ban meghatározottaknak, a jegyzéket harminc napra közzéteszi az
önkormányzat hirdetőtábláján. A hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az
alakuló közgyűlést előkészítő bizottság létrehozásának időpontjáról és helyéről.
(3)	Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot választanak, s ezt a
jegyzőnek bejelentik. A jegyző a bejelentkezettek adatait átadja az előkészítő
bizottságnak.”
7.	§
A Htv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az alapszabálynak tartalmaznia kell/
„a) a hegyközség elnevezését, székhelyét, valamint a hegyközséghez tartozó
települések nevét,”
8.	§
(1)	A Htv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak
kizárólagos hatáskörébe tartozzék/
„d) döntés egyesülés, szétválás, körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás),
valamint önkéntes tagságot vállalók felvételének kérdésében,”
(2)	A Htv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(4) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását
írhatja elő, ha a hegyközségi tagok száma, vagy a tagok lakóhelye, vagy más, az
alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzeteket,
valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell
megállapítani. A különböző helyre és időpontra is összehívható részközgyűléseket
azonos napirenddel kell megtartani.”
(3)	A Htv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyűlés döntését a részközgyűléseken leadott szavazatok
összesítésével a választmány állapítja meg. Az így meghozott határozatot a tagokkal -
az összesítést követő 15 napon belül - az alapszabályban meghatározott módon
közölni kell. A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.”
9.	§
A Htv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell
választani. A választmány jogkörét ebben az esetben az elnök, a hegybíró
(körhegybíró) és a közgyűlés által megbízott egy tag, vagy az elnök és két megbízott
tag együttesen gyakorolja.”
10.	§
A Htv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente
legalább két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülés bármikor összehívható. A
választmány tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.”
11.	§
(1)	A Htv. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A hegybíró/
„f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások és az
újratelepítési jogok nyilvántartását, és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben
nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,”
6
(2)	A Htv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A hegybíró/
„h) az engedély nélkül telepített, illetve kivágott szőlőültetvényekről értesíti a
növénytermesztési hatóságot.”
(3)	A Htv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hegybíró minden választmányi ülésen, illetve a 15. § (2) bekezdésében
említett esetben minden közgyűlésen beszámol a tevékenységéről.”
(4)	A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány, illetve ennek hiányában a
közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki
legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a
közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a
hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb
egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a
hegybíró munkaviszonya megszűnik.”
(5)	A Htv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Egy személy legfeljebb 3 hegyközségnél (körhegybíróságnál) láthat el
hegybírói (körhegybírói) feladatot.”
12.	§
A Htv. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) A hegyközségek megállapodhatnak körhegybíróság alakításában,
különösen akkor, ha bevételük nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak. A
körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a
választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt. Körhegybíróságot legfeljebb
három hegyközség alakíthat.
(2)	A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeiről az érdekelt
hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban rendelkezni kell a
körhegybíróság székhelyéről, a körhegybíró választásáról, feladatellátásának rendjéről,
ennek szervezeti feltételeiről, valamint a fenntartás költségeihez való hozzájárulásról.
A megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint a
mezőgazdasági igazgatási szervnek.
7
(3)	A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni - az érintett
hegyközségek eltérő megállapodásának hiányában - a naptári év első napjával lehet. A
kiválási vagy csatlakozási szándékról az érintett hegyközségeket legalább három
hónappal korábban értesíteni kell.
(4)	A körhegybírót - pályázat alapján - az érdekelt hegyközségek közgyűlései
külön-külön megválasztják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok
többsége szükséges.
(5)	A körhegybíró valamennyi érintett hegyközség választmányának tagja,
amelyek ülésein, illetve a 15. § (2) bekezdésében említett esetben a közgyűléseken
tevékenységéről beszámol.”
13. §
A Htv. 22. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„A hegyközség szervezeti változása és megszűnése
22. § (1) A hegyközség megszűnik
a)	összeolvadással, illetve beolvadással (a továbbiakban együtt: egyesülés),
b)	több hegyközségre történő szétválással,
c)	a bíróság által történő feloszlatással,
d)	a település borvidéki besorolásának törlésével, amennyiben a hegyközség
csak az adott településen működik.
(2)	Összeolvadás esetén az egyesülő hegyközségek megszűnnek, és vagyonuk,
valamint közigazgatási jogosítványaik a létrejövő új hegyközségre mint jogutódra
szállnak át.
(3)	Beolvadás esetében a beolvadó hegyközség megszűnik, és annak vagyona,
valamint közigazgatási jogosítványai az átvevő hegyközségre mint jogutódra szállnak
át, amelynek elnevezése és székhelye változatlan marad. Beolvadásra kerülhet sor
akkor, ha a befogadó hegyközség taglétszáma és szőlőültetvényének területe nagyobb
a beolvadni szándékozó hegyközségénél. Ez utóbbi feltételt nem kell figyelembe venni
az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetekben.
(4)	A hegyközségek kötelesek összeolvadni, ha egyesülnek azok a települések,
amelyek területén a hegyközségek működnek.
(5)	A hegyközség köteles egyesülni a szomszédos hegyközséggel, ha területén a
hegyközség alakításának feltételei utóbb megszűnnek.
8
(6)	Kötelező a beolvadás akkor, ha egy borvidéki település más településtől
olyan területrészt vesz át, amelyen hegyközség működik.
(7)	Az egyesülésben érintett hegyközségek közgyűlései az egyesülésről külön-
külön, a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával határoznak. A döntést
követően az érintett hegyközségek egyesülési szerződést kötnek, amelyben
megállapodnak az egyesülő hegyközségek birtokában lévő okiratok és adatok
átadásáról, valamint vagyonuk rendezéséről.”
14.	§
A Htv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha a szétválással
létrejövő hegyközségek megfelelnek az 5. §-ban foglaltaknak. A szétválásról hozott
közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról.
(2)	A szétváló hegyközség jogai és kötelezettségei a szétválásról hozott
közgyűlési határozat szerint, ennek hiányában a vagyonmegosztás arányában a
szétválással létrejövő jogutód hegyközségekre szállnak át.
(3)	A hegyközségek szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelezettségeit.”
15.	§
A Htv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az összeolvadással létrejött hegyközség, illetve a szétválással
létrejött hegyközségek alakuló közgyűlést tartanak, amelyre a 7-9. § rendelkezéseit a
(2)	és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az érintett hegyközségi tagokból alakult páratlan számú, de legalább 3 fős
előkészítő bizottság összehívja az alakuló közgyűlést, és gondoskodik az alapszabály
tervezetének elkészítéséről is.
(3)	Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a
jelen van. Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, az eredménytelen közgyűlést
követő tizenöt napon belül új alakuló közgyűlést kell összehívni, amely
határozatképes, ha azon legalább tíz tag megjelent.”
9
16. §
A Htv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől)
függetlenül -
a)	az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi,
valamint
b)	az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén
szőlőt, mustot, bort vásárol.
(2)	A termelő, illetve a felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek
területén termel, illetve területéről felvásárol.
(3)	Hegyközségi tagságot vállalhat minden olyan személy, aki a hegyközség
működési területén 1000 m2-nél nem nagyobb területen szőlőt művel (a továbbiakban:
önkéntes tag).”
17.	§
A Htv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló hegyközségi
tagsági viszonya, illetve a nem borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló
nyilvántartásba vételi kötelezettsége annak a hónapnak az első napjával keletkezik,
amelyben a tevékenységét megkezdi.
(2)	A nem borvidéki településen termelő, illetve felvásárló személy köteles
bejelenteni a hegyközségnek a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét),
adóazonosító jelét vagy adószámát, és a külön jogszabály szerinti egyéb adatokat,
valamint ezen adatok változását a változást követő 15 napon belül.
(3)	Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya -
amennyiben még nem tagja a hegyközségnek - a telepítési engedély jogerőre
emelkedésével jön létre.
(4)	A hegyközségi tag, illetve a nem borvidéki településen termelő, illetve
felvásárló köteles a hegybírónak bejelenteni, hogy a termelő, illetve a felvásárló
tevékenységével felhagyott, vagy a termelő a szőlőültetvény használatát másnak
engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony megszüntetéséről,
illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a
termelőnek, illetve a felvásárlónak nincs járuléktartozása, illetve adatszolgáltatási
kötelezettségének eleget tett.
10
(5)	A termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a
szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve -
amennyiben a termelő a tulajdonos volt - az új használó nevének és címének
feltüntetésével.
(6)	Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A
tagsági jogviszony ebben az esetben a bejelentés napjával szűnik meg.”
18.	§
A Htv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt
az érdekeltnek - a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének,
telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának megjelölésével - a
névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegyközségnél be kell jelentenie. A
hegyközség bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy
megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
(2)	A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai
változását 15 napon belül bejelenteni a hegyközségnek.”
19.	§
A Htv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget - a hegybíró kivételével - csak
egy hegyközségben viselhet.”
20.	§
A Htv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Származási bizonyítványt kizárólag a 3. § (2) bekezdése szerinti
termelők, illetve felvásárlók kaphatnak abban az esetben, ha eleget tettek a
hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási
kötelezettségüknek.
(2)	A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre
elővásárlási, valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen
jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal
rendelkezett.”
11
21. §
A Htv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak.
Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot
nem kell létrehozni, illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi
feladatokat a hegyközség, a titkári feladatokat pedig a hegybíró látja el.”
22. §
A Htv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai
közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős
tisztségviselő a titkár, akit a hegyközségi tanács pályázat alapján nevez ki. A titkár
személyére egyebekben a 17. § (4)-(6) bekezdésében a hegybíróra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.”
23.	§
(1)	A Htv. 38. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A hegyközség/
„d) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben feltüntetett
közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző
szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat;”
(2)	A Htv. 38. §-ának g)- j) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/A hegyközség/
„g) védi a hegyközség termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok
tevékenységét segítő, közérdekű információkról;
h)	eljár a származásvédelmet sértő esetekben;
i)	ellenőrzi - szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel - tagjainál a hegyközség
feladatkörét érintő jogszabályok és a rendtartási előírások betartását, és az
ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít;
j) rendezvényeket, borversenyeket szervez.”
12
24.	§
(1)	A Htv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág
megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges.”
(2)	A Htv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a
tulajdonosok képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a
külterületen lévő zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál
figyelembe vehető földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a
vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni.”
25.	§
A Htv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy
jogszabályban meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a
jogszabályban meghatározott határidőig kérelmezi, az okiratokat csak 5000-500 000
forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésével kaphatja meg. A hegybíró a bírság
kiszabása során figyelembe veszi a késedelem időtartamát, az ügyfél késedelembe
esésének gyakoriságát, továbbá származási bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt
szőlő, illetve bor értékét.
(2)	A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A beszedett
bírság a hegyközséget illeti meg.”
26.	§
A Htv. 47. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
/A nemzeti tanács/
„i) elbírálja a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen
benyújtott fellebbezést a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben.”
13
27.	§
(1)	A Htv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Htv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban kell
meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Ket. 42-43. §) miatt
vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik
személy kijelölésére vonatkozó szabályokat.”
28.	§
(1)	A Htv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyközségi járulékminimum következő évre érvényes mértékét az adott
borvidékre vonatkozóan a hegyközségi tanács állapítja meg minden év december 15.
napjáig.”
(2)	A Htv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik.
„(3) A hegyközségi járulékot minden év január 31. napjáig a közgyűlés
határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a
határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot
termelő esetén termőültetvényeinek területe és a szőlő- vagy bortermés mennyisége,
illetve szőlőterületének aranykorona értéke alapján, az önkéntes tag esetén a termés
mennyisége, felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján
kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb, mint a hegyközségi tanács által
megállapított j árulékminimum. ”
29. §
A Htv. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 57. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti esetekben a hegyközség
feladatait - a felfüggesztés időtartama alatt, illetve az új hegyközség megalakulásáig -
az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt más hegyközség látja el.”
14
30. §
A Htv. 65. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy/
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi
szervezetek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét
és megfizetésének rendjét rendeletben állapítsa meg.”
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
31.	§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során
megállapítja, hogy a szőlőültetvényt engedély nélkül telepítették, tájékoztatja a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa észlelt jogsértésről. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítőt, hogy - a 7.
§ (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a fennmaradási
engedély iránti kérelmét a szőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából.
(2)	Amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel meg a
jogszabályi előírásoknak, a telepítő a fennmaradási engedély iránti kérelemben
vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi,
hogy a telepítő azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles
elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a
növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt
ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott egy éves határidő a telepítő kérelmére hat
hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
a)	a telepítő hosszú távú munkaképtelensége;
b)	az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben
ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt
előrelátható;
15
c)	az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási
körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár,
fagykár.
(4)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
fennmaradási engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a
szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) fennmaradásának - a külön jogszabályi
rendelkezések figyelembevételével - akadálya nincs, úgy az ültetvény telepítését
utólagosan engedélyezi.
(5)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. §
alapján benyújtott telepítési engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni
ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítés már megvalósult, úgy a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési támogatási szerv - amennyiben a kérelem a külön jogszabályban
előírt követelményeknek megfelel - a kérelmet jóváhagyja.
(6)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az
engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított
szőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi
követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély
nélkül telepített szőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási
kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, amellyel összefüggő valamennyi
költséget a telepítő köteles megtéríteni.
(7)	Az engedély nélkül telepített ültetvényről származó szőlőre származási
bizonyítvány nem adható.”
32.	§
A Btv. 43. §-a a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során
megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, erről tájékoztatja a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végző személyt, hogy - a 7. § (2)
bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a kivágási engedély iránti
kérelmét a kivágás utólagos engedélyezése céljából.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az
eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivágás a külön jogszabályban előírt
követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.
(3)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. §
alapján benyújtott kivágási engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni
16
ellenőrzése során megállapítja, hogy a kivágás már megvalósult - amennyiben a
kérelem a külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelel -, a kérelmet
jóváhagyja.
(4)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kivágás
engedélyezéséhez kapcsolódó eljárása során a kérelemnek nem vagy csak részben ad
helyt, úgy - a nem engedélyezett művelet vonatkozásában - határozatban kötelezi a
kivágást végző személyt a művelési ág szerinti állapot helyreállítására.”
33.	§
A Btv. 43. §-a a következő 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során
megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően
telepítették, úgy a telepítőt megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy - a 7. § (2)
bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - kezdeményezze a telepítési engedély
módosítását, amennyiben az az ültetvény telepítésének engedélyezésében hozott
döntést érdemben nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg a telepítő
részére több jogot.
(2)	Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja,
hogy a telepítést - a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően - a termőhelyre nem
engedélyezett szőlőfajtával, vagy a termőhelyen fel nem használható
szaporítóanyaggal végezték, illetőleg az (1) bekezdés sem alkalmazható, a
növénytermesztési hatóság kezdeményezi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnél a szőlőültetvény kivágásának elrendelését.
(3)	Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, és
az ezzel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni.”
34.	§
A Btv. 43. §-a a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § (1) Azt a személyt, aki szőlőültetvényt engedély nélkül vagy
engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban:
mulasztó), a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500 000 forintig
terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
(2)	Amennyiben az engedély nélküli telepítést, kivágást, illetve az engedélytől
eltérő telepítést (a továbbiakban együtt: engedély nélküli művelet) végző személy a 43.
§ (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében
17
foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, úgy a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztót 500 000 forintig
terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet
vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi. Amennyiben az
engedély nélküli telepítést művelés alól kivettként nyilvántartott belterületi
földrészleten végezték, úgy a művelési ág szerinti állapot helyreállítására történő
kötelezés kivágási kötelezettséget jelent.
(3)	A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély
nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély
nélkül végzett műveletek gyakoriságát. A kiszabott mulasztási bírság hetven százaléka
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ellenőrzésekhez kapcsolódó
kiadásainak fedezetére felhasználandó - bevétele, harminc százaléka a központi
költségvetést illeti meg. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
35.	§
A Btv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy
területnagyságtól függetlenül szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve
értékesítésre bort készít, továbbá aki szőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás
vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (együttesen: adatszolgáltató),
köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről,
szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről nyilvántartást
vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi településeken
végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a külön
jogszabályban meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni.
(2)	Aki az adatszolgáltatást nem, vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a
termékére származási bizonyítványt nem kaphat, termékét nem értékesítheti, és
húszezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A hegybíró a bírság kiszabása
során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a mulasztás gyakoriságát. A
hegybíró bírságot kiszabó határozata ellen a hegyközségi tanácshoz lehet fellebbezni.
A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A beszedett bírság a
hegyközséget illeti meg.”
36.	§
(1)	A Btv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa/
18
„d) a termelési potenciálra (újratelepítési jog, új telepítési jog, valamint
telepítési jogtartalék) vonatkozó szabályokat, valamint a telepítés és kivágás
engedélyezésének, utólagos engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét;”
(2)	A Btv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő s) és t) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa/
„s) az egyes borvidéki régiók feladataira, szervezetére és működésére, valamint
a borvidék területén előállított borok eredetvédelmére vonatkozó szabályokat;
t) az egyes védett eredetű borok előállítására, jelölésére és minősítésére
vonatkozó szabályokat.”
Záró és átmeneti rendelkezések
37.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
15. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 25. §-a, 31-35. §-a, 36. §-ának (1) bekezdése és 39. §-a a
kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(3)	Az engedély nélkül telepített, illetve engedély nélkül kivágott
szőlőültetvények vonatkozásában e törvény 31-32. és 34-35. §-át a hatálybalépését
követően elkövetett jogsértések esetében kell alkalmazni. Az engedélytől eltérően
telepített szőlőültetvények vonatkozásában a 33. §-t és a 34. §-sal módosított Btv.
43/C. §-ának (2) és (3) bekezdését a 2004. január 1-jét követően elkövetett jogsértések
vonatkozásában is alkalmazni kell, míg a 43/C. § (1) bekezdését a § hatálybalépését
követően elkövetett jogsértések esetében kell alkalmazni.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Htv. 25. §-a, a 32.
§-ának (4)-(6) bekezdése, a 45. §-ának (1) bekezdése, az 55/A. §-a (2) bekezdésének
második mondata.
19
38.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell alakítani az 5. §-
ban meghatározott feltételeknek megfelelő hegyközségeket.
(2)	Ha a törvény hatálybalépésekor meglévő hegyközség nem felel meg a
hegyközség-alakítás feltételeinek, köteles a szomszédos hegyközséggel, illetve
hegyközségekkel egyesülni. Az egyesülési kötelezettség kiterjed azon hegyközségekre
is, amelyek egyébként megfelelnek a hegyközség-alakítás feltételeinek, abban az
esetben, ha egy másik hegyközség csak így tud eleget tenni az 5. § szerinti
feltételeknek. Ebben az esetben nem kell figyelembe venni a Htv. 22. §-ának (3)
bekezdésében foglalt korlátokat.
(3)	Ha a (2) bekezdés alapján egyesülésre köteles hegyközségek nem
kezdeményezik az egyesülést az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül, illetve
nem tudnak megállapodni az egyesülés feltételeiről, továbbá ha az egyesüléssel
létrejövő hegyközség nem felelne meg az 5. § szerinti követelményeknek, a
hegyközségi tanács hivatalból dönt az egyesülésről. A hegyközségi tanács eljárását az
(1)	bekezdésben meghatározott határidőt követő harminc napon belül indítja meg,
amelynek eredményeként fellebbezéssel meg nem támadható hatósági határozatot hoz.
(4)	A (2) bekezdés alapján egyesülésre köteles hegyközség vagy a hegyközségi
tanács az egyesülés helyett kezdeményezheti a nemzeti tanácson keresztül az
agrárpolitikáért felelős miniszternél az adott település borvidéki besorolásának
törlését. A kezdeményezésről a település polgármesterét értesíteni kell. Amennyiben a
település borvidéki besorolása törlésének kezdeményezője a hegyközségi tanács,
abban az esetben a település hegyközségi tagjait a kezdeményezésről értesíteni kell.
(5)	E törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül a hegyközségi tanács
jelentést készít a nemzeti tanács részére a borvidék hegyközségei megalakulásának
állásáról és a (3) bekezdés szerinti hatósági határozathozatal szükségességéről.
(6)	E törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül a hegyközségi tanács
jelentést készít a nemzeti tanács részére a borvidék hegyközségeinek megalakulásáról
és a (3) bekezdés szerint meghozott hatósági határozatokról.
39.	§
(1)	Az a személy (a továbbiakban: mulasztó), aki 1998. január 1. és a 31-32. §
hatálybalépése között engedély nélkül telepített, vagy vágott ki szőlőültetvényt (a
továbbiakban: engedély nélküli művelet), e § hatálybalépését követő százötven napon
belül - a Btv. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - köteles
az engedély nélküli művelet vonatkozásában a jogszabályi előírásoknak megfelelő
utólagos engedély iránti kérelmet benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervhez.
20
(2)	Az utólagos engedély iránti kérelem alapján lefolytatott eljárás költségei a
mulasztót terhelik.
(3)	Amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel meg a
jogszabályi előírásoknak, a mulasztó az utólagos engedély iránti kérelemben
vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi,
hogy a mulasztó azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül
köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a
növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt
ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervet.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott egy éves határidő a telepítő kérelmére hat
hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
a)	a telepítő hosszú távú munkaképtelensége;
b)	az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben
ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt
előrelátható;
c)	az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási
körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár,
fagykár.
(5)	Amennyiben a mulasztó az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségeknek határidőben eleget tett, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv az utólagos engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában
megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) fennmaradásának - a
külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - akadálya nincs, úgy az
ültetvény telepítését utólagosan engedélyezi.
(6)	Amennyiben a mulasztó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőben
nem teljesíti, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500 000 forintig
terjedő mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe
kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a
kérelmező által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát. A kiszabott
mulasztási bírság hetven százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv ellenőrzésekhez kapcsolódó kiadásainak fedezetére használandó fel, harminc
százaléka a központi költségvetést illeti meg. A mulasztási bírság adók módjára
behajtandó köztartozás.
(7)	Amennyiben a mulasztó határidőben nem tesz eleget az (1) bekezdés
szerinti kötelezettségének, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
az utólagos engedélyezési eljárása során megállapítja, hogy a szőlőültetvény
(átalakított szőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi
követelményeknek, úgy határozatban kötelezi a mulasztót a nem engedélyezett
21
művelettel érintett terület vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot
helyreállítására. Amennyiben a mulasztó a művelési ág szerinti állapot helyreállítási
kötelezettségének nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, amellyel összefüggő valamennyi költséget a
telepítő köteles megtéríteni. Amennyiben az engedély nélküli telepítést művelés alól
kivettként nyilvántartott belterületi földrészleten végezték, úgy a művelési ág szerinti
állapot helyreállítására történő kötelezés kivágási kötelezettséget jelent.
(8)	Az engedély nélkül telepített ültetvényről származó szőlőre származási
bizonyítvány nem adható.
40.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követő
a)	napon hatályát veszti az 1-24. és a 26-30. §, valamint a 36. § (2) bekezdése;
b)	47. napon hatályát veszti a 25., a 31-35. § és a 36. § (1) bekezdése.
(2)	E törvény 2013. december 31-én hatályát veszti.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hegyközségi szervezetek működését érintő gazdasági környezet
megváltozása, valamint a kormányzati kiadások csökkentése, ésszerű felhasználása
szükségessé tette a hegyközségi szervezetek törvényi szabályozásának felülvizsgálatát,
és a hegyközségek költséghatékonyabb működéséhez szükséges feltételek
megteremtését.
A módosítás célja, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető
hegyközségi szervezetek jöhessenek létre, az átalakult hegyközségek pedig a
korábbiaknál rugalmasabban szervezhessék meg működésük pénzügyi alapjait. A
hegyközségi szervezetek hatékonyabb és professzionálisabb működése iránt nemcsak a
különféle hatóságok részéről fogalmazódott meg az igény, hanem a termelők részéről
is, akik ügyeik intézésében a leggyakrabban találkoznak a hegyközség
tisztségviselőivel.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.)
megalkotásának legfontosabb célja az volt, hogy minél gyorsabban jöjjenek létre a
hegyközségi szervezetek, hogy az állami szerepvállalás mellett kapjanak szerepet a
gazdasági élet szereplőinek különböző önkormányzati alapon működő közösségei is,
mert számos feladatot ezek sokkal eredményesebben tudnak ellátni. A hegyközségi
szervezetek államtól átvett feladatai Magyarország Európai Unióhoz történt
csatlakozása óta még inkább hangsúlyosabbá váltak, amely jelenti egyrészről a szőlő-
bor ágazat adatszolgáltatással kapcsolatos feladatainak ellátását, illetve a közösségi
támogatások igénybevételéhez szükséges igazolások kiadását.
A módosítási javaslatokat három nagy csoportba lehet osztani. Az első
csoportba tartozó módosításokat az indokolja, hogy a törvényjavaslat 5. §-ában az
önálló hegyközség-alakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárra változik. A
nagyobb méretű hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek
teremteni az egyre összetettebb és felelősségteljesebb feladataik ellátására.
A hegyközség-alakítás feltételeinek megváltozása miatt szükséges rendezni a
jelenleg létező hegyközségek átalakulásának kérdéseit. Az új feltételeknek nem
megfelelő hegyközségi szervezeteknek a törvény hatálybalépését követően 60 napjuk
van arra, hogy átalakuljanak. Ez történhet egyesüléssel, azon belül beolvadással vagy
összeolvadással. A hegyközségnek emellett meghatározott feltételek teljesítésekor
lehetősége van arra, hogy a hegyközségi tanácsnál kezdeményezze az 500 hektárnál
kisebb területen történő működés engedélyezését, vagy a település borvidéki
besorolásának megszüntetését. Azokon a településeken pedig, ahol a törvényi
kötelezés ellenére sem alakul át a hegyközség, vagy az érintett hegyközségek nem
tudnak megállapodni az átalakulás feltételeiben, a borvidéki hegyközségi tanács
hivatalból dönt az egyesülésről.
A hegyközség-alapítás feltételeinek módosítása mellett szükséges a kötelező
tagság korábban 500 négyzetméteres határának 1000 négyzetméterre történő emelése
is. Az 500 négyzetméter a gyakorlatban túlzottan kis méretnek bizonyult, a hegybírók
az 500 négyzetméter nagyságú ültetvényt művelő termelők adatszolgáltatási
23
kötelezettségének elmulasztását csak irreálisan nagy költségráfordítás mellett voltak
képesek felderíteni. Emellett az 1000 négyzetméternél kisebb ültetvényt művelőktől
beszedett járulék nem eredményez akkora bevételt a hegyközség számára, mint ami az
ezzel kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézési költségek fedezetéhez szükséges. A
változtatás emellett a közösségi jogszabályokkal is összhangban van, mivel a borpiac
közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet előírja,
hogy minden olyan szőlőültetvényről adatot kell szolgáltatni, amely meghaladja az
1000 négyzetmétert.
Az átalakulás folyamatát szükséges folyamatosan nyomon követni, ezért a
hegyközségi tanácsok még az átalakulásra adott határidő elérkezte előtt jelentést
készítenek a nemzeti tanács részére az átalakulás folyamatáról és azokról az esetekről,
ahol megegyezés hiányában előreláthatóan a borvidéki tanács hatósági döntésének
meghozatalára van szükség.
A hegyközség vagy a hegyközségi tanács a szervezeti átalakulásról történő
döntés helyett választhatja a település borvidéki státuszának törlésére vonatkozó
javaslattételt is. Amennyiben a hegyközség kezdeményezi a borvidéki besorolásból
való törlést, az arról való döntés csak a közgyűlésen történhet meg, amelyre minden
tagot a közgyűlés napirendi pontjainak közlésével meg kell hívni. A település
polgármesterének értesítése azért lehet indokolt, mert több esetben is a gyakorlat azt
mutatja, hogy egy település borvidéki besorolásának kezdeményezője a polgármester
volt a helyi igények összefogójaként, közvetítőjeként.
A második csoportba a hegyközségek működőképességének javítását célzó
módosítások tartoznak. Új elem a hegyközségi járulékminimum, ami a hegyközségek
járulékbevételét tenné biztosabbá, tervezhetőbbé. A járulékminimum egy összeghatár,
amelynek mértékét a hegyközségi tanács állapítja meg a borvidék vonatkozásában. A
teljes körű tagi ellátáshoz (származási bizonyítvány, illetve egyéb hegybírói igazolások
kiadása, nyilvántartások vezetése) biztosított minimális összeghatár borvidékenként
eltérő mértékű, tekintettel az egyes borvidékek eltérő méretére, fejlettségére, tagi
összetételére. A járulékminimum egységesítése országos szinten nem, viszont
borvidékek szintjén már indokolt. Ha a Htv. 53. § (3) bekezdés szerint kiszámított
járulék mértéke nem éri el járulékminimum mértékét, akkor a hegyközségi tag a
járulékminimum összegét fizeti meg. Ez nem jelenti azt, hogy a járulék mellett egy
további járulékot kellene megfizetni a tagnak. A hegyközség köztestületi
önkormányzat jellegéből adódóan indokolt, hogy a borvidék szintjén működő
hegyközségi tanács döntsön a járulékminimum mértékéről. A hegyközségi tanács
ülésén a hegyközségek képviselői vannak jelen, akik a hegyközségi közgyűlés által
jóváhagyott mandátum alapján szavaznak, így a járulékminimum mértékének
megállapítása tekintetében teljesen biztosított a köztestületi autonómia.
A törvénymódosítással lehetővé válna, hogy a hegybíró jelenlegi jogszabályban
meghatározott határidőt követően is kiadhasson származási bizonyítványt, illetve
egyéb igazolást az ügyfél részére. A jelenlegi szabályozás szerint erre nincs
lehetősége. Több olyan esetről is tudomásunk van, hogy a bortermelő a származási
igazolás késedelmes megkérése miatt borát nem tudja forgalomba hozni, mivel
származási igazolás hiányában forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A
késedelmes igénylést indokolt késedelmi bírság megfizetéséhez kötni, hogy az ügyfél
továbbra is arra legyen ösztönözve, hogy származási bizonyítványt, igazolást a
24
jogszabályban megjelölt időpontig igényelje. Ez a lehetőség a feketegazdaság
visszaszorítását is szolgálja, mivel a származási bizonyítványt nem kapott termelő
többnyire illegálisan próbálja meg borát értékesíteni.
A törvényben szükséges szabályozni a hegybíró egyes hegyközségekben
vállalható megbízásainak számát. Jogszabályi korlátozás hiányában jelenleg egy
személy korlátlan számú hegybírói megbízást vállalhat egymástól függetlenül,
melynek eredménye az lehet, hogy a hegybíró „túlvállalása” akadályozhatja a tagok
ügyeinek elintézését, és feladatainak megfelelő ellátását. Ezért szükséges a törvényben
kimondani, hogy egy személy legfeljebb három hegyközségnél tölthet be hegybírói
tisztséget.
A harmadik csoportba tartozó módosításokkal a Htv. szövegének pontosítására
teszünk javaslatot, amelyek részben a hegyközségi szervezetek működésének
tapasztalatai alapján váltak szükségessé, részben a törvény fogalom-
meghatározásainak változásából erednek. Ennek keretében módosul a Htv. 30. §-ának
(2)	bekezdése, aminek pontosítására az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
általános helyettese egy 2004. novemberében készült jelentésében hívta fel a
figyelmet. A pontosító jellegű módosítás lényege, hogy a bekezdés szövegébe a
„földrészlet” kifejezés helyett a „termőföld” szó kerül be.
Pontosításra kerül továbbá a hegyközségi tagsági státusz. A módosítás
egyértelműen kimondja, hogy csak borvidéken alakítható hegyközség, a hegyközség
tagjai tehát azok a termelők, akik borvidéken folytatnak szőlészeti és borászati
árutermelő, illetve felvásárló tevékenységet. Borvidéken kívüli szőlészeti és borászati
árutermelő, illetve felvásárló nem tagja a hegyközségnek, azonban ilyen tevékenységet
csak akkor folytathat, ha eleget tesz a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről
és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek
meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendeletben foglalt kötelezettségeinek.
A kötelező tagságon kívül lehetőség van önkéntesen tagság vállalására.
Megszűnik a felvásárló kötelező tagságának feltételét jelentő mennyiségi limit,
mivel a felvásárlási tevékenység minimálisan felvásárolt mennyiséghez való kötése a
gyakorlatban szükségtelennek, a mennyiségi határ pedig indokolatlannak bizonyult. A
felvásárlási tevékenység mennyiségtől független nyomon követését a borhamisítási
törekvések visszaszorítása is indokolja.
A kötelező hegyközségi tagság szőlőterület-nagysághoz kötődő feltételének
megváltozásával, illetve az önkéntes tag fogalmának bevezetésével szükséges törölni a
Htv. szövegéből a házikerti szőlőbirtokos fogalmát. A módosítás szerint önkéntes
taggá az válhat, aki borvidéki településen kevesebb mint 1000 négyzetméter szőlőt
művel és termését nem hozza forgalomba. A szőlőtermesztésről és a
borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) hasonló
tartalommal használja a házikerti szőlő fogalmat, azonban eltérő célból. A Btv. szerint
az 500 négyzetméter feletti ültetvények telepítése és kivágása engedélyköteles, vagyis
csupán az engedélyezés szempontjából van jelentősége az 500 négyzetméteres
határnak, és így a házikerti szőlő fogalom használatának. A Htv. ettől eltérően a
hegyközségi tagsági jogviszonnyal összefüggésben használta korábban a házikerti
szőlőbirtokos fogalmát, ezért az egységes fogalomhasználat fenntartása nem indokolt
Szükséges azonban előírni a borvidéki településen a kötelező hegyközségi
tagságot, illetve a nem borvidéki településen a nyilvántartásba vételi kötelezettséget
25
azon szőlészeti és borászati termelő számára is, aki 1000 négyzetméternél kisebb
szőlőterületen gazdálkodik, de szőlőtermését értékesíti, vagy értékesítésre készít bort.
Az 1000 négyzetméter alatti szőlőterület termése jelentős bormennyiséget képviselhet,
ezért a hegyközségi kontroll, illetve az ennek keretében történő szabályozás és
ellenőrzés szükséges.
A hegyközségi törvény módosításával egyidejűleg módosul a Btv. is. A Btv. 7.
§-a értelmében árutermő szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet. A
Bortörvény 43. §-a rendelkezik az engedélytől eltérő telepítések szankcionálásáról, de
nem rendelkezik az engedély nélkül telepített ültetvények helyzetéről. A módosítás
megteremtené az engedély nélkül telepített, illetve kivágott ültetvények utólagos
engedélyezésének lehetőséget, illetve azt, hogy a jogellenes cselekmények elkövetőitől
mulasztási bírságot szedjen a hatóság.
A módosítás során szét kell választani a törvény hatálybalépését megelőzően,
illetve az azt követően engedély nélkül telepített, illetve kivágott ültetvények utólagos
legalizálására vonatkozó szabályokat, és az előbbieket az átmeneti rendelkezésekben
kell elhelyezni. A törvény hatálybalépését követően elkövetett engedély nélküli
műveletek vonatkozásában eltérő az eljárásrend attól függően, hogy engedély nélküli
telepítés, avagy engedély nélküli kivágás történt, illetve a már meglévő engedélytől
eltérő telepítések vonatkozásában is lehetőséget ad a javaslat az engedély utólagos
módosítására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás többi részével összefüggésben a Htv. tárgyát szükséges kiterjeszteni a
hegyközségi szervezetek szervezeti változására, vagyis egyesülésére és szétválására,
valamint megszűnésére vonatkozóan is.
A 2. §-hoz
A Htv. fogalommeghatározásaiból kikerül a házikertiszőlő-birtokos definíciója (lásd a
4.	§ indokolása), ezért a fogalom a 2. §-ból is elhagyásra kerül.
A 3. §-hoz
A módosítási javaslat a hegyközségi tagsági viszonyt rendezi. A borvidéki településen
tevékenykedők számára a hegyközségi tagsággal kapcsolatos előírások változatlanul
hagyásával a nem borvidéki településen tevékenykedők viszonya pontosításra kerül. A
hegyközségi tagságot megkövetelni ugyanis csak a borvidéki településen szőlészeti és
borászati termelő, illetve felvásárló tevékenységet folytathatóktól indokolt. A nem
borvidéki településeken ilyen tevékenységet folytató termelők, illetve felvásárlók nem
26
tagjai a hegyközségnek, nem fizetnek járulékot, és nem is vesznek részt a közgyűlésen,
azonban kötelesek eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi
kötelezettségüknek a tevékenység megkezdése érdekében, mivel velük szemben a
hegybírónak közigazgatási jogosítványai vannak. A külön jogszabály a szőlészeti és
borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a
közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI.
3.) FVM rendelet.
A 4. §-hoz
A Htv. személyi hatályának változásával az erre vonatkozó értelmező rendelkezéseket
is szükséges módosítani. A hegyközség-alapítás feltételeinek módosítása mellett
szükséges a kötelező tagság korábban 500 négyzetméteres határának 1000
négyzetméterre emelése is. Az 500 négyzetméter a gyakorlatban túlzottan kis
méretnek bizonyult, a hegybírók az 500 négyzetméter nagyságú ültetvényt művelő
termelők bejelentési kötelezettségének elmulasztását csak irreálisan nagy
költségráfordítás mellett voltak képesek felderíteni. Emellett a járulékbevétel nem
eredményez akkora bevételt az 1000 négyzetméternél kisebb ültetvényt művelőknél,
mint az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézési költségek. A változtatás
emellett a közösségi jogszabályokkal is összhangban van, mivel a borpiac közös
szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet előírja, hogy
minden olyan szőlőültetvényről adatot kell szolgáltatni, amely meghaladja az 1000
négyzetmétert.
Szükséges azonban előírni a borvidéki településen a kötelező hegyközségi tagságot,
illetve a nem borvidéki településen a nyilvántartásba vételi kötelezettséget azon
szőlészeti és borászati termelő számára is, aki 1000 négyzetméternél kisebb
szőlőterületen gazdálkodik, de szőlőtermését értékesíti, vagy értékesítésre készít bort.
Az 1000 négyzetméter alatti szőlőterület termése jelentős bormennyiséget képviselhet,
ezért a hegyközségi kontroll, illetve az ennek keretében történő szabályozás és
ellenőrzés szükséges. A kötelező hegyközségi tagság szőlőterület-nagysághoz kötődő
feltételének megváltozásával, illetve az önkéntes tag fogalmának bevezetésével
szükséges törölni a Htv. szövegéből a házikerti szőlőbirtokos fogalmát.
Az 5. §-hoz
Az önálló hegyközség-alakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárra változik.
A nagyobb méretű hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek
teremteni az egyre összetettebb és felelősségteljesebb feladataik ellátására. A
hegyközségnek emellett meghatározott feltételek teljesítésekor lehetősége van arra,
hogy a hegyközségi tanácsnál kezdeményezze az 500 hektárnál kisebb területen
történő működés engedélyezését.
27
A 6. §-hoz
A Htv. 6. §-a tulajdonképpen az 1994-ben megalkotott törvényhez átmeneti
rendelkezést állapít meg, mivel úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépését
követő hatvan napon belüli időszakra vonatkozóan állapított meg szabályokat A
módosítás pontosítja ezért a hegyközség megalakítása céljából szükséges teendőket.
A 7. §-hoz
A hegyközség-alakítás megváltozott feltételei következtében a hegyközségek többsége
több település szőlőterületét is magába foglalja, ezért szükséges kiegészíteni a
hegyközséget alkotó települések nevével az alapszabályt.
A 8. §-hoz
A hegyközség legfőbb döntéshozó szervét szükséges felhatalmazni az önkéntes
hegyközségi tagságot vállalók felvételéről, mivel azok tagsága befolyással van a
hegyközségi működésre. A hegyközség-alakítás megváltozott feltételei következtében
megszűnik az egy település egy hegyközség főszabály, ezért feleslegessé válik a
közgyűlésnek a más települések hegyközségéből településrész átcsatolása miatt kiváló
hegyközségi tagok kérdésében való döntési jogköre.
Tekintettel arra, hogy a nagyobb méretű hegyközségek létrejöttével a részközgyűlések
jelentősége megnőhet, szükséges a közgyűlésnek részközgyűlések formájában történő
megtartására vonatkozó szabályozást részletezni.
A 9. §-hoz
A harminc főt meg nem haladó taglétszámú hegyközségek esetében a hegybíró
szerepét indokolt megnövelni, emellett a hegyközségek működésének jelenlegi
gyakorlatához való igazodás érdekében elhagyásra kerül az alelnöki tisztség, ugyanis a
hegyközségek alapszabályai ilyen tisztséget nem határoznak meg.
A 10. §-hoz
Nem életszerű a választmány legalább kéthavonta történő ülésezésének
megkövetelése, ezért a szabályozás a gyakorlatot követve rugalmasabban rendezi a
választmány ülésezésének gyakoriságát.
28
A 11. és 19. §-hoz
A módosítás pontosítja a hegybíró feladatait. Az ültetvénykataszter - a szőlőtermelési
potenciál szigorú kontrollja esetén - az alapja Magyarország Európai Unió felé történő
adatszolgáltatásának, a támogatások elbírálásának, ezért az adatbázis megbízhatósága
igen fontos.
A módosítás következtében a hegybíró tisztség betöltésének előfeltételévé válik a
legalább középfokú szakirányú végzettség megléte. A Htv. hatálybalépésétől eltelt
több mint 10 év alatt a hegybíró feladatai egyre összetettebbé váltak, munkájának
szakszerű végzéséhez indokolt a képzettség előírása.
A körhegybíró abban különbözik a több hegyközségnél egyidejűleg alkalmazott
hegybírótól, hogy alkalmazását az alkalmazó hegyközségek közösen végzik,
egymással megegyezve. A több hegyközségnél egyidejűleg alkalmazott hegybíró
esetében az érintett hegyközségek között semmiféle megállapodás nincs, a hegybíró az
egyes hegyközségekben a többitől függetlenül látja el tevékenységét, más
hegyközségnél végzett tevékenységéről beszámolási kötelezettség nem terheli. Ezért
szükséges annak törvényi rögzítése, hogy a hegybíró legfeljebb 3 hegyközségnél
vállalhat tisztséget. Jelenleg egy személy korlátlan számú hegybírói megbízást
vállalhat egymástól függetlenül, melynek eredménye az lehet, hogy a hegybíró
„túlvállalása” akadályozhatja a tagok ügyeinek elintézését, és feladatainak megfelelő
ellátását.
A 12. §-hoz
A Htv. 17/A. §-ának módosítása nagyobb rugalmasságot ad a hegyközségek számára a
körhegybírósághoz való csatlakozáshoz és az abból való kilépéshez azzal, hogy az
érdekeltek a Htv. általános szabályaitól eltérően is megállapodhatnak a csatlakozás és
a kiválás időpontját illetően. Mivel a hegybírót pályázat alapján választják, ezért
indokolt, hogy a körhegybírót is pályázat alapján az érdekelt hegyközségek
közgyűléseinek mindegyike válassza meg.
A 13. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a hegyközségi szervezetek milyen módon
szűnhetnek meg, vagy egyesülhetnek, amelyek együttesen a hegyközségek szervezeti
változását jelentik. Egyesülésre összeolvadással és beolvadással kerülhet sor. A
hegyközségek egyesülését érintően szükséges rendezni az egyesülésben részt vevő
hegyközségek vagyonának és közigazgatási jogosítványaik kérdését.
29
A 14. §-hoz
A hegyközségi szervezetek szétválhatnak, amennyiben a szétválással létrejövő
hegyközségek eleget tesznek a hegközség-alakítási feltételeknek. A módosítás a
szétváló hegyközségekre vonatkozó vagyonmegosztási szabályokat, illetve a jogok és
kötelezettségek kérdését is rendezi.
A 15. §-hoz
Az összeolvadással, illetve szétválással létrejött új hegyközségek alakuló közgyűlésére
az általános szabályok alkalmazandók. Kivételt képez ez alól az előkészítő bizottságra
és a határozatképességre vonatkozó szabályozás, ahol az általánosnál egyszerűbb
szabályok előírása indokolt.
A 16. §-hoz
A tagságra vonatkozó szabályok módosítása szükséges a kötelező hegyközségi tagság
feltételeinek, illetve a Htv. fogalomhasználatának megváltozása miatt. Megszűnik a
felvásárló kötelező tagságának feltételét jelentő mennyiségi limit, mivel a felvásárlási
tevékenység minimálisan felvásárolt mennyiséghez való kötése a gyakorlatban
szükségtelennek, a mennyiségi határ pedig indokolatlannak bizonyult. A felvásárlási
tevékenység mennyiségtől független nyomon követését a borhamisítási törekvések
visszaszorítása is indokolja.
A 17. §-hoz
A módosítás részletezi a borvidéken, illetve az azon kívüli településen tevékenykedő
termelők és felvásárlók hegyközségi jogviszonyának keletkezését, illetve megszűnését.
A gyakorlatban problémát okoz, hogy a hegybíró nem ismeri az ültetvény
tulajdonosát, ha az ültetvényt bérlő műveli. Ha a bérlő az ültetvény művelését már
nem folytatja, a hegybírónak csak jelentős utánajárás eredményével sikerül a
tulajdonost megtalálni és jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésére felszólítani, ezért
a javaslat az ilyen esetekben bejelentési kötelezettséget ír elő a művelő részére.
A 18. §-hoz
A módosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően meghatározza a kezelendő személyes
adatok körét.
30
A 20. §-hoz
A jogértelmezési problémára és a módosítási szükségletre az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának általános helyettese egy 2004. novemberében készült
jelentésében hívta fel a figyelmet. A pontosító jellegű módosítás lényege, hogy a
termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénnyel összhangban a „földrészlet” kifejezés
helyett a „termőföld” szó kerül be a normaszövegbe.
A 21. és a 26. §-hoz
A hegyközség-alakítás feltételeinek megváltozása következtében előfordulhat, hogy a
kisebb borvidékeken csak egy hegyközség alakul. Indokolatlan ebben az esetben a
hegyközség és a hegyközségi tanács egymás emellett működése, ezért a javaslat a
hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközségre telepíti. Ebben az esetben a
hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a
nemzeti tanács bírálja el.
A 22. §-hoz
A titkár személyére indokolt kiterjeszteni a hegybíróra vonatkozó egyes
rendelkezéseket, így például a végzettségre, a közigazgatási alapvizsga letételére
vonatkozó követelményt. A titkár esetében is előfordulhat, hogy ugyanaz a személy
tölti be a tisztséget több hegyközségi tanácsban is, különösen borvidéki régiók
esetében, azonban indokolt ebben az esetben is a funkció betöltésének 3 hegyközségi
tanácsra való korlátozása.
A 23. §-hoz
A módosítás a gyakorlathoz igazodva pontosítja a hegyközség feladatait,
megkönnyítve ezzel a jogértelmezést.
A 24. §-hoz
A hegyközségnek vadászati jog kérésére való felhatalmazása szintén jogértelmezési
problémákat eredményezett, mivel az nincs összhangban a vad védelméről és a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
fogalomhasználatával. A gyakorlatban a képviseleti lehetőség a külterületen lévő
zártkerti ingatlannak a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe
vehető földterületnek minősítésére irányuló hatósági eljárás kezdeményezése
tekintetében indokolt.
31
A 25. §-hoz
A módosítással lehetővé válik, hogy a hegybíró a jogszabályban meghatározott
határidőt követően is kiadhasson származási bizonyítványt, igazolást az ügyfél részére.
A jelenlegi szabályozás szerint erre nincs lehetősége. Sajnos a bortermelő a származási
bizonyítvány késedelmes megkérése miatt borát nem tudja forgalomba hozni, mivel
származási igazolás hiányában forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A
származási bizonyítványt nem kapott termelők többsége illegálisan próbálja meg borát
értékesíteni, ezért indokolt - egyéb törvényi feltételek teljesülésekor - késedelmi
bírság megfizetése estén kiadni a származási bizonyítványt.
A 27. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvényi változás miatt a hatályos
törvényre való hivatkozás került be a normaszövegbe.
A 28. §-hoz
Új elem a hegyközségi járulékminimum, ami a hegyközségek járulékbevételét tenné
biztosabbá, tervezhetőbbé. A járulékminimum egy összeghatár, amelynek mértékét a
hegyközségi tanács állapítja meg a borvidék vonatkozásában. A teljes körű tagi
ellátáshoz (származási bizonyítvány, illetve egyéb hegybírói igazolások kiadása,
nyilvántartások vezetése) biztosított minimális összeghatár borvidékenként eltérő
mértékű, tekintettel az egyes borvidékek eltérő méretére, fejlettségére, tagi
összetételére. A járulékminimum egységesítése országos szinten nem, viszont
borvidékek szintjén már indokolt.
Ha a Htv. 53. § (3) bekezdése szerint kiszámított járulék mértéke nem éri el a
járulékminimum mértékét, akkor a hegyközségi tag a járulékminimum összegét fizeti
meg. Ez nem jelenti azt, hogy a járulék mellett egy további járulékot kellene
megfizetni a tagnak. A hegyközség köztestületi önkormányzat jellegéből adódóan
indokolt, hogy a borvidék szintjén működő hegyközségi tanács döntsön a
járulékminimum mértékéről. A hegyközségi tanács ülésén a hegyközségek képviselői
vannak jelen, akik a hegyközségi közgyűlés által jóváhagyott mandátum alapján
szavaznak, így a járulékminimum mértékének megállapítása tekintetében teljesen
biztosított a köztestületi autonómia.
A 29. §-hoz
A módosítás rendezi, hogy a jogszabályellenesen működő hegyközség működésének
felfüggesztése esetén hogyan történik a hegyközségi feladatok ellátása.
32
A 30. §-hoz
A módosítás jogtechnikai jellegű. A hatályos Htv. 55/A. §-ában megadott
felhatalmazás átkerül a 65. §-ba. Ezen felhatalmazás alapján született meg a
hegyközségi szervezetek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási
díjáról szóló 61/1998. (XII.17.) FVM rendelet.
A 31. §-hoz
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. §-a
értelmében árutermő szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet. A Btv.
rendelkezik az engedélytől eltérő telepítések szankcionálásáról, de nem rendelkezik az
engedély nélkül telepített ültetvények jogi helyzetéről. A 43. § módosítása az engedély
nélkül telepített szőlőültetvények utólagos engedélyezésére, illetve a jogellenes
cselekmény szankcionálására vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket. A telepítési
engedély nélkül telepített szőlőültetvények utólagos legalizálása esetén bírság
kiszabása indokolt annak érdekében, hogy az ügyfél érdekelt legyen a telepítési
engedély megkérésére a telepítés megkezdése előtt. Lehetőséget ad a javaslat arra,
hogy a telepítő az utólagos engedélyben egyidejűleg kezdeményezze az ültetvény
átalakításának engedélyezését, amennyiben az ültetvény nem felel meg a
jogszabályoknak. Ez a szabály a kisebb jellegű, és könnyebben helyrehozható
jogsértések esetében teszi lehetővé az utólagos legalizálást, és az ültetvény kivágását
jelentő legsúlyosabb szankció alkalmazását.
A 32. §-hoz
A javaslat megteremti az engedély nélkül kivágott ültetvények utólagos
engedélyezésének lehetőségét. Amennyiben a kivágás a külön jogszabályban előírt
követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi az illetékes hatóság,
ellenkező esetben elrendeli a művelési ág szerinti állapot helyreállítását.
A 33. §-hoz
A javaslat megadja a lehetőséget arra, hogy a telepítési engedélyben foglaltaktól
eltérően telepített szőlőültetvényt utólagosan legalizálja a telepítő úgy, hogy
kezdeményezi a telepítési engedély módosítását.
A jogalkotó nevesíti a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérő telepítés azon esetét,
amikor az ültetvényt a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával, vagy a
termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, amikor is nem
lehetséges az engedély utólagos módosítása, hanem az ültetvényt ki kell vágni.
33
A 34. §-hoz
A § a jogellenes cselekmények anyagi jogi szankcionálásáról rendelkezik, miszerint az
engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül kivágott
ültetvények vonatkozásában az ügyfél mulasztási bírsággal sújtandó.
Az anyagi jogi szankcionálás mellett a javaslat eljárási jellegű mulasztási bírság
kiszabását rendeli azon ügyfelek vonatkozásában, akiket az illetékes hatóság
felszólított az utólagos engedélyek benyújtására, és a jogellenes ültetvény-telepítés,
illetve -kivágás ilyen módon történő utólagos legalizálására, azonban ennek a
kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
A 35. §-hoz
A Btv. szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek körét összhangba kell hozni a
hegyközségi tagsági viszonyra, illetve a nem borvidéki településen tevékenykedők
esetében nyilvántartásba vételre kötelezettek körével. Nem indokolt ugyanis az
adatszolgáltatási kötelezettség fenntartása azon termelők vonatkozásában, akik 500
négyzetméter feletti, de 1000 négyzetmétert meg nem haladó területű szőlőt művelnek,
de szőlőtermésüket nem értékesítik, illetve értékesítés céljából bort nem készítenek.
A módosítás szerint a beszedett bírság a hegyközségi szervezetet illetné meg. Azzal,
hogy a bírság a hegyközségi szervezet bevétele, a hegybíró nagyobb ösztönzést kap
arra, hogy a bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségüket elmulasztókat
megkeresse és felszólítsa kötelezettségük teljesítésére. Ezzel az ágazatról kapott
adatok pontosságának javulása is remélhető.
A 36. §-hoz
A módosítás jogtechnikai jellegű, pontosítja, illetve kiegészíti az agrárpolitikáért
felelős miniszter részére a 2. §-ban már korábban megadott felhatalmazásokat.
A 37. §-hoz
A törvény hatálybalépésének napja a kihirdetését követő 15. nap, az állampolgárokra
hátrányos jogkövetkezményt előíró rendelkezések esetében pedig a kihirdetést követő
46. nap, összhangban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénnyel.
A 38. §-hoz
A § átmeneti rendelkezéseket állapít meg, mivel a törvény hatálybalépését követő 60
naphoz köti a megváltozott feltételeknek megfelelő hegyközségek megalakítását. A
34
hegyközségi feladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében szükséges
rendelkezni a hegyközségek kényszeregyesüléséről, amit a hegyközségi tanács
közigazgatási határozatban rendel el. A hegyközségnek arra is megvan a lehetősége,
hogy amennyiben nem kíván egyetlen hegyközséggel sem egyesülni, akkor
kezdeményezheti a borvidéki besorolásának törlését.
Az átalakulás folyamatát szükséges folyamatosan nyomon követni, ezért a
hegyközségi tanácsok még az átalakulásra adott határidő elérkezte előtt jelentést
készítenek a nemzeti tanács részére az átalakulás folyamatáról.
A 39. §-hoz
Az átmeneti rendelkezésekben szükséges szabályozni a törvény hatálybalépése előtt
engedély nélkül telepített, illetve kivágott ültetvények helyzetét, mivel a 31. §-ban
foglalt módosítás a visszamenőleges hatály tilalma miatt csak a törvény
hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre állapíthat meg szankciót. Az így
engedély nélkül végzett ültetvénytelepítés, illetve ültetvénykivágás utólagos
legalizálása érdekében minden ilyen cselekményt végző a törvény hatálybalépését
követő százötven napon belül köteles benyújtani utólag a telepítési, illetve a kivágási
engedély iránti kérelmét a hatósághoz. Amennyiben az ügyfél határidőben nem
teljesíti kötelezettségét, mulasztási bírsággal sújtandó.
Amennyiben a mulasztó ügyfél benyújtja az utólagos engedély iránti kérelmét, és az a
jogszabályi előírásoknak megfelel, az illetékes hatóság a kérelmet jóváhagyja,
ellenkező esetben elrendeli a művelési ág szerinti állapot visszaállítását. A javaslat arra
is lehetőséget ad, hogy amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel
meg a jogszabályi előírásoknak, a mulasztó az utólagos engedély iránti kérelemben
vállalja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja.
A 40. §-hoz
A § a törvényjavaslat módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseinek hatályon
kívül helyezéséről rendelkezik, mivel az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB
határozatának megfelelően azok önálló normatartalommal nem rendelkező
jogszabályként jogi hatásukat a hatálybalépésükkel váltják ki, és ezt követően
feleslegesen terhelik a jogrendszert. Az átmeneti szabályok egy későbbi időpontban
szintén hatályukat vesztik.