﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3895. számú
törvényjavaslat
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség
terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi
LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fodor Gábor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2007. szeptember
2007. évi.....törvény
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
1. §
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Vt . tv.) 2. §-ának (2) és
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek
érvényesülnek:
a)	a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó
védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni,
melyben - az ökológiai szempontokra is figyelemmel- az árvízvédelmi szempontok elsőrendű
érvényesülése mellett javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket;
b)	a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető, kis
valószínűséggel előforduló árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell;
c)	az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését
(vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló
árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az - az árvízvédelmi funkció
biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is - hasznosítható
legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével
kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes
élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó
tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell - megfelelő vízhozam esetén - az évenkénti,
rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét.
(3)	A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a
következőket kell megvalósítani:
a)	a Tisza-völgy nem kielégítő védelmi biztonságú árvízvédelmi műveinek előírás szerinti
kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás
elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és
földhasználat váltását;
b)	a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító árvízi
tározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;
2
c)	a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza
teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcs-vízszintjeinek 1,0 m-rel való
csökkentését;
d)	a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá
kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;
e)	az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a
kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználat váltással együtt.”
2.	§
A Vt. tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok,
tevékenységek a 2007. évtől beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe és a nemzeti
vidékfejlesztési tervbe. A VTT pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív
programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési
program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető
pénzeszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá
a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, melynek biztosításáról - a
központi költségvetésből - a kormány gondoskodik.”
3.	§
A Vt. tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3)
bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére
az árvízi tározóval érintett területeket - az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint
megállapított miniszteri rendelet alapján - az érintett települési önkormányzatoknak a külön
jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a
miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településrendezési
tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.”
4.	§
A Vt. tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A földrészlet vagy annak területi mértékben meghatározott része árvízi tározóba történő
sorolásáról a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság a hatósági eljárás során
határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a feljegyzés iránt a földrészlet
fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Amennyiben az árvízi tározó jogi jelleg nem
az egész földrészletet érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló
ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”
3
5. §
A Vt. tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árvízi tározó területéhez tartozó termőföld ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett
tulajdonosát - a rendelkezésre állással és a használat, illetve hasznosítás korlátozásával
összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként - tulajdoni illetőségének arányában
egyszeri térítés illeti meg. Ha az érintett földrészlet a magyar állam tulajdonában van, egyszeri
térítés kifizetésére nem kerül sor.”
6.	§
A Vt. tv. 9. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő termőföld - a védett és védelemre
tervezett természeti területek kivételével - a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül.
(5)	A beruházó nyilvántartást vezet az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekre,
valamint a földrészletek tulajdonosaira vonatkozóan. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés,
illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg
kifizetésének biztosítása.
(6)	Az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:
a)	a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen
lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és
területnagyságát,
b)	művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c)	minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.
(7)	A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott
összegek kifizetéséig tartja nyilván.
(8)	A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza:
a)	a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét,
születési helyét, évét, lakcímét,
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét,
cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.
(9)	Az ingatlanügyi hatóság - az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás
esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg - a (6) és (8) bekezdésben
meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.”
4
7.	§
A Vt. tv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A VTT létesítményeinek megvalósítására indított környezetvédelmi, vízjogi és építési
engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró
közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.”
8.	§
A Vt. tv. 19. § (2) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„((2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:)
a)	az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,
b)	a nyomvonal kijelölése,
c)	a környezeti hatástanulmány, örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,”
9. §
(1)	E törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7/A. § -a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról
szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami
kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű szolgáltatók kötelesek a vízügyi igazgatási és
hatósági feladatokat ellátó szervek által kért adatokat és információkat szolgáltatni, illetve
ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését a helyszínen biztosítani.”
b)	a Vgtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A vízügyi hatóság jogosult - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség
megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek
levezetésének biztosítása) érdekében - nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési
tilalmat elrendelni.”
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormány a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-
és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) árvízvédelmi
fejlesztéseinek megvalósításáról és a további feladatokról szóló 1003/2007.(I. 24.) Korm.
határozatában felvállalta a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtéséhez
szükséges fejlesztések 25 éven belüli megvalósítását.
A 2006. évi árvíz tapasztalatai, valamint a finanszírozási feltételek 2007-től való
megváltozása szükségessé teszi a 2004. évi LXVII. törvény módosítását. A Vásárhelyi-terv
program törvényi ütemezését is fel kell oldani és az új koncepció szerinti, teljes program
megvalósítását az EU pénzügyi ciklusaihoz kell igazítani.
A 2006-os árvíz levonulása ismételten igazolta, hogy a Tisza mentén rendkívüli árvizek
idején az árvízi biztonság megteremtése csak az árvízszintek csökkentésével érhető el, a
Vásárhelyi-terv koncepciója kialakítása során megvizsgált helyszíneken az árvízcsúcsok
tározó területekre történő kivezetésével. A vízkivezetés a tervezett helyszíneken pedig csak a
tározó töltések, beeresztő műtárgyak megvalósítását követően valósulhat meg.
A hullámtéri területeken tovább romlottak a lefolyási viszonyok, minek következtében az
árvízszintek folyamatosan emelkednek. Ennek fő oka a hullámtéri művelési szokások
megváltozása és a fenntartottság hiányosságai. A nagyvízi mederrendezési beavatkozások
vízszállító képességet növelő hatása folyamatos fenntartással lesz biztosítható, ezért a
Vásárhelyi-terv megvalósítására vonatkozó tervezésnek ki kell terjednie a megvalósítást
követő üzemeltetési, fenntartási feladatok meghatározására.
A tervezett fejlesztések eredményeként jelentősen növekszik az árvízi biztonság, javul a
térség versenyképessége, a foglalkoztatási és befektetés-vonzó szerepe. Ezzel egyidejűleg
jelentősen csökkennek az árvizek által okozott károk, illetve az ellenük való védekezés
költségei.
A megteremteni szándékozott Tisza-völgyi árvízi biztonság hosszú távú fenntartása érdekében
elengedhetetlenül szükséges az árvízlevezetésben érintett területek használatának,
hasznosíthatóságának szabályozása is. Ennek érdekében a jövőben fokozottabban szükséges
érvényt szerezni a meglévő jogszabályi előírásoknak.
Mindezek tükrében a Javaslat rögzíti azokat a műszaki alapelveket, melyeket mentén a
párhuzamosan futó programok összehangolhatóak.
Tekintettel arra, hogy az időközben bekövetkezett költségvetési megszorítások hatására
tervezett fejlesztések gyakorlatilag leálltak, megvalósítását célzó költségvetési források
egyértelmű rögzítése biztosítéka a program tervezett végrehajtásának, melyet szintén
tartalmaz a Javaslat.
Az árvízi tározók és járulékos létesítményei befolyásolják az érintett települések
területfelhasználását és településszerkezetét. Emiatt a települések rendezési terveit felül kell
vizsgálni és módosítani kell. Az ehhez szükséges támogatást a VTT végrehajtásához
rendelkezésre álló keret terhére kívánja a Javaslat meghatározni.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Tisza-völgy árvízvédelmi rendszere jelenlegi állapotában nem elégíti ki a térség
fejlesztéséhez szükséges biztonsági követelményeket.
A Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló tározók hatékony üzemeltetésének alapfeltétele a
jelenlegi árvízvédelmi rendszer létesítményeinek előírás szerinti, mértékadó állapotra történő
kiépítése. A Vásárhelyi-terv előkészítése időszakában e munkák fedezetéül a költségvetés
árvízvédelmi fejlesztésekre fordítható egyéb (nem a Vásárhelyi-terv) forrásait jelölték meg.
Az időközben bekövetkezett költségvetési megszorítások hatására ezek a fejlesztések
gyakorlatilag leálltak. A Tisza-völgy árvízi biztonságának egységes megvalósítása érdekében
-	melyet az árvízvédekezés tapasztalatai is megerősítenek - szükségessé és egyben
halaszthatatlanná vált a párhuzamosan futó programok összehangolása, a Vásárhelyi-terv
programjának kiegészítése a folyamatban lévő és a mértékadó állapotra történő kiépítés
érdekében tervezett árvízvédelmi fejlesztésekkel. Ez szükségessé teszi a Vásárhelyi-terv
műszaki alapelveinek törvényi szintű rögzítését.
A 2. §-hoz
A Vásárhelyi-terv megvalósítását célzó pénzügyi források egyértelmű rögzítése biztosítéka a
program tervezhető végrehajtásának.
Az EU források megnyílásával 2007-től lehetővé vált az árvízvédelemmel kapcsolatos
fejlesztések támogatása a Kohéziós Alap forrásaiból. Ezek a források a korábbi időszakhoz
képest többszörös beruházási lehetőséget teremtenek meg és összhangban a Konvergencia
programmal, hozzájárulnak a hazai költségvetés tehermentesítéséhez.
A támogatási rendszer átalakítása a nem jövedelemtermelő projektek esetében a központi
költségvetési 15%-os hozzájáruláson túl a projektek uniós forrásokból való finanszírozását
teszi lehetővé.
A Javaslat a terv megvalósításának forrásaként rögzíti egyrészt az európai uniós forrásokat,
másrészt a költségvetést. Erre azért van szükség, mert a már megkezdett beruházások
befejezését költségvetési forrásból kell finanszírozni. Ezek várható lezárása 2008, ugyanakkor
2007-től az új beruházások vonatkozásában az EU által biztosított források is felhasználásra
kerülnek. A megkezdett beruházások megvalósításáig a két finanszírozási konstrukció
párhuzamosan fut.
A 3. §-hoz
Az árvízi tározók és járulékos létesítményei nagymértékben befolyásolják az érintett
települések területfelhasználását és településszerkezetét. Emiatt a települések rendezési terveit
felül kell vizsgálni és módosítani kell.
7
A 4-6. §-okhoz
A Javaslat pontosítja az árvízi tározó jogi jelleg kapcsán az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtandó anyagok körét, megszünteti a vízügyi hatóságot és a beruházót egyaránt terhelő
az érintett ingatlantulajdonosok adatainak nyilvántartására vonatkozó adminisztratív
kötelezettséget és kizárólag a beruházó tekintetében, a kártalanítás és az egyszeri térítés
kifizetésének biztosítása érdekében írja azt elő. Emellett rögzíti az állami szervek egymás
közötti kifizetéseinek mellőzése érdekében, hogy ha az érintett földrészlet a Magyar Állam
tulajdonában van, az egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor, továbbá meghatározza azokat
az adatokat, amelyeket a beruházó a kifizetések folyósítása érdekében nyilvántart.
A 7. §-hoz
A Javaslat indoka egyrészt a Vásárhelyi-terv megvalósításához kapcsolódó engedélyezési
eljárások további gyorsítása, tekintettel a Vásárhelyi-terv kiemelt kormányzati programként
történő kezelésére, így a szakhatósági eljárások esetén speciális szabályokat állapít meg.
A 8. §-hoz
Pontosító szövegmódosítás.
A 9. §-hoz
A Javaslat módosítja a vízgazdálkodásról szóló törvényt is. Az első bekezdés Javaslatba
illesztésének indoka, hogy az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési
szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírja, hogy a tagállamoknak az
irányelvvel kapcsolatosan felmerülő bármely szakmai kérdésben információszolgáltatási
kötelezettségük van a kérdőív kiküldésétől számított 6 hónapon belül. Mivel a kérdőívek
kiküldési gyakoriságát az irányelv nem szabályozza, ezért ezek esetiek, adattartalmuk is
változó, tehát előzetesen nem rögzíthető, ugyanakkor a folyamatos, Korm. rendeletben előírt
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség (OSAP) átfutási ideje a kérdések leadásától
számított 2 év, ezért szükséges az általános adatszolgáltatási kötelezettség előírása. (Értelem
szerint az OSAP kérdőívek adattartalmát nem szükséges újra kérdezni adategyezés esetén,
csak az újonnan felmerülő szakmai adattartalmat.)
A második bekezdésre vonatkozó Javaslat új hatáskört biztosít a vízügyi hatóság részére,
melynek megfelelően a hatóság jogosult lesz - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség
megelőzése érdekében - nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.
E rendelkezés összhangban van az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény (Étv.) 20. § (4) bekezdésének rendelkezésével, mely szerint: „A természeti
és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében - törvényben meghatározott
esetekben - az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv rendeli el határozattal a
telekalakítási, illetőleg az építési tilalmat.” Ennek megfelelően biztosít lehetőséget a
módosítás a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, hogy indokolt
esetben saját hatáskörben telekalakítási vagy építési tilalmat rendelhessen el.
8