﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/4009. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT
MEGALAPOZÓ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Előadó:
dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. október hó
2007. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
1. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:
köztiszviselő tv.) 34/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján évente december 31-ig, a helyi
önkormányzatnál február 28-ig - a teljesítményértékeléssel egyidejűleg, annak
eredményére is tekintettel - minősíteni kell.”
(2)	A köztisztviselő tv. a következő 40/D. §-sal egészül ki:
„Kihelyezés
„40/D. § (1) A köztisztviselő a munkáltató részére jogszabályban megállapított
ellenőrzési és ehhez kapcsolódó feladatainak végrehajtása céljából másik költségvetési
szerv vagy gazdálkodó szervezet székhelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre
is kötelezhető (kihelyezés). A kihelyezés a köztisztviselőre nézve - különösen
beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel -
aránytalan sérelemmel nem járhat.
(2)	A kihelyezésről és annak várható időtartamáról a köztisztviselőt - ha kifejezetten az
(1)	bekezdésben meghatározott ellenőrzési és ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtására
létesül a közszolgálati jogviszonya - a kinevezéssel egyidejűleg, egyéb esetben legalább
tíz munkanappal korábban, írásban tájékoztatni kell. A kihelyezés határozott, illetve
határozatlan időtartamú is lehet.
(3)	A kihelyezés a köztisztviselő jogviszonyát nem érinti, a kihelyezett köztisztviselő
felett a munkáltatói jogokat a kihelyező munkáltató a 6. §-ban foglaltak szerint
gyakorolja.
(4)	A kihelyezésről írásban kell rendelkezni, és meg kell határozni:
a kihelyezés helyét,
a kihelyezés időtartamát,
a kihelyezéssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
(5)	A kihelyezés megszűnik:
határozott időre szóló kihelyezés esetén annak lejártával,
a köztisztviselő visszarendelésével,
a közszolgálati jogviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével.
(6)	Ha a kihelyező munkáltató a köztisztviselőt visszarendeli, és újabb kihelyezésre nem
kerül sor, köteles a köztisztviselőt az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni.
Eredeti munkakör hiányában köteles a köztisztviselő részére a képzettségének és
besorolásának megfelelő másik munkakört felajánlani. A köztisztviselő határozott idejű
kihelyezés esetén is visszarendelhető.
(7)	A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról öt
munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának
kell tekinteni. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a
visszarendelés napjától kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni.
(8)	Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, akkor a visszarendelést a
közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő
kezdete a visszarendelés napja. Visszarendelés napjának azt a napot kell tekinteni, amely
napra a kihelyező munkáltató a köztisztviselőt visszarendeli.”
(3)	A köztisztviselő tv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő alapilletményét - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a
besorolási fokozatához tartozó legalacsonyabb összegű szorzószám és az illetményalap
szorzataként kell meghatározni. Ha a köztisztviselő a minősítés során „kiválóan
alkalmas” minősítést kap, a munkáltatói jogkör gyakorlója ezzel egyidejűleg a
köztisztviselő alapilletményét a minősítést követő naptári évre, helyi önkormányzat
esetében a minősítést követő március 1-jétől az azt követő év február hónap utolsó
napjáig terjedő időre - a személyi juttatások megállapított előirányzatán belül - az
illetményalap és a köztisztviselő besorolási fokozatához tartozó szorzószámsávon belül
a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott szorzószám szorzataként határozza
meg.”
(4)	A köztisztviselő tv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vezetői megbízással nem rendelkező ügykezelő alapilletményét a besorolási
fokozatához tartozó szorzószám és az illetményalap szorzataként kell meghatározni.”
(5)	A köztisztviselő tv. 2. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2. §
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak
különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány.
(2)	A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket - a
8/A. § (2) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével -,
illetve bevételként azok visszatérülését.
(3)	A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a
központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem
árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is)
tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül.
(4)	A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös
költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott
hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték
beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.”
(2)	Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x) pontjaiban meghatározott megelőlegezési és
likviditási hitelek;”
(3)	Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
/(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„i) állami tulajdoni részesedés értékesítése;
j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott állami
vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak
visszatérülése, valamint az MNV Zrt-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.”
(4) Az Áht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni,
elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani
költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.
(2)	A tartozást az átvállalás, illetve az elengedés időpontjáig terhelő kamatokat és az
egyéb - jogszabály, bírósági döntés, hatósági határozat vagy szerződés alapján -
fizetendő terheket is tartozás-átvállalásként, illetve tartozás-elengedésként kell a
költségvetésben elszámolni.
(3)	A tartozás-elengedéssel és a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendő
támogatássá alakításából származó költségvetési kiadással szemben olyan -
költségvetési vagy finanszírozási - bevétel számolandó el, amelyet a tartozás vagy a
visszatérítendő támogatás megfizetése eredményezne.
(4)	Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott
megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát
növeli.
(5)	A központi költségvetés adóssága
a)	a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete,
b)	a 8/A. § (3) bekezdése d)-j) pontjai miatti adósságállomány-változás,
c)	a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban
kifejezett összegének változása, továbbá
d)	a kincstári egységes számla és devizaszámlák, valamint azok betétként elhelyezett
állományának az előző év december 31-éhez képest - az a)-c) pontokban
foglaltakon túli okok miatt - bekövetkező állományváltozásából adódó
összegének változása
miatt változhat.”
(5)	Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kincstár vezetője indokolt esetben engedélyezheti a (6) bekezdésben foglaltakon
túlmenően devizaszámla nyitását a kincstárban, amennyiben a kifizetések a számláról
nem forintban történnek.”
(6)	Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kincstári körbe tartozók
a)	a 18/B. § (6) és (11) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett
devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik.
b)	a 18/B. § (11) bekezdésében meghatározott esetben devizaszámlát a kincstárban
nyithatnak. Erről a számláról kifizetés forintban nem történhet, a devizaszámlán
rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési
kiadássá.”
(7)	Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti - külön jogszabályban
meghatározott számlakörben - a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében,
valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott
olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, közigazgatási határozaton vagy
jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési
kötelezettségen alapul.”
(8)	Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A központi költségvetés bevételeit képezik - a 8. §-ban foglaltakon és a 10. §-
ban foglaltaknak a központi költségvetést megillető részén túl -
a)	az állami tulajdoni részesedések kivételével az állami eszközök értékesítéséből
származó bevételek (beleértve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
szerint a központi költségvetési szervet megillető és az MNV Zrt., illetve megbízottja
általi értékesítésből származó értékesítési bevételt is);
b)	törvény eltérő rendelkezése hiányában a kizárólagos állami tulajdonnal összefüggő,
illetve a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós
szerződésekből származó bevételek;
c)	a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek;
d)	az Európai Unió költségvetéséből származó illetve az európai uniós tagsághoz
kapcsolódó azon források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi
költségvetési szerv vagy amely forrás felhasználásának tekintetében valamely
központi költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír,
a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott
feladatok támogatására pénzben beérkezett segélyekből és adományokból származó
bevételek.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a
felhasználásukat megelőzően.”
(9)	Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben
meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok
a)	felhasználását,
b)	kezelési költségeit,
c)	felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,
d)	felhasználásának ellenőrzését,
e)	maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,
f)	terhére történő éven túli kötelezettségvállalást, valamint az előirányzatok terhére
visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az
előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való
lemondásnak a rendjét
a költségvetési évre vonatkozóan, évente február 15-éig - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetőleg a jogszabály kiadását nem
igénylő rendelkezéseket belső normában állapítja meg.”
(10)	Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel
nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes
bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a
Kormány megnövelheti.”
(11)	Az Áht. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor/
„c) teljeskörűen bemutatja - a b) pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet
követő 3 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó
hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági
előrejelzések szerint állapítottak meg;”
(12)	Az Áht. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti
indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és
felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok
költségvetési szerveit) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámokat
kell alkalmazni - ha törvény másként nem rendelkezik - a kötelezettségvállalások
pénzügyi kereteként, az állami feladatváltozások (bővítések és/vagy szűkítések)
pénzügyi korlátjaként.
(3)	A kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámoktól a fejezet felügyeletét
ellátó szerv csak indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a
költségvetés tervezése során.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának
kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.”
(13)	Az Áht. 48. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az államháztartásért felelős miniszter/
„e) február 15-éig Kormány elé terjeszti a 47. § (1) bekezdése szerinti
kormányhatározat alapjául szolgáló keretszámokat,”
(14)	Az Áht. 49. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik - /
„r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdése alapján közzétett kormányhatározatban
megállapított keretösszegek betartásáról,”
(15)	Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik - /
„o) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - évente február 15-éig,
kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel, a költségvetési
törvényben meghatározott célra tekintettel - szabályozza a fejezeti kezelésű
előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;”
(16)	Az Áht. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők
általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé
terjeszti a következő évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló
költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó
költségvetési irányelveket.”
(17)	Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára
feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások
előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik -
pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
a)	Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:
aa)	április 30.,
ab)	július 31.,
ac)	október 15.
b)	A pótlólagos igénylés határideje július 31.
A pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek átutalására a b)
pontban meghatározott határidő lejártát követő második hónapban esedékes nettó
finanszírozástól kezdődően kerül sor.”
(18)	Az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a tényleges mutatók
alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai
szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.”
(19)	Az Áht. 64. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A helyi önkormányzat a normatív hozzájárulások és támogatások igénylésére, év
közbeni lemondására, illetve pótlólagos igénylésére vonatkozó adatszolgáltatását a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel
együttműködve, a kincstár útján - kiadott információs rendszer keretében, elektronikus
úton teljesíti.”
(20)	Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve -
szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának
benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés
megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban
meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges
esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási
lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár
által javasolt adatokat érvényesítse.”
(21)	Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetben szereplő
támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásai szabályszerűségét a kincstár a vizsgált
időszak utolsó évét követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december
31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen
időpontig a kincstár a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta. Több évre
kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a
felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.”
(22)	Az Áht. a következő 64/F. §-sal egészül ki:
„64/F. § (1) Helyszíni vizsgálatot tart a kincstár a 64/A. § (2) bekezdése és a 64/D. § (5)
bekezdése szerinti felülvizsgálatoknál abban az esetben, ha az önkormányzat
adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti
együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2 %-ot, de legalább az 1 millió Ft-ot.
(2)	Helyszíni vizsgálat cél-, illetve témavizsgálatként elrendelhető az állami
támogatások és hozzájárulások jogcímeire, az önkormányzatok meghatározott körére
vonatkozóan is.
(3)	A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy
legalább 4 évenként valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor - az előző kincstári
ellenőrzéssel érintett utolsó évet követő időszakra vonatkozóan - helyszíni ellenőrzésre.
Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és
támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben
meghaladta a 400 millió forintot, évente kell az állami támogatások és hozzájárulások
jogcímei legalább 50 %-ának jogosultsági feltételei teljesítésének szabályszerűségét
helyszínen felülvizsgálni.
(4)	A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele
alapját bizonyító dokumentumok költségvetési szerveknél történő teljeskörű
ellenőrzésére is.”
(23)	Az Áht 86. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a pénzügyi tervekből, az előrejelzésekből és a rendszer működéséből
megállapítható, hogy az alapok bevételei - jelentős hiányt felhalmozva - tartósan nem
fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás működési, ellátási és
finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító, a
járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az
Országgyűlésnek. A nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti rendszerének bevezetése miatt kieső
járulékbevétel az átmenet teljes időszakában nem minősül olyan hiánynak, ami miatt
járulékemelésre vagy ellátásszűkítésre kerülhet sor.”
(24)	Az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fejezetet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó kizárólag saját
bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ide nem értve a
kormányhivatalokat - befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél
évközben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(4)	A Kormányhivatal befizetési kötelezettsége - ha törvény másképp nem rendelkezik -
nem haladhatja meg a hivatal bevételeinek 30%-át, melynek évenkénti összegét a
költségvetési törvény állapítja meg.”
(25)	Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben
jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból, valamint a Kutatási és Technológiai
Innovációs Alapból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a)	címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b)	közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, vagy pályázat
útján odaítélt, vagy
c)	a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásokra.”
(26)	Az Áht. 101. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami
támogatásnak a tárgyévet megelőző évek döntéssel lekötött maradványaiból a
tárgyévben igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi
ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.
(13)	A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolatfelújításának támogatására, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek
felzárkóztatásának támogatására előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző
év döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben december 31-éig igénybe vett
összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg
kell növelni.”
(27)	Az Áht. 109. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami
vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek - a törvény eltérő rendelkezése
hiányában - a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a
központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(3)	Az MNV Zrt-re rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek
teljesítéséért az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő
feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével látja el.
(4)	Az MNV Zrt.
a)	közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
tervezésében,
b)	gondoskodik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a
rábízott állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről,
c)	a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások teljesüléséről.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási
bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.”
(28)	Az Áht. 109/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109/L. § A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok
otthonteremtési támogatásával, a megelőlegező kölcsönnel, valamint - a külön
jogszabályban meghatározott esetekben - a kiegészítő kamattámogatással
összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló
elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A külön
jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, illetve a megelőlegező
kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására
szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
(29)	Az Áht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg
a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának
a)-b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket
kell - a szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.”
(30)	Az Áht. 118/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről, illetve a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1.
a)-b) pontjai, (2) bekezdése 1. és 4. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással
együtt be kell mutatni.”
(31)	Az Áht. a következő 121/C. §-sal egészül ki:
„121/C. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzőkről (e
§-ban a továbbiakban: belső ellenőr) nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás
vezetéséről az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.
(2)	A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a belső
ellenőr rendelkezik a tevékenység végzéséhez a költségvetési szervek belső
ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(3)	Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba
vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a
kötelező szakmai továbbképzés részleteit.
(4)	A nyilvántartásba fel kell venni azt a belső ellenőrzési tevékenység végzésére
jelentkező természetes személyt, aki
a)	rendelkezik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben
előírt végzettséggel és gyakorlattal;
b)	büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés
hatálya alatt nem áll;
c)	Magyarországon költségvetési szervnél belső ellenőrzést kíván végezni.
(5)	A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a)	aki a (10) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a
továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni
a továbbképzésben való részvételének hiányát,
b)	akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c)	akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a
foglalkozástól eltiltott,
d)	aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan
adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem
jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos
megállapításakor,
e)	aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f)	akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezett,
g)	aki elhalálozott.
(6)	A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök
nyilvántartásába újbóli felvételét:
a)	a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés a) pontja miatt,
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre az
(5)	bekezdés b) pontja miatt,
c)	a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való
eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre az (5) bekezdés c) pontja miatt,
d)	a törlést követő 3 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés d) pontja miatt,
e)	a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés e) pontja miatt,
f)	a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre az (5) bekezdés f)
pontja miatt
került sor.
(7)	A belső ellenőr nyilvántartási száma és neve nyilvános, azokról bárki tájékoztatást
kaphat.
(8)	A (7) bekezdésben foglaltakra tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet a
tárgyévben nyilvántartásba vett belső ellenőrök nyilvántartási számát és nevét internetes
honlapon nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a
nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon.
(9)	A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt
végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.
(10)	A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani,
fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek
érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.
(11)	A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a
nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért az államháztartásért felelős
miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(32)	Az Áht. a következő 122/B. §-sal egészül ki:
„122/B. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási
közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi
költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő
támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások
szabályszerűségét - külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt
szervezetek bevonásával - ellenőrzi.
(2)	A kincstár ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell
alkalmazni.”
(33)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„q) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételét végző szervezet kijelöléséről, a
nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, a nyilvántartás vezetésének
részletes szabályairól, a kötelező szakmai továbbképzésről, valamint a jogorvoslati
lehetőségekről szóló részletes szabályokat;”
(34)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsf) ponttal egészül ki:
„zsf) az egyházakat, illetve a kisebbségi önkormányzatokat külön jogszabály alapján
megillető kiegészítő támogatás tervezésének, illetve a tervezett és tényleges adatok
közötti eltérésből fakadó rendezés számításának részletes szabályait.”
(35)	Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„k) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a
nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelezős szakmai továbbképzés
szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
szabályait,”
/rendeletben szabályozza./
(36)	Az Áht. 124. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó miniszterek, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a fejezeti kezelésű előirányzatok
a)	felhasználását,
b)	kezelési költségeit,
c)	felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,
d)	felhasználásának ellenőrzését,
e)	maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,
f)	terhére történő éven túli kötelezettségvállalást,
g)	terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és
visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan
követelésekről való lemondásnak a rendjét
a költségvetési évre vonatkozóan évente megalkotott rendeletben állapítsák meg.”
(37)	Az Áht. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 121/C. § rendelkezéseit 2008. július 1-től kell alkalmazni. 2009. január 1-től
költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-
ban meghatározott nyilvántartásban szerepel.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
3.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a hozzátartozói nyugellátás, a
tizenharmadik havi nyugdíj és a külön törvényben meghatározott méltányossági
kifizetések fedezetére szolgál.”
(2)	Az AT. 4. §-a (3) bekezdése f) pontjának 1. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve/
„1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési
támogatásban, rehabilitációs járadékban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási
járulékot,”
(3)	Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 1. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot,”
(4)	Az AT. 5. §-a (3) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
„f a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-
megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, a gyermekgondozási díj 50 %-ának
megfelelő és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;”
(5)	Az AT. 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által beszedett és
az APEH nevén vezetett számlákra befolyt járulékbevételeket év közben a folyamatos
pénzellátás érdekében a Magyar Államkincstár kormányrendeletben szabályozottak
szerint, naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv bevételi számlájára.”
(6)	Az AT. 40. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a
járulékbevételek egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért
felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére történő átutalásának, valamint az ezzel
kapcsolatos adatszolgáltatásoknak a részletes szabályait.”
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
4.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény
7.	számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
5.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.). 15/B. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a)	4,50 forint/m3 alapjárulék,
b)	ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt
időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség
után 9,00 forint/m3 alapjárulék,
c)	ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a
továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 forint/m3 alapjárulék
figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az
igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet
jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő -
szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
alapján kell kiszámítania.”
(2)	A Vgtv. 15/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 járulék alapján a
ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.”
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
6.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
/32. § A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével -jogosult/
„q) A lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár
feladatai ellátásához.”
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
7.	§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4.
§-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy
az önkormányzati költségvetési szerv/
,f más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását - ideértve a külön jogszabály
szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is
-	az önkormányzattal kötött, vagy társulási megállapodáson alapuló azonnali beszedési
megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
8.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 47. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg:/
„8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát,
valamint szervezési kategóriáinak meghatározását és az azokba történő besorolását.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
9.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. §-ának (2) bekezdése a következő
j) ponttal egészül ki:
/Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető/
,j) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek
képviseletére külföldön létrehozott szervezeteknél összekötőként vagy a diplomáciai
szolgálat tagjaként.”
(2)	A Hszt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet
meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós
külszolgálat).”
(3)	A Hszt. 203. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése
nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül.”
(4)	A Hszt. 245/H. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél - a
szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű) ,
valamint a helyi szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb kettő vezetői
szint létesíthető.”
(5)	A Hszt. 245/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben
meghatározott szervek területi szerveinek vezetője főosztályvezetői, a szervezeti
egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek
vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti
egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői beosztási illetményre
jogosult.”
(6)	A Hszt. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik rendőri
vagy határrendészeti szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelő
határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri vagy határrendészeti szakképzettség
megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az
59.	§ (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.
(2)	A rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló
intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri vagy határrendészeti
szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva
kerülhet sor.”
(7)	A Hszt. a következő 264/A. §-sal egészül ki:
„264/A. § A rendőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 322.
§ (2) bekezdését.”
(8)	A Hszt. 265. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéses állomány tekintetében a 270. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
(9)	A Hszt. 270. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„270. § (1) Szerződéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetői -
beosztások ellátására létesíthető. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses
szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező
jelentkezővel is létesíthető.
(2)	Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az
országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet.
(3)	Szerződéses szolgálati viszony az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek
megléte esetén is csak akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti beosztás esetén legalább 3,
tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal.
(4)	Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése, és a
próbaidő alatt az alapfokú tűzoltó szakképzés elvégzése kötelező.
(5)	A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(6)	A szerződéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható,
amelynek együttes időtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52.
§ szerinti életkor betöltésén.
(7)	A szerződéses szolgálati viszony megszűnik az 53. §-ban meghatározottakon túl:
a)	a hivatásos állományba vétellel,
b)	a szerződésben meghatározott szolgálati idő leteltekor, ha annak
meghosszabbítására nem került sor,
c)	a szerződés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt.”
(10)	A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza/
„h) a diplomáciai szolgálat teljesítésére tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit,
rendjét, és az érintettet megillető juttatásokat.”
(11)	A Hszt. 342. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen
szabályozza:”
(12)	A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 118. § (1) bekezdés f) pontja szerinti
elismerések adományozásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
10.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A felügyeleti díj éves mértéke:/
„a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási
alap szorzata, a számítási alap 246350 Ft/MWth/év;”
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása
11. §
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 18. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell
befizetni. Egyéb esetekben a bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a
fogyasztóvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
12.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között
-	méltányosságból
a)	a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott
eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve
a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét
átvállalhatja,
b)	a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket
meghaladó támogatást nyújthat,
c)	a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem
rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,
gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott
gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat,”
(2) Az Ebtv. 80. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
, ,(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási
kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon
tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)-b) pontjában
meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig
terjedő összegű mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
13.	§
(1)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból
felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)-(4) bekezdése szerint meghatározott
további támogatásra jogosult.”
(2)	Az Eft. 4. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatások együttes alapja a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont
adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 1 %-a és az
egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott
1%-ok összegének pozitív különbözete.
(4)	Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból
felajánlott 1%-okból eredő összeggel megegyező összegen túl kiegészítő támogatásra
nem jogosult.”
(3)	Az Eft. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első
hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell
rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben
kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap
utolsó napjáig.”
(4) Az Eft. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését az
egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig az
egyháznak átutalni.”
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény módosítása
14.	§
(1)	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 7. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő
e) ponttal és egyidejűleg a jelenlegi e)-f) pontjainak számozásaf)-g) pontokra változik:
/(2) A megállapodás tartalmazza:/
„e) a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől
függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását),”
(2)	A Ttv. 8. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki és egyidejűleg a
jelenlegi f)-k) pontjainak számozása g)-l) pontokra változik:
/(4) A megállapodás tartalmazza:/
,f az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén
irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás -
inkasszó - alkalmazását),”
(3)	A Ttv. 15. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:/
„e) a 8. § (4) bekezdés c)-1) pontjaiban foglaltakat.”
(4)	A Ttv. 17. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve
vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni
hozzájárulásának mértékét.
(5)	A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő
megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás
módját a társulási megállapodás rögzíti.
(6)	A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a
társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell
számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás
tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de
legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása
veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását.
Ebben az esetben a társulás kivált tagját - a jogi személyiséggel rendelkező társulással
kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.”
(5)	A Ttv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési,
beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az
önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési
kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási
megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely
önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás
(inkasszó) benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy
ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési
kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet,
amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali
beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
15.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 48. §-
ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A fogyasztóvédelmi bírság a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel a központi
költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál
vezetett számlájára kell befizetni.
(4)	A fogyasztóvédelmi hatóság által
a)	a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok megsértése miatt kiszabott
bírság 50%-a,
b)	a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati
segédeszközök jogsértő reklámozása miatt kiszabott bírság 20%-a
képezi a központi költségvetés bevételét.
(5)	A fogyasztóvédelmi hatóság által
a)	a műsorszolgáltatóval szemben jogsértő reklám miatt kiszabott bírság,
b)	a tankönyvkiadásra és -forgalmazásra vonatkozó előírások megsértése miatt
kiszabott bírság
nem képezi a központi költségvetés bevételét.
(6)	A jogerősen kiszabott fogyasztóvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott
összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a
felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírság és a
késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
(7)	A (3) és a (4) bekezdés szerinti központi költségvetési bevételnek a Kormány által
e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott részét a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani.”
(2)	Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
f a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok, valamint a megállapított
eljárási költség befizetésére, illetve felhasználására, továbbá a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek a fogyasztóvédelmi bírság meghatározott
arányában történő támogatására,”
/vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza./
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása
16.	§
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a
költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az
állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott
támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési
szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a
reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról
17.	§
(1)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23.
§-ánakf) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
/A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg/
„f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj
legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy
a szolgáltatás ingyenességét;”
(2)	A Hgt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell
meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a
következőket:
a)	a közszolgáltatás jellege,
b)	a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c)	a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges
folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az
ártalmatlanítás költségei,
d)	a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében
különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához
szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény
bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig
történő monitorozás költségei.
(2)	A közszolgáltatási díj - az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti ráfordítások állandó
fedezetének és a közszolgáltatás folyamatos fenntartásának biztosítása érdekében -
meghatározható alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj összegeként. Az alapdíj a
kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési
díj - az elvégzett közszolgáltatással arányosan - a kezelt hulladék mennyiségétől függő
költségek fedezetére szolgál.
(3)	Az üdülőingatlannal, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező
tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára
meghatározott díjjal arányosan, a település és az ingatlan jellegére tekintettel, az (1)
bekezdés szerint kell meghatározni.
(4)	A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőző, a
Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára
tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést - a közszolgáltató
(1)	bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján - a jegyző,
Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő.”
(3)	A Hgt. 56. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési
hulladéklerakóban lerakott, illetve lerakni tervezett hulladékok - a vonatkozó szabványt
referenciaként felhasználva - mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti
megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A
hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló
szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a
települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyag-
mennyiséghez képest
a)	2009. július 1. napjáig 50%-ra
b)	2016. július 1. napjáig 35%-ra
kell csökkenteni.
(8)	A (7) bekezdés szerinti országosan teljesítendő csökkentési követelményt - a
települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok megfelelően mért összetételét és az
összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - a területi és helyi
hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések szerint kell teljesíteni.”
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
18.	§
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 15. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre
változik:
„(2) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott minőségvédelmi bírság a központi
költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál
vezetett számlájára kell befizetni.”
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény módosítása
19.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és
egyidejűleg a jelenlegi h)-l) pontok számozása i)-m) pontokra változik:
/(1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:/
„h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó
eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó -
alkalmazását),”
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény módosítása
20.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 131. § (1) bekezdése, és a 146. § (1) bekezdése hatálybalépéséről külön törvény
rendelkezik.”
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosítása
21.	§
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy a
költségvetési törvény Miniszterelnökség fejezetében lévő, a határon túli magyarok
programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokból az Alap
javára átcsoportosítson.”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
22. §
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125/A. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsőoktatási intézmény állapítja meg,
azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb
mértéket nem határozhat meg. A felsőoktatási intézmény a képzési hozzájárulás
fizetésére kötelezett hallgatói tizenöt százalékát - kiemelkedő tanulmányi teljesítményük
alapján - mentesíti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsőoktatási intézmény a
mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg,
hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje, vagy meghaladja a képzési
hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszáma nyolcvanöt százalékának és a (2) bekezdés
szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét.”
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
23.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: vasúti
tv.) 2. §-ának (5) bekezdése az alábbi 15. ponttal egészül ki:
/(5) Egyéb fogalmak:/
„15. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat
létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül vasúti társaságnak.”
(2)	A vasúti tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a MÁV Zrt. fejlesztési
közreműködőjeként az országos vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai
uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam
javára. Az így létrejövő állami vagyont - beleértve az egyes projektekkel kapcsolatban
létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket - a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
annak elkészültekor a Magyar Állam kizárólagos tulajdonába a kijelölt vagyonkezelőnek
átadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyidejű értesítése mellett.”
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
24.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés
számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott pénzbírság a (7) bekezdésben foglalt
eltéréssel a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság
Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
módosítása
25.	§
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A felügyeleti díj/
„a) az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott szervek által
kezelt, az egészségbiztosítás természetbeni ellátások fedezetére szolgáló tárgyévi kiadási
előirányzatoknak 0,02 %-a,”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 28. §-a 2007. december 30-án lép hatályba.
(3)	E törvény 5. §-a, 10. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, és 17. §-ának (2) bekezdése
2008. február 15-én lép hatályba.
(4)	E törvény 1. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, valamint 32. §-a 2008. április 1-jén lép
hatályba.
27. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény:
aa)	80. §-ának (4) bekezdése, 247. §-ának (1) bekezdés d) pontja, 254/A. §-ának (1)
bekezdése, 255-257. §-ai, 334-335. §-ai, a 255. §-át és a 256. §-át megelőző alcímek,
továbbá az 5. számú melléklete,
ab)	1. §-ának (1) bekezdésében az „a Határőrség,” szöveg,
ac)	2. §-ának e) pontjában az „a Honvéd Vezérkar főnöke, a Határőrség országos
parancsnoka,” szöveg,
ad)	2. §-ának f) pontjában az „a Honvéd Vezérkar főnöke,” szöveg,
ae)	4. §-ának (6) bekezdésében a „hőr. őrgy.,” szöveg,
af)	82. §-ának (4) bekezdésében az „és a határőrség hivatásos állományára
vonatkozóan az 5. számú” szöveg,
ag)	XIX/A. Fejezet címében az „A HATÁRŐRSÉG,” szöveg,
ah)	245/A. §-ában a „határőrség, a” szöveg,
ai)	XX. Fejezet címében az „A HATÁRŐRSÉG,” szöveg,
aj) 246. §-ában a „határőrség, a” szöveg,
ak) 248. §-ának c) pontjában az „és a határőrség” szöveg,
al) 254. §-ának (2) bekezdésében a „határőrségi” szöveg,
am) 329. §-ának (1) bekezdésében a „hangsebesség feletti repülőgépek hajózó
állományának”, valamint a „hangsebesség alatti repülőgépek és” szöveg,
an) 1. számú mellékletében az „A hangsebesség feletti repülőgépek hajózó
állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.” szöveg,
ao) 2. számú mellékletében az „a Határőrség parancsnokának kinevezésére,
felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz” szöveg,
ap) 3. számú mellékletében az „a határőrség” szöveg,
aq) 6/B. számú mellékletében az „- országos parancsnok az illetményalap 9-szerese, -
országos parancsnokhelyettes az illetményalap 8,5-szerese,” szöveg.
b)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. § -ának b) pontjában
„a Rendőrség,” szövegrész, 11. § (6) bekezdésében az „és fizetési” szövegrész, 27. § (2)
bekezdésének második mondata, 29. § (4) bekezdésében a „fizetési,” szövegrész, 30. §
(3)	bekezdésében a „ , fizetési” szövegrész, 34/B. §-a, 43. § (4) bekezdésében a „fizetési
fokozathoz tartozó” szövegrész, 43. § (7) bekezdésében a „vagy fizetési” szövegrész, 50.
§ (2) bekezdés d) pontja, 50. § (5) bekezdésében a „d),” szövegrész, 5. számú melléklet
V. pontjának harmadik francia bekezdése,
c)	a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
d)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének g) pontjában az ,„ideértve a
minimum járulékalappal összefüggő külön adót” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésének k)
pontja, és az 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 6. alpontja,
e)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdésének
második mondata, 101. §-ának (5) bekezdésében az „A címzett és céltámogatásra,
valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami
támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett
összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot
meg kell növelni.” szövegrész.
28. §
(1)	A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006.
évi CIX. törvény 176. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jén” szövegrész
helyébe a „2009. január 1-jén” szövegrész lép.
(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2007. december 31-ig”
szövegrész helyébe a „2008. december 31-ig” szövegrész lép.
(3)	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 17. §-ának (1)
bekezdése 2008. január 1-jén nem lép hatályba.
29.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.
évi XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Nyomozó Iroda” szövegrész
helyébe a „Rendőrség” szövegrész lép, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 42. § (4)
bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében a „fizetési” szövegrész helyébe a „besorolási”
szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „fokozat legmagasabb fizetési fokozatába” szövegrész
helyébe a „fokozatba” szöveg, 27. § (1) és (2) bekezdésében a „fokozat legalacsonyabb
fizetési fokozatába” szövegrész helyébe a „fokozatba” szöveg, 27. § (3) bekezdésében és
(4)	bekezdésében a „fokozat 2-es fizetési fokozatába” szövegrész helyébe a „fokozatba”
szöveg, 30. § (3) bekezdésében a „fokozat 7-es fizetési fokozatába” szövegrész, a
„fokozat 11-es fizetési fokozatába” szövegrész és a „fokozat 14-es fizetési fokozatába”
szövegrész helyébe a „fokozatba” szövegrész, 68. § (1) bekezdésében a „fizetési”
szövegrész helyébe a „besorolási” szövegrész lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésében lévő „63-64/E. §” szövegrész helyébe a
„63-64/F. §” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII.
törvény 15. §-a (1) bekezdésében az „A minőségvédelmi bírságot” szövegrész helyébe
az „A minőségvédelmi bírságot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
szóló 2006. évi XCVIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében a „18. § (7) bekezdése”
szövegrész helyébe a „18. § (8) bekezdése” szövegrész lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény:
a)	118. §-ának (5) bekezdésében a „jogerősen fegyelmi” szövegrész helyébe a
„jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi”,
b)	182. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
illetőleg” szövegrész helyébe az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1)
bekezdésének c) vagy e) pontja, illetőleg”,
c)	245/N. §-ának (2) bekezdésében a „Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelően”
szövegrész helyébe a „Hszt. 245/H. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően”,
d)	247. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „határőr” szövegrész helyébe a
„határrendészeti”,
e)	254. §-ának (2) bekezdés b) pontjában a „- repülőgép-(helikopter)-vezetői pótlék”
szövegrész helyébe a „- helikopter-vezetői pótlék”
szövegrész lép.”
30.	§
(1)	Az e törvény 2. §-ának (19) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-ának (9) bekezdése szerinti információs rendszer
feltöltéséhez a helyi önkormányzatok 2008. július 31-ig adatot szolgáltatnak
elektronikus úton a kincstár részére a 2008. évre - az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése
alapján - benyújtott, az év közi változásokkal aktualizált igénylésükről.
(2)	Az e törvény 2. §-ának (19) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-a (9) bekezdésének alkalmazására, először a 2008.
július 31-ei határidejű előirányzat lemondás, illetve pótlólagos igénylés benyújtásakor
kerül sor.
(3)	Az e törvény 7. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok adósságrendezési
eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének f) pontjában
foglaltakat az e törvény hatályba lépését követően kötött vagy az azonnali beszedési
megbízás alkalmazása miatt módosított megállapodásokra kell alkalmazni.
(4)	Az e törvény 14. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a helyi önkormányzatok
társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 17. §-ának (6)
bekezdésében a vagyontárgy kiadásának elhalasztására vonatkozó rendelkezéseket az e
törvény hatályba lépését követően kötött, vagy a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel
módosított társulási megállapodásokra kell alkalmazni.
(5)	Az e törvény 22. §-ával megállapított, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
törvény 125/A. §-ának (3) bekezdését a 2007. szeptemberben az első évfolyamon alap-
és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés
keretében tanulmányaikat kezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő
rendszerben kell alkalmazni.
(6)	A 2006. év mint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. § (1) bekezdésében
meghatározott nyilatkozattal érintett év vonatkozásában az Eft. e törvény 13. §-ával
megállapított 4. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni, a 4. § (3) bekezdés alkalmazása
során a támogatások együttes alapja a 2006. évre bevallott, az összevont adóalapot
terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 %-a és az
egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott
1%-ok összegének pozitív különbözete, amelyből az egyes egyházak a javukra a
személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek számának
arányában részesülnek.
31.	§
(1)	Ha a hivatásos állomány tagját a Rendőrség és a Határőrség integrációjával
kapcsolatos átszervezés során köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe nevezik
ki, rá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 3. § (5) bekezdésében foglaltakat
alkalmazni kell.
(2)	Ha a hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor rendelkezési állományban
van és rendelkezési állományba helyezése előtt közvetlenül a Hszt. 3. § (3)
bekezdésében meghatározott munkaköri feladatot látott el, rá a rendelkezési állományba
helyezését követő, a Rendőrség állományába történő, a korábban ellátott munkakörének
megfelelő köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe kinevezése esetén a Hszt. 3.
§ (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3)	A Hszt. 182. § (4) bekezdése b) pontjának, (5) bekezdésének, a 185. § (1)
bekezdésének valamint a 186. § (1) bekezdésének 2008. január 1-től hatályos
rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az
állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - elbírálása során kell alkalmazni.
32.	§
(1)	A A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:
köztiszviselő tv.) e törvény 1. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdésével megállapított
rendelkezései 2008. április 1-jén lépnek hatályba.
(2)	A köztisztviselő (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően megállapított
alapilletményének meghatározásához használt szorzó összegét e törvény hatálybalépése
nem érinti, az a későbbi minősítések eredményétől függetlenül nem csökkenthet.
(3)	A köztisztviselő kinevezésének a fizetési fokozatot meghatározó része az (1)
bekezdésben meghatározott időpontban a törvény erejénél fogva hatályát veszti; a
munkáltatói jogkör gyakorlója arról, valamint a soron következő besorolási fokozat
elérésének várható időpontjáról a köztisztviselőt együttesen, a köztiszviselő tv. 11. § (8)
bekezdésétől eltérően a kinevezés következő módosításakor, illetve a köztiszviselő tv.
11. § (8) bekezdése szerinti következő változás hatálybalépésétől számított 30 napon
belül tájékoztatja.
(4)	A munkáltató a köztiszviselő tv. e törvény 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított
43. § (2) bekezdését a 2008. év vonatkozásában azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy a
köztisztviselő alapilletményének meghatározásához 2008. április 1-jétől használandó
szorzószámot 2008. március 31-ig a 2007. évre vonatkozó teljesítményértékelésre
figyelemmel állapíthatja meg.
(5)	Ahol jogszabály köztisztviselők meghatározott fizetési fokozatához tartozó
illetményt említ, azt a köztiszviselő tv. e törvény kihirdetésekor hatályos 2. számú
mellékletében az adott fizetési fokozathoz tartozó szorzószám segítségével kell
kiszámítani.
1. számú melléklet a 2007. évi .... törvényhez
„7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez
Támogatható cél 2008-2009. évekre
Sor-
szám
Támogatható cél
Igénybevétel feltételei
I.	Egészségügy - Működő kórházak és szakrendelők gép- Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1
műszer beszerzései	millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl
elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez
a következő szakterületek számára:
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi
igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: eszközök;
1.	Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és
infrastrukturális szempontból elmaradott és az
országos átlagot jelentősen meghaladó
munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.
2.	Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban
betöltött progresszivitási szintjük szerint hol
helyezkednek el.
3.	Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak
száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok
esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit
látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által
ellátottak számát.
4.	Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, A támogatási arány: legfeljebb 75%.
amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges
minimumfeltételek teljesítéséhez.
2.	számú melléklet a 2007. évi .... törvényhez
„2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
ILLETMÉNYRENDSZER
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)
Besorolási fokozat megnevezése	Közszolgálati jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
Gyakornok	0-1	3,1
Fogalmazó	1-3	3,2-3,3
Tanácsos	3-8	3,5-3,9
Vezető-tanácsos	8-16	4,2-4,8
Főtanácsos	16-25	5,1-5,3
Vezető-főtanácsos	25 év felett	5,6-6,0
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)
Besorolási fokozat megnevezése	Közszolgálati jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
Gyakornok	0-2	1,79
Előadó	2-12	1,9-2,3
Főelőadó	12-31	2,5-2,9
Főmunkatárs	31 év felett	3,3-4,4
III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)
Besorolási fokozat megnevezése	Közszolgálati jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
Ügykezelő 1	0-2	1,79
Ügykezelő 2	2-10	1,87
Ügykezelő 3	10-20	2,0
Ügykezelő 4	20-30	2,25
Ügykezelő 5	30-37	2,5
Ügykezelő 6	37 év felett	2,75
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) számú határozata szerint - hivatkozva az
Alkotmány 19. § (3) bekezdésére - a költségvetési törvényjavaslatot önállóan
kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől
elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt.
A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat ún. „tiszta” költségvetés, a kapcsolódó
törvényeket a költségvetési törvényjavaslattal egyidőben, de külön javaslatként
nyújtja be a Kormány az Országgyűlésnek.
Ezzel együtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 36.
§-a szerint a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor elő kell
terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok
megalapozásához szükségesek. A mellékelten bemutatott, a 2008. évi
költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása című törvényjavaslat az
államháztartási törvény ezen előírásának tesz eleget.
RESZLETES INDOKOLÁS
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
1.	§
A köztisztviselők előmeneteli pályájának megváltozását tartalmazza a
paragrafus, mert a teljesítményértékelési rendszer bevezetésre kerül és ennek
eredményének vissza kell tükröződnie az előmeneteli rendszerben.
A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési
Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
támogatások kincstári pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszere
kialakításáról kormányrendelet készül. A Magyar Államkincstár (Kincstár)
számára e kormányrendeletben megfogalmazott feladatok végrehajtása
érdekében szükséges a Ktv-be a kihelyezés jogintézményét bevezetni, mivel a
törvény jelenlegi szabályai nem teszik lehetővé azt, hogy a munkáltató a
köztisztviselő munkavégzésének a helyét a teljes kinevezés időtartamára, időbeli
korlát nélkül a munkáltató székhelyétől, vagy telephelyétől eltérő helyben
határozza meg. A javaslat ezt a lehetőséget az ellenőrzési munkakörben
foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában teremti meg, és beépíti
mindazokat a köztisztviselőket védő garanciális szabályokat is, amelyeket az
ideiglenesen más munkáltatónál, vagy munkakörben foglalkoztatottak esetében
a Ktv jelenleg tartalmaz.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2.	§
(1) bekezdéshez:
Az államháztartási törvény - 2007. január 1-től hatályon kívül került - 8. §-ának
(1)-(4) bekezdései rendelkeztek a hiány, illetve többlet definíciójáról, és azon
tételek költségvetési elszámolásáról, amelyek költségvetési bevételként vagy
kiadásként történő megjelenítése a finanszírozó tételekkel való szoros
kapcsolódás miatt egyébként nem lenne egyértelmű. Szükséges e rendelkezések
visszahozása azzal a pontosítással, hogy az új állami vagyonkezelő társaság által
nyújtott hiteleket (és azok visszatérülését) sem kell költségvetési egyenleget
érintően elszámolni.
(2) bekezdéshez:
Az államháztartási törvény 18/B. §-ának (1) bekezdése két, az uniós
tagságunkkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek megelőlegezésére szolgáló
hitelnyújtást tesz lehetővé. Ezek közül az államháztartási törvény 8/A. §-a csak
az egyiket nevesíti a finanszírozási célú pénzügyi műveletek között, szükséges
tehát e felsorolás kiegészítése.
(3)	bekezdéshez:
Az állami vagyongazdálkodás új szabályozási és szervezeti keretek közé történő
helyezésével az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes köre
megjelenik a központi kormányzat elszámolásaiban. Közelítve a magyar
törvények előírásait az uniós elszámolási módszertanhoz, a kezelt állami vagyon
bevételei és kiadásai közvetlen költségvetési tételként jelennek meg. Az uniós
elszámolási módszertan számos kivételt tartalmaz a költségvetési egyenleget
érintő elszámolás alól, amelyek közül a költségvetési gazdálkodás
szempontjából indokolt szabályokat az államháztartási törvénybe is célszerű
átvenni. Ennek megfelelően a társasági részesedések értékesítéséből származó
bevétel („privatizációs bevétel”) nem javíthatja a költségvetési egyenleget, csak
a költségvetés finanszírozásában vehet részt. Ugyancsak a finanszírozó tételek
között kell elszámolni az állami vagyonkezelő társaság által nyújtott tulajdonosi
kölcsönöket és azok visszatérülését.
(4)	bekezdéshez:
A 2006. évi zárszámadás vizsgálata kapcsán az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
javasolta az adósságátvállalásra vonatkozó szabályozás pontosítását. Az ÁSZ
javaslatának megfelelően az átvállalás időpontjáig felhalmozódott kamatokat is
adósságátvállalásként rendeli a továbbiakban az államháztartási törvény
elszámolni. Ezzel analóg módon a követelés-elengedés esetén a felhalmozódó
terheket (késedelmi kamat, késedelmi pótlék, stb) is követelés-elengedésként
szükséges elszámolni.
Mind az adósságátvállalás, mind a követelés-elengedés bruttó módon
elszámolandó tétel. Adósságátvállalásnál a költségvetési adósságállomány
növekszik, tehát látszólag hitelfelvételt kell elszámolni. Követelés-elengedés
esetén nem ilyen egyszerű a helyzet, így indokolt egyértelművé tenni, hogy a
pénzforgalommal nem járó követelés visszatérüléseként elszámolandó összeget
hogyan kell kimutatni a költségvetésben. A javaslat szerint akkor kell az
implikált visszatérülést költségvetési bevételként elszámolni, ha a követelés
megfizetése is megjelenne a költségvetésben, eltérő esetben a visszatérülést
finanszírozó tételként kell kimutatni.
Az államháztartási törvény 14. §-ának további módosítása érdemi változást nem
jelent, a tagoltabb megjelenítés az áttekinthetőséget szolgálja.
(5) bekezdéshez:
A számlavezetés reformjának egyik első lépéseként az igényekhez igazodóan a
devizaszámla vezetés lehetőségének fokozatos megteremtése. A Kincstár
infrastruktúrája jelenleg nem tudja biztosítani a teljes körű devizaszámla
vezetést, ezért annak kiépítéséig szükséges az elnöki engedélyhez kötés, mely
biztosítaná az egyre bővülő, nagy összegű deviza átutalások gyors teljesítését.
(6)	bekezdéshez:
A kincstárban történő devizaszámla vezetési lehetőség bővítése.
(7)	bekezdéshez:
Inkasszó szabályainak pontosítása.
(8)	bekezdéshez:
A finanszírozási célú műveletek kiegészítése kapcsán jelzett módosulás a
költségvetési bevételek pontosítását is érinti. Az uniós elszámolási módszertan
szerint a társasági részesedések értékesítéséből származó bevétel nem javíthatja
a költségvetési egyenleget, ezért nem szerepelhet a költségvetési bevételek
között. A központi költségvetés bevételei lefedik mind az intézményi, mind a
központosított bevételeket. Így a vagyonértékesítési bevételek tartalmazzák az
MNV Zrt. általi értékesítésből származó, a költségvetés központosított bevételét
képező összegeket és a központi költségvetési szervek által értékesített és a
vagyontörvény szerint e szerveknél maradó bevételeket is.
Az új (3) bekezdés az európai uniós források elszámolásában eddig is követett
gyakorlatot kodifikálja azzal, hogy az uniós bevételek felmerülésének időpontját
a támogatások tényleges felhasználásához köti.
Az államháztartási törvény 21. §-ának további módosítása tartalmi változást nem
eredményez, az európai uniós tagságunkkal összefüggő bevételekről szóló
szövegrész pontosítást jelent, a tagoltabb megjelenítés az áttekinthetőséget
szolgálja.
(9)	és (36) bekezdéshez:
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletalkotási jogot gyakorol a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében.
(10) bekezdéshez:
A visszafizetést az érintett az Egyéb vegyes bevételek számlára teljesíti, és ezt
követően kormány döntéssel csak az általános tartalék előirányzatát emeljük
meg, a vegyes bevételek előirányzatát nem.
(11)-(16) bekezdéshez:
A középtávú költségvetési program kialakításának célja egyrészt az
államháztartás működésének kiszámíthatóbbá tétele, másrészt pedig a
Konvergencia Programmal való összhang megteremtése.
Ennek érdekében a módosítás eredményeként egyfelől már nem két, hanem
három éves prognózisokat kell készíteni. A hosszabb távú prognózis a gazdasági
folyamatok kiszámíthatóságát, valamint az előirányzatok hatékonyabb egymásra
épülését segíti elő
Az államháztartási törvény módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a Kormány
a hatáskörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat is) esetében szigorúbb felügyeletet
gyakoroljon a több éves tervezés felett. A tarthatóság érdekében az
államháztartási törvényben felhatalmazást kapna a Kormány, hogy a
költségvetési törvény elfogadását követően február végéig közzétegye az általa
felügyelt fejezetek által előkészített és az országgyűlési törvénymódosítások
átvezetését is tartalmazó középtávú költségvetési kitekintést. A jövőben pedig
ennek megfelelően kell az egyes fejezeteknek a költségvetésük pénzügyi
kereteihez igazodóan végrehajtani a fejezeti programokat, vagyis ezen
keretszámokat alkalmazni kell a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteként, az
állami feladatváltozások pénzügyi korlátjaként.
A középtávú költségvetési keretszámok kormányhatározatban történő előírása az
államháztartás tartós egyensúlyát kívánja biztosítani. A határozatban közölt
költségvetési keretszámokat a fejezetek csak a Kormány engedélyével
módosíthatják.
A középtávú költségvetési keretekből adódó korlátozást - a Kormány irányítása
alá tartozó fejezetek közül - a költségvetési adósság kamatait tartalmazó fejezet
esetében nem célszerű érvényesíteni. A nettó kamatkiadásra a Kormány csak az
elsődleges egyenleg alakításán (azaz az adósságállomány növelésével vagy
csökkentésén) keresztül tud hatni, önmagában a kamatkiadásokat és
kamatbevételeket befolyásolni nem képes. A Kormány által legfeljebb csak
közvetve befolyásolható kamat-alakító főbb tételek közül kiemelhetők:
•	hozam-alakulás hazai és nemzetközi pénzpiaci folyamatoktól való
függése,
•	az adósság átárazódásának mechanizmusa, és
•	a devizaárfolyamok folyamatos változása.
(17) bekezdéshez:
A módosítás azon esetekben megváltoztatja az önkormányzatok
feladatmutatóhoz kapcsolódó évközi pótlólagos igénylésének lehetőségét,
amikor az veszélyezteti az államháztartás hiányát.
(18)	bekezdéshez:
Egyértelművé válik, hogy az önkormányzatok központi költségvetéssel történő
év végi elszámolásának alapját a költségvetési törvény általános és különös
szabályai képezik.
(19)	bekezdéshez:
A helyi önkormányzatok mutatószám-felméréséhez, normatív hozzájárulás
évközi pótlólagos igényléshez, lemondásához kapcsolódó adatszolgáltatási
kötelezettsége elektronikus úton, központilag biztosított információs
rendszerben történő teljesítésének előírása.
(20)	bekezdéshez:
A helyi önkormányzatok mutatószám-felmérésének kincstári felülvizsgálata
során elvégzendő kötelező helyszíni ellenőrzés előírása - a helyszíni vizsgálatok
kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés keretében - történik, ezért itt a konkrét
feltételeket tartalmazó szabály feleslegessé vált.
(21)-(22)	bekezdéshez:
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó
forrásai igénylésének és elszámolásának kincstári felülvizsgálatánál a helyszíni
vizsgálatok kiterjesztése és a kötelező helyszíni vizsgálat feltételeinek előírása.
(23)	bekezdéshez:
A társadalombiztosítás újraépítése során a társadalombiztosítási alrendszer
kiegyensúlyozott működését biztosító rendelkezés.
(24)	bekezdéshez:
A Kormányhivatalok befizetési kötelezettsége előírásának általános szabályát
hozza létre a rendelkezés, maximálva azt 30%-ban (jelenlegi gyakorlat alapján),
a konkrét összeget a költségvetési törvény tartalmazza.
(25) bekezdéshez:
Az Áht. fenti rendelkezésének pontosítása egyértelműbbé teszi, hogy mely
támogatások esetén nem szükséges a Kormány engedélye.
(26)	bekezdéshez:
A különböző önkormányzati hazai fejlesztési támogatások maradványának
felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket az új finanszírozási elvek,
valamint a jogcímek változása miatt aktualizálni kell.
(27)	bekezdéshez:
Az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény alapvetően a vagyongazdálkodás
tartalmi, eljárási és szervezeti kérdéseivel foglalkozik, így a költségvetési
kapcsolatok tekintetében a szabályozás kiegészítésre szorul. A vagyontörvény az
MNV Zrt. gazdálkodási szabályai között nem választja szét kategorikusan a
rábízott vagyon és a társaság gazdálkodási szabályait. Az államháztartási
törvényben egyértelművé kell tenni, hogy az állami vagyon hasznosításából és
értékesítéséből költségvetési és nem társasági bevételek képződnek, továbbá,
hogy az állam vagyonával való gazdálkodás kiadásai a költségvetést terhelik.
Így - a többi költségvetési tétellel együtt - a kincstári egységes számláról
finanszírozandók, az MNV Zrt. társaságként ugyanis az államadósság terheinél
kedvezőtlenebb finanszírozási feltételeket tudna csak elérni.
Tekintve, hogy a vagyontörvény a vagyongazdálkodással kapcsolatos
jogköröket szabályozza, az államháztartási törvényben csak a költségvetési
tervezéssel, végrehajtással és beszámolással kapcsolatos feladatokra szükséges
kitérni.
(28)	bekezdéshez:
A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet előírja a támogatással
érintett ingatlanon a hitelintézet javára az elidegenítési és terhelési tilalom
bejegyzését. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben az ingatlan-
nyilvántartásba feljegyezhető tények között azonban nem szerepel a hitelintézet
javára feljegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom, és az ott felsoroltakon
kívül más jog bejegyzését illetve tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
(29)-(30)	bekezdéshez:
Jelenlegi szabályok pontosítása az egyértelmű mérlegszabályok miatt.
(31), (33), (35), (37) bekezdéshez:
Létre kell hozni a belső ellenőrök nyilvántartási/képzési rendszerét az
államháztartás kiadásainak és bevételeinek megfelelő ellenőrzöttsége érdekében.
(32) bekezdéshez:
A humánszolgáltatások támogatásának ellenőrzését az elmúlt években az éves
költségvetési törvények (és ágazati kormányrendeletek) szabályozták.
Tekintettel a feladat folyamatos jellegére a költségvetési törvényi szabályozást -
alapvetően változatlan tartalommal - az államháztartásról szóló törvénybe
indokolt átemelni.
(34) bekezdéshez:
A közoktatási és a szociális humánszolgáltatók normatív hozzájárulást
kiegészítő egyházi és kisebbségi támogatásának számítása (tervezése és
elszámolása) jelenleg nem kellően szabályozott. Célszerű mindkét területre
vonatkozóan kormányrendeletben meghatározni a kiegészítő támogatások
számításának részletes szabályait. Erre - mint a központi költségvetésben
megjelenő kiadási előirányzatok megalapozására is vonatkozó feladat
teljesítésére - az államháztartásról szóló törvény felhatalmazást adhat a
Kormány számára.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
3.	§
(1)	bekezdéshez:
A Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2008. évi kiadásai között
új ellátásként - a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján - megjelenik a
rehabilitációs járadék is.
(2)	bekezdéshez:
A rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékot az 1997. évi
LXXX. törvény értelmében a központi költségvetés fizeti meg az Ny. Alap
részére.
(3)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás a hatályos járulékszabályozással összefüggésben.
(4)	bekezdéshez:
Az Egészségbiztosítási Alap bevételeit képezi a GYED kiadások központi
költségvetés által történő 50%-os megtérítése 2008-tól.
(5)	bekezdéshez:
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai járulékbevételeinek 2008-tól egy
számlára történő befizetése szükségessé teszi a Magyar Államkincstár
felhatalmazását a járulékbevételek kormányrendeletben foglaltak szerinti
átutalására az E. Alap és az Ny. Alap részére.
(6)	bekezdéshez:
Felhatalmazó rendelkezés, amely a Kormány hatáskörébe utalja a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - 2008. január 1-jétől egyszámlára érkező
-	bevételeinek alapok közti megosztását.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
4.	§
A céltámogatásban részesíthető beruházások körét a jogalkotó 2007. évig
bezáródóan szabályozta. Ezért a 2008. évtől támogatásban részesíthető
beruházások körét rögzíteni szükséges. A 2007. évben hatályos két cél közül az
egészségügyi célt javasoljuk 2008-tól is fenntartani, mivel a másik cél - a
szennyvízberuházások - jelentős EU-s támogatásban részesülhetnek.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
5.	§
A vízkészletjárulék a központi költségvetés központosított bevételét képezi,
emelésére vonatkozóan a vízügyi tárca közvetlen forrásnövelő érdekeltsége
megszűnt. A módosítást szabályozási, vízkészlet-gazdálkodási szakmai indokok
teszik szükségessé, mivel a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodáshoz
gondoskodni kell a vízkészlet-járulék értékmegőrzéséről, tekintve, hogy 2005.
óta nem volt inflációkövető díjemelés.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
6.	§
A kincstár részére a lakáscélú állami támogatások nyilvántartásához és
ellenőrzéséhez szükséges a személyi azonosító kezeléséhez való jogosultság.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény módosítása
7.	§
Veszélyeztetheti a „társulásos” feladatellátást, ha valamely önkormányzat nem
teljesíti a vállalt pénzügyi hozzájárulást. Ezért e helyzet szankcionálása
szükséges.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény módosítása
8.	§
A tűzoltóságok létszámának meghatározása szervezési kategóriába sorolás
függvénye, amelyek eltérését az adott terület tűzvédelmi veszélyeztetettsége
határozza meg. Ahhoz, hogy a miniszter rendeletében a szervezési kategória
megjeleníthető legyen, a hatályos felhatalmazó rendelkezés pontosítása
szükséges.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása
9.	§
A Hszt. rendelkezéseinek a Határőrség és a Rendőrség integrációjával
kapcsolatos módosítását, a jogutódlásra vonatkozó és a végrehajtáshoz
szükséges átmeneti szabályokat illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvénynek megfelelő módosításokat tartalmazza.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
10.	§
A nukleáris anyagokkal és a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos hatósági
felügyeleti tevékenység finanszírozását az atomenergiáról szóló 1996. évi
CXVI. törvény 19/A. §-ban előírt felügyeleti díj biztosítja. A felügyeleti díj
emelésére a 2007. évi költségvetés összeállításakor nem került sor. A 2008. évi
költségvetés összeállításához kiadott pénzügyminiszteri tervezési köriratban
foglaltak szerint a hatósági eljárási, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési
díjaknak összhangban kell állnia e tevékenység tényleges költségével.
További ellenőrzési kötelmeket írt elő az EURATOM biztosítéki rendszeréhez
történő csatlakozás és a 2005. évben kiadott új Nukleáris Biztonsági Szabályzat
(89/2005. (V.5.) Korm. rendelet). A Paksi Atomerőműben folyamatban van a
teljesítménynövelés, valamint üzemidő-hosszabbítás hosszabb távon is jelentős
mértékben növeli a nukleáris biztonsági hatósági feladatok volumenét.
A hatósági tevékenység mértékével és minőségével szemben fellépett aktuális és
prognosztizált igények, valamint az a tény, hogy - szűkülő költségvetési
források mellett - 1999. óta a felügyeleti díj emelkedése mindig a tényleges
infláció alatt maradt, indokolttá teszi a felügyeleti díj emelését. Az elvégzett
vizsgálatok szerint figyelembevéve a IV-es blokk 8 %-os teljesítménynövelését
is a Paksi Atomerőmű Rt. által fizetett felügyeleti díj 10,5 %-os emelése a
központi költségvetés megterhelése nélkül biztosítja a fentiek szerinti feladatok
ellátását.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosítása
11.	§
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosításával a fogyasztóvédelmi hatóság által a gazdasági
reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó szabályok
megsértése miatt kiszabott bírság - a műsorszolgáltatóval szemben kiszabott
bírság kivételével - a jövőben nem a hatóság, hanem a központi költségvetés
bevételét képezi.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
12.	§
Az egészségügyi szolgáltatások tekintetében méltányossági igény elsősorban a
Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem
fogadott eljárásokra vonatkozóan, illetve a befogadott egészségügyi
szolgáltatások befogadástól eltérő alkalmazása esetén merül fel.
A jogszabály jelenleg 5 ezertől 100 ezer forintig összegben „engedi” meg a
mulasztási bírság kiszabását, ha az egészségbiztosítási pénzbeli és a baleseti
pénzbeli ellátások megállapításához szükséges kötelező nyilvántartást és
adatszolgáltatást a kötelezett nem, vagy nem szabályszerű teljesíti. Az
alkalmazható szankció nem hatásos, az alacsony összegben kiszabható bírság
nem tölti be szerepét a foglalkoztatók esetén. A kifizetőhelyet nem működtető
foglalkoztatók esetében a pénzbeli ellátásokhoz előírt foglalkoztatói
adatszolgáltatási kötelezettség minősége - az ellenőrzési tapasztalatok szerint -
egyre romlik, az adatszolgáltatások késnek, vagy a kötelezettségnek a
foglalkoztatók egyáltalán nem tesznek eleget. Ebből következően a biztosított
nem kapja meg időben a jogosan járó ellátását, az ellenőrzési szakegység szerzi
be a hiányzó adatokat, stb. Természetes személyek esetén elegendő, hatásos a
kisebb keretösszegű bírság meghatározása is.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997.	évi CXXIV. törvény módosítása
13.	§
A kormány a programjában deklarálta, hogy az egyházi finanszírozás
korszerűsítésével támogatja az egyházak részvételét az állam kötelező
feladatainak ellátásában. A koalíciós szerződésben a kormánypártok
megállapodtak abban, hogy áttekintik az SZJA 1%-ra vonatkozó felajánlásokat
és a kiegészítő kedvezményeket. A javaslat a kiegészítés jelenlegi rendszere
helyett - amely a felajánlott összegtől függetlenül az SZJA meghatározott
mértékét biztosítja az egyházak részére - a költségvetési többlettámogatást
(kiegészítést) az adófizető magánszemélyek által az egyház részére felajánlott
személyi jövedelemadóból vezeti le. E költségvetési támogatási mód a
társadalmi igazságosság követelményének is jobban megfelel. A szabályozás
által nem sérül a Vatikáni Megállapodásban meghatározottak.
A javaslat szabályozza továbbá a támogatások együttes számítási alapját, az
egyes egyházak részesedését.
A javaslat meghatározza az egyházakat megillető járadék, a személyi
jövedelemadó részesedés és annak kiegészítése átutalásainak jogszerű
ütemezését, figyelemmel az eddigi tapasztalatokra is.
A történelmi egyházakkal az egyeztetés megkezdődött.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény módosítása
14.	§
Az önkormányzatok társulásos feladatellátásának elterjedésével több esetben
problémát okoz a feladatellátás során, hogy a feladatellátáshoz való
hozzájárulást a tagönkormányzatok nem, vagy nem megfelelő időben fizetik
meg. Eddig is lehetőség volt arra, hogy a társulás megállapodásban rögzítse a
nem teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, azonban a szabályozás ezt nem
tette kötelezővé. Megállapodás hiányában így a társulások nem tudták
alkalmazni ezt az eszközt a feladatellátás zavartalanságának biztosítása
érdekében.
Az EU-s beruházások jelentős része a jövőben az önkormányzatok társulásában
valósul meg. Ezért megfelelő módon kell rendezni az így létrejövő vagyon
tulajdoni helyzetét, valamint annak üzemeltetésére vonatkozó szabályokat.
A hatályos jogi szabályozás csak a vagyonnal való rendelkezést, illetve
szaporulatának tulajdonjogát rögzíti. Szükséges azonban néhány további,
vagyonnal való alapvető rendelkezést rögzíteni:
A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén vagyonát a
társulás tagjai között fel kell osztani, ha erről másképp nem állapodtak meg. A
vagyonmegosztás szabályait a társulási megállapodás tartalmazza.
A társulási megállapodás felmondása esetén a társulás tagja által a társulásba
bevitt vagyonnal el kell számolni. A társulásból való kiválás esetén a társulás
kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetheti a vagyontárgy természetben
történő kiadása. Ezért ezt a társulási megállapodásban meghatározott
időtartamra - de legfeljebb 4 évre - el lehet halasztani, kivéve, ha a társulási
megállapodás ezt a halasztást nem teszi lehetővé. Ilyen esetben a kiváló tagot
használati díj illeti meg a társulástól.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a jogi személyiséggel rendelkező
társulás gazdálkodó szervezetet alapítson, illetve vállalkozásban vegyen részt.
Garanciális szabályként azonban a javaslat rögzíti, hogy ezekben a felelőssége
nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
Az EU-s beruházások jelentős része a jövőben az önkormányzatok társulásában
valósul meg. A megvalósítást akadályozhatja, ha valamely részt vevő település
időben nem tesz eleget a vállalt fizetési kötelezettségének, ezért a társulásnak -
ezen belül a beruházásért „felelős” (székhely) önkormányzatnak meg kell adni a
szükséges eszközöket.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
15.	§
A költségvetési törvény tervezete szerint a fogyasztóvédelmi hatóság által
kiszabott és befolyt bírságok a jövőben nem a hatóság, hanem a központi
költségvetés bevételét képezik. Ennek megvalósulásához azonban szükséges
egyes, a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságbevételekről
rendelkezést tartalmazó törvényeknek a költségvetési törvénnyel összhangban
történő módosítása is.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításával a
fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott fogyasztóvédelmi bírság - néhány
kivételtől eltekintve - a jövőben nem a hatóság, hanem a központi költségvetés
bevételét képezi. A tervezet tartalmazza azokat a kivételeket is, amikor a
fogyasztóvédelmi bírság, vagy annak egy része nem a központi költségvetés
bevétele. Ezen esetek köre a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően
került megállapításra.
A tervezet az Áht.-nak megfelelően rendelkezést tartalmaz a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról is, melynek részletes
szabályozására - a tervezetben szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján -
kormányrendeletben kerül majd sor.
A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok (ideértve nemcsak a
fogyasztóvédelmi bírságot, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott
egyéb bírságokat is), valamint a megállapított eljárási költség befizetésére,
illetve felhasználására vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet
határozza meg, melynek megalkotására a tervezetben felhatalmazó rendelkezés
szerepel.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása
16.	§
A Kszt. jelenleg nem egyértelműen, más törvényekkel látszólag nem koherensen
szabályozza a támogatások ellenőrzését, ezért szükséges a pontosítás, mely a
más jogszabályok alapján már fennálló ellenőrzési jogosultságot rögzíti a Kszt.-
ben is.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról
17.	§
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi hierarchiában a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) keretet biztosít a
szakterület teljes egészére. A kerettörvény a legfontosabb elveket, jogokat és
kötelezettségeket tartalmazza a hulladékkal kapcsolatba kerülő bármely
szervezet vagy személy esetében. A Hgt. módosítása révén a hulladékkezelési
közszolgáltatás tekintetében lehetővé válik a kéttényezős közszolgáltatási díjnak
önkormányzati rendeletben történő bevezetése, valamint az, hogy az
önkormányzati rendelet (az üdülőtulajdonosok mellett) a nem vagy csak
időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai tekintetében arányosan határozhassa
meg a közszolgáltatási díj mértékét.
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
18.	§
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosításával a
fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott minőségvédelmi bírság a jövőben nem
a hatóság, hanem a központi költségvetés bevételét képezi
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004.
évi CVII. törvény módosítása
19.	§
Veszélyeztetheti a többcélú kistérségi társuláson belüli feladatellátást, ha
valamely önkormányzat nem teljesíti a vállalt pénzügyi hozzájárulást. Ezért a
többcélú kistérségi társulási megállapodásban ennek szabályozása is szükséges.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása
20.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) módosítása folyamatban van. A
Ket. megalkotásának egyik jelentős célja a végrehajtás hatékonyságának
növelése, ennek érdekében a közigazgatási hatóságoktól szervezetileg
elkülönülős végrehajtó szolgálat felállítása volt. A végrehajtó szolgálat
létrehozását költségvetési korlátok késleltetik, a 2006 nyarán végzett felmérések
ugyanis azt igazolták, hogy a szolgálatok felállítása optimális esetben is 3
milliárd forintos költségvetési forrást igényelne.
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosítása
21.	§
A rendelkezés az előirányzatok hatékony felhasználása érdekében megteremti az
átcsoportosítás lehetőségét a Szülőföld Alap javára.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
22.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006.
évi LXXIII. törvény vezette be a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget.
Az Országgyűlés az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók
számára előírta, hogy meghatározott feltételek teljesülésekor a hallgatók
képzésük költségeinek egy részét viseljék. Az államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgatót terhelő képzési hozzájárulás fizetési kötelezettségnek a
bevezetésre vonatkozó időbeli, illetve szociális helyzetre vonatkozó további
feltételei voltak.
A szociális helyzetre vonatkozó feltétel azt eredményezte, hogy a szociálisan
rászoruló hallgatók államilag támogatott képzésben nem kötelezettek a képzés
költségeinek a megfizetésére. Hátrányos helyzetűnek az a hallgató tekinthető,
akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt
a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást
folyósítottak illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy
állami gondozott volt.
A törvény lehetőséget biztosított a felsőoktatási intézmény számára, hogy a
kötelezett hallgatói tizenöt százalékáig terjedő mértékben - a Kormány által
meghatározott feltételek és szabályok szerint - mentesíthesse képzési
hozzájárulás megfizetése alól egyes hallgatóit. A mentesítés feltétele azonban
abban valósult meg, hogy a kötelezett hallgatói létszámmal számított átlagos
(irányadó) képzési hozzájárulási összeg intézményi összege ne csökkenjen.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007.
évi CIV. törvény szélesítette a képzési hozzájárulás fizetése alól felmentettek
körét. A gyermekvállalás támogatásának céljával a képzési hozzájárulás alóli
mentesség kiterjesztését kezdeményezte a gyermeke gondozása céljából fizetés
nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy
gyermekgondozási díjban részesülő hallgatóra is.
Jelen módosítási javaslat kezdeményezi a képzési hozzájárulás fizetése alól a
felsőoktatási intézmény által adható mentesség szabályainak átalakítását.
A megváltoztatni javasolt szabályok szerint új elemként a képzési hozzájárulás
fizetésére kötelezett hallgatói létszám tizenöt százalékának megfelelő számban a
felsőoktatási intézmény által mentesített hallgatói kör kötelezően mentesül. A
mentesítés a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatókra vonatkozik. A
kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató fogalmának a meghatározását a
felsőoktatásról szóló törvény 147. § 22/A. pontja tartalmazza, amely alapján a
felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az
átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgató tekinthető
kiemelkedő teljesítményűnek. A megváltoztatott szabályok szerint nem a
felsőoktatási intézmény mérlegelésétől függ az, hogy hallgatók mekkora arányát
mentesíti a képzési hozzájárulás fizetése alól, hanem az minden esetben a
képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói létszám tizenöt százalékával
egyezik meg. Az intézményi döntés a kiemelkedő tanulmányi teljesítmény
ismérveinek meghatározásában, és az egyes személyi mentességek
biztosításában nyer értelmet.
Fontos új eleme a szabályozásnak, hogy a mentességgel érintettek létszámát
nem kell beszámolni a képzési hozzájárulás intézményi éves bevételének
alapjába, így a mentesség nem befolyásolja más fizetésre kötelezett hallgatók
képzési hozzájárulási kötelezettségének mértékét, egyidejűleg összhangban áll a
Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatnak a
képzési hozzájárulás intézményi összegének meghatározására vonatkozó
rendelkezésével is.
A költségvetésről szóló törvényjavaslat kapcsolódó rendelkezése szerint „A
képzési hozzájárulást, amely a felsőoktatási intézmény bevételét képezi, 2008-
ra úgy kell megtervezni, és 2009-ben e bevételről úgy kell elszámolni, hogy a
képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatók számából le kell vonni - a
fizetésre kötelezettek tizenöt százalékát kitevő - mentességben részesülőket, és a
fennmaradt létszámot kell beszorozni az irányadó - a hallgató által befizetett -
képzési hozzájárulás összegével.” [12. § (6) bekezdés]
A képzési hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályokat első alkalommal a
2007.	szeptemberben az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes,
osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat
megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell
alkalmazni. A 2007. szeptemberében államilag támogatott mesterképzésben első
évfolyamon tanulmányokat kezdő hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére
2008.	szeptembertől kötelesek.
Figyelemmel arra, hogy a képzési hozzájárulásra vonatkozó jogszabályi
rendelkezés a már felvett hallgatókra nézve kedvezőbb szabály alkalmazását
rendeli, az érintettek helyzetét kedvező módon befolyásolja, ugyanakkor mivel
más kötelezettek fizetési kötelezettségének mértékét egyáltalán nem
befolyásolja, nem ütközik a visszamenőleges jogalkotás tilalmába. A képzési
hozzájárulás tényleges megfizetése, a mentességek kérdésében szükséges
intézményi döntések meghozatala 2008. szeptemberétől esedékes, így a még
2007. folyamán elfogadott és kihirdetett újabb rendelkezés alkalmazásához, a
felkészüléshez szükséges kellő idő is rendelkezésre áll a felsőoktatási
intézmények számára.
A vasúti közlekedésről szóló 2005.CLXXXIII törvény
23.	§
A szabályozás megváltozásából eredő technikai módosítás, amely szerint a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is jogosult a vasúti pályahálózaton
beruházásokat közreműködőként megvalósítani, teljesítve ezzel a bruttó módon
való finanszírozás követelményét.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi
XCVIII. törvény módosítása
24.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény módosításával a fogyasztóvédelmi hatóság által az e törvény, valamint
végrehajtási rendeletei megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság által
kiszabott bírság a jövőben főszabályként nem a hatóság, hanem a központi
költségvetés bevételét képezi. Továbbra is hatályban marad ugyanakkor az a
rendelkezés, mely szerint a társadalombiztosítási támogatással rendelhető
gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozásával kapcsolatosan
kiszabott bírság 80%-a az E. Alapot illeti.
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
módosítása
25.	§
A 2007. január 1-jén hatályba lépett, az Egészségbiztosítási Felügyeletet
létrehozó törvény (Ebftv.) megalkotása során a jogalkotói szándék egyértelműen
arra irányult, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel ne
annak működési költségeiből, hanem az Egészségbiztosítási Alapból
származzon. A módosítással érintett rendelkezésben foglalt mérték a Felügyelet
működéséhez a 2008. évi költségvetés tervezése alapján feltétlenül szükséges.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26.	§
Hatályba léptető rendelkezések.
27.	§
A Hszt. rendelkezéseinek a Határőrség és a Rendőrség integrációjával
kapcsolatos módosítását, a jogutódlásra vonatkozó és a végrehajtáshoz
szükséges átmeneti szabályokat illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvénynek megfelelő módosításokat tartalmazza.
(Szülőföld Alap)A módosítás indoka, hogy a 2008. évi költségvetésről szóló
törvényjavaslat alapján 2008. évben az szja. 1 százalékából két cél (parlagfű
mentesítési feladatok és a gyermekszegénység elleni program) támogatása
biztosítható. Így szükség van az e szabályozási javaslattal inkoherens törvényi
szabály hatályon kívül helyezésére.
Szövegpontosítás a hatályos járulékszabályozással összhangban
A különböző önkormányzati hazai fejlesztési támogatások maradványának
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések az új finanszírozási elvek, valamint
a jogcímek változása miatt e törvény keretében aktualizálásra kerülnek.
28.	§
2009.	január 1-jéig hatályban marad a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól
és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény és a
Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére az ingyenes vagyonátadás
keretében átadott és még megmaradt vagyonelemek értékesítése időpontjának
meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés.
Intézkedés a rehabilitációs járadékot folyósító szerv foglalkoztatói minőségének
kiiktatásáról.
29. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény személyi hatályát
terjeszti ki a Rendőrség által foglalkoztatott minden köztisztviselőre,
ügykezelőre.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 62. §-a (4)
bekezdésében lévő hivatkozás pontosítása.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény személyi hatályát
terjeszti ki a Rendőrség által foglalkoztatott minden köztisztviselőre,
ügykezelőre.
A Hszt. rendelkezéseinek a Határőrség és a Rendőrség integrációjával
kapcsolatos módosítását, a jogutódlásra vonatkozó és a végrehajtáshoz
szükséges átmeneti szabályokat illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvénynek megfelelő módosításokat tartalmazza.
30. §
A helyi önkormányzatok mutatószám-felméréséhez, normatív hozzájárulás
évközi pótlólagos igényléshez, lemondásához kapcsolódó információs
rendszerben történő adatszolgáltatás 2008. évi bevezetésének határidejét és az
információs rendszer feltöltéséhez szükséges adatszolgáltatást írja elő.
A társulásból kivált tag részére a vagyontárgy természetben történő kiadásának
elhalasztása akkor alkalmazható, ha a tag már ennek ismeretében kötötte meg a
társulási megállapodást vagy annak módosítását.
E törvény által módosított felsőoktatási törvényt felmenő rendszerben kell
alkalmazni.
A javaslat 2008. évre átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, figyelemmel az
egyházi intézményrendszer finanszírozási igényeire, elősegítve az átállást az új
számítási gyakorlatra.
A Hszt. rendelkezéseinek a Határőrség és a Rendőrség integrációjával
kapcsolatos módosítását, a jogutódlásra vonatkozó és a végrehajtáshoz
szükséges átmeneti szabályokat illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvénynek megfelelő módosításokat tartalmazza.
31.	§
A köztisztviselők alapilletményének meghatározásához használt szorzó összegét
e törvény hatályba lépése nem érinti, a későbbi minősítésektől függetlenül az
nem csökkenhet.
A köztisztviselő alapilletményének meghatározásához 2008. április 1-jétől
használandó szorzószámot 2008. március 31-ig a 2007. évre vonatkozó
teljesítményértékelésre figyelemmel állapíthatja meg.