﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4010. számú
törvényjavaslat
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2007. október
2007. évi ... törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony
érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből
származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás
szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a
terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a
Magyar Köztársaság területén
a)	pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
b)	befektetési szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási és
kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet folytat;
c)	biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytat;
d)	árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
e)	postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és
nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
f)	ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
g)	könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
h)	könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet
megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
i)	játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
k) kereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy
meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.
(2)	E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a)	a szolgáltató ügyfele;
b)	a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.
(3)	A kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem
fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést,
kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott
kötelezettségeket.
(4)	Nem tartozik e törvény hatálya alá
a)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában, valamint a
befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2)
bekezdés 46. pontjában meghatározott ügynök;
b)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;
c)	a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítő a Bit. 1. számú
mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos
tevékenysége során;
d)	a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1.
számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete
szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező
biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében.
(5)	Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és
22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.
2.	§
A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki
a)	az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és
b)	a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006.
november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában:
a)	adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban
meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység
folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik;
b)	azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott
adatok írásban történő rögzítése;
c)	Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
d)	Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más állam;
e)	fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont
alapú felügyelet nem terjed ki rá;
f)	hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös
tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek;
g)	harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
h)	ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti
jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan
forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés;
i)	kereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a
vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
j) könyvviteli tevékenység: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)-(2) bekezdése
szerinti könyvviteli szolgáltatás;
k) levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla
vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési
szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából;
l) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a pénzügyi információs egység
feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
3
m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító
igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre
jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében
meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (6)
bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző személy vagy
szervezet;
p) szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására
vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
q) ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen,
ugyanazon tárgyra ad megbízást,
qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre
vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,
qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató
vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
r) tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával
rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a
szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal
egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények
vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
továbbá
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1.	aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje,
ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták;
2.	akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a
kedvezményezetteket még nem határozták meg; vagy
3.	aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az
alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány
képviseletében eljár;
s) ügyfél: aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás
igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;
t) ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-
átvilágítási intézkedések elvégzése;
u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe
tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
v) üzleti kapcsolat:
va) az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató
tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy
4
vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére történő első belépéssel
létrejött tartós jogviszony.
4.	§
(1)	E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező
természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések
elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy
közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a)	az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár,
b)	az országgyűlési képviselő,
c)	a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen
fellebbezésnek helye nincs,
d)	a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank
igazgatóságának tagja,
e)	a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy
tábornoki rendfokozatú tagjai,
f)	a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének
tagja.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában
meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló
személy:
a)	bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen
ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges
tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b)	bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett
személy javára hoztak létre.
5.	§
E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének
a)	a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában - a
b)	pontban meghatározott kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet);
b)	a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a
pénzfeldolgozást végző szolgáltatók tekintetében az MNB;
c)	i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az állami
adóhatóság;
d)	g) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara;
e)	m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e törvény
alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint
a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
ea)	az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban:
területi kamara);
eb)	a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban:
területi kamara);
5
f)	j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a
kereskedelmi hatóság;
g)	f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a
pénzügyi információs egységként működő hatóság.
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
6.	§
(1)	A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:
a)	az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b)	a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás
teljesítésekor;
c)	pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került
sor;
d)	ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével
kapcsolatban kétség merül fel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az
egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a
hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás
elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a
hárommillió-hatszázezer forintot.
Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7. §
(1)	A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak
meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2)	A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a)	természetes személy
aa)	családi és utónevét (születési nevét),
ab)	lakcímét,
ac)	állampolgárságát,
ad)	azonosító okmányának típusát és számát,
ae)	külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
b)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba)	nevét, rövidített nevét,
bb)	székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc)	cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát
vagy nyilvántartási számát.
(3)	A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre
az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy
ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső
szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti:
a)	természetes személy
aa)	születési helyét, idejét,
ab)	anyja nevét;
6
b)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba)	főtevékenységét,
bb)	képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
bc)	kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.
(4)	A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az
alábbi okirat bemutatását:
a)	természetes személy esetén
aa)	magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és
lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
ab)	külföldi természetes személy útlevele, vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve
hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya,
vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
ac)	14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági
igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet
igazoló hatósági igazolványa;
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy
megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl
az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy
ba)	a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó
szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az
egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói
igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz
benyújtotta,
bb)	belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági
nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc)	külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a
saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c)	cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz,
hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát,
alapszabályát).
(5)	A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági
nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a
cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a
cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(6)	A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4)
bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.
8.	§
(1)	A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles a
szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a
tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
(2)	Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében
jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac)
alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
(3)	A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles írásban
nyilatkozni a tényleges tulajdonosáról és az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7.
§ (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
7
(4)	A szolgáltató a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az
üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás
jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban
meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2)
bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai
megadását is kérheti.
(5)	A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli
nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével
kapcsolatban.
(6)	Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a
szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára
vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető
nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
9.	§
(1)	A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az
ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:
a)	üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b)	ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az
üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás
jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban
meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is
rögzítheti.
10.	§
(1)	A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelelően -
köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat
fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása
érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a
jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.
(2)	A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok
naprakészek legyenek.
(3)	Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt
munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban,
illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4)	A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei
figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
(5)	Ha az 1. § (1) bekezdés a)-b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt
megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti
megbízásokat - a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő
értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
11. §
(1)	A szolgáltató - a (2)-(5) és (8) bekezdés kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az
ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos
személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
8
(2)	A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló
ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet
megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus
finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló
ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2.
számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett,
illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására
jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság
igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben
a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően
kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a
szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.
(4)	Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző és
bankszámlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a bankszámla megnyitására, feltéve hogy
biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló
ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a
képviselő nem végezhet műveletet.
(5)	Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az
ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az
ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(6)	Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást,
akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján
bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás
teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
(7)	Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében
vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi
személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(8)	Nem kell a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten
elvégezni, ha
a)	a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő
vonatkozásában a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti
megbízás kapcsán már elvégezte,
b)	jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult,
továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (4)-(7) bekezdése alapján megállapította, és
c)	nem történt a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt adatokban
változás.
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
12.	§
(1)	A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a
10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele
a)	az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai
Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az
1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató,
9
amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely
ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
b)	olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a
szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal
összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
c)	az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;
d)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott - a c) pontba nem tartozó -
központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat;
e)	az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a
Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az
Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.
(2)	Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket, a
szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet,
amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(3)	A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy
harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket.
13.	§
(1)	A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a
10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni
a)	a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az
éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri
biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;
b)	az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza,
illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön
fedezeteként nem fogadható el.
(2)	Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy mint
biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben
csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(3)	A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége
keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.
Fokozott ügyfél-átvilágítás
14.	§
(1)	A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott valamennyi
adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a
személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
(2)	A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére
benyújtani a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4)
bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.
(3)	A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az
azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a)	magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek
megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy
b)	magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a
másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
10
c)	a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére
feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a
magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és
bélyegzőlenyomatát.
15.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat
létesítését megelőzően köteles
a)	a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró
elemzést készíteni;
b)	meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató
elvégezte a levelező számlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél
személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelező számlához történő közvetlen
hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
c)	meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre
közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2)	Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval levelező banki kapcsolat
létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását
követően kerülhet sor.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem
létesíthet és nem tarthat fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan
szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn.
16.	§
(1)	A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot
tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e.
Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak
tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt
közszereplőnek.
(2)	A szolgáltató - ha a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni az (1)
bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy
nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(3)	Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás
teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
17.	§
(1)	Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási
tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)-(3) bekezdésében szereplő
valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését
elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket
elvégezni.
(2)	Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)-ab) és ad) alpontjában és b)
pontjának ba)-bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy
esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással
ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer
11
forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell
végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.
Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
18. §
(1)	A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás
eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet
folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott
tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el.
(2)	A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás
eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet
folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott
tevékenységet
a)	az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
b)	olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6)
bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató
szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha
az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet
a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el.
(4)	Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató
szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha
az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet
a)	az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
b)	olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6)
bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(5)	A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is
elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az
e törvényben meghatározottakkal.
(6)	Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet
folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt
tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható
el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
a)	kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és
b)	az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és
nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított
vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik
országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír
elő.
(7)	A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha
egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A
felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek.
(8)	A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6)
bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.
19. §
12
(1)	A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. §-okban
meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél
hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2)	A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítást lefolytató
szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél
vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében
rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az
érintett ügyfél hozzájárulása esetén - jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
20. §
A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7-9. §-okban meghatározott
követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett
ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
21. §
A 18-20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az
ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az
ügynök a szolgáltató részének minősül.
A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok
22.	§
(1)	A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként
működő hatóság.
(2)	A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1)
bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti
megbízói adatokat.
(3)	A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős
hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott ”illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB
vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
(4)	Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi .... törvényben (a továbbiakban:
Pszáftv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő
hatóság a Ket. szerint jár el.
(5)	A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott
kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a
35. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket
alkalmazza:
a)	a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet
előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b)	megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység
végzését.
(6)	A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a
szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak
teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(7)	A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott
kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként működő
hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott
13
intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges
intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére.
(8)	A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében
meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró-értékének kiszámításakor a pénzátutalásra
vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az
MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított
árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB
közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(9)	A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a
7.	§ (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában
meghatározottak értendők.
(10)	A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan, Magyar
Köztársaságon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6)
bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A bejelentési kötelezettség
23.	§
(1)	Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése
esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul a (2)
bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat, és
b)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
ismertetését.
(2)	A szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több
személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott személytől az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs
egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről,
beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a
változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő
hatóságot tájékoztatni.
(3)	A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai
kézbesítés útján továbbítja. Ha a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként
működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak
beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet
formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. Ha a kijelölt személy
megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként
működő hatóság általi feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus
üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján teljesített
bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell.
(4)	A bejelentésnek a (2) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti
az ügyleti megbízást.
(5)	A szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a (4)
bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás
végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.
(6)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén saját hatáskörben vagy külföldi
pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján bank-, értékpapír-,
14
biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy
információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem
tagadhatja meg.
(7)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén saját hatáskörben vagy külföldi
pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve
vámtitkot képező adat vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a
vámhatóságtól, amelynek átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja meg.
(8)	A (6)-(7) bekezdés alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság adatot vagy
információt akkor adhat ki külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére,
ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni
a részére nyújtott adatok és információk kezeléséhez.
(9)	Az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyt és a kijelölt személyt (a
továbbiakban: a bejelentő) - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a
bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(10)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és
az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz
közzé.
24.	§
(1)	A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással
kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy
körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali
intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles
bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében,
hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügyleti megbízás bejelentését védelemmel
ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése
szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő
hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax
útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell.
(3)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság
a)	belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül
b)	nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két munkanapon
belül
megvizsgálja a bejelentést.
(4)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a bejelentést
továbbító szolgáltatót a (3) bekezdés szerinti vizsgálat során
a)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésről;
b)	arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést.
(5)	A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs
egységként működő hatóság a (4) bekezdés b) pont szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést
követően a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként
működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
(6)	A szolgáltatót - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás
teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - az (5) bekezdésben meghatározottak alapján -
teljesíthető.
25.	§
15
Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során a 23. § (1)
bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut
tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő
hatóságot.
26.	§
(1)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény alapján tudomására jutott
információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a
terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Btk.) 261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-
303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),
az adócsalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés
(Btk. 319. §) bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja
más nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a külföldi pénzügyi
információs egységként működő hatóság részére.
(2)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1) bekezdés alapján továbbított
információról adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartást
az információ továbbításától számított öt évig meg kell őrizni.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett természetes személy személyazonosító adatait, illetőleg a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosításához szükséges adatokat,
b)	az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c)	az adattovábbítás időpontját,
d)	az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított információt,
e)	az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
A felfedés tilalma
27.	§
(1)	A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról,
az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről,
valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve
harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő és a pénzügyi információs egységként
működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte,
annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság
tájékoztatására.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a Tpt. és a Bit. által
meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a
kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan
harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e
törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e
követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a
tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók között, ahol e törvényben
meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek
szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
16
(5)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ
felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között feltéve hogy
a)	az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak,
b)	a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban
honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,
c)	az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon
tevékenységet végzik és
d)	a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi
követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
(6)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző
szolgáltatók értesítik az 5. § a)-b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó
szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az
5. § a)-b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul
továbbítja ezt az információt a miniszternek.
(7)	A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott
esetekről.
Nyilvántartás, statisztika
28.	§
(1)	A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-10. §-ban és a 17. §-ban foglalt
kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát,
valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az
ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok
másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles
megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a
másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.
(2)	Az 1. § (1) bekezdésének a)-e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer
forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában)
teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles
megőrizni.
29.	§
(1)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság köteles olyan statisztikát vezetni,
amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet
szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:
a)	a 23. §-ban meghatározott bejelentések és adatszolgáltatások számát;
b)	a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát;
c)	terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény alapján elrendelhető zárlat
kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által
elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;
d)	azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyek rendőri intézkedést
eredményeztek, valamint azoknak a számát, amelyek alapján büntetőeljárás indult;
e)	a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §) és a terrorcselekmény (Btk. 261) bűncselekmények
gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, valamint a gyanúsítottak számát;
17
f)	az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
fa)	a vádemelések és vádlottak számát;
fb)	az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon
nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét,
továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon
nagyságát.
(3)	A Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot,
valamint a bíróság a (2) bekezdés c) pontjában és f) pont fb) alpontjában meghatározott adatot
tartalmazó jogerős határozatát minden naptári év július 1-jéig az előző naptári évre
vonatkozóan megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.
(4)	A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell
nyilvántartani.
(5)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján
évente közzé teszi.
Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén
30.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6-11.
§-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.
(2)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
köteles az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a
belső szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy
leányvállalatainak tájékoztatást adni.
(3)	Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l)
pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)-
b)	pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen
információkat a miniszternek.
(4)	A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik
ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak
megfelelő intézkedések alkalmazását.
(5)	Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l)
pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban
található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni.
Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program
31.	§
Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat
foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé
tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az
ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső
ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.
32.	§
(1)	A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus
18
finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a
terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti
megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény,
körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.
(2)	A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a Európai Unió által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit
megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1)
bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató
szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről
gondoskodni.
Belső szabályzat
33.	§
(1)	E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az
tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi
elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem
kötelező jellegű ajánlásként - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal
együttműködve, a miniszter egyetértésével - mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(4)	A kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi
hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését.
A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót
nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő kereskedelmi tevékenységet
folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó
összegű készpénzfizetést.
Felügyelet, intézkedések
34.	§
(1)	Az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti
tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való
megfelelését.
(2)	A felügyelet ellátása során az 5. § b-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a Ket., az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Ket. és a Pszáftv.
rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(3)	A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.
(4)	A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet
ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont
eb)	alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.
35.	§
19
(1)	E törvény rendelkezéseinek a megsértése, illetőleg az e törvényben meghatározott
kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c), f) és g) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő
intézkedéseket alkalmazza:
a)	a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény
rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b)	javaslatot tehet a szolgáltatónak
ba)	az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak
(vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb)	a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti
átdolgozására;
c)	figyelmeztetheti a szolgáltatót;
d)	kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
e)	az a)-d) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e)
és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől
ötmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i), j) és k) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében százezertől egymillió forintig terjedő
bírságot szabhat ki.
(2)	Az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv bírság kiszabását
kezdeményezheti az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervnél, ha az 1. §
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek
közül a pénzfeldolgozást végző szolgáltató megsérti e törvény rendelkezéseit.
(3)	Az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiszabott
bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:
a)	szakemberek képzése;
b)	az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos
tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
c)	a szolgáltató ügyfeleinek tájékoztatása;
d)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság munkatársainak - az e törvénnyel
kapcsolatos speciális ismeretekre vonatkozó - továbbképzése.
(4)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni
abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(5)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni
abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény
rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének
a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
36.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet
- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését
végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben
végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a)	gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés)
vétele, eladása,
b)	ingatlan vétele, eladása,
20
c)	gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.
(2)	Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a
közjegyzőt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez,
vagy a Kjt.-ben meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek
előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a)	gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés),
vétele, eladása,
b)	ingatlan vétele, eladása,
c)	gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.
(3)	Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha
a)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a
cégbírósági eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását
követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,
b)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a)
pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a
szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.
(4)	Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a)	a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az
eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során
jutott a tudomására,
b)	a közjegyző nemperes eljárást folytat le.
37.	§
(1)	A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál
köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet
is - a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A
munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja
a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek
tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az
irodát nyilvántartásba vette.
(2)	A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi
információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről
és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara
haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő
hatóság részére.
(3)	Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a
31-32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.
38.	§
(1)	E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az
egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes
szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-
ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős
miniszter hagyja jóvá.
(2)	E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1)
bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a
területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott
21
kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért
felelős miniszter hagy jóvá.
(3)	E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a
közjegyzők tekintetében szabályzatnak minősül.
(4)	Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön
törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(5)	E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt
kötelezettség.
Záró és felhatalmazó rendelkezések
39.	§
(1)	E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2007. december 14-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-38. §, 40. §, 42-43. §, 46-51. § és 53. § 2007. december 15-én lép hatályba.
(3)	A (8) és (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba.
(4)	Az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba.
(5)	A (11) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba.
(6)	A 44. § 2008. december 15-én lép hatályba.
(7)	A (9) bekezdés 2008. december 16-án lép hatályba.
(8)	Hatályát veszti a 40. § és a 46-51. §. Ez a bekezdés a hatálybalépést követő napon hatályát
veszti.
(9)	Hatályát veszti a 44. §. Ez a bekezdés a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(10)	Hatályát veszti a 41. §. Ez a bekezdés a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(11)	Hatályát veszti az 52. §. Ez a bekezdés a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
40.	§
Hatályát veszti
a)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény,
b)	a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése,
c)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény
módosításáról szóló 2007. évi CIII. törvény.
41.	§
Nem lép hatályba
a)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény
módosításáról szóló 2007. évi CIII. törvény 5. §-a,
b)	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC.
törvény 25. § (4) bekezdés e) és g) pontja.
42.	§
A szolgáltató - a 11. § (6) bekezdésétől eltérően - 2009. január 1-jét követően köteles az
ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
a)	az ügyféllel e törvény hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b)	az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján nem
jelent meg, és
22
c)	az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem
állnak teljes körűen rendelkezésére.
43.	§
(1)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok
listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése
szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik
országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem
alkalmazható.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelező
tartalmi elemeit.
44.	§
(1)	E törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a
pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában
haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.”
(2)	E törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a
pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában
haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.”
45.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e
törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a
mintaszabályzatokat.
(2)	E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését
követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3)	E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)-e), i) és l)
pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének
engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy
szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az
engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4)	E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének f)-h), j) és m) pontjában
meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő
kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5)	A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra
vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény
hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.
(6)	A kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4)
bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el
hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
Módosuló jogszabályok
23
46.	§
(1)	Az Öpt. 40/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben sem, ha
a)	a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési
kötelezettségét teljesíti;
b)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése
teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási
záradékot - írásban kér pénztártitoknak, illetve üzleti titoknak minősülő adatot a pénztártól.”
(2)	Az Öpt. 40/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem jelenti a pénztártitok és az üzleti titok sérelmét a Pmt. 7-9. §-ában meghatározott
adatoknak a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a Pmt. 19. §-ában meghatározott
esetekben történő átadása.”
47.	§
(1)	A Postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Postatv.). 37. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 22. § (1)-(2) bekezdése alapján a
pénzügyi információs egységként működő hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról
szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében
meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója
és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő
továbbítása.”
(2)	A Postatv 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a)	a postai szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési
kötelezettségét teljesíti;
b)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése
teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási
záradékot - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot a postai szolgáltatótól;
c)	a Pmt. 7-9. §-ában meghatározott adatok a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a
Pmt. 19. §-ában meghatározott eseteiben kerülnek átadásra.”
48.	§
(1)	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: a készpénz határon való ellenőrzéséről
szóló törvény) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a
vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról megkeresésre tájékoztatja a
pénzügyi információs egységként működő hatóságot.”
(2)	A készpénz határon való ellenőrzéséről szóló törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
24
„(3) Amennyiben a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során
szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, a vámhatóság köteles azt
haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani.”
(3)	A készpénz határon való ellenőrzéséről szóló törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól
számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a
tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem,
valamint a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D.
§), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása (Btk. 303/B. §), az adócsalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás
(Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) bűncselekményének felderítése érdekében
megtagadhatja.”
49.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-a a következő (12) bekezdéssel
egészül ki:
„(12) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében
eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából,
ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér
adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.”
50.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. §-a a következő
(11)	bekezdéssel egészül ki:
„(11) A vámtitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi
információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva
vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a
megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér
vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.”
51.	§
(1)	Az Ütv. 106. §-ának (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A területi elnökség]
„o) elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a vizsgálat
befejezéséről.”
(2)	Az Ütv. 112. §-ának (1) bekezdése a következő új m) ponttal egészül ki és a jelenlegi m)
pont jelölése n) pontra változik:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„m) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló
ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól,”
(3)	Az Ütv. 113. §-ának (2) bekezdése a következő új o) ponttal egészül ki és a jelenlegi o)
pont jelölése p) pontra változik:
[Az elnökség]
„o) másodfokon határoz a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálat befejezéséről,”
25
(4)	Az Ütv. a 120. §-t követően a következő új XVI. Fejezettel, címmel és 120/A. §-sal
egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi XVI-XVIII. Fejezet számozása XVII-XIX. Fejezetre
változik:
„XVI. FEJEZET
A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉNEK ÉS
MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
120/A. § (1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) e § szerint ellenőrzi
az ügyvédnek
a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, valamint
b)	a törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi
Kamara által készített szabályzatban
foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).
(2)	A kamara elnöksége az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot hivatalból indítja meg és a
fegyelmi megbízottak közül kijelöli a vizsgálatot lefolytató személyt (a továbbiakban:
vizsgálóbiztos).
(3)	A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében
a)	tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott
szabályzat szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások
bemutatására kötelezheti az ügyvédet,
b)	az ügyvéd irodájába, alirodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról
másolatot készíthet (helyszíni vizsgálat).
(4)	A kamara elnöksége a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt.
(5)	Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az
annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a
határozatában az ellenőrzést megszünteti.
(6)	Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd megszegte a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben vagy
az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a
határozatában
a)	felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az
elmulasztott intézkedések megtételére,
b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére
tesz javaslatot a kamara elnökének.
(7)	A területi elnökségnek az (5) bekezdés és a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozata ellen
nincs helye jogorvoslatnak, a (6) bekezdés a) pontja szerinti határozata ellen pedig az ügyvéd
a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat
megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(8)	A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint ellenőrizheti.
(9)	Ha a (6) bekezdés szerint megállapított kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési
kötelezettség elmulasztása, a kamara elnöksége a bejelentést az ügyvéd helyett megteszi.
(10)	Az ügyvéd köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásaiban,
határozataiban foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.
(11)	A kamara, a vizsgálóbiztos és a Magyar Ügyvédi Kamara az ellenőrzés során jogosult az
ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerésére; az ellenőrzésben részt vevő kamarai tagok
26
és alkalmazottak titoktartási kötelezettségére az ügyvéd titoktartási kötelezettségére
vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.”
52.	§
(1)	A könyvvizsgálói törvény 5. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - a következő
ügyekben]
„l) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó felügyeleti
tevékenység gyakorlása”.
(2)	A könyvvizsgálói törvény 5. §-ában a felsorolást követő hivatkozás helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„[az a)-l) pontokban írtak a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás.]”
(3)	A könyvvizsgálói törvény 67. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a kamara által működtetett
minőségbiztosítási rendszer keretei között, valamint a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján indított ellenőrzés,
illetve a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárás során, továbbá a
közfelügyeleti hatáskörben kért, a minőségellenőrzéshez, a fegyelmi eljárás lefolytatásához, a
közfelügyeleti hatáskör gyakorlásához szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése, a
könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből adódó
feladatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevők, a
közfelügyeleti hatáskörben eljárók rendelkezésére bocsátása. E tekintetben a
minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzésével
megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevő, a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket
a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség
terheli.”
(4)	A könyvvizsgálói törvény 112. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:
[A küldöttgyűlés a 111. § e) pontja alapján szabályzatot alkot]
„h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló
könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzéséről,”
(5)	A könyvvizsgálói törvény 152. §-ának (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A bizottság feladat- és hatáskörében eljárva:]
„j) lefolytatja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot, és első fokon határoz a vizsgálat
befejezéséről.”
(6)	A könyvvizsgálói törvény a 173. §-t követően a következő új címmel és 173/A. §-sal
egészül ki:
„A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és megelőzésének és megakadályozásának
ellenőrzése
173/A. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó
ellenőrzése tekintetében a kamara minőségellenőrzési bizottsága (e §-ban a továbbiakban:
bizottság) jár el.
27
(2)	A bizottság ellenőrzi a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek
a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, valamint
b)	a törvényben foglaltak végrehajtására a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
által készített szabályzatban
foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).
(3)	A bizottság az e törvény szerinti minőségellenőrök közül jelöli ki a vizsgálatot lefolytató
személyt. A minőségellenőr a vizsgálatot a 112. § (1) bekezdés h) pontja szerinti
szabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatja le.
(4)	A bizottság a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt.
(5)	Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a
könyvvizsgáló cég teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban
foglalt kötelezettségeit, a bizottság a határozatában az ellenőrzést megszünteti.
(6)	Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a
könyvvizsgáló cég megszegte a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban
foglalt kötelezettségeit, a bizottság a határozatában
a)	felhívja a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég figyelmét a jogszabályoknak és
a szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás elrendelésére tesz
javaslatot a kamara elnökének.
(7)	A bizottság (5) és (6) bekezdés szerinti határozata ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, a
könyvvizsgáló cég a határozat közlését követően a 8. §-ban leírtaknak megfelelően a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(8)	A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint ellenőrizheti.
(9)	A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég köteles az ellenőrzés lefolytatását
elősegíteni, a kamara felhívásaiban, határozataiban foglaltakat teljesíteni, az ellenőrzés
lefolytatását lehetővé tenni.”
Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés
53.	§
(1)	E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv,
b)	a "politikai közszereplők" fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások
és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott
mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-i
2006/70/EK bizottsági irányelv.
(2)	E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006.
november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket.
28
INDOKOLÁS
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelve (a továbbiakban: Irányelv) 2005. december 15-én lépett hatályba. A
Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy az Irányelv egységes végrehajtásának biztosítása
érdekében végrehajtó rendelkezéseket fogadjon el. A „politikai közszereplők” fogalmát,
valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott
alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit
illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási
intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv (a
továbbiakban: 2006/70/EK irányelv) Hivatalos Lapban történő közzététele 2006. augusztus 4-
én történt meg és az ezt követő 20. napon lépett hatályba.
A tagállamok 2007. december 15-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelveknek
megfeleljenek.
Az Irányelv célja, hogy megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből
származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás
szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a
terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Az Irányelv kiváltja a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló 91/308/EGK irányelvet és annak 2001-es (2001/97/EK irányelv)
módosítását. Az Irányelv célja a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, a
továbbiakban: FATF) pénzmosás elleni küzdelem kapcsán megfogalmazott és időközben
módosított 40 ajánlásának a közösségi jogba történő beemelése. Másik fontos cél a hatály
kiterjesztése a pénzmosás mellett a terrorizmus finanszírozására is, illetve az FATF által
elfogadott 9 új speciális ajánlásnak a terrorizmus finanszírozása megakadályozásával
kapcsolatos elemeinek szintén a közösségi jogba való beemelése.
Az Irányelv hatálya kiterjed továbbá bizonyos, eddig nem lefedett személyekre,
intézményekre és tevékenységekre, különös figyelmet szentelve a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása szempontjából kockázatot hordozó készpénzben történő fizetéseknek (bevon a
hatálya alá a nagy értékű áruval kereskedő személyeken kívül minden olyan árukereskedőt,
aki 15 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el). Az Irányelv - többek között -
pontosítja a tényleges tulajdonos meghatározását, az ügyfél-átvilágítási és a gyanús esetekre
vonatkozó bejelentési kötelezettséget, kiterjeszti azt a pénzmosás gyanújának felmerülésén
kívül a terroristák finanszírozásának gyanújára is. Rögzíti a harmadik fél által elvégzett
ügyfél-azonosítás elfogadásának feltételeit, statisztikai célú adatgyűjtési előírással segíti a
szabályok hatékonyságának ellenőrzését és - a közösségi szabályozás szintjén új elemként -
bevezeti a felügyeleti-ellenőrzési kötelezettséget is a tagállamok számára. Az Irányelv nagy
része a kockázatalapú megközelítésre épül, ez érvényes a felügyeleti rendszer működésére is.
Az Irányelv és a 2006/70/EK irányelv hazai jogba történő átültetése egy új pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály
megalkotásával, illetve a kapcsolódó jogszabályok szükség szerinti módosításával történik.
Az új törvényben való szabályozásnak az indoka az, hogy az Irányelv a korábbi irányelvek
rendszerére építve kiterjesztette szabályozási tárgyát (a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelem beemelése), személyi hatálya alá új szolgáltatói kört vont (azon árukereskedőt, aki
15 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el), illetve részletesebb eszközrendszert
dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni (büntetőjogon kívüli)
küzdelem hatékonysága érdekében. Mindezek alapján az Irányelv implementálása a
pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a
továbbiakban: Pmt.) módosításával az Előterjesztő álláspontja szerint nem megvalósítható.
Jelen Tervezet célja az Irányelv hazai jogba történő átültetésének biztosítása, a kormány
munkatervében meghatározott ütemezés szerint 2007. decemberi hatályba lépéssel.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának az Irányelv által előírt tilalmát a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) biztosítja (261. §, 303-
303/A. §). Jelen Tervezet pedig ezen tilalom hatékony érvényesítése érdekében a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
Részletes indokolás
az 1-5. §-hoz
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Tervezet hatálya kiterjed a gazdaság azon
szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat
pénzmosásból származó vagyon legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben
kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Tervezet hatálya alá a következő személyek és
szervezetek tartoznak: pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
folytat; befektetési szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatási és kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet folytat; biztosítási,
biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytat (nem
életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetén); árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet
folytat; postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és
nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenységet folytat; könyvvizsgálói tevékenységet folytat; könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve
vállalkozási jogviszony alapján folytat; játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;
nemesfémmel és az ezekből készült tárgyakkal kereskedik; kereskedelmi tevékenysége
folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű
készpénzfizetést fogad el; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; ügyvédi,
közjegyzői tevékenységet végez.
Az Előterjesztő a Tervezet hatályát tevékenység alapon határozza meg (ellentétben az
Irányelvvel, amely intézményi alapon sorolja be a szolgáltatókat). A hatály tevékenységi
alapon való meghatározását az indokolja, hogy a Pmt. rendszere is ezen megközelítést
30
alkalmazza és az Előterjesztő álláspontja szerint a Tervezet hatékony alkalmazhatósága és
más hazai jogszabályokkal való összhangja így teremthető meg.
Az Irányelv alapján a tagállamok kiterjeszthetik az Irányelv rendelkezéseit (teljes mértékben
vagy részben) olyan szolgáltató-típusokra, amelyek által végzett tevékenységek különösen
alkalmasak arra, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják őket,
továbbá a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében
az Irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy
hatályban tarthatnak. Ezen felhatalmazások alapján a Tervezet az Irányelvben
meghatározottakhoz képest további tevékenységeket is a hatálya alá von: árutőzsdei
szolgáltatási tevékenység; postai pénzforgalmi közvetítői tevékenység, postai
készpénzátutalás, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvétel és -kézbesítés; elektronikus
kaszinó működtetése; önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenység. Ezen túlmenően a
nemesfémmel történő kereskedelmi tevékenység tekintetében szigorúbb rendelkezéseket
határoz meg (ezen kategória kiemelésre került a kereskedelmi tevékenység kategóriából, így a
Tervezet rendelkezései ezen szolgáltatókra minden esetben, nem csak hárommillió-
hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés esetén vonatkoznak).
Ezen tevékenységek (az elektronikus kaszinó kivételével) jelenleg is a Pmt. hatálya alá
tartoznak és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának kockázata indokolja a
hatály alatt tartásukat.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Tervezet hatálya kiterjed azon kereskedelmi
tevékenységet folytató szolgáltatókra, akik hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy
meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el. A kereskedelmi tevékenységet folytató
szolgáltatók e tevékenységük körében nem fogadhatnak el hárommillió-hatszázezer forintot
elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha belső szabályzatuk felügyelő
szerv (a kereskedelmi hatóság, azaz a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) részére
történő megküldésével vállalják a Tervezet szerinti kötelezettségek teljesítését. (A
kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót
nyilvántartásba veszi. A Tervezet egy átmeneti rendelkezést is meghatároz ebben a
vonatkozásban: az a szolgáltató, amely nem szerepel ezen nyilvántartásban, legkésőbb 2008.
március 15-ig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű
készpénzfizetést.)
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően nem tartozik a Tervezet hatálya alá a Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB), kivéve a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokra
vonatkozó rendelkezéseket és az általa végzett felügyeletet (a pénzfeldolgozási tevékenység
tekintetében). (Azon túlmenően, hogy az Irányelv hatálya nem terjed ki a központi bankokra,
az MNB hatály alól történő kivételét indokolja az is, hogy ügyfélköre korlátozott, többnyire
felügyelettel rendelkező hitelintézetek és egyéb alacsony kockázatot jelentő jórészt állami
intézmények számára nyújtja speciális szolgáltatásait.)
Ezen túlmenően nem tartozik a Tervezet hatálya alá: a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a tőkepiacról
szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott „b”-típusú ügynök; a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban:
Bit.) meghatározott függő biztosításközvetítő; a Bit.-ben meghatározott független
biztosításközvetítő a nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos
tevékenysége során; a biztosító, amennyiben kizárólag nem-életbiztosítási ágba tartozó
tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel; továbbá a nem-életbiztosítási ágba tartozó és
az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező
31
szolgáltató (kompozit biztosító) pedig a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében. (Az
irányelv rendelkezéseinek megfelelően tehát a Tervezet csak az életbiztosítási tevékenységet
tartja a hatálya alatt.)
Az Irányelv alapján a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a pénzügyi tevékenységgel alkalmi
vagy nagyon korlátozott alapon foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy
amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása előfordulásának
kockázata, nem tartoznak a Tervezet hatálya alá. (A 2006/70/EK irányelv tartalmaz
részletszabályokat az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység
alapján nyújtott mentesség technikai követelményeiről.) Az Előterjesztő álláspontja szerint a
Tervezetben nem indokolt élni ezen lehetőséggel, illetve a vonatkozó magyar jogszabályi
rendelkezésekre tekintettel nem is lehetséges.
A Tervezet megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK
rendelet (a továbbiakban: 1781/2006/EK rendelet) végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket. (A részletszabályokat a Tervezet 22. §-a tartalmazza, a 2. § csak az ebben a
vonatkozásban hatály alá tartozó szolgáltatókról rendelkezik.) Ezen szabályozási koncepció
indoka, hogy a jogalkalmazók számára áttekinthetővé, egyértelművé teszi a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem érdekében teljesítendő kötelezettségeiket a
Tervezet keretein belül. Az 1781/2006/EK rendelet a pénzmosás megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIII.
törvényben került végrehajtásra. E törvény a Tervezet hatályba lépésével egyidej űleg hatályát
veszti és az 1781/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések a Tervezetben
kerülnek meghatározásra.
A Tervezet Értelmező rendelkezései a Tervezet alkalmazása szempontjából legfontosabb
kategóriák, fogalmak magyarázatát tartalmazzák (szolgáltató; ügyfél; üzleti kapcsolat; ügyleti
megbízás; tényleges tulajdonos; fiktív bank stb.). A korrupció elleni küzdelem érdekében az
Irányelv a másik tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt
közszereplők vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő,
valamint definiálja a kiemelt közszereplő fogalmát. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően
a Tervezet a kiemelt közszereplő kategóriát a következőképpen határozza meg: az a nem
magyar állampolgár természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-
átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el,
továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban
áll. A 2006/70/EK irányelv rendelkezései alapján pedig ezen fogalommeghatározás egyes
elemeinek követelményei is meghatározásra kerülnek (pontosan ki minősül fontos
közfeladatot ellátó személynek, közeli hozzátartozónak és a kiemelt közszereplővel közeli
kapcsolatban álló személynek). A fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó részletes
rendelkezések a Tervezet későbbi fejezetében kerülnek meghatározásra. A Tervezet az
Értelmező rendelkezések között határozza meg a pénzügyi információs egységként működő
hatóság fogalmát, amely hatóságot a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a
vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egységeként definiál.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Tervezet kijelöli a felügyeletet ellátó szerveket,
amelyek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítják a szolgáltatók számára a
Tervezet rendelkezéseinek való megfelelést. A felügyeletet ellátó szervek a következők: a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet); az MNB; az állami
adóhatóság; a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja
32
(területi kamara); az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (területi kamara); a
kereskedelmi hatóság; a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
A Tervezet ezen rendelkezései lényegében fenntartják a Pmt. jelenlegi rendszerét, a
hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó
kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók vonatkozásában pedig a kereskedelmi
hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) kerül kijelölésre felügyeletet ellátó
szervként. A Tervezet későbbi szakaszaiban találhatóak meg a felügyelet ellátására vonatkozó
részletes eljárási rendelkezések.
a 6-11. §-hoz
A Tervezet az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően részletes szabályokat határoz meg az
ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozásában. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket a következő esetekben köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a
hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás
teljesítésekor (ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is, ha ezek együttes
értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot); pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az
átvilágításra még nem került sor; valamint ha kétség merül fel a korábban kapott
ügyfélazonosító adatok valódiságáról vagy megfelelőségéről.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a fent meghatározott esetekben a szolgáltató a
következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni: az ügyfél azonosítása és a
személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a
személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti
megbízásra vonatkozóan; továbbá az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése
(monitoring). A szolgáltató az Irányelv alapján ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések
terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni: a Tervezet minimum és
maximum adatkört határoz meg és a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a rögzítendő
adatok számát az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az
ügyfél körülményei alapján (a belső szabályzatban meghatározott esetek figyelembe
vételével), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát mérlegelve
határozhatja meg.
A Tervezet tehát a Pmt. jelenlegi rendszeréhez képest részletesebb rendelkezéseket tartalmaz
az ügyfél-átvilágítási kötelezettség és intézkedések vonatkozásában, továbbá teljesen új
intézményként vezeti be a kockázatalapú megközelítést.
A Tervezet alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás kötelező eseteiben az ügyfelet, annak
meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
A szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat (minimum adatkör)
köteles írásban rögzíteni: természetes személy esetén a nevét, lakcímét, állampolgárságát, az
azonosító okmány típusát és számát, valamint külföldi természetes személy esetében a
magyarországi tartózkodási helyet; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet esetében pedig a nevét és rövidített nevét, székhelyének és külföldi székhelyű
vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, cégjegyzékszámát vagy egyéb
nyilvántartási számát. A szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon dönthet a
további adatok rögzítéséről és az elkérhető adatkört (maximum adatkör) a tervezet pontosan
meghatározza: természetes személy esetén a születési hely, idő és az anyja neve; jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig a főtevékenység, a
33
képviseletre jogosultak neve és beosztása, valamint a kézbesítési megbízott azonosítására
alkalmas adatok. Tekintettel arra, hogy a Pmt. által rögzítendő azonosító adatok köre a
Tervezet által meghatározott maximum adatkörrel egyezik meg, a szolgáltatók a Tervezet
hatálybalépésekor már meglévő ügyfelek esetében ezen maximum adatkörrel rendelkeznek. A
meglévő ügyfelek esetében ezen adatkör kezelése nem minősül jogszabályellenesnek és
bizonyos adatok nyilvántartásból történő törlése vonatkozásában az Előterjesztő döntési
lehetőséget kíván adni a szolgáltatók számára (meglévő ügyfelek esetében tehát nem kötelező
bizonyos adatok törlése). Az új ügyfelek esetében azonban már teljes mértékben a Tervezet
rendelkezései szerint szükséges eljárni (kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-
azonosítás).
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a Tervezetben meghatározott
okiratok bemutatását köteles megkövetelni, amely okirat-kör lényegében megegyezik a Pmt.-
ben jelenleg meghatározott személyazonosságot igazoló okiratok körével (személyi
igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány stb.) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles
ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is.
Az Irányelv kimondja a tényleges tulajdonos azonosításának kötelezettségét, továbbá a
kockázatalapú és megfelelő intézkedések meghozatalának kötelezettségét a tényleges
tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében. (A tényleges tulajdonos
fogalma a Tervezet értelmező rendelkezései között került meghatározásra.) Az Irányelv
alapján kötelező tehát az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése vonatkozásában
viszont csak a megfelelő intézkedések meghozatalának megtörténtét kell igazolnia a
szolgáltatónak.
A Tervezet a tényleges tulajdonos azonosítása tekintetében (a Pmt. jelenlegi rendszerét
fenntartva) az írásbeli nyilatkozat megtételének kötelezettségét és a rögzítendő adatok körét
határozza meg. A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli
nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében,
illetőleg érdekében jár-e el és ha igen, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos
következő adatait kell tartalmaznia: név, lakcím, állampolgárság (minimum adatkör). A jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minden esetben köteles a
tényleges tulajdonosának ezen három adatát az írásbeli nyilatkozatban megadni. A szolgáltató
ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon dönthet a további adatok rögzítéséről és az
elkérhető adatkört (maximum adatkör) a Tervezet itt is pontosan meghatározza: az azonosító
okmány típusa és száma, külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási
hely, születési hely és idő, anyja neve. A Pmt. jelenlegi szabályai az írásbeli nyilatkozatban
csak két adat rögzítését írják elő (név, lakcím/székhely), így a rögzítendő adatkör a tényleges
tulajdonos vonatkozásában kibővül.
Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató
köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat
jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban
történő ellenőrzése érdekében.
Az Irányelv előírja az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről való információszerzés
kötelezettségét. A Tervezet alapján a szolgáltató kötelező jelleggel legalább a következő
adatokat (minimum adatkör) köteles írásban rögzíteni: üzleti kapcsolat esetén a szerződés
típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. A
szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon dönthet a teljesítés körülményének
(hely, idő, mód) rögzítéséről (maximum adatkör). (A Pmt. jelenlegi szabályai csak az üzleti
34
kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok
rögzítéséről rendelkeznek, az adatkör pontos meghatározása nélkül.)
Az Irányelv alapján a Tervezet rendelkezik az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel
kíséréséről (monitoring), amely az ügyfél-átvilágítási intézkedések részeként új
intézményként jelenik meg a Pmt. jelenlegi rendelkezéseihez képest. Az Irányelv alapján
rendelkezik továbbá a Tervezet az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk naprakészen
tartásának kötelezettségéről is, amely tekintetében a Pmt. jelenlegi rendszerét kívánja
fenntartani (az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a
szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges
tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról; ha számla terhére vagy javára két
naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor, a szolgáltató 30 napon
belül köteles írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívni ügyfelét az
adatokban bekövetkezett változások közlésére).
Az Irányelv rendelkezései alapján a Tervezet kimondja, hogy a szolgáltató alapesetben az
üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügylet végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a
tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az Irányelvnek
megfelelően a Tervezet rendelkezik továbbá arról, hogy ha a szolgáltató nem tudja
végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni
az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat
létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti
kapcsolatot.
Az Irányelv az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének időpontja tekintetében kivételi
lehetőségeket is ad a tagállamok számára, amely rendelkezéseket az Előterjesztő álláspontja
szerint indokolt beépíteni a hazai szabályozásba. A szolgáltató az ügyfél és a tényleges
tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is
(az első ügylet teljesítéséig) lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának
elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának
valószínűsége csekély. A biztosító az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a
kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a
biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a
személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is (legkésőbb a
kifizetésig) lefolytathatja. A bankszámlanyitásra jogosult szolgáltató (továbbá az egyéni
számla megnyitására jogosult Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár) jogosult a számla
megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos
személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a
rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet (az ügyfél és a
kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban).
Az Irányelv alapján a Tervezet a játékkaszinók és elektronikus kaszinók vonatkozásában
speciális ügyfél-átvilágítási eljárást határoz meg. Az Irányelv alapján a kaszinók ügyfeleit
akkor kell azonosítani és személyazonosságukat ellenőrizni, ha legalább 2000 euró értékben
vásárolnak vagy cserélnek szerencsejáték-zsetonokat. Az Irányelv kimondja továbbá, hogy az
állami felügyelet alá tartozó kaszinók tekintetében minden esetben úgy kell tekinteni, hogy
teljesítették az ügyfél-átvilágítást, ha a vásárolt szerencsejáték-zseton összegére való tekintet
nélkül az ügyfeleiket a belépést követően közvetlenül vagy előtte azonosítják és
személyazonosságukat ellenőrzik.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon valamennyi játékkaszinó állami felügyelet alatt áll, az
Előterjesztő álláspontja szerint elegendő az ügyfél-átvilágítást a játékkaszinó területére
35
történő belépéskor elvégezni (egyezően a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel). A Tervezet az
Értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a játékkaszinók és elektronikus
kaszinók ügyfelei esetében üzleti kapcsolat létesítésének a játékkaszinó vagy elektronikus
kaszinó területére történő első belépés tekintendő. A szolgáltató tehát az első belépéskor végzi
el az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket (az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának
igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló
ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá
az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése).
a 12-13. §-hoz
Az Irányelv (a kockázatalapú megközelítéssel összhangban) bevezeti, hogy a pénzmosás vagy
a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek
vonatkozásában alkalmazható az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás. Egyszerűsített ügyfél-
átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni (nem
kötelező tehát üzleti kapcsolat létesítése, stb. esetén). Az Irányelv egy kötelező esetet, továbbá
a tagállamok számára döntési lehetőségeket fogalmaz meg az alacsony kockázatúnak tartott
ügyfelek, valamint termékek, ügyletek esetében.
Az Irányelv alapján kötelező jelleggel egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazandó,
amennyiben az ügyfél az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetnek és pénzügyi
szolgáltatónak vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetnek vagy pénzügyi szolgáltatónak
minősül, amelyre ott az ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékű követelmények
vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.
Ezen túlmenően a tagállamok lehetővé tehetik az ezen Irányelv hatálya alá tartozó
intézmények és személyek számára, hogy ne alkalmazzanak ügyfél-átvilágítást bizonyos
ügyfelek esetében: jegyzett társaságok; közjegyzők, ügyvédek által vezetett közös számlák
tényleges tulajdonosai; belföldi hatóságok; továbbá egyéb olyan ügyfelek, amelyek
tekintetében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázata áll fenn (és
megfelelnek a 2006/70/EK irányelvben meghatározott technikai követelményeknek). A
tagállamok lehetővé tehetik továbbá az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását
bizonyos termékek vagy ügyletek esetében: életbiztosítási kötvények; nyugdíjtakarékossági
biztosítási kötvények; alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, járadék- és hasonló
rendszer; elektronikus pénz; továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának csekély
kockázatával járó egyéb termékek vagy ügyletek (amelyek megfelelnek a 2006/70/EK
irányelvben meghatározott technikai követelményeknek).
A Tervezet az Irányelv (és a 2006/70/EK irányelv) rendelkezései alapján a következő
ügyfelek esetében rendelkezik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazásáról (amely
ügyfelek tekintetében tehát az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell
elvégezni): a Tervezet 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott
tevékenységet végző szolgáltató1 (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltató), ha tevékenységét az
Európai Unió területén végzi vagy olyan harmadik országban került bejegyzésre, amelyre e
Tervezetben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek
1 pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási, befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási és kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet folytat; biztosítási,
biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytat (nem életbiztosítási ágba tartozó tevékenység
esetén); árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai
készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárként működik
36
betartása tekintetében állami felügyelet alatt áll; jegyzett társaság (bizonyos feltételekkel); a
Tervezetben meghatározott felügyeletet ellátó szerv; központi államigazgatási szerv, valamint
helyi önkormányzat; az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank. A
Tervezet rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében is szükséges az
üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének elvégzése.
Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamok kötelesek tájékoztatni egymást és a tagállamokat
azokról az esetekről, amikor úgy vélik, hogy egy harmadik ország az Irányelv
rendelkezéseivel egyenértékű követelményeket alkalmaz. A Tervezet ezen kötelezettségnek a
következő eljárás előírásával tesz eleget: ha harmadik ország teljesíti ezen feltételeket, a
szolgáltató köteles erről tájékoztatni a felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul
továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszternek (a továbbiakban: miniszter), a miniszter pedig tájékoztatja ezen esetekről a
Bizottságot és a tagállamokat.
A Tervezet az Irányelv (és a 2006/70/EK irányelv) rendelkezései alapján a következő
termékek vagy ügyletek esetében rendelkezik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
alkalmazásáról (amely termékek vagy ügyletek tekintetében tehát az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy
körülmény felmerülése esetén kell elvégezni): életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, ha az
éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri
biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot; nyugdíjbiztosítások, amelyeknél a
biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult
személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el. A Tervezet itt is
rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében is szükséges az üzleti
kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének elvégzése.
a 14-17. §-hoz
Az Irányelv (a kockázatalapú megközelítéssel összhangban) bevezeti a pénzmosás vagy a
terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek
tekintetében a fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását. Fokozott ügyfél-átvilágítás
alkalmazása esetén az Irányelvben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés
elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására. Az Irányelv
alapján a tagállamok a következő három esetben kötelesek előírni a fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedések alkalmazását: az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás
céljából; harmadik országokbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki
kapcsolatok; a más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt
közszereplő személyekkel létesítendő üzleti kapcsolatok. Az Irányelv ezen esetkörök
vonatkozásában konkrét intézkedés-típusokat is meghatároz (kötelező vagy példálózó
jelleggel). Ezen túlmenően a tagállamok előírhatják a fokozott ügyfél-átvilágítási
intézkedések alkalmazását a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának nagy
kockázatát jelentő egyéb helyzetekben is.
A Tervezet az Irányelv alapján a következő négy esetben mondja ki a fokozott ügyfél-
átvilágítás kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket: amennyiben az ügyfél nem jelent
meg személyesen azonosítás céljából; harmadik országokbeli intézményekkel folytatott
levelezőbanki kapcsolatok létesítése; külföldön lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplővel
történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése; illetve a pénzváltási
tevékenységet folytató szolgáltatók esetében.
37
Amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság
igazoló ellenőrzése céljából, a szolgáltató az azonosítás során az ügyfélazonosítás esetén
lehetővé tett maximum adatkört köteles rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése
érdekében pedig az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során
előírt okirat hiteles másolatát. A Tervezet ezen rendelkezései mind a belföldön, mind a
külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában alkalmazandóak.
A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató
harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat
létesítését megelőzően az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése mellett a következő
kiegészítő kötelezettségeknek köteles eleget tenni: köteles feltáró elemzést készíteni (a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszer felmérése és
értékelése céljából); köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel
rendelkező szolgáltató elvégezte a levelező számlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező
ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot
folyamatosan figyelemmel kíséri; köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országban
székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási
adatokat; köteles a levelezőbanki kapcsolat létesítéséhez a szervezeti és működési
szabályzatban kijelölt vezetője jóváhagyását megszerezni. A Tervezet az Irányelvnek
megfelelően rendelkezik továbbá a fiktív bankkal történő levelezőbanki kapcsolat
létesítésének és fenntartásának tilalmáról.
A külföldi kiemelt közszereplők azonosítása érdekében valamennyi nem magyar állampolgár
ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját
országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen
minőségben (a Tervezetben megjelölt mely kategória alapján). A szolgáltató (ha a nyilatkozat
valódisága kérdéses) köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra
rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése
érdekében. A Tervezet rendelkezik továbbá arról, hogy külföldi kiemelt közszereplő esetén az
üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató
szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően
kerülhet sor. (Egyebekben a külföldi kiemelt közszereplők vonatkozásában valamennyi
további ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles a szolgáltató elvégezni.)
A Tervezet alapján fokozott ügyfél-átvilágítást kell továbbá alkalmazni a pénzváltók esetében.
A pénzváltási tevékenység végzése során létrejövő ügyleti kapcsolat esetében már az
ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén köteles a szolgáltató az
ügyfelet az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkörre vonatkozóan
azonosítani, köteles továbbá a személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos
azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint az ügyleti megbízásra
vonatkozó adatrögzítést elvégezni. Az ügyleti bizonylaton a következő adatokat kell
feltüntetni: természetes személy esetén a nevét, lakcímét és azonosító okmányának típusát és
számát (továbbá külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyét);
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig a nevét,
székhelyét, továbbá cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát. Az ügyfél-
átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti
megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.
a 18-21. §-hoz
38
Az Irányelv (az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfél-
átvilágítási eljárás elkerülése érdekében) lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett
ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását. Az Irányelv alapján a tagállamok
megengedhetik az Irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy
harmadik személyekre hagyatkozzanak az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése
tekintetében. (Az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában azonban a
felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót
terheli.) Az Irányelv a tagállamok számára három döntési lehetőséget fogalmaz meg. A
tagállam lehetővé teheti valamennyi szolgáltató számára a hitelintézetek és pénzügyi
szolgáltatók (kivéve a pénzváltást, valamint a készpénzátutalást végző szolgáltatók) által
elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását. A tagállam lehetővé teheti továbbá a
pénzváltást, valamint a készpénzátutalást végző szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágítás
eredményének elfogadását az ugyanezen tevékenységet folytató szolgáltatók számára. Végül
a tagállam lehetővé teheti a szakmai tevékenységük folytatása során eljáró meghatározott jogi
és természetes személyek (könyvvizsgálók, könyvelők és adótanácsadók; közjegyzők stb.)
által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását az ugyanezen tevékenységet
folytató szolgáltatók számára.
A Tervezet alapján valamennyi szolgáltató jogosult elfogadni a pénzügyi szolgáltatók (kivéve
a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók) által elvégzett ügyfél-
átvilágítás eredményét (mindez érvényes a Magyar Köztársaság területén, az Európai Unió
más tagállamában, vagy meghatározott feltételeknek megfelelő harmadik országban
tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágításra). A Tervezet
alapján a könyvvizsgálók, könyvelők, adószakértők, adótanácsadók, ügyvédek és közjegyzők
jogosultak elfogadni az ugyanezen tevékenységet végző szolgáltató által elvégzett ügyfél-
átvilágítás eredményét (mindez szintén érvényes a Magyar Köztársaság területén, az Európai
Unió más tagállamában, vagy meghatározott feltételeknek megfelelő harmadik országban
tevékenységet folytató szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágításra). Ha az ügyfél-
átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja,
akkor ezen szolgáltatónak a következő követelményeknek kell megfelelnie: kötelező szakmai
nyilvántartásban szerepel; az e Tervezetben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-
átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e Tervezetben
megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye
olyan harmadik országban van, amely az e Tervezetben meghatározottakkal egyenértékű
követelményeket ír elő.
Az Előterjesztő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának magasabb kockázatára
tekintettel nem tartja indokoltnak annak lehetővé tételét, hogy a pénzváltást, valamint a
készpénzátutalást végző szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét az
ugyanezen tevékenységet folytató szolgáltatók elfogadhassák.
A Tervezet alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének
elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor: a szolgáltató a Tervezetben
meghatározott esetekben az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot (valamint
írásbeli kérésre a dokumentáció másolatát) az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult
más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Tervezet alapján az ügyfél-átvilágítás teljesítése
vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét
elfogadó szolgáltatót terheli.
a 22. §-hoz
39
A Tervezet megállapítja az 1781/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket.
A rendeleti formának köszönhetően nem szükséges az 1781/2006/EK rendelet magyar
jogszabályokba történő külön átültetése. Mindazonáltal bizonyos cikkek esetében lehetőséget
biztosít a tagállamoknak az alapszabályoktól eltérő, az alkalmazást könnyítő rendelkezések
életbe léptetésére. Az 1781/2006/EK rendelet továbbá a tagállamra ruház bizonyos
végrehajtási jogköröket a rendelet tagállami érvényesülése érdekében. A Tervezet kijelöli a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni felelős hatóságokat Magyarországon, a
pénzügyi információs egységként működő hatóságot és a Felügyeletet. Továbbá a Tervezet
kijelöli a rendelet előírásai betartásának hatékony ellenőrzése és a szankciók alkalmazása
céljából a felelős hatóságot, a Felügyeletet és a pénzügyi információs egységként működő
hatóságot. Az 1781/2006/EK rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó
eljárásra, szankciókra és a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó szabályok kerülnek
meghatározásra. Az illetékes hatóságok kötelesek hatékonyan ellenőrizni az 1781/2006/EK
rendelet előírásainak betartását, a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó
erejűeknek kell lenniük. (A tagállamok legkésőbb 2007. december 14-éig kötelesek értesíteni
a Bizottságot a szankciókra vonatkozó szabályokról és az azok alkalmazásáért felelős
hatóságokról.) Az 1781/2006/EK rendelet rendelkezései betartásának ellenőrzése
vonatkozásában az MNB felügyelő szerve a pénzügyi információs egységként működő
hatóság. A szankciók tekintetében a pénzügyi információs egységként működő hatóság nem
szabhat ki bírságot az egyéb, a hatály alá tartozó szolgáltatóktól eltérően az MNB-re a
jegybank intézményi függetlensége megsértésének elkerülése érdekében, továbbá egyetlen, az
MNB törvényben előírt feladat ellátásával kapcsolatban sem illet meg egyetlen hatóságot sem
bírságolási jogkör. A pénzügyi információs egységként működő hatóság nem gyakorolja azon
jogát sem az MNB tekintetében, amelynek megfelelően megtilthatja a szolgáltatónak a
jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. Ennek indoka, hogy a
jegybanki pénzátutalási tevékenység nem választható el a jegybank egyéb, az MNB
törvényben meghatározott alapvető feladataitól.
Az 1781/2006/EK rendelet által meghatározott pénzösszeg euró-értékének kiszámításakor a
pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján a MNB által közzétett hivatalos
árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek
USD-ra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének
napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmaznia a fizetési
szolgáltatónak. Tekintettel arra, hogy a Tervezet rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az
1781/2006/EK rendelet rendelkezéseivel, nincs lehetőség az euróban meghatározott összeg
értékétől eltérő forint-összeg meghatározására. Ezen megoldás előnye, hogy követi a jelenlegi
hazai gyakorlatot, továbbá ez a megoldás rugalmasan követi az árfolyamváltozásokat.
A Tervezet a hazai alkalmazhatóság elősegítése érdekében meghatározza, hogy „nemzeti
azonosító szám” alatt Magyarországon természetes személy estében az azonosító okmány
típusát és számát, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
a cégjegyzékszámot, vagy egyéb nyilvántartási számot értjük.
A 1781/2006/EK rendelet rendelkezésének megfelelően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy
nem alkalmazzák a 1781/2006/EK rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli
pénzátutalásokra, amikor egy kedvezményezettnek az áru- és szolgáltatásnyújtásért történő
fizetést lehetővé tevő számlájára irányul a pénzátutalás, amennyiben: a) a kedvezményezett
fizetési szolgáltatója az EU 3. pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelvében
megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik; b) a kedvezményezett fizetési szolgáltatója
egy egyedi referenciaszám segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást - a
40
kedvezményezetten keresztül - attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a
kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c)
az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót. A Tervezetben meghatározásra kerül, hogy
Magyarország élni kíván az adott mentesítési lehetőséggel.
a 23-25. §-hoz
Az Előterjesztő a Pmt. bejelentési kötelezettségének a rendszerét kívánja a Tervezetben
fenntartani. Pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény
felmerülése esetén a szolgáltató - szervezet esetében a kijelölt személyen keresztül -
haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A
Tervezet a bejelentés tartalma vonatkozásában szintén fenntartja a Pmt. rendszerét. A
Tervezet szerint a bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokat
(az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát
és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint estelgesen a
teljesítés helyét, idejét, módját). Nem természetes személy szolgáltató esetén a bejelentésnek
a kijelölt személyen keresztüli továbbítása egyben hozzájárul a bejelenő védelmének
biztosításához.
A bejelentési kötelezettség teljesítésének módjáról az Irányelv nem rendelkezik. A Tervezet
2008. december 15-étől kizárólagosan a bejelentés védelemmel ellátott elektronikus üzenet
formájában való továbbítását írja elő. A Tervezet hatályba lépését követő egy éves átmeneti
időszakban az Előterjesztő fenn kívánja tartani a bejelentésnek védelemmel ellátott
elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján való
továbbításának lehetőségeit.
Tekintettel arra, hogy a telefax és a tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján
teljesített bejelentés megtétele és a bejelentés pénzügyi információs egységként működő
hatóság általi fogadása között eltelt idő a bejelentés feldolgozásának eredményességét
veszélyeztetheti, a Tervezet az egy éves átmeneti időszak alatt - a Pmt. rendelkezéseivel
összhangban - fenn kívánja tartani a bejelentés telefonon való előzetes teljesítésének
intézményét. A bejelentés telefonon való előzetes teljesítésének a szükségességét a szolgáltató
-	szervezet esetében a kijelölt személy -megítélése szerint dönti el.
Védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában való bejelentés esetén a pénzügyi
információs egységként működő hatóság a bejelentés fogadásának visszaigazolása érdekében
elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
A Tervezet - az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően - megtiltja a szolgáltató számára az
ügylet teljesítését addig, amíg a bejelentést a szolgáltató nem továbbította a pénzügyi
információs egységként működő hatóságnak. E tilalom alól azonban kivételt képez két eset: ha
az ügylet teljesítése a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítésével nem
akadályozható meg, vagy ha a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a
tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.
Az Irányelv a bejelentés mellett előírja, hogy a szolgáltató az FIU megkeresése alapján köteles
haladéktalanul megadni az FIU-nak a kért információt a vonatkozó jogszabályok által
megállapított eljárásnak megfelelően. Az Előterjesztő e tekintetben is meg kívánja őrizni a
Pmt. rendszerét, amely alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén
bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot
képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a
szolgáltató nem tagadhatja meg. Az előbbiekkel összhangban módosul a Hpt., a Tpt., a Bit., a
befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, illetve az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslat, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
41
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) valamint a Postáról szóló
2003.	évi CI. törvény (a továbbiakban: Postatv.). A Tervezet az Öpt. és a Postatv.
rendelkezéseinek a módosítását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az Öpt. és a Postatv.
kivételével az előbbiek során felsorolt többi ágazati törvény/törvényjavaslat
módosítása/elfogadása folyamatban van, az e törvényeket/törvényjavaslatokat érintő
módosításra is ugyanazon eljárásban (a parlamenti szakban) kerül sor.
A pénzügyi információs egységként működő hatóság a megkeresést saját hatáskörben vagy
külföldi FIU-ként működő hatóság megkeresése alapján is jogosult kérni.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás nemzetközi jellegére is figyelemmel ki kell
emelnünk, hogy a 2000/642/IB tanácsi határozat értelmében a tagállami FIU-k között a lehető
legnagyobb mértékben elő kell segíteni az együttműködést és a koordinációt. Az Irányelv
szerint az Európai Bizottság megadja a szükséges támogatást a koordináció megkönnyítése
érdekében, beleértve a Közösségen belüli FIU-k közötti információcserét. A Tervezet fenti
rendelkezése biztosítja a külföldi FIU-kal való információcserét a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása vonatkozásában.
A bejelentőt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb
megalapozatlannak bizonyul.
Az Irányelv alapján az FIU jogosult alkalomszerűen, közvetlenül vagy közvetve hozzáférni
azokhoz a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkhoz, amelyekre feladatainak
megfelelő ellátásához szüksége van. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a
Tervezet alapján jogosult megkereséssel fordulni az adóhatósághoz és a vámhatósághoz,
amelyek kötelesek a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára a kért
információt (beleértve az adótitoknak és vámtitoknak minősülő információt) megadni. Ennek
megfelelően a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára közvetett
hozzáférés biztosított. A Tervezet által meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek
teljesítése érdekében szükségessé válik egyes ágazati törvények titokvédelmi
rendelkezéseinek módosítása. A Tervezet módosítja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény 54. §-át, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.
törvény 16. §-át, amely módosítások eredményeképpen a pénzügyi információs egységként
működő hatóság saját hatáskörében eljárva vagy külföldi FIU írásbeli megkeresése teljesítése
céljából jogosult adótitkot vagy vámtitkot megismerni.
Megjegyezzük, hogy a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó
készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény biztosítja a vámhatóság számára
rendelkezésre álló, az Európai Unió külső határain áthaladó készpénzforgalommal
kapcsolatos adatoknak a pénzügyi információs egységként működő hatóság (ORFK) irányába
való továbbítását.
Az Irányelv előírja valamennyi tagállamban egy FIU létrehozásának követelményét. A Pmt.
alapján az FIU feladatait az ORFK látja el. A Tervezet az Értelmező rendelkezések között az
alábbiak szerint határozza meg a pénzügyi információs egységként működő hatóságot: a
pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban
meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság
fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése
esetén ellenőrzési feladatát ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól.
Az Irányelv előírja a tagállamoknak, hogy lehetőség szerint adjanak a szolgáltatóknak időben
visszajelzést a bejelentések hatékonyságáról és nyomon követéséről. E követelmény
teljesítése érdekében az Előterjesztő az egyedi visszajelzés („feed-back”) helyett a
bejelentések hatékonyságáról, eredményességéről való generális tájékoztatás kötelezettségét
határozza meg a Tervezetben a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára,
így a pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és
42
az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz
közzé.
Az Irányelv szerint a szolgáltató mindaddig nem hajtja végre azt az ügyletet, amelyről
tudomással rendelkezik vagy amelyről feltételezi hogy pénzmosással vagy terrorizmus
finanszírozásával kapcsolatos, amíg bejelentési kötelezettségének eleget nem tett. Az
Előterjesztő értelmezése szerint az Irányelv e rendelkezése arra az esetre vonatkozik, amikor a
szolgáltató a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló ténynél, adatnál,
körülménynél magasabb fokú bizonyossággal rendelkezik pénzmosás vagy terrorizmus
finanszírozása vonatkozásában. Ebből adódóan a Tervezet - a Pmt. rendelkezéseiből kiindulva
-	előírja a szolgáltató számára az ügylet felfüggesztésének a kötelezettségét abban az esetben,
ha az észlelt pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény
ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja
szükségesnek. Az ügylet felfüggesztése tekintetében a Tervezet a Pmt. rendelkezéseiből indul
ki, azonban azt meg is haladja, hiszen e kötelezettség a Tervezet hatálya alá tartozó összes
szolgáltatóra vonatkozik.
A felfüggesztést követően a szolgáltató haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi
információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés
megalapozottságát ellenőrizhesse. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a
bejelentés megalapozottságának az ellenőrzését, vizsgálatát belföldi ügylet esetében egy
munkanap, határon átnyúló ügylet esetében két munkanap alatt végzi el. A pénzügyi
információs egységként működő hatóság az ellenőrzése, vizsgálata alapján írásban vagy arról
értesíti a szolgáltatót, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján olyan intézkedést hozott,
amely alapján az ügylet nem teljesíthető, vagy arról értesíti a szolgáltatót, hogy a
büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést. Ez utóbbi
esetben, valamint abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság
számára nyitva álló határidő (egy vagy két munkanap) eredménytelenül telt el, a szolgáltató
köteles az ügyletet teljesíteni. A bejelentés megalapozottságának pénzügyi információs
egységként működő hatóság általi ellenőrzésére nyitva álló határidő a pénzforgalomról szóló
jogszabályok figyelembe vételével került kialakításra.
Tekintettel a felfüggesztés intézményének a kivételes jellegére valamint az egy vagy két
munkanapban megállapított határidőre, az ügylet felfüggesztését követő bejelentés védelemmel
ellátott elektronikus üzenet vagy telefax formájában, illetve előzetesen telefonon tehető meg.
A szolgáltatót jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség az ügylet felfüggesztéséért,
ha az utóbb teljesíthető.
Az Irányelv arra kötelezi a szolgáltató felett felügyeletet ellátó szerveket, hogy ha pénzmosás
vagy terrorizmus finanszírozással kapcsolatos tényeket tárnak fel ellenőrzésük folyamán, arról
kötelesek értesíteni az FIU-t. A Tervezet szerint - az Irányelv e rendelkezésének megfelelően -
ha a felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló adat,
tény vagy körülmény jut tudomására, akkor arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi
információs egységként működő hatóságot.
Az Irányelv azon rendelkezése, amely a részvény-, deviza- és származékos pénzügyi
termékpiacok ellenőrzésére felhatalmazott felügyelő testületek tájékoztatási kötelezettségére
vonatkozik a Felügyelet (mint a szolgáltató felett felügyeletet ellátó szerv) tájékoztatási
kötelezettségének az előírásával megvalósul. Az Irányelv ezen rendelkezése azon
tagállamokban bír relevanciával, ahol a tőzsdefelügyelet elkülönül a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozás elleni küzdelem alapján ellátott felügyelettől.
a 26. §-hoz
43
Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok felhasználásáról
szóló 1992. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerint személyes adatot kezelni csak
törvényben meghatározott célból lehet, az Előterjesztő a Tervezetben a bejelentések FIU
(pénzügyi információs egységként működő hatóság) általi felhasználását a Pmt.
rendelkezéseihez képest szélesebb körben állapítja meg. A Tervezet szerint a pénzügyi
információs egységként működő hatóság a szolgáltató által továbbított bejelentés vagy az általa
kért és teljesített megkeresés alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a
jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a
pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), az adócsalás
(Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319. §)
bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint e célokból továbbíthatja más
nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a külföldi pénzügyi
információs egységként működő hatóság részére.
A pénzügyi információs egységként működő hatóság az így továbbított információról - az
Avtv-vel összhangban - adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni és azt az információ
továbbításától számított öt évig meg kell őrizni. A Tervezet meghatározza az adattovábbítási
nyilvántartás tartalmát.
a 27. §-hoz
Az Irányelvvel összhangban szabályozza a Tervezet a felfedés tilalmát. A szolgáltató által tett
bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról,
az ügyletnek a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel
szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a
bejelentő és a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és
köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye
titokban maradjon. A Tervezet e rendelkezése a büntetőjogi védelmen túl hozzájárul a
bejelentő védelmének a biztosításához.
Az Irányelv megengedi a felfedést a felügyeletet ellátó szervek irányában. Így a Tervezet
szerint a felfedés tilalma nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv, valamint a büntetőeljárást
lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására.
A felfedés tilalma alóli kivételeket a Tervezet - a felügyeletet ellátó szerv, valamint a
büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság - további három esetkörben határoz meg. A
felfedés tilalma nem vonatkozik a Hpt., a Tpt. és a Bit. által meghatározott összevont alapú
felügyelet vagy konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló
adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ
felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt
állnak. A felfedés tilalma nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy
olyan harmadik országbeli, a könyvvizsgálói tevékenységet, a könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet valamint az ügyvédi és a
közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltatók között sem, ahol a Tervezetben
meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek
szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. A
felfedés tilalma alóli kivétel ezen esete mindenekelőtt nemzetközi könyvvizsgáló és ügyvédi
hálózatokra vonatkoztatható. A felfedés tilalma alóli utolsó kivétel mind a pénzügyi
szolgáltatókra, mind könyvvizsgálói tevékenységet, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői,
okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet valamint az ügyvédi és a közjegyzői
44
tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozik. E kivétel azonban csak akkor alkalmazható,
ha (1) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, (2) a két vagy
több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Tervezet hatálya alá tartozó tevékenységet
folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e
törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, (3) az érintett
szolgáltatók ugyanazon szakmához tartoznak és (4) a szakmai titoktartás és a személyes
adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények
irányadóak a szolgáltatókra.
Tekintettel arra, hogy az Irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy egymást és a Bizottságot
tájékoztassák azon harmadik országokról, ahol megvalósulnak a kivételi szabályok által
támasztott követelmények, az érintett szolgáltató köteles erről tájékoztatnia a felügyeletet
ellátó szervet, aki a többi tagállam és a Bizottság tájékoztatása érdekében értesíti a minisztert.
a 28-29. §-hoz
Az Irányelv az FIU vagy a felügyeletet ellátó szerv általi felhasználás céljából megköveteli a
szolgáltatótól az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartás vezetését. A
nyilvántartásnak az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás
teljesítését követő legalább öt évig kell megőrizni. A Tervezet alapján a szolgáltató - az általa
vezetett nyilvántartásban - az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatot,
okiratot, illetve a másolatát, valamint a bejelentés és a pénzügyi információs egységként
működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatás teljesítését, valamint az
ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a
bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. E határidő az üzleti
kapcsolat megszűnésétől és az ügyleti megbízás teljesítésétől számítandó. A Tervezet a
pénzügyi jellegű tevékenységet végző szolgáltatók számára és az ügyvédekre, közjegyzőkre
azt a további kötelezettséget is előírja, hogy a nyilvántartásuknak tartalmaznia kell a
hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban,
illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat is.
Az Irányelv értelmében a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőző és
megakadályozó rendszer hatékonyságának ellenőrzése érdekében átfogó statisztikát kell
vezetni. A Tervezet a statisztika vezetését a pénzügyi információs egységként működő
hatóságra ruházza, hiszen az Irányelv által gyűjteni rendelt adatok többsége a pénzügyi
információs egységként működő hatóság és a nyomozó hatóság rendelkezésére áll. A
pénzügyi információs egységként működő hatóság vagy a nyomozó hatóság számára
rendelkezésre nem álló adatok vonatkozásában (vádemelések és vádlottak száma, zárlatok
száma, zárlat alá vont vagyon értéke, ítéletek és elítéltek száma, zár alá vételek száma és zár
alá vett vagyon nagysága, elkobzások, vagyonelkobzások száma, elkobzott tárgy értéke,
elkobzott vagyon nagysága, vagyonelkobzás alá vont vagyon nagysága) a Tervezet kötelezi a
Legfőbb Ügyészséget és a jogerős határozatot hozó bíróságot a meghatározott adatok évente
történő továbbítására a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára. A bíróság
e kötelezettségnek a jogerős határozat megküldésével tesz eleget. A statisztika tartalmazza a
bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság általi megkeresés alapján
teljesített adatszolgáltatások számát, a felfüggesztett ügyletek számát, a terrorizmus
finanszírozás tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény alapján elrendelhető zárlat
kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által
elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét,
azon bejelentések számát, amelyek rendőri intézkedést eredményeztek, valamint azok,
45
amelyek alapján büntetőeljárás indult, a pénzmosás és a terrorcselekmény bűncselekmények
gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, e büntetőeljárásokban a gyanúsítottak számát,
a vádemelések és vádlottak számát, az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát
és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott
tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon
nagyságát. A pénzügyi információs egységként működő hatóság - az Irányelv
rendelkezésével összhangban - a statisztikát az internetes honlapján évente közzé teszi.
a 30. §-hoz
Az Irányelv azt a speciális kötelezettséget írja elő meghatározott hitelintézetek és pénzügyi
szolgáltatók számára, hogy harmadik országban található fióktelepeik vagy leányvállalataik
esetében is legalább az Irányelvben meghatározottakkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket alkalmazzák és nyilvántartást vezessék. A Tervezet értelmében a
meghatározott pénzügyi szolgáltató köteles biztosítani, hogy a harmadik országban található
fióktelepei és leányvállalatai a Tervezettel egyenértékű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket
alkalmazzanak és nyilvántartást vezessenek, köteles továbbá az általa működtetett belső
ellenőrző és információs rendszerről, valamint a belső szabályzat tartalmáról tájékoztatást
adni. Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi ezt lehetővé, akkor a szolgáltató erről
tájékoztatja a felette felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen
információkat a miniszternek. A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat ezen
esetekről. Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi meg a Tervezettel egyenértékű
intézkedések alkalmazását ügyfél-átvilágítás és nyilvántartás tekintetében, akkor a magasabb
kockázatot kezelő kiegészítő intézkedésként harmadik országban található fióktelepéről vagy
leányvállalatáról feltáró elemzést készít.
A Tervezetnek a harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén alkalmazandó
speciális intézkedésekről szóló rendelkezései hozzájárulnak az Irányelv által kifejezett azon
szándék megvalósulásához, hogy az Irányelv szabályrendszerével - és így az FATF
standardjaival - nem egyenértékű szabályrendszert alkalmazó harmadik országok a Bizottság
által ismertek legyenek.
a 31-33. §-hoz
Az Irányelv alapján a hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak olyan rendszerrel kell
rendelkezniük, amelyek működtetésével hatékonyan eleget tudnak tenni az FIU vagy más
hatóságok megkeresésének, arra vonatkozóan, hogy meghatározott természetes személlyel
vagy szervezettel üzleti kapcsolatot tartottak-e fenn. Továbbá az Irányelv azt is előírja, hogy a
hatálya alá tartozó minden szolgáltató megfelelő és alkalmas ügyfél-átvilágítási, bejelentési,
nyilvántartási, belső ellenőrzési, kockázatértékelési, kockázatkezelési, megfelelésigazgatási és
kommunikációs politikát és eljárásokat állapítson meg a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozásával kapcsolatos műveletek meggátolása és megelőzése érdekében. Az Irányelv
fentiek során meghatározott követelményeinek való megfelelés érdekében az Előterjesztő a
Tervezet hatálya alá tartozó minden szolgáltatóra kiterjesztette a Pmt. alapján fennálló belső
ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét. E kötelezettséget a Pmt. a
10 főt meghaladó alkalmazotti létszámot foglalkoztató szolgáltató számára írja elő. A
Tervezet - az irányelvi kötelezettségekre is figyelemmel - a legalább egy (munkaviszony
alapján foglalkoztatott) alkalmazott esetén is fenntartja a belső ellenőrző és információs
rendszer működtetéséről való gondoskodás kötelezettségét, azonban csak akkor, ha az
alkalmazott ténylegesen részt vesz a Tervezet hatályában meghatározott tevékenység
ellátásában. A belső ellenőrző és információs rendszer a pénzmosást vagy a terrorizmus
46
finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás
megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás
vezetését segíti elő.
Az Irányelv az alkalmazottak képzését illetően is részletesebb rendelkezéseket fektet le. A
képzés célja az, hogy a szolgáltató érintett alkalmazottai a pénzmosásnak és a terrorizmus
finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályrendszert
megismerjék. Ennek érdekében biztosítja az alkalmazottak speciális képzési programokon
való részvételét, amelyek a gyanús esetkörök (tipológiák) és az ezek felismerése esetén
követendő eljárás megismerését segítik elő az alkalmazottak számára. Az Előterjesztő - a
belső ellenőrzési és információs rendszerre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan - a
Tervezet hatályában meghatározott tevékenység ellátásában ténylegesen részt vevő
alkalmazott képzését teszi kötelezővé. A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az
alkalmazott a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket megismerje, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő,
illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerje, a pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek
megfelelően tudjon eljárni. Tekintettel a Tervezet és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvénytervezet szoros
kapcsolatára, e törvénytervezet szabályainak a megismerése is a képzés tárgyai közé került.
A képzés speciális képzési programok keretében valósul meg, amelyek szervezéséről a
szolgáltató köteles gondoskodni. E speciális képzési programok akár a szolgáltató szervezeti
kerete között, akár azon kívül is megvalósíthatóak.
A Tervezet a Pmt. belső szabályzat alkotásának kötelezettségét fenntartja. A Tervezet alapján
PM rendelet határozza majd meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit. A felügyeletet
ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza a Tervezet, és a végrehajtására
kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
a belső szabályzat jóváhagyása során csak a PM rendeletben meghatározott kötelező tartalmi
elemek meglétét vizsgálhatja. A felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzat kidolgozásához
nem kötelező jellegű ajánlásként mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre. A mintaszabályzatot
a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter
egyetértésével kell a felügyeletet ellátó szervnek kialakítania. Ügyvédi irodák esetében a
Magyar Ügyvédi Kamara által kibocsátott mintaszabályzatot az igazságügyért felelős
miniszter hagyja jóvá.
Ki kell emelni, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a
kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti
kötelezettségek teljesítését.
a 34-35. §-hoz
Az Irányelv a pénzváltási tevékenység, illetve a készpénzátutalási tevékenység végzését
bejegyzéshez vagy engedélyhez, a kaszinók működését pedig engedélyhez köti. Az Irányelv
szerint a pénzváltási, készpénzátutalási tevékenység bejegyzését vagy engedélyezését,
valamint kaszinó működési engedélyét meg kell tagadniuk az illetékes hatóságoknak, ha
nincsenek meggyőződve arról, hogy azok a természetes személyek, akik az ilyen jogalanyok
vállalkozását ténylegesen irányítják, vagy irányítani fogják, vagy az ilyen jogalanyok
tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek. A Hpt. valamint a szerencsejáték
szervezéséről szóló 1991. évi XXIV. törvény biztosítja az Irányelvnek való megfelelést.
47
Az Irányelv a felügyeletet ellátó szervek számára előírja, hogy azok legalább hatékonyan
kísérjék figyelemmel (monitoring) a szolgáltatók Irányelvnek való megfelelését, illetve
tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására. A felügyeletet ellátó
szervnek olyan jogkörrel kell rendelkeznie, amely alapján a monitoring tevékenység és az
ellenőrzés ellátására jogosult. A hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók esetében a
felügyeletet ellátó szervnek helyszíni ellenőrzés lefolytatását is biztosítani kell. A nem
pénzügyi szolgáltatók esetében az Irányelv alapján lehetőség van kockázatérzékenységi
alapon végzett felügyeleti tevékenység meghatározására is. A Tervezet a Felügyelet, az MNB,
az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság és a pénzügyi információs egységként működő
hatóság felügyeleti tevékenységét és intézkedéseit szabályozza. A Felügyelet a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi ...
törvény (a továbbiakban: Pszáftv.), az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság és
a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. rendelkezési szerint látja el
felügyeleti jogkörét. E jogszabályok biztosítják a felsorolt felügyeletet ellátó szervek számára,
hogy hatósági ellenőrzés keretében lássák el monitoring és ellenőrző tevékenységüket. A
Tervezet - az Irányelv minimumkövetelményén túl - a felsorolt felügyeletet ellátó szervek
számára biztosítja a helyszíni ellenőrzés végzését.
Az Irányelv lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálók, a könyvelők, az adótanácsadók, az
ügyvédek és a közjegyzők esetében azok önszabályozó testületei lássák el a felügyeletet. A
Pmt. rendszerét követve a Tervezet a kötelező kamarai tagsághoz kötött könyvvizsgálói
tevékenység és az ügyvédi, közjegyzői tevékenység feletti kamarai felügyeletet határozza
meg, amelynek a részletszabályait a Tervezettel módosítandó ágazati törvények határozzák
meg.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságát szem előtt tartva az
Irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba átültetető jogszabály megsértése vagy nem megfelelő
teljesítése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell a nemzeti
jogszabályok által meghatározni és alkalmazni. A Felügyelet, az MNB, az állami adóhatóság,
a kereskedelmi hatóság és a pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés
súlyával arányosan a Tervezetben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a felügyelete
alá tartozó szolgáltatókkal szemben abban az esetben, ha azok a Tervezet rendelkezéseit
megsértik vagy nem megfelelően alkalmazzák.
A felügyelet által gyakorolható intézkedések a következők: (1) a szolgáltatót felhívhatja, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt
hiányosságok megszüntetésére, (2) javaslatot tehet a szolgáltatónak az alkalmazottak illetve a
vezetők speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak illetve vezetők felvételére, továbbá a szabályzat meghatározott
határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, (3) figyelmeztetheti a
szolgáltatót, (4) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására. A felügyeletet ellátó szerv
bírságolási joga differenciáltan került megállapításra. A Felügyelet kétszázezertől ötmillió
forintig, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság és a pénzügyi információs egységként
működő hatóság százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. A bírság
kiszabásának differenciálását a Felügyelet prudenciális felügyelete során kiszabott bírság
mértékével való összhang igényelte. A bírság a Tervezetben meghatározott más intézkedés
mellett vagy önállóan is kiszabható. Az MNB-nek nincs bírságolási jogköre, hanem a Hpt.
szerint javaslatot tehet a Felügyeletnek kétszázezertől ötmillió forintig terjedő bírság
kiszabására.
48
A felügyeletet ellátó szerv által kiszabott bírságokból származó bevétel kizárólag a
Tervezetben meghatározott célokra fordítható. A Felügyelet a Pszáftv.-ben meghatározott
célokra fordíthatja a kiszabott bírságból származó bevételt. Így a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozás megelőzésében és megakadályozásában részt vevő szakemberek képzésére, a
felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének
támogatására, a szolgáltatók ügyfeleinek tájékoztatására és a pénzügyi információs
egységként működő hatóság munkatársainak a Tervezettel kapcsolatos speciális ismeretekre
vonatkozó továbbképzésére.
Az Irányelv rendelkezéseit átültetve a Tervezet a nem természetes személy szolgáltatóval
szembeni intézkedés alkalmazását írja elő azon esetekben, ha a szolgáltató vezetője a
szolgáltató javára sérti meg a Tervezet rendelkezéseit, vagy ha a szolgáltató alkalmazottja a
szolgáltató javára sérti meg a Tervezet rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője
felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta
volna.
a 36- 38. §-hoz
Az Irányelvvel összhangban a Tervezet az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozóan eltérő
rendelkezéseket állapít meg (hatály, közvetett bejelentési kötelezettség, belső szabályzat),
amely egyben a Pmt. jelenlegi rendszerének fenntartását is jelenti. Az Előterjesztő az ettől
való eltérést nem tartja indokoltnak.
Az Irányelv a tagállamoknak megengedi eltérő szabályok alkalmazását a közjegyzők,
ügyvédek, vagy más független jogi hivatás képviselői számára, azokban az esetekben, amikor
megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetéről, illetve, amikor bírósági vagy nemperes
eljárásokban és azokkal kapcsolatban ügyfeleik védelmét, képviseletét látják el, beleértve az
eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást.
A Tervezet egy külön szakaszban írja elő, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben
kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. Továbbá
meghatározza azon eseteket, amelyek mentesítik az ügyvédeket, közjegyzőket ezen
kötelezettségek alól. A Tervezetben előírt kötelezettségek az ügyvédet nem terhelik, ha a
pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló gyanú büntetőeljárásban történő
védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő
képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően jutott tudomására, vagy a
pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozás gyanúja képviselet, védelem ellátásának, vagy az
eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során vált
ismertté számára. A Tervezetben előírt ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a
közjegyzőt nem terheli, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény
vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi
tanácsadás során jutott a tudomására, illetve nemperes eljárást folytat le.
A Tervezetben előírtaknak megfelelően - a Pmt. rendszerére építve - az ügyvédek és a
közjegyzők a bejelentést a területi kamaránál teljesítik. Az ügyvédek vagy közjegyzők
alkalmazottjai és az alkalmazott ügyvédek a munkáltatói jogokat gyakoroló ügyvédnél vagy
közjegyzőnél teszi meg, aki köteles a bejelentést haladéktalanul továbbítani a területi
kamarának, amelynek tagja. Az ügyvédi irodák esetében az alkalmazottak a taggyűlés által
kijelölt személynek tesznek bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja azon
területi kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. A területi kamarák elnökei
kötelesek meghatározni a kijelölt személyt, aki a terülteti kamarákhoz érkezett bejelentéseket
49
haladéktalanul, szűrés nélkül továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság
részére. A területi kamarák a Tervezet rendelkezéseinek megfelelően, mint a Tervezet hatálya
alá tartozó egyéb szolgáltatók, kötelesek a pénzügyi információs egységként működő hatóság
tájékoztatni a kijelölt személyről, illetve a személyében bekövetkezett változásról. A
Tervezet meghatározza továbbá, hogy az ügyvédi irodák a bejelentés teljesítésének, illetve a
belső ellenőrzési és információs rendszer vonatkozásában eltérően járhatnak el.
A Tervezet a belső szabályzat készítési kötelezettség tekintetében is eltérő szabályozást
alkalmaz az ügyvédekre, közjegyzőkre vonatkozóan. Az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes
irodák részére a Magyar Ügyvédi Kamara készíti el a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása vonatkozású egységes szabályzatot, amely az egyéni ügyvédek és az
egyszemélyes irodák tekintetében belső szabályzatnak minősül. A közjegyzők részére a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében
belső szabályzatnak minősül. Az ügyvédi irodák kötelesek belső szabályzatot készíteni,
amelyet a területi kamarák hagynak jóvá. Az ügyvédi irodák tekintetében a Magyar Ügyvédi
Kamara nem kötelező jellegű ajánlásként mintaszabályzatot bocsát ki.
A Tervezet rendelkezései betartásának ellenőrzésére kijelölt felügyeletet ellátó szerv az
ügyvédek (egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák) esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a
tagja, a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja. Tervezetben
kerülnek meghatározásra a felügyeletet ellátó szervek, illetve az Irányelvvel összhangban az
ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések a hatály, a bejelentési
kötelezettség, és a belső szabályzat tekintetében. A felügyeleti tevékenység ellátására, az
eljárásra vonatkozó részletszabályok a kamarák tevékenységét meghatározó törvényekben
jelennének meg: az ügyvédek esetében a meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv.,
illetve a közjegyzők esetében a meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezései
szerint jár el.
a 39-45. §-hoz
A Tervezet, eltérően néhány rendelkezéstől, 2007. december 15-én lép hatályba. Azon
kötelezettség, amelynek megfelelően a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs
egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában
továbbítja, továbbá amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő
hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító
szolgáltatót, 2008. december 15-én lép hatályba. A Tervezet a hatálybalépésétől 2008.
december 14-ig a bejelentés teljesítésének a módját a Pmt-vel egyezően fenntartja -
védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai
kézbesítés útján, 2008. december 15-i hatállyal pedig kizárólagossá teszi valamennyi
szolgáltató vonatkozásában a bejelentésnek védelemmel ellátott elektronikus levél formájában
való teljesítését.
A Tervezet rendelkezik azon jogszabályokról és jogszabályi rendelkezésekről, amelyek
hatályukat vesztik, továbbá azon jogszabály helyekről, amelyek a Tervezet hatályba lépése és
a Pmt. újrakodifikálása következtében nem lépnek hatályba.
A Tervezet előírja, hogy a hatálya alá szolgáltatók egy kellően hosszú átmeneti idő
meghatározásával, 2009. január 1-ét követően kötelesek az ügyleti megbízásokat megtagadni,
abban az esetben, ha a Tervezetben felsorolt követelmények együttesen érvényesülnek: az
ügyféllel a Tervezet hatályba lépése előtt létesítettek kapcsolatot, az előírt ügyfél-átvilágítási
kötelezettségeknek az ügyfél személyesen, vagy képviselő útján nem tett eleget, és az
50
Irányelvvel összhangban a Tervezetben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem
állnak teljes körűen rendelkezésére. A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy az
adott követelmények teljesítésének 2009. január 1-ét megelőzően milyen módon tesz eleget.
Az Irányelv bizonyos rendelkezései (egyszerűsített ügyfél-átvilágítás, harmadik személyek
teljesítése; a felfedés tilalma; nyilvántartás és statisztikai adatok) a tagállamokra bízzák annak
megállapítását, hogy mely harmadik országokat tekintenek olyan országoknak, amelyek az
irányelvben meghatározottakkal egyenértékű a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni követelményeket alkalmaznak. Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a hatálya alá
tartozó szolgáltatók az Irányelv bizonyos rendelkezései vonatkozásában egyszerűsített eljárást
alkalmazzanak, vagy mentesüljenek bizonyos követelmények teljesítésétől azon harmadik
országok intézményei, szolgáltatói, személyei tekintetében, amelyekre a Tervezetben
meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak. A pénzügyminiszter
felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben tegye közzé az egyenértékű harmadik országok
listáját.
A Tervezet átmeneti rendelkezéseket határoz meg a szolgáltatók pénzmosás és terrorizmus
finanszírozás vonatkozású belső szabályzatainak átdolgozása, vagy kidolgozása tekintetében.
A Tervezet hatályba lépésekor már működő szolgáltatók kötelesek a hatálybalépést követő 90
napon belül átdolgozni a már létező szabályzataikat. Ezeket a kijelölt felügyelő szervek
felügyeleti, ellenőrzési tevékenységük során kötelesek ellenőrizni. Azon szolgáltatók,
amelyek tevékenysége, működése engedélyhez kötött és a Tervezet hatályba lépését követően
alakultak meg, kötelesek belső szabályzataikat a kijelölt felügyelő szerv részére jóváhagyás
céljából (az engedélykérelemmel együtt) benyújtani. Ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói
tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató, és ügyvédi,
közjegyzői tevékenységet folytató, illetve nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal
kereskedő szolgáltató, amely a Tervezet hatályba lépését követően kezdi meg tevékenységét,
köteles belső szabályzatát megküldeni a felügyeletet ellátó szervnek a tevékenység
megkezdését követő 90 napon belül. A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az
egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre
vonatkozóan a hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot,
iránymutatást. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben tegye közzé a
belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit.
A kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók belső szabályzatot nyújthatnak be a
felügyelő szerv (MKEH) részére, a kereskedelmi hatóság ezt követően ezen szolgáltatókat
nyilvántartásba veszi. Azon kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, amely nem
szerepel e nyilvántartásban (és nem rendelkezik belső szabályzattal), legkésőbb 2008. március
15-éig fogadhat 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
a 46-50. §-hoz
Az Irányelv a tagállamok számára kötelezően előírja, hogy biztosítsák jogszabályaikban, hogy
a szolgáltatók eleget tegyenek adatátadási és adattovábbítási követelményeiknek, illetve a
felügyelő szervek és a pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére, illetve
külföldi pénzügyi információs egység megkeresése alapján a szolgáltatók adatokat
továbbítsanak számukra. A Tervezet által meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek
teljesítése érdekében szükségessé válik egyes ágazati törvények titokvédelmi
rendelkezéseinek módosítása. Módosuló jogszabályok: Hpt., Tpt., Bit., Öpt., Postatv., a
51
készpénz határon való ellenőrzéséről szóló tv., Art., a közösségi vámjog tv., Ütv. és a
könyvvizsgálói törvény. A kért és továbbított adatok a fentiekben már ismertetett konkrét
célokra kerülhet felhasználásra.
az 51. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a felügyelet alapvetően a Pmt-ben és a végrehajtására kiadott
szabályzatokban az ügyvéd részére megállapított kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére
szolgál, ezért a Tervezet által módosítandó Ütv. a felügyeleti tevékenységet ellenőrzésként
nevezi meg. Az ellenőrzés garanciális jellegű, alapvető törvényi szabályokat tartalmaz: pl.
ellenőrzés célja, az ellenőrzést lefolytató kamara megjelölése, az ellenőrzés keretében és
eredményeként megtehető intézkedések, az ügyvéd kötelezettségei, titokvédelem stb.
Az ellenőrzés - összhangban azzal, hogy a Pmt. is a területi ügyvédi kamarát jelöli ki az
ügyvédi tevékenység felügyeletére hatáskörrel rendelkező szervnek - annak a területi
kamarának a feladata, amelynek az ügyvéd a tagja; az ellenőrzést pedig - a vizsgálat
lefolytatását kivéve - a területi kamara elnöksége végzi. Az ellenőrzés alapvetően kétféle
tevékenységet jelent: a tényállás megállapítására szolgáló vizsgálat lefolytatását (ennek
elvégzésére a kamara elnöksége jelöl ki személyt), és a vizsgálat eredményét rögzítő határozat
meghozatalát. A kamara felügyeleti jellegű jogkörei jelenleg alapvetően a kamarai
határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérésében, illetve a fegyelmi jogkör
gyakorlásában testesülnek meg. A Tervezet ezekhez képest egy új típusú felügyeleti jogkört
teremt meg, a rá vonatkozó rendelkezések - részben specialitásánál, részben pedig annál
fogva, hogy mind a területi, mind a Magyar Ügyvédi Kamarára rónak feladatokat - egy önálló
fejezetben nyernek elhelyezést az Ütv-ben. Az ellenőrzésre szolgáló vizsgálat során az
ügyvéd vonatkozásában megtehető - kényszerítő jellegű - intézkedéseket a Tervezet teljes
körűen szabályozza, egyúttal pedig azt is kimondja, hogy az ügyvédnek a vizsgálat elvégzését
lehetővé kell tennie, a vizsgálóbiztossal és a kamarával együtt kell működnie. Ez utóbbi
rendelkezés azért is jelentőséggel bír, mivel megszegése - pl. a vizsgálat megakadályozása -
önmagában törvénysértést valósít meg.
A vizsgálat befejezése az elnökség határozathozatalával történik; a döntés alapvetően három
féle lehet: 1. ha a vizsgálat nem tárt fel hiányosságot, ennek megállapítása mellett az
ellenőrzést meg kell szüntetni; 2. ha a vizsgálat feltárt hiányosságokat, jogszabályoknak nem
megfelelő eljárást, ezt meg kell állapítani, és fel kell hívni az ügyvédet a megfelelő eljárásra,
az esetleges hiányok pótlására; 3. súlyosabb esetben, ha a jogszabálysértés fegyelmi vétség
elkövetésének alapos gyanúját valószínűsíti, a fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
A pénzmosás elleni tevékenység felügyelete során megfelelő szankciókat kell alkalmazni a
szolgáltató jogszabálysértő eljárásának megszüntetése, a későbbi jogszabálysértések
megelőzése érdekében. Az ügyvédi hivatás szabályainak megsértése esetén ezt a funkciót
alapvetően a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása tölti be, ezért
rendelkezik a Tervezet a fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálat elrendeléséről. A
fegyelmi felelősség megállapítása esetén - a vétség súlyának és az ügy körülményeinek
figyelembe vételével, a fokozatosság elvére figyelemmel - különböző fegyelmi büntetések
szabhatók ki: megrovás, pénzbírság, legsúlyosabb esetben pedig a kamarából való kizárás (ez
utóbbi végrehajtása három évre felfüggeszthető). E differenciált szankciórendszer alkalmas a
Pmt. szerinti felügyelet hatékonyságának biztosítására is, továbbá azért is praktikus az
alkalmazása, mivel eljárási szabályai (pl. kizárási szabályok, jogorvoslat stb.) rögzítettek, új
normarendszer kialakítását nem igénylik. Lehetnek ugyanakkor olyan - például alapvetően
adminisztratív - kötelességszegések, amelyek nem teszik szükségessé a fegyelmi felelősségre
vonást: erre az esetre is előírja viszont a Tervezet a kamara hatékony fellépését, a
52
kötelességszegést ilyenkor is meg kell állapítani, és fel kell hívni az érintettet a megfelelő
eljárás lefolytatására. Mivel ez utóbbi esetben az ellenőrzés a felhívást tartalmazó határozat
meghozatalával zárul, a Tervezet e határozat ellen biztosítja a jogorvoslat jogát: fellebbezés
előterjesztését a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez.
A területi kamara feladata nemcsak az ellenőrzés lefolytatása, hanem a határozatokban
foglaltak teljesítésének ellenőrzése is, erre a Tervezet külön speciális rendelkezéseket nem
állapít meg, azok az intézkedések tehetők meg, mint az alapeljárásban (felszólítás
adatközlésre, helyszíni vizsgálat, eljárást befejező határozat stb.).
Az ellenőrzés célja a hiányosságok feltárása, a jogszabályoknak megfelelő működés
biztosítása, ez azonban nem minden esetben érhető el időszerűen az ügyvéd felhívásával és a
teljesítés későbbi számonkérésével. A Tervezet ezért a bejelentés elmulasztásának esetére azt
is előírja a kamara számára, hogy maga pótolja a bejelentést az ügyvéd helyett.
Az Ütv. értelmében az ügyvédet a hivatásának gyakorlása során tudomására jutott adatok
tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, ettől azonban törvény eltérően rendelkezhet.
Ilyen törvényi előírást tartalmaz a Pmt. (pl. bejelentési kötelezettség), de a Tervezet is, amikor
előírja az ellenőrzés keretében kapott kamarai felhívások teljesítését. Másik oldalról a
Tervezet az ellenőrzést végző kamarát is feljogosítja az ügyvédi titok körébe tartozó adat
megismerésére azzal, hogy a megismert adatokat neki is védenie kell, azok tekintetében
ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
az 52. §-hoz
A Tervezet több tekintetben is szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a pénzmosás elleni
küzdelem eredményességének előmozdítására, így többek között a szolgáltatók feletti
felügyelet ellátására is. A Tervezet 34. §-a értelmében a könyvvizsgálók esetében a felügyelet
speciális szabályait a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
könyvvizsgálói törvény) állapítja meg, a Tervezet e szabályokkal egészíti ki a könyvvizsgálói
törvényt. Figyelemmel arra, hogy a felügyelet alapvetően a Tervezetben és a végrehajtására
kiadott szabályzatban a könyvvizsgáló részére megállapított kötelezettségek teljesítésének
ellenőrzésére szolgál, ezért a Tervezet a felügyeleti tevékenységet ellenőrzésként nevezi meg.
A Tervezet az ellenőrzés garanciális jellegű, alapvető törvényi szabályait tartalmazza (pl.
titokvédelem, ellenőrzés célja, az ellenőrzést lefolytató bizottság megjelölése, az ellenőrzés
keretében és eredményeként megtehető intézkedések, a könyvvizsgáló kötelezettségei stb.) és
az ellenőrzés részletes szabályainak megállapítására a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát
hatalmazza fel szabályzat kiadásával.
Figyelemmel arra, hogy a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása
céljából a Kamara szervezetén belüli testületi szervként minőségellenőrzési bizottság (a
továbbiakban: bizottság) működik, célszerű a bizottság feladat- és hatáskörét kibővíteni úgy,
hogy az ellenőrzés tekintetében szintén a kamara e bizottsága járjon el. Az ellenőrzés
alapvetően kétféle tevékenységet jelent: a tényállás megállapítására szolgáló vizsgálat
lefolytatását (ennek elvégzésére a bizottság a minőségellenőrök közül jelöl ki személyt), és a
vizsgálat eredményét rögzítő határozat meghozatalát. Mivel a Tervezet egy új típusú
felügyeleti jogkört teremt meg, a rá vonatkozó rendelkezések egy önálló fejezetben nyernek
elhelyezést a könyvvizsgálói törvényben.
A vizsgálat befejezése határozathozatallal történik és a döntés alapvetően három féle lehet:
53
-	ha a vizsgálat nem tárt fel hiányosságot, ennek megállapítása mellett az ellenőrzést meg kell
szüntetni;
-	ha a vizsgálat feltárt hiányosságokat, jogszabályoknak nem megfelelő eljárást, ezt meg kell
állapítani, és fel kell hívni a könyvvizsgálót a megfelelő eljárásra, az esetleges hiányok
pótlására;
-	súlyosabb esetben, ha a hiányosságok fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját
valószínűsítik, a fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
A pénzmosás elleni tevékenység felügyelete során megfelelő szankciókat kell alkalmazni a
szolgáltató jogszabálysértő eljárásának megszüntetése, a későbbi jogszabálysértések
megelőzése érdekében. A könyvvizsgálói tevékenység szabályainak megsértése esetén ezt a
funkciót alapvetően a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása tölti be,
ezért rendelkezik a Tervezet a fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálat elrendeléséről. A
fegyelmi felelősség megállapítása esetén - a vétség súlyának és az ügy körülményeinek
figyelembe vételével, a fokozatosság elvére figyelemmel - különböző fegyelmi büntetések
szabhatók ki: írásbeli megrovás, pénzbírság, legsúlyosabb esetben pedig a kamarából való
kizárás, illetve a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása. E differenciált
szankciórendszer alkalmas a Tervezet szerinti felügyelet hatékonyságának biztosítására is,
továbbá azért is praktikus az alkalmazása, mivel eljárási szabályai (pl. kizárási szabályok,
jogorvoslat stb.) rögzítettek, új normarendszer kialakítását nem igénylik. Lehetnek
ugyanakkor olyan - például alapvetően adminisztratív - kötelességszegések, amelyek nem
teszik szükségessé a fegyelmi felelősségre vonást: erre az esetre is előírja viszont a Tervezet a
kamara hatékony fellépését, a kötelességszegést ilyenkor is meg kell állapítani, és fel kell
hívni az érintettet a megfelelő eljárás lefolytatására.
A kamara feladata nemcsak az ellenőrzés lefolytatása, hanem a határozatokban foglaltak
teljesítésének ellenőrzése is, erre a Tervezet külön speciális rendelkezéseket nem állapít meg,
azok az intézkedések tehetők meg, mint az alapeljárásban.
A könyvvizsgálói törvény 66. §-a értelmében a könyvvizsgálót a tevékenysége során
tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adat, hivatásbeli titok és üzleti titok
tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség megszegése alól
mentességet nyújt a könyvvizsgálói törvény 67. §-a. A Tervezet a könyvvizsgálói törvény 67.
§-a (1) bekezdésének kibővítésével teszi lehetővé, hogy a könyvvizsgálói munkaanyagokat a
Tervezet alapján indított ellenőrzés során az ellenőrzéssel megbízott rendelkezésére
bocsássák.
az 53. §-hoz
A Tervezet tartalmazza továbbá az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelést.
54