﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4011. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó: dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
2007. október
2
2007. évi ... törvény
a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
1.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Jst.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít,
valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban
együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és
költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő
részére megfizeti vagy megelőlegezi.”
2. §
A Jst. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)
„a) rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális
segélyben részesülő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójával él közös
háztartásban,”
3. §
A Jst. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem részesíthető a fél támogatásban, ha
a)	valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III.
Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a
megvonás időpontjától számított 5 évig,
b)	valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás
összegét - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy
c)	a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat
elvégzését akadályozza.”
3
4. §
A Jst. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„II. Fejezet
TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formája
11.	§ Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári
peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a
beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi
képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
11/A. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint
költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó
ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd
díját az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.
(2)	Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a
fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az
ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd
díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(3)	Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet
kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a
fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.
(2)	Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd
díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére
visszatéríteni.
(3)	Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet
kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
A támogatás igénybevételének feltételei
12.	§ Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő
fél,
4
a)	aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen
eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait
hatékonyan gyakorolni, vagy
b)	akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
13.	§ A támogatásban részesíthető
a)	a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél;
b)	a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt
kérelmet benyújtó személy;
c)	külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
d)	a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedően közhasznú
szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön
jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
14.	§ A támogatásra rászorultnak tekintendő
a)	az 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél,
b)	a költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a
pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is.
15.	§ A támogatásra - a 14. §-ban foglaltakon túlmenően - rászorultnak tekintendő
a)	a 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél;
b)	a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti
eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési
szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a
bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében
indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minősül rászorultnak;
c)	a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
d)	vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.
A támogatás kizártsága
16.	§ (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a
következő esetekben:
a)	ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet
a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta;
b)	a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a
10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására.
5
(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő
esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:
a)	a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen
eredménytelennek látszik;
b)	a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az
engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta;
c)	az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul;
d)	a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjában megjelölt tárgyú perhez kér
támogatást.”
5.	§
A Jst. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a
pótmagánvádló - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor tekintendő rászorultnak, ha
a)	jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7-9. §-ban
foglalt feltételeknek, vagy
b)	jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti
feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy
bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére.
(2)	Nem engedélyezhető a támogatás
a)	a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a
10. § (3) bekezdésének alkalmazására, vagy
b)	ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más
állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
(3)	A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül
jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet
költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben
biztosított támogatásként megkapta.”
6.	§
A Jst. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek
minősül:
a)	a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
b)	a támogatás megvonása,
c)	a támogatás összegének meghatározása,
6
d)	a támogatás visszatérítésére kötelezés,
e)	döntés részletfizetés, halasztás vagy méltányossági kérelem tárgyában.”
7.	§
A Jst. 52-59. §-a és az azokat megelőző alcímek a következő szöveggel lépnek
hatályba:
„ A támogatás engedélyezése iránti kérelem
52.	§ (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert
befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig)
kérheti.
(2)	A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre
emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.
53.	§ A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a)	a kért támogatást,
b)	a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát,
amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél
nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes
bíróságot.
54.	§ A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn,
ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási
helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3
munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
A támogatást engedélyező határozat
55.	§ A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a)	a perre vonatkozó adatokat (bíróság, - ha ismert - az ügyszám, felek neve,
címe, a per tárgya);
b)	azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta (14. és 15. §) alapján
részesül támogatásban;
c)	azt, hogy a fél a támogatásra mely időponttól szerzett jogosultságot.
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
56.	§ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását
felülvizsgálja
7
a)	a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest -
kétévente,
b)	a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra
nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
57.	§ (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a
feltételei a támogatás iránti kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében
valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi
segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8
napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelőlegezett pártfogó
ügyvédi díjat.
(2)	Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az
engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás
engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a
megvonás időpontjától kezdve köteles az előlegezett pártfogó ügyvédi díjat megfizetni.
58.	§ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a
bíróságot és a pártfogó ügyvédet.
A támogatás nyilvántartása
59.	§ A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a)	a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b)	a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj összege,
c)	a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési
időpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv,
nyilvántartási szám).”
8.	§
A Jst. 61-62. §-a és az azokat megelőző alcímek a következő szöveggel lépnek
hatályba:
„A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele
61.	§ (1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő
átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől
számított 60 napon belül meghatalmazást adhat jogi segítőnek.
(2)	Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez - a
határidőkre tekintettel - a jogainak a sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő
elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi
segítségnyújtó szolgálat pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt vagy
kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
8
(3)	A jogi segítő
a)	a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának,
visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem
előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy
tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
b)	a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges
nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(4)	A jogi segítő a (3) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(5)	A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő (vagy kirendelt más
ügyvéd, ügyvédi iroda a meghatalmazás elfogadásától (a kirendelést tartalmazó döntés
kézhezvételétől) számított 8 napon belül köteles értesíteni
a)	nevéről, irodájának címéről a jogi segítségnyújtó szolgálatot és a bíróságot,
továbbá bankszámlaszámáról a jogi segítségnyújtó szolgálatot;
b)	a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem
tartalmazta), és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi
segítségnyújtó szolgálatot.
(6)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor
is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás
megvonása nélkül szűnik meg.
A pártfogó ügyvéd díjának kifizetése és visszatérítése
62. § (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat
a pártfogó ügyvéd kérelmére
a)	megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által
kifizetendő pártfogó ügyvédi díj összegét;
b)	ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a
pártfogó ügyvéd részére fizetendő pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét;
c)	ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a
pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére
történő megfizetésére, levonva belőle a (3) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelőleg
összegét.
(2)	Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó
szolgálat kötelezi az előlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre
legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő
teljesítés is engedélyezhető.
(3)	A (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó
ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési
kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap.
9
(4)	A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős
befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja,
hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez.
(5)	A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem
kell.
(6)	A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat
intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi díj
kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.”
9.	§
A Jst. 63. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„63. § (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a
továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás
folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A támogatás iránti kérelmet - ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem
rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott
tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a
kérelem előterjesztésétől kezdve a büntetőeljárás jogerős bejezéséig, illetve a rendkívüli
perorvoslati és különleges eljárás befejezéséig terjed és nem hat vissza a büntetőeljárás
megindulására; a pártfogó ügyvédi képviseletre való jogosultság a büntetőeljárás bírósági
szakaszára terjed ki.
(3)	A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a)	a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes
költségmentesség),
b)	a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.
(4)	A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a
büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.
(5)	A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a)	a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (büntetőeljárást lefolytató hatóság,
büntetőügy száma, vádlott neve, bűncselekmény);
b)	a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló
személyes költségmentessége);
c)	a támogatás hatályát.
10
(6)	A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében
a 62. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
10.	§
A Jst. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyvéd és a közjegyző akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a)	tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti,
b)	fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel,
illetve szolgálatából nem függesztették fel, és
c)	nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.”
11. §
A Jst. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződés újabb három évre
meghosszabbítható, ha a jogi segítő úgy nyilatkozik, hogy a névjegyzékbe vételt kizáró ok
továbbra sem áll fenn.”
12. §
A Jst. 70. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási
szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást
nyújtani, kivéve, ha)
„d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy - a jogi segítőn kívül
álló okból - a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő
megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.”
EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
13. §
(1)	A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 7. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet - ha
nincs jogi képviselője - perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, valamint a pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni.”
11
(2)	A Pp. 73/B. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott - a 73/A. § a) pontjában
meghatározott - kérelem nem hatálytalan, ha:
a)	a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett
elő, vagy
b)	a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet - ide nem értve a (4)
bekezdésben szabályozott esetet.
(3)	A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben azt követően hívja
fel a 73/A. §-ban meghatározott kérelmet előterjesztő felet, hogy jogi képviseletéről 60
napon belül gondoskodjék, ha a kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában említett okból nem
utasítja el.”
(3)	A Pp. 84. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„Költségkedvezmények
84. § (1) Azt a felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai
folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett -
kérelmére részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi
kedvezményeket jelenti:
a)	illetékmentesség;
b)	mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj,
ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége
stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;
c)	mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
d)	pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény
lehetővé teszi.
(2)	A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél
számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható
perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a
bírósághoz fordulást.
(3)	A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi
költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy
tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben
részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.
12
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól
a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki
díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános
szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől
függetlenül - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.”
(4)	A Pp. 85. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak
az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar
állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az
Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-
biztosíték letételére nem kötelezhetőek.”
(5)	A Pp. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet (beavatkozót)
jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre
tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi költségfeljegyzési jog).
(2)	Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében
a)	a 84. § (1) bekezdésének b) pontja alá eső költségeket az állam előlegezi,
kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles
megelőlegezni;
b)	a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga.
(3)	A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy
viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi - kivéve
a 85. § (5) bekezdésben megjelölt felet - is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi
megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az
igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.
(4)	Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség
megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles
az államnak megfizetni.
(5)	Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több
kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell
alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is.”
(6)	A Pp. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a tárgyi költségfeljegyzési jogra
megfelelően alkalmazni kell.”
13
(7)	A Pp. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A pártfogó ügyvédi képviseletet külön törvény szerint a jogi segítségnyújtó
szolgálat engedélyezi.
(2)	A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének
megállapítása nélkül, a pervesztesség arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a
pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról
a következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a)	felek neve,
b)	per tárgya,
c)	a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
d)	a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely,
anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv
megnevezése, nyilvántartási szám).
(3)	A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel
szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által
megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.”
(8)	A Pp. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal
egyetértésben;
b)	az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben;
c)	a bírósági letétkezelés szabályait;
d)	a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól vezetett
számítógépes nyilvántartás igénybevételének részletes szabályait, illetve a költségtérítés
összegét;
e)	azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti
meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog
ellenére is köteles előlegezni, illetve viselni, az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben;
f)	a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési
jog előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek előlegezésére,
illetve az előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
14
14. §
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
229. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről,
valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről
gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése
iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
(4)	Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem
tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani. Erről a sértettet tájékoztatni
kell.”
(2)	A Be. 312. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság a tárgyalást
elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó
nyilatkozatát, továbbá tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett
hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a
sértettet figyelmeztetni kell.”
(3)	A Be. 312. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem
tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(5)	Ha a sértett a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem
előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A
tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem
alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.”
(4)	A Be. 340. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a díj
arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi díjat. A
jogerős határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló jogerős
határozatról a következő adatok közlésével értesíti a jogi segítségnyújtás engedélyezése
ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a)	a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
15
b)	a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy megjelölése (név,
lakóhely, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely,
nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).”
(5)	A Be. 343. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárás alatt megszűnik, a bíróság az erről
való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi
képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha
jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes
költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó
szolgálathoz fordulhat.”
(6)	A Be. 343. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi
képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (2) bekezdés szerinti tizenöt napos
határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(5)	Ha a pótmagánvádló a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a
kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt
bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem
alkalmazható. Erre a pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
(6)	A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki.
(7)	A perbeszédet a pótmagánvádló képviselője tartja.”
15.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó
szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére
kötelező határozata alapján.”
16.	§
(1)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 31. §-
ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha a
külön jogszabály szerinti jogi segítőként működik.”
16
(2) Az Üt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendelettel
szabályozza
a)	a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget,
b)	a pártfogó ügyvéd díjazását és a kirendelés ellátásának díját,
c)	az ügyvédjelölti joggyakorlatot.”
17.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
(a továbbiakban: Szaktv.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban méltányossági eljárásnak nincs
helye.”
(2)	A Szaktv.
a)	32. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jéig” szövegrész helyébe a
„2009. december 31-ig”,
b)	32. §-ának (8) bekezdésében a „2008. január 1-ig” szövegrész helyébe a
„2009. július 1-jéig”
szövegrész lép.
18.	§
(1)	A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges
törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Jbt.) 65. §-a (3)
bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
(2)	A Jbt. 65. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Üt. 116. §-ának (6) bekezdése 2008. július 1-jén a hatályát veszti.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19.	§
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
15. napon lép hatályba.
17
(2)	E törvény 13-15. §-a és 21. §-ának (4) bekezdése 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti e törvény 1-3. §-a,
6. §-a, 10-12. §-a 16. §-ának (2) bekezdése, 17-18. §-a, 21. §-ának (3) bekezdése, valamint
22. §-a. E bekezdés e törvény hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
(4)	2008. január 2-án hatályát veszti e törvény 1. §-t megelőző alcíme, 4. §-a,
5.	§-a, 7-9. §-a, 13-16. §-a, 13. §-t megelőző alcíme és 21. §-a. E bekezdés 2008. január 3-
án hatályát veszti.
20. §
(1)	A Jst-nek a törvény 1-3. §-ával, 6. §-ával, 10-12. §-ával és 22. §-ával
megállapított rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.
(2)	A Pp-nek és a Be-nek a törvény 13. §-ával és 14. §-ával megállapított
rendelkezéseit a 2008. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
21.	§
(1)	A Jst.
a)	76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.
§-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, valamint 77., 80., 81. és 85. §-a,
b)	82. §-a (5) bekezdésének a Be. 343. §-ának (4) bekezdését megállapító
rendelkezése
nem lép hatályba.
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2005.	évi LXXXIII. törvény 135. §-a és 137. §-a nem lép hatályba.
(3)	Hatályát veszti
a)	a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az
egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi
XVII. törvény 19. §-ának (6) bekezdése,
b)	a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről
szóló 2005. évi CXXXV. törvény 48. §-ának (7) és (8) bekezdése,
c)	a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
2006.	évi CIX. törvény 175. §-ának (1) bekezdése.
18
(4)	Hatályát veszti a Pp. 85. §-a (4) bekezdésének második mondata és (6)
bekezdése, 88. §-a, továbbá 395. §-ának (4)-(6) bekezdése.
22.	§
(1)	A Jst.
a)	3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „beadvány” szövegrész helyébe a
„beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.)” szöveg,
b)	8. §-ának (1) bekezdésben és a 9. §-ának (1) bekezdésében az „az 5. vagy a
6.	§-ban megállapított összeghatárt” szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárt”
szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében az „az 5. és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem”
szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárnak megfelelő mértékű jövedelem”
szöveg,
c)	10. §-ának (3) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás” szövegrész helyébe az
„az általa igénybe vett jogi szolgáltatás” szöveg
lép.
(2)	A Jst. 3. §-át megelőző alcím helyébe az „A támogatás igénybevételének
feltételei” alcím lép, a Jst. 4. és 5. §-át megelőző alcímek pedig a hatályukat vesztik.
19
Általános indokolás
A jogi segítségnyújtás célja az, hogy az arra rászorulók - akik jövedelmi, vagyoni
viszonyaik miatt nem tudják ennek költségeit saját forrásaikból fedezni - intézményes
formában kapjanak segítséget az államtól a jogérvényesítéshez, jogaik védelméhez. A jogi
segítségnyújtási szolgáltatásokat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
(Jst.) határozta meg, ezek: peren kívüli segítségnyújtásként jogi tanácsadás és
okiratszerkesztés; büntető ügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt
pártfogó ügyvédi képviselete és a pótmagánvádló személyes költségmentessége; polgári
ügyekben a Polgári perrendtartás szerinti költségkedvezmények biztosítása és azok
részeként pártfogó ügyvédi képviselet. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új állami
szolgáltatásként jelentkezett, a peres jogi segítségnyújtási szolgáltatások pedig lényegében a
már ma is létező segítségnyújtási formák megreformált változatai.
A Jst. peren kívüli jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezései 2004. április 1-jén
léptek hatályba; ez időponttól kezdve az arra rászorultak számára az állammal e
tevékenység ellátására szerződött és névjegyzékbe felvett jogi segítők jogi tanácsokat adnak
és beadványokat, okiratokat szerkesztenek. Ez a jogi segítői közreműködés a bírósági
eljárásokban való eredményes részvételt ugyanakkor csak annyiban tudja elősegíteni, hogy
a felek eljárási jogaikról, kötelezettségeikről tájékoztatást kaphatnak, illetve a jogi segítő
elkészítheti számukra az eljárást kezdeményező iratot (pl. keresetlevelet, kérelmet stb.). Az
ügyfelek hatékony jog-, illetve érdekérvényesítéséhez viszont bizonyos esetekben az is
elengedhetetlen, hogy a jogban jártas szakember a bírósági eljárásban részt vegyen, a fél
képviseletét ellássa. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek szem előtt tartásával
bővíti az állami segítségnyújtás területeit és határozza meg a 2008. január 1-jétől igénybe
vehető új jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat. Ezek az új szolgáltatások - a 2003-ban
elfogadott szabályozási elvek alapul vételével - kerülnek kialakításra, lényegében a jogi
segítők polgári ügyben pártfogó ügyvédkénti fellépését jelentik, továbbá a büntető peres
jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat. Mivel ugyanakkor a Jst. 2003-as elfogadása óta a jogi
környezet is megváltozott, a jogi segítségnyújtás gyakorlati tapasztalatai is hasznosíthatóvá
váltak, így a Javaslat részben módosított tartalommal lépteti hatályba a Jst. eredeti peres jogi
segítségnyújtási rendelkezéseit, részben pedig egyeseket azok közül nem léptet hatályba,
hanem új tartalmú szövegeket épít be a Jst-be és a kapcsolódó törvényekbe.
A jogi segítők által nyújtott szolgáltatások bővítése mellett a Javaslat egy másik
szempontból is fontos lépés a jogbiztonság erősítése, az esélyegyenlőség elősegítése terén.
Ma az állam a pártfogó ügyvédek és a kirendelt védők közreműködésével gondoskodik az
arra rászorultak jogi képviseletéről. Az ügyvédeket az érintett eljárást lefolytató bíróságok,
hatóságok rendelik ki, az ennek keretében nyújtott jogi szolgáltatás színvonala azonban nem
ritkán meg sem közelíti a meghatalmazottak által ellátott jogi képviselet színvonalát. Az
államnak ugyanakkor nemcsak a jogi képviseletet, de annak megfelelő színvonalát is
biztosítania kell, ezért jogalkotási eszközökkel is elő kell segíteni azt, hogy a rászorultak
jogi képviseletének ellátása ne feltétlenül kényszer, hanem önkéntesen vállalt és
20
szigorúbban számonkérhető feladattá váljon. A jogi segítségnyújtás reformjának ezért
fontos célkitűzése volt, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló pártfogó ügyvédi képviseletet
-	a külföldi jogrendszerekben bevált modellekhez hasonlóan - felváltsa a jogi segítők
önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés; a Javaslat ennek részletes szabályait is
tartalmazza. Kivételes esetekre - ha jogi segítő időben történő meghatalmazásával nem
biztosítható a jogi képviselet - továbbra is fenntartja a kirendelés intézményét, alapvetően
azonban a jogi segítői névjegyzékben szereplő mintegy 400 ügyvéd feladata lesz a pártfogó
ügyvédi képviselet ellátása.
A jogi segítségnyújtási reform egyik alapeleme a rászorultak differenciáltabb,
szélesebb körű támogatása, a másik pedig az állam jogi segítségnyújtással (peres
költségkedvezményekkel) kapcsolatos kiadásainak racionalizálása, az indokolatlan
kedvezmények megszüntetése. A Javaslat a Jst. utóbbi célt szem előtt tartó rendelkezéseinek
életbelépéséről is gondoskodik a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.)
módosításával. Bevezetésre kerül a polgári perekben a teljes költségmentesség mellett a
részleges költségmentesség intézménye; a jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálata nélkül
biztosított költségkedvezményként pedig a perléshez kapcsolódó költségek előlegezése lesz
a jövőben az állami szerepvállalás.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A peren kívüli jogi segítségnyújtás jogi tanácsadást és okirat-, beadványszerkesztést
jelent, mely bizonyos esetekben szükségessé teszi a fél ügyében folyó bírósági, hatósági
eljárások iratainak megtekintését is. Az eljárási törvények ugyanakkor csak a fél képviselője
számára teszik lehetővé az iratokba történő betekintést. A Javaslat ezért úgy rendelkezik,
hogy e célból, ilyen korlátozással a peren kívüli szolgáltatást nyújtó jogi segítő is elfogadhat
a féltől meghatalmazást. Ez ugyanis bizonyos esetekben ésszerűbb, gyorsabb, olcsóbb
módja lehet egy beadvány (pl. rendkívüli jogorvoslati kérelem) előkészítésének, mint ha a
fél lenne köteles valamennyi periratot a jogi segítő rendelkezésére bocsátani. A jogi segítői
szolgáltatást meghatározó rendelkezés kiegészítése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy e
körbe tartozna az esetleges másolatkérés költségeinek átvállalása is; annak illetékét ugyanis
a félnek továbbra is aszerint kell megfizetnie, hogy az adott eljárásban ez milyen
illetékterhet jelent, vagy esetlegesen milyen illetékkedvezmények illetik meg. A kiegészítés
ehelyett azt eredményezi, hogy a jogi segítő iratbetekintése a Jst. - és végrehajtási rendeletei
-	szerint díjazható jogi segítői tevékenységgé válik.
A 2. §-hoz
A Jst. az eljárás egyszerűsítése, a költségmegtakarítás érdekében bizonyos esetekben
eltekint a rászorultsági vizsgálattól; főként akkor, ha a jogi segítségnyújtási támogatást kérő
fél rászorultságát egy másik hatósági eljárásban már - a Jst-ben foglalt, vagy ahhoz hasonló
rászorultsági küszöb figyelembe vételével - elbírálták. Ilyen eset a rendszeres szociális
21
segélyben részülés ténye, melyet a Jst. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja tartalmaz. A
Javaslat akként egészíti ki ezt a pontot, hogy nemcsak a fél részére nyújtott segély képezheti
alapját a rászorultsági vizsgálat mellőzésének, hanem az is, ha a vele együtt élő valamelyik
közeli hozzátartozója kap rendszeres szociális segélyt. A segélyezésre való rászorultság
megállapítása ugyanis a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 37/A. §-ának (4) bekezdése alapján a fél és a vele együtt élő közeli hozzátartozók
(családtagok) együttes jövedelme alapján kerül megállapításra
A 3. §-hoz
A Jst. bizonyos esetekben a rászorultság megállapíthatósága esetén is kizárja a fél
támogatását, így például ha a támogatás elnyerése érdekében valótlan adatot szolgáltat, vagy
ha korábban ilyen adatot szolgáltatott és emiatt a támogatást megvonták tőle. A Jst. 10. §-
ában lévő szabály a peren kívüli támogatás kizártságára vonatkozik és a peren kívüli
támogatással kapcsolatban észlelt visszaélésszerű magatartást szankcionálja. A Javaslat úgy
egészíti ki a rendelkezést, hogy akkor is kizárt a peren kívüli támogatás nyújtása, ha az
említett visszaélésszerű magatartást egy peres jogi segítségnyújtási szolgáltatással
kapcsolatban tanúsította a fél; a támogatási rendszer tehát ebből a szempontból egységessé
válik. A valótlan adatok szolgáltatása miatt a kedvezményezésből történő kizárás a
Javaslattal két évről öt évre emelkedik, továbbá nemcsak a támogatott fél visszatérítési
kötelezettségének elmulasztása jelent kizáró tényezőt a későbbi támogatás odaítélésénél,
hanem az is, ha a fél a korábbi bírósági eljárásban nem volt ugyan támogatott személy, de
perbeli ellenfele igen, s az ő részére biztosított támogatás visszatérítését mulasztja el a fél.
A 4. §-hoz
A Javaslat a Jst. polgári eljárásban nyújtható támogatásokat szabályozó II. fejezetét
új szöveggel lépteti hatályba: újrafogalmazza a támogatás tartalmát (Jst. 11-11/B. §) és a
támogatás odaítélésének feltételeit (12-16. §).
A polgári peres és nemperes eljárásokban a Jst. alapján 2008. január 1-jétől nyújtható
támogatás a fél pártfogó ügyvédi képviseletének biztosítása lesz, illetve a pártfogó ügyvédi
képviselet költségeinek állam általi átvállalása vagy annak megelőlegezése. A támogatás
tartalma attól függ, hogy a fél rászorultsága az alacsonyabb vagy a magasabb rászorultsági
küszöbhöz igazodva kerül megállapításra: magasabb jövedelmű fél esetében az állam csak a
költségek megelőlegezését vállalja, s csak a legrászorultabbak esetében viseli a költségeket.
E két támogatási forma részletszabályait a Javaslattal újonnan beiktatott Jst. 11/A. és 11/B.
§-a tartalmazza.
Figyelemmel arra, hogy a perbeli jogi képviselet költsége a perköltség része, ezért
alapvetően a Pp. szabályozza azt, hogy milyen esetben köteles a fél vagy ellenfele viselni (a
másik fél számára megtéríteni) e költségeket: fő szabály szerint pernyertessége esetén a
pervesztes ellenfele köteles azt megtéríteni számára, ellenkező esetben pedig azt maga
viseli. Abban az esetben, ha a fél a perben az ügyvédi költségre is kiterjedő
költségkedvezményben részesült, - ugyancsak a Pp. alapján - a bírósági eljárásban kerül
megállapításra ezen költség viselése vagy a fél az alóli mentessége. A Jst-nek ezeket a
22
szabályokat nem kell megismételnie, csak azokra a felekre kell kimondania a kedvezményt
részletező szabályokat, akik nem részesültek a perben költségkedvezményben.
A 11/A. § szerinti esetben a támogatott fél mentesül a jogi képviselettel kapcsolatos
költségek előlegezése és viselése alól. A támogatott fél pervesztessége esetében az államot
terhelő pártfogó ügyvédi díjat a fél helyett a jogi segítségnyújtó szolgálat fizeti meg a
pártfogó ügyvéd számára; a fél pernyertessége folytán pedig ellenfele köteles a perköltség
viselésére. Az utóbbi esetben a pártfogó ügyvéd a pervesztes féltől követelheti a részére járó
díjat, míg az államtól - annak érdekében, hogy ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva a
díja pervesztestől történő behajtásának - díjelőlegre jogosult, melyet részére a jogi
segítségnyújtó szolgálat fizet meg, s utóbb ezt az előleget követelheti vissza az állam a
pervesztes ellenféltől.
A 11/B. §-ban szabályozott támogatás a fentiekhez képest arra terjed ki, hogy az
államot terhelő pártfogó ügyvédi díjat a fél helyett pervesztessége esetén a jogi
segítségnyújtó szolgálat megelőlegezi, s azt a félnek vissza kell térítenie. Abban az esetben,
ha pernyertes a támogatott fél, lényegében megegyezik a támogatás a 11/A. §-ban
foglaltakkal: a pernyertes pártfogó ügyvéd részére kifizetett díjelőleget a szolgálat a
pervesztes ellenféltől követelheti vissza.
A Javaslat értelmében a pártfogó ügyvédi képviselet kiválik a költségmentesség
rendszeréből (egyezően a Jst-ben eredetileg is megjelent jogalkotói szándékkal): nem csak
az a fél kaphat a jövő évtől pártfogó ügyvédet, aki a Pp. és végrehajtási rendeletei szerint
költségmentes, hanem valamennyi, a Jst. szabályai szerint rászorultnak minősülő pereskedő
vagy pereskedni kívánó magánszemély. A vagyoni, jövedelmi viszonyok alapján
megállapított rászorultság mellett megmarad a pártfogó ügyvédi képviselet igénybe
vételének további, a fél, illetve az ügy körülményeihez igazodó feltétele is, viszont
egzaktabb megfogalmazást kap: a kötelező jogi képviselet esetén túl akkor van helye
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének, ha a fél a jogban járatlansága vagy az ügy
bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen
képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni (Jst. 12. §).
A felek a jövő évtől a jogi segítségnyújtó szolgálattól kérhetik - rászorultságuk
esetén (melyet a Jst. szerint kell megállapítani) - a pártfogó ügyvédi képviselet polgári
eljárásban történő biztosítását; a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének nem lesz
feltétele az, hogy a fél a perben költségmentességben részesüljön. A rászorultsági szabályok
megegyeznek a peren kívüli segítségnyújtás jelenleg alkalmazandó szabályaival: az
alacsonyabb rászorultsági küszöb alatt (Jst. 5. §) a jogi képviselet költségeit viselné az
állam, a magasabb rászorultsági küszöb alatt (Jst. 6., 9/A. §) pedig csak előlegezné azt a fél
helyett. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a Jst. 5. §-ában meghatározott alacsonyabb
rászorultsági küszöb lényegében a személyes költségmentesség 6/1986. (VI. 26.) IM
rendeletben megállapított rászorultsági küszöbértéknek megfelelő összeg, ezért a
költségmentességet a Jst. azokkal az ellátásokkal kezelné azonos módon, melyek esetében a
rászorultságot már nem kell külön vizsgálni [mint a Jst. 5. §-ának (2) bekezdésben
meghatározott esetekben]. A költségmentesség és a pártfogó ügyvédi intézmény így csak
annyiban függ össze, hogy a bíróság által költségmentességben részesített feleknek járó
23
pártfogó ügyvédi képviseletet is a jogi segítségnyújtás új rendszerében biztosítja az állam:
annak indokoltságáról (a fél jövedelmi, vagyonai viszonyait már nem vizsgálva) a jogi
segítségnyújtó szolgálat dönt (erre sem lenne szükség továbbá akkor, ha az ügyben a jogi
képviselet kötelező).
A támogatás engedélyezésének feltételeit továbbra is a Jst. 12-16. §-a tartalmazza, a
Javaslat ugyanakkor átszerkeszti az érintett §-okat, logikusabb rendszert adva a
jogszabályhelyeknek: a 12. §-ban kap helyet a támogatás feltételeit összegző szabály (az kap
támogatást, aki a megjelölt személyi körbe tartozik, rászorult és ténylegesen szükséges
számára jogi képviselet), a támogatásban részesíthető személyi kört a 13. § tartalmazza, a
rászorultság két szintjét a 14. és 15. §, míg a támogatás engedélyezését kizáró okok
felsorolása - továbbra is - a 16. §-ban szerepel. A rászorultsági küszöbértékek az 5.,
továbbá a 6. és 9/A. §-ban foglalt küszöbértékekre utalnak vissza azzal, hogy az
alacsonyabb rászorultsági kategóriába tartozik a perben költségmentességre jogosult fél is.
A támogatást kizáró okok két szempontból módosulnak. Egyrészt a Jst. 10. §-ának
Javaslattal módosított (2) bekezdése már nemcsak a peren kívüli támogatás
visszatérítésének elmulasztását, hanem a Jst. alapján nyújtott bármely támogatás
visszatérítésének elmulasztását kizáró okként fogalmazza meg. Ez a Jst. 16. §-ában szereplő,
a Jst. 10. §-ára történő hivatkozás folytán fordítva is érvényesül: vagyis a peren kívüli
támogatás, illetve a büntetőügyben nyújtott támogatás visszatérítésének elmulasztása is
kizárja a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését (a támogatási rendszer e tekintetben is
egységessé válik). A Javaslat amiatt is újraszabályozza a kizáró okokat, mert azoknak a
vizsgálatát már nem írja elő a jogi segítségnyújtó szolgálat számára, melyeket a
költségmentesség engedélyezése során a bíróság is megvizsgált. Módosul a korábban a fél
gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos ügyet megjelölő kizáró ok szövege: a peren kívüli
szabályok időközbeni módosítására figyelemmel és a támogatási rendszer egységességét
szem előtt tartva ehelyütt is a peren kívüli támogatás megfelelő szabályaira utal vissza a
törvény.
Az 5. §-hoz
A büntető peres jogi segítségnyújtás szabályainak hatályba lépésével a bíróság
helyett a jogi segítségnyújtó szolgálat fog dönteni a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb
érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletéről és a pótmagánvádló személyes
költségmentességéről; a jogi segítségnyújtó szolgálat fizeti majd meg a pártfogó ügyvédként
eljáró jogi segítők (kirendelt ügyvédek) díját a Jogi segítségnyújtás elnevezésű
célelőirányzatból. A támogatás formáit meghatározó rendelkezések módosítása nem
szükséges; a támogatásra való jogosultságot szabályozó 19. §-t csak azért szövegezi újra a
Javaslat, hogy megszüntesse a benne szereplő többszörös visszahivatkozást.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint a jogi segítségnyújtás iránti kérelemről már nem minden esetben
kell határozattal dönteni, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai érvényesülnek e körben azzal, hogy a
Javaslat meghatározza az ügyben érdemi döntés tárgyát képező kérdéseket.
24
A 7. §-hoz
A Javaslat a támogatás engedélyezésére, felülvizsgálatára, megvonására irányuló eljárás
szabályai körében is átvezeti a támogatás tartalmának módosításából eredő változásokat, és
elhagyja belőle azokat a rendelkezéseket, amelyek kifejezetten a peres
költségkedvezmények engedélyezésére vonatkoznak.
A 8. §-hoz
A Jst-nek a polgári eljárásban nyújtott támogatás különös szabályait tartalmazó VI.
fejezetében új szabályokat állapít meg a Javaslat a támogatás igénybe vételére és
folyósítására, valamint a visszatérítésére vonatkozóan.
A Javaslat értelmében a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésével a fél arra kap
jogot, hogy a határozatban megjelölt ügyben való képviseletére meghatalmazzon jogi
segítőt; a jogi segítő kiválasztására megfelelően irányadók a peren kívül érvényesülő
rendelkezések (a megfelelő ügyszakban ellátási kötelezettséget vállalt jogi segítő
hatalmazható meg, ha a szolgáltatási szerződésben megjelölt ügyszámra figyelemmel van
szabad kapacitása; a meghatalmazás pedig csak a Jst. 70. §-ában foglalt okból tagadható
meg). Ez akár már a perindítást megelőzően is megtörténhet, melynek eredményeként
ugyanaz a szakember készítheti elő a keresetet, kérelmet és képviseli a perben a felet; ez
pedig sokkal hatékonyabb munkaszervezést tesz lehetővé. A peren kívüli és a peres jogi
segítségnyújtás ilyen módon történő összekapcsolásával egyszerűbbé válik továbbá azoknak
az eljárásoknak - rendkívüli jogorvoslatok, pótmagánvád stb. - az intézése is, amelyben a
jogi képviselet kötelező: a kérelmet is jogi segítő készítheti el peren kívüli jogi
segítségnyújtás keretében és azt már a fél képviselőjeként terjesztheti be a bírósághoz.
A meghatalmazásra a Javaslat szerint a támogatást engedélyező határozat
kézhezvételét követő 60 napon belül van lehetőség; ez a peren kívüli támogatásnál
érvényben lévő 3 hónapos időkorláthoz hasonló rendeltetésű szabály annak érdekében, hogy
valóban csak az adott időszakra vonatkozóan rászorultnak minősített ügyfél kapjon
támogatást. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a fél nem kap megfelelő időben olyan
szakembert, hogy a perben érvényesülő határidők betarthatóak legyenek; a Javaslat ezért
kivételes jelleggel lehetőséget ad arra, hogy ilyen esetben erre hivatkozással igazolási
kérelmet terjesszen elő a fél, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig számára pártfogó
ügyvédet (jogi segítőt, ügyvédet, ügyvédi irodát) rendeljen ki. A kirendelő hatóság ez
esetben a jogi segítségnyújtó szolgálat lesz, s ugyancsak ez lesz jogosult az ügyvédet a
kirendelés alól felmenteni, ha annak az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Üt.) 34. §-ában foglalt valamely feltétele fennáll. A fél által meghatalmazott
jogi segítő közreműködési kötelezettsége ugyanakkor a szolgáltatási szerződésén, illetve a
Jst. 70. §-án alapul, s a szolgáltatás nyújtását csak akkor tagadhatja meg, ha annak valamely,
a Jst. 70. §-ában foglalt feltétele fennáll. A Jst. 61. §-ának (5) bekezdése értelmében akkor is
az általános szabályok szerint kell eljárni, ha a pártfogó ügyvédi képviselet anélkül szűnik
meg, hogy a támogatást megvonnák: ilyenkor a fél gyakorlatilag ismételten megkapja a
meghatalmazás adásához szükséges iratokat, melyekkel felkereshet jogi segítőt.
25
A Javaslat a peren kívül eljáró jogi segítőkre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan
a meghatalmazással felkeresett jogi segítők számára is előírja a felek támogatási
lehetőségekről történő tájékoztatásának kötelezettségét, illetve a támogatás engedélyezése
iránti kérelem előkészítésében történő segítségnyújtást. Ezzel a fél gyorsabban juthat
segítséghez, hiszen a jogi segítségnyújtó szolgálat már döntésre szakszerűen előkészített
kérelmet kaphat a támogatás engedélyezéséhez. Kötelezettsége a jogi segítőnek, hogy a
képviselet elvállalását követően tájékoztassa a szükséges adatairól a bíróságot és a jogi
segítségnyújtó szolgálatot (többek között annak érdekében, hogy a különböző iratok már
részére legyenek kézbesíthetők), illetve hogy a támogatás engedélyezése, felülvizsgálata,
nyilvántartása érdekében szükséges adatok (azok változásai) a szolgálat rendelkezésére
álljanak.
Rendezi a Javaslat azt az esetet is, amikor a pártfogó ügyvédi képviselet nem a
támogatás megszűnése folytán, hanem egyéb okból szűnik meg (pl. a jogi segítő vagy
kirendelt ügyvéd érdekkörében felmerült okból); ekkor a fél számára ismételten ki kell adni
azt az iratot (praktikusan határozatkiadmányt és mellékletét képező meghatalmazás
nyomtatványt), amellyel új jogi segítőt hatalmazhat meg.
A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezése után - ha a támogatás
felülvizsgálatára, kirendelésre stb. nincs szükség - a per jogerős befejezését követően
folytatja közreműködését: ekkor kell a pártfogó ügyvéd díjáról rendelkeznie (a per jogerős
befejezése mindenképpen szükséges a díj megállapításához, hiszen a fél pernyertességétől
függő kérdés az, hogy milyen összegű díjra jogosult a pártfogó ügyvéd és ki fizeti meg
számára). A jogi segítségnyújtó szolgálat ezen jogköre nemcsak a meghatalmazott jogi
segítők, hanem a támogatott fél képviseletére kirendelt ügyvédek tekintetében is fennáll; a
Javaslat ennek megfelelően a „pártfogó ügyvéd” kifejezést használja ehelyütt. A Pp.
Javaslat szerinti módosítása - a Jst. eredeti szövegének megfelelően - akként rendelkezik,
hogy a bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában összegszerűen nem határozza
meg a pártfogó ügyvéd díját, hanem csak azt állapítja meg, hogy annak viselésére melyik fél
(milyen arányban) köteles, s e döntéséről a szükséges adatok közlésével értesíti a jogi
segítségnyújtó szolgálatot.
A pártfogó ügyvédi díj megállapítására a Javaslat szerint akkor kerül sor, ha azt a
pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálatnál indítványozza. A díj megállapítása a
következők szerint történhet. A 14. § szerint támogatott felek esetében az állam viseli a
pártfogó ügyvédi képviselettel kapcsolatos költségeket; ennek megfelelően a jogi
segítségnyújtó szolgálat megállapítja az államot terhelő pártfogó ügyvédi díj összegét és azt
kifizeti a pártfogó ügyvéd részére. Amikor pedig - döntően a fél pernyertessége folytán - a
perbeli ellenfele köteles a pártfogó ügyvédi díj megfizetésére, a perbeli ellenfelet kötelezi a
jogi segítségnyújtó szolgálat a díj jogi segítőnek, kirendelt ügyvédnek történő
megfizetésére. A 15. § szerint támogatott felek esetében az állam csak előlegezi a pártfogó
ügyvédi képviselettel kapcsolatos költségeket, a jogi segítségnyújtó szolgálat ennek
megfelelően megállapítja az államot terhelő pártfogó ügyvédi díj összegét, azt kifizeti a fél
helyett a pártfogó ügyvéd részére, egyúttal pedig kötelezi a felet a kifizetett összeg állam
részére történő visszatérítésére. Ha pedig a perbeli ellenfele köteles a pártfogó ügyvédi díj
26
megfizetésére, őt kötelezi az ügyvédi díj jogi segítőnek, kirendelt ügyvédnek történő
kifizetésére. A pernyertes fél pártfogó ügyvédje mindkét esetben jogosult díjelőlegre; ha a
pártfogó ügyvédnek díjelőleget fizet a jogi segítségnyújtó szolgálat, akkor a perbeli
ellenfelet - közvetlen megtérítési kötelezettségére figyelemmel - az előleggel csökkentett
összegben kötelezi a pártfogó ügyvédi díj ügyvédnek történő megfizetésére, a kifizetett
díjelőleg tekintetében pedig az állam részére történő visszatérítést írja elő.
A visszatérítési kötelezettség Javaslatban foglalt határideje eltér a támogatott fél és
perbeli ellenfele tekintetében. A fél visszatérítési kötelezettsége esetén a fizetési határidő a
peren kívüli segítségnyújtás szabályaival megegyezően maximum egy évben állapítható
meg (és részletfizetés is lehetséges), a perbeli ellenfél viszont 30 napot kap a teljesítésre. A
pártfogó ügyvédi díj megállapítása, illetve a visszatérítésére kötelezés a jogi
segítségnyújtási ügy érdemében hozott döntésnek minősül, az ellen fellebbezésnek van
helye, ezért a kifizetésre csak a határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor.
A pártfogó ügyvédi díj megfizetésére, illetve a díjelőleg visszatérítésére kötelezés
tekintetében a szolgálat eljárásában a perbeli ellenfél is ügyfélnek minősül, hiszen a
szolgálat az ő vonatkozásában is hatósági jogkört gyakorol. A díj megfizetésére kötelező
határozatot ezért részére is kézbesíteni kell, az ellen fellebbezéssel élhet. A Javaslat
annyiban egyszerűsíti az eljárást, hogy a Ket. 29. §-ának (3) bekezdésében foglalt
lehetőséggel élve nem rendel számára külön értesítést az eljárás megindításáról, hiszen nem
előzmények nélküli az eljárása (a bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatával már
eldöntötte azt a kérdést, hogy a szolgálat fizetési kötelezettséget tartalmazó határozatot fog
hozni).
A 9. §-hoz
A büntetőügyekben biztosított jogi segítségnyújtási támogatások odaítélésére,
folyósítására, visszatérítésére stb. irányuló eljárás szabályai részben a Jst. IV. fejezetében
(közös szabályok), VI. fejezetében (polgári eljárásban nyújtott támogatásra vonatkozó
különös szabályok), részben pedig a VII. fejezetében találhatók, amely utóbbiak a IV. és VI.
fejezetben foglaltakhoz képest is speciális rendelkezéseket rögzítik. A Javaslat a VII.
fejezetet kibővített tartalommal lépteti hatályba; az a következő új speciális rendelkezéseket
tartalmazza: a támogatás iránti kérelem előterjesztésének határidejét és a támogatás hatályát,
a kérelem és a támogatást engedélyező határozat speciális tartalmi elemeit, valamint egy
utaló szabályt a pártfogó ügyvédi díj kifizetésre vonatkozó V. fejezetbéli szabályok - a Jst.
62.	§-ának - megfelelő alkalmazására (ehelyütt ugyanis nem a perbeli ellenfél válik az
eljárás harmadik szereplőjévé, hanem a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles elítélt). Nem
tartalmazza a Javaslat szerinti szöveg az ügyvéd kirendelésére vonatkozó részt, mivel az
bekerült a mögöttesen alkalmazandó V. fejezet szabályai közé (egyaránt érvényesül tehát a
polgári és büntetőügyek tekintetében is).
A 10. §-hoz
A Javaslat pontosítja a jogi segítői névjegyzékbe vétel Jst. 66. §-ának (4)
bekezdésében foglalt feltételeit. Egyrészt a felvételt nem arra tekintettel zárja ki, hogy a
27
jelentkező ügyvéd vagy közjegyző fegyelmi eljárás alatt áll, hanem arra tekintettel, hogy
felfüggesztés vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll-e. A fegyelmi eljárás megindításához
nem célszerű ugyanis ilyen szigorú jogkövetkezményt kötni, hiszen ennek időpontjában az
érintett fegyelmi felelőssége még nem nyert megállapítást és egyébként sem áll fenn olyan
körülmény, amely kizárja az ügyvédi, közjegyzői tevékenység végzését. Abban az esetben
viszont, ha erre a fegyelmi testület okot lát, úgy felfüggesztheti a szakmai tevékenység
végzését, ezt már értelemszerűen a jogi segítői tevékenység végzésének akadályaként kezeli
a Javaslat is. A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló jelentkező kizárása a jogi segítői körből
azonban szükséges a szakmai színvonal biztosítása, megőrzése érdekében. A névjegyzékbe
vételi eljárás egyszerűsítése érdekében törli a Javaslat a névjegyzékbe vételi feltételek közül
a felelősségbiztosítás fennállásának igazolását. A vonatkozó törvények értelmében ugyanis
mind az ügyvédi, mind a közjegyzői tevékenység folytatásának feltétele a
felelősségbiztosítás fenntartása; a kamarai tagság igazolása ezért e feltétel igazolását is
magában foglalja.
A 11. §-hoz
A Javaslat rugalmasabbá teszi a jogi segítői névjegyzék vezetését, csökkenti az
adminisztrációt, és segíti a megfelelő számú jogi segítő folyamatos rendelkezésre állását
azzal, hogy lehetőséget ad a három évre köthető szolgáltatási szerződés újabb három évre
történő meghosszabbítására is. Ez esetben a szerződés megkötését megelőző eljárást nem
kell lefolytatni; elegendő, ha a jogi segítő úgy nyilatkozik, hogy nem következett be a
személyére nézve a jogi segítői névjegyzékbe vételt kizáró ok.
A 12.§-hoz
A jogi segítő eljárása a szolgáltatási szerződésben vállalt közreműködési
kötelezettségen alapul: eszerint csak a Jst. 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt okból
tagadható meg a közreműködés (nem tartozik a jogi segítő szakterületébe az ügy,
meghaladja a vállalt ügykeretet, szakmai szabályt sértene a közreműködés, vagy az
egyébként is tiltott az ügyvédi, közjegyzői törvényalapján), a többi esetben minden ügyfél
ügyét vállalnia kell a jogi segítőnek. E rendelkezés alapvető jelentőségű, hiszen ez biztosítja
az ügyfelek folyamatos ellátását, erre tekintettel szüntethető meg - fokozatosan - a
kirendelés intézménye. A közreműködés megtagadásának okai rendszerint már az ügyfél
első jelentkezésekor felismerhetők, ilyen esetekben tipikusan nem is kezdi meg a
szolgáltatás nyújtását a jogi segítő. A Javaslattal beiktatott negyedik megtagadási ok
ugyanakkor jellemzően a már megkezdett szolgáltatás esetében mutatkozhat (lehet rá
számítani a pártfogó ügyvédi tevékenység esetében is, amely jóval hosszabb időtartamú
együttműködést feltételez a jogi segítő és a fél között). Eszerint ha a jogi segítő érdekkörén
kívül eső okból válik lehetetlenné a féllel való együttműködés és ennek okán a jogi
szolgáltatás nyújtása (pl. a jogi segítő nem tudja a féllel felvenni a kapcsolatot), akkor is
lehetőség lenne a közreműködés megtagadására. Ez természetesen nem jelenti a támogatás
megvonását, a fél továbbra is jogosult az ügyében jogi segítő meghatalmazására. A Javaslat
a megtagadásra ezen esetben csak akkor adna lehetőséget, ha ahhoz a jogi segítségnyújtó
szolgálat előzetesen hozzájárult, így egyrészt képet kapna a szolgálat felmerülő
28
problémákról, másrészt nem kerülhetne sor arra, hogy a fél ügyében egyik pillanatról a
másikra szűnik meg a képviselet, amely adott esetben késedelmet is okozhat a perben.
A 13.§-hoz
A Javaslat nem lépteti hatályba a Jst. valamennyi, a peres költségkedvezményekkel
összefüggő Pp-módosítást tartalmazó rendelkezését, viszont beiktatja a Pp-be azokat a
szabályokat, amelyek a pártfogó ügyvédi képviselet jövő évtől történő átalakítása miatt
szükséges módosítások. Új szöveget kap a pártfogó ügyvédi képviseletről történő bírói
tájékoztatás a Pp. 7. §-ában, és a költségmentesség részét képező pártfogó ügyvédi
képviseletre való igény megfogalmazása is a 84. § (1) bekezdésének c) pontjában.
A Javaslat akként módosítja a Pp. kötelező jogi képviseletet szabályozó 73/B. §-át,
hogy hatályos a fél jogi képviselő nélkül megtett nyilatkozata, ha már előterjesztett kérelmet
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt; ez esetben a bíróság 60 napos határidőt
szab a félnek a jogi képviseletről történő gondoskodásra.
A Javaslat módosítja a Pp. költségmentességi szabályait, egyúttal az érintett §-okat -
a módosított tartalomhoz igazodva - új alcímmel látja el („Költségkedvezmények”). A
módosítás lényege az, hogy beépíti a 84. §-ba a részleges költségmentességre vonatkozó,
korábban már a kihirdetett Jst-ben is szerepelt szövegrészeket; a tárgyi költségmentességre
vonatkozó szövegrészeket pedig - módosított tartalommal: a kedvezményt tárgyi
költségfeljegyzési joggá átalakítva - áthelyezi a Pp. újonnan beiktatott 85/A. §-ába. E
módosítások szükségessé teszik a Pp. 86. §-ának módosítását is, továbbá az eredetileg a
tárgyi költségmentes perek meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
jogszabály-szerkesztési előírásoknak megfelelő újraalkotását. A felhatalmazó
rendelkezéseket a Javaslat egységesen - a többi felhatalmazó rendelkezéssel együtt - a Pp.
375. §-ának (3) bekezdésében helyezi el, így a bekezdés szükség esetén a jövőben
egyszerűen bővíthető lesz.
A részleges költségmentesség azt jelenti, hogy a fél nem köteles a perköltség
előlegezésére, viszont csak a bíróság által megállapított költségeknek, vagy a költségek
meghatározott hányadának a viselése alól mentesül. A fél rászorultsága tehát a Javaslat
értelmében nem jelent alanyi jogot a teljes (vagyis a valamennyi költségre kiterjedő)
költségkedvezmény odaítélésére. A kedvezmények elsősorban részleges kedvezményt
jelentenek, s csak akkor kerül sor teljes kedvezmény biztosítására, ha az feltétlenül
szükséges a bírósághoz fordulás jogának érvényesülésére.
A Javaslat kiegészíti az Európai Unióból érkező pereskedő felekre vonatkozó
rendelkezéseket; uniós kötelezettségeink miatt ugyanis nemcsak a költségmentesség, hanem
a perköltség-biztosíték letétele alóli mentesség terén is biztosítani kell számukra a nemzeti
elbánást.
A jogi segítségnyújtás reformjának alapvető tétele a tárgyi alapon biztosított
költségkedvezmények csökkentése, ahol lehetséges, megszüntetése; ez áll összhangban
azzal, hogy csak a rászorultak részére adjon az állam támogatást a perléshez, és csak a
29
legszükségesebb mértékben. Ennek jegyében történik meg a tárgyi költségmentesség
megszüntetése (megegyezően a Jst. eredeti tartalmával), és ebbe illeszkedik bele a Javaslat
azon rendelkezése, amely szerint a közhasznú szervezetek közérdekből indított pereihez
képest csak a kiemelkedően közhasznú szervezetek közérdekű perlését támogatja az állam
tárgyi költségfeljegyzési joggal. A rendelkezés a bírósághoz fordulás jogát nem sérti, hiszen
a rászorultak számára továbbra is rendelkezésre állnak egyéb költségkedvezmények:
költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérhetik.
Újrafogalmazza a Javaslat a Pp. pártfogó ügyvédi képviseletet szabályozó 87. §-át is.
Kikerülnek belőle a Jst-ben rendezett kérdések (mint a támogatás hatálya, kirendelés
szükségessége, a pártfogó ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége), megmarad viszont a
pernyertes pártfogó ügyvéd speciális díjazására vonatkozó rendelkezés és kiegészül a § a
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését végző hatóság megnevezésével, valamint azzal,
hogy a bíróság miként tájékoztatja a perköltségviselésről a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
A 14. §-hoz
A Javaslat pontosít néhány, a Jst-vel a büntetőeljárási törvénybe beiktatott
rendelkezést. A Jst. 2008. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint a
büntetőeljárásban lehetőség nyílik a sértett, a magánvádló, a magánfél és a pótmagánvádló
számára, hogy - a Jst-ben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogi segítségnyújtást
vegyenek igénybe; a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése tárgyában a jogi segélynyújtó szolgálat dönt. A Be. olyan tartalmú
módosítását tartalmazza a Javaslat, amely szerint ha a sértett pótmagánvádlóként kíván
fellépni és a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordul, a vádindítvány benyújtására nyitva álló
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a szolgálat jogerős határozatát a sértett részére
kézbesítik. Ez azt eredményezi, hogy a sértett ténylegesen tud élni a jogi segítségnyújtási
szolgáltatásokkal, a bíróság pedig nem kényszerül arra, hogy adott esetben szükségtelenül
utasítsa el a vádindítványt, hiszen a bírósághoz csak akkor kell a vádat benyújtani, amikor a
jogi képviselet már adott. E módosítást a vád elejtése esetén, valamint a bírósági szakaszban
a jogi képviselet megszűnése esetén is végigvezeti a Javaslat.
A bírósági szakaszban a sértett, illetve a pótmagánvádló tájékoztatni köteles a
bíróságot, ha a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordul, ellenkező esetben a bíróság - ezen
információ hiányában - feleslegesen hozhat eljárást megszüntető határozatot. Amennyiben e
tájékoztatást a sértett, illetve a pótmagánvádló elmulasztja, a határidő számára kedvezőbb
számítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Indokolt a sértettet, illetve a
pótmagánvádlót e körülményekről tájékoztatni, és lehetővé tenni, hogy az eljárás egészére
nézve megillesse a mulasztás esetére az igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége,
ezért a Be. 312. §-a hatályos (1) bekezdésének utolsó mondatát is módosítja a Javaslat.
A Be. 343. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pótmagánvádló pártfogó
ügyvédjének díjára a kirendelt védő díjazására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Mivel az ügyvédi törvénynek a Javaslat szerinti kiegészítésével az igazságügyért felelős
miniszter önálló felhatalmazást kap a pártfogó ügyvédi díjazás rendelettel történő
megállapítására, ezért ez az utaló szabály szükségtelen. A Javaslat erre figyelemmel ennek
30
helyébe iktatja be a jogi képviseletről való gondoskodás eltérő határidejéről szóló
rendelkezést.
A 15. §-hoz
A pernyertes pártfogó ügyvéd ellenfél irányában fennálló követelése polgári jogi
követelés, melyet - a jelenleg érvényesülő rendelkezésekben foglaltakhoz hasonlóan -
bírósági végrehajtási úton lehet behajtani. Amíg ma a bíróság perköltség viseléséről szóló
határozata kötelezi az ellenfelet a díj megfizetésre, addig a Javaslat szerint a bíróság csak a
pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél személyt állapítja meg az ügydöntő
határozatában, s a díj összegét a jogi segítségnyújtó szolgálat állapítja meg és ő kötelezi az
ellenfelet a díj megfizetésére. Erre figyelemmel a Javaslat kiegészíti a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-át és végrehajtható okirat kiállítására
alapot adó határozatként jelöli meg a jogi segítségnyújtó szolgálat ezen, díjfizetésre kötelező
határozatát.
A 16. §-hoz
Az ügyvédi törvény néhány rendelkezését azért pontosítja a Javaslat, mert a pártfogó
ügyvédi feladatok ellátása a jövő évtől csak kivételesen történik kirendelés alapján: a
pártfogó ügyvédek fő szabály szerint a támogatott fél által meghatalmazott jogi segítők
lesznek. A pártfogó ügyvédi képviselet ellátásáért járó díjazást rendeletben kell
megállapítani [ez jelenleg a kirendelt ügyvéd díjazásáról szóló 7/2002. (III. 30.) IM
rendelet], s a díjazandó tevékenység a jövőben döntő részben nem kirendelés alapján történő
eljárás lesz. Ezt a változást hozza összhangba a Javaslat az Üt. 131. §-a (1) bekezdésének b)
pontjába iktatott felhatalmazással, amely jelenleg csak a kirendelés ellátásának díjazását
teszi rendeletben szabályozhatóvá: a Javaslat ezt kiegészíti a pártfogó ügyvéd díjazásának
rendeletben történő megállapításával. A Javaslat az áttekinthetőség érdekében az egész
bekezdést újraszövegezi; abban csak a pártfogó ügyvédi díj meghatározására vonatkozó
felhatalmazás az új rendelkezés, a többi a hatályos szövegek - pontokba rendszerezett -
megismétlése. A másik módosítás az Üt. Jst-vel beiktatott 31. §-a (5) bekezdésének
pontosítása (ez mondja ki, hogy a pártfogó ügyvédi képviseletre meghatalmazás is
elfogadható, ha az ügyvéd azt a jogi segítségnyújtás keretében végzi): a Javaslat a
felhatalmazó rendelkezés fentebb említett kiegészítésére figyelemmel törli azt a szövegrészt,
amely ilyen esetben is a kirendelési díj fizetését írja elő.
A 17. §-hoz
A Javaslat pontosítja az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII.
törvénynek (a továbbiakban: Szaktv.) az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetésével
kapcsolatos eljárására vonatkozó rendelkezéseit. A névjegyzék vezetése során az
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait
alkalmazza. A Ket. 4. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kivétellel az
ügyfél méltányossági kérelmet nyújthat be; 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a
méltányosság jogszabályban kizárható. Tekintettel arra, hogy a névjegyzéket vezető a
31
Szaktv. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok alapján jogszabályban rögzített
objektív feltételek meglétének vizsgálatával hozza meg a névjegyzékbe vételre, abból
történő törlésre vonatkozó döntését, az eljárás során nincs olyan döntési elem, amelyben a
hatóságnak mérlegelési jogköre lenne. Az egyértelműség érdekében ugyanakkor szükséges,
hogy a Szaktv-ben kifejezetten kizárásra kerüljön a méltányossági eljárás lehetősége az
igazságügyi szakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásokban.
A Szaktv. 32. §-a (1) bekezdésének alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter
2008. január 1-jéig felülvizsgálja a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők
névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását, illetve módosítja az igazságügyi szakértők
szakterületét az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően. A felülvizsgálat során a
minisztérium azt ellenőrzi, hogy a névjegyzékbe bejegyzett szakértők megfelelnek-e a
Szaktv-ben, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt feltételeknek,
amelyeknek nem csupán a névjegyzékbe vétel időpontjában, hanem folyamatosan fenn kell
állniuk. A felülvizsgálat lefolytatása tematikus sorrendben történik; a jelenleg bejegyzett
szakértők több mint felének felülvizsgálatát indította meg a minisztérium. Az eljárások
lefolytatását nehezíti a hiánypótlások késedelme, a szakértők adatváltozás-bejelentésének
elmaradása, így a felülvizsgálati eljárások helyzetére figyelemmel a Szaktv-ben
meghatározott határidőt 2009. december 31-ére módosítja a Javaslat.
A 18. §-hoz
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról
szóló 2007. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Jbt.) hatályon kívül helyezte az Üt. ügyvédi
igazolványok tartalmára vonatkozó rendelkezését és az igazolványokra vonatkozó rendeleti
szabályok megalkotására felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek. A
rendelet tervezete szerint az új okmányoknak meg kell felelniük a biztonsági okmányokkal
szemben támasztott feltételeknek, s kiadásuk előkészítése az ügyvédi kamarák feladata.
Annak érdekében, hogy a kamarák országosan fel tudjanak készülni az új okmányok
rendszeresítésére (megrendelésére, kiadására stb.), a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az Üt.
említett rendelkezése 2008. július 1-jéig még maradjon hatályban, ezt követően kerüljenek
kiadásra az új szabályok szerinti igazolványok.
A 19. §-hoz
A Javaslat általános hatályba lépési időpontja a törvény kihirdetését követő 15. nap:
ekkor lépnek hatályba a Jst. jelenleg is hatályos rendelkezéseinek módosításai, valamint
azok a rendelkezések, melyek - még a hatályba lépést megelőzően - módosítják a Jst. 2008.
január 1-jén hatályba lépő szabályait. Azok a rendelkezések, amelyek viszont új, a pártfogó
ügyvédi képviseletet, vagy a polgári peres költségkedvezményeket érintő módosításokat
tartalmaznak (részben a Jst-nek a Javaslat 21. §-a értelmében hatályba nem lépő
rendelkezései helyett), 2008. január 1-jével lépnek hatályba. A Javaslat a hatályba lépési
időpontokat követő nappal rendelkezik a módosítást tartalmazó törvényhelyek hatályon
kívül helyezéséről.
32
A 20. §-hoz
A Javaslat a peren kívüli jogi segítségnyújtást, illetve a jogi segítői szervezetet érintő
Jst. módosításokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendeli, a peres jogi
segítségnyújtásra vonatkozó törvény-módosítások tekintetében viszont - összhangban a Jst.
eredeti, peres jogi segítségnyújtási átmeneti rendelkezésével - a hatályba lépést követően
indult ügyekre írja elő az új rendelkezések alkalmazását.
A 21. §-hoz
A Javaslat nem lépteti hatályba azon törvényi rendelkezéseket, melyek a polgári
peres költségkedvezmények jogi segítségnyújtási rendszerbe történő integrálására
vonatkoznak, illetve amelyek helyett új tartalmú rendelkezéseket állapít meg, egyúttal
gondoskodik az érintett törvényhelyeket eddig módosító törvényi rendelkezések hatályon
kívül helyezéséről is.
A 22. §-hoz
A Javaslat néhány kifejezés, szövegrész cseréjével pontosítja a Jst. szövegét. A
bűncselekmények áldozatai részére készíthető beadványok esetében példálózó felsorolással
egészíti ki a törvényszöveget, és abban megjeleníti a kereset, kérelem mellett a feljelentést
és a vádindítványt is. Azokon a törvényhelyeken, ahol a Jst. mind az 5., mind a 6. § szerinti
rászorultsági küszöbre utal, a Javaslat egységesen a „rászorultsági küszöb” kifejezést iktatja
be annak egyértelművé tétele érdekében, hogy értelemszerűen mindig csak az egyik
rászorultsági küszöb alkalmazásáról van szó. A Jst. 10. §-ának (3) bekezdése értelmében ha
a fél a megromlott jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt képtelen a támogatás visszatérítésére,
nincs kizárva az újabb támogatásból; a Javaslat egyértelművé teszi azt, hogy csak a
korábban támogatásban részesült fél jogosult erre, ha viszont a fél csak pervesztessége
folytán került be a visszatérítésre köteles személyek közé (tehát korábban nem volt
rászorult), úgy ez a kedvezmény nem illeti meg.