﻿0r§á|gy«iés Hívaíaía
ff Aű'T'T
Étet 2007 OKT 0 9.
TI... számú törvényjavaslat
e állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény
módosításáról
Budapest, 2007. október
2007. évi... törvény
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról
1.§
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban:
Obtv.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az országgyűlési biztos akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyűlési
biztos jogkörét a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, ennek hiányában vagy akadályoztatása
esetén a korban legidősebb más külön biztos gyakorolja.”
2.§
Az Obtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A köztársasági elnök az országgyűlési biztos személyére a korábbi országgyűlési biztos
megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát
megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(2)	Ha az országgyűlési biztos megbízatása a 15. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott
okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot az országgyűlési biztos
személyére.
(3)	Az országgyűlési biztosnak javasolt személyt az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező
bizottsága meghallgatja.
(4)	Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb
harminc napon belül új javaslatot tesz.
(5)	Az Országgyűlés az országgyűlési biztost hat évre választja. Az országgyűlési biztos egyszer
újraválasztható.”
3.§
Az Obtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az országgyűlési biztos az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje
megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.
(2) Az országgyűlési biztos megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.”
2
4-§
Az Obtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a köztisztviselőkre vonatkozó
szabályok az irányadók azzal, hogy a munkáltatóra vonatkozó kötelezettségek az Országgyűlési
Biztos Hivatalát terhelik.”
5-§
Az Obtv. 15. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az országgyűlési biztos
megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó
nyilatkozat nem szükséges.
(4)	Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon
belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül
fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi
ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított
harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az
összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az országgyűlési biztos a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.”
6.§
Az Obtv. 17. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az országgyűlési biztos nem járhat el olyan ügyben, amelynek felülvizsgálata iránt bírósági
eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.”
7.§
Az Obtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány tagja, autonóm államigazgatási szerv, illetve kormányhivatal esetében az
országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv számára tesz ajánlást.”
3
8.§
Az Obtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal vezetője szakállamtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, felette a munkáltatói
jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az országgyűlési biztos gyakorolja.”
9-§
Az Obtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában alapvető joggal kapcsolatos visszásság: alapvető jog sérelme vagy
annak közvetlen veszélye, függetlenül attól, hogy az cselekvés vagy mulasztás eredménye.”
10.	§
Az Obtv. a következő új alcímmel és 27/A-27/H. §-okkal egészül ki:
„A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
27/A. § (1) Az Országgyűlés az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében
külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát.
(2)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az választható meg, aki a 3. §-ban meghatározott
feltételeknek megfelel, továbbá a környezet-, illetve a természetvédelmi jog területén kiemelkedő
elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a környezet-, illetve
természetvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, azok felügyeletében vagy az egészséges
környezethez való jog érvényesítésében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.
27/B. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon
jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a
továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel
kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk
érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.
(2)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az e törvényben meghatározott eltérésekkel -
feladatkörében eljárva - gyakorolja az országgyűlési biztosnak biztosított hatásköröket.
(3)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
a)	felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító (a továbbiakban
együtt: a környezetet károsító) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,
4
b)	felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés
megtételére,
c)	feladatkörében általános jelleggel, valamint egyedi ügyben meghatározott szerv, intézmény,
hatóság vagy személy részére ajánlást bocsáthat ki,
d)	a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás
lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági
felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,
e)	véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések
tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,
f)	megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési
valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,
g)	véleményezi a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös
örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére
vonatkozó előteljesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti
jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá
tartozó érvényesülését,
h)	részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel
működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,
i)	részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő
közmeghallgatáson,
j) kezdeményezheti a jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének az ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzését.
(4)	A (3) bekezdés c) pontjában írt ajánlás címzettje köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc
napon belül érdemben válaszolni.
(5)	Ha az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonosa vagy kezelője a
környezetet károsító személlyel vagy szervezettel szembeni kártérítési igényt a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosának felszólítása ellenére a felszólítástól számított hatvan napon belül nem
érvényesíti, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kártérítési igényt a külön törvényben
meghatározott költségvetési előirányzat javára érvényesítheti.
(6)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a személyes adatokra és az üzleti titokra is
kiterjedően - tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, valamint ajánlásának
kibocsátásáról és tartalmáról.
21 IC. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívhatja a környezetet károsító személyt
vagy szervezetet - függetlenül attól, hogy ez tevőleges cselekvés vagy mulasztás eredménye - a
5
jogsértés, veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás megszüntetésére és a kártalanításra illetve a
környezeti károk helyreállítására.
(2)	A környezetet károsító személy vagy szervezet a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül -
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre irányuló kérelme esetén haladéktalanul, de
legkésőbb 5 napon belül - tájékoztatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a megtett
intézkedésekről.
(3)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a megtett intézkedéseket vagy a tájékoztatást
nem tartja kielégítőnek - kérheti a bíróságtól, hogy a környezetet károsító személyt vagy
szervezetet tiltsa el a jogsértő magatartástól, kötelezze a károk megelőzéséhez szükséges
intézkedések megtételére, valamint a kártalanításra és a károk helyreállítására.
27/D. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívhatja a hatáskörrel rendelkező
hatóságot, hogy tegyen intézkedést a környezetet károsító tevékenység megakadályozására,
megtiltására, a károk megelőzésére és helyreállítására.
(2)	A hatóság a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát haladéktalanul tájékoztatja a megtett
intézkedésekről.
(3)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szükség esetén a felhívott hatóság felügyeleti
szervéhez fordulhat.
27/E. § (1) A határozat jogerőre emelkedése előtt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a
végrehajtás felfüggesztését kezdeményezheti a határozatot hozó szervnél, ha az a nem jogerős
határozat azonnali végrehajtását rendelte el, de a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a
határozat jogsértő, és a végrehajtás sérti vagy veszélyezteti a környezet állapotának
fenntarthatóságát és jelentős mértékű környezetkárosodással fenyeget.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezés alapján a végrehajtás felfüggesztését a
határozatot hozó szerv, testületi formában működő szerv esetében annak vezetője haladéktalanul
elrendeli.
27/F. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a közigazgatási határozatot bíróság nem
vizsgálta felül - a határozatot hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet
azon jogerős és végrehajtható hatósági határozattal szemben, amely jogszabálysértő, és végrehajtása
sérti vagy veszélyezteti a környezet állapotának fenntarthatóságát és jelentős mértékű
környezetkárosodással fenyeget. Ebben az esetben a határozattal szembeni felügyeleti eljárást le
kell folytatni.
(2)	A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harminc napon belül, a
testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a
meghozatalától számított nyolc napon belül a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával köteles
közölni.
6
(3)	Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, a
jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc
napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint
kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
-	a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől
számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja, ebben
az esetben a végrehajtás felfüggesztését a felügyeleti szerv, testületi formában működő felügyeleti
szerv esetében annak vezetője haladéktalanul elrendeli.
(5)	Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, az (1) bekezdésben a
felügyeleti szervnek biztosított hatásköröket a határozatot hozó szerv gyakorolja.
27/G. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően
tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatásról értesíteni kell, részére a közmeghallgatásról
készült jegyzőkönyvet kérésére meg kell küldeni.
(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti, hogy a települési önkormányzat, a
környezetvédelmi hatóság, a természetvédelmi hatóság vagy más államigazgatási szerv a jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa feladatkörébe tartozó ügyben közmeghallgatást tartson. Ha a
közmeghallgatást megtartják, arra az (1) bekezdést kell alkalmazni.
27/H. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a feladatai ellátása során bárkitől minden
olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, amely a környezet állapotával és a környezet használatával
összefügghet.
(2)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében az eljárás
tárgyával összefüggő összes iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatot, körülményt,
tényt, eljárást megismerhet. Ha az irat az eljárás tárgyával össze nem függő adatot is tartalmaz, és
az adatok elkülönítése azok bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosa az iratban szereplő valamennyi adatot megismerheti, azonban az eljárás
tárgyával össze nem függő adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig
meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze az eljárás tárgyával.
(3)	A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében - ha az
eljárás lefolytatásához az elengedhetetlenül szükséges - minden olyan helyiségbe, ingatlanra
beléphet, ahol visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyegető tevékenység folyik.
(4)	A magántitok, az üzleti titok, az államtitok és szolgálati titok vagy a külön törvényben
meghatározott más titok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az (l)-(3) bekezdésben
meghatározott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó
rendelkezések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - rá nézve is kötelezőek.
7
(5)	Az államtitkot vagy a szolgálati titkot érintő adatkezelés esetén a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosa jogait csak személyesen vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági
ellenőrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.”
11.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A köztársasági elnök e törvény kihirdetését követő harminc napon belül tesz javaslatot a jövő
nemzedékek országgyűlési biztosának személyére, aki megválasztása esetén legkorábban 2007.
december 14-én lép hivatalba.
(3)	Hatályát veszti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992.	évi LXIII. törvény 23. § (1) bekezdésében az „és köztiszteletnek örvendenek” szövegrész, az
Obtv. 3. § (2) bekezdésében az „ , és köztiszteletnek örvendenek” szövegrész, 5/A. § (1)
bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével” szövegrész, 5/A. § (2)
bekezdése, 6. §-a, 15. § (2) bekezdésében az „és hirdeti ki” szövegrész, 15. § (6) bekezdésében a
„vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált” szövegrész, 15. § (7) bekezdése, 22. § c) pontja,
26. § (2) bekezdésében az „(annak elnökét)” szövegrész, 29. § (1) bekezdés e) pontja, 29. § (1)
bekezdés h) pontjában a „kötelező tagság alapján működő” szövegrész, 29. § (5) bekezdése,
mellékletének V. pontja.
(4)	A Obtv. 3. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész helyébe a „választójoggal
rendelkező” szöveg, 3. § (2) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1)
bekezdésében, 25. §-ában, 27. § (1) bekezdésében az „alkotmányos” szövegrész helyébe az
„alapvető” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédség” szöveg, 15. § (6) bekezdésében a „nem tesz eleget” szövegrész helyébe a „kilencven
napon túlmenően nem tesz eleget” szöveg, valamint a „Mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló” szövegrész helyébe az „összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó” szöveg, 16. §
(1)	bekezdésében az „eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság
intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy
ennek közvetlen veszélye áll fenn” szövegrész helyébe a „tevékenysége során a beadványt benyújtó
személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a
„határozat” szövegrész helyébe a „közigazgatási határozat” szöveg, 18. § (1) bekezdésében a
„fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti” szövegrész helyébe a
„Magyar Honvédség és a rendvédelmi” szöveg, 18. § (6) bekezdésében a „fegyveres erőknél, a
nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó
8
hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédségnél, a
rendvédelmi szerveknél és” szöveg, 18. § (7) bekezdésében a „nemzetbiztonsági szolgálatok, a
rendőrség, a határőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatósága, a Vám- és
Pénzügyőrség, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve titkos információgyűjtő” szövegrész
helyébe a „titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre jogosult szervek e” szöveg, az „a
felsorolt” szövegrész helyébe az „e” szöveg, a „titkos információgyűjtő tevékenységére” szövegrész
helyébe a „titkos információgyűjtő vagy titkos adatszerző tevékenységére” szöveg, 18. § (8)
bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, a határőrségnél, az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint” szövegrész
helyébe az „a rendvédelmi szerveknél és” szöveg, 18. § (9) bekezdés a) és b) pontjában a „Pp. 13. §
(2)	bekezdés” szövegrészek helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegek, 21. § (3)
bekezdésében az „a megkeresett szerv” szövegrész helyébe az „a megkeresett szerv - a 20. § (4)
bekezdésében meghatározott szervek kivételével -” szöveg, 26. § (3) bekezdésében a „fegyveres erők,
a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség vagy a
rendvédelmi szervek” szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „az országgyűlési biztos” szövegrész
helyébe az „az országgyűlési biztos a külön biztosokkal egyetértésben” szöveg, 29. § (1) bekezdés c)
pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg, a melléklet IV. 1.
pontjában az „A fegyveres erők tekintetében az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a melléklet VII.
2. pontjában a „szervnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ában
foglalt tevékenysége” szövegrész helyébe a „szerv titkos információgyűjtése” szöveg lép.
INDOKOLÁS
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Alkotmányából következően - az Alkotmánybíróság 28/1994. (V.
20.) AB határozat szerinti, mindenkire nézve kötelező értelmezése szerint - az állam kötelezettsége,
hogy a jövőben felnövő nemzedékek számára az élet alapvető kereteit adó természeti környezet
minőségét megőrizze. Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában már rögzítette,
hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog alapvető jog objektív, intézményes életvédelmi
kötelességet teremt az állam számára „a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására”.
A törvényjavaslat a jelenleg élő és a jövő generációk élete és egészsége természeti
alapjainak védelme, az emberiség közös örökségének megóvása és közös gondjainak megoldása, az
emberi méltóságnak megfelelő környezeti feltételek fenntartására vonatkozó felelőssége tudatában,
annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek számára a választás szabadságát, az élet minőségét és a
természeti erőforrásokhoz való akadálytalan hozzáférést megtartsa, olyan intézményt kíván
létrehozni, amely hatékonyan elő tudja segíteni az életfeltételek megőrzését utódaink számára,
képviseletet biztosít érdekeiknek az életfeltételeiket lényegesen befolyásoló hosszú távú
döntéseknél, valamint a környezet állapotára vonatkozó jogszabályok érvényesülését az
országgyűlési biztosok eszközeivel előmozdítja.
Az Alkotmány 32/B.§ (4) bekezdése felhatalmazza az Országgyűlést, hogy egyes
alkotmányos jogok védelmére külön országgyűlési biztost válasszon. Az Országgyűlés már a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény megalkotásakor
kifejezte, hogy a környezetvédelmi feladatok megoldásában szükségesnek tartja országgyűlési
biztos közreműködését. A törvény 39. §-a szerint „az Országgyűlés a környezet védelme érdekében
... meghatározza az állampolgári jogok országgyűlési biztosa környezetvédelmi feladatait”. Az
állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatásköre azonban csak arra teljed ki, hogy
‘hatóságoknál’ folytasson vizsgálatot, vagyis a magánszféra, ahol pedig a fő szennyező források
találhatók, nem esik tevékenységi körébe. Eszközei - mint például a felettes szervnek tett ajánlás -
szintén nem a környezetvédelmi ügyekre szabottak.
Az országgyűlési biztosok számának növelése - csakúgy mint a jogvédelemmel foglalkozó
miniszteri biztosok elszaporodása - olyan ‘ombudsman-inflációt’ geijesztene, amely a jogvédelem
1
2
szintjének növelése helyett elaprózná, és ezzel leértékelné az ombudsmanok tevékenységét. Külön
országgyűlési biztos megválasztása olyan alkotmányos jogok védelme érdekében indokolható,
amelyek esetében a jogsérelmet szenvedett fél nem határozható meg egyértelműen, vagy a jogsértő
és a jogsérelmet szenvedett személy között olyan jelentős információs aszimmetria áll fenn, ami
még a perbeli képviselethez nyújtott állami segítség esetén sem biztosít hatékony jogvédelmet.
Ezeknek a követelményeknek a környezet- és természetvédelmi ügyekkel foglalkozó országgyűlési
biztos jogintézménye megfelel.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát a törvényjavaslat szerint a jövőben a jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa helyettesíti.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hatásköreinek és eszközeinek kialakítása során
abból kell kiindulni, hogy vizsgálódási köre elsősorban a magánszférára terjedne ki. A jövő
nemzedékek országgyűlési biztosának ugyanakkor hatósági jogkört nem indokolt biztosítani, mivel
a természet- és környezetvédelemnek megfelelően kiépült hatósági szervezetrendszere jelenleg is
létezik, amelyet indokolatlan lenne lerontani, vagy azzal összefüggésben hatásköri vitákat
generálni. A törvényjavaslat ezért a nyilvánosság felhasználása mellett csak eljárás-kezdeményezési
jogokat biztosít a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa számára.
A törvényjavaslat pontosítja továbbá az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló
1993.	évi LIX. törvénynek (a továbbiakban: Obtv.) a biztosi jogállásra vonatkozó szabályait, így
többek között az illetményezés és az összeférhetetlenség szabályait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-9. §-hoz
A javaslat a korábbinál zártabban szabályozza az országgyűlési biztosok megválasztását,
pontosítja a lemondásukra, összeférhetetlenségük megállapítására vonatkozó szabályokat. A
törvényjavaslat törvényi meghatározást ad az országgyűlési biztosok eljárása szempontjából kiemelt
fontossággal bíró fogalomra: az alapvető joggal kapcsolatos visszásságra, ezzel egyértelművé teszi,
hogy az az alapvető jog sérelme mellett az annak közvetlen veszélyét is felöleli, és hogy
megállapítása független attól, hogy azt cselekvés vagy mulasztás idézte elő.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat az állampolgári jogok országgyűlési biztosára és a külön biztosokra
vonatkozó szabályozással analóg módon határozza meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
3
megválasztásának feltételeit azzal, hogy a környezet-, illetve a természetvédelmi jogban való
kiemelt jártasság többletfeltételét is támasztja a jelölttel szemben.
A törvényjavaslat a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárását az állampolgári jogok
országgyűlési biztosára vonatkozó szabályozás alapul vételével szabályozza. Hatáskörei ugyanakkor -
a számára megállapított feladatkörben - részben túlnyúlnak a hagyományos ombudsmani
hatáskörökön. Ennek indoka, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi ügyekben az
államigazgatási szervek késedelmes fellépése, vagy jogszabálysértése gyakran nem számszerűsíthető
vagy rendkívül nagy mértékű kiadásokat, nem orvosolható környezetkárosodást okozhat.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hagyományosan ombudsmani jellegű
hatáskörében jogosult a hatáskörrel rendelkező hatóságot felhívni a környezet védelmére vonatkozó
intézkedés megtételére, ugyanakkor az államigazgatási körön kívüli személyek és szervek esetében
is élhet ezzel a joggal, feltéve, hogy az érintett szerv vagy személy a környezetet károsító
tevékenységet végez. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felhívására a környezetet
károsító köteles válaszolni, és elvégezni a károsítás megszüntetésére, a károk helyreállításához
szükséges intézkedéseket. Az ombudsman hatósági jellegű hatáskörökkel a javaslat szerint a
tárgyban nem rendelkezne, azonban a bírósághoz fordulhatna a jogsértő állapot megszüntetése és az
eredeti állapot visszaállítása érdekében.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a törvényjavaslat szerint a jogalkotással és az
Európai Unió döntéshozatali eljárásával összefüggésben - feladatkörével összefüggésben - jelentős
hatáskörökkel rendelkezik. A nemzetközi szerződések közül az emberiség közös örökségét
[common heritage of mankind] (tengerfenék, világűr, a Földön kívül az égitestek, illetve az oda
vezető és az akörüli pályák) és az emberiség közös gondjait [common concems of mankind]
(éghajlatváltozás, biodiverzitás fenntartása) érintő szerződések tekintetében a biztos véleményezési
jogkörrel rendelkezik.
Speciális jogosítványként a biztos kezdeményezheti az arra hatáskörrel rendelkező más
szerv által jogerősen megállapított tartós környezetkárosodás ingatlan-nyilvántartásba történő
feljegyzését, illetve az állam tétlensége esetén a közvagyon tulajdonosa vagy kezelője helyett - ha
annak felperesi legitimációja egyébként megvolna - a környezeti károk érvényesítése érdekében
bírósági eljárást kezdeményezhet.
A törvényjavaslat széles körű jogosítványokat ad a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
számára a környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú hatósági eljárásban. Ha a hatósági
intézkedésre történő felhívás eredménytelen volt, az ombudsman a hatóság felügyeleti szervéhez
fordulhat. Jogosult továbbá a hatósági döntések tekintetében felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve
a döntés módosítását vagy visszavonását kezdeményezni. Ha az eljárás eredményeként nem születik
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa véleményével megegyező döntést, a bírósági
felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint a biztos akkor is bírósághoz fordulhat, ha a bírósági
felülvizsgálatra egyébként nyitva álló határidő már eltelt.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa számára a törvényjavaslat a környezetvédelmi
jogban kiemelt fontosságú társadalmi ellenőrzéssel való együttműködést elősegítő jogosítványokat
is biztosít. így biztosítani kell, hogy részt vehessen a külön jogszabály (a környezetvédelmi tárgyú
nemzetközi szerződések, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, a helyi önkormányzati rendeletek,
stb.) által kötelezően elrendelt közmeghallgatásokon, azok jegyzőkönyvét utólag is megismerhesse.
Maga a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is kezdeményezheti, hogy a települési
önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság, a természetvédelmi hatóság vagy más államigazgatási
szerv közmeghallgatást tartson, ezen természetesen szintén részt vehet az ombudsman.
Tekintettel arra, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenysége nem csak
az államigazgatási ellenőrzésére, de mindenféle környezetkárosítás megelőzésére és felszámolására
kiterjed, a törvényjavaslat biztosítja számára, hogy bárkitől felvilágosítást kérhessen, illetve minden
olyan helyiségbe beléphessen, ahol visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyegető
tevékenység folyik.
A 11. §-hoz
A törvény átmeneti szabályként rendelkezik a jövő nemzedékek első országgyűlési
biztosának jelölésére és hivatalba lépésére vonatkozó átmeneti szabályokról, valamint tartalmazza a
tételes módosításokkal összefüggésben az Obtv.-ben szükséges hatályon kívül helyezéseket,
valamint egyéb szövegezési pontosításokat, amelyek döntő többségét a törvény elfogadása óta
bekövetkezett jogrendszeri változások indokolják, egy részük azonban az Alkotmány által
szabályozott tárgykörökben fennálló párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében szükséges.
Budapest, 2007. október 8.
I
Tóbiás József
Magyar Szocialista\Plárt
)r. Képassy Rl>be&
Fidesz-Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Nagy Andor
Kereszténydemokrata Néppárt
Katona Kálmán
Magyar Demokrata Fórum
Dr. Bőhm András
Szabad Demokraták Szövetsége
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin asszonynak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
’J
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk az állampolgári jogok országgyűlési
biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2007. október 8.
Tóbiás József
Magyar Szociálisra P irt
^ Drffepassy 'í?óber? f
Fidesz-Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Nagy Andor
Kereszténydemokrata Néppárt
Katona Kálmán
Magyar Demokrata Fórum
Dr. Bőhm András
Szabad Demokraták Szövetsége