﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4095. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2007. október
2007. évi ...
t ö r v é n y
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. számú
mellékletének „Nem állami főiskolák” alcíme a magyar abc által meghatározott felsorolás
rendje szerint kiegészül a „Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest” szövegrésszel.
2.	§
Az Ftv. 1. számú mellékletében a „Nem állami főiskolák” alcím „Vitéz János Római
Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom” szövegrésze hatályát veszti.
3.	§
Az Ftv. 1. számú mellékletében
a)	az „Állami főiskolák” alcím „Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely” szövegrésze
hatályát veszti;
b)	az „Állami egyetemek” alcím „Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron” szövegrésze
hatályát veszti;
c)	az „Állami egyetemek” alcím a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint
kiegészül a „Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron” szövegrésszel.
4.	§
Az Ftv. 1. számú mellékletében a „Nem állami főiskolák” alcím „Nemzetközi Üzleti
Főiskola (International Business School), Budapest” szövegrésze helyébe a magyar abc által
meghatározott felsorolás rendje szerint az „IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest”
szövegrész lép.
{PAGE }
5. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihirdetését követő
nyolcadik napon hatályba lép.
(2)	E törvény 2-3. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 2008. február 1-jén hatályát veszti.
{PAGE }
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A felsőoktatási intézmények létesítésének eljárását a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) határozza meg. A felsőoktatási
törvény rendelkezései szerint Magyarországon az a felsőoktatási intézmény kezdheti meg
működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez
szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.
A létesítési eljárás többlépcsős egymásra épülő szakaszokból áll. A felsőoktatási intézmény
működését akkor kezdheti meg, ha
-	nyilvántartásba vették, továbbá
-	a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta és
-	az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.
A felsőoktatási intézmény létesítésével kapcsolatos engedély kiadására közigazgatási
hatósági eljárásban kerül sor. Az állami elismerés alapján módosul a felsőoktatási törvény 1.
számú melléklete. Az állami elismerés a törvénymódosítás elfogadásával történik,
életbelépése a törvénymódosítás hatályba lépésének napja.
Az Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Regisztrációs Központ jár el elsőfokon a felsőoktatás
működésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.
A felsőoktatási intézmény létesítésének két megkülönböztethető esete az új felsőoktatási
intézmény létrehozása és a már működő felsőoktatási intézmények átalakítása.
A mellékelt törvénymódosítás értelmében új intézményként jön létre:
-	a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest.
Már létező felsőoktatási intézmények átalakulására kerül sor:
-	a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest,
-	a Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
esetében.
A felsőoktatási intézmény fenntartóját, alaptevékenységét, működését nem érintő
intézményi név módosítására kerül sor
-	az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
esetében.
Az intézménylétesítési eljárásban elválik egymástól az intézmény személyi, tárgyi és
pénzügyi feltételeinek megteremtésére és a tényleges tevékenység megkezdésére irányuló
eljárás.
Az intézmény nyilvántartásba vételének kezdeményezése annak az alapító szándéknak az
igazolása, hogy a képzéshez, a tudományos kutatáshoz, a tényleges felsőoktatási tevékenység
megkezdéséhez szükséges arányban a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre
{PAGE }
állnak, illetve a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők. A
nyilvántartásba vétel, a létesítés és működés minimális (kötelező) feltételeit a felsőoktatásról
szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.
(IV. 5.) Korm. rendelet határozza meg, így személyi feltételek esetén az egyes szakok
képzéséhez szükséges oktatói létszám meghatározásának elveit, a maximális hallgatói létszám
megállapításának szabályait, az intézmény rendelkezésére álló infrastruktúra működéséhez
szükséges személyzetet; tárgyi feltételek esetén a felsőoktatási feladatok ellátásához
szükséges ingatlan meglétét, a hallgatói, oktatói élet- és munkafeltételeknek, a felsőoktatási
tevékenységhez nélkülözhetetlen könyvtári és informatikai szolgáltatásoknak a
követelményeit.
A nyilvántartásba vételt követően a felsőoktatási intézmény jogosulttá válik a tényleges
működés megkezdéséhez szükséges valamennyi feltételt biztosító előkészítő munka
elvégzésére. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának kezdeményezése a
képzés megkezdéséhez szükséges szakindítási jogosultság, egyetem esetében doktori iskola
indítására való jogosultság igazolásának kezdeményezését is jelenti. A működés
megkezdéséhez szükséges engedély határozza meg, hogy a felsőoktatási intézmény milyen
képzési területen, illetve tudományterületen, képzési szinten folytathat képzést, továbbá hogy
a tárgyi feltételek alapján, teljes kihasználtsággal működve hány hallgatót vehet fel. Az
eljárásban szakértőként vesz részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
A már működő felsőoktatási intézmények egyesüléssel, szétválással, kiválással,
csatlakozással, beolvadással alakulhatnak át. A felsőoktatási intézmények egyesülését a
gazdasági tanácsok, nem állami felsőoktatási intézmény esetén a szenátus által delegált
tagokból álló előkészítő bizottság készíti elő. Egyesülés és beolvadás esetén is nyilvántartásba
vett, működési engedéllyel rendelkező, államilag elismert intézmények átalakulása történik
meg. A kizárólag szervezeti keretek módosulásában megnyilvánuló változás során - szakértői
vélemény bekérése nélkül lefolytatott - nyilvántartásba vételi, működési engedélyezési
eljárásra kerül sor.
1.	Az ATALANTA Európai Üzleti Közhasznú Társaság, mint alapító és fenntartó 2003.
június 26-án nyújtotta be kérelmét az oktatási miniszterhez, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
állami elismerésére, a főiskolai szintű gazdálkodási, gazdaságdiplomácia és nemzetközi
menedzsment, európai közszolgálati és üzleti szervező, valamint nemzetközi marketing és
teljes körű minőségirányítás alapképzési szakok indítására.
A szükséges módosítások és pontosítások után az oktatási miniszter 2003. szeptemberében
küldte meg az előterjesztést véleményezésre a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A MAB
2004/5/VI.2/2, 2004/5/VI.2/3, 2004/5/VI.2/4, 2004/5/VI.2/5 számú határozataiban a szakok
indítását és az intézmény állami elismerését nem támogatta.
A Kht. 2004. augusztus 15-ei keltezéssel ismételt kérelmet nyújtott be az állami elismerésre,
a főiskolai szintű gazdálkodási, gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, európai
közszolgálati és üzleti szervező, valamint nemzetközi marketing és teljes körű
minőségirányítás alapképzési szakok indítására. A MAB 2004. december 14-én,
2004/10/VIII/1. sz. határozatában a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola állami elismerését nem
támogatta, mivel a négy szak közül csak egy - a nemzetközi marketing és teljes körű
minőségirányítás szak - indítását támogatta (MAB 2004/10/V/8. sz. határozat). A MAB
egyben felhívta az alapító figyelmét, hogy új kérelem ismételt benyújtása esetén már a
többciklusú képzési rendszernek megfelelő alapképzési szak indítását kezdeményezze.
{PAGE }
Az alapító ismételten benyújtott kérelmét a főiskola állami elismerésére, valamint a
nemzetközi gazdálkodás illetve kereskedelem és marketing alapképzési szakok indítására. A
kérelmet az oktatási miniszter 2005. március 25-én továbbította a MAB felé. A testület 2005.
október 18-án, 2005/8/III/2/66 számú határozatában a nemzetközi gazdálkodás szak indítását
támogatta, MAB 2005/8/2/III/85 sz. határozatában a kereskedelem és marketing szak indítását
azonban nem. Felhívta az alapító, illetve az oktatási miniszter figyelmét, hogy a korábban
támogatott nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak indítására a
többciklusú képzési rendszer bevezetése miatt nem lát lehetőséget. Mivel az állami elismerés
támogatásához két alapképzési szak indításának támogatása szükséges, ezért az intézmény
állami elismerésével kapcsolatban nem határozott, kikérte az OM jogi véleményét. Az OM
jogi véleménye szerint a MAB a két támogatott szakra tekintettel állást foglalhatott az állami
elismerésről. Ezután a testület 2005. december 13-án MAB a 2005/10/II/5. sz. határozatában
nem támogatta az intézmény állami elismerését, mivel csak egy, az új képzési rendszer
szerinti akkreditált szakkal rendelkezett.
Az alapító 2006. január 17-én ismételt kérelmet nyújtott be a kereskedelem és marketing
szak indításának engedélyezésére, az intézmény állami elismerésére. Miközben a MAB
véleményezési folyamata zajlott - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) hatályba lépésére, a Felsőoktatási Regisztrációs Központ létesítésére, a
működési engedély tekintetében a törvény által biztosított illetékességére tekintettel - az
oktatási miniszter 2006. április 14-én az eljárást áttette a Felsőoktatási Regisztrációs
Központhoz.
A MAB 2006. július 10-én A MAB a 2006/6/X/3/21 sz. határozatában a kereskedelem és
marketing szak indítását, MAB 2006/6/X/3/21 sz. határozatában pedig a Wekerle Sándor
Üzleti Főiskola intézményi akkreditációját támogatta.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. november 6-ai a FRKP 54-4/2006 sz.
határozatában a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolát nyilvántartásba vette és számára a működési
engedélyt megadta. Kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszternél a főiskola állami
elismerését.
2.	A felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy egy felsőoktatási intézmény egy másik
intézménybe beolvadjon. Ekkor a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
fenntartója, valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, mint a Vitéz János Római
Katolikus Tanítóképző Főiskola fenntartója döntött a két intézmény 2008. január 1-jei
integrációjáról, mely a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola beolvadásával
valósulna meg. A két fenntartó kezdeményezte az Oktatási Hivatalnál a nyilvántartásba vételi
és működési engedélyezési eljárást. Az Oktatási Hivatal a kérelmet megvizsgálta és 2007.
szeptember 4-én kiadta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem módosított nyilvántartásba
vételéről és működési engedélyéről szóló határozatot, valamint kezdeményezte az oktatási és
kulturális miniszternél a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola állami
elismerésének 2008. január 1-jei hatályú visszavonását.
3.	A felsőoktatási törvény lehetőséget ad felsőoktatási intézmények egyesülésére. Ebben az
esetben az egyesülő felsőoktatási intézmények megszűnnek és új intézmény jön létre. A
{PAGE }
felsőoktatási törvény előírásai szerint az egyesülés nem tagadható meg, ha az érintett
intézmények szenátusai azzal egyetértenek és az egyesülés előfeltételei fennállnak.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem szenátusa 2007. június 5-i ülésén, valamint a Berzsenyi
Dániel Főiskola szenátusa 2007. június 11-i ülésén kezdeményezte a két intézmény
egyesülését, egyben elfogadta az új intézmény szervezeti és működési szabályzatának
tervezetét.
A két intézmény kezdeményezése alapján az oktatási és kulturális miniszter, mint mindkét
intézmény fenntartója, kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz. Az Oktatási Hivatal a
kérelmet megvizsgálta és 2007. szeptember 5-én kiadta az új Nyugat-magyarországi Egyetem
elnevezésű intézmény nyilvántartásba vételéről és működésének engedélyezéséről szóló
határozatát, továbbá kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszternél az új intézmény
állami elismerését és a jogelőd intézmények állami elismerésének visszavonását.
4.	A felsőoktatási törvény előírásai szerint a felsőoktatási intézmény elnevezéséről az
intézmény fenntartója az alapító okiratban rendelkezik.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Iskolafenntartó Kft., mint a Nemzetközi Üzleti Főiskola
(International Business School) fenntartója az intézmény elnevezését „IBS Nemzetközi Üzleti
Főiskola” elnevezésre módosította. A hivatalos név változását az Oktatási Hivatal -
összhangban a felsőoktatási törvény 17. § (5) bekezdése alapján - tudomásul vette és
kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszternél a felsőoktatási törvény 1. számú
mellékletének módosítását.
{PAGE }
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola állami elismerését és az ahhoz kapcsolódó
törvénymódosítást szolgálja a felsőoktatási törvény 12. § (1) bekezdésének rendelkezése
szerint.
A 2. §-hoz
A rendelkezés a fenntartó által kezdeményezett beolvadáshoz kapcsolódó állami elismerés
visszavonását és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítást szolgálja a felsőoktatási törvény 36.
§-ában foglalt rendelkezések szerint.
A 3. §-hoz
A rendelkezés két intézmény szenátusa által kezdeményezett egyesülés jóváhagyását és az
ahhoz kapcsolódó törvénymódosítást szolgálja a felsőoktatási törvény 36. §-ában foglalt
rendelkezések szerint.
A 4. §-hoz
A fenntartó által eldöntött névváltoztatás törvényi átvezetését szolgáló rendelkezés.
Az 5. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Vitéz János
Római Katolikus Tanítóképző Főiskola esetében, továbbá a Nyugat-Magyarországi Egyetem
és a Berzsenyi Dániel Főiskola esetében az intézmények átalakulására - igazodva a
költségvetési évhez és a fenntartók kezdeményezéséhez - január 1-jén kerül sor.
{PAGE }