﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4096. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. október
2007. évi ... törvény
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában
a)	közösségi jogi aktus: az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján
elfogadott európai közösségi rendelet, valamint az e rendelet felhatalmazása alapján
elfogadott közösségi rendelet, illetve határozat;
b)	mentesítés: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alá vont pénzeszköz, illetve
gazdasági erőforrás feletti rendelkezési jog gyakorlásának eseti, célhoz kötött engedélyezése;
c)	pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés: pénzeszközök és gazdasági erőforrások
közösségi jogi aktus által elrendelt befagyasztása, valamint olyan ügylet teljesítésének
megakadályozása, amelyből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni
előnye származik;
d)	pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy,
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést
elrendelő közösségi jogi aktus hatálya alá tartozó szervezet tagja;
e)	vagyoni nyilvántartás: a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás,
cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális
örökség hatósági nyilvántartása.
A törvény hatálya
2.	§ Ha közösségi jogi aktus pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak
végrehajtása során e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Vht.) rendelkezései szerint kell eljárni.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása
3.	§ (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktus
hatálybalépésétől számított 30 napon belül a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv megvizsgálja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően, a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatályának tartama alatt a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással.
(3)	Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik a Magyar Köztársaság
területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy
gazdasági erőforrással, valamint ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának
valamely ügyletből vagyoni előnye származna, erről a pénzügyi és vagyoni korlátozó
2
intézkedés foganatosításáért felelős szerv az alkalmazandó közösségi jogi aktus vonatkozó
rendelkezésére hivatkozva, az (1)-(2) bekezdések, illetve a 10. § (3)-(4) bekezdés szerinti
vizsgálat eredményének és a (4) bekezdés szerinti adatok megküldésével, a vizsgálat
befejezését követően haladéktalanul értesíti
a)	a vagyon fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságot (a továbbiakban:
bíróság),
b)	az illetékes cégbíróságot,
c)	az adópolitikáért felelős minisztert, valamint
d)	ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban
nyilvántartott gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott vagyoni nyilvántartást
vezető illetékes szervet.
(4)	A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 7. § (1) bekezdése szerinti adatokat,
valamint
a)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint
gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását
korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli
szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott azonosító adatait
b)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint
gazdasági erőforrás azonosításához szükséges adatokat.
4.	§ (1) A bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
3.	§ (3) bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot rendel el, amelyről haladéktalanul,
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus
üzenet vagy telefax útján értesíti a végrehajtás foganatosításáért felelős szervet.
(2)	Amennyiben a bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv 3. § (3) bekezdése szerinti értesítése alapján azt állapítja meg, hogy a zárlat
elrendelésének feltételei nem állnak fenn, arról az (1) bekezdésben meghatározott módon
értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet.
(3)	A végrehajtást a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközre és gazdasági erőforrásra kell
elrendelni.
5.	§ (1) A bírósági végrehajtó a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról,
illetve a végrehajtás befejezéséről, a cégbíróság a cég működésének a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
85. § (1) bekezdés b) pontján alapuló felfüggesztéséről, illetve a Ctv. 85. § (2) bekezdésén
alapuló megszüntetéséről három munkanapon belül értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervet, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.
(2)	Az Európai Unió többi tagállama és intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő közösségi jogi aktusban a végrehajtott intézkedésekről és egyéb
körülményekről előírt tájékoztatást az adópolitikáért felelős miniszter teljesíti.
3
A mentesítési eljárás
6.	§ (1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus
lehetővé teszi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alóli mentesítést, az e §-ban
meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye.
(2)	A mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve, a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani. A pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
a)	a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért felelős minisztert,
b)	amennyiben az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés az
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) határozatán
alapul, az ENSZ BT vonatkozó határozatának megfelelően haladéktalanul megkezdi és
lefolytatja a szükséges konzultációs eljárást az ENSZ BT illetékes Szankciós Bizottságával,
továbbá
c)	a konzultációs eljárás befejezését követően, annak eredményéről - a kérelem
megküldésével egyidejűleg - haladéktalanul értesíti a bíróságot.
(3)	A mentesítésről a bíróság nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan
napon belül - a zárlatot elrendelő korábbi végzésére is tekintettel - végzéssel dönt.
(4)	A bíróság a végzését kézbesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szervnek és az adópolitikáért felelős miniszternek is.
(5)	Az adópolitikáért felelős miniszter elvégzi a közösségi jogi aktusoknak megfelelően az
Európai Unió többi tagállama és intézményei tájékoztatását.
Adatkezelés és megkeresés
7.	§ (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv abból a
célból, hogy megállapítsa, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya
rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, jogosult kezelni
a)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának születési és házassági nevét,
születési idejét, születési helyét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, továbbá a pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb
azonosító adatait,
b)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint
gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását
korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy születési és házassági nevét,
születési idejét, születési helyét, lakóhelyét és tartózkodási helyét.
(2)	Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv 3. § szerinti
eljárásának feltételei már nem állnak fenn, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv az eljárása során gyűjtött adatokat haladéktalanul törli.
8.	§ (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
közigazgatási hatóságot kereshet meg, ha a 3. § szerinti feladatának ellátásához
4
a)	olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság
nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg,
b)	olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál (állami,
önkormányzati szervnél) van, vagy onnan szerezhető meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat,
más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt, hogy a személyes adat beszerzésére e
törvény alapján kerül sor.
(3)	A megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését,
ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv jogosult, a
megkeresett hatóság a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés
megérkezésétől számított öt napon belül e hatósághoz továbbítja, és erről egyidejűleg
tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(4)	Ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a megkeresést nyolc napon belül
kell teljesíteni.
(5)	Ha a megkeresésben foglaltak teljesítéséhez magyar külképviseleti hatóság megkeresése
szükséges, a megkeresésben foglaltak teljesítésének határideje a megkeresésnek a
külképviseleti hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik.
9.	§ (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a 3. § (4)
bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti adatok ellenőrzése, valamint a 3. § szerinti feladata
ellátásának céljából
a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
b)	a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
c)	a cégnyilvántartásból,
d)	az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
e)	az ingatlan-nyilvántartásból,
f)	az úszólétesítmények lajstromából,
g)	a légijárművek lajstromából,
h)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
i)	a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint
j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásából.
a 3. § (4) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti.
(2)	A személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv haladéktalanul értesíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanyának
a)	Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,
b)	bejelentett lakóhelyének megszűnéséről, megváltozásáról,
c)	adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.
(3)	Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya nem tartozik a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá, a központi
idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó
5
intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya
tartózkodási helyének megváltozásáról.
A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelezettségei és az
alkalmazandó intézkedések
10.	§ (1) A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó személy vagy szervezet (a továbbiakban szolgáltató),
valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek - a 7. § (1) bekezdése szerinti
személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozás
foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal,
hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági
erőforrással rendelkezik.
(2)	A szolgáltató, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek - a 7. § (1)
bekezdése szerinti személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan ügyletre
vonatkozó adatot, tényt vagy körülményt, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.
(3)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a szolgáltató
által tett (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő
a)	belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül
b)	nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül
megvizsgálja a bejelentést.
(4)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a vagyoni
nyilvántartást vezető szerv által tett (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő
három munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.
(5)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a (3)-(4)
bekezdés szerinti vizsgálat alapján
a)	a 3. § (3)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint jár el, és erről a 3. § (3) bekezdésben
meghatározottakon kívül a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető
szervet is értesíti; vagy
b)	arról értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet,
hogy a 3. § (3)-(4) bekezdések szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn.
(6)	A szolgáltató az (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét követő
a)	belföldi ügylet esetében egy munkanap
b)	nem belföldi ügylet esetében két munkanap
alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy
körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt
6
vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést
kapott.
(7)	Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő
a)	belföldi ügylet esetében második munkanapon
b)	nem belföldi ügylet esetében harmadik munkanapon
teljesíteni kell, kivéve, ha a szolgáltató az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.
(8)	A vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1)-(2) bekezdések szerinti bejelentés megtételét
követő három munkanap alatt nem teljesítheti azt a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti
kérelmet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással lehet
kapcsolatos, kivéve, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott. A bejegyzés vagy
változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak
-	a bejelentés megtételét követő negyedik munkanapon intézkedni kell, kivéve, ha a vagyoni
nyilvántartást vezető szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.
Módosuló jogszabályok
11.	§ Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (1)
bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[(1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
feladatkörében eljáró]
„l) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel”
12.	§ (1) A Vht. 10. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Végrehajtható okiratok]
„g) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására
zárlatot elrendelő végzés.”
(2)	A Vht. a 204. §-t követően a következő alcímmel és 204/A. §-sal egészül ki:
„Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtására
204/A. § (1) Ha az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó
hatáskörébe tartozik.
(2)	A zárlat végrehajtása során az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás
biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy
a)	munkabér letiltásának is helye van,
7
b)	pénzügyi intézménynél kezelt összegek esetében a 191. § (2)-(4) bekezdése szerint kell
eljárni és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésre
foganatosítani kell,
c)	a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása
után - a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.
(3)	A végrehajtás költségét az állam viseli.
(4)	Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei már nem állnak fenn, a bíróság a
végrehajtást megszünteti.”
(3)	A Vht. 255. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági
végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés]
„a) a 10. § d)-g) pontjában felsorolt végrehajtható okiraton alapul, kivéve, ha a végrehajtási
eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági
végrehajtó végzi,”
13.	§ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés q) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős
tények jegyezhetők fel:]
„q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai
Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására;”
14.	§ A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (2)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a
jármű]
„c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, ideértve az Európai Unió által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat
is;”
15.	§ A Ctv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja
a)	nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve
b)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott európai közösségi
rendeletekben vagy az e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott közösségi
rendeletekben, illetve határozatokban természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságok, illetve jogi személynek, jogi személyiségű gazdasági
társaságnak nem minősülő szervezetek ellen elrendelt
8
pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a cégbíróság a cég
működését felfüggeszti.
(2)	A cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a cég vagy annak
tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
16.	§. Ez a törvény a következő, részben többször módosított közösségi jogi aktusok
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a)	a Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése
érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó
intézkedésekről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 8; 10. cikkek;
b)	a Tanács 881/2002/EK rendelete (2002. május 27.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-
Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és
szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint
az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a
repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és
egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről- 1; 2; 2a; 5; 6; 8; 9; 11. cikkek;
c)	a Tanács 1210/2003/EK rendelete (2003. július 7.) az Irakkal fennálló gazdasági és
pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről- 1; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 12; 13; 16. cikkek;
d)	a Tanács 314/2004/EK rendelete (2004. február 19.) egyes, Zimbabweval szembeni
korlátozó intézkedésekről- 1; 6; 7; 8; 9; 10; 13. cikkek;
e)	a Tanács 872/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a Libériával szembeni további
korlátozó intézkedésekről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 13. cikkek;
f)	a Tanács 1763/2004/EK rendelete (2004. október 11.) a volt Jugoszláviában
elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY)
megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó
intézkedések bevezetéséről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 12. cikkek;
g)	a Tanács 560/2005/EK rendelete (2005. április 12.) az elefántcsontparti helyzet
tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges
korlátozó intézkedések bevezetéséről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 13. cikkek;
h)	a Tanács 1183/2005/EK rendelete (2005. július 18.) a Kongói Demokratikus
Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben
meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 11.
cikkek;
i)	a Tanács 1184/2005/EK rendelete (2005. július 18.) a szudáni Darfur térségében
zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot sértő
cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó
intézkedések bevezetéséről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 11. cikkek;
j) a Tanács 305/2006/EK rendelete (2006. február 21.) a Rafiq Hariri libanoni
miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel
szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 10. cikkek;
k) a Tanács 765/2006/EK rendelete (2006. május 18.) a Lukasenko elnökkel és egyes
fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről- 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 10.
cikkek;
9
l) a Tanács 817/2006/EK rendelete (2006. május 29.) a Burmával/Mianmarral
szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és a 798/2004/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről- 1; 6; 7; 8; 10; 11; 14 cikkek;
m) a Tanács 329/2007/EK (2007. március 29.) rendelete a Koreai Népi Demokratikus
Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről- 1; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12; 15; 16.
cikkek.
n) a Tanács 423/2007/EK (2007. április 19.) rendelete az Iránnal szembeni korlátozó
intézkedésekről- 1; 7; 8; 9; 10; 11; 12; 13; 17. cikkek.
Átmeneti és záró rendelkezések
17.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	A 11-15. § és a 11. §-t megelőző alcím, valamint a 17. § (4) bekezdése e törvény
hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés a hatálybalépését követő 2. napon
hatályát veszti.
(3)	Az e törvény hatálybalépése előtt hatályba lépett, és e törvény hatálybalépésének
időpontjában hatályos közösségi jogi aktusokkal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések tekintetében a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt e törvény
hatálybalépésének napjától kell számítani. E bekezdés a hatálybalépését követő 31. napon
hatályát veszti.
(4)	Hatályát veszti a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló
rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló
2001. évi LXXXIII. törvény 1. §-a, 9. § (2) és (4) bekezdése, valamint 10. §-a.
18.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
10
INDOKOLÁS
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai
tevékenység miatt elrendelt korlátozó intézkedések problematikája több éve foglalkoztatja a
magyar államigazgatást. Ezek hagyományos eszközei (államokkal szembeni gazdasági
szankciók, kiemelten a fegyverembargó, egyes személyek beutazásának megtiltása) mellett az
utóbbi években előtérbe került az ún. „vagyonbefagyasztás” intézménye: meghatározott
természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági
erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól
függetlenül történő elvonása, amely ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást,
csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának lehetetlenné tételét.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) az 1267.
(1999) számú határozata óta számos határozatában kötelezte a tagállamokat diktatórikus
rezsimek, háborús bűnösök, illetve terrorizmussal érintett személyek, szervezetek javainak
„befagyasztására”. Az ilyen intézkedés alá eső személyek, szervezetek listáinak vezetésére
külön testületet hozott létre, és rendszeresen monitorozza, hogy a tagállamok megfelelően
végrehajtják-e a határozatokat.
Az ENSZ intézkedéseit követően az Európai Unió is megalkotta saját rezsimjét a 2001.
szeptemberi terrortámadások nyomán. Megjegyzendő, hogy az Unió sem csak a
terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek, szervezetek ellen alkalmazza a
vagyonbefagyasztás eszközét, hanem különböző, az Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen
tevékenységek kapcsán is (például a diktatorikus rezsimek vagy feltételezett háborús bűnösök
ellen). Ma már igen nagy számban léteznek közösségi jogi aktusok ezen a területen.
11
A magyar jogba a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló
rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló
2001. évi LXXXIII. törvény vezetett be hasonló szabályozást. A törvény alapján a korlátozó
intézkedések rendeleti úton, 90 napos hatállyal való bevezetésére azonban csak egyszer került
sor (a terrorizmus elleni küzdelemben a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi
kötelezettségeken alapuló egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 56/2002. (III.
29.) Korm. rendelettel). 2002. nyarától 2004. május 1-jéig teljes mértékben hiányzott minden
jogi alap Magyarországon az ENSZ BT és az Európai Unió által elrendelt vagyoni és
pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtásához. Az Igazságügyi Minisztérium az ismétlődő
egyeztetések során szigorúan azt az álláspontot képviselte, hogy a 2001. évi LXXXIII.
törvény, melyet a szeptember 11-i támadásokat követő rendkívüli helyzetben fogadtak el,
alkotmányossági problémákat vet fel: alapvető jog korlátozására ad ugyanis lehetőséget
kormányrendeleti úton, noha az Alkotmány értelmében ez csak törvényben történhetne.
Ennek megfelelően újabb kormányrendeletek megalkotása, vagyis a 2001. évi LXXXIII.
törvény tényleges alkalmazása az elmúlt több mint öt évben nem valósult meg.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a szóban forgó közösségi jogi aktusok a hazai jog
részévé váltak. Ezzel elméleti síkon részben megoldódott a kérdés, azonban az elmúlt időszak
tapasztalatai szerint korántsem teljes mértékben.
Teljes körű „vagyonbefagyasztásra” a magyar jog szerint jelenleg csak büntetőeljárás
keretében van lehetőség. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban:
Be.) 159 és 160. §-a értelmében zár alá vétel és biztosítási intézkedés elrendelésére kerülhet
sor. Nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében eljárási jogsegélyként külföldi állam
megkeresésére is végrehajthatóak ezek az eljárási cselekmények.
Ugyanakkor a probléma lényege az, hogy a különböző listákon szereplő személyek nem
feltétlenül állnak egyben büntetőeljárás hatálya alatt is (nem is beszélve a szervezetekről, ahol
ez fogalmilag kizárt, csak természetes személy ellen folytatott büntetőeljárás során
alkalmazhatóak a jogi személyekkel szemben egyes büntetőjogi intézkedések). Például
Oszama bin Láden ellen Magyarországon nem folyik büntetőeljárás, ezért, hacsak valamely
külföldi állam bűnügyi jogsegély keretében nem fordul hozzánk ilyen megkereséssel, bin
Láden nálunk található vagyontárgyai nem eshetnek semmilyen korlátozás alá. Ezt a kérdést
csak részben oldja meg a közösségi jogi aktusok közvetlen alkalmazandósága.
12
Az EU rendel eteinek közvetlen alkalmazandósága csak azon javak tekintetében érvényesül
jelenleg, amelyek pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.
törvény ( továbbiakban Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatóknál állnak kezelésben, így
nyilvántartottak, ellenőrizhetőek. Ezek a jogalanyok maguk kötelesek a náluk kezelt javak
tekintetében végrehajtani a korlátozó intézkedéseket, vagyis megtagadni szerződéses
kapcsolat létesítését, fennálló szerződéseknél az egyes megbízások teljesítését, bár ennek
mikéntje jogszabályi szinten nem került rögzítésre, ezért ebben a vonatkozásban is
meglehetősen bizonytalan jogi helyzet áll fenn.1 Ugyanakkor a rendeletek (elvben) teljes körű
vagyonbefagyasztást irányoznak elő.2 Ez kiterjedne pl. az ingatlanokra, gazdasági
társaságokban fennálló tulajdonra, ingóságokra is. A közösségi jogi aktusok azonban ezen a
ponton megfelelő tagállami végrehajtási, eljárási szabályok híján nem képesek érvényesülni,
noha a 2005. szeptember 1-jétől hatályos törvénymódosítás értelmében már a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261/A. §-ába ütköző nemzetközi gazdasági
tilalom megszegésének bűncselekménye is szankcionálja a korlátozó intézkedések
megsértését.
Ez a törvényjavaslat egy törvényi szintű átfogó formulára tesz javaslatot a jogszabályi
rendezéshez. Ennek során, tekintve, hogy az adminisztratív „vagyonbefagyasztás” eddig
idegen volt a magyar jogtól, egy új jogintézményt hoznánk létre, az analógiaként
felhasználható létező jogintézményekre építve. E szabályozás kidolgozásán kívül rendkívül
1	- egyes pénzügyi ágazati törvények utalásként csak a vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést
rögzítik a szolgáltatók számára, amennyiben a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos, a közösségi jogi aktusok
által előírt információ-szolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek.
2	- a 2580/2001/EK rendelet 1. cikk 1-2. pont szerint: „1. „Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági
erőforrások”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és
bármilyen - akár elektronikus, akár digitális - formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek
az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy érdekeltséget bizonyítják, többek között bankhitelek, utazási
csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek.
2. „Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások befagyasztása”: a pénzeszközök mozgásának,
átutalásának, módosításának, felhasználásának vagy bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely
bármilyen változást vagy olyan módosulást eredményezne a vagyoni értékek volumene, összege, elhelyezkedése,
tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, amely lehetővé tenné a vagyoni értékek felhasználását,
ideértve a portfóliókezelést is. „
A 881/2002/EK rendelet 1. cikk (2) és (4) bekezdés szerint: „(2) „gazdasági erőforrás” mindenfajta tárgyi és
immateriális, ingó és ingatlan vagyon, amely nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszköz, áruk vagy szolgáltatások
megszerzésére;
(4) „gazdasági erőforrások befagyasztása” azok használatának megakadályozása pénzeszközök, áruk vagy
szolgáltatások bármilyen jellegű megszerzése céljából, beleértve többek között a gazdasági erőforrások értékesítését,
bérbeadását, illetve a zálogot.”
A többi rendelet megfogalmazása lényegében a 881/2002/EK rendeletét követi.
13
fontos a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése is, tekintve, hogy a vonatkozó közösségi
jogi aktusok minden tapasztalat szerint nehezen hozzáférhetők és kevéssé ismertek a hazai
jogalkalmazók előtt. A fentieken túl alkotmányossági megfontolásokból, az alapvető jog
korlátozásával való szoros összefüggés miatt szükségessé vált az Európai Unió által elrendelt,
vagyoni jellegű korlátozó intézkedések alóli mentesítéssel kapcsolatos hatósági feladatokról
szóló 306/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelése, technikai
kiegészítése és egyúttal a kormányrendelet hatályon kívül helyezése is.
Mivel a törvényben foglaltak alapvető jogokat érintenek, ezért a törvényi szintű szabályozás
megalkotása elkerülhetetlen. A törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvényben (a továbbiakban: Vht.) írott, a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi
zárlat szabályainak (Vht. 202-204. §) analógiájára új jogintézményt hoz létre, a megyei
bírósági végrehajtó hatáskörébe utalja az EU által a közösségi jogi aktusokban elrendelt
vagyoni jellegű és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását. A Vht. 204/A. § -sal
történő módosítása (amely alapján a Vht. a következő alcímmel egészülne ki: „Zárlat az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására”),
megfelel a maradéktalan „vagyonbefagyasztásról” rendelkező nemzetközi és uniós
előírásoknak, amelyek alól csupán eseti (adott ügyhöz kötődő) mentesítést engedélyeznek,
amennyiben a korlátozó intézkedések alanya igazolja ennek legitim indokait. Hangsúlyozni
kell, hogy a „befagyasztás” nem jelenti a vagyon, a gazdasági erőforrások és a pénzügyi
eszközök végleges elvonását, csupán a jogosultságok gyakorlási lehetőségének
felfüggesztését, mindaddig, amíg az illető személy, szervezet szerepel a vonatkozó közösségi
jogi aktusban található listán. A „befagyasztás” ezen kívül személyhez kötődik, tehát például
egy adott természetes személy halála esetén örököseire már nem terjed ki, ők az eredeti
jogosultságok teljességével szabadon rendelkezhetnek. A Vht. 204/A. §-nak jelen törvény
szerinti alkalmazása az ideiglenesség ezen követelményének is eleget tesz.
A valóban működőképes szabályozás megalkotása érdekében a törvény kialakítja azt az
eljárást, amelynek révén az illetékes megyei bírósági végrehajtó tudomást szerez a pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására (illetve annak megszüntetésére) vonatkozó
kötelezettségéről. Ebben a folyamatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv játszana szerepet.
14
Ennek megfelelően a törvény a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv feladatává tenné a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés EU általi
elrendelése nyomán annak megállapítását, illetve (a kezdeti megállapítás után) folyamatos
figyelemmel kísérését és ellenőrzését, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya rendelkezik-e hazánkban pénzügyi és/vagy vagyoni eszközökkel; amennyiben nem,
akkor ugyanis nincs szükség a törvény rendelkezéseinek alkalmazására.
Természetesen a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a
nemzetbiztonsági szolgálatok segítségét is kérheti. Ezenkívül a törvény a pénzmosás elleni
küzdelemben jelenleg alkalmazott rendszer analógiájára bejelentési kötelezettséget is telepít a
Pmt hatálya alá tartozó szolgáltatókra, valamint a törvény alkalmazásában „vagyoni
nyilvántartásnak” minősülő nyilvántartást vezető szervekre, mindezt annak érdekében, hogy a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv minél több
információ birtokában megalapozottan hozhassa meg állásfoglalását, szükséges-e pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásának foganatosítása. Amennyiben igen, a pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv vizsgálatának eredményéről, a
vonatkozó közösségi jogi aktus rendelkezésére hivatkozva, haladéktalanul értesíti a vagyon
fekvése szerint illetékes megyei bíróságot és a cégbíróság a cég működésének a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti
illetékes cégbíróságot, a törvény alkalmazásában „vagyoni nyilvántartásnak” minősülő
nyilvántartást vezető szerveket valamint (tájékoztatásként) az adópolitikáért felelős minisztert.
A megyei bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
értesítése nyomán végzéssel rendeli el a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtását. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtására az illetékes megyei bírósággal szolgálati viszonyban álló fővárosi bírósági,
illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban megyei bírósági végrehajtó)
rendelkezik hatáskörrel.
A közösségi jogi aktusok közvetlen alkalmazandósága értelmében a tagállamok a rendeletek
érvényesülését nem tehetik függővé semmilyen tagállami intézkedéstől, még olyantól sem,
amely csupán megismételné a közösségi jogi aktus rendelkezéseit. A kötelezettség a
„befagyasztásra” magából a közösségi jogból fakad, és feltétlen érvényesülést kíván a
tagállamokban. Tekintettel arra, hogy a tagállamok csupán a kötelezettség nemzeti szintű
15
végrehajtásának az aspektusai tekintetében rendelkeznek szabályozási kompetenciával, a
törvény szigorúan a végrehajtási mozzanatra koncentrál, és kerül minden olyan megoldást,
amely sértené a közvetlen alkalmazhatóság elvét:
-	nem ismétli meg a „befagyasztásra” kötelezést, hanem annak mikéntjét rögzíti ;
-	nem teszi függővé a végrehajtást semmilyen hazai hatóság diszkrecionális döntésétől;
-	nem ismétli meg a korlátozó intézkedések alanyi körét, hanem a közösségi jogi
aktusokra utal ebben a tekintetben.
Az Európai Unió által elrendelt, vagyoni jellegű korlátozó intézkedések alóli mentesítéssel
kapcsolatos hatósági feladatokról szóló 306/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseinek
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni intézkedések hazai végrehajtásáról szóló
törvénybe emelése mellett, szövegének pontosítása és a kormányrendelet hatályon kívül
helyezése szükséges.
A kormányrendelet jelenlegi szövege csak az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival
való kapcsolattartást teszi a mentesítő hatóság feladatává. Ugyanakkor az ENSZ BT 1452. és
1567. számú határozatai tartalmaznak kitételeket a mentesítési eljárás során a tagállami
hatóság részéről az ENSZ illetékes bizottságával lefolytatandó konzultációra. A törvény
ennek megfelelően módosítva emeli át a kormányrendelet 3. §-át. A szakhatósági eljárások
számának csökkentését célul tűző kormányzati álláspontnak megfelelően a törvény elhagyja a
mentesítési eljárásban a szakhatóságok közreműködését, ezenkívül a törvény egyéb
rendelkezéseivel való koherencia miatt kisebb pontosítások történnének a hatályos
kormányrendelet szövegéhez képest. Továbbá, tekintve, hogy a korlátozó intézkedések
végrehajtását az új jogintézmény a bíróság hatáskörévé teszi, a mentesítési hatáskörök is a
továbbiakban a bíróságot illetik a Rendőrség helyett.
A törvény elfogadását követően kiadott újabb közösségi jogi aktusok megjelenése az érintett
közösségi jogi aktusok körének a törvénytervezetbe aktualizáltan történő transzponálását teszi
szükségessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
16
A törvény a koherens fogalomhasználat érdekében értelmező rendelkezésben határozza meg a
közösségi jogi aktus, a mentesítés, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés, a pénzügyi és
vagyoni korlátózó intézkedés alanya és a vagyoni nyilvántartás fogalmait. A pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés tekintetében a törvény szerint e fogalom körébe tartozik a
természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személynek,
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak nem minősülő egyéb szervezet
pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak közösségi jogi aktus által elrendelt
befagyasztása. A befagyasztás nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből
származó jogosultságok gyakorlásának lehetetlenné tételét mindaddig, amíg az illető személy,
szervezet szerepel a vonatkozó közösségi jogi aktusban található listán. A „befagyasztás”
ezen kívül személyhez kötődik, tehát például egy adott természetes személy halála esetén
örököseire már nem terjed ki, ők az eredeti jogosultságok teljességével szabadon
rendelkezhetnek. Az 1. § d) pontban írott értelmező rendelkezés beiktatását az indokolta, hogy
a vonatkozó közösségi jogi aktusok által, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
alanyainak meghatározására szolgáló terminológia jelenleg nem egyeztethető össze a magyar
jogrendben használt fogalmakkal. Amennyiben a vonatkozó közösségi jogi aktus egyéb
szervezet tagjaival szemben rendeli el a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
alkalmazását, abban az esetben ezeknek az entitásoknak a tagjaival, mint természetes vagy
jogi személyekkel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokkal
szemben - tehát egyénekre lebontva ezeket a szerveződéseket - , foganatosítja a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását. A törvény 1. § e) pontjának értelmében
vagyoni nyilvántartás a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás,
járműnyilvántartás, az úszólétesítmények lajstroma, a légijárművek lajstroma, a kulturális
örökség hatósági nyilvántartása. Ezek ugyanis azok a nyilvántartások, amelyekben egyes
vagyontárgyak államilag regisztrálásra kerülnek.
A 2. §-hoz
A törvény hatálya szerint a közösségi jogi aktusok által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtása során a törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény azokat a speciális rendelkezéseket és a Vht-t
módosító, az új jogintézményt beiktató és az egyéb szükséges technikai módosításokra
17
vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyek együttes alkalmazása esetén lehetőség nyílik
a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatékony hazai végrehajtására.
A 3. §-hoz
A törvénnyel megteremteni kívánt új jogintézmény csak akkor lehet működőképes, ha
biztosítjuk azt, hogy a) ténylegesen megállapítható legyen, hogy a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén vagyoni eszközökkel, b)
ennek nyomán az illetékes megyei bírósági végrehajtó tudomást szerez róla, hogy intézkednie
kell, hiszen a bírósági végrehajtási eljárás szokásos mozzanatai ebben az eljárásban sajátosan
érvényesülnek. Ennek megfelelően a törvény a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
foganatosításáért felelős szerv feladatává tenné a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
EU általi elrendelése nyomán annak megállapítását, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya rendelkezik-e hazánkban vagyoni eszközökkel; amennyiben nem, akkor
ugyanis nincs szükség a törvény rendelkezéseinek alkalmazására.
A (2) bekezdés szerint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős
szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással.
Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv vizsgálata
alapján megállapítható, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik a
Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó
pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanyának valamely ügyletből vagyoni előnye származna, erről a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az alkalmazandó közösségi jogi
aktus vonatkozó rendelkezésére hivatkozva, a vizsgálat eredményének és a meghatározott
adatok megküldésével, a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti
a)	a vagyon fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságot (a továbbiakban: bíróság),
b)	a cégbíróságot,
c)	az adópolitikáért felelős minisztert, valamint
18
d)	ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban
nyilvántartott gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott vagyoni nyilvántartást vezető
illetékes szervet.
A 4. §-hoz
A bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtására zárlatot rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján
értesíti a végrehajtás foganatosításáért felelős szervet. Amennyiben a bíróság az értesítés
alapján azt állapítja meg, hogy a zárlat elrendelésének feltételei nem állnak fenn, arról is
haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot
tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesítenie kell a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervet. A bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerint: a bíró külön
jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú - hivatali - elektronikus
aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa
készített elektronikus okiratot. Ez alapján a rendelkezés alapján biztosított a megfelelő
védelmi szintű értesítés. A végrehajtást a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával
szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközre és
gazdasági erőforrásra rendeli el.
Az 5. §-hoz
A bírósági végrehajtó és a cégbíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
végrehajtásáról, illetve a végrehajtás befejezéséről, a Ctv. 85. § (1)bekezdésének b) pontján
alapuló felfüggesztéséről, illetve a Ctv. 85.§ (2) bekezdésén alapuló megszüntetésről három
munkanapon belül értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szervet, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.
19
Az Európai Unió tagállamai és intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést
elrendelő közösségi jogi aktusban előírt tájékoztatást az adópolitikáért felelős miniszter
teljesíti.
A 6. §-hoz
A törvény utal az eddig külön jogszabályban rögzített (az Európai Unió által elrendelt,
vagyoni jellegű korlátozó intézkedések alóli mentesítéssel kapcsolatos hatósági feladatokról
szóló 306/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet) mentesítési eljárás lehetőségére, amely abban az
esetben alkalmazandó, ha ugyan valóban a listán szereplő személyről van szó, ám az illető
valamely legitim célra kíván hozzáférni gazdasági erőforrásaihoz: a közösségi jogi aktus
kifejezett rendelkezése alapján ilyenkor a kijelölt tagállami hatóság eseti, ügyhöz kötődő
mentesítést adhat a korlátozó intézkedés alól. Ha közösségi jogi aktus valamely természetes
vagy jogi személlyel, illetve egyéb csoporttal, szervezettel szemben vagyoni vagy pénzügyi
korlátozó intézkedés alkalmazását rendeli el, és lehetővé teszi a vagyoni vagy pénzügyi
korlátozó intézkedés alóli mentesítést, mentesítési eljárás lefolytatásának van helye. A
mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani. A pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szerv a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért
felelős minisztert, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó
határozatainak megfelelően - amennyiben arra szükség van - haladéktalanul megkezdi és
lefolytatja a szükséges konzultációs eljárást az Egyesült Nemzetek Szervezete bizottságával,
továbbá a konzultációs eljárás befejezését követően, annak eredményéről - a kérelem
megküldésével egyidejűleg - haladéktalanul értesíti a bíróságot.
Mivel a korlátozó intézkedések végrehajtását az új jogintézmény a bíróság hatáskörévé teszi,
a mentesítési hatáskörök is a továbbiakban a bíróságot illetik a Rendőrség helyett. A
mentesítésről a bíróság szintén nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan
napon belül - a zárlatot elrendelő korábbi végzésére is tekintettel - végzéssel dönt. A bíróság
a végzését kézbesíti a korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek és az
adópolitikáért felelős miniszternek is. Az adópolitikáért felelős miniszter pedig elvégzi a
közösségi jogi aktusoknak megfelelően az Európai Unió többi tagállamának illetékes
hatóságai, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tájékoztatását.
20
A kormányrendelet jelenlegi szövege csak az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival
való kapcsolattartást teszi a mentesítő hatóságként működő a korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv feladatává. Ugyanakkor az ENSZ BT 1452. és 1567. számú
határozatai tartalmaznak kitételeket a mentesítési eljárás során a tagállami hatóság részéről az
ENSZ illetékes bizottságával lefolytatandó konzultációra. A törvény ennek megfelelően
módosítva emeli át a kormányrendelet 3. §-át. A szakhatósági eljárások számának
csökkentését célul tűző kormányzati álláspontnak megfelelően a törvény elhagyja a
mentesítési eljárásban a szakhatóságok közreműködését, ezenkívül a törvény egyéb
rendelkezéseivel való koherencia miatt kisebb pontosítások történnének a hatályos
kormányrendelet szövegéhez képest.
A törvény elfogadását követően kiadott újabb közösségi jogi aktusok megjelenése az érintett
közösségi jogi aktusok körének a törvénytervezetbe aktualizáltan történő transzponálását teszi
szükségessé.
A 7. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a korlátozó intézkedések végrehajtása szükségszerűen együtt jár
adatkezelési tevékenységgel, a törvény a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szervet felhatalmazza arra, hogy meghatározott adatkörre
vonatkozóan, a törvényben meghatározott célhoz kötötten az abban meghatározott feltételek
szerint adatokat kezeljen. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv abból a célból, hogy megállapítsa, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással jogosult
kezelni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának születési és házassági nevét,
születési idejét, születési helyét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, valamint a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb azonosító
adatait. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv kezelheti
továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint
gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó
jogosultsággal rendelkező természetes személy születési és házassági nevét, születési idejét,
születési helyét, lakóhelyét és tartózkodási helyét.
21
Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek a zárlat
elrendelésével kapcsolatos eljárásának feltételei már nem állnak fenn, a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az eljárás során gyűjtött és kezelt adatokat
haladéktalanul törli.
A 8. §-hoz
A közigazgatási jogsegély mintájára a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv közigazgatási hatóságot kereshet meg, ha a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásával kapcsolatos feladatai ellátásához olyan adat
vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve
irataiból szerezhető meg, olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett
hatóságnál (állami, önkormányzati szervnél) van, vagy onnan szerezhető meg. A
megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint
azt, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény alapján kerül sor.
A megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha
az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv jogosult, a
megkeresett hatóság a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés
megérkezésétől számított öt napon belül e hatósághoz továbbítja, és erről egyidejűleg
tájékoztatja a megkereső hatóságot. Ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg,
a megkeresést nyolc napon belül, kell teljesíteni. Ha a megkeresésben foglaltak teljesítéséhez
magyar külképviseleti hatóság megkeresése szükséges, a megkeresésben foglaltak
teljesítésének határideje a megkeresésnek a külképviseleti hatósághoz történő megérkezése
napján kezdődik.
A 9. §-hoz
A 9. § meghatározza azoknak a nyilvántartásoknak a körét, amelyekből a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a feladat ellátása érdekében adatot
igényelhet.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv haladéktalanul értesíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és vagyoni
22
korlátozó intézkedés alanyának Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének
megváltoztatásáról, bejelentett lakóhelyének megszűnéséről, megváltozásáról, adatai
nyilvántartásának megszüntetéséről. Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya
nem tartozik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
hatálya alá, a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesíti a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanya tartózkodási helyének megváltozásáról.
A 10. §-hoz
Az ebben a szakaszban megfogalmazott rendelkezések célja, hogy a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó személyek vagy szervezetek (a továbbiakban szolgáltató), valamint a vagyoni
nyilvántartást vezető szervek pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos
bejelentési kötelezettségét szabályozza. Ez a bejelentési kötelezettség egyrészt kiterjed az
esetlegesen pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközökre és
gazdasági erőforrásokra, illetve az olyan ügyletekre, amelyeknek teljesítésével a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések alanyának vagyoni előnye származna. A 10. § alapján ezek a
szolgáltatók és a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek - a 7. § (1) bekezdése
szerinti személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni
korlátozás foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely
arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság
területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy
gazdasági erőforrással rendelkezik. Továbbá a szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást
vezető szervek kötelesek - a 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével -
haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szervnek minden olyan ügyletre vonatkozó adatot, tényt vagy körülményt, amely arra
utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni
előnye származik.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az ilyen jellegű
bejelentés megtételét követően - szolgáltatók által tett bejelentés esetében belföldi ügyleteknél
egy munkanapon, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapon belül, a vagyoni
nyilvántartást vezető szervektől érkező értesítés esetében pedig három munkanapon belül -
23
megvizsgálja a bejelentést. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv a vizsgálat alapján - szükség esetén - kezdeményezi a bíróságnál a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosítását és erről a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve a
vagyoni nyilvántartást vezető szervet is értesíti. Amennyiben a pénzügyi és vagyoni
korlátozás foganatosításáért felelős szerv azt állapítja meg- akár a meghatározott határidőnél
rövidebb idő alatt -, hogy a foganatosítás feltételei nem állnak fenn, azaz az érintett nem
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, erről értesíti a szolgáltatót, illetve a vagyoni
nyilvántartást vezető szervet.
A szolgáltató a bejelentés megtételét követően - belföldi ügylet esetében egy munkanap, nem
belföldi ügylet esetében két munkanap alatt - nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a
bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan
értesítést kapott, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya. Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében második, nem
belföldi ügyletek esetében harmadik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a szolgáltató
olyan értesítést kapott, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya.
A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejelentés megtételét követő három munkanap alatt
nem teljesítheti azt a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelmet, amely a bejelentés
alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással lehet kapcsolatos, kivéve, ha olyan
értesítést kapott, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
alanya. A bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelmet teljesítése iránt a bejelentés
megtételét követő negyedik munkanapon intézkedni kell, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást
vezető szerv olyan értesítést kapott, amely szerint az érintett korlátozó intézkedés alanya.
A 11. §-hoz
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításának
indoka, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítésével összefüggésben titoktartási
kötelezettség alól mentesítsük az érintett ágazati szerveket.
24
A 12. §-hoz
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtási eljáráson keresztül történő
lebonyolításához szükséges, hogy olyan eljárás mentén menjen végbe a végrehajtás, amely
illeszkedik a bírósági végrehajtásról szóló törvénybe meghatározott mechanizmusba. Ennek
alapján, a törvény szerint, az illetékes megyei bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtása során a végrehajtást végzéssel elrendelő határozatot hoz, ami
végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okiratot kiállító megyei, fővárosi bírósággal
szolgálati viszonyban álló megyei bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. A
törvényjavaslat alapján a Vht 10. § -a egy g) ponttal egészülne ki, amely szerint végrehajtható
okirat lenne a megyei bíróság által meghozott, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hazai végrehajtására zárlatot elrendelő végzés. A Vht. továbbá
egy új 204/A. § -sal egészülne ki, amely tartalmazná magát az új jogintézményt. „Zárlat az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására”
elnevezéssel. Az új jogintézményt deklaráló rendelkezések szerint, ha az Európai Unió által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt
el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik. A zárlat végrehajtása során
az új 204/A. §-ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt
bűnügyi zárlat szabályai szerint kellene eljárni. Ezenkívül a törvény értelmében a Vht. 255. §-
ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei
bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a
végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés] „a) a 10. § d)-f) pontjában felsorolt végrehajtható
okiraton alapul, kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. §
(5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi,” Ezzel a rendelkezéssel biztosítja a
törvény a megyei bírósági végrehajtók számára a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtását feladatként.
A 13. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint: az ingatlan-
nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények
jegyezhetők fel. Ezért szükségessé válik a törvényben a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések megjelenítése. A zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási
25
intézkedés mellett, bekerülne az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe, az Európai Unió
által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása is.
A 14. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának
indoka, hogy a jogalapot teremtsünk arra, hogy a szóban forgó nyilvántartás a pénzügyi és
vagyoni korlátozás végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is tartalmazza.
A 15. §-hoz
A minden pénzügyi és vagyoni eszköz esetében egységes és hatékony eljárás megteremtése
érdekében szükségessé vált, hogy a törvény módosítsa a Ctv-be nemrég beillesztett, a vagyoni
korlátozások végrehajtását célzó rendelkezéseket.
A 16. §-hoz
Az Európai Uniónak való megfelelés gyakorlatilag azoknak a közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktusoknak a felsorolását jelenti, amelyek a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtását előírják.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat 17. §-a több mint két hónapos időintervallumot iktat be a hatálybalépés
előtt. A (3) bekezdés alapján a törvény hatálybalépése előtt hatályba lépett közösségi jogi
aktusokkal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések tekintetében a 3. § (1)
bekezdésében meghatározott harminc napos határidőt a megállapításra e törvény
hatálybalépésének napjától kell számítani.
A 18. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
26