﻿Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja
E11358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.
Országgyűlés Hivatala
Irományszám: 
Dr. Szili Katalin asszonynak Érkezett: 2007 OKT 1 5.
az Országgyűlés elnökének
Képviselői önálló indítvány
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk a közpénzekből nyújtott
támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.
A Házszabály 92. § (1) bekezdése alapján kezdeményezzük a törvényjavaslat sürgős
tárgyalását, az ehhez szükséges aláírásokat csatoljuk.
Budapest, 2007. október 14.
Varjú László
Fogarasiné Deák Valéria
Pál Béla
Gazda László
Szabó Imre
Molnár Csaba
Ltl
2007. évi... törvény
a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
A hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési
támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését
biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelős, hazafias közéleti erő
közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy e nemzeti közös nevező
érvényesítése érdekében a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével
megvalósuló fejlesztések ügye jogi-politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a
kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt. Az Országgyűlés ezért a közpénzekből nyújtott
támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
l.§
(1)	E törvény hatálya
a)	az államháztartás alrendszereiből,
b)	az európai uniós forrásokból,
c)	a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból
származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az
államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb szervezetek - ide nem értve a társasházat - (a továbbiakban együttesen: személy)
számára odaítélt támogatásokra terjed ki.
(2)	A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás
nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a
döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a
jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a
jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.
2.§
(1)	E törvény alkalmazásában
a)	támogatási döntés: az 1. § szerinti támogatásban részesülő személy, valamint az e személy
részére juttatandó konkrét támogatási összeg meghatározása;
b)	döntés-előkészítésben közreműködő: az a természetes személy, aki
ba)	munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati
kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,
bb)	támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal
rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;
c)	döntéshozó: az a természetes személy, aki
ca) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult
szerv vezetője vagy testület tagja,
eb) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így
különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve
jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;
d)	kizárt közjogi tisztségviselő: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a
regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben feladatkörrel rendelkező központi
hivatal vezetője, a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság
vezetője;
2
e)	nem kizárt közjogi tisztségviselő: a köztársasági elnök, az Országgyűlés által választott vagy a
köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, az országgyűlési és az európai parlamenti
képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a helyi
önkormányzati képviselő, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, a központi
államigazgatási szerv - ad) pont alá nem tartozó - vezetője és helyettesei, a regionális fejlesztési
tanács tagja;
f)	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó, valamint a közös háztartásban élő hozzátartozó;
g)	vezető tisztségviselő: a gazdasági társaságokról szóló törvény által meghatározott vezető
tisztségviselő.
(2)	E törvény pályázatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem pályázati
úton odaítélt támogatásokra is azzal, hogy ahol e törvény
a)	pályázatot említ, ott a támogatás odaítélésére irányuló kérelmet,
b)	pályázati eljárást említ, ott a támogatási döntés előkészítésének és meghozatalának folyamatát
kell érteni.
(3)	A nem pályázati úton odaítélt támogatásból nem részesülhet az, aki - ha a támogatási döntést
pályázati eljárásban hoznák - a pályázati eljárásban nem vehetne részt pályázóként.
(4)	E törvény alkalmazásában valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül
a)	a legalább 5 %-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,
b)	a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő
részvénytársaságot),
c)	a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság
ca) legalább 5 %-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,
eb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő
részvénytársaságot).
3.§
(1)	Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést
előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati
eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak
nem minősülő adat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adat nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti az olyan adatokhoz -
így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a
munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való
hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan
sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat
megismerésének lehetőségét.
4-§
Az e törvényben foglalt követelmények ellenőrzése érdekében a döntést hozó szerv vagy személy
jogosult a pályázó 6. § vagy 8. § szerinti érintettségét megalapozó személy nevének, születési
helyének és idejének, valamint lakcímének a kezelésére.
3
5.§
(1)	A pályázatot befogadó szerv a pályázat befogadásától - illetve a 8. § (2) bekezdése szerinti
kezdeményezéstől - számított öt munkanapon belül a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett
honlapon (a továbbiakban: honlap) közzéteszi
a)	a pályázat tárgyát és kiíróját,
b)	a pályázat benyújtóját,
c)	lehetőség szerint az igényelt összeget,
d)	a 8. § szerinti érintettséget.
(2)	A pályázatot befogadó szerv a pályázat elbírálását követő 15 napon belül közzéteszi a
döntéshozó nevét, és
a)	törli a támogatást el nem nyert pályázat (1) bekezdés szerinti adatait, vagy
b)	közzéteszi az elnyert támogatás összegét.
(3)	A pályázatot befogadó szerv közzéteszi a benyújtott és elfogadott pályázati elszámolást.
(4)	A pályázatot befogadó szerv törli az (l)-(3) bekezdés alapján közzétett adatokat a támogatás
igényléséhez való jog megnyílása naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével.
(5)	Az (l)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni a családok támogatásáról szóló és a szociális
ellátásokról szóló törvényben meghatározott, valamint a társadalombiztosítási alapokból és a
Munkaerőpiaci Alapból természetes személyek számára nyú jtott támogatások esetében.
(6)	A pályázat és a pályázati elszámolás benyújtásához testületként működő ügyintéző szervvel
rendelkező társadalmi szervezet esetében az ügyintéző szerv döntése szükséges.
6.§
Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a)	aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
b)	a kizárt közjogi tisztségviselő,
c)	az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
d)	az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
e)	olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve
ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá
tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja,
tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti
szervének tagja,
f)	az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel
rendelkező azon szervezeti egysége,
fa)	amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott
fenn párttal,
fb)	amelyet a pályázat kiírását megelőző öt évben a külön törvényben meghatározott választási
kampány folytatására nyilvántartásba vettek, illetve amelyről a pályázat kiírását megelőző öt évben
választási bizottság jogerősen megállapította, hogy választási kampányt folytatott,
fc)	amellyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék megállapította, hogy párt számára a pályázat
kiírását megelőző öt évben természetbeni vagy pénzbeli támogatást vagy hozzájárulást nyújtott,
fd)	amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai
parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,
fe)	amely ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja párt országos, területi vagy helyi vezetője,
illetve párt támogatásával megválasztott országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi
önkormányzati képviselő,
g)	az az alapítvány, amely kezelő szervének, szervezetének tagja párt országos, területi vagy helyi
vezetője, illetve párt támogatásával megválasztott országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi
önkormányzati képviselő,
h)	akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.
7.§
Ha a pályázatot helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési
szerv, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vagy ezek tulajdonában álló
gazdasági társaság vagy közhasznú társaság nyújtotta be, a helyi önkormányzati képviselő-testület
tagja, a kisebbségi önkormányzati testület tagja, valamint a projekt megvalósulásával érintett megye
(főváros) területén fekvő választókerületben megválasztott vagy a projekt megvalósulásával érintett
településen lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselő a támogatási döntés meghozatalában
nem vehet részt, de - ha a döntésre testület jogosult - a testület ülésén részt vehet.
8.§
(1)	Ha a pályázó
a)	a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
b)	nem kizárt közjogi tisztségviselő,
c)	az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
d)	az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
e)	olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben
az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének,
szervezetének tagja, tisztségviselője vagy a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti
szervének tagja,
köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával
egyidejűleg.
(2)	Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés
előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a
honlapon történő közzétételét.
(3)	Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet.
(4)	Az (l)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a szociális ellátásokról szóló törvényben
meghatározott támogatások esetében.
9-§
Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek
a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
5
10. §
(1)	A pályázati eljárásban a döntés-előkészítő szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy e
törvény rendelkezései az előkészítés során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv
vezetője vonatkozásában áll fenn, e feladatát helyettese köteles ellátni.
(2)	Ha az (1) bekezdésben megjelölt vezető azt tapasztalja, hogy a döntés-előkészítési eljárásban e
törvény rendelkezéseit megsértették, köteles e körülményt a döntésre vonatkozó előterjesztés
tárgyalásának megkezdése előtt a döntést hozó szervnek vagy személynek írásban jelezni.
11.	§
A pályázati eljárásban döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy köteles
gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései a döntéshozatal során érvényesüljenek. Ha az
összeférhetetlenség e szerv vezetője vagy a döntést hozó személy vonatkozásában áll fenn, e
feladatát helyettese köteles ellátni.
12. §
(1)	Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton - a pályázati eljárás bármely
szakaszában fennálló körülményre tekintettel - nem részesülhet támogatásban. A pályázatból való
kizárást bárki kezdeményezheti. A döntési eljárásban közreműködő - az érintett személy
megjelölésével - haladéktalanul köteles kezdeményezni a döntést hozó szervnél vagy személynél a
pályázatból való kizárást, ha annak indokairól tudomást szerzett.
(2)	A kezdeményezéssel érintett személy nyilatkozatot tehet az összeférhetetlenség fennállásával
kapcsolatban.
(3)	A döntést hozó szerv vagy személy a kezdeményezés tárgyában soron kívül - ha a
döntéshozatalra testület jogosult, a jelenlévő tagok egyszerű többségével - dönt. A
döntéshozatalban a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt.
(4)	Ha a döntést hozó szerv vagy személy megállapítja, hogy a pályázatot benyújtó személy
megsértette e törvény rendelkezéseit, vagy e törvényből következően a pályázaton nem részesülhet
támogatásban, e döntés egyúttal a pályázó által benyújtott pályázat elutasítását is jelenti.
(5)	Ha a döntést hozó szerv vagy személy döntésében ezt nem állapítja meg, a döntéshozatali
eljárást lefolytatja.
13.	§
(1)	A döntést hozó szerv vagy személy tájékoztatja a honlap üzemeltetőjét az e törvény megsértése
miatt jogerősen kizárt pályázatot benyújtó
a)	természetes személy nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint lakcíméről,
b)	jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nevéről és székhelyéről, nyilvántartásba
vételi okiratának számáról és a nyilvántartásba vevő szerv megnevezéséről.
(2)	A honlap üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kizárás tényét a
jogerős döntéstől számított két év időtartamra a honlapon közzéteszi.
6
(3)	Az (l)-(2) bekezdést nem kell alkalmazni a pályázóra, ha a kizárási okot a döntéshozatalt
megelőzően maga vagy az érintettséget megalapozó személy jelentette be.
14.	§
A pályázó a pályázati anyaghoz csatolva írásban nyilatkozik arról, hogy nem esik a 6. §-ban foglalt
korlátozás alá. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázat érvénytelen. A nyilatkoznak tartalmaznia
kell az alábbiakat:
a)	természetes személy pályázó neve, lakcíme, születési ideje és helye,
b)	a pályázó gazdasági társaság, cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselőjének
neve,
c)	a pályázó egyéb szervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, nyilvántartásba vételi
okiratának száma, a nyilvántartásba vevő szerv megnevezése,
d)	az e törvény szerinti érintettség, összeférhetetlenség tényét vagy ezek hiányát,
e)	az érintettség, összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények leírását,
f)	nyilatkozatot arról, hogy a pályázó e törvény rendelkezéseinek eleget tett érintettségével
kapcsolatban, illetve összeférhetetlensége megszüntetése érdekében.
15.	§
(1)	Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot
nem zárja ki, és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerződés semmis, a
folyósított támogatást a kedvezményezett egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja
közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal
azonos mértékű kamattal növelten köteles visszatéríteni.
(2)	Az érvénytelenség megállapítását a döntéshozatalt követő két éven belül, írásban bárki
kezdeményezheti. A kezdeményezést a döntést hozó szerv vezetőjéhez vagy a döntést hozó
személyhez kell benyújtani.
(3)	A döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy a kezdeményezésről annak
kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt.
(4)	A döntéshozatalt követő hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását
követően az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
16.	§
Semmis az az átruházási szerződés, amelyben a döntéshozó, annak közeli hozzátartozója vagy ezek
tulajdonában álló gazdasági társaság a pályázat lezárásától számított két éven belül - a nyilvánosan
működő részvénytársaságban szerzett legfeljebb 5%-os tulajdoni részesedést kivéve - tulajdonrészt
szerez olyan gazdasági társaságban, amelyet abban a pályázati eljárásban nyilvánítottak nyertesnek,
amelyben a döntéshozó részt vett a támogatási döntés meghozatalában.
7
17.	§
(1)	A pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére
érvényesnek nyilvánító határozat felülvizsgálatát a határozat meghozatalától számított 30 napon
belül
a)	ha a határozatot közigazgatási eljárás keretében hozták, az erre irányadó törvényi rendelkezések
szerint,
b)	egyéb esetben a pályázati eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek kimerítését
követően a határozatot hozó szerv ellen indított polgári nemperes eljárásban a határozatot hozó
szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól
lehet kérni.
(2)	Az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem benyújtására az érvénytelenség megállapítását
kezdeményező, az összeférhetetlenséggel érintett pályázó, valamint az jogosult, akit erre jogszabály
feljogosít. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva a kérelem benyújtásától számított 30 napon
belül határoz.
18.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	szabályozza a pályázattal összefüggő közzététel részletes szabályait,
b)	jelölje ki a honlapot üzemeltető szervet,
c)	egyes támogatások tekintetében e törvénynél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat
állapítson meg.
19. §
(1)	E törvény - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő második hónap
első napján lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit azon pályázati eljárásokra vagy támogatás odaítélésére vonatkozó más
eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a pályázati kiírás közzétételére, ennek hiányában a
támogatás odaítélésére vonatkozó kérelem benyújtására e törvény hatálybalépése után került sor.
(3)	2008. január 1-jén a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 4. § (2)
bekezdése a következő új g)-h) pontokkal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meg elöltek közül kizárólag az a szervezet lehet
kedvezményezett, amely]
,,g) nyilatkozik arról, hogy
ga)	a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési
megállapodást párttal,
gb)	a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem vették nyilvántartásba a külön törvényben
meghatározott választási kampány folytatására, illetve a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt
évben választási bizottság jogerősen nem állapította meg róla, hogy választási kampányt folytatott,
gc)	a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet
országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,
gd)	a rendelkező nyilatkozat évében ügyintéző, képviseleti vagy kezelő szervének, szervezetének
tagjai között nincsen párt országos, területi vagy helyi vezetője, illetve párt támogatásával
megválasztott országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselő.”
(4)	Az Szjftv. (3) bekezdéssel megállapított rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre
benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.
(5)	E törvény 6. §-át a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és a Kollégiumainak, valamint a
Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumainak és Kollégiumainak e törvény hatálybalépését
követően megbízott tagjaira kell alkalmazni.
(6)	E törvény 6. § fa)-fd) alpontjaiban, illetve az Szjftv. 4. § (2) bekezdés ga)-gc) alpontjaiban
meghatározott határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.
INDOKOLÁS
a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartásból, az Európai Uniótól származó forrásokból és számos nemzetközi
megállapodásból juttatott támogatásból származó források biztosítják a magyar gazdaság fejlődését,
a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, a civil szervezetek működését. Elemi nemzeti érdek,
hogy ezek a támogatások minden külső befolyástól mentesen kerüljenek kiosztásra. Sem a döntés
előkészítése, sem a döntés meghozatala során nem fordulhat elő, hogy illetéktelen magánérdekek
veszélyeztessék a támogatás céljának megvalósulását. Ennek érdekében a törvényjavaslat
széleskörű kizárási szabályokat tartalmaz: nem pályázhat, támogatásban nem részesülhet az állami
vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztési ügynökség vezetője, a döntés-
előkészítésben közreműködő, illetve maga a döntéshozó. Az érintettek hozzátartozói és gazdasági
érdekeltségük is a kizárt körbe tartoznak. A civil szféra és a politika éles elválasztása érdekében az
előkészített, a közpénzekből finanszírozott támogatások átláthatóságáról szóló tervezet öt évre
kizárja az államháztartásból, uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján nyújtott nem
normatív támogatásokból azokat a társadalmi szervezeteket, egyházakat, szakszervezeteket és
alapítványokat, amelyek párttal együttműködési megállapodást kötöttek, közös jelöltet állítottak,
vagy - időkorlát nélkül - amelyek képviseleti szervében párt országgyűlési, európai parlamenti
vagy helyi önkormányzati képviselői ülnek.
A törvényjavaslat a kizárási szabályok érvényesülése érdekében bejelentési és
nyilvánosságrahozatali szabályokat tartalmaz. így a közpénzekből finanszírozott minden támogatás
átláthatóvá, a nyilvánosság által ellenőrizhetővé válik. Valamennyi pályázatot egy központi
honlapon közzé kell tenni a nyertesek és a nyert összeg megjelölésével, valamint a pályázat
teljesítését igazoló beszámolóval együtt.
A törvényjavaslat szigorú szankciórendszert rendel alkalmazni az összeférhetetlenség
ellenére támogatást szerzőkkel szemben. A támogatás egészét késedelmi pótlékkal együtt kell
visszafizetni. A kizárt pályázó a kizárástól számított két évig más támogatást sem szerezhet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat hatálya minden olyan az államháztartáson kívülre folyósított pénzügyi
támogatásról szóló egyedi döntésre kiterjed, amely az államháztartás alrendszereiből, európai uniós
forrásból, vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó
kifizetésről szól. így a törvényjavaslat hatálya alá nem csak a központi kormányzati támogatások
tartoznak, hanem a helyi önkormányzati támogatások is. Ugyancsak differenciálás nélkül
vonatkozik a törvényjavaslat minden, az Európai Unió által nyújtott pénzügyi forrás szétosztására
vonatkozó döntéshozatalra.
A törvényjavaslat rendelkezéseit a támogatásról szóló döntés meghozatalának formájától
függetlenül kell alkalmazni, akár pályázati formában, akár pályázati rendszeren kívül - például
egyszemélyi mérlegelés alapján - születik meg a támogatás odaítélésről szóló döntés. Nem
tartoznak viszont a törvényjavaslat hatálya alá a normatív támogatások, amelyek esetében a
kifizetés feltételeit, a jogosultak körét részletesen valamely jogszabály, többnyire törvény rögzíti, és
a döntés nem diszkrecionális jogköre sem egy szervezetnek, sem egy testületnek.
2
A törvényjavaslat alkalmazása szempontjából nem releváns, hogy milyen célra
fordíthatóak az odaítélt pénzügyi eszközök, így a törvényjavaslat hatálya a fejlesztési és beruházási
célú támogatások mellett a működési és egyéb célokra fordítható támogatásokra is kiterjed.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat értelmező rendelkezései meghatározzák azt a személyi kört, amely
esetében a törvényjavaslat vagy a pályázati eljárásokban való részvételt tiltja meg, vagy a
pályázaton való indulásról szóló tájékoztatás közzétételét úja elő. Ennek érdekében a
törvényjavaslat definiálja a döntés-előkészítésben közreműködő, a döntéshozó, a kizárt közjogi
tisztségviselő, illetve a nem kizárt közjogi tisztségviselő fogalmát.
A döntés-előkészítésben közreműködő és a döntéshozó személyek a pályázati eljárás
résztvevői, befolyással bírnak a támogatás odaítéléséről szóló döntés megszületésére, még ha nem is
feltétlenül személyesen hozzák a döntést, vagy nem egyszemélyi döntést hoznak. A közjogi
tisztségviselők nem feltétlenül az eljárásokban való részvételük miatt, hanem megbízatásukra
tekintettel tartoznak a törvényjavaslat személyi hatálya alá. Ezek a tisztségviselők még ha nem is
rendelkeznek döntéshozatali jogkörrel a támogatási döntések meghozatalában, pozíciójuknál,
informális kapcsolataiknál, befolyásuknál fogva hatással lehetnek egy pályázati eljárás
végeredményére. A közjogi tisztségviselőket a javaslat két csoportba osztja. A kizárt közjogi
tisztségviselőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a nem kizárt közjogi tisztségviselőkre,
előbbiek kifejezetten ki vannak zárva a támogatásért való pályázati eljárásokból. A kettéválasztás
alapja, hogy a kizárt közjogi tisztségviselők feladatköre egyébként is összefügg a források
szétosztásával.
A vezető tisztségviselő fogalmáról a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik. A
Gt. 21. §-a szerint vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságban az üzletvezetésre
jogosult tag, a korlátolt felelősségű társaságban az ügyvezető, a részvénytársaságban az igazgatóság
tagja, az igazgatótanács tagja vagy a vezérigazgató, az egyesülésben az igazgató vagy az
igazgatóság tagja.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az eljárás konkrét formájától függetlenül minden
támogatás odaítéléséről szóló döntés meghozatalára vonatkozik, nem csak a pályázati úton, hanem
az azon kívül odaítélt forrásokra is kiteljed, ezért a (2) és (3) bekezdések értelmező
rendelkezésekkel a nem pályázati úton odaítélt támogatásokra is elrendelik a törvényjavaslat
alkalmazását.
A (4) bekezdés meghatározza azt, hogy a törvényjavaslat alkalmazásában milyen esetekben
minősül egy gazdasági társaság valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak. A nyílt
részvénytársaságok kivételével bármilyen tulajdoni aránnyal is rendelkezik egy a törvényjavaslat
hatálya alá tartozó természetes személy egy gazdasági társaságban, az a tulajdonában álló gazdasági
társaságnak minősül. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az 5%-os tulajdonrész már
érdemi befolyást és lényeges gazdasági érdekeltséget jelenthet.
A 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a közélet tisztaságának és átláthatóságának egyik legeredményesebb
eszköze a nyilvánosság, a legteljesebb adatnyilvánosság érdekében a törvényjavaslat egyértelművé
teszi a támogatásokkal kapcsolatos adatkezelési szabályokat. Ennek érdekében a törvényjavaslat
alapján közérdekből nyilvános minden olyan adat, amelyet a támogatási döntés meghozatalának
teljes folyamata során a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést
3
előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy kezel. Ennek értelmében a
támogatások odaítélése során keletkezett minden adat megismerésére a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvénynek a közérdekű
adatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, és így az adatok megismerésének a megtagadása
is csak az ott meghatározott körben lehetséges.
A (3) bekezdés, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (3)
bekezdésének második mondatát ismétli meg, egyértelművé teszi, hogy az üzleti titokra történő
hivatkozással csak olyan adatokhoz való hozzáférés tagadható meg, amelyek megismerése az üzleti
tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. így a támogatások esetében sem
lesznek megismerhetők például a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási
folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre vagy a know-how-ra vonatkozó
adatok.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslatban meghatározott szabályok érvényre juttatása érdekében felhatalmazást
kap a döntéshozó, hogy a pályázó érintettségét megalapozó személy hozzátartozójának nevét,
születési helyét és idejét, valamint lakcímét kezelje. Az adatkezelés szükséges ahhoz, hogy a
döntéshozó jogszerűen megállapíthassa, hogy az összeférhetetlenség valóban fennáll-e.
Az 5. §-hoz
A nyilvánosság biztosítása érdekében a javaslat központi honlap fenntartását rendeli el. A
Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlap egységes felületet biztosít a pályázati eljárás
alatt minden pályázat alapvető adatainak, a támogatási döntés meghozatala után az elnyert
támogatások adatainak, és végül a benyújtott és elfogadott támogatási elszámolás közzétételére. A
(4)	bekezdés a közzétételi kötelezettséget nem rendeli el azon támogatások tekintetében, amelyeket
természetes személyek számára szociális szempontok szerint, a társadalombiztosítási alapokból
vagy a Munkaerőpiac Alapból nyújtanak.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat a 6. §-ban meghatározott személyeket kizárja pályázati eljárásokban való
részvételből. A természetes személyek közül nem indulhat pályázóként a pályázati eljárásban
döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó személy, illetve a kizárt közjogi
tisztségviselő, valamint ezen személyek közeli hozzátartozói. A törvényjavaslat alapján nem
megengedett bizonyos jogi személyek támogatási igénye sem. így tilos a törvényjavaslat alapján az
olyan gazdasági szervezet részvétele a pályázatokon, amely az eddig felsorolt személyek
tulajdonában áll, illetve az a gazdasági szervezet, alapítvány vagy társadalmi szervezet sem
indulhat, amelyben az említett személyek valamelyike vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő
szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, vagy a társadalmi szervezet képviseleti szervének
tagja. A törvényjavaslat végül kizárja a pályázati eljárásokból azokat a társadalmi szervezeteket,
illetve alapítványokat, amelyek valamely párttal a törvényjavaslatban meghatározott módon
kapcsolatban állnak vagy álltak. E § biztosítja, hogy a korábban kizárt pályázatok benyújtói két évig
ne részesülhessenek támogatásban.
4
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat különös szabályként a helyi önkormányzatok és a kisebbségi
önkormányzatok és érdekeltségi körük által benyújtott pályázatok esetében kimondja, hogy a
pályázataikról való támogatási döntés meghozatalában a megbízatásuk alapján a helyi
önkormányzatok támogatásában feltehetően érdekelt közjogi tisztségviselők nem vehetnek részt.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat azoknak a törvényjavaslat hatálya alá tartozó személyeknek, akiknek a
pályázaton való indulása az 5. § alapján nem kizárt, nyilvánosságra hozatali kötelezettséget ír elő,
amennyiben támogatási pályázaton indulni kívánnak. A nyilvánosság tájékoztatását erről a tényről a
pályázónak kell kezdeményeznie. A tájékoztatás a Kormány által fenntartott központi honlapon
történik. Abban az esetben is fennáll a honlapon való közzététel kezdeményezésének a kötelezettsége,
ha a pályázat benyújtása és a támogatási döntés megszületése között merül fel olyan körülmény,
amely alapján a pályázónak a pályázaton történő indulását nyilvánosságra kellett volna hoznia.
A törvényjavaslat alapján a honlapon történő tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának
szankciójaként a tájékoztatást elmulasztó személy nem részesülhet támogatásban.
A 9. §-hoz
A javaslat klasszikus összeférhetetlenségi szabállyal biztosítja, hogy munkavégzésre
irányuló jogviszony alapján érintett személyek az érdekeltségi körükbe tartozó személy vagy
szervezet számára részrehajló módon ne járhasson el.
A 10-12. §-hoz
A törvényjavaslat a döntés-előkészítő szerv, illetve a döntést hozó szerv vezetőjének vagy
a döntést hozó személynek kötelezettségévé teszi a törvényjavaslatban foglaltak betartatását. A
döntés-előkészítő szerv vezetőjének írásbeli értesítési kötelezettsége van, ha a döntés-előkészítés
során a törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértését tapasztalja.
A törvényjavaslat az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével benyújtott pályázatok
esetében rendelkezik a pályázatok kötelező kizárásáról. Ez a rendelkezés tehát egyrészt vonatkozik
azokra a pályázatokra, amelyeket az 6. §-ban meghatározott, a pályázaton való indulásból eleve
kizárt személyek nyújtanak be, illetve azokra a 8. §-ban meghatározott személyek által benyújtott
pályázatokra is, amelyek esetében a közzétételi kötelezettséget a pályázó elmulasztotta. Az
összeférhetetlenségi szabályok betartása feletti kontroll egyik leghatékonyabb biztosítéka, hogy a
pályázatból történő kizárást bárki, tehát adott esetben a pályázaton szintén induló, ellenérdekű fél is
kezdeményezheti.
A pályázatból történő kizárásról a döntést hozó szerv vagy személy soron kívül határoz,
ebben a döntésben a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt. Amennyiben a döntéshozó
szerv vagy személy a törvényjavaslat szabályainak megszegését állapítja meg, az érintett pályázat
automatikusan elutasítottnak minősül; ha pedig ezt nem állapítja meg, a döntéshozatali eljárás
tovább folytatódik az érintett pályázó részvételével.
5
A 13. §-hoz
A honlap üzemeltetője a kizárt pályázatokról nyilvános nyilvántartást vezet. Nem kell
ugyanakkor közzétenni a kizárt pályázó adatait, ha a kizárási okról a döntéshozatalra jogosult még a
döntést megelőzően, az érintettől vagy az érintettségét megalapozó személytől értesült.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslatban fogalt követelmények betartásának biztosítékát jelenti az a
kötelezettség is, hogy a pályázóknak a pályázati anyaghoz csatolniuk kell nyilatkozatukat arról,
hogy nem tartoznak a 6. §-ban felsorolt, a pályázaton történő indulásból kizárt személyi körbe. Ez
az előírás azzal jár, hogy amennyiben egy pályázó szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
akkor nemcsak a törvényjavaslatban foglalt szankciókkal kell számolnia, hanem adott esetben
okirat-hamisítás miatt büntetőjogi felelősségre vonással is.
A 15. §-hoz
Amennyiben a pályázati eljárás során beépített garanciák ellenére mégis olyan pályázó
részesülne támogatásban, aki a törvényjavaslat rendelkezései alapján nem lett volna erre jogosult, a
törvényjavaslat további következményként a pályázat elfogadására, érvényesnek nyilvánítására
vonatkozó döntés érvénytelenné nyilvánítására ad lehetőséget. Az érvénytelenné nyilvánított döntés
alapján kötött szerződés semmis, és ebben az esetben a támogatásban részesülő személynek a
folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső késedelmi kamattal együtt vissza kell
fizetnie.
A döntés érvénytelenné nyilvánítását a döntéshozatalt követő két éven belül lehet döntést
hozó szerv vezetőjénél vagy a döntést hozó személynél kezdeményezni. A döntéshozatalt követő
hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását követően a § szankciói nem
alkalmazhatók, az esetleges büntetőjogi felelősség és a két évig tartó kizárás ugyanakkor továbbra is
fennáll. Az érvénytelenné nyilvánítás kezdeményezésére bárki jogosult. A kezdeményezésről annak
beérkezése után 15 napon belül kell dönteni.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat kizárja azt az eshetőséget is, hogy egy, az összeférhetetlenségi szabályok
hatálya alá eső döntéshozó személy a támogatás elnyerése után szerezzen egy gazdasági társaságban
részesedést. Ennek az esetnek a szabályozatlansága esetén ugyanis előfordulhatna, hogy az
összeférhetetlenségi szabályokat egy érintett személy oly módon játssza ki, hogy a pályázati eljárás
előtt eladja a gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedését, majd a támogatási döntés
megszületése után visszavásárolja azt. Ennek érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy
támogatást elnyert gazdasági társaságban a támogatásról szóló döntés megszületését követő két évig
nem szerezhet tulajdonrészt az a döntéshozó, aki a pályázat elbírálásában részt vett.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat a kizárásról hozott határozat bírói felülvizsgálatára a nemperes eljárások
szabályait rendeli alkalmazni.
6
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy kormányrendeletben rendezze a
törvényjavaslatban előírt közzétételi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályokat.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépésére a kihirdetését követő második hónap első napján kerül
sor. A kihirdetés és a hatálybalépés között a szabályozás tárgyára tekintettel mindenképpen érdemes
legalább egy hónapot hagyni, hogy kellő idő maradjon a törvény alkalmazására való felkészülésre.
Az összeférhetetlenségi szabályokat csak a hatálybalépés után kiírt pályázatoknál kell alkalmazni^
mivel ellenkező esetben a már kiírt, folyamatban lévő pályázatoknál a rendelkezések egy része
betarthatatlan lenne, emellett a szabályozás a törvényben felállított, civil részvételű testületeknél
átmeneti szabállyal biztosítja, hogy a korábban e testületekbe került tagokat ne érhesse hátrány.