﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/4150. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. október
2
2007. évi ... törvény
az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci
Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió, az Európai Közösség
és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok
végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„AZ EURÓPAI UNIÓ, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI
ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT, A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉGNEK A
SCHENGENI VÍVMÁNYOK VÉGREHAJTÁSÁRA, ALKALMAZÁSÁRA ÉS
FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ TÁRSULÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS
KIHIRDETÉSÉRŐL
AZ EURÓPAI UNIÓ,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
ÉS
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,
a továbbiakban: a Szerződő Felek,
MIVEL az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió célul tűzte ki az Unió
fenntartását és fejlesztését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan
térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a
menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó
megfelelő intézkedésekkel párosul;
TEKINTETTEL ARRA, hogy az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok
részét képezik azon rendelkezéseknek, amelyek célja a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló olyan térség megvalósítása, amely mentes a belső határokon való
ellenőrzésektől, és amely magas szintű biztonságot garantáló kompenzációs intézkedésekről
rendelkezik;
TEKINTETTEL a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetére;
3
TEKINTETTEL ARRA, hogy a Svájci Államszövetség részvétele a schengeni vívmányokban
és fejlesztésükben lehetővé fogja tenni egyrészről egyes, - a Svájci Államszövetség földrajzi
helyzetéből fakadó -a személyek szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetését,
másrészről az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megerősítését
a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken;
MIVEL az Európai Unió Tanácsának az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal
1999. május 18-án megkötött megállapodása révén, ezek az államok társultak a schengeni
vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;
MIVEL kívánatos, hogy a Svájci Államszövetség Izlanddal és Norvégiával egyenlő
feltételekkel társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és
fejlesztéséhez;
MIVEL az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között egy olyan
megállapodás megkötése megfelelő, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről
Izland és Norvégia között létrejött megállapodásban meghatározott jogokkal és
kötelezettségekkel megegyező jogokról és kötelezettségekről rendelkezik,
ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a schengeni vívmányok végrehajtása, gyakorlati
alkalmazása és továbbfejlesztése tekintetében szükség van az Európai Unió és a Svájci
Államszövetség közötti együttműködés megszervezésére,
MIVEL szükséges egy bizottság létrehozása az Izland és Norvégia csatlakozására tekintettel
kialakított intézményi modellnek megfelelően annak érdekében, hogy az e megállapodás
hatálya alá tartozó területeken a Svájci Államszövetség bekapcsolódjon az Európai Közösség
tevékenységeibe, valamint hogy lehetővé váljon a részvétele a szóban forgó
tevékenységekben,
MIVEL a schengeni együttműködés különösen az 1950. november 4-én megkötött, az emberi
jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált módon
a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul,
TEKINTETTEL ARRA, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló
szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia
helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV.
címe alapján elfogadott jogi aktusok nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, valamint arra,
hogy az említett cím alkalmazásában a schengeni vívmányok fejlesztésére irányuló azon
határozatok, amelyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, csak a nemzetközi jogon alapuló
kötelezettségeket keletkeztethetnek Dánia és a többi tagállam között;
TEKINTETTEL ARRA, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló
szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni
vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv alapján
meghozott határozatokkal1 összhangban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága valamint Írország csak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseiben vesznek
részt;
4
MIVEL szükséges gondoskodni arról, hogy azon államok, amelyekkel az Európai Unió a
schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében társulást hozott
létre, e vívmányokat egymás közötti kapcsolataikban is kölcsönösen alkalmazzák;
TEKINTETTEL ARRA, hogy a schengeni vívmányok érvényesülése megkívánja e
megállapodás egyidejű alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a schengeni
vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő
különböző felek között kapcsolataik kölcsönös szabályozása céljából - fennállnak;
FIGYELEMMEL a Svájci Államszövetségnek a tagállamok egyikében benyújtott
menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó
feltételeket és eljárási szabályokat megállapító közösségi vívmányok végrehajtásához,
alkalmazásához és fejlesztéséhez valamint az „Eurodac” rendszer létrehozásához történő
társulásáról szóló megállapodásra;
TEKINTETTEL a schengeni vívmányok és a közösségi vívmányok között fennálló
kapcsolatra;
TEKINTETTEL ARRA, hogy ez a kapcsolat a schengeni vívmányoknak a tagállamok
egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam
meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító valamint az
„Eurodac” rendszert létrehozó közösségi vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását igényli,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
(1)	A Svájci Államszövetség - a továbbiakban: Svájc - társul az Európai Közösség és az
Európai Unió tevékenységeihez az e megállapodás A. és B. mellékletében említett
rendelkezések hatálya alá tartozó területeken és ezek további fejlesztéséhez.
(2)	Ez a megállapodás - az itt meghatározott eljárásokkal összhangban - kölcsönös jogokat és
kötelezettségeket teremt.
2.	cikk
(1)	Svájc végrehajtja és alkalmazza a schengeni vívmányoknak az Európai Unió tagállamaira
-a továbbiakban: tagállamok - vonatkozó, az e megállapodás A. mellékletében felsorolt
rendelkezéseit.
(2)	Svájc végrehajtja és alkalmazza az Európai Közösség jogi aktusainak az e megállapodás
B. mellékletében felsorolt rendelkezéseit, olyan mértékben, amennyiben ezek a közös
határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodás
végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-án aláírt egyezmény vonatkozó
rendelkezései helyébe léptek, vagy ezeket annak értelmében fogadták el.
5
(3) Svájc - a 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - elfogadja, végrehajtja és alkalmazza
azokat az Európai Unió által megtett - az A. és B. mellékletekben említett rendelkezéseket
módosító vagy az azokra támaszkodó - jogi aktusokat és intézkedéseket, amelyekre az e
megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták.
3.	cikk
(1)	Létrejön egy Svájc kormányának képviselőiből, az Európai Unió Tanácsának - a
továbbiakban: Tanács - tagjaiból, és az Európai Közösségek Bizottsága - a továbbiakban:
Bizottság - tagjaiból álló vegyesbizottság.
(2)	A vegyesbizottság saját eljárási szabályzatát konszenzussal fogadja el.
(3)	A vegyesbizottság az elnök kezdeményezésére, vagy bármely tagja kérésére ülésezik.
(4)	A vegyesbizottság - a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében - a körülményektől függően,
miniszteri, magas rangú tisztviselői vagy szakértői szinten ülésezik.
(5)	A vegyesbizottság elnökségét az alábbiak szerint látják el:
szakértői szinten : az Európai Unió képviselője; magas rangú tisztviselői és miniszteri szinten:
felváltva, hat-hat hónapos időszakra az Európai Unió képviselője, illetve Svájc kormányának
képviselője.
4.	cikk
(1)	A vegyesbizottság - e megállapodással összhangban - foglalkozik a 2. cikk hatálya alá
tartozó összes üggyel és biztosítja, hogy a Svájc által előadott minden ügyet megfelelően
figyelembe vesznek.
(2)	A miniszteri szintű vegyesbizottságban Svájc képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy:
-	kifejtsék egy bizonyos jogi aktus vagy intézkedés tekintetében észlelt problémákat, vagy
válaszoljanak a más küldöttségek által észlelt problémákra;
-	kifejtsék véleményüket az őket érintő rendelkezések kidolgozásáról, illetve azok
végrehajtásáról.
(3)	A vegyesbizottság miniszteri szintű üléseit a magas rangú tisztviselői szinten ülésező
vegyesbizottság készíti elő.
(4)	Svájc kormányának képviselője jogosult arra, hogy az 1. cikkben említett ügyekkel
kapcsolatban javaslatokat tegyen a vegyesbizottságban. Azok megtárgyalását követően a
Bizottság vagy bármely tagállam figyelembe veheti az ilyen javaslatokat az Európai Közösség
vagy az Európai Unió jogi aktusának vagy intézkedésének elfogadására vonatkozó javaslat
vagy kezdeményezés - az Európai Unió szabályaival összhangban történő - megtétele
céljából.
5.	cikk
A 4. cikk sérelme nélkül, a vegyesbizottságot tájékoztatni kell az e megállapodást esetlegesen
érintő jogi aktusok és intézkedések Tanácson belüli előkészítéséről.
6
6.	cikk
Az e megállapodás hatálya alá tartozó területen új jogszabály tervezetének elkészítése során a
Bizottság nem hivatalos úton ugyanúgy konzultál Svájc szakértőivel, mint ahogyan saját
javaslatainak kidolgozásakor a tagállamok szakértőivel konzultál.
7.	cikk
(1)	A 2. cikkben említett ügyekkel kapcsolatos új jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását
az Európai Unió illetékes intézményeinek kell fenntartani. A (2) bekezdésre is figyelemmel,
az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió és érintett tagállamai, illetve Svájc
vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve, ha e jogi aktusok vagy intézkedések
kifejezetten ettől eltérő
módon rendelkeznek. Ezzel összefüggésben, megfelelően figyelembe kell venni a Svájc által
a vegyesbizottságban megjelölt azon időt, amely szükséges a saját alkotmányos
követelményei teljesítéséhez.
(2)
a)	Az (1) bekezdésben említett olyan jogi aktusok vagy intézkedések elfogadásáról,
amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták, a Tanács
haladéktalanul értesíti Svájcot. Svájc önállóan dönt azok tartalmának elfogadásáról és
belső jogrendjébe történő átültetésükről. E határozatokról - a jogi aktusok vagy
intézkedések elfogadását követő harminc napon belül - értesíti a Tanácsot és a
Bizottságot.
b)	Amennyiben egy ilyen jogi aktus vagy intézkedés tartalma Svájc számára csak az
alkotmányos követelmények teljesítését követően válhat kötelezővé, Svájc, az
értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja erről a Tanácsot és a Bizottságot. Svájc
haladéktalanul írásban tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az alkotmányos
követelmények teljesítéséről.
Amennyiben nem kötelező népszavazást tartani, az értesítést a népszavazásra megállapított
haráridő elteltét követően haladéktalanul meg kell tenni. Népszavazás tartása esetén, Svájc két
éven belül teheti meg az értesítést, amely határidő a Tanács értesítésének időpontjában
kezdődik. A jogi aktus vagy intézkedés Svájc számára megállapított hatálybalépésének
időpontjától, az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló értesítésig, Svájc -
amennyiben lehetséges - ideiglenesen alkalmazza az ilyen jogi aktust vagy intézkedést.
Amennyiben Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a szóban forgó jogi aktust vagy
intézkedést, és ez zavart okoz a schengeni együttműködés megvalósításában, a
vegyesbizottság megvizsgálja a kialakult helyzetet. Az Európai Unió és az Európai Közösség
meghozhatja a Svájcra vonatkozó arányos és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
biztosítsa a schengeni együttműködés megvalósítását.
(3)	A (2) bekezdésben említett jogi aktusok és intézkedések tartalmának Svájc általi
elfogadása jogokat és kötelességeket keletkeztet egyrészről Svájc, másrészről - az adott
esettől függően - az Európai Unió, vagy az Európai Közösség, illetve a jogi aktusokkal és
intézkedésekkel kötelezett tagállamok között.
7
(4)	Abban az esetben, ha:
a)	Svájc olyan határozatról értesít, amelynek értelmében nem fogadja el a 2. bekezdésben
említett olyan jogi aktust vagy intézkedést, amelyre az e megállapodásban megállapított
eljárást alkalmazták, vagy
b)	Svájc a 2. bekezdés a) pontjában vagy az 5. bekezdés a) pontjában meghatározott harminc
napos időtartamon belül nem küld értesítést, vagy
c)	Svájc a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően vagy népszavazás esetén a
(2)	bekezdés b) pontjában megállapított kétéves határidőn belül nem tesz értesítést, vagy
ugyanezen pontnak megfelelően az érintett jogi aktus vagy intézkedések hatálybalépésére
meghatározott időponttól kezdődően nem ír elő ideiglenes alkalmazást, e megállapodást Svájc
vonatkozásában megszűntnek kell tekinteni, kivéve, ha a vegyesbizottság - a megállapodás
fenntartása módjainak gondos vizsgálatát követően, kilencven napon belül másképp határoz.
E megállapodás megszüntetése a kilencven napos időtartam lejártától számított három hónap
elteltével lép hatályba.
(5)	a) Amennyiben egy új jogi aktus vagy intézkedés rendelkezései értelmében a tagállamok
nem köthetik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 51. cikkében
meghatározott feltételekhez a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket vagy a házkutatásra
és/vagy bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló határozatok elismerését, Svájc értesítheti
a Tanácsot és a Bizottságot a 2. bekezdés a) pontjában említett harminc napos határidőn belül,
hogy nem fogadja el és nem ülteti át ezeket a rendelkezések a saját belső jogrendjébe,
amennyiben azok a közvetlen adózás területén elkövetett bűncselekmények felderítésére
irányuló nyomozással és büntetőeljárással kapcsolatos házkutatás vagy lefoglalás iránti
megkeresésekre, illetve határozatokra vonatkoznak, amennyiben ezeket Svájcban követték el,
mivel ezek a cselekmények a svájci jog szerint nem sújthatók szabadságvesztéssel. Ebben az
esetben a megállapodás - a 4. bekezdés rendelkezéseivel ellentétben - nem szűnik meg.
b)	Valamelyik tagja kérésére, a vegyesbizottság legkésőbb a kérést követő két hónapon belül
összeül és - figyelembe véve a nemzetközi szinten bekövetkezett fejleményeket - megvitatja
az a) pontnak megfelelő értesítés után előállt helyzetet.
Amint a vegyesbizottság egyhangúlag megállapodott, hogy az új jogi aktus vagy intézkedés
érintett rendelkezéseit Svájc teljes körűen elfogadja és átülteti, a 2. bekezdés b) pontját
valamint a 3. és 4. bekezdést alkalmazni kell. A 2. bekezdés b) pontjának második
mondatában említett tájékoztatást a vegyesbizottság keretében létrehozott megállapodás
megkötését követő harminc napon belül kell megtenni.
8.	cikk
(1)	A Szerződő Felek azon célja elérésének érdekében, hogy a 2. cikkben említett
rendelkezések alkalmazása és értelmezése a lehető legegységesebb legyen, a vegyesbizottság
folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Közösségek Bírósága - a továbbiakban: Bíróság
-, ítélkezési gyakorlatának az alakulását, valamint Svájc illetékes bíróságainak az ilyen
rendelkezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. E célból egy olyan eljárást hoznak létre,
amely biztosítja az ilyen ítélkezési gyakorlat rendszeres kölcsönös továbbítását.
(2)	Svájc jogosult arra, hogy írásbeli beadványokat vagy észrevételeket nyújtson be a
Bíróságnak, amennyiben egy tagállam bírósága a 2. cikkben említett bármely rendelkezés
értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra terjesztett elő kérdést a Bíróságnak.
8
9.	cikk
(1)	Svájc éves jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak arról, hogy közigazgatási hatóságai és
bíróságai - az esettől függően - hogyan alkalmazzák és értelmezik a 2. cikkben említett, a
Bíróság által értelmezett rendelkezéseket.
(2)	Ha a vegyesbizottság - a Bíróság és Svájc bíróságainak ítélkezési gyakorlata közötti
jelentős különbség, illetve az érintett tagállamok hatóságai és Svájc hatóságai között a 2.
cikkben említett rendelkezések alkalmazása közötti jelentős különbség esetén - az erről
történt értesítést követő két hónapon belül nem képes biztosítani az egységes alkalmazás vagy
értelmezés megőrzését, a 10. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.
10.	cikk
(1)	Az e megállapodás alkalmazásából eredő jogvita esetén, vagy a 9. cikk 2. bekezdésében
meghatározott helyzet bekövetkezte esetén, az ügy vitatott kérdésként hivatalosan felkerül a
miniszteri szintű vegyesbizottság napirendjére.
(2)	A vegyesbizottságnak attól a naptól számított kilencven nap áll rendelkezésére a jogvita
rendezésére, amelyen a jogvitát napirendre tűzték.
(3)	Amennyiben a vegyesbizottság a (2) bekezdésben megállapított kilencven napon belül
nem képes a jogvitát rendezni, további harminc nap áll rendelkezésére a vita végleges
rendezésére. Ha a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, e megállapodás a harmincnapos
határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.
11.	cikk
(1)	A megállapodás alkalmazása során felmerülő működési költségek tekintetében, Svájc az
Európai Unión belüli inflációs rátára tekintettel évente kiigazított 8 100 000 euró 7,286%-
ának megfelelő összeggel járul hozzá az Európai Közösségek éves költségvetéséhez.
(2)	A II. Schengeni Információs Rendszer fejlesztési költségei tekintetében, Svájc az Európai
Közösségek költségvetésébe - a részt vevő országok együttes bruttó hazai termékéhez
viszonyított bruttó hazai termékének megfelelően, a 2002. költségvetési évtől kezdődően az
adott évre vonatkozóan - éves hozzájárulást fizet. Az e megállapodás hatálybalépését
megelőző évekre vonatkozó költségvetési hozzájárulásokat a megállapodás hatálybalépésének
időpontjában kell teljesíteni.
(3)	Azokban az esetekben, ahol az e megállapodás alkalmazása során felmerült működési
költségeket nem az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelik, hanem azokat
közvetlenül a részt vevő tagállamokra hárítják, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt
vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban járul hozzá e
költségekhez.
Azokban az esetekben, ahol a működési költségeket az Európai Közösségek általános
költségvetésére terhelik, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai
termékéhez viszonyított arányával összhangban, az említett költségvetéshez történő évenkénti
hozzájárulással osztozik e költségekben.
9
(4)	Svájc jogosult megkapni a Bizottság által vagy a Tanácson belül a megállapodás
vonatkozásában elkészített okmányokat, valamint a vegyesbizottság ülésein az Európai
Közösségek intézményeinek valamelyik - általa választott - hivatalos nyelvére történő
tolmácsolást kérni.
12.	cikk
(1)	Ez a megállapodás nem érinti az Európai Közösség és Svájc között létrejött
megállapodásokat, valamint az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről
Svájc között létrejött megállapodásokat.
(2)	Ez a megállapodás nem érinti az egyrészről Svájc, másrészről egy vagy több tagállam
közötti megállapodásokat, amennyiben azok összhangban állnak e megállapodással.
Amennyiben ezek a megállapodások nem állnak összhangban ezzel a megállapodással, akkor
az utóbbit kell irányadónak tekinteni.
(3)	Ez a megállapodás semmilyen tekintetben nem érinti az Európai Közösség által Svájccal a
jövőben megkötendő megállapodásokat, és az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai,
másrészről Svájc között a jövőben megkötendő megállapodásokat, valamint az Európai
Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján megkötendő megállapodásokat.
13.	cikk
(1)	Svájc az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alá tartozó 2. cikk
rendelkezéseire vonatkozó jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni a
Dán Királysággal; e rendelkezések tekintetében ezért alkalmazni kell az Amszterdami
Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget
létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvet.
(2)	Svájc kölcsönös jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni az
Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásuk tekintetében.
14.	cikk
(1)	Ez a megállapodás egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Tanács Főtitkára
letéteményesi minőségben megállapította, hogy a megállapodás felei által vagy nevében a
megállapodás megerősítésére vagy jóváhagyására vonatkozó minden formális követelmény
teljesült.
(2)	Az 1., 3., 4., 5., 6. cikket és a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatát a
megállapodás aláírásának időpontjától ideiglenesen alkalmazni kell.
(3)	A megállapodás aláírása után, de annak hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok vagy
intézkedések vonatkozásában, a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatában említett
harminc napos időtartam e megállapodás hatálybalépésének napjától veszi kezdetét.
10
15.	cikk
(1)	Az A. és B. mellékletben említett, valamint a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően már
elfogadott rendelkezéseket Svájcra vonatkozóan a Tanács által - az A. és B. mellékletek
rendelkezéseit teljes körűen alkalmazó tagállamok kormányait képviselő tagjai egyhangú
eljárásával, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően - meghatározott időpontban
kell alkalmazni, miután a Tanács meggyőződött arról, hogy Svájc eleget tett a vonatkozó
rendelkezések végrehajtásáról szóló előfeltételeknek, és hatékony az ellenőrzés a külső
határain.
A Tanácsnak az Írország valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
kormányát képviselő tagjai részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a
schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos
olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyekben ezek a tagállamok részt vesznek.
A Tanácsnak azon tagállamok kormányait képviselő tagjai, akik a csatlakozási szerződéssel
összhangban az A. és B. mellékletben említett rendelkezések csak egy részét alkalmazzák,
részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok rájuk
nézve már alkalmazandó rendelkezéseivel kapcsolatos.
(2)	Az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtása jogokat és kötelezettségeket
keletkeztet egyrészről Svájc, és másrészről, adott esetben, az Európai Unió, az Európai
Közösség és a tagállamok között, amennyiben azok tekintetében ezek a rendelkezések
kötelezők.
(3)	Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a 13. cikkben említett
megállapodásokat szintén végrehajtják.
(4)	Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a Svájc és az Európai
Közösség közötti, a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért
felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételekre és eljárási szabályokra vonatkozó
megállapodást szintén végrehajtják.
16.	cikk
(1)	Liechtenstein csatlakozhat a megállapodáshoz.
(2)	Liechtenstein csatlakozásáról e megállapodás egyik jegyzőkönyve rendelkezik, amely
megállapítja egy ilyen csatlakozás összes következményét, beleértve jogok és kötelezettségek
keletkezését Liechtenstein és Svájc, valamint egyrészről Liechtenstein, másrészről az Európai
Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben rájuk nézve a schengeni
vívmányok rendelkezései kötelezők.
17.	cikk
(1)	Ezt a megállapodást Svájc mondhatja fel vagy azt a Tanács tagjainak egyhangú
határozatával lehet felmondani. Erről a felmondásról értesíteni kell a letéteményest, és az hat
hónappal az értesítést követően válik hatályossá.
11
(2)	Ezt a megállapodást akkor lehet megszűntnek tekinteni, ha Svájc felmondja a 13. cikkben
említett megállapodások egyikét, vagy a 15. cikk 4. bekezdésben említett megállapodást.
18.	cikk
(1)	E megállapodás két-két példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög,
holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén
nyelven, amelyek szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
(2)	A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. Ez a szöveg az (1)
bekezdésben említett nyelveken készült szövegekkel megegyezően hiteles.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírt meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel
látták el.
Kel, Luxembourg-ban, 2004. október 26.
(Aláírások)
12
A. MELLÉKLET
(2. cikk (1) bekezdése)
E melléklet 1. része az 1985. évi Schengeni Megállapodásra és az 1985. évi Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én aláírt Schengeni Egyezményre
vonatkozik. A 2. rész a csatlakozási okmányokra, a 3. rész pedig a vonatkozó másodlagos
schengeni jogi aktusokra vonatkozik.
1.	RÉSZ
A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, a Benelux
Gazdasági Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság között
1985. június 14-én Schengenben aláírt egyezmény rendelkezései.
A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 15-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi
Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság
által, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezmény összes rendelkezése, kivéve a
következőket:
2.	cikk (4) bekezdése az áruellenőrzésekről
4.	cikk, a poggyászellenőrzés tekintetében
10.	cikk (2) bekezdése
19.	cikk (2) bekezdése
28-38. cikk és a kapcsolódó fogalom-meghatározások
60. cikk
70. cikk
74. cikk
77-91. cikk a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i
91/477/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó területeken
120-125. cikk az áruforgalomra vonatkozóan
131-133. cikk
134. cikk
139-142. cikk
a záróokmányban található 2. nyilatkozat
a záróokmányban található 4, 5. és 6. nyilatkozat
a jegyzőkönyv
A közös nyilatkozat
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
13
2. RÉSZ
Az Olasz Köztársasággal (1990. november 27-én Párizsban aláírt), a Spanyol Királysággal és
a Portugál Köztársasággal (1991. június 25-én Bonnban aláírt), a Görög Köztársasággal
(1992. november 6-án Madridban aláírt), az Osztrák Köztársasággal (1995. április 28-án
Brüsszelben aláírt) és a Dán Királysággal, a Finn Köztársasággal és a Svéd Királysággal
(1996. december 19-én Luxemburgban aláírt) Csatlakozási Szerződések és a Schengeni
Megállapodás és a Schengeni Egyezmény jegyzőkönyveinek rendelkezései, az alábbiak
kivételével:
1.
Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi
Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon
történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én
aláírt megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban
aláírt jegyzőkönyv.
2.
Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi
Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között 1985. június 14-én
létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én
Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás, annak
záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok alábbi rendelkezései:
1. cikk
5.	és 6. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2. és 3. nyilatkozat
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
3.
A Spanyol Királyság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról
szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux
Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodáshoz történő
csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyv, és a kísérő
nyilatkozatok.
4.
A Spanyol Királyság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi
Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985.
június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én
aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt
megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt
megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó
nyilatkozatok következő rendelkezései:
14
1. cikk
5.	és 6. cikk
a záróokmány I. része
a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat
a III. részben található 3. és 4. nyilatkozat
A miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
5.
A Portugál Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának
csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel
módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság
és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések
fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt
Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt
jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.
6.
A Portugál Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a
Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között
Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló,
Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló,
1991. június 25-én Bonnban aláírt megállapodás, amihez az Olasz Köztársaság a
Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak
záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:
1.	cikk
7. és 8. cikk
a záróokmány I. része
a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat
a III. részben található 2., 3., 4. és 5. nyilatkozat
A miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
7.
A Görög Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról
szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt, valamint a Spanyol Királyság és a
Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban
aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi
Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon
történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben
aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban
aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.
8.
A Görög Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi
Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985.
június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én
aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban
aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én
aláírt megállapodás értelmében, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság pedig a
15
Bonnban 1991. június 25-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak
záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:
1. cikk
6.	és 7. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2., 3. és 4. nyilatkozat
a záróokmány III. részében található 1. és 3. nyilatkozat
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
9.
Az Osztrák Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság és a
Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én, 1991.
június 25-én, illetve 1992. november 6-án aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux
Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő
csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv és a kísérő
nyilatkozatok.
10.
Az Osztrák Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a
Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között
Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás végrehajtásáról szóló,
Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló,
1995.	április 28-án Brüsszelben aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság, a
Spanyol Királyság, a Portugál Köztársaság és a Görög Köztársaság 1990. november 27-
én, 1991. június 25-én, illetve 1992. november 6-án csatlakozott, és annak
záróokmányának következő rendelkezései:
I.	cikk
5.	és 6. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat
a záróokmány III. része
II.
A Dán Királyság kormányának, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő
csatlakozásáról szóló1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak
kapcsolódó nyilatkozata.
12.
A Dán Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról
szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezményhez történő csatlakozásáról
szóló1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és
a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:
16
1. cikk
7.	és 8. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat
a záróokmány III. része
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
13.
A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő
csatlakozásáról szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak
kapcsolódó nyilatkozata.
14.
A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló 1985. június 14-ei Schengeni Megállapodás végrehajtásáról
szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról
1996.	december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a
kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:
1. cikk
6.	és 7. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat
a záróokmány III. része, kivéve az Aland-szigetekre vonatkozó nyilatkozatot
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
15.
A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő
csatlakozásáról szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak
kapcsolódó nyilatkozata.
16.
A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló 1985. június 14-ei Schengeni Megállapodás végrehajtásáról
szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról
szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és
a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:
1. cikk
6.	és 7. cikk
a záróokmány I. része
a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat
a záróokmány III. része
a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata
17
3. RÉSZ
A. A Végrehajtó Bizottság határozatai:
SCH/Com-ex (93) 10 1993.12.14.	A miniszterek és államtitkárok 1992. június 19-i és1993. június 30-i, a hatálybalépésről szóló nyilatkozatainak megerősítéséről
SCH/Com-ex (93) 14 1993.12.14.	A kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról
SCH/Com-ex (93) 21 1993.12.14.	Az egységes vízumok meghosszabbításáról
SCH/Com-ex (93) 24 1993.12.14.	Az egységes vízum megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó közös elvekről
SCH/Com-ex (94) 1 Rev. 2 1994.04.26.	A belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló forgalom akadályainak és korlátainak megszüntetését célzó kiigazító intézkedésekről
SCH/Com-ex (94) 15 Rev. 1994.11.21.	A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében említett, a központi hatóságokkal történő konzultációt szolgáló számítógépes eljárás bevezetéséről
SCH/Com-ex (94) 16 Rev. 1994.11.21.	A közös beléptetési és kiléptetési bélyegzők beszerzéséről
SCH/Com-ex (94) 17 Rev. 4 1994.12.22.	A schengeni rendszer repülőtereken és kisrepül őtereken történő bevezetéséről és alkalmazásáról
SCH/Com-ex (94) 25 1994.12.22.	Az egységes vízumok kiadására vonatkozó statisztikai információk cseréjéről
18
SCH/Com-ex (94) 28 Rev. 1994.12.22.	A 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról
SCH/Com-ex (94) 29 Rev. 2 1994.12.22.	Az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről
SCH/Com-ex (95) PV 1 Rev. 8. pont)	A közös vízumpolitikáról
SCH/Com-ex (95) 20 Rev. 2 1995.12.20.	A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárással kapcsolatos SCH/I (95) 40 Rev 6 okmány jóváhagyásáról Rev
SCH/Com-ex (95) 21 1995.12.20.	A schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről
SCH/Com-ex (96) 13 Rev 1996.06.27.	A schengeni vízumoknak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdése a) pontja szerint történő kiadására vonatkozó elvekről
SCH/Com-ex (97) 39 Rev. 1997.12.15.	A schengeni államok közötti visszafogadási megállapodások keretében alkalmazott bizonyítási eszközökre és valószínűsítő körülményekre vonatkozó irányadó elvekről
SCH/Com-ex (98) 1 Rev. 2 1998.04.21.	A munkacsoport tevékenységéről szóló jelentésről
SCH/Com-ex (98) 12 1998. 04.21.	A kiadott vízumokra vonatkozó statisztikák helyi szintű cseréjéről
SCH/Com-ex (98) 18 Rev. 1998.06.23.	A schengeni területről történő kitoloncoláshoz
19
	szükséges okmányok kiállítása kapcsán problémákat felvető országok vonatkozásában meghozandó intézkedésekről VISSZAFOGADÁS - VÍZUMOK
SCH/Com-ex (98) 19 1998.06.23.	A monacói tartózkodási engedélyekről VÍZUMOK - KÜLSŐ HATÁROK - SIS
SCH/Com-ex (98) 21 1998.06.23.	A vízum iránti kérelmet benyújtó személyek útlevelének lebélyegzéséről VÍZUMOK
SCH/Com-ex (98) 26 def 1998.09.16.	A Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról
SCH/Com-ex (98) 29 Rev. 1998.6.23.	A technikai schengeni vívmányok egészét átfogó záradékról
SCH/Com-ex (98) 35 Rev. 2 1998.9.16.	A Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról
SCH/Com-ex (98) 37 def 2 1998.10.27.	Az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról
SCH/Com-ex (98) 51 Rev. 3 1998.12.16.	A bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről
SCH/Com-ex (98) 52 1998.12.16.	A határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről
SCH/Com-ex (98) 56 1998.12.16.	A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról
SCH/Com-ex (98) 57 1998.12.16.	A meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált nyomtatvány bevezetéséről
20
SCH/Com-ex (98) 59 Rev. 1998.12.16.	Az okmányszakértők összehangolt igénybevételéről
SCH/Com-ex (99) 1 Rev. 2 1999.04.28.	A kábítószerek terén a schengeni normákról
SCH/Com-ex (99) 5 1999.04.28.	A SIRENE Kézikönyvről
SCH/Com-ex (99) 6 1999.04.28.	A távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról
SCH/Com-ex (99) 7 Rev. 2 1999.04.28.	Kapcsolattartó tisztviselőkről
SCH/Com-ex (99) 8 Rev. 2 1999.04.28.	Az összekötő tisztviselőkről
SCH/Com-ex (99) 10 1999.04.28.	A tiltott fegyverkereskedelemről
SCH/Com-ex (99) 13 1999.04.28	A Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról
SCH/Com-ex (99) 14 1999.04.28.	A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról
SCH/Com-ex (99) 18 1999.04.28.	A bűncselekmények megelőzésre és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról
B. A Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai
Nyilatkozat	Tárgy
SCH/Com-ex (96) Decl. 5 1996.04.18.	A „külföldi” fogalmának meghatározásáról
SCH/Com-ex (96) Decl. 6 Rev. 2 1996.06.26.	A kiadatásról
SCH/Com-ex (97) Decl. 13 Rev. 2 1998.02.9.	A kiskorúak jogellenes elviteléről
21
C. A Központi Csoport következő határozatai
Határozat	Tárgy
SCH/C (98) 117	Az illegális bevándorlás elleni
1998.10.27.	intézkedések
	elfogadásáról
SCH/C (99) 25	Az informátorok és bizalmi személyek
1999.03.22	díjazását
	szabályozó általános elvekről
22
B. MELLÉKLET
(a 2. cikk (2) bekezdése)
Svájc a következő jogi aktusokat a Tanács által a 15. cikkel összhangban megállapított
időponttól kezdődően fogja alkalmazni.
Ha erre az időpontra a (*)-gal jelzett jogi aktusokban említett megállapodás vagy
jegyzőkönyv nem lépett még hatályba az Európai Unió valamennyi tagállamban az érintett
jogi aktus elfogadásának időpontjában, Svájc ezen jogi aktusoknak a rendelkezéseit attól az
időponttól kezdődően fogja alkalmazni, amikor a szóban forgó egyezmény vagy jegyzőkönyv
valamennyi tagállamban hatályba lép.
A Tanács 1991. június 18-i 91/477 irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának
ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.) és az 1996. január 12-i 96/129/EK bizottsági
ajánlással (HL L 30., 1996.2.8., 47. o.) módosított, a lőfegyverokmányokról szóló, 1993.
február 25-i 93/216/EGK bizottsági ajánlás (HL L 93., 1993.04.17., 39. o.) ;
A 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.)
módosított, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i
1683/95/EK tanácsi rendelet (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.) ; a Bizottság 1996. február 7-i
és 2002. június 3-i határozata az egységes vízumforma további technikai követelményeiről
(melyet nem hirdettek ki);
Az Európai Parlament és az Európai Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a
személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.);
A Tanács 2000. május 29-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi
jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti
létrehozásáról [az egyezmény 2. cikkének 1. bekezdésében hivatkozott rendelkezések] (HL
C 197., 2000.7.12., 1. o.)*;
A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő
ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7)
bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L
248.,	2000.10.03., 1. o.);
A Tanács 2000. október 17-i 2000/645/EK határozata a Schengeni Végrehajtó Bizottság
SCH/Comex (94)15 rev. határozatában foglalt schengeni vívmányok helyesbítéséről (HL L
272.,	2000.10.25., 24. o.);
A 2001. december 7-i 2414/2001/EK tanácsi rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.) és a
2003.március 6-i 453/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.) módosított, a
külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes
harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i
539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.) ;
23
A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének és
3,	6. és 13. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 5a), 6a) és 8. mellékletének
frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.);
A Tanács 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelete a hosszú távú tartózkodásra jogosító
vízummal való szabad mozgásról (HL L 150, 2001.6.6., 4. o.);
A Tanács 2001. május 28-i 2001/420/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 13. melléklete
V. és VI. részének és a Közös Kézikönyv 6a. mellékletének az egyidejűleg rövid távú
tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok
tekintetében történő kiigazításáról (HL L 150., 2001.6.06., 47. o.);
A Tanács 2001. május 28-i 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak
kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.02., 34. o.)
és a Tanács 2004. február 23-i 2004/191/EK határozata a harmadik országok
állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló
2001/140/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését
célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.);
A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről
(HL L187., 2001.7.10., 45. o.);
A Tanács 2001. október 16-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös
bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyvnek az Európai Unióról szóló
Szerződés 34. cikkének megfelelően történő létrehozásáról [a jegyzőkönyv 15. cikkében
hivatkozott rendelkezés] (HL C 326., 2001.11.21., 1. o.);*
A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.);
A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer
második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.);
A Tanács 2001. december 20-i 2002/44/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VII.
részének és 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének módosításáról
(HL L 20., 2002.1.23., 5. o.);
A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam részéről el nem
ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló
űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.) és a Bizottság 2002.
augusztus 12-i határozata az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai
részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes
formátumának műszaki előírásairól (melyet nem hirdettek ki);
24
A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról
(HL L 123., 2002.5.09., 47. o.);
A Tanács 2002. április 25-i 2002/354/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. részének
kiigazításáról és 16. mellékletének létrehozásáról (HL L 123., 2002.5.9., 50. o.)
A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai
tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15.,
1.	o.) és a Bizottság 2002. augusztus 14-i határozata a harmadik országok állampolgárai
tartózkodási engedélye egységes formátumának tekintetében a műszaki előírások
megállapításáról (melyet nem hirdettek ki);
A Tanács 2002. július 12-i 2002/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. és VIII.
részének kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 44. o.);
A Tanács 2002. július 12-i 2002/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének
kiigazításáról (HL L 187., 2002.7.16., 48. o.);
A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról
(HL L 187., 2002.7.16., 50. o.);
A Tanács 2002. november 28-i kerethatározata a jogellenes be-és átutazáshoz, valamint a
jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének
megerősítéséről (HL L 328, 2002.12.5., 1.o.);
A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be-és átutazáshoz, valamint
a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328.,
2002.12.5.,	17. o.);
A Tanács 2003. február 27-i 415/2003/EK rendelete a vízumok, köztük az átutazó tengerészek
számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról (HL L 64., 2003.3.7., 1. o.);
Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak megfelelően az
Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló 1995. évi
egyezmény, illetve az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi
egyezmény schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősülő rendelkezéseinek
meghatározásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/169/IB tanácsi határozatban (HL L 67.,
2003.3.12.,	25. o.) említett, az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási
eljárásról szóló 1995. évi egyezmény (HL C 78., 1995.3.30., 2. o.), valamint az Európai
Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi egyezmény (HL C 313., 1996.10.23., 12.
o.) rendelkezései ;*
A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldöző szervei által
külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.);
A Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD)
és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli
25
Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.);
A Tanács 2003. április 14-i 694/2003/EK rendelete a 693/2003/EK rendeletben előírt
egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD)
egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15. o.);
A Tanács 2003. június 13-i 2003/454/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 12.
mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének a vízumdíjak tekintetében
történő módosításáról (HL L 152., 2003.6.20., 82. o.);
A Tanács 2003. július 15-i 1295/2003/EK rendelete a 2004. évi athéni olimpiai vagy
paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló vízumok kérelmezésére és
kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését szolgáló intézkedésekről (HL L 183.,
2003.7.22.,	1. o.);
A Tanács 2003. július 28-i 2003/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete A.
listájának, valamint a Közös Kézikönyv 5. melléklete A. listájának a pakisztáni
diplomataútlevelek birtokosaira vonatkozó vízumkötelezettség tekintetében történő
módosításáról (HL L 198., 2003.8.6., 13. o.);
A Tanács 2003. július 28 2003/586/EK határozata (.) a Közös Konzuli Utasítás 3. melléklete
I.	részének, valamint a Közös Kézikönyv 5a. melléklete I. részének a harmadik országok
repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó állampolgárai tekintetében történő
módosításáról (HL L 198. 2003.8.6. 15. o.);
A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések
fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek
módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.);
A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából
történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.);
A Tanács 2003. december 22-i 2004/14/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás V. része (A
kérelmek vizsgálatának alapvető kritériumai) harmadik albekezdésének módosításáról (HL
L 5., 2004.1.9., 74. o.);
A Tanács 2003. december 22-i 2004/15/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás II. része 1.2.
pontjának módosításáról és új mellékletének kidolgozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 76. o.);
A Tanács 2003. december 22-i 2004/17EK határozata az utazási betegségbiztosításnak az
egységes beutazóvízum megszerzéséhez szükséges alátámasztó dokumentumok listájára
történő felvétele tekintetében a Közös Konzuli Utasítás V. része 1.4. pontjának, illetve a
Közös Kézikönyv I. része 4.1.2. pontjának módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 79. o.);
A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők
hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.);
26
A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérettel utazó kiskorúak célzott
határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv
módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.);
A kísérettel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvétele
tekintetében a Közös Kézikönyv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/466/EK tanácsi
határozat) helyesbítése (HL L 195., 2004.6.2., 44. o.);
A Tanács 2004. április 29-i 871/2004/EK rendelete a terrorizmus elleni küzdelem keretében a
Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről (HL L 162.,
2004.4.30.,	29. o.);
A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos
adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.);
A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok két vagy több
tagállam területéről kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő
kitoloncolására szolgáló közös légi járatok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.);
A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L
261.,	2004.8.6., 36. o.);
A Tanács 2004. április 29-i 2004/581/EK határozata a külső határátkelőhelyeken elhelyezett
táblákon feltüntetendő jelzések minimumának megállapításáról (HL L 261., 2004.8.6., 119.
o.);
A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer
létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.)
27
ZÁRÓOKMÁNY
28
A meghatalmazottak elfogadták az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös
nyilatkozatokat:
1.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a parlamenti konzultációról;
2.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata a külkapcsolatokról;
3.	A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös
bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkének (7)
bekezdéséről.
A meghatalmazottak tudomásul vették az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös
nyilatkozatokat:
1.	Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről;
2.	Svájc nyilatkozata a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a schengeni
vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartamról;
3.	Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és a kiadatásról
szóló európai egyezmény alkalmazásáról;
4.	Az Európai Bizottság nyilatkozata a javaslatok továbbításáról;
5 Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek
gyakorlásában segítő bizottságokról.
Kelt Luxembourg-ban, 2004. október 26-án
(Aláírások)
29
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATAI
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA
A PARLAMENTI KONZULTÁCIÓRÓL
Az Európai Unió és Svájc helyénvalónak véli, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó
ügyeket az Európai Parlament-Svájc interparlamentáris ülések keretében tárgyalják.
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A KÜLKAPCSOLATOKRÓL
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösség vállalja a Schengeni
együttműködéssel összefüggő területeken vele megállapodást kötött harmadik államok és
nemzetközi szervezetek arra való ösztönzését, hogy azok - Svájc ilyen megállapodások
megkötésére való jogkörének sérelme nélkül - hasonló megállapodásokat kössenek a Svájci
Államszövetséggel.
30
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI
KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ, 2000. MÁJUS 29-I
EGYEZMÉNY 23. CIKKÉNEK (7) BEKEZDÉSÉRŐL
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Svájc az Európai Unió tagállamai közötti
kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 23. cikke (1) bekezdése c) pontjának
rendelkezéseire is figyelemmel, egyes egyedi esetek körülményeire való tekintettel
megkövetelheti, hogy személyes adatokat — amennyiben az érintett tagállam nem szerezte
meg az érintett személy hozzájárulását — az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett célokra
csak Svájc előzetes hozzájárulásával használhat fel olyan eljárások vonatkozásában, amelyek
tekintetében Svájc a személyes adatok továbbítását vagy felhasználását ezen egyezmény
rendelkezései szerint, illetve az 1. cikkben említett nemzetközi szerződések szerint
megtagadhatta vagy korlátozhatta volna.
Ha egy egyedi esetben Svájc megtagadja a hozzájárulását egy tagállam a fenti bekezdés
rendelkezései szerinti megkeresése teljesítéséhez, határozatát írásban köteles megindokolni.
31
EGYÉB NYILATKOZATOK
SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL
Svájc kinyilvánítja, hogy a közvetlen adózás területén elkövetett adózási bűncselekmények,
amelyek tekintetében e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a svájci hatóságok
eljárást folytatnak, nem jogosítanak fel a büntető eljárásokra hatáskörrel rendelkező bíróságok
előtti jogorvoslatra.
32
SVÁJC NYILATKOZATA A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA
TEKINTETÉBEN A
SCHENGENI VÍVMÁNYOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA
VONATKOZÓ IDŐTARTAMRÓL
Egy jogi aktus vagy intézkedés elfogadására és végrehajtására a 7. cikk (2) bekezdésének b)
pontjában megállapított, legfeljebb kétéves időtartam a következő szakaszokat foglalja
magában:
előkészítő szakasz,
parlamenti eljárás,
a népszavazási eljárás időtartama (100 nap, amely a jogszabály hivatalos kihirdetésével
kezdődik) és, adott esetben
a népszavazás (szervezés és szavazás).
A Szövetségi Tanács haladéktalanul értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az egyes szakaszok
lezárulásáról.
A Szövetségi Tanács kötelezettséget vállal a rendelkezésére álló összes eszköz alkalmazására
annak érdekében, hogy a fent említett szakaszok a lehető legkorábban befejeződjenek.
33
SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ
EURÓPAI EGYEZMÉNY ÉS A KIADATÁSRÓL SZÓLÓ
EURÓPAI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁRÓL
Svájc kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik az 1957. december 13-i európai kiadatási
egyezmény, valamint az bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i egyezmény ratifikálása
alkalmával tett fenntartások és nyilatkozatok alkalmazásától, amennyiben azok nem állnak
összhangban e megállapodással.
34
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A JAVASLATOK TOVÁBBÍTÁSÁRÓL
A megállapodást érintő javaslatoknak az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament
részére történő megküldésekor, az Európai Bizottság továbbítja a másolatokat Svájc részére
is.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT
VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ
BZOTTSÁGOKRÓL
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1
31. cikke által létrehozott bizottság mellett az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek
gyakorlásában a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében -
segítő bizottságok a következők:
-	vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i
1683/95/EK tanácsi rendelet2 6. cikke által létrehozott bizottság („vízumbizottság”)
és
-	A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről
szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat 5. cikke és a 2001.
december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet3 5. cikke által létrehozott bizottság („II.
SIS-bizottság”).
1	HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
2	HL L 164., 1995.7.14., 1. o.. A legutóbb a Tanács 2002. február 18-i 334/2002/EK
rendeletével módosított rendelet (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.).
3	HL L 328., 2001.12.13., 1. és 4. o.
35
MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT, AZ
EURÓPAI BIZOTTSÁGOT VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK
GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOKRÓL
36
A.	A Közösség levele
Excellenciás Uram!
A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott
tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy - a
megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele
szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében - teljes körűen
bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő
bizottságok munkájába.
A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni
fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség
bekapcsolódjék e bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás
eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon
a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.
Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek
e bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról.
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
tekintetében:
37
-	Az Európai Bizottság - amennyiben az adott kérdés érinti a schengeni vívmányok
alkalmazását, és kizárólag e kérdés tekintetében - a lehető legszélesebb körű részvételt
biztosítja a Svájci Államszövetség szakértői számára azon intézkedéstervezetek
előkészítésében, amelyeket ezt követően az ezen irányelv 31. cikke értelmében létrehozott,
az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottsághoz kell
benyújtani. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása
során ugyanúgy konzultál a Svájci Államszövetség szakértőivel, mint ahogy a tagállamok
szakértőivel.
Az említett 29. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban a
Svájci Államszövetség kijelölhet egy felügyelő hatóságot vagy a Svájci Államszövetség
által kijelölt hatóságot képviselő olyan személyt, aki megfigyelői minőségben, szavazati
jog nélkül vesz részt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével
foglalkozó munkacsoport ülésein. E részvételre eseti meghívás alapján kerül sor,
kizárólagosan a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó kérdések tekintetében.
Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
38
B.	A Svájci Államszövetség válasza
Excellenciás Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom Excellenciád levelének kézhezvételét, amely a
következőképpen szól:
„A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott
tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy - a
megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele
szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében - teljes körűen
bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő
bizottságok munkájába.
A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni
fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség
bekapcsolódjék e bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás
eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon
a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.
Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek
E bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról. A
személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
tekintetében:
39
-	Az Európai Bizottság - amennyiben az adott kérdés érinti a schengeni vívmányok
alkalmazását, és kizárólag e kérdés tekintetében - a lehető legszélesebb körű részvételt
biztosítja a Svájci Államszövetség szakértői számára azon intézkedéstervezetek
előkészítésében, amelyeket ezt követően az ezen irányelv 31. cikke értelmében létrehozott,
az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottsághoz kell
benyújtani. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása
során ugyanúgy konzultál a Svájci Államszövetség szakértőivel, mint ahogy a tagállamok
szakértőivel.
Az említett 29. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban a
Svájci Államszövetség kijelölhet egy felügyelő hatóságot vagy a Svájci
Államszövetség által kijelölt hatóságot képviselő olyan személyt, aki megfigyelői
minőségben, szavazati jog nélkül vesz részt a személyes adatok feldolgozása
tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport ülésein. E részvételre
eseti meghívás alapján kerül sor, kizárólagosan a schengeni vívmányok
alkalmazására vonatkozó kérdések tekintetében.
Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.”
Megtiszteltetés számomra, hogy tájékoztathatom Excellenciádat: a fentiek elfogadhatók a
Svájci Szövetségi Tanács számára.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
40
KÖZÖS NYILATKOZAT A VEGYESBIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSEIRŐL
Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő küldöttségek,
Az Európai Bizottság küldöttsége,
Az Izlandi Köztársaság kormányát és a Norvég Királyság kormányát képviselő küldöttségek,
A Svájci Államszövetség kormányát képviselő küldöttség,
-	arról határoztak, hogy megszervezik az egyrészről Izlandnak és Norvégiának a
schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási
megállapodásában, másrészől a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok
végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásában
létrehozott vegyesbizottságok együttes üléseit, függetlenül az ülésezés szintjétől.
-	megjegyzik, hogy ezen együttes ülésezés az ezen ülések elnöki tisztjére vonatkozó
gyakorlati szabályozást kíván, tekintettel arra, hogy az elnöki tisztet a társult államok
egyike tölti be, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásával, valamint az Európai
Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, Izlandnak és
Norvégiának a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére
irányuló társulási megállapodásával összhangban.
-	figyelembe veszik a társult államok azon óhaját, amelynek értelmében azok az elnöki
tiszt betöltését - az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodás hatálybalépésének
időpontjától kezdődően - szükség szerint átadják egymásnak, és azt alfabetikus
sorrendben, felváltva gyakorolják.
Kelt Luxembourg-ban, 2004. október 26.”
4.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3. §-a a Megállapodás 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A Megállapodás végrehajtása során az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény III. Fejezetét értelemszerűen alkalmazni
kell.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért és a rendészetért
felelős miniszter gondoskodik.
41
Általános indokolás
A Javaslat tárgyát az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a
Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
kötelező hatályának elismerése, és törvénnyel történő kihirdetése képezi.
Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió célul tűzte ki az Unió
fenntartását és fejlesztését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan
térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a
menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó
megfelelő intézkedésekkel párosul. A Megállapodás ratifikációjával megteremtődik és
realizálódik annak lehetősége, hogy a Svájci Államszövetség - hasonlóan Izlandhoz és
Norvégiához - társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és
fejlesztéséhez. A Svájci Államszövetség részvétele a schengeni vívmányokban és
fejlesztésükben lehetővé fogja tenni továbbá egyrészről egyes, - a Svájci Államszövetség
földrajzi helyzetéből fakadó - a személyek szabad mozgása útjában álló akadályok
megszüntetését, másrészről az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti
együttműködés megerősítését a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Megállapodás tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-a alapján
-	törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz. Erre tekintettel, a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdésének a)
pontja alapján a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell
felhatalmazást adnia, majd azt törvényben kell kihirdetni.
A 2. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezései
értelmében a Megállapodás kihirdetésére törvényben kerülhet sor.
A 3. §-hoz
A Megállapodás kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt Svájc, valamint az Európai
Közösség, valamint az Európai Unió és tagállamai között.
Ahogyan azt a Megállapodás címe is mutatja, a schengeni vívmányok már nemcsak az eredeti
Schengeni Egyezményeket és azok alapján elfogadott végrehajtási normákat jelentik, hanem
az 1999 óta a Tanács, illetve a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, a schengeni
vívmányok továbbfejlesztését jelentő uniós normákat (határozat, kerethatározat) és közösségi
rendeleteket, irányelveket is. Ezek egyrészt fokozatosan váltják ki az Egyezmény cikkeit és a
végrehajtó bizottsági határozatokat, illetve bizonyos esetekben módosítják azokat.
42
A schengeni vívmányok alkalmazásáról az Európai Unióval társulási megállapodást kötő
államok ily módon részt vesznek a schengeni vívmányok továbbfejlődésében is.
Ennek alapján Svájc végrehajtja és alkalmazza:
-	az A) mellékletben felsorolt klasszikus, még hatályban lévő schengeni normákat;
-	a B) mellékletben szereplő, a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képező
közösségi és uniós normákat, amelyek kiváltják vagy módosítják a korábbi
schengeni normákat;
-	valamint minden olyan normát, amelyet a Megállapodás hatálybalépését követően
már a Megállapodásban előírt eljárás alkalmazásával fogadott el a Tanács.
A Megállapodás megkötését megelőző hosszas vita alapján Svájcnak nem kell alkalmaznia a
közvetlen adózáshoz kapcsolódó bűncselekmények vonatkozásában a bűncselekményből
származó javak felkutatására és elkobzására vonatkozó előírásokat, ha azokat Svájcban
követik el.
A schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelentő új normák elfogadását követően Svájc
azonos időben kezdi meg a norma alkalmazását az EU tagállamokkal, kivéve, ha maga a
norma kifejezetten eltérően rendelkezik. Amennyiben Svájc belső joga szerint alkotmányos
eljárásra van szükség, akkor azt követően lép csak hatályba vele szemben a norma,
referendum esetén akár 2 év múlva.
Amennyiben Svájcnak nem áll módjában valamely norma alkalmazása és ez a schengeni
együttműködést megzavaró nehézségekkel jár, az Európai Unió, valamint az Európai
Közösség megfelelő intézkedéseket tehet Svájccal szemben.
A Megállapodás 1., 3., 4., 5., 6. cikkei, valamint a 7. cikk (2) bekezdés a) pontja az aláíráskor
hatályba léptek. Svájc ennek alapján megfigyelőként részt vesz valamennyi szintű tanácsi
formáció Vegyes Bizottság összetételű munkájában.
A Megállapodás mellékleteiben felsorolt schengeni vívmányok alkalmazásának azonban több
feltétele is van:
1.	a schengeni csatlakozást megelőző kötelezően előírt schengeni értékelés
lebonyolítása, amelynek eredményeképpen megállapítják, hogy Svájc megfelelően képes
alkalmazni a schengeni előírásokat és hatékonyan látja el a külső határok ellenőrzését (15.
cikk);
2.	Svájc megköti a schengeni vívmányok alkalmazásáról szóló Megállapodást az
EKSZ IV. címében speciális státusszal résztvevő Dániával, valamint a Schengenhez szintén
társulási megállapodással csatlakozó Norvégiával és Izlanddal (13. cikk és 15. cikk (3)
bekezdés);
3.	a Dublin II egyezményhez való svájci csatlakozás megvalósul.
A Megállapodás 3. cikke létrehozza a Vegyes Bizottságot, amelynek tagjai a tagállamok,
Svájc és a Bizottság különböző szintű képviselői. A Vegyes Bizottság számos feladatot lát el,
így - többek között - a Megállapodás értelmezéséből származó kérdések elbírálása, vagy a
schengeni relevanciájú normák elfogadásában való közreműködés.
43
A 8. cikk szabályozza Svájcnak az Európai Közösségek Bírósága előtti jogkörét. Amennyiben
valamely, a 2. cikkben megjelölt schengeni vívmány értelmezésével kapcsolatban valamely
tagállam előzetes döntéshozatalra terjeszt elő kérdést, Svájcnak jogában áll írásbeli
beadványokat vagy észrevételeket benyújtani.
Svájcnak részt kell venni a schengeni vívmányokkal kapcsolatos költségek viselésében akár
az Európai Közösség általános költségvetéséből, akár a tagállamok hozzájárulásaiból
finanszírozzák azt. Így hozzájárul a Megállapodás végrehajtásából származó, továbbá a SIS-
szel kapcsolatos költségek viseléséhez.
A Schengeni Vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló
Jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az Amszterdami Szerződés hatályba lépését követően az
Európai Unióhoz csatlakozó államok számára kötelezően alkalmazandó valamennyi
schengeni vívmány, illetve az annak továbbfejlődést képező valamennyi norma.
A Schengeni Végrehajtási Egyezményhez való csatlakozásokról szóló Megállapodások,
valamint a schengeni vívmányok alkalmazásáról szóló társulási megállapodások a schengeni
vívmányok részét képezik4, és mint ilyenek Magyarország számára is kötelezőek.
A Csatlakozási Okmány 3. cikke ugyan egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy nemcsak
a hatályba lépése idején hatályos schengeni vívmányok kötelezőek Magyarországra nézve,
hanem az arra épülő későbbiekben elfogadott Schengen-relevanciájú normák is, önmagában
azonban ez nem elegendő arra, hogy a Csatlakozási Okmány hatályba lépését követően
megkötött társulási megállapodások automatikusan a magyar jog részévé váljanak.
A norvég és izlandi társulási megállapodás már szerepelt az Országgyűlés által megerősített
és a Magyar Közlönyben kihirdetett Csatlakozási Okmányban, de az ezt megelőzően
elfogadott hazai jogszabályaink még nem utalhattak Norvégia és Izland részvételére a magyar
rendvédelmi és igazságügyi szervekkel való együttműködésben, ezért több helyütt - Svájc
mellett - e két ország miatt is szükség lehet még jogszabályi módosításokra.
Az A) és B) mellékletekben felsorolt és Svájc által alkalmazandó schengeni vívmányok közül
a határellenőrzéssel, a vízumokkal, tartózkodással és az illegális migránsok visszatérésével
kapcsolatos együttműködésre vonatkozó szabályok tekintetében nincs probléma. A már
hatályos vagy a közeljövőben hatályba lépő magyar jogszabályok Magyarország schengeni
taggá válása érdekében már harmonizálták, a jogszabályok nemcsak az EU tagállamok,
hanem más schengeni tagállamok schengeni jogalkalmazását is elismerik.
A határellenőrzés vonatkozásban a hatályos schengeni vívmány közösségi rendelet formáját
ölti, így azt közvetlenül kell alkalmazni (az Európai Parlament és a Tanács 562/2006 EK
rendelete a személyek határátlépését szabályozó Közösségi Kódex létrehozásáról (Schengeni
Határellenőrzési Kódex). Ily módon a határellenőrzésben egyértelmű, hogy nemcsak az EU
tagállamokat, hanem a schengeni államokat is figyelembe kell vennünk.
4	A schengeni vívmányok a Tanács 435/1999/EK Határozatának 1. cikk (2) bekezdése értelmében (Hivatalos
Lap 2000. 9.22.), valamint a Csatlakozási Okmány 3. cikke és az ahhoz kapcsolódó I. számú melléklet.
44
A 2007. július 1-jén hatályba lépett új törvény, a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény már alkalmazza a schengeni állam
fogalmát, így a vízumkiadásban, tartózkodási engedélyek kiállításánál, a schengeni vízumhoz,
tartózkodási engedélyekhez fűződő jogosítványoknál, a schengeni vízumok visszavonásánál,
valamint a kitoloncolási határozatok végrehajtásánál a Svájc által tett intézkedéseket,
eljárásokat a magyar hatóságok a Megállapodás alkalmazását követően figyelembe tudják
venni.
Hasonlóan rugalmas megoldást tartalmaznak a SIS I alkalmazásának jogalapját megteremtő a
Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV törvény vonatkozó rendelkezései. A SIS-t alkalmazó
állam fogalmával megteremti annak a lehetőségét, hogy a nem EU tag schengeni országok
figyelmeztető jelzéseit is figyelembe vegyék a magyar hatóságok.
A 4. §-hoz
A 14. cikk (1) bekezdés értelmében a Megállapodás egy hónappal azt követően lép hatályba,
amikor az Európai Unió Tanácsának Főtitkára megállapítja, hogy a Megállapodásban részt
vevő Felek által vagy azok nevében a jóváhagyás kifejezésének valamennyi formai
követelménye teljesült.
Ennek naptári napját, annak ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter - a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4)
bekezdése értelmében - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
Az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény III. fejezete rendelkezik.
A Magyar Köztársaság schengeni térséghez történő csatlakozásának kérdése rendészeti-
igazgatási kérdés, a csatlakozáshoz nélkülözhetetlen felkészülésért, valamint a szükséges
kodifikációs feladatok elvégzéséért, illetőleg ezek végrehajtásának biztosításáért az
Igazságügyi és Rendészeti Miniszter gondoskodik.