﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4151. számú
törvényjavaslat
a viszontbiztosítókról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2007. október
2007. évi ... törvény
a viszontbiztosítókról
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§ (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a)	a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és
azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén
székhellyel rendelkező viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett
viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;
b)	a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;
c)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e
törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint
d)	azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(2)	E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási,
illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye
szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.
2.	§ E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre,
b)	az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.
Fogalmak
3.	§ (1) E törvény alkalmazásában:
1.	anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a)	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére
ellenőrző befolyást gyakorol,
b)	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat
leányvállalatának kell tekinteni,
c)	ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2.	alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott
kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának
rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a
tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;
3.	azonosító adatok:
a)	természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve,
születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma
vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
1
b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe,
adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
4.	banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;
5.	befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék,
amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az
általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos
értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba
(eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési
alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre
meghatározott szabályok szerint;
6.	befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
7.	befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy
vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely
alapján a személy
a)	összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát
birtokolja, vagy
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak
legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c)	az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a
vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen
és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;
8.	belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;
9.	biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében
meghatározott élet típusú biztosítási ágak;
10.	biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz
hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
11.	biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding
társaság;
12.	biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom;
13.	biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14.	biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15.	bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
16.	csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak
leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy
leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
17.	egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;
18.	együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
19.	érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami
felügyeleti hatóság, vagy
b)	a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy
c)	az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a
pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci
részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett
szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;
2
20.	felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás
alapján ellátó szervezet;
21.	finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit
maximális potenciális veszteség - amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban
kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered -
korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a
következő két jellemző közül legalább az egyikkel:
a)	a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,
b)	szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés
teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott
kockázatáthárítás;
22.	fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep
található;
23.	harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
24.	harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem
minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai
alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési
feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;
25.	határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító
tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal,
ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, főirodája található;
26.	jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban:
Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;
27.	kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik
vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;
28.	kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda
vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója,
biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti
képviselete;
29.	kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő
kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási
szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;
30.	közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni
hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati
joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,
illetve szavazati jogán keresztül történő - az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett -
birtoklása vagy gyakorlása;
31.	külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
32.	különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett - biztosítónak vagy
viszontbiztosítónak nem minősülő - vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a
biztosítóktól és viszontbiztosítóktól és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit
egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen
más finanszírozási mechanizmus által;
33.	különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott
eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más
finanszírozási mechanizmusból eredő - kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel
kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;
34.	minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt
kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
3
35.	nettófüggőkártartalék: a továbbengedményező részesedése nélküli függőkártartalék;
36.	részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan
kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok
vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a
vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint
kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy
sem;
37.	pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási
szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;
38.	részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik
vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
39.	szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
40.	szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban:
Tpt.) meghatározott fogalom;
41.	szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott
vezetőinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való
alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
42.	szavatoló tőke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint
megállapított tőkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések
kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra
szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett
díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
43.	származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;
44.	székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló
viszontbiztosító székhelye található;
45.	szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
46.	tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
47.	továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy
részének vagy egészének viszontbiztosításba adása;
48.	ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
49.	ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely
részének végzésére mást bíz meg;
50.	ügyvezető: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval
munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A viszontbiztosító első számú
vezetője a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója;
51.	üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
52.	üzletszerű tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
53.	vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli
letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől
számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;
54.	vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a
harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe;
55.	vezető állású személy:
a)	az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b)	harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában működő viszontbiztosító esetén
az általános képviselő és az ügyvezető;
4
56.	viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által
vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján,
díjfizetés ellenében történő átvállalása;
57.	vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
58.	vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott
vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás -, valamint más
vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
59.	viszontbiztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem
minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és
birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító,
és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;
60.	zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet
biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében,
amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy
vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja.
(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági
Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is
érteni kell.
A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei
4.	§ (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység a
Magyar Köztársaság területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet illetve
a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.
(2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi
fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül
végezhet viszontbiztosítási tevékenységet.
5.	§ (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.
(2)	Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.
(3)	A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül a
Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása,
azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell
alkalmazni.
(4)	Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül
különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai
tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.
Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása
6.	§ (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év
január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban alkalmazási időszak)
vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző
naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának
alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK RÉSZ
5
A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE
I.	Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI
A viszontbiztosítók
7.	§ (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet,
vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2) Az egyes szervezeti formákra
a)	viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Gt.),
b)	viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a
továbbiakban: Szvt.),
c)	fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)
fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A viszontbiztosító részvénytársaság
8.	§ (1) A viszontbiztosító részvénytársaság
a)	a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70
százalék,
b)	a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem
szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,
c)	cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli
hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
(2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek
megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10,
20, 33, 50 százalékát.
A viszontbiztosító szövetkezet
9.	§ (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.
(2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon
használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában
tevékenykedik.
10.	§ (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan
szükséges, 29. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70
százalékot kell elérnie.
(2) A 29. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek
az Szmt. szerinti immateriális javak.
11.	§ (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.
(2)	A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor
kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
12.	§ (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a)	a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint,
b)	a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
6
(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban
megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre
kötelezhető.
13.	§ Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve
nem áll azzal munkaviszonyban.
14.	§ A felügyelő bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem
állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító
szövetkezetnek.
15.	§ (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet
teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló
tőkére vonatkozó előírásoknak (63-64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott
szükséghelyzet következne be.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.
(3)	A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott
eredményéből.
A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
16.	§ (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet
folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási
tevékenységet teljeskörűen végezheti.
(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását
követő 30 napon belül - az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely
szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a
székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában.
17.	§ A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág
viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító
a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.
A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
18.	§ (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi
fióktelepe köteles tevékenységének megkezdéséről és főbb adatairól (fióktelep tevékenysége,
üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep
szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) a
tevékenységének megkezdését megelőzően a Felügyeletet írásban értesíteni.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 30
napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.
19.	§ A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező
viszontbiztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és
az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti
jogszabályoknak.
II.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI
A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete
20.	§ (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a
továbbiakban: képviselet) létesíthet.
7
(2) A képviselet által végezhető tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetőjére és
bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55-56. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
HARMADIK RÉSZ
ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS
I.	Fejezet
ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK
21.	§ (1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a)	a viszontbiztosító alapításához,
b)	a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a
viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,
c)	a viszontbiztosítási tevékenység módosításához,
d)	a viszontbiztosítási állomány átruházásához,
e)	a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
f)	a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket
meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
g)	a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban működő viszontbiztosítóban, vagy
harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban részesedés megszerzéséhez,
harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
h)	az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
i)	a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44-47. §-okban meghatározott
személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához.
(2)	A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak
szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a
Felügyelettel.
(3)	A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra
vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a
viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(4)	Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét
vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál.
(5)	Az (1) bekezdés g) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban,
illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjának tárgyában kiadott
felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország
előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
Viszontbiztosító alapításának engedélyezése
22.	§ A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:
a)	az alapítani tervezett viszontbiztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmű
meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát),
b)	az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet
felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező
pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c)	a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és
működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen
nem tartalmazza,
d)	külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
8
e)	a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges
minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
f)	viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a
részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkező
személyről és a befolyásoló részesedés mértékéről,
g)	viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok
természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről,
h)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében
az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás
rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek
nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete
érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
i)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a
viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy
hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg
a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg
továbbításához.
23.	§ A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri
a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt
viszontbiztosító
a)	a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító
vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b)	a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító
vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik
tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban
vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
24.	§ Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal
közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
25.	§ A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek,
c)	az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben
foglalt követelményeknek.
Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése
26.	§ (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának
kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység
megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a
viszontbiztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az
alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély
feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.
(2)	A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek
tartalmaznia kell:
a)	a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,
b)	az üzleti tervet,
c)	a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
d)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
9
e)	nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló
adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált
számítógépes programok tesztfutási eredményeit,
f)	számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,
g)	a viszontbiztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén
alkalmazandó eljárási rendet,
h)	a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges
minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(3)	A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a)	nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti
tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
b)	üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe
vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendő alapot a biztosítottak számára a
biztosítási szolgáltatások teljesítésére.
(4)	Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan
tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető,
hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha
a)	a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a
viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független,
megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b)	a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége,
kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni
részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
c)	a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg
közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti
tevékenységet akadályozza.
(5)	A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi
tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységet is.
A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének feltételei
27.	§ Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - nem élet
viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre
adja ki.
28.	§ A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának
feltétele:
a)	a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése,
illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer
kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése,
b)	az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.
29.	§ (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító
részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek
részjegytőkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével
kell rendelkeznie, amely elegendő
a)	a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint
b)	a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek
teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2)	A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke
a)	viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100
millió forint,
10
b)	viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint,
(3)	A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi
engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek
megteremtése érdekében lehet felhasználni.
(4)	A minimális biztonsági tőkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67-68.
§-ok el ő írásai szerint.
Az üzleti terv
30.	§ (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a
viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel
bíró tényeket és adatokat, így különösen:
a)	a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,
b)	a működési terület meghatározását,
c)	a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tőke nagyságát és
összetételét,
d)	az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására
szolgáló pénzügyi eszközöket,
e)	azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat
átvállalására javasol,
f)	a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat.
(2)	Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a
viszontbiztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést
a)	a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános
költségekre,
b)	a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására,
c)	a likviditási helyzet várható alakulására,
d)	a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a szavatoló tőke szükséglet,
illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,
e)	a tervezett mérlegadatokra.
(3)	Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a
viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett
bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep
tevékenységének engedélyezése
31.	§ (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység
megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak
igazolásán túl - tartalmaznia kell:
a)	a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi
engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,
b)	a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar
Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam
jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező viszontbiztosító működését.
(2)	A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az
(1)	bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló -
fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás
van a Felügyelet és a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti
hatóság(ok) között,
11
b)	a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok
által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
c)	a kérelmező viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d)	a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett
kötelezettségeiért,
e)	a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar
Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi
hitelintézetnél vezeti,
f)	a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar
Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar
Köztársaság területén vezeti,
g)	a kérelmező viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőke összegével
azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe
helyezi,
h)	a kérelmező viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési
feltételeket,
i)	a kérelmező viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt
jelöl ki,
j) a kérelmező viszontbiztosító székhelye és főirodája azonos országban van.
(3)	A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesített fióktelep
általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3)
bekezdésében foglalt feltételeknek.
(4)	A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét
képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló
tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban
elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult
ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett
tagállamban.
(5)	Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító több tagállamban kért
vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g)
pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek
feltétele
a)	a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,
b)	valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,
c)	a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.
(6)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a
Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(7)	A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepétől a terjesztett viszontbiztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő
dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.
II.	Fejezet
BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK
A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei
32.	§ (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni
a)	ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
12
b)	ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a
biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c)	ha a szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke
szintjét,
d)	ha más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést
szerez,
e)	a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását,
illetve a személyükben történt változást,
f)	ha a székhelye megváltozott,
g)	ha a könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,
h)	ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének
5 százalékát.
(2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:
a)	a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,
b)	a 47. §-a szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,
c)	külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását
vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,
d)	az alapszabály (alapító okirat) módosítását,
e)	könyvvizsgálójának megválasztását.
33.	§ A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül
köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.
34.	§ (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli,
hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások
érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.
(2)	A viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10
munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket,
illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra
vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése
vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
35.	§ A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni
magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak
megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak
megváltozását.
36.	§ A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban
fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban
köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a
működés során a 40. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás
következik be.
Az ügymenet kiszervezésének feltételei
37.	§ (1) A viszontbiztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének
bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom
nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások
igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet
kiszervezésének.
(2)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog
megmaradjon a viszontbiztosítónál.
(3)	A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek
kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek
13
tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét,
valamint a kiszervezés időtartamát.
38.	§ (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon
módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.
(2)	A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a
viszontbiztosító felel.
(3)	A viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a
tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze.
Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba
vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet
végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze.
Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet
továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a
viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(4)	Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(5)	Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére illetve
legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására
jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -
kezelni.
(6)	A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a)	amelyben a viszontbiztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő
közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b)	amelynek a viszontbiztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli
hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(7)	A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító
és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet
végző a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a
viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
39.	§ (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt
feltételeket.
(2)	Az ügymenet kiszervezési szerződésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-
ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy
közvetetten szerződéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is
alkalmazni kell.
A másik tagállamban történő viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai
40.	§ (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban
fióktelepet kíván létesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)	annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,
b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,
c)	a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d)	az üzleti tervet,
e)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők
megnevezését,
f)	a fióktelep nevét és címét.
(3)	Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott adatokban változás
következik be, a viszontbiztosító legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles
erről tájékoztatni a Felügyeletet.
14
III. Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A vezető állású személy
41.	§ (1) Viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az
választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30
nappal megelőzően a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az
engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve
kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok
pótlásától számított 30 napon belül meghozni.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét
követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a
hiánypótlás érdekében nem intézkedik.
(3)	A vezető állású személlyel szembeni személyi követelményekre és
összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
Az ügyvezető
42.	§ (1) A viszontbiztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki
megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános
követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a viszontbiztosító
nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra
részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepe formájában működő viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül
két személy együttesen jogosult.
(3)	A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a viszontbiztosító igazgatósága által
jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható.
(4)	A viszontbiztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként
foglalkoztatott személyt.
Az egyéb vezetők
43.	§ (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához
a)	vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
b)	vezető jogtanácsost,
c)	számviteli rendért felelős vezetőt,
d)	belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
köteles foglalkoztatni.
(2) Az egyéb vezetők engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk
megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)-(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
A viszontbiztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)
15
44.	§ A biztosító vezető biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire
és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)-(3) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
A viszontbiztosító vezető jogtanácsosa
45.	§ A viszontbiztosító vezető jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit.
87.	§-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője
46.	§ A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetőjének alkalmazási feltételeire és
feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A viszontbiztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)
47.	§ A viszontbiztosító belső ellenőrzési szervezete vezetőjének (belső ellenőrének)
alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelő bizottság belső
ellenőrzéssel kapcsolatos feladataira és a belső ellenőr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-
ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság
48.	§ A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának
feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
IV. Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA
A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése
49.	§ (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más
ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre
irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a módosított alapszabályt,
b)	a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,
c)	a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,
d)	annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével
rendelkezik.
(2)	A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha
valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből
eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.
Az állományátruházás
50.	§ (1) A viszontbiztosítási állomány - az átadó és az átvevő viszontbiztosító közötti
megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerződések
feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, másik tagállamban
székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban
székhellyel rendelkező viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az
állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerződéses viszonyban álló
16
biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet
engedélyének időpontjától - a viszontbiztosítási állományt átvevő vállalkozás válik a
szerződés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok
tekintetében adatkezelővé, illetve titoktartásra kötelezetté.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyar Köztársaság
területén lévő fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a
másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.
51.	§ (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a)	az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány
szerződési feltételeit,
b)	az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c)	az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok
fedezetének megjelölését,
d)	az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e)	abban az esetben, ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar
Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító
rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz
szükséges minimális szavatoló tőkével.
(2)	Az állományátruházást engedélyező Felügyelet megkeresi az átvevő viszontbiztosító
vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő viszontbiztosító
vagy biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke
szintjét.
(3)	Ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint
kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az
igazolás megadottnak tekintendő.
(4)	Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a)	az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b)	egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a
viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.
(5)	A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a az átadó viszontbiztosító
székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.
(6)	Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történő állományátruházás
esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító
székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.
(7)	Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3
hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek
kell tekinteni.
(8)	Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3
hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz
hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt
szavatoló tőkével.
52.	§ (1) A szerződésállományt átvevő viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyező
határozat kézhezvételétől, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei
(fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az
átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A
szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő
viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - 30 napra - felmondhatja.
(2)	Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és
a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
17
NEGYEDIK RÉSZ
A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS
ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I.	Fejezet
RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK
A részesedésszerzés engedélyezése
53.	§ (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván
szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló
részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje
vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez
a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz
kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a
Felügyelet engedélyével köthető.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt
részesedés - a Bit. 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevő - arányát,
továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.
(3)	A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező
a)	a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,
b)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
c)	a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel
rendelkezzen,
d)	közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli
részét az Európai Unió területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél helyezze el,
e)	külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,
f)	nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt
részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,
g)	nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei
vannak, továbbá
h)	teljes bizonyító erej ű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az
engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:
a)	a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
b)	a kérelmező alapító okiratát,
c)	a kérelmező vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás
esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást
bejegyezték,
d)	a kérelmező természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó - 3 hónapnál nem
régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki,
e)	30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az
adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
18
f)	a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy a
Bit. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen
előéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást,
g)	a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
h)	a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat.
(5)	Ha a kérelmezők között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító,
viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben
foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint
illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a
vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.
54.	§ Ha a kérelmező a másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési
vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező
természetes vagy jogi személy és az 53. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan
részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a
viszontbiztosító a kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik
tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
55.	§ (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló
szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti
kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmező
a)	természetes személy büntetett előéletű,
b)	jogi helyzete nem tisztázott,
c)	tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,
d)	vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,
e)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó
jogszabály előírásait,
f)	nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
g)	pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához
viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
h)	nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének
törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.
(2)	A Felügyelet az 53. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy
ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti
illetékes hatósághoz fordulhat.
(3)	Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati
jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(4)	A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt
szerződésből származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt
kézhezvételétől számított 3 hónap elteltétől gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3)
bekezdésben meghatározott jogával él.
56.	§ (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott
mértékű tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a
Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 15 munkanappal bejelenteni, ha
a)	befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja
módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos
határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszűnik leányvállalatának lenni.
19
(2)	A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó
tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés
módosítását is.
57.	§ (1) A szerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles értesíteni a
Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban
a)	befolyásoló részesedést szerzett;
b)	befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy
ba)	a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos
határértéket, vagy
bb)	tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos
határértéket, vagy
c)	tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító
megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította.
(2)	A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban
tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog
megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
(3)	A viszontbiztosító részvénytársaság - éves belső adatszolgáltatása keretében - köteles a
Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező
részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.
II.	Fejezet
A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
58.	§ A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai
munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a
biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba
jutott, a viszontbiztosító működésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló
vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben
eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A
tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem
használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett
módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási
jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.
59.	§ (1) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint
érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli
hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pontja), illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerződéses
kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendő szerződésben más
érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó
félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek
e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).
(2)	A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői
kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító
részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál
vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél,
vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve
ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy
ezek által kibocsátott értékpapírral.
20
(3)	A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról,
valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot
kötelesek tenni a biztosítónak.
(4)	Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a viszontbiztosító
köteles nyilvántartást vezetni.
ÖTÖDIK RÉSZ
A VISZONTBIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
I. Fejezet
A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI
TŐKE SZABÁLYAI
A biztosítástechnikai tartalékok
60.	§ (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján
fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható
viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2)	Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a)	a meg nem szolgált díjak tartaléka;
b)	a matematikai tartalékok,
c)	a függőkár tartalékok, ezen belül:
1.	a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),
2.	a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
d)	az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;
e)	az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;
f)	a káringadozási tartalék;
g)	a nagy károk tartaléka;
h)	a törlési tartalék;
i)	a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;
j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3)	Az a viszontbiztosító, amely a Bit 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt
kockázatok illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles
káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a
pénzügyi évben felmerülő technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad
ellensúlyozásának céljából.
(4)	A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék
képzésére, ha a hitelbiztosítások illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a
viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a
viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4 %-a, illetve nem éri
el a 2.500.000 eurót.
A biztosítástechnikai tartalékok képzése
61.	§ A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie,
hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége
folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a viszontbiztosítási tevékenység
tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson.
62.	§ A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.
21
A viszontbiztosító szavatoló tőkéje
63.	§ (1) A szavatoló tőke a viszontbiztosítónak a 65-66. §-a szerint korrigált saját tőkéje,
amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a
beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2)	A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségei
mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell
rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő
minimális szavatoló tőkeszükséglet. Amennyiben egyidejűleg élet- és nem élet
viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet
viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tőke fedezetével is.
(3)	A viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 3. számú
melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak
kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók.
64.	§ (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító, amely az
Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó
engedélyt, kérelmezheti, hogy
a)	fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét az Európai
Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg;
b)	a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban
helyezze el;
c)	fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen
tartani, ahol tevékenységet folytat.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen
nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti
hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot,
amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító
Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban
ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.
(3)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti
engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja
az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.
(4)	A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi
felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.
(5)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett
tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett
tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.
A szavatoló tőke elemei
65.	§ (1) A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, a
kötelezettségektől mentesen kell meghatározni.
(2)	A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
a)	a befizetett jegyzett tőke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptőke,
ha a következő feltételek fennállnak:
aa)	a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok
részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek
következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a
viszontbiztosító megszűnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit
rendezte,
22
ab)	a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi
vagyonrész terhére történő, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból
bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés előtt értesíteni kell,
amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,
ac)	a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)-ab) pontok szerinti
előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;
b)	a tőketartalék;
c)	a lekötött tartalék;
d)	az értékelési tartalék 20 százaléka;
e)	az eredménytartalék;
f)	a mérleg szerinti eredmény;
g)	az alárendelt kölcsöntőke;
h)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.
(3)	Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi
részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek
az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.
(4)	A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett
alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt
kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési
időpontot megelőző 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell.
Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:
a)	a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó
helyen áll;
b)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a
kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;
c)	kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;
d)	a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év;
e)	a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5
évnél kevesebb;
f)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes
visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a
biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy
ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;
g)	az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével
módosítható;
h)	a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel,
kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.
66.	§ (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja,
különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta
jelentősen csökkent.
(2)	A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek
együttes összegéből le kell vonni:
a)	az immateriális javak könyv szerinti értékét,
b)	a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,
c)	a nem életbiztosítási ágban működő viszontbiztosító esetén, amennyiben a
viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat figyelembe
véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban
meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve
23
valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás előtti és a diszkontált
függőkártartalék különbözetét,
d)	a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding
társaságban birtokolt - a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti - osztalék elsőbbségi részvény
és - a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti - alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben
részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,
e)	a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési
vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalékelsőbbségi részvény és
alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással
rendelkezik.
(3)	A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását
és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet
részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a
Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló
tőkéje becsült értékéről.
(4)	Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet
nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből
származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
A biztonsági tőke
67.	§ A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító
biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint.
Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális
összeggel.
68.	§ A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 000 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a
biztonsági tőke összege legalább 1 000 000 euró.
II.	Fejezet
A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV
A pénzügyi terv
69.	§ (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a)	a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,
b)	a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve,
ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2)	A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves
időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának
kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez
jóváhagyásra benyújtania.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni,
hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő
egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(4)	A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a
114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
A szanálási terv
24
70.	§ (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben
meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy
évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges
minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2)	A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány
megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának
kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra
be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal
meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles
elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának
megszüntetésére.
(4)	A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a
114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
A pénzügyi helyreállítási terv
71.	§ (1) Ha a viszontbiztosító működése a viszontbiztosítási szerződésekből eredő
kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves
időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2)	A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a)	az igazgatási költségek várható alakulását,
b)	a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és
kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c)	az előzetes mérlegtervet,
d)	a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke
szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e)	a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket.
(3)	A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 90
napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a
határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(4)	A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül
köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos
működésének helyreállítására.
(5)	Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerződésekből
eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú
fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a
Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális
szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.
(6)	A Felügyelet előírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális
szavatoló tőke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának
csökkentését, ha
a)	a továbbengedményezés fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen
romlott, vagy
b)	a továbbengedményezési szerződések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem
elégséges mértékben biztosítanak.
(7)	A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a
Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
III. Fejezet
25
BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
72.	§ (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a
művelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének
figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori
likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és
jövedelmezőséget teljesítsék.
(2)	A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejűleg több befektetési
formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési
kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem
alkalmazandó az államkötvényekbe történő befektetések esetén.
(3)	A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell
tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti
tartalékot.
73.	§ A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások
tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a
likviditás szempontját kell szem előtt tartani.
74.	§ A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:
A)	befektetések
a)	hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő
pénzpiaci és befektetési eszközök,
b)	kölcsönök,
c)	részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok,
illetve egyéb részesedések,
d)	befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,
e)	ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;
B)	követelések
f)	követelések a továbbengedményezőtől, ideértve a továbbengedményezésbe adott
kockázatokra a továbbengedményező által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is,
g)	letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekből származó követelések,
h)	a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekből származó 3 hónapnál nem
régebbi követelések,
i)	adó-visszatérítések,
j) visszkereseti követelés;
C)	egyéb eszközök
k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított
értékcsökkenéssel csökkentett értékben,
l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti
betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),
m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,
n) elhatárolt szerzési költségek;
D)	egyéb követelések
o)	különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.
75.	§ (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a
következő elvek betartásával kell eljárni:
a)	a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni,
levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével
merült fel,
b)	a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális
önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor
26
képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot
-	ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok - nyújt, kivételt
képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök,
c)	a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a
biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.
(2)	A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal
terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.
(3)	A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. §
szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
76.	§ (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell
elhelyezkednie, illetve
a)	OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama,
b)	OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális
önkormányzata,
c)	OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
gazdálkodó szervezet,
d)	legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet
által kibocsátott eszközben kell lennie.
(2)	A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai
tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:
a)	a 74. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát
tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30
százalék erejéig vehetők figyelembe,
b)	a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be
ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba
vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe,
kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi, vagy regionális önkormányzatának,
nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E
mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhető, ha az
értékpapírok, és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai
tartalék 40 százalékát,
c)	a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be
fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű
hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték
kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka.
(3)	A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszközértékelési szabályzat,
illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg a
viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci
értékének a 15 százalékát.
(4)	A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be
különleges célú gazdasági eszközbe.
77.	§ Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett
kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott
piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül
szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.
78.	§ A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen
eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.
79.	§ Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel
korlátokat, a következő alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító
27
követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó
minősítését.
IV. Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA,
KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A viszontbiztosító könyvvezetése
80.	§ (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a
számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas
módon, magyar nyelven köteles vezetni.
(2)	Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szmt.-ben és
más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a viszontbiztosító
körültekintő vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a
Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a
jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
A viszontbiztosító éves beszámolója
81.	§ A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza.
82.	§ (1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói
záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti
jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától
számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(2)	Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1)
bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell
a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával
igazolni
a)	a viszontbiztosító első számú vezetője,
b)	a viszontbiztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),
c)	a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.
(4)	A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi
vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek
eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.
A viszontbiztosító könyvvizsgálója
83.	§ A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania.
84.	§ A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151-152. §-aiban foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
HATODIK RÉSZ
TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK
28
85.	§ A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének
egészségi állapotával összefüggő adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében
meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli
hozzájárulásával kezelheti.
86.	§ (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a
viszontbiztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerződés megkötéséhez,
módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerződésből származó
követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a
viszontbiztosító csak az érintett előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás
megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
(3)	A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem
rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit,
alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak.
87.	§ Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)	az érintett, vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b)	e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
88.	§ (1) E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c)	büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e)	a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f)	a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g)	a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi
képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási
tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági
Versenyhivatallal,
h)	a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló
viszontbiztosítókkal,
l)	az állományátruházás keretében átadásra kerülő viszontbiztosítási szerződési állomány
tekintetében az átvevő biztosítóval illetve viszontbiztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel,
n) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli
viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli
viszontbiztosítóval,
o) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
29
p) a feladatkörében eljáró könyvvizsgálóval.
(2)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban
az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben
meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
terheli.
(3)	A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja.
(4)	A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben
meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5)	A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség
írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel
arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti
a)	kábítószerrel visszaéléssel,
b)	terrorcselekménnyel,
c)	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
d)	lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e)	pénzmosással,
f)	bűnszövetségben, vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
(6)	A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott,
külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles
tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő
adatokról.
(7)	A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a)	az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb
vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott
rendeletek vagy határozatok,
b)	az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni
érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések
tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja az illetékes
minisztert (a továbbiakban: miniszter).
(8)	A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a)	az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b)	kölcsönös ellenőrzés céljából legfeljebb öt évig megőrizni, és
c)	statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználni.
89.	§ A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi ...
törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli
megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a
viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt
titoktartási záradékot.
30
90.	§ (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik
országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha az
érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes
adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam
rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi
jogszabállyal.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a
belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
91.	§ (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)	az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg,
b)	fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti
felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c)	a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d)	az összevont alapú felügyelet és a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátása a Tpt. XIX/B.
fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében
történő adatátadás.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok
védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
(3)	A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának
kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra.
92.	§ (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokat az adattovábbítástól
számított 5 év elteltével, a 85. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint
különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(2)	A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és
j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3)	A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a
megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
93.	§ (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerződéssel kapcsolatos
adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
(2)	A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerződéssel, vagy
létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve
amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3)	E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a
személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4)	Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az
elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A viszontbiztosító üzleti titka
94.	§ A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni
kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a
viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás
nélkül - megtartani.
31
95.	§ (1) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a)	Felügyelettel,
b)	MNB-vel,
c)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
d)	Állami Számvevőszékkel,
e)	Gazdasági Versenyhivatallal,
f)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és
célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
g)	vagyonellenőrrel,
h)	adatvédelmi biztossal
szemben.
(2)	A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan
nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a)	nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint
a feljelentés kiegészítése keretében,
b)	büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az
önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(3)	A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszhatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott
külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles
tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.
(4)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi
azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok
elvégzése céljából a miniszter részére.
96.	§ (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2)	A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ,
megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az
érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem
használható fel.
(3)	Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga
vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a
viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt
okozzon.
A biztosítási titokra, illetve a viszontbiztosító üzleti titkára vonatkozó közös szabályok
97.	§ (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt
üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára
felhasználható.
(2)	Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az
információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra
vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
(3)	Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
HETEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE
I.	Fejezet
A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE
32
A Felügyelet jogállása
98.	§ A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
szóló 2007. évi ... törvény határozza meg.
II.	Fejezet
A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
Felügyeleti ellenőrzés
99.	§ A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve
felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.
100.	§ A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles
a)	az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét
értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b)	évente egy alkalommal a viszontbiztosító aktuáriusi jelentését,
c)	évenként a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a
szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is
tartalmazó - jelentést
megküldeni.
III.	Fejezet
ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET
Az összevont alapú felügyelet terjedelme
101.	§ (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,
a)	amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli
biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy
másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban,
b)	amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik
országbeli biztosító, viszontbiztosító,
c)	amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.
(2)	Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a)	a viszontbiztosító anyavállalatára vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal
rendelkező vállalkozásra,
b)	a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben
részesedési viszonya van,
c)	a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező
vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési
viszonya van.
(3)	Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra,
harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere
nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.
(4)	A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - egyedi
mérlegelés alapján - mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont
alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentőségű vagy az összevont alapú
33
felügyeleti körbe történő bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a
részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).
102.	§ (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról
nyilvántartást vezet.
(2)	A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű viszontbiztosítónak e fejezet
szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak,
viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy
részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy
harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységű
biztosítói holding társaság leányvállalata.
(3)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű viszontbiztosító 2
munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és
leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.
(4)	A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító
az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a
Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 101. § (2)
bekezdésének hatálya alá.
(5)	Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a
viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a viszontbiztosítóban
részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 101. § (2)
bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a
viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt
a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
(6)	Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt
állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak
szerinti kezelésére.
Adatszolgáltatási követelmények
103.	§ (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet -
rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az összevont
alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.
(2)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az
összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására
alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belső
ellenőrzési rendszerrel.
(3)	A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére
megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.
(4)	Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú
felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó
viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 101. § (2) bekezdésében megjelölt
vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás
részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.
(5)	A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az
összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és
információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének
nem tett eleget.
34
Ellenőrzés
104.	§ A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a
99.	§ szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.
A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont
alapú felügyeleti tevékenység tekintetében
105.	§ (1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k), viszontbiztosító(k) és más tagállamban
vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon
biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító
vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott
tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a
biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.
(2)	A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam
felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.
(3)	A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges
jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja.
(4)	A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges
jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a
viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján
adhatja át.
(5)	A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére
is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság,
illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő
másik tagállam felügyeleti hatósága - az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával -
akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.
(6)	A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának
kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő
felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti
hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
(7)	A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az
ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezető állású személyei szakmai
alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges
információkat.
Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek
106.	§ (1) A Felügyelet feladata
a)	a viszontbiztosító és
1.	a viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító
részesedési viszonnyal rendelkezik,
2.	a viszontbiztosító anyavállalata vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal
rendelkező vállalkozás,
3.	a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása,
amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
közötti ügyletek felügyelete;
b)	a viszontbiztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki
részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik
1.	a viszontbiztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely
vállalkozásában, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,
35
2.	a viszontbiztosító anyavállalatában vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal
rendelkező vállalkozásában,
3.	a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában,
amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:
a)	a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek,
b)	a készfizető kezességvállalás és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalás,
c)	a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,
d)	a befektetéssel kapcsolatos ügyletek,
e)	a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek (viszontbiztosítási és
továbbengedményezési műveletek),
f)	a költségek megosztása.
(3)	A viszontbiztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5
százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti
adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően a
negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a
Felügyeletnek.
(4)	A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső
ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely
alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenőrzésére.
Korrigált szavatoló tőke megfelelés
107.	§ (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy
az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőkéje fedezetet
nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.
(2)	Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban
részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak,
illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.
(3)	Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy
harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását
a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el
és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.
(4)	Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding
társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet
egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el.
(5)	A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól
abban az esetben mentesítheti, ha
a)	a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy
másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a
viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a
korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,
b)	a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, illetőleg
viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a
biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,
36
c)	egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy
viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési
viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a
másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,
d)	a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata
vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító
részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező
biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,
e)	a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k)
ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító
leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli
biztosító korrigált szavatoló tőke számításába a viszontbiztosítót bevonja,
f)	a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k)
ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító
leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam
felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha
teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló
tőke számítás és a szavatoló tőke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti
megfelelő megosztása.
(7)	A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli
viszontbiztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.
A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása
108.	§ (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az
5.	számú melléklet tartalmazza.
(2)	Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett
viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli
konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.
(3)	Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az
összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az
5.	számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.
(4)	A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves
beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó
viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2.
követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.
(5)	A 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a
részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú
mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3.
módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló
készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.
109.	§ (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet,
azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer
lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása
során figyelmen kívül kell hagyni:
a)	a viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy
valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke
szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és
37
b)	a viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának
minden olyan tőkeelemét, amelyet a viszontbiztosító saját szavatoló tőke szükségletének
fedezeteként figyelembe vesz, és
c)	a viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési
viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a viszontbiztosító egy másik
leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.
(2)	Egy életbiztosító,
a)	amelynek viszontbiztosító az anyavállalata vagy abban a viszontbiztosító részesedési
viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy
b)	bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje
a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a
biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy
vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:
a)	a viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része,
amellyel összefüggésben a viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még
kötelezettségvállalása keletkezhet, és
b)	a viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel
összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és
c)	a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a
viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.
(4)	A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek
beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító
rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan
viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló
tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során csak akkor
vehető figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító,
amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is
beszámítható.
(5)	A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a
leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás
részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.
(6)	A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan
tőkeelemet, amely a biztosító és
a)	valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, vagy
b)	a viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító
részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
c)	a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más
vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.
(7)	Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy
vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az
anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy
38
olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten
rendelkezik a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik
elemével.
(8)	A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon
tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító
leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik
leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által
nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.
(9)	Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét,
valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv
szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.
A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése
110.	§ (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált
szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan
vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.
(2)	A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más
tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan
vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatoló tőke szükségletét és
szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe
a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.
(3)	Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési
viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban a közbenső biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükségletét a
viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell
tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt
tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.
(4)	Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű
engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő
felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a
viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és
szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe
a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.
(5)	Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű
követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló
egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés
számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata
vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító
részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott
ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe.
(6)	Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat
tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethető engedélyezési és szavatoló
tőke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló
egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően számított
szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is engedélyezheti a
viszontbiztosító bevonásánál.
(7)	A viszontbiztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában
vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló
39
részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet
rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.
Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító
leányvállalataként működő viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése
111.	§ (1) A 101. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált
szavatoló tőke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik
országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát
vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal
rendelkezik, be kell vonni.
(2)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell
tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke
szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító
esetében pedig a 109. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3)	Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás szavatoló tőkéjéből
le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a
korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a
viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.
A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése
112.	§ (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke
megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke
szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére
történő adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves
beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(2)	A viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló
tőkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti
összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete [az 5. számú mellékletben
meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg].
(3)	Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló
tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint
kell eljárni.
(4)	A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a
114.	§-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
IV.	Fejezet
A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI
A Felügyelet eljárása
113.	§ Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a
Felügyelethez.
Intézkedések
40
114.	§ A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac
biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a
képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más
jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott
intézkedéseket hozhatja.
115.	§ A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetőjét, valamint azt, aki az
e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül
végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a)	megsérti e törvény vagy egyéb, a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály
előírásait,
b)	a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c)	a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének
határidőre nem tesz eleget.
116.	§ (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió
forintig terjedhet.
(2)	A viszontbiztosító ügyvezetőjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól
1 millió forintig terjedhet.
(3)	Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen
a)	bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet
megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése,
b)	jogszabálysértő szerződés kötése, vagy a szerződés kötésével kapcsolatos
jogszabálysértés,
c)	engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a viszontbiztosító
viszontbiztosítási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez.
(4)	Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban
meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem
teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.
117.	§ (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység
megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet.
(2)	A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200%-a, ha
bevétel megállapítható.
A felügyeleti biztos
118.	§ A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére a Bit. 199-201. §-aiban előírt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A tevékenység felfüggesztése
119.	§ A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a
tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan
várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A
felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
Az alapítási engedély visszavonása
120.	§ (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor
kerülhet sor, ha a viszontbiztosító
a)	az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértő módon
szerezte meg,
41
b)	az alapítási engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül a tevékenységi engedély
iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy
éven belül a tevékenységet nem kezdi meg,
c)	az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,
d)	a viszontbiztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a
114-115. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
e)	viszontbiztosítási tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet
megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
f)	működése súlyosan veszélyezteti, sérti, akadályozza a viszontbiztosítási piac megfelelő
működését.
(2)	A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a
viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.
(3)	Az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan
intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek
keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti
szabad rendelkezést.
A tevékenységi engedély visszavonása
121.	§ (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való
visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító
a)	az engedély megadásától számított egy éven belül a viszontbiztosítási tevékenységét nem
kezdte meg,
b)	írásban lemond a tevékenységi engedélyéről,
c)	hat hónapot meghaladóan szünetelteti viszontbiztosítási tevékenységét,
d)	a viszontbiztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a
Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,
e)	a viszontbiztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet
megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
f)	tevékenységét megszünteti.
(2)	A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik
országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság
visszavonta.
(3)	Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerződés nem köthető, a már létező
viszontbiztosítási szerződésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem
növelhetők, és a viszontbiztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.
(4)	Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés
megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében -
különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad
rendelkezést.
(5)	Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti
hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában
közzétenni.
A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége
122.	§ (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi
engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul
megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a
biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.
42
(2)	Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésénekj), r), s), és t) pontjaiban meghatározott
intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát
haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott
intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett
pénzügyi eszközöket.
(3)	A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az
intézkedés meghozatala előtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti
tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.
A felügyeleti díj
123.	§ (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe,
képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)-(7) bekezdés
szerint számított változó díj összege.
(3)	Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az
alapdíjegység ötvenezer forint.
(4)	A szorzószám
a)	viszontbiztosító részvénytársaság és harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi
fióktelepe esetén: negyven,
b)	viszontbiztosító szövetkezet esetén: tíz,
c)	külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete esetén: egy,
d)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelepe
esetén: negyven.
(5)	A viszontbiztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a 3. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8
ezrelékének,
b)	a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének
összege.
(6)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító
magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves
mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti
mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
124.	§ A viszontbiztosító és a viszontbiztosítóban a Felügyelet engedélyéhez kötött
részesedést szerezni kívánó személy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §
alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat
köteles fizetni.
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelep útján,
illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén végzett
tevékenységének felügyelete
125.	§ (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló
szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel
rendelkező viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy
jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - a Magyar Köztársaság területén a
határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
126.	§ (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló
szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező
viszontbiztosító megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, illetve
43
működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a
viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejűleg tájékoztatja a
székhely szerinti felügyeletet.
(2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek
határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
127.	§ (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a
másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén
fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége
veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye
szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(2)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelepének székhely
szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a
Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy
megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység
folytatásában.
(3)	Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a
székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi
eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti
tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az
intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.
(4)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban
székhellyel rendelkező viszontbiztosítónak a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján,
illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni,
valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelep útján,
illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének
felügyelete
128.	§ (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító másik
tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi
biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti
hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza,
illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt
pénzügyi eszközöket.
(2)	A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban
lévő fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a
helyszínen ellenőrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.
A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepének
felügyelete
129.	§ (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító
székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak bármely
államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a
magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.
(2)	Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar Köztársaság
területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a
helyszínen ellenőrizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni.
44
(3)	Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési
megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító
székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb
szakértő a Magyar Köztársaság területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen
ellenőrizze.
NYOLCADIK RÉSZ
A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI
A szükséghelyzet
130.	§ (1) Ha a viszontbiztosító
a)	az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5
munkanapon belül nem tesz eleget, vagy
b)	biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a
biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy
c)	biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy
d)	a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem
tudja végrehajtani, vagy
e)	tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a
viszontbiztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pontok együtt
vagy külön-külön: szükséghelyzet),
a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítási piac biztonságának érdekében
szükségintézkedést tehet.
(2)	Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.
(3)	Ha a Felügyeletnek a 125-126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz
a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések
ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a
továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam
felügyeleti hatóságának értesítését követően - lépéseket tehet a további jogszabálysértés
megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb
viszontbiztosítási szerződéseket kössön.
(4)	Ha a jogszabálysértést elkövető viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén
valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik,
ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással
összhangban - végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
A csődeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai
131.	§ A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási- illetve csődeljárás esetén a Bit.
217-226. §-aiban előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
132.	§ (1) E törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.
45
(2) 2007. december 2-án hatályát vesztik a 133-151. §, a 133. §-t megelőző alcím és a 6-7.
számú mellékletek. E bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Módosuló jogszabályok
133.	§ (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„11. biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő
-	anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan
leányvállalatokban, amelyek főleg biztosító, viszontbiztosító, vagy harmadik országbeli
biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, és közülük legalább egy leányvállalat
biztosító vagy viszontbiztosító;”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 19. pontja helyébe következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét
jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;”
(3)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj
szolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj
szolgáltató intézmény, illetve a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötők egyesületének
valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben
meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;”
(4)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 73. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag
viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;”
(5)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító,
nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli
viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság,
azonban legalább egy tagállami biztosító, viszontbiztosító leányvállalattal rendelkezik;”
(6)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
46
[E törvény alkalmazásában]
„75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy
viszontbiztosító;”
(7)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 90. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi .. törvényben
(a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom.”
(8)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 91. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom.”
134.	§ A Bit. 60/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„60/A. § A Felügyelet a biztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az
Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az
alapítani kívánt biztosító
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben,
biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.”
135.	§ A Bit. 77. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Aki egyidejűleg végez - az adatvédelmi előírások betartásával - kiszervezett
tevékenységet egy vagy több biztosító illetve legalább egy biztosító és legalább egy
viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt
elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.”
136.	§ A Bit. 111/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„111/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen
hitelintézetben, befektetési vállalkozásban vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező
természetes vagy jogi személy és a 111. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan
részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a biztosító a
kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama
érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
137.	§ A Bit. 118. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
47
„(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó biztosítástechnikai tartalékok
legalább 2 százalékát meg kell képeznie, függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat
arányától, kivéve, ha a viszontbiztosítást tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy
viszontbiztosító nyújtja.”
138.	§ A Bit. 124. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes
összegéből le kell vonni:]
„f) tartalékok (kötelező tartalékok és szabad tartalékok), amelyek nem kötődnek a vállalt
biztosítási kötelezettségekhez és nem függőkártartalék;”
139.	§ A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális
biztonsági tőkéje: ]
„c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén legalább 3 000 000 euró,
amennyiben:
ca)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja összes díj 10 %-át; vagy
cb)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc)	a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege
meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10 %-át.”
140.	§. A Bit. 134. §-a következő D) ponttal és az azt követő p) alponttal egészül ki:
[A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:]
„D) egyéb követelések
p) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.”
141.	§. A Bit. 136. §-ának (2) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai
tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:]
„j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges
célú gazdasági eszközbe.”
142.	§ A Bit. 153. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat,
amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes
ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik.”
48
143.	§ A Bit. 157. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
a)	kábítószerrel visszaéléssel,
b)	terrorcselekménnyel,
c)	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
d)	lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e)	pénzmosással,
f)	bűnszövetségben, vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.”
144.	§ A Bit. 178. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,
a)	amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli
biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy
másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban
b)	amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik
országbeli biztosító, viszontbiztosító
c)	amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.
2)	Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a)	a biztosító anyavállalatára vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező
vállalkozásra,
b)	a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben
részesedési viszonya van,
c)	a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező
vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési
viszonya van.
(3)	Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra,
harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere
nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.”
145.	§ A Bit. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti
összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy
harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli
biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító,
harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding
társaság leányvállalata.”
146.	§ A Bit. 181. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult
felügyeleti ellenőrzésre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.”
49
147.	§ A Bit. 186. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító leányvállalata vagy vállalkozása,
amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az
anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy
olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten
rendelkezik a biztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.”
148.	§ A Bit. 188. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke
megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli
viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy
valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell
vonni.”
149.	§ A Bit. 8. számú melléklete B) részének helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.
150.	§ A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 7. számú melléklete lép.
151.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi ... törvény 4. §-a a
következő o) ponttal egészül ki:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el]
„o) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi .... törvény ”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
Felhatalmazó rendelkezések
152.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,
b)	a viszontbiztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,
c)	a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges
rendszeresen szolgáltatandó adatok körét,
d)	a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét,
e)	a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját
rendeletben szabályozza.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
153.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
50
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási
vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak illetve viszontbiztosítóinak kiegészítő
felügyeletéről.
b)	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és
a 2002/83/EK irányelv módosításáról.
51
1. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
1.	A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló
tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban
fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2.	A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából
nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon
együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét.
3.	Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által
birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4.	A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.
52
2. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A viszontbiztosítói ügymenet kiszervezés
I. A viszontbiztosító által ki nem szervezhető feladatok:
1.	a viszontbiztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;
2.	a kockázat elvállalása;
3.	a belső ellenőrzési tevékenység;
4.	a mérlegelemzés és a szavatoló tőke számítás;
5.	a személyzeti ügyekben való döntés;
6.	a viszontbiztosítási és továbbengedményezési szerződés megkötése.
II.	A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:
1.	az aktuáriusi feladatok;
2.	az elektronikus adatfeldolgozás;
3.	a kárrendezés;
4.	a vagyonkezelési tevékenység.
53
s\ S 0
3. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A minimális szavatoló tőke szükséglete (éves számítás)
1.	A minimális szavatoló tőke szükséglete az előző évhez képest nem csökkenhet nagyobb
arányban, mint amilyen arányban a nettó függőkártartalék csökkent az előző év végi
záróállományhoz viszonyítva. Ezért a minimális szavatoló tőke szükséglete
r f f \
S = max min — ,1 •
_ V f0 y
ahol:
2.	f a tárgyévi záró nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított)
függőkártartalék;
3.	f0 a tárgyévi nyitó nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított)
függőkártartalék;
4.	S* az előző évi minimális szavatoló tőke szükséglet;
5.	S0 = max (Ep E^), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a kárindexként
adódó második eredmény közül a nagyobbik.
Az első eredmény (bevételi index) számítása
6.	Az első eredmény számítása a következőképpen történik:
Ej = (aj • 0,18 + a2 • 0,16)- c,
ahol a jelölések értelme a következő:
7.	a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meg nem haladó része;
8.	a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meghaladó része;
9.	a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelőírás és az aggregált helyesbített tárgyévi
bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz
a = max(aw, ae),
ahol:
10.
1
aw = 3aw1 + 1,5 • aw2 + aw3 ,
és
11.
1
ae = 3ae1 + 1,5 - ae2 + ae3,
ahol az egyes tagok jelentése a következő:
12.	aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévi bruttó díjelőírása,
beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat,
amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a)	a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik;
b)	a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;
c)	a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;
54
d)	a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;
e)	a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének
lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;
13.	aw2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó
díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a
törölt díjakat;
14.	aw3 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 12. és 13. pontjaiban foglaltakon kívüli tárgyévi
bruttó díjelőírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást
is, levonva viszont a törölt díjakat;
15.	ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévre eső bruttó
megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is,
levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt
feltételeknek;
16.	ae2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre eső bruttó
megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is,
levonva viszont a törölt díjakat;
17.	ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre eső bruttó megszolgált díj,
beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a
törölt díjakat;
és ahol
18.	c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám,
melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz
fd„ ^
c = max
d -;0’5
V db J
ahol
19.	dn az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban maradó része, azaz
dn = bn + Fn3 - Fn0 ,
és
20.	db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének
levonása nélkül, azaz
db = bb + Fb3 Fb0 ■
ahol
21.	bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban
maradó része;
22.	Fn3 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak végén;
23.	Fn0 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén;
24.	bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása;
25.	Fb3 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak végén;
26.	Fb0 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén.
A második eredmény (kárindex) számítása
55
27.	A második eredmény számítása a következőképpen történik:
E2 = (b, • 0,26 + b2 • 0,23) • c,
ahol a jelölések értelme a következő:
28.	b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meg nem haladó része;
29.	b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meghaladó része;
30.	b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz
b = - •
k
Z b + Fk - F
_ j=1
ahol
31.	k az átlagolási időszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi
díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra
kötött szerződésekből származik; ekkor az átlagolási időszak 7 év. Amennyiben a biztosító
kevesebb ideje működik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási időszak az utolsó
lezárt üzleti évvel zárul.
32.	bj az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz
bj = 3 bn +1,5 • bj 2 + bj 3,
ahol
33.	bj1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási
szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó
kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében;
34.	bj2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó
kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében,
ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett
értékét;
35.	bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel
csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból
eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A Bit. 1. számú melléklet A)
rész 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások
költségeit kell figyelembe venni;
és ahol
36.	Fk a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak végén, azaz
Fk = 3Fk1 + 1,5 • Fk2 + Fk3 ,
37.	F0 a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak kezdetén, azaz
F0 = 3F01 + 1,5 • F02 + F03 =
ahol az egyes tagok jelentése a következő:
38.	Fk1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási
szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó
függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén;
56
39.	Fk2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó
függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból
eredő bruttó függőkártartalékot;
40.	Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az
átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó
függőkártartalékot;
41.	F01 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási
szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó
függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén;
42.	F02 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó
függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból
eredő bruttó függőkártartalékot;
43.	F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az
átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó
függőkártartalékot;
továbbá ahol
44.	a 27. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c tényezővel.
57
4. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
Megfeleltetési szabályok
Azt a pénznemet, amelyben a viszontbiztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a
mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell
meghatározni:
1.	Ha a szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki,
akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a
pénznemben fennállónak kell tekinteni.
2.	A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1.
pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.
3.	Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen
devizában sincs kifejezve, úgy a viszontbiztosító kötelezettségei annak az országnak a
hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.
4.	Nem élet-viszontbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az
esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének
pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a viszontbiztosító választhatja azt a
lehetőséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából
a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és
annak indokairól a viszontbiztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.
5.	Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosítónak egy olyan kárt jelentenek
be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a
biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban
a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítést megállapító bírósági ítéleten vagy a
viszontbiztosító és a viszontbiztosított közötti megállapodáson alapszik.
6.	Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosító egy szerződéshez
kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a viszontbiztosító meg tudja becsülni, de ez
eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a viszontbiztosító
alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési
szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia
kell.
7.	A viszontbiztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak
végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben
lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.
8.	A viszontbiztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló
kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktől eltérő
eszközökben tartson. A különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet
kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.
58
5. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
A korrigált szavatoló tőke számítására alkalmazandó módszerek
1.	Levonás és összeadás módszer
Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált
tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a)	a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy
olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal
rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező
viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,
b)	a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító,
amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy
részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosítóban lévő befektetései könyv szerinti
értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló
tőke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a
viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos
részének összege.
Egy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési
viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke szükségletének meghatározása
során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke számításánál és a
szavatoló tőke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell
venni.
2.	Követelmény levonás módszer
Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált
szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a)	az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló
tőkéje,
b)	az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőke
szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben egy
vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének
az összege.
A szavatoló tőke számításakor a befektetések bevonása során az Szmt.-ben meghatározott
társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
3.	Számviteli konszolidáción alapuló módszer
Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált
szavatoló tőke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó
előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.
Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító korrigált
szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a)	az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke,
b)	az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőke
szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a
viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete - amely az
összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok
figyelembevételével lett meghatározva - arányos részének összege vagy az összevont
(konszolidált) alapon számított szavatoló tőke szükséglet.
59
6. számú melléklet a 2007. évi ... törvényhez
„B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (éves számítás)
3.	Az első eredmény számítása a következőképpen történik:
R = V • 0,04 • d,
ahol
4.	V a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések nem negatív matematikai
tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül;
5.	d a matematikai tartalékok alapján számítható saját megtartási arányszám, melynek
értéke azonban nem lehet 0,85-nél kisebb:
( V
d = max
;0,85
V v
V
ahol
6.	Vn a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések matematikai tartalékainak
összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék, illetve a Felügyelet által engedélyezett
különleges célú gazdasági eszközökből behajtható összegek levonása után.
7.	A második eredmény számítása a következőképpen történik:
R2 = (sj • 0,003 + s2 • 0,0015 + s3 • 0,001) • e ,
ahol
8.	s1 az életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a
Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökből behajtható összegek
figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege, kivéve a 9. és
a 10. pont szerinti szerződéseket;
9.	s2 a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási
szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett
különleges célú gazdasági eszközökből behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával
számított) kockázatnak kitett összegeinek összege;
10.	s3 a 3 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerződések nem negatív
bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági
eszközökből behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett
összegeinek összege;
11.	e a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási arányszám, amelynek
értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:”
60
7. számú melléklet a 2007. évi... törvényhez
„12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a
továbbengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó
korlátozások megszüntetéséről.
2.	A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről.
3.	A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó
jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
4.	A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
5.	A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok
eltörléséről.
6.	A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.
7.	A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok
(korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a
szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és
különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.
8.	A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással
kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
9.	A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról.
10.	A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
11.	A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első
irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.
12.	A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a
hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.
13.	A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
14.	A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül
eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges
61
gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv
módosításáról.
15.	A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
16.	A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a
gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.
17.	A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő
rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.
18.	A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.
19.	A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.
20.	A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv
módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).
21.	A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról
(harmadik életbiztosítási irányelv).
22.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási
csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.
23.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és a 88/357/EGK irányelvének módosításáról (negyedik gépjármű-
felelősségbiztosítási irányelv).
24.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási
vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.
25.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
26.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
27.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási
irányelve (konszolidált).
28.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.
29.	A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a
Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra
vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
62
30.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács
73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.
31.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási
közvetítésről.
32.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK
tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
33.	A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
34.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és
a 2002/83/EK irányelv módosításáról.”
63
Általános indokolás
A törvény megalkotásának célja a viszontbiztosítókra és a viszontbiztosítási tevékenységre,
kisebb részben a biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére vonatkozó szabályok
kialakítása, továbbfejlesztése, a prudenciális szabályozási keretek létrehozása összhangban az
Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a
73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv
módosításáról szóló irányelve (a továbbiakban: Irányelv) kapcsán fennálló jogharmonizációs
kötelezettséggel.
Az Irányelv rendelkezései a hatályos élet- és nem életbiztosítási irányelvekre épülnek. Eltérő
irányelvi rendelkezések megalkotására abban az esetben került sor, ha azt a viszontbiztosítási
tevékenység speciális jellege szükségessé tette. Mivel természetes személyeket közvetlenül
nem érintő, szakmai (ügyfélvédelmi szempontból kevésbé kényes) tevékenységről van szó, az
Irányelv a direkt biztosítással összevetve könnyített feltételeket tartalmaz, így többek között
az ügyfelek tájékoztatását, a közvetítést és a szerződési feltételeket nem szabályozza.
A Javaslat tárgyi és személyi hatályával kapcsolatban elengedhetetlen megjegyezni, hogy
viszontbiztosító nem folytathat direkt biztosítási tevékenységet, biztosító viszont folytathat
viszontbiztosítási tevékenységet a biztosítási törvény rendelkezései alapján. Ennek
megfelelően a Javaslat hatálya nem terjed ki a biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a viszontbiztosító tevékenységének megkezdése és
gyakorlása azon tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott egységes engedélynek a
megadásától függ, amelyben a viszontbiztosító székhelye van, a letelepedés joga vagy a
szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján.
A fióktelep vagy a szolgáltatásnyújtás szerinti tagállam már nem követelheti meg az ott
viszontbiztosítási tevékenységet folytatni kívánó vállalkozásoktól, amelyek székhely szerinti
tagállamukban már engedélyt kaptak, hogy új engedélyt kérjenek. A viszontbiztosítás eleve
nemzetközi jellegének megfelelően a határon átnyúló tevékenység megkezdése és a tagállami
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének létesítése - biztosítósítókra vonatkozó
rendelkezésekhez viszonyítva - kevesebb adminisztrációs teherrel jár.
A Javaslat rendelkezéseit alkalmazni kell a biztosítóktól vagy viszontbiztosítóktól eltérő
pénzügyi vállalkozások által létrehozott vagy birtokolt úgynevezett zárt viszontbiztosítókra is,
amelyek célja kizárólag azon vállalkozások kockázatainak viszontbiztosítása, amelyeknek a
tulajdonát képezik.
Az állomány-átruházásra vonatkozó rendelkezések összhangban vannak az Irányelvben
meghatározott egységes engedélyezési rendszerrel. Az állományátruházásra vonatkozó
rendelkezések szabályozzák a határon átnyúló tevékenység keretében létrejött
szerződésállománynak a másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozásra történő
átruházását is.
A viszontbiztosítók prudenciális felügyeletének erősítése érdekében a Javaslat előírja, hogy a
könyvvizsgáló köteles azonnal jelenteni a Felügyeletnek, ha feladatainak ellátása közben
olyan tények jutnak tudomására, melyek komolyan befolyásolhatják a viszontbiztosítók
pénzügyi helyzetét vagy igazgatási és elszámolási szervezetét.
64
A viszontbiztosító prudens működése érdekében a Javaslat előírja, hogy megfelelő
biztosítástechnikai tartalékokat köteles képezni. A viszontbiztosítónak olyan eszközökkel kell
rendelkeznie a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére, melyek figyelembe veszik a végzett
tevékenység típusát, különösen a várható kárkifizetések természetét, összegét és futamidejét,
így lehetővé teszik számukra, hogy megfelelően reagáljanak a változó gazdasági
körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy nagy
hatású, katasztrofális eseményekre.
Annak érdekében, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a
beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet, a Javaslat
előírja a megfelelő mértékű szavatoló tőke képzését, amely tartalékot biztosít az üzletmenet
ingadozásaira is.
A szavatoló tőke mellett a Javaslat meghatározza a biztonsági tőke minimális mértékét, hogy
a tevékenységüket megkezdő, illetve a kisebb állománnyal rendelkező viszontbiztosítók
szavatoló tőkéje ne essen egy adott biztonsági szint alá.
A Javaslat meghatározza, hogy az úgynevezett „különleges célú gazdasági egységek” által
kibocsátott eszközök milyen feltételekkel fogadhatók el biztosítástechnikai tartalékok
fedezeteként. Tekintettel arra, hogy az Irányelv módosította a hatályos biztosítási
irányelveket, a Javaslat - a biztosítási törvény módosításával - a biztosítók számára is
lehetővé teszi ezen eszközök figyelembe vételét.
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor a viszontbiztosító pénzügyi
helyzetében bekövetkező változás megnehezíti az általa vállalt kockázatokból eredő
kötelezettségeinek teljesítését, amelyek alapján a Felügyelet kellő időben intézkedéseket
hozhat, a megfelelő garanciális szabályok betartásával.
65
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya a Javaslat szerint a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal
közvetlenül összefüggő tevékenységre terjed ki.
A 2. §-hoz
A Javaslat értelmében a viszontbiztosítónak a tevékenységi körét a viszontbiztosítási
üzletágra, valamint az ahhoz kapcsolódó műveletekre kell korlátoznia. A törvény hatálya nem
terjed ki a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre, valamint az állami
megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.
A 3. §-hoz
A tervezet meghatározza a viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre
vonatkozó fogalmakat.
A 4. §-hoz
A Javaslat értelmében viszontbiztosítási tevékenység a Felügyelet által, illetve a székhely
tagállamának felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető. Harmadik országbeli
viszontbiztosító magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerződés alapján
fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet.
Az 5. §-hoz
A tervezet lehetővé teszi a viszontbiztosítónak, hogy ügyfeleinek statisztikai vagy
biztosításmatematikai tanácsadást, kockázatelemzést vagy kutatást végezzen. A
viszontbiztosítással közvetlenül összefüggő tevékenység magában foglalhatja a
holdingtársasági feladatok ellátását, és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi
ágazati tevékenységeket is, viszont nem teszi lehetővé nem kapcsolódó banki és pénzügyi
tevékenységek végzését.
A 6. §-hoz
A tervezet tartalmazza az euróban megadott értékek nemzeti valutára történő átváltásának
meghatározását, mely szerint az átváltás az előző év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos
napi devizaárfolyamok átlaga alapján történik.
A 7. §-hoz
A Javaslat szerint viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli
viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
A 8. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon eltérő szabályokat, melyek a részvénytársaságra vonatkoznak,
ha az viszontbiztosítóként működik.
66
A 9-15. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon eltérő szabályokat, melyek a szövetkezetre vonatkoznak, ha az
viszontbiztosítóként működik.
A 16-17. §-hoz
Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató
fióktelepe a székhely szerinti országban engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a
Felügyelet engedélyével a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen folytathatja.
A 18-19. §-hoz
A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
számára a tevékenységének megkezdése, a főbb adatokban bekövetkező változás esetére
tájékoztatási kötelezettséget ír elő a tervezet, valamint feljogosítja a Felügyeletet a piaci
működésre vonatkozó nem rendszeres tájékoztatás kérésére.
A 20. §-hoz
A Javaslat szerint a külföldi viszontbiztosító tartós képviseletére vonatkozóan a Bit.
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A 21. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz a Felügyelet engedélyezési eljárását illetően (alapítás,
tevékenység megkezdése és megszüntetése, a tevékenység módosítása, az állomány
átruházása, viszontbiztosító átalakulása, egyesülése, szétválása, befektetések, illetve
eszközkategóriák esetében az eltérések lehetősége) a viszontbiztosító vonatkozásában.
A 22-25. §-hoz
A Javaslat a Bit.-tel összhangban álló rendelkezéseket tartalmaz a viszontbiztosító alapítására
vonatkozó alapvető feltételekről hazai és másik tagállami tulajdonlás esetén, továbbá
szabályozza a Felügyelet jogosultságát az alapítási engedély iránti kérelem elutasítása
tárgyában.
A 26. §-hoz
A Javaslat a Bit.-tel összhangban álló rendelkezéseket tartalmaz a viszontbiztosító
tevékenységének engedélyezésére vonatkozó alapvető feltételekről, továbbá szabályozza a
Felügyelet jogosultságát a tevékenységi engedély iránti kérelem elutasítása tárgyában.
A 27-29. §-hoz
A tervezet alapján a viszontbiztosító akkor kezdheti meg tevékenységét, ha az üzletmenet és
az induló tőke feltételei adottak.
67
A 30. §-hoz
A Javaslat felsorolja a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és
adatokat, melyeket az üzleti tervnek tartalmaznia kell.
A 31. §-hoz
A Javaslat meghatározza a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén azokat a
feltételeket, amelyeket a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelem
benyújtásakor a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl teljesíteni kell.
A 32-36. §-hoz
A Javaslat felsorolja a viszontbiztosítónak a Felügyelet részére szóló bejelentési
kötelezettségeit a prudenciális és fizetőképességi feltételek, a tulajdonviszonyok, a működés
(beleértve a kiszervezett tevékenységet) legfontosabb feltételei szempontjából. A külföldi
viszontbiztosító a tartós képviseletére, a hazai viszontbiztosító a másik tagállami fióktelepére
vonatkozó adatokat és azok változásait köteles bejelenteni.
A 37-39. §-hoz
A tervezet meghatározza a viszontbiztosító ügymenetének kiszervezésére vonatkozó
rendelkezéseket, melyek közül a leglényegesebbek: a felelősség, az irányítási és ellenőrzési
jog megtartása, a kiszervezett tevékenység Felügyelet általi ellenőrzésének biztosítása, az
adatvédelmi előírások betartása.
A 40. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon adatokat, melyeket a másik tagállamban történő
viszontbiztosítói fióktelep létesítése esetén, valamint az adatváltozást követően a Felügyelettel
közölni kell.
A 41-48. §-hoz
A vezető állású személyek és az egyéb vezetők engedélyezésére, feladataira,
összeférhetetlenségére, jogviszonyuk megszüntetésére vonatkozóan a Bit. rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
A 49. §-hoz
Ha a viszontbiztosító a tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles a Felügyelet
engedélyét beszerezni.
Az 50-52. §-hoz
A Javaslat főként a biztosítási piac védelmének és zavartalan működésének, valamint az üzleti
titok megtartásának biztosítása céljából meghatározza a viszontbiztosítási állomány
átruházásának és az átruházási engedély Felügyelet általi elutasításának feltételeit. A
szerződésállományt átvevő viszontbiztosító vagy biztosító köteles minden érintett szerződő
felet írásban értesíteni az átvételről a szerződéskötés nyelvén.
68
Az 53-57. §-hoz
A tervezet a piacvédelem és az átlátható működés érdekében előírja a viszontbiztosítóban 20,
33 vagy 50 százalékos tulajdoni részesedés megszerzése vagy szavazati jog elérése esetére a
kérelmező részére a Felügyelet előzetes engedélyének beszerzéséhez szükséges feltételek
teljesítését (meghatározott adatok benyújtását), továbbá szabályozza az engedély (a kérelem
benyújtásától számított 3 hónapon belüli) elutasításának feltételeit.
Az 58-59. §-hoz
A Javaslat a viszontbiztosító vezető állású személyeire, egyéb vezetőire, valamint
alkalmazottaira vonatkozó titoktartási és összeférhetetlenségi szabályokat a biztosítókra
vonatkozó szabályokkal összhangban állapítja meg.
A 60-62. §-hoz
A tervezet kötelezi a viszontbiztosítót, hogy biztosítástechnikai tartalékokat képezzen a
mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségek teljesítésére, a károk ingadozására,
valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre, egyben felsorolja a tartalékok fajtáit. A
viszontbiztosító által felvállalt kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan
fedezetet nyújtó biztosítástechnikai tartalékok szabályozása az irányelv előírásainak
megfelelően történik a tervezetben. A tervezet kimondja, hogy mire kell biztosítástechnikai
tartalékokat képezni, meghatározza, nevesíti, hogy mi minősül biztosítástechnikai tartalék-
fajtáknak, valamint megfogalmazza a káringadozási tartalék képzésére vonatkozó kiegészítő
szabályokat. A tervezet rögzíti a biztosítástechnikai tartalékok mérleg fordulónapjára történő
képzésének elvi keretét, a továbbengedményezésnek a tartalékképzésre gyakorolt hatását.
A 63-64. §-hoz
A Javaslat meghatározza a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének fogalmát, illetve a 3. számú
mellékletében megadja a viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási
módját, továbbá előírja, hogy a viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerződésből eredő
kötelezettségeinek mindenkori teljesíthetősége érdekében az általa folytatott üzleti
tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A
biztonságos viszontbiztosítási tevékenység egyik fontos feltétele, hogy a viszontbiztosítónak
folyamatosan rendelkeznie kell az általa végzett tevékenységhez igazodó megfelelő nagyságú
szavatoló tőkével, ezzel a reálisan várható valamennyi esetben fenntartható a viszontbiztosító
fizetőképessége. A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító, amely az
Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó
engedélyt, a szavatoló tőke szükségletének összevont megállapítására, a pénzügyi letét és a
biztonsági tőke eszközfedezetének elhelyezésére vonatkozó kedvezményt kérelmezhet az
érintett tagállamok hatóságainál, mely során megnevezi a választott felügyeleti hatóságot. A
kedvezmény csak az összes érintett tagállam együttes engedélyével adható meg.
A 65-66. §-hoz
A tervezet az irányelv által meghatározott módon, a hazai biztosítókra vonatkozó
szabályokkal összhangban rendelkezik a szavatoló tőke megállapításakor figyelembe veendő
forrásokról. A viszontbiztosító a törvény 3. számú mellékletében meghatározott minimális
szavatoló tőke számítását és fedezetének kimutatását - a számviteli előírások szerint - az éves
69
beszámolóval együtt köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni, év közben pedig
a negyedéves adatszolgáltatás keretében azok becsült értékeiről tájékoztatást adni.
A 67-68. §-hoz
A tervezet alapján a biztonsági tőke azon érték, amellyel a viszontbiztosítónak már a
tevékenység megkezdésekor rendelkeznie kell, és amely értékösszeget, mint minimális
biztonsági szintet a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének a működése során mindenkor el kell
érnie. Az irányelvet követve a minimális szavatoló tőke egyharmada képezi a viszontbiztosító
biztonsági tőkéjét, feltéve, hogy ez nagyobb, mint a minimális biztonsági tőke, egyébként a
biztonsági tőke mértéke a minimális biztonsági tőkével azonos.
A 69. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet pénzügyi terv készítésére kötelezi a viszontbiztosítót, ha annak
szavatoló tőkéje, vagy tartalékai nem érik el a szükséges mértéket. A pénzügyi terv
elutasítása, vagy meghiúsulása esetén a Felügyelet intézkedéseket hozhat.
A 70. §-hoz
A tervezet alapján, ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a minimális
szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó
ütemezéséről, a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke
fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. A szanálási terv
elutasítása, vagy meghiúsulása esetén a Felügyelet intézkedéseket hozhat.
A 71. §-hoz
A Javaslat szerint, ha a viszontbiztosító működése a viszontbiztosítási szerződésekből eredő
kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves
időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. A pénzügyi helyreállítási
terv elutasítása, vagy meghiúsulása esetén a Felügyelet intézkedéseket hozhat.
A 72-79. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejűleg
több befektetési formát kell választania és az adott befektetési formán belül is törekednie kell
a befektetési kockázat mérséklésére, a kockázatok megosztására, valamint meghatározza
azokat az eszközöket, amelyekben a biztosítástechnikai tartalékait tarthatja. A Javaslat
részletesen leírja az elveket, az egyes befektetési formákra megszabott korlátokat, más
vállalkozásban tulajdonszerzéshez, befolyásoló részesedéshez jutás esetén alkalmazandó
korlátokat, amelyek a viszontbiztosító likviditását és tartós fizetőképességét befolyásolhatják.
A 80. §-hoz
A tervezet szerint a viszontbiztosító köteles ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar
nyelven, a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a könyvvezetésnek eleget
tenni úgy, hogy az lehetővé tegye a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a belső
ellenőrzést, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést.
A 81-82. §-hoz
70
A Javaslat alapján a viszontbiztosító éves beszámolójának készítését a biztosítók éves
beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
kormányrendelet szabályozza, mely szerint a viszontbiztosító köteles a közgyűlés által
elfogadott éves beszámolót a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet
és az MNB részére megküldeni.
A 83-84. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151-152.
§-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 85-93. §-hoz
A Javaslat a biztosítási titok fogalmát kiterjeszti a viszontbiztosítási jogviszonnyal
kapcsolatos, titoknak minősülő adatokra, így a Javaslat értelmében biztosítási titok mind a
viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosítónak, mind az e biztosító
ügyfelének személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a
biztosítóval (viszontbiztosítóval) kötött szerződéseire vonatkozó adat. A viszontbiztosító azon
biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerződéssel, annak
létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a
viszontbiztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a
viszontbiztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e
törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A 94-96. §-hoz
A Javaslat alapján az üzleti titkot a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a
viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a
viszontbiztosító alkalmazottja köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani, annak körébe
tartozó információ vagy adat az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik
személynek. A Javaslat pontosan meghatározza azokat az eseteket, amelyeknél a titoktartási
kötelezettség nem áll fenn, illetve amelyek során az adatok szolgáltatása nem jelenti az üzleti
titok sérelmét.
A 97. §-hoz
A biztosítási titokra, illetve az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok alapján a jogutód
nélküli megszűnés esetén az iratok a keletkezésüktől számított 60 év múlva levéltári kutatásra
felhasználhatók, továbbá nem lehet üzleti vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani
az információt a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség esetén, egyebekben pedig a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
A 98. §-hoz
A Javaslat alapján a Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvény határozza meg.
A 99-100. §-hoz
71
A felügyeleti ellenőrzés körében a viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló
rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.
A viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére az éves beszámolón kívül évente egy
alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő
jelentést, aktuáriusi jelentést, a tevékenységének legfontosabb jellemzőit (a szavatoló tőke, a
saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értéke) bemutató jelentést megküldeni.
A 101-102. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely viszontbiztosítóra kell alkalmazni az összevont alapú
felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, egyben meghatározza a Felügyelet egyedi mérlegelés
alapján történő mentesítési jogának feltételeit. A Felügyelet köteles az összevont alapú
felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezetni, a viszontbiztosító pedig a
meghatározott adatot, információt, nyilatkozatot a megszabott határidőn belül teljesíteni.
A 103. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a
Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az
érintett viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni. Ugyanígy köteles az
érintett vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az összevont alapú felügyelet
alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához
szükséges minden adatot és információt, egyébként a viszontbiztosító köteles levonni a
szavatoló tőkéből a vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az
ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.
A 104. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében
jogosult a 99. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet
kiterjed.
A 105. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságával, valamint harmadik
ország felügyeleti hatóságával viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő
felügyeleti megállapodás alapján történő nemzetközi együttműködéséről az összevont alapú
felügyeleti tevékenység ellátását illetően.
A 106. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletekre
terjed ki a Felügyelet feladata az összevont alapú felügyeleti tevékenység ellátását illetően. A
viszontbiztosító a tőkéjének 5 százalékát meghaladó értékű, meghatározott ügyleteiről a
negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a
Felügyeletnek, továbbá köteles rendelkezni ezen ügyletek meghatározására, mérésére és
ellenőrzésére alkalmas kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a
számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét.
72
A 107-109. §-hoz
Az összevont alapú felügyeletet nagymértékben a korrigált szavatoló tőke számítása alapozza
meg. Az összevont számításokat az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító, a
biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító és a harmadik országbeli biztosító végzi el,
mivel a csoportról neki van teljes körű információja. A Javaslat szabályozza a többszörös
anya-leányvállalati vagy részesedési viszony fennállására vonatkozó eseteket, a korrigált
szavatoló tőke számításánál alkalmazható módszereket, továbbá azt, hogy a korrigált
szavatoló tőke számítását átfedés és többszörös számbavétel nélkül kell elvégezni. Ezen
túlmenően a Felügyelet korlátozhatja a szabadon rendelkezésre nem álló szavatoló tőke
elemek beszámítását is.
A 110-111. §-hoz
A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelembe kell venni az összevont
alapú viszontbiztosítón, a biztosító holding társaságon és a harmadik országbeli biztosítón
kívül azok leányvállalatait és részesedési viszonya alatt álló vállalkozásait is, hogy a szavatoló
tőke az összetett tulajdoni viszonyok mellett is megfelelő mértékű legyen.
A 112. §-hoz
A Javaslat értelmében a korrigált szavatoló tőke megfelelés alapjául is szolgáló, és más, a
felügyeleti ellenőrzéshez szükséges adatokat a viszontbiztosító rendeletben meghatározott
módon köteles szolgáltatni. Amennyiben a viszontbiztosító korrigált szavatoló tőkéje nem éri
el a korrigált szavatoló tőke szükségletének értékét, akkor elsődlegesen a szanálási tervre
vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, és meghatározott alkalmakkor a Felügyelet
intézkedések megtételére jogosult.
A 113. §-hoz
A Felügyeletre vonatkozó speciális eljárási szabályokat a Psztv. tartalmazza. Külföldi
kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
A 114. §-hoz
A Javaslat értelmében a Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a
biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a
viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen
tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen,
a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja.
A 115-117. §-hoz
A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetőjét, valamint azt, aki az e
törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül
végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti e törvény vagy egyéb, a
viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, a felügyeleti határozatban
előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy a Felügyelet által elrendelt
adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.
73
A 118. §-hoz
A Javaslat értelmében a felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére a Bit. 199-201. §-
aiban előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 119. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a
viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de
megalapozottan várható, hogy ennek időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A
felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
A 120-121. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor a Felügyelet
visszavonhatja a viszontbiztosító alapítási és tevékenységi engedélyét. Az alapítási, illetve
tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan
intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek
keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti
szabad rendelkezést.
A 122. §-hoz
A Javaslat értelmében a Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási
tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát
haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági
Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti
szervezeteinek. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőkéje feletti
szabad rendelkezési jogának korlátozása, megtiltása, a tevékenységi engedély felfüggesztése
és az alapítási, illetve a tevékenységi engedély visszavonása esetén a Felügyelet köteles
valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. Ha a Felügyelet
korlátozza, vagy megtiltja a viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló
tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát, köteles az intézkedés meghozatala előtt az intézkedési
szándékáról a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.
A 123-124. §-hoz
A Javaslat szerint a viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe a
Felügyelet részére alapdíjat és a szavatoló tőkeszükséglet mértékéhez, illetve a
biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értékéhez igazodó változó felügyeleti díjat fizet.
A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete a Javaslat által meghatározott mértékű
alapdíjat fizet. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító
magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a fióktelep éves
beszámolója szerinti mérlegfőösszegéhez igazodik.
A 125-127. §-hoz
A Javaslat az EU szerint a másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító
fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon végzett
tevékenységének felügyeletére a viszontbiztosító felügyeleti hatósága jogosult. Az
74
ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet, hiányosságok észlelése esetén kötelezheti a
fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére, valamint a
szükséges intézkedések megtételét kezdeményezheti.
A 128. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes
felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését
korlátozza, illetve megtiltsa, valamint a fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenőrizze.
A 129. §-hoz
A Javaslat alapján a Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli
viszontbiztosító székhely szerinti felügyeleti hatósága olyan ok miatt alkalmazott intézkedést,
amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti, az illetékes felügyeleti hatóság
kérelmére a fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizheti, viszonosság fennállása esetén,
vagy együttműködési megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy az illetékes felügyeleti
hatóság, vagy egy általa kijelölt szakértő a fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.
A 130. §-hoz
A szükséghelyzet (pénzügyi fedezet, biztosítástechnikai tartalék, biztonsági tőke hiánya, a
szanálási, illetve a pénzügyi terv határidőn belüli végrehajtásának elmaradása) esetén a
Javaslat értelmében a Felügyelet szükségintézkedést tehet, azaz elsősorban a 114. §-ban
meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. A másik tagállamában székhellyel rendelkező
viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett
tevékenységét illetően a Felügyelet kötelezheti a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a
szabályellenes helyzet megszüntetésére, valamint a szükséges intézkedések megtételét
kezdeményezheti, a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően
lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító
megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerződéseket kössön.
A 131. §-hoz
A Javaslat értelmében a viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási- illetve
csődeljárás esetén a Bit. 217-226. §-aiban előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 132. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.
A Bit. módosuló szabályai
A 133-150. §-hoz
A Javaslat szerint a Bit.-ben szereplő meghatározások köre módosul a biztosítói holding
társaság, a felügyeleti hatóság, a viszontbiztosítási tevékenység, a viszontbiztosító, a vegyes
tevékenységű biztosítói holding társaság, a szabályozott vállalkozás esetében, illetve
kiegészül a különleges célú gazdasági egységgel és a különleges célú gazdasági eszközzel - az
75
utóbbiak esetében hivatkozás történik a Vbit.-ben történő meghatározásra. A Javaslat
értelmében módosulnak a Bit.-ben az alapítási, a befektetési, a részesedésszerzési szabályok,
valamint a biztosítástechnikai tartalékok képzésére, a szavatoló tőkére, a biztonsági tőkére, a
biztosítási titokra, illetve a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség
írásbeli megkeresésére haladéktalanul nyújtandó tájékoztatásra, az összevont alapú
felügyeletre, az ellenőrzésre, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására, a szavatoló
tőke számítására vonatkozó szabályok. A jogharmonizációs záradék kiegészül a Tanács
2004/113/EK és az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelvével.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi ... törvény módosuló szabálya
A 151. §-hez
A Javaslat szerint a Felügyelet tevékenysége kiegészül a jelen törvény hatálya alá tartozó
szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletével.
A 152. §-höz
A Javaslat tartalmazza a felhatalmazó rendelkezéseket.
A 153. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.
76