﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4177. számú
törvényjavaslat
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
Dr. Takács Albert
Előadó: igazságügyi és
rendészeti miniszter
Budapest, 2007. október
2
2007. évi ...törvény
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
1.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőr köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a
közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető
tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a
kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve,
hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas
állapotban van.”
2. §
Az Rtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető helyzet
elhárításában. Ha az intézkedés más szerv feladatkörébe tartozik, de
beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul
gondoskodik a közbiztonságot fenyegető helyzet elhárításáért felelős hatóság vagy
más szerv értesítéséről.”
3.	§
Az Rtv. 16. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép, és a bekezdés a következő új második mondattal egészül ki:
„A miniszter rendeletben állapítja meg a Rendőrségnél rendszeresíthető
kényszerítő eszközök típusát, fajtáját, illetve a rendszeresítéssel kapcsolatos
részletes szabályokat. A Rendőrségnél csak olyan kényszerítő eszköz
rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés
céljának elérésére alkalmas.”
4.	§
Az Rtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A rendőrt az intézkedés során
a)	az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye, vagy
b)	szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye
igazolja.
3
(2)	A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés
eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendőri
mivoltát, szolgálati helyét, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni.
(3)	Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye
nem látható vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól
láthatóan fel kell tüntetni.”
5.	§
Az Rtv. 26. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt
és keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a Rendőrség okozta volna,
illetve mintha a költség a Rendőrség tevékenységével összefüggésben keletkezett
volna.
(3)	A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben
keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát - az elmaradt haszon kivételével -
továbbá a segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a Rendőrség
megtéríti.”
6.	§
Az Rtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a
személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési
vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából,
közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más
természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében
kell megállapítani.
(2)	Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően
igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden
olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz
szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének
bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú
személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3)	Az igazoltatás során rögzíteni kell - ha további intézkedéshez, eljáráshoz
szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják - az igazoltatott
személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, valamint az igazoltatás
helyét, idejét és okát.
(4)	A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a
személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság
megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás
megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása
4
céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel
készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(5)	A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége
esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig
tarthat.
(6)	A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt
a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető
veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja
szükségessé teszi.
(7)	Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy
szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő
harmadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4)
bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében
meghatározott törlési idejére.
(8)	E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét,
születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.”
7.	§
(1)	Az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé
állítja azt,]
„d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási
letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, átadási
letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött,
vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a
lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte,
illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése,
a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”
(2)	Az Rtv. 33. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,”
[a)	akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
b)	aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai
elfogatóparancsot adtak ki;
c)	akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek
ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését
rendelték el;
d)	aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az
elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel
5
eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az
elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés, a kényszergyógyítás vagy a
javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;
e)	akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján
elrendelik;
f)	aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.]
8.	§
Az Rtv. 42. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése
42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati
feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről,
illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról
képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.
(2)	A Rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve
bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető
módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.
(3)	A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről,
a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről az illetékes települési
önkormányzat dönt. A fővárosban a döntéshez a kerületi önkormányzat köteles
beszerezni a fővárosi önkormányzat véleményét. A Rendőrség a képfelvevők
elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján
közzéteszi.
(4)	A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását
elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők
elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
(5)	A Rendőrség a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a
határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el, és felvételt
készíthet.
(6)	Az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetőleg
az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett
bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt
indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy
vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási
eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása
érdekében használható fel.
(7)	Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott
meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,
6
a)	az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap
elteltével;
b)	a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő nyolc munkanap
elteltével;
c)	az (5) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három
munkanap elteltével
törölni kell.
(8)	A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához
szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény
elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül
merül fel - az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok
kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen
időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a
felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.
(9)	Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül
sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.”
9.	§
Az Rtv. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a
42. § (1), (2) és (5) bekezdése szerint rögzített felvételből - a külön jogszabályban
meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, illetőleg
nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása
szempontjából a továbbiakban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata), a
szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok,
nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az
érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának
gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.
(2)	A Rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz
szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az
érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének
körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(3)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6)
bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél
érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de
legfeljebb harminc napig ne törölje.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől
számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc
napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti nyolc, illetve a 42.
§ (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a
jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.
7
(5)	Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt
haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától
számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt
törölni kell.”
10.	§
(1)	Az Rtv. 44. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott
közlekedésrendészeti feladatának ellátása során]
„d) a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására
vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat,
valamint a jármű hatósági jelzését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint
-	a helyszínen elveheti;
e)	ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát
veszélyezteti, a forgalomban való részvételt megtiltja, a jármű kulcsait elveszi, és ha
a jármű a forgalmat akadályozza, azt elszállíttatja.”
(2)	Az Rtv. 44. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A jármű kulcsának elvétele, vagy a jármű elszállíttatása miatt a
járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a Rendőrséget nem terheli
kártalanítási kötelezettség.”
11.	§
(1)	Az Rtv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a
viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány rendeletben jelöli ki. Az
ideiglenes védelemben részesülő személyeket - a Kormány döntéséig, legfeljebb
kilencven napig - a miniszter jelöli ki.”
(2)	Az Rtv. 46. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri
szerv vezetője - függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól - ötnaponként
felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt
tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a
tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány felülvizsgálja.
Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a harminc napot
meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány legalább harminc
naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről
az országos rendőrfőkapitány három munkanapon belül határozattal dönt. A
határozatot a rendőrség központi szervének honlapján közzé kell tenni.
8
(6)	Ideiglenes védelemben részesíthető az a személy, akit a külön törvény
szerinti közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen
irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból
védelme szükséges.”
12.	§
Az Rtv. 46/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Biztonságvédelmi zónában alkalmazott intézkedések
46/A. § (1) A Rendőrség a védett személy vagy a külön jogszabályban kijelölt
létesítmény biztonsága érdekében biztonságvédelmi zónát alakíthat ki. A
biztonságvédelmi zóna kialakításának tényéről az érintetteket tájékoztatni kell.
(2)	A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében a
védett személy lakóhelyét, tartózkodási helyét, ezek biztonságvédelmi zónáját, a
védett létesítmény területét, illetve annak biztonságvédelmi zónáját megfigyelheti, az
észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Az így készített felvételek kezelésére a 42.
§ és a 42/A. § rendelkezései megfelelően irányadók. A felvételeket a 42. § (7)
bekezdésének a) pontjában meghatározott idő után törölni kell. A megfigyelés - a
védett személy beleegyezésének hiányában - nem terjedhet ki a megfigyelt terület
olyan helyiségére, amely az azt használó személy, illetve a vele együtt élő személy
személyes használatában áll.
(3)	A biztonságvédelmi zónában
a)	nem helyezhető el fokozottan tűz- és robbanásveszélyes műtárgy,
készülék, gép, berendezés,
b)	a közterületen végezni kívánt építési, szerelési munkálatokról (pl. az
útépítési, mély- és magasépítési, átépítési, felújítási munkálatok, víz- és gázvezeték
fektetése, elektromos hálózat telepítése, elektronikus hírközlési intézmények
elhelyezése) a Rendőrséget előzetesen tájékoztatni kell,
c)	a biztonságvédelmi zóna feletti légtér használata tekintetében a Rendőrség
a légügyi hatóságnál kezdeményezheti a légtérre vonatkozó korlátozások
bevezetését.
(4)	A biztonságvédelmi zónában történt élet- és vagyonbiztonságot érintő
esemény esetén a kármentéshez szükséges szerelési, építési munkálatok
késedelem nélkül megkezdhetők, de a kárelhárításért felelős szervnek
haladéktalanul értesítenie kell a Rendőrséget.
(5)	Aki a biztonságvédelmi zónában a (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott munkálatokban vesz részt, azt a Rendőrség - tájékoztatását követően
-	jogosult a munkálatok megkezdését megelőzően, illetve a munkavégzés
időtartama alatt, a védett létesítmény biztonsága érdekében a bűnügyi, a körözési és
a 91/C. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartásokban
ellenőrizni. Ennek során vizsgálhatja, hogy az ellenőrzött személye nem jelent-e
biztonsági kockázatot. Ha a vizsgált személy biztonsági kockázatot jelent, a
9
Rendőrség a védett létesítményben történő munkavégzését, és az e célból oda
történő belépését megtilthatja. Az ellenőrzés során keletkezett adatokat biztonsági
kockázat hiányában azonnal, biztonsági kockázat esetén a munkálatok
befejezésekor meg kell semmisíteni.
(6)	A Rendőrség a biztonságvédelmi zónába belépő személyt
személyazonossága megállapítása céljából - személy- és létesítménybiztosítási
feladatainak ellátása érdekében - igazoltathatja.
(7)	A Rendőrség a védett létesítménybe történő belépés alkalmával a belépő
nevét, lakóhelyét vagy munkahelyét, személyazonosító okmányának számát
rögzítheti. Ezek az adatok kizárólag a védett létesítménybe belépő személy -
bűnmegelőzési, bűnüldözési, nemzetbiztonsági - azonosítása érdekében
kezelhetők. A rögzített adatokat az ellenőrzést követően, de legkésőbb a rögzítését
követő harminc nap elteltével törölni kell.”
13.	§
Az Rtv. 51. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Útzár, megállásra kényszerítés
51. § (1) A Rendőrség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását
rendelheti el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására és a külön jogszabályban kijelölt
létesítmények védelmére, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe
véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - útzárat telepíthet.
(2)	Útzár alkalmazása során a Rendőrség járművek áthaladását torlasz-
szerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést
vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés
foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.
(3)	A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül
-	a Rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet
követheti és megállásra kényszerítheti.”
14.	§
Az Rtv. a következő alcímmel és 62/A. §-sal egészül ki:
„Külföldi szerv határrendészeti feladatokat ellátó tagjára vonatkozó
rendelkezések
62/A. § (1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló
eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
10
rendeletet alkalmazó állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a
Magyar Köztársaság területén kizárólag:
a)	a 47. § rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. § rendelkezése szerint
bilincset, illetve a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,
b)	szolgálati fegyverét tarthatja magánál, azt azonban kizárólag jogos védelmi
helyzetben, illetve végszükségben használhatja,
c)	az ország területén jogellenesen tartózkodó személyt foghatja el, köteles
azonban az elfogott személyt haladéktalanul a Rendőrségnek átadni.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kizárólag olyan kényszerítő eszköz
vagy lőfegyver alkalmazható, amely a 16. § (2) bekezdése szerint rendszeresítve van
a Rendőrségnél.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeire a külföldi állam határrendészeti feladatokat ellátó
szervének tagját ki kell oktatni.”
15.	§
Az Rtv. 76-91. §-ai és alcímei helyébe a következő rendelkezések és alcímek
lépnek, ezzel egyidejűleg az Rtv. a következő 91/A-91/R. §-okkal és alcímekkel
egészül ki:
„Értelmező rendelkezések
76.	§ E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában
1.	rendőrségi adat: a Rendőrség által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
során kezelt személyes adat,
2.	rendőrségi adatkezelő szerv: az a rendőrségi szervezeti egység, amely az e
törvény hatálya alá tartozó adatok tekintetében - törvény, a végrehajtására kiadott
jogszabályok, valamint a miniszter, illetőleg az országos rendőrfőkapitány intézkedése
figyelembe vételével - az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza.
A Rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás
általános szabályai
77.	§ (1) A Rendőrség feladatai ellátása során
a)	bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai
ellátása körében a büntetőeljárásban résztvevő személyek személyes adatait,
b)	rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes
adatokat,
c)	az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban résztvevők személyes adatait
kezeli.
11
(2) A rendőrségi adatok kezelésének célja a bűnüldözés, a bűnmegelőzés,
valamint a közrend, a közbiztonság és az államhatár rendjének, az érintett és mások
jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme.
78.	§ (1) Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat
a Rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egysége
(rendőrségi adatkezelő szerv) kezeli és dolgozza fel.
(2)	A
a)	megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány,
b)	rendőrkapitányság, illetve a határrendészeti kirendeltség adatait a
rendőrkapitány, illetve a határrendészeti kirendeltség vezetője
által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.
(3)	A Rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó
bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést
végeznek.
79.	§ A bűnüldözési, a rendészeti, a határrendészeti és a közigazgatási,
valamint a belső igazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell
kezelni, illetőleg feldolgozni.
80.	§ (1) A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei
között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője felelős a személyes
adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal,
megváltoztatás vagy törlés megelőzését, illetőleg megakadályozását biztosító
személyi és technikai védelem biztosításáért.
(2)	A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei
között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője köteles gondoskodni
arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a)	az érintett a rendőri szerv által kezelt, illetőleg továbbított adatairól - ha
törvény kivételt nem tesz - kérelmére tájékoztatást kapjon, illetőleg gyakorolhassa a
helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b)	a helytelen adatok kijavításra kerüljenek,
c)	a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelése jogellenes, az adatok tárolásának
törvényben meghatározott határideje lejárt, illetve a törlést a bíróság vagy az
adatvédelmi biztos elrendelte.
(3)	A hozzáférési, helyesbítési és törlési jog gyakorlása csak akkor
korlátozható, ha azt e törvény vagy az eljárásra irányadó törvény lehetővé teszi.
(4)	A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának
megtagadását vagy korlátozását írásban indokolni kell. Az indokolás csak akkor
mellőzhető, ha azt e törvény lehetővé teszi. Az érintett a korlátozás vagy az indokolás
mellőzésének indokolatlanságára tekintettel a döntés felülvizsgálatát kérheti az
adatvédelmi biztostól, illetőleg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
12
nyilvánosságáról szóló törvény alapján a bírósághoz fordulhat. Erről az érintettet
tájékoztatni kell.
A rendőrségi feladatok ellátásához szükséges adatok köre
81.	§ A Rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy
személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -
lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben
a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség
törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.
82.	§ (1) A Rendőrség a különleges adatok közül kezeli
a)	a büntetett előéletre vonatkozó adatot, valamint
b)	bűnüldözési tevékenysége során egyéb bűnügyi személyes adatot, és az
elkövetőnek, vagy a sértettnek a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatát,
továbbá
c)	a külön törvényben szabályozott közigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan
az ott meghatározott különleges adatokat.
(2)	A Rendőrség kezelheti azokat a különleges adatokat, amelyeknek
kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.
83.	§ A Rendőrség az e törvény alapján kezelhető személyes adatokat az
alábbi forrásból gyűjti:
a)	állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,
b)	igazoltatás, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,
c)	DNS és ujjnyomat minta elemzése,
d)	bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
e)	törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
f)	titkos információgyűjtés,
g)	a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra
hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv,
szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat,
h)	az általa lefolyatott büntető-, szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban
gyűjtött adat.
84.	§ (1) A Rendőrség szervei az e törvényben meghatározott adatkezelési
célból más rendőri, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási és
közigazgatási szervtől, valamint - törvény rendelkezése alapján - az adattal
rendelkező más szervtől, a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével
adatokat vehetnek át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő
szervnél dokumentálni kell.
(2)	A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében
térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:
a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b)	a személyi igazolvány nyilvántartásból,
13
c)	az anyakönyvi nyilvántartásból,
d)	az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre
vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),
e)	a társadalombiztosítási nyilvántartásból,
f)	az adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,
g)	a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a
járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási
igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),
h)	a bűnügyi nyilvántartásból (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a
büntetőeljárás alatt állók, az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek, valamint a DNS-
profilok nyilvántartása),
i)	a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,
j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
k) a menekültügyi nyilvántartásból,
l) a határrendészeti nyilvántartásból,
m) a személyszállítást végző légifuvarozóknak a légi közlekedésről szóló
törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,
n) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
o)	a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi
szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),
p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,
r) az ingatlan-nyilvántartásból,
s) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók
nyilvántartásából,
t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból.
(3)	Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés
a), d), i), j), k) és m) pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési
nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból,
valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Az
adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
(4)	A Rendőrség által történő adatátvétel, valamint adatfelhasználás
jogszerűségéért az átvevő rendőri szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az
adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni
kell.
85.	§ (1) A Rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi statisztika
készítésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve a titkos
információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és egyéb
közreműködők adatait - statisztikai célra felhasználhatja. A személyazonosításra
alkalmas adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és
összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy
éven belül törölni kell.
(2)	A Rendőrség a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon
átadhatja.
14
(3)	A Rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi kriminalisztikai
tudományos kutatás végzésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve
a titkos információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és
egyéb közreműködők adatait - tudományos kutatási célra a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a tudományos
kutatás céljára felvett vagy tárolt adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek
figyelembevételével felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a
kriminalisztikai kutatás befejezésekor törölni kell.
86.	§ (1) Rendőrségi adat a Schengeni vívmányokat alkalmazó államok,
valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére
az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetőleg két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból
adható át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően az adatátadónak meg
kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy időszerűtlen vagy
pontatlan adatok ne kerülhessenek továbbításra.
87.	§ Rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti
nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés
vagy nemzetközi megállapodás alapján az e törvényben meghatározott célból és csak
akkor továbbítható, ha a harmadik ország, illetőleg nemzetközi szervezet a személyes
adatok megfelelő védelmét biztosítja.
88.	§ (1) A rendőrségi adatkezelőnek az adatátadásokról adattovábbítási
nyilvántartást kell vezetnie. Az adattovábbítási nyilvántartás célja az érintett
tájékozódási jogának, illetve az adatátadások jogszerűsége ellenőrzésének
biztosítása.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját,
b)	az adatigénylő szerv és személy azonosító adatait,
c)	az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat,
d)	a továbbított adatfajták megnevezését.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható:
a)	az érintettnek saját adata tekintetében, kivéve, ha a törvény a tájékoztatást
kizárta vagy korlátozta,
b)	az adatvédelmi biztosnak,
c)	az adatvédelmi ellenőrzésre feljogosított szerv képviselőjének,
d)	az adatkezelő szerv vezetőjének,
e)	az adatátvevő szerv vezetőjének a szerv részéről adatátvételt végzők
tevékenységének ellenőrzése céljából,
f)	bűnüldöző szerveknek a jogosulatlan adatkezelés miatt folytatott
büntetőeljárás során a tényállás tisztázása céljából.
15
(4)	Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést és az abból történő
adattovábbítást dokumentálni kell.
(5)	Az adattovábbítási nyilvántartást húsz év után meg kell semmisíteni.
89.	§ A Rendőrség ügyviteli célból az eljárásban résztvevők személyazonosító-
és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul
szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
A Rendőrség bűnüldözési adatkezelése
90.	§ (1) A Rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes
adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet
felhasználni. Személyes adatok kezelését bűnüldözési célra azokra az adatokra kell
korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott
bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek.
(2)	A Rendőrség más szervektől, illetőleg külföldről bűnüldözési célból átvett
adatot attól eltérő célra nem használhatja fel és nem továbbíthatja. Az adatátvétel
tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
(3)	A faji eredetre, vallási meggyőződésre, szexuális magatartásra és politikai
véleményre utaló különleges adat csak akkor kezelhető, ha az bűnüldözési
tevékenység során felmerülő bűncselekmény tényállási eleméhez tartozik, vagy ahhoz
az érintett írásban hozzájárult.
(4)	A Rendőrség a bűnüldözési feladatai ellátása során a személyi azonosítót
és az adóazonosító jelet az alábbiak szerint kezelheti:
a)	bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi azonosítót az érintettől kérheti,
annak használatával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelheti a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott
adatokat, továbbá - ha a személyi azonosító használatának jogszabályban előírt
feltételei e hatóságnál fennállnak - továbbíthatja más nyomozó hatóságnak,
b)	az adóazonosító jelet - ha annak segítségével az adózással kapcsolatos
adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy
lefolytatása céljából szükséges - kérheti az érintettől, az adóhatóságtól, illetőleg más
nyomozó hatóságtól.
91.	§ A bűnüldözési adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell
különböztetni a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló
adatoktól. A bűnüldözési adatok különböző fajtáit helyes és megbízható voltuk
mértékére utaló jelzéssel kell ellátni. A jelzés módjának részletes szabályait a
miniszter állapítja meg.
91/A. § (1) A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott
bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi
adatokat:
16
a)	a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a
bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;
b)	a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat,
eszközöket és szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig;
c)	a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és
szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a
bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig;
d)	a Rendőrségen fogvatartott, a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom
alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el,
valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a
bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;
e)	súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
1.	élet, testi épség, személyes szabadság és erőszakkal elkövetett tulajdon
elleni bűntett, illetve az embercsempészet és az emberkereskedelem három évig
terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
2.	nemi erkölcs elleni bűncselekmények három évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
3.	gyermekkorú személy sérelmére elkövetett három évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett,
4.	üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő,
5.	visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés
nukleáris anyaggal, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés atomenergia
alkalmazásával,
6.	pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, a közélet tisztasága
valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények öt évet el nem érő
szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait,
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit húsz évig vagy a nemzetközi
kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
f)	a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek,
cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi
bűnüldözési vagy egyéb nyomozási intézkedéseket kell foganatosítani, a
büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott
ideig;
g)	a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetőleg a bűnözői
csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik
adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre
vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig;
h)	az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás
kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási
helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig
vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének
elévüléséig.
17
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként
csak államigazgatási szervvel köthető megbízási szerződés.
91/B. § A rendőrségi adatkezelő szerv vezetője a 91/A. § (1) bekezdés e)-h)
pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból
elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében
szükséges - az érintett személy tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának
gyakorlását - írásban, indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az
indokolás mellőzhető, ha az a Rendőrség bűnüldözési feladatának ellátását
akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a
megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési,
helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a
büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.
91/C. § (1) A Rendőrség bűnüldözési célból jogosult átvenni és az egyedi
ügyhöz kapcsolódóan kezelni a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint
a hatáskörébe tartozó üggyel összefüggésben a 84. § (2) bekezdésében foglaltakon
túlmenően egyéb, általa jogszerűen kezelhető adatot igényelhet bármely adatkezelő
szervtől. A Rendőrség az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. A
megkeresett adatkezelő szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - köteles a
Rendőrség jogszerű adatszolgáltatás iránti igényét teljesíteni.
(2)	A Rendőrség a bűnüldözési feladatai ellátása céljából - személy-, és
tárgykörözés során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy
biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján - jelzés elhelyezését rendelheti el az alábbi
nyilvántartásokban:
a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
b)	az országos gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartás,
c)	a külföldre utazásban korlátozott személyekre és az útlevélre vonatkozó
nyilvántartás,
d)	a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartása,
f)	a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartása,
g)	a határrendészeti nyilvántartás,
h)	az ingatlan-nyilvántartás és
i)	a cégnyilvántartás.
(3)	A jelzés elrendelésekor a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás célját meg
kell jelölni. A jelzésben a rendőri szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás
esetén értesítés adását kérheti. A jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv a
Rendőrség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni.
(4)	A Rendőrség a jelzés elhelyezését köteles megszüntetni, illetőleg a
megszüntetést kezdeményezni, ha az elhelyezés elrendelésének jogalapja megszűnt,
illetőleg a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás teljesült.
(5)	A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért
intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv vezetője a felelős.
18
(6)	Ha a Rendőrség más adat-állományból bűnüldözési célból adatot vesz át,
erről az érintett tájékoztatására - a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével -
a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a
jelzés alapján tett intézkedésről - a Rendőrség bűnüldözési feladata teljesítésének
biztosítása érdekében - a Rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő
szerv az érintettet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv
köteles az adatigényléssel, illetőleg a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az
adatszolgáltatót.
91/D. § A Rendőrség bűnüldözési adatállományába csak a Rendőrség
hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, a Rendőrség működését ellenőrző
szerv erre felhatalmazott tagja, az irányító minisztériumnak a miniszter által kijelölt
munkatársa, az adatvédelmi biztos és munkatársa, az ügyész, továbbá törvény által
feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást vagy értesítést.
91/E. § (1) A bűnüldözési adatállományból más bűnüldöző szerv részére -
kérelemre - az adatigénylő hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatai
ellátásához szükséges, és törvény alapján általa kezelhető adatok továbbíthatók.
(2)	A rendőri szervek között bűnüldözési adat csak akkor továbbítható, ha az
adat az igénylő rendőri szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladat
ellátásához törvény alapján szükséges. Az adatátvételre vonatkozó korlátozásokat és
egyéb rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott
feladataik teljesítéséhez - bűnüldözési, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi célra
bűnüldözési adatok továbbíthatók:
a)	a bíróság,
b)	az ügyészség,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok,
d)	a vám- és pénzügyőrség bűnüldöző szerve,
e)	a honvédelmi igazgatás szervei,
f)	a büntetés-végrehajtás szerve, továbbá
g)	az igazságügyért felelős minisztérium nemzetközi bűnügyi együttműködésért
felelős szerve
részére.
(4)	Bűnüldözési adat - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül -
továbbítható más közigazgatási szerveknek, továbbá magánszemélynek, más jogi
személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, feltéve, ha
a)	a kérelmező az igényelt adat kezelésére bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel
vagy büntetés-végrehajtással közvetlenül összefüggő célból törvény alapján jogosult,
továbbá,
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérő célra is, ha a továbbítás a közbiztonságot
súlyosan vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges, továbbá,
19
c)	ha az adattovábbításra minden kétséget kizáróan az érintett érdekében kerül
sor, és ahhoz hozzájárult.
91/F. § (1) A Rendőrség bűnüldözési adatot a Schengeni vívmányokat
alkalmazó állam bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervei részére bűnüldözési,
bűnmegelőzési és büntetés-végrehajtási célból, valamint továbbfelhasználás céljából
a 91/E. § (4) bekezdésében foglaltak szerint továbbíthat.
(2) A Rendőrség bűnüldözési adatot harmadik ország részére bűnüldözési,
bűnmegelőzési vagy büntetés-végrehajtási célból - a 87. §-ban meghatározottak
alapján - továbbíthat.
91/G. § A bűnüldözési adatok továbbítását az adatkezelőnél írásban kell
kérelmezni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő szerv - ezen belül a
felhatalmazott személy - nevét, az adatkérés célját és indokát.
91/H. § A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai
teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során
bűnüldözési adatállományait közigazgatási adatállományaival, illetőleg más
bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az
összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos eljárás befejezése után meg kell
szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a
büntetőeljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.
91/I. § (1) A rendőrségi adatállományokban tárolt bűnüldözési adatok
időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell
vizsgálni.
(2)	A bűnüldözési adatokat a 80. § (2) bekezdés b) és c) pontjában
meghatározott esetben javítani vagy törölni kell. A javítást vagy törlést legkésőbb az
éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy
feldolgozáskor kell elvégezni.
(3)	A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok kijavítását és törlését -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adatok az
azok megőrzésére irányadó időtartam lejártáig felismerhetők maradjanak.
(4)	A bűnüldözési adatok tárolási határidejébe nem számít be az az év,
amelynek napján az adat felvétele, illetőleg nyilvántartásba vétele történt.
A rendészeti adatkezelés
91/J. § (1) A Rendőrség kezeli
a)	a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben
meghatározott bejelentési adatait, illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó,
rendőri biztosítást igénylő rendezvények rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat
két évig,
b)	a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott vagy a
sportpályákról a szabálysértési hatóság által kitiltott személyek természetes
20
személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, személyazonosságát igazoló
igazolvány számát, azonosításra alkalmas fényképét, sportszervezethez való
kötődését, az elkövetett cselekmény minősítését, a kitiltás vagy eltiltás hatályát annak
lejártától számított egy évig.
(2)	A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a Rendőrség adatokat
továbbíthat a sportrendezvény szervezőjének, a sportszervezetnek a rendezvények
biztonságának védelme, valamint külföldre a közrend és közbiztonság, valamint
mások jogai védelme céljából.
A határrendészeti adatkezelés
91/K. § A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő
személy által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű
adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:
a)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b)	körözési információs rendszer,
c)	kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása,
d)	úti okmány nyilvántartás,
e)	személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
f)	személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,
g)	közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,
h)	Schengeni Információs Rendszer.
91/L. § (1) A Rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése
céljából a határrendészeti adatállományban kezeli a határátlépéstől számított hat
hónapig a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a)	családi és utónevét,
b)	születési idejét (év, hó, nap),
c)	nemét,
d)	állampolgárságát,
e)	úti okmányának számát, típusát,
f)	vízumának számát, típusát.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben
meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az
ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a
menekültügyi hatóságnak, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
(3)	A Rendőrség a határrendészeti adatállományból a 86. § és 87. §
figyelembevételével külföldre határrendészeti, bűnüldözési, bűnmegelőzési célból,
valamint az érintett vagy mások jogának védelme céljából továbbíthat adatot.
91/M. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során - az illegális
bevándorlás elleni intézkedések elősegítése céljából - az utasok repülésre történő
bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi
fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az
21
Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az
Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes
állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság
területére.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:
a)	az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a
hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
b)	a légi járművön szállított utasok létszámát,
c)	a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,
d)	a tervezett indulási és a célállomásra történő érkezési időt.
(3)	A Rendőrség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-
ellenőrzés végrehajtásának céljából nyilvántartja. A nyilvántartott adatot az utas
beléptetését vagy beléptetésének megtagadását követően, de legkésőbb az adatok
átvételétől számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra határrendészeti
feladatainak végrehajtásához, illetve büntető-, vagy szabálysértési eljárás
lefolytatásához szüksége van. A határrendészeti feladat végrehajtását követően,
illetve a büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor a nyilvántartott
adatot haladéktalanul törölni kell.
91/N. § A Rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok
közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006.
március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex)
II.	melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.
91/O. § (1) Ha
a)	a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b)	a vízum-nyilvántartás,
c)	a körözési információs rendszer,
d)	a Schengeni Információs Rendszer
üzemzavar miatt elektronikus úton nem érhető el, a Rendőrség a határellenőrzési
feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatot készíthet és
alkalmazhat.
(2)	A technikai másolat az üzemzavar elhárításáig, legfeljebb hat óra
időtartamig tárolható, ezt követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(3)	A technikai másolat készítésének tényét a másolatot biztosító szervnél,
illetve a Rendőrségnél is dokumentálni kell.
(4)	A Rendőrség a technikai másolat napló adatait az üzemzavar elhárítását
követő négy órán belül köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.
A közlekedési adatkezelés
22
91/P. § (1) A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a
balesetben érintett többi személy név és lakcím adatát, jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének
(telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az
intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli.
(2)	A Rendőrség a közúti balesettel érintett írásos kérelmére igazolást ad a
baleset idejéről, helyéről, továbbá az (1) bekezdésben felsorolt adatokról.
(3)	A (2) bekezdésben megjelölt adatokat az eljáró rendőri szerv a balesettel
érintett, illetve a biztosítóintézet kérelmére a kárrendezési eljárás lefolytatásához a
biztosítóintézetnek megküldi.
A közigazgatási adatkezelés
91/Q. § (1) A Rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a
külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül - kezeli:
a)	a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés,
a kábítószer, a pszichotrop anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású
robbanóanyag, a pirotechnikai termék (a továbbiakban együtt: közbiztonságra
veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő
behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására,
szállítására, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra
vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a
nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím
adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végző
személyek személyazonosító és lakcím adatait az engedélyben, valamint a
bejelentésben szereplő, a közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz gyártó és tároló
helyét, továbbá a gyártási engedéllyel rendelkezők adatait, valamint az engedély
kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban
szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,
b)	a pártfogó felügyelet alatt állók és a bíróság által kitiltottak adatait, továbbá a
foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltottak adatait azokban az esetekben, amikor a
foglalkozás gyakorlásához szükséges engedély kiadása a Rendőrség hatáskörébe
tartozik öt évig, illetőleg ezek hatályának lejártáig,
c)	külön jogszabályban meghatározottak szerint a Rendőrség által kiadott
engedély alapján, illetve a Rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörébe tartozó
tevékenységet folytató személyek azonosításához szükséges, továbbá az engedély
tárgyával, illetve az ellenőrizendő tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély
időtartamának lejártától, illetve visszavonásától számított tíz évig, illetőleg a külön
jogszabályban meghatározott ideig,
d)	az ismeretlen holttestek és a rendkívüli halálesetek jellemzőit a holttest
azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a haláleset bekövetkezésétől
számított húsz évig,
e)	a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben a kiadott
engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági
hozzájárulással érintett személy személyazonosító és lakcím adatát, továbbá az
engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel
23
összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól
számított két évig.
(2)	A Rendőrség az (1) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartásban
szereplő személyek személyazonosító és lakcímadatainak megállapításához, illetőleg
egyeztetéséhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvényben meghatározott adatokat - a személyi azonosító használatával -
igényelheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi
azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.
(3)	A Rendőrség adatkezelő szerve a közigazgatási adatállományaiból adatot
adhat át azoknak a közigazgatási, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági szerveknek,
amelyek törvény alapján jogosultak az igényelt adat kezelésére. Adatot továbbíthat
továbbá - feltéve, ha az adattovábbítást más törvény nem zárja ki, valamint, ha az
érintett érdekét vagy a Rendőrség bűnüldözési, illetőleg közrendvédelmi
tevékenységét nem veszélyezteti - annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetnek vagy magánszemélynek, aki az adat felhasználásához
fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.
(4)	A Rendőrség adatkezelő szerve az (1) bekezdésben meghatározott
közigazgatási adatállományban keletkezett adatokat külföldre - a 86. § és 87. §
alapján - az eredeti adatkezelési célból, továbbá bűnüldözés, bűnmegelőzés vagy
büntetés-végrehajtás céljából, a közrend és a közbiztonság, valamint az érintett és
mások jogának védelme céljából továbbíthat.
91/R. § Az 91/Q. § (1) bekezdés szerinti adatállományokat a Rendőrségnek az
országos rendőrfőkapitány által kijelölt szerve dolgozza fel.”
16.	§
Az Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„f) biztonságvédelmi zóna: a külön jogszabályban kijelölt védett személyek
tartózkodási helye és a külön jogszabályban felsorolt, a Rendőrség által őrzött
létesítmények körüli közterületnek legfeljebb ötven méteres körzete;”
17.	§
Az Rtv 101. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„e) a Rendőrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a határrendészeti
feladatok, a rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, a lőfegyverhasználat és a
csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a Rendőrségnek a
terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári
repülés biztonságával összefüggő feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és
24
feljebbvalói viszonyt, a rendőri magatartás szabályait, az egyenruha viselésének
rendjét, a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a Rendőrségnél
rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,”
(2)	Az Rtv 101. §-ának (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„m) a kényszerítő eszközök típusát, fajtáját, a rendszeresítésre vonatkozó
szakmai követelményeket és eljárási szabályokat,
n) a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait, az adatok
kezelésének és feldolgozásának technikai szabályait, valamint a bűnüldözési adatok
helyessége, megbízhatósága és felhasználhatósága jelölésének módját.”
18. §
Az Rtv. 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet 16. cikke [2. § (4) bekezdés],
b)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdése [42. § (3)
bekezdés],
c)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004.
október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése [62/A. §],
d)	az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikke [86. § és 87. §],
e)	a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó
kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6.
cikk (1) bekezdése [91/N. §],
f)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [91/O. §],
g)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlament és tanácsi
rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet által módosított, az Európai Unió
25
Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős
Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi
rendelet 10. cikk (8) bekezdése [62/A. §],
h)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja, [97. § (1)
bekezdés k) pont],
i)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontja [97. § (1)
bekezdés l) pont],
j) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontja [97. § (1)
bekezdés m) pont].”
19. §
(1)	Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Rtv. 36. §-a,
36/A. §-a, valamint 53. §-ának (3) bekezdésben a „tömegoszlatás,” szövegrész.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg nem lép hatályba a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény
a)	11. §-a,
b)	14. §-a,
c)	20. §-ának (3) bekezdésében
ca)	„a 81. §-a (1) bekezdésében az „a határforgalmi adatokat tartalmazó
nyilvántartásokból,”” szövegrész,
cb)	„86. §-a (2) bekezdésének e) pontja,” szövegrész,
d)	22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a
da)	24. §-ának (4) bekezdésében a „rendőrkapitányság” szövegrész helyébe a
„rendőri szerv” szöveg,”,
db)	„69. §-ának (1) bekezdésében a „bűncselekmények esetében” szövegrész
helyébe a „bűncselekmények esetében a nyomozás elrendeléséig” szöveg,”
dc)	„76. §-ának (2) bekezdésében az „és a Belügyminisztérium kijelölt szerve”
szövegrész helyébe az „és a miniszter által, rendeletben kijelölt szerv” szöveg,”
illetve
e)	31. §-a.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Rtv.
a)	11. §-ának (1) bekezdésében a „belső rendet” szövegrész helyébe a
„közrendet” szöveg,
b)	58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §)” szövegrész helyébe az „az
alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139.
§), a lázadás (Btk. 140. §), valamint a rombolás (Btk. 142. §)” szöveg
26
lép.
(5)	E törvény a hatályba lépését követő harmincadik napon hatályát veszti.
(6)	E törvény hatályba lépését követő harmincadik napon hatályát veszti a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC.
törvény.
Módosuló jogszabályok
20.	§
(1)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a (1)
bekezdésének i) pontjában a „kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a
„képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt” szöveg lép.
(2)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-
(5)	bekezdésre módosul:
„(2) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a
bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott intézkedést is foganatosíthatja.”
(3)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény a következő
12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül
körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el
a)	a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen
lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,
b)	a személyazonosság megállapítása érdekében
ba)	az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
bb)	az ismeretlen holttestnek, testrésznek.
(2)	E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából
eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha
a)	az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más
személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése
-	kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható
ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;
b)	cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi
állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;
c)	az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az
eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;
d)	az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van
összefüggésben.
27
(3)	Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő
huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik
ismertté.”
21.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (2) bekezdéssel
egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói
igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e
tevékenységeket folytatni nem lehet.”
22. §
Az Európai Unió jogának való megfelelés
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdése [8. §],
b)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004.
október 26-i, 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése [15. §],
c)	az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikke [16. §]
d)	a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó
kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6.
cikk (1) bekezdése [16. §],
e)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [16. §],
f)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 6. cikk (8) bekezdése [16. §],
g)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás
tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei
szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
28
rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004.
október 26-i, 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése [16. §].
29
INDOKOLÁS
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános Indokolás
I.
1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1994-ben
közmegegyezés eredményeként született meg. A törvény a tizenhárom évvel ezelőtti
társadalmi, jogi viszonyoknak megfelelő, modern szabályozásnak volt tekinthető,
mára azonban számos ponton alapvetően új megközelítést igényel a Rendőrség
tevékenységének szabályozása.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmány 40/A. §-ának (4) bekezdése alapján a
Rendőrségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szüksége, az Rtv. módosítására szinte kizárólag olyan
esetekben került sor, amikor az a Rendőrség feladatkörének bővülése okán (pl. a
büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
szóló 2001. évi LXXXV. törvény), avagy nemzetközi, Európai Uniós kötelezettségből
eredően vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozata ugyancsak érintette
az Rtv. egyes rendelkezéseit [pl. 65/2003. (XII. 18.) AB határozat, 47/2003. (X. 27.)
AB határozat, stb.], ezek azonban szinte kizárólag egyes rendelkezések (pl.
bűnmegelőzési ellenőrzés) megsemmisítését jelentették.
2.	Az Rtv. lényeges tartalmi módosítására hatályba lépése óta első
alkalommal 2007. első félévében került sor. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 2008. január 1-jével lép hatályba.
Az Rtv. e módosítása ugyanakkor - a politikai konszenzus eredményeképpen
kialakult Független Rendészeti Panasztestület beiktatása, valamint a gumilövedék,
mint tömegoszlató eszköz megszüntetése kivételével - kizárólag a Rendőrség és a
Határőrség integrációjához szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
3.	Nyilvánvaló azonban, hogy az Rtv. módosítása rendészeti-szakmai
szempontból nem halasztható tovább, hiszen számos rendelkezés ma már nem felel
meg a kor kihívásainak.
Ennek megfelelően az Rtv-t a következő főbb csomópontok mentén kell
felülvizsgálni:
A./ Az Rtv. VIII. Fejezete szerinti, a Rendőrség adatkezelésére vonatkozó
szabályok elavultnak tekinthetők, hiszen ezek módosítására a törvény hatályba
lépése óta nem került sor. A Fejezet teljes átszerkesztést igényel, és egyértelművé
kell tenni, hogy mely szabályok általánosak, melyek vonatkoznak a bűnügyi
adatkezelésre és melyek a közigazgatási adatkezelésre. Az adatátadás szabályait,
attól függően, hogy milyen szervtípusnak (rendészeti, közigazgatási szerv, vagy
magánjogi fél) kerül az adat továbbításra, teljesen át kell dolgozni.
30
Egyrészt egyes rendelkezések a jelenlegi életviszonyoknak, valamint a
technológia fejlődésének (DNS adatok kezelése) nem megfelelő szabályokat
tartalmaznak, nem elég részletesek, másrészt egyes rendelkezések olyan
általánosak, hogy az az adatvédelmi jog terén bekövetkezett fejlődés által megkívánt
szabályozásnak nem felel meg, kifejezetten a jogbiztonság ellen hat. Át kell alakítani
a külföldre történő adattovábbítás szabályait, tekintettel az európai uniós tagságra
valamint arra, hogy az Rtv. elfogadása után csatlakoztunk az Európa Tanács
Adatvédelmi Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez, amely a harmadik országok részére
történő adattovábbítás szabályait rendezi.
A Rendőrség adatkezelésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata során meg
kellett fontolni azt, hogy a jelenlegi kétharmados törvényben való szabályozás
megszüntetésre kerüljön-e és egy külön rendészeti adatkezelési törvény szabályozza
a tárgykört. E törvény hatálya nem a Rendőrségre, mint intézményre, hanem a
rendészeti adatkezelési tevékenységre terjedt volna ki, függetlenül attól, hogy azt
mely arra felhatalmazott rendészeti szerv végzi (ez jelenleg a Rendőrség mellett a
VPOP érintettségét jelenti). Ez azzal az előnnyel járt volna, hogy e törvény
módosítása nem igényelt volna minősített többséget, így módosítására a szakmai
igényeknek megfelelően kerülhetett volna sor. Ez azért is indokolt, mert az Európai
Unióban jelenleg van kidolgozás alatt a bel- és igazságügyi együttműködés során
kezelt személyes adatok védelmét szabályozó kerethatározat. Ennek végleges
tartalmában és hatályában ma még a tagállamok között nincs egyetértés, így az
elfogadására kitűzött ez év végi határidő teljesítése is kérdéses. Ezért a
megalkotandó új rendészeti-adatvédelmi szabályozás közeljövőben történő
módosításának szükségessége nem zárható ki.
Ugyanakkor az Alkotmány 40/A. §-a (4) bekezdésének rendelkezése szerint a
rendőrségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. A minősített többség követelményének
alkotmánybírósági értelmezése alapján az Országgyűlés az Rtv. elfogadásával
eldöntötte, hogy a rendőrségre vonatkozó rendelkezések közül melyeket kíván
minősített többséggel szabályozni. Ebből a döntésből fakadóan a törvény
rendelkezéseit az Országgyűlés a jövőben - sem tételes, sem a törvény
rendelkezéseivel ellentétes törvény alkotásával megvalósuló burkolt formában - nem
módosíthatja egyszerű többséggel. Nincs alkotmányos akadálya ugyanakkor annak,
hogy a rendőrségről szóló kétharmados törvény szabályozási mélységét az
Országgyűlés - minősített többséggel - a korábbinál szűkebb körben határozza meg,
ezzel pedig lehetőséget teremtsen arra, hogy egyszerű többséggel elfogadandó
törvényben szabályozzon a jogalkotó egyes kérdéseket.
Nem kerülhető meg annak rögzítése, hogy az Alkotmány a Rendőrségről
szóló törvény megalkotásához írja elő a minősített többséget, a Rendőrség
alaptevékenységéhez kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályok külön
törvényben való elhelyezése alkotmányos szempontból komoly aggályokat vethet fel.
Mindezekre figyelemmel a Kormánykabinet 2007. július 27-i ülésén úgy döntött, hogy
a Rendőrség adatkezelésére vonatkozó szabályozás továbbra is az Rtv. részeként
kerüljön szabályozásra.
B./ Az Rtv. módosításának előkészítése során szükséges volt megvizsgálni
azt is, hogy az Rtv. megtisztításra kerüljön-e azoktól a feladatoktól, amelyek a
31
törvény hatálybalépését követően külön törvényekben részletesen szabályozásra
kerültek (ilyen például személyek és tárgyak felkutatására, körözésére vonatkozó
rendelkezések, mert ennek részletszabályait tartalmazza a személy- és
tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény, vagy a tanúvédelemmel kapcsolatos
egyes szabályok, amelyeket a 2001. évi LXXXV. törvény tartalmaz, stb.). E
rendelkezések Rtv.-ben tartására semmilyen szakmai indok nem hozható fel, erre
figyelemmel e rendelkezések elhagyásra kerülnek az Rtv.-ből, és ezzel egy időben
az érintett „szakági” törvények is módosításra kerülnek.
C./	Az Rtv. 2007. évi I. féléves módosítása keretében már felmerült az Rtv.
intézkedést foganatosító rendőr azonosításával kapcsolatos szabályainak
felülvizsgálata. Az Rtv. I. féléves módosítása során a politikai pártok között az a
megegyezés született, hogy e kérdést az Rtv. 2007. év II. féléves módosítása során
kell rendezni, ezt a törvényjavaslat tartalmazza.
Tartalmilag a rendelkezésnek arra kell irányulnia, hogy a rendőri intézkedések,
eljárások során minden esetben kétséget kizáróan azonosítani lehessen az eljáró
rendőrt, ennek ugyanakkor nem lehet olyan hatása, hogy az intézkedést
akadályozza.
D./	Indokolt továbbá az Rtv. kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó
szabályainak felülvizsgálata. Az adatvédelmi biztos az elmúlt években több
alkalommal is javaslatot tett a tárgybeli rendelkezések pontosítására, különösen a
rögzített kép- és hangfelvételek megőrzési idejének alkotmányos követelményeket
kielégítő szabályozására. E szabályozás kialakítása során az Alkotmánybíróság
36/2005. (X. 5.) AB határozatában megállapítottakat veszi alapul a törvényjavaslat,
és megfelelő garanciális szabályokat alakít ki.
E./	A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a rendőrség által, egyes események
kapcsán lezárható területek alkotmányos garanciákkal ellátott szabályozását, amely
arra irányul, hogy a lezárást elrendelő rendőri szerv vezetője - függetlenül az
előzetesen meghatározott időtartamtól - ötnaponként felülvizsgálja és annak
tartalmáról a vezetőt tájékoztatja. Ha az intézkedés időtartama a tizenöt napot
meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány vizsgálja felül. Ha az
intézkedés időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos
rendőrfőkapitány legalább harminc naponként felülvizsgálja. Ezek a döntések
közigazgatási hatósági döntésnek minősülnek, amelyet ellen a közigazgatási
hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
Ezt a rendelkezést egyébként a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény
2007. évi I. féléves tervezet is tartalmazta.
4.	Ugyanakkor a törvényjavaslat nem tartalmazza az Rtv. titkos
információgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseinek módosítását, amely az
Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozata okán vált szükségessé. Ennek oka,
hogy a Kormánykabinet 2007. július 27-i döntése értelmében a nyomozás
elrendelése előtt az Rtv., a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V.
törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény alapján végzett
titkos információgyűjtésről, valamint a nyomozás elrendelését követően a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján végezhető titkos
32
adatszerzésről - az Alkotmány 2007. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított
rendelkezésének megfelelően - külön törvény fog rendelkezni.
Ennek oka a következő:
Az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozatában megállapította a
Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 69. §-a (3) bekezdésének
alkotmányellenességét, és 2007. december 31-i hatállyal megsemmisítette azt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Rtv. 69. § (3) bekezdésének a)-
h)	pontjaiban a titkos információgyűjtés speciális feltételeinek értelmezése parttalan,
tekintettel arra, hogy az ott felsorolt fogalmakat a törvényalkotó értelmező
rendelkezésekben nem határozta meg, és azok nem azonosíthatók sem a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, sem az 1998. évi XIX. törvény (Be.)
rendelkezéseivel, egységes értelmezésük a joggyakorlatban nem alakult ki.
A nyomozás elrendelése előtt végzett titkos információgyűjtés alkalmazására
az Rtv. mellett a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
(Ütv.), a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (Vámtv.), valamint a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) rendelkezései
alapján is lehetőség van. Titkos adatszerzésre a már elrendelt nyomozás során, a
vádemelésig van mód, amelynek szabályait a Be. tartalmazza.
Figyelemmel arra, hogy a bűnfelderítés céljából történő titkos adatszerzés
tevékenységét szinte azonos tartalommal három különböző törvény (Rtv., Vámtv.,
Ütv.) tartalmazza, valamint a Be. szerinti titkos adatszerzés szabályai is e
rendelkezésekre épülve teszik lehetővé a titkos adatszerzést a büntetőeljárás
megindulását követően, mind a terminológiai egységesség, mind pedig egyéb
szakmai érvek azt támasztják alá, hogy indokolt lehet e tevékenységeket az
engedélyezés szabályaival együtt egységes törvényben szabályozni.
Ennél az indoknál is jelentősebb azonban, hogy a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVIII.
törvény az Alkotmány szintjén rögzíti, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek
alkalmazásáról szóló törvény vagy törvények elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az Alkotmány e
rendelkezéséből, ha nem is egyenesen következik az, hogy a titkos
információgyűjtési és a titkos adatszerzési engedélyezést és tevékenységet
egységes törvényben kell szabályozni, de alkotmányelméleti szempontból nehezen
igazolható az a jelenlegi helyzet, miszerint a büntetőeljárás kezdete előtt
alkalmazható titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat kétharmados
többséggel kell elfogadni, a büntetőeljárás során alkalmazható titkos adatszerzésre
vonatkozó szabályokat azonban - noha mindkét fogalom a titkosszolgálati eszközök
és módszerek alkalmazását foglalja magában - egyszerű többséggel elfogadható
törvény tartalmazza.
A külön törvénynek célszerű magában foglalni az Rtv., a Vámtv., valamint az
Ütv. szerinti bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályait is,
hiszen az Alkotmány szerinti titkosszolgálati eszközök és módszerek fogalmi köre
nyilvánvalóan kiterjed e rendelkezésekre is.
33
Az egységes szabályozás alól - a tevékenység speciális jellegére figyelemmel
-	a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett külső engedélyhez kötött titkos
információgyűjtő tevékenység kivételt kell, hogy képezzen, azaz az erre vonatozó
szabályozást továbbra is az Nbtv. tartalmazza.
Mindezekre figyelemmel a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről külön
törvényjavaslat készült.
34
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a jogalkalmazás egységessége, valamint a megfelelő jogi
terminológia használata érdekében kiegészíti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvénynek (Rtv.) a rendőr intézkedési kötelezettségére vonatkozó rendelkezését
azzal, hogy meghatározza, mely konkrét esetekben - közbiztonságot, a közrendet
vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tény vagy körülmény,
cselekmény észlelése, arról való tudomásszerzés esetén - köteles a rendőr
intézkedni, illetve intézkedést kezdeményezni.
A 2. §-hoz
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint
veszélyhelyzet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve
ennek következményei. Az Rtv. 14. §-a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzetről,
illetve veszélyről rendelkezik, tekintettel arra, hogy nem szerencsés azonos
terminológia használata, a törvényjavaslat pontosítja a 14. §-t, és közbiztonságot
fenyegető helyzet elhárítása esetére határoz meg közreműködési kötelezettséget a
rendőr számára.
A 3. §-hoz
A Rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszközöket és az azokkal
kapcsolatos alapvető szabályokat a hatályos törvény VI. Fejezete határozza meg. A
törvényjavaslat a minisztert hatalmazza fel, hogy megállapítsa, hogy a kényszerítő
eszközök mely típusát, fajtáját lehet alkalmazni, illetve arra is, hogy a
rendszeresítéssel kapcsolatos részletes szabályokat állapítsa meg.
A törvényjavaslat meghatározza az alkalmazás és a használat korlátait, e
szerint csak olyan kényszerítő eszköz alkalmazható vagy használható, amely
szabályszerű alkalmazása a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas. E
garanciális szabály rögzítése mellett a törvényjavaslat érintetlenül hagyja azt a
hatályos rendelkezést, amely szerint a kényszerítő eszköz alkalmazásának az
egészségvédelem szempontjaira is tekintettel kell lennie. E szabályok
figyelembevételével kerülhet sor az alkalmazás és a használat szabályainak
megállapítására.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a rendőri intézkedés során a rendőr
azonosítására vonatkozó rendelkezéseket. A módosítást indokolja, hogy a hatályos
szabályozás nem támaszt megfelelő követelményt az intézkedést foganatosító
rendőr azonosításával szemben. Ennek megfelelően tartalmilag a rendelkezés arra
irányul, hogy a rendőri intézkedések, eljárások során minden esetben kétséget
kizáróan azonosítani lehessen az eljáró rendőrt. Ennek ugyanakkor nem lehet olyan
hatása, hogy az intézkedést akadályozza.
35
A rendőrt intézkedése során vagy az egyenruhája és azon elhelyezett
azonosító jelvénye, vagy szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye minden
esetben igazolja.
A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a rendőr az intézkedés megkezdése
előtt, minden esetben köteles nevét, rendőri mivoltát, szolgálati helyét, az intézkedés
tényét és célját szóban közölni. Ez alól egyetlen eset kivétel, nevezetesen, ha ez a
rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, mert pl. azonnali beavatkozás,
fellépés szükséges. Ebben az esetben az intézkedés befejezésekor kell az
igazolására szolgáló lépéseket megtenni.
Az egyenruhát viselő rendőr köteles azonosító számát ruházatán jól látható
helyen feltüntetni abban az esetben, ha azonosító jelvénye nem látható, vagy azt
nem viseli.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat továbbá erősíti a rendőri intézkedéssel összefüggésben
érintett más személyek jogait, hiszen úgy rendelkezik, hogy a segítő által a
segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kár mellett a keletkezett
költséget is a Rendőrség terhére kell megállapítani.
A törvényjavaslat úgy rendelkezik továbbá, hogy a Rendőrség a segítőnek a
segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg
nem térülő kárát - az elmaradt haszon kivételével - továbbá a segítségnyújtással
összefüggésben keletkezett költségeit megtéríti.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat az alkotmányos garanciáknak megfelelően rögzíti az
igazoltatás szabályait. A törvényjavaslat a hatályos szabályozástól eltérően
konkrétan meghatározza tehát, hogy a személyazonosság megállapítására mely
esetekben kerülhet sor (közrend, közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési
vagy bűnüldözési célból, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, az igazoltatott vagy
más személy jogainak védelme érdekében).
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással azonos módon tartalmazza, hogy
az igazoltatott személy köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni.
A törvényjavaslat ugyanakkor részletes szabályozást tartalmaz arra nézve, hogy a
személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan
hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges
adatokat. Garanciális szabályként rögzíti a törvényjavaslat azt is, hogy az igazoltatott
kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető.
A törvényjavaslat nem változtat azon a rendelkezésen, hogy a rendőr más
jelen lévő ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az igazoltatott adatai abban
az esetben kerülhetnek rögzítésre, ha ez további intézkedéshez, eljáráshoz
szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják. Részletesen meghatározásra
36
kerül a rögzíthető adatok köre is, amelyek az igazoltatott személyazonosító adatai,
az igazolvány sorozata és száma, valamint az igazoltatás helye, ideje és oka
lehetnek.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan rögzíti, hogy a
személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a
személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, amennyiben a
személyazonosságát nem sikerül megállapítani, elő is állítható. Új garanciális
szabályt jelent azonban a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint az
igazoltatottól - a személyazonossága megállapítása céljából - ha a
személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható, ujjnyomat vehető,
fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján
rögzíthetők.
A törvényjavaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy az igazoltatás
sikertelensége esetén foganatosított előállítás csak a személyazonosság
megállapításáig tarthat.
A törvényjavaslat azt az adatvédelmi garanciális szabályt is rögzíti, amely
szerint az igazoltatás során felvett személyes adatokat - kivéve, ha ezek büntető-
vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését
követő harmadik napon meg kell semmisíteni.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének d) pontját,
amely szerint az illetékes hatóság elé állítható az is, aki ideiglenes kiadatási
letartóztatásból, kiadatási letartóztatásból, ideiglenes átadási letartóztatásból, átadási
letartóztatásból megszökött, illetve a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint
a távoltartás szabályait megszegte. E jogintézmények bevezetése óta az Rtv. nem
került módosításra, így a törvényjavaslat a szükséges jogszabályi változásokat vezeti
át.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat az Rtv. kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó
szabályait az Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) AB határozatában megállapítottakat
alapul véve szabályozza újra. A törvényjavaslat különösen a rögzített képfelvétel,
hangfelvétel, kép- és hangfelvétel (továbbiakban: felvétel) megőrzési idejének
alkotmányos követelményeket kielégítő szabályozására törekszik.
Ennek megfelelően a képfelvevő elhelyezésére három esetkörben kerülhet
sor.
1.	A Rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal
összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a
rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról felvételt készíthet.
37
2.	A Rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve
bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető
módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet.
E körben a törvényjavaslat tartalmazza azt a garanciális rendelkezést, amely
biztosítja, hogy az állampolgárok számára egyértelműen meghatározott és nyilvános
legyen, hogy hol kerül képfelvevő elhelyezésre. Eszerint a közterületen elhelyezett
képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről az
illetékes települési önkormányzat dönt. A fővárosban a döntéshez a kerületi
önkormányzat köteles beszerezni a fővárosi önkormányzat véleményét. További
garanciális szabály, hogy a Rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt
területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzé teszi.
3.	A törvényjavaslat a személyek határátlépésére irányadó szabályok
Közösségi Kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló
európai parlamenti és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex) 12. cikkének (4)
bekezdésével összhangban - amely szerint a határőrizet technikai eszköz
alkalmazásával is végrehajtható - lehetővé teszi képfelvevő elhelyezését
határátkelőhely őrzése, határforgalom ellenőrzése, valamint határátkelőhely
rendjének fenntartása céljából is.
A törvényjavaslat a felvétel, illetve az abban szereplő személyes adatok
felhasználását pontosan meghatározott célokhoz köti. Ennek megfelelően rögzítésre
kerül, hogy a felvétel, illetőleg az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés
helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak
megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének
közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy
jogainak gyakorlása érdekében használható fel.
A törvényjavaslat részletes rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy a felvételek
megőrzési ideje hogyan alakul.
Eszerint a rendőri intézkedésről készített képfelvételt a rögzítést követő
harminc nap elteltével, a közterületen rögzített képfelvételt a rögzítést követő nyolc
munkanap elteltével, a határrendészeti tevékenység körében rögzített képfelvételt a
rögzítést követő három munkanap elteltével törölni kell.
E szabályozás alól egyetlen kivételt enged a törvényjavaslat, nevezetesen, ha
a szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges
adatok és információk biztosítása céljából szükséges, úgy a közterületen, illetve a
határrendészeti tevékenység keretében rögzített adatok kezelésének határideje
legfeljebb harminc napig meghosszabbítható. Ha ezen időtartamon belül nem indul
olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az
adatokat haladéktalanul törölni kell.
A 9. §-hoz
38
A törvényjavaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó alkotmányos
követelményekkel összhangban rögzíti, hogy rögzített felvétel - kérelemre - mely
szerveknek adható át.
Az Alkotmány értelmében mindenkit megillet a magántitok és a személyes
adatok védelméhez való jog. Erre figyelemmel a törvényjavaslat a Rendőrség
számára kötelezettségként írja elő azon intézkedések megtételét, amelyek
garantálják ezen alapvető jogok sérthetetlenségét.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett kérésére, jogainak
érvényesítése céljából a rögzített adatok - meghatározott célból - legfeljebb harminc
napig tárolásra kerüljenek.
A 10. §-hoz
Pontosítást igényel a rendőr által - közlekedésrendészeti intézkedés során - a
helyszínen elvehető engedélyek felsorolása. Ennek megfelelően pontosítja, illetve
kiegészíti a törvényjavaslat az Rtv. hatályos szabályozását a járművezetésre jogosító
engedély (okmány), a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedély
(okmány), a rakományhoz tartozó okmányok, valamint a jármű hatósági jelzés
helyszíni elvételének lehetőségével.
A vezetői engedély, valamint a felsorolt további okmányok helyszíni
elvételének fő indoka az „azonnali szankció”, amely komoly visszatartó erővel bír.
A jelenleg hatályos Rtv. lehetőséget teremt a helyszíni intézkedést végző
rendőr számára, hogy megtiltsa a közúti forgalomban való részvételét annak a
gépjárművezetőnek, aki a jármű biztonságos vezetésére képtelen állapota miatt a
közlekedésbiztonságra veszélyt jelenthet. Figyelemmel arra, hogy az Rtv. a jármű
további jogellenes használatának megtiltását az intézkedő rendőr mérlegelésétől
teszi függővé, a gyakorlatban ezen intézkedés alkalmazására ritkán kerül sor.
A Kormány 2007-2008. évre kormányzati teendői között nulla toleranciát
hirdetett a közlekedésbiztonság területén. Ennek megfelelően a törvényjavaslat már
nem teszi mérlegelés tárgyává az intézkedést foganatosító rendőr számára a
forgalomban való részvételtől való eltiltást, hanem megtiltja a forgalomban való
részvételt, ezen túlmenően a jármű kulcsait kötelezően rendeli elvenni, és a járművet
-	ha az a forgalmat akadályozza - el kell szállíttatnia. E rendelkezésnek a jövőben
preventív hatása várható.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a miniszter jogosult az ideiglenes védelemben
részesülő személyek kijelölésére. Ha azonban az ideiglenes védelem időtartama a
kilencven napot meghaladja, a Kormány dönt a védett személyek köréről. E
szabályozással a törvényjavaslat pótolja azt a jelenlegi hiányt, amely szerint döntő
többségében a Köztársasági Őrezred által végzett, a külön jogszabály szerinti védett
személyek védelmével kapcsolatos intézkedések nincsenek törvényi szinten
szabályozva. Erre elsősorban azért van szükség, mert ezen intézkedések körében
alapvető állampolgári jogok kerülnek, kerülhetnek korlátozásra.
39
Az Rtv. tartalmazza továbbá, hogy a Rendőrség egyes események kapcsán
útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, valamint
területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan
távozzon, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A törvényjavaslat
újonnan beiktatott rendelkezése kimondja, hogy ezen intézkedéseket az elrendelő
rendőri szerv vezetője - függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól -
ötnaponként felülvizsgálja és annak tartalmáról a védett közintézményben elhelyezett
szerv vezetőjét tájékoztatja. Ha az intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja,
az intézkedést az országos rendőrfőkapitány vizsgálja felül. Ha az intézkedés
időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos
rendőrfőkapitány legalább harminc naponként felülvizsgálja.
Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos
rendőrfőkapitány három munkanapon belül határoz. Ezek a döntések közigazgatási
hatósági döntésnek minősülnek, amely ellen a közigazgatási hatósági eljárásról és
szolgáltatásról szóló törvény szerinti jogorvoslatnak van helye. A tervezet előírja a
határozat nyilvános közzétételét.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik az un. biztonságvédelmi zóna létrehozásáról, a
biztonságvédelmi zónában megtehető intézkedések köréről, valamint a védett
személyek védelme érdekében megtehető jogkorlátozások garanciális szabályairól.
A Rendőrség a védett személy lakóhelyét, tartózkodási helyét, ezek
biztonságvédelmi zónáját, a védett létesítmény területét, illetve annak
biztonságvédelmi zónáját figyelheti meg. A biztonságvédelmi zónában meghatározott
tárgyak nem helyezhetők el. A közterületen építési, szerelési munkálatok - a
munkálatokban résztvevők bűnügyi, körözési adatokat tartalmazó
nyilvántartásokban, valamint bűntettesek nyilvántartásában történő ellenőrzésével -
a Rendőrség előzetes tájékoztatása mellett végezhetők el, továbbá a
biztonságvédelmi zóna feletti légtér használatára is csak bizonyos korlátozások
mellett kerülhet sor. A biztonságvédelmi zónába belépő személy igazoltatható, adatai
-	meghatározott időtartamig - rögzíthetők, kezelhetők.
A 13. §-hoz
Az Rtv. útzár létesítésére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja a
törvényjavaslat, amelynek keretében részletesebben kerülnek meghatározásra az
útzár telepítésére okot adó körülmények. Az új szabályozás alapján a Rendőrség
útzárat telepíthet a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá bizonyos
létesítmények védelme érdekében. Bármilyen olyan építmény, technikai vagy más
eszköz útzárként alkalmazható, amellyel a járművel menekülő személy
feltartóztatható, illetve elfogható.
A törvényjavaslat új jogintézményként szabályozza a megállásra kényszerítés
jogintézményét, amelynek az az oka, hogy ezt a hatályos Rtv. nem tartalmazza.
Eszerint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül
40
-	a Rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet
követheti és megállásra kényszerítheti.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti azokat a rendelkezéseket, amelyek a
gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről,
valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő
módosításáról, és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló,
2007.	július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához
szükségesek. Az uniós jogforrás lehetővé teszi külföldi határrendészeti feladatokat
ellátó személyek Magyarország területén történő „bevetését”, ún. gyorsreagálású
egységek keretében.
Erre figyelemmel a törvényjavaslat megállapítja, hogy a külföldi szerv
határrendészeti feladatokat ellátó tagja mely kényszerítő eszközöket alkalmazhatja,
illetve az ország területén jogszerűtlenül tartózkodó személyt elfoghatja.
A 15. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 2. §-ának 3. pontja meghatározza a bűnügyi személyes
adat fogalmát. E fogalom a Rendőrség bűnüldöző tevékenységével összefüggésben
alkalmazható, azonban a Rendőrség nem minden tevékenységéhez kapcsolódóan
kezelhet bűnügyi adatot. Ezért célszerű a Rendőrség általános tevékenységéhez
kapcsolódóan bevezetni a rendőrségi adatkezelés fogalmát (Rtv. 76. §). Az Avtv. 2.
§-ának 8. pontja általánosságban meghatározza az adatkezelő fogalmát, ezt a
Rendőrség tekintetében pontosítani kell, mivel a rendőri szerv - eltérően a privát
szféra szereplőitől - nem saját elhatározásból, hanem csak a jogszabályok, illetőleg
az azokon alapuló főkapitányi utasítás alapján hozhat döntéseket a személyes
adatok kezelése tekintetében.
A Rendőrség különböző jellegű feladatai (bűnüldözés, közbiztonság,
közigazgatási eljárás) ellátása céljából történő személyes adatkezelésre egyrészt
általános szabályokat (Rtv. 77. §), másrészt az egyes adatkezelési célokhoz kötődő
speciális rendelkezéseket kell megállapítani. Meg kell határozni továbbá azokat az
alkotmányos célokat, amelyek megalapozzák a rendőri szervek adatkezelési jogát.
Ezek egyrészt a Rendőrség alapfeladataihoz kötődnek, másrészt az állampolgárok
alapvető jogainak védelmét szolgálják.
A Rendőrség egyrészt adatállományban, másrészt egyedi ügyekhez
kapcsolódóan kezel személyes adatokat. A törvényjavaslat nem kívánja a Rendőrség
szervezetén belül meghatározni az adatkezelésre jogosult szerveket, hanem erre a
központi adatállomány tekintetében az országos rendőr-főkapitányt, területi és helyi
szinten pedig az illetékes rendőrfőkapitányt, illetőleg helyi vezetőt hatalmazza fel
(Rtv. 78. §).
A törvényjavaslat az Rtv. 79-80. §-ában a rendőrségi adatkezelő szerv
vezetőjének felelősségeként nevesíti az alapvető adatvédelmi és adatbiztonsági
követelmények érvényesítését. Az egyes adatvédelmi jogok érvényesítése
41
tekintetében speciális szabályokat tartalmaz, figyelemmel a rendőrségi tevékenység
specialitására. Így a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok helyesbítésének és
törlésének módját úgy határozza meg, hogy az eredeti adat a megőrzési határidő
lejártáig felismerhető legyen, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás során a korábbi
adatok megismerésére jogszerűen szükség lehet. A hozzáférési, helyesbítési és
törlési jog gyakorlásának korlátozását a törvényjavaslat írásbeli indokoláshoz köti, és
kihangsúlyozza a jogorvoslat lehetőségét.
A törvényjavaslat az Rtv. 81-84. §-aiban meghatározza, hogy a Rendőrség
általánosságban milyen személyes adatokat kezelhet, valamint a különleges adatok
tekintetében a feladatkörhöz kapcsolódó korlátozó rendelkezéseket tartalmaz.
A hatályos szabályozás szerint a Rendőrség bármilyen szervtől, bármilyen
adatot bekérhet. Ez a rendelkezés nem felel meg a célhoz kötöttség
követelményének, mert a Rendőrség adatátvételi joga sem lehet korlátlan. Ezért a
törvényjavaslat meghatározza, hogy a Rendőrség az általa kezelhető adatokat mely
forrásokból gyűjti, illetőleg mely nyilvántartásokból vehet át adatokat. A rendőrségi
feladatokhoz kapcsolódó speciális rendelkezés a rendőrségi adatkérés alapján az
általános munkarend korlátaitól független, valamint a hiányos és töredékadatokra
történő adatszolgáltatási kötelezettség, amely azonban csak bizonyos közigazgatási
nyilvántartásokra vonatkozik.
A hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezéseket a rendőrségi adatok
statisztikai célú felhasználásának lehetőségére. A Rendőrség tevékenysége
átláthatóságának egyik eszközét a reális és valós statisztikai adatok biztosítják. Ezért
elengedhetetlen, hogy a Rendőrség erre felhatalmazott szerve megfelelő korlátok és
biztosítékok mellett felhatalmazást kapjon a rendőrségi statisztika készítésére (Rtv.
85.	§). A bűnüldözés és a bűnmegelőzés eszközeinek és módszereinek kialakítása
során meghatározó jelentősége van a tudományos kutatások eredményeinek,
ugyanakkor e kutatásokat az arra felhatalmazottak bizonyos esetekben (pl.
viktimológiai kutatás) csak személyes adatok felhasználásával tudják elvégezni.
Ezért indokolt a törvényjavaslatban a tudományos kutatás céljából történő
adatfelhasználás kereteit is meghatározni.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében eltérő nemzetközi
követelmények vonatkoznak az Európai Unión belüli és a harmadik országok részére
történő adattovábbítás tekintetében. Az Európai Unión belüli adattovábbítás
jogalapját az uniós jog vagy nemzetközi szerződés biztosítja egyéb feltételek
fennállásának vizsgálata nélkül. Ugyanakkor az Unión belüli bizalom fenntartása
érdekében garantálni kell, hogy csak helyes és időszerű adatok kerüljenek átadásra.
A harmadik országok részére azonban - figyelemmel az Európa Tanács 181.
Egyezményében foglaltakra - csak akkor továbbítható rendőrségi adat, ha a szóban
forgó ország a személyes adatok megfelelő védelmét biztosítja. A megfelelő védelem
pedig az adatátadásra vonatkozó nemzetközi szerződésben foglalt részletes
garanciákon alapulhat, amely megfelelőségének megállapítására vitatott esetben az
adatvédelmi biztos jogosult. Ennek megfelelő szabályozással egészíti ki a
törvényjavaslat az Rtv. 86-87. §-ait.
A rendőrségi adatok továbbítását - elsősorban adatvédelmi ellenőrzési célból
-	nyomon kell tudni követni. Ezért a rendőrségi adatkezelőnek - a beiktatott új 88. §
42
alapján - az általa továbbított adatokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetnie.
Mivel e nyilvántartás is személyes adatokat tartalmaz, meg kell határozni, hogy abból
kinek szolgáltatható adat. Ez elsősorban az adatvédelmi biztos, illetőleg az
adatkezelési tevékenység ellenőrzésére jogosult szervek és személyek.
A Rendőrség bűnügyi adatkezelésének szabályozására tett javaslat
alapvetően a személyes adatoknak a rendőri ágazatban történő felhasználásának
szabályozásáról szóló Európa Tanács R (87) 15. sz. Ajánláson alapul. Az Ajánlás
meghatározza, hogy a bűnüldözési célból gyűjtött személyes adatok csak e célból
használhatók fel, és a kezelt adatok körét azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek
szükségesek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott
bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. A bűnüldözési adatkezelés
során a faji eredetre, vallási meggyőződésre, szexuális magatartásra és politikai
véleményre utaló különleges adatok kezelését a lehető legszűkebb körre kell
korlátozni. Ezeknek az adatoknak a kezelése alkotmányosan csak abban az esetben
indokolható, ha az adat ismerete a bűncselekmény tényállási eleméhez tartozik (pl.
szexuális bűncselekmények). A Rendőrség bűnüldözési feladatai ellátása során a
személyi azonosítót és az adóazonosító jelet kezelheti, e tekintetben a hatályos
szabályozáshoz képest nem javasolunk tartalmi változtatást.
A törvényjavaslat tartalmazza, hogy a Rendőrség mely adatállományok
tekintetében adatkezelő. Ezek az adatállományok a törvényjavaslat szerint
kifejezetten a bűnüldözési célú adatokat tartalmazó adatállományokra vonatkoznak,
egyéb pl. a bűnügyi nyilvántartást tartalmazó adatállomány tekintetében az
adatkezelő a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvény alapján nem a Rendőrség, hanem a Kormány által kijelölt
központi hivatal.
Az Európai Uniónak a személyes adatoknak az elektronikus feldolgozás során
történő védelméről szóló 95/86. sz. Irányelve szerint bűnügyi adatot csak állami
szerv dolgozhat fel, ezért a bűnügyi adatállományok tekintetében az adatfeldolgozó
szervezetek körét korlátozni kell az államigazgatási szervekre (Rtv. 91/A. §).
A törvényjavaslattal beiktatott 91/B. § meghatározza, hogy az érintett
adatvédelmi jogai (tájékoztatás, helyesbítés, törlés) csak bűnüldözési illetőleg mások
jogainak védelme érdekében korlátozhatók, amely korlátozást írásban meg kell
indokolni. Az indokolás csak törvényben meghatározott esetekben mellőzhető.
A törvényjavaslat (Rtv. 91/C. §) felhatalmazza a Rendőrséget arra, hogy
bűnüldözési célból más nyilvántartásokból átvehesse azokat az adatokat, amelyek
kezelésére törvény alapján jogosult, és külön kiemeli a bűnügyi nyilvántartásból
történő adatátvételi jogot (mivel a törvényjavaslat szerint az adatállomány egésze
tekintetében nem a Rendőrség az adatkezelő). A Rendőrség, mint bűnüldöző szerv
speciális adatátvételi lehetősége, az un. jelzéselhelyezés, amelynek alapján a
Rendőrség arra lesz jogosult, hogy egyes, a törvényben tételesen meghatározott
adatállományokból az általa meghatározott egyedi adatokat érintően az érintett
feltartóztatását (pl. határrendészeti nyilvántartás alapján), vagy változás esetén (pl.
lakcímváltozás) tájékoztatást kapjon az adatkezelőtől.
43
A törvényjavaslat az Rtv. 91/D-91/E. §-aiban meghatározza a rendőrségi
adatállományokba betekintési joggal rendelkezők körét. Részletes szabályokat
tartalmaz a rendőrségi adatok továbbítása tekintetében. Kiemelendő, hogy a
törvényjavaslat a Rendőrségen belüli adattovábbítást is korlátokhoz köti. A más
szervek, illetőleg magánszemélyek, és más jogi személyek részére történő
adattovábbítás lehetőségét a törvényjavaslat az adattovábbítás céljához
kapcsolódóan határozza meg, amelynek a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a büntetés-
végrehajtás területén belül kell maradnia. Kivételesen a törvényjavaslat lehetőséget
biztosít közvetlen veszély elhárítása, valamint az érintett érdekében,
hozzájárulásával történő adattovábbításra.
A törvényjavaslat az Európai Unión belüli adattovábbításra a hazai szabályok
alkalmazását rendeli, míg a harmadik országok részére történő adattovábbítás
tekintetében konkretizálja az adattovábbítási célt. A törvényjavaslat általános
követelményként - beleértve a külföldi adatigénylést is - határozza meg, hogy
bűnüldözési adat továbbítását az adatkérés céljának és indokának
meghatározásával csak írásban lehet kérni. A törvényjavaslat az adatállományok
összekapcsolása tekintetében a korábbi szabályokhoz képest változást nem
tartalmaz.
A törvényjavaslat (Rtv. 91/I. §) - figyelemmel az Európa Tanács Ajánlásában
foglaltakra - előírja a rendőrségi adatállományban tárolt adatok időszerűségének
rendszeres évenkénti felülvizsgálatát, amelynek eredményeként a már nem tárolható
adatokat törölni kell, amennyiben ez nem lehetséges, ahhoz helyesbítő megjegyzést
kell fűzni.
A törvényjavaslat az Rtv. 91/J. §-ában a rendészeti adatkezelés körében új
adatbázis létrehozásának lehetőségét biztosítja a sportpályák látogatásától eltiltott
vagy onnan kitiltott személyek nyilvántartása tekintetében. E szabályozás az Európai
Unió 2002/348/IB tanácsi határozatának végrehajtását szolgálja, amely a labdarúgó
mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és
ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre
vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A határozat nemzetközi adatcsere
lehetőségét írja elő, amely végrehajtásának szolgál alapul az új adatbázis.
A törvényjavaslat az Rtv. 91/K-91/P. §-aiban a határrendészeti adatkezelés és
a közlekedési adatkezelés szabályai tekintetében a hatályos szabályozáshoz képest
jelentős változást nem tartalmaz. A törvényjavaslat szerint abban az esetben, ha a
törvényben meghatározott nyilvántartások üzemzavar következtében elektronikus
úton nem érhetőek el, akkor a Rendőrség technikai másolat készítésére és
alkalmazására jogosult. Garanciális szabályként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a
technikai másolat csak az üzemzavar elhárításának időtartamáig, legfeljebb hat óra
időtartamig tárolható. A Rendőrség ezen időtartam leteltét követően köteles a
technikai másolatot megsemmisíteni, a technikai másolat készítésének tényét
dokumentálni, és a technikai másolat napló adatait az üzemzavar elhárítását követő
négy órán belül a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.
A törvényjavaslat az Rtv. 91/Q-91/R. §-aiban rendelkezik a Rendőrség
közigazgatási adatkezelésének szabályairól. A törvényjavaslat a közigazgatási
adatkezelés körében csak azokra az adatkezelésekre terjed ki, amelyekre vonatkozó
44
szabályokat egyéb, a tevékenységre vonatkozó törvények nem tartalmazzák. A
törvényjavaslat a közigazgatási adatkezelés tekintetében az adattovábbítás
lehetőségét a bűnüldözési célú adatkezeléshez képest tágabban határozza meg és
lehetővé teszi adatok továbbítását azoknak a magánszemélyeknek, jogi
személyeknek is, akik az adat felhasználásához fűződő jogukat vagy jogos érdeküket
igazolják.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti az Rtv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó
felsorolást, amely során meghatározza a „biztonságvédelmi zóna” fogalmát. Az
értelmező rendelkezés a törvényjavaslat 12. §-ában meghatározott rendelkezések
okán szükséges.
A 17. §-hoz
E rendelkezés azokat a tárgyköröket tartalmazza, amelyeket miniszteri
rendeletben kell szabályozni. Az Rtv. 101. §-ának módosítása e rendeletek
megalkotásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza.
A törvényjavaslat - a Rendőrség és a Határőrség integrációjára figyelemmel -
kiegészíti az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének e) pontját, amely szerint miniszteri
rendelettel kell gondoskodni a határrendészeti feladatok meghatározásáról is.
Ugyancsak rendeleti szintű jogszabályban kell meghatározni a kényszerítő eszközök
típusát, fajtáját, az alkalmazására vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási
szabályokat, valamint a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait,
valamint az adatok kezelésének és feldolgozásának technikai szabályait, valamint a
bűnüldözési adatok helyessége, megbízhatósága és felhasználhatósága jelölésének
módját.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat által az Rtv.-be beépített egyes rendelkezések az Európai
Unió jogának való megfelelést hajtják végre. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az
Rtv.-t. jogharmonizációs záradékkal egészíti ki.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályba lépés napját 2008. január 1-jében állapítja meg,
egyben - a deregulációs szabályoknak megfelelően - rendelkezik arról is, hogy a
törvény, valamint a Rendőrségről szóló törvény módosításáról szóló 2007. évi XC.
törvény a hatályba lépést követő harmincadik napon hatályát veszti.
Tekintettel arra, hogy a személyek és tárgyak felkutatására, körözésére
vonatkozó rendelkezések részletszabályait a személy- és tárgykörözésről szóló
2001. évi XVIII. törvény tartalmazza, e rendelkezés Rtv.-ben tartására semmilyen
szakmai indok nem hozható fel, így e rendelkezések elhagyásra kerülnek az Rtv.-ből.
Ezzel egy időben a „szakági” törvény is módosításra kerül.
45
Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat érinti a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény egyes rendelkezéseit, így
a törvényjavaslat egyes rendelkezések tekintetében úgy rendelkezik, hogy azok
2008.	január 1-jén nem lépnek hatályba.
A törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX.
törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdésére,
továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007.
évi XC. törvény 1. §-ára, valamint 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjára figyelemmel
az idejétmúlt „belső rend” fogalom helyett bevezeti a közérthetőbb „közrend”
fogalmat.
A törvényjavaslat technikai jellegű módosítást is elvégez, amikor a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiegészíti
a csapaterő alkalmazása feltételeinek felsorolását.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi
XVIII. törvényt annak megfelelően, hogy az Rtv.-ből kikerülnek a személyek és
tárgyak felkutatására, körözésére vonatkozó rendelkezések.
A 21. §-hoz
Kiegészítésre kerül a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CxXxIII. törvény, amellyel megerősítésre
kerül, hogy hatósági engedély nélkül a fenti tevékenység nem végezhető.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat egyes rendelkezései az Európai Unió jogának való
megfelelést szolgálják. Ennek megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat
jogharmonizációs záradéka, hogy az érintett rendelkezések pontosan mely európai
uniós normának való megfelelést szolgálják.