﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4221. számú
törvényjavaslat
az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni
ellátásai igénybevételének rendjéről
Előadó: dr. Horváth Ágnes
egészségügyi miniszter
Budapest, 2007. október
2007. évi ... törvény
az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni
ellátásai igénybevételének rendjéről
Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében
egészségügyi ellátást igénybevevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer
finanszírozása alapvetően az egységes, kötelező társadalombiztosításon nyugszik,
az egyén szabadságát tiszteletben tartó és biztonságos ellátást garantáló
egészségbiztosítási rendszer megteremtése,
a valós szükségleteknek megfelelő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer
működtetése,
a köz- és a magánforrások összehangolt felhasználásával az egészségügyi
ellátórendszer egyenlőtlenségeinek mérséklése, illetőleg fokozatos felszámolása,
az egészségügyi források ésszerű, hatékony és átlátható felhasználása,
az egészségügyi ellátásban részt vevő szervezetek és személyek szakmai
együttműködése és a betegellátás ésszerű megszervezése,
az egészségügyi ellátások eredményesebbé és hatékonyabbá tétele,
az egészségügyi ellátórendszer szereplői felelősségének és döntési szabadságának
kiterjesztése,
az egészségbiztosítási tevékenység mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek
meghatározása és az egészségbiztosítási intézményrendszer működtetése, valamint
a kötelező egészségbiztosítás hosszú távon is biztonságos finanszírozásának
megteremtése
érdekében
a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Fogalmak
1.	§
E törvény alkalmazásában
1.	biztosított: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése
szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, továbbá a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
2
Ebtv.) szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 15. §-ának (1) és
(2)	bekezdésében meghatározott személy,
2.	egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: EBP): az e törvény szerint
egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző zártkörűen működő
részvénytársaság,
3.	pénztártag: az a biztosított, akinek részére EBP - erre irányuló jogviszony alapján
-	egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,
4.	illetékes EBP: az az EBP, amely a pénztártag részére - erre irányuló jogviszony
alapján - egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,
5.	egészségbiztosítási szolgáltatás: a kötelező egészségbiztosítás keretében a
pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások összessége, a betegút
szervezése és finanszírozása az egészségügyi szolgáltatókkal, gyógyszertárakkal,
gyógyászati segédeszköz forgalmazókkal, valamint gyógyászati ellátást nyújtó
szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján,
6.	egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden,
a 7. pont szerinti szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott
működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, kivéve a gyógyszertárat,
7.	egészségügyi szolgáltatás: az Ebtv. 10-17. §-ai szerinti tevékenység,
8.	gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános
szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) hatálya alá
tartozó gyógyszertár,
9.	gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1.
§-ának 1. pontjában meghatározott termék és a külön jogszabály szerinti tápszer,
10.	gyógyászati segédeszköz: a Gyftv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott eszköz,
11.	gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási
támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló külön jogszabályban
meghatározott ellátás,
12.	közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az
örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha-és a
nevelőszülő, valamint a testvér,
13.	lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott hely,
14.	EGT állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az
Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával
azonos jogállást élvez,
15.	finanszírozási eljárásrend: a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény
szerint nyújtható egészségügyi szolgáltatás leírását, illetve a szükséges eljárás
3
(technológia) megnevezését, az adott ellátáshoz szükséges beavatkozás, gyógyszer
(hatóanyag), továbbá gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, valamint
az ellátásnak a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintekre, illetve ellátási
formákra tekintettel történő igénybevételének rendjét tartalmazó szabály,
16.	egészségügyi technológia: az egészségügyi szolgáltatás során használatos
orvostechnikai eszköz, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs eljárás, eljárássorozat,
megelőzési, egészség-fejlesztési tevékenység,
17.	befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban,
illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással
rendelkező
aa)	összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz
százalékát birtokolja,
ab)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei
tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
ac)	létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a
vállalkozás működésére,
18.	OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.
Alapelvek
2. §
(1)	A kötelező egészségbiztosítás külön törvényben meghatározottak szerint, a törvény
erejénél fogva kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező
természetes személyre.
(2)	Az egészségügyi szolgáltatások a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény
keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati
és terápiás eljárási rendek figyelembevételével - az egészségi állapot által
megkövetelt, szakmailag indokolt mértékben és költséghatékonyan - vehetők igénybe.
(3)	Az országosan egységes társadalombiztosítási rendszer elve alapján az
egészségbiztosítási pénztári rendszer minden biztosítottra vonatkozóan azonos
feltételek mellett terjed ki. Az e törvény alapján finanszírozott egészségügyi
szolgáltatások azonos szakmai tartalommal, bármilyen megkülönböztetés nélkül illetik
meg a biztosítottakat.
(4)	Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért a pénztártagoknak kizárólag az e
törvényben és az Ebtv.-ben meghatározott esetekben, és e törvények felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott mértékben kell térítési díjat fizetni.
(5)	Az összehasonlítható teljesítmény elve és az átláthatóság elve alapján az EBP-nek
tevékenységéről olyan nyilvántartásokat kell vezetnie és nyilvánosságra hoznia,
amelyek alkalmasak arra, hogy az EBP-k teljesítménye és az általuk nyújtott
4
szolgáltatások minősége megismerhető és összehasonlítható legyen.
(6)	Az EBP-nek minden pénztártagja számára biztosítania kell az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesülését mind a pénztártagi jogviszony keletkezésekor, mind
az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása során a pénztártagi jogviszony
fennállása alatt.
(7)	A kötelező egészségbiztosítási rendszer nyitottságának elve alapján az EBP-k
közötti átlépés lehetősége jelen törvény szabályai szerint garantált a pénztártagok
számára.
(8)	A zárt gazdálkodás elve alapján az EBP gazdálkodása kizárólag az e törvényben
meghatározott tevékenységekre irányulhat.
(9)	A fejkvóta bevétel egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgáló része kizárólag
egészségügyi szolgáltatások megvásárlására fordítható, az az EBP más kötelezettsége
fejében nem vonható végrehajtás alá.
II.	Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRAK MŰKÖDÉSE
3.	§
(1)	Egészségbiztosítási szolgáltatást csak az e törvényben foglaltak szerint létrehozott
és érvényes működési engedéllyel rendelkező EBP végezhet. Az EBP
főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat.
(2)	Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó, e törvényben
megállapított feladatok mellett kizárólag a nem életbiztosítási ág baleset, betegség,
illetve „baleset és betegség” vagy „egészségbiztosítás” ágazatai, továbbá az
életbiztosítási ág hagyományos életbiztosítási ágazatán belüli baleseti és betegségi
kiegészítő biztosítások vonatkozásában végezhet a biztosítókról és biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. §-ában
meghatározott ügynöki és többes ügynöki tevékenységet. Ügynöki és többes ügynöki
tevékenysége során az EBP kizárólag a Bit. 1 számú melléklete A) részének 1. és 2.
pontjában, B) részének a) pontjában, valamint a 2. számú melléklete I. részének utolsó
francia bekezdésében meghatározott biztosításokat közvetíthet. E tevékenységek
tekintetében az EBP-k feletti felügyeleti jogkört a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gyakorolja.
5
4. §
(1)	Az EBP olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és e
törvény szerinti többségi tulajdonosa a Magyar Állam. Az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter (továbbiakban: vagyonkezelő) jár el a Magyar Állam
nevében az alapítás során és gyakorolja a Magyar Állam részvényesi jogait. A
részvényesi jogok gyakorlása során jogszabályban meghatározott esetekben a
vagyonkezelő köteles az egészségbiztosításért felelős miniszter előzetes egyetértését
beszerezni.
(2)	Az EBP 51% szavazati jogot biztosító részvényei (a továbbiakban:
forgalomképtelen részvények) a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába,
egyéb részvényei az alapításkor a Magyar Állam üzleti vagyonába (a továbbiakban:
forgalomképes részvények) tartoznak.
(3)	Az EBP alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályait kell
alkalmazni, azzal, hogy az EBP alapítása és működése, valamint az EBP részvényei
tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak Vtv.-ben meghatározott
jogkörét a vagyonkezelő gyakorolja.
(4)	Az EBP tekintetében a Gt. V. fejezete nem alkalmazható. A Gt. átalakulásra
vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az EBP
a Gt. szerinti előtársaságként nem működhet.
(5)	Az EBP alapításától alapszabályának a 151. § (2) bekezdése szerinti módosításáig
igazgatóság megválasztására nem kerül sor, az igazgatóság jogait a vezérigazgató
gyakorolja.
(6)	Az EBP alapítása, működése, valamint a forgalomképes részvények értékesítése
során a Vtv. 29. §-ának (3) és (5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 39. §-a és 42.
§-a, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-ának (2)-(4)
bekezdései nem alkalmazhatók.
(7)	Az EBP legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli
hozzájárulással alapítható.
(8)	A forgalomképes részvények csak törzsrészvények lehetnek.
(9)	Az EBP-ben - a Magyar Állam kivételével - nem szerezhet tulajdont és nem lehet
tulajdonos
6
a)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártója,
forgalmazója, gyógyászati ellátás nyújtója, gyógyszer forgalomba hozatali
engedélyének jogosultja,
b)	egészségügyi szolgáltató - ideértve a Magyarországon működési engedéllyel
rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is -, valamint annak
fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa,
c)	aki az a) vagy b) pont szerinti személy felett legalább többségi befolyást
gyakorol, vagy ezek legalább többségi befolyása alatt áll,
d)	köztestület,
e)	más EBP vezető tisztségviselője, annak közeli hozzátartozója, a testvérének
házastársa, élettársa, továbbá a házastársának és az élettársának egyeneságbeli
rokona és testvére, valamint az egyeneságbeli rokonának házastársa,
f)	aki másik EBP-ben részesedéssel, vagy annak tulajdonosában közvetlen
részesedéssel bír, illetve másik EBP felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója,
ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,
g)	akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete kizárja az EBP fölötti
hatékony felügyelet gyakorlását,
h)	aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási
eljárás folyamatban van, illetve ha a személyes joga szerinti hasonló eljárás van
folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,
i)	az, aki ellen az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet)
vagy a PSZÁF által elrendelt felügyeleti intézkedés van folyamatban,
j) aki olyan EBP kisebbségi tulajdonosa volt, melynek működési engedélye
visszavonásra került,
k) aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az
ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget,
kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott,
l) akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),
illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás
ideje alatt, illetőleg ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon
jogerősen korlátozta,
m) aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra
irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek
foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt
évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági
határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre
kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el,
n) aki az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző - két évnél nem
régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban
megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított,
o)	aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági
ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alól nem mentesült,
7
p) aki a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve
bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés,
vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes
joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.
(10)	A (9) bekezdés p) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai
Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes
fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt,
az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a
98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott
korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény
1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv
1.	cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.
(11)	A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget annak bekövetkezésétől
számított 8 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A kisebbségi tulajdonos
az összeférhetetlenség bekövetkezésétől számított 60 napon belül köteles az
összeférhetetlenség megszüntetésére. A kisebbségi tulajdonos legkésőbb a 60 napos
határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a Felügyeletnek igazolni az
összeférhetetlenség megszüntetését. E kötelezettségek bármelyikének elmulasztása
esetén az összeférhetetlenség megszüntetésének igazolásáig a kisebbségi tulajdonos
szavazati jogát nem gyakorolhatja és nem jogosult osztalékra, a Magyar Állam pedig
élhet vételi jogával.
Az EBP működése
Működési engedély
5. §
(1)	Az egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtásához a Felügyelet által kiadott működési
engedély szükséges.
(2)	A Felügyelet annak a kérelmezőnek ad működési engedélyt, amely az e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelel.
(3)	Az EBP-nek a működési engedély megadása iránti kérelméhez csatolnia kell
a)	az alaptőke-emelésről szóló cégbírósági végzést;
b)	az alapszabályt;
8
c)	az üzletszabályzatot;
d)	az EBP e törvény szerinti saját tőkéjének rendelkezésre bocsátását
igazoló iratokat;
e)	az EBP jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy
szavazati joggal rendelkező tulajdonos és a közvetett tulajdonosok
azonosítására alkalmas adatokat;
f)	a középtávú - az első három naptári évre vonatkozó - üzleti tervet;
g)	a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló
okiratokat;
h)	a folytatni kívánt tevékenységekre, valamint a pénztártagságra
vonatkozó általános szerződési feltételeket;
i)	nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg
jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint
azt, hogy az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak;
j) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét;
k) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot
esetén alkalmazandó eljárás rendjét meghatározó szabályzatot;
l) a szervezeti és működési szabályzatát;
m) a betegút szervezésre vonatkozó szabályzatot;
n) a várólista szabályzatát;
o)	a panaszkezelési szabályzatát.
(4)	A Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b)	az e törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt
érdemlő módon nem igazolja, vagy
c)	a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
6. §
(1)	Az EBP akkor kezdheti meg működését, ha a működési engedély kiadását
megelőző 30 napban a hozzá bejelentkezett és rendelt biztosítottak száma eléri az 500
ezer főt és nem haladja meg a 2 millió főt.
(2)	A Felügyelet az EBP működési engedélyét visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok három
hónapon belül nem pótolhatók,
b)	az EBP a nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon
belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők
követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
c)	az engedéllyel rendelkező a működését a működési engedélye
kiadásának időpontjától számított három hónapon belül nem kezdi meg,
vagy három hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
9
d)	az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és
külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy
súlyosan megszegi,
e)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő
módon szerezték meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell
alkalmazni.
Az EBP alapszabálya
7.	§
(1)	Az EBP alapszabályának tartalmaznia kell az 1. számú mellékletben meghatározott
rendelkezéseket, azoktól érvényesen eltérni nem lehet.
(2)	Az alapszabály egyéb rendelkezései egyszerű szótöbbséggel állapíthatóak meg,
illetve módosíthatók.
Az EBP részvényei és a részvényesi jogok gyakorlása
8.	§
(1)	Az EBP átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényt nem bocsáthat ki.
(2)	Az EBP részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Az EBP saját
részvényt nem szerezhet.
(3)	Semmis az a megállapodás, amely a forgalomképtelen részvényekkel kapcsolatos
szavazati jog kizárására, korlátozására vagy meghatározott módon való gyakorlására
vonatkozik.
(4)	A forgalomképtelen részvények likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget
biztosító elsőbbségi részvények lehetnek. Az elsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat
az alapszabály határozza meg.
(5)	A Magyar Állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy
meghatalmazott útján gyakorolja. Ugyanazon személy meghatalmazottként
egyidejűleg csak egy EBP-ben járhat el.
Forgalomképes részvényekre vonatkozó jogok és korlátozások
9. §
10
(1)	A Magyar Államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi
jog illeti meg. A Magyar Állam nevében e jogokat a vagyonkezelő jogosult
gyakorolni.
(2)	A forgalomképes részvényekre vonatkozó adásvételi szerződésben 60 napnál
rövidebb fizetési határidő nem köthető ki. A forgalomképes részvényekre vonatkozó
elővásárlási jog gyakorlása során a szerződéses ajánlatot a vagyonkezelővel kell
közölni, és a vagyonkezelő az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát a
szerződéses ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül teheti meg.
(3)	A Magyar Állam a forgalomképes részvényekre vonatkozó vételi jogát
gyakorolhatja:
a)	a 4. § (11) bekezdésében foglalt esetben,
b)	amennyiben a kisebbségi tulajdonossal szemben csőd, felszámolás,
végelszámolási, hivatalból való törlési vagy ezekkel egyenértékű eljárás indul,
c)	ha e törvény 151. § (2) bekezdése szerinti alaptőke-emelés meghiúsul, vagy a
kisebbségi tulajdonos részvény névértékét és kibocsátási értékét határidőben
nem fizette meg.
(4)	A vételi jog gyakorlása esetén fizetendő vételárat a 2. számú melléklet szerint kell
megállapítani.
(5)	A forgalomképes részvények érvényesen nem terhelhetőek meg, arra használatra,
vagyonkezelésbe, hasznosításba, más hasonló jogcímen hasznok szedésére vagy az
abból eredő jogok - így különösen szavazati jogok, osztalékfizetéshez fűződő jogok -
gyakorlására vonatkozó megállapodás, képviseleti megállapodás, részvény-
kölcsönadási megállapodás, részvények feletti jogok gyakorlásának ellenértékért vagy
ellenérték nélküli átengedéséről szóló megállapodás érvényesen nem köthető.
(6)	A forgalomképes részvényekhez kapcsolódó vagy abból eredő követelések - így
különösen osztalékkövetelés - személyhez fűződnek, azok érvényesen nem
engedményezhetőek.
(7)	Nem fizethető osztalék és osztalékelőleg az első értékesítés keretében történő
részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő 3. üzleti év éves
beszámolójának elfogadásáig. Az így felhalmozott eredménytartalék összegéből a
részvényesek számára kifizetés e határidő elteltét követően sem teljesíthető.
(8)	A vagyonkezelő akkor is köteles e törvénynek megfelelő versenyeztetési eljárást
indítani forgalomképes részvény értékesítése érdekében, ha az a 144. § szerinti
értékesítését követően kerül a Magyar Állam tulajdonába. A vagyonkezelő a
versenyeztetési eljárást a forgalomképes részvény Magyar Állam által történő
megszerzésének részvénykönyvbe való bejegyzését követő 30 napon belül köteles
megindítani.
11
Az EBP szervezete
Közgyűlés
10. §
(1)	Az 1. számú mellékletben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatásköri
szabályokkal ellentétesen megkötött jogügylet semmis.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogügyleteknél az ügylet értékének
kiszámításánál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35-40. §-ai
irányadóak.
11.	§
(1)	A közgyűlésen a Felügyelet képviselője és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal
részt vesz.
(2)	A vezető állású személyeket - tanácskozási joggal - az EBP közgyűlésének
felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
(3)	A közgyűlés a határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában -
egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4)	Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a
közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz, a
Felügyelethez és a vagyonkezelőhöz benyújtani.
Igazgatóság
12.	§
(1)	A kisebbségi tulajdonossal működő EBP-ben hattagú igazgatóság létrehozása
kötelező. Az EBP igazgatóságában legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki az EBP-
vel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a belső tag munkaviszonyának
megszűnésével egyidejűleg az igazgatósági tagság is megszűnik.
(3)	Az igazgatóság két tagjának személyére a vagyonkezelő, egy tagjának személyére
az egészségbiztosításért felelős miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi
tulajdonos tesz javaslatot. A kisebbségi tulajdonos által jelölt egyik személy az EBP
igazgatóságának elnöke. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
12
(4)	A közgyűlés a (3) bekezdés szerint jelölt tagokat köteles megválasztani, kivéve, ha
törvényi kizáró ok áll fenn velük szemben.
13.	§
(1)	Az igazgatóság kizárólagos hatásköreit az 1. számú melléklet állapítja meg.
(2)	Az igazgatóság részére a Gt. 30. § (5) bekezdésében meghatározott felmentvény
nem adható.
Összeférhetetlenség
14.	§
(1)	Nem lehet az EBP igazgatóságának tagja:
a)	országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, főpolgármester,
polgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja,
helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, illetve kisebbségi
önkormányzati képviselő,
b)	állami vezető, központi államigazgatási szerv vezetője és annak helyettese,
c)	az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői,
d)	a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
e)	a Felügyelet elnöke, alelnöke, vezetői és köztisztviselői, a PSZÁF
főigazgatója, helyettesei és köztisztviselői, illetve e szervek felügyeleti
tanácsainak tagjai, valamint a Nemzeti Vagyontanács tagja,
f)	más EBP vagy biztosító igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője és
alkalmazottja, valamint más EBP részvényese,
g)	az EBP belső ellenőrzési részlegének alkalmazottja,
h)	az értékpapírok központi nyilvántartásának tisztségviselője vagy
alkalmazottja, az értéktőzsde tisztségviselője vagy alkalmazottja, vagy az
értékpapírok központi nyilvántartásának és az értéktőzsdének többségi
befolyással bíró tagja,
i)	egészségügyi szolgáltatónak, gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz
gyártójának, forgalmazójának vezető tisztségviselője, tulajdonosa, gyógyszer
forgalomba hozatali engedélyének jogosultja,
j) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem
mentesült,
k) az a személy, aki befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető
tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél,
biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi
szolgáltatónál, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél és kockázati
13
tőkealap-kezelőnél, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes
felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat
megállapította,
l) az a személy, aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más,
pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben
a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a
kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél
nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította,
m) aki az e törvény szerinti részvényértékesítési eljárás előkészítésében vagy
lebonyolításában részt vett,
n) akit a bíróság jogerős határozatával foglalkozástól eltiltásként eltiltott attól,
hogy gazdasági társaság vezető munkavállalója, vezető tisztségviselője legyen
mindaddig, amíg az eltiltás hatálya alatt áll,
o)	az a)-i) és m) pontok szerinti személyek közeli hozzátartozója.
(2)	Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV.
fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott
bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat
emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog
szerint is büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem lehet az igazgatóság
tagja, illetve igazgatósági tagságát fel kell függeszteni.
15.	§
(1)	Az EBP-nél vezető tisztségviselőnek és vezető állású személynek az nevezhető ki,
illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés
tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az EBP a Felügyeletnek bejelentette,
és a Felügyelet azt jóváhagyta. A Felügyelet nem tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a
bejelentésben megjelölt személy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek.
(2)	A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét
követő harminc napon belül azt nem utasítja el, a jóváhagyási eljárást nem függeszti
fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását,
illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg
határozatát.
Képviselet
16.	§
(1)	Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és az EBP nevében az
egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság
tagjai és a cégvezetők közül két személy együttesen jogosult.
14
(2)	Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az EBP igazgatósága által
jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint, együttes aláírási jogként
-	átruházható. A pénztártag kérésére az EBP nevében kötelezettséget vállaló személy
aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti személyek közül meg kell jelölni az első számú
vezetőként foglalkoztatott személyt.
A vezető állású személyek
17.	§
(1)	Az EBP vezető állású személyként
a)	cégvezetőket,
b)	vezető jogtanácsost,
c)	számviteli rendért felelős vezetőt,
d)	belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
e)	vezető orvost
köteles foglalkoztatni, akiket az EBP kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhat.
(2)	Vezető állású személy az lehet, aki
a)	nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá,
b)	büntetlen előéletű,
c)	legalább 5 éves biztosítási; egészségbiztosítási; vállalati gazdálkodási vagy
pénzügyi, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségügyi
területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik azzal, hogy az előírt szakmai
gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel
megelőző időpontnál korábbi időpontra,
d)	felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és
e)	EBP-nél nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(3)	Az EBP-nél vezető állású személy nem lehet az, aki
a)	befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve vezető tisztségviselő, vezető
állású személy olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amely esetében a
fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott felügyeleti
intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet
kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
b)	befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető
állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amelyet fel kellett
számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős
bírósági vagy hatósági határozat megállapította;
15
c)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi
tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a
Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a
kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél
nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
d)	más EBP vezető állású személye, vagy könyvvizsgálója.
A cégvezető
18.	§
(1)	Az EBP-nél legalább két cégvezető működik.
(2)	A cégvezetők felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.
(3)	Az EBP cégvezetőjének az nevezhető ki, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében
foglalt feltételeknek.
Vezető jogtanácsos
19.	§
(1)	Vezető jogtanácsosként a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjától eltérően az
alkalmazható, aki
a)	állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b)	jogi szakvizsgát tett,
c)	legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, gazdasági,
egészségügyi illetve egészségbiztosítási területén, a biztosítók,
biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett
jogi gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	A vezető jogtanácsos ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez
engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött
okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.
Számviteli rendért felelős vezető
20.	§
(1)	Számviteli rendért felelős vezetőként a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjától
eltérően az alkalmazható, aki
a)	szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b)	mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c)	legalább 5 éves, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárnál,
pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél,
16
kockázati tőkealap-kezelőnél, államigazgatás pénzügyi, gazdasági, illetve
egészségbiztosítási területen szerzett számviteli vagy ellenőrzési gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi, és a cégvezető mellett aláírásával
igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés
helytállóságát.
Belső ellenőr
21.	§
(1)	Az EBP köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt
alkalmazni.
(2)	Belső ellenőrként a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjától eltérően az
alkalmazható, aki
a)	szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b)	legalább 5 éves, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárnál,
pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél,
kockázati tőkealap-kezelőnél, államigazgatás pénzügyi, gazdasági, illetve
egészségbiztosítási területen szerzett ellenőrzési gyakorlattal
rendelkezik.
(3)	A belső ellenőr feladata
a)	az EBP belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b)	az EBP által végzett tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az
áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(4)	A belső ellenőrnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az EBP által a
Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és
teljességét is legalább negyedévente ellenőrizni kell.
(5)	A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére
köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni
és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.
(6)	A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül a cégvezető gyakorolja.
Vezető orvos
22.	§
17
(1)	Vezető orvosként a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjától eltérően az
alkalmazható, aki
a)	orvosi diplomával,
b)	szakorvosi szakképesítéssel,
c)	egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál vagy egészségügyi szolgáltatónál
legalább 5 éves vezetői szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	A vezető orvos felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott
egészségszakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való
megfelelő ellátásáért.
(3)	A vezető orvos az EBP által alkalmazott ellenőrző orvosok közreműködésével
ellátja az EBP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szakmai szabályoknak,
jogszabályoknak, valamint a szerződésben foglaltaknak való megfelelőségének
ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat.
Felelősség
23.	§
(1)	A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek mindenkor e tisztségükkel
járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő gondossággal és szakértelemmel
kötelesek eljárni.
(2)	Az EBP fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az
igazgatóság és a cégvezetők ügyvezetési feladataikat a pénztártagok és ezt követően a
hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
Felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló
24.	§
(1)	Az EBP-nél öttagú felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A felügyelő bizottság
három tagjára a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot.
(2)	A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz
javaslatot, e tekintetben a Gt. 34. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(3)	A felügyelő bizottság tagja EBP-vel nem állhat munkaviszonyban. Az EBP
felügyelő bizottsága tekintetében a Gt. 38.-39. §-ban meghatározott szabályok nem
alkalmazhatóak.
18
(4)	Az EBP felügyelő bizottságának tagja az lehet, aki megfelel a 17. § (2)
bekezdésében foglaltaknak azzal, hogy a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában
foglaltakat csak a felügyelő bizottság elnökére kell alkalmazni.
(5)	A felügyelő bizottság tagja vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni
kell.
25.	§
(1)	Az EBP köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására
csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett
könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári
vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi,
biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok
névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.
(2)	A Gt.-ben meghatározott kizáró okokon felül nem lehet könyvvizsgáló az, aki más
EBP könyvvizsgálója vagy 3 éven belül más EBP könyvvizsgálója volt.
(3)	A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is
alkalmazni kell.
26.	§
A felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet értesíteni minden
olyan körülményről, amely az EBP működését veszélyezteti, így különösen, ha a
pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére okot adó körülmények
következtek be.
Az EBP működésének egyéb feltételei
27.	§
(1)	Az EBP a pénztártagi jogviszonnyal, továbbá a kötelező egészségbiztosítás
keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű
ügyintézést (így tájékozódást, panaszbejelentést) lehetővé tevő, egységes, legalább a
munkanapokon napi 8 óra időtartamban, legalább heti egy munkanapon legalább 18
óráig nyitva tartó, akadálymentesített ügyfélszolgálati irodát működtet
a)	azon megyeszékhelyeken (fővárosban), amelyekben az adott EBP pénztártagja
lakóhellyel rendelkezik,
b)	azon városokban, amelyekben legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik
lakóhellyel.
19
(2)	Ügyfélszolgálati irodát az EBP-k közösen is működtethetnek.
(3)	Az EBP folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot működtet, továbbá rendszeres
időközönként frissített tartalommal internetes felületet működtet, amely alkalmas
a)	a szolgáltatások igénybevételének rendjéről, lehetőségeiről, az igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatók, gyógyszertárak eléréséről szóló tájékoztatásra,
b)	a panaszok azonnali fogadására,
c)	a nem szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő ellátás igénybevételének
engedélyezésére.
(4)	Az EBP az általa működtetett honlapon folyamatosan, aktualizált tartalommal
közzéteszi:
a)	nevét, székhelyét,
b)	tulajdonosi szerkezetét, jegyzett tőkéjének összegét, éves beszámolóját,
c)	pénztártagjainak számát,
d)	a vele szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók, vényírási szerződéssel
rendelkezők, továbbá az elszámolási szerződéssel rendelkező gyógyszertárak,
gyógyászati segédeszköz forgalmazók, gyógyászati ellátást nyújtók nevét,
székhelyét (telephelyét), elérhetőségét,
e)	a d) pont szerinti szerződés alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét,
azok igénybevételének rendjét,
f)	a 2. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartást,
g)	a más EBP-be történő átlépés feltételeiről, annak eljárásrendjéről szóló
tájékoztatást,
h)	a fejkvóta felhasználására vonatkozó adatokat,
i)	a fejkvóta értékét havi bontásban,
j) azon kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító nevét, székhelyét (telephelyét),
elérhetőségét, amely számára ügynöki és többes ügynöki tevékenységet végez,
k) a pénztártagjai által tárgyévben igénybevett egészségügyi szolgáltatásokat és
azok után kifizetett, összesített finanszírozási összeget havi bontásban,
l)	az e törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások körét érintő
változásokat,
m) az EBP működésének és gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, elkülönítve az
egészségbiztosítási szolgáltatásra, az ügynöki tevékenységre és az egyéb
tevékenységekre vonatkozó adatokat,
n) az EBP ügyfélkapcsolati elérhetőségeit,
o)	a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások igénybevételének módját, a térítési
díj mértékét,
p) az EBP-vel nem szerződött szolgáltatóknál a szolgáltatások EBP-n keresztül
történő igénybe vételének módját,
q) az egészségbiztosítási jogviszony megszűnése esetén követendő eljárást, a
jogviszony megszűnésének joghatásait,
r) a Felügyelet internetes honlapjának címét, elérhetőségét, valamint a
jogorvoslati lehetőségeket.
20
(5)	Az EBP köteles olyan informatikai rendszert működtetni, amely alkalmas az e
törvényben meghatározott feladatai elvégzésére, így különösen a különböző
nyilvántartások elkülönítésére, az adatvédelmi, illetve informatikai rendszer védelmére
vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, illetve a honlapjának ügyfélkapu
útján történő hozzáférésére.
(6)	Az EBP köteles biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
(7)	A pénztártagok tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az
eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult.
(8)	Az EBP az általa finanszírozott szolgáltatások megfelelően magas színvonalának
biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet.
(9)	Az EBP köteles az általa nyújtott szolgáltatásokról és a vele szerződött
szolgáltatókról éves minőségügyi jelentést készíteni és azt internetes honlapján
nyilvánosságra hozni, valamint ügyfélszolgálatán papíralapon hozzáférhetővé tenni.
(10)	A kötelező minőségbiztosítási jelentés tartalmát külön jogszabály állapítja meg.
Panaszkezelés
28.	§
(1)	Az EBP szabályzatban határozza meg panaszkezelési rendjét.
(2)	A panasz elbírálásának általános határideje 15 nap, ennél rövidebb határidő
azonban az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meghatározható.
(3)	A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi az EBP-k panaszkezelési gyakorlatát.
Amennyiben a Felügyelet az ellenőrzés során jogszabály, a panaszkezelési
szabályzatban vagy az e törvény alapján megkötött szerződésekben foglaltak
megsértését állapítja meg, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi
CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 13. § (2) bekezdésében foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet honlapján folyamatosan közzéteszi a helyes panaszkezelési
gyakorlatra vonatkozó ajánlásait.
BIZTONSÁGI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
Tőkekövetelmény és tartalékképzés
21
29. §
(1)	A EBP saját tőkéjének minimális szintje (a továbbiakban: minimális tőke) az
alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítás évét követő évtől a tárgyév január 1-jén,
illetve átalakulás esetén a jogutód, átalakulás napján meglévő taglétszáma alapján, az
adott évre érvényes fejkvóta mérték figyelembevételével számított éves szintű fejkvóta
bevétel 5%-ának megfelelő összeg.
(2)	Az EBP biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. A biztonsági tőke 90%-át a
lekötött tartalékban kell elkülöníteni veszteségrendezés céljára.
(3)	Az alapítást követő első öt évben a tárgyévi adózott eredmény 50 százalékának, az
azt követő években a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékának megfelelő mértékben
a tárgyévet követő év nyitó rendező tételei keretében az eredménytartalékból lekötött
tartalékot kell képezni veszteségrendezés céljára. Ha az ilyen címen lekötött tartalék
eléri a (2) bekezdés szerinti szintet, akkor a Felügyelet engedélye alapján az adott
évben mentesülhet az EBP a tartalék képzése alól.
(4)	Ha a saját tőke a minimális tőke szintje alá csökken, akkor az EBP-nek 30 napon
belül intézkedési tervet kell kidolgozni a működés helyreállítása és a veszteséges
gazdálkodás megszüntetése érdekében.
(5)	Ha a saját tőke nem éri el a biztonsági tőke szintjét, akkor a tulajdonosoknak
gondoskodni kell a megfelelő tőkeemelésről.
(6)	Amennyiben a lekötött tartalékban veszteségrendezés céljára elkülönített összeg
nem elegendő a veszteség rendezésére, a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében
kell gondoskodni a veszteség megszüntetéséről.
(7)	A Felügyelet a kezelő szerv véleményének kikérése mellett kezdeményezheti az
EBP felszámolását és állományának átruházását, amennyiben a veszteséges
gazdálkodás, illetve a Felügyelet által megállapított súlyos gazdálkodási hiányosságból
adódóan háromnál több esetben került sor 1 milliárd forintot elérő tőkefeltöltésre az
EBP-nél.
Céltartalékképzés
30.	§
(1)	Az autorizációs kártérítések felelősségbiztosítással nem fedezett összegére
autorizációs céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával a számviteli
politikában meghatározott mértékben.
22
(2)	A tárgyévi adózás előtti eredmény 30%-ának megfelelő mértékben általános
céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával. Az általános céltartalékot akkor
kell felhasználni, ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvóta bevételt
terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege
meghaladja a fejkvóta bevétel összegét és arra az E. Alappal szembeni követelésként
kimutatott összeg nem nyújt fedezetet.
(3)	Az EBP a várólistán szereplő ellátások fedezetére szolgáló céltartalékot az e
törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az adott ellátás listára vételekor
köteles megképezni ellátásonként egyedileg, annak várható költségének összegében.
Az így képzett céltartalékot az adott ellátás teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi
szolgáltatóval való elszámoláskor felmerült finanszírozási összeg elszámolásakor kell
felhasználni.
(4)	Az EBP az egyedi elbíráláson alapuló, a fejkvóta megtakarításból finanszírozandó,
a tárgyévet követő években felmerülő egészségügyi ellátások és támogatások
fedezetére a mérleg fordulónapjára vonatkozóan céltartalékot (a továbbiakban: egyedi
elbíráláson alapuló ellátások céltartaléka) képezhet, ha a tárgyévi adózás előtti
eredménye arra fedezetet nyújt. Az így képzett céltartalékot az egyedi elbíráláson
alapuló ellátás, támogatás felmerülésekor, annak összegében, de legfeljebb a meglévő
céltartalék összegében kell felhasználni.
Befektetési szabályok
31.	§
(1)	Az EBP a mindenkori saját tőkéje és a céltartalékok összegének megfelelő mértékű
befektetéseket köteles eszközölni.
(2)	A befektetések a következő eszközökben tarthatók:
a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, OECD
tagállam vagy jegybankja által kibocsátott vagy garantált, hitelviszonyt
megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacon
forgalmazott értékpapír,
b)	az a) pont alá nem tartozó egyéb, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon
belüli lejáratú vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír,
c)	szabályozott piacra bevezetett részvény,
d)	nyilvános és nyíltvégű, valamint garantált vagy védett befektetési alap által
kibocsátott befektetési jegy,
e)	egyéb, az a)-d) pont alá nem tartozó, Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam, illetve OECD tagállam által átruházható
értékpapírként elismert eszköz,
f)	követelések az E. Alappal szemben,
g)	letéti követelések,
23
h)	egyéb követelések,
i)	hitelintézetnél elhelyezett látra szóló, illetve 3 hónapon belül lekötött betétek,
j)	hitelintézetnél elhelyezett 3 hónapon túli 1 éven belüli lekötött betétek,
k)	egyéb pénzeszközök,
l)	hitelintézetnél elhelyezett éven túli betétek,
m)	ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
n)	ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
o)	egyéb immateriális javak és tárgyi eszközök,
p)	készletek,
q)	egyéb részesedések.
(3)	A lekötött tartalék összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2)
bekezdés a)-d), f)-g), i)-k) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.
(4)	Az e törvényben meghatározott céltartalékok összegének megfelelő mértékű
befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)-d), f)-g), i)-k) pontja szerinti eszközökbe lehet
helyezni.
(5)	A (2) bekezdés m)-p) pontja szerinti befektetésként kizárólag a működést
közvetlenül szolgáló eszközök tarthatók.
(6)	A (2) bekezdés q) pontjában meghatározott egyéb részesedés csak egészségügyi
szolgáltatóban szerezhető.
(7)	A (2) bekezdés c) és q) pontjában meghatározott eszközök aránya együttesen nem
haladhatja meg a lekötött tartalék összegének 5 százalékát.
Gazdálkodási szabályok
32.	§
(1)	Az EBP bevételei:
a)	egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek:
aa)	fejkvóta bevétel,
ab)	egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási bevétel,
b)	többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevétele,
c)	egyéb, az a)-b) pont alá nem tartozó, gazdálkodási bevétel.
(2)	Az EBP ráfordításai:
a)	az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások:
aa)	egészségügyi szolgáltatások finanszírozására fordított összeg,
ab)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás utáni támogatás,
térítés,
ac)	pénztártagok utazási költségtérítése,
ad)	egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások,
24
b)	működési költségek,
c)	többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai,
d)	egyéb, az a)-c) pont alá nem tartozó, gazdálkodási ráfordítások.
(3)	A kezelő szerv havonta megállapítja az EBP (1) bekezdés a) pontja szerinti
bevételét és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti ráfordításait, költségeit, és arról
havonta adatot szolgáltat a Felügyeletnek a 3. számú melléklet szerinti részletezésben.
(4)	A többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai a többes ügynöki és ügynöki
tevékenység bevételeit nem haladhatják meg.
(5)	Az EBP havonta megállapítja a (3) bekezdés alá nem tartozó bevételeit és
ráfordításait, illetve azok különbözetét, és arról havonta adatot szolgáltat a
Felügyeletnek a 3. számú melléklet szerinti részletezésben.
(6)	Ha egy adott hónapban az EBP fejkvóta bevétele nem fedezi a fejkvóta bevételt
terhelő (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordítások, költségek miatt pénzben
kifizetendő összegét, és arra az E. Alappal szembeni követelés, illetve azon felül az
általános céltartalék mögötti befektetések összege sem nyújt fedezetet, akkor annak
finanszírozására az EBP hitelintézettől éven belüli lejáratú likviditási hitelt vehet fel
legfeljebb a mindenkori pénztártagi létszámra kalkulált éves fejkvóta bevétel 4
százalékának megfelelő mértékben.
(7)	Működési célra az EBP a fejkvóta bevétel legfeljebb 3,5 százalékát fordíthatja, a
fejkvóta bevétel 96,5 százalékát a ráfordítás mértékéig az EBP a (2) bekezdés a) pont
szerinti ráfordításra használja fel, ideértve a vonatkozó céltartalékok képzését is.
(8)	Amennyiben az EBP-nek a tárgyévet megelőző fejkvóta bevétele meghaladja a
tárgyévet megelőző, (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordításait és költségeit,
osztalékként - figyelemmel a 9. § (7) bekezdésben és a 60. §-ban foglaltakra is - a
fejkvóta bevétel legfeljebb 2 százaléka fizethető ki, feltéve, hogy az adózott eredmény
erre fedezetet nyújt.
33.	§
Az EBP éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a
kormány rendeletben állapítja meg.
Alaptőke felemelése, leszállítása
34.	§
(1)	Nem szállítható le az alaptőke a 4. § (7) bekezdésében meghatározott összeg alá.
25
(2)	Az EBP alaptőkéje csak új részvények forgalomba hozatalával vagy - ha annak
egyéb jogszabályi feltételei fennállnak - az alaptőkén felüli vagyon terhére a 4. § (2)
bekezdésében meghatározott tulajdoni arányok megtartásával, és a 151. § (4)
bekezdésében meghatározottak figyelembevételével emelhető fel.
A pénzügyi terv
35.	§
(1)	A Felügyelet az EBP-t pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha az EBP tartalékai nem
érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2)	A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves
időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet
határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az EBP-nek a
Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles
elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak
megszüntetésére. A határidő egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4)	A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a
Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.
Pénzügyi helyreállítási terv
36.	§
(1)	Ha az EBP működése a pénztártagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet az
EBP-t egyéves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2)	A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a)	a működési költségek várható alakulását,
b)	az egészségbiztosítási szolgáltatás bevételeinek csökkenése esetére tervezett
különleges intézkedéseket,
c)	az egészségbiztosítási szolgáltatás várható kiadásainak alakulására vonatkozó
részletes tervet,
d)	az előzetes mérleg- és eredménytervet,
e)	a szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális biztonsági tőke szükséglet
fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.
(3)	A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől
számított negyvenöt napon belül az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell
nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal
meghosszabbítható.
26
(4)	A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított harminc napon
belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e az EBP
biztonságos működésének helyreállítására.
(5)	Ha az EBP rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor az
EBP rövidtávú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási
terv alapján - a Felügyelet az EBP számára a minimális biztonsági tőke szükségletnél
magasabb biztonsági tőke szükségletet is előírhat.
(6)	A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása
esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.
Az EBP-ben való befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése
37.	§
(1)	Az EBP-ben befolyásoló részesedés a Felügyelet előzetes engedélyével szerezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentumok
és okiratok körét külön jogszabály határozza meg.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg,
amely
a)	a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes
eredetét igazolta,
b)	harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs köztartozása,
c)	egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti az EBP
működését,
d)	természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn
személyével kapcsolatban, és
e)	nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és
nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású
személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn.
38.	§
(1)	A Felügyelet az EBP-ben történő befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó
engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az nem felel meg az e törvényben foglaltaknak
vagy a kérelmezőnek, illetve a kérelmező többségi tulajdonosának vagy vezető
tisztségviselőjének
a)	tevékenysége, illetve az EBP-ben meglévő befolyása veszélyezteti a EBP
megbízható irányítását;
b)	üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más
vállalkozásokban fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének
szerkezete olyan, hogy az EBP működését veszélyezteti; vagy
c)	a 4. § (9) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.
27
(2)	A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a
tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény VI.
fejezete szerinti összefonódás megszerzéséhez szükséges engedélyét.
39.	§
(1)	Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező az EBP-ben meglévő részesedését úgy
kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy
közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz,
harminchárom és ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti
tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.
(2)	A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti
a)	a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és
b)	a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.
(3)	A befolyásoló részesedéssel rendelkező a (2) bekezdésben meghatározott
bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését az (1)
bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal,
hogy bejelentésében a (2) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott
részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
40.	§
A 37. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a
kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az
adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására
irányuló szerződésből származó szavazati jogok nem gyakorolhatók.
Az EBP jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok
41.	§
(1)	Az EBP végelszámolására és felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény és a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az EBP ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye.
(3)	Az EBP végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el határozatban.
28
(4)	A Felügyelet az EBP végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha az EBP
működési engedélyét visszavonta, kivéve ha a visszavonásra a 6. § (2) bekezdésének
b)	pontja alapján került sor.
(5)	A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi az EBP végelszámolását elrendelő
határozatának a Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a
Cégbíróságnak.
(6)	A Felügyelet a végelszámolását elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót és
meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a
végelszámolást elrendelő határozat közzétételének napja.
(7)	A végelszámolás során a végelszámoló gondoskodik az EBP szerződéses
kötelezettségeinek és tagságának átruházásáról - figyelemmel a (16)-(21) bekezdésben
foglaltakra.
(8)	A Felügyelet az EBP ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha a működési
engedélyét a 6. § (2) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza.
(9)	Az EBP felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye, és a
Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
(10)	Az EBP felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság
kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(11)	A Fővárosi Bíróság az EBP elleni felszámolási kérelem benyújtásától számított 8
napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(12)	A bíróság a Felügyelet által a (8) bekezdés alapján kezdeményezett felszámolási
eljárást az EBP fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
(13)	Az EBP felszámolójának kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. § (2) bekezdése szerinti
szervezet jelölhető ki.
(14)	A felszámolás kezdő időpontjában az EBP feladatait ideiglenesen - e törvény
erejénél fogva - a kezelő szerv veszi át. A továbbiakban a kezelő szerv teljesíti
mindazon kötelezettségeket, és gyakorolja mindazon jogokat, amelyek korábban az
egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására kötött szerződésekből az EBP-t illették
meg. A felszámoló köteles haladéktalanul átadni a kezelő szervnek minden olyan
adathordozót, amely társadalombiztosítási adatokat tartalmaz.
29
(15)	A felszámolás kezdő időpontjában a felszámoló az EBP szerződéses
kötelezettségeinek és tagságának átruházásáról dönt, figyelemmel a (16)-(21)
bekezdésben foglaltakra.
(16)	Az EBP szerződéses kötelezettségei állományának átruházása (a továbbiakban:
állomány-átruházás) kizárólag másik EBP részére történhet az átadó EBP
végelszámolása vagy felszámolása esetében, azzal, hogy beolvadás és egyesülés esetén
is alkalmazni kell. Az állomány-átruházás során, azzal egyidejűleg az átadó EBP
tagságának átruházásáról is rendelkezni kell.
(17)	Az állomány-átruházásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell az e törvényben
foglaltakkal együttesen alkalmazni. Az átadó EBP-t a szerződő feleivel szemben
megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
(18)	Az EBP tagságának átruházása során az átadó az állomány-átruházásról szóló
megállapodás hatályba lépését megelőzően legalább harminc nappal értesíti a tagokat
a)	az átruházás szándékáról, az erről szóló megállapodás hatályba lépésének
időpontjáról,
b)	az átvevő EBP megnevezéséről, és
c)	a (19)-(21) bekezdésben foglaltakról
azzal, hogy az értesítésben a tagok figyelmét felhívja arra, hogy az átvevő EBP
üzletszabályzata hol, mely időponttól és milyen formában ismerhető meg.
(19)	Ha az átadó EBP tagja a (18) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt átvevő EBP
személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, erről az értesítésben megjelölt időpontig
nyilatkozhat az átadó EBP felé úgy, hogy nyilatkozatában megjelöli annak az EBP-nek
a megnevezését vagy azonosítóját, amelynek az állomány-átruházás időpontjától tagja
lesz. Ha az átadó EBP tagja az elutasító nyilatkozatát határidőn túl, vagy hiányosan
küldi meg, azt úgy kell tekinteni, mintha az átvevő EBP személye és üzletszabályzata
ellen nem emelt volna kifogást.
(20)	A (19) bekezdésben foglaltak esetében a másik EBP-be történő átlépésre
vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat
nem kell alkalmazni.
(21)	Az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépésének napjával az
átvevő EBP harmadik személlyel fennálló szerződéses kötelezettségei, jogai, valamint
az átadó EBP tagjaival szemben fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében az
átadó EBP helyébe lép.
30
III.	fejezet
A TAGSÁGI JOGVISZONY
A tagsági jogviszony keletkezése az EBP-k működése során
42.	§
(1)	A pénztártag tagsági jogviszonya - a (3) és (4) bekezdés szerinti kivétellel -
a)	biztosítottá válás esetén lakóhely alapján történő besorolással,
b)	másik EBP-ből történő átlépéssel
jön létre.
(2)	Új biztosítotti jogviszony keletkezése napján a biztosított a lakóhelyéhez
hozzárendelt EBP tagjává válik. A biztosított e jogviszonya keletkezését követő 30
napon belül kezdeményezheti átlépését az általa választott EBP-be.
(3)	Az újszülött a születését követően az anya illetékes EBP-jének a tagjává válik.
Amennyiben az anya személye nem ismert vagy nem pénztártag, az újszülött a
születési helyéhez hozzárendelt EBP tagjává válik. Ezt követően a törvényes képviselő
30 napon belül választhat számára másik pénztárt.
(4)	A belföldi lakóhellyel nem rendelkező biztosított a születési helyéhez hozzárendelt
EBP tagjává válik. Magyarországi születési hely hiányában a biztosított a főváros V.
kerületéhez hozzárendelt EBP tagjává válik.
(5)	Az EBP, a kezelő szerv biztosítotti jogviszony keletkezéséről, illetve a pénztártag
átlépésének feltételeinek meglétéről szóló értesítését követően haladéktalanul postai
úton megküldi a pénztártag vagy törvényes képviselője részére a pénztártagságról
szóló tájékoztatót.
(6)	A pénztártagságról szóló tájékoztató tartalmazza:
a)	a biztosított nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ
szám),
b)	az EBP elérhetőségét, honlapjának címét, a pénztártag lakóhelyéhez
legközelebbi ügyfélszolgálat elérhetőségét és ügyfélfogadási idejét, a panaszok
benyújtásának módját,
c)	az egészségbiztosítási jogviszony alapján igénybe vehető szolgáltatásokat, azok
igénybevételének módját,
d)	a térítésköteles szolgáltatások körét.
(7)	A pénztártagságról szóló tájékoztatót a Felügyelet előzetesen jóváhagyja.
(8)	A pénztártagságról az EBP igazolást ad ki, amely tartalmazza legalább a pénztártag
természetes személyazonosító adatait, TAJ számát és az EBP megnevezését (a
31
továbbiakban: pénztártagsági igazolás). A pénztártagsági igazolás formai és tartalmi
követelményeit jogszabály határozza meg.
Tagszervezés szabályai
43.	§
(1)	Az EBP-k a tagszervezés során természetes személy, jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt:
tagszervező) közreműködését is igénybe vehetik. A tagszervező tagszervezést az EBP-
vel kötött szerződés alapján végezhet.
(2)	Az EBP a tagszervezés céljából személyes felkereséssel, postai úton vagy egyéb
közleményben tájékoztatást adhat a pénztárba való belépés feltételeiről és az általa
nyújtandó szolgáltatásokról, valamint hozzáférhetővé teszi az átlépési nyilatkozat
nyomtatványát. A nyomtatvány az érintett nevén, lakcímén és TAJ számán kívül
személyes adatra és egészségügyi adatra vonatkozó kérdést nem tartalmazhat.
(3)	Az EBP a (2) bekezdés szerinti célból, külön törvényben meghatározottak szerint
név- és lakcímadatokat igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(4)	Az e § szerinti adatkezelés kezdetét követő első átlépési időszak lezárását követő
tizenöt napon belül az EBP köteles a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó listát
megsemmisíteni.
(5)	Az EBP a tagszervezés során a leendő pénztártagokra vonatkozó egészségügyi
adatot nem kezelhet, és nem kérhet. Amennyiben a tagszervezési időszak alatt a
kötelező pénztárnak a biztosított számára tett ajánlatát a biztosított elfogadta, az EBP a
biztosítottat nyilvántartásba veszi. A biztosított érvényes belépési nyilatkozatot csak
egy kötelező pénztárnak adhat. A nyilvántartás tartalmazza a biztosított
a)	nevét;
b)	születési helyét és idejét;
c)	lakcímét;
d)	TAJ számát.
(6)	A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez
kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a
tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.
(7)	Tagszervezésért juttatást az EBP csak a fejkvótával nem összefüggő működési
kiadások terhére nyújthat.
(8)	A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles
megőrizni a tudomására jutott üzleti titkot.
32
(9)	A tagszervezés során egészségügyi szolgáltató közreműködése nem vehető
igénybe. Egészségügyi szolgáltató tagszervezésben nem vehet részt.
(10)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (9) bekezdés szerinti rendelkezés
ellenére a tagszervezésben bármilyen módon részt vesz, úgy a Felügyelet a tárgyévi, a
kötelező egészségbiztosítás keretében járó finanszírozási összeg 10%-os mértékének
megfelelő mértékű felügyeleti bírsággal sújtja mind az adott egészségügyi szolgáltatót,
mind az EBP-t. Ismételt jogsértés esetén a felügyeleti bírság a finanszírozási összeg
50%-áig terjedhet.
Átlépés másik EBP-be
44.	§
(1)	A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, évente
kétszer kerülhet sor. Az átlépési nyilatkozatot az általa választott új EBP-hez kell
benyújtani minden év április 15. és május 15., illetve október 15. és november 15.
között.
(2)	A pénztártag lakóhelyének változása esetén, az (1) bekezdésben foglalt időponttól
eltérően átléphet másik EBP-be a lakóhely megváltozását követő 30 napon belül.
(3)	Az átlépési nyilatkozat tartalmazza az átlépő pénztártag nevét, lakcímét, TAJ
számát és előző EBP megnevezését. Az átlépési nyilatkozat nem tartalmazhat a
pénztártag születési idejére vagy egészségi állapotára vonatkozó adatot.
(4)	Az átvevő EBP az átlépési nyilatkozat kézhezvételét követő 3 napon belül értesíti
az átadó EBP-t és a kezelő szervet az átlépési szándékról.
(5)	A kezelő szerv az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül megvizsgálja az
átlépő pénztártag jogosultságának fennállását és az átlépés egyéb feltételeinek
teljesülését. Az átlépés feltételeinek fennállása esetén a kezelő szerv nyilvántartását az
átlépési nyilatkozatnak megfelelően módosítja, és erről 3 napon belül értesíti az
átlépéssel érintett EBP-ket.
(6)	Az átadó EBP az értesítés kézhezvételét követően az átlépő pénztártag számára a
pénztártagsága alatt nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról részletes elszámolást
készít, és azt
a)	az (1) bekezdés szerinti átlépés esetén a tárgyév június 30-ig, illetve december
31-ig,
b)	a pénztártag lakóhelyének megváltozása miatt kezdeményezett átlépés esetén a
(4)	bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül
-	az átlépés megtörténtéről szóló értesítéssel együtt - megküldi az átlépő
pénztártagnak.
33
(7)	Az átadó EBP a (6) bekezdés szerinti elszámolás megküldésével egyidejűleg a
pénztártagra vonatkozó valamennyi adatot átadja az átvevő EBP-nek. Az adatokat
azok átadását követően az EBP egy évig, elszámolási vita esetén annak jogerős
lezárásáról szóló döntés kézhezvételét követő napig kezelheti.
(8)	Az átlépés az átlépésre irányuló bejelentést követő július 1., illetve január 1-jével, a
(2)	bekezdésben foglalt esetben az átlépésre irányuló bejelentést követő második
hónap 1. napján lesz hatályos, ezt követően a szolgáltatási kötelezettség az átvevő
EBP-t terheli.
(9)	Az átlépés költségeit az átadó és az átvevő EBP, költségeik arányában viseli, azt a
pénztártagra terhelni nem lehet.
(10)	Az átadó pénztár az átlépés napját megelőző időszakra nézve az átlépő pénztártag
által igénybevett, de még ki nem egyenlített egészségügyi szolgáltatások tekintetében
az egészségügyi szolgáltatókkal elszámol. Erre az időszakra vonatkozó elszámolási és
egyéb jogviták esetén az átadó pénztár köteles eljárni.
(11)	Az átlépést érintő finanszírozással kapcsolatos elszámolási szabályokat a
Kormány rendeletben határozza meg.
(12)	Átlépés esetén az átvevő EBP a pénztártag rendelkezésére bocsátja a
pénztártagsági tájékoztatót, valamint számára pénztártagsági igazolást ad ki.
A tagsági jogviszony tartalma
45.	§
(1)	A pénztártag egyidejűleg csak egy EBP tagja lehet. A pénztártagokat - e
törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek
terhelik.
(2)	A pénztártag e törvényben meghatározottak szerint jogosult
a)	az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére;
b)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához nyújtott
támogatásra;
c)	az EBP döntése alapján, a szabályzatában meghatározott módon és mértékben
egészségügyi szolgáltatások részleges térítési díjához, illetve gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjához további
hozzájárulásra, illetve támogatásra;
d)	az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban panaszt tenni az EBP-nél,
valamint a Felügyeletnél;
e)	az EBP működésére, gazdálkodására, valamint az igénybe vehető
szolgáltatásokra vonatkozó rendszeres tájékoztatásra.
34
(3)	A pénztártag
a)	biztosítotti jogviszonya időtartama alatt EBP-ben fennálló tagsági viszonyáról
nem mondhat le;
b)	köteles egyes, jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatások
igénybevételekor díjat fizetni.
A tagok részére nyújtott tájékoztatás
46.	§
(1)	Az EBP a pénztártag kérelmére tájékoztatást nyújt a 27. § (4) bekezdés szerinti,
valamint az adott pénztártagot érintő egyéb adatokról, - így különösen az igénybevett
egészségügyi ellátásokról, és annak finanszírozási összegéről - az e törvényben
foglaltak figyelembe vételével.
(2)	Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatásai nyújtására vonatkozó ajánlatához az
ajánlattételtől számított 1 évig kötve van. Az EBP által közzétett bármilyen
kereskedelmi kommunikációban az EBP szolgáltatásának tartalmára, minőségére,
feltételeire vonatkozó állítás ajánlatnak minősül. Az EBP eltérhet az ajánlattól olyan
jogszabály-változás esetén, amely az ajánlatban foglaltak teljesítését lehetetlenné teszi.
A tagsági jogviszony megszűnése
47.	§
A tagsági jogviszony megszűnik:
a)	a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság megszűnése napjával;
b)	a pénztártag más EBP-be történő átlépése esetén a 44. § (8) bekezdése szerinti
átlépés napját megelőző nappal.
IV.	Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK
SZERVEZETRENDSZERE
Az E. Alapot kezelő szerv jogállása, feladat- és hatásköre
48.	§
Az E. Alapot a Kormány által kijelölt, központi hivatalként működő szerv kezeli.
49.	§
35
(1)	A kezelő szervnek az E. Alap kezelésével kapcsolatos feladatai:
a)	egyéni jogosultság-nyilvántartási rendszer működtetése,
b)	az E. Alap kiadásainak és bevételeinek folyamatos monitorozása, összesítése a
teljesítmény-elszámolások alapján,
c)	az Országos Kockázatközösségi Alap (a továbbiakban: OKA) kezelése,
d)	a fejkvóta algoritmus alapján havonta, EBP-nként a pénztártagok után járó
fejkvóta megállapítása,
e)	az EBP-k havi egyenlegének rendezése,
f)	az egészségügyi szolgáltatónak, illetve gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
forgalmazónak, továbbá gyógyászati ellátás szolgáltatónak az EBP által
jóváhagyott jelentése alapján a finanszírozási összeg utalása a szolgáltató,
forgalmazó részére,
g)	mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal, illetve
amelyekre EBP-vel kötött megállapodás alapján köteles,
h)	a g) pont szerinti megállapodás alapján az EBP-k elszámolásának ellenőrzése.
(2)	A nemzetközi összekötő szervi és pénzügyi elszámoló feladatokat a kezelő szerv
látja el. A kezelő szerv összekötő szervi feladatai keretében eljárva ellenőrzi az EBP-
nek a nemzetközi egyezmények és Közösségi rendelet alkalmazását érintő feladatainak
végrehajtását és útmutatást nyújt e feladatok végrehajtásához.
(3)	A kezelő szerv hatósági feladatai körében:
a)	képzi a TAJ számot, és kiadja a TAJ számot igazoló hatósági igazolványt,
b)	közigazgatási hatósági eljárásban dönt a gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról,
c)	vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről,
gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
d)	ellátja mindazon hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(4)	A kezelő szerv ellátja az (1)-(3) bekezdésbe nem tartozó, külön jogszabályokban
meghatározott egyéb feladatokat.
(5)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti ügyekben a fellebbezést a Felügyelet bírálja el.
(6)	A kezelő szerv értesíti a pénztártagot (3) bekezdés b) pontja szerinti
nyilvántartásban bekövetkezett őt érintő változásról.
50.	§
(1)	A 49. § (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás tartalmazza a pénztártag:
a)	családi és utónevét,
b)	születési családi és utónevét,
c)	születési helyét és idejét,
36
d)	anyja születési családi és utónevét,
e)	lakcímét,
f)	TAJ-számát,
g)	biztosítotti jogviszonyának jogcímét,
h)	közgyógyellátásra jogosultságának tényét,
i)	illetékes EBP-jének elnevezését,
j) által valamely EGT állam területén történő ideiglenes tartózkodása során
igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - a Közösségi rendelet szerint -
jogosító Európai Egészségbiztosítási Kártya (a továbbiakban: EU-Kártya),
valamint a nemzetközi egyezmények és a közösségi rendelet szerinti
nyomtatványok adatait,
k) az a), b), e)-i) pontban meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat.
(2)	A kezelő szerv az adatokat az érintett halálától, illetve a jogviszony megszűnésétől
számított 10 évig kezeli.
(3)	A kezelő szerv honlapján folyamatosan közzéteszi
a)	az EBP-k nevét, székhelyét;
b)	az E. Alap költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó adatokat havi
bontásban;
c)	a fejkvótát;
d)	az EBP-k fejkvótából származó bevételét és ellátási formánként kiadásait
havonta;
e)	az OKA terhére finanszírozott szolgáltatások költségeit havonta;
f)	az általa nem a fejkvóta terhére finanszírozott szolgáltatások költségeit havonta.
A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság
51.	§
A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság az egészségbiztosításért felelős miniszter
javaslattevő, véleményező testületei. A bizottságok működési költségeinek fedezetét
az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium
költségvetésében kell biztosítani.
A Díjtétel Bizottság
52.	§
(1)	A Díjtétel Bizottság
a)	javaslatot tesz az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási csomag tartalmának
megváltoztatására,
b)	javaslatot tesz az egészségügyi szolgáltatások díjtételeire,
c)	javaslatot tesz a teljesítmény-elszámolási besoroló rendszerre,
37
d)	a kezelő szerv 49. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásában külön
jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az egészségügyi indikációs csoportok
meghatározásában,
e)	javaslatot tesz az egyes egészségügyi technológiák társadalombiztosítási
támogatásba történő befogadására,
f)	javaslatot tesz a finanszírozási eljárásrendekre.
(2)	Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben az (1) bekezdésben foglalt javaslat szerinti tartalommal rendeletben
adhatja ki a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet, a finanszírozási eljárásrendet, az
egészségügyi szolgáltatások díjtételeit, az egészségügyi technológiák befogadásának
rendjét, amely rendelet előkészítésének szabályait a Kormány határozza meg.
53.	§
(1)	A Díjtétel Bizottság 1-1 tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az
államháztartásért felelős miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A Bizottság elnöke az
egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy.
(2)	A Díjtétel Bizottság ülésein a Felügyelet által delegált személy tanácskozási joggal
vesz részt.
(3)	A Díjtétel Bizottság részére a külön jogszabály szerinti szakmai, érdekképviseleti
szervezetek által delegált személyekből álló konzultatív testület ajánlásokat fogalmaz
meg.
(4)	A Díjtétel Bizottság keretén belül orvosszakmai, gyógyszerészi és költségvetési
albizottság működik. Az albizottságok összetételét és eljárásuk részletes szabályait az
egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(5)	A Díjtétel Bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét
maga határozza meg, a szervezeti és működési szabályzatot az egészségbiztosításért és
az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyja.
(6)	A Díjtétel Bizottság az 52. § (1) bekezdés b), d) és e) pont szerinti döntéseit
tagjainak négyötödös többségével hozza.
A Fejkvóta Bizottság
54.	§
38
(1)	A Fejkvóta Bizottság az egészségbiztosítás ellátásai keretében nyújtott
szolgáltatások fedezetéül szolgáló fejkvóta tekintetében az egészségbiztosításért
felelős miniszter javaslattevő szerve.
(2)	A Fejkvóta Bizottság 1-1 tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az
államháztartásért felelős miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A Bizottság elnöke az
egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy.
(3)	A Fejkvóta Bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét
maga határozza meg, a szervezeti és működési szabályzatot az egészségbiztosításért és
az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyja.
(4)	A Fejkvóta Bizottság részére a külön jogszabály szerinti szakmai, érdekképviseleti
szervezetek által delegált személyekből álló konzultatív testület ajánlásokat
fogalmazhat meg.
V.	Fejezet
Az ellátások igénybevételének szabályai
Az ellátásra való jogosultság igazolása
55.	§
(1)	A pénztártag az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - a pénztártagsági igazolását, ennek hiányában a TAJ számot
igazoló hatósági igazolványt köteles bemutatni. Az egészségügyi szolgáltató ez alapján
köteles ellenőrizni, hogy a pénztártag szerepel-e a 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
nyilvántartásban.
(2)	A pénztártag - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
a)	a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi
rendelvény és kezelőlap bemutatásával,
b)	gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti
orvosi rendelvény bemutatásával
igazolja a támogatásra való jogosultságát.
(3)	Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással
rendelik, a kezelőorvos kezdeményezésére az EBP elektronikus úton nyilatkozik arról,
hogy a pénztártag a kezelőorvoson kívül más orvos által támogatással rendelt
gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy
a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 90 napon belül
39
milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen
gyógyászati segédeszközt rendelt számára.
(4)	A nemzetközi egyezmény vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen
belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, valamint az
annak végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi
rendelet) hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben
meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát átmeneti
tartózkodás esetén az ellátás igénybevételekor az egészségügyi szolgáltatónál,
huzamos tartózkodás esetén pedig az ellátás igénybevételét megelőzően a kezelő
szervnél az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon
igazolja.
(5)	Amennyiben a pénztártag a Közösségi rendelet hatálya alá tartozik, EGT állam
területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet
igénybe.
Az igénybevétel rendje
56.	§
(1)	Az Ebtv.-ben meghatározott egészségügyi ellátás keretében a pénztártag a
kezelőorvos által megelőző, gyógyító, illetve rehabilitációs céllal rendelt, az adott
ellátásra a külön jogszabályban meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a
vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult.
(2)	Ha a pénztártag állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, az
egészségügyi szolgáltató a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és
terápiás eljárási rendben foglaltaktól a pénztártag javára eltérhet, amennyiben
a)	azt az egészségügyi szolgáltató és az EBP közötti szerződés lehetővé teszi, vagy
b)	az a) pont szerinti szerződés hiányában a külön jogszabályban foglalt
eljárásrend alapján az EBP ahhoz előzetesen hozzájárul.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a többletköltség az EBP-t terheli. Amennyiben az
EBP az eltéréshez nem járult hozzá, nem köteles a többletköltségek megtérítésére.
(4)	A pénztártag, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt
vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi
szakvéleményre és javaslatra a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult.
57.	§
40
(1)	A pénztártag az Ebtv. szerinti háziorvosi ellátást
a)	a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,
b)	amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott
háziorvosnál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.
(2)	A pénztártag az Ebtv. szerinti járóbeteg-szakellátást
a)	beutaló alapján,
b)	külön jogszabályban meghatározott esetben beutaló nélkül,
c)	sürgős szükség esetén beutaló nélkül
veheti igénybe.
(3)	A pénztártag az Ebtv. szerinti fekvőbeteg-szakellátást
a)	beutaló alapján,
b)	sürgős szükség esetén beutaló nélkül
veheti igénybe.
(4)	A pénztártagot az Ebtv. szerinti egészségügyi szakellátásra a finanszírozott, illetve
preferált egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban meghatározott
feladatot ellátó orvos az EBP betegirányítási tevékenysége alapján a külön
jogszabályban meghatározottak szerint utalhatja be.
(5)	A pénztártag területi ellátására kötelezett szolgáltató az ellátást nem tagadhatja
meg.
(6)	A pénztártag területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor
tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a
területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az EBP által lekötött
szabad kapacitással nem rendelkezik.
(7)	Az egészségügyi szolgáltatásnak az EBP által meghatározott beutalási rendtől
eltérő igénybevételét az EBP - szabályzatában - részleges térítési díjhoz, illetve egyéb
feltételhez kötheti.
(8)	A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott
tevékenységet végző pénztártagok külön jogszabályban meghatározott rendben,
valamint a fogva tartott személyek, az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként
jogosult személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint
jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
58. §
41
(1)	A pénztártag egészségügyi szolgáltatást e törvény alapján az illetékes EBP-vel
finanszírozási vagy preferáló szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi
szolgáltatónál vehet igénybe.
(2)	Az (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően sürgősségi ellátást a pénztártag bármely
egészségügyi szolgáltatónál igénybe vehet. Amennyiben a pénztártag sürgősségi
ellátást olyan egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe, amelynek az illetékes EBP-vel
nincs finanszírozási vagy preferáló szerződése (a továbbiakban együtt: finanszírozásra
irányuló szerződése), az egészségügyi szolgáltató az ellátást követő 24 órán belül
köteles az illetékes EBP-nek az ellátás nyújtását jelenteni.
(3)	A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő egészségügyi
szolgáltatónál nem sürgősségi ellátást e törvény alapján akkor vehet igénybe, ha az
ellátás igénybevétele előtt az illetékes EBP - az általános szerződési feltételekben
foglaltak szerint - hozzájárult az ellátás igénybevételéhez. Az EBP ésszerű, az ellátás
jellegéhez igazodó határidőn belül nyilatkozik a hozzájárulásról.
(4)	A pénztártag a (3) bekezdéstől eltérően - figyelemmel a 72. §-ban foglaltakra -
bármely egészségügyi szolgáltatónál, biztosítási jogviszonya keretében igénybe veheti
a szakellátást, amennyiben az EBP nem biztosítja a pénztártag lakóhelyének
vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott elérési szabályoknak megfelelő
egészségügyi szolgáltatónál az ellátás igénybevételének lehetőségét.
(5)	A pénztártag gyógyszert, gyógyászati segédeszközt árhoz nyújtott támogatással
bármely, a kezelő szervvel elszámolási szerződést kötött gyógyszertárnál,
forgalmazónál kiválthat.
59.	§
A 80. § (7) bekezdésében foglalt, OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevételének
szabályait külön jogszabály tartalmazza.
Egyedi elbírálás alapján igénybe vehető ellátások
60.	§
(1)	Az EBP az általános szerződési feltételeiben meghatározott feltételek szerint
legfeljebb az előző évi fejkvóta maradványának terhére
a)	a pénztártag által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás
terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak
egy részét átvállalhatja,
42
b)	a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket
meghaladó támogatást nyújthat,
c)	a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
árához, valamint az egyedi elbírálás alapján már támogatott gyógyászati
segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat.
(2)	Az (1) bekezdésben biztosított lehetőség nem terjed ki
a)	a várólista alapján történő ellátás igénybe vétele esetén a sorrend
megváltoztatására,
b)	a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján
keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a
pénztártag adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály
alapján - támogatással kölcsönzi.
Várólistákra vonatkozó szabályok
61.	§
(1)	Az Ebtv. alapján beutalóhoz kötött járóbeteg-szakellátást és fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátást - amennyiben a pénztártag egészségi állapota nem indokolja az
azonnali ellátását - pénztári várólista alapján lehet igénybe venni.
(2)	Az EBP köteles az Ebtv. szerinti szakellátások tekintetében pénztári várólistát
kialakítani.
(3)	A finanszírozásra irányuló szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató
köteles valamennyi, a (2) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében előjegyzést
kialakítani, és erről a vele szerződésben álló EBP-ket tájékoztatni. Az előjegyzést az
adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e
feladatra kijelölt személy vezeti.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a)	külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátásokat központi várólista
alapján,
b)	a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetését transzplantációs várólista alapján
lehet igénybe venni.
(5)	A (4) bekezdés szerinti várólistákat a Kormány által kijelölt szerv vezeti, amely a
működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe.
(6)	A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:
a)	a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
43
b)	a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
c)	az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek az EBP az
ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja,
illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben
meghatározottak szerint engedélyezte.
(7)	A kialakítandó várólisták és előjegyzések körét valamennyi EBP és a velük
szerződött egészségügyi szolgáltató esetében egységes elvek alapján kell
meghatározni.
(8)	A pénztártag a központi és pénztári várólista alapján az ellátásra a várólistára
történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai
indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az igénybevétel
szakmai szabályait és a várólisták tartalmi és formai követelményeit az
egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(9)	A pénztártag adott ellátás tekintetében egyidejűleg egy pénztári várólistán
szerepelhet.
(10)	Az egészségügyi szolgáltatónak adott ellátás tekintetében valamennyi EBP
pénztártagjait egy intézményi előjegyzésre kell felvennie. Az egészségügyi szolgáltató
adott előjegyzésen szereplő valamennyi pénztártagot - e törvényben foglaltak
figyelembevételével - egységes szempontok alapján kezeli.
(11)	Amennyiben az előjegyzés hossza a külön jogszabályban meghatározott
időtartamot meghaladja, az intézményi előjegyzésen szereplő pénztártag ellátását nem
előzheti meg a nem pénztártag ellátása, ide nem értve azt az esetet, amikor a beteg
egészségi állapota indokolja az azonnali ellátását.
62.	§
(1)	Az EBP a pénztártagot az ellátás szükségességét megállapító egészségügyi
szolgáltató javaslatára jegyzi be a pénztári várólistára. A pénztári várólistára kerülés
időpontjaként azt az időpontot kell szerepeltetni, amikor a szolgáltató javaslatát
elküldte az EBP felé.
(2)	Az EBP értesíti az ellátás elvégzésére kiválasztott egészségügyi szolgáltatót arról,
hogy a pénztártagot a pénztári várólistára felvette, egyidejűleg kezdeményezi a
pénztártagnak az általa megjelölt időpontra történő felvételét az előjegyzésbe.
(3)	Ha a pénztártag egyéb betegség vagy más ellátás igénybevétele miatt ideiglenesen
alkalmatlan a várólista szerinti ellátás igénybevételére, akkor a várólistán a várólistára
történő felvételének időpontja szerint elfoglalt helyét megtartja. Az ideiglenes
44
alkalmatlanságot a várólistán jelezni kell, annak indokát pedig rögzíteni kell az
egészségügyi dokumentációban.
63.	§
(1)	Amennyiben a pénztári várólistán szereplő pénztártag másik EBP-be lép át, az
adott ellátás tekintetében az átvevő EBP által vezetett várólistán az átadó EBP által
vezetett várólistára történő felvételének időpontja szerinti helyre jogosult, azzal, hogy
az átlépő pénztártag nem előzheti meg az átvevő EBP pénztári várólistájára azonos
időpontban felvett, az átvevő EBP pénztártagját.
(2)	Amennyiben a pénztári várólista tekintetében történő változás érinti az előjegyzés
szerinti ellátás-igénybevétel várható időpontját, azt az EBP kérésére módosítani kell.
(3)	Amennyiben az EBP-vel szerződött szolgáltató előjegyzésébe felvett pénztártag
ellátását valamely, az EBP-vel szerződött másik egészségügyi szolgáltató jelentősen
rövidebb időn belül el tudja végezni, akkor a pénztártag ennél az egészségügyi
szolgáltatónál is igénybe veheti az ellátást.
(4)	A pénztártag a finanszírozási eljárásrendben foglaltak szerint jogosult a
kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata
alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi
állapotváltozás megállapításához szükségesek.
(5)	Ha a pénztártag a várólistára való felvételét követően, de még az ellátás
megkezdését megelőzően - az ellátás sorrendjét befolyásoló egészségiállapot-változás
vagy egyéb méltányolható ok nélkül - halasztani kívánja az ellátás várható időpontját,
akkor az ellátás átütemezésével járó többletköltséget az EBP megtéríttetheti a
pénztártaggal.
(6)	A pénztártagot a pénztári várólistáról törölni kell,
a)	ha az adott személy pénztártagi jogviszonya az adott EBP-nél megszűnik,
b)	ha a pénztártag egészségi állapota - a kezelőorvos ezirányú nyilatkozata alapján
-	már nem indokolja a várólista szerinti ellátás igénybevételét,
c)	a pénztártag kérésére az Eütv-ben foglaltak figyelembevételével.
(7)	A pénztártagot az előjegyzésből törölni kell
a)	a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben,
b)	a pénztártag másik szolgáltató azonos előjegyzésébe történő felvétele esetén.
(8)	A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában törlés időpontja az a nap, amikor a várólistát,
illetve az előjegyzést vezető személy értesül a törlés okáról. A pénztártagot a törlésről
haladéktalanul, de legkésőbb a törléstől számított 15 napon belül értesíteni kell.
45
(9)	A várólisták és az előjegyzés vezetésének, illetve a törlés szabályszerűségét a
Felügyelet jogosult ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során bizonyítást nyer, hogy az EBP
vagy az egészségügyi szolgáltató visszaélést követett el, a Felügyelet az EBP és az
egészségügyi szolgáltató esetében felügyeleti bírságot a külön jogszabályban foglaltak
szerint szabhat ki.
(10)	Jogosulatlan törlés esetén a Felügyelet elrendeli a várólistára, illetve az
előjegyzésbe történő visszavételt az eredeti időpont figyelembevételével, amennyiben
az ellátás igénybevétele még indokolt.
(11)	A várólista, illetve az előjegyzés kezelője a várólistának, illetve az előjegyzésnek
a tárgyhónap első napján fennálló adatait, valamint a várólistáról, illetve előjegyzésről
sürgősségi ellátás keretében ellátottak adatait minden hónap 15. napjáig elektronikus
úton megküldi a Felügyeletnek.
(12)	A (11) bekezdés szerinti adatokat a Felügyelet a várólista és az előjegyzés
ellenőrzése érdekében szükséges ideig, de legfeljebb 5 évig, ha az adatkezeléssel
érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy jogerős lezárásáig kezelheti.
64.	§
(1)	A várólista tartalmazza
a)	az adott egészségügyi ellátásra besorolt pénztártagok személyazonosító adatait
(családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, TAJ szám), és
b)	az ellátásra való jogosultság sorrendjét.
(2)	Az előjegyzés tartalmazza
a)	az adott egészségügyi ellátásra besorolt pénztártagok személyazonosító adatait
(családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, TAJ szám), és
b)	az ellátás igénybevételének várható időpontját.
(3)	A pénztártagok egyéb - az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott - adatait az
egészségügyi dokumentáció tartalmazza.
(4)	A várólistán és az előjegyzésen szereplő adatokat és a pénztártagok egyéb adatait
az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban
meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok kizárólag személyazonosításra alkalmatlan
módon
a)	az előjegyzés esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján,
46
b)	pénztári várólista esetén az EBP honlapján,
c)	központi és transzplantációs várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt
szerv honlapján
megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A Felügyelet honlapjáról a
várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, EBP-k és a
kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell
lenniük.
(6)	A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható
időpontját is közzé kell tenni.
(7)	A várólista és az előjegyzés adatait a honlapon - folyamatosan, de legkésőbb a
változást követő 3 napon belül - úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen
megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán, illetve az előjegyzésen
elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az
egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(8)	Az egészségügyi szolgáltatónál az előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-nél
a pénztári várólista kezeléséért felelős személy, illetve központi és transzplantációs
várólistánál a kormányrendeletben kijelölt szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az
egyedi azonosító nem tartalmazhat a pénztártag egészségügyi és személyazonosító
adataival összefüggő, továbbá a várólistára, előjegyzésre történő felvétel időpontjára
vonatkozó adatot. Az egészségügyi szolgáltatónál az előjegyzés kezeléséért felelős
személy, EBP-nél a pénztári várólista kezeléséért felelős személy, illetve központi és
transzplantációs várólistánál a kormányrendeletben kijelölt szerv az egyedi azonosítót
annak meghatározásakor, személyesen vagy kezelőorvosa útján közli a pénztártaggal.
(9)	Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a pénztártagot
kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az
egészségügyi szolgáltatónál az előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-nél a
pénztári várólista kezeléséért felelős személy észleli, hogy az adott várólistára érkező
egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő pénztártag egyedi azonosítójával
megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el,
amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a
pénztártagot a kezelőorvos útján a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az
előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-nél a pénztári várólista kezeléséért felelős
személy tájékoztatja.
65.	§
(1)	Az EBP az ellátások várható költségével megegyező összegű céltartalékot köteles
képezni minden olyan, a pénztári várólistán szereplő ellátás után, amely esetében a
47
várható várakozási idő a külön jogszabályban foglalt mértékkel meghaladja az
országos átlagot.
(2)	Ha az EBP-nek az egészségügyi szolgáltatóval a finanszírozásra irányuló
szerződése megszűnik, akkor ezen szolgáltató előjegyzésén szereplő pénztártagja az
58.	§ (3) bekezdése szerint jogosult ezen szolgáltatónál az ellátást igénybe venni.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató tartós kapacitáshiányáról értesíteni köteles a vele
szerződött EBP-ket, a Felügyeletet és az egészségügyi államigazgatási szervet.
Külföldön igénybe vett ellátások elszámolásának rendje
66. §
(1)	Amennyiben a pénztártag - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi
ellátásra jogosultakat - az EGT államon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam)
területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb
jogcímen és az Ebtv. 12-14. §-ában, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott
valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá
sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő
tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan
veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a kezelő szerv az EBP
pénztári számlájának terhére a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején
érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás
esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az
igénybevételkor érvényes hivatalos devizaárfolyamon számított forint összegben
megtéríti.
(2)	Amennyiben a pénztártag munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony
fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a
pénztártagot harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a pénztártag,
illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és
gyermeke az Ebtv. 12-14. §-ában, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott
valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan
vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, a kezelő szerv az EBP
pénztári számlájának terhére a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején
érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás
esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az
igénybevételkor érvényes hivatalos devizaárfolyamon számított forint összegben
megtéríti.
(3)	A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a pénztártag és a vele együtt ott
tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi
48
ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön
jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való
alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott pénztártag, a vele
együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan
igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85
százalékát a kezelő szerv megtéríti.
(5)	Amennyiben a pénztártag - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi
szolgáltatásra jogosultakat - EGT állam területén az Ebtv. 11. §-a (1) bekezdésének b)
és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott
egészségügyi szolgáltatást nem a Közösségi rendelet alapján vesz igénybe, az EBP a
kezelő szerven keresztül a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején
érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének
megfelelő összegben megtéríti.
(6)	Az 55. § (5) bekezdéstől eltérően közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló tartósan valamely EGT államban foglalkoztatott pénztártag, a vele
együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a
kiküldetés helye szerinti EGT államban az egészségügyi szolgáltatást a Közösségi
rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa indokoltan igénybe vett
egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az
EBP-től.
(7)	Az (1)-(2) és (5) bekezdés szerinti belföldi költségek - ideértve az
egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi
együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is - megtérítésének módját
és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8)	A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések
finanszírozásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A határon
átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat
az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(9)	Amennyiben a pénztártag valamely EGT állam területén ellátást vesz igénybe, az
EBP hozzájárulhat a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás
megtérítéséhez.
(10)	A nemzetközi egyezmény vagy Közösségi rendelet alapján külföldön igénybe vett
ellátások költségét a kezelő szerv számolja el.
49
67. §
(1)	Az EU-Kártyát, illetve az azt helyettesítő nyomtatványt a kezelő szerv a pénztártag
kérelmére, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban
foglaltak figyelembevételével bocsátja a pénztártag rendelkezésére.
(2)	Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a pénztártagnak, ha annak kiadása a még
érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés,
megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.
(3)	A 66. § (1)-(5) bekezdés szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt
legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 66. § (6) bekezdés szerinti
ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt
napon belül kell az EBP-nek bejelenteni, és azt az EBP továbbítja a kezelő szervnek.
(4)	A 66. §-ban foglalt ellátások elszámolása az általános díjtételek szerint történik.
68. §
A pénztártagok tervezett külföldi gyógykezelését a külön jogszabályban meghatározott
orvosszakmai bizottság döntését követően a kezelő szerv számolja el. Az
orvosszakmai bizottság a külön jogszabályban megállapított feltételek, valamint a
Közösségi rendelet előírásai szerint hozza meg döntését.
VI.	Fejezet
Az egészségbiztosítás ellátásainak igénybevételét szolgáló szerződések
69.	§
(1)	A kezelő szerv valamennyi EBP-vel utalványozási szerződést köt az EBP és a vele
szerződött egészségügyi szolgáltatók közötti elszámolásokkal és kifizetésekkel,
valamint az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásra.
(2)Az	(1) bekezdés szerinti utalványozási szerződésben meg kell határozni különösen:
a)	az EBP adatszolgáltatási kötelezettségét,
b)	az elszámolás rendjét, határidejét,
c)	az ellenőrzés rendjét,
d)	a pénztári, és az EBP pénztártagjai intézeti várólista kezelésére jogosult személyek
adatait,
e)	tőke- és egyéb céltartalékra vonatkozó jelentési kötelezettséget.
50
(3)	A szerződés mellékletét képezi a betegút-szervezési szabályzat és a működési
engedély másolata.
70.	§
(1)	Az EBP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban
meghatározott kapacitások mértékéig és összetételének megfelelően, valamint a külön
jogszabályban meghatározott elérési szabályok és minőségi követelmények
figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt azzal az adott szolgáltatás
nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval,
amely az EBP-hez hozzárendelt területen rendelkezik székhellyel, és nem rendelkezik
olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-
ának 20. pontjában meghatározott köztartozással, amely esedékességének időpontja 60
napnál régebben lejárt (a továbbiakban: köztartozás).
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat a háziorvosi ellátás tekintetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a szerződéskötési kötelezettség a szolgáltató székhelyétől
függetlenül mindazon szolgáltatók tekintetében fennáll, melyeket az EBP pénztártagja
a külön jogszabály szerint választottak.
(3)	Az EBP finanszírozási szerződést köt az ellátási területén székhellyel rendelkező
külön jogszabály szerint fogorvosi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, amennyiben nem
rendelkezik köztartozással.
(4)	Az EBP finanszírozási szerződést köthet az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl az
adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi
szolgáltatóval, amely nem rendelkezik köztartozással.
(5)	Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell
határozni
a)	az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés
alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult
személyek azonosító adatait,
b)	az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján a gyógyászati segédeszköznek az
egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,
c)	az egészségügyi szolgáltatónál működő előjegyzés kezelésére jogosult
személy(ek) azonosító adatait,
d)	a betegút szervezés szabályait,
e)	az EBP által végzett ellenőrzések rendjét, ideértve az ellátás igénybevételének
megkezdésére vonatkozó tájékoztatást is,
f)	az EBP által végzett teljesítményigazolásra vonatkozó sajátos
részletszabályokat, az igazolás megtagadásának eseteit,
g)	a teljesítményigazolás kérdésében felmerülő viták tisztázásának rendjét, a felek
kötelezettségeit az ellátásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálásában,
51
h)	a lekötött kapacitás mértékét szakterületenként.
(6)	A finanszírozási szerződésbe foglalhatók továbbá:
a)	az egészségügyi szolgáltató részére biztosítandó juttatásokra vonatkozó
szabályok,
b)	az egészségügyi szolgáltató egészségfejlesztési programokba való bevonására
vonatkozó kötelezettségvállalás.
(7)	A finanszírozási szerződés mellékletét képezi
a)	amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az
egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés másolata,
b)	az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása,
c)	az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató,
d)	az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint
gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez
alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyás.
(8)	A finanszírozásra irányuló szerződést a felek határozatlan időre kötik, a
szerződésekre vonatkozóan az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv szabályai alkalmazandók.
71.	§
(1)	Az EBP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására preferáló szerződést köthet
azzal az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező
egészségügyi szolgáltatóval, amely nem rendelkezik köztartozással, és megfelel a
külön jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek és feltételeknek.
(2)	A preferáló szerződésben nem köthető ki olyan szerződési feltétel, amely a
kötelező egészségbiztosítás rendszerében alkalmazott általános díjtételekhez képest
több mint 10%-os mértékű eltérést eredményez valamely ellátás ellentételezése
tekintetében.
72.	§
(1)	Az 58. § (2)-(4) bekezdése alapján igénybe vett ellátás finanszírozása eseti
finanszírozási szerződés alapján történik.
(2)	Az eseti finanszírozási szerződés - e törvény erejénél fogva - az EBP-nek az
ellátás igénybe vételéhez szükséges hozzájárulása napjával, sürgősségi ellátás igénybe
vétele esetén, valamint az 58. § (4) bekezdése szerinti esetben az igénybevétel napjával
jön létre és az elszámolás napjával szűnik meg.
52
(3)	Az EBP és a Felügyelet ellenőrzési joga kiterjed az eseti finanszírozási
szerződésekre is.
(4)	Az eseti finanszírozási szerződések általános szerződési feltételeit az EBP
honlapján közzéteszi.
(5)	Az eseti finanszírozási szerződés alapján elszámolt ellátások az általános díjtételek
szerint kerülnek finanszírozásra.
73. §
(1)	A kezelő szerv az Ebtv. szerinti, gyógyszer árához nyújtott támogatással történő
kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő
forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz
kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban
együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására
szerződést (a továbbiakban együtt: elszámolási szerződés) köt a szolgáltatóval,
amennyiben az
a)	erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint
b)	megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek,
így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel
és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és
tárgyi feltételeknek, és
c)	nem rendelkezik köztartozással.
(2)	A kezelő szerv külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály
szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet
szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási
támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási
támogatással történő javítására.
(3)	Az elszámolási szerződésben meg kell határozni
a)	a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás
elszámolására vonatkozó - külön jogszabályban nem rögzített -
rendelkezéseket,
b)	a szállítási és elszámolási feltételeket.
(4)	Az elszámolási szerződés mellékletét képezi
a)	a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti -
engedély másolata,
b)	a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása,
53
c)	a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a
társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás
valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja,
d)	a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a
társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás tényét, minőségét,
mennyiségét az illetékes EBP bármikor ellenőrizheti.
(5)	A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött elszámolási szerződésben meg kell
határozni az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
(6)	A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött elszámolási szerződés mellékletét
képezi
a)	a gyógyászati ellátás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély
másolata,
b)	a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához
kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan
biztosítja,
c)	a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása.
(7)	Az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(8)	Az elszámolási szerződésre a 70. § (8) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
74.	§
A kezelő szerv, valamint az EBP szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára
jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati
ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás
áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt
egyéb kérdésről.
Egyéb szerződések
75.	§
(1)	Az EBP-vel finanszírozásra irányuló szerződésben nem álló egészségügyi
szolgáltató orvosával az EBP az Ebtv. szerinti, gyógyszer, illetve gyógyászati
segédeszköz támogatással történő rendelésre jogosító szerződést (a továbbiakban:
vényírási szerződés) köthet, amennyiben az orvos
a)	külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati
segédeszköz rendelésére jogosult,
b)	a szerződés megkötését kezdeményezi, és
54
c)	a külön jogszabályban a szerződéskötés feltételéül meghatározott
kötelezettségének eleget tesz.
(2)	Nem köthető vényírási szerződés a felmondástól számított két éven belül azzal az
orvossal, akinek a korábbi vényírási szerződése a 79. § alapján került felmondásra.
(3)	A vényírási szerződés tartalmazza
a)	az orvos szakorvosi szakképesítését,
b)	azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre
válik jogosulttá,
c)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő
rendeléséhez - amennyiben az EBP általános szerződési feltételei szerint a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelést minősített számítógépes program
alkalmazásához köti - a számítógépes rendszer minősítéséről szóló
jóváhagyást.
(4)	A vényírási szerződés mellékletét képezi az orvos nyilatkozata arról, hogy
a)	áll-e gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz
gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, vagy
b)	rendelkezik-e a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártó, forgalmazó,
nagykereskedő korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban többségi
befolyást biztosító tulajdoni hányaddal, vagy
c)	tagja-e ilyen tevékenységet folytató közkereseti társaságnak, betéti társaságnak,
illetve egyéni vállalkozóként folytatja-e a megjelölt tevékenységek
valamelyikét.
(5)	Az EBP az Ebtv. szerinti gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére
jogosító szerződést köthet az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés
b)	és c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint
gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.
(6)	Az illetékes EBP gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Ptk.
szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító
szerződést köthet azzal az orvossal, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt
feltételeknek.
(7)	Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját
maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.
(8)	Az e § alapján kötött szerződésekre a 70. § (8) bekezdésében foglaltakat is
alkalmazni kell.
A finanszírozott és preferált egészségügyi szolgáltató jogai és kötelezettségei
55
76. §
(1)	A finanszírozási és preferáló szerződés alapján az egészségügyi szolgáltató
jogosult
a)	a pénztártag számára nyújtott, finanszírozási szerződés szerinti ellátásoknak az
EBP felé történő elszámolására és annak alapján a külön jogszabályban
meghatározott finanszírozási összegre,
b)	az Ebtv. alapján beszedett vizitdíjra, kórházi napidíjra és egyéb térítési díjakra,
c)	az Ebtv. szerinti szakellátásra történő beutalásra,
d)	az Ebtv. szerinti, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére,
e)	külön jogszabály szerint keresőképtelenség véleményezésére.
(2)	Az EBP a szerződésben az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz támogatással történő rendelését a Felügyelet által minősített, a minőségi
és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz- rendelést elősegítő számítógépes
rendszer alkalmazásához kötheti.
77. §
(1)	Az EBP-vel finanszírozásra irányuló szerződésben álló egészségügyi szolgáltató
köteles az e törvényben, a külön jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott
jelentési, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.
(2)	Az EBP-vel finanszírozásra irányuló szerződésben álló egészségügyi szolgáltató a
pénztártag által is csak részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel köteles megállapítani, hogy az adott
ellátás keretében a pénztártag részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a
pénztártag térítésmentesen jogosult.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató köteles a honlapján közzétenni és jól látható helyen
kifüggeszteni a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett
igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét és azok díját, továbbá a szolgáltatás
megkezdése előtt a pénztártagot tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt
térítésköteles szolgáltatások díjáról.
(4)	Az egészségügyi szolgáltató a pénztártag fekvőbeteg-gyógyintézetből történő
elbocsátásakor, valamint járóbeteg szakellátását követően - magyar nyelven,
közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja
a)	a pénztártag által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és
HBCs, vagy OENO-kóddal együtt),
56
b)	az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében
külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg
mértékéről,
c)	az ellátási napok számáról és ez alapján a pénztártag által fizetendő kórházi
napidíj vagy a fizetett vizitdíj összegéről,
d)	az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az
ellátás igénybevételének feltétele.
(5)	A pénztártag az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja,
hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat
egyik példányát a pénztártagnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi
szolgáltató a pénztártag egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi.
(6)	Ha a pénztártag nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a
képviseletére jogosult, az Eütv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti személyek - az
ott meghatározott sorrend alapján - jogosultak aláírni. Ha a pénztártag nem akarja
aláírni a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot,
annak pótlását a bíróságtól lehet kérni.
(7)	Amennyiben az EBP ellenőrzése során megállapítja, hogy az egészségügyi
szolgáltató a (4) bekezdés szerint kiállított elszámolási nyilatkozatot - önhibájából -
nem íratta alá a pénztártaggal, akkor az adott ellátás után járó finanszírozási összegnek
csak 90 százalékára jogosult. A teljes finanszírozási összeg korábbi kifizetése esetén
annak 10 százalékát az egészségügyi szolgáltató visszatéríti.
(8)	Az EBP-vel finanszírozásra irányuló szerződésben álló egészségügyi szolgáltató
köteles
a)	a vizitdíjat, illetőleg a kórházi napidíjat beszedni,
b)	a vizitdíjjal és kórházi napidíjjal kapcsolatos külön jogszabály szerinti
adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségét a kezelő szerv felé teljesíteni.
(9)	Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni
a)	ha a működési engedélyét módosították,
b)	a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott
feladatkör ellátását érintik.
(10)	Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az EBP-nek, ha köztartozása
esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában
változás következik be.
Az elszámolási szerződéssel rendelkező szolgáltatók jogai és kötelezettségei
78. §
57
(1)	Az elszámolási szerződés alapján a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszköz-
forgalmazó, a gyógyászati ellátást nyújtó jogosult gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz, gyógyászati ellátás árához történő támogatásnak a kezelő szerv felé
történő elszámolására.
(2)	Az elszámolási szerződéssel rendelkező köteles az e törvényben, a külön
jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott jelentési, adatszolgáltatási és
nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.
Felmondás
79.	§
(1)	Az EBP és az egészségügyi szolgáltató 90 napos felmondási idővel mondhatja fel a
finanszírozásra irányuló szerződést, ha az e törvényben foglaltaknak nem tesz eleget.
(2)	Az EBP felmondja a finanszírozásra irányuló szerződést, ha a szolgáltató nem felel
meg a jogszabályban, illetve a szerződésben megállapított feltételeinek.
(3)	Az e fejezet alapján kötött szerződéseket nem lehet felbontani.
(4)	Az EBP azonnali hatállyal felmondhatja a finanszírozásra irányuló szerződést,
amennyiben ellenőrzése során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató
tevékenysége a pénztártagok egészségügyi ellátását közvetlenül veszélyezteti.
(5)	A szolgáltató felmondhatja a finanszírozásra irányuló szerződést, ha a kezelő szerv
az esedékessé válástól 30 napon belül nem teljesíti az e törvényen és a szerződésen
alapuló fizetési kötelezettségét. A szolgáltató ezzel egyidejűleg köteles a felmondás
tényéről a Felügyeletet értesíteni.
(6)	A finanszírozásra irányuló szerződések felmondásához a Felügyelet hozzájárulása
szükséges.
(7)	A hozzájárulásról a Felügyelet 15 munkanapon belül, a (4) bekezdés szerinti
azonnali felmondás esetén 5 munkanapon belül dönt.
(8)	A hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg a Felügyelet, ha az EBP a
felmondást követően nem tudja a külön törvényben előírt szerződéskötési
kötelezettségét más szolgáltatóval teljesíteni az e törvényben és a külön jogszabályban
foglaltak figyelembevételével.
58
(9)	Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás
elszámolására vonatkozó előírásokat
a)	megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és
b)	az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások
ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön
jogszabályban foglalt mértéket,
elszámolási szerződést a kezelő szerv felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval,
forgalmazóval és az ellátás nyújtójával, illetve ezek jogutódjával új elszámolási
szerződés a felmondástól számított öt évig nem köthető.
(10)	Amennyiben a 89-91. § szerinti ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a
jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladta a
külön jogszabályban meghatározott összeget, a vényírási, valamint a finanszírozásra
irányuló szerződést - a 83. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak egyidejű alkalmazásával
-	fel kell mondani.
VII.	Fejezet
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának szabályai
80.	§
(1)	Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása fejkvótán alapuló rendszerben, a
külön jogszabályban foglaltak és a finanszírozási szerződésben, valamint a preferáló
szerződésben meghatározottak szerint
a)	a ráfordítások alapján meghatározott norma,
b)	az ellátandó feladatok,
c)	az ellátott esetek számának,
d)	a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányainak,
e)	egyes szolgáltatások tekintetében a teljesítményegységének mennyiségének,
f)	egyes ellátásokra vonatkozó létszám
figyelembevételével történik.
(2)	A pénztártagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a
mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások
előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összeggel csökkentett
részének a külön jogszabályban meghatározott demográfiai (kor, nem), valamint az
egészségügyi szükségletekkel összefüggő jellemzők alapján számított arányos része (a
továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta kiszámítása csak egyedi azonosításra
alkalmatlan, statisztikai adatok alapján történhet.
59
(3)	A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint a pénztártagok által igénybe
vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást
(a továbbiakban: EBP-számla) a kezelő szerv EBP-nként külön vezeti.
(4)	A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet szerint Magyarországon
tartózkodó személyek által igénybe vett ellátásokat a szolgáltatókkal és a külföldi
biztosítókkal a kezelő szerv számolja el.
(5)	A külön jogszabályban meghatározott nagyértékű és egyéb speciális ellátások,
valamint az előzetesen engedélyezett külföldi gyógykezelések finanszírozását az OKA
biztosítja.
(6)	A kezelő szerv a külön jogszabályban meghatározottak szerint az EBP-k
fejkvótájából képzett OKA-t az EBP-számláktól elkülönítetten kezeli. Az OKA-ban
kezelendő összeg minimumát a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.
(7)	Az OKA-ból finanszírozandó nagyértékű ellátások körét külön jogszabály
határozza meg. A Díjtétel Bizottság javaslatot tehet további, az OKA-ból részben vagy
egészben finanszírozható ellátásokra.
81.	§
(1)	A finanszírozott illetve preferált egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátás
után külön jogszabályban foglaltak szerint járó finanszírozási összeget a kezelő szerv
arról az EBP-számláról fizeti ki a szolgáltatónak, amely EBP pénztártagja a
finanszírozott ellátást igénybe vette.
(2)	A finanszírozott illetve preferált egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátás
után külön jogszabályban foglaltak szerint járó finanszírozási összeget a kezelő szerv
akkor utalja a szolgáltatónak, ha az illetékes EBP a szolgáltató teljesítmény-
jelentésének utólagos igazolásával jóváhagyja az ellátás igénybevételét.
(3)	A teljesítmény-jelentés utólagos igazolásának jóváhagyása akkor tagadható meg,
ha az egészségügyi szolgáltató az EBP-vel megkötött szerződést számára felróható
módon megszegte.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szerződésszegésnek minősül különösen, ha az
egészségügyi szolgáltató
a)	nem tartotta be a betegút-szervezési rendet, ide nem értve a beutaló nélkül
igénybe vehető ellátásokat, sürgősségi ellátást,
b)	a finanszírozásra irányuló szerződésben nem szereplő ellátást számolt el,
c)	más forrásból megtérülő ellátást számolt el,
d)	el nem végzett ellátást számolt el,
60
e)	orvos szakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak
megfelelően nyújtott ellátást számolt el, vagy
f)	egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen
számolt el.
(5)	Ha az EBP a nem szerződött szolgáltatónál történő nem sürgősségi ellátás
igénybevételét
a)	nem engedélyezi, a pénztártag csak a saját költségére veheti igénybe az ellátást,
azzal, hogy a szolgáltató csak az általános díjtételek szerinti díjazást kérheti,
b)	engedélyezi, az általános díjtételek megállapítására irányadó szabályok szerint
téríti meg az ellátást a szolgáltatónak.
(6)	A nem biztosított által igénybevett sürgősségi ellátásért az egészségügyi szolgáltató
az adott ellátásért egyébként járó finanszírozási összegnek csak a 90 százalékára
jogosult, ha az elszámolásban nem tünteti fel az ellátást igénybevevő, illetve a helyette
helytállásra kötelezett külön jogszabályban meghatározott adatait.
(7)	Az 58. § (4) bekezdés szerinti esetben az ellátást az illetékes EBP az általános
díjtételek megállapítására irányadó szabályok szerint megtéríti.
82.	§
(1)	A szolgáltató a havi teljesítmény-jelentését a külön jogszabály szerint megküldi az
illetékes EBP részére.
(2)	Az EBP az általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a külön jogszabály szerint
továbbítja a kezelő szerv részére. A kezelő szerv a finanszírozási összeget a külön
jogszabály szerint utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
(3)	Ha az EBP és a szolgáltató közötti teljesítmény-jelentés jóváhagyását érintő
vitában a szerződésben foglalt vitarendezés nem vezet eredményre, a szolgáltató a
jóváhagyás megtagadásával szemben a külön jogszabály szerint a Felügyeletnél
kifogással élhet.
(4)	A jóváhagyás megtagadása esetén a kezelő szerv a finanszírozási összeg legalább
50%-át, de legfeljebb a megelőző három hónapban elszámolt finanszírozási összeg
átlagát utalványozza a szolgáltató részére a tárgyhónapot követő harmadik hónap
utolsó napjáig. A kezelő szerv és a szolgáltató a jogvita lezárását követő 30 napon
belül kötelesek elszámolni az előleg tárgyában.
(5)	Amennyiben az adott szolgáltatás finanszírozására jogszabály vagy szerződés
rendelkezése alapján teljesítménytől független fix összeg szolgál, a finanszírozási
összeget az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő
61
finanszírozására vonatkozó, általános szabályok szerinti ütemezésben kell
utalványozni.
83.	§
(1)	A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozásra irányuló
szerződésben foglalt feladatokra használható fel.
(2)	Abban az esetben, amikor a finanszírozásra irányuló szerződés megkötésének
szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a
finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével
kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.
(3)	Ha az egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (2) bekezdésben szabályozott helyi
önkormányzat a finanszírozásra irányuló szerződés alapján kapott összeget nem a
finanszírozásra irányuló szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra
használja fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb
jogkövetkezmények mellett - a kezelő szerv számára megtéríteni.
(4)	Ha a kezelő szerv a szolgáltató részére járó finanszírozási összeg kifizetését saját
hibájából határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a
szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően késedelmi kamatot is fizetni.
84.	§
(1)	Érvényes elszámolási szerződéssel rendelkező gyógyszertár, gyógyászati
segédeszköz forgalmazó és gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató az általa
kiszolgáltatott gyógyszerhez, gyógyászati segédeszköz, valamint az általa nyújtott
gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás összegét a külön jogszabályban
meghatározottak szerinti rendben igényelheti a kezelő szervtől.
(2)	A kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti igényléseket külön jogszabályban
meghatározott gyakorisággal pénztárakként összesíti, és jóváhagyás céljából megküldi
az illetékes EBP-k részére.
(3)	Az EBP a jóváhagyást megtagadja, ha a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
kiszolgáltatása, illetve a gyógyászati ellátás nyújtása a vonatkozó jogszabályokban
foglalt előírások megszegésével történt.
85.	§
62
(1)	A finanszírozásra irányuló szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató
részére - a pénztártagi jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető - kritikus gazdálkodási helyzet
esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben
bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, és a tulajdonos saját forrásaiból
meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal, a kezelő szerv -
az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - egyszeri
finanszírozási előleget nyújthat.
(2)	Az (1) bekezdés szerint finanszírozási előleg nyújtható a külön jogszabály szerint
fizetendő 13. havi bér kifizetése céljából is.
(3)	Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-szakellátás keretében rendelt
gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság
biztonságos ellátása érdekében a kezelő szerv - az E. Alap éves költségvetésében e
célra megjelölt előirányzat terhére -finanszírozási előleget nyújthat.
86.	§
A teljesítmény-jelentés az ellátást igénybevevő pénztártag nevét és TAJ-számát, a
pénztártag által igénybevett egészségügyi ellátást (a külön jogszabály szerinti BNO,
HBCs, vagy OENO kóddal együtt) és az ellátási napok számát, valamint az
elszámoláshoz szükséges külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat
tartalmazza.
A nem az EBP-számlát terhelő ellátások finanszírozása
87.	§
(1)	A mentés, az anya-, gyermek és ifjúságvédelem, az anyatej ellátás, a védőnői és az
iskola-egészségügyi ellátás finanszírozása külön jogszabály szerint,
feladatfinanszírozással történik.
(2)	A feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összegeket a mindenkori éves
költségvetési törvény határozza meg.
88.	§
(1)	A szolgáltató az általa nyújtott, külön jogszabályban meghatározott nagyértékű
ellátásokat a 81-82. § és 86. § szerint jelenti.
63
(2)	Az EBP az (1) bekezdés szerinti, általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a
tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig továbbítja a kezelő szerv részére.
(3)	A kezelő szerv a finanszírozási összeget az OKA terhére utalványozza az
egészségügyi szolgáltató részére.
VIII.	Fejezet
Ellenőrzés
Az EBP ellenőrzési feladatai
89.	§
(1)	Az EBP a 81. § szerinti jóváhagyás részeként - figyelemmel a (2) bekezdésben
foglaltakra - jogosult ellenőrizni a vele finanszírozási, preferált finanszírozási , illetve
eseti finanszírozási szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál a
pénztártagok ellátásával, a teljesítmény-jelentéssel kapcsolatos kötelezettségek
teljesítését, valamint az egészségügyi szolgáltatások elszámolásainak valódiságát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az EBP jogosult az ellátásra vonatkozó
dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba
betekinteni, az egészségügyi szolgáltatások elszámolásai valódiságának, a folyósított
pénzeszközök szerződésszerű felhasználásának vizsgálatára.
90.	§
(1)	Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására irányuló szerződés, valamint az
elszámolási szerződés teljesítését orvosszakmai kérdésekben, így különösen az
egészségügyi dokumentáció vezetését, a beutalás rendjét, valamint a támogatással
rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására,
nyilvántartására, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását,
érvényesülését az EBP ellenőrző orvosai ellenőrzik.
(2)	Az (1) bekezdés alapján eljáró ellenőrző orvos jogosult a szolgáltatásokhoz
szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a pénztártag ellátására vonatkozó
dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való
betekintésre, és a külön jogszabályban foglaltak szerint a pénztártag vizsgálatára.
Ennek során az eljáró ellenőrző orvos jogosult a pénztártag ellátásának orvosszakmai
indokoltságát felülvizsgálni.
(3)	A finanszírozásra irányuló szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató az
általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre
64
vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után a szerződés alapján folyósított
támogatás összegét a kezelő szerv részére megtéríti.
(4)	A vényírási szerződéssel rendelkező orvos az EBP ellenőrző orvosának
rendelkezésére bocsátja az érintett pénztártagra vonatkozó, az ellenőrzés
lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.
91.	§
(1)	A 84. § szerinti jóváhagyás keretében gyógyszer támogatással történő
kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő
forgalmazásának ellenőrzése során az EBP - az utalványozási szerződésben foglaltak
szerint - vizsgálhatja
a)	a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,
b)	a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,
c)	az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások
megtartását.
(2)	Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az EBP
az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat vizsgálhatja.
(3)	A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati
segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás
esetében az EBP az ellenőrzése során vizsgálja
a)	a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,
b)	a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,
c)	a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és
pontosságát.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése
92.	§
(1)	Az EBP a 81. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás keretében ellenőrizheti, hogy a
pénztártag az egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátást igénybe vette-e. Az
ellenőrzés adategyeztetéssel és helyszíni ellenőrzéssel történhet.
(2)	Az adategyeztetés során az EBP összeveti a teljesítmény-jelentést, illetve
elszámolást a pénztártag erre vonatkozó nyilatkozatával.
(3)	A helyszíni ellenőrzés során az EBP megvizsgálja, hogy a teljesítmény-elszámolás
során valós teljesítés történt-e.
65
(4)	A helyszíni ellenőrzés során az EBP képviselőjén túl kizárólag az érintett
pénztártag lehet jelen, illetve mindazok, akiknek jelenlétéhez a pénztártag hozzájárult.
(5)	A helyszíni ellenőrzés tervezett időpontjáról az EBP előzetesen egyeztet a
pénztártaggal. A pénztártag a megállapított időpontban köteles lehetővé tenni az
ellenőrzést.
(6)	Amennyiben a pénztártag valamely elszámolt összesítésben szereplő valamely
egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az ellenőrzés során vitatja, az EBP az adott
egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál
rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt
ellenőrzi.
93.	§
(1)	Az ellenőrzés során az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.)
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az EBP az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót
és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját
vagy tulajdonosát, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv. Az ellenőrzés
eredményéről az EBP az érintett pénztártagot is értesíti.
(3)	Amennyiben az EBP az ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását
állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.
94.	§
(1)	Az EBP értesíti a Felügyeletet, amennyiben az ellenőrzés megállapítása szerint az
egészségügyi szolgáltató
a)	az egészségszakmai szabályokat,
b)	az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat
megsértette.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a Felügyelethez
fordulhat, amennyiben megítélése szerint az ellenőrzést végző EBP az ellenőrzés során
figyelmen kívül hagyta vagy helytelenül értelmezte a szakma szabályait.
(3)	Az EBP ellenőrzése során tett megállapításaival szemben az egészségügyi
szolgáltató és az érintett pénztártag az EBP ellenőrzés eredményéről szóló értesítése
kézbesítésétől számított 30 napon belül a Felügyelethez fordulhat.
A Felügyelet ellenőrzési feladatai
66
95.	§
A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti
a)	az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását, elszámolását,
b)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással
történő rendelését,
c)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással
történő kiszolgáltatást, forgalmazását, illetve nyújtását.
96.	§
(1)	Ha a Felügyelet a 95. § szerinti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy az
egészségügyi szolgáltató
a)	a finanszírozásra irányuló szerződés szerinti,
b)	más forrásból megtérülő,
c)	el nem végzett
ellátásért a pénztártaggal térítési díjat fizettetett, az egészségügyi szolgáltatót a térítési
díj pénztártag részére történő visszafizetésére kötelezi.
(2)	Ha a vényírási szerződéssel rendelkező orvos a rendelésre vonatkozó
jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszert, gyógyászati
segédeszközt, illetve gyógyászati ellátást, a Felügyelet a folyósított támogatás összegét
a vényírási szerződéssel rendelkező orvossal megtérítteti.
(3)	Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után a szerződés szerint
folyósított támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból
finanszírozott összeget is meg kell téríteni.
(4)	Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított
jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel
történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 92. § (2) bekezdésében foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell.
(5)	Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a
közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3)
bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból
finanszírozott összeget is köteles visszatéríteni.
97.	§
67
A finanszírozás összegét, illetve a szerződés szerinti támogatás összegét érintő
visszafizetés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni.
98.	§
A Felügyelet ellenőrzésére a 93. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
A megtérítés, visszatérítés szabályai
99.	§
(1)	Az, aki az Ebtv. szerinti utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett
fel, köteles azt visszafizetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást
attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.
(3)	Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért egyéb szervet és
az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást
közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a
közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell
megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
(4)	Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több szervet
terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen
felelnek.
(5)	A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában
megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a
visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt
mérsékelték, vagy elengedték.
(6)	Az a nem biztosított, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal,
valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal vett igénybe
egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, köteles az egészségügyi
szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
100.	§
(1)	A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási
megbetegedések miatt felmerült egészségügyi szolgáltatást, ha a baleset vagy
megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező
munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő
vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
68
(2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a
foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott
kölcsönvevőt is érteni kell.
101.	§
(1)	Aki a pénztártag betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-
csökkenéséért vagy haláláért felelős - kivéve a 100. §-ban meghatározott esetet -,
köteles az emiatt nyújtott egészségügyi szolgáltatást megtéríteni. A megtérítési
kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség
megállapítható.
(2)	A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a
szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is
fennáll, ha a pénztártagnak vagyoni kára nincs.
(3)	A 99. § (3)-(5) bekezdése és a 100. § (1) és (2) bekezdés alapján megállapított
5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló
eljárást nem kell lefolytatni, kivéve, ha a megtérítésre irányuló eljárás az utazási
költséghez nyújtott támogatás megtérítésére irányul.
(4)	A 99. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem
haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell
lefolytatni.
102. §
(1)	A 99. § (2)-(5) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a
visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott
késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.
(2)	A 100-101. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után
a Ptk.-ban meghatározott kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot
megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a
felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig
fenntartja.
103. §
A pénztártag köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett,
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás
összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás
jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 92. § alapján
lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.
69
104. §
(1)	A 99-100. § szerinti megtérítésre, illetve visszatérítésre a pénztártagot - hatósági
döntéssel - a kezelő szerv kötelezheti.
(2)	Az EBP értesíti a kezelő szervet, amennyiben ellenőrzése során megtérítésre,
illetve visszafizetésre okot adó körülményt állapít meg.
(3)	A 99-101. §-on alapuló követelés az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi
szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 103. §-on alapuló
követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz
nyújtott támogatás igénybevételétől számított három éven belül érvényesíthető. Ha a
követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a
99-101. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 103. §-on alapuló követelés pedig három
éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(4)	A kezelő szerv jogosult a 100-101. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó
eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során
hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. A döntés
alapjául szolgáló iratokba a kezelő szerv betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A
kezelő szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül
megküldi a Felügyelet részére.
105.	§
Az egészségügyi szolgáltatások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások
illeték- és költségmentesek.
IX.	Fejezet
ADATKEZELÉS
A kezelő szerv adatkezelése
106.	§
(1)	A kezelő szerv e törvény szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
nyilvántartása céljából az 50. § (1) bekezdése szerinti adatokat kezeli.
(2)	A kezelő szerv számára a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az
50. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatok változásának átvezetése céljából
haladéktalanul adatot szolgáltat.
(3)	A kezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől egyedi
adategyeztetés céljából az 50. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat igényelheti.
70
(4)	A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a
nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény
felhatalmazása alapján - a TAJ-szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok
teljes körének igénylésére - figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is - jogosultak. A
fogvatartó szervek a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ-szám igénylésére is.
107.	§
(1)	A pénztártagot kérésére a kezelő szerv tájékoztatja a biztosítotti jogviszonya
fennállásáról.
(2)	A kezelő szerv a jogosultság keletkezéséről és megszűnéséről, valamint az 50. §
(1)	bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatok változásáról haladéktalanul értesíti
az EBP-t.
108.	§
A kezelő szerv a teljesítmény-elszámolás és az egészségügyi szolgáltatások
finanszírozása, társadalombiztosítási támogatások elszámolása során, az
elszámoláshoz és ellenőrzéséhez szükséges mértékig kezelhet egészségügyi és ahhoz
kapcsolódó személyes adatokat.
Az EBP adatkezelése
109.	§
Az EBP a kezelő szervtől egyedi adategyeztetés céljából az 50. § (1) bekezdése
szerinti adatokat igényelheti.
110.	§
Az EBP a vele kapcsolatban álló biztosítónak, kiegészítő biztosítást nyújtó
biztosítónak az érintett hozzájárulása esetén is csak a pénztártag nevét és lakcímét
adhatja át. Az érintettet az adatátadásról előzetesen tájékoztatni kell, az érintett
tiltakozása esetén az adat nem adható át.
71
111.	§
(1)	Az EBP az Eüak.-ban foglaltak szerint adatvédelmi szabályzatot készít, amelyre az
egészségügyi szolgáltatókra meghatározott követelmények az irányadók. Az
adatvédelmi szabályzatot az EBP megküldi a Felügyelet részére.
(2)	Az EBP belső adatvédelmi felelőst jelöl ki, aki az adatvédelmi jogszabályokban,
valamint e törvény adatvédelmi szabályaiban foglaltak betartásáért felelős.
X.	Fejezet
MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
112. §
(1)	Az Ebtv. 5/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti
szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az
egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni
ellátásai igénybevételének rendjéről szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: EBP-
törvény) 1. §-ában szereplő fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.”
(2)	Az Ebtv. (1) bekezdéssel átszámozott 5/B. §-a (1) bekezdése b) pontjának helyébe
a következő rendelkezés lép:
„b) finanszírozott egészségügyi szolgáltató: az az egészségügyi szolgáltató, amely az
EBP-törvény szerint érvényes finanszírozási vagy preferáló szerződéssel rendelkezik,”
113.	§
Az Ebtv. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § A biztosított az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait és a baleseti
egészségügyi szolgáltatást az EBP-törvényben foglaltak szerint veheti igénybe.”
114.	§
Az Ebtv. 11.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
72
„(3) A biztosított jogosult a külön jogszabályban meghatározott háziorvosi ügyeleti
ellátásra.”
115.	§
Az Ebtv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti szöveg
számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) A biztosított betegsége esetén jogosult egyéb orvos szakértői vizsgálatra és
szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális
juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság
megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.”
116.	§
(1)	Az Ebtv. 18. § (6) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:”
(2)	Az Ebtv. 18.§ (6) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„m) a pénztártag kísérőjének - ide nem értve az ellátás igénybevételének
megkezdésekor a 14. életévét be nem töltött pénztártag szülőjét, törvényes képviselőjét
és közeli hozzátartozóját - részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás
és étkezés, kivéve, ha a pénztártag a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek
minősül,”
117. §
(1)	Az Ebtv. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltató a biztosítottat - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott -
elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja
a)	a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti OENO-
kóddal együtt),
b)	az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében
külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg
mértékéről,
c)	a biztosított által fizetendő vizitdíj összegéről,
d)	az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az
ellátás igénybevételének feltétele.”
73
(2) Az Ebtv. 18. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„(11) A biztosított, valamint a kiállító orvos az elszámolási nyilatkozat mindkét
példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette.
Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik
példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi
dokumentációjának részeként megőrzi.”
118. §
Az Ebtv. a 18/A. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Vizitdíj, kórházi napidíj”
119.	§
Az Ebtv. 23. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
„l) szakellátásra a külön törvényben meghatározott esetben.”
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
módosítása
120.	§
(1)	Az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(2) Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete - figyelemmel a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.)
rendelkezéseire is - kiterjed:
a)	egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében]
„aa) a kötelező egészségbiztosításról és a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról,
valamint egyéb, a kötelező egészségbiztosítással összefüggő törvények módosításáról
szóló 2007. évi ... törvény hatálya alá tartozó kötelező egészségbiztosítási pénztárakra
(a továbbiakban: EBP),”
(2)	Az Ebftv. 1. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában a kötelező
egészségbiztosításról és a kötelező egészségbiztosítási pénztárakról, valamint
74
egyéb, a kötelező egészségbiztosítással összefüggő törvények módosításáról szóló
2007.	évi ... törvény értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni.”
121. §
Az Ebftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási és preferáló
szerződés (a továbbiakban együtt: finanszírozásra irányuló szerződés) általános
feltételeit, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében kötött további szerződések
általános feltételeit a Felügyelet előzetesen jóváhagyja. Az e rendelkezés
megkerülésével megkötött szerződés semmis.
(2)	A Felügyelet a jóváhagyás megadását megtagadja, amennyiben a szerződésben
szereplő valamely rendelkezés jogszabályba vagy a Díjtétel Bizottság döntésébe
ütközik.
(3)	A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi az EBP egészségügyi szolgáltatóval kötött
szerződéseit. Amennyiben e szerződések valamely rendelkezése jogszabályba vagy a
Díjtétel Bizottság döntésébe ütközik, a Felügyelet határidő tűzésével felhívja a
szerződő feleket a szerződés megfelelő módosítására. Amennyiben a módosítás a
megjelölt határidőben nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4)	Az EBP a finanszírozásra irányuló, továbbá az egészségbiztosítás keretében
további szerződés megkötéséről, módosításáról és megszűnéséről köteles tájékoztatni a
Felügyeletet.”
122. §
Az Ebftv. 13. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet honlapján közzéteszi
a)	az EBP-k nevét, székhelyét, tulajdonosi szerkezetét;
b)	az EBP-k működésére és gazdálkodására vonatkozó összesített statisztikai adatokat
és összehasonlító elemzéseket;
c)	a személyes adatok nélkül az (1)-(7) bekezdés szerinti vizsgálat és eljárás
eredményét és intézkedéseit.”
123.	§
Az Ebftv. az alábbi 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az EBP-k működésének általános ellenőrzését a Felügyelet látja el.
75
(2)	Az EBP működése során a Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a jogszabályokban
előírt nyilvántartási rend, belső szabályzatok, személyi és tárgyi feltételek, a belső
szabályzatokban foglalt eljárásrendek szerinti működést, ellenőrzi a EBP-ek
alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tőkekövetelményeknek
való megfelelésre, az ügyfelek érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok, valamint a
Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.
(3)	A Felügyelet felhívására az EBP köteles a tevékenységére vonatkozó, az ellenőrzés
tárgyával összefüggő, jogszabályban meghatározott adatot, beszámolót, bizonylatot,
vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez
kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve
előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a
könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, továbbá
jegyzőkönyveit, meghatározott formájú és tagolású kimutatásait a Felügyelet
rendelkezésére bocsátani.
(4)	Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés
lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő
iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől vagy
képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől
felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, valamint a megszemlélt iratról, nyilvántartásról és
egyéb dokumentumokról másolatot kérhet vagy készíthet, próbaigénybevételt
végezhet.
(5)	A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, az ellenőrzéshez
szükséges mértékben vizsgálhatja az EBP pénztártagjára vonatkozó adatokat.
(6)	Amennyiben a Felügyelet az e § szerinti ellenőrzése során a jogszabályok vagy a
külön törvény szerint megkötött szerződések megsértését állapítja meg, a 13. § (2)
bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
124.	§
(1)	Az Eütv. 142. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban:
Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete. A nem elszámoláson
alapuló kétoldalú szociálpolitikai és egészségügyi együttműködési egyezmények
76
alapján igénybe vett ellátások költségének fedezetét a központi költségvetés biztosítja
és az egészségügyi szolgáltatókkal a kezelő szerv számolja el.”
(2)	Az Eütv. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az Ebtv.
alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs
biztosítva, és e költség fedezetét az egészségbiztosítási pénztár sem biztosítja, az
egészségügyi szolgáltató által - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével -
meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.”
125.	§
Az Eütv. 143 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok
ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek
teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az
Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a
helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az
egészségbiztosítási pénztárt, az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervet, az
Egészségbiztosítási Felügyeletet és a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a
továbbiakban: RET) terheli.”
126.	§
Az Eütv. 147. § (2) bekezdése a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi
felügyeletet gyakorol az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv tevékenysége felett.”
127.	§
Az Eütv. 149. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja, továbbá]
„c) az egészségbiztosítási pénztárak által együttesen delegált személy,
d)	az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv vezetője.”
77
128. §
Az Eütv. 149/B. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A RET ülésein tanácskozási joggal részt vehet:]
„c) a régió területén működő egészségbiztosítási pénztár képviselője,”
129.	§
Az Eütv. 154. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségbiztosítási pénztár, az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervezet és
az Egészségbiztosítási Felügyelet feladatai
154.	§ (1) Az egészségbiztosítási pénztár a külön törvényben foglaltaknak
megfelelően egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt erre irányuló jogviszony alapján
a pénztártagoknak, és különösen az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével
koordinálja a kötelező egészségbiztosítási ellátásokat.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervezet az Alap kezelésével
összefüggő, külön törvényben meghatározott feladatokat lát el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti szervek felett az Egészségbiztosítási
Felügyelet külön törvényben foglaltak szerint hatósági felügyeletet gyakorol.”
130.	§
Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait”
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény módosítása
131.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 73. §-a
a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
78
„(5) A közforgalmú gyógyszertár működtetője a külön jogszabály szerinti
egészségbiztosítási pénztárral a gyógyszerek pénztártagot terhelő térítési díjának
részben vagy egészben történő átvállalása esetén, az árhoz nyújtott támogatás
elszámolására vonatkozóan szerződést köthet.”
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
132.	§
Az Eüak. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény hatálya kiterjed
a)	az egészségügyi ellátást nyújtó, valamint szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző
szervezetre és természetes személyre, a kötelező egészségbiztosítási pénztárra (a
továbbiakban: EBP), a kiegészítő biztosítást nyújtó biztosítóra, az Egészségbiztosítási
Alapot kezelő szervre (a továbbiakban: E. Alapot kezelő szerv), az egészségi állapot
alapján ellátást folyósító nyugdíjbiztosító szervre, az Egészségbiztosítási Felügyeletre
valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és
személyazonosító adatot kezel, valamint
b)	az a) pont szerinti adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak
szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre (a továbbiakban: érintett).”
133.	§
(1)	Az Eüak. 3. § a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére,
valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára
vonatkozó adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló
adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
b)	személyazonosító adat: a családi és utónév, születési családi és utónév, a nem, a
születési hely és idő, az anya születési neve, a lakóhely, a tartózkodási hely;”
(2)	Az Eüak. 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„i) adatkezelő: a betegellátó, az egészségügyi szolgáltató, az EBP, a kiegészítő
biztosítást nyújtó biztosító, az E. Alapot kezelő szerv, az Egészségbiztosítási
Felügyelet, továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből tisztiorvos, illetve
közegészségügyi felügyelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a b) pontban
79
meghatározott személyazonosító adat tekintetében - a lakossági célzott
szűrővizsgálatok érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv;”
134.	§
(1)	Az Eüak. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja]
„c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, ellátásszervezés és a betegút-
szervezés,”
(2)	Az Eüak. 4. § (2) bekezdés b)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő új i)-k) ponttal, valamint az i)-s) pont
jelölése l)-v) pontra változik:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -
törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni]
„b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés,
c)	az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
d)	statisztikai vizsgálat,
e)	hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
f)	az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi
ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának
elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el,
g)	az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, elszámolása és a finanszírozás
ellenőrzése,
h)	a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, ha az az egészségi
állapot alapján történik,
i)	a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési
szabályai megtartásának a vizsgálata, továbbá az ártámogatás elszámolása,
j) a várólisták kezelésének, az ellátás igénybevételi sorrendjének ellenőrzése,
k) bűnüldözés,”
135.	§
Az Eüak. 7. § (4) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
[ A (3) bekezdés szerinti jog]
„c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetében törvényes
képviselőjét,”
[illeti meg.]
136.	§
Az Eüak. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó
egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és azokat az ellátás
80
finanszírozása céljából továbbítja az érintett pénztárának, valamint - ha az érintett ezt
kifejezetten nem tiltotta meg - választott háziorvosának, valamint az érintett
gyógykezelésével szorosan összefüggő adatokat a gyógykezelését folytató más
egészségügyi szolgáltatónak.”
137.	§
Az Eüak. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményben az érintett vagy
törvényes képviselője (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az
érintettet vagy törvényes képviselőjét - fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az
intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül
megelőzően - tájékoztatni kell.”
138.	§
(1)	Az Eüak. 22. §-át megelőző fejezetcím és alcím, valamint a 22. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„III. Fejezet
Az egyes adatkezelőkre vonatkozó szabályok
A EBP, az E. Alapot kezelő szerv és az egyéb szervek adatkezelése
22.	§ (1) A EBP a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások
finanszírozása, a finanszírozás előzetes engedélyezése, elszámolása és a finanszírozás
ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben kezeli
a)	a pénztártag személyazonosító adatait, TAJ számát, diagnózisának, a részére
nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak a megnevezését, kódját és költségét, kiegészítő
biztosítást nyújtó biztosítójára és a kiegészítő biztosítás keretében nyújtható
szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,
b)	az egészségügyi szolgáltató, a beutaló és a szolgáltatást rendelő orvos azonosítását
szolgáló, valamint az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatások - külön jogszabály
szerinti - adatait és a szolgáltatások költségét.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat a pénztártag jogosultságának megszűnésétől
számított tíz évig, ha az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az
ügy jogerős lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell
fosztani a személyazonosítás lehetőségétől.”
(2)	Az Eüak. a következő 22/A-22/H. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Az E. Alapot kezelő szerv az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
érdekében, az ahhoz szükséges mértékben kezeli a 22. § (1) és (3) bekezdés szerinti
adatokat a 22. § (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.
(2)	Az E. Alapot kezelő szerv a külföldön igénybe vett ellátások finanszírozása és
elszámolása érdekében - a külföldi egészségbiztosítási szervvel való együttműködés
81
alapján -az adott ellátás finanszírozásához szükséges egészségügyi és személyes
adatokat külföldről átveheti, illetve a külföldi egészségbiztosítási szerv megkeresésére
külföldre továbbíthatja.
(3)	Az E. Alapot kezelő szerv a 22. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat az általa
kezelt többi adattól elkülönítve kezeli.
22/B. § A kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító az általa finanszírozott egészségügyi
szolgáltatások előzetes ellenőrzése, finanszírozása, elszámolása és a finanszírozás
ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben kezeli a 22. § (1) bekezdés a) és
c)	pontja szerinti adatokat a 22. § (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.
22/C. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egészségi állapot alapján járó
társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása és a folyósítás ellenőrzése
céljából, az ahhoz szükséges mértékben kezeli az érintett személyazonosító és az
ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatait.
22/D. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatokat az EBP-nek, az E. Alapot
kezelő szervnek, a kiegészítő biztosítást nyújtó biztosítóknak és a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervnek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés
lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel,
továbbá a 4. § (2) bekezdésének g)-i) pontjai szerinti feladat teljesítésével megbízott
munkatársa kezelheti.
(2)	Az EBP-k, az E. Alapot kezelő szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet által lefolytatott ellenőrzés során csak
orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazott ismerheti meg az érintett
összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.
(3)	Az EBP és az E. Alapot kezelő szerv részére akkor is továbbítható egészségügyi és
személyazonosító adat, ha ez az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének
elősegítése érdekében - a 4. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feladatok ellátásához
szükséges mértékben - indokolt. Az egészségügyi és személyazonosító adatokat ebben
az esetben kizárólag az EBP és az E. Alapot kezelő szerv adatelemzéssel megbízott
dolgozója kezelheti.
22/E. § (1) Az EBP és az E. Alapot kezelő szerv köteles adatvédelmi felelőst
kinevezni, aki
a)	közreműködik, illetőleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések
meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
b)	ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső
adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat rendelkezéseinek és az adatbiztonsági
követelményeknek a megtartását;
c)	elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
d)	vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;
e)	gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.
(2)	Az adatvédelmi felelős kijelölésére a 32. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti
szabályok irányadók.
82
22/F. § Az EBP a pénztártagság megszűnése esetén a nála keletkezett és nyilvántartott
adatokat külön törvényben meghatározottak szerint átadja a volt pénztártag új
pénztárának. A pénztártag volt pénztára az általa kezelt adatokat az adatátadás után az
elszámolás érdekében egy évig, elszámolási vita esetén annak jogerős lezárásáról szóló
döntés kézhezvételét követő napig kezelheti, ezt követően az adatokat haladéktalanul
törölni kell.
22/G. § (1) Az E. Alapot kezelő szerv - a 22/A. §-ban meghatározott feladatai
kivételével - az érintett személyazonosító adatait, a TAJ számát, a pénztártagságára,
valamint közgyógyellátási jogosultságára vonatkozó adatait kezelheti.
(2)	Az Egészségbiztosítási Felügyelet személyazonosító és egészségügyi adatot a
várólisták ellenőrzése, valamint egyedi ügyben az ellenőrzés végrehajtása vagy a
panasz kivizsgálása céljából vehet át és kezelhet.
22/H. § Az egészségügyi ellátást nyújtó, valamint szakmai felügyeletét, ellenőrzését
végző szervezet és természetes személy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a 4.
§ (1) bekezdés szerinti célból személyazonosító adatokat kérhet.”
139.	§
Az Eüak. 23. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Adattovábbítás egyéb szerv számára”
140.	§
(1)	Az Eüak. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A dokumentációt kezelő jogutód nélkül megszűnése esetén - az (5) bekezdés
kivételével -
a)	a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (2) bekezdés szerinti
levéltárnak,
b)	az egyéb egészségügyi dokumentációt a központi költségvetési szervek
esetében az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek, egyéb intézmények
esetében az egészségügyi államigazgatási szervnek
kell átadni.”
(2)	Az Eüak. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa
korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,
a)	A dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben
keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv
b)	az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4)
bekezdés b) szerinti adatkezelő
83
részére kell átadni.”
141.	§
Az Eüak. 5. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „ellátó hálózaton belül”
szövegrész helyébe az „ellátási feladataik ellátása során” szöveg, 7. § (4) bekezdés a)
és b) pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személyt is” szöveg, 7. § (4)
bekezdésében az „illeti meg” szövegrész helyébe a „megilleti” szöveg, 7. § (7)
bekezdésében a „törvényes képviselője, közeli” szövegrész helyébe az „az (5)
bekezdés aa) pontja szerinti” szöveg, 12. § (2) bekezdésében az „ellátóhálózathoz”
szövegrész helyébe a „szolgáltatóhoz” szöveg, 15. § (4) bekezdésében a „leánykori”
szövegrész helyébe a „születési” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „tanulója”
szövegrész helyébe „tanulója; erről az érintettet legkésőbb a gyógykezelés megkezdése
előtt tájékoztatni kell” szöveg, 19. § (2) bekezdésében az „ellátóhálózat” szövegrész
helyébe a „szolgáltató” szöveg, 20. § (4) bekezdésében az „ellátóhálózat” szövegrész
helyébe a „szolgáltató és az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg, az „az
egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „az EBP-k vagy az E. Alapot kezelő
szerv” szöveg, 20. § (5) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási szerv” szövegrész
helyébe az „Az EBP-k vagy az E. Alapot kezelő szerv” szöveg, 33. § (1) bekezdésében
az „ellátóhálózaton” szövegrész helyébe a „szolgáltatók körén” szöveg, 34. § (1)
bekezdésében az „adatkezelő” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg, a „lehet”
szövegrész helyébe a „kezelhet” szöveg lép.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
142.	§
(1)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv) 52. § 22. pontja a
következő k) alponttal egészül ki, egyidejűleg a h) alpontban a „j) alpontokban”
szövegrész „j)-k) alpontokban” szövegrészre változik:
[E törvény alkalmazásában:]
[22. nettó árbevétel:]
„k) az egészségbiztosítási pénztárak esetében: az egészségbiztosítási szolgáltatási
bevételek, növelve a többes ügynöki és az ügynöki tevékenység bevételeivel,
csökkentve az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordításokkal,”
(2)	A Htv. 52. §-ának 35. pontjának a következő mondattal egészül ki:
„Közszolgáltató szervezetnek minősül az egészségbiztosítási pénztár is.”
84
XI.	Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
143.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény IV-IX. fejezete, 112-116. §-a, 118-119. §-a, 124-129. §-a, 131-140. §-a
2009. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 82. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az Ebtv. 18. §-ának e törvény 117. §-ával megállapított (9) és (11) bekezdése
2009. január 1-jén hatályát veszti.
(5)	Az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal
kapcsolatos módosításáról szóló 2006. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. §-
ával megállapított Ebtv. 18. §-ának (8) és (9) bekezdése nem lép hatályba.
(6)	2008. január 1-jén hatályát veszti
a)	az Eütv. 207. § (2) bekezdése,
b)	az Eüak. 3. § h), l) és o) pontja, 4. § (5) bekezdése, 5. §-át megelőző alcíme, 5.
§ (1) bekezdés d) pontja, 5. § (2) bekezdése, 7. § (3) bekezdésében a
„(törvényes képviselője)” szövegrész, 10. § (1)-(3) bekezdése, 17. § (1)
bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés a) pont]” szövegrész, 20. § (1)
bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész, 21. § (1)
bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés d) pont]” szövegrész, a 22/A. §-t megelőző
alcím, a 33. §-át megelőző fejezetcíme, 36. §-a.
(7)	2009. január 1-jén hatályát veszti az Ebtv.
a)	2. §-ának (1) bekezdése,
b)	3. §-a,
c)	5/B. § c)-g) és j)-k) pontja,
d)	9. §-a,
e)	13. § a)-c) pontjai,
f)	14. § (1) bekezdésben a „külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása
alapján” szövegrész,
g)	14. § (4) bekezdése,
h)	18. § (1)-(5) és (8)-(12) bekezdései,
i)	19. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése,
j)	20. §-a,
k)	20/A. §-a,
85
l) 21. § (1) bekezdésében a „ , különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer”
szövegrész,
m) 22. § (4) bekezdése,
n) 23. § d)-f) pontjai,
o)	25. § (6) bekezdésben a „ , d) és e)” szövegrész,
p) 26-38/D. §-a,
q) 66. § (1) bekezdésében a „ ,vagy utazási költséghez nyújtott támogatást”
szövegrész,
r) 66. § (7) bekezdés,
s) 68/A. § (1) bekezdésében a „ , valamint az egészségbiztosítás keretében
igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért” szövegrész,
t) 68/B. §-a,
u) 79/A. §-a,
v) 83. § (2) a), d), e),h), j), q) ,s)-v) és z)-zs) pontjai,
w) z) 83 (4) bekezdésének c), g) h), i) l) m) és o) pontjai.
(8)	Az Ebtv.
a)	18. §-át megelőzően az „IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére
vonatkozó közös rendelkezések” szövegrész helyébe a „IV. Az E. Alap terhére
igénybe nem vehető ellátások:” szövegrész,
b)	18. § (6) bekezdésének k) pontjában a „méltányosságból” szövegrész helyébe a
„az egyedi elbírálás alapján” szövegrész,
c)	25. § (5) bekezdésében a „a 23. § a), c), h), i), és k) pontjában foglalt ellátások
tekintetében” szövegrész helyébe a „a 23. § b) pontjában foglalt eset
kivételével” szövegrész,
d)	68. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási ellátást” szövegrész helyébe a
„pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt és baleseti járadékot” szövegrész,
e)	80. § (1) bekezdésében a „baleseti ellátásainak megállapításához” szövegrész
helyébe a „baleseti ellátásainak (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást)
megállapításához” szövegrész,
f)	81. § (1) bekezdésében a „baleseti ellátásaival összefüggő” szövegrész helyébe
a „baleseti ellátásaival (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást)
összefüggő” szövegrész
lép.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
„b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési
vállalkozások, a biztosító intézetek (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a
86
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az egészségbiztosítási pénztárak éves
beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank
előzetes véleményének kikérésével;”
Alapítás
144.	§
A Magyar Állam e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül - egyszemélyes
zártkörűen működő részvénytársaság formájában - 22 EBP-t alapít, ezek közül 18-at
egy-egy megyéhez rendel hozzá (Pest megye kivételével), négyet az értékesítést
követően hozzárendel a Budapestből és Pest megyéből álló, külön jogszabályban
meghatározott térségek egyikéhez.
A forgalomképes részvények értékesítésének szabályai
145.	§
(1)	Az EBP cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított 15 napon belül a
vagyonkezelő - az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben - pályázatot
ír ki a forgalomképes részvények értékesítése érdekében.
(2)	A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó pályázatot úgy kell kiírni.
hogy először a Budapestből és Pest megyéből álló térség egy-egy területéhez, ezt
követően alfabetikus sorrendben a Pest megyével határos megyékhez, végül
alfabetikus sorrendben a többi megyéhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényei
kerülnek értékesítésre.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárás során
a)	ugyanazon pályázó csak olyan megyékhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes
részvényeit szerezheti meg, amelyekre teljesül, hogy az érintett megyék közül
egyik sem szomszédos egynél több érintett megyével, ideértve a c) pont szerinti
azon területet is, amelyhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényeit
megszerezte,
b)	ugyanazon pályázó azon megyékhez és területhez hozzárendelt EBP-k
forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyek esetében az érintett
megyékben és területen lakóhellyel rendelkező biztosítottak száma összesen nem
haladja meg a 2 millió főt, és
c)	ugyanazon pályázó csak egy, a Budapestből és Pest megyéből álló térség
valamely területéhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényeit szerezheti meg.
87
(4)	Az el nem kelt forgalomképes részvények megszerzésére a következő
forduló(k)ban azok tehetnek ajánlatot, akik korábban már érvényes ajánlatot tettek
forgalomképes részvényre.
(5)	Ha valamely forgalomképes részvény - az előminősítési eljárást nem számítva -
három forduló alatt sem került értékesítésre, azt az a más EBP-(k)ben forgalomképes
részvényt szerzett pályázó szerzi meg, amely a tagszervezés során a legtöbb tagot
toborozza abban a megyében vagy azon a területen, amelyhez hozzárendelt EBP
forgalomképes részvényei nem kerültek értékesítésre feltéve, hogy annak eladási árát
megfizeti. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.
(6)	A forgalomképes részvények értékesítése feltételhez kötött határidős eladási
szerződés alapján történik.
(7)	A határidős szerződés keretében a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a
határidős ügylet lejáratának időpontjában, amennyiben az EBP taglétszáma eléri az
500.000 főt, akkor a vevő megvásárolja, az eladó eladja a szerződésben meghatározott
részvényt, a szerződésben előre meghatározott áron.
(8)	A (7) bekezdés szerinti határidős ügylet lejáratának időpontja (az adásvételi
szerződés hatályosulásának napja) az egészségbiztosítási szerv által az EBP leendő
taglétszámáról kiállított hatósági bizonyítvány EBP általi kézhezvételét követő nap.
(9)	A pályázati kiírásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza
meg.
146.	§
(1)	A pályázaton való részvételt pályázati biztosíték adásához kell kötni.
(2)	A pályázaton nem vehet részt a 4. § (9) bekezdésében foglalt személy.
(3)	Az értékesítés során a Vtv.-nek a munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzésére
és a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának kötelezettségére vonatkozó
szabályait (38-40. §, 42. §), továbbá pályázati felhívásra és a kiírás jóváhagyására,
valamint a kiírás részletes tartalmára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
147.	§
(1)	A vevő a határidős szerződés megkötésének időpontjától az EBP számára 2008.
július 31-éig tagszervezést folytathat.
(2)	A vevő a forgalomképes részvény ellenértékét a határidős ügylet lejártának
időpontjában fizeti meg, ha a határidős szerződés hatályba lép.
(3)	A vevő a tagszervezés során más tagszervező közreműködését is igénybe veheti. A
tagszervező tagszervezést a vevővel kötött szerződés alapján végezhet. A
88
tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez
kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezés
során okozott kárért való felelősség viselésének kérdéseit. A tagszervezés költsége a
vevőt terheli.
(4)	Egészségügyi szolgáltató tagszervezésben nem vehet részt. Ha az egészségügyi
szolgáltató a tagszervezésben bármilyen módon részt vesz, a Felügyelet a tárgyévi,
kötelező egészségbiztosítás keretében járó finanszírozási összeg 10%-os mértékének
megfelelő mértékű felügyeleti bírsággal sújtja az adott egészségügyi szolgáltatót.
Ismételt jogsértés esetén a felügyeleti bírság a finanszírozási összeg 50%-áig terjedhet.
(5)	A vevő a tagszervezés céljából személyes felkereséssel, postai vagy egyéb
küldeményben tájékoztatást adhat az EBP-be való belépés feltételeiről és az EBP által
nyújtandó szolgáltatásokról, valamint hozzáférhetővé teszi a belépési nyilatkozat
nyomtatványát. A nyomtatvány az érintett nevén, lakcímén és TAJ-számán kívül
személyes adatra és egészségügyi adatra vonatkozó kérdést nem tartalmazhat.
(6)	A vevő a (4) bekezdés szerinti célból, külön törvényben meghatározottak szerint
név- és lakcímadatokat igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(7)	A tagszervezés lezárásával egyidejűleg a vevő köteles az (6) bekezdés szerinti
adatokat tartalmazó listát megsemmisíteni.
(8)	A vevő a tagszervezés során a leendő pénztártagokra vonatkozó egészségügyi
adatot nem kezelhet, és nem kérhet.
(9)	Amennyiben a tagszervezési időszak alatt a vevőnek a természetbeni egészségügyi
ellátásra jogosult személy számára tett ajánlatát e személy elfogadta (a továbbiakban:
elfogadó nyilatkozat), az EBP őt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza a
személy
a)	nevét;
b)	születési helyét és idejét;
c)	lakcímét;
d)	TAJ számát.
(10)	A (9) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatot ugyanazon személy érvényesen
csak egy EBP-nek adhat; több elfogadó nyilatkozat adása esetén valamennyi
érvénytelen, és úgy kell tekinteni, hogy az érintett személy egyetlen EBP-nek sem
adott elfogadó nyilatkozatot.
148.	§
A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles
megőrizni a tudomására jutott üzleti titkot.
149.	§
(1)	A EBP a tagszervezés befejezésétől számított 15 napon belül a hozzá bejelentkezett
személyek adatait megküldi az egészségbiztosítási szervnek, amely az érvényes
nyilatkozatot adó személyeket leendő pénztártagokként nyilvántartásba veszi.
89
(2)	A leendő pénztártagok nyilvántartását az egészségbiztosítási szerv kiegészíti a be
nem jelentkezett biztosítottak 147 § (9) bekezdés szerinti adataival.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti adatállományból
létrehozza a leendő pénztártagok nyilvántartását, akként, hogy a be nem jelentkezett
személyeket az állandó lakóhelyük szerinti megyéhez, területhez hozzárendelt EBP
leendő pénztártagjaként veszi nyilvántartásba.
(4)	Az egészségbiztosítási szerv a leendő pénztártagok nyilvántartása alapján a
hozzárendelt leendő pénztártagok létszámáról haladéktalanul tájékoztatja az EBP-t.
(5)	Amennyiben a határidős ügylet lejártakor az EBP taglétszáma a 150. § (1)
bekezdése szerinti minimális létszámot eléri, akkor az egészségbiztosítási szerv a
leendő pénztártagok nyilvántartását az EBP rendelkezésére bocsátja.
(6)	Amennyiben a határidős ügylet lejártakor az EBP taglétszáma a 150. § (1)
bekezdése szerinti minimális létszámot nem éri el, akkor az egészségbiztosítási szerv a
nyilvántartást megsemmisíti.
150.	§
(1)	Amennyiben a határidős ügylet lejártakor valamely EBP-hez hozzárendelt leendő
pénztártagok száma az ugyanazon kisebbségi tulajdonoshoz tartozó pénztártagokkal
együtt nem éri el az 500 000 főt, akkor annak forgalomképes részvényeit a Magyar
Állam vételre felajánlja más EBP kisebbségi tulajdonosainak. Ezt követően az egy
kisebbségi tulajdonoshoz tartozó két vagy több EBP a Gt. szabályai szerint két
hónapon belül egyesül.
(2)	Ha a határidős ügylet lejárati időpontjától számított két hónapon belül a Magyar
Állam által az (1) bekezdés szerint vételre felajánlott forgalomképes részvények
eladása nem történik meg, akkor egy hónapon belül az EBP-nek a Gt. szabályai szerint
egyesülnie kell valamely másik EBP-vel. Az EBP kizárólag valamely, a hozzá rendelt
területtel, megyével szomszédos megyéhez, területhez hozzárendelt EBP-vel
egyesülhet.
(3)	A határidős ügylet lejártakor az ugyanazon kisebbségi tulajdonoshoz tartozó EBP-
hez hozzárendelt leendő pénztártagok száma nem haladhatja meg a 2 millió főt.
151.	§
(1)	Az EBP vezérigazgatója a határidős ügylet lejárati időpontját követő napon köteles
közgyűlést összehívni, feltéve, hogy a határidős szerződés teljesült.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közgyűlésen az EBP köteles alapszabályát az 1. számú
mellékletnek megfelelően módosítani, ennek keretében
a)	a vezető tisztségviselőket és a vezető állású személyeket megválasztani,
b)	az alaptőkét a (4) bekezdésben foglaltak szerint - új részvények zártkörű
forgalomba hozatalával - megemelni.
90
(3)	A vezető tisztségviselők (2) bekezdés a) pontja szerinti megválasztásával
egyidejűleg a vezérigazgató megbízatása megszűnik.
(4)	Az EBP alaptőke emelését a Magyar Állam szavazati és egyéb, e törvényben
meghatározott jogainak változatlansága mellett, a részvények névérték feletti
kibocsátása útján kell megvalósítani oly módon, hogy azáltal legalább az e törvény
szerinti tőkekövetelmények teljesíthetők legyenek.
(5)	A forgalomképes részvények értékesítéséből befolyt vételára összege kizárólag az
egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére szolgál, azt - önálló, fejezeti
kezelésű költségvetési előirányzatban - ilyen célra elkülönítetten kell kezelni.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi rendszer finanszírozását és
fejlesztését szolgáló célnak minősül:
a)	az EBP alaptőkéjéhez való hozzájárulás,
b)	az EBP eredménytartalékához való hozzájárulás,
c)	az EBP működési célú támogatása,
d)	az EBP fejlesztési célú támogatása,
e)	az egészségügyi szolgáltatók fejlesztési célú támogatása,
f)	az egészségügyi rendszer érdekében felmerült, külön jogszabályban meghatározott
kiadás,
g)	informatikai célú támogatás.
(7)	Az EBP az egészségügyi szolgáltatók fejlesztésére kapott támogatást az
egészségügyi szolgáltatók részére a - külön jogszabályban meghatározott -
pályáztatási rendszer útján ítéli oda.
(8)	A fejlesztési célra az egészségügyi szolgáltatóknak odaítélt és kifizetett
támogatásokról az EBP köteles a kezelő szervet tájékoztatni, továbbá köteles a
támogatások felhasználását nyomon követni és ellenőrizni, valamint az azt alátámasztó
dokumentációkat és adatszolgáltatást az egészségügyi szolgáltatóktól bekérni,
feldolgozni és a kezelő szerv felé továbbítani.
(9)	Ha az egészségügyi szolgáltató a támogatást nem a pályázatban rögzített célnak
megfelelően használta fel, annak összegét köteles az EBP részére visszafizetni.
(10)	Az elfogadott alapszabály-módosítást az EBP megküldi a Felügyelet részére.
152.	§
(1)	Az egészségbiztosítási szerv az általa kezelt adatállományt 2008. november 1-ig
átadja a kezelő szervnek.
(2)	A kezelő szerv az adatok (1) bekezdés szerinti átadását követően, de legkésőbb
2008.	december 31-ig archiválja az átadott adatállományt. Az archivált
91
nyilvántartásból kizárólag bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervnek szolgáltatható
adat közpénzügyi, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekből.
153.	§
(1)	2009. január 1. és 2009. június 30. között a 82. §-ban foglaltaktól eltérően az
egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a kezelő szerv részére küldi meg. A
kezelő szerv az EBP-nként összesített teljesítmény-jelentést továbbítja az illetékes
EBP részére.
(2)	2009. július 1. és 2010. december 31. között a 82. §-tól eltérően az egészségügyi
szolgáltató a teljesítmény-jelentést a kezelő szerv és az illetékes EBP részére küldi
meg.
154.	§
2009.	január 1-jétől 2009. június 30-ig a 2008. december 31-én érvényben lévő
finanszírozási szerződésekben az egészségbiztosítási szerv jogutódjának valamennyi, e
törvény szerint működő EBP tekintendő. E törvény alapján az új finanszírozásra
irányuló szerződéseket 2009. június 30-ig kell megkötni, a korábbi szerződések 2009.
július 1-jén e törvény erejénél fogva érvényüket vesztik.
155.	§
A 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólisták 2009. január 1-jén e törvény
erejénél fogva megszűnnek, azzal, hogy az e törvény szerinti pénztári várólistára való
felkerülés időpontja megegyezik a 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólistára
való felkerülés időpontjával. Az e törvény szerint az illetékes EBP által vezetett
pénztári várólistára valamennyi, a 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólistán
szereplő biztosítottat fel kell venni.
156.	§
2014. december 31-éig a fejkvóta számításának szempontjai között külön
jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet venni az egészségügyi
szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző igénybevételének mutatóit.
157.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány
a)	az e törvény szerinti szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások
finanszírozása részletes szabályainak,
92
b)	a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,
c)	a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok
körének, a beutalási rend és a beutalás szakmai szabályainak,
d)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan
rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a
támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás
támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve
felmondását megalapozó értékhatár,
e)	a szolgálati viszonyban álló és a Magyar Honvédség állományába tartozó
személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a
fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
szabályainak,
f)	az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások
igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön
jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi
ellátási rend szabályainak,
g)	az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,
h)	a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást
nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,
i)	az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással
kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek
kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,
j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához
nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására
vonatkozó szabályok,
k) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása
szabályainak,
l) a várólistára vonatkozó szabályok,
m) az OKA-ból finanszírozandó nagyértékű ellátások körének és az OKA-ból
finanszírozott ellátások igénybevétele szabályainak,
n) a fejkvóta kialakítása eljárásrendjének, a fejkvóta elemeinek,
o)	az EBP éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségei
sajátosságainak,
p) a Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság működése részletes szabályainak,
q) a pénztártagsági igazolás tartalmi és formai követelményeinek
meghatározására.
(2)	Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg
a)	az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba való
befogadásának rendjét,
b)	a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet,
c)	a finanszírozási eljárásrendet,
d)	az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit.
93
(3)	Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg
a)	az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási
rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának,
szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának
egységes szabályait,
b)	a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi
szakmai feltételeit, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére
vonatkozó szabályait,
c)	a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok
súlyszámértékét,
d)	a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok
pontértékét,
e)	a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra
nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek
betegellátásának szabályait,
f)	a kötelező minőségbiztosítási jelentés tartalmát.
94
1. számú melléklet a 2007. évi.....törvényhez
Az alapszabály kötelező elemei
1.	Az EBP határozatlan időre alakult.
2.	A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekhez az alábbi elsőbbségi
jogok fűződnek: Az EBP jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztásra kerülő
vagyonból a Magyar Államot az egyéb részvényest megelőző sorrendben, de
egyébként a részesedés arányában kell kielégíteni.
3.	A vezető tisztségviselők és Felügyelő Bizottsági tagok kijelölésének módja:
3.1.	A Magyar Állam jogosult az Igazgatóság 6 tagjából 3 - ezen belül 1 belső
Igazgatósági és 2 külső Igazgatósági tag - kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése
alapján a tagok - a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal - az Igazgatóság
tagjaivá válnak. A Magyar Állam maga jogosult az általa kijelölt Igazgatósági
tagok visszahívására. A Magyar Állam jogosult a Felügyelő Bizottság 5 tagjából 3
kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok - a Felügyelet
jóváhagyásától függő hatállyal - a Felügyelő Bizottság tagjaivá válnak. A
vagyonkezelő maga jogosult az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagok
visszahívására.
3.2.	A Közgyűlés a kijelölt vezető tisztségviselőt és Felügyelő Bizottsági tagot az
alábbi esetekben visszahívhatja, ha a Magyar Állam ezt nem teszi meg:
a)	az elsőbbségi részvényes által kijelölt Igazgatósági vagy Felügyelő
Bizottsági tag összeférhetetlensége bekövetkezése esetén, ha a tag az
összeférhetetlenségi okot annak bekövetkezésétől számított 30 napon
belül nem szünteti meg;
b)	az elsőbbségi részvényes által kijelölt Igazgatósági vagy Felügyelő
Bizottsági tag bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek vagy vezető tisztség gyakorlásától
eltiltottak.
Ilyen esetben az elsőbbségi részvényes új vezető tisztségviselő kijelölésére jogosult.
4.	A részvényes osztalékra csak a részvényei névértékének arányában jogosult.
Minden egyes részvény azonos szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jog kizárólag a
részvény névértékéhez igazodóan biztosítható.
5.	A Magyar Állam a vételi jog gyakorlása során a vételárat a vételi jog gyakorlásáról
szóló nyilatkozat részvényes általi kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül
köteles megfizetni. A vételi jogot a Magyar Állam nevében a részvényesi jogot
gyakorló személy gyakorolhatja.
6.	A Gt.-ben maghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörökön kívül a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az EBP szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
95
b)	az Igazgatóság ügyrendje és a cégvezetők hatáskörmegosztására vonatkozó
belső szabályzat elfogadása;
c)	a Felügyelő Bizottság ügyrendje;
d)	befektetési szabályzat elfogadása;
e)	beszerzési szabályzat elfogadása;
f)	értékesítési politika elfogadása és értékesítés díjazására és értékesítést
támogató intézkedésekre vonatkozó szabályzat elfogadása;
g)	tagtoborzási politika és szabályzat elfogadása;
h)	a hosszú távú üzletpolitika meghatározása; az attól való eltérés kivételes
engedélyezése;
i)	éves üzleti tervek elfogadása, amelyek tartalmazzák a befektetéseket és az
EBP éves és 3 éves költségvetését is;
j) szabályzat a vezető tisztségviselők, vezető állású személyek és a Felügyelő
Bizottsági tagok javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak
rendszeréről;
k) az alábbi jogügyletek előzetes engedélyezése:
ka) kereskedelmi ügynöki szerződések, amelyet az EBP megbízóként
köt, feltéve, hogy ezek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben
nem szerepelnek és (i) 60 napon belül nem mondhatóak fel indokolás
nélküli rendes felmondással az EBP részéről és/vagy (ii) az EBP terhelő
fizetési kötelezettség (ii) a management által tervezett éves értékesítési
volument alapul véve, ideértve a várható kiegyenlítés összegét is - a
20.000.000,- Ft-ot meghaladja;
kb) kereskedelmi ügynöki szerződés, amelyben az EBP lát el
kereskedelmi ügynöki feladatokat;
kc) harmadik személy értékesítési hálózatának (pl. fiókhálózat,
ügynökhálózat) igénybevételéről szóló vagy ezt tartalmazó
megállapodások;
kd) más vállalkozásokban való részesedés megszerzés, vagy értékesítése,
vagy az ezzel való egyéb rendelkezés;
ke) kölcsönök, hitelek nyújtása, vagy váltókötelezettségek nyújtása,
biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás
elismerésre, kölcsönök, hitelek felvétele, vagy más, a szokásos
üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalások, amelyek
(i)	a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem
szerepelnek és
(ii)	összegük az 50.000.000,- Ft-ot meghaladja;
kf) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt
megalapozó szerződések megkötése, amelyek a közgyűlés által
jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és
(i)	az egyes szerződések időtartama az 1 évet meghaladja vagy
(ii)	a szerződéssel vállalt kötelezettség az 10.000.000,- Ft-ot
meghaladja;
kg) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötése,
módosítása vagy felbontása, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves
96
üzleti tervben nem szerepelnek és a szerződéssel vállalt kötelezettség a
10.000.000, Ft-ot meghaladja;
kh) beruházások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves beruházási
tervben nem szerepelnek és amelyeknek az értéke a 30 millió forint
összeget meghaladják;
ki) tőkeemelés és tőkeleszállítás a leányvállalatoknál, valamint a kapcsolt
vállalkozásoknál;
kj) együttműködési megállapodások;
kk) ügyvezetés / alkalmazottak felelősség alól való mentesítése;
l)	döntés osztalék kifizetéséről.
7.	A 6. pontban meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörök közül a határozat
javaslat elfogadásához háromnegyedes többség kell a b), d)-h) és j), valamint a kd)-
kg), kh)-kj) és l) pontokban felsorolt ügyekben, valamint a Gt. 231. § (2) bekezdés j)
pontjában foglalt ügyben.
8.	Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt
-	az Igazgatóság legalább két tagja,
-	a Felügyelő Bizottság, vagy annak elnöke,
-	a Könyvvizsgáló,
-	az ok és cél megjelölésével a szavazatok legalább 5%-át képviselő
részvényesek az Igazgatóságtól írásban kérik.
9.	A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által
megtestesített szavazatok több mint 51 %-át képviselő részvényes jelen van. Ha a
Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenddel is
csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által
megtestesített szavazatok több mint 51 %-át képviselő részvényes jelen van. A nem
határozatképes és a megismételt Közgyűlés között legalább három napnak kell
eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap.
10.	A Közgyűlésen minden 1.000.000,- Ft (azaz Egymillió forint) névértékű
részvény egy szavazatra jogosít.
11.	A Közgyűlés felfüggeszthető. Ha a Közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon
belül folytatni kell. Ebben az esetben a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés
tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A
Közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.
12.	Az Igazgatóság tagjai határozatlan időre választhatóak, illetve nevezhetőek ki.
13.	Az Igazgatóság feladatai különösen:
a)	az EBP számviteli törvény szerinti beszámolójának az adózott eredmény
felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;
b)	a cégjegyzés, a képviselet valamint a kötelezettség- és kockázatvállalás
rendjének meghatározása;
97
c)	az EBP cégvezetőinek kinevezése, és irányukban a munkáltatói jogok
gyakorlása az Igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint;
d)	az EBP képviselete harmadik személlyel szemben, bíróságok és
hatóságok előtt;
e)	az EBP munkaszervezetének kialakítása a szervezeti és működési
szabályzat keretein belül;
f)	az EBP üzleti könyveinek szabályos vezetése;
g)	félévente legalább egyszer jelentés készítése a Közgyűlés számára az
EBP ügyvezetéséről, az EBP vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról,
valamint jelentés készítése háromhavonta a Felügyelő Bizottság és a
Felügyelet részére;
h)	a jogszabályban előírt bejelentések megtétele a cégbírósághoz,
Felügyelethez és más hatóságokhoz;
i)	az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot
esetén alkalmazandó eljárásrend kidolgozása;
j) minden olyan, az EBP által alkalmazott mintaszerződés jóváhagyása,
amelynek alkalmazásához a Felügyelet előzetes engedélye nem
szükséges (pl. ügynöki mintaszerződések);
k) minden olyan szerződés megkötésének vagy kötelezettségvállalásának a
jóváhagyása, amelyet az EBP az Igazgatóság tagjával, a cégvezetőjével,
azok közeli hozzátartozójával köt kivéve, ha az utóbbi szerződés az EBP
szokásos tevékenységéhez tartozik vagy a közgyűlés jóváhagyását
igényli.
14.	Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Felügyelő Bizottság
elnöke vagy az általa megbízott másik tagja, az Igazgatósági tagok bármelyike által
felkért külső szakértő, az Igazgatóság elnöke által meghívott más személy.
15.	Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az Igazgatóság tagjainak egyszerű
többsége jelen van.
16.	Az Igazgatóság - a 17. pont és az ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában -
határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többséggel hozza.
17.	Az Igazgatóság az alábbi ügyekben tagjainak legalább háromnegyedes
többségével hozott határozattal dönt:
a)	kölcsönök, hitelek nyújtásáról, vagy váltókötelezettségek nyújtásáról,
biztosíték nyújtásáról, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás
elismerésre, kölcsönök, hitelek felvételéről, vagy más, a szokásos üzletmenet
körén kívül eső kötelezettségvállalásokról hozott döntés, amely nem tartozik a
Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
b)	bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt
megalapozó szerződések megkötéséről hozott döntés, amely nem tartozik a
Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
c)	vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötéséről,
módosításáról vagy felbontásáról hozott döntés, amely nem tartozik a
Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
98
d)	beruházásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe.
18.	Az Elnök megbízatása határozatlan időtartamra szól.
19.	Megszűnik az Elnök megbízatása:
-	lemondással,
-	visszahívással,
-	az Igazgatósági tagság megszűnésével.
20.	Az Elnök dönt:
-	a Közgyűlés összehívásáról,
-	az Igazgatóság ülésének összehívásáról és annak napirendjéről.
21.	Az Igazgatóság munkáját az Elnök irányítja. Szavazategyenlőség esetén az Elnök
szavazata dönt.
22.	A Felügyelő Bizottsági tagság megbízatása határozatlan időre szól.
23.	A Felügyelő Bizottság feladata különösen:
a)	gondoskodás arról, hogy az EBP rendelkezzen átfogó és az eredményes
működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
b)	javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó Könyvvizsgáló
személyére és díjazására,
c)	az EBP éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,
d)	a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a Felügyelő
Bizottság
1.	elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
2.	legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített
jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3.	szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés
munkáját,
4.	javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának
változtatására,
e)	a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások
és javaslatok kidolgozása.
24.	A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési
szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével
kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.
25.	A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.
26.	A Felügyelő Bizottság a döntéseit - ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában - a
jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza.
27.	A részvényesek a jelen Alapszabályból eredő jogvitáik tekintetében alávetik
magukat a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.
99
2. számú melléklet a 2007. évi.....törvényhez
Az EBP forgalomképes részvényei Magyar Állam általi visszavásárlása esetén a
•	r r i r • r	r * *	r. f
visszavásárlási ár megállapítása
1.)	A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az alábbi feltételeknek is megfelelő
eladási ár, amelyen a Magyar Állam az adott részvényt továbbértékesíti feltéve, hogy a
visszavásárlás időpontjában, már előszerződést kötött annak továbbértékesítésére. Az
így meghatározott ár legalább akkora értéket képvisel, mint az alábbiak szerint
meghatározott piaci ár, feltéve, hogy az EBP gazdasági helyzete folyamatosan javult a
részvény kibocsátása óta és jelenértéken számítva saját tőkéje meghaladja a
kibocsátáskori saját tőke összegét.
A = B/i
ahol
A: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben elért
megtakarítások (jövedelem) jelenértéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében)
B: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben, az elért
megtakarítás
(jövedelem) nominális értéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében) , amely ez
esetben a részvény kibocsátását követő években elért adózott eredmények
átlagaként meghatározott összegnek a kisebbségi tulajdonosra jutó része
i: kamatláb = 3 %, illetve attól eltérő mérték, ha hosszú távon, bizonyíthatóan a piac
azt visszaigazolja
k: egyéb kockázati tényezők (ismert vagy nem ismert piaci tényezők, technológiai,
demográfiai, és egyéb változások, szabályozási kockázat stb.) súlya: 0,8-0,7
közötti érték számítással alátámasztva
P: visszavásárlási ár = A x (1 - k)
2.)	A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az EBP számított saját tőkéjének a
részvény által megtestesített befektetési arányban (tulajdoni hányad arányában)
meghatározott összege amennyiben a visszavásárlás időpontjában a részvény
továbbértékesítésére nincs megfelelő piaci vevő, akivel a Magyar Állam az
előszerződést már megkötötte és az EBP gazdasági helyzete romlott, jelenértéken
számítva saját tőkéje nem éri el a kibocsátáskori saját tőke összegét.
A számított saját tőke az EBP eszközeinek a részvény visszavásárlása időpontjában
meghatározott piaci értéke és kötelezettségeinek (beleértve a passzív időbeli
elhatárolásokat és a céltartalékok állományát is) különbözete.
100
3. számú melléklet a 2007. évi.....törvényhez
A Felügyelet részére készített havi jelentés tartalma a bevételek, valamint a
ráfordítások és költségek alakulásáról
Egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek, ráfordítások és költségek			
Egészségbiztosítási szolgáltatás bevételei ... év ...hó	Összeg	Egészségbiztosítási szolgáltatás ráfordításai, költségei... év ...hó	Összeg
Fejkvóta bevétel		Egészségügyi szolgáltatások finanszírozására fordított összeg	
Egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási bevétel		Pénztártagnak utazási költségtérítés	
Ebből:		Gyógyszer, gyógyászati segéd-eszköz és gyógyászati ellátás utáni támogatás, térítés	
- OKA terhére az EBP-n keresztül finanszírozott ellátás fedezete		Egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítás	
- jogtalanul elszámolt szolgáltatások visszafizetése		Ebből:	
- egyéb		- OKA terhére az EBP-n keresztül finanszírozott ellátás miatti ráfordítás	
		- egyéb	
		Működési költségek	
		Ebből:	
		- anyagjellegű ráfordítás	
		- személyi jellegű ráfordítás Ebből: = bérköltség = bérjárulékok	
		= személyi jellegű egyéb kifizetés	
		- értékcsökkenési leírás	
Összes egészségbiztosítási szolgáltatási bevétel		Összes egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítás, költség	
Különbözet (Bevételi többlet /Ráfordítás többlet):			
Nem egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek és ráfordítások			
Bevételek ...év...hó	Összeg	Ráfordítások ...év...hó	Összeg
Többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevétele		Többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordítása	
Szt. szerinti egyéb bevételek		Szt. szerinti egyéb ráfordítások	
Különféle egyéb bevételek		Különféle egyéb ráfordítások	
Pénzügyi műveletek bevétele		Pénzügyi műveletek ráfordítása	
Rendkívüli bevétel		Rendkívüli ráfordítás	
Összes bevétel nem egészségbiztosítási szolgáltatásból		Összes ráfordítás nem egészségbiztosítási szolgáltatásból	
Különbözet (Bevételi többlet /Ráfordítás többlet):			
102
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság Kormányának célja, hogy Magyarországon növekedjen az
emberek testi-lelki egészségben megélt életkora, hogy mindenkinek azonos esélye
legyen betegsége esetén a szükséges, magas szintű egészségügyi ellátásara. A
Kormány célja, hogy a magán és közfelelősség tisztázásával, a versenyt és a
szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével megvalósuljanak a valódi
biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési,
felügyeleti és garanciális feltételei annak érdekében, hogy az ellátórendszer jobb
minőséget a jelenleginél igazságosabban és fenntarthatóan biztosítson.
Jelenleg az egészségügy rendszere számos problémával küzd: az egészségügyi ellátás
színvonala nem megfelelő; nem érvényesül megfelelő mértékben a szolidaritás; nem
elég hatékonyan működik; a beteg kiszolgáltatott; a rendszer meghatározó eleme a
hálapénz, miközben nem nyújt méltányos és teljesítmény-arányos jövedelmet az
orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak.
A fentiekben vázolt problémák mellett Magyarország lakosságának egészségi állapota
nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Lemaradásunk mögött jelentős
részben a társadalom meghatározó hányadának egészségtelen életmódja, valamint az
egészségügyi ellátórendszer állapota és szerkezeti problémái, valamint a lakosság
alacsony szintű egészségtudatossága áll.
A Kormány legfontosabb célja, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények
tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ehhez olyan
gazdaságpolitikára van szükség, amely tartós államháztartási és külső egyensúlyon
alapul. Az államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához szükséges rövidtávon
ható fiskális lépések mellett, azokkal párhuzamosan a Kormány az állami működés
egészét érintő, átfogó reformokkal kívánja megteremteni a valóban tartós egyensúly
feltételeit. A tervezett intézkedések nemcsak a szabályozás változását jelentik, hanem a
gazdasági és társadalmi szereplők gondolkodásmódjában is jelentős módosulást
igényelnek, olyan fontos kérdésekben, mint az állam szerepének újraértékelése, a
közösség és az egyén felelősségének meghatározása. Az egyre jobban növekvő
egészségügyi kiadások, a rendszer alacsony hatékonysága azt jelzi, hogy az
egészségbiztosítás rendszerében olyan alapvető változásokra van szükség, amely
valódi érdekeltséget teremt, valamint a rendszer folyamatosan javuló minősége,
igazságosabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb működése által jobban képes lesz
megőrizni és helyreállítani egészségünket. Ezzel összefüggésben indul el az
egészségbiztosítás rendszerének mélyreható átalakítása.
Az átalakulás következtében az egészségügyi szektor képes lesz arra, hogy
hatékonyan, biztonságosan és kiszámíthatóan működjön és ezáltal a konvergencia
programból is fakadó gazdasági elvárásokat teljesíteni tudja.
103
A reform már a 2006. év során elindult, az egészségbiztosítás rendszere a tavaly év
végén elfogadott reformtörvények (jogviszony-ellenőrzés szigorítása, vizitdíj és
kórházi napidíj bevezetése, Egészségbiztosítási Felügyelet felállítása, gyógyszerpiac új
szabályozása) alapján elindult a változás útján.
2007. április 1-től megkezdődött az egészségügyi szolgáltatóknál az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása alapján a beteg jogosultságának ellenőrzése,
amellyel jelentős javulást sikerült elérni, hiszen a jogosultsággal rendelkezők száma
jelentősen nőtt, több mint 510 ezer ember jogviszonya rendeződött.
A gyógyszerkassza hosszú idő óta először vált tarthatóvá a jogszabályokba épített
garanciális elemeknek, valamint az OEP jogszabályszerű hatósági jogalkalmazói
gyakorlatának köszönhetően, eleget téve ezzel a Konvergencia Program előírásainak
is. A gyógyszer kiskereskedelem liberalizációja keretében, az új piacnyitást felölelő
szabályoknak köszönhetően több mint száz új gyógyszertár létesítését engedélyezte az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az országban. Számos
gyógyszercsoport esetében a transzparens befogadási és támogatási szabályok
alkalmazásával megindult az árcsökkenés, ami mind a gyógyszerkasszának, mind
pedig a betegeknek jelentős megtakarítást hozott.
Az egészségügyi ellátó-rendszer ágyszám szerkezetének átalakítása is elindult. Az
aktív ágyak számának csökkentése és ezzel párhuzamosan a krónikus ágyak növelése
az ellátási igényekhez igazodó szükséglet kialakítását, valamint azt célozta, hogy
kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek.
Magyarországon indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma, ezek a
rendelkezésre álló kapacitásokat csökkentik, valamint az ellátások szakmai
biztonságának és minőségének fenntartását nehezítik. Ezért szükségessé vált, hogy az
európai országok kétharmadához hasonlóan 2007. február 15-től bevezetésre kerüljön
a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj. A vizitdíj bevezetésének következtében a járóbeteg-
szakellátás területén a vizitdíj bevezetésének hatására 10-20 %-kal csökkent az orvos-
beteg találkozások száma, valamint a háziorvosi szolgálatok jelentős bevételhez
jutottak, amely átlagosan havi 150-200 ezer forint többletbevételt biztosít számukra.
Megkezdte működését az Egészségbiztosítási Felügyelet, amelynek fő célja, hogy
Magyarországon is igazságos, szolidáris és európai színvonalon működő egészségügyi
rendszer legyen. Az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló Egészségbiztosítási
Felügyelet feladata, hogy felügyelje az egészségügyi rendszer szabályzórendszerét,
ellenőrizze a társadalombiztosítás hatékony működését.
A reformfolyamat eredményekben gazdag első szakaszát követően a további
rendszerszintű átalakítás szakaszába léptünk. Az egészségbiztosítási rendszer
átalakítása képes arra, hogy a reform első szakaszának eredményeit is megőrizze.
104
A törvényben vázolt egészségbiztosítási reform lényege, hogy az egészségbiztosítás
működtetését új, egymással versengő szereplőkre, azaz az egészségbiztosítási
pénztárakra bízza. Az új szereplők új szemlélet hoznak, a köztük lévő szabályozott
verseny pedig folyamatosan javuló minőséget és hatékonyságot eredményez. A
verseny két szinten valósul meg: az új szereplők (a pénztárak) versenyeznek a
biztosítottakért, ennek eszközeként versenyre kényszerítik az egészségügyi
szolgáltatókat is.
A egészségbiztosítási pénztár olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek
alapítója és többségi tulajdonosa a Magyar Állam, és amelyben a magánbefektetők 49
százalékos tulajdoni részt szerezhetnek.
Az egészségbiztosítási pénztárak fő feladata az egészségbiztosítási szolgáltatások
nyújtása, azaz a pénztártagok által igénybe vehető szolgáltatások szervezése és
finanszírozása. A pénztárak felhatalmazást kapnak arra, hogy betegutakat
szervezzenek, azaz orvosszakmai és gazdaságossági alapon betegeket irányítsanak,
betegutakat definiáljanak és ösztönözzenek ezek betartására, a törvény keretein belül.
Az egészségbiztosítási pénztárak a törvényi feltételek mentén, az Egészségbiztosítási
Felügyelet által kiadott működési engedély birtokában végezhetik tevékenységüket.
Működésük megkezdésének feltétele, hogy a hozzá bejelentkezett és rendelt
biztosítottak száma elérje az 500 ezer főt és ne haladja meg a 2 millió főt.
A törvény meghatározza működésük szervezeti kereteit, így például a vezető állású
személyek körét: cégvezető, vezető jogtanácsos, számviteli rendért felelős személy,
belső ellenőr, vezető orvos.
Az egészségbiztosítási pénztárak működésére szigorú biztonsági, befektetési és
számviteli szabályok vonatkoznak.
A pénztár alapvető szolgáltatás-szervező funkciója a betegellátás ésszerű
megszervezését eredményezi, nő az ügyfélszolgálati kultúra, csökken a betegek
kiszolgáltatottsága, a beteg nem a rendszer objektumaként, hanem ügyfélként jelenik
meg.
A pénztárak a területi ellátási feladataik teljesítése keretében kötelesek lesznek
szerződni azzal a szolgáltatóval, amely a pénztárhoz tartozó ellátási területen
rendelkezik székhellyel. A pénztárak a szerződéskötés során figyelembe veszik a
rendelkezésre álló kapacitásokat, a garanciális elérési szabályokat és a minőségi
követelményeket.
A szolidaritás érvényesítése érdekében az új egészségbiztosítás rendszerében az
egészségügyi szolgáltatások finanszírozása fejkvóta alapú forráselosztás alapján
történik. A pénztártagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a
mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások
előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összeggel csökkentett
105
részének meghatározott (demográfiai, földrajzi, szocio-ökonómiai, illetve egészségi)
változók alapján számított arányos része szolgál. Ez a finanszírozási rendszer
hatékonyabb és méltányosabb forrás felhasználást eredményez. A cél egyrészt az,
hogy a korábbinál jobb (hatékonyabb) egyensúlyi helyzet legyen teremthető, másrészt,
hogy a javak méltányosabb elosztásra kerüljenek a társadalom egyes csoportjai között.
A szolidaritást biztosítja, hogy fenntartjuk a kötelező biztosítás elvét, így senki nem
marad ellátás nélkül - a pénztárak nem szelektálhatnak a betegek között, és aki nem
választ magának pénztárt, az a területileg illetékes pénztár tagjává válik. Az
Egészségbiztosítási Felügyelet szigorúan ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a
szükséges ellátást. Az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemeléssel, a jövőben is
mindenki jövedelemarányos járulékot fizet, míg a szolgáltatásokat
szükségletarányosan veszi igénybe. Ezzel az új egészségbiztosítási rendszer megerősíti
a nemzeti kockázatközösséget.
A mentés, az anya-, gyermek és ifjúságvédelem, az anyatej ellátás, a védőnői és az
iskola-egészségügyi ellátás finanszírozása feladatfinanszírozással történik. Az erre
fordítható összeget a mindenkori éves költségvetés tartalmazza.
A nagyértékű és egyéb speciális ellátások, valamint az előzetesen engedélyezett
külföldi gyógykezelések finanszírozását az Országos Kockázatközösségi Alap
biztosítja, amelyet az E. Alapot kezelő szerv képez meg és amelyet elkülönítve kezel.
A finanszírozási szerződések között megjelenik a preferált szerződés, amelynek
keretében a pénztár egy megadott referenciaártól (általános szerződési feltételek)
történő pozitív, illetve negatív irányú eltéréssel jutalmazza a magas minőségű
szolgáltatást, illetve lehetővé teszi alacsonyabb díjtétel mellett szolgáltatók új
szolgáltatásainak befogadását.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány által kijelölt központi hivatalként
működő E. Alapot kezelő szervvé alakul át.
Megmaradnak az E. Alap kezelésével kapcsolatos feladatai, úgy, mint részvétel az E.
Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás végrehajtásában; az E. Alap
kiadásainak és bevételei alakulásának monitorozása; az Országos Kockázatközösségi
Alap kezelése; az egyéni jogosultság- és járuléknyilvántartási rendszer működtetése;
az E. Alapot érintő jogszabályok véleményezése; pénztáranként a pénztártagok után
járó fejkvóta megállapítása; a pénztárak által jóváhagyott jelentés alapján utalja a
finanszírozási összeget a szolgáltatók felé.
A fenti feladatain túl ellátja a nemzetközi összekötő szervi és pénzügyi elszámolói
feladatokat, valamint végzi hatósági feladatait, azaz kiadja a TAJ-számot igazoló
hatósági igazolványt; vezeti az országosan egységes TAJ nyilvántartást; dönt a
106
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő
befogadásáról.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. törvény (Ebtv.) 2007.
január 1-jétől hatályos módosításával megtörtént az ellátások szintenkénti elkülönítése
aszerint, hogy azok
-	az állam által garantált rendszerben, emberi jogon vehetők igénybe;
-	társadalombiztosítási jogviszony alapján igénybe vehetőek;
-	térítési díj fizetése ellenében vagy kiegészítő biztosítás keretei között
igénybe vehető szolgáltatások.
A „csomagok” fentiekben vázolt rendszere, valamint tartalma a pénztárak
megalakulásával nem változik, egyetlen biztosított és egyetlen pénztár vonatkozásában
sem szűkül. A pénztárszervezés és a folyamatos működés során a technológiák
fejlődésével természetesen az ellátási csomag tartalma változhat, új eljárások,
gyógyszerek, eszközök, műszerek kerülhetnek be a finanszírozásba és a régi, már nem
költséghatékony ellátások kerülhetnek ki a rendszerből a Díjtétel Bizottság döntése
alapján.
A pénztárak a biztosítottakért folytatott verseny keretében kínálhatnak egyes
többletszolgáltatásokat, mint például a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a kötelező
egészségbiztosítási csomaghoz kapcsolódó térítési díjak összegének átvállalása.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A rendelkezés fogalom-meghatározásokat és a törvény alapelveit tartalmazza.
A 3. §-hoz
Kizárólag az e törvény szerinti szervezetek, az egészségbiztosítási pénztárak (a
továbbiakban: EBP) nyújthatnak egészségbiztosítási szolgáltatást, más szervezetek
nem. Az EBP főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat,
emellett csak baleset-, betegség- vagy egészségbiztosításhoz kapcsolódó
biztosításközvetítői tevékenységet végezhet.
A 4. §-hoz
Meghatározza az EBP formáját (zártkörűen működő részvénytársaság), alapítóját
(Magyar Állam), többségi tulajdonosát (Magyar Állam). Az EBP alapítására és
működésére alapvetően a gazdasági társaságokra és az állami vagyonra vonatkozó
107
szabályokat kell alkalmazni, bizonyos eltérésekkel (pl. előtársaságként nem működhet,
stb.). Az EBP legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli
hozzájárulással alapítható. Meghatározásra kerül a jogi és magánszemélyek azon köre,
amely az EBP-ben nem szerezhet tulajdont (gyógyszergyártók, egészségügyi
szolgáltatók, valamint azok fenntartói és tulajdonosai, stb.).
Az 5. §-hoz
Meghatározza az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által
kiadott működési engedély iránti kérelemhez csatolni szükséges dokumentumok körét,
illetve azon eseteket, melyekben a Felügyeletnek el kell utasítania a működési
engedély megadását.
A 6. §-hoz
A működés megkezdésének feltétele, hogy az EBP-hez bejelentkezett, illetve rendelt
biztosítottak száma elérje az 500 ezer főt és ne haladja meg a 2 millió főt. Ha a
Felügyelet a működési engedélyt visszavonja (szabályellenes működés, kiegyenlítetlen
tartozás, három hónapon belül meg nem kezdett működés stb. esetén), az EBP jogutód
nélküli megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
Az EBP alapszabálya kötelező tartalmi elemeit határozza meg.
A 8. §-hoz
Az EBP részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Az EBP saját részvényt
nem szerezhet. A Magyar Állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő
személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja.
A 9. §-hoz
A Magyar Államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi jog
illeti meg, amelyet a vagyonkezelő akkor jogosult gyakorolni, ha a kisebbségi
tulajdonossal szemben összeférhetetlenség merül fel, ellene csőd-, felszámolási, stb.
eljárás indul vagy a részvény névértékét és kibocsátási értékét határidőben nem fizeti
meg. A vételárat a - múltbeli jövedelmezőség alapján becsült - jövőbeli jövedelmek
korrigált jelenértéke alapján, vagy a számított saját tőke befektetésarányos összegében
kell meghatározni a törvényben meghatározott feltételektől függően. A forgalomképes
részvények nem terhelhetőek meg; az azokhoz kapcsolódó vagy abból eredő
követelések nem engedményezhetőek. Az első értékesítés keretében történő
részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő harmadik üzleti év éves
beszámolójának elfogadásáig nem fizethető osztalék és osztalékelőleg.
108
A 10. §-hoz
Az 1. számú melléklet tartalmazza a kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó
rendelkezések és jogügyletek körét.
A 11. §-hoz
Meghatározza a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vevők körét. A közgyűlés a
határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel
hozza.
A 12-14. §-hoz
A rendelkezés szerint a kisebbségi tulajdonossal működő EBP-ben hattagú igazgatóság
létrehozása kötelező. Két tagjának személyére a vagyonkezelő, egy tagjának
személyére az egészségbiztosításért felelős miniszter, három tagjának személyére
pedig a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Az igazgatóságban legalább egy olyan
tagnak kell lennie, aki az EBP-vel munkaviszonyban áll (belső tag). Az igazgatóság
kizárólagos hatásköreit az 1. számú melléklet állapítja meg. A javaslat meghatározza
továbbá az igazgatóság tagjává nem választható személyek körét.
A 15. §-hoz
A vezető tisztségviselő és a vezető állású személy személyét a megválasztás, illetve a
kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően be kell jelenteni a
Felügyeletnek.
A 16. §-hoz
A rendelkezés a cégjegyzésre jogosultak személyeket határozza meg.
A 17. §-hoz
Az EBP köteles vezető jogtanácsost, számviteli rendért felelős vezetőt, belső
ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt), és vezető orvost munkaviszony keretében
foglalkoztatni. A § meghatározza a vezető állású pozíciók betöltésének képzettségi és
összeférhetetlenségi feltételeit.
A 18. §-hoz
Az EBP-nél legalább két cégvezető működik, akik felett a munkáltatói jogokat az
igazgatóság gyakorolja.
109
A 19. §-hoz
A vezető jogtanácsosra vonatkozó különös feltételeket, valamint a vezető jogtanácsos
feladatkörét határozza meg.
A 20. §-hoz
A számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó különös feltételeket, valamint a
számviteli rendért felelős vezető feladatkörét határozza meg.
A 21. §-hoz
A belső ellenőrre vonatkozó különös feltételeket, valamint a belső ellenőr feladatkörét
határozza meg.
A 22. §-hoz
A vezető orvosra vonatkozó különös feltételeket, valamint a vezető jogtanácsos
feladatkörét határozza meg.
A 23. §-hoz
A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek megfelelő gondossággal és
szakértelemmel kötelesek eljárni.
A 24. §-hoz
Az EBP-nél öttagú felügyelő bizottság létrehozása kötelező. Három tagra a
vagyonkezelő, egy tagra a kisebbségi tulajdonos, elnökére pedig az Állami
Számvevőszék tesz javaslatot. A felügyelő bizottság tagja EBP-vel nem állhat
munkaviszonyban. Meghatározásra kerülnek a tagság feltételei is.
A 25. §-hoz
Az EBP köteles a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi
intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű
könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési
vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében szereplő
könyvvizsgálót alkalmazni.
A 26. §-hoz
110
A felügyelő bizottság tagjának és a könyvvizsgálónak a felügyelet értesítésére
vonatkozó kötelezettségét szabályozza a pénzügyi helyzet bizonytalanságára utaló
körülmények észlelése esetén.
A 27. §-hoz
Az EBP-nek saját, vagy más EBP-vel közös, teljes körű ügyintézést biztosító
ügyfélszolgálati irodát kell működtetnie a megyeszékhelyeken, a fővárosban, illetve
minden olyan településen, ahol legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel.
Ezen túlmenően folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot, valamint internetes
honlapot is fenn kell tartania, valamint biztosítania kell az elektronikus ügyintézés
lehetőségét is. A rendelkezés meghatározza továbbá a honlapon közzéteendő
információk körét.
A 28. §-hoz
A panasz elbírálásának határideje 15 nap. Az EBP-k panaszkezelési gyakorlatát a
Felügyelet ellenőrzi.
A 29. §-hoz
Az EBP-nek alapítás évében 3 milliárd forint, a későbbiekben az aktuális éves szintű
fejkvóta bevétel 5%-ának megfelelő összegű saját tőkéjével kell rendelkeznie. Az EBP
biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. Ha a saját tőke ez alá csökkenne,
intézkedési tervet kell kidolgozni a működés helyreállítása és a veszteséges
gazdálkodás megszüntetése érdekében, illetve a tulajdonosoknak tőkeemelésről kell
gondoskodniuk. A biztonságot szolgálja az is, hogy a biztonsági tőke 90%-ának
megfelelő összegben az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni
veszteségrendezés céljára. A tőkekövetelmény biztosítja, hogy amennyiben egy adott
évben - a pénztártagok egészségügyi ellátása miatt - az egészségbiztosítási
szolgáltatások ráfordításai és a működési költségek összege meghaladja a
fejkvótabevételeket, és arra a megképzett céltartalékok sem nyújtanak fedezetet, akkor
a saját tőke szolgáljon fedezetül, biztosítva ezáltal a mindenkori fizetőképességet.
Ha a veszteséges gazdálkodás, illetve a súlyos gazdálkodási hiányosságok miatt a
törvényben meghatározott - jelentős - nagyságrendben és gyakorisággal kerül sor
tőkefeltöltésre, akkor a Felügyelet kezdeményezheti az EBP felszámolását és
állományának átruházását. Ezzel biztosítja a törvény, hogy csak a gazdaságosan
működni képes EBP-k maradjanak fenn az egészségügyi rendszerben.
A 30. §-hoz
Az EBP-nek a számviteli törvényben előírt, várható kötelezettségek céltartalékán belül
sajátos céltartalékként kell megképeznie az autorizációs kártérítések céltartalékát, a
111
várólistán szereplő ellátások céltartalékát és az egyedi elbíráláson alapuló ellátások
céltartalékát. Ezen jövőbeni kötelezettségek esetében jellemzően a kifizetés
nagyságrendje vagy annak esedékessége bizonytalan, ezért kell azokra fedezetet
teremteni. A számviteli törvény szerinti egyéb céltartalékokon belül sajátos
céltartalékként kell megképezni az általános céltartalékot az adózás előtti eredmény 30
%-ában, amely arra szolgál, hogy ha a tárgyévet követő év(ek)ben adott hónapban az
egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és a működési költségek meghaladják a
fejkvótabevételt, akkor arra legyen fedezet. Az autorizációs kártérítések céltartalékát
és a várólistán szereplő ellátások céltartalékát akkor is meg kell képezni, ha arra a
tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, míg az egyedi elbíráláson alapuló ellátások
céltartalékát és az általános céltartalékot csak akkor kell megképezni, ha arra a
tárgyévi eredmény fedezetet nyújt. Ezek a céltartalékok biztosítják azt, hogy bizonyos
többlet ráfordítások és veszteségek még a tőkevesztés beállta előtt rendezhetők
legyenek.
A 31. §-hoz
A befektetési szabályok célja, hogy a saját tőke - ezen belül különös tekintettel a
lekötött tartalék - és a céltartalékok eszközfedezeteként mindig rendelkezésre álljanak
viszonylag alacsony kockázatú, vagy kockázatmentes, rövid időn belül mobilizálható
(értékesíthető, beváltható, pénzzé tehető) befektetések, biztosítva ezáltal az EBP
folyamatos fizetőképességét. A nehezen, illetve viszonylag hosszabb idő alatt
mobilizálható eszközök kizárólag a működést közvetlenül szolgáló eszközként
tarthatók. A részvények és részesedések kockázatos jellegűkre való tekintettel
összességében csak a lekötött tartalék 5%-ának mértékében tarthatók.
A 32. §-hoz
A gazdálkodási szabályok rögzítik azokat a főbb bevételeket, ráfordításokat és
költségeket, amelyek az EBP-nél tevékenységének sajátos jellegére való tekintettel
felmerülhetnek, valamint azok egymáshoz való viszonyát is meghatározzák. Az EBP
fő bevételei, ráfordításai és költségei, alaptevékenységéből kifolyólag, az
egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek, ezen belül a fejkvóta bevétel, valamint az
egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és a működési költségek. A működési
költségek kizárólag az egészségbiztosítási szolgáltatási tevékenységgel
összefüggésben közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket foglalják
magukba, amelyek a fejkvóta bevétel 3,5 %-át nem haladhatják meg. A
fejkvótabevétel további részét csak egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordításokra
lehet fordítani (ideértve tágabb értelembe a vonatkozó céltartalékok képzését is), a
felmerült ráfordítások mértékéig. Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatási
tevékenységen kívül kizárólag az e törvényben rögzítettek szerinti baleset-,
betegségbiztosításra, baleseti és betegségi kiegészítő biztosításra vonatkozó többes
ügynöki és ügynöki tevékenységet végezhet, de az ebből származó ráfordításai és
112
költségei nem haladhatják meg az e tevékenységből származó bevételeit.
Egészségbiztosítási szolgáltatási bevételből ügynöki tevékenység nem finanszírozható.
Az előzőeken felül felmerülhetnek még egyéb, gazdálkodási bevételek és ráfordítások
a szokásos üzletmenetből adódóan, vagy rendkívüli tételként, de ezek egymáshoz való
viszonya nem korlátozott. Osztalékként az EBP az e törvényben rögzített időpontot
követően, fejkvóta bevétel legfeljebb 2 százaléka fizethető ki, feltéve, hogy az adózott
eredmény erre fedezetet nyújt.
A 33. §-hoz
Az EBP tevékenységének sajátos jellegére való tekintettel, az éves beszámolójának
elkészítésére és a könyvvezetésére vonatkozóan a számviteli törvény előírásain
túlmenően külön kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, amely rendelet csak a
számviteli törvénytől eltérő vagy azt kiegészítő szabályokat tartalmazza.
A 34. §-hoz
Az alaptőke nem szállítható le az alapításhoz előírt 20 millió forint alá. Az alaptőke
csak a minimális állami tulajdonhányad megőrzésével emelhető fel.
A 35. §-hoz
Ha az EBP tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete
nem kielégítő, legfeljebb féléves időszakra terjedő pénzügyi tervet kell a
Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania, amely intézkedéseket tartalmaz a hiányok
rendezésére.
A 36. §-hoz
Ha a tartalékok mértékében mutatkozó hiányon túl a gazdálkodási helyzet már a
pénztártagok érdekeit is veszélyezteti, akkor a Felügyelet az EBP-t egyéves
időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. A szabály
részletes tartalmai követelményeket támaszt a pénzügyi helyreállítási tervvel szemben.
A tervben foglaltak meghiúsulása esetén a Felügyelet szankciókat alkalmazhat.
A 37. §-hoz
E rendelkezés szabályozza az EBP-ben történő befolyásoló részesedés (tíz százalékot
elérő tulajdoni vagy szavazati arány, illetve a döntéshozó és felügyelő testületek tagjai
húsz százalékának kinevezésére való hatáskör, vagy döntő befolyás a működésre)
megszerzésének feltételeit. A Felügyelethez benyújtandó kérelemhez szükséges iratok
körét külön jogszabály fogja meghatározni.
113
A 38. §-hoz
Az EBP-ben történő befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó engedély iránti
kérelem elutasításának jogcímeit szabályozza.
A 39. §-hoz
A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak bejelentést kell tennie a
Felügyeletnek, ha részesedét érdemben (bizonyos határok - 20, 33, illetve 50% - alá
vagy fölé) kívánja változtatni.
A 40. §-hoz
Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén
a megnövekedett részesedésből származó szavazati jogok nem gyakorolhatók.
A 41. §-hoz
Az általános fel-, illetve végelszámolási szabályoktól való eltéréseket tartalmazza. Az
EBP-k ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye. A Felügyelet felszámolási eljárást
kezdeményez - többek között - akkor, ha az EBP taglétszáma félmillió alá csökken.
Felszámolás esetén az EBP feladatait ideiglenesen a kezelő szerv veszi át, majd egy, a
vagyonkezelő által újonnan alapított EBP veszi át a felszámolás alá került EBP jogait
és kötelezettségeit.
Az EBP tevékenységének jellegére tekintettel az olyan helyzetekben, mint pl. a
végelszámolás vagy az átalakulás, rendelkezni kell a meglévő szerződéses
kötelezettségek átruházásáról, illetve a törvény erejénél fogva létrejövő pénztári tagság
sorsáról is.
E rendelkezések egyrészt meghatározzák az állomány-átruházásra vonatkozó
főszabályokat, másrészt pontos eljárási szabályokat adnak az állomány-átruházással
egyidejűleg végrehajtandó tagsági viszonyok rendezéséhez is. Az eljárási
szabályokban az állomány-átruházás során átadó pozíciót betöltő EBP előzetes
értesítési kötelezettsége kritikus jelentőségű. Az egyes pénztártagok ugyanis
elsősorban így tájékozódnak az állomány-átruházás szándékáról és az átvevő
személyéről, valamint ebben hívja fel az átadó a figyelmüket arra, hogy pontosan
milyen határidők betartásával, milyen jogkövetkezményekkel számolva milyen döntési
(elutasítási) lehetőségeik vannak.
A szabályok értelmében a pénztártagok számára az állomány-átruházás esetében
megnyílik a másik pénztárba való átlépés lehetősége, azaz nem kötelesek
automatikusan elfogadni az állományt átvevő EBP személyét és üzletszabályzatát.
114
Azok viszont, akik nem utasítják el az új helyzetet, automatikusan az átvevő EBP
tagjaivá válnak.
A 42. §-hoz
Új biztosítotti jogviszony keletkezése esetén a biztosított automatikusan a
lakóhelyéhez hozzárendelt EBP (az újszülött az anya pénztárának) tagjává válik, de 30
napon belül maga, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti átlépését másik
EBP-be. A pénztártagságról az EBP tájékoztatót, valamint igazolást ad ki, amely
utóbbi tartalmazza a pénztártag személyazonosító adatait, TAJ számát és az EBP
megnevezését.
A 43. §-hoz
Az EBP-k a tagszervezéshez közvetítőt vehetnek igénybe, amely azonban nem lehet
egészségügyi szolgáltató. További szabály, hogy a fejkvótával összefüggő működési
kiadások terhére nem számolhatók el a tagszervezésért fizetett díjak, így azt az EBP-
nek más forrásból kell finanszíroznia. A tagszervezéssel összefüggésben az EBP
birtokába került adatok kezelésével kapcsolatban részletes szabályok kerülnek
megállapításra. Az esetleges többes jogviszonyokat a kezelő szerv szűri ki a
nyilvántartásba vett pénztártagok adatainak gyűjtése révén.
A 44. §-hoz
A javaslat szerint az átlépéssel kapcsolatos adminisztráció az átlépéssel érintett EBP-
ket terheli, a pénztártag a pénztárválasztási eljárással azonos módon, egy nyilatkozat
kitöltésével és a választott EBP-hez való eljuttatásával eleget tesz az őt terhelő
adminisztratív kötelezettségeknek.
Alapvető követelmény, hogy az átlépés során is érvényesülnie kell azoknak a
garanciáknak, amelyek a pénztárválasztás során közvetetten is megakadályozzák a
kockázatszelekciót. Ennek megfelelően a javaslat rögzíti az átlépési nyilatkozat
adattartalmát és kizárja, hogy az átlépés során a választott új pénztár hozzájusson a
pénztártag egészségügyi - vagy más, az átlépéshez nem szükséges - adatához.
Tekintettel arra, hogy az országos nyilvántartást a kezelő szerv vezeti, és az ellátások
finanszírozásának alapja is a pénztártagok központi nyilvántartása, ezért az átlépés
regisztrálásában is kulcsszerepe van. Ennek megfelelően a kezelő szerv a nyilvántartás
módosítása előtt megvizsgálja, hogy fennáll-e az érintett biztosítotti jogviszonya, és
hogy teljesülnek-e az átlépés feltételei, ennek érdekében a törvény alapján a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból egyedi adategyeztetési céllal adatot
igényelhet.
115
A javaslat rögzíti azt az időpontot, amikor az átlépés hatályosul, az átadó EBP-nek
eddig az időpontig tételes elszámolást kell adnia az átlépő pénztártagnak, és át kell
adnia a pénztártag adatait az átvevő EBP-nek, hogy az ellátás fennakadás nélkül
folytatható legyen a hatályosulás pillanatában. Az átadó EBP a pénztártag adatait
további egy évig kezelheti az átlépés napját megelőző időszakra nézve az átlépő
pénztártag által igénybevett, de még ki nem egyenlített egészségügyi szolgáltatások
elszámolása, a finanszírozás ellenőrzése és az esetleges elszámolási viták rendezése
érdekében.
A 45. §-hoz
A rendelkezés a pénztártag alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazza.
A 46. §-hoz
Az EBP-nek a pénztártag kérelmére tájékoztatást kell nyújtania tagot érintő adatokról,
többek között az igénybevett egészségügyi ellátásokról, és annak finanszírozási
összegéről. Az EBP ajánlatához az ajánlattételtől számított 1 évig kötve van.
A 47. §-hoz
A tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag átlép másik pénztárba, vagy jogosultsága
megszűnik.
A 48. §-hoz
A Kormány jelöli ki az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervet (kezelő szerv),
amely központi hivatalként működik. Így az E. Alap kezelése továbbra is a Kormány
által irányított és ellenőrzött szerv kezében marad.
A 49. §-hoz
A kezelő szerv végzi továbbra is az E. Alap kezelésével kapcsolatos legfontosabb
feladatokat, az OEP jogutódjaként. Ennek keretében továbbra is központilag történik
majd az egyéni jogosultság-nyilvántartási rendszer működtetése, az E. Alap
költségvetésének folyamatos monitorozása, továbbá - a szolgáltatók, forgalmazók
EBP által jóváhagyott jelentése alapján - a finanszírozási összeg utalása az
egészségügyi szolgáltatóknak, illetve gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
forgalmazóknak, gyógyászati ellátás szolgáltatóknak.
A kezelő szerv a fejkvóta algoritmus alapján havonta, EBP-nként megállapítja a
pénztártagok után járó fejkvótát, illetve rendezi az EBP-k havi egyenlegét (bevétel-
kiadás alakulása).
116
Az Országos Kockázatközösségi Alap (OKA) kezelése szintén a kezelő szerv feladata.
Az OKA biztosítja a külön jogszabályban meghatározott nagyértékű és egyéb speciális
ellátások, valamint az előzetesen engedélyezett külföldi gyógykezelések
finanszírozását.
További feladatai származhatnak az EBP-vel kötött megállapodásokból, valamint ezen
megállapodások alapján történő ellenőrzésekből.
Az egészségbiztosítás rendszerének átalakítását követően is központilag látja el a
kezelő szerv a nemzetközi összekötő szervi és pénzügyi elszámoló feladatokat, ennek
keretében ellenőrzi a pénztárak nemzetközi egyezmények és Közösségi rendelet
alkalmazását érintő feladatainak végrehajtását, és útmutatást nyújt e feladatok
végrehajtásához.
A kezelő szerv hatósági feladatkörében képzi a TAJ számot, és kiadja a TAJ számot
igazoló hatósági igazolványt, vezeti az egyéni jogosultság-nyilvántartást, valamint
értesíti a pénztártagot az abban bekövetkezett őt érintő változásról.
Közigazgatási hatósági eljárásban dönt a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról (mely döntése kapcsán
fellebbezni a Felügyeletnél lehet), valamint vezeti a társadalombiztosítási
támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati
ellátásokról szóló egységes nyilvántartást (regiszterek).
Az 50. §-hoz
A kezelő szerv vezeti az egyéni jogosultság-nyilvántartást, ennek megfelelően a
jogosultak azonosítását szolgáló adatokon túlmenően tartalmazza a pénztártagságra
vonatkozó adatokat, a közgyógyellátásra való jogosultság tényét, valamint a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i
1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Közösségi rendelet) szerint kidolgozott formanyomtatvány, illetve
hatósági igazolás adatait. Az egészségügyi szolgáltató a TAJ szám alapján e
nyilvántartásból tájékozódhat megbízhatóan a jogosultság fennállásáról és - pl.
közgyógyellátás esetén - tartalmáról, valamint arról, hogy a teljesítmény-jelentést
mely pénztárnak kell küldenie. Ez a központi nyilvántartás az alapja az ellátás-
finanszírozás egész rendszerének, és a kezelő szerv és az EBP közötti utalványozási
rendnek is.
A javaslat amellett, hogy tételesen meghatározza a nyilvántartás adattartalmát, a 106.
§-ban külön is feljogosítja a kezelő szervet ezen adatok kezelésére, egyúttal a
nyilvántartás megbízhatósága és naprakészsége érdekében biztosítja, hogy a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján nyomon lehessen követni a pénztártagok
lakcímváltozását, illetve hogy a kezelő szerv egyedi adategyeztetést végezhessen.
117
Az adatkezelésre igazságszolgáltatási, illetve bűnüldözési érdekből szükség lehet a
jogviszony megszűnését követően is, ezt az időtartamot a javaslat - figyelemmel a
Büntető Törvénykönyv elévülésre vonatkozó szabályaira is - 10 évben határozza meg.
Az E. Alap felhasználásának átláthatósága és a nyilvánosság biztosítása érdekében a
javaslat előírja, hogy a kezelő szerv köteles honlapot működtetni, ahol folyamatosan
közzé kell tennie a törvényben meghatározott adatokat (pl.: EBP-k neve, székhelye,
havi bontásban az E. Alap költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó adatok,
fejkvóta stb.).
Az 51. §-hoz
Az egészségbiztosítás átalakuló rendszerében 2 új szerv kap fontos szerepet az
alábbiak szerint. A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság az egészségügyi
miniszter javaslattevő, véleményező testületei. A bizottságok működési költségeinek
fedezete az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében lesz biztosítva.
Az 52. §-hoz
Jelen törvényi bekezdés a Díjtétel Bizottság hatáskörébe tartozó, a szolgáltatások
befogadásával, valamint a befogadott szolgáltatások finanszírozásával összefüggő
feladatokat határozza meg. A Díjtétel Bizottság tesz javaslatot az egészségbiztosítási
csomag tartalmának megváltoztatására, az egészségügyi szolgáltatások díjtételeire, a
teljesítmény-elszámolási besoroló rendszerre, az egyes egészségügyi technológiák
társadalombiztosítási támogatásba történő befogadására, valamint a finanszírozási
eljárásrendekre.
A kezelő szervnek a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási
támogatásba történő befogadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásában a
Díjtétel Bizottság jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az egészségügyi
indikációs csoportok meghatározásában.
Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a Díjtétel Bizottság
javaslata szerinti tartalommal rendeletben adhatja ki a teljesítmény-elszámolási
besoroló rendet, a finanszírozási eljárásrendet, az egészségügyi szolgáltatások
díjtételeit, az egészségügyi technológiák befogadásának rendjét. A javaslat rendelkezik
arról is, hogy a rendelet előkészítésének szabályait a Kormány határozza meg.
Az 53. §-hoz
A Díjtétel Bizottság tagjainak többsége a Kormány tagjai által delegált személyek,
amelyre azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek
(igénybevevői, illetve szolgáltatói) érdekei megfelelő szinten érvényesüljenek, ezzel
garantálva a biztonságos és fenntartható kötelező társadalombiztosítási rendszert. A
118
szolgáltatások befogadása, illetve a már befogadott szolgáltatások finanszírozásával
kapcsolatos kérdések a pénztárakat is érintik, szükség van az ő érdekeik
érvényesítésére is.
Tekintettel arra, hogy a Díjtétel Bizottság feladatköre egészségpolitikai döntésekhez
kapcsolódik, az egészségügyi miniszter által delegált tag egyben a Díjtétel Bizottság
elnöke.
Tanácskozási joggal a Díjtétel Bizottság ülésein az Egészségbiztosítási Felügyelet által
delegált személy is részt vesz.
A törvény a Díjtétel Bizottság munkájához a szakmai, érdekképviseleti szervezetek
számára ajánlások megfogalmazását teszi lehetővé, hiszen a döntések többsége
szakmai alapokon kell, hogy nyugodjon.
A Díjtétel Bizottság munkáját három albizottság segíti (orvosszakmai, gyógyszerészi,
költségvetési), melyek összetételét és eljárásuk részletes szabályait az egészségügyi
miniszter rendeletben határozza meg.
A Díjtétel Bizottságnak az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit, az egészségügyi
indikációs csoportokat, az egyes egészségügyi technológiák társadalombiztosítási
támogatásba történő befogadását érintő döntéseit tagjainak négyötödös többségével
hozza.
Az 54. §-hoz
A Fejkvóta Bizottság a fejkvóta tekintetében az egészségügyi miniszter javaslattevő
szerve. Részt vesz az egészségbiztosítás ellátásai keretében nyújtott szolgáltatások
fedezetéül szolgáló fejkvóta meghatározásában.
Feladata a szélesebb társadalmi konszenzuson nyugvó, a mindenkori alapelveknek
megfelelő formula kidolgozása, a járulékbevételek és az állami hozzájárulások
figyelembevételével.
A Fejkvóta Bizottság tagjainak összetétele megegyezik a Díjtétel Bizottság
összetételével. Az egészségügyi miniszter által delegált tag egyben a Fejkvóta
Bizottság elnöke.
A törvény biztosítja a szakmai, érdekképviseleti szervezetek számára, hogy a Fejkvóta
Bizottság munkájához ajánlásokat fogalmazhassanak meg, mert a fejkvóta
meghatározása az új rendszer finanszírozásának alapját jelenti és összetett szakmai
szempontok figyelembe vételével kerülhet kialakításra.
Az 55. §-hoz
119
A javaslat 55-68. §-ai rendelkeznek arról, hogy a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv)
meghatározott ellátásokat hogyan vehetik igénybe az arra jogosultak.
Tekintettel arra, hogy az EBP-k a javaslat értelmében pénztártagsági igazolást adnak
ki, amely tartalmazza az EBP nevét és a pénztártag TAJ-számát is, a javaslat
értelmében az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot a
pénztártagsági igazolással kell igazolni. Amennyiben a pénztártagnál nincs ott az
ellátás igénybevételekor a pénztártagsági igazolása, az egészségügyi szolgáltatást a
TAJ-kártyája bemutatásával is igénybe veheti. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz,
gyógyászati ellátás tekintetében a jogosultság-igazolási szabályok nem változnak a
hatályos Ebtv.-hez képest.
A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az
egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi
szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát átmeneti tartózkodás esetén az ellátás
igénybevételekor az egészségügyi szolgáltatónál, huzamos tartózkodás esetén pedig az
ellátás igénybevételét megelőzően a kezelő szervnél az egyezményben vagy a
Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja.
Az 56. §-hoz
Az Ebtv.-ben meghatározott ellátások konkrét tartalmát a vizsgálati és terápiás
eljárásrend, illetve az annak alapján kiadott finanszírozási eljárásrend határozza meg.
Az ezen eljárásrendek kötelezőek az egészségügyi szolgáltatók részére, azoktól csak
akkor és annyiban térhet el, amennyiben azt a szolgáltató és az EBP közötti szerződés
lehetővé teszi, illetve ha maga az eljárásrend ad az eltérésre lehetőséget, és ehhez az
EBP előzetesen hozzájárult. Lényeges azonban, hogy eltérés csak a pénztártag javára
lehetséges. Az esetlegesen felmerülő többletköltségek az EBP-t terhelik, kivéve, ha az
eltéréshez nem járult hozzá. Ez utóbbi esetben sincs azonban akadálya annak, hogy az
EBP viselje a költségeket.
Az 57. §-hoz
A javaslat rendezi az Ebtv. szerinti háziorvosi, illetve szakorvosi ellátásra való
igénybevétel általános rendjét. A háziorvosi ellátás vonatkozásában a szabad
orvosválasztás jelenlegi rendje megmarad, illetve a szakellátásnál is továbbra is
általános szabály a beutalás alapján történő igénybevétel. Maga a beutalás azonban -
külön jogszabályban meghatározott keretek között - az EBP betegirányítási
tevékenységének részét képezi. Abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatást az
EBP által meghatározott beutalási rendtől eltérően veszik igénybe, az EBP az
igénybevételt - szabályzatában meghatározott rendben - részleges térítési díjhoz,
illetve egyéb feltételhez kötheti.
120
Az a szolgáltató, amely a pénztártag területi ellátására kötelezett, a pénztártag ellátását
nem tagadhatja meg. A beutalóban megnevezett, a pénztártag területi ellátására nem
kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási
kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása
veszélyezteti, és az ellátásra az EBP által lekötött szabad kapacitással nem
rendelkezik. Ezek a szabályok lényegében megegyeznek a hatályos szabályokkal.
A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott
tevékenységet végző pénztártagok külön jogszabályban meghatározott rendben,
valamint a fogva tartott személyek, az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként
jogosult személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint
jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
Az 58. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás keretében fő szabály szerint a pénztártag egészségügyi
szolgáltatást az ún. illetékes EBP-vel (vagyis azzal az EBP-vel, amelynek az adott
pénztártag a tagja) finanszírozási vagy preferáló szerződéses jogviszonyban álló
egészségügyi szolgáltatónál vehet igénybe.
A főszabálytól eltérően sürgősségi ellátást a pénztártag bármely egészségügyi
szolgáltatónál igénybe vehet. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyan szolgáltatónál látják el
a pénztártagot, amelynek a pénztártag EBP-jével nincs finanszírozásra irányuló
szerződése. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltató az ellátást követő 24 órán
belül köteles az illetékes EBP-nek az ellátás nyújtását jelenteni.
A javaslat alapján lehetőség van arra is, hogy a pénztártag olyan egészségügyi
szolgáltatónál vegyen igénybe nem sürgősségi ellátást, amelynek a pénztártag EBP-
jével nincs finanszírozásra irányuló szerződése. Ebben az esetben azonban az ellátás
igénybevétele előtt a pénztártagnak az EBP-je hozzájárulását kell kérnie. Ha az EBP
ad ilyen típusú igénybevételre lehetőséget, ezt az EBP általános szerződési feltételei
között meg kell jeleníteni. Az EBP a hozzájárulásáról ésszerű, az ellátás jellegéhez
igazodó határidőn belül nyilatkozik.
Abban az esetben, ha az EBP nem biztosítja a pénztártag lakóhelyének
vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott elérési szabályoknak megfelelő
egészségügyi szolgáltatónál az ellátás igénybevételének lehetőségét, a pénztártag
bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti a szakellátást. Az ellátás ilyenkor
eseti finanszírozási szerződéssel történik, azonban ebben az esetben nem feltétele az
eseti finanszírozási szerződés megkötésének az EBP előzetes hozzájárulása.
121
A pénztártag gyógyszert, gyógyászati segédeszközt árhoz nyújtott támogatással
bármely, a kezelő szervvel elszámolási szerződést kötött gyógyszertárnál,
forgalmazónál kiválthat.
Az 59. §-hoz
Az OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevételének szabályait kormányrendelet
fogja tartalmazni.
A 60. §-hoz
A § az egyedi elbírálás alapján igénybe vehető ellátásokat tartalmazza. Ezek az
ellátások korábban méltányosság címén voltak igénybe vehetőek, maguk a jogcímek a
javaslat alapján sem változnak. Azt hogy hogyan lehet igénybe venni ezen ellátásokat,
az EBP határozza meg az általános szerződési feltételeiben. Az ellátások fedezetét az
EBP előző évi fejkvóta maradványa biztosítja. Az egyedi elbírálás alapján az EBP:
d)	a pénztártag által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás
terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak
egy részét átvállalhatja,
e)	a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket
meghaladó támogatást nyújthat,
f)	a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
árához, valamint az egyedi elbírálás alapján már támogatott gyógyászati
segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat.
Egyedi elbírálás alapján azonban nem nyílhat lehetőség:
d)	a várólista alapján történő ellátás igénybe vétele esetén a sorrend
megváltoztatására,
e)	a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján
keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint
f)	a fenti c) pont szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a pénztártag
adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján -
támogatással kölcsönzi.
A 61. §-hoz
A javaslat pénztári várólistát, előjegyzést, illetve központi, valamint transzplantációs
várólistát különböztet meg egymástól.
Pénztári várólistát az EBP köteles az Ebtv. szerinti szakellátások tekintetében vezetni.
Az Ebtv. alapján beutalóhoz kötött járóbeteg-szakellátást és fekvőbeteg-gyógyintézeti
ellátást pénztári várólista alapján lehet igénybe venni, ha a pénztártag egészségi
állapota nem indokolja az azonnali ellátását.
122
A finanszírozásra irányuló szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató köteles
valamennyi szakellátás tekintetében előjegyzést kialakítani, és erről a vele
szerződésben álló EBP-ket tájékoztatni. Az előjegyzést az adott ellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt
személy vezeti.
Központi várólista alapján a nagyköltségű ellátásokat, transzplantációs várólista
alapján pedig a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetését lehet igénybe venni. Ezen
várólistákat a Kormány által kijelölt szerv (az Országos Vérellátó Szolgálat, OVSZ)
vezeti, amely a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt
vehet igénybe.
A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.
évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított, a Tbj. 16. § (1)
bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, valamint az előző
személyek közül az, akinek az EBP az ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet,
illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben
meghatározottak szerint engedélyezte. A Közösségi rendelet nem enged az EBP
részére mérlegelési lehetőséget, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, az EBP-
nek az adott személyt a várólistára fel kell vennie.
Garanciális szabály, hogy a kialakítandó várólisták és előjegyzések körét valamennyi
EBP és a velük szerződött egészségügyi szolgáltató esetében egységes elvek alapján
kell meghatározni.
A pénztártag a központi és pénztári várólista alapján az ellátásra a várólistára történő
felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága,
továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az igénybevétel szakmai
szabályait és a várólisták tartalmi és formai követelményeit az egészségbiztosításért
felelős miniszter rendeletben szabályozza.
A pénztártag adott ellátás tekintetében egyidejűleg egy pénztári várólistán szerepelhet.
Az egészségügyi szolgáltatónak adott ellátás tekintetében valamennyi EBP
pénztártagjait egy intézményi előjegyzésre kell felvennie. Az egészségügyi szolgáltató
adott előjegyzésen szereplő valamennyi pénztártagot egységes szempontok alapján
kezeli.
Abban az esetben, ha az előjegyzés hossza a külön jogszabályban meghatározott
időtartamot meghaladja, az intézményi előjegyzésen szereplő pénztártag ellátását nem
123
előzheti meg a nem pénztártag ellátása, ide nem értve azt az esetet, amikor a beteg
egészségi állapota indokolja az azonnali ellátását.
A 62. §-hoz
Az EBP a pénztártagot az ellátás szükségességét megállapító egészségügyi szolgáltató
javaslatára jegyzi be a pénztári várólistára. A pénztári várólistára kerülés időpontjaként
azt az időpontot kell szerepeltetni, amikor a szolgáltató javaslatát elküldte az EBP felé.
Ezután az EBP értesíti az ellátás elvégzésére kiválasztott egészségügyi szolgáltatót
arról, hogy a pénztártagot a pénztári várólistára felvette, egyidejűleg kezdeményezi a
pénztártagnak az általa megjelölt időpontra történő felvételét az előjegyzésbe.
Előfordulhat, hogy a pénztártag egyéb betegség vagy más ellátás igénybevétele miatt
ideiglenesen alkalmatlan a várólista szerinti ellátás igénybevételére, ilyenkor a
várólistán a várólistára történő felvételének időpontja szerint elfoglalt helyét megtartja.
Az ideiglenes alkalmatlanságot a várólistán jelezni kell, annak indokát pedig rögzíteni
kell az egészségügyi dokumentációban.
A 63. §-hoz
A javaslat rendezi a várólista szempontjából az átlépés okozta helyzetet. Ha a pénztári
várólistán szereplő pénztártag másik EBP-be lép át, az adott ellátás tekintetében az
átvevő EBP által vezetett várólistán az átadó EBP által vezetett várólistára történő
felvételének időpontja szerinti helyre jogosult, azzal, hogy az átlépő pénztártag nem
előzheti meg az átvevő EBP pénztári várólistájára azonos időpontban felvett, az átvevő
EBP pénztártagját.
Ha a pénztári várólistán történő változás érinti az előjegyzés szerinti ellátás-
igénybevétel várható időpontját, azt az EBP kérésére a szolgáltatónak módosítania
kell.
Előfordulhat, hogy az EBP-vel szerződött szolgáltató előjegyzésébe felvett pénztártag
ellátását valamely, az EBP-vel szerződött másik egészségügyi szolgáltató jelentősen
rövidebb időn belül el tudja végezni. Ilyen esetben - a pénztártag mielőbbi ellátása
érdekében - a pénztártag ennél az egészségügyi szolgáltatónál is igénybe veheti az
ellátást.
Fontos szabály, hogy a pénztártag a finanszírozási eljárásrendben foglaltak szerint
jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a
kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét
befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek. Ebből kiindulva,
abban az esetben, ha a pénztártag a várólistára való felvételét követően, de még az
ellátás megkezdését megelőzően - az ellátás sorrendjét befolyásoló egészségiállapot-
124
változás vagy egyéb méltányolható ok nélkül - halasztani kívánja az ellátás várható
időpontját, akkor az ellátás átütemezésével járó többletköltséget az EBP megtéríttetheti
a pénztártaggal.
A pénztártagot a következő esetekben kell kötelezően törölni a pénztári várólistáról:
-	ha az adott személy pénztártagi jogviszonya az adott EBP-nél megszűnik,
-	ha a pénztártag egészségi állapota - a kezelőorvos ezirányú nyilatkozata alapján -
már nem indokolja a várólista szerinti ellátás igénybevételét, valamint
-	a pénztártag kérésére az Eütv-ben foglalt nyilatkozatra vonatkozó szabályok
figyelembevételével.
A pénztártagot a következő esetekben kell kötelezően törölni az előjegyzésből
-	ha az adott személyt törölték a pénztári várólistáról,
-	a pénztártag másik szolgáltató azonos előjegyzésébe történő felvétele esetén.
Az egységes jogalkalmazás érdekében a javaslat előírja, hogy a törlés időpontja az a
nap, amikor a várólistát, illetve az előjegyzést vezető személy értesül a törlés okáról. A
pénztártagot a törlésről haladéktalanul, de legkésőbb a törléstől számított 15 napon
belül értesíteni kell.
A várólisták és az előjegyzés vezetésének, illetve a törlés szabályszerűségét a
Felügyelet jogosult ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során bizonyítást nyer, hogy az EBP
vagy az egészségügyi szolgáltató visszaélést követett el, a Felügyelet az EBP és az
egészségügyi szolgáltató esetében felügyeleti bírságot a felügyeleti törvényben
foglaltak szerint szabhat ki. Jogosulatlan törlés esetén a Felügyelet elrendeli a
várólistára, illetve az előjegyzésbe történő visszavételt az eredeti időpont
figyelembevételével, amennyiben az ellátás igénybevétele még indokolt.
A várólista, illetve az előjegyzés kezelője a várólistának, illetve az előjegyzésnek a
tárgyhónap első napján fennálló adatait, valamint a várólistáról, illetve előjegyzésről
sürgősségi ellátás keretében ellátottak adatait minden hónap 15. napjáig elektronikus
úton megküldi a Felügyeletnek. Ezeket az adatokat a Felügyelet a várólista és az
előjegyzés ellenőrzése érdekében szükséges ideig, de legfeljebb 5 évig, ha az
adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy jogerős lezárásáig
kezelheti.
A 64. §-hoz
A javaslat előírja a várólista és az előjegyzés kötelező tartalmát. A várólista az adott
egészségügyi ellátásra besorolt pénztártagok személyazonosító adatait és az ellátásra
való jogosultság sorrendjét, míg az előjegyzés az adott egészségügyi ellátásra besorolt
pénztártagok személyazonosító adatai mellett az ellátás igénybevételének várható
időpontját tartalmazza. A pénztártagok egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció
125
tartalmazza. A várólistán és az előjegyzésen szereplő adatok és a pénztártagok egyéb
adatainak kezelésére az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére
vonatkozó általános és különös szabályokat kell alkalmazni.
A nyilvánosság alapelvének megfelelően a javaslat előírja, hogy a várólista és az
előjegyzés kötelező adatai kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon, az
előjegyzés esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, pénztári
várólista esetén az EBP honlapján, központi és transzplantációs várólista esetén pedig
az OVSZ honlapján megtekinthetőek. A Felügyelet honlapjáról a várólista alapján
ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, EBP-k és a kormányrendeletben kijelölt
szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük. A transzplantációs
várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni.
Annak érdekében, hogy a biztosított folyamatosan nyomon követhesse a várólistán és
az előjegyzésen történt változásokat, a javaslat előírja, hogy azok adatait a honlapon -
folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül - úgy kell közzétenni,
hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a
várólistán, illetve az előjegyzésen elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes
szabályokat az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
Az előjegyzésben, illetve várólistán szereplő pénztártagok egyedi azonosítót kapnak,
amelyet egészségügyi szolgáltatónál az előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-
nél a pénztári várólista kezeléséért felelős személy, központi és transzplantációs
várólistánál pedig az OVSZ határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a
pénztártag egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a
várólistára, előjegyzésre történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az
egészségügyi szolgáltatónál az előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-nél a
pénztári várólista kezeléséért felelős személy, illetve központi és transzplantációs
várólistánál a kormányrendeletben kijelölt szerv az egyedi azonosítót annak
meghatározásakor, személyesen vagy kezelőorvosa útján közli a pénztártaggal.
Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a pénztártagot kezelőorvosa
tájékoztatja. Amennyiben a egyedi azonosítót meghatározó szerv vagy személy észleli,
hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő
pénztártag egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi
azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi
azonosítók megkülönböztetésére. Erről a pénztártagot a kezelőorvos útján az OVSZ,
illetve az előjegyzés kezeléséért felelős személy, EBP-nél a pénztári várólista
kezeléséért felelős személy tájékoztatja.
A 65. §-hoz
126
Azon, pénztári várólistán szereplő ellátás után, amely esetében a várható várakozási
idő a külön jogszabályban foglalt mértékkel meghaladja az országos átlagot, az EBP
az ellátások várható költségével megegyező összegű céltartalékot köteles képezni,
amely fedezi ezen ellátások költségeit.
Abban az esetben, ha az EBP-nek az egészségügyi szolgáltatóval a finanszírozásra
irányuló szerződése megszűnik, akkor ezen szolgáltató előjegyzésén szereplő
pénztártagja eseti finanszírozás alapján, az EBP hozzájárult jogosult ezen
szolgáltatónál az ellátást igénybe venni.
A várólisták megfelelő kialakítása érdekében az egészségügyi szolgáltató tartós
kapacitáshiányáról köteles értesíteni a vele szerződött EBP-ket, a Felügyeletet és az
ÁNTSZ-t.
A 66. §-hoz
Az Ebtv. hatályos - tartalmilag az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvénnyel megállapított - 27. §-a az európai
közösségi jogi követelményekre figyelemmel rendezte a külföldön történő
gyógykezelés szabályait.
A javaslat - a harmonizált rendelkezések érdemi megtartásával, e törvény keretei
közötti újraszabályozásával - a következőkről rendelkezik: A harmadik állam
kategóriából egyaránt kiesnek az EGT tagállamai és azon államok is, amelyek ugyan
nem tagjai az Európai Uniónak és az EGT-nek sem, de az 1408/71/EGK rendelet
alkalmazása tekintetében az EGT tagállamokéval azonos jogállást élveznek. A
harmadik állam területén igénybevett ellátás esetében - a hatályos finanszírozási
szabálynak is megfelelően - a felmerült és igazolt költségek a belföldi költség
mértékéig, sürgősségi betegszállítás esetén pedig a számla szerinti összegig kerülnek
megtérítésre. (Ennek oka az E. Alap teherbíró képességén túl az, hogy az Európai
Uniós tagság egy más minőségű kapcsolatot feltételez a tagállamok között, mint
Magyarország és bármely harmadik állam között.) A megtérítést a kezelő szerv végzi
el a pénztártag EBP-je pénztári számlájának terhére.
Szintén a kezelő szerv téríti meg az érintett EBP pénztári számlájának terhére - a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes hivatalos
devizaárfolyamon - a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett
egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra foglalkoztatott pénztártag,
illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és
gyermeke részére nyújtott fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátás, az Ebtv. 15. § (1) bekezdése szerinti szülészeti ellátás, továbbá
az indokoltan igénybe vett sürgősségi betegszállítás költségét.
A (2) bekezdés szerinti kiküldetés esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó
eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása a
Javaslat értelmében akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha azok eleget
tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő
munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati
127
kötelezettségüknek, amelyről - figyelemmel az EGT tagállamba való kiküldetésre
vonatkozó szabályokra is - miniszteri rendelet rendelkezik.
A Javaslat a jelenleg hatályos szabályok szerint rendezi a tartósan harmadik államban
foglalkoztatott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy
(pénztártag), valamint a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke
által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt
költségének 85 százalékát. A megtérítési kötelezettség a kezelő szerv feladata lesz.
Az Európai Bíróság precedens értékű ítéletei következtében van szükség az (5)
bekezdés szerinti szabályozásra. A Kohll, Decker, Smits, Peerbooms, Vanbraekel,
Müller -Fauré és van Riet ügyekben hozott határozatok esetén az Európai Bíróság
következetesen ragaszkodik azon elvhez, amely szerint az Európai Közösség Alapító
Szerződésének (Római Szerződés) alkalmazásában a természetbeni egészségügyi
ellátásokat szolgáltatásnak kell tekinteni és ennek következtében a tagállamok
jogszabályai nem képezhetnek akadályt az egészségügyi szolgáltatások szabad
áramlásával szemben. Ez a bekezdés a nem az 1408/71/EGK rendelet alapján igénybe
vett egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítésére vonatkozik. Ha az EGT
tagállam területén tartózkodó személy egészségügyi szolgáltatást (háziorvosi ellátást,
fogászati ellátást, valamint járóbeteg-szakellátást) úgy vesz igénybe, hogy az orvosilag
nem szükséges, akkor az EBP a kezelő szerven keresztül a felmerült és megfelelő
módon igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költségnek
megfelelő összegben téríti meg. Amennyiben a tényleges költség kevesebb, mint az
adott ellátás tekintetében érvényes belföldi költség mértéke, akkor a tényleges költség
megtérítésére kerül sor. E költségek megtérítésének módját és feltételeit a Kormány
rendeletben állapítja meg.
Az EGT tagállamokban külszolgálatot teljesítő kiküldöttek és családtagjaik ellátásának
megtérítése a korábbiaknak megfelelően, 85%-os megtérítési szabály alapján
lehetséges úgy, hogy a valamely EGT tagállamban külszolgálatot teljesítők
választhatnak: az EGT államban az ellátásokat a közösségi rendeletben foglalt
szabályok szerint, a rendelet alapján fennálló jogosultságuk igazolásával kívánják
igénybe venni, vagy az általuk indokoltan igénybe vett ellátás felmerült és igazolt
költségének 85%-os megtérítésével. Ez utóbbi esetben a megtérítésre az EBP
kötelezett.
Az Európai Unióban erősödő törekvés a tagállamok határvidékein a racionális és gyors
ellátás érdekében a határon átnyúló egészségügyi együttműködések kiemelt
támogatása. A § (8) bekezdése értelmében a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói
és szolgáltatási együttműködések keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások
költségei megtérítésének módja, feltételei és az együttműködések finanszírozási
szabályai is kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. Tekintettel arra, hogy az
együttműködéseket magyar oldalról az egészségügyi miniszter koordinálja, a Javaslat
szerint - a hatályos gyakorlatnak megfelelően - a miniszter tájékoztatóban teszi közzé
az egyes együttműködési megállapodásokat.
Ha pénztárak mozgásterét nem indokolt a kötelező (közösségi vagy belső jogi)
rendelkezések szerinti mértékre korlátozni a külföldön igénybe vett egészségügyi
szolgáltatások költségeinek megtérítésével összefüggésben. A javaslat szerint, ha a
pénztártag valamely EGT állam területén ellátást vesz igénybe, az EBP - saját döntése
128
alapján - hozzájárulhat a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás
megtérítéséhez.
A nemzetközi egyezmény vagy Közösségi rendelet alapján külföldön igénybe vett
ellátások költségét a kezelő szerv számolja el.
A 67. §-hoz
Az EU-Kártyát, illetve az azt helyettesítő nyomtatványt a kezelő szerv adja ki a
pénztártag kérelmére.
A § rendelkezik a 66. §-ban foglalt ellátások költségei iránti igény érvényesítésének
határidejéről, valamint arról, hogy ezen igényeket az EBP-nek kell bejelenteni, és azt
az EBP továbbítja a kezelő szervnek.
A 68. §-hoz
A pénztártagok tervezett külföldi gyógykezelését kormányrendeletben meghatározott
orvosszakmai bizottság döntését követően a kezelő szerv számolja el. Az
orvosszakmai bizottság az említett kormányrendeletben megállapított feltételek,
valamint a Közösségi rendelet előírásai szerint hozza meg döntését.
A 69. §-hoz
Az EBP és a kezelő szerv sokrétű kapcsolatrendszere működésének elősegítésére a
javaslat szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Az utalványozási szerződés elsősorban a
pénztárak és a velük szerződött egészségügyi szolgáltatók közötti elszámolási és
kifizetési szabályokat, valamint az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat rendezi, de
természetesen a felek más, fontos kérdésekben is megállapodhatnak.
A 70. §-hoz
A javaslat az egészségügyi szolgáltatókkal kötött három típusú finanszírozási
szerződést ismer: a finanszírozási szerződést, a preferáló szerződést (ezeket együttesen
finanszírozásra irányuló szerződésnek hívja a javaslat), illetve az eseti finanszírozási
szerződést.
A javaslat szerződéskötési kötelezettséget ír elő az egészségügyi ellátórendszer
fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben előírt kapacitások lekötésének
biztosítására, ezzel biztosítja az önkormányzatok ellátási kötelezettségének
teljesülését.
A javaslat előírja azt is, hogy a háziorvosi ellátás tekintetében a szerződéskötési
kötelezettség a szolgáltató székhelyétől függetlenül minden olyan szolgáltató
129
tekintetében fennáll, amelyeket az EBP pénztártagjai választottak. A szabad háziorvos-
választást tehát továbbra is biztosítja a szabályozás.
Az egészségügyi törvény értelmében a fogorvosi alapellátás körzeteit a települési
önkormányzat határozhatja meg. Annak érdekében, hogy ez a jog is érvényesülhessen,
a javaslat előírja, hogy az EBP-nek finanszírozási szerződést kell kötnie az ellátási
területén székhellyel rendelkező fogorvosi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.
AZ EBP egyebekben bármely, az ÁNTSZ által kiadott működési engedéllyel
rendelkező egészségügyi szolgáltatóval köthet finanszírozási szerződést.
A § meghatározza a finanszírozási szerződések kötelező tartalmát.
A 71. §-hoz
A rendszer új eleme az ún. preferáló szerződés. A preferáló szerződés tartalmát a felek
-	a törvény keretei között - a felek szabadon határozhatják meg, lényeges, hogy az
általános finanszírozási díjtételekhez képest 10%-nál többet nem juttathat a preferált
szolgáltatónak a pénztár. 2011-től a törvény 20%-os eltérést engedélyez valamely
ellátás ellentételezése tekintetében.
A 72. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a javaslat bizonyos esetekben - a fő szabálytól eltérően -
megengedi, hogy a pénztártag olyan szolgáltatónál is igénybe vehessen ellátást,
amelynek a saját pénztárával nincs finanszírozási irányuló szerződése, a javaslat
bevezeti az eseti finanszírozási szerződés fogalmát. Az eseti finanszírozási
szerződések a fenti esetekben a törvény erejénél fogva jönnek létre.
A 73-74. §-hoz
Gyógyszer árához nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati
segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére,
javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi
méretvétel alapján történő gyártására, valamint gyógyászati ellátás támogatással
történő nyújtására a kezelő szerv elszámolási szerződést köt a forgalmazóval,
szolgáltatóval. Annak, hogy ezeket a szerződéseket a kezelő szerv köti, az az oka,
hogy a pénztártagok bármely felsorolt szolgáltatónál igénybe vehessék az árhoz
nyújtott támogatással igényelhető gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati
ellátást. Az utalványozási szerződésben pedig rendezhető az, hogy az EBP a területén
ellenőrzést végezhessen az elszámolási szerződések tárgyában.
130
A javaslat lehetővé teszi továbbá azt, hogy a kezelő szerv, valamint az EBP szerződést
köthessen a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt
forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott
támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi
követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.
A javaslat a módosuló jogszabályok között tartalmazza a biztonságos és gazdaságos
gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítását, amely lehetőséget
ad arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár működtetője az EBP-vel a gyógyszerek
pénztártagot terhelő térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása esetén,
az árhoz nyújtott támogatás elszámolására vonatkozóan szerződést kössön.
A 75. §-hoz
A javaslat az egyéb szerződések cím alatt az alábbi szerződéstípusokat nevesíti:
vényírási szerződés (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatással történő
rendelésére azon egészségügyi szolgáltató orvosával, amelynek nincs finanszírozásra
irányuló szerződése),; gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító
szerződés; valamint az ún. pro família támogatással történő rendelésére jogosító
szerződés. Ez utóbbi alapján az orvos magának vagy hozzátartozójának gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére, valamint saját maga vagy
hozzátartozója részére szakorvosi ellátásra történő beutalására jogosult.
A 76-78. §-hoz
A §-ok a finanszírozott és preferált egészségügyi szolgáltatók szerződésük alapján
fennálló jogait és kötelezettségeit, valamint az elszámolási szerződéssel rendelkező
szolgáltatók jogait és kötelezettségeit tartalmazzák.
A 79. §-hoz
A javaslat részletesen szabályozza a szerződések felmondásának okait. Azonnali
hatállyal csak akkor mondható fel a finanszírozásra irányuló szerződés, ha az
egészségügyi szolgáltató tevékenysége a pénztártagok ellátását közvetlenül
veszélyezteti. Valamennyi felmondáshoz a Felügyelet hozzájárulása szükséges. A
hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg a Felügyelet, ha az EBP a
felmondást követően nem tudja az előírt szerződéskötési kötelezettségét más
szolgáltatóval teljesíteni. A javaslat rögzíti az elszámolási és a vényírási szerződések
felmondásának szabályait is. Lényeges azonban, hogy a szerződések felbontására
nincs lehetőség, vagyis azok megszűnése a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal nem lehetséges.
A 80. §-hoz
131
Az egészségbiztosítási rendszer hatékony működésének elősegítése, a méltányos
forrásallokáció biztosítása, a nemzeti kockázatközösség fenntartása érdekében a
pénztártagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetének biztosítása
fejkvóta alapú forrásallokáció útján történik.
A fejkvóta külön jogszabályban meghatározott demográfiai (kor, nem), valamint az
egészségügyi szükségletekkel összefüggő jellemzők alapján kerül kiszámításra, mely
számítás alapjául a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott
természetbeni ellátások előirányzatának a feladatfinanszírozott ellátásokra (mentés, az
anya-, gyermek és ifjúságvédelem, az anyatej ellátás, a védőnői és az iskola-
egészségügyi ellátás) fordítható összeggel csökkentett része szolgál. A javaslat a záró
rendelkezések között rögzíti, hogy 2014. december 31-éig a fejkvóta számításának
szempontjai között külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet
venni az egészségügyi szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző
igénybevételének mutatóit.
A fejkvóta kiszámításánál figyelmemmel kell lenni az adatvédelmi jogszabályokban
foglaltakra, mindezért az adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon kell kezelni.
Az EBP-számlákat - amelyek a fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint a
pénztártagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint
kiadást tartalmazzák - a kezelő szerv EBP-nként külön vezeti. Ezektől elkülönítetten
vezeti a kezelő szerv az EBP-k fejkvótájából képzett OKA-t. A javaslat utal rá, hogy
az OKA-ban kezelendő összeg minimumát a mindenkori költségvetési törvény
tartalmazza.
A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet szerint Magyarországon
tartózkodó személyek által igénybe vett ellátásokat a szolgáltatókkal és a külföldi
biztosítókkal a kezelő szerv számolja el, nemzetközi összekötő szervi minőségében.
A konkrét pénzkezelést tehát a kezelő szerv végzi, a nála vezetett EBP-számlák
terhére.
A 81. §-hoz
A finanszírozott illetve preferált egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátás után
járó finanszírozási összeget a kezelő szerv arról az EBP-számláról fizeti ki a
szolgáltatónak, amely EBP pénztártagja a finanszírozott ellátást igénybe vette. A
kezelő szerv akkor utalja át a szolgáltatónak a finanszírozási összeget, ha annak a
pénztártagnak az EBP-je, aki az ellátást igénybe vette, a szolgáltató teljesítmény-
jelentésének utólagos igazolásával jóváhagyja az ellátás igénybevételét. A jóváhagyás
csak abban az esetben tagadható meg, ha az egészségügyi szolgáltató az EBP-vel
132
megkötött szerződést számára felróható módon megszegte, ezeknek lehetséges eseteit
a javaslat felsorolja.
A javaslat a finanszírozás oldaláról is rendezi a különös igénybevételi szabályokat,
vagyis azon eseteket,amikor a pénztártag olyan szolgáltatónál vesz igénybe ellátást,
amelynek nincs finanszírozásra irányuló szerződése az EBP-jével. Ennek értelmében
ha az EBP a nem szerződött szolgáltatónál történő nem sürgősségi ellátás
igénybevételét nem engedélyezi, a pénztártag csak a saját költségére veheti igénybe az
ellátást, azzal, hogy a szolgáltató csak az általános finanszírozási feltételek szerinti
díjazást kérheti, ha pedig az ilyen ellátást engedélyezi, az általános finanszírozási
feltételek szerint téríti meg az ellátást a szolgáltatónak.
A javaslat rögzíti, hogy a nem biztosított által igénybevett sürgősségi ellátásért az
egészségügyi szolgáltató az adott ellátásért egyébként járó finanszírozási összegnek
csak a 90 százalékára jogosult, ha az elszámolásban nem tünteti fel az ellátást
igénybevevő, illetve a helyette helytállásra kötelezett külön jogszabályban
meghatározott adatait.
A 82. §-hoz
A teljesítmény-jelentés megküldésének részletes szabályait - a hatályos rendszerhez
hasonlóan - kormányrendelet határozza meg, a főbb elveket azonban a javaslat rögzíti.
Első lépésben a szolgáltató a havi teljesítmény-jelentését megküldi annak az EBP-nek
a részére, amelynek az ellátást igénybe vevő pénztártag a tagja. Ha az EBP a
teljesítmény-jelentést jóváhagyja, ezután azt továbbítja a kezelő szerv részére, aki a
finanszírozási összeget utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
Előfordulhat, hogy a teljesítmény-jelentés jóváhagyása ügyében vita merül fel az EBP
és a szolgáltató között. Ebben az esetben vitarendezést ír elő a javaslat, majd, ha ez
nem vezet eredményre, a törvény értelmében a szolgáltató a jóváhagyás
megtagadásával szemben a Felügyeletnél kifogással élhet. A jóváhagyás megtagadása
esetén a kezelő szerv a finanszírozási összeg legalább 50%-át, de legfeljebb a
megelőző három hónapban elszámolt finanszírozási összeg átlagát utalványozza a
szolgáltató részére a tárgyhónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig. A kezelő
szerv és a szolgáltató a jogvita lezárását követő 30 napon belül kötelesek elszámolni az
előleg tárgyában.
Abban az esetben, amennyiben az adott szolgáltatás finanszírozására jogszabály vagy
szerződés rendelkezése alapján teljesítménytől független fix összeg szolgál, a
finanszírozási összeget az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból
történő finanszírozására vonatkozó, általános szabályok szerinti ütemezésben kell
utalványozni.
133
Ezek a szabályok 2011. január 1-jén lépnek hatályba, az átmeneti szabályokat a záró
rendelkezések tartalmazzák.
A 83. §-hoz
A § rögzíti, hogy a finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozásra
irányuló szerződésben foglalt feladatokra használható fel. Különös tekintettel szól a
javaslat a helyi önkormányzatokról, a hatályos Ebtv. szabályait megismételve ugyanis
előírja, hogy abban az esetben, amikor a finanszírozásra irányuló szerződés
megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi
szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók
működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel. A helyi
önkormányzatnak azért sajátos ebből a szempontból a helyzete, mert ő az egyetlen
fenntartó/tulajdonos, amely - külön kormányrendelet értelmében - egészségügyi
szolgáltatónak is minősülhet.
A § tartalmazza továbbá a fenti szabályok megsértése esetén kilátásba helyezett
szankciókat. Ha az egészségügyi szolgáltató, illetőleg a helyi önkormányzat a
finanszírozásra irányuló szerződés alapján kapott összeget nem a finanszírozásra
irányuló szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel,
köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb
jogkövetkezmények mellett - a kezelő szerv számára megtéríteni. A másik oldalról
pedig, ha a kezelő szerv a szolgáltató részére járó finanszírozási összeg kifizetését
saját hibájából határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a
szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően késedelmi kamatot is fizetni.
A 84. §-hoz
A § az elszámolási szerződés szerinti finanszírozási rend kereteit szabályozza, a
részletes szabályokat végrehajtási rendeletre bízva. Az gyógyszertár, gyógyászati
segédeszköz forgalmazó és gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató, amely elszámolási
szerződéssel rendelkezik, az általa kiszolgáltatott gyógyszerhez, gyógyászati
segédeszköz, valamint az általa nyújtott gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás
összegét a vele elszámolási szerződésben álló kezelő szervtől igényelheti. A kezelő
szerv az igényléseket pénztárakként összesíti, és jóváhagyás céljából megküldi az
illetékes EBP-k részére. Az EBP a jóváhagyást csak akkor tagadhatja meg, ha a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás rendelése a vonatkozó
jogszabályokban foglalt előírások megszegésével történt.
A 85. §-hoz
134
A § a finanszírozási előleg nyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Finanszírozási előleg finanszírozásra irányuló szerződéssel rendelkező egészségügyi
szolgáltató részére, valamint azon gyógyszertár számára nyújtható, amely járóbeteg-
szakellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető
szolgáltatást nyújt, és a lakosság biztonságos ellátása érdekében ez szükséges. Az
egészségügyi szolgáltatóknak az előleg folyósítására az EBP, a gyógyszertárak
számára pedig a kezelő szerv jogosult. Az előleg folyósításának okait, eseteit a törvény
meghatározza.
A 86. §-hoz
A teljesítmény-jelentés az ellátást igénybevevő pénztártag nevét és TAJ-számát, a
pénztártag által igénybevett egészségügyi ellátást (a külön jogszabály szerinti BNO,
HBCs, vagy OENO kóddal együtt) és az ellátási napok számát, valamint az
elszámoláshoz szükséges külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat
tartalmazza. A teljesítmény-jelentés részletes tartalmát kormányrendelet határozza
meg.
A 87. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat az ellátásokat, amelyeknek finanszírozása
feladatfinanszírozással történik. Ezek a következők: mentés, az anya-, gyermek és
ifjúságvédelem, az anyatej ellátás, a védőnői és az iskola-egészségügyi ellátás. Ezen
ellátások finanszírozása nem az EBP-számlákat terhelik. A feladatfinanszírozott
ellátásokra fordítható összegeket a mindenkori éves költségvetési törvény határozza
meg.
A 88. §-hoz
A szolgáltató az általa nyújtott, külön jogszabályban meghatározott nagyértékű
ellátásokat az általános szabályok szerint jelenti. Az EBP a nagyértékű ellátásokról
szóló, általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a tárgyhónapot követő hónap 20.
napjáig továbbítja a kezelő szerv részére, amely a finanszírozási összeget az OKA
terhére utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
A 89-91. §-hoz
A javaslat a finanszírozási szabályok között rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató
által elszámolt ellátás után járó finanszírozási összeget a kezelő szerv csak akkor utalja
át a szolgáltatónak, ha az illetékes EBP a szolgáltató teljesítmény-jelentésének
utólagos igazolásával jóváhagyja az ellátás igénybevételét. A javaslat az EBP
ellenőrzési feladatait részben e jóváhagyási jogkör keretében, annak részeként
határozza meg. Az ellenőrzési eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az
EBP a teljesítmény-jelentéseket érdemben igazolhassa a vele finanszírozási, preferált
135
finanszírozási, illetve eseti finanszírozási szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi
szolgáltatók tekintetében egyaránt. Az EBP ebben a körben a pénztártagok ellátásával
és a teljesítmény-jelentéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, az egészségügyi
szolgáltatások elszámolásainak valódiságát, továbbá a folyósított pénzeszközök
szerződésszerű felhasználását ellenőrizheti. Az ellenőrzések megfelelő
eszközrendszere érdekében szükséges továbbá azt is előírni, hogy a szolgáltató köteles
az ellátásra vonatkozó dokumentumokat, valamint az elszámolás alapjául szolgáló
nyilvántartásokat az ellenőrzés során az őt ellenőrző személy - aki orvosi szakmai
kérdésekben az EBP ellenőrző orvosa - rendelkezésére bocsátani.
Az ellenőrzés során a szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi és tárgyi
feltételek is ellenőrizhetők. Az előző eszközök mellett az irányadó - elsősorban az
egészségügyi törvényben rögzített - garanciális szabályok keretei között a pénztártag
orvosi vizsgálatának lehetőségét is meg kell teremteni a pénztár számára, különösen
annak érdekében, hogy az eljáró ellenőrző orvos a pénztártag ellátásának tényét, illetve
orvosszakmai indokoltságát megalapozottan vizsgálhassa felül.
A javaslat rögzíti az EBP ellenőrzési jogkörét a vényírási szerződéssel rendelkező
orvos tekintetében, e jogkörben az EBP az érintett pénztártagra vonatkozó, az
ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációba betekinthet.
A javaslat az érvényes elszámolási szerződéssel rendelkező gyógyszertár, gyógyászati
segédeszköz forgalmazó és gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató esetében az általuk
kiszolgáltatott gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, valamint az általuk nyújtott
gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás összegének a kezelő szervtől való
visszaigényléséhez szintén az illetékes EBP jóváhagyását írja elő. A javaslat erre
figyelemmel rögzíti az EBP ezen jóváhagyási jogkörében alkalmazható ellenőrzési
eszközeit - megkülönböztetve a gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatása, illetve
gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazása tekintetében, a
gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtása tekintetében, valamint a
közgyógyellátás tekintetében alkalmazható ellenőrzési lehetőségeket.
A 92. §-hoz
A szolgáltató teljesítmény-jelentése utólagos igazolásának jóváhagyása keretében a
javaslat biztosítja az EBP számára annak ellenőrzési lehetőségét, hogy a pénztártag az
egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátást ténylegesen igénybe vette-e. Az
ellenőrzés két alapvető módszere az adategyeztetés és a helyszíni ellenőrzés a
valótlanul jelentetett teljesítések kiszűrése céljából. Garanciális szabály, hogy az
előzetesen egyeztetett időpontban megvalósuló helyszíni ellenőrzés során az EBP
képviselőjén túl kizárólag az érintett - megjelenésre kötelezett - pénztártag lehet jelen,
valamint azok, akiknek jelenlétéhez a pénztártag hozzájárult. Ha a pénztártag az
elszámolt egészségügyi szolgáltatást vitatja, a bizonyítás részeként fő szabály szerint
további adategyeztetést szükséges elvégezni.
A 93-94. §-hoz
136
A javaslat rögzíti, hogy az ellenőrzés során az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól a
pénztár tájékoztatni köteles az érintett pénztártagot, az egészségügyi szolgáltatót és a
közszolgáltatás biztosítására kötelezett szervet, illetve ha ezzel nem azonosak, az
egészségügyi szolgáltató fenntartóját vagy tulajdonosát. Ha az ellenőrzés során
megállapításra kerül, hogy a szakmai előírások nem kerültek betartásra, az EBP a
tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet (az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálatot) is.
A javaslat az EBP ellenőrzési jogköreivel összefüggésben a Felügyelet szerepét is
rendezi. Kötelező a Felügyelet értesítése az ellenőrzéssel összefüggésben, ha
megállapításra kerül az egészségszakmai szabályok vagy a nyújtott szolgáltatásokra
vonatkozó jogszabályok megsértése. Ebben az esetben az érintett egészségügyi
szolgáltató vezetője jogosult a Felügyelethez fordulni, ha megítélése szerint az
ellenőrzést végző szerv (EBP) az ellenőrzés során figyelmen kívül hagyta vagy
helytelenül értelmezte a szakma szabályait. Az EBP ellenőrzése során tett
megállapításokkal szemben az egészségügyi szolgáltató és az érintett pénztártag az
ellenőrzés eredményéről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül a
Felügyelethez fordulhat.
A 95-98. §-hoz
A javaslat rögzíti a Felügyeletet hatósági ellenőrzése keretében megillető jogköröket
is. Az Felügyelet ellenőrzése - akár azonos tárgykörben is - az EBP ellenőrzésével
párhuzamosan is megvalósulhat. A Felügyelet ellenőrizheti
-	az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását, elszámolását,
-	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő
rendelését,
-	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő
kiszolgáltatást, forgalmazását, illetve nyújtását.
Ha a fentiek ellenőrzése körében a Felügyelet azt állapítja meg, hogy az egészségügyi
szolgáltató az ellátásért jogosulatlanul fizettetett térítési díjat a pénztártaggal, az
egészségügyi szolgáltatót a térítési díj közvetlenül a pénztártag részére történő
visszafizetésére kötelezi. Ha gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati
ellátás rendelése közgyógyellátás jogcímen jogosulatlanul történt, a Felügyelet előírja,
hogy a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás
után a szerződés szerint folyósított támogatás összegén túl a közgyógyellátás
jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is vissza kell téríteni.
A javaslat rögzíti, hogy a finanszírozási összeget, illetve a szerződés szerinti támogatás
összegét érintő visszafizetés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell
fizetni.
A 99-103. §-hoz
137
A javaslat az Ebtv. rendszerében korábban elsősorban a jogosulatlan elszámolások
visszaszorítása érdekében kialakításra került szankciórendszer egyes elemeinek
megtartásával, azok pontosításával és kibővítésével rögzíti az egészségügyi
szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos megtérítési és visszatérítési
kötelezettségeket. A javaslat a szankciórendszer keretében bármely finanszírozott
ellátás jogalap nélküli igénybe vételéért felelős bármely szerv, valamint az ellátás
jogosulatlan igénybe vevője oldalán is rögzíti a visszafizetési, megtérítési kötelezettség
megállapításának lehetőségét.
Megtérítési, visszafizetési kötelezettség keletkezik:
-	az utazási költséghez nyújtott támogatás jogalap nélküli felvétele esetén azt felvevő
személynél, valamint annál, akinek az ellátás felvétele felróható,
-	azon nem biztosított személynél, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő
nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal vett
igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban,
-	a pénztártagnál, a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összege,
közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás
jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeg tekintetében, ha arra az ellenőrzési
eljárást követően írásban kötelezték,
-	a foglalkoztatónál (munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél) az üzemi baleset
vagy foglalkozási megbetegedés miatt nyújtott ellátás tekintetében, ha a balesetet
szándékosan idézte elő, vagy ha az üzemi balesetet vagy a foglalkozási betegséget a
kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének be nem tartása okozta,
továbbá a foglalkoztatottnál szintén a munkavédelmi szabályok be nem tartása vagy
üzemi baleset szándékos előidézése esetén,
-	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében fent említett eseten kívül annál,
aki a pénztártag betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért
vagy haláláért felelős, a megállapított felelősség mértékében.
Ez utóbbi esetben a felelősség megállapítása során - jogszabályi kivétel hiányában - a
Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az
esetben is fennáll, ha a pénztártagnak vagyoni kára nincs.
A 104-105. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a pénztártagot megtérítésre, illetve visszatérítésre - hatósági
döntéssel - a kezelő szerv kötelezheti.
A kezelő szerv visszafizetési, megtérítési kötelezettség megállapítására irányuló
eljárását a pénztárak értesítése is megalapozhatja.
javaslat a megtérítési és visszafizetési igények érvényesíthetősége tekintetében rögzíti
az elvülési időket. A Javasat szerint az ilyen követelések fősz szabály szerint
egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt
éven belül, míg a 103. §-on alapuló (a pénztártag által neki felróható módon jogalap
nélkül igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátásokkal,
valamint a közgyógyellátás jogcímen történő rendeléssel összefüggésben keletkezett)
138
követelések a támogatás igénybevételétől számított három éven belül érvényesíthetők,
illetve ezen túl is a büntethetőség elévüléséig akkor, ha a követelésre alapot adó
magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény.
A javaslat biztosítja az egészségügyi szolgáltatások iránti igények érvényesítésével
kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentességét.
A 106-111. §-hoz
A javaslatban külön adatkezelési fejezet ismétli meg a normaszövegben - az adott
célhoz kötötten - megjelenő szabályokat: így feljogosítja a kezelő szervet, hogy
kezelje a központi TAJ-nyilvántartáshoz szükséges adatokat, valamint hogy
kivételesen, amikor átmenetileg pénztári funkciót is ellát, gyakorlatilag az EBP-vel
azonos körben kezelje az ehhez szükséges adatokat.
A pénztártagok nyilvántartásának megbízhatósága és pontossága elemi érdek, ezért a
javaslat a kezelő szerv számára lehetővé teszi, hogy egyedi adategyeztetés céljából
adatot igényeljen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Az EBP pedig a kezelő
szervtől igényelhet meghatározott adatokat egyedi adategyeztetés céljából.
A javaslat figyelemmel van arra is, hogy a különleges adatoknak minősülő
egészségügyi adatok kiemelt védelmet igényelnek, ezért kifejezetten tiltja, hogy
biztosítási ügynöki vagy többes ügynöki minőségében az EBP a pénztártag nevén és
lakcímén kívül bármilyen más adatot átadjon a kiegészítő biztosítást nyújtó
biztosítónak. A közvetlen marketing céljából átadott lakcímadatok továbbítására is
csak a pénztártag hozzájárulásával kerülhet sor.
Az adatvédelmi szabályzat készítésének előírása további garanciát jelent arra nézve,
hogy az EBP-k a személyes adatok védelmének alkotmányos követelményeit betartva
látják majd el tevékenységüket.
A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a
nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, a törvény
felhatalmazása alapján - a TAJ-szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok
teljes körének igénylésére jogosultak. A fogvatartó szervek a fogvatartottak
tekintetében jogosultak a TAJ-szám igénylésére is.
A 112-142. §-hoz
A javaslat az egészségbiztosítás javaslatban foglalt átalakításával kapcsolatos, azzal
összefüggő alábbi törvények módosításait tartalmazza:
-	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
-	az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény,
-	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,
139
-	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény,
-	a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény.
A 143. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 144. §-hoz
Az alapítás első fázisaként a Magyar Állam egy személyes tulajdonosként alapít 22
EBP-t zártkörűen működő részvénytársaságként. Ebből 18-at egy-egy megyéhez, 4-et
pedig az értékesítést követően hozzárendel a Budapestből és Pest megyéből álló külön
jogszabályban meghatározott térségek egyikéhez.
A 145-151. §-hoz
A forgalomképes részvények értékesítése feltételtől függő határidős ügylet keretében
történik, amelyre az EBP alapítását követő 15 napon belül pályázatot kell kiírni a
külön rendeletben meghatározott feltételek szerint. A pályázati kiírás során az egyes
területekhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeinek értékesítésére a
törvényben előírt sorrendet kell követni. A törvény szabályozza, hogy ugyanazon
pályázó milyen feltételek mellett szerezheti meg több EBP forgalomképes részvényeit.
Speciális esetként, ha egy adott EBP forgalomképes részvényei három fordulóban sem
kerültek határidős eladásra, akkor azt azon pályázónak kínálják fel vételre, amely más
EBP forgalomképes részvényeire a határidős ügyletet megkötötte és az adott
megyében vagy területen a legtöbb tagot toborozta. A pályázaton való részvételt a
törvény feltételekhez köti.
A határidős ügylet megkötését követően a vevő tagszervezést folytathat - közvetlenül
vagy tagszervező közreműködésével - a törvényben rögzített időpontig. A
tagszervezés során szerzett üzleti titkot meg kell őrizni. A tagszervezés befejeződését
követő 15 napon belül az EBP a hozzá bejelentkezettek adatait megküldi az
egészségbiztosítási szervnek (az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, OEP),
amely azt a leendő pénztártagok nyilvántartásába felveszi az adott EBP-hez
hozzárendelten, továbbá a be nem jelentkezett biztosítottakat is felveszi a leendő
pénztártagok nyilvántartásába azon EBP-hez tartozóan, amely a biztosított állandó
lakóhelye szerinti megyéhez, területhez van hozzárendelve. Az egészségbiztosítási
szerv a leendő pénztártagok nyilvántartása alapján a hozzárendelt leendő pénztártagok
létszámáról haladéktalanul tájékoztatja az EBP-t. Ha a határidős ügylet lejártakor az
EBP taglétszáma a törvény szerinti minimális létszámot eléri, akkor az OEP a leendő
pénztártagok nyilvántartását az EBP rendelkezésére bocsátja, ha ellenben a határidős
ügylet lejártakor az EBP taglétszáma nem éri el a minimális létszámot, akkor az OEP a
nyilvántartást megsemmisíti.
140
A határidős ügylet lejárati időpontjában válik hatályossá és kerül teljesítésre a
határidős szerződés, feltéve, hogy valamely EBP-hez hozzárendelt leendő
pénztártagok száma az ugyanazon kisebbségi tulajdonoshoz tartozó pénztártagokkal
együtt eléri az 500 000 főt. Ekkor fizeti meg a vevő a forgalomképes részvények
szerződésben rögzített árát, és kerül tulajdonába a forgalomképes részvény. Ha az EBP
taglétszáma nem éri el az 500.000 főt, akkor annak forgalomképes részvényeit a
Magyar Állam vételre felajánlja más EBP forgalomképes részvényeit már megszerző
kisebbségi tulajdonosoknak. Ha az így felajánlott részvények eladásra kerültek, akkor
az egy kisebbségi tulajdonoshoz tartozó két EBP-nek egyesülnie kell. Ha a felajánlott
részvények eladása nem történik meg, akkor az adott EBP-nek más EBP-vel kell
egyesülnie a törvény szerinti feltételek alapján. A törvény előírja, hogy a határidős
ügylet lejártakor az ugyanazon kisebbségi tulajdonoshoz tartozó EBP-hez hozzárendelt
leendő pénztártagok száma nem haladhatja meg a 2 millió főt.
Amennyiben a határidős szerződés teljesült, akkor az azt követő napon az EBP
összehívja a közgyűlést az alapszabály - vezető tisztségviselők és vezető állású
személyek megválasztása, valamint névérték feletti (ázsiós) tőkeemelés tárgyában való
-	módosítása érdekében.
A törvény rögzíti, hogy a forgalomképes részvények ellenértékeként befolyt összeget a
költségvetésben elkülönítetten kell kezelni és csak az egészségügyi rendszer
finanszírozását és fejlesztését szolgáló, a törvényben meghatározott célokra lehet
felhasználni. E célok közül az egészségügyi szolgáltatóknak fejlesztési célra adott
támogatás pályázati rendszer keretében való odaítélése, felhasználásának nyomon
követése és ellenőrzése az EBP feladata.
Az elfogadott alapszabály-módosítást meg kell küldeni a Felügyeletnek. A Felügyelet
a törvényi feltételek (beleértve a tőkekövetelményt is) teljesülése esetén kiadja az
EBP-nek a működési engedélyt.
A 152-157. §-hoz
A javaslat az átmeneti rendelkezések között rögzíti az alábbiakat.
Az OEP az általa kezelt adatállományt 2008. november 1-ig átadja a kezelő szervnek.
A kezelő szerv az adatok átadását követően, de legkésőbb 2008. december 31-ig
archiválja az átadott adatállományt. Az archivált nyilvántartásból kizárólag bűnüldöző
és igazságszolgáltatási szervnek szolgáltatható adat közpénzügyi, bűnüldözési és
igazságszolgáltatási érdekből.
2009. január 1. és 2009. június 30. között a az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-
jelentést nem az illetékes EBP, hanem a kezelő szerv részére küldi meg. A kezelő
szerv az EBP-nként összesített teljesítmény-jelentést továbbítja az illetékes EBP
részére, jóváhagyás céljából. A következő lépésben, 2009. július 1. és 2010. december
141
31. között pedig az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a kezelő szerv és
az illetékes EBP részére egyaránt megküldi.
2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig a 2008. december 31-én érvényben lévő
finanszírozási szerződésekben a MEP-ek jogutódjának valamennyi EBP tekintendő.
Az új finanszírozásra irányuló szerződéseket 2009. június 30-ig kell megkötni, a
korábbi szerződések 2009. július 1-jén e törvény erejénél fogva érvényüket vesztik.
A 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólisták 2009. január 1-jén e törvény
erejénél fogva megszűnnek, azzal, hogy a törvény szerinti pénztári várólistára való
felkerülés időpontja megegyezik a 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólistára
való felkerülés időpontjával. A törvény szerint a pénztártag EBP-je által vezetett
pénztári várólistára valamennyi, a 2009. január 1. előtt vezetett intézményi várólistán
szereplő biztosítottat fel kell venni.
A javaslat továbbá felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
142