﻿Az Országgyűlés
Önkormányzati és területfejlesztési
bizottsága
Országgyűlés
írományszám: 'p jltZ22.
Érkezeti: 2007 OKT 3 0.
Bizottsági önálló indítvány
Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága - a Házszabály 85. §
(2)	bekezdése és 103.§ (2) bekezdése alapján - mellékelten benyújtja az egyes
önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Egyúttal javaslatot teszek a Házszabály 99. § (1) bekezdése alapján törvényjavaslat sürgős
tárgyalására is, annak mielőbbi elfogadása érdekében.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2007. október 30.
AJ
uernik István
elnök
1
2007. évi... törvény
egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról
1§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 39. §-ának
helyébe a következő rendelkezés lép:
39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymáshoz közel fekvő települések
polgármesteri hivatal közös fenntartására körjegyzőséget alakítanak. Ezer és ezernél több
lakosú település is részt vehet körjegyzőségben, kétezernél több lakosú település - eltérő
megállapodás hiányában - csak körjegyzőség székhelye lehet. A körjegyzőség fenntartásának
költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük
lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
(2)	Ezernél kevesebb, de ötszáznál több lakosú település képviselő-testülete létrehozhat önálló
polgármesteri hivatalt amennyiben:
a)	az ellátandó feladatok nagyságrendje, illetve a település földrajzi fekvése indokolja, és
b)	a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, illetve
c)	a polgármesteri hivatal működtetésére kiegészítő állami támogatás igénybe vétele nélkül
képes.
(3)	Körjegyzőséget létrehozni, azt megszüntetni, ahhoz csatlakozni, - az érdekelt képviselő-
testületek közös megállapodásával - bármikor; körjegyzőségből kiválni a naptári év első
napjával lehet. A döntést a kiválásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni és erről a
körjegyzőséghez tartozó települési önkormányzatokat a határozat meghozatalától számított
nyolc napon belül tájékoztatni kell. A képviselő-testület a kiválásról szóló döntésével
egyidejűleg dönt arról, hogy a polgármesteri hivatali feladatokat milyen módon látja el.
Amennyiben a körjegyzőségből történő kiválás a körjegyzőség megszűnését eredményezné, a
megszüntetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiválás költségei a kiváló
önkormányzatokat terhelik.
2. §
Az Ötv. 80/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának
vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladat ellátását
átvállaló
a)	más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása,
b)	az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi
tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, illetőleg állam és önkormányzat által közösen
alapított vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezet, azzal a
feltétellel, hogy az említett tulajdoni hányad a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig
fennáll, vagy
2
c)	az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet által kizárólagosan tulajdonolt gazdálkodó szervezet,
azzal a feltétellel, hogy a kizárólagos tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig
fennáll,
feltéve, hogy e szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű
vállalkozási tevékenységként végzik, és a közfeladat ellátásának átadása nem tartozik a
közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá.”
3.§
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006.
évi CXXXIII. törvény ( a továbbiakban: Fmt.) 3.§-ának c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3. § E törvény alkalmazásában:
c)	Központi hozzájárulás: A költségvetési törvényben meghatározott, a nem az állandó
lakosságszámra vetített fajlagos támogatással számított normatív hozzájárulások bázisévi
önkormányzati költségvetési beszámoló érintett űrlapjainak - az Állami Számvevőszék vagy a
Magyar Államkincstár által elvégzett felülvizsgálat esetén a vizsgálat és a jogerős döntés
alapján korrigált - adatai.”
4.§
Az Fmt. 4.§-a az alábbi új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik, szövege pedig az alábbiak szerint módosul:
„4. § (2) Az Ötv. 64.§ (4) bekezdésének a) pontja szerinti személyi jövedelemadó bevételből
az Ötv. 64.§ (3) bekezdésének a) pontja szerinti normatív hozzájárulások forrásául szolgáló
részt normatív hozzájárulásként kell figyelembe venni.
(3)	Az Ötv. 64.§ (4) bekezdésének b) és d) pontja szerinti adókból a kerületi önkormányzat
által beszedett adóbevétel 100%-a a kerületi önkormányzatot illeti meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra
vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján történik.”
5-§
Az Fmt. 5.§-ának (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 4. § (1) bekezdés
szerint osztottan megillető bevételekből - a 4.§ (2)-(3) bekezdései szerinti összegek
3
kivételével és a személyi jövedelemadó helyben maradó részébe beleértve a
jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelőző évben
visszaigényelhető illetve befizetendő részét is - 2008-ban a fővárosi önkormányzatot 47%, a
kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg.
(2) A normatív részesedési arány változása esetén az (1) bekezdésben meghatározott
forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arányváltozás 60%-ának megfelelő
mértékben - de legfeljebb 5%-kal - korrigálni kell.”
6.§
Az Fmt. 6.§-ának az (1) - (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor a bázisévi
önkormányzati költségvetési beszámolók azon működési kiadásaiból, amelyekhez a központi
költségvetés központi hozzájárulást nyújt, le kell vonni a kiadásokhoz kapcsolódó központi
hozzájárulást és a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást, és a különbséget a
központi hozzájárulások arányában kell megosztani az önkormányzatok között.
(2)	Az (1) bekezdés szerint számított felosztandó forráson felüli rész 40%-át a bázisévet
követő év január 1-i állandó népesség, 15%-át a belterületi terület, 15%-át a belterületi
területre számított népsűrűség, 15%-át a 2005. végén az önkormányzati tulajdonban lévő
félkomfortos, komfortnélküli és szükséglakások együttes alapterülete és 15%-át a 2005. végén
az önkormányzat területén levő iparosított technológiával épült lakások darabszáma
arányában kell megosztani az önkormányzatok között. A számításokban felhasználandó
belterületi terület, illetve lakás adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4)	Az egyes kerületi önkormányzatoknak az (l)-(3) bekezdés szerint számított részesedési
aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához képest - a
költségvetési szervek intézmény fenntartói jogainak átadására visszavezethető változásokat
figyelmen kívül hagyva - maximum 5%-kal nőhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása
miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését
növelik vagy csökkentik.”
7.§
Az Fmt. 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás elvégzéséhez szükséges, a kerületi
önkormányzati költségvetési beszámolókban szereplő, a Magyar Államkincstár által
elfogadott adatokat a fővárosi önkormányzat feldolgozza és kiküldi az önkormányzatoknak
ellenőrzés céljából a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig. A kerületi önkormányzatok
az adatellenőrzésnek a tárgyévet megelőző év november 15. napjáig tesznek eleget.”
4
8.§
Az Fmt. 8.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (2) Amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során alkalmazott
adatok, vagy a számítások helytelensége miatt a fővárosi önkormányzat vagy valamely
kerületi önkormányzat jogosulatlan forráshoz jutott, vagy a jogszerűen járó forrásnál
alacsonyabb összegben részesült, ezzel az összeggel a hiba feltárását követő évben az 5.§-6.§
alkalmazása eredményeként kialakult forrásmegosztást módosítani kell.”
9-§
Az Fmt. 9.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (3) A törvény 5. § (2) bekezdését, valamint 6. § (3) bekezdését első alkalommal a 2009.
évi forrásmegosztásnál kell alkalmazni.”
10.	§
„(1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)	Az Fmt..e törvény 4.§-ával beiktatott 4.§ (3) bekezdését első alkalommal 2008. évre
vonatkozó forrásmegosztás során kell alkalmazni.
(3)	Az Fmt. e törvény mellékleteként új melléklettel egészül ki.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Ötv. 64. § (4) bekezdés c) pontjából a „ kivéve
a 64/B. § a) pontban foglaltakat” szövegrész, és a 64/C. § (2) bekezdésből a „ kivéve a 64/B.
§-ának a) pontját” szövegrész elmarad, illetve a 64/B. § a) pontja hatályát veszti. ”
5
Melléklet a 2007. évi......számú törvényhez
A főváros és kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek felosztásához
használt tényezők értéke 2005-ben
	Belterületi terület nagysága (ha)	Önkormányzati tulajdonban levő félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások együttes alapterülete (m2)	Önkormányzat területén iparosított technológiával épült lakások darabszáma
1. kerület	341	6 492	461
II. kerület	2 265	9 435	2 577
III. kerület	3 100	15 880	36 613
IV. kerület	1 704	25 163	28 123
V. kerület	259	8 725	173
VI. kerület	238	33 753	-
VII. kerület	209	84 615	105
VIII. kerület	685	134 977	4 714
IX. kerület	1 253	120 599	9219
X. kerület	2 895	38 036	19 656
XI. kerület	2 838	17 765	27 371
XII. kerület	1 574	11 695	1 033
XIII. kerület	1 344	97 697	23 072
XIV. kerület	1 813	48 607	22 289
XV. kerület	1 765	14016	20 500
XVI. kerület	2 407	5 035	6 324
XVII. kerület	2 459	2 119	8 249
XVIII. kerület	3 226	15 769	13612
XIX. kerület	938	7 940	11 996
XX. kerület	1 122	9 323	9 240
XXI. kerület	2 302	8 422	16 968
XXII. kerület	2 542	7 378	5 658
XXIII. kerület	1 326	1 265	690
Összesen	38 605	724 706	268 643
6
r
Általános indokolás
A magyar önkormányzati rendszer korszerűsítésre, átalakításra szorul. Ennek egyik eleme a
körjegyzőség alakítás feltételeinek enyhítése, a közvetlen földrajzi határ előírásának eltörlése.
A vagyonkezelői jog intézménye 2005-ben került be az Ötv.-be, bővítve ezzel az
önkormányzatok lehetőségeit az önkormányzati feladatellátásba. A törvényjavaslat a
vagyonkezelői jog intézményét az önkormányzati holdingokra vonatkozóan is egyértelműen
kívánja szabályozni azzal, hogy a valós viszonyokhoz igazítja a hatályos jogszabályt.
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
2006. évi CXXXIII. törvény jelentősen leegyszerűsítette az ebben a témakörben érvényes
korábbi törvényi szabályozást. Az egyszerűsítés során azonban fogalmi pontatlanságok is
bekerültek az új törvénybe, illetve az Ötv., az éves költségvetései törvények és a helyi adókról
szóló 1990. évi C. törvény eltérő szóhasználata is okozott értelmezési problémákat a törvény
alkalmazásakor. A törvényjavaslat ezen pontosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A megyén belüli, ezernél kevesebb lakosú települések a hatályos jogi szabályozás szerint
akkor alakíthatnak igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget, ha egymás
szomszédságában fekszenek. A Javaslat alapján az egymáshoz közel fekvő, ezer fő alatti
lélekszámú települések alakítanak körjegyzőséget. A modellkísérletek alátámasztották, hogy
az ezer lélekszám alatti települések általában nem képesek szakszerűen, hatékonyan a hivatalt
működtetni. Ezért fontos e területen a fokozatos továbblépés biztosítása. Főszabályként kell
alkalmazni, hogy ezer lakos alatt kötelező a körjegyzőség.
Az ezer és az ezernél több lakosú település szintén részt vehet a körjegyzőség
működtetésében, azonban számukra nem kötelező a részvétel, továbbá a Javaslat szerint a
kétezernél több lakosú település csak körjegyzőség székhelye lehet.
Néhány kiemelt körülmény, pl. a település földrajzi fekvése, az ellátandó feladatok stb.
ezernél kevesebb, de ötszáznál több lakosú településeken is indokolttá teheti a körjegyzőség
működését. Az ezt megalapozó körülményeket a törvényben indokolt rögzíteni.
A Javaslat szerint körjegyzőséget létrehozni, megszüntetni, ahhoz csatlakozni az érdekelt
képviselő-testületek közös megállapodásával bármikor lehet, azonban kiválni, megtartva a
hatályos jogi szabályozást, csak a naptári év első napjával lehet. A kiválásról hozott döntést
hat hónapnál korábban kell meghozni, és a határozat meghozataláról a körjegyzőséghez
tartozó települési önkormányzatokat a Javaslat szerint nyolc napon belül tájékoztatni kell. A
kiválás költségei a kiváló önkormányzato(ka)t terhelik.”
7
2. §-hoz
Az Ötv. 80/A. §-a lehetőséget ad az önkormányzatoknak a forgalomképes és korlátozottan
forgalomképes vagyontárgyaik vagyonkezelésbe adására.
Ingyenes szerződések esetében a 2007. január 1-jén hatályba lépett szabályozás csak az
önkormányzatok és önkormányzati társulások, valamint az önkormányzatok többségi
tulajdonában levő gazdasági társaságok esetében teszi lehetővé a vagyonkezelői jog
kijelöléssel történő átadását.
Több nagyváros az önkormányzat feladatait ellátó gazdasági társaságait - az egységes
irányítás megvalósítása érdekében - ún. „holding” struktúrába szervezte, amely struktúra jól
illeszkedik a megújult társasági jogi szabályozáshoz. Az Ötv. hatályos szabályozása alapján
ugyanakkor nincs arra lehetőség, hogy az önkormányzat tulajdonában levő, „holding”
funkciót ellátó gazdasági társaság tulajdonában levő gazdasági társaság kijelölés útján
vagyonkezelői jogot szerezhessen. A törvényjavaslat ezért az Ötv. 80/A. § (5) bekezdésének
módosításával a valós viszonyokhoz kívánja igazítani a szabályozást, hogy az kezelje ezt a
tipikusan nagyvárosi problémát is.
A javaslat ugyanakkor garanciákat is beépít az önkormányzati vagyon védelme érdekében: e
gazdasági társaságok ugyanis csak akkor szerezhetik meg kijelöléssel a vagyonkezelői jogot,
ha kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok kizárólagos
tulajdonában vannak, és ezek a kizárólagos tulajdoni viszonyok a vagyonkezelői szerződés
megszűnéséig fennállnak.
3.§-hoz
A szövegpontosítás révén egyértelművé válik, hogy a Kincstári vagy az Állami
Számvevőszék által elvégzett felülvizsgálat esetén a korrekció adatait a számításokba be kell
építeni.
4.§-hoz
Az új (2) bekezdés a költségvetési törvényeknek azt a gyakorlatát rendezi, mely szerint egyes
normatívák finanszírozásának forrása a helyben maradó személyi jövedelemadó.
Az új (3) bekezdés a költségvetési törvények, illetve a fővárosi helyiadó rendelet előírásait
veszi át, figyelembe véve a helyi adókról szóló törvény 8.§ (1) bekezdését.
Az új (4) bekezdés azt veszi figyelembe, hogy a kerületekkel történő egyeztetés csak az
iparűzési adó nagyságát érintené, amiről információkkal csak a főváros rendelkezik.
5.§-hoz
Technikai pontosítások: a visszaigénylés mellett a befizetést is szabályozni kell, illetve
összhangba kell hozni az új 4.§ (2)-(3) bekezdésekkel, illetve az 5.§ (2) bekezdéssel.
8
6.§-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a „működési hiányt” a nem lakosságszám alapján
finanszírozott feladatok kiadásainak és költségvetési hozzájárulásainak különbségeként kell
számítani, illetve meghatározza a számítások elvégzéséhez szükséges, az éves költségvetési
beszámolókban nem szereplő adatok értékét.
A javasolt új (4) bekezdés elhagyja a jelenleg hatályos törvény 6.§ (4) bekezdése utolsó
mondatát, mivel az ellentétes volt az Ötv. 64. § (1) és (6) bekezdéseivel.
7-8.§-hoz
Az 7.§ és a 8.§ szövegpontosítást tartalmaz.
9.§-hoz
A hatályos törvény 6.§ (2) bekezdésének a korrekciómentes életbeléptetése.
10. §-hoz
A paragrafus hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
9
15711 2007 THÜ 14:55 FAI +36 1 441 5099 Ónkor*, es Terfejl. ílz. ->-» iroiany
@001/001
_ Az Országgyűlés
Önkormányzati és területfejlesztési
bizottsága
Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés claökónek
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága -2007. október 30-án
benyújtotta az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló (T/4222. szám)
törvényi avaslatot.
Tájékoztatom, hogy a törvén yj avaslat 1. és 2. §-inak az elfogadásához, továbbá a záró
rendelkezést tartalmazó 10.§ (4) bekezdésének az elfogadásához minősített többség
szükséges.
Budapest, 2007. november J 5,
'07 11/15 14:52
TX/RX NO. 5074
POl