﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4303. számú
törvényjavaslat
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosításáról
Dr. Takács Albert
Előadó• igazságügyi és rendészeti
miniszter
Budapest, 2007. november
2007. évi ... törvény
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosításáról
1.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Kpt.) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén]
„a) magyar hatóság által kiállított, vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott
járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve”
[személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel
összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés
esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.]
2.	§
A Kpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban,
helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez -
jogszabály által - rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás
miatt az első fokon eljárt hatóság, helyszíni bírság kiszabása esetén a helyszíni bírságot kiszabó
hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.”
3.	§
A Kpt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a)	gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 7,
b)	szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 10,
c)	szabálysértés elkövetése esetén 1- 6 pont.
(2)	A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása
esetén az elbírált
a)	bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt
pontszámot 5 ponttal kell növelni,
b)	szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt
pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem
érheti el - az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével - az egyes szabálysértésekre megállapított
pontszámok felső határának együttes tartamát.
1
(3)	Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál töredék pontszám kerül megállapításra,
akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát
figyelembe véve
a)	e törvény melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes
bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát,
b)	kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes
szabálysértéseket és azokhoz rendelt pontok számát.
(5)	A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a (6) bekezdésben foglalt
kivétellel, a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot
kell alkalmazni.
(6)	Ha a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel
pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.”
4. §
A Kpt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a
Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési
önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a
járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.
(2)	Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat
a közlekedési igazgatási hatóság törli.”
5. §
A Kpt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes
részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 12 pontig 9
ponttal, 12-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”
6. §
A Kpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1)
bekezdésének c) pontjában meghatározott ponthatárok között - a szabálysértés tárgyi súlyát és
gyakoriságát figyelembe véve - a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és a hozzá
rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.”
7. §
A Kpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
2
8. §
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (a
továbbiakban: Kknyt.) (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat
jegyzője:]
„e) átvezeti a nyilvántartáson az a)-c), i) és j) pontokban megjelölt adatokat, illetve
adatváltozásokat;”
(2)	A Kknyt. 5. §-a (1) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat
jegyzője:]
„j) a vezetői engedélyt - ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma a nyilvántartó
értesítése szerint elérte vagy meghaladta a 18-at - az értesítéstől számított nyolc napon belül
határozattal visszavonja, és a határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat törli.”
(3)	A Kknyt. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A nyilvántartásból]
„b) egyedi adatszolgáltatás a körzetközponti jegyzőtől”
[igényelhető.]
9.	§
(1)	Ez a törvény 2008. január l-jén lép hatályba, és 2008. január 31-én hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kpt. 3. §-ának (3) bekezdésében szereplő „(a
továbbiakban: nyilvántartó szerv)” szövegrész, 11. §-ának (2) bekezdése, valamint a 2. számú
melléklete hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Kpt. 6. §-a (1) bekezdésében a „legfeljebb két évig” szövegrész helyébe a „legfeljebb
három évig” szöveg, 6. §-a (2) bekezdésében a „14-et elérte” szövegrész helyébe a „12-t elérte”
szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében a „7. § alapján” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdése
alapján” szöveg,
b)	a Kknyt. 15/A. §-ának (1) bekezdésében „az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában”
szövegrész helyébe „az 5. § (1) bekezdésének h) és j) pontjában” szöveg, 15/A. §-ának (2)
bekezdésében „az 5. § (1) bekezdésének h) pontja” szövegrész helyébe „az 5. § (1) bekezdésének h)
és j) pontja” szöveg
lép.
3
Melléklet a 2007. évi .... törvényhez
„1. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez
A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények
Kódszám	Tényállás	Pontszám
01	Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. § ]	10
02	Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §]	10
03	Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]	7
04	Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §]	10
05	Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §]	10
06	Cserbenhagyás [Btk. 190. §]	10
I N D O K O L Á S
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítését és a közúti közlekedés
biztonságának javítását célként kitűző, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.), valamint a végrehajtására kiadott 236/2000. (XII. 23.)
Korm. rendelet 2001. január 1-jei hatálybalépése óta eltelt évek alatt bebizonyította létjogosultságát,
azonban a közlekedésbiztonság javítása érdekében annak szigorítása szükséges.
A pontrendszer lényege, hogy amennyiben a jogszabályban meghatározott közlekedési
szabályszegések elkövetése esetén a bíróság, vagy a szabálysértési hatóság az elkövetőt nem tiltja el
a járművezetéstől (Btk. 58. §, Sztv. 18. §), a Kpt. különböző mértékű, ún. előéleti pontszámokat
kapcsol, amelyeket a cselekmény jogerős megállapítását követően nyilvántartásban regisztrálnak. A
Kpt.-ben meghatározott pontszámok elérése esetén a vezetői engedélyek visszavonására kerül sor,
amelyet csak utánképzést követően lehet visszaadni. A pontrendszer elsősorban a szándékos
közlekedési szabályszegések rendszeres elkövetőit - egy objektív, előrelátható figyelmeztetési
rendszer alkalmazásával - hivatott a közlekedési magatartásuk megváltoztatására ösztönözni, e
szabályszegőket a járművezetésből kizárni.
A Kpt. bevezetésekor a jogalkotó meghatározta a hatálya alá tartozó szabálysértéseket is,
amelyhez 1-1 pontot rendelt. A Kpt.-ben kapott felhatalmazás alapján a Kormány 2004. április 1-jei
hatállyal rendeletben határozta meg azon szabálysértéseket, amelyekhez előéleti pont kapcsolódik,
egyben annak mértékét 1-3 pont közé sorolta be, tehát a Kormány jelenleg ezen keretek között
mozoghat.
A módosítás a pontrendszer szigorítását eredményezte, a hatályos szabályozásnak azonban
még mindig nincs kellő visszatartó hatása, hatékonysága nem érte el a kívánt szintet. A
kormányrendelet kiadásakor már látható volt, hogy ilyen alacsony pontszámok mellett, figyelembe
véve az addigi tapasztalatokat és a közúti ellenőrzések számát (amely jelentősen nem fokozható
tovább), a Kpt. célja maradéktalanul nem érhető el. A felülvizsgálat mindig arra az eredményre
jutott, hogy a pontszámok növelése szükséges.
A kellő hatékonyság hiányára lehet következtetni abból is, hogy 2006. december 31-ig 330
fő érte el, illetve haladta meg a vezetői engedély visszavonását eredményező 18 pontot. Az nyilván
nem mérhető, hogy hány főt tart vissza a szabályszegéstől az, hogy bekerülhet a pontrendszerbe,
illetve az újabb szabályszegéstől ha már rendelkezik előéleti ponttal.
2006. december 31-én 552.669 fő rendelkezett ponttal, ebből 135.533 főnek volt 1 pontja,
összesen 234 főnek volt 14 pontja, amely értesítést vont maga után arról, hogy további jogsértés
esetén közeledik az a 18 pontos határ ahol visszavonásra kerülhet a vezetői engedélye.
5
A közlekedési balesetek száma, súlyossága 2000 évtől folyamatosan emelkedik. Éves
szinten közel 21000 személyi sérüléses baleset történik, amelynek során 29000 körül van a sérültek
száma, ebből közel 13000 a súlyos sérült, és 1300 a halálos áldozatok száma.
2006-ban 20977 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetből 29280-an sérültek
meg, amelyből 1303-an elhunytak.
2007 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 16 %-kal nőtt a
személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma, összesen 4271 esetről van szó,
amelynek során 5207 személyi sérülés történt és ebből 1691-en súlyosan megsérültek, 286-an
életüket vesztették.
A pontrendszer szigorítása, a maga eszközeivel ezt a folymatot kívánja megállítani, illetve
megfordítani. Figyelemmel arra, hogy a közlekedésben megjelentek az agresszív vezetők, illetve a
polgárok egy részére az önkéntes jogkövetés nem jellemző, velük szemben rövid távon eredmény
csak a jogszabályok szigorításától, az ellenőrzések fokozásától várható.
A balesetek okai között a pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegések kiemelt szerepet
kapnak. Ugyanakkor jelentős számban lehetnek azok a balesetek, amelyek nem kerülnek a hatóság
tudomására, illetve nem igényelnek rendőri intézkedést.
A közlekedésbiztonság javítása érdekében egyéb intézkedések mellett felül kellett vizsgálni
a törvényben meghatározott ponthatárokat, és a már évek óta szükséges emeléseket el kell végezni.
A törvényjavaslat ennek a felülvizsgálatnak az eredményeként készült.
A törvényjavaslat egységesen 3 ponttal emeli meg az eddigi pontszámokat, így már három
súlyos és jogerősen elbírált szabálysértés esetén, amelyhez 6-6 pont járul, ha azok még nem évültek
el, sor kerül a vezetői engedély visszavonására. Külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy csak
megfelelően szigorú pontrendszernek van létjogosultsága.
Az eljárási rend módosítását a Kpt. alkalmazása óta eltelt jogalkalmazási tapasztalatok, a
hatásköri változások illetve közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései indokolják.
6
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Kpt. hatálya jelenleg csak a magyar vezetői engedéllyel rendelkezőkre terjed ki. A vezetői
engedély visszavonását eredményező 18 pont elérése esetén a magyar hatóság által kiállított
okmányt le kell adni a közlekedési igazgatási hatóságnál.
A hatályos rendelkezés alapján a vezetői engedély visszavonása esetén az okmány-leadást
(döntően munkavállalás kapcsán honosított) a magyar vezetői engedély alapján kiállított külföldi
okmányra nézve nem lehet teljesíteni, mivel a magyar állampolgárok hazatérésüket követően
általában nem tesznek eleget a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 19. §-ának (1)
bekezdésében előírtaknak, azaz külföldi vezetői engedélyüket nem cserélik le hat hónapon belül
hazai okmányra. Ezért a járműnyilvántartásban szereplő magyar állampolgárnak a magyar vezetői
engedély cseréje esetén a külföldi hatóság által kiállított okmányt kell leadnia, ezzel
megakadályozható, hogy a visszavonás ellenére a külföldi hatóság által kiállított és a járművezető
birtokában lévő okmánnyal közúti forgalomban való részvétele jogszerűségének látszatát keltse.
A 2. §-hoz
A jogalkalmazás során problémát jelent az elkövető tájékoztatása az előéleti pontadásról
abban az esetben, ha bíróság kifogás alapján megváltoztatta a határozatot (a rendőrség által
kiszabott járművezetéstől eltiltást mellőzte, ennek következtében viszont a jogsértéshez - ha
jogszabály azt előírja - előéleti pontszám járul). A gyakorlat az, hogy a szabálysértési hatóság a
határozat visszaérkezése után küld egy tájékoztatót. Előfordul továbbá, hogy helyszíni bírság
kiszabása esetén tévesen tájékoztatják az elkövetőt a jogszabály által a szabálysértéshez rendelt
pontszámokról, illetve nem tekintik a cselekményt a pontrendszer hatálya alá tartozónak, amely a
parancsnoki revízió, illetve a feldolgozás során derül ki. Jelenleg ennek megoldása nem egységes.
Mivel a pontszámok megállapítása, a cselekményhez rendelése nem a hatóság döntése, ezért a hibás
tájékoztatás az elkövető utólagos értesítésével korrigálható.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a Kpt. alapján a szabályszegésekhez rendelt pontok számát egységesen 3
ponttal megemeli. Ennek alapján szándékos bűncselekmény esetén 10 pont, gondatlan elkövetés
esetén 7 pont kapcsolódik a jogsértéshez, míg szabálysértésnél - annak súlyosságától,
gyakoriságától függően 1-6 pont között változik.
A törvényjavaslat egységesen 3 ponttal emeli meg az eddigi pontszámokat, így már három
súlyos és jogerősen elbírált szabálysértés esetén, amelyhez 6-6 pont járul, ha azok még nem évültek
el, sor kerül a vezetői engedély visszavonására. Külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy csak
megfelelően szigorú pontrendszernek van létjogosultsága.
A pontok számának növelése miatt változnak a halmazati szabályok, bűncselekmények
közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell
növelni, a szabálysértések esetében a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt
pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni. Ezzel a
7
megoldással - az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével - elkerülhető hogy a halmazati pontszám
elérje az elbírált egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes
tartalmát.
Figyelemmel arra, hogy csak egész pontszámok adhatók, így a töredék pontszámokat felfelé
kell kerekíteni, ellenkező esetben előfordulhatna, hogy a kisebb pontszámmal járó szabályszegések
nem érvényesülnének a pontok megállapításánál.
A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekményeket a Kpt., míg a szabálysértéseket és
azokhoz rendelet pontok számát 1-6 között a Kormány rendeletben határozza meg.
A 4. §-hoz
A közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként a Kormány a Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló
276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH) jelölte ki. Az okmányok Kpt. alapján történő
visszavonását azonban kivette a jogelőd hatásköréből és a körzetközponti feladatokat ellátó
települési jegyzőkhöz (okmányiroda) telepítette. Ennek következtében elválik egymástól a 18. pont
elérését észlelő és erről az okmányirodát tájékoztató valamint az okmány visszavonására
hatáskörrel rendelkező hatóság. Így jelentős idő telhet el az értesítéskor nyilvántartásban szereplő
pontszám és a határozathozatal, illetve annak jogerőre emelkedése között, amely alatt a
pontszámokban változás állhat be. Az állampolgárokat nem érheti joghátrány az ügyintézés, illetve
a pontszámok nyilvántartásba vételének elhúzódásáért, ezért a visszavonó határozat jogerőre
emelkedésékor az ügyfélnek nyilvántartásban szereplő összes pontszámát törölni kell.
A mielőbbi határozathozatal érdekében a törvényjavaslat a Ket.-ben biztosított lehetőséggel
élve az általános ügyintézésnél rövidebb határidőket állapít meg.
A nyilvántartásból a közlekedési igazgatási hatóság a határozat jogerőre emelkedésével
egyidejűleg maga törli a pontszámokat, amely egyszerűbb ügyintézést, a nyilvántartó felé történő
külön tájékoztatási kötelezettség mellőzését, ezzel a nyilvántartó külön intézkedésének a
megszüntetését, és az időszerűséget szolgálja.
A szabályszegés és a hozzá rendelt pontok összekapcsolásánál, az elkövetéskor hatályban
lévő pontszámokat kell alkalmazni, kivéve, ha az elbírálásakor az már nem tartozik a pontrendszer
hatálya alá, illetve az új jogszabály arra kevesebb pontot állapít meg.
Az 5. §-hoz
A pontrendszer a hatályos rendelkezések szerint lehetőséget biztosít a szerzett pontok
számának a gépjárművezető elhatározásából történő csökkentésére, amennyiben az utánképzésen
önként részt vesz. Az önkéntes utánképzés eredményeként csökkenthető pontszámoknál a törvény
különbséget tesz aszerint, hogy arra hány pontnál kerül sor. A törvény ezzel is ösztönözni kívánja a
gépjárművezetőt, hogy minél előbb kiküszöbölje „deviáns” magatartását. A törvényjavaslat 3. §-a
szerint a pontértékek egységesen 3 ponttal növekednek, így hamarabb elérhetőek azok a
ponthatárok, melyek a gépjárművezető értesítéséhez vezetnek, illetve a visszavonást eredményezik,
Ezért az önkéntesség ösztönzése és az utánképzés időigényére (a bejellenkezés és az utánképzés
megkezdése közötti idő, illetve annak időtartama) figyelemmel csökkenteni kell az értesítési
8
küszöböt és ennek megfelelően az utánképzés alapján törlendő pontok számát meg kel emelni. (Az
értesítési küszöb csökkentésére a záró rendelkezések között kerül sor.)
A 6. §-hoz
A Kormány a Kpt.-ben felhatalmazást kapott arra, hogy a törvényi szabályozás alapján
rendeletben határozza meg a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait. Ezeket a
szabályokat a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A hatályos rendelkezések
olyan dátumokat tartalmaznak, amelyek már eredményesen elteltek, illetve a szabályozást
alacsonyabb pontszámok között tette lehetővé. Az új pontszámok bevezetésével a
kormányrendeletet is felül kell vizsgálni, a közlekedési morál, és statisztikai adatok figyelembevétel
a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértések körét át kell tekinteni, és azokat újra be kell
sorolni.
A 7. §-hoz
A Kpt.-nek egy melléklete van hatályban, ezért módosítását a számozás elhagyása, illetve a
pontszámok felemelése indokolja.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-ával módosítani tervezett, a Kpt. 7. §-a a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 5. §-a (1)
bekezdésének j) pontjával - amely a pontrendszerrel kapcsolatban a körzet-központi feladatokat
ellátó települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság)
határoz meg feladatokat - összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, ezért a két normát összhangba kell
hozni. A törvényjavaslat 4. §-ával összhangban a Kknyt. tervezett módosítása kiegészíti, pontosítja
a közlekedési igazgatási hatóságnak a pontrendszerből eredő vezetői engedély visszavonásával
kapcsolatos feladatait, többek között az adatváltozásoknak a nyilvántartáson történő átvezetését. Az
eljárás gyorsítása és a nyilvántartás aktualitása érdekében ezt az általánostól eltérő határidőhöz köti.
A 9. §-hoz
E szakasz hatályba léptető rendelkezést, a legutóbbi módosítás korrekcióját a nyilvántartást
végző szerv (KEKKH) rövidítésében, a pontszámok növekedésére figyelemmel az értesítési küszöb
12 pontra csökkentéséthez szükséges szövegmódosítást, a törvényjavaslat 8. §-a szerinti Kknyt.
módosítás alapján a célhoz kötöttség elvének eleget téve az adatkezelési szabályok kiegészítését, és
a már végrehajtott, így érdemi tartalommal nem bíró szabályok továbbá az időközben bekövetkezett
jogi szabályozással össze nem egyeztethető rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
9