﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4306. számú
törvényjavaslat
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben
egyes törvények módosításáról
Előadó: dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti
miniszter
Budapest, 2007. november
1
2007. évi .... törvény
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes
törvények módosításáról
1.	§
(1)	A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi
CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye
szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó
felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján
-	közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt:
közvetítő) folytatja le.”
(2)	A Bktv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5)
bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:
„(2) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több
közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az
e törvényben előírt feladatokat.”
2.	§
A Bktv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki, és az eredeti e)
pont megjelölése f) pontra változik:
(Közvetítőként nem járhat el,)
„e) az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy
bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,”
3.	§
A Bktv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,
a)	az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodáson túl joghatás kiváltására
alkalmas okiratot nem készíthet, és ügyvédként annak ellenjegyzésére nem jogosult,
b)	a büntetőeljárás folytatása, a közvetítői eljárást követő vádemelés elhalasztása, a
polgári jogi igény érvényesítése, továbbá egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár
2
megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy
érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik
fél érdekében, képviseletében sem járhat el.”
4.	§
A Bktv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítő a 6. § szerinti határozatnak a pátfogó felügyelői szolgálathoz,
illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt
napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját.”
5.	§
A Bktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés
számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:
„(3) Ha a sértett és a terhelt meghallgatására egymás távollétében kerül sor, és
lakóhelyük eltérő megyében van, az ügyben eljáró pártfogó felügyelői szolgálat
vezetője megkereséssel élhet a lakóhely szerint illetékes más megye pártfogó
felügyelői szolgálatához a meghallgatás lefolytatása érdekében.”
6.	§
A Bktv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feljegyzésben fel kell tüntetni)
„a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői
szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére
kötött szerződés számát, az ügy számát és a terhelt nevét,”
7.	§
A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a)	a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek
megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,
b)	a terhelt a megállapodás alapján a kár megtérítését részletekben történő fizetéssel
vagy egyéb módon nyújtandó jóvátétellel az első részlet tekintetében teljesítette, ha a
megállapodás értelmében a teljesítés a felfüggesztés határidején belül nem fejeződhet
be,
c)	a terhelt a megállapodás alapján a részletekben történő fizetés vagy más módon
nyújtandó jóvátétel utolsó részletét a felfüggesztés határidején belül teljesítette,
3
d)	a sértett vagy a terhelt részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő
eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen
tartózkodik,
e)	a sértett vagy a terhelt haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
f)	a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás
befejezését,
g)	a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény
értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
h)	a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a
Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn,
i)	az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
(2)	A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő, azt követően a
pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi.
(3)	Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem
teljesíthető, az eljáró közvetítő erről tájékoztatja az ügyészt, illetve a bíróságot.”
8. §
(1)	A Bktv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői
eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt
megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak, s ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről
írásban tájékoztatja a sértettet, a terheltet és képviselőiket.”
(2)	A Bktv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelentés tartalmazza)
„a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői
szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére
kötött szerződés számát, az ügy számát, a terhelt és a sértett nevét,”
(3)	A Bktv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közvetítői eljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra
alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók.”
9.	§
A Bktv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési
követelményeit, díjazásának és iratkezelésének szabályait.”
4
10. §
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 45. §-a (1)
bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az eredeti f) pont
megjelölése g) pontra változik:
(Nem lehet védő)
„f aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,”
(2)	A Be. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magánfél képviseletére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári
eljárásjog szabályai az irányadók.”
(3)	A Be. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem lehet képviselő az, aki az ügyben közvetítőként járt vagy jár el, illetve aki
közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozónak a
meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia.”
11.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő
tevékenységeket is:)
„g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben
folytatott közvetítői tevékenység,”
12.	§
(1)	Ez a törvény 2008. január 1. napján lép hatályba és 2008. január 2. napján a
hatályát veszti.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bktv. 4. §-a (4) bekezdésének „az (1)
bekezdés e) pontjában szabályozott” szövegrésze „az (1) bekezdés f) pontjában
szabályozott” szövegrészre módosul.
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bktv. 3. §-a (2)
bekezdésének első mondatából a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 103. §-a a Be.-be iktatta a 221/A. § (6)
bekezdéseként azt, hogy a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző
pártfogó felügyelő folytatja le; a közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény
állapítja meg.
A Be. egyúttal a mediációért felelős szervezetet is megjeleníti: a 221/A. § (4)
bekezdése szerint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel a
megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal rendelkezik. Mindezek a rendelkezések 2007.
január 1-jén hatályba léptek. Azóta több mint 1500 büntető ügyet utaltak az ügyészek
vagy bírák mediációra, az erre külön képesítéssel rendelkező mediátor pártfogó
felügyelők megkezdték tevékenységüket, több mint 600 ügyben már megállapodás is
született.
Időközben az Országgyűlés a 2006. december 18-ai ülésnapján elfogadta a
büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII.
törvényt (a továbbiakban: Bktv.). A Bktv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a közvetítői
eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes
pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője,
vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére
bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd (közvetítő) folytatja le. Az
ügyvédekre, mint közvetítőkre vonatkozó rész hatálybalépésének napja viszont 2008.
január 1-je.
2008. január 1-jétől mediátorként büntető ügyben vagy állami alkalmazott vagy
ügyvéd működik közre. A vegyes rendszer, illetőleg az ügyvédek mediátori
szerepvállalása miatt szükséges a Bktv., a Be., valamint az ügyvédekről szóló 1998.
évi XI. törvény módosítása. A jogalkalmazók részéről felmerült és jelzett észrevételek
szintén szükségessé teszik a Bktv. egyes szabályainak felülvizsgálatát, amelyet a
Javaslat ugyancsak elvégez.
A Javaslat az ügyvéd közvetítői tevékenységével összefüggésben tartalmazza,
hogy a pártfogó felügyelői szolgálattal szerződésben álló ügyvéd folytatja le a
közvetítői eljárást; az ügyvéd ezen új szerepkörére tekintettel meghatározza a
közvetítő kizárásának további esetét és a közvetítőként eljáró ügyvéd képviseleti
tevékenységére vonatkozó szabályokat; a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel
lehetővé teszi egy ügyben több közvetítő kijelölését és pontosítja a közvetítői eljárás
befejezésére vonatkozó rendelkezéseket.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése a Bktv. 3. §-ának (1) bekezdését úgy
módosítja, hogy a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó
felügyelő, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel pályázat útján
közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le. Az ügyvédek
mediátori szerepvállalása nem érinti azt a szabályt, hogy a mediációs eljárás
lefolytatásáért az állam részéről az Igazságügyi Hivatal felel. Az, hogy az ügyészség és
a bírák hány ügyet utalnak mediációra, független attól, hogy hány mediátor létezik. A
közvetítői tevékenység, valamint az annak egységességét szolgáló képzés,
továbbképzés, mentorálás, szupervízió és esetmegbeszélés akkor hatékony szakmailag
és költségvetési szempontból egyaránt, ha megfelelő, de elégséges számú mediátorral
rendelkezünk. Mindezek miatt a Javaslat úgy módosítja a Bktv. 3. §-ának (1)
bekezdését, hogy az Igazságügyi Hivatal pályázat útján köthessen megbízási
szerződést közvetítői tevékenység végzésére ügyvédekkel.
A Javaslat 1. §-ának (2) bekezdése a Bktv. 3. §-át új (2) bekezdéssel egészíti ki,
amely az ügy körülményeire tekintettel lehetővé teszi több közvetítő kijelölését. Ezt
indokolhatja például az ügy bonyolultsága, vagy a sértett és a terhelt egymástól távoli
(más megye területén található) lakóhelye.
A 2-3. §-hoz
A Javaslat 2. és 3. §-a olyan garanciális jellegű, a közvetítői eljárásra, illetőleg
az ügyvéd képviseleti tevékenységére vonatkozó kizárási szabályokat iktat be,
amelyek biztosítják a közvetítő pártatlanságát és elfogulatlanságát. Hasonlóan a
pártfogó felügyelő közvetítőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokhoz [Bktv. 4.
§ (1) bekezdés d) pont] a Javaslat az ügyvédek vonatkozásában is tartalmazza, hogy az
az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy
bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, közvetítőként nem járhat el. Ugyancsak
ki kell mondani azt is, hogy a közvetítői eljárást követően, ha a vádemelés
elhalasztására, illetve a büntetőeljárás folytatására kerül sor, egyik fél ügyében sem
járhat el az ügyvéd, továbbá a megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas
okiratot nem készíthet és jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére nem
jogosult [utóbbi korlátozás megegyezne a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi
LV. törvény 35. §-a (3) bekezdésében foglalt előírással].
A 4. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szerint az első közvetítői megbeszélés kitűzésére az
irat megérkezésétől rendelkezésre álló nyolc nap rövidnek bizonyult, ezért a megfelelő
előkészítés biztosítása érdekében a Javaslat ezt tizenöt napra módosítja.
7
Az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-a a Bktv. 11. §-ának új (3) bekezdéssel való kiegészítését
tartalmazza annak érdekében, hogy amennyiben a különböző megyében lakó sértett és
terhelt meghallgatására egymás távollétében kerül sor, úgy a közvetítői eljárást
folytató pártfogó felügyelői szolgálat megkereshesse a másik megye pártfogó
felügyelői szolgálatát a meghallgatás lefolytatására.
A 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a a közvetítői megbeszélésről készülő feljegyzés kötelező
tartalmi elemeit pontosítja, amely lehetővé teszi a rendelkezés ügyvéd mediátorra való
alkalmazását is.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a a közvetítői eljárás befejezésének eseteit bővíti, ezáltal
pontosítja a közvetítői eljárás lezárásának a megállapodás részletekben történő
teljesítésekor érvényes szabályait, továbbá az eredménytelen kézbesítés, valamint
bármelyik fél halála esetén követendő eljárást. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy
abban az esetben, ha a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött
megállapodás teljesítését megkezdte, de azt nem fejezte be, a közvetítői eljárás azon a
napon fejeződik be, amikor a büntetőeljárás felfüggesztésének határideje letelt, illetve
hamarabb, ha a megállapodás értelmében a teljesítés a felfüggesztés határidején belül
nem fejeződhet be.
A 8. §-hoz
A Javaslat 8. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás befejezéséről szóló
jelentést az ügyésznek, illetőleg a bíróságnak küldi meg a mediátor, azonban a
feleknek és képviselőiknek nem tesz jelentést, hanem a megküldés tényéről - azzal
egyidejűleg - írásban tájékoztatja a terheltet, a sértettet és a képviselőket. A Javaslat
8.	§-ának (2) bekezdése a jelentés tartalmi kellékeit egészíti ki, így az ügyvéd mediátor
esetében is alkalmazható. A Javaslat 8. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi a
közvetítői eljárásban rögzített adatok statisztikai célú felhasználását,
személyazonosításra alkalmatlan módon.
A 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a Bktv. 24. §-át, amely
alapján az igazságügyért felelős miniszter a büntető ügyekben közvetítői
tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit, díjazásának és iratkezelésének
szabályait rendeletben állapítja meg. E felhatalmazó rendelkezés olyan tárgykörökre
terjed ki, amelyek jogszabályi rendezése - a büntető mediációt érintő nemzetközi
elvárások miatt is - indokolt, azonban a szabályozás nem igényel törvényi szintet.
8
A büntető mediációval az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió egy-egy
dokumentuma egyaránt foglalkozik:
-	a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó
igazságszolgáltatás alapelveiről szóló 1985-ös ENSZ Közgyűlési Deklaráció
(a továbbiakban: ENSZ Deklaráció),
-	az Európa Tanács R (99) 19. számú ajánlása a büntetőügyekben történő
mediációról (a továbbiakban: ET ajánlás),
-	az Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB számú kerethatározata a sértett
büntetőeljárásbeli jogállásáról (a továbbiakban: kerethatározat).
Az ENSZ Deklaráció 19. alapelve szerint a mediátoroknak a helyi kultúra és a
közösség vonatkozásában megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük, s szükség esetén
előzetes képzésben kell részesülniük a közvetítői feladatok teljesítésének megkezdése
előtt.
Az ENSZ Deklaráció fenti alapelvéből az következik, hogy a büntető ügyekben
való közvetítés, általában a mediáció külön szakma, a mediátori közreműködés
speciális ismereteket igényel. Minden olyan esetben szükséges az előzetes képzés a
közvetítői feladatok teljesítésének megkezdése előtt, amikor a leendő mediátor még
nem rendelkezik speciális képzettséggel.
A speciális mediátori képzettség megszerzése, annak előírása ügyvédek esetében
is elengedhetetlen, ha meg kívánunk felelni az ENSZ Deklarációnak. Az alapos jogi,
büntetőjogi és határozatszerkesztési ismeret, valamint rutin, a jó kapcsolatteremtő
képesség nem váltja ki a speciális mediátori előképzést. A mediáció, mint szakma,
mint sajátos konfliktusfeloldó technika tanulható, elsajátítható. Módszertanának, egyes
lépéseinek ismerete nélkül viszont nem is beszélhetünk mediációról, maximum
valamilyen más típusú egyeztetésről.
Az ENSZ Deklarációnak való megfelelés érdekében ezért az ügyvédek esetében
is felhatalmazást kell kapnia az igazságügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben
megállapítsa a közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit.
A büntető ügyekben eljáró mediátorokat, illetve képzésüket illetően nincsenek
kialakítva európai minimum-standardok, s a képzés időtartama is eléggé eltérő jelenleg
Európában. A pártfogó felügyelő közvetítőre vonatkozó végrehajtási rendelet viszont
meghatározó az ügyvéd mediátorokra olyan szempontból, hogy a szakma egységének,
az azonos képzettségnek és gyakorlatnak az elvei alapján azonos vagy nagyon hasonló
elvárásokat indokolt megfogalmazni az ügyvédek, mint mediátorok esetében is. Ebbe
beleértendő a pártfogó mediátorokkal történő együttes, folyamatos továbbképzés,
mentorálás, szupervízió és esetmegbeszélés egyaránt.
9
A 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a a Be.-nek a védő kizárására és a képviselőre vonatkozó
szabályait módosítja a közvetítői eljárás folytatására figyelemmel, mivel ugyanazon
ügyben közvetítőként való eljárás nem fér össze a védői, képviselői státusszal.
A 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédek
tevékenységét meghatározó 5. §-a (3) bekezdését egészíti ki a büntető ügyben
folytatott közvetítői tevékenységgel.
A 12.§-hoz
A Javaslat 12. §-a a hatálybalépésről, valamint a módosító szabályoknak - a
hatálybalépéssel az alapjogszabályokba való beépülése miatti - hatályon kívül
helyezéséről rendelkezik.