﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4321. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról,
valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó
új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő
módosításáról
Előadó: Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Budapest, 2007. november
2
2007. évi ... törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az
egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs
járadék bevezetésével összefüggő módosításáról
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban Hjt.) 40. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3.
számú melléklete tartalmazza.”
(2)	A Hjt. 40. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az
első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba
helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök
gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza.”
2.	§
A Hjt. 41. § (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, aki próbára bocsátás intézkedés, illetve
vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll.”
3.	§
A Hjt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek
megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet
sor.”
4.	§
(1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
3
[(1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be
nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség
rendelkezési állományába tartozik,]
„ l) akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül
történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére.”
(2)	A Hjt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal
való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.”
(3)	A Hjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban
szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - meg kell küldeni a
központi közszolgálati nyilvántartás számára.”
5.	§
A Hjt. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (7) A Honvédség egészségügyi intézményeiben és az Állami Egészségügyi Központban - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezető beosztások kizárólag pályázat útján
kerülhetnek betöltésre.”
6.	§
(1)	A Hjt. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor - a katonai és rendvédelmi oktatási
intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg - a
leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű
előleget kell folyósítani.”
(2)	A Hjt. 68. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt
bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló
bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles
írásban bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c)	leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a leszerelési
összeg megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító
idejét is számításba kell venni.
(10) A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2)
bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti
áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.”
4
7.	§
A Hjt. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartós - legalább 14 napig tartó - igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás
elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap
szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés
befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.”
8.	§
A Hjt. 99/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/A. § Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában - különös
méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott
esetekben - legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.”
9.	§
A Hjt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből,
honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból,
valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek
illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban
meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől
függő garantált bérminimum összegénél.”
10.	§
A Hjt. a következő 110/A. §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálati időpótlék
110/A. § (1) Az állomány tagja számára jogszabály a szolgálati viszonyban töltött idő
nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű
szolgálati időpótlékot határozhat meg, amelynek mértéke az illetményalap 25%-át nem
haladhatja meg.
(2)	A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított
szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.”
11.	§
A Hjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál
magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább
2222 szint a „C” típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111
szint pedig a „C” típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.”
5
12. §
A Hjt. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak
kivételével - nem vehető figyelembe a munkában nem töltött idő.”
13.	§
A Hjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó
alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék,
valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított
időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. §
(1)	bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2)
bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
14.	§
A Hjt. 137. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése,
áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi
jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést,
áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört
megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás
lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).”
15.	§
A Hjt. 160. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon
belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja - illetve az ő beleegyezésével a képviselője -
az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz
kell benyújtani.”
16.	§
A Hjt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri - az
illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén - megtérítési
kötelezettsége a Hjt. 177-178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban
meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen
megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).”
17. §
6
A Hjt. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott
és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a
kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó
ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.”
18.	§
(1)	A Hjt. 203. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha
a hivatásos állomány tagja]
„b) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és a szolgálati viszonya
megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a
továbbiakban: egészségkárosodás) a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.”
(2)	A Hjt. 203. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának
a szolgálati viszonyát
-	az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,
-	az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli
elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti
alkalmatlanság - ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is - miatt
szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig,
illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati
nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”
19. §
A Hjt. 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a
tagja, aki
a)	esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50 százalékos mértékű, vagy
b)	a szolgálati viszony megszűnését követően két éven belül válik rokkanttá, ha a
rokkantság a szolgálati viszony időtartama alatt annak gyakorlásával összefüggésben
bekövetkezett baleset, betegség következménye és ebben az állapotában egy évig javulás nem
várható, és az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső
tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme
legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra
vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem
részesül.”
20. §
7
A Hjt. 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati
eredetű betegség esetén - a szolgálati idejére tekintet nélkül - baleseti rokkantsági nyugdíjra
jogosult, ha
a)	túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati
eredetű betegség miatt az egészségkárosodásának a mértéke legalább 50 százalékos mértékű,
és
b)	az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső
tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme
legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra
vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem
részesül.”
21. §
A Hjt. 223. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(3)	(5) bekezdések számozása (4) (6) bekezdésekre módosul:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben
keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon
fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesítheti abban az esetben, ha a károkozó
már nincs a Magyar Honvédség állományában.”
22. §
A Hjt. 243. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásban lévő tagjai szolgálati
nyugdíjának a 214. § és 214/A. § szerinti megállapítását (rögzítését) a Magyar Honvédség
nyugdíj-megállapításra jogosult szerve - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok
főigazgatóival együttműködve - a fedőbeosztásban lévő személyek adatai védelmére
vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével végzi.”
23.	§
A Hjt. a következő 286/B. §-al egészül ki:
„286/B. E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008.
január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31 -ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotváltozás miatti igénybejelentést, valamint az időszakos,
kötelező felülvizsgálatot is - esetén kell alkalmazni.”
24.	§
(1)	A Hjt. 287. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
a)	az állami készfizető kezesség vállalásra,
8
b)	a más szervhez vezénylésre kerülőkre vonatkozó részletes szabályokat, valamint
c)	az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások
igénybevételének, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló
egészségügyi ellátás rendjének részletes szabályait.”
(2)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon
belül rendeletben szabályozza:]
„ab) a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogköröket,”
(3)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon
belül rendeletben szabályozza:]
„d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a
felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének
költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a
hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi szolgálati időre
vonatkozó szabályokat;”
(4)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon
belül rendeletben szabályozza:]
j) a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját,
összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, a külföldi szolgálat során
felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat, valamint a meg nem
térülő károk rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait;”
25.	§
A Hjt. 3. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
26.	§
(1)	A Hjt. 5. számú mellékletének X. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„X. Fegyelmi adatok
-	a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség;
-	a fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv
megnevezése, a határozat száma, kelte;
-	a fegyelemsértés, szabálysértés, bűncselekmény megnevezése;
-	a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;
-	a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése
esetén annak oka;
-	a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.”
(2)	A Hjt. 5. számú mellékletének XV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„XV. Kártérítési adatok
-	a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése,
határozat száma, kelte;
-	a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;
-	a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
27.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 2. § g)
pontja helyébe következő rendelkezés lép:
[2. § E törvény alkalmazásában]
„g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a rehabilitációs járadékról szóló 2007.
évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban:
egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a
szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;”
28.	§
A Hdt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett
egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.
(2)	A hadieredetű fogyatkozásnak megfelelően
a)	I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása a 80%-ot
eléri,
b)	II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 60-79%-
os mértékű,
c)	III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 52-59%-
os mértékű,
d)	IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 40-51%-
os mértékű,
e)	az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 20-
39%-os mértékű.
(3)	Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott
egészségkárosodás mértékének vizsgálatát és megállapítását a rehabilitációs szakértői szerv
végzi.”
29.	§
A Hdt. 4. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül]
10
„ c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek
az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy
munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.”
30.	§
A Hdt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a
hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-
ban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője,
nagyszülője, testvére és féltestvére.”
31.	§
A Hdt. 8. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[ (3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha]
„d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál
kisebb mértékűvé vált;
e)	a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant - és csak ennélfogva jogosult -
hadigyámolt, hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri
el.”
32.	§
A Hdt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a hadirokkantak járadékosztályba sorolására vonatkozó, 2008. január 1-től
hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31 -ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve
az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
33.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 182. §-a (4) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdijat, ha
a hivatásos állomány tagja]
„b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati
viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló
2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti
egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte, de még nem
rokkant.”
11
(2) A Hszt. 182. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának
a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szüntetik meg,
részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve az
egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4)
bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”
34.	§
A Hszt. 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak
az a tagja, akinek az egészségkárosodása eléri a legalább 50%-os mértéket.”
35.	§
A Hszt. 186. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy
szolgálati eredetű betegsége alapján, ha az egészségkárosodás mértéke
a)	az 50 %-ot eléri, baleseti rokkantsági nyugdíjra,
b)	a 13 %-ot meghaladja, baleseti járadékra
jogosult.”
36.	§
A Hszt. a következő 341/B. §-al egészül ki:
„341/B. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008.
január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31 -ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell
alkalmazni.”
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
37.	§
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 41/L. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a szolgálati kötelmek
teljesítésével összefüggő balesete következtében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban:
egészségkárosodás) 79%-ot meghaladó mértékű.”
38. §
12
A Hft. 41/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult, akinek az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát a katonai
kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szüntették meg, ha legkésőbb a jogviszony
megszűnését követő 2 éven belül 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szerez, és a
rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati idővel
rendelkezik.”
39.	§
A Hft. a következő 49/A. §-al egészül ki:
„49/A. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008.
január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31 -ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell
alkalmazni.”
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítása
40.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 7. § (1) bekezdés R) pontjának j) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[R) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:
(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt
jogosult esetében)]
j) munkaképesség csökkenés foka, illetve a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi
LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban:
egészségkárosodás) mértéke,”
41.	§
A Hvt. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve számára adatot szolgáltat a potenciális
hadköteles, illetőleg a hadköteles]
„a) legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről, illetve legalább 29%-ot elérő
egészségkárosodásról: a rehabilitációs szakértői szervvel,”
42.	§
A Hvt. 33. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:]
„e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodása az
50%-ot elérte, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,”
13
43.	§
(1)	A Hvt. 207. § (1) bekezdése a következő i—k) pontokkal egészülnek ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg]
„i) a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek
besorolásának a szabályait,
j) a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési
ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
k) a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a
díjazások folyósításának szabályait.”
(2)	A Hvt. 207. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„f) a Magyar Honvédség jogi képviseletének rendjét.”
(3)	A Hvt. 207. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az érintett szerv szerinti illetékes miniszter, hogy a honvédelmért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a tárcájára és az irányítása alá
tartozó szervekre vonatkozóan a meghagyással kapcsolatos követelményeket.”
(4)	A Hvt. 207. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a honvédelmért felelős miniszter és az egészségügyért felelős
miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg a hadkötelesek katonai szolgálatra való
alkalmassága elbírálásának rendjét.
(6)	Felhatalmazást kap az érintett miniszter, hogy a törvény alapján a honvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg ágazata honvédelmi feladatait. ”
44.	§
(1)	E törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, és az ezt követő napon hatályát veszti.
(2)	A Hjt.-nek e törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított 68. § (10) bekezdését a
törvény hatályba lépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 194. § (3) bekezdés b) pontjában a
„munkaképesség-csökkenés” szó helyébe a „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás”,
a Hszt. 164. § (2) bekezdésének „a munkaképesség 15%-ot meghaladó mértékben csökkent”
szövegrész helyébe „az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja”, a Hszt. 173. § (3)
bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe pedig
„munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás”, a Hft. 41/I. § (4) bekezdésében az
„egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést idéz elő”
szövegrész helyébe „egészségkárosodás mértéke várhatóan a 12%-ot meghaladja”, az (5)
bekezdésében „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe „egészségkárosodás” szöveg
lép.
14
(4)	Az Rjtv. 24. és 25. §-ai nem lépnek hatályba.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 286/A. § (1) bekezdése, a Hdt. 17. §
(1) bekezdés d) pontjában az „állami, önkormányzati” szövegrész hatályát veszti.
(6)	E törvény hatálybalépésével a Hvt. 7. §-ának (8) bekezdése, valamint 207. §-a (2)
bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
15
Melléklet a 2007. évi......törvényhez
[3. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez]
Táblázat a honvédelmi miniszter kiemelt munkáltatói jogköreiről
A hatáskör területe	A munkáltatói jogkör megnevezése
1. Szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, állományba vétel, hivatásos szolgálat meghosszabbítása	1.1.	Szolgálati viszony létesítése -	tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz (a továbbiakban: KE) 1.2.	Szolgálati viszony megszüntetése -	tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz 1.3.	Hivatásos állományba való visszavétel -	tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz 1.4.	A hivatásos szolgálat meghosszabbítása
2. Rendfokozatra vonatkozó döntések	2.1.	Kinevezés magasabb rendfokozatba -	első tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz 2.2.	Előléptetés magasabb rendfokozatba -	tábornoki rendfokozatban történő előléptetés előterjesztése a KE-höz -	ezredessé 2.3.	Előléptetés a Hjt. 83. § (9) alapján
3. Rendfokozatot és szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések	3.1.	Lefokozás -	tábornok esetében előterjesztés a KE-höz -	ezredest 3.2.	Szolgálati viszony megszüntetése -	tábornok esetében előterjesztés a KE-höz -	ezredes esetében 3.3.	Illetménycsökkentés -	tábornok
4. Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések	4.1.	Szolgálati beosztásból felfüggesztés -	tábornok, ezredes 4.2.	Magasabb beosztásba kinevezés -	magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz -	tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba -	katonai attasé
5. Vezénylés (külföldi szolgálatra)	5.1.	A Hjt 2. § (32) bekezdés a) pontja szerinti esetben -	tábornok, tiszt 5.2.	A Hjt 2. § (32) bekezdés b)-g) pontja szerinti esetekben -	tábornok
16
A hatáskör területe	A munkáltatói jogkör megnevezése
	5.3. A Hjt 2. § (32) bekezdés b) pontja szerinti esetekben -	tiszt, tiszthelyettes, tisztes 5.4.. A Hjt 2. § (32) bekezdés h) pontja szerinti esetekben (90 naptól) -	tábornok
6. Egyéb döntések	6.1.	Más szervhez történő vezénylés, vezénylés megszüntetése -	tábornok, ezredes 6.2.	Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba engedélyezése -	tábornok 6.3.	Egyenruha-viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak) -	tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz 6.4.	Illetmény nélküli szabadság engedélyezése -	tábornok 6.5.	Hősi halottá nyilvánítás 6.6.	Kitüntetések, elismerések -	kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz -	kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása 6.7.	Szervezeti egységen belüli alá- fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása 6.8.	Rendelkezési állományba helyezés -	tábornok 6.9.	Áthelyezés -	tábornok 6.10.	Szolgálati viszony szüneteltetés (Hjt. 54. §) -	tábornok 6.11.	Szolgálati idő módosítása -	tábornok 6.12.	Megbízás, hazai vezénylés, vezénylés megszüntetés -	tábornok 6.13.	Kinevezés, áthelyezés -	ÁEK katonai főigazgató-helyettes
7. Beiskolázásra vonatkozó döntések (90 naptól)	7. Hazai képzés - tábornok
17
INDOKOLÁS
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az
egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs
járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Javaslat tartalmi szempontból elsődlegesen a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.) megfogalmazásainak pontosítását és a szabályozási rendszer
rugalmasabbá tételét célozza. Tartalmaz továbbá olyan módosításokat is, amelyek az egyes
rendelkezések gyakorlati alkalmazása során felszínre került ellentmondásokat kívánják
kiküszöbölni és hatálybalépésük 2008. január 1-jével feltétlenül indokolt.
A módosítás érinti többek között a szolgálati viszony létesítésének, illetve a hivatásos
állományba vételnek a feltételrendszerét, a fegyelmi és a kártérítési eljárás egyes
részletszabályait, valamint a kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket szabályozó 3. számú
mellékletet. A javaslat lehetővé teszi a miniszter irányító szerepének erősítését, valamint a
kiemelt és rész munkáltatói hatáskörök egyértelmű és határozott szétválasztását.
A Javaslat legjelentősebb terjedelmű tartalmi eleme a rehabilitációs járadékról szóló
2007.	évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) végrehajtását szolgálja, amely a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban:
Hvt.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV.
törvény (a továbbiakban: Hft.), illetve a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Hdt.) módosítására is kihat.
Részletes indokolás
Az 1. és 25. §-okhoz
(Hjt. 40. § (3)-(4) bekezdéseihez, és 3. számú melléklethez)
A Javaslat szerinti módosítást követően a Hjt. 3. számú mellékletében csak a miniszter
kiemelt munkáltatói jogkörei szerepelnek, ugyanakkor a Hjt. 40. § új (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki. A kiegészítés a Honvéd Vezérkar főnöke kiemelt, kizárólagos munkáltatói
jogköreit rögzíti, ugyanakkor az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult
parancsnokok/vezetők jogköreinek egységes megjelenítését pedig miniszteri rendeleti szintre
utalja.
A 2. §-hoz
(A Hjt. 41. § (2) bekezdéséhez)
18
A Javaslat a Hjt. 41. § (2) bekezdés kiegészítéseként kizáró okként tünteti fel a
szolgálati viszony létesítésénél, ha valaki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. IV. törvény
72. §-ban rögzített próbára bocsátás, illetve a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
459. §-ban rögzített vádemelés elhalasztása intézkedés hatálya alatt áll.
A 3. §-hoz
(A Hjt. 42. § (2) bekezdéséhez)
A Hjt. 42. § (2) bekezdésének módosítása a hivatásos állományba vétel rendfokozatra
vonatkozó korlátozásának enyhítését valósítja meg azzal, hogy az eddigi zászlósi rendfokozat
helyett, már főtörzsőrmesteri rendfokozattól teszi lehetővé a hivatásos állományba vételt.
Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a Hjt. 286/A. § (1) bekezdése szerinti
átmeneti rendelkezés.
A 4. §-hoz
(A Hjt. 48. §-hoz)
A rendelkezési állományba helyezés esetköreinek kiterjesztését szükségessé vált
azokra, akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül
történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, de felmentési védelem alatt állnak. A
Magyar Honvédség a felmentési védelemre és a foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségét
üres beosztások hiányában csak úgy tudja teljesíteni, ha az érintett és szolgálatteljesítésre
jelentkezett állomány rendelkezési állományba helyezése megtörténik.
Az 5. §-hoz
(A Hjt. 49. § (7) bekezdéséhez)
A Javaslat tartalmazza az Állami Egészségügyi Központra vonatkozó pályázati
kötelezettségek megjelenítését, mivel az intézmény nem része a honvédségi egészségügyi
intézményrendszernek.
A 6. §-hoz
(A Hjt. 68. § (5) bekezdéséhez, és a 68. § (9) és (10) bekezdéseihez)
A Javaslat a katonai és rendvédelmi oktatásban végzett szerződéses katonák esetében
pontosítja a toborzópénz kifizetésének időpontját, továbbá a hivatásos katonák
végkielégítésével azonos elbírálás alá vonja a szerződéses katonák leszerelési segélyét.
A 7. és 8. §-okhoz
(A Hjt. 99. § (2) bekezdéséhez és a 99/A. §-hoz)
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a fokozott igénybevétel ellentételezése esetén a
pihentetés időtartamának számítása munkanapokban és nem naptári napokban történik.
A 9., 10. és 13. §-okhoz
(A Hjt. 106. § (1) bekezdéséhez, a 110/A. § -ához és a 123. §-hoz)
A Javaslat bevezeti - a Hszt. szabályainak átemelésével, az ott már 2006. január 1-je
óta létező - szolgálati időpótlék intézményét, a katonai szolgálatban ténylegesen eltöltött idő,
19
a szakmai tapasztalat és az elkötelezettség elismeréseként. A szolgálati időpótlék a távolléti
díj alapját képező önálló illetményelem.
A 11.§-hoz
(A Hjt. 112. § (4) bekezdéséhez)
A Javaslat pontosítja a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001
követelményrendszer szerinti) nyelvvizsgák egyenértékűségének meghatározását az alapfokú
nyelvvizsgával ekvivalens szint meghatározásával.
A 12.§-hoz
(A Hjt. 119. § (2) bekezdéséhez)
A Javaslat a szünetelés Hjt. 54. §-a szerinti fogalmát elhagyja a külön juttatás
időarányos mértéke szempontjából kizárt idők számítási szabályából.
A 14. §-hoz
(A Hjt. 137. § (5) bekezdéséhez)
A Javaslat a fegyelmi eljárás szabályai közé beiktatja az áttétel szabályát, mely a
fegyelmi eljárás alá vont kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása esetén
határozza meg a fegyelmi eljárás további lefolytatásának módját.
A 15. §-hoz
(A Hjt. 160. § (1) bekezdéséhez)
Fegyelmi ügyben minden olyan határozat érdemi határozatnak tekintendő, amely a
fegyelmi felelősség kérdésében dönt. Így ebbe a körbe tartozik a Hjt. 158. § (1) bekezdésében
foglalt valamennyi jogcím alapján történő megszüntetés is. A Javaslat megteremti a
megszüntetés jogcíme elleni jogorvoslat lehetőségét is.
A 16. §-hoz
(A Hjt. 179. §-hoz)
A Javaslat tartalmazza - a kártérítési eljárások egyszerűsítése érdekében - a felelősség
megállapításának kizárólag kötelezvényben történő rögzítését azoknál a károkozásoknál, ahol
a károkozás lényeges körülményei egyértelműek - bekövetkezése, összegszerűsége, felelőse,
jogalapja, stb. -, továbbá a károkozásért való felelősséget a károkozó is elismerte. A részletes
szabályok meghatározása érdekében pontosításra kerül a kapcsolódó felhatalmazó
rendelkezés.
A 17.§-hoz
(A Hjt. 182. §-hoz)
A Javaslat lehetőséget biztosítana azoknak a kárösszegeknek a rendezésére, amikor a
kártérítési eljárást a károkozó ismeretlen volta, vagy jogszabályban rögzített kizáró ok miatt
nem lehet lefolytatni. A jelenlegi szabályozás ezt nem teszi lehetővé, mert mind a leírást,
mind a törlést kiszabott kártérítési összeghez köti, amely kártérítési eljárás előzetes
lefolytatását feltételezi.
20
A 18-20. és a 23. §-hoz
(A Hjt. 203., 207., 208, valamint 286/B. §-aihoz)
A 2008. január 1-jétől hatályba lépő Rjtv. jelentősen módosítja a rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíj-jogosultsági feltételeit, másfelől a munkaképesség-csökkenés intézménye
helyett bevezeti az egészségkárosodás intézményét. A Javaslat erre figyelemmel egyrészt
megfogalmazza az új minősítési rendszerrel (egészségkárosodás intézménye) való jogszabályi
összhang kialakításához szükséges módosításokat, másrészt a hivatásos és szerződéses
katonákra vonatkozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos különös
szabályokat a megváltozott általános szabályok szerinti feltételek alapul vételével módosítja
oly módon, hogy a rehabilitációs járadék, mint új nyugellátási forma katonákra való
alkalmazhatóságát a katonai szolgálati viszony tartalmára tekintettel kizárja. A módosítás
szerint, ha a katonát legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás éri, úgy az egyéb törvényi
feltételek fennállása mellett - a rehabilitálhatóság törvényi hiányában - rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A 21.§-hoz
(A Hjt. 223. §-hoz)
A Hjt. jelenlegi szabályozása nem teszi lehetővé a munkáltatói jogkört gyakorló
elöljárónak a kárigény érvényesítése érdekében a közvetlen bírói utat olyan személlyel
szemben, aki a károkozás idején még a honvédség állományába tartozott, azonban a kárigény
érvényesítésekor a szolgálati viszonya már nem áll fenn.
A 22.§-hoz
(A Hjt. 243. § (4) bekezdéséhez)
A Javaslat a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásokban lévő tagjai
esetében a megállapítási (rögzítési) szabályokat a szolgálati érdekből eredő további
titokvédelmi szabályokkal egészíti ki.
A 24.§-hoz
(A Hjt. 287. §-hoz)
A más szervhez vezényelt katonák járandóságra való jogosultságára vonatkozó
rendelkezéseket, illetve a vezénylés részletes szabályait jelenleg miniszteri rendelet
tartalmazza. Ezen rendelkezések hatályosulásának bizonytalansága miatt célszerű a
kormányrendeleti szintű rögzítés.
A 26. §-hoz
(A Hjt. 5. számú mellékletéhez)
A Javaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a fegyelmi és
kártérítési nyilvántartásra vonatkozó adatkörök pontosítását.
A 27-32. §-okhoz
(A Hdt. 2-4. §, 7-8. §, 29. §-hoz)
21
Az Rjtv. által 2008. január 1-jétől bevezetésre kerülő a munkaképesség
megváltozásával összefüggő új minősítési rendszerre figyelemmel a Javaslat a Hdt. egyes
rendelkezéseiben szereplő munkaképesség csökkenés intézményét érdemi változtatás nélkül
az egészségkárosodás intézményére cseréli. Ennek megfelelően a 2007. december 31 -ét
követően benyújtásra kerülő hadieredetű fogyatkozás megállapítására vonatkozó
igénybejelentések esetén a rehabilitációs szakértő szerv már nem a munkaképesség-
csökkenés, hanem az egészségkárosodás mértékét vizsgálja.
A 33-36. §-okhoz
(A Hszt. 182., 185., 186. és a 341/B. §-okhoz)
Az Rjtv. által 2008. január 1-jétől bevezetésre kerülő a munkaképesség
megváltozásával összefüggő új minősítési rendszerre figyelemmel a Javaslat a Hszt. egyes
rendelkezéseiben szereplő munkaképesség csökkenés intézményét érdemi változtatás nélkül
az egészségkárosodás intézményére cseréli a mértékek egyidejű beazonosításával.
A 37-39. §-okhoz
(A Hft. 41/L. § (1) bekezdéséhez, a 41/P. § (1) bekezdéséhez és 49/A. §-hoz)
Az Rjtv. által 2008. január 1-jétől bevezetésre kerülő a munkaképesség
megváltozásával összefüggő új minősítési rendszerre figyelemmel a Javaslat a Hft. egyes
rendelkezéseiben szereplő munkaképesség-csökkenés intézményét érdemi változtatás nélkül
az egészségkárosodás intézményére cseréli. A Hft. módosítása a rokkantsági nyugdíj és a
baleseti rokkantsági nyugdíj tekintetében az Rjtv.-től eltérő szabályokat nem fogalmaz meg.
A 40-42.§-okhoz
(A Hvt. 7. §, 9. §, 33. §-hoz)
Az Rjtv. által 2008. január 1-jétől bevezetésre kerülő a munkaképesség
megváltozásával összefüggő új minősítési rendszerre figyelemmel a Javaslat a Hvt. egyes
rendelkezéseiben szereplő munkaképesség-csökkenés intézményét érdemi változtatás nélkül
az egészségkárosodás intézményére cseréli.
A 43. §-hoz
(A Hvt. 207. §-hoz)
A hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben miniszteri rendeleti szinten
szabályozni szükséges a sorozáson megállapítható katonai alkalmassági fokozatok
elbírálásának rendjét. Az illetékes miniszterek részére a javaslat felhatalmazást ad ágazati
feladataik rendeleti szintű megállapítására. Szabályozni szükséges továbbá a Magyar
Honvédség jogi képviseletének a rendjét is. Ezért a javaslat e szabályozási tárgykörökre adott
felhatalmazó rendelkezésekkel egészíti ki a Hvt.-t.
A meghagyással kapcsolatos kormányrendeleti szintű általános szabályok hiányában
azonban a meghagyást szabályozó miniszteri rendeletek nem adhatók ki. Ezért - a meghagyás
általános szabályainak megalkotása céljából - a Kormánynak adott felhatalmazó
rendelkezések kiegészítése, valamint ezzel összefüggésben a miniszternek adott felhatalmazás
pontosítása is indokolt. Ugyancsak felhatalmazást adni a Kormánynak a sorozáskor a katonai
szolgálatra történő bevonuláskor, a katonai szolgálat teljesítése során továbbá a hadköteles
megjelenési kötelezettségével, sorozás előtti orvosi vizsgálatával, sorozásával és
22
bevonulásával kapcsolatban felmerülő költségek és díjazások megállapításának,
folyósításának tárgyköre szabályozása tekintetében is.
A 44.§-hoz
A Javaslat hatályba léptető, a deregulációs követelményeknek megfelelően hatályon
kívül helyező, valamint az Rjtv. hatályba lépésével összefüggő szabályokat tartalmaz.