﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4322. számú
törvényjavaslat
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2007. november
2007. évi.....törvény
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
1.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 24. §-
a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a 24. § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe
venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat.
Amennyiben a hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja
indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot."
2.	§
Az Eht. 68. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a
következő jogsértések esetén alkalmazhat:]
„a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében,
illetőleg az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való eltérés;"
3.	§
Az Eht. 76. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hatóság az (1) és (6) bekezdés szerinti bejelentés egy példányát annak
nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul megküldi - az elektronikus úton tett
bejelentéseket továbbítja - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki
jellemzőivel kapcsolatosan a bejelentőtől információt kérhet, amelyet a bejelentő 30
napon belül köteles teljesíteni."
4.	§
Az Eht. a 78. §-t követően a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről
az elektronikus hírközlési szolgáltató - legalább hatvan nappal megelőzően - értesíti
a hatóságot, és értesítésében megjelöli a (2) bekezdés szerinti elektronikus
hírközlési szolgáltatót.
(2)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles intézkedni aziránt, hogy legkésőbb
a szolgáltatás nyújtásának befejezésekor a szolgáltatásnyújtás földrajzi területén
1
azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó más elektronikus hírközlési
szolgáltató átvegye a 159/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség
teljesítése céljából megőrzött adatokat.
(3)	Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud más szolgáltatóval megállapodást
kötni az adatok átvételéről, a hatóság haladéktalanul intézkedik az átvevő
elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére.
(4)	Természetes személy elektronikus hírközlési szolgáltató halála esetén a
hatóság jelöli ki az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.
(5)	Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási
eljárás indult, haladéktalanul, legkésőbb a felszámolást elrendelő jogerős végzés
közzétételének napján, illetőleg a végelszámolás cégbírósági bejelentésével
egyidejűleg köteles tájékoztatni a hatóságot e tényről. A hatóság az eljárás
időtartama alatt jogosult tájékoztatást kérni a felszámolótól, illetőleg a
végelszámolótól az ügy állásáról. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató
a zárómérleg benyújtásáig nem értesíti a hatóságot a (2) bekezdés szerinti
intézkedésről, a hatóság kijelöli az átvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót.
(6)	A (3)-(5) bekezdés szerinti intézkedése során a hatóság
a)	elsősorban a szolgáltatásnyújtás földrajzi területén azonos elektronikus
hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
b)	ennek hiányában az azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó
szolgáltatók,
c)	ennek hiányában a 159/A. § szerinti adatmegőrzésre kötelezett más elektronikus
hírközlési szolgáltatók
köréből jelöli ki a megőrzött adatok átvételére és azok 159/A. § szerinti kezelésére
kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltatót.
(7)	Az adatok átadásával és átvételével összefüggésben felmerült költségeket a
szolgáltatás nyújtását megszüntető elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.
(8)	Az adatokat átadó elektronikus hírközlési szolgáltató az adatok átadáskori
teljeskörűségéért, minőségéért és időszerűségéért, az adatokat átvevő elektronikus
hírközlési szolgáltató az átvett adatok 159/A. § szerinti megőrzéséért és az
adatszolgáltatási kérelmek teljesítéséért felelős."
5. §
Az Eht. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos
információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott
szervezetekkel. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus hírközlési
tevékenységét olyan módon köteles folytatni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el
a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést.
(2)	Amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat írásban kezdeményezi, az
elektronikus hírközlési szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott időpontig
köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés,
illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről.
(3)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles minden olyan - a 76. § (1) és (6)
bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá nem tartozó -
tevékenységéről, szolgáltatásáról, termékéről, illetve annak változásairól közvetlenül
tájékoztatni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amely érinti, vagy rendeltetésszerű
2
működésében befolyásolja a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés
érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltató által biztosított vagy biztosítandó
feltételeket, eszközöket, módszereket, eljárásokat.
(4)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg
az általa használt, működtetett berendezések, helyiségek és az együttműködő
személyek tekintetében - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles
biztosítani az elektronikus hírközlő hálózatban továbbított küldemények, közlések,
továbbá a szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel, illetve titkos
adatszerzéssel történő megismeréséhez szükséges eszközök és módszerek
alkalmazási feltételeit. A szolgáltató az előzőeken túl a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat kérésére, a szolgáltatás műszaki jellemzői alapján a szükséges
mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos
információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit a kilépési pontig.
(5)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési
szolgáltatáshoz a (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki
rendszert - így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert - létesíteni és ennek
elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat részére a műszaki alapkövetelményekről történő írásbeli
tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring
alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli.
(6)	A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott
szervezetek részére az elektronikus hírközlési szolgáltató egyedi kérelemre
szolgáltat adatot, közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat által meghatározott műszaki alapkövetelményeknek megfelelő, az
elektronikus hírközlési szolgáltató által kiépített felületen. Amennyiben az
elektronikus adatkapcsolat útján az igényelt adat nem hozzáférhető, az
adatszolgáltatást az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban vagy - erre vonatkozó
igény esetén - elektronikus adathordozón teljesíti. Az elektronikus adatkapcsolat
kiépítését nem igénylő titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek számára
az adatszolgáltatást az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban vagy elektronikus
adathordozón teljesíti. Az adatszolgáltatási felület valamennyi költségét az
elektronikus hírközlési szolgáltató viseli, az adatszolgáltatást az elektronikus
hírközlési szolgáltató térítésmentesen teljesíti.
(7)	Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott
esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.
(8)	Műszaki, forgalmi, katasztrófa- vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar
elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú,
folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és
katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból
következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal
rendelkezni.
(9)	Minősített időszak esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és
végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak külön
jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az
illetékes szervezetekkel.
(10)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató minősített időszak idején az intézkedési
terv alapján tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére
vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások
tényleges költségeinek megtérítésére jogosult."
3
6. §
Az Eht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő
megfizethető díjú szolgáltatáselemek tartoznak:
a)	a telefonhálózathoz a felhasználó állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye
szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi helyhez
kötött előfizetői hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások,
faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, segélyhívó
szolgálatok elérését, illetőleg internetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli
sebességgel és legfeljebb 10-4 bit hibaaránnyal;
b)	ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab
nyilvános telefonállomás működtetése, továbbá a kötelezően létesített nyilvános
telefonállomások legalább 3%-a hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is
használható kialakítással;
c)	országos belföldi tudakozó nyújtása;
d)	előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele."
7.	§
Az Eht. 119. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 117. §-ban meghatározott szolgáltatáselemek közül egy vagy több
szolgáltatáselemet nyújtó egyetemes szolgáltatót a miniszter jelöli ki.
(2) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország
egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, és az elektronikus
hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatásnak
a 117. §-ban meghatározott egyes elemeit az azt leghatékonyabban, a lehető
legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa."
8.	§
(1)	Az Eht. 129. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek legalább a következőket kell
tartalmaznia, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik:]
„c) természetes személy előfizető esetén az előfizető születési neve, születési
helye és ideje;"
(2)	Az Eht. 129. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató - a 159/A. § (1) bekezdésben
meghatározott célból - a nem írásban megkötött előfizetői szerződések esetén is
köteles rögzíteni a (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatokat, amennyiben ezt a
szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik."
9. §
4
Az Eht. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A segélyhívások megválaszolása céljából a telefonszolgáltató a hívó fél
azonosítása kijelzésének letiltására, továbbá a helymeghatározási adatok kezelésére
vonatkozó hozzájárulásának hiánya vagy visszavonása esetén is köteles a
segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátani - külön jogszabályban
meghatározott módon - a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra
vonatkozó adatokat."
10.	§
(1)	Az Eht. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető,
a szolgáltató által megtett műszaki és szervezési intézkedések ellenére fennmaradó,
ismert kockázatokról és a védelem érdekében az előfizető által tehető
intézkedésekről."
(2)	Az Eht. 156. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felhasználóval, illetve előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli
helymeghatározási adatokat - a (9)-(10) bekezdésben foglalt adatkezelés kivételével
-	az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag a felhasználó, illetve az előfizető
hozzájárulása esetén kezelheti és csak olyan mértékben és időtartamig, amely
szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához."
(3)	Az Eht. 156. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint
jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat
törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre
köteles megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval, illetve az előfizetővel
kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.
(10) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben,
az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelmére az
elektronikus hírközlési szolgáltató köteles megállapítani és részére továbbítani a
felhasználóval, illetve az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli
helymeghatározási adatokat."
11.	§
Az Eht. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus hírközlési
szolgáltatás teljesítése után - a (2) bekezdésben, valamint a 159/A. § (1)
bekezdésében foglaltak kivételével - törli vagy anonimizája az előfizetőkre és a
felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a szolgáltatás nyújtása
során kezel.
5
(2)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére
történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői
szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:
a)	a 129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;
b)	az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
c)	az előfizető címe és az állomás típusa;
d)	az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;
e)	a hívó és a hívott előfizetői számok;
f)	a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott
beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon
szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás
igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén
az alkalmazott azonosítók;
g)	a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;
h)	a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;
i)	tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;
j) távbeszélő szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe
vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak
számlázására vonatkozó adatok;
k) az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így
különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára,
illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában
keletkező adatok.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatok a (2) bekezdésben meghatározott céllal, a
keletkezésétől az előfizetői szerződésből az adattal összefüggésben eredő igények
143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők.
(4)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató saját üzletszerzés céljából - az előfizető
kifejezett előzetes hozzájárulásával - kezelheti a (2) bekezdés szerinti adatokat. Az
elektronikus hírközlési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető a
hozzájárulását bármikor visszavonhassa.
(5)	Külön törvény ilyen előírása esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az
előfizetőkre és felhasználókra vonatkozó, a külön törvény előírása szerinti személyes
adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból és ideig kezelheti, az e törvény
szerinti célhoz kötött adatkezeléseket a jelen törvényben a célhoz kapcsolódóan
előírt kezelési határidőn belül meg kell szüntetnie.
(6)	Az e törvény, illetve más törvények által lehetővé tett, illetve előírt különféle célú
adatkezeléseket az elektronikus hírközlési szolgáltatónak el kell különítenie
egymástól. Az elkülönítés történhet
a)	kezelési cél szerint fizikailag elkülönített adatkezelési rendszerekben,
amelyekben egymástól függetlenül vannak eltárolva az eltérő kezelési céllal
kezelhető adatok;
b)	logikailag elkülönített adatkezelési rendszerben, amelyben a különféle céllal
kezelhető adatok közös rendszerben vannak eltárolva, azonban az adatokhoz való
hozzáférések az adatkezelés célja szerint elkülönülnek egymástól.
(7)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató haladéktalanul, legfeljebb 30 napon belül
megsemmisíteni köteles
a)	a fizikailag elkülönülő adatkezelési rendszerből mindazokat az adatokat,
amelyekre vonatkozóan az adott kezelési célhoz kötött kezelési határidő letelt;
b)	a logikailag elkülönített adatkezelési rendszerből mindazokat az adatokat,
amelyekre vonatkozóan a célhoz kötött kezelési határidők mindegyike letelt.
6
(8)	Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás
végzése ügyében, illetve vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának
ellenőrzése érdekében indított eljárás keretében a (2) bekezdés szerinti adatok közül
az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére
vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt
hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és
kezdő időpontja átadható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.
(9)	A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához
szükségesek, a (3) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időn belül átadhatók:
a)	azoknak, akik az elektronikus hírközlési szolgáltató megbízása alapján a
számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-
tájékoztatást végzik;
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervek részére;
c)	a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak;
d)	az Avtv. 3. § (8) bekezdése szerinti esetben az adatok megismerésére külön
törvényben felhatalmazott szerv kérelme alapján a felhatalmazott szerv részére.
(10)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató - az adatkérésre külön törvény szerint
jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat
törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából - kérelemre
köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a (2) bekezdés alapján az elektronikus
hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokat."
12.	§
Az Eht. 159. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az előfizetői szerződés megkötésekor az igénylőt kifejezetten és egyértelműen
tájékoztatni kell:]
„a) a 156. § (9)-(10) bekezdés, a 157. § (2) és (8)-(10) bekezdés, továbbá a 159/A.
§ (1) bekezdés szerinti adatkezelésekről;"
13.	§
Az Eht. a következő 159/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség
159/A. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve az elektronikus
hírközlési szolgáltatás szolgáltatója - az adatkérésre külön törvény szerint jogosult
nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat
törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, a kérelmükre
történő adatszolgáltatás érdekében - megőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatás
előfizető, illetve felhasználó általi igénybevételével kapcsolatos, az érintett
elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató által
előállított vagy kezelt alábbi adatokat:
a)	helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési
szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek
kombinációja esetén a 129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;
7
b)	helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési
szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek
kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői
hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi
azonosításához szükséges - az előfizetői szerződésben rögzített, vagy az
elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz
rendelt - állandó műszaki-technikai azonosítók;
c)	helyhez kötött telefonszolgáltatás, helyhez kötött internet hozzáférési
szolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az előfizetői, felhasználói
végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;
d)	helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, internet hozzáférési
szolgáltatás, internetes telefon-, internetes levelezési szolgáltatás, illetve ezek
kombinációja esetén a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók
hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe
vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és
záró időpontja;
e)	helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás, illetve ezek
kombinációja igénybevételénél alkalmazott hívásátirányítás és hívástovábbítás
esetén a hívásfelépítésben részt vevő köztes előfizetői vagy felhasználói
hívószámok;
f)	mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén a szolgáltatás igénybevételekor használt,
a kommunikációban részt vevő felek készülékazonosítója (IMEI), valamint mobil-
előfizetői azonosítója (IMSI);
g)	mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó hálózat- és
cellaazonosítója a közlés megkezdésekor, valamint az adott szolgáltatás nyújtásának
időpontjában az adott cellaazonosítóhoz tartozó cella tényleges földrajzi helyének
meghatározását lehetővé tevő adatok;
h)	internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek
kombinációja esetén a szándékolt címzett irányában megkezdett kommunikációra
vonatkozóan a d) pont szerinti adatok;
i)	internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes
telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén az elektronikus hírközlési
szolgáltatás típusa és a szolgáltatás előfizető vagy felhasználó általi
igénybevételének dátuma, kezdő és záró időpontja, az igénybevételnél használt IP
cím, felhasználói azonosító, hívószám;
j) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes
telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja során az előfizetők, felhasználók
egyedi műszaki-technikai azonosítóinak az elektronikus hírközlési szolgáltató általi
bármely átalakításának követéséhez szükséges adatok (IP cím, portszám);
k) előre fizetett anonim hívókártyás mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a
szolgáltatás első igénybevételének dátuma és időpontja, valamint a cellaazonosító,
amelyről az aktiválás megtörtént.
(2)	Az (1) bekezdésben előírt adatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettség a
sikertelen hívások során előállított vagy kezelt (1) bekezdés szerinti adatokra is
kiterjed.
(3)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az (1) bekezdés a)-c) pontja
szerinti adatokat az előfizetői szerződés megszűnését követő, a d)-k) pontjaiban
meghatározott adatokat azok keletkezését követő egy évig, a (2) bekezdés szerinti
adatokat azok keletkezését követő fél évig köteles megőrizni.
8
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások teljesítésekor az adatkérés
jogszerűségéért az ügyben eljáró, adatkérésre felhatalmazott szerv a felelős. Az
elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés szerint tárolt adatok, továbbá az
(1)	bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljeskörűségéért, minőségéért és
időszerűségéért felelős.
(5)	Az (1) bekezdés alapján adatmegőrzésre kötelezett elektronikus hírközlési
szolgáltató az adatmegőrzés feladatával kizárólag abban az esetben bízhat meg
adatfeldolgozóként más vállalkozást, illetve a megőrzött adatokat kizárólag abban az
esetben tárolhatja az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, ha a megőrzött
adatokhoz való hozzáférés tekintetében az adatfeldolgozóval kötött adatmegőrzési
szerződés tartalmazza az (1)-(2) bekezdés szerinti adatkérésekre vonatkozó hazai
titokvédelmi szabályoknak megfelelő biztonsági és hozzáférési követelményeket. Az
elektronikus hírközlési szolgáltató a megőrzött adatokat nem tárolhatja olyan ország
területén, illetve az adatmegőrzés feladatával nem bízhat meg olyan országbeli
adatfeldolgozót, amely ország az Európai Gazdasági Térségnek nem tagállama.
(6)	E § alkalmazásában kommunikáció valamely elektronikus hírközlési
szolgáltatás révén megvalósított információcsere vagy információtovábbítás véges
számú felek között, amely magában foglalja a sikertelen hívásokat. E §
alkalmazásában a kommunikáció nem foglalja magában az elektronikus hírközlő
hálózaton keresztül műsorterjesztési szolgáltatás részeként a nyilvánosságnak
továbbított információt, kivéve, ha az információ az azt átvevő, azonosítható
előfizetőhöz vagy felhasználóhoz kapcsolható."
14.	§
Az Eht. 182. §-ának (4) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus
hírközlés vonatkozásában:]
„t) a segélyhívások megválaszolása céljából a hívó fél azonosítására, illetve a
helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó szolgálatok rendelkezésére
bocsátásának módját."
15.	§
Az Eht. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187. § (1) Ez a törvény
a)	a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról
(roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i
717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a
rádió-berendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük
kölcsönös elismeréséről, 3. és 4. cikk, 7. cikk (4) bekezdés,
9
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az
elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való
hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
engedélyezéséről (engedélyezési irányelv),
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról (keretirányelv),
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az
egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes
szolgáltatási irányelv),
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a
személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és
magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló
irányelv),
g)	az Európai Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának
versenyéről,
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/24/EK irányelve (2006. március 15.) a
nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a
nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott
adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról."
16. §
(1)	Az Eht. 188. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„1. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az
elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg felhasználói
köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (felhasználók) összlétszámának
legalább 0,1-0,6%-át kitevő, 150 000 előfizetői létszám alatt 0,6%, de legalább 60,
150 000-1 000 000 előfizetői létszám között 0,3%, de legalább 900, 1 000 000
előfizetői létszám felett 0,1%, de legalább 3 000 (a teljes előfizetői körből egy
előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizető
vagy felhasználó kommunikációjának egyidejű ellenőrizhetőségét és azok
kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és
kiadását a kilépési pontra."
(2)	Az Eht. 188. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„11. Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás: az e törvényben meghatározott
azon elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek meghatározott minőségben, a
Magyar Köztársaság területén bárhol, minden felhasználó számára megfizethető ár
ellenében igénybe vehetők."
10
(3)	Az Eht. 188. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„16. Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály: e törvény, e törvény
felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály,
elektronikus hírközlésre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi
aktus, valamint a hatóság határozata."
(4)	Az Eht. 188. §-a a következő 25/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„25/A. Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama vagy az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam."
(5)	Az Eht. 188. §-ának 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„49. Helymeghatározási adat: az elektronikus hírközlő hálózatban feldolgozott
bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója
végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi."
(6)	Az Eht. 188. §-ának 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„64. Kilépési pont: a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés során az
elektronikus hírközlési szolgáltató rendszeréből a monitoring alrendszerrel,
alrendszerekkel kinyert közlések és kísérőadatok fizikai átadási pontja, pontjai a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felé, amelyet az elektronikus hírközlési szolgáltató a
92. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint egyeztetetten, adott földrajzi helyen
és formában, az elektronikus hírközlési szolgáltató területén biztosít."
(7)	Az Eht. 188. §-a a következő 99/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„99/A. Sikertelen hívás: minden olyan telefonhívás (beleértve a beszédalapú - akár
hagyományos, akár IP-alapú - telefonálást, az üzenetrögzítővel való kapcsolatot, a
konferenciahívást és az adathívást) vagy kiegészítő szolgáltatás (beleértve a
hívástovábbítást és hívásátirányítást), amelynél a hálózati kapcsolat sikeresen
létrejött, de a hívás megválaszolatlan maradt (nem fogadott vagy elutasított hívás),
illetőleg hálózatkezelői beavatkozás miatt a létrejött kapcsolat automatikusan
azonnali bontásra került (foglalt, kikapcsolt vagy más okból nem elérhető állomás
hívása)."
(8)	Az Eht. 188. §-ának 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11
[E törvény alkalmazásában:]
„105. Titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés: az elektronikus hírközlő
hálózaton és elektronikus hírközlő eszközökkel az elektronikus hírközlési
tevékenység során, illetve azzal összefüggésben keletkezett, továbbított információk,
adatok kiválasztása, kicsatolása, technikai eszközzel történő rögzítése és
megismerése az arra külön törvényben felhatalmazott szervek által."
17. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2008. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 4-5. §-a, 8. §-ának (2) bekezdése, 11-13. §-a, 15. §-a, 16. §-ának (1)
bekezdése és (6)-(8) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja, valamint e §
(3)-(4), (6) és (7) bekezdése 2008. március 15-én lép hatályba.
(3)	E törvény 1-16. §-a, valamint e § (4) bekezdése 2008. március 16-án hatályát
veszti. E bekezdés a hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
(4)	Az Eht. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „Európai Gazdasági
Térségben" szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség tagállamaiban"
szöveg, 155. §-ának (5) bekezdésében az „A nemzetbiztonsági szolgálatok és a
nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe az „A nyomozó hatóságok és a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban együtt: nyomozó
hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok" szöveg, 158. §-a (7)
bekezdésének b) pontjában a „157. § (5)-(6) bekezdésében" szövegrész helyébe a
„157. § (8)-(10) bekezdésében" szöveg lép.
(5)	Az Eht. - az e törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 129. §-a (6)
bekezdésének c) pontjában foglalt adatokat a (2) bekezdésben megjelölt időpontot
követően megkötött, illetve bármely okból módosított írásbeli egyedi előfizetői
szerződéseknek kell tartalmazniuk.
(6)	Az Eht. - 2008. március 14-én hatályos - 157. §-ának (8) bekezdése alapján
megőrzött, az Eht. - 2008. március 14-én hatályos - 157. §-a (2) bekezdésének a)-c)
és e)-g) pontja szerinti azon adatokat, amelyeknek a kötelező megőrzési idejéből e
törvény hatálybalépésekor több mint két év van hátra, az Eht. - az e törvény 13. §-
ával megállapított - 159/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt célból, az adatok
keletkezésétől, illetve az Eht. - 2008. március 14-én hatályos - 157. §-a (2)
bekezdésének a) pontja szerinti adatok esetében az előfizetői szerződés
megszűnésétől számított egy év elteltéig továbbra is meg kell őrizni. Az e bekezdés
szerint őrzött adat az Eht. - az e törvény 13. §-ával megállapított - 159/A. §-ának (1)
bekezdése szerinti céllal a kötelező őrzési idő leteltéig kezelhető.
(7)	E törvény hatálybalépését követően az Eht. - 2008. március 14-én hatályos -
157. §-ának (8) bekezdése alapján megőrzött, az Eht. - 2008. március 14-én
hatályos - 157. §-a (2) bekezdésének a)-c) és e)-g) pontja szerinti azon adatok,
amelyeknek a kötelező megőrzési idejéből e törvény hatálybalépésekor legfeljebb két
év van hátra, továbbá - őrzési időtől függetlenül - az Eht. 157. §-a (2) bekezdésének
d)	és h)-j) pontja szerinti adatok sem az Eht. - 2008. március 14-én hatályos - 157.
§-a (6) bekezdésének c) pontja szerinti céllal, sem az e törvény 13. §-ával
megállapított 159/A. § (1) bekezdése szerinti céllal nem kezelhetők.
12
18. §
(1)	E törvény 2. §-a és 16. §-ának (3) bekezdése a Közösségen belüli nyilvános
mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK
irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	E törvény
a)	1. §-a az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési
szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikke (1) bekezdésének,
b)	6-7. §-a és 16. §-ának (2) bekezdése az egyetemes szolgáltatásról, valamint az
elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz
kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) bekezdésének, 12. és 13. cikkeinek,
valamint IV. mellékletének,
c)	11. §-ának (6) és (7) bekezdése, továbbá 13. §-a a nyilvánosan elérhető
elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok
szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a
2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
13
Általános indokolás
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006. március 15-én elfogadta a
nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a
nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott
adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló 2006/24/EK
irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). A 2006. május 3-án hatályba lépett Irányelv 15.
Cikke alapján a benne foglalt rendelkezések tagállami megfeleltethetőségét 2007.
szeptember 15-e előtt biztosítani kell.
Az adatmegőrzési kötelezettség bevezetését először az 1997. december 15-én
elfogadott, a személyes adatoknak a távközlési ágazatban történő kezeléséről és
magánjellegének védelméről szóló 97/66/EK irányelv, majd a hasonló címmel
elfogadott 2002/58/EK irányelv tette lehetővé az Európai Unió tagállamaiban avégett,
hogy a közlemények továbbítása során keletkező forgalmi adatok rendelkezésre
álljanak a nemzetbiztonság, a közbiztonság és a haza védelme, továbbá a
bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlő rendszer jogosulatlan
használatának kivizsgálása és üldözése céljából, feltéve, hogy a személyes adatok
védelméhez fűződő jogok gyakorlásának bármely ilyen korlátozása szükséges,
megfelelő és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban.
Mivel az irányelvek a szabályozást nemzeti hatáskörbe utalták, az Unió tagállamai
eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Ennek megfelelően az Irányelv célja, hogy az
egymástól eltérő szabályozásokat EU-szinten harmonizálja azzal, hogy előírja mely
adatokat és milyen időtartamban kell minden tagállamnak megőriznie.
Az Irányelv a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói,
illetőleg a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára rendel el
adatmegőrzési kötelezettséget a helyhez kötött és a mobil telefonálás, az internet
hozzáférés, valamint az internetes telefonálás és levelezés során a szolgáltató
rendszerében keletkező, illetve feldolgozott, szolgáltatásonként meghatározott
forgalmi adatok vonatkozásában. Az adatmegőrzési kötelezettség bizonyos
korlátozásokkal a sikertelen hívási kísérletekkel kapcsolatos forgalmi adatokra is
kiterjed. A forgalmi adatok megőrzésének időtartama legalább hat hónap, de
legfeljebb kettő év, ezen belül szolgáltatásonként lehet akár különböző. A tagállamok
nemzeti szabályozásának kell biztosítania, hogy az így megőrzött adatokhoz
kizárólag csak az erre felhatalmazott szervek férhessenek hozzá. A megőrzött
adatokhoz a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő hozzáférés
érdekében követendő eljárást és teljesítendő feltételeket a tagállamok határozzák
meg - az uniós normákra és a nemzetközi közjogi rendelkezésekre tekintettel. Az
Irányelv ezen felül rendelkezik a megőrzött adatokkal kapcsolatos adatvédelmi és
adatbiztonsági elvárásokról, ezek független felügyelő hatóság általi ellenőrzéséről, a
jogorvoslatról, a felelősségekről és szankciókról, valamint arról, hogy a megőrzött
adatokból való adatigénylésekről évente statisztikai jelentést kell eljuttatni a
Bizottságnak.
A 2002/58/EK irányelv módosításával az Irányelv azt mondja ki, hogy az Irányelv
szerinti adatmegőrzés tekintetében a tagállamoknak nem kell vizsgálniuk, hogy ez az
intézkedés megfelel-e a szükségesség, megfelelőség és arányosság hármas
követelményének.
14
Az irányelvben megfogalmazott alapvető döntések meghozatalára a Bizottság által
készíttetett SEC(2005) 1131 hivatkozási számú hatástanulmány szolgáltatott alapot.
A hatástanulmány a bűnüldözés számára nyújtott hozzáadott érték, a magánélethez
fűződő jogoknak a társadalom érdekében történő korlátozása, valamint az
adatmegőrzéssel járó költségek között egyensúlyt keresve határozta meg azt a
megőrzésre javasolt adatkört, illetve adatmegőrzési időtartamot, amely megjelenik az
Irányelvben.
Az uniós tagállamok adatvédelmi biztosainak részvételével működő adatvédelmi
munkacsoport 3/2006 hivatkozási számú véleményében adatvédelmi szempontokat
tett közzé az Irányelv implementációjához. E szempontok kitérnek az adatkezelési
cél pontos meghatározására, a hozzáférés korlátozására és a jogosult hozzáférések
független ellenőrzésére, a megőrzendő adatmennyiség minimalizálására, az
adatmegőrzési rendszernek az egyéb célú adatkezelésektől való elkülönítésére, az
adatbányászat tilalmára, valamint az adatkezelés műszaki és szervezeti
biztonságára és védelmére.
Hazai jogi háttér
A bűnüldöző szervek, nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
az ügyészség által igénybe vehető adatszolgáltatásra vonatkozó felhatalmazást az
egyes szervezetekre vonatkozó külön ágazati jogszabályok, így
-	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény,
-	a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény,
-	a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, valamint
-	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény,
-	a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
tartalmazzák.
E jogszabályok alapján a feljogosított szervezetek titkos információgyűjtés keretében,
az egyes törvényekben pontosan meghatározott esetekben és feltételekkel
igényelhetnek forgalmi adatokat a hírközlési szolgáltatóktól.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján az ügyész, illetve a nyomozó
hatóságok nyílt nyomozati cselekményként igényelhetik adatok szolgáltatását a
hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől.
A fenti adatszolgáltatási kötelezettség - az általuk számlázási és más jogszerű céllal
kezelt adatok vonatkozásában - a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény
hatálybalépése óta terheli a hírközlési szolgáltatókat. Az elektronikus hírközlésről
szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) hatálybalépése óta az elektronikus
hírközlési szolgáltatókat védelmi és bűnüldözési céllal már adatmegőrzési
kötelezettség is terheli. E szerint a fenti adatszolgáltatási kötelezettség biztosítása
érdekében a szolgáltatónak 3 évig meg kell őriznie minden olyan forgalmi adatot,
amelynek kezelésére a számlázás, a kapcsolódó díjak beszedése és az előfizetői
szerződések figyelemmel kísérése céljával felhatalmazást kapott.
Ezzel párhuzamosan számos garanciális szabály biztosítja az elektronikus hírközlési
szolgáltató adatkezelésének célhoz kötöttségét, biztonságosságát,
ellenőrizhetőségét, továbbá a kezelt adatok és azok bizalmasságának védelmét.
Az erre vonatkozó általános szabályok a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, a sajátos
15
ágazati szabályok pedig az Eht-ban, továbbá a végrehajtására kiadott, az
elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az
elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az
azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm.
rendeletben, illetőleg az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a
titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek
együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendeletben jelennek
meg. Az adatkezelési szabályok sérelméért a Btk. rendel el szankciókat.
A fentiekben vázolt hatályos nemzeti szabályozásunk - a megőrzendő
adatmennyiség minimalizálását kivéve - alapvetően megfelel az uniós adatvédelmi
munkacsoport korábban hivatkozott véleményében kifejtett iránymutatásnak.
Az Eht. rendelkezései már a jelenlegi módosítást megelőzően is nagymértékben
megfeleltek az Irányelvnek, azonban azokat a jogharmonizáció megvalósítása
érdekében szükséges pontosítani, módosítani. Az Irányelv előírásai eredményeként
tartalmazza a Javaslat például a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatok
gyűjtésére és megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, valamint az adatmegőrzési
idő három évről egy évre - a sikertelen hívások esetében 6 hónapra - történő
csökkentését.
A törvénymódosítás egyéb célkitűzései
Az irányelv harmonizációján túl a tervezet néhány további olyan rendelkezést is
tartalmaz, amely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja azzal, hogy az
ágazatra vonatkozóan rendezi a nemzeti jogba való átültetést nem igénylő uniós
normák - az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusai, továbbá
az Európai Bizottság ajánlásai - érvényesítését, illetőleg amelyek megalkotására
kötelezettségszegési eljárás keretében vállaltunk kötelezettséget.
A fentiek mellett a Javaslat a harmonizációs kötelezettségen túlmutató, a titkos
információgyűjtéssel, a személyes adatokkal, azok kezelésével, továbbá a
személyes adatok és a magánélethez fűződő jogok védelmével közvetlenül
összefüggő egyéb módosító javaslatokat is tartalmaz, amelyeket az Eht.
hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolnak.
16
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A Javaslat a hatósági eljárás háttérszabályait egészíti ki azzal, hogy a hatóság az
eljárása során köteles a lehető legnagyobb mértékig figyelembe venni az Európai
Bizottság ajánlásait, és amennyiben a vonatkozó ajánlást nem követi, erről az
indokaival együtt tájékoztatnia kell a Bizottságot. (Az ajánlás olyan - a tagállamok
nemzeti jogába való átültetést nem igénylő - uniós jogi norma, amelyet a Bizottság
ad ki az uniós irányelvek rendelkezéseinek összehangolt, egységes alkalmazása
érdekében.)
Ez a rendelkezés az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési
szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 19. cikke (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 2. §-hoz:
A módosítás - az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály fogalmának a Javaslat
13. §-ának (2) bekezdése szerinti meghatározására figyelemmel, a 717/2007/EK
rendelet 9. cikkével összhangban - egyértelműen lehetővé teszi, hogy a hatóság az
uniós rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén megtegye a szükséges
intézkedéséket és az Eht. 33. § (2) bekezdésének a) pontja szerint szankciót
állapítson meg.
A 3. §-hoz:
A Javaslat az Eht. 76. §-a (8) bekezdésének módosításával egyszerűsíti a hírközlési
szolgáltatók jelenlegi - a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat (NBSZ) felé - párhuzamosan fennálló bejelentési kötelezettségét.
Ennek értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatók a jövőben kizárólag az NHH
felé teszik meg bejelentéseiket. Ez vonatkozik mind az elektronikus hírközlési
szolgáltatásra irányuló szándék bejelentésére, mind pedig az ebben közölt
adatokban bekövetkezett változás, valamint a szolgáltatás megszüntetésére
vonatkozó szándék bejelentésére. E bejelentéseket az NHH továbbítja az NBSZ
irányába, amely a szolgáltatás műszaki jellemzőivel kapcsolatosan a bejelentőtől
további információt kérhet.
A 4. §-hoz:
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetésekor, illetve az
elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnésekor rendezni szükséges azoknak a
forgalmi adatoknak a sorsát, amelyeket az elektronikus hírközlési szolgáltató a
Javaslat 13. §-ával beiktatni javasolt 159/A. §-ban foglaltak alapján megőrizni, és
azokból az arra illetékes szervek kérelmére adatszolgáltatást nyújtani köteles. Ezt a
kérdést a Javaslat egy új 78/A. § beiktatásával oldja meg.
A Javaslat szerint a szolgáltatást megszüntetni szándékozó szolgáltató köteles
gondoskodni a megőrzött adatállomány új adatkezelőjéről. Ha e kötelezettségének
nem tesz eleget, vagy nem tud megállapodást kötni a szolgáltatásnyújtás földrajzi
területén azonos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó más szolgáltatóval az
adatok átvételéről, illetőleg természetes személy elektronikus hírközlési szolgáltató
17
elhalálozása esetén a hatóságnak kell intézkednie új adatkezelő kijelöléséről. A
Javaslat meghatározza azoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a körét,
amelyből az új adatkezelőt a hatóság kijelölheti.
Az adatok átadásával összefüggésben felmerült költségek viselésének
kötelezettségét a Javaslat a szolgáltatást megszüntető elektronikus hírközlési
szolgáltatóra terheli. A Javaslat az adatokat átadó, illetve átvevő elektronikus
hírközlési szolgáltató felelősség-megosztását is rendezi.
Az 5. §-hoz:
A szakasz az Eht. 92. §-a jelenleg hatályos (1) bekezdésének kiegészítésével
megtiltja az elektronikus hírközléssel összefüggő olyan tevékenységet, amely a titkos
információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést kizárja, vagy ellehetetleníti.
Az Eht. 92. §-ának új (2) bekezdése az Eht. jelenlegi 76. §-ának (8) bekezdésében
szereplő kötelezettséget átemelve és pontosítva meghatározza, hogy a hírközlési
szolgáltató az NBSZ írásbeli kezdeményezése esetén köteles megállapodni a titkos
információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei
alkalmazásának feltételeiről.
Az új (3) bekezdés értelmében a szolgáltató az NBSZ-t minden olyan
tevékenységéről, szolgáltatásáról, termékéről, illetve azok változásáról köteles
tájékoztatni, amely érinti vagy rendeltetésszerű működésében befolyásolja a titkos
információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés érdekében az elektronikus hírközlési
szolgáltató által biztosított vagy biztosítandó feltételeket, eszközöket, módszereket,
eljárásokat. E rendelkezés célja, hogy az NBSZ - mint a titkos információgyűjtést,
illetve titkos adatszerzést technikai eszközökkel végrehajtó szervezet - naprakész
információkkal rendelkezzen tevékenységének zavaroktól mentes ellátása
érdekében.
Az (5) és (6) bekezdés az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontosítva tartalmazza az
Eht. 92. §-ának jelenleg hatályos (3) és (4) bekezdésében foglalt, a szolgáltatót
terhelő kötelezettségeket a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés
feltételei biztosításának tekintetében.
Az irányelv szerinti adatszolgáltatást közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján
biztosító felület egységesítését a költségek csökkentése és a műszaki-technikai
homogenizáció indokolja. Az adatszolgáltatást biztosító elektronikus adatkapcsolat
felületét az NBSZ által meghatározott műszaki követelmények szerint kell kiépítenie
a szolgáltatónak.
Az elektronikus adatkapcsolat útján az adatszolgáltatás egyedi kérelemre történik. Ez
azt jelenti, hogy nem lehet egy általános, nem pontosan meghatározott adatokra
vonatkozó kérelem alapján hozzáférni az adatokhoz. Annak viszont nincsen
akadálya, hogy egy kérelemben több, meghatározott adatra vonatkozó kérés is
szerepeljen.
A rendelkezések a szolgáltatók számára nem jelentenek újdonságot, hiszen ezen
követelményeket az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos
információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek
együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet már most is
tartalmazza, az irányelv által megkövetelt harmonizáció azonban törvényi szintű
szabályozást indokol.
18
Az Eht. 92. §-ának jelenleg hatályos (2), illetve (5)-(8) bekezdései megváltozott
számozással, de változatlan tartalommal kerültek átvezetésre.
A 6-7. §-okhoz:
Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött Magyarország részére az
egyetemes szolgáltatási irányelv (2002/22/EK) nemzeti jogba történő átültetésével
kapcsolatban, amelyben az Eht. 117. §-ának, és az irányelv 8. cikk (2)
bekezdésének, a 12. és 13. cikkeinek, valamint a IV. melléklet rendelkezéseinek
összeegyeztethetőségét vitatta, mert piaci torzulásokhoz vezet, ha az egyetemes
szolgáltatás egyes elemeit nem nyújthatják más-más szolgáltatók. A
kötelezettségszegési eljárás során képviselt magyar álláspont szerint az egyetemes
szolgáltatásra vonatkozó hatályos szabályozás összhangban van az uniós
irányelvvel, mindazonáltal Magyarország vállalta a vonatkozó rendelkezések
pontosítását, és e célból az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére
vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet és az Eht. kapcsolódó
szakaszainak módosítását. Ennek teljesítése jelenik meg a Javaslat 6-7. §-ában,
valamint a 16. § (2) bekezdésében.
A 8. §-hoz
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006.
évi CIX. törvény 93. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte az Eht. 129. §-a
(6)	bekezdésének c) pontját, amely a természetes személlyel írásban megkötött
egyedi előfizetői szerződések minimális adattartalmát határozta meg.
A c) pontban foglalt adatok hiányában az elektronikus hírközlési szolgáltató nem
képes adott természetes személy előfizető kilétét kétséget kizáróan megállapítani,
amely megnehezíti az előfizetői szerződésből eredő esetleges igények
érvényesítését.
A hatályon kívül helyezés a fentieken túl súlyosan veszélyezteti a Magyar
Köztársaság bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekei érvényesítését, illetve ezen
érdekek érvényesítésére felhatalmazott szervek törvényben meghatározott feladatai
ellátását is.
Ezen adatok rögzítése, illetve megőrzése biztosítja a fenti szervek eljárása során
esetlegesen érintett természetes személy kétséget kizáró azonosíthatóságát.
A fent kifejtett okokból szükséges ezen személyes adatok rögzítési kötelezettségét
az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére ismételten előírni.
Az Eht. 129. §-át kiegészítő új bekezdés - a Javaslat 13. §-ával beiktatni tervezett
159/A. § szerinti adatszolgáltatás biztosítása céljából - kötelezővé teszi a releváns
előfizetői adatok rögzítését abban az esetben is, ha az előfizetői szerződést nem
írásban - azaz szóban vagy ráutaló magatartással - kötik meg. Ezzel elkerülhetővé
válnak az olyan helyzetek, amikor az elektronikus hírközlési szolgáltatók könnyített
értékesítési akciók keretén belül nyújtják szolgáltatásaikat anélkül, hogy az előfizetők
releváns adatait rögzítenék, holott erre lehetőségük lenne.
Mivel az Eht. 129. §-a eddig csak az írásban megkötött szerződésekre tartalmazott
szabályozást, e kiegészítés nélkül az Irányelvben foglalt kötelezettségeknek
Magyarország csak részben tudna eleget tenni.
A 9. §-hoz:
19
A segélyt hívó előfizető helymeghatározási adatának a hívott segélyhívó szolgálat
részére történő átadása kapcsán a Bizottság által indított kötelezettségszegési
eljárás rávilágított arra, hogy az Európai Unióban átmenetileg fogadható csak el a
kérésre történő adatátadás, annak - az uniós célkitűzések szerint - a műszaki
megvalósíthatóság megnyílását követően automatikusan kell megtörténnie. Az Eht.
145. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos megfogalmazása ezt az automatikus
adatátadást nem teszi lehetővé. A Javaslat ezt a korlátozást kívánja megszüntetni.
A 10. §-hoz:
Az Eht. 156. § (3) bekezdés második mondatának elhagyását a hírközlési
szolgáltatók gyakorlati tapasztalatai indokolják. A hírközlési szolgáltatók nem
rendelkeznek olyan kiterjedt adminisztratív képességekkel, amivel nyomon tudnák
követni azoknak a piacon hozzáférhető eszközöknek (tűzfalak, vírusirtó szoftverek,
stb.) a technikai fejlődését, amelyeket az előfizetők, felhasználók igénybe tudnak
venni az általuk használt végberendezések által továbbított közlések
bizalmasságának megóvása érdekében. Amellett, hogy a szolgáltató a saját
rendszereiben, hálózatában megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a
közlés bizalmasságának, titkosságának megóvását biztosítja, az előfizető, illetve
felhasználó elemi érdeke, hogy a saját tulajdonában, vagy használatában levő
végberendezés védelméről gondoskodjon.
A 11. §-hoz:
Az Eht. jelenleg hatályos 157. §-ában a forgalmi és számlázási adatok különféle célú
kezelésével, kezelési határidejével, hozzáférésével, illetve törlésével kapcsolatos
szabályok áttekinthetetlenül, és ellentmondásosan szerepelnek. Ebben kíván rendet
tenni a Javaslat azzal, hogy az Eht-nak az e § által újrafogalmazott 157. §-a
keretében rendezi a szolgáltató saját jogszerű üzleti célú adatkezeléseit, élesen
elválasztva azt a Javaslat 13. §-ával elrendelt bűnüldözési, nemzetbiztonsági és
honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettségtől, illetve az elektronikus hírközlési
szolgáltató részére más törvények - például a számviteli törvény - által elrendelt
adatkezelési feladatoktól.
Általános az a szabály, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a szolgáltatás
teljesítése után törölni vagy anonimizálni köteles mindazokat az adatokat, amelyeket
saját jogszerű üzleti céllal nem kezelhet vagy nem kíván kezelni, továbbá
bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettségből
sem kell kezelnie.
A (2) szakasz szinte változatlan formában tartalmazza a 157. § jelenleg hatályos (2)
bekezdésének rendelkezéseit arról, hogy a szolgáltató mely adatokat kezelheti
számlázás, a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések
figyelemmel kísérése céljából a törvény felhatalmazása alapján. A kezelhető adatok
köre kiegészült az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott
-	így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések
használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus
hírközlő hálózatában keletkező adatokkal, amelyeket a hatályos rendelkezések
szerint eddig csak a védelmi, illetőleg bűnüldözési célú adatszolgáltatás biztosítása
végett kezelhetett.
20
A (3) szakasz a szolgáltatásnyújtási célból lehetővé tett adatkezelést - a jelenleg
hatályos rendelkezéstől eltérően - szigorúan az előfizetői szerződésből az adattal
összefüggésben eredő igények elévülési idejére korlátozza.
A (4) szakasz továbbra is lehetővé teszi, hogy a szolgáltató a fenti adatokat az
előfizető előzetes hozzájárulásával saját üzletszerzési céllal is kezelhesse.
Kiegészítésül a rendelkezés deklarálja az előfizetőnek azt a jogát, hogy e
hozzájárulását bármikor visszavonhatja.
Az új (5) bekezdés nyit lehetőséget arra, hogy az adatkezelési cél, a kezelhető
adatkör és az adatkezelési határidő meghatározásával más törvény az elektronikus
hírközlési szolgáltató más adatkezelését is lehetővé tegye vagy elrendelje, ez
azonban az Eht. szerinti adatkezelésekre nincs, illetve nem lehet kihatással.
Az új (6) bekezdés rendelkezik arról, hogy a szolgáltató milyen feltételek fennállása
esetén köteles törölni a tárolt adatokat abban az esetben, amikor az adatok tárolása
a kezelési céltól függően fizikailag elkülönül.
Az új (7) bekezdés lehetővé teszi a különféle céllal kezelhető adatok közös
rendszerben történő tárolását is, feltéve, hogy az adatokhoz való hozzáférések
logikailag úgy különülnek el egymástól, hogy célhoz kötötten érvényesítik a kezelhető
adatok körére és adatkezelési határidőre vonatkozó korlátokat. A bekezdés arról is
rendelkezik, hogy milyen feltételek fennállása esetén köteles adatot törölni a
rendszerből a szolgáltató.
A (8)-(10) bekezdések arról rendelkeznek, hogy milyen esetekben, illetve célra
jogosult vagy köteles a szolgáltató adatot átadni más részére a (2) bekezdésben
megjelölt céllal általa tárolt adatokból. E rendelkezések alapvetően az Eht. 157. §-a
hatályos (5)-(6) bekezdésének logikáját követik. A PSZÁF részére történő adatátadás
szabálya - a Pénzügyminisztérium igényére - annyiban módosult, amennyiben az
szükséges a tőkepiacról szóló, illetve a pénzpiacot szabályozó más törvényekkel való
összhang megteremtéséhez.
A 12. §-hoz:
A Javaslat az Eht. 159. §-át pontosítja azzal, hogy az előfizetői szerződés
megkötésekor az igénylő részére az adatai kezelésével kapcsolatban biztosítandó
tájékoztatásnak ki kell terjednie a lehetővé tett összes adatkezelésre.
A 13. §-hoz:
A 159/A. § megalkotásának indoka az Irányelv implementációjából eredő kötelező
jogalkotási feladat elvégzése, a magyar és az uniós szabályozás harmonizációjának
megteremtése.
Az Eht. 157. §-a tartalmazza a számlázási és a kapcsolódó díjak beszedése,
valamint a szerződések figyelemmel kísérése céljából történő adatkezelést, illetve a
kezelhető adatok körét. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az e szakaszban foglalt
célból történő adatkezelés vonatkozásában szabadon döntheti el, hogy mely
adatokat kívánja kezelni.
Az Eht. 159/A. §-a tartalmazza az adatkérésre külön törvény szerint jogosult
nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat
törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából történő
adatkezelési (tárolási) szabályokat. E § tekintetében - mivel ezen adatok
21
megőrzésére az elektronikus hírközlési szolgáltató a fent említett érdekből köteles -
a szolgáltató mérlegelési lehetősége ki van zárva.
Az Irányelv előírja, hogy a forgalmi adatokat a hírközlési szolgáltatók a súlyos
bűncselekmények felderítése, nyomozása, illetve ilyen bűncselekmények bizonyítása
érdekében tárolják.
A hírközlési szolgáltatók természetesen nem végezhetnek bűnüldözési
tevékenységet, azonban kötelesek az arra hatáskörrel rendelkező szervek ilyen
irányú igényeinek kielégítését biztosítani. Erre tekintettel az Eht. szabályozásának
sem lehet tárgya a konkrét esetkörök, feltételek meghatározása (pl.: súlyos
bűncselekmények felderítése).
Fentiek alapján indokolt, hogy az adatkezelési cél úgy jelenjen meg a törvényben,
hogy az olyan konkrét jogszabályokra utal vissza, amelyek egyértelműen
meghatározzák az arra feljogosított szervezetek bűnüldözési, illetve
nemzetbiztonsági célú adatkezelésének szigorú feltételeit és eseteit.
Az Eht. 159/A. § (1) bekezdése ennek megfelelően az adatkérésre felhatalmazott
szervekre vonatkozó ágazati jogszabályokra utal vissza. E jogszabályok alapján a
feljogosított szervek ezen adatokat titkos információgyűjtés keretében, illetve a
nyomozás során nyomozati cselekmény révén ismerhetik meg. Az ágazati
jogszabályok, illetve a Be. szigorú előírásai meghatározzák, hogy mely
bűncselekmények felderítése és nyomozása, illetve nemzetbiztonsági szolgálatok
törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása esetén lehetséges ezen adatok
megismerése, továbbá meghatározza az adatigénylés törvényi feltételeit, valamint az
így szerzett információk bizonyítékként történő felhasználásának szabályait.
Az Irányelv 5 konkrét szolgáltatásra vonatkoztatva rendeli el a forgalmi adatok
megőrzését. A 2002/58/EK (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló)
irányelv 15. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi ennek túllépését, feltéve, hogy ez
szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus
társadalomban a nemzetbiztonság (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem
és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények, illetve az
elektronikus hírközlő rendszer jogosulatlan használata megelőzésének,
kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében.
A Javaslat az uniós norma és a szükséges és elégséges mérték figyelembevételével
kizárólag az adatok egy bizonyos, ám releváns köre tekintetében ír elő
adatmegőrzési kötelezettséget, így harmonizálni kívánja az elektronikus hírközlési
szolgáltatók és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott
szervek kapcsolatát. E racionalizációval nem sérülnek az állam bűnüldözési,
nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekei, ugyanakkor az elektronikus hírközlési
szolgáltatók adatmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettségének köre csökken,
amely az ezzel járó kiadások csökkenését vonhatja maga után.
Az adatok megőrzésének előfeltétele, hogy a szolgáltató az érintett hírközlési
szolgáltatással összefüggésben azokat előállítsa vagy kezelje.
Az adatok körének meghatározásakor a Javaslat nyomon követi az Irányelvben
megfogalmazottakat, valamint az Eht. hatálybalépése óta eltelt időben végbemenő
robbanásszerű műszaki-technikai fejlődést. Az adatköröket e szakasz nem az
Irányelv szerint meghatározott csoportosításban rögzíti, de azok tartalmilag
megegyeznek az Irányelvben foglaltakkal. A Javaslatban megjelenő adatkörök a
jelenleg hatályos Eht. adatköreire támaszkodnak annak érdekében, hogy az
22
implementáció során a szolgáltatók a lehető legkevesebb értelmezési nehézséggel
találkozzanak. Új elemként határozza meg e szakasz a hálózati címfordításokkal
(Network Address Translation, vagyis „NAT"-logok) kapcsolatos adatmegőrzési
kötelezettséget. Ez az adat azért bír kiemelt jelentőséggel, mert e logok nélkül az
előfizető, illetve felhasználó aktivitásának forrása nem azonosítható, nem kereshető
vissza.
A sikertelen hívásokra vonatkozó adattárolási kötelezettség elrendelését az állam
bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekei teszik szükségessé.
A sikertelen hívások megítélése - bűnfelderítési, nemzetbiztonsági szempontból -
nem különbözik a sikeres hívásoktól, ezen adatoknak sok esetben ugyanolyan, vagy
nagyobb jelentősége van, mint a sikeres hívások során előállt adatoknak.
A Javaslat ezért a sikertelen hívásokkal összefüggésben ugyanazon adatkezelési
célt határozza meg, mint a sikeres hívások kapcsán. Az azonos cél meghatározása
mellett azonban az adatkezelési (tárolási) határidő elválik a két adatkör tekintetében,
amelynek indoka a hírközlési szolgáltatók adattárolással összefüggő költségeinek
további csökkentése, a szükségesség-arányosság kritériumának fenntartása.
Az Irányelv legalább hat hónap és legfeljebb kettő év időkorláttal állapítja meg az
adatmegőrzés idejét, a tagállamok ezen belül úgy is dönthetnek, hogy a megőrzési
idő szolgáltatásonként, illetőleg adatfajtánként akár különböző. A Javaslat a hatályos
szabályozás szerint is megőrzendő adatok vonatkozásában a korábbi három év
helyett egy éves, a sikertelen hívások során keletkező adatok megőrzésére
vonatkozó új kötelezettség esetében pedig az Irányelv szerinti minimális megőrzési
idő alkalmazására tesz javaslatot.
A Javaslat meghatározza a megőrzött adatokból adatot igénylő szervek, valamint az
adatmegőrzésre, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók felelősségét.
A Javaslat előírja, hogy a kötelezően megőrzendő adatokat az elektronikus hírközlési
szolgáltató kizárólag abban az esetben tárolhatja az Európai Gazdasági Térség más
tagállamában, ha a megőrzött adatokhoz való hozzáférés tekintetében az
adatfeldolgozóval kötött adatmegőrzési szerződés tartalmazza a hazai titokvédelmi
szabályoknak megfelelő biztonsági és hozzáférési követelményeket.
Mivel a megőrzendő forgalmi adatok körének meghatározása során különös szerepe
van a használt „kommunikáció" fogalomnak, ezért pontos megfogalmazásra kerül e
§-ra kiterjedő hatókörrel.
A 14. §-hoz
Az Eht. 145. §-ának (2) bekezdése „külön jogszabályra" utalja a hívó fél
azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó
szolgálatok rendelkezésére bocsátása módjának megállapítását, azonban ennek
megalkotására az Eht. nem adott explicit felhatalmazást a felhatalmazó
rendelkezések között. Ezt pótolja a Javaslat, a miniszter hatáskörébe utalva a kérdés
rendezését.
23
A 15. §-hoz
A Javaslat az Eht. jogharmonizációs záradékának technikai kiigazítását végzi. Az
uniós jogi aktusok között viszont már értelemszerűen megjelenik a 2006/24/EK
irányelv is, amelynek hazai jogrendbe történő átültetésére a Javaslat révén kerül sor,
valamint a 717/2002/EK rendelet, amelynek végrehajtása érdekében szükséges
intézkedést szintén a Javaslat rendeli el.
A 16. §-hoz:
E szakasz az Eht. 188. §-a egyes értelmező rendelkezéseinek pontosítását, illetve
kiegészítését tartalmazza.
Az alapkiépítésű monitoring alrendszer fogalmának pontosításával a szolgáltatókra
háruló terhek csökkentése is megvalósul. A hatályos megfogalmazás még 1995-ben
készült, amikor a legnagyobb szolgáltató is csak 1-2 millió előfizetéssel rendelkezett.
Az előfizetők, felhasználók számának jelentős növekedése miatt a definíció
változatlanul hagyása esetén az alapkiépítésű monitoring alrendszerek olyan számú
előfizető egyidejű monitorozhatóságát biztosítanák, amelyre már nincs szükség. Erre
tekintettel az alapkiépítésű monitoring alrendszer meghatározása tekintetbe veszi az
előfizetők, felhasználók számát, és ehhez mérve arányosan a korábbinál
alacsonyabb szinten állapítja meg a szolgáltatók által finanszírozandó alapkiépítésű
monitoring alrendszer követelményeit.
Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmának pontosítását a
Javaslat 6-7. §-ában foglalt módosítások teszik szükségessé.
Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály fogalomkörének kiterjesztése az
Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja. Az Európai Uniónak az elektronikus
hírközlésre vonatkozóan is születnek olyan kötelező jogi aktusai - pl. az Európai
Parlament és a Tanács rendeletei -, amelyek közvetlenül alkalmazandók a
tagállamokban. Ezeket a rendelkezéseket épp úgy be kell tartaniuk a piac
szereplőinek, mint az ágazati jogszabályokat és a hatóság határozatait.
Az Európai Gazdasági Térség tagállama fogalom bevezetését Románia helyzete
indokolja, amely ugyan még nem részese az EGT-megállapodásnak, de ez évtől már
tagja az EU-nak.
A helymeghatározási adat tekintetében a módosítás technikai jellegű (információ
helyett adat).
A kilépési pont vonatkozásában annak helye, míg a titkos információgyűjtés, illetve
titkos adatszerzés kapcsán az azt végzők meghatározása tekintetében vált
szükségessé a módosítás.
A sikertelen hívás definiálása az irányelvben foglaltak átvétele miatt szükséges.
A 17. §-hoz
Ez a szakasz a záró és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
24
Az Eht-nak a Javaslat szerinti módosítása 2008. január 1-jén lép hatályba.
A Javaslat azon rendelkezései, melyek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési
szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása
keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv
módosításáról szóló 2006/24/EK irányelv átültetését célozzák, vagy azzal vannak
összefüggésben, 2008. március 15-én lépnek hatályba, annak érdekében, hogy a
szolgáltatóknak elegendő idejük legyen a bevezetendő többletkötelezettségek
végrehajtására való felkészülésre.
Mivel a Javaslat szinte kizárólag módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmaz, az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozatában foglaltaknak
megfelelően - önálló normatartalommal nem rendelkező jogszabályként - jogi
hatását hatálybalépésével váltja ki, hatálybalépése napján végrehajtottá válik, ezáltal
ezt követően hatályon kívül helyezhető. Mindezek alapján - a Kormány ügyrendjéről
szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 15. pontjában foglalt követelménynek is
megfelelően - a Javaslat a hatálybalépést követő időpontot megjelölve önmaga
rendelkezik a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazó
részeinek hatályon kívül helyezéséről, szükségtelenné téve ezáltal az utólagos
technikai deregulációt.
A Javaslat a hatályos Eht. 157. §-ának (8) bekezdése alapján őrzött adatállomány
sorsáról is rendelkezik, akként, hogy abból törlésre kerüljenek az új 159/A. § szerint
nem releváns, illetve lejárt őrzési idejű adatok, a fennmaradókat pedig a 159/A. §
szabályai szerint kelljen kezelni a továbbiakban.
A 18. §-hoz
Ez a szakasz az Európai Unió jogának való megfelelést mondja ki.
25