﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4409. számú
törvényjavaslat
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III.
törvény módosításáról
Előadó: Bajnai Gordon
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2007. november
1
2007. évi... törvény
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény
módosításáról
i.§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 10. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási
iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok
szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály
értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg akik
igazolással rendelkeznek. Ha a településen két vagy több választókerület van, a
helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó
szavazókört jelöl ki. A szavazókor kijelöléséről szóló döntést a választás
kitűzését követő 5. napig a helyben szokásos módon közzé kell tenni.”
2.§
A Ve. 27. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb
mint öt, illetőleg az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt
szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint hét, a helyi választási
iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a
bizottságot kiegészíti.”
2
3.§
A Ve. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll. Az igazolással
szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság legalább hét tagból
áll.”
4-§
A Ve. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele
érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja, a
szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóumával felkeresi.
A mozgóumát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda
vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A
mozgóumás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelye szerinti
szavazatszámláló bizottság, igazolással szavazó választópolgár esetében - a
település egészére kiterjedő illetékességgel - a 10. § (2) bekezdése szerint
kijelölt szavazatszámláló bizottság illetékes.”
5*§
A Ve. 66. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a
névjegyzékben szerepel.
(2)	A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím
megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó
személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
(3)	A névjegyzékbe a szavazatszámláló bizottság nem vehet fel
választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság
felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a településre szóló igazolással
rendelkezik.
(4)	A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki
a)	nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni,
b)	nem szerepel a névjegyzékben és
ba)	nem rendelkezik igazolással,
bb)	rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt
szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét.”
6.§
(1)	A Ve. 89. § (l)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(i) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de
Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási
iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának
vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a
névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás
alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol
tartózkodik. Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal
való visszaélést megvalósító befolyásolása.
(2)	Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napon lehet kiadni.
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás
ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási
irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben
kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt magyarországi címre
tértivevénnyel kell megküldeni.
(3)	Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját,
lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik,
továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét
fordulóra kéri.
(4)	A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár
nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület
megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, a
választókerület megjelölését, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt
szavazóhelyiség címét.
(5)	Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetője a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi, egyidejűleg törli a
névjegyzékből, továbbá feltünteti a névjegyzéken - ha az igazolás csak az első
fordulóra szól, a második forduló névjegyzékén is - annak a településnek és
választókerületnek a megjelölését, ahova az igazolás szól. Az igazolás átvételét
a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa
megbízott személy az aláírásával elismeri.”
(2) A Ve. 89. §-a a következő (6)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A választás első fordulóját megelőző második napig a helyi választási
iroda vezetője — a kiadott igazolás bevonásával egyidejűleg - kérelmére
4
visszaveszi a névjegyzékbe azt, akit igazolás kiadása miatt törölt onnan. A
választópolgár a lakóhelye szerinti névjegyzékbe történő visszavételét egy
alkalommal kérheti.
(7)	Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas
igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda
vezetője vagy az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság a
választópolgárt felveszi a névjegyzékbe, továbbá külön nyilvántartásba veszi.
Az igazolást a választópolgártól - a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével - be
kell vonni, és azt, valamint a külön nyilvántartást a választási iratok között meg
kell őrizni.
(8)	Ha az igazolás mindkét választási fordulóra szól, a választás első
fordulójában a helyi választási iroda vezetője, illetőleg az igazolással szavazásra
kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazoláson feltünteti a választópolgár
névjegyzékbe vételének tényét, és az igazolást lebélyegzi. A mindkét választási
fordulóra szóló igazolást az első fordulóban a választópolgár részére vissza kell
adni.
(9)	A választás második fordulójában az a választópolgár, aki az első (vagy
mindkét) fordulóra igazolást kapott, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és
szavazhat, ha a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt
abban a választókerületben, ahova az igazolás szólt. A választás érvényességét
és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás
tekintetében külön-külön kell vizsgálni.
(10)	A választás második fordulójában az a választópolgár, aki kizárólag a
választás második fordulójára kapott igazolást, csak akkor vehető fel a
névjegyzékbe és szavazhat, ha a lakóhelye szerinti választókerületben a
választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt. A választás
érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás
választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.
(11)	Az Országos Választási Iroda a választás második fordulóját megelőzően
a helyi választási irodák vezetőit tájékoztatja arról, hogy a választás első
fordulója mely választókerületekben volt érvényes és eredményes. Ezt az
információt a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságok
rendelkezésére bocsátja.
(12)	Az (5) bekezdésben foglalt külön nyilvántartás összesített adatait az
Országos Választási Iroda a választás első fordulóját megelőzően nyilvánosságra
hozza.”
5
7.§
A Ve. 99/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/A. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § (l)-(7) bekezdése és a 93. §
rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választásán a jelen fejezetben
foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országos
közszolgálati műsorszolgáltatóknak a listát állító jelölő szervezetek politikai
hirdetéseit legalább háromszor kell ingyenesen közölniük.”
8.	§
A Ve. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § (l)-(7) bekezdése, a 99/0. §
rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.”
9-§
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló szóló 1998. évi III.
törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Választási Bizottság az Alkotmányban, valamint a 10. §
a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek
alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság
elnöke a hitelesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés
elnökét.”
10. §
Az Nsztv. 10. §-a a következő új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)
pont megjelölése e) pontra változik:
[Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését,
ha]
„<d) ugyanazon tartalmú kérdésben 2 éven belül országos népszavazást
tartottak,”
6
11. §
A Ve. 9. melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
12. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ve. 71/C. § (1)
bekezdésében az „a visszautasítottak jegyzékét,” szövegrész, valamint a Ve.
127. § (2) bekezdése.
Melléklet a 2007. évi ... törvényhez
„9. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
(Népszavazás szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
Országos/helyi népszavazás
.....(év)..................................(hónap)..........(nap)
....................(helyi népszavazás esetén a település neve)
r
Érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet!
(kérdés helye)
IGEN	NEM
O	O
A válaszra szavazni a válasz alatti körben elhelyezett egymást metsző két
vonallal lehet, például: <8>, @”
INDOKOLÁS
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi IIL törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 47/2006. (X. 5.) AB határozatában megállapította, hogy
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 89. §
(1)	bekezdésében foglalt igazolás jogintézménye szabályozásakor az
Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes
helyzetet idézett elő azzal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az
Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből
következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Az
alkotmányellenesség oka az, hogy törvény nem zárja ki, hogy a választópolgár
akkor is szavazzon az országgyűlési választások második fordulójában, ha azon
a településen, ahol az első fordulóban szavazhatott, a szavazás érvényes és
eredményes volt. Ilyen esetben ugyanis az érintett választópolgár újabb
szavazatával, újabb választókerületben befolyásolhatja a szavazás eredményét,
míg azok, akik nem éltek igazolással, egyetlen egyéni jelölt megválasztásában
vehetnek részt.
Az Alkotmánybíróság 27/2007. (V. 17.) határozatában megállapította: az
Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az eredményes ügydöntő
országos népszavazás esetén ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem
lehet kitűzni újabb népszavazást.
Jelen Javaslat célja e két alkotmányellenes mulasztás megszüntetése.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az L §-hoz
A Javaslat az igazolással kapcsolatos visszaélések megelőzése, és a
részletszabályokkal kibővített igazolással való szavazás szakszerűbb
lebonyolítása érdekében megszünteti azt a lehetőséget, hogy az igazolással
rendelkező választópolgár az igazolásban megjelölt település bármely
szavazóhelyiségében leadhassa szavazatát. Az igazolással való szavazásra
szolgáló szavazókor kijelölése a Ve. eddigi 10. § (2) bekezdésében foglalt
gyakorlat szerint történik.
A 2, és 3, §-hoz
A Javaslat az igazolással való szavazás szabályainak módosításából következően
megnövekedett szavazatszámláló bizottsági feladatok teljes és szakszerű
végrehajtása érdekében az igazolással való szavazás lebonyolítására kijelölt
szavazókor szavazatszámláló bizottsága minimális létszámát 7 főben állapítja
meg.
A 4. §-hoz
A Javaslat a mozgóumás szavazással kapcsolatos visszaélések megelőzése
érdekében előírja, hogy a mozgóuma csak írásban kérhető. A Javaslat pontosítja
azt is, hogy a szavazatszámláló bizottság csak illetékességi területén teljesítheti
a mozgóumás szavazási igényeket.
Az 5. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján
névjegyzékbe veszi azt a választópolgárt, aki igazolja, hogy lakcíme a
szavazókor területén van. Ezáltal lehetővé válik, hogy az igazolással rendelkező
választópolgár mégis a lakóhelye szerinti választókerületben szavazzon.
Az ebből származó esetleges visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat
szerint a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság csak azt veheti fel a
névjegyzékbe, aki az adott választókerületbe szóló igazolással rendelkezik.
10
A 6. §-hoz
A választójog egyenlősége elvének érvényesülése érdekében mindenki csak egy
képviselő megválasztásában vehet részt. Ezt a feltételt az országgyűlési egyéni
választókerület és a területi választókerület tekintetében külön kell vizsgálni.
Ennek érvényesülése érdekében a Javaslat az igazolással szavazás eljárási
szabályait további garanciákkal egészíti ki.
A Javaslat az igazolás kérése és kiadása körében rögzíti, hogy
-	a manipulatív célból történő igazoláskérés tilos;
—	a helyi választási iroda vezetőjének az igazolás kiadásakor az igazolásban
milyen adatokat kell feltüntetnie;
—	a többször szavazás felderítése és az igazoláskérések statisztikai célú
feldolgozása érdekében az igazolás kiadásakor a helyi választási iroda
vezetője a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi;
-	amennyiben az igazolás csak az első fordulóra szól, a lakcím szerint illetékes
helyi választási iroda vezetője az igazolás kiadásával és a névjegyzékből való
törléssel egyidejűleg a második forduló névjegyzékén is feltünteti azt a
települést, ahol a választópolgár igazolással szavazni kíván. így a
szavazatszámláló bizottság a második fordulóban tudja, hogy a
választópolgár az első fordulóban melyik választókerületben szavazott vagy
szavazhatott volna igazolással;
—	ha a választópolgár mindkét fordulóra kért igazolást, a helyi választási iroda
vezetője az igazolást mindkét fordulóra ugyanazon a lapon állítja ki.
A javaslat további garanciákat épít be a szavazatszámláló bizottság eljárásába.
A szavazatszámláló bizottság adminisztratív eszközökkel ellenőrzi, hogy a
választópolgár jogosult-e a második fordulóban szavazni:
-	Ha a választópolgár mindkét fordulóra kért igazolást, az első fordulóban
történő szavazáskor a szavazatszámláló bizottság nem vonja be az igazolást,
de a többszöri szavazás megakadályozása érdekében lebélyegzik
-	Ha a második fordulóban történő szavazáskor a választópolgár igazolással
lakóhelyétől távol szavaz, a választópolgár bemutatja az igazolását.
Az igazolásból és a választási iroda által a szavazatszámláló bizottság részére
átadott, az első fordulós eredményeket tartalmazó tájékoztatásból a
szavazatszámláló bizottság meg tudja állapítani, hogy
-	az a választópolgár, aki mindkét fordulóra igazolást kapott, az első
fordulóban hol szavazhatott, és ott a választás eredményes volt-e;
-	annak a választópolgárnak, aki csak a második fordulóra kapott igazolást,
a lakóhelyén a választás eredményes volt-e;
—	Ha a második fordulóban történő szavazáskor a választópolgár lakóhelyén
szavaz, a szavazatszámláló bizottság a névjegyzék alapján meg tudja
11
állapítani, hogy az első fordulóban igazolással hol szavazhatott, és ott a
választás eredményes volt-e.
-	Amennyiben abban a választókerületben, ahol a választópolgár az első
fordulóban szavazhatott, az első forduló eredményes volt, a választópolgár a
második fordulóban már nem szavazhat, ezért a szavazatszámláló bizottság a
választópolgárt visszautasítja.
A Javaslat a nyilvánosság tájékoztatása érdekében előírja, hogy az igazolás miatt
a névjegyzékből törölt választópolgárok nyilvántartásának összesített adatait az
Országos Választási Iroda a választás első fordulóját megelőzően nyilvánosságra
hozza.
A 7. és 8. §-hoz
Az igazolással szavazás egyes szabályai alkalmazásának csak az országgyűlési
választáson van relevanciája, ezért az Európai Parlament tagjainak választására
és az országos népszavazásra vonatkozó fejezetek igazolással szavazásra utaló
szabályai pontosításra szorulnak.
A 9, és 10. §-hoz
A Javaslat 2 éves moratóriumot állapít meg arra, hogy az eredményes ügydöntő
országos népszavazás esetén ugyanazon tartalmú kérdésben mennyi időn belül
nem kezdeményezhető újabb országos népszavazás. A javasolt időszak
elegendően hosszú idő a közvetlen demokrácia eszközével gyakorolt
népszuverenitás érvényesülésére, de nem korlátozza túlzottan hosszú időre az
állam cselekvési lehetőségét sem.
A 11. és 12. §-hoz
A 2005. évi LXXXI. törvény a Ve. 126. § (2) bekezdésébe építette be azt a
rendelkezést, miszerint egy szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.
A Ve. 127. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése azonban jogtechnikai
hiba miatt elmaradt. A koherens jogi szabályozás megteremtése érdekében a
Javaslat ezt pótolja.
A Javaslat a törvény hatályba lépésének időpontját a kihirdetést követő
3.	napban határozza meg.