﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4411. számú
törvényjavaslat
a bejegyzett élettársi kapcsolatról
Előadó: dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2007. november
2
2007. évi .... törvény
a bejegyzett élettársi kapcsolatról
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte
1.	§
(1)	Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen
jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött személy személyesen kijelenti, hogy
egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni.
(2)	Kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélyével sem léphet bejegyzett élettársi
kapcsolatra.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai
2.	§
(1)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bejegyzett élettársi kapcsolatra a
házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt).
házasságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A Csjt. közös gyermekké fogadásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.
(2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
a)	a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,
b)	a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy
élettársakra,
c)	a házassági névre vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi névre,
d)	az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett
élettársára,
e)	az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi
kapcsolatát megszüntették,
f)	a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra
is megfelelően alkalmazni kell.
3.	§
(1)	A bejegyzett élettárs az élettársi kapcsolat bejegyzése után
a)	kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b)	a bejegyzett élettársa családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
(2)	A bejegyzett élettársak a bejegyzés után bejegyzett élettársi névként családi nevüket is
összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket.
(3)	A bejegyzett élettársaknak a névviselésről a bejegyzést megelőzően meg kell egyezniük.
Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak
az egyik élettárs veheti fel a másik családi nevét, illetve a bejegyzett élettársi név családi
nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.
(4)	Az élettársi kapcsolat megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az élettársak
a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el
kívánnak térni, ezt a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése, illetve érvénytelenné
nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik.
3
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése
4.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, vagy ha az
élettársak egymással házasságot kötnek, valamint az élettársi kapcsolat megszüntetésével.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó
rendelkezéseket alkalmazni kell.
5.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor is megszűnik, ha az élettársak közös megegyezése
alapján a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszünteti.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha
a)	azt az élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
b)	az élettársaknak nincs közös kiskorú és nincs tartásra jogosult gyermekük, és
c)	az élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös
lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése
kivételével - az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek.
(3)	Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha
a)	az élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy
b)	a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése
megállapításának lenne helye.
6.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői eljárás polgári
nemperes eljárás, amelyben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő, valamint az e törvényben foglalt
eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak,
felfüggesztésnek, szünetelésnek és igazolásnak nincs helye.
7.	§
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására - a felek
választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők
utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének
lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az
eljárást az élettársi kapcsolatot az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyző anyakönyvvezető
működési területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.
8.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt
közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell az 5. § (2) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a
kérelemhez az 5. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt kérdésekről szóló
megállapodásukat.
4
(2) Ha az élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének
időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.
9.	§
A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a)	a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja, ha a
kérelemből megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi jogviszony közjegyzői eljárásban
történő megszüntetésének nincs helye,
b)	felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
10.	§
(1)	A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30
napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli
elutasításának van helye.
(2)	A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a
bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.
(3)	A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt
legkésőbb a meghallgatáson kéri.
(4)	Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem
jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.
11.	§
(1)	Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló
tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon
megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét
jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.
(2)	Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja,
és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a
bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem
állnak fenn.
(3)	A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos
hatályú.
12.	§
(1)	A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás
költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.
(2)	A közjegyző az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő
közjegyzői díjról és költségtérítésről, az eljárás egyéb költségeiről pedig a felek kérelmére
dönt.
13.	§
(1)	A közjegyző végzése ellen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - fellebbezésnek van
helye a közjegyző székhelye szerinti megyei bírósághoz.
(2)	A felek egyezségét jóváhagyó és a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés
ellen nincs helye fellebbezésnek, és az ellen felülvizsgálati kérelem sem terjeszthető elő.
5
(3)	A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon
belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.
Felhatalmazás
14.	§
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - ha az adott illetékességi
területen több közjegyző működik - a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére
jogosult közjegyzőt rendeletben jelölje ki.
Módosuló törvények
15.	§
(1)	A Csjt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nő a házasságának vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatának megszűnése után
újból házasságot kötött, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, az újabb
házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt született gyermeke
apjának akkor is az újabb férjet vagy bejegyzett férfi élettársat (továbbiakban: férj) kell
tekinteni, ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és a
gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a
gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.”
(2)	A Csjt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - az apjának vagy az anyjának a családi
nevét viseli. A házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők valamennyi, a
házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt született közös
gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági vagy bejegyzett élettársi
nevet viselő házastársak vagy bejegyzett élettársak gyermeke csak a szülők közös
házassági, illetve bejegyzett élettársi nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők
megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A
gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.”
(3)	A Csjt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házastárs vagy bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együttélő
házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét
(mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a
közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve bejegyzett élettársat
egy sorban terheli.”
16.	§
(1)	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Anyakönyvet kell vezetni:
a)	a születésekről,
b)	a házasságkötésekről,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,
d)	a halálesetekről.”
(2)	Az At. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(2) A házasságkötési és az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárásra, a
házasságkötés valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az
anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek az ez irányú szándékukat bejelentik.”
(3)	Az At. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló
eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének, valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani.
Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni.”
(4)	Az At. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a
házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi.”
(5)	Az At. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) „Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a
tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő állítja ki.”
(6)	Az At. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A kijelölt házasságkötő termen kívüli házasságkötést a jegyző engedélyezi.”
17.	§
(1)	Az At. a következő, II/A. fejezettel, fejezetcímmel, alcímmel és 26/B-26/H. §-sal
egészül ki:
„II/A. fejezet
Az élettársi kapcsolat bejegyzése
Az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló szándék és a névviselés bejelentése
26/B. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzése iránti szándékot személyesen kell bejelenteni,
amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
(2)	A felek egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a bejegyzett élettársi
kapcsolat létrehozására irányuló szándékát - a külföldi hatóság (közjegyző,
anyakönyvvezető), illetve a magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles
magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti.
(3)	Az élettársi kapcsolat bejegyzése iránti szándék bejelentésekor a bejegyzett élettársi
kapcsolatról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően nyilatkozni kell arról, hogy a
bejegyzés után a felek milyen élettársi nevet kívánnak viselni. Az élettársi kapcsolat
bejegyzéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.
Nyilatkozat az élettárs gyermekének apaságáról
26/C. § (1) Az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárás során - ha a felek
különböző neműek, és a nőnek rendezetlen családi jogállású gyermeke van - az
anyakönyvvezető a személyesen jelenlevő férfi figyelmét felhívja arra, hogy ha leendő
bejegyzett élettársának gyermekét az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőzően magáénak
ismeri el, - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának
tekinteni.
(2)	Apai elismerő nyilatkozatot az élettársi kapcsolat bejegyzéséig lehet tenni, és azt nem
lehet visszavonni.
(3)	Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férfi élettársat akkor lehet a gyermek apjának
tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül az élettársi kapcsolatot
bejegyzik.
7
Az élettársi kapcsolat bejegyzésének megtagadása
26/D. § Az anyakönyvvezető az élettársi kapcsolat bejegyzését megtagadja, ha
a)	a közreműködésre nem illetékes,
b)	az eljárásból ki van zárva,
c)	a bejegyzésnek törvényes akadálya van,
d)	a felek a bejegyzés törvényes feltételeit nem igazolták,
e)	a felek a bejegyzéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem
mutatták be,
f)	a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró
gondnokság alá helyezte, vagy a fél a bejegyzés időpontjában nyilvánvalóan
cselekvőképtelen, vagy
g)	a felek a bejegyzés után viselni kívánt élettársi nevükről nem nyilatkoztak.
Nem magyar állampolgár élettársi kapcsolatának bejegyzése
26/E. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi
13.	törvényerejű rendelet 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alóli felmentés a felmentés
kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.
(2)	A felmentés megadását az együttesen megjelenő felek a bejegyzésre jogosult
anyakönyvvezetőnél kérhetik.
(3)	Azonos külföldi állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes,
Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi
kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga
ezt lehetővé teszi.
(4)	A bejegyzéskor a felek anyanyelvüket is használhatják.
(5)	Ha a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá,
ha az anyakönyvvezető a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen
nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.
Tanúsítvány élettársi kapcsolat külföldön történő bejegyzéséhez
26/F. § (1) Az a magyarországi lakcímmel rendelkező személy, aki külföldön kíván
bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a
lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti. Bejelentett, érvényes lakcím
hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes
anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.
(2)	A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek az illetékes külföldi
hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát,
melyben kijelenti, hogy a tervezett élettársi kapcsolat bejegyzésének tudomása szerint nincs
törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési
családi és utónevet, a házassági vagy élettársi nevet, a születés helyét és idejét, a nemet, a
családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és
állampolgársága is megállapítható belőle.
(3)	Ha mindkét fél belföldi, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani.
(4)	Ha a belföldi felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye
szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik.
(5)	Ha a magyar állampolgár lakóhelye és tartózkodási helye is külföldön van, a
tanúsítványt a magyar konzuli tisztviselő, egyéb esetben a közigazgatási hivatal állítja ki.
8
(6)	A tanúsítvány tartalmazza:
a)	a felek természetes személyazonosító adatait,
b)	az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát,
c)	lakóhelyének címét,
d)	családi állapotát, valamint
e)	azt a tényt, hogy a tervezett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerint nincs akadálya.
(7)	A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.
Az élettársi kapcsolat bejegyzése
26/G. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzés időpontját a felek kívánságát is figyelembe
véve tűzi ki.
(2)	Ha az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv
felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.
(3)	Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a felek ezt kérik.
(5)	Az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a
másik félhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a
fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett
élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel
válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt
megnevezendő az egyik majd a másik fél a bejegyzés utáni nevén) a bejegyzett élettársi
kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”
(6)	A felek kérésére - ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az
adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - az eljárás az adott
kisebbség nyelvén is lefolytatható.
(7)	A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha közreműködött - a tolmács az
anyakönyvi bejegyzést aláírják.
(8)	Ha a felek vagy azok egyike az (5) bekezdésben foglaltak szerinti kérdésre nem
egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a
bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt
kijelenti.
(9)	Ha a felek vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács az anyakönyv
bejegyzésének aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat az (5) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt
feljegyzi.
26/H. § (1) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a leendő élettársak
gondoskodnak.
(2)	Az élettársi kapcsolatnak az erre kijelölt helyiségen kívüli bejegyzését a jegyző
engedélyezi.”
(2)	Az At. a következő alcímmel, valamint 27/C. §-sal egészül ki:
„A bejegyzett élettársi név
27/C. § (1) A bejegyzett élettársi név az a név, amely az érintettet az élettársi kapcsolat
bejegyzése után az anyakönyv alapján megilleti. A bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő
felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben felsorolt névviselési formák közül
választhatnak élettársi nevet.
(2)	A bejegyzett élettársi név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú
lehet.
9
(3)	Ha az egyik vagy mindkét élettárs születési családi neve vagy a bejegyzést megelőzően
viselt előző élettársi vagy házassági neve kéttagú, a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy
melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt bejegyzett élettársi névként viselni.
(4)	A bejegyzett élettársi névviselési forma - az élettársi kapcsolat fennállása alatt, illetve
annak megszűnése után - a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szabályainak
megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
(5)	A bejegyzett élettársi név módosítására irányuló eljárás lefolytatására az élettársi
kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem a lakcím szerint illetékes
anyakönyvvezetőnél vagy - külföldön élő személy esetén - a konzuli tisztségviselőnél is
előterjeszthető.
(6)	Az élettársa nevét viselő személy az élettársi kapcsolat bejegyzése folytán szerzett nevet
(a bejegyzett élettársa nevét) névváltoztatással nem változtathatja meg.
(7)	Ha a magyar állampolgár neve külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolat
következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai
anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a
névváltozásról az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert és a születést nyilvántartó
anyakönyvvezetőt értesíteni kell.”
(3)	Az At. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi
kapcsolatok anyakönyvébe a felek apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja
és házastársa (bejegyzett élettársa) neveként a születési nevet kell anyakönyvezni.
(2)	A házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a feleség és a
férj, illetve a felek születési nevét minden esetben be kell jegyezni.
(3)	Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági (élettársi) név
családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.
(4)	Az anyakönyvbe azt a születési és házassági (élettársi) nevet kell bejegyezni, amely az
érintett személyt a születés, a házasságkötés, az élettársi kapcsolat bejegyzésének vagy a
haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben
legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos
Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.”
(4)	Az At. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve
35/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve tartalmazza
a)	a bejegyzés helyét és idejét (év, hó, nap);
b)	a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt - előző
házassági vagy élettársi - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában
születési idejét (év, hó, nap), a bejegyzést megelőző családi állapotát, lakóhelyét, a
bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét;
c)	a bejegyzett élettársak nevét az anyakönyvezés után;
d)	a tanúk és a tolmács nevét;
e)	a bejegyzett élettársak nemét;
f)	az élettársi kapcsolat bejegyzése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha az élettársi
kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárás valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai
kisebbség nyelvén történt;
g)	az élettársi kapcsolat bejegyzésénél közreműködött anyakönyvvezető nevét;
h)	a bejegyzett élettársak külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai
anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát;
10
i) különböző nemű bejegyzett élettársak esetén a megállapodást a születendő gyermek
születési családi nevéről.
(2)	Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:
a)	a bejegyzett élettársak születési és élettársi nevének, személyi azonosítójának, nemének
megváltozását;
b)	a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;
c)	a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését;
d)	a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.
(3)	A bejegyzett élettársakat az anyakönyvbe születési nevük abc sorrendjében kell
bejegyezni.”
(5)	Az At. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje
ki az élettársi kapcsolat bejegyzésére jogosult anyakönyvvezetők körét.”
Záró rendelkezések
18.	§
Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
19. §
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdésében a
„házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt:
házastársa)” szöveg, 685. § b) pontjában a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs,
bejegyzett élettárs” szöveg lép.
(2)	A Csjt.
a)	7. § (1) bekezdésében a „korábbi házassága” szövegrész helyébe a „korábbi házassága
vagy a házasuló féltől eltérő személlyel létesített bejegyzett élettársi kapcsolata”,
b)	7. § (2) bekezdésében a „házasság” szövegrészek helyébe a „házasság vagy bejegyzett
élettársi kapcsolat”,
c)	22. § (2) bekezdésében az „újból házasságot köt” szövegrész helyébe az „újból
házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,
d)	35.§ (1) bekezdésében a „házassági kötelékben állott” szövegrész helyébe „házassági
kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban állt”,
e)	36. §-ában a „házassági kötelékben” szövegrész helyébe „házassági kötelékben vagy
bejegyzett élettársi kapcsolatban”,
f)	36. § c) pontjában a „házasságot kötött” szövegrész helyébe „házasságot kötött vagy
bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített”,
g)	38. § (1) bekezdésében a „házassági köteléke vagy utólagos házassága” szövegrész
helyébe a „házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem bejegyzett élettársi kapcsolata
vagy utólagos bejegyzett élettársi kapcsolata”,
h)	39. § (1) bekezdés bevezető szövegében a „házasságot köt” szövegrész helyébe a
„házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,
i)	39. § (1) bekezdés c) pontjában a „házasságkötést megelőzően” szövegrész helyébe a
„házasságkötést vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően”,
j) 39. § (3) bekezdésében az „utólagos házasságának” szövegrész helyébe „utólagos
házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának”,
k) 43. § (4) bekezdésében „az újabb házasságbeli” szövegrész helyébe az „újabb
házasságbeli vagy bejegyzett élettársbeli”,
11
l) 44. § (1) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés vagy
bejegyzett élettársi kapcsolat”,
m) 61. § (4) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe „házastársa vagy bejegyzett
élettársa”,
n) 64. § (2) bekezdésében a „házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált
házastárs” szövegrész helyébe a „házastársat, elvált házastársat, bejegyzett élettársat, volt
bejegyzett élettársat, a házastárs és az elvált házastárs, illetve bejegyzett élettárs és volt
bejegyzett élettárs”
szöveg lép.
(3)	Az At.
a)	2. § (2) bekezdésében a „házasságkötési eljárás” szövegrész helyébe a „házasságkötési,
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás”,
b)	3. § (2) bekezdés d) pontjában a „kötni” szövegrész helyébe a „kötni, vagy bejegyzett
élettársi kapcsolatot létesíteni” szöveg, 3. § (2) bekezdés f) pontjában a
„házasságkötéséhez” szövegrész helyébe a „házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítéséhez” szöveg, 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „házasságkötése”
szövegrész helyébe a „házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítése”
szöveg, a „házasságkötésének” szövegrész helyébe a „házasságkötésének vagy a felek
bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének”,
c)	4. § (3) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését,
bejegyzett élettársi kapcsolatának anyakönyvezését”,
d)	8. § (1) bekezdésében, a 41/A. § (1) bekezdésében, valamint a 42/A. § (1) bekezdésében
a „házasságkötési” szövegrész helyébe a „házasságkötési és az élettársi kapcsolat
bejegyzésére irányuló”,
e)	12. § (2) bekezdésében a „házassága” szövegrész helyébe a „házassága vagy bejegyzett
élettársi kapcsolata”,
f)	13. § (1) bekezdésében az „eljárásban” szövegrész helyébe az „eljárásban, valamint
élettársi kapcsolat bejegyzésekor”,
g)	15. § (2) bekezdésében a „Nem magyar állampolgár és a külföldön élő magyar
állampolgár házasulók esetén a házasulók egyike” szövegrész helyébe a „Házasulók egyike
-	ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik -”,
h)	23. § (1) bekezdésében az „élő magyar állampolgár, hontalan személy, vagy a magyar
menekültügyi hatóság által menekültként elismert” szövegrész helyébe a „lakcímmel
rendelkező” szöveg, a „lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye” szövegrész
helyébe a „lakcíme”,
i)	23. § (2) bekezdésében, 31. § (4) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdés b) pontjában a
„házassági” szövegrész helyébe a „házassági vagy élettársi”,
j) 27. § (1) bekezdésében a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági, bejegyzett
élettársi kapcsolati”,
k) 28. § (5) bekezdésében a „házastárs” szövegrészek helyébe a „házastárs vagy bejegyzett
élettárs”,
l) 28/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági vagy
bejegyzett élettársi” szöveg, a „házasságkötésének” szövegrész helyébe a
„házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének” szöveg, 28/A. § (2)
bekezdés b) pontjában a „házas” szövegrész helyébe a „házas, illetve bejegyzett élettársi
kapcsolatban él” szöveg, a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, illetve bejegyzett
élettársa” szöveg, a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági, illetve bejegyzett
élettársi”,
m) 30/A. § (3) bekezdésében a „házasságkötési” szövegrész helyébe a „házasságkötési és a
bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására irányuló”,
12
n) 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „házassági” szövegrész helyébe „házassági vagy
élettársi” szöveg, 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „házastársának” szövegrész helyébe a
„házastársának vagy élettársának” szöveg, a „házasságkötés” szövegrész helyébe a
„házasságkötés vagy élettársi kapcsolat bejegyzésének" szöveg, a „házasság” szövegrész
helyébe a „házasság vagy az élettársi kapcsolat”,
o) 37. § (1) bekezdés bevezető szövegében, b) pontjában és (2) bekezdése bevezető
szövegében a „házasságkötést” szövegrész helyébe a „házasságkötést, a bejegyzett élettársi
kapcsolatot”,
p) 38. § (1) és (2) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a
„házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát”,
q) 39. § (1) bekezdésében a „házasságkötéséről” szövegrész helyébe a „házasságkötéséről,
bejegyzett élettársi kapcsolatáról”,
r) 40. § (4) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a
bejegyzett élettársi kapcsolat”
szöveg lép.
20. §
(1)	Hatályát veszti az At. 22. § (3) bekezdése.
(2)	E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 15-17. §, a 15. §-t megelőző
alcím, a 19. §. E § a hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
13
I N D O K O L Á S
Az elmúlt évtizedekben Európa szinte valamennyi államában és más földrészeken is
szembesülni kellett azzal a társadalmi ténnyel, hogy azt a házasságon alapuló családmodellt,
amelyre a családjogi rendszer épül, egyre kevesebben választják követendő példaként. A
Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi adataiból kitűnik, hogy Magyarországon az 1970-es
évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 %
volt, a 2001. évi adatok szerint ez az arány 9,5 %-ra, 2005-re pedig 12,2%-ra emelkedett. Az
ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5-ről 2000-re 4,7-re, 2006-ra pedig
4,4-re csökkent és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Az
élettársi kapcsolatok növekedése a házasság rovására olyan társadalmi tendencia, amelyre az
érintett országok jogalkotásának tekintettel kell lennie. Másrészről Magyarországon sem lehet
figyelmen kívül hagyni az azonos neműek partnerkapcsolatának jogi rendezettség iránti
igényét, ugyanis a jogilag rendezett következményekkel járó házasság intézménye az európai
országok többségéhez hasonlóan csak különneműek számára nyitva álló lehetőség.
Ez a két összekapcsolódó motívum több országban maga után vonta speciális
partnerkapcsolati formák kialakítását. Míg a különneműek számára az ilyen többletjogokat
garantáló élettársi kapcsolat a házasság alternatívája, addig az azonos neműek a legtöbb
országban nem köthetnek házasságot. Ebből következően az azonos nemű partnerek
kapcsolatuk minél teljesebb körű elismerését kívánják. A megoldásokat illetően a
jogrendszerek rendkívüli tarkaságot mutatnak mind az elismert élettársi kapcsolat
létrejöttének formája, mind a jogviszony tartalma tekintetében. A több országban ismert és
elismert regisztrált élettársi kapcsolat szinte a házastársakéval egyenlő jogokban részesíti az
élettársakat (van, ahol a regisztráció lehetősége csak az azonos nemű élettársak részére van
fenntartva, például Dániában, Németországban, másutt bejegyzett partnerkapcsolat azonos
nemű és különnemű személyek között is létrejöhet, például Hollandiában, Franciaországban),
ugyanakkor a bejegyzés nélküli, informális együttélésekhez szinte semmilyen
jogkövetkezmény nem fűződik.
A Javaslatban szabályozott új jogintézmény lehetővé teszi, hogy nemétől függetlenül minden
nagykorú személy élettársi kapcsolata nyilvántartására tarthasson igényt. A bejegyzett
élettársi kapcsolatra általánosan a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
törvény (továbbiakban: Csjt.) rendelkezései alkalmazandók.
Ezzel a Javaslat tulajdonképpen elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi
jogintézményként, és csak a házasságtól eltérő szabályokra utal (névviselés, örökbefogadás,
megszüntetés).
-	Ennek megfelelően a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan
anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre azzal, hogy bejegyzett élettársi
kapcsolatot csak tizennyolcadik életévét betöltött személy létesíthet.
-	A jogintézmény a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A
regisztrálás a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között is vagyonközösséget keletkeztet,
azzal, hogy természetesen az élettársak is megállapodhatnak a törvényes vagyonjogi
rendszertől eltérően.
14
-	Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a házasságra vonatkozó szabályok (Csjt. 31/A. § -
31/E. §) irányadók a bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére és az élettársak
egymással szemben fennálló tartási kötelezettségére (Csjt. 32. §).
-	A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására irányadó
szabályokat kell alkalmazni, de a Javaslat a felek egyező akaratnyilvánítása (közös
megegyezés) esetén és kiskorú vagy tartásra jogosult gyermek hiányában a bírósági eljárásnál
rugalmasabb és gyorsabb közjegyzői eljárásban is lehetőséget ad a megszüntetésre, ha a felek
a tervezetben meghatározott kérdéseket megegyezéssel rendezik. Ennek a speciális
közjegyzői nemperes eljárásnak a szabályait rögzíti a tervezet.
A Javaslat meghatározza a közjegyzői eljárás lefolytatásának feltételeit: arra akkor van
lehetőség, ha a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését közösen kérik, nincs
közös kiskorú vagy tartásra jogosult gyermekük és a jogszabályon alapuló tartás, a közös
lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével
-	az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek.
-	A Javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös
örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe és arra sincs
lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja.
A Javaslat szerint bevezetendő új jogintézmény nem érinti azoknak az élettársaknak a jogait,
akik kapcsolatuk hivatalossá tétele nélkül kívánnak továbbra is élni. Rájuk azok a jogok és
kötelezettségek vonatkoznak, amit az élettársak számára ma is biztosítanak a különböző
jogszabályok. Így a különböző neműek párkapcsolatának jogi elismerése háromféle jogi
kategóriába lesz sorolható: házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, élettársi kapcsolat. Az
azonos neműek számára pedig kétféle alternatíva kínálkozik: választhatják a bejegyzett
élettársi kapcsolatot vagy élhetnek - a kevesebb kötöttséggel és joggal járó - élettársi
kapcsolatban.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a házassághoz hasonlóan a jogviszony létrejöttére utalással határozza mag a
bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmát, azzal a két eltéréssel, hogy a bejegyzést nemétől
függetlenül bárki kérheti, de csak tizennyolcadik életévének betöltése után. Tehát - a
házasságtól eltérően - a tizenhat és tizennyolc év közötti személyek kapcsolatának
regisztrálása még gyámhatósági engedéllyel sem érvényes. A bejegyzett élettársi kapcsolat
létrejöttének feltételei egyebekben a házassággal azonosak: Bejegyzett élettársi kapcsolat két
személy egybehangzó, személyes és együttes akarat kijelentésével jön létre.
A 2. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolatra a Javaslat által nem szabályozott kérdésekben a házasságról,
a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) házasságra
vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ezzel a Javaslat tulajdonképpen családjogi
jogintézményként ismeri el a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és csak a házasságtól eltérő -
örökbefogadási, névviselési és megszüntetési - szabályokra utal külön.
A közös gyermekké fogadásnak a Csjt. alapján két esete van: amikor házastársak fogadnak -
akár együttesen, akár külön-külön (például eltérő időpontban) örökbe, illetve amikor az egyik
házastárs a másik gyermekét fogadja örökbe. A Javaslat a bejegyzett élettársak számára -
függetlenül attól, hogy azonos vagy különneműek - a közös örökbe fogadási jogot egyik
említett esetben sem teszi lehetővé. (A névviselés szabályai a Javaslat 3. §-ában, a
megszüntetés szabályai a Javaslat 5-14. § -ában találhatóak).
A Javaslat általánosan egyértelművé teszi, hogy ahol jogszabály a házastársakra, házaspárra
vagy a házasságra vonatkozóan állapít meg jogokat vagy kötelezettségeket, azokat a
szabályokat a bejegyzett élettársakra, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatra is megfelelően
érteni kell.
Így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási,
honosítási stb. kedvezmények megilletnék, mint a házasságban élőket, illetve ugyanazok az
eljárási szabályok is vonatkoznának rájuk, mint a házastársakra (pl: tanúvallomás
megtagadásának joga, összeférhetetlenségi szabályok). Kiemelhető még e körben, hogy a
bejegyzett élettársak törvényes öröklési státusza is a házastársakéval azonos lesz.
A 3. §-hoz
Bár a bejegyzett élettársak jogai, kötelezettségei és a jogviszony joghatásai is a Javaslat
alapján a házassággal azonosak, a névviselési szabályok automatikusan nem alkalmazhatóak.
Ezért az élettársaknál a Csjt. 25-26. §-ában foglaltak azzal az eltéréssel irányadóak, hogy sem
a bejegyzés után, sem a jogviszony megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után nem
viselheti egyik élettárs sem a másik nevére utaló „-né”toldatot a nevében.
A 4. § -hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolat - természeténél fogva, egyezően a házasság megszűnésével -
az élettársak bármelyikének halálával megszűnik; megszűnik akkor is, ha az élettársak
16
egymással házasságot kötnek. Megszünteti továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolatot az erre
hatáskörrel rendelkező hatóság határozata. A megszüntetéssel egyidejűleg rendezendő
kérdések kapcsán figyelemmel kell lenni a feleket terhelő kötelezettségek teljesítésére, a
jogok és kötelezettségek érvényesítésére, szükség esetén kikényszeríthetőségére. Oly módon
kell ezért a megszüntetésről rendelkezni, hogy az azzal egyidejűleg megállapított
kötelezettségek hatósági úton kikényszeríthetőek legyenek mind belföldön, mind pedig
külföldön. Erre egyértelműen a polgári kapcsolatokat elbíráló hatóságok döntései alkalmasak,
ezért a Javaslat a megszüntetést a bírói polgári peres (Javaslat 4. §-a) és a közjegyzői
nemperes eljárás (Javaslat 5-14.§-a) lefolytatásával teszi lehetővé.
Az 5-6. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására irányadó szabályokat
kell alkalmazni, de a Javaslat a felek egyező akaratnyilvánítása (közös megegyezés) esetén és
kiskorú vagy tartásra szoruló gyermek hiányában a bírósági eljárásnál rugalmasabb és
gyorsabb közjegyzői eljárásban is lehetőséget ad a megszüntetésre, ha a felek a Javaslatban
meghatározott kérdéseket megegyezéssel rendezik. Ennek a speciális közjegyzői nemperes
eljárásnak a szabályait rögzíti a Javaslat részben a Pp-re történő utalással, részben pedig az
attól eltérő szabályok meghatározásával.
A Javaslat rögzíti a közjegyzői eljárás lefolytatásának feltételeit: arra akkor van lehetőség, ha
a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését közösen kérik, nincs közös kiskorú
vagy tartásra jogosult gyermekük és a jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata,
valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi
közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek. A jogintézmény célja lehetőséget adni az
élettársi kapcsolat gyors megszüntetésére, ezért az eljárásban bizonyításnak nincs helye, s
ugyancsak nem alkalmazhatók a Pp. felfüggesztésre, szünetelésre vonatkozó rendelkezései
sem (hiszen nem merülnek fel a felek által vitatott tények, bizonyítandó körülmények). A
félbeszakadásra vonatkozó szabályok alkalmazásának tilalma azért mellőzhető, mert a
kapcsolat természete folytán a jogutódlás kizárt, a felek valamelyikének halála esetén pedig az
eljárást meg kell szüntetni.
A 7. §-hoz
A Javaslat meghatározza az eljárást lefolytató közjegyző illetékességét megalapozó
körülményeket: ez a felek utolsó közös lakóhelye, vagy egyikük lakóhelye; a felek igénye
szerint. Az eljárásra illetékes közjegyző megállapításánál a kérelem beadásának időpontja lesz
az irányadó a Pp. 42.§-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával.
A 8. §-hoz
A kérelem elintézésének első lépése annak megállapítása, hogy a kérelem alapján közjegyzői
eljárásnak van-e helye, illetve az alapján a kérelem teljesíthető-e. Ennek érdekében a Javaslat
meghatározza a kérelem - Pp-ben foglaltakhoz képest speciális, a döntéshez szükséges -
kötelező tartalmi elemeit. A kérelemhez csatolni kell a felek ún. járulékos kérdésekben kötött
megállapodását, ez azonban - ugyancsak az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében -
mellőzhető az ingó vagyontárgyak megosztása tekintetében, ha a megosztás már megtörtént,
ez esetben elég erről nyilatkozni.
17
A 9. §-hoz
A Pp. 124. §-a (1) bekezdésének értelmében a bíróságnak 30 napon belül kell a keresetlevelet
megvizsgálnia, a Javaslat azonban erre szoros - 8 munkanapos - határidőt állapít meg annak
érdekében, hogy az érdemi vagy egyéb szükséges közbenső intézkedésre (áttétel, hiánypótlás)
is mielőbb sor kerülhessen. Ha már a kérelemből megállapítható, hogy nincs helye a
bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzői eljárásban történő megszüntetésének (pl. közös
kérelem hiánya vagy van a feleknek közös gyermekük stb.), úgy hiánypótlást nem kell kiadni,
a kérelmet el kell utasítani.
A 10. §-hoz
A polgári nemperes eljárás egyik fontos - nélkülözhetetlen - garanciális eleme az, hogy az
eljárást lefolytató minden kétséget kizáróan meggyőződhessen arról, hogy fennáll a feleknek a
megszüntetésre irányuló, befolyásmentes akarata, erre pedig a felek személyes meghallgatása
szolgál, melynek - szükség esetén a további adatok szolgáltatását követően - 30 napon belül
kell megtörténnie. Fontos érdek fűződik az eljárás gyors lefolytatásához, de emellett is
lehetőséget kell adni egyszeri halasztásra annak érdekében, hogy a felek - adott esetben
betegség, külföldi tartózkodás, egyéb akadályoztatás - esetében sem essenek el a gyorsított
eljárás lehetőségétől, vagy ha megállapodásuk nem hagyható jóvá egyezségként, de mód van
arra, hogy a felek annak tartalmát alakítsák, erre megfelelő időt biztosítson a jogalkotó. Ha
viszont a felek nem jelennek meg a meghallgatáson és nem is kérik annak elhalasztását, úgy
nem vélelmezhető a megállapodás módosítására, vagy a kapcsolat megszüntetésére irányuló
akaratuk, ezért erre az esetre a Javaslat az eljárás megszüntetését írja elő.
A 11-13. §-hoz
Az érdemi döntés meghozatala hasonló a házasság közös megegyezés mellett történő
felbontásához: a közjegyzőnek rendelkeznie kell a felek járulékos kérdésekben kötött
egyezségének jóváhagyásáról, ezt követően pedig a kapcsolat megszüntetéséről. Eltér
ugyanakkor a Javaslat - az eljárás gyorsítása érdekében - a házasság felbontásától abban a
tekintetben, hogy az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nem biztosít lehetőséget
fellebbezésre. Nem kell ezért a fellebbezési jog lemondásáról sem tájékozatni a feleket, illetve
ilyen nyilatkozatukat felvenni, fellebbezés esetén pedig a végzés jogerőre emelkedését
bevárni. Nincs lehetőség továbbá arra sem, hogy a végzés ellen a felek felülvizsgálati
kérelmet nyújtsanak be.
Abban az esetben ugyanakkor, ha a felek között nem jön létre legkésőbb a második
meghallgatáson jóváhagyható egyezség, úgy nincs további eljárásnak helye, hiszen a
közjegyző csak megegyezés alapján jogosult az élettársi kapcsolat megszüntetésére: a
kérelmet ez esetben el kell utasítani. A Javaslat nem rendelkezik külön az élettársi kapcsolat
megszűnésének napjáról, mivel a megszüntetésre a házasság felbontására vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, mely alapján a végzés jogerőre emelkedésének
napjával megszűnik a bejegyzett élettársi kapcsolat. A végzés kihirdetésére, és annak a
felekkel történő közlésére a Pp. szabályai az irányadóak, ennek értelmében a közjegyzőnek
lehetősége van arra is, hogy a végzés írásba foglalását legfeljebb nyolc napra elhalassza.
A Javaslat célja az, hogy a felek egyezsége hosszabb távon is garantálja a jogaik
érvényesülését, ennek érdekében biztosítani kell, hogy az abból eredő kötelezettségek
elmulasztása esetén a jogosult külön bírósági eljárás kezdeményezése nélkül kérhesse az
18
egyezségben foglaltak kikényszeríthetőségét. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a
közjegyző által jóváhagyott egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú, ennél fogva a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-a alapján a jogosult bírósági
végrehajtást kezdeményezhet az elmulasztott kötelezettségek teljesítésére.
A bírósági eljárásért illetéket, a közjegyző eljárásért pedig díjat és költségtérítést kell fizetni.
A felek rendelkezési joga az eljárás költségeinek megosztására is kiterjed, ezért csak ennek
hiányában érvényesül a Javaslat egyenlő arányú költségviselésre vonatkozó rendelkezés.
Másrészről az eljárás jellegéből adódóan a közjegyzői díjazáson kívül tipikusan nem
merülnek fel további költségek, hiszen bizonyításra nem kerül sor. A Javaslat ezért úgy
rendelkezik, hogy ilyen egyéb költségekről csak a felek indítványára kell dönteni az eljárás
befejezésekor.
A közjegyző, ha a felek kérelmét teljesíti, hivatalból intézkedik a megszüntetés anyakönyvi
bejegyzése iránt.
A 14. §-hoz
A paragrafus az illetékes közjegyzők közötti ügyelosztásra ad felhatalmazást.
A 15. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése szükségessé teszi a Csjt. bizonyos
rendelkezéseinek módosítását.
Kiemelt jelentősége van annak, hogy a Csjt. családi jogállásra vonatkozó, apasági vélelemnél
irányadó rendelkezései csak különnemű élettársaknál alkalmazhatók, azzal, hogy a házastárs
mellett a bejegyzett férfi élettársat is apának kell tekinteni és a házassághoz hasonló vélelmet
eredményez a bejegyzett élettársi jogviszony is.
A 16-17. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése szükségessé teszi az anyakönyvi
jogszabályok módosítását, kiegészítését is.
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az élettársi kapcsolat bejegyzésére irányuló eljárás
részletes szabályai új fejezetet alkotnak. A Javaslat meghatározza a bejegyzést megelőzően az
anyakönyvvezető által lefolytatott előzetes eljárás szabályait, amely a bejegyzés törvényes
előfeltételeinek meglétét vizsgálja. A Javaslat megállapítja azokat az eseteket is, amikor az
eljáró anyakönyvvezetőnek meg kell tagadnia a bejegyzést.
A házasságkötéshez hasonlóan szabályozza a Javaslat, hogyan létesíthetnek bejegyzett
élettársi kapcsolatot Magyarországon külföldi felek, valamint azt is, hogyan kell eljárni, ha
magyar állampolgár külföldön kívánja bejegyeztetni élettársi kapcsolatát.
Meghatározza a Javaslat a bejegyzett élettársi név fogalmát, valamint az annak módosítására
irányuló eljárást.
Szükségessé válik a jelenleg használatban lévő három fajta (születési, házassági, halotti)
anyakönyv mellett a „Bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve” rendszeresítése is. Ennek
adattartalma, ha minimális mértékben is, de eltér a házassági anyakönyvtől. Ennek
következtében egy új típusú anyakönyvi kivonat is bevezetésre kerül, mellyel a felek a
bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását vagy megszűnését közhitelesen igazolni tudják.
19
A 18. §-hoz
A törvény alkalmazására való felkészülés (pl: anyakönyvi dokumentumok elkészítése,
jogalkotói, jogalkalmazói feladatok teljesítése) érdekében a Javaslat 2009. január 1-én lép
hatályba.
A 19. §-hoz
A Javaslat néhány kifejezés, szövegrész cseréjével módosítja a Csjt. és az At. szövegét annak
érdekében, hogy a módosított törvények fogalomhasználatát egységesítse és a változásokat
átvezesse. Ez a kodifikációs technika lehetővé teszi azt, hogy több rendelkezésben előforduló,
ugyanazon változtatást nagy mennyiségű módosító szöveg nélkül átláthatóan, egyértelműen
és pontosan lehessen megfogalmazni.