﻿2
2007. évi.....törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról
1§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon - az igazságügyi
alkalmazottakra is kiterjedően - munkaszüneti nap.”
2. §
A Bjt. a következő 138/A. §-sal egészül ki:
„138/A. § (1) A munkáltató 2008. április 1. napjáig köteles az ezen időpont előtt
kinevezett bírák vonatkozásában a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából
figyelembe vehető szolgálati viszonyban töltött időt (a továbbiakban e § alkalmazásában:
jubileumi szolgálati idő) újból megállapítani a 106. § (1) és (2) bekezdése szerinti szolgálati
idő alapján.
(2)	A 2007. június 1-jét megelőzően kinevezett bíró 2008. február 1. napjáig
kezdeményezheti, hogy
a)	az (1) bekezdés szerinti megállapítás során a bírói kinevezés előtt a 106. §
szerinti egyéb jogi szakvizsgához kötött jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idő
általa megjelölt része kerüljön beszámításra, illetve
b)	a jubileumi szolgálati idejükbe a korábban közszolgálati jogviszonyban,
szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő is
beszámításra kerüljön.
(3)	A 2007. június 1-jét megelőzően kinevezett bíró (1) és (2) bekezdés alapján
megállapított jubileumi szolgálati ideje a 2007. május 31. napján hatályban volt rendelkezések
alapján megállapított jubileumi szolgálati időnél nem lehet kevesebb, egyebekben a
munkáltató köteles a bíró (2) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján megállapítani a
jubileumi szolgálati időt.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított jubileumi szolgálati idő alapján utólag
kizárólag a 2007. május 31-e után esedékessé váló jubileumi jutalom kifizetésére kerülhet sor.
(5)	E § alkalmazásában a Legfelsőbb Bíróságra és a minisztériumba beosztott bíró
esetében a munkáltató a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve az igazságügyért felelős
miniszter.”
Hivatala
Iranányszám: 'rj MIS
Érkezett: 2007 NOV 1 9.
3
3.§
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény
melléklete I. Részének 5/1., 5/9., 18/1. és 18/2. pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„ 5/1. Miskolci Városi Bíróság
Alsózsolca	Onga
Amót	Ónod
Berzék	Parasznya
Bocs	Radostyán
Bükkaranyos	Répáshuta
Bükkszentkereszt	Sajóbábony
Ernőd	Sajóecseg
Felsőzsolca	Sajóhidvég
Gesztely	Sajókápolna
Harsány	Sajókeresztúr
Hemádkak	Sajólád
Hemádnémeti	Sajólászlófalva
Kisgyőr	Sajópálfala
Kistokaj	Sajópetri
Kondó	Sajósenye
Mályi	Sajóvámos
Miskolc	Szirmabesenyő
Muhi	Varbó”
Nyékládháza
Ároktő
Gelej
Girincs
Hejőbába
Hejőkeresztúr
Hejőkürt
Hejőpapi
Hejőszalonta
Igrici
Kesznyéten
Kiscsécs
Köröm
Mezőcsát
, 5/9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság
Nagycsécs
Nemesbikk
Oszlár
Sajóörös
S aj ószöged
Szakáid
Tiszadorogma
Tiszakeszi
Tiszapalkonya
Tiszatarján
Tiszaújváros”
,18/1. Szombathelyi Városi Bíróság
Acsád
Alsóújlak
Andrásfa
Balogunyom
Bérbaltavár
Bozzai
Bucsu
Csehi
Csehimindszent
Csempeszkopács
4
Csipkerek
Dozmat
Egervölgy
Felsőcsatár
Gencsapáti
Gersekarát
Gyanógeregye
Győrvár
Hegyhátszentpéter
Horvátlövő
Ják
Kám
Kisunyom
Meszlen
Mikosszéplak
Nagytilaj
Narda
Nárai
Nemesbőd
Nemeskolta
Olaszfa
Oszkó
Pácsony
Perenye
Petőmihályfa
Pornóapáti
Püspökmolnári
Alsószölnök
Apátistvánfalva
Bajánsenye
Csákánydoroszló
Csörötnek
Daraboshegy
Döbörhegy
Döröske
Egyházashollós
Egyházasrádóc
Felsőjánosfa
Felsőmarác
Felsőszölnök
Gasztony
Halastó
Halogy
Harasztifalu
Hegyháthodász
Hegyhátsál
Hegyhátszentj akab
Hegyhátszentmárton
Rábahidvég
Rábatöttös
Rum
Salköveskút
Sárfímizdó
Sé
Sorkifalud
Sorkikápolna
Sorokpolány
Söpte
Szemenye
Szentpéterfa
Szombathely
Tanakajd
T áplánszentkereszt
Telekes
Torony
Vasasszony fa
Vaskeresztes
Vassurány
Vasszécseny
Vasszilvágy
Vasvár
Vát
Vép
Zsennye”
, 18/2. Körmendi Városi Bíróság
Ispánk
Ivánc
Katafa
Kemestaródfa
Kercaszomor
Kerkáskápolna
Kétvölgy
Kisrákos
Kondorfa
Körmend
Magyarlak
Magyarnádalja
Magyarszecsőd
Magyarszombatfa
Molnaszecsőd
Nádasd
Nagykölked
Nagymizdó
Nagyrákos
Nemesmedves
Nemesrempehollós
5
Orfalu
Orimagyarósd
Oriszentpéter
Pankasz
Pinkamindszent
Rábagyarmat
Rádóckölked
Rátót
Rönök
Szaknyér
Szakonyfalu
Szalafő
Szarvaskend
Szatta
Szentgotthárd
Szőce
Vasalja
Vasszentmihály
Velemér”
4.§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy az
új illetékességi szabályt a törvény hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(3)	E törvény, valamint a Bjt. 138/A. §-a 2008. szeptember 1. napján hatályát
veszti.
5.§
(1)	Nem terheli visszafizetési kötelezettség a bírót, ha számára 2007. június 1-
je és e törvény hatályba lépése között jubileumi jutalom kifizetésére került sor, azonban arra a
Bjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései alapján a kifizetés időpontjában még nem, vagy
kisebb összegben lett volna jogosult.
(2)	Ha a bíró a Bjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései alapján 2007.
június 1. napja és e törvény hatályba lépésének időpontja között jubileumi jutalomra lett volna
jogosult és az nem, vagy nem a megfelelő számú jubileumi évek alapján került számára
kifizetésre, a jubileumi jutalmat vagy a különbözetet a munkáltató köteles 2008. május 1.
napjáig számára kifizetni.
6
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítás tervezete tartalmilag szorosan nem kapcsoló három aktuális
kérdés megoldásával kíván foglalkozni, melyeket az köt össze, hogy mindhárom a bírói,
bírósági szervezetet érinti, és rendezésük időszerű és indokolt.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) jelenleg nem tartalmaz a Bíróságok Napjára vonatkozóan előírást. A
Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 71/A. §-a szerinti Köztisztviselők
Napjához, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény 51/A. §-a szerinti Ügyészség Napjához hasonlóan rendelkezik a
Bíróságok Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról a bíróságon dolgozók számára.
A Bjt. 114. §-a alapján a bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után
jubileumi jutalomra jogosult. A 114. § (5) bekezdése alapján a jubileumi jutalomra való
jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe a közszolgálati jogviszonyban, a
szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt
kellett beszámítani.
Az Alkotmánybíróság a 19/2006. (V. 31.) AB határozatával megállapította, hogy a
Bjt. 114. § (5) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2007. május 31. napjával
megsemmisítette. Figyelemmel arra, hogy az eltelt időszakban a jubileumi jutalom
vonatkozásában a jogalkalmazásban bizonytalanság alakult ki, ezért szükséges az egységes
szabályozás megalkotása.
A közelmúltban több község önkormányzata jelezte, hogy a településük számára
földrajzi, gazdasági és közlekedési szempontból is kedvezőbb lenne, ha a jelenleginél
hozzájuk közelebbi helyi bíróság illetékességi területéhez tartoznának. Figyelemmel arra,
hogy a változtatás a bírósági szervezetet csak kis mértékben érinti, a községek kérése
támogatható.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 71/A. §-a szerinti
Köztisztviselők Napjához, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 51/A. §-a szerinti Ügyészség Napjához
hasonlóan munkaszüneti nappá nyilvánítja Bíróságok Napját, július 15-ét, amely
megemlékezés a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetéséről.
Tekintettel arra, hogy a bíróságokon a bírák mellett igazságügyi alkalmazottak dolgoznak, a
szakasz rendelkezik arról is, hogy a munkaszüneti nappá nyilvánítás az igazságügyi
alkalmazottakra is kiterjed.
7
a 2.§-hoz
A Bjt. 114. §-ának (1) bekezdése szerint a bíró a törvényben meghatározott szolgálati
viszony után jogosult jubileumi jutalomra. A szolgálati idő fogalmát, és az abba beszámítható
időket - miután a 114. § (5) bekezdésében foglalt speciális szabályt az Alkotmánybíróság
megsemmisítette - a Bjt. 106. §-ában található, eredetileg csak a fizetési fokozat
megállapítása vonatkozásában irányadó általános szabály rendezi. Ennek alapján a szolgálati
időt a bírói kinevezés napjától kell számítani azzal, hogy a kinevezés előtt bírói és ügyészi
szolgálati viszonyban töltött időt figyelembe kell, a jogi szakvizsgához kötött egyéb
jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt pedig figyelembe lehet venni. A bíró a
kinevezésekor tudomást szerez a szolgálati idejéről, amely így a jubileumi jutalom alapja is
lesz egyben.
Tekintettel arra, hogy korábban a fizetési fokozat és a jubileumi jutalom megállapítása
szempontjából irányadó szolgálati idő eltérhetett, ezért a Javaslat a megyei bíróság, az
ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a bíró munkáltatója kötelezettségévé teszi, hogy
2008. április 1. napjáig a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe
vehető szolgálati időt újból megállapítsa, immár a Bjt. 106. §-ának (1) és (2) bekezdése
alapján.
Annak érdekében, hogy a korábban megszerzett szolgálati idők a jubileumi jutalom
számításánál ne vesszenek el, a 2007. június 1-jét megelőzően kinevezett bírák 2008. február
1.	napjáig kezdeményezhetik, hogy a szolgálati idejükbe a korábbi számítás alapjául szolgáló,
korábban közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő, valamint a korábban pl. ügyvédi
jogviszonyban eltöltött idő - illetve annak egy része - is beszámításra kerüljön.
a 3.§-hoz
A Vas megyében található Egyházashollós község, illetve a Borsod-Abaúj Zemplén
megyében található Girincs, Kesznyéten, Kiscsécs valamint Köröm községek
polgármestereik, képviselőik útján jelezték, hogy földrajzi, közlekedési és közigazgatási okok
miatt indokolt lenne, ha a Vas megyei község a jelenlegi Szombathelyi Városi Bíróság
illetékességi területéről a Körmendi Városi Bíróság illetékességi területéhez, a Borsod-Abaúj
Zemplén megyei községek pedig a Miskolci Városi Bíróság illetékességi területéről a
Tiszaújvárosi Városi Bíróság illetékességi területéhez tartoznának.
A települések alacsony lélekszámára tekintettel, a községek átsorolása a bíróságok
munkaterhét, ügyforgalmát, időszerűségét nem befolyásolja, ugyanakkor a lakosság igényét
kielégíti, ügyintézésért nagyban megkönnyíti.
Az illetékességi terület megváltoztatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a
2007. november 6-i ülésén megtárgyalta és támogatta, azt a Legfőbb Ügyészség sem ellenzi.
a 4. §-hoz
A Javaslatnak a jubileumi jutalmat érintő részei - az átmeneti helyzet mielőbbi
rendezése érdekében -, illetve a Bíróságok Napjára vonatkozó rendelkezései a törvény
kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba, míg a községek átsorolására a kihirdetést követő
30.	napon kerülhet sor azzal, hogy az új illetékességi szabályt csak a törvény hatálybalépése
után indult ügyekben lehet alkalmazni.
8
A Javaslat módosító rendelkezéseket foglal magában, amelyek beépülnek az adott
törvényekbe, illetve annak 5. §-a, továbbá a Bjt.-nek a Javaslattal megállapított 138/A. §-a
átmeneti szabályokat tartalmaz. Minderre tekintettel indokolt a Javaslat szerinti törvény,
illetve a Bjt. 138/A. §-ának hatályon kívül helyezése - a törvény végrehajtására biztosított
kellő idő után - már a Javaslatban, annak érdekében, hogy az átmeneti szabályok a
teljesülésük után a jogrendszert ne terheljék.
az 5. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a Bjt. 114. §-ának (5) bekezdésében
foglalt speciális szabályt 2007. május 31. napjával semmisítette meg, indokolt rendelkezni a
2007. június 1-je és a Javaslat hatályba lépése között esetlegesen megállapított jubileumi
jutalom felülvizsgálatáról, ha a Javaslat szerinti szabályozás az érintett bíró számára
kedvezőbb.
Országgyűlési Képviselő
Képviselői önálló indítvány
dr. Szili Katalin úrnőnek,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úrnő!
A Házszabály 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján benyújtjuk a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat 1-3. §-ainak elfogadásához a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 50. §-ának (5) bekezdése alapján a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Javaslatban szereplő határidőkre figyelemmel kérjük, hogy az Országgyűlés
a Javaslatot sürgősséggel tárgyalja, és még az idei évben fogadja el.
Budapest, 2007. november J.3;,
Kovács Tibor
frakcióvezető-helyettes
országgyűlési képviselő
országgyűlési képviselő