﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4470. számú
törvényjavaslat
a Londonban, 2001. március 22-én kelt, a bunkerolaj-szennyezéssel
okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló
nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2007. november
2007. évi......törvény
a Londonban, 2001. március 22-én kelt,
a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló
nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a bunkerolaj-szennyezéssel okozott
károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény (a to-
vábbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítá-
sa a következő:
„INTERNATIONAL CONVENTION ON CIVIL LIABILITY
FOR BUNKER OIL POLLUTION DAMAGE, 2001
THE STATES PARTIES TO THIS CONVENTION,
RECALLING article 194 of the United Nations Convention on the Law of the Sea, 1982,
which provides that States shall take all measures necessary to prevent, reduce and control
pollution of the marine environment,
RECALLING ALSO article 235 of that Convention, which provides that, with the objective
of assuring prompt and adequate compensation in respect of all damage caused by pollution
of the marine environment, States shall co-operate in the further development of relevant rules
of international law,
NOTING the success of the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution
Damage, 1992 and the International Convention on the Establishment of an International
Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992 in ensuring that compensation is
available to persons who suffer damage caused by pollution resulting from the escape or
discharge of oil carried in bulk at sea by ships,
NOTING ALSO the adoption of the International Convention on Liability and Compensation
for Damage in Connection with the Carriage of Hazardous and Noxious Substances by Sea,
1996 in order to provide adequate, prompt and effective compensation for damage caused by
incidents in connection with the carriage by sea of hazardous and noxious substances,
RECOGNIZING the importance of establishing strict liability for all forms of oil pollution
which is linked to an appropriate limitation of the level of that liability,
CONSIDERING that complementary measures are necessary to ensure the payment of
adequate, prompt and effective compensation for damage caused by pollution resulting from
the escape or discharge of bunker oil from ships,
2
DESIRING to adopt uniform international rules and procedures for determining questions of
liability and providing adequate compensation in such cases,
HAVE AGREED as follows:
Article 1
Definitions
For the purposes of this Convention:
1	"Ship" means any seagoing vessel and seaborne craft, of any type whatsoever.
2	"Person" means any individual or partnership or any public or private body, whether
corporate or not, including a State or any of its constituent subdivisions.
3	"Shipowner" means the owner, including the registered owner, bareboat charterer, manager
and operator of the ship.
4	"Registered owner" means the person or persons registered as the owner of the ship or, in
the absence of registration, the person or persons owning the ship. However, in the case of a
ship owned by a State and operated by a company which in that State is registered as the
ship's operator, "registered owner" shall mean such company.
5	"Bunker oil" means any hydrocarbon mineral oil, including lubricating oil, used or intended
to be used for the operation or propulsion of the ship, and any residues of such oil.
6	"Civil Liability Convention" means the International Convention on Civil Liability for Oil
Pollution Damage, 1992, as amended.
7	"Preventive measures" means any reasonable measures taken by any person after an
incident has occurred to prevent or minimize pollution damage.
8	"Incident" means any occurrence or series of occurrences having the same origin, which
causes pollution damage or creates a grave and imminent threat of causing such damage.
9	"Pollution damage" means:
(a)	loss or damage caused outside the ship by contamination resulting from the escape or
discharge of bunker oil from the ship, wherever such escape or discharge may occur, provided
that compensation for impairment of the environment other than loss of profit from such
impairment shall be limited to costs of reasonable measures of reinstatement actually
undertaken or to be undertaken; and
(b)	the costs of preventive measures and further loss or damage caused by preventive
measures.
10	"State of the ship's registry" means, in relation to a registered ship, the State of registration
of the ship and, in relation to an unregistered ship, the State whose flag the ship is entitled to
fly.
3
11	"Gross tonnage" means gross tonnage calculated in accordance with the tonnage
measurement regulations contained in Annex 1 of the International Convention on Tonnage
Measurement of Ships, 1969.
12	"Organization" means the International Maritime Organization.
13	"Secretary-General" means the Secretary-General of the Organization.
Article 2
Scope of application
This Convention shall apply exclusively:
(a)	to pollution damage caused:
(i)	in the territory, including the territorial sea, of a State Party, and
(ii)	in the exclusive economic zone of a State Party, established in accordance with
international law, or, if a State Party has not established such a zone, in an area beyond and
adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with
international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from
which the breadth of its territorial sea is measured;
(b)	to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimize such damage.
Article 3
Liability of the shipowner
1	Except as provided in paragraphs 3 and 4, the shipowner at the time of an incident shall be
liable for pollution damage caused by any bunker oil on board or originating from the ship,
provided that, if an incident consists of a series of occurrences having the same origin, the
liability shall attach to the shipowner at the time of the first of such occurrences.
2	Where more than one person is liable in accordance with paragraph 1, their liability shall be
joint and several.
3	No liability for pollution damage shall attach to the shipowner if the shipowner proves that:
(a)	the damage resulted from an act of war, hostilities, civil war, insurrection or a natural
phenomenon of an exceptional, inevitable and irresistible character; or
(b)	the damage was wholly caused by an act or omission done with the intent to cause damage
by a third party; or
(c)	the damage was wholly caused by the negligence or other wrongful act of any Government
or other authority responsible for the maintenance of lights or other navigational aids in the
exercise of that function.
4
4	If the shipowner proves that the pollution damage resulted wholly or partially either from an
act or omission done with intent to cause damage by the person who suffered the damage or
from the negligence of that person, the shipowner may be exonerated wholly or partially from
liability to such person.
5	No claim for compensation for pollution damage shall be made against the shipowner
otherwise than in accordance with this Convention.
6	Nothing in this Convention shall prejudice any right of recourse of the shipowner which
exists independently of this Convention.
Article 4
Exclusions
1	This Convention shall not apply to pollution damage as defined in the Civil Liability
Convention, whether or not compensation is payable in respect of it under that Convention.
2	Except as provided in paragraph 3, the provisions of this Convention shall not apply to
warships, naval auxiliary or other ships owned or operated by a State and used, for the time
being, only on Government non-commercial service.
3	A State Party may decide to apply this Convention to its warships or other ships described
in paragraph 2, in which case it shall notify the Secretary-General thereof specifying the terms
and conditions of such application.
4	With respect to ships owned by a State Party and used for commercial purposes, each State
shall be subject to suit in the jurisdictions set forth in article 9 and shall waive all defences
based on its status as a sovereign State.
Article 5
Incidents involving two or more ships
When an incident involving two or more ships occurs and pollution damage results therefrom,
the shipowners of all the ships concerned, unless exonerated under article 3, shall be jointly
and severally liable for all such damage which is not reasonably separable.
Article 6
Limitation of liability
Nothing in this Convention shall affect the right of the shipowner and the person or persons
providing insurance or other financial security to limit liability under any applicable national
or international regime, such as the Convention on Limitation of Liability for Maritime
Claims, 1976, as amended.
5
Article 7
Compulsory insurance or financial security
1	The registered owner of a ship having a gross tonnage greater than 1000 registered in a State
Party shall be required to maintain insurance or other financial security, such as the guarantee
of a bank or similar financial institution, to cover the liability of the registered owner for
pollution damage in an amount equal to the limits of liability under the applicable national or
international limitation regime, but in all cases, not exceeding an amount calculated in
accordance with the Convention on Limitation of Liability for Maritime Claims, 1976, as
amended.
2	A certificate attesting that insurance or other financial security is in force in accordance with
the provisions of this Convention shall be issued to each ship after the appropriate authority of
a State Party has determined that the requirements of paragraph 1 have been complied with.
With respect to a ship registered in a State Party such certificate shall be issued or certified by
the appropriate authority of the State of the ship's registry; with respect to a ship not registered
in a State Party it may be issued or certified by the appropriate authority of any State Party.
This certificate shall be in the form of the model set out in the annex to this Convention and
shall contain the following particulars:
(a)	name of ship, distinctive number or letters and port of registry;
(b)	name and principal place of business of the registered owner;
(c)	IMO ship identification number;
(d)	type and duration of security;
(e)	name and principal place of business of insurer or other person giving security and, where
appropriate, place of business where the insurance or security is established;
(f)	period of validity of the certificate which shall not be longer than the period of validity of
the insurance or other security.
3	(a) A State Party may authorize either an institution or an organization recognized by it to
issue the certificate referred to in paragraph 2. Such institution or organization shall inform
that State of the issue of each certificate. In all cases, the State Party shall fully guarantee the
completeness and accuracy of the certificate so issued and shall undertake to ensure the
necessary arrangements to satisfy this obligation.
(b)	A State Party shall notify the Secretary-General of :
(i)	the specific responsibilities and conditions of the authority delegated to an institution or
organization recognised by it;
(ii)	the withdrawal of such authority; and
(iii)	the date from which such authority or withdrawal of such authority takes effect.
6
An authority delegated shall not take effect prior to three months from the date on which
notification to that effect was given to the Secretary-General.
(c)	The institution or organization authorized to issue certificates in accordance with this
paragraph shall, as a minimum, be authorized to withdraw these certificates if the conditions
under which they have been issued are not maintained. In all cases the institution or
organization shall report such withdrawal to the State on whose behalf the certificate was
issued.
4	The certificate shall be in the official language or languages of the issuing State. If the
language used is not English, French or Spanish, the text shall include a translation into one of
these languages and, where the State so decides, the official language of the State may be
omitted.
5	The certificate shall be carried on board the ship and a copy shall be deposited with the
authorities who keep the record of the ship's registry or, if the ship is not registered in a State
Party, with the authorities issuing or certifying the certificate.
6	An insurance or other financial security shall not satisfy the requirements of this article if it
can cease, for reasons other than the expiry of the period of validity of the insurance or
security specified in the certificate under paragraph 2 of this article, before three months have
elapsed from the date on which notice of its termination is given to the authorities referred to
in paragraph 5 of this article, unless the certificate has been surrendered to these authorities or
a new certificate has been issued within the said period. The foregoing provisions shall
similarly apply to any modification which results in the insurance or security no longer
satisfying the requirements of this article.
7	The State of the ship's registry shall, subject to the provisions of this article, determine the
conditions of issue and validity of the certificate.
8	Nothing in this Convention shall be construed as preventing a State Party from relying on
information obtained from other States or the Organization or other international
organisations relating to the financial standing of providers of insurance or financial security
for the purposes of this Convention. In such cases, the State Party relying on such information
is not relieved of its responsibility as a State issuing the certificate required by paragraph 2.
9	Certificates issued or certified under the authority of a State Party shall be accepted by other
States Parties for the purposes of this Convention and shall be regarded by other States Parties
as having the same force as certificates issued or certified by them even if issued or certified
in respect of a ship not registered in a State Party. A State Party may at any time request
consultation with the issuing or certifying State should it believe that the insurer or guarantor
named in the insurance certificate is not financially capable of meeting the obligations
imposed by this Convention.
10	Any claim for compensation for pollution damage may be brought directly against the
insurer or other person providing financial security for the registered owner's liability for
pollution damage. In such a case the defendant may invoke the defences (other than
bankruptcy or winding up of the shipowner) which the shipowner would have been entitled to
invoke, including limitation pursuant to article 6. Furthermore, even if the shipowner is not
entitled to limitation of liability according to article 6, the defendant may limit liability to an
7
amount equal to the amount of the insurance or other financial security required to be
maintained in accordance with paragraph 1. Moreover, the defendant may invoke the defence
that the pollution damage resulted from the wilful misconduct of the shipowner, but the
defendant shall not invoke any other defence which the defendant might have been entitled to
invoke in proceedings brought by the shipowner against the defendant. The defendant shall in
any event have the right to require the shipowner to be joined in the proceedings.
11	A State Party shall not permit a ship under its flag to which this article applies to operate at
any time, unless a certificate has been issued under paragraphs 2 or 14.
12	Subject to the provisions of this article, each State Party shall ensure, under its national
law, that insurance or other security, to the extent specified in paragraph 1, is in force in
respect of any ship having a gross tonnage greater than 1000, wherever registered, entering or
leaving a port in its territory, or arriving at or leaving an offshore facility in its territorial sea.
13	Notwithstanding the provisions of paragraph 5, a State Party may notify the Secretary -
General that, for the purposes of paragraph 12, ships are not required to carry on board or to
produce the certificate required by paragraph 2, when entering or leaving ports or arriving at
or leaving from offshore facilities in its territory, provided that the State Party which issues
the certificate required by paragraph 2 has notified the Secretary-General that it maintains
records in an electronic format, accessible to all States Parties, attesting the existence of the
certificate and enabling States Parties to discharge their obligations under paragraph 12.
14	If insurance or other financial security is not maintained in respect of a ship owned by a
State Party, the provisions of this article relating thereto shall not be applicable to such ship,
but the ship shall carry a certificate issued by the appropriate authority of the State of the
ship's registry stating that the ship is owned by that State and that the ship's liability is covered
within the limit prescribed in accordance with paragraph 1. Such a certificate shall follow as
closely as possible the model prescribed by paragraph 2.
15	A State may, at the time of ratification, acceptance, approval of, or accession to this
Convention, or at any time thereafter, declare that this article does not apply to ships operating
exclusively within the area of that State referred to in article 2(a)(i).
Article 8
Time limits
Rights to compensation under this Convention shall be extinguished unless an action is
brought thereunder within three years from the date when the damage occurred. However, in
no case shall an action be brought more than six years from the date of the incident which
caused the damage. Where the incident consists of a series of occurrences, the six-years'
period shall run from the date of the first such occurrence.
Article 9
Jurisdiction
1	Where an incident has caused pollution damage in the territory, including the territorial sea,
or in an area referred to in article 2(a)(ii) of one or more States Parties, or preventive
8
measures have been taken to prevent or minimise pollution damage in such territory,
including the territorial sea, or in such area, actions for compensation against the shipowner,
insurer or other person providing security for the shipowner's liability may be brought only in
the courts of any such States Parties.
2	Reasonable notice of any action taken under paragraph 1 shall be given to each defendant.
3	Each State Party shall ensure that its courts have jurisdiction to entertain actions for
compensation under this Convention.
Article 10
Recognition and enforcement
1	Any judgement given by a Court with jurisdiction in accordance with article 9 which is
enforceable in the State of origin where it is no longer subject to ordinary forms of review,
shall be recognised in any State Party, except:
(a)	where the judgement was obtained by fraud; or
(b)	where the defendant was not given reasonable notice and a fair opportunity to present his
or her case.
2	A judgement recognised under paragraph 1 shall be enforceable in each State Party as soon
as the formalities required in that State have been complied with. The formalities shall not
permit the merits of the case to be re-opened.
Article 11
Supersession Clause
This Convention shall supersede any Convention in force or open for signature, ratification or
accession at the date on which this Convention is opened for signature, but only to the extent
that such Convention would be in conflict with it; however, nothing in this article shall affect
the obligations of States Parties to States not party to this Convention arising under such
Convention.
Article 12
Signature, ratification, acceptance, approval and accession
1	This Convention shall be open for signature at the Headquarters of the Organization from 1
October 2001 until 30 September 2002 and shall thereafter remain open for accession.
2	States may express their consent to be bound by this Convention by:
(a)	signature without reservation as to ratification, acceptance or approval;
(b)	signature subject to ratification, acceptance or approval followed by ratification,
acceptance or approval; or
9
(c)	accession.
3	Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of an
instrument to that effect with the Secretary-General.
4	Any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited after the entry
into force of an amendment to this Convention with respect to all existing State Parties, or
after the completion of all measures required for the entry into force of the amendment with
respect to those State Parties shall be deemed to apply to this Convention as modified by the
amendment.
Article 13
States with more than one system of law
1	If a State has two or more territorial units in which different systems of law are applicable in
relation to matters dealt with in this Convention, it may at the time of signature, ratification,
acceptance, approval or accession declare that this Convention shall extend to all its territorial
units or only to one or more of them and may modify this declaration by submitting another
declaration at any time.
2	Any such declaration shall be notified to the Secretary-General and shall state expressly the
territorial units to which this Convention applies.
3	In relation to a State Party which has made such a declaration:
(a)	in the definition of "registered owner" in article 1(4), references to a State shall be
construed as references to such a territorial unit;
(b)	references to the State of a ship's registry and, in relation to a compulsory insurance
certificate, to the issuing or certifying State, shall be construed as referring to the territorial
unit respectively in which the ship is registered and which issues or certifies the certificate;
(c)	references in this Convention to the requirements of national law shall be construed as
references to the requirements of the law of the relevant territorial unit; and
(d)	references in articles 9 and 10 to courts, and to judgements which must be recognized in
States Parties, shall be construed as references respectively to courts of, and to judgements
which must be recognized in, the relevant territorial unit.
Article 14
Entry into Force
1.	This Convention shall enter into force one year following the date on which eighteen
States, including five States each with ships whose combined gross tonnage is not less than
1	million, have either signed it without reservation as to ratification, acceptance or approval or
have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the
Secretary-General.
10
2	For any State which ratifies, accepts, approves or accedes to it after the conditions in
paragraph 1 for entry into force have been met, this Convention shall enter into force three
months after the date of deposit by such State of the appropriate instrument.
Article 15
Denunciation
1	This Convention may be denounced by any State Party at any time after the date on which
this Convention comes into force for that State.
2	Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General.
3	A denunciation shall take effect one year, or such longer period as may be specified in the
instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General.
Article 16
Revision or amendment
1	A conference for the purpose of revising or amending this Convention may be convened by
the Organization.
2	The Organization shall convene a conference of the States Parties for revising or amending
this Convention at the request of not less than one-third of the States Parties.
Article 17
Depositary
1	This Convention shall be deposited with the Secretary-General.
2	The Secretary-General shall:
(a)	inform all States which have signed or acceded to this Convention of:
(i)	each new signature or deposit of instrument together with the date thereof;
(ii)	the date of entry into force of this Convention;
(iii)	the deposit of any instrument of denunciation of this Convention together with the date of
the deposit and the date on which the denunciation takes effect; and
(iv)	other declarations and notifications made under this Convention.
(b)	transmit certified true copies of this Convention to all Signatory States and to all States
which accede to this Convention.
11
Article 18
Transmission to United Nations
As soon as this Convention comes into force, the text shall be transmitted by the Secretary-
General to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance
with Article 102 of the Charter of the United Nations.
Article 19
Languages
This Convention is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French,
Russian and Spanish languages, each text being equally authentic.
DONE AT LONDON this twenty-third day of March, two thousand and one.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned being duly authorised by their respective
Governments for that purpose have signed this Convention.
ANNEX
CERTIFICATE OF INSURANCE OR OTHER FINANCIAL SECURITY
IN RESPECT OF CIVIL LIABILITY FOR BUNKER OIL POLLUTION DAMAGE
Issued in accordance with the provisions of article 7 of the
International Convention on Civil Liability for Bunker Oil Pollution Damage, 2001
Name of Ship	Distinctive Number or letters	IMO Ship Identification Number	Port of Registry	Name and full address of the principal place of business of the registered owner.
				
				
				
This is to certify that there is in force in respect of the above-named ship a policy of insurance
or other financial security satisfying the requirements of article 7 of the International
Convention on Civil Liability for Bunker Oil Pollution Damage, 2001.
Type of Security
Duration of Security
Name and address of the insurer(s)and/or guarantor(s)
Name
12
Address
This certificate is valid until
Issued or certified by the Government of
(Full designation of the State)
OR
The following text should be used when a State Party avails itself of article 7(3)
The present certificate is issued under the authority of the Government of.....(full designation
of the State) by......(name of institution or organization)
At On
(Place) (Date)
(Signature and Title of issuing or certifying official)
Explanatory Notes:
1.	If desired, the designation of the State may include a reference to the competent public
authority of the country where the Certificate is issued.
2.	If the total amount of security has been furnished by more than one source, the amount of
each of them should be indicated.
3.	If security is furnished in several forms, these should be enumerated.
4.	The entry "Duration of Security" must stipulate the date on which such security takes
effect.
5.	The entry "Address" of the insurer(s) and/or guarantor(s) must indicate the principal place
of business of the insurer(s) and/or guarantor(s). If appropriate, the place of business where
the insurance or other security is established shall be indicated.
NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY A BUNKEROLAJ-SZENNYEZÉSSEL OKOZOTT
KÁROKKAL KAPCSOLATOS
POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGRŐL, 2001
A JELEN EGYEZMÉNYBEN RÉSZES ÁLLAMOK
EMLÉKEZTETVE az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 194. cik-
kére, amely előírja, hogy az államoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a
tengeri környezet szennyezésének megelőzése, csökkentése és ellenőrzése érdekében,
13
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az említett Egyezmény 235. cikkére, amely - a tengeri kör-
nyezet szennyezéséből fakadó károk azonnali és megfelelő mértékű megtérítése érdekében -
előírja, hogy az államoknak együtt kell működniük a nemzetközi jog vonatkozó szabályainak
továbbfejlesztésében,
TUDOMÁSUL VÉVE az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi fele-
lősségről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény, valamint az olajszennyezéssel okozott
károk megtérítésére létesítendő nemzetközi alap létrehozásáról szóló, 1992. évi nemzetközi
egyezmény sikerét az olaj ömlesztett hajórakományként való tengeri szállítása során bekövet-
kező szivárgása vagy kiömlése általi szennyezés miatt kárt szenvedett személyek részére
nyújtandó kártérítés biztosításában,
TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kap-
csolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény elfogadását a
veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos esemény okozta kár esetén nyúj-
tandó megfelelő, azonnali és hatékony kártérítés érdekében,
FELISMERVE a felelősség mértékének megfelelő korlátozásához kapcsolódó objektív fele-
lősség meghatározásának fontosságát az olajszennyezés valamennyi formája esetén,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy kiegészítő intézkedések szükségesek a megfelelő, azonnali és
hatékony kártérítés kifizetésének biztosításához a hajókból elszivárgó vagy kiömlő bunker-
olaj-szennyezés okozta kár esetén,
AZT KÍVÁNVA, hogy egységes nemzetközi szabályokat és eljárásokat fogadjanak el a fele-
lősség kérdésének és az ilyen esetben nyújtandó megfelelő kártérítés meghatározásának céljá-
ból,
a következőkben állapodtak meg:
1.	cikk
Fogalom-meghatározások
Ezen Egyezmény alkalmazásában:
1.	„hajó”: bármilyen típusú tengeri hajó, illetve tengeri úszólétesítmény.
2.	„személy”: bármely természetes személy vagy társulás, közjogi vagy magánjogi szerv, az
államot vagy annak alkotó intézményeit is beleértve.
3.	„hajótulajdonos”: a hajó tulajdonosa, beleértve a hajó hajólajstrom szerinti tulajdonosát, a
hajót személyzet nélkül bérlőt, valamint a hajó menedzserét és üzemeltetőjét.
4.	„hajólajstrom szerinti tulajdonos”: a hajólajstromba tulajdonosként bejegyzett személy
vagy személyek, illetve ilyen bejegyzés hiányában a hajót egyébként birtokló személy vagy
személyek. Állami tulajdonban álló és az illető államban hajóüzemeltetőként lajstromozott
társaság által üzemeltetett hajó esetén azonban a „hajólajstrom szerinti tulajdonos” a hajó-
üzemeltető társaság.
14
5.	„bunkerolaj”: a hajó üzemeltetésére, illetve meghajtására használt vagy szánt, szénhidrogén
eredetű ásványolaj, a kenőolajat is beleértve, valamint az ilyen olaj maradékai.
6.	„polgári jogi felelősségről szóló egyezmény”: az olajszennyezéssel okozott károkkal kap-
csolatos polgári jogi felelősségről szóló, 1992. évi - módosított - nemzetközi egyezmény.
7.	„megelőző intézkedések”: valamely esemény bekövetkezte után a szennyezés okozta kár
megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bármely személy által hozott, indokolt
intézkedések.
8.	„esemény”: bármely olyan történés vagy azonos forrásból eredő történések sorozata, amely
szennyezés okozta kárt idéz elő vagy ilyen jellegű károkozás komoly és azonnali veszélyével
fenyeget.
9.	„szennyezés okozta kár”:
(a)	a bunkerolaj szivárgása vagy kiömlése általi szennyezés következtében a hajón kívül oko-
zott veszteség vagy kár, bárhol is történjen a szivárgás vagy kiömlés, azzal a feltétellel, hogy
a környezet károsításáért fizetendő kártérítés - a károsítás következtében elmaradt nyereség
kivételével - a ténylegesen végrehajtott vagy végrehajtandó indokolt helyreállítási intézkedé-
sek költségeire korlátozódik; valamint
(b)	a megelőző intézkedések költségei és a megelőző intézkedések okozta további veszteség
vagy kár.
10.	„hajólajstrom szerinti állam”: lajstromozott hajó esetében az az állam, amelyben a hajó-
lajstromot vezetik, lajstromozatlan hajó esetében pedig az az állam, amelynek lobogóját a
hajó viselni jogosult.
11.	„bruttó űrtartalom”: a hajók köbözésére vonatkozó, az 1969. évi nemzetközi egyezmény
1.	mellékletében foglalt köbözési szabályoknak megfelelően bruttó regisztertonnában kifeje-
zett űrtartalom.
12.	„Szervezet”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet.
13.	„főtitkár”: a Szervezet főtitkára.
2. cikk
Alkalmazási kör
Ezt az Egyezményt kizárólag a következőkre szabad alkalmazni:
(a)	szennyezés okozta kár:
(i)	az Egyezmény részes államának felségterületén, a parti tengert is beleértve, és
(ii)	az Egyezmény részes államának a nemzetközi jog szerint kialakított kizárólagos gazdasági
övezetében vagy - amennyiben az Egyezmény részes állama nem alakított ki ilyen övezetet -
az adott állam parti tengerén túl húzódó és azzal szomszédos olyan térségben, amelyet az ille-
15
tő állam határoz meg a nemzetközi jognak megfelelően, és amely legfeljebb 200 tengeri mér-
földre terjedhet azoktól az alapvonalaktól, amelyektől a parti tengerének szélességét mérik;
(b)	az ilyen jellegű kár megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bárhol hozott
megelőző intézkedések.
3.	cikk
A hajótulajdonos felelőssége
1.	A 3. és a 4. bekezdésben előírtak kivételével, esemény bekövetkezésekor a hajótulajdonost
terheli a felelősség a fedélzeten található, illetve a hajóból származó bunkerolaj általi szeny-
nyezés okozta kárért azzal a feltétellel, hogy - amennyiben az esemény azonos forrásból ere-
dő történések sorozatából áll - azt terheli a felelősség, aki az első ilyen jellegű történés bekö-
vetkezésének időpontjában a hajó tulajdonosa.
2.	Amennyiben az 1. bekezdésnek megfelelően egynél több személyt terhel felelősség, akkor
a felelősségük egyetemleges.
3.	A hajótulajdonost nem terheli felelősség a szennyezés okozta kárért, ha bizonyítani tudja,
hogy:
(a)	a kár háborús cselekményből, ellenséges cselekményből, polgárháborúból, felkelésből,
illetve rendkívüli, elkerülhetetlen és kivédhetetlen természeti jelenségből ered; vagy
(b)	a kárt teljes egészében harmadik személy károkozás szándékával elkövetett cselekménye
vagy mulasztása okozta; vagy
(c)	a kárt teljes egészében a jelzőfények vagy más navigációs segédeszközök fenntartásáért
felelős kormány vagy egyéb hatóság e feladatának gyakorlása során elkövetett gondatlansága
vagy jogellenes cselekedete okozta.
4.	Amennyiben a hajótulajdonos bizonyítja, hogy a szennyezés okozta kár részben vagy
egészben a károsult személy károkozás szándékával elkövetett cselekményéből vagy mulasz-
tásából, vagy az illető személy gondatlanságából ered, a hajótulajdonos részben vagy egész-
ben mentesülhet az ilyen személlyel szembeni felelősség alól.
5.	Szennyezés okozta kár esetén csak ezen Egyezmény alapján követelhető kártérítés a hajótu-
lajdonossal szemben.
6.	Ezen Egyezmény nem érinti a hajótulajdonos ezen Egyezménytől független visszkereseti
jogát.
4.	cikk
Kizárások
1.	Ez az Egyezmény nem alkalmazandó a polgári jogi felelősségről szóló egyezményben
meghatározottak szerinti szennyezés okozta kárra, tekintet nélkül arra, hogy ez utóbbi egyez-
mény alapján fizetendő-e kártérítés vagy nem.
16
2.	A 3. bekezdésben előírtak kivételével, ezen Egyezmény rendelkezései nem alkalmazandók
hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, illetve állami tulajdonban lévő vagy államilag
üzemeltetett olyan hajókra, amelyek jelenleg kizárólag nem kereskedelmi célú, kormányzati
szolgálatban állnak.
3.	Bármely részes állam dönthet úgy, hogy hadihajóira vagy a 2. bekezdésben leírt egyéb ha-
jóira is alkalmazza ezt az Egyezményt. Ebben az esetben döntéséről értesíti a főtitkárt, részle-
tesen meghatározva az ilyen alkalmazás feltételeit és kikötéseit.
4.	Az Egyezmény részes állama tulajdonában álló, kereskedelmi célú hajók tekintetében az
érintett állam a 9. cikkben meghatározott bíróságok előtt perelhető, és nem élhet a szuverén
állam jogállásán alapuló védekezés jogával.
5.	cikk
Két vagy több hajót érintő események
Két vagy több hajót érintő olyan esemény bekövetkezésekor, amelyből szennyezés okozta kár
származik, valamennyi érintett hajó tulajdonosa - hacsak a 3. cikk alapján nem mentesül fele-
lőssége alól - egyetemlegesen felelős valamennyi olyan kárért, amelyek kellőképpen nem
különíthetők el egymástól.
6.	cikk
A felelősség korlátozása
Az ebben az Egyezményben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem érintik a hajó-
tulajdonos és a biztosítást vagy egyéb pénzügyi biztosítékot nyújtó személy, illetve személyek
azon jogát, hogy korlátozzák felelősségüket az alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi jog-
rendszer alapján, mint például a tengeri biztosítási kárigény tekintetében fennálló felelősség
korlátozásáról szóló, 1976. évi - módosított - egyezmény.
7.	cikk
Kötelező biztosítás vagy pénzügyi biztosíték
1.	Az Egyezmény részes államában lajstromozott, 1000 bruttó regisztertonnánál nagyobb űr-
tartalmú hajó lajstromba bejegyzett tulajdonosa köteles biztosítást vagy egyéb olyan pénzügyi
biztosítékot - például bank vagy hasonló pénzintézet által kibocsátott garanciát - fenntartani,
amely fedezi a hajólajstromba bejegyzett tulajdonos szennyezés okozta kár tekintetében fenn-
álló felelősségét az alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi felelősségkorlátozási rendszernek
megfelelő felelősségi korlátozással egyenlő összegben, amely semmiképpen sem haladhatja
meg a tengeri biztosítási kárigény tekintetében fennálló felelősség korlátozásáról szóló, 1976.
évi - módosított - egyezménnyel összhangban kiszámított összeget.
2.	Az egyes hajók számára a biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték ezen Egyezmény
rendelkezéseivel összhangban való érvényességét tanúsító igazolást azt követően adják ki,
hogy az érintett részes állam megfelelő hatósága megállapította, hogy az 1. bekezdésben fog-
lalt követelmények teljesülnek. Az igazolást részes államban lajstromozott hajó esetében a
17
hajólajstrom szerinti állam megfelelő hatósága adja ki, illetve hitelesíti; részes államban nem
lajstromozott hajó esetében az igazolás kiadását, illetve hitelesítését bármely részes állam
megfelelő hatósága elvégezheti. Az igazolás formájának meg kell felelnie az ezen Egyez-
ményhez csatolt mellékletben foglalt mintának és a következő adatokat kell tartalmaznia:
(a)	a hajó neve, megkülönböztető száma vagy betűjele és lajstromozási kikötője;
(b)	a hajólajstromba bejegyzett tulajdonos neve és székhelye;
(c)	az IMO által kiadott hajóazonosító szám;
(d)	a biztosíték típusa és időtartama;
(e)	a biztosító vagy a biztosítékot adó egyéb személy neve és székhelye, valamint adott eset-
ben a biztosítás vagy a biztosíték létesítésének helye;
(f)	az igazolás érvényességi ideje, amely nem haladhatja meg a biztosítás vagy egyéb biztosí-
ték érvényességi idejét.
3.	(a) Bármely részes állam felhatalmazhat egy általa elismert intézményt vagy egyéb szerve-
zetet a 2. bekezdésben említett igazolás kiadására. A felhatalmazott intézmény vagy szervezet
tájékoztatja az illető államot az egyes igazolások kiadásáról. A részes állam mindenkor teljes
mértékben szavatolja az így kiállított igazolás teljességét és pontosságát, valamint vállalja,
hogy megteszi az e kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(b)	A részes állam értesíti a főtitkárt a következőkről:
(i)	az általa elismert intézményre vagy szervezetre ruházott hatáskörrel járó különleges felada-
tok és feltételek;
(ii)	az ilyen felhatalmazás visszavonása; és
(iii)	az időpont, amelytől az ilyen felhatalmazás, illetve annak visszavonása hatályba lép.
A hatáskör átruházása legkorábban a főtitkár értesítésétől számított három hónap elteltével lép
hatályba.
(c)	A jelen bekezdésnek megfelelő igazolás kiadására felhatalmazott intézmény vagy szerve-
zet felhatalmazást kap legalább arra, hogy visszavonja az igazolásokat, amennyiben már nem
állnak fenn a kiadásuk alapjául szolgáló feltételek. Az intézmény vagy szervezet minden eset-
ben jelenti az ilyen visszavonást annak az államnak, amelynek nevében az igazolást kiadta.
4.	Az igazolást a kiadó állam hivatalos nyelvén, illetve nyelvein állítják ki. Amennyiben ezen
nyelvek között nem szerepel az angol, a francia vagy a spanyol, a dokumentumnak tartalmaz-
nia kell az e nyelvek egyikén készült fordítást, és - amennyiben az érintett állam úgy határoz
- az állam hivatalos nyelve el is hagyható.
5.	Az igazolást a hajó fedélzetén kell tartani, és egy másolatát el kell helyezni a hajólajstromot
vezető hatóságnál, vagy - ha a hajó nem lajstromozott az Egyezmény részes államában - az
igazolást kiadó, illetve hitelesítő hatóságnál.
18
6.	A biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték nem felel meg e cikk követelményeinek, ha - a
biztosításnak vagy a biztosítéknak az e cikk 2. bekezdése alapján az igazolásban meghatáro-
zott érvényességi időtartama lejártán kívüli okból - megszűnhet attól az időponttól számított
három hónapon belül, amikor az e cikk 5. bekezdésében említett hatóságot értesítik megszű-
néséről, hacsak az igazolást be nem szolgáltatták az említett hatóságnak, vagy új igazolást
nem bocsátottak ki az említett időtartamon belül. Az előző rendelkezéseket kell alkalmazni
bármely olyan módosításra is, amelynek eredményeként a biztosítás vagy biztosíték a továb-
biakban már nem felel meg e cikk követelményeinek.
7.	A hajólajstrom szerinti állam e cikk rendelkezései alapján határozza meg az igazolás kiadá-
sának feltételeit és az igazolás érvényességét.
8.	Az ezen Egyezményben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem gátolják a részes
államokat abban, hogy ezen Egyezmény alkalmazásában a biztosítás, illetve a pénzügyi bizto-
síték nyújtójának pénzügyi helyzetével kapcsolatosan a többi államtól, a Szervezettől vagy
más nemzetközi szervezetektől szerzett információkra hagyatkozzanak. Ebben az esetben az
ilyen információkra hagyatkozó részes állam nem mentesül a 2. bekezdés alapján előírt, iga-
zolást kiadó állam minőségében fennálló felelőssége alól.
9.	Ezen Egyezmény alkalmazásában a részes állam hatáskörében kiadott, illetve hitelesített
igazolásokat a többi részes állam elfogadja, és az általa kiadott, illetve hitelesített igazolások-
kal azonos érvényűnek ismeri el akkor is, ha az adott részes államban nem lajstromozott hajó
tekintetében kiadott, illetve hitelesített igazolásról van szó. A részes állam bármikor konzultá-
ciót kérhet a kiadó, illetve hitelesítő államtól, amennyiben úgy véli, hogy a biztosítási igazo-
lásban megnevezett biztosító vagy kezes pénzügyi szempontból nem tud eleget tenni az ezen
Egyezményben előírt kötelezettségeknek.
10.	A szennyezés okozta kárból eredő kártérítési igény benyújtható közvetlenül a biztosító
vagy a hajólajstrom szerinti tulajdonos szennyezés okozta kárból eredő felelőssége esetére
biztosítékot nyújtó egyéb személy ellen is. Ebben az esetben az alperes védekezésül mind-
azokkal az eszközökkel élhet (a hajótulajdonossal szemben indított csőd- vagy felszámolási
eljáráson kívül), amelyekhez a hajótulajdonos folyamodhatna, beleértve a 6. cikk alapján való
korlátozást is. Ezen túlmenően - még ha a hajótulajdonos nem is jogosult a felelősség 6. cikk-
nek megfelelő korlátozására - az alperesnek jogában áll az 1. bekezdésnek megfelelően szük-
séges biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték összegének megfelelő összegre korlátozni a
felelősséget. Emellett az alperes azzal is védekezhet, hogy a szennyezés okozta kár a hajótu-
lajdonos szándékos kötelességmulasztásából eredt, de védekezésül nem élhet egyéb olyan
eszközzel, amelyhez a hajótulajdonos által az ellene indított eljárás során lenne jogosult fo-
lyamodni. Az alperest minden esetben megilleti az a jog, hogy kérje a hajótulajdonos bevoná-
sát az eljárásba.
11.	Egyik részes állam sem engedélyezi az e cikk hatálya alá tartozó és az ő lobogója alatt
közlekedő hajó működését a 2. vagy a 14. bekezdés alapján kiadott igazolás hiányában.
12.	E cikk rendelkezéseire is figyelemmel minden részes állam a nemzeti jogrendszere alapján
gondoskodik arról, hogy az 1. bekezdésben meghatározott terjedelmű biztosítás vagy egyéb
pénzügyi biztosíték legyen hatályban valamennyi, 1000 bruttó regisztertonnát meghaladó űr-
tartalmú olyan hajó tekintetében - függetlenül azok lajstromozási helyétől -, amely a területén
19
lévő kikötőbe belép vagy azt elhagyja, illetve a parti tengerének nyílt tengeri létesítményénél
kiköt vagy azt elhagyja.
13.	Az 5. bekezdés rendelkezéseitől eltérően a részes állam értesítheti a főtitkárt arról, hogy a
12.	bekezdés alkalmazásában nem követeli meg a 2. bekezdésben előírt igazolás fedélzeten
tartását, illetve bemutatását, amikor a hajó a kikötőjébe érkezik, vagy azt elhagyja, vagy parti
tengerén található nyílt tengeri létesítményénél kiköt, vagy azt elhagyja, feltéve, hogy a 2.
bekezdésben előírt igazolást kiadó részes állam értesítette a főtitkárt arról, hogy valamennyi
részes állam számára hozzáférhető, elektronikus formában vezeti nyilvántartását, amely tanú-
sítja az igazolás meglétét, és lehetővé teszi a részes államok számára, hogy a 12. bekezdés
szerinti kötelezettségeiket teljesítsék.
14.	Amennyiben a részes állam tulajdonában álló hajó tekintetében nincs biztosítás vagy
egyéb pénzügyi biztosíték, e cikk vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók az ilyen hajó-
ra, de a hajónak rendelkeznie kell a hajólajstrom szerinti állam megfelelő hatósága által ki-
adott igazolással, amely megállapítja, hogy a hajó az illető állam tulajdonában van, és rendel-
kezik az 1. bekezdés szerinti korlátozott mértékű felelősségbiztosítással. Ez az igazolás a le-
hető legnagyobb mértékben meg kell, hogy feleljen a 2. bekezdésben előírt mintának.
15.	Az állam - ezen Egyezmény megerősítése, elfogadása, jóváhagyása illetve az ahhoz való
csatlakozás időpontjában vagy azt követően bármikor - úgy nyilatkozhat, hogy ez a cikk nem
alkalmazandó a kizárólag a 2. cikk (a) pontjának (i) alpontjában említett területen belül üze-
melő hajókra.
8.	cikk
Határidők
Az ezen az Egyezményen alapuló kártérítési igény elévül, hacsak a kár bekövetkezésének
időpontjától számított három éven belül keresetet nem nyújtanak be annak érvényesítésére. A
káresemény időpontjától számított hat éven túl azonban semmilyen esetben sem nyújtható be
kereset. Amennyiben az esemény történések sorozatából áll, a hatéves időtartam az első törté-
nés időpontjától kezdődik.
9.	cikk
Joghatóság
1.	Amennyiben egy esemény szennyezés okozta kárt eredményez egy vagy több részes állam
területén - a parti tengert is beleértve -, illetve a 2. cikk (a) pontjának (ii) alpontjában említett
térségében, vagy a szennyezés okozta kár megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdeké-
ben megelőző intézkedésre került sor a részes államok fent említett területén - a parti tengert
is beleértve -, illetve térségében, akkor a hajótulajdonossal, a biztosítóval vagy a hajótulaj-
donos felelőssége esetére biztosítékot nyújtó más személlyel szemben keresetet csak az érin-
tett részes állam, illetve államok
valamelyikének bíróságához lehet benyújtani.
2.	Az egyes alperesek megfelelő értesítést kapnak az 1. bekezdés alapján benyújtott kereset-
ről.
20
3.	A részes államok biztosítják bíróságaik joghatóságát a jelen Egyezményen alapuló kártérí-
tési perek lefolytatásában.
10.	cikk
Elismerés és végrehajtás
1.	Valamennyi részes állam elismeri a 9. cikknek megfelelő joghatósággal rendelkező bíróság
által hozott ítéletet, amely az ítélethozatal helye szerinti államban végrehajtható, és amely
ellen rendes jogorvoslati lehetőség már nem áll fenn, kivéve:
(a)	ha az ítélet csaláson alapul; vagy
(b)	ha az alperest nem értesítették megfelelően, és nem biztosítottak számára tisztességes le-
hetőséget védekezése előterjesztésére.
2.	Az 1. bekezdés alapján elismert ítélet az érintett államban előírt alaki követelmények telje-
sülését követően válik végrehajthatóvá az egyes államokban. Az alaki követelmények nem
tehetik lehetővé az ügy érdemi újratárgyalását.
11.	cikk
Elsőbbségi záradék
Ez az Egyezmény elsőbbséget élvez az aláírásra bocsátásakor hatályos - vagy aláírásra, meg-
erősítésre, illetve csatlakozásra nyitva álló - valamennyi egyezménnyel szemben, de csak
annyiban, amennyiben az adott egyezmény ütközik ezzel az Egyezménnyel; azonban az e
cikkben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem érintik a részes államoknak az
Egyezményen kívüli államokkal szemben az említett egyéb egyezmények alapján fennálló
kötelezettségeit.
12.	cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
1.	Ez az Egyezmény 2001. október 1-jétől 2002. szeptember 30-ig áll aláírásra nyitva a Szer-
vezet központjában, ezt követően pedig csatlakozni lehet hozzá.
2.	Az államok az Egyezmény tekintetében kötelezettség-vállallásukat következőképpen fe-
jezhetik ki:
(a)	aláírás megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül;
(b)	aláírás megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartással, amelyet
megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy
(c)	csatlakozás.
3.	A megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az ilyen értelmű okiratnak a főtit-
kárnál való letétbe helyezésével történik.
21
4.	Az Egyezmény valamennyi részes állam tekintetében történő módosításának hatálybalépés-
ét vagy az Egyezmény valamennyi részes állam tekintetében történő módosításának hatályba-
lépéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalát követően letétbe helyezett megerő-
sítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat a módosított egyezményre alkalmazandó
okiratnak minősül.
13.	cikk
Egynél több jogrendszerrel rendelkező államok
1.	Ha egy állam két vagy több olyan területi egységgel rendelkezik, ahol ezen Egyezmény
tárgykörében eltérő jogrendszerek alkalmazandók, az illető állam az aláírás, a megerősítés, a
jóváhagyás vagy a csatlakozás időpontjában nyilatkozhat arról, hogy ez az Egyezmény vala-
mennyi, illetve csak egy vagy több területi egységére terjedjen-e ki, és ez a nyilatkozat bármi-
kor módosítható egy újabb nyilatkozattal.
2.	Az ilyen nyilatkozatról értesíteni kell a főtitkárt, kifejezetten megállapítva azokat a területi
egységeket, amelyekre ez az Egyezmény alkalmazandó.
3.	Az Egyezmény ilyen nyilatkozatot tevő részes állama tekintetében:
(a)	a „hajólajstrom szerinti tulajdonos” 1. cikk (4). pontjában foglalt meghatározásában az
államra való hivatkozás az illető területi egységre való hivatkozásként értelmezendő;
(b)	a hajólajstrom szerinti államra való hivatkozás arra a területi egységre való hivatkozásként
értelmezendő, ahol a hajót lajstromozták, a kötelező biztosítás igazolása tekintetében a kiadó,
illetve a hitelesítő államra való hivatkozás pedig arra a területi egységre való hivatkozást jelöl,
amely az igazolást kiadja, illetve hitelesíti;
(c)	ezen Egyezményben a nemzeti jog követelményeire való hivatkozás az illető területi egy-
ség jogkövetelményeire való hivatkozásként értelmezendő; és
(d)	a 9. és a 10. cikkben bíróságokra és a részes államokban elismerésre köteles ítéletekre való
hivatkozás az illető területi egység bíróságaira, illetve az illető területi egységen belül elisme-
résre köteles ítéletekre való hivatkozásként értelmezendő.
14.	cikk
Hatálybalépés
1.	Ez az Egyezmény egy évvel azt az időpontot követően lép hatályba, amikor tizennyolc ál-
lam - öt olyan államot is beleértve, amelyek mindegyike legalább 1 millió bruttó regiszteri
tonna űrtartalmú hajótérrel rendelkezik - megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vo-
natkozó fenntartás nélkül aláírta azt, vagy letétbe helyezte a főtitkárnál a megerősítő, elfoga-
dó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratát.
2.	Olyan állam esetében, amely az 1. bekezdésben előírt hatálybalépési feltételek teljesítését
követően erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá ezt az Egyezményt, illetve csatlakozik ah-
hoz, az Egyezmény három hónappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor az illető
állam letétbe helyezte a megfelelő okiratot.
22
15.	cikk
Felmondás
1.	Az Egyezmény bármelyik részes állama felmondhatja ezt az Egyezményt azt követően,
hogy az Egyezmény az illető államra nézve hatályba lépett.
2.	A felmondás a főtitkárnál letétbe helyezett okirat útján történik.
3.	A felmondás a főtitkárnál való letétbe helyezést követő egy évvel vagy a felmondó okirat-
ban megállapított hosszabb idő elteltével válik hatályossá.
16.	cikk
Felülvizsgálat vagy módosítás
1.	A Szervezet konferenciát hívhat össze ezen Egyezmény felülvizsgálata vagy módosítása
céljából.
2.	A Szervezet a részes államok legalább egyharmadának kérésére összehívja a részes államok
konferenciáját ezen Egyezmény felülvizsgálata vagy módosítása céljából.
17.	cikk
Letéteményes
1.	Ezt az Egyezményt a főtitkárnál kell letétbe helyezni.
2.	A főtitkár:
(a)	tájékoztatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi államot a követke-
zőkről:
(i)	minden egyes új aláírás vagy okirat letétbe helyezése, valamint annak időpontja;
(ii)	ezen Egyezmény hatálybalépésének időpontja;
(iii)	ezen Egyezmény felmondásáról szóló okirat letétbe helyezése, valamint a letétbe helye-
zés időpontja és a felmondás hatálybalépésének időpontja; és
(iv)	ezen Egyezmény alapján tett egyéb nyilatkozatok és értesítések.
(b)	Eljuttatja ezen Egyezmény hitelesített másolatát valamennyi aláíró és csatlakozó állam
részére.
23
18. cikk
Továbbítás az Egyesült Nemzetekhez
Ezen Egyezmény hatálybalépésekor a főtitkár továbbítja annak szövegét az Egyesült Nemze-
tek Titkárságához bejegyzés és kihirdetés céljából az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.
19.	cikk
Nyelvek
Ez az Egyezmény egy-egy eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és
spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
KELT LONDONBAN, a kétezer-egyedik év március havának huszonharmadik napján.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, saját kormányuk által erre kellően felhatalmazott szemé-
lyek aláírták ezt az Egyezményt.
MELLÉKLET
IGAZOLÁS A BIZTOSÍTÁSRÓL VAGY EGYÉB PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKRÓL
A BUNKEROLAJ-SZENNYEZÉSSEL OKOZOTT KÁROKKAL KAPCSOLATOS
POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG TEKINTETÉBEN
Kiadva a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről
szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény
7. cikke rendelkezéseivel összhangban
A hajó neve	A hajó megkü- lönböztető szá- ma vagy betűje- le	IMO hajóazo- nosító szám	Illetőségi kikö- tő	A hajólajstrom- ba bejegyzett tulajdonos neve és székhelye
				
				
				
Igazoljuk, hogy a fent nevezett hajóra vonatkozóan rendelkezésre áll a bunkerolaj-
szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló, 2001. évi nem-
zetközi egyezmény 7. cikke előírásainak eleget tevő, érvényes biztosítás vagy egyéb pénzügyi
biztosíték.
A biztosíték típusa
24
A biztosíték időtartama
A biztosító(k) és/vagy a kezes(ek) neve és címe
Név
Cím
Ezen igazolás érvényességének dátuma:
Kiadta vagy hitelesítette	kormánya
(az állam teljes neve)
VAGY
Az alábbi szöveget kell feltüntetni, ha valamelyik részes állam él a 7. cikk (3) pontja szerinti
lehetőséggel
Ezen igazolást ................(az állam teljes neve) kormányának hatósága, a(z) ...........(az in-
tézmény vagy szervezet neve) adta ki.
................-án/-én
(Hely) (Dátum)
(A kiállító vagy hitelesítő tisztviselő aláírása és beosztása)
Magyarázó megjegyzések:
1.	Az állam megnevezésébe fel lehet venni az igazolást közvetlenül kiadó illetékes állami
hatóságra utaló hivatkozást is.
2.	Ha a biztosíték teljes összege egynél több forrásból tevődik össze, akkor minden egyes
forrás összegét külön-külön fel kell tüntetni.
3.	Több biztosítéki forma esetén az egyes formákat sorszámozni kell.
4.	„A biztosíték időtartama” mezőben a biztosíték érvénybe lépésének dátumát kell meghatá-
rozni.
5.	A biztosító(k) és/vagy a kezes(ek) „Cím” mezőjében a biztosító(k) és/vagy a ke-
zes(ek) székhelyét, adott esetben a biztosítás vagy egyéb biztosíték létesítésének helyét kell
feltüntetni. „
4.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyol-
cadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 14. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
25
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitiká-
ért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért és a környezetvé-
delemért felelős miniszter gondoskodik.
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló
nemzetközi egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime
Organization - IMO) keretében a 2001. évben fogadták el.
A hajós szakmában bunkerolás néven ismert művelet a hajó tüzelőanyaggal való ellátását je-
lenti és eredetileg a gőzhajózás korában alkalmazott szénbunkerekről kapta nevét és gyakorla-
tilag a „bunkerolás” kifejezést mindenütt a folyékony tüzelőanyagokkal való feltöltésre is
használják.
A folyékony tüzelőanyagra áttérés megnövelte a környezetszennyezés veszélyét, ezért került
előtérbe a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősség. Az
Egyezmény rendelkezései nem csupán az üzemanyag (tüzelő- és kenőanyag) vételezése során
bekövetkezett károkra vonatkoznak, hanem a hajónak az üzemanyag elfolyásával járó sérülé-
séből következő károkra is.
Az Egyezmény szerint az okozott kárért a hajó tulajdonosa objektíve felel, ugyanakkor ki-
mentő ok lehet a hajóút fenntartásáért felelős hatóságok közrehatása is.
Az Egyezmény szerint az 1000 bruttó regisztertonnánál nagyobb űrtartalmú hajó tulajdonosa
köteles biztosítást kötni vagy egyéb pénzügyi biztosítékot - például bankgaranciát - biztosíta-
ni az esetleg bekövetkező káreseményre. Ezt a hajózási hatóságnak az Egyezmény mellékle-
tében foglalt formában kell igazolnia.
Magyar lobogó alatt jelenleg tengeri nagyhajó nem közlekedik, de folyam-tengeri nagyhajó
igen és azokra az Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy a
magyar hajólajstrom a szolgáltatások szabad mozgása elve alapján az Európai Gazdasági Tér-
ségről szóló megállapodásban részes országok részére nyitott lajstrom, számolnunk kell ezen
országok hajótulajdonosainak jelentkezésével is, amikor a lobogó joga alapján a magyar hajó-
zási hatóságoknak kell ezeket a hajókat felügyelni és a vonatkozó hajóokmányokkal ellátni.
Az Egyezmény alkalmazása az államháztartásra közvetlenül nem hat ki. Az Egyezményben
foglaltak hatása a tengeri szállítással, illetve az energiahordozók forgalmazásában érintett
gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik.
A tervezettel kihirdetésre kerülő Egyezményhez való csatlakozásunkat az Európai Bizottság is
szorgalmazza.
Az Egyezmény még nem lépett hatályba, eddig azt 17 állam erősítette meg, köztük az Európai
Unió 11 tagállama. A hatálybalépéshez legalább 18 olyan állam megerősítése szükséges,
amely egyenként legalább 1 millió bruttó regiszteri tonna hajótérrel rendelkezik.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a - összhangban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 2005. évi L. törvény ( a továbbiakban Nsztv.) 7. §. (1) bekezdésánek a) pontjával, vala-
mint 10. §. (1) bekezdésének a) pontjával - felhatalmazást ad az egyezmény kötelező hatályá-
nak elismerésére. Az Egyezmény 2002. október 31-ig állt aláírásra nyitva, így a Magyar Köz-
társaság csatlakozással válhat az Egyezmény részesévé.
a 2. §-hoz
A törvényjavaslat 2. §-a - összhangban az Nsztv. 9. §-ával - kimondja, hogy az Egyezményt
az Orszggyűlés ezzel a törvénnyel hirdeti ki.
a 3. §-hoz
A javaslat 3. §-a - összhangban az Nsztv. 10. §. (1) bekezdésének b) pontjával - tartalmazza
az Egyezmény angol nyelven hiteles szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
a 4. §-hoz
Az Egyezmény még nem lépett hatályba, a hatálybalépés feltételei még nem teljesültek. A
Magyar Köztársaság csatlakozása a csatlakozási okirat letétbe helyezését követően három
hónap elteltével lép hatályba.
Magyar részről az érintett gazdálkodó és közigazgatási szervezetekre tekintettel, a törvényja-
vaslat szerint az Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért és a
környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
28