﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlés Üivataia
írományszám:
Érkezett: 2007 NOV 2 3.
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
UJ VALTOZAT!
T/4389. HELYETT
2007... .évi törvény
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény és más törvények módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény IX. Fejezetének V. címe helyébe a
következő rendelkezés lép:
„V. Cím
BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS
Általános szabályok
200.	§ (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető
kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz
felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az
érintett tudta nélkül
a)	a magánlakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti,
b)	levelet, egyéb postai küldeményt, valamint telefonvezetéken vagy más hírközlési
rendszer útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, és azt technikai eszközzel rögzítheti,
c)	a számítástechnikai rendszer útján továbbított és tárolt adatokat megismerheti és
felhasználhatja (a továbbiakban: titkos adatszerzés).
(2)	Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozás elrendelését követően a bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzést e törvény alapján végzi.
(3)	E cím rendelkezései nem érintik a nyomozás elrendelését megelőzően a bírói,
illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést; e
tevékenységet a külön törvényekben meghatározottak szerint az erre feljogosított szervezetek
a rájuk irányadó szabályok szerint végzik.
(4)	Ha a nyomozás elrendelését megelőzően külön törvény alapján a bíró, illetőleg az
igazságügyért felelős miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása
során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak e
törvény szerint mint titkos adatszerzést lehet folytatni.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás, a lakás
céljára használt egyéb helyiség, tárgy, a lakáshoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség,
az ezekhez tartozó bekerített hely, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló
helyen kívül minden más helyiség vagy terület.
201. § (1) Titkos adatszerzésnek
a)	öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény,
b)	üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c)	az emberkereskedelem [Btk. 175/B.§ (1) bek.] a tiltott pornográf felvétellel
visszaélés [Btk. 204.§ (1) bek.], a kitartottság [Btk. 206.§], a kerítés [Btk. 207.§ (1) és (4)
bek.], az embercsempészés [Btk. 218.§ (1) bek.], a hivatali visszaélés [Btk. 225.§] és a
bűnpártolás [Btk. 244.§ (2) bek.] három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
d)	szolgálati titoksértés bűncselekménye,
e)	az a)-d) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az
előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete
esetében van helye.
(2)	Ha a nyomozást az ügyész végzi titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt
bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:
a)	a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi
jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni
erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,
b)	a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az
ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a
közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére
elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Vám- és
Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,
c)	a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének
elmulasztása és a befolyással üzérkedés,
d)	a 29.§ f) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
kivéve a hatóság félrevezetését,
e)	a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a
nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,
j) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények
202.	§ (1) Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel
szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai
alapján gyanúsítható.
(2)	Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha az (1) bekezdésben
megjelölt személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat
megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt
elkerülhetetlenül érint.
2
(3)	Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az
ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd
levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor
végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő
üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.
(4)	A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi
beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt
ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.
(5)	A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra is, aki a 81. § (1)
bekezdésének a) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, illetőleg aki a 82. § (1)
bekezdése alapj án a tanúvallomást megtagadhat] a.
(6)	Titkos adatszerzésnek a 201. §-ban és az (l)-(5) bekezdésben meghatározott
esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a
bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos
adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.
Bírói engedély
203.	§ (1) A titkos adatszerzés engedélyezéséről a bíróság az ügyész indítványára e
Fejezet VI. Címe szerinti eljárásban határoz.
(2)	Az indítványnak tartalmaznia kell
a)	a nyomozást végző ügyészi szerv vagy nyomozó hatóság megnevezését, a
nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b)	a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét, telefonlehallgatás esetén a
kapcsolási számot is,
c)	a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetőleg az azonosításra
alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének,
illetőleg módszerének megnevezését,
d)	az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és
órában meghatározva,
e)	az alkalmazás 201. és 202. §-ban meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó
részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését és a
bűncselekmény gyanújára okot adó adatokat, a titkos adatszerzés elkerülhetetlen alkalmazását
indokoló körülményeket, az alkalmazás célját és annak valószínűsítését, hogy a bizonyíték a
titkos adatszerzés során alkalmazott eszközzel, illetőleg módszerrel beszerezhető,
f)	halaszthatatlan elrendelés [(6) bekezdés] esetén annak okát és időpontját.
(3)	Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az
alkalmazás meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell
mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is.
(4)	A bíróság az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül határoz. Ha
a bíróság az indítványnak helyt ad vagy részben ad helyt, meghatározza, hogy kivel szemben,
a titkos adatszerzés mely eszköze, illetőleg módszere mettől meddig alkalmazható.
(5)	A titkos adatszerzés legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, ez ismételt
indítványra egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. Ha a bíróság az
indítványnak helyt ad, és az engedélyezés idején a titkos adatszerzés indítvány szerinti kezdő
időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja.
3
(6)	Ha az engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely a titkos adatszerzés sikerét
veszélyeztetné, az ügyész legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelheti a titkos
adatszerzést (halaszthatatlan elrendelés). Ez esetben az elrendeléssel egyidejűleg az
engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíróság az indítványt elutasította,
változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye.
A titkos adatszerzés végrehajtása
204.	§ (1) A titkos adatszerzést a külön törvényben meghatározott szervezet hajtja
végre. Ha az ügyészségi nyomozás során elrendelt titkos adatszerzés tárgya a
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, az
ügyész titkos adatszerzés elvégzésére az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.
(2)	A hírközlési szolgáltatást, a postai küldemények, illetőleg a számítástechnikai
rendszer útján rögzített adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek
kötelesek a titkos adatszerzés végrehajtását biztosítani és a titkos adatszerzésre jogosult
hatóságokkal együttműködni. A hírközlési szolgáltatást, valamint a postai küldemények
továbbítását végző szervezetek kötelezettségeiről és az együttműködés részletes szabályairól
külön jogszabály rendelkezik.
(3)	A titkos adatszerzést az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője
haladéktalanul megszünteti, ha
a)	halaszthatatlan elrendelés esetén a bíróság az indítványt elutasította,
b)	az engedélyben meghatározott célját elérte,
c)	az engedélyben megállapított időtartam eltelt,
d)	a nyomozást megszüntették,
e)	nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem várható eredmény.
(4)	A titkos adatszerzés befejezését követő nyolc napon belül a titkos adatszerzést
folytatott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság megsemmisíti a titkos adatszerzés célja
szempontjából érdektelen, rögzített adatot és az ügyben nem érintett személy rögzített adatait,
kivéve azokat az adatokat, amelyek felhasználását a 206. § (4)-(5) bekezdése lehetővé teszi. A
(3)	bekezdés a) pontja esetében az addig rögzített adatokat haladéktalanul meg kell
semmisíteni.
(5)	A titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést (168. §) kell készíteni, amely
részletesen tartalmazza a titkos adatszerzés lefolyását, így különösen azt, hogy annak során
milyen eszközt, illetőleg módszert, meddig és hol alkalmaztak, a titkos adatszerzés - a fedett
nyomozó (178. §) kivételével - mely természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetet érintett, a titkos adatszerzés során milyen - a (4)
bekezdés alapján meg nem semmisített - adatot, milyen módon, milyen forrásból hol és mikor
szereztek meg. A jelentést úgy kell elkészíteni, hogy abból a bíróság engedélyező végzésében
foglaltak megtartása megállapítható legyen. A jelentésben ki kell térni arra is, hogy a titkos
adatszerzés elérte-e a célját, és ha nem, akkor annak milyen akadálya volt. A jelentést a titkos
adatszerzést folytatott ügyészi szerv, illetőleg nyomozó hatóság vezetője írja alá.
A titkos adatszerzés eredményének megismerése
205.	§ (1) A titkos adatszerzés során keletkezett és rögzített adatok megóvásáról az
ügyész, illetőleg a titkos adatszerzést folytatott nyomozó hatóság az államtitokról és a
szolgálati titokról szóló törvényben szabályozottak szerint gondoskodik.
4
(2)	A titkos adatszerzés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos
adatszerzés végrehajtása során, illetőleg azt követően mindaddig, amíg a titkos adatszerzésről
szóló jelentést az ügyész nem csatolta az iratokhoz, az engedélyező bíró, az ügyész és a
nyomozó hatóság, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság hivatali felettese (szolgálati
elöljárója) ismerheti meg. A titkos adatszerzés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat
az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője, valamint a 207. § (1) bekezdésében
meghatározott igazgatási vezetője is megismerheti.
(3)	A titkos adatszerzést engedélyező bíró megkeresésére a titkos adatszerzés során a
megkeresés időpontjáig beszerzett adatokat az ügyész köteles bemutatni. Ha a bíró
megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték, a titkos adatszerzést megszünteti, más
törvénysértés esetén a titkos adatszerzést megszüntetheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs
helye.
(4)	A külön törvény alapján a nyomozást megelőzően végzett titkos információgyűjtés
[200. § (3) bek.] eredményét - annak a büntetőeljárásban történő felhasználásáig - a külön
törvényekben meghatározottak ismerhetik meg.
(5)	Az ügyész a titkos adatszerzés tényéről - annak befejezését követően - értesíti a
bírói engedélyben érintettet, ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás, és az értesítés a
büntetőeljárás sikerét nem veszélyezteti.
A titkos adatszerzés eredményének felhasználása
206.	§ (1) Ha az ügyész a titkos adatszerzés eredményét a büntetőeljárásban
bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványt, a
bíróság határozatát és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést csatolja a
nyomozás irataihoz. Ha az iratok csatolása a nyomozás iratainak megismerése (193. §) után
történt, a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell adni a csatolt iratok
megismerésére.
(2)	A titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentés a nyomozás irataihoz történő
csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel
bizonyítékként.
(3)	A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és
azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság
engedélyezte.
(4)	Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés
eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben
nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei
(201. §) ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.
(5)	Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a
bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben
felhasználható.
(6)	Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos adatszerzés eredményét, ha a titkos
adatszerzést a 204. § (3) bekezdésének a) vagy e) pontja, illetőleg a 205. § (3) bekezdése
alapján szüntették meg, vagy a titkos adatszerzés érintettje - anélkül, hogy azt a bíróság
engedélyezte volna - az ügyben eljáró védő, illetőleg olyan személy, aki tanúként nem
hallgatható ki, vagy a vallomástételt a 82. § (1) bekezdése alapján megtagadhatja.
5
A titkos információgyűjtés eredményénekfelhasználása
206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha
a)	a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §)
a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
b)	a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos
információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.
(2)	Akivel szemben a bíróság bűnüldözési célból titkos információgyűjtést
engedélyezett, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos
információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet
az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben
meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.
(3)	Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos
információgyűjtést a bíróság engedélyezte, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben
felhasználható.
(4)	A nem bűnüldözési célból folytatott bírói, illetőleg az igazságügyért felelős
miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor
használható fel, ha
a)	a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §)
a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak^
b)	a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos
információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.
(5)	A nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye a (4)
bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárólag az engedélyben megjelölt
személy bűncselekményének bizonyítására használható fel.
(6)	A bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos
információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő
felhasználását az (l)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás
elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz.
(7)	A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi)
bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel
érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés
engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetőleg az engedély kereteit.”
2-§
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ának helyébe
a következő rendelkezés és lép:
„9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2)
bekezdésének f) pontja] során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az
elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása,
továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az
ügyészségi nyomozó - az e törvényben foglalt eltérésekkel - bírói engedélyhez nem kötött
titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos
információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi
nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.
(2)	Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében
végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az
engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.
(3)	Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos
információgyűjtés elvégzésére a felettes ügyész - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével -
bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja. A katonai ügyészségi
nyomozás során a katonai ügyész a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
elvégzésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot is megkeresheti.
(4)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett
bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről
tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik.
A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági
szolgálatot is felkérheti.
(5)	A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes
szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.
(6)	Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre a
büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”
3-§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 31. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre
szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott
meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy
felkutatására, továbbá
a)	az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
b)	az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete,
illetve - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete
esetén.”
4.§
Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
Indokolás
1.	A törvényjavaslat benyújtására elsősorban az alkotmány közelmúltban
bekövetkezett módosítása miatt van szükség. Az Alkotmány 40/A. §-a (4) bekezdésének
2008.	január 1. napján hatályba lépő szövege előírja, hogy a titkosszolgálati eszközök és
módszerek alkalmazásáról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazása szükséges. Emellett az Alkotmánybíróság azt is
kimondta, hogy a 31/2001. (VII. 11.), valamint a 2/2007. (I. 24.) AB határozatok szerint a
titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása az alapvető jogok olyan mélységű
korlátozását jelenti, amely mindenképpen indokolja a szabályozás minősített többséghez
kötését.
Az Alkotmány módosítása tehát megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, amely szerint
a büntetőeljárás kezdete előtt alkalmazható titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat
kétharmados többséggel kell elfogadni, a büntetőeljárás során alkalmazható titkos
adatszerzésre vonatkozó szabályokat azonban egyszerű többséggel elfogadható törvény, azaz
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be) tartalmazza. Erre tekintettel a
törvényjavaslat nagyobb részt szó szerint megismétli Be. IX. Fejezete V. címének
rendelkezéseit annak érdekében, hogy a korábban az Országgyűlés által egyszerű többséggel
elfogadott rendelkezéseket az Országgyűlés az Alkotmányban 2008. január 1-jétől előírt
minősített többséggel, azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
fogadhassa el.
2.	Az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozata a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV törvény 69. §-ának (3) bekezdését, továbbá a Be. 201. §-a (1) bekezdésének b), c), e)
és j) pontját, valamint d) pontjából a „sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló
(ide értve az” szövegrészt megsemmisítette. Határozatának indokolásában kimondta, hogy a
megsemmisített szövegrészek bizonytalan jogfogalmak, amelyek nem felelnek meg a
jogbiztonság és a normavilágosság követelményének. Ezért a törvényjavaslat a bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzés meghatározásakor az Alkotmánybíróság e
rendelkezéséből indult ki.
Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek a Be. 201. §-a (1) bekezdésének
a)	pontját, mely szerint titkos adatszerzésnek akkor van helye, ha az eljárás öt évi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, vagy ilyen
bűncselekmény kísérletének, illetőleg előkészületének gyanúja miatt folyik. Ezért a
törvényjavaslat a bűncselekmény absztrakt fenyegetettségére vonatkozó, az
Alkotmánybíróság által meg nem semmisített rendelkezést átveszi és akként rendelkezik,
hogy bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésnek öt évig teijedő, vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetében van helye.
3.	Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek a Be. 201. §-a (1)
bekezdésének d) pontjában az „üzletszerűen, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő”
bűncselekményre való utalást, ezért a törvényjavaslat ezzel kapcsolatban a következő
rendezőelvek mentén állapította meg a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés azon
előfeltételeit, amikor a bűncselekmény absztrakt fenyegetettsége nem éri el az öt évig teijedő
szabadságvesztést:
A Btk. 137. §-ának 8. pontja szerint bűnszervezet a három vagy több személyből álló,
hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi, vagy ezt
8
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A Btk.
meghatározásából látható, hogy a bűnszervezet fogalmi eleme az elkövetendő bűncselekmény
legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel való fenyegetettsége, ezért a bűnszervezetben
történő elkövetés a törvényjavaslat a Be. 201. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá vonható, és a
bűnszervezetben való elkövetésnek, mint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés
feltételének önálló megjelenítése a törvényjavaslatban szükségtelen.
Más a helyzet az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények
esetében. A törvényjavaslat e két - a Btk. által bűncselekmények minősített eseteként
szabályozott - körülményre tekintettel akkor teszi lehetővé a bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzést, ha e minősített eset büntetési tétele a Btk. szerint három évig teijedő
szabadságvesztés. Természetes, hogy a három évi szabadságvesztésnél súlyosabban
fenyegetett bűncselekmények a Be. 201. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá esnek. Ha
azonban a bűncselekmény büntetési tétele az üzletszerűség, illetve a bűnszövetség mellett sem
éri el a három évig terjedő szabadságvesztést, a törvényjavaslat szerint a bírói engedélyhez
kötött titkos adatszerzés alkalmazása kizárt.
4.	A törvényjavaslat alapvetően bűnüldözési tapasztalatok figyelembe vételével
állapítja meg a Be. 201. §-ának (1) bekezdése c) és d) pontjában felsorolt bűncselekményeket.
Az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés, a kitartottság, a kerítés,
az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás bűncselekményeinek vannak olyan
alakzatai, amelyek büntetési tételei nem érik el az öt évig terjedő szabadságvesztést, így a Be.
201.	§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján ezen alakzatok miatt a bírói engedélyhez kötött
titkos adatszerzés nem lenne alkalmazható. A törvényjavaslat erre tekintettel sorolja fel e
bűncselekményeket azzal, hogy a fenyegetettség három évig terjedő szabadságvesztés. A
szolgálati titoksértés a Btk. szerint viszonylag csekély fenyegetettségű bűncselekmény, mivel
alapesetben egy évig, sőt minősített esetben is csupán három évig terjedő szabadságvesztés. A
minősített adatok védelméhez fűződő állami érdek azonban azt kívánja, hogy a
törvényjavaslat e bűncselekmény esetében is lehetővé tegye a bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzés alkalmazását.
5.	A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra is figyelemmel
állapítja meg a Be 201. § (1) bekezdésének e) pontját, és akként rendelkezik, hogy az a)-d)
pontokban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - az előkészületet a törvény
büntetni rendeli - előkészülete esetében van helye bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzésnek. Ez a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy előkészület esetében csak
akkor van helye ilyen eszközök és módszerek alkalmazásának, ha a felsorolt
bűncselekmények tekintetében a Btk. az előkészületet kifejezetten büntetni rendeli.
6.	A törvényjavaslat - lényegében a Be. 201. § (2) bekezdése hatályos
rendelkezéseinek megfelelően — szabályozza azt, hogy az ügyészségi nyomozás során mely, a
Be. 201. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt bűncselekmények esetében van helye titkos
adatszerzés alkalmazásának.
7.	A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) 9/A. §-a
rendelkezik az ügyészi nyomozás során a titkos információgyűjtésről. Az Alkotmány az
indokolás 1. pontjában ismertetett módosítására, illetve a 2/2007. (I. 24) AB határozatra
tekintettel ezt a rendelkezést is a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával kell elfogadni, erre tekintettel a törvényjavaslat az Ütv. e rendelkezését is
tartalmazza.
8-	Az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozata nem érintette a Vám- és
Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 31. §-ának (3) bekezdését, amely azonban
tartalmának lényegét tekintve megegyezik az Rtv. illetve a Be. ezen AB határozattal részben
9
megsemmisített rendelkezéseivel. Az alkotmányos szabályozás biztosítása érdekében ezt a
rendelkezést is úgy kell módosítani, hogy annak tartalma összhangban legyen az előbb
említett AB határozattal, és az ennek megfelelő törvényjavaslat szerinti Be. módosítással.
Budapest. 2007. november 23.
Demeter Ervin
Lázár János
Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
10
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Szili Katalin,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról” - a T/4389.
számú indítvány új változataként - a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
A Házszabály 99. § (1) bekezdése alapján javaslatot teszünk a törvényjavaslat sürgős
tárgyalására. Egyben kéijük, hogy a kijelölt bizottság a tárgysorozatba-vétellel egyidejűleg -
amennyiben tárgysorozatba vette indítványunkat - az általános vitára való alkalmasságról is
döntsön.
A Házszabály 92. § (3) bekezdése alapján szükséges legalább 50 képviselő támogató aláírását
mellékelten csatoljuk.
Indokolás
Az Alkotmánybíróság 2007. december 31-i hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény 201. §-ának b), c), e) és j) pontját, valamint d) pontjából a „sorozatban
vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló (ide értve az” szövegrészt. A titkos adatszerzés
Alkotmánnyal összhangban álló szabályozásának megalkotása fenti határidőig csak a
törvényjavaslat sürgős tárgyalása mellett lehetséges.
Budapest, 2007. november 23.
Demeter Ervin	Lázár János
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség