﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T / 4669. számú
törvényjavaslat
a földgázellátásról
Előadó: Dr. Kákosy Csaba
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2007. december
2008. évi .... törvény a földgázellátásról
Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az
energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés
érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő
minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az
Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek
megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi
követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1.	§ E törvény célja
a)	a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának
megteremtése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és
átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,
b)	a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-
versenypiac kialakításán keresztül,
c)	a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű
energiatakarékosság és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d)	az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő hozzáférés biztosítása,
e)	a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f)	a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők - beleértve a hazai termelésű
földgázforrásokat is - hatékony piaci megjelenésének elősegítése,
g)	a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és
végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Közösség egységesülő
földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,
h)	új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és tárolókapacitások létesítésének,
fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és
gazdaságos üzemeltetésének biztosítása.
A törvény alkalmazási köre
2.	§ (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed
a)	a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére,
fogyasztására,
b)	az együttműködő földgázrendszer rendszerirányítására,
c)	a telephelyi szolgáltatásra,
1
d)	a célvezetékre,
e)	az infrastruktúrafejlesztésre,
f)	az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetékre,
g)	a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,
h)	a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági
felügyeletére.
(2)	A földgáztermelőre és a földgázrendszer tulajdonosára vonatkozó rendelkezéseket a
bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) rendelkezéseivel
összhangban kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű
jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének
folytatását biztosítják.
2.	Biztonsági földgáztároló: az a földalatti gáztároló vagy a gázkészlet szempontjából
annak az az elkülönített része, amely kizárólag a földgáz biztonsági készletezéséről
szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) szerinti biztonsági
földgázkészlet tárolására szolgál.
3.	Célvezeték: olyan a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-,
elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó vagy tőle független
földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének
ellátására szolgál és nem része az együttműködő földgázrendszernek.
4.	Csatlakozási szerződés: a földgázszállító vagy földgázelosztó és a leendő
rendszerhasználók között létrejött szerződés, amely biztosítja a rendszerhasználók
szállító- vagy elosztó-vezetékre való csatlakozási jogát, valamint rögzíti a
csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.
5.	Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő
vezeték.
6.	Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely az egyablakos
kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték kapacitását értékesíti.
7.	Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: a Magyar Köztársaság
és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő
földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy
több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást
lekötni.
8.	Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy
használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók
felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a
gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási
helyet is tartalmazhat.
9.	Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e
törvényben meghatározott szolgáltatások.
10.	Egyetemes Szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatásnak az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére történő értékesítésére
engedélyt kapott.
2
11.	Együttműködő földgázrendszer: az egymással összekapcsolt szállítóvezeték, a
szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.
12.	Ellátás biztonsági szint: meteorológiai viszonyok jogszabályban meghatározott
előfordulási valószínűsége, amely feltételek mellett a felhasználók földgázellátása
még biztosítható.
13.	Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen
keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar
Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló
vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar
Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.
14.	Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a felhasznált földgáz
ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését.
15.	Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat
szerint kialakított, a földgázszállító, a földgázelosztó vagy földgáztároló
(továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) által működtetett, a mérésügyi
jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő
meghatározása.
16.	Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar
Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel
rendelkezik.
17.	Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan,
ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a
gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.
18.	Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli
társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás
céljára vásárol.
19.	Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a
gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos
használatához szükséges tartozékok összessége.
20.	Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a
fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték
tartozéka.
21.	Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró
szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.
22.	Fogyasztói vezeték: a felhasználó tulajdonában lévő vezetékszakasz tartozékaival
együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a
gázfogyasztó készülékig terjed.
23.	Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági
támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy,
továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok
támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.
24.	Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati
tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint
alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból
megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 28. pont szerinti
gázfajtákat is.
3
25.	Földgáz bértárolása: nem belföldi felhasználó ellátása érdekében, a tárolási
engedélyes szabad kapacitása terhére végzett földgáztárolás.
26.	Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a
felhasználóhoz.
27.	Földgáz-kereskedelem: a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját
felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.
28.	Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb
gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági
szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók
(szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék
megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.
29.	Földgáz-nagykereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a
tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem
közvetlenül a felhasználónak értékesíti.
30.	Földgáz-kiskereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység,
amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el.
31.	Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedélyköteles tevékenység.
32.	Földgázipari vállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. §
c)	pont], vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező
külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe, amely létesítő okiratában
meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles földgázipari
tevékenységek közül legalább egyet folytat.
33.	Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása.
34.	Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott
földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg,
vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.
35.	Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont],
amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy
biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását
üzletszerűen végzi.
36.	Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.
37.	Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a
szállítóvezeték kilépési pontján, amely a szállítóvezetékről a gázt átadja, méri és a
földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi.
38.	Gázév: a tárgyév július 1-jei gáznap kezdetétől a következő év június 30-ai gáznap
végéig terjedő időszak.
39.	Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal és ezek
elegyeivel üzemeltetett készülék.
40.	Gáznap: az adott nap reggel 06:00-tól a következő nap reggel 06:00-ig tartó időszak.
41.	Határkeresztező gázvezeték: azon szállító- vagy elosztóvezeték, amely a Magyar
Köztársaság államhatárát keresztezi, és földgáz mérőállomással rendelkezik.
42.	Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor
minden ponton biztosított az előírt nyomásérték.
43.	Integrált földgázipari vállalkozás:
a)	Vertikálisan integrált vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások
ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében
4
meghatározott földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, ahol az
érintett vállalkozás (vállalkozáscsoport) a földgázszállítás, a rendszerirányítás, a
földgázelosztás, vagy a földgáztárolás közül legalább az egyik tevékenységre,
továbbá a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább egy
tevékenységet végzi.
b)	Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a
földgáztermelésre, vagy az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek
közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari
tevékenységet is folytat.
44.	Kapacitás: adott szállító- és elosztóvezeték, valamint földgáztároló időegységre
vonatkoztatott teljesítő képessége.
45.	Kapacitáslekötési szerződés: az a földgázszállítási, földgázelosztási, földgáztárolási
szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- és elosztóvezeték
vagy a tároló kapacitását leköti.
46.	Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a
rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan
vételezett földgáz mennyisége megegyezik.
47.	Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő
földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti
különbség kiegyenlítésére a földgázszállító által felhasznált földgázmennyiség.
48.	Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt
felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében,
hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai
egyensúly helyreálljon.
49.	Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet
képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá
lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz
vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat
jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
50.	Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél,
illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás.
51.	Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló
értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók
kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek.
52.	Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett
kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása.
53.	Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy az elosztóvezetékbe, valamint a
földgáztárolóba kapacitáslekötési szerződés alapján földgázt betáplál, valamint
abból földgázt vételez.
54.	Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott
irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.
55.	Szabad kapacitás: a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók
rendelkezésre álló műszaki kapacitásának kapacitáslekötési szerződéssel le nem
kötött, a rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része.
56.	Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt
továbbítják, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a termelés
betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig a
5
Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai, vagy a
földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.
57.	Szervezett földgázpiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz-kereskedelem
szabványosított ügyletek formájában folyik.
58.	Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi
szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.
59.	Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez
kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.
60.	Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók
földgázellátását szolgáló vezeték.
61.	Település: a Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar
Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban
meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb
belterület, és a nevesített külterület kivételével.
62.	Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.
63.	Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása.
64.	Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal,
számokkal azonosított földrészlet.
65.	Újranominálás: a gáznapra vonatkozó nominálásnak az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.
66.	Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat: az együttműködő földgázrendszer technikai
működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat
tartalmazó, az engedélyesek által a rendszerirányító koordinálásában elkészített, a
Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
67.	Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását
korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő
földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek
következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több
felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza.
68.	Üzletszabályzat: az engedélyesek, felhasználóik és más szerződéses partnereik
közötti jogviszonyt rendező szabályzat.
69.	Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére
álló kapacitás, amelyet fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési
hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy
egyéb igazolt módon megszerzett.
70.	Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgáz ellátás, amelyet a Hivatal által
kijelölt földgázkereskedő vagy az egyetemes szolgáltató biztosít azon felhasználók
részére, akiket kereskedőjük vagy egyetemes szolgáltatójuk valamilyen okból nem
képes ellátni.
71.	Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére propán-, butángázok és ezek
elegyeiből álló gázok csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.
6
II.	Fejezet
FÖLDGÁZIPARI TEVÉKENYSÉGEK
Rendszerirányítás
4.	§ A Hivatal a földgázszállítók közül egy engedélyest kijelöl, és működési
engedélyében felhatalmaz a Magyar Köztársaság államhatárán belüli együttműködő
földgázrendszer rendszerirányítói feladatainak ellátására. A rendszerirányító kijelölésére
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
5.	§ A rendszerirányítási tevékenység gyakorlásához a rendszerirányítónak olyan
adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely biztosítja a szervezett
földgázpiaccal való együttműködést. Az adatforgalmi és informatikai rendszert az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell kialakítani,
hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel.
6.	§ A rendszerirányító együttműködő földgázrendszerre kiterjedő irányítási és
koordinációs feladatai a következők:
a)	az együttműködő földgázrendszer szükséges fejlesztéseinek összehangolása és a
fejlesztési tervek Hivatalhoz történő beterjesztése,
b)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat elkészítésének, módosításának
koordinálása, az elkészítésben való közreműködés és az elkészített tervezet
Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
c)	az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése
érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázszállító és a
földgázelosztó javaslata alapján a korlátozási besorolás összeállítása és a
Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
d)	földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő
földgázrendszeren a szükséges korlátozás irányítása,
e)	közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából
meghatározott pályázat előkészítésében,
f)	a nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer
működésével összefüggő feladatok összehangolása.
7.	§ (1) A rendszerirányító képviseli az együttműködő földgázrendszert a nemzetközi
szervezetekben.
Ennek keretében:
a)	jogosult részt venni a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált
földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b)	figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint
a határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a
hazai, mind a csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki
sajátosságait,
c)	tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket az európai gázhálózatok műszaki
előírásainak változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezeték, valamint a
szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése, és
rendszerirányítása az európai gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális,
illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
7
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a rendszerirányító a
regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált határkeresztező
gázvezetékeken megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és
elosztóvezeték, valamint a tároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló
megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött
megállapodásokról a rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a
továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
Földgázszállítás
8.	§ (1) A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a földgázszállítónak
rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték többségi tulajdonával. A többségi
tulajdon meghatározásánál a földgázszállító által üzemeltetett teljes eszközvagyon
könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(2)	A földgázszállítónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és informatikai
rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek
folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar
elhárítást irányító szervezetekkel, valamint a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a
saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő
műszaki irányító szolgálattal.
9.	§ A földgázszállító a napi egyensúlyozási feladatait, a rendszerhasználók által a
nominálás során rendelkezésére bocsátott források, a szervezett földgázpiacról a
rendszerhasználók részére allokáltan átvett gázmennyiségek, valamint a saját
rendelkezésében lévő, külön jogszabályban meghatározott egyensúlyozó eszközök
felhasználásával végzi.
10.	§ A földgázszállító kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenysége
nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A földgázszállító által, a
rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti nyereséget nem
tartalmazhat. A földgázszállító jogosult a kiegyensúlyozó gáz biztosításához
közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a külön rendeletben meghatározott
pótdíjat felszámolni, és köteles a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást
vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozás bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát
és ellenőrizhetőségét.
11.	§ A földgázszállító olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon,
valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai
egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások és az elszámolások
lebonyolításához szükséges adatforgalmat.
12.	§ A földgázszállító egyensúlyozási tevékenységéhez kapcsolódóan a külön
jogszabály alapján beszedett pótdíjak nem minősülnek az engedélyes saját bevételének,
azokat a jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően köteles kezelni.
13.	§ A földgázszállító az általa - feladata ellátása érdekében - használt földgázt
átlátható, megkülönböztetés-mentes és piaci alapú eljárások szerint szerzi be.
8
Földgázelosztás
14.	§ (1) A földgázelosztási tevékenység gyakorlásához az engedélyesnek rendelkeznie
kell az általa üzemeltetett elosztóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon
meghatározásánál a földgázelosztó által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti
értékét kell figyelembe venni.
(2)	A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és informatikai
rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek
folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az
üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó
rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot
tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.
(3)	A földgázelosztó és az elosztóvezeték - (1) bekezdés szerinti tulajdonosától
különböző - tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére,
karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés
tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.
15.	§ A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és
üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a
telephelyi szolgáltatókkal, a rendszerirányítóval, és a rendszerhasználókkal
folyamatosan együttműködni.
16.	§ (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás
megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:
a)	a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi
épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b)	a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket
megbontja,
c)	a felhasználó a csatlakozási vagy kapacitáslekötési szerződésben megállapított
lényeges kötelezettségének a földgázelosztó vagy a földgázkereskedő írásbeli
felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca)	a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,
cb)	a nyomásszabályozó vagy a gázmérő ellenőrzését, illetve a mérő
leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc)	a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át
földgázt,
d)	a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a külön
jogszabályban meghatározott esetekben, az üzletszabályzatban meghatározott
módon - kezdeményezi a földgázelosztás szüneteltetését,
e)	a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő
ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb
pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését,
hiányát a földgázelosztónak vagy a kereskedőnek nem jelenti be. A felhasználó
személyében történő változás esetén az elosztó köteles a gázmérő állapotáról
jegyzőkönyvet készíteni,
f)	ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes szerződéssel.
9
(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig
tagadható meg, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási
szolgáltatást haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül biztosítani kell.
17.	§ A földgázelosztó a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja a
elosztóvezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt
adatait. Ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az őt ellátó
földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
18.	§ Ha a felhasználó közvetlenül a szállítóvezetékre csatlakozik, részére a
földgázelosztói feladatokat a földgázszállító biztosítja.
19.	§ A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes előírásokat külön
jogszabály és a földgázelosztási szabályzat határozza meg.
Telephelyi szolgáltatás
20.	§ (1) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében földgázt értékesítő
gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk 2005. augusztus 1-jét
megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó
engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e
jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező
felhasználók kérelmére, vagy hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély megkérésére
kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.
(2)	A telephelyi szolgáltató a tevékenységét a telephelyi felhasználók részére végzi.
(3)	A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében a telephelyi szolgáltató a
telephelyi felhasználók részére köteles az általa üzemeltetett telephelyi vezetékhez való
hozzáférést biztosítani, vezetékes szolgáltatást nyújtani, valamint a telephelyi
felhasználó igénye esetén a vele kötött szerződés alapján földgázt értékesíteni.
(4)	A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók jogosultak a
szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a
telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való
hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a
földgázszállítóval vagy a földgázelosztóval együttműködni.
(5)	A telephelyi szolgáltató köteles:
a)	az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki
követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,
b)	a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,
c)	a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában
közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.
21.	§ (1) A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és
a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezeték létesítése, üzembe helyezése és
üzemeltetése során a külön jogszabályban meghatározott feladatokat köteles ellátni.
A telephelyi vezeték üzemeltetésére és létesítésére vonatkozó külön jogszabályban
meghatározott feladatokat műszaki-biztonsági hatóság látja el.
10
22.	§ A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi
vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli
eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül, a telephelyi vezeték folyamatos
üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását
irányító szervezettel.
23.	§ A telephelyi szolgáltató köteles azzal a rendszerüzemeltetővel együttműködni,
akinek a rendszeréhez a telephelyi vezeték közvetlenül csatlakozik. Az együttműködés
részletes feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
24.	§ A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és
azok jellemző adatait köteles nyilvántartani.
25.	§ A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
tartalmazza.
Földgáztárolás
26.	§ (1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie
kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. A többségi tulajdon
meghatározásánál a földgáztároló által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti
értékét kell figyelembe venni.
(2) A földgáztárolónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és informatikai
rendszerrel, saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles
méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos
üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító
szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.
27.	§ A földgáztároló a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott
mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a
Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet
értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
Kereskedelem
28.	§ (1) Földgázkereskedelmet, működési engedélye alapján földgázkereskedő
végezhet.
(2)	Az a gazdálkodó szervezet, amely az együttműködő földgázrendszer szabad
kapacitásait nem a Magyar Köztársaság területén lévő felhasználási hely ellátására
használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. A Magyar Köztársaság
területén történő átszállítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
29.	§ (1) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező
külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól
engedélyt kapott és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi
biztosítékkal.
11
(2)	A lakossági fogyasztókat ellátó, nem egyetemes szolgáltatónak minősülő
földgázkereskedő - külön jogszabály szerinti - ügyfélszolgálatot működtet.
(3)	A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását
fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerződésben
részes engedélyesnél:
a)	a lakossági fogyasztó legalább 3 havi számlatartozást halmozott fel,
b)	a földgázkereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési
lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek
eredményre,
c)	a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági
fogyasztót legalább háromszor, írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági
fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és
külön jogszabály alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető
mérő felszerelésének a lehetőségére.
(4)	A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:
a)	munkaszüneti napon,
b)	ünnepnapon,
c)	munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
d)	külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
(5)	Amennyiben a földgázellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a
földgázkereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles
kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.
(6)	Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles
haladéktalanul eleget tenni.
30.	§ A földgázkereskedő kereskedelmi egyensúlytartásra köteles és viseli mindazon
költségeket, amelyek a tevékenysége következtében felmerült egyensúlyi eltérésekkel
kapcsolatosak.
31.	§ Ha a földgázkereskedő lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő kereskedelmi
szerződés vonatkozásában.
Egyetemes szolgáltatás
32.	§ (1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási
területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes
szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági
fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező
egyéb felhasználó, valamint a 141. §(4)-(5) bekezdésében meghatározott felhasználók,
az ott meghatározott ideig.
(2) Ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltatót az e
törvényben és a külön jogszabályban a földgázkereskedőre vonatkozóan meghatározott
jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
12
33.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti
kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, ha a kérelmező az e törvényben, és
a külön jogszabályokban foglalt feltételeket teljesíti. Az egyetemes szolgáltatásra
vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy a földgázellátásba
bekapcsolt valamennyi település, településrész, terület egyetemes szolgáltatással
lefedett legyen.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély az ország egész
területére vagy annak meghatározott területi egységére, határozatlan időre adható ki.
Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a legkisebb területi egységet külön
jogszabály határozza meg. Egy területi egységre több egyetemes szolgáltatói engedély
is kiadható.
34.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott
szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében
egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató
köteles az erre vonatkozó igénybejelentéstől számított 30 napon belül az egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szolgáltatás nyújtását
megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a
szállító- vagy az elosztóvezetékhez.
(2)	Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles a
szerződésben meghatározott időponttól kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználónak folyamatosan földgázt szolgáltatni, a felhasználó pedig ennek
ellenértékét rendszeresen megfizetni.
35.	§ Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az
egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:
a)	a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások
alapján szolgáltatott földgáz,
b)	az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú
ügyfélszolgálat,
c)	a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott
szolgáltatások.
36.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell
tartalmaznia:
a)	a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének,
lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a
cégjegyzékszámának feltüntetésével,
b)	a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c)	a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt
rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől
eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való
hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér
megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,
d)	a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,
e)	a szolgáltatás díját, valamint a választható fizetési és elszámolási módokat
tartalmazó üzletszabályzat, továbbá - ha az üzletszabályzat azt nem tartalmazza -
a díjak, fizetési és elszámolási módok közötti váltás lehetőségére, módjára,
13
feltételeire, az igénybe vehető kedvezményekre és az igénybevétel feltételeire
vonatkozó aktuális tájékoztatás elérhetősége,
f)	a szerződés időtartama,
g)	a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,
h)	a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a
szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,
i)	a lakossági fogyasztó, illetve egyéb felhasználók panaszai benyújtásának és
ügyintézésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről való tájékoztatás,
valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, a fogyasztói
jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek
eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások
kezdeményezésének módja és feltételei, továbbá
j) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő, illetőleg karbantartási szolgáltatások
megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató ilyet biztosít.
(2)	Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatási szerződés
üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható
módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal
a)	a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi
lapban, legalább 2 alkalommal közzétenni,
b)	a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján közzétenni,
c)	az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés
felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.
(3)	Az árváltozás bejelentésére a 108. §(4) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
37.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az egyetemes szolgáltatási
szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatási
szerződésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve
kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. Az egyetemes szolgáltatásra
jogosult felhasználó felmondási jogát korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
(2)	Az egyetemes szolgáltatáson kívül ellátott, de egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználó kezdeményezheti az adott szolgáltatási területen működő egyetemes
szolgáltatók bármelyikénél az egyetemes szolgáltatás keretén belüli földgázellátás
biztosítását. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó egyetemes szolgáltatásra
vonatkozó igényét köteles az egyetemes szolgáltatóhoz bejelenteni. Az egyetemes
szolgáltató az igénybejelentéstől számított 30 napon belül köteles a szolgáltatás
nyújtását megkezdeni.
38.	§ (1) Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha
a)	a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
b)	a szolgáltatott gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, a műszaki
előírásban vagy a szabványban előírtaknak,
c)	a földgázt nem az egyetemes szerződésben meghatározott módon szolgáltatja,
d)	a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala, az alkalmazott árak az
engedélyben vagy az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,
e)	nem értesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót az
üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon a
földgázszállító vagy földgázelosztó által végzett előre tervezhető karbantartási,
felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
14
f)	a gázszolgáltatásból kizárt egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére
az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó erről szóló értesítésének
kézhezvételét követő 2 munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja,
g)	olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely
érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.
(2)	Az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (1)
bekezdés szerinti szerződésszegés esetén.
(3)	Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének módját, megszűnésének és a
szerződés nélküli vételezés eseteit, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés
jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az
üzletszabályzatában határozza meg.
39.	§ Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának
feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő - általa ellátott
-	egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátási szintje figyelembe
vételével megállapított gázévenkénti gázfogyasztásnak megfelelő, külön rendeletben
meghatározott mértékű kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással, valamint a
várható téli napi csúcsfogyasztásuk külön rendeletben meghatározott időtartamon
keresztül történő kielégítéséhez szükséges mértékű hazai földgáztárolóban elhelyezett
földgázkészlettel.
40.	§ Az egyetemes szolgáltatást nyújtani szándékozó részére a földgázelosztó az
engedélykérelem benyújtását megelőzően és kizárólag ebből a célból, a 39. §-ban
előírtak teljesítéséhez köteles a gázforgalomról adatot, információt biztosítani.
Végső menedékes szolgáltatás
41.	§ (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó
földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik
be és földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét
visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal
történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók földgázellátását a Hivatal által - külön jogszabály alapján - kijelölt végső
menedékes földgázkereskedő biztosítja.
(2)	A végső menedékes földgázkereskedőt a Hivatal a földgázkereskedők közül jelöli
ki. A kijelölés a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesüléséig, de
meghatározott időtartamra érvényes.
(3)	A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő
engedélyét visszavonja.
42.	§ Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható
legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a földgázkereskedők földgázpiaci
tevékenységét. A földgázkereskedők kötelesek az ehhez szükséges - a Hivatal által
előírt - adatokat szolgáltatni.
43.	§ A végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a
kijelölést, a végső menedékes szolgáltatási szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit,
15
valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban
-	rendeletben szabályozza.
44.	§ A végső menedékes kereskedő tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában -
az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően
alkalmazandók.
45.	§ (1) A végső menedékes szolgáltatás jogintézményének alkalmazhatósága
érdekében a földgázkereskedők esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A földgázkereskedő gazdálkodó szervezet vezetője a csődeljárás vagy a
felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával
egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság
által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.
(3)	A bíróság a földgázkereskedő adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv.
22.	§-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás
megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.
(4)	A bíróság a földgázkereskedő adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-
ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.
(5)	A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a földgázkereskedő
adós felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződései, valamint az azok
szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések tekintetében. A felhasználókkal
kötött földgáz kereskedelmi szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez
szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
(6)	A felszámoló a földgázkereskedő adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem
pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti
értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem
veszélyezteti a felhasználók földgáz ellátását vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer
és földgázmennyiség rendelkezésre állását.
(7)	A földgázt értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználókkal kötött földgáz-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges
szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági
tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.
Szervezett földgázpiac
46.	§ A szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére - az e
törvényben meghatározottakkal összhangban - külön törvény rendelkezései irányadók.
A szervezett földgázpiac működtetése e törvény szerint engedélyköteles tevékenység.
47.	§ (1) A szervezett földgázpiac az adásvételek lebonyolítását folyamatosan,
elektronikus felületen biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a
földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, és a
rendszerüzemeltetők jogosultak hozzáférni.
16
(2)	A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak
minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A működés feltételeit, valamint az
adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit külön jogszabály tartalmazza.
A szervezett földgázpiaci tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és
diszkriminációmentesnek kell lennie.
(3)	A szervezett földgázpiachoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az
erre jogosult piaci szereplő a szervezett földgázpiaci engedélyessel szerződést köt.
48.	§ (1) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény
szerinti engedélyes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma nem haladhatja meg a
társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10 %-át.
(2)	A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti
engedélyesek tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összege nem érheti el a
társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50 %-át.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hányadok számítása során a részvényes
tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai
tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a
tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított
százalékos formában kifejezett aránya.
49.	§ Földgázellátási zavar és válsághelyzet esetén, legfeljebb annak időtartamára a
Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést a külön törvényben
meghatározott módon felfüggeszteni.
Vezetékes PB-gáz szolgáltatás
50.	§ (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott
településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeiből
álló gázokkal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és
gázértékesítést végez.
(2)	A vezetékes PB-gáz szolgáltatót a vele szerződést kötő felhasználók tekintetében
ellátási kötelezettség terheli.
51.	§ (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenység gyakorlásához a
gázszolgáltatónak rendelkeznie kell az elosztóvezeték hálózat többségi tulajdonával -
amely esetben a gázszolgáltató által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti
értékét kell figyelembe venni - vagy érvényes üzemeltetési szerződéssel.
(2)	A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és
információs rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek
folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást, és az üzemzavar elhárítást
irányító szervezetekkel és ügyfélszolgálattal.
52.	§ A PB-gáz szolgáltató elosztási tevékenységére e törvény földgázelosztásra
vonatkozó, míg értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ezek részletes szabályait külön
jogszabály tartalmazza.
17
Egyablakos kapacitásértékesítés
53.	§ Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak
szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást
értékesíteni.
54.	§ (1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság
államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is
leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére az 1775/2005/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.
(2)	Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság
államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa a Magyar Köztársaság államhatárán belüli
vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja
el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által kiadott felmentésben foglaltaknak
megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar
Köztársaság államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében
meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési,
árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.
(3)	Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő
földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó
rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.
III.	Fejezet
A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE
Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
55.	§ (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való
visszaélés megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek védelme céljából
piacelemzést köteles végezni az alábbi piacokon:
a)	földgáz-nagykereskedelem,
b)	földgáz-kiskereskedelem.
(2)	Ha a piacelemzés alapján valamely azonosított piacon a verseny nem kellően
hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az
engedélyest, aki piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé
teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő
szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a
felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Hivatal az eljárása alapján
meghozott határozatát honlapján közzé teszi.
(3)	A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:
a)	az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon
való jelenlétét, ha az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból
eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik
piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,
b)	az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,
c)	az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított
18
vállalatok, az őt irányító vállalat, vagy az engedélyest irányító vállalat által
irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított
piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban
értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,
d)	a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,
e)	a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát, vagy alacsony szintjét,
f)	a lehetséges verseny hiányát,
g)	a méret- és tevékenység-gazdaságosságot.
(4)	A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának
elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyesek azonosítására, valamint az 58. § és az 59. § szerinti kötelezettségek
tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további előírásokat külön jogszabály
tartalmazza.
56.	§ A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az 58. §
és az 59. §, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott
kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának
elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy
kötelezettségeket írhat elő.
57.	§ (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az
előző piacelemzési eljárás befejezését követő 3 éven belül ismételten elvégzi.
(2)	Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából
jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.
(3)	A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci
szereplő is kérelmezheti, ha az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó
piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó
vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés
lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a
Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot
részletesen indokolni kell.
58.	§ (1) A Hivatal az 55. § (1) bekezdése szerinti piacokon a jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása,
valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben
a)	meghatározott információk - így különösen számviteli és műszaki
információknak, értékesítési szerződések meghatározott adatainak, a szolgáltatás
nyújtás és igénybevétel feltételeinek, valamint az árak - nyilvánosságra
hozatalára vonatkozó és az átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat
elő,
b)	az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket, különösen a
szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan
megkülönböztetés megszüntetését - ideértve olyan árak, fizetési határidők,
megkülönböztető eladási-, vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását,
amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a
szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét,
amelyek természetüknél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra
19
figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához - írhatja elő, ha az engedélyes
az azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti,
c)	árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget
írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását,
illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja, ha a hatékony
verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul
magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat. A költségalapú árképzés alkalmazására
vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe
kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült
költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos - az üzleti
kockázatot figyelembe vevő - megtérülését.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a
Hivatal - határidő tűzésével tett - felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés
c)	pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az
engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy
valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.
59.	§ (1) Az 55. § (1) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező
engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő.
Az értékesítésre kerülő földgáz mennyiségét és az értékesítés feltételeit a Hivatal hagyja
jóvá.
(2)	A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában
foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat,
a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési
kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére
köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetőleg a piacelemzést követően a
Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt
kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.
(3)	A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyes számára az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség
céljának elérése érdekében megtilthatja
a)	az engedélyesnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:
Sztv.) szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a
kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak
alkalmazását,
b)	a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a
versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul
alacsony árak alkalmazását,
c)	az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
d)	az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
(4)	Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyesnek - ha az engedélyes vertikálisan integrált földgázipari
vállalkozás tagja - a 122. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal
előírhatja az integrált földgázipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az
engedélyesnek ne legyen részesedése földgázszállítói vagy földgázelosztói engedéllyel
rendelkező gazdasági társaságban.
20
60.	§ A földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplők
részére a Hivatal ellátási kötelezettséget írhat elő az egyetemes szolgáltatók
földgázellátásának biztosítása érdekében.
61.	§ Az 55. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek
előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik,
szakmai álláspontját figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat
indokolásában megjelöli.
IV.	Fejezet
FELHASZNÁLÓK, FOGYASZTÓVÉDELEM
A felhasználók jogai, felhasználói panaszok
62.	§ (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, külön jogszabályban, az Üzemi
és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által
kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a
felhasználó által igénybe vett földgázfogyasztáshoz igazodó pénzügyi és műszaki
feltételek szerint csatlakozási szerződés alapján szállító- és elosztóvezetékhez
csatlakozni, ha a felhasználó vállalja a csatlakozásra és a rendszerhasználatra külön
jogszabályban előírt műszaki-gazdasági feltételeket.
(2)	A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult:
a)	a földgázkereskedőtől,
b)	a földgáztermelőtől - saját termelése mértékéig -,
c)	a szervezett földgáz piacon,
d)	a földgáz határon keresztül történő beszállítása útján
saját fogyasztására földgázt vásárolni.
(3)	Ha a felhasználó, külön jogszabályban meghatározott módon földgázkereskedőt -
beleértve a termelőt is - kíván váltani, annak lebonyolítását a rendszerüzemeltetők és az
érintett földgázkereskedők és termelők térítésmentesen végzik.
63.	§ (1) Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztók bejelentéseinek intézésére,
panaszainak kivizsgálására, orvoslására és a lakossági fogyasztók tájékoztatására
köteles ügyfélszolgálatot működtetni telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az
ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.
(2)	Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltató
úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az
lehetővé tegye a lakossági fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen
kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltató köteles különösen:
a)	minden ügyfélszolgálati irodát a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva
tartani,
b)	elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a lakossági fogyasztók
számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(3)	Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és az
ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani,
azzal, hogy az egyetemes szolgáltató a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként
21
legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. Azon kistérségekben, ahol a az
egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 3.000-
et, az egyetemes szolgáltató jogosult a szomszédos kistérséggel összevont
ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában
létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok
elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az
üzletszabályzat tartalmazza.
Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban
64.	§ (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a
földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy
kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő
ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni
megsértése esetén - a Hivatal 128. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása
mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a
fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti
lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak
minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(2)	A 36. §(2) bekezdésében, valamint a 108. §(5) bekezdésében foglalt rendelkezések
lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvényben meghatározott hatóság jogosult. A hatóság eljárására a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben
meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági
fogyasztó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény
alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(4)	Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre vonatkozó rendelkezések
lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén a
Hivatal jár el.
Felhasználói mérlegkör
65.	§ A különböző felhasználási helyen vételező felhasználók jogosultak önkéntesen
szervezett felhasználói mérlegkört alakítani. A felhasználói mérlegkörre vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
Védendő fogyasztók
66.	§ (1) A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító,
külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy
fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók
által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott elbánásban és kedvezményben.
(2)	A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik
meg:
a)	részletfizetés,
22
b)	fizetési haladék,
c)	előre fizető mérő,
d)	késleltetett kikapcsolás.
(3)	A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás
igazolásának módját, valamint a késleltetett kikapcsolás, a részletfizetés, a fizetési
haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező
felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány
rendeletben határozza meg.
(4)	A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással
és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges
bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5)	Ha a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség vagy a kapott fizetési haladék
ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető
mérő felszereléséhez kötheti. A védendő fogyasztók esetében az előre fizető mérő
felszerelésének költségei a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő
használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő
fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában
fizetne.
(6)	Az a lakossági fogyasztó, aki a (2) és az (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt
megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és az (4)-(5) bekezdés szerinti
kedvezményeket.
67.	§ (1) Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési
területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást
vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a
kedvezmények melyik körére [66. §(2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult és ezek közül
melyek igénybevételét kérte.
(2)	A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra
jogosító ellátást megállapító szerv - a védendő fogyasztó kérelmére - igazolást ad ki
arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.
(3)	Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás
mely engedélyes szolgáltatási területén, mely felhasználási helyen történő
felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy
felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(4)	A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a
lakossági fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e
törvényben, valamint 66. §(3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben
meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül
melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás
igazolására szolgáló - az (2) bekezdésben valamint a 66. §(3) bekezdése szerinti
kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a
lakossági fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.
(5)	A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási
helyének címe, ügyfél azonosítója, a 66. § (2) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 66.
§ (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő
fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.
23
(6)	A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év
március 31-ig - a (2) bekezdés szerinti igazolással - igazolni, hogy továbbra is részesül
azon ellátásban, amely alapján védendő fogyasztónak minősül. Nem kell évenkénti
igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi
szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét
megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult
a 66. § (2), vagy a (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a rögzítéstől
számított 5 évig meg kell őrizni.
(7)	Az engedélyes köteles a nyilvántartásba történő felvételt követő legkésőbb 10
napon belül a védendő fogyasztóval a szerződést megkötni és a szerződés megkötésétől
számított legkésőbb 30 napon belül a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.
V.	Fejezet
CSATLAKOZÁS, HOZZÁFÉRÉS, KAPACITÁSLEKÖTÉS
A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás
68.	§ (1) A földgázszállító a földgázszállító vezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a
működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt
teljesíteni, kivéve, ha
a)	a csatlakozásnak műszaki akadálya van,
b)	a csatlakozás jogszabályba ütközik,
c)	a felhasználói igénnyel jelentkező a 109. § (1) bekezdésében meghatározott
csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban
meghatározott feltételeit nem vállalja,
d)	az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély
hiánya akadályozza.
(2)	A földgázszállító és a földgázelosztó a szállító- illetőleg az elosztóvezetékekhez
való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító- illetőleg az elosztóvezeték
műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a földgázszállító vagy a
földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a
csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a
csatlakozás biztosítható.
(3)	Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító- illetőleg az
elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő panaszával a
Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a panasz kivizsgálását követően dönt a csatlakozás
kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem
teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a külön jogszabályban meghatározott mértékű
csatlakozási díj megfizetését.
(4)	A rendszerüzemeltetők felelősek azért, hogy az általuk üzemeltetett szállító- és
elosztóvezeték közép- illetve hosszú távon alkalmas legyen a csatlakozási
szerződésekben, és más rendszerüzemeltetőknek adott kapacitásnyilatkozatban
meghatározott igények kielégítésére.
69.	§ A felhasználók együttműködő földgázrendszerre történő csatlakozásának
műszaki-gazdasági feltételeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell
megvizsgálni. A felhasználó vásárolt kapacitását, a vásárolt kapacitás igénybevételének
24
feltételeit a felhasználó és az érintett rendszerüzemeltető a csatlakozási szerződésben
köteles rögzíteni.
70.	§ Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a
földgázelosztó köteles a földgázszállítónál eljárni a szükséges földgáz szállítási
kapacitás biztosítása érdekében. A földgázszállító és a földgázelosztó csatlakozással
kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály
határozza meg.
71.	§ A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb
gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő
csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való
csatlakozás feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a
mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései
határozzák meg.
Kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés
72.	§ (1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása
mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban és az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez
csatlakozott, kapacitást lekötni.
(2)	A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig,
de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban előírt módon azon a szállítóvezetéken, amelyhez csatlakozott kapacitást
lekötni.
(3)	A felhasználónak az adott felhasználási helyen a vásárolt kapacitását és a lekötött
kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- és
elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt
kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő
besorolásról a rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(4)	Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi
szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a
lekötött kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére.
(5)	Ha az elosztóvezetékhez kapcsolódó felhasználó határon keresztül történő
beszállítás útján vételez földgázt, vagy földgáztermelőtől vásárol, a szállítóvezetéken -
a földgázszállítóval történt egyeztetést követően - az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzat szerint meghatározott mértékű kapacitás lekötésre jogosult.
(6)	Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon jogosult a felhasználó leköthető
kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.
(7)	A rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott
allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító rendszeren rendelkezésre álló
kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni.
25
(8)	Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők, az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a
felhasználó lekötött kapacitása földgázkereskedők közötti átadásának részletes
feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a
kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen.
Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat és
kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal 15 napon belül köteles
határozatban dönteni a kapacitáslekötésekről. A Hivatal határozata azonnal
végrehajtható.
(9)	A földgáztermelő jogosult az általa termelt gáz Magyar Köztársaság területéről
történő kivitele érdekében - annak mértékéig - kapacitást lekötni, melyre a
kapacitáslekötés és hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
73.	§ (1) A rendszerhasználók a szállító- és az elosztóvezetékeken, illetve a
földgáztárolókban, határkereszteződéseken és a termelőknél lekötött, de fel nem
használt kapacitásukat továbbértékesíthetik, erről azonban kötelesek az érintett
rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait külön jogszabály és az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(2)	A földgázszállító és a földgázelosztó jogosult és köteles a lekötött, de fel nem
használt kapacitásokat megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani a többi
rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett
annak értékesítéséről.
74.	§ A felhasználó által lekötött kapacitásának és a felhasználó földgázkereskedők
részére átengedett kapacitásának mértékéig az érintett földgázszállító és földgázelosztó
hozzáférését köteles biztosítani a szállító- és elosztóvezetékhez. A felhasználó által
vagy az őt ellátó földgázkereskedő által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint
kiszámított kapacitások kielégítése elsőbbséget élvez a szabad kapacitások lekötése
során.
75.	§ A felhasználó által lekötött kapacitásának és a felhasználó földgázkereskedők
részére átengedett kapacitásának mértékéig - a 72. § (7) bekezdése szerinti allokációs
szabályok szerinti arányban - a földgáztárolói engedélyes a földgáztárolóban, a
földgázszállító a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
76.	§ A kapacitáslekötést követően rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének
és lekötésének szabályait, továbbá kapacitáshiány esetén az igény-kielégítés rendjét
külön jogszabály határozza meg.
77.	§ (1) A rendszerüzemeltetők a rendszerhasználók részére az üzemeltetésükben álló
szállító- és elosztóvezetékek illetőleg a tárolók szabad kapacitását díj ellenében
rendelkezésre bocsátják.
(2)	A hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem
adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá
nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.
(3)	A rendszerüzemeltetők az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek
valamint a tárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról
egymással egyeztetnek, és az egyeztetést követően a kapacitásadatokat közzéteszik.
26
78.	§ (1) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez
vagy a tárolóhoz való hozzáférést a kapacitáslekötés során megtagadhatja, ha
a)	a rendszerhasználó nem biztosítja az e törvényben, más jogszabályokban vagy az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat,
b)	a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot.
(2)	A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez
illetőleg a tárolóhoz való hozzáférést felfüggesztheti, ha
a)	a rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,
b)	a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg,
c)	a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más
jogszabályokban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt
feltételeket és garanciákat,
d)	a rendszerhasználó nem fizeti meg a rendszerhasználati díjat,
e)	a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet, vagy a vagyonbiztonságot,
f)	a 16. § (1) bekezdésében felsoroltak valamelyike megvalósul.
(3)	A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles
indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását az alapul szolgáló esemény
bekövetkezésétől számított 3 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a
bejelentést a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül kivizsgálja.
(4)	A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó jelentheti be a Hivatalnak. A
Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.
(5)	Ha a hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e
törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a
rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő visszaállítására.
A hozzáférést a külön jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban
az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.
79.	§ (1) A rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató a szükséges legkisebb
felhasználói körben és a legkisebb időtartamban a földgázszállítást, a földgázelosztást,
illetve a tárolást más műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer
karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új felhasználó bekapcsolása
esetén. A szolgáltatás szüneteltetésének részletes szabályait külön jogszabály és az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2)	A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges
biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal
-	tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban a
felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat
elő.
(3)	Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy
késése, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a kapacitáslekötési
szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von
maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
27
80.	§ A hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket - beleértve a 77. §(3)
bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is -
külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
81.	§ (1) A földgázkereskedő vagy jogelődje, az általa kötött hosszú távú földgázforrást
biztosító, átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés végrehajtása során
bekövetkező gazdasági ellehetetlenülés esetén, vagy ilyen eset megelőzése érdekében a
Hivatalnál kezdeményezheti más földgázkereskedők határkeresztező vezetékhez vagy
elosztóvezetékhez történő hozzáférésének részben, vagy egészben történő
felfüggesztését.
(2)	A Hivatal a kezdeményezést különösen a következő szempontok alapján vizsgálja
meg:
a)	a javasolt intézkedés hatása a gázpiaci versenyre, különös tekintettel a
felhasználókra,
b)	az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókra vonatkozó ellátási
kötelezettség és az ellátás biztonságának garantálása,
c)	a felfüggesztést kezdeményező engedélyes helyzete a gázpiacon,
d)	a versenyhelyzet az érintett piacon,
e)	az engedélyes gazdasági helyzetének súlyossága,
f)	a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó
kereskedelmi szerződés aláírásának ideje, a szerződés feltételei, beleértve azt is,
hogy az milyen mértékben veszi figyelembe a piac helyzetének változásait,
g)	az engedélyes erőfeszítései a gazdasági nehézség elkerülésére,
h)	azon körülmény, hogy az engedélyes vagy jogelődje feltételezhette volna a
szerződés megkötésekor a bekövetkező gazdasági nehézséget,
i)	az együttműködő földgázrendszer határkeresztező kapacitásának mértéke,
j) a kezdeményezés teljesítése esetén a földgázpiac zökkenőmentes működésének
lehetősége.
(3)	A Hivatal a kezdeményezést elutasítja, ha
a)	a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó
kereskedelmi szerződés módosítása érdekében a kérelmező nem tett meg minden
tőle elvárhatót,
b)	a kérelmező nem tett meg mindent a földgáz más piacokon való értékesítése
érdekében,
c)	szerződéses árszinten nem szenvedne el veszteséget.
(4)	Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztező vezetékhez való
hozzáférés korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyről az adott
döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul értesíti az Európai
Bizottságot. A határozatot azzal a felfüggesztő feltétellel hozza, hogy ha az Európai
Bizottság módosító javaslatot tesz, ennek a figyelembe vételével módosítja határozatát a
határkeresztező vezetékhez való hozzáférés korlátozásáról vagy megtagadásáról.
(5)	Ha az Európai Bizottság 8 héten belül nem értesíti a Hivatalt a (4) bekezdés szerinti
határozattal kapcsolatos kifogásairól, a Hivatal határozata hatályba lép.
28
VI.	Fejezet
A SZÁLLÍTÓ- ÉS AZ ELOSZTÓVEZETÉK, VALAMINT A
FÖLDGÁZTÁROLÓ LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE
Infrastruktúra fejlesztés
82.	§ (1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és
fejlesztésének tervezését a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők
összehangoltan elvégzik.
(2)	A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerirányító és a rendszerüzemeltetők az
országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis
adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket
tartalmazza:
a)	a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,
b)	a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti -
fogyasztás adatokat,
c)	a felhasználói igények 10 éves becsült adatait az adott évtől kezdődő 10 éves
időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik évre
vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d)	a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(3)	Az adatbázis felépítésére vonatkozóan a Hivatal irányelvet ad ki. Az irányelv nem
tartalmazhat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvényben (továbbiakban: Avtv.) meghatározott személyes
adatot.
(4)	A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a Hivatal által
kiadott módszertani útmutatóban meghatározott műszaki-gazdasági tervezési
módszereket kötelesek alkalmazni.
(5)	A földgázellátás elvárt ellátás-biztonsági szintjét külön jogszabály határozza meg.
(6)	A (2) bekezdésben előírt adatbázis elkészítéséhez és vezetéséhez a
rendszerüzemeltetők és a földgázkereskedők a külön jogszabályban meghatározottak
szerint a rendszerirányító részére adatot szolgáltatnak.
83.	§ (1) A rendszerüzemeltetők évente a saját szállító- és elosztóvezetékeikre, valamint
a tárolóikra vonatkozóan a 82. § (2)-(4) bekezdéseiben előírtak figyelembevételével
kapacitás-felülvizsgálatot végeznek, és ez alapján - ha a fejlesztés a szállítóvezetéket
vagy a földgáztárolót érinti - a rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot
tesznek. A rendszerüzemeltetők a fejlesztési javaslatot 2 évente kötelesek felülvizsgálni
és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni
teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(2)	A rendszerirányító a rendszerüzemeltetőkkel együttműködve a szállítóvezeték -
beleértve a gázátadó állomásokat is -, valamint a gáztárolók kapacitás-felülvizsgálatát
és a fejlesztési javaslatokat összehangolja és a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja. A
Hivatal a jóváhagyási eljárás során dönt az elismerhető költségekről is. Véleményeltérés
esetén a rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz.
84.	§ (1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében szakértők bevonásával ellenőrzi
és jóváhagyja a rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét
29
és az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, amelyet a Hivatal - a 82. §(2) bekezdés
szerinti adatbázis adatai alapján - a rendszerüzemeltetőkkel egyeztetve módosíthat. A
Hivatal az infrastruktúrafejlesztési-javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki, amelyben fel
kell tüntetni a 10 éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat.
(2)	A jóváhagyott fejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a földgázszállítók és
földgázelosztók kötelesek végrehajtani.
(3)	Ha az engedélyesek nem tesznek eleget a (2) bekezdésében meghatározott
kötelezettségeiknek, továbbá ha a földgáztároló nem bővíthető, vagy az engedélyes nem
bővíti, a Hivatal - a rendszerirányító, valamint az érintett földgázszállító és
földgázelosztó közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új tároló létrehozására
pályázatot írhat ki.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni,
legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(5)	A rendszerüzemeltető köteles tűrni a (3) bekezdés szerinti pályázat eredményének
megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel
együttműködni.
85.	§ (1) A felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal
előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez
előzetes hozzájárulást adhat, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő
földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt
feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten
gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.
(2)	Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó célvezeték üzemeltetője köteles
betartani az együttműködő földgázrendszer földgázellátási zavara vagy válsághelyzet
esetén az ezen események kezelésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat és
utasításokat.
86.	§ (1) Az a külföldi, vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező
földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy
földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új
infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál
kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan -
határozott időre - az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díj-megállapítási
szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni
mentességet a következő feltételek mellett:
a)	az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás
biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését
növeli,
b)	az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok
olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna
meg,
c)	az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem
rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új
infrastruktúra kapcsolódik,
d)	az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,
30
e)	a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre és az együttműködő
földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a szállítóvezetéknek, illetve a
tárolónak a hatékony működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.
(2)	A Hivatal a kérelmet megvizsgálja, és új határkeresztező szállítóvezeték létesítése
esetén konzultál az érintett ország(ok) energetikai szabályozó hatóságaival. A Hivatal
eljárása során az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szempontokat veszi
figyelembe:
a)	a mentesség megadásának hatása a földgáz árakra,
b)	a mentességet indokló pénzügyi információk megalapozottsága,
c)	a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, és a földgázpiac
hatékonyságának növekedésére,
d)	a mentesség megadásának hatása a földgázellátás forrásainak bővítésére.
(3)	A mentesség iránti kérelemhez csatolni kell mindazon adatokat és elemzéseket,
amelyek a kérelmet - az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szempontok
figyelembevételével - megalapozzák. A Hivatal, a kérelem alátámasztására a
kérelmezőtől további adatokat kérhet.
(4)	A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyről az
adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul értesíti az Európai
Bizottságot. A határozatot azzal a felfüggesztő feltétellel hozza, hogy ha az Európai
Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért
egyet, a Hivatal módosítja határozatát.
(5)	Ha a Hivatal a mentesség megadását indokoltnak tartja, a (4) bekezdés szerinti
határozat tartalmazza:
a)	azokat az indokokat, amelyek alapján a Hivatal megalapozottnak tartja a
mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat,
b)	elemzést arról, hogy a mentesség megadása milyen hatást gyakorol a versenyre és
a földgáz belső piacának hatékony működésére,
c)	részletes indoklást a mentesség javasolt időtartamára és arra vonatkozóan, hogy a
mentesség az új infrastruktúra mely részeire terjedjen ki,
d)	az új infrastruktúra létesítésével érintett országok hatóságaival folytatott
konzultáció eredményének bemutatását,
e)	elemzést az új infrastruktúrának az együttműködő földgázrendszerre és a
földgázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatásáról,
f)	az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokat.
(6)	Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért vagy arra 2
hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal
határozata hatályba lép. A határozatot a Hivatal közzéteszi.
(7)	A meglévő szállítóvezeték kapacitásbővítései, illetve a meglévő szállítóvezeték és
tároló azon fejlesztései esetén, amelyek lehetővé teszik a földgázellátási források
kiterjesztését, az új infrastruktúra-fejlesztésre és a mentességre vonatkozó
rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(8)	A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a
rendszerhasználati díjak megállapításakor - a (6) bekezdés szerinti határozatra
tekintettel - nem vehető figyelembe.
31
A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése
87.	§ (1) A rendszerüzemeltető - a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók
együttműködése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása érdekében - köteles az általa
üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló biztonságos, hatékony,
zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről a Hivatal
által megállapított üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények
figyelembevételével gondoskodni, a tevékenységét átlátható módon, befolyásmentesen
és az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett végezni. Az engedélyesek
tevékenységére és a kapacitáslekötésre vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály tartalmazza.
(2)	Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a
rendszerüzemeltetők kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan
együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(3)	A földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
88.	§ A rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely biztosítja az
együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az
együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges adatokat.
A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése és üzemben tartása
89.	§ (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az
ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói
berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a
felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége.
(2)	A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítésére, biztonsági előírást
érintő felszerelésére és időszaki ellenőrzésére a külön jogszabályban meghatározott,
nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a földgázelosztónál és az
ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(3)	A gázszerelőkről és gázkészülék javítókról (továbbiakban: gázszerelő)
kormányrendeletben meghatározott hatóság közhitelű hatósági nyilvántartást vezet. A
nyilvántartás tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a
gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek
meghatározását, valamint az igazolvány számát.
(4)	A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely
tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A gázszerelő hozzájárulása esetén
a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma,
elektronikus postacíme.
(5)	A gázszerelő a nyilvántartásból törlésre kerül, ha a tevékenysége megszűnt, ha nem
tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a gázszerelő
ezt kéri.
90.	§ (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés
megkezdése előtt - műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell
nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre
állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni.
32
A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a
létesítmény nem kivitelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók
esetében a felülvizsgálat díjmentes.
(2)	Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak
minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az
alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására
indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az üzembe helyezés
előtt köteles - az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen -
műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.
(4)	A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó
köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe
helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult.
A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték
üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak
megfelel.
(5)	Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a felhasználóval a
csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő
állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a felhasználó egyéb kötelezettségeit
ismertetni.
(6)	A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos
állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően köteles
gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.
A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának
részletes szabályait - beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is - külön jogszabály
tartalmazza.
(7)	A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját
költségén.
(8)	Ha a felhasználó új engedélyessel köt gázellátási szerződést - egyéb megállapodás
hiányában - a földgázszállító és a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és
adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.
Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása
91.	§ Az idegen ingatlan tulajdon- és használati jogának korlátozására, valamint az ezért
járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók
biztonsági övezetére a Bt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
33
VII.	Fejezet
RENDSZEREGYENSÚLY, FÖLDGÁZELLÁTÁSI ZAVAR,
VÁLSÁGHELYZET, KORLÁTOZÁS
Egyensúlytartás
92.	§ (1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a földgázszállító biztosítja. A
rendszerhasználók napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezettek.
(2)	A földgázszállító felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó
pedig a elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.
(3)	A földgázszállító a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű
egyensúlyozó eszközöket, valamint a szervezett földgázpiacról beszerzett
földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.
(4)	Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a
rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan
együttműködnek.
(5)	Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás,
átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség elvének.
93.	§ A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében
az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni
és szükség esetén újranominálni.
94.	§ (1) A földgázszállító rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:
a)	a rendszeregyensúly megtervezése,
b)	a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében, a napi operatív beavatkozások
végrehajtása, valamint a felhasznált egyensúlyozó földgáz mennyiségi
elszámolása és az egyensúlyozási pótdíjak meghatározása,
c)	a szállítóvezetékek forrás és felhasználói oldali kapcsolatainak irányítása és
koordinálása,
d)	földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő
intézkedések végrehajtása.
(2)	A földgázszállító olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon
biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához,
valamint a nominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.
95.	§ A földgázelosztó és a földgáztároló egyensúlyozási feladatai a következők:
a)	a napi operatív beavatkozások saját elosztóvezetékükön és tárolóikon történő
végrehajtása, valamint adatszolgáltatás a felhasznált egyensúlyozó gáz
elszámolásához,
b)	földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő
intézkedések végrehajtása,
c)	adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és földgázszállító részére,
d)	a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló
körülményekről.
96.	§ Az egyensúlytartás részletes szabályait, különösen a nominálást, újranominálást,
az együttműködést, az adatszolgáltatást, az egyensúlyozás eszközeit, az operatív
34
beavatkozással kapcsolatos szabályokat, a mérést, az elszámolást, valamint az
egyensúlytartással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály és az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
Földgázellátási üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás
97.	§ (1) Földgázellátási üzemzavarnak minősül minden olyan a 98. §-ban
meghatározott földgázellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemzavar, amely
következtében egyes felhasználók földgázzal történő ellátása nem, vagy csak egyes
felhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható,
vagy az elosztó-, és szállító hálózat, valamint a földgáztároló üzembiztonságát,
szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.
(2)	A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és
kötelezettségektől függetlenül az együttműködő földgázrendszer ellátási zavara esetén
kötelesek a rendszerirányító, a földgázszállító, valamint a földgázelosztó utasításait
végrehajtani, és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon
viselni.
(3)	Az üzemzavar miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozást a rendszerirányító, és a
rendszerüzemeltetők a Hivatal által meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben,
a szükséges legkisebb felhasználói körben kötelesek végrehajtani.
(4)	Az elrendelő minden üzemzavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak
okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal
minden elrendelt üzemzavarból fakadó fogyasztáskorlátozás esetében kivizsgálja, hogy
a korlátozás nem az engedélyesnek felróható ok miatt vált-e szükségessé. Ha
megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás az
elrendelőnek felróható okból vált szükségessé, a felhasználók abból eredő kárát köteles
megtéríteni.
(5)	Üzemzavar esetén a rendszerüzemeltető köteles a hiba megszüntetése iránt
haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket, és az
üzemzavar elhárítását külön engedély nélkül megtenni.
(6)	Az üzemzavarról a felhasználókat, valamint a felhasználó ellátásában részt vevő
engedélyeseket - a helyileg szokásos módon - haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni
kell.
(7)	Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a földgázelosztó
veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak
elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig
szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gáztalanítási és gáz alá helyezési
munkákat csak a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.
(8)	Az elhárítást követően az engedélyes köteles a szállítást, az elosztást, és a tárolást a
lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.
(9)	A rendszerüzemeltető az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas ügyeleti
szolgálatról köteles gondoskodni.
98.	§ (1) Földgázellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a
külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet vagy veszélyhelyzetet el nem érő
mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a
felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási
üzemzavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
35
a)	a földgázellátás és földgázfogyasztás egyensúlya tartósan oly mértékben
felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet
helyreállítani,
b)	a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve
c)	ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(2)	A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról a Hivatal kezdeményezésére a
miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(3)	Földgázellátási válsághelyzet esetén - annak fennállásáig - a Kormány rendeletben
szabályozhatja
a)	a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
b)	a felhasználók földgáz ellátásának korlátozását,
c)	az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
d)	a földgáz ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó
valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(4)	A válsághelyzeti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük
elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(5)	Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészletet az Fbkt. és külön
jogszabály rendelkezései szerint lehet igénybe venni.
(6)	A Kormány a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről
haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
(7)	Földgázellátási üzemzavar és válsághelyzet esetén külön jogszabály rendelkezései
szerint kell eljárni.
99.	§ (1) A korlátozás végrehajthatósága érdekében, a felhasználókat korlátozható és
nem korlátozható kategóriákba kell sorolni.
(2)	Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók. Külön
jogszabályban kell meghatározni a korlátozási besorolást, a lakossági fogyasztókon
kívül nem korlátozható egyéb felhasználókat, valamint a korlátozható felhasználókra
vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
(3)	A korlátozás időtartamára a földgázkereskedők, valamint a felhasználók - az Üzemi
és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint -
kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a rendszerirányító részére
felajánlani.
(4)	A korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
VIII.	Fejezet
MÉRÉS, ELSZÁMOLÁS
100.	§ (1) A rendszerüzemeltetők biztosítják a felhasználó földgáz fogyasztásának
elszámolásához a mérésügyi jogszabályok szerinti minőségi és mennyiségi adatokat.
(2)	A rendszerüzemeltetők egymás közötti, valamint a rendszerüzemeltető és a
földgáztermelő közötti átadás-átvételi elszámolási mérési helyek és eszközök
kiépítésében és üzemeltetésében az érintettek a külön jogszabályban és az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon együttműködnek.
(3)	A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a
földgázszállító biztosítja.
36
(4)	A felhasználóknál az elszámolási méréseket a földgázszállító, a földgázelosztó és a
telephelyi szolgáltató a saját működési területén a saját költségére elvégzi.
(5)	A felhasználó köteles a földgázszállító és a földgázelosztó vagy megbízottja részére
a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni.
(6)	A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.
101.	§ (1) A fogyasztásmérő berendezések leolvasását a földgázszállító és a
földgázelosztó az indokolt költségeik között elismert és az üzletszabályzatukban
részletezett gyakorisággal végzik. A rendszerüzemeltető és a rendszerhasználó az
üzletszabályzatban meghatározottaktól eltérő leolvasási gyakoriságban is
megállapodhatnak, de a fogyasztásmérő berendezéseket legalább évente egyszer le kell
olvasni.
(2)	A földgázszállító és a földgázelosztó gondoskodnak a kereskedelmi számlakiállítás
alapjául szolgáló fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és
korrekciók elvégzéséről, és az adatok földgázkereskedőnek történő továbbításáról.
(3)	A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt, a
földgázkereskedő a földgázelosztónál kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(4)	A fogyasztásmérő berendezések felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos
hitelesítése, valamint a 100 m3/óra névleges mérőteljesítmény feletti mérők távadóval
történő ellátása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszer kiépítése és
működtetése - egyéb megállapodás hiányában - a földgázszállító és a földgázelosztó
kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei az engedélyest terhelik. Ha a
földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
meghatározott műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a
rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit érvényesíteni.
102.	§ Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő
berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
103.	§ A fogyasztásmérés és az elszámolás - beleértve az átalánydíjas fogyasztást is -
részletes szabályait külön jogszabály, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat
határozza meg.
IX.	Fejezet
ÁRSZABÁLYOZÁS, ÁRFELÜGYELET
104.	§ (1) A felhasználó - a földgáz kereskedelmi szerződés feltételei szerint - a
földgáz árát köteles megfizetni.
(2)	E fejezet alkalmazásában legmagasabb hatósági ár a 106. § (1) bekezdése szerinti
rendszerhasználati díj, a 109. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, a
rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján
végzett kiegészítő és karbantartó szolgáltatások 107. § szerinti díja, valamint az
egyetemes szolgáltatás 108. § (2) bekezdése szerint képzett ára. Egyéb esetekben a
szerződő felek megállapodása az irányadó.
(3)	Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő legmagasabb díjak
mértékét a miniszter tételesen rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a
37
felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a
földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében
értékesített földgáznak - a kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az
engedélyében foglaltaknak megfelelően képzett és a Hivatal által jóváhagyott - árát az
egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
(4)	A földgáz kereskedelmi szerződés oly módon is megköthető, hogy a
földgázkereskedő az árban figyelembe veszi az együttműködő földgázrendszer
használatáért fizetendő díjakat is. Az egyetemes szolgáltatás ára tartalmazza a
rendszerhasználati díjakat.
105.	§ (1) A csatlakozási díjat a 109. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott elvekkel
összhangban kell megállapítani.
(2)	A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására
vonatkozó előírásokkal.
(3)	A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.
(4)	A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.
(5)	A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben
hirdeti ki, kivéve az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakat. A miniszter a
rendeletben meghatározza, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe. E rendelkezésnek
visszamenőleges hatálya nem lehet.
(6)	A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező
változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az
érvényes szerződés részévé válik.
(7)	A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni
nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra
hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha
a felek a jogszabály megsértésével magasabb árban állapodtak meg.
106.	§ (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért
a)	földgázszállítási díjat,
b)	rendszerirányítási díjat,
c)	földgázelosztási díjat,
d)	földgáztárolási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes
rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő
díjelemekből állhatnak.
(2)	A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a külön díj ellenében
végezhető egyéb szolgáltatások díjainak meg kell felelniük az átláthatóság, az
arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elvének.
(3)	A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó
szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, és összehasonlító elemzések alapján
kell meghatározni, úgy hogy a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk
hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására
ösztönözze. Az indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait a Hivatal
javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslat kidolgozása
során figyelembe veszi az érintett engedélyesek véleményét is. Az indokolt költségek
mértékét a Hivatal honlapján teszi közzé.
38
(4)	Az engedélyesek az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kötelesek az
általuk alkalmazandó rendszerhasználati díjakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz
benyújtani.
(5)	A Hivatal az általa előkészített, a rendszerhasználati díjakra és az alkalmazásuk
feltételeire vonatkozó előterjesztést honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a
miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket.
(6)	A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott rendszerhasználati
díjakat a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító
döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(7)	A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni.
A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott
módon el lehet térni.
(8)	A rendeleti kihirdetést követő 60 napon belül bármely érdekelt fél kezdeményezheti
a Hivatalnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát. Ha a felülvizsgálat eredménye
alapján indokolt, a Hivatal kezdeményezi a rendszerhasználati díjak módosítását.
(9)	A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
107.	§ A rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye
alapján külön díj ellenében végezhető kiegészítő és karbantartó szolgáltatások körét,
valamint annak díjait külön jogszabály állapítja meg.
108.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható,
átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani.
(2)	A 32. § alkalmazásával kiadott engedélyek alapján nyújtott egyetemes szolgáltatás
árának meghatározásánál figyelembe veendő összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó
előírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata
alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg.
(3)	Az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó
árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat tartalmazó üzletszabályzat módosítást 45
nappal előre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról
30 napon belül határoz.
(4)	A jóváhagyott árakat az egyetemes szolgáltató alkalmazásuk kezdete előtt legalább
15 nappal a honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi. A közzétételnek a
felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó
tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(5)	Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely
változása esetén - a (4) bekezdés szerinti közzétételen túlmenően - az egyetemes
szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat
külön is egyértelműen, személyre szólóan, írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak a
felhasználókat megillető felmondási jogra és a felmondás határidejére is ki kell
terjednie.
(6)	Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani.
(7)	Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó előírások teljesülését a
Hivatal ellenőrzi.
39
109.	§ (1) A felhasználók a földgázszállítás és földgázelosztás bővítésére és
fejlesztésére a földgázellátásba történő bekapcsolásért, vagy a korábban vásárolt
kapacitást meghaladó többletkapacitásért a miniszter által rendeletben meghatározott
mértékű csatlakozási díjat fizetnek a rendszerüzemeltetőnek. A csatlakozási díj általános
forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók. A
csatlakozási díjat a rendszerhasználati díjak figyelembe vételével úgy kell
meghatározni, hogy a szállító-, és elosztóvezeték tulajdonosának, illetve a hatékonyan
működő rendszerüzemeltetőnek a felhasználó bekapcsolása miatt felmerült indokolt
költségeire fedezetet nyújtson.
(2)	A felhasználó bekapcsolása miatt felmerült indokolt költség nem lehet magasabb,
mint az adott felhasználó kapacitásigényére jutó szükséges és igazolt beruházási
költség. A felhasználó által befizetett csatlakozási díjból származó teljes bevételt az
adott felhasználó csatlakozásához szükséges beruházásokra kell fordítani.
(3)	A Hivatal a csatlakozási díjra és alkalmazásának feltételeire vonatkozó
előterjesztést készít, és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(4)	A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott csatlakozási díjat a
Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító
döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(5)	A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a
rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál
figyelmen kívül kell hagyni.
(6)	A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.
110.	§ (1) A 106-109. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal
határozattal
a)	megtiltja a jogszabályt sértő díj, illetve ár további alkalmazását, és egyidejűleg
kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b)	kötelezi az engedélyest a 106-109. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével
elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére,
ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott
valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban
álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és
c)	bírságot szabhat ki.
X.	Fejezet
SZABÁLYZATOK
111.	§ (1) A rendszerirányító által vezetett, a külön jogszabály szerint létrehozott és
működő szabályzati bizottság kidolgozza az együttműködő földgázrendszer működésére
vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési
és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a napi
egyensúlyozás részletes szabályait tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. Az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat személyes adatok szolgáltatását, illetve kezelését
nem írhatja elő.
40
(2)	Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi
követelmények, a versenysemlegesség és az együttműködő földgázrendszerhez való
szabad hozzáférés figyelembevételével kell kidolgozni.
(3)	A (2) bekezdés szerint kidolgozott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot a
szabályzati bizottság minden év október 31-ig felülvizsgálja, és módosítás esetén
benyújtja a Hivatalhoz, amit a Hivatal határozattal hagy jóvá. A jóváhagyott Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó előírásait az engedélyesek, a földgáztermelők, a
rendszerhasználók és a felhasználók kötelesek betartani.
(4)	Jogszabályváltozás esetén, és abban az esetben, ha az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzat akadályozza a hatásos versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek és
szabályok érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan
megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé, a Hivatal az engedélyesekkel és a
rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett - határidő tűzésével, valamint az okok
megjelölésével - határozatban kötelezi a rendszerirányítót a szabályzat módosítására.
A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, és hivatalból határozattal
módosíthatja a szabályzatot.
(5)	Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal jóváhagyó
határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek honlapjukon - a
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - közzéteszik.
(6)	Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmi követelményeit külön jogszabály
határozza meg.
112.	§ (1) A földgázelosztási szabályzat az együttműködő földgázrendszerhez való
csatlakozás, a rendszerhasználat és a hozzáférés, valamint a földgázelosztó és a
rendszerhasználó közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza.
(2) A földgázelosztási szabályzatot külön jogszabály tartalmazza.
113.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatási szabályzat az egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók, valamint az egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait,
és az egyetemes szolgáltatási szerződés főbb tartalmi elemeit - beleértve a 36. § (1)
bekezdésben foglaltakat is - és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseit tartalmazza.
(2)	Az egyetemes szolgáltatási szabályzatot külön jogszabály tartalmazza.
114.	§ (1) Az engedélyes - az egyablakos kapacitásértékesítő kivételével - köteles
üzletszabályzatot készíteni, amely tartalmazza az általa nyújtott szolgáltatás általános
biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési előírásait, valamint
az ellátás színvonalának, és a felhasználói igény kielégítésének feltételeit.
(2)	Az engedélyes által kidolgozott, a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik
útján egyeztetett üzletszabályzatot - a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének
kikérését követően - a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak
vagy az üzletszabályzat részének jóváhagyását, ha az jogszabályba, az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos
érdekeit sérti.
(3)	A Hivatal az engedélyessel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett,
annak eredménytelensége esetén - határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével
-	határozatban kötelezi az érintett engedélyest az üzletszabályzatának módosítására az e
törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása érdekében.
41
A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, és hivatalból határozattal
módosíthatja az üzletszabályzatot.
(4)	Az engedélyes köteles a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatot - a mindenkor
hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - az ügyfélszolgálatán, illetve a
honlapján hozzáférhetővé tenni.
(5)	Az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, a felépítésére vonatkozó általános
előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat-
tervezet jóváhagyásra benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály határozza
meg.
XI.	Fejezet
ENGEDÉLYEZÉS
115.	§ (1) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:
a)	a rendszerirányítás,
b)	a földgázszállítás,
c)	a földgázelosztás,
d)	a földgáztárolás,
e)	a földgáz kereskedelem,
f)	az egyetemes szolgáltatás,
g)	a szervezett földgázpiac-működtetés,
h)	a vezetékes PB-gáz szolgáltatás,
i)	az egyablakos kapacitásértékesítés.
(2)	Az (1) bekezdés b)-f) és h)-i) pontjai szerinti tevékenységek határozatlan időre
szóló engedély alapján végezhetők, míg az (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti
tevékenységek 10 évre szóló, meghosszabbítható engedély alapján végezhetők.
(3)	Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység csak működési engedély alapján
végezhető.
(4)	A telephelyi szolgáltató jogosult telephelyi szolgáltatói engedélyt kérni.
A telephelyi szolgáltatói engedély - a telephelyi felhasználók vonatkozásában - kiterjed
a földgáz értékesítésre is, e jogosultság azonban nem kizárólagos jog.
(5)	Az engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban
meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel.
(6)	A Hivatal köteles kiadni a működési engedélyt, ha a kérelmező e törvényben és a
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek eleget tesz.
(7)	A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha
a)	bármely jogszabályi feltétel hiányzik,
b)	a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a
kérelmező nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott pénzügyi, gazdasági,
műszaki, környezetvédelmi, informatikai, távközlési feltételekkel és eszközökkel,
valamint szakszemélyzettel, és a földgázipari tevékenység megfelelő végzéséhez
szükséges feltételekkel,
c)	a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
d)	a kérelmező működési engedélyét a Hivatal 10 éven belül a kérelmezőnek
felróható okból visszavonta.
42
(8)	Az e törvény által kiadott engedély nem érinti a más jogszabályokban előírt
engedélyek megszerzésének, és az engedélyezési eljárások lefolyatásának
kötelezettségét.
(9)	A Hivatal az engedély iránti kérelem elutasításának okait tájékoztatásul megküldi az
Európai Bizottságnak.
(10)	Az (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet
csak az a földgázipari vállalkozás végezhet, amely megfelel az e törvényben, és a
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(11)	Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt tevékenységet külföldi székhelyű
vállalkozás is végezhet, ha a külföldi vállalkozás székhely szerinti állama és a Magyar
Köztársaság közötti nemzetközi szerződés ezt biztosítja.
(12)	Telephelyi szolgáltatói tevékenységet csak belföldi székhellyel rendelkező
gazdálkodó szervezet folytathat.
116.	§ (1) Az engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén -
az engedélyes kérelmére módosítani lehet.
(2)	Jogszabályváltozás esetén - a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében
-	a Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja.
(3)	Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók
ellátásának biztonságát, minőségét és árát.
(4)	A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.
(5)	Az engedélyezési eljárásnak meg kell felelni az objektivitás és megkülönböztetés-
mentesség elvének.
(6)	Az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának részletes szabályait
külön jogszabály tartalmazza.
117.	§ (1) A földgázelosztói engedély kötelezettséget jelent és - a (2)-(3) bekezdésben
foglaltak kivételével - kizárólagos jogot biztosít a földgázelosztásra az engedélyben
meghatározott településen, településrészen, területen.
(2)	Nem utasítható el az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti - a jogszabályi
követelményeknek megfelelő - kérelem kizárólag arra való hivatkozással, hogy a
kérelemben szereplő település, településrész, terület már szerepel más földgázelosztó
engedélyében, ha a kérelmező az adott településen, településrészen, területen a
földgázellátásba be nem kapcsolt terület ellátására, vagy a megnövekedett földgázigényt
kielégítő kapacitás biztosítására kér földgázelosztási engedélyt, és közvetlenül a
szállítóvezetékhez kíván csatlakozni.
(3)	Ha a földgázelosztási engedélykérelem olyan település, településrész, vagy terület
azon részeire vonatkozik, ahol még nem létesült elosztóvezeték, és a település,
településrész, vagy terület más részein a kérelmezőtől különböző engedélyes végez
földgázelosztási tevékenységet, a Hivatalnak a kérelem elbírálása során figyelembe kell
vennie a kérelemben szereplő település, településrész, vagy terület leendő
felhasználóinak érdekeit, valamint a kérelemben nem szereplő település, településrész,
terület többi felhasználójának méltányos érdekét is.
118.	§ (1) A földgázszállító a rendszerirányítói engedélyen kívül e törvényben
szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet.
(2)	A földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatási és a földgáztárolási engedélyen
kívül más működési engedéllyel nem rendelkezhet.
43
(3)	A földgázelosztó a vezetékes PB-gáz szolgáltatói engedélyen kívül más működési
engedéllyel nem rendelkezhet, kivéve a 100.000-nél kevesebb rácsatlakozott
felhasználót ellátó elosztóvezetékén lévő felhasználói kör földgázellátását biztosító
kereskedelmi engedélyt.
(4)	A földgáztároló, a telephelyi szolgáltató, illetve a szervezett földgázpiaci
engedélyes más e törvényben szabályozott működési engedéllyel nem rendelkezhet.
(5)	Az egyablakos kapacitásértékesítési működési engedély megadásának nem feltétele,
hogy az engedélyes az egyablakos nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság
államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa, üzemeltetője vagy karbantartója legyen.
119.	§ (1) A rendszerüzemeltetők és a telephelyi szolgáltató működési engedélye
tartalmazza az engedély alapján üzemeltetendő szállító- és elosztóvezeték, valamint a
tároló alapvető eszközeinek, a hozzájuk tartozó berendezéseknek és a szükséges
eszközöknek a felsorolását.
(2)	Az engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban
meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel.
(3)	A földgáz biztonsági készletezést végző földgáztároló jogosult és köteles a Hivatal
által kiadott működési engedélyében - az Fbkt.-val összhangban - meghatározott eltérő
szabályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.
XII.	Fejezet
JOGKÖVETKEZMÉNYEK
120.	§ (1) Aki a földgázipari tevékenységet a jogszabályban, az engedélyében, a
Hivatal határozatában, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban vagy az
üzletszabályzatban előírtaktól eltérő módon gyakorolja, a Hivatal az alábbi
jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a)	felhívja az engedélyes figyelmét az engedélyben, a szabályzatokban, és a
jogszabályokban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi
a jogsértés megszüntetésére,
b)	bírságot szabhat ki,
c)	a határidő eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét
felfüggesztheti,
d)	azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(2)	Ha a rendszerüzemeltetők vagy a telephelyi szolgáltató működési zavarai, vagy a
működésükre vonatkozó információk alapján a felhasználók folyamatos földgázellátása
várhatóan veszélyeztetetté válik, valamint a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a
tároló tulajdonosa nem tesz eleget kötelezettségeinek, a Hivatal megteszi a szükséges
intézkedéseket, így különösen
a)	felhívja a tulajdonos és az üzemeltető figyelmét a jogszabályban foglalt
kötelezettségei teljesítésére, és határidő tűzésével kötelezi a megfelelő működés
helyreállítására,
b)	bírságot szabhat ki a tulajdonosra, vagy az üzemeltetőre,
c)	a határidő eredménytelen eltelte után más engedélyest jelölhet ki a jogszabályban
előírt feladatok teljesítésére, és az engedélyes tevékenység folytatására.
(3)	A Hivatal az (1)-(2) bekezdésekben felsorolt intézkedéseket egyidejűleg is
alkalmazhatja. A (2) bekezdés c) pontja szerinti kijelölés esetén a Hivatal dönt az
44
engedélyes tevékenység felfüggesztéséről, vagy az engedély teljes vagy részleges
visszavonásáról. A bírság ismételten kiszabható. A kiszabható bírság legmagasabb
összegét külön jogszabály határozza meg.
(4)	A Hivatal az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az
ellátás-, az élet-, az egészség-, az üzem- és a vagyonbiztonságot vagy a környezetet
veszélyeztető módon üzemelteti a szállító- és az elosztóvezetéket, valamint a tárolót,
továbbá ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek és az engedélyben
foglaltaknak nem képes eleget tenni.
(5)	A folyamatos és biztonságos földgázellátás érdekében, az (1)-(2) bekezdés szerinti
jogellenes magatartás miatt indult eljárás alatt, továbbá a felszámolás vagy a
végelszámolás befejezéséig, illetve a szállító-, és az elosztóvezeték, valamint a tároló
üzemeltetési jogának megszűnése esetén a szállító-, és az elosztóvezeték, valamint a
tároló működtetését, illetve az engedélyben meghatározott tevékenységek végzését
folyamatosan fenn kell tartani.
(6)	A Hivatal a földgázipari tevékenység folyamatos végzésére más engedélyest is
kijelölhet, ha az együttműködő földgázrendszer folyamatos és biztonságos működése
vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli.
(7)	A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, vagy ha a szállító-, és az
elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosa nem az engedélyes, akkor a
földgázrendszer tulajdonosát kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos
földgázszállításhoz, földgázelosztáshoz, földgáztároláshoz és a telephelyi
szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át,
továbbá a rendszerüzemeltetői és kereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges
nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére. A Hivatal határozatában
meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok
felhasználásának rendjét.
XIII.	Fejezet
TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
Számviteli szétválasztás
121.	§ (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles az Sztv.-ben meghatározott
módon eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait belső számvitelében földgázipari
tevékenységenként is, és a nem földgázipari tevékenységeitől is elkülöníteni, valamint
azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített
mérlegben és az eredmény kimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes
tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2)	Az integrált földgázipari vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási
szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást
vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-
mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
45
(3)	A földgázipari vállalkozásnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében
részleteznie kell a más engedélyes földgázipari tevékenységet végző társaság
tulajdonlásából eredő bevételeket, és a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételeket
és ráfordításokat.
(4)	A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a
könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó
szabályokat az Sztv. állapítja meg. Az engedélyköteles tevékenységet végzők kötelesek
belső számvitelükben az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások, valamint a
tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az
értékcsökkenés megosztásának szabályait megállapítani. Az engedélyköteles
tevékenységet végzők éves könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell
az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését is.
(5)	Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás
könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves
beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a
vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok,
valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás
üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(6)	Minden engedélyes földgázipari vállalkozás köteles az auditált számviteli éves
beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel
együtt a Hivatalnak az Sztv. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(7)	A több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás esetén a tevékenységi
beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a
Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni,
hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(8)	A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli
beszámolóját a társaságcsoport konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a
Hivatalnak.
(9)	A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket a
Kormány rendeletben szabályozza.
A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási
szabályok
122.	§ (1) Ha a földgázszállítási, a földgázelosztási, és a földgáztárolási tevékenységet
vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, az engedélyköteles tevékenységeket
a hozzájuk közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült, jogilag
szétválasztott, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontból független
szervezetben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni, kivéve
a)	a rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező földgázszállítóit,
b)	a 100.000-nél kevesebb rácsatlakozott felhasználót ellátó elosztóvezetékén lévő
felhasználói kör földgázellátását biztosító földgázkereskedőt,
c)	a vezetékes PB-gáz szolgáltatót.
(2)	A földgázszállítói, a rendszerirányítói és a földgázelosztói engedélyekkel
rendelkező gazdasági társaságokra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel
alkalmazhatók.
46
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a vertikálisan
integrált földgázipari vállalkozás különösen a következő követelményeknek köteles
megfelelni:
a)	a rendszerüzemeltető gazdasági társaság - a szervezett földgázpiacot kivéve -
nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem
földgázszállítói, illetve földgázelosztói engedélyes tevékenységet végző
gazdasági társaságban,
b)	a földgázszállítási, vagy a földgázelosztási tevékenységet ellátó gazdasági
társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Gt. 32. §-a
szerinti cégvezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottsági
tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti
egységének vezetői munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly
módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított
legyen,
c)	a b) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a
földgázszállítói, vagy földgázelosztói tevékenységet ellátó gazdasági társaságon
kívül e törvény szerint engedélyköteles földgázipari tevékenységet folytató
gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági
társaság vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági
társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
d)	a b) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység
vezetőt az integrált földgázipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági
társasághoz nem lehet kirendelni,
e)	a földgázszállítási vagy földgázelosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaság
vezető állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó
szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, vagy megbízási
szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb
juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit - független döntéshozatali
eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a rendszerirányítási
tevékenységet ellátó gazdasági társaság működését befolyásoló döntések
meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően járjon el,
f)	a rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelő bizottsági tagja
és vezető munkavállalója díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a
vertikálisan integrált vállalkozás nem földgázszállítási vagy földgázelosztási
tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,
g)	a rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető
állású munkavállalója a pozíciója, vagy munkaviszonya megszűnését követő egy
éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója, ez
nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának
(6)	bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében
járó ellenértéket,
h)	a jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító
befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően
jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges
tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein
47
belül a napi üzemvitellel, valamint a szállító-, és elosztóvezetékek létesítésével,
továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza a
rendszerirányító anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves
üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának
mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a
rendszerirányító részére egyedi utasítást nem adhat,
i)	a rendszerirányító az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról
vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez
történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt,
j) a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és
távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök
üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos
e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat,
k) a nem a földgázszállító, vagy földgázelosztó által végzett támogató
tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is
biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat a földgázszállító, vagy a
földgázelosztó vezetése számára,
l) a működési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett
tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat a
földgázszállító, vagy földgázelosztó vezetése számára,
m) a támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a
rendszerüzemeltető úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei
teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
(4)	A (3) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezések teljesítése nem érinti a
rendszerirányító és a földgázszállító, valamint földgázelosztó tulajdonosainak külön
jogszabályokban meghatározott jogait.
(5)	A rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező földgázszállító tevékenységét nem
szükséges döntéshozatali szempontból külön választani egymástól ugyanakkor köteles
egyéb tevékenységeitől pénzügyileg, számvitelileg elkülöníteni.
(6)	A rendszerüzemeltetők és a rendszerirányító az egyenlő bánásmód
követelményének - a működés során történő - érvényre juttatása érdekében kötelesek
megfelelési programot készíteni, és azt a Hivatalhoz előzetes jóváhagyásra benyújtani.
A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési jelentést kell
készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni, valamint
jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz.
(7)	A megfelelési program, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza azokat
a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő
bánásmód követelményének megfelelő működést. A megfelelési programra, valamint az
éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja
meg.
XIV.	Fejezet
EGYES CÉGJOGI ESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
123.	§ (1) Az engedélyes földgázipari vállalkozásnak a Gt. rendelkezései szerinti
átalakuláshoz, szétválásához (különválásához, kiválásához), más vállalkozással történő
48
egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez,
alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához
(továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A
cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal
határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy
törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön
jogszabály kötelezővé teszi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által
kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem
alkalmazhatók.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal előzetes jóváhagyó
határozatát az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, a
célvezeték üzemeltetője, valamint a telephelyi szolgáltató esetében.
(4)	A rendszerüzemeltetői, a rendszerirányítói, és a szervezett földgázpiaci
engedélyesek esetében a Gt. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott uralmi
szerződések nem köthetők, az ilyen szerződések semmisek. E bekezdésben
meghatározott engedélyesekre a Gt. 64. §-a nem alkalmazható.
124.	§ (1) Bármely engedélyes földgázipari vállalkozásban történő ötszázalékos
mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket elérő
közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul
bejelenteni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró
személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szavazatok 25 %-át, 50 %-át
vagy 75 %-át meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához
a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre
irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes jóváhagyó
határozatát az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, a
célvezeték üzemeltetője, valamint a telephelyi szolgáltató esetében.
(3)	A rendszerüzemeltető és a rendszerirányító - a szervezett földgázpiaci engedélyes
kivételével - nem szerezhet társasági részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles
földgázipari vállalkozásban.
(4)	A Hivatal az (1) bekezdésben és a 123. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek
jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a
földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai követelmények
érvényesülését, az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási,
elosztási, rendszerirányítási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a
szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti.
(5)	A Hivatal (1) bekezdésben, illetve a 123. § (1) bekezdésében meghatározott
jóváhagyó határozata vagy a részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott
bejelentésének elmulasztása után megszerzett részesedések tekintetében a részvényes
vagy a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a
társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.
125.	§ (1) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az e törvényben és a működési
engedélyben meghatározott alaptevékenységen kívüli tevékenység más személy általi
végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében
49
meghatározott alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő
átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, egyéb módon tartós használatba
adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt:
alapvető eszközökkel való rendelkezés).
(2)	A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá olyan ügyletet,
amely azt eredményezi, hogy az e törvényben és a működési engedélyben
meghatározott alaptevékenységek végzése kikerül az engedélyes saját szervezetéből.
(3)	A kiszervezett tevékenységek esetében a kiszervezést végző engedélyes úgy felel a
jogszabályokban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei
teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.
(4)	Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyó határozatát a
kiszervezés és az alapvető eszközökkel és vagyon értékű jogokkal való rendelkezés, a
földgázkereskedő - kivéve az egyetemes szolgáltatót - az egyablakos kiszolgálású
nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, valamint a telephelyi szolgáltató esetében.
XV.	Fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS, TITOKVÉDELEM, INFORMÁCIÓKEZELÉS
126.	§ (1) Az engedélyesek (a továbbiakban: adatkezelő) az e törvényben
meghatározott engedélyköteles tevékenység végzése, az ehhez szükséges műszaki
berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése,
tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a
szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb
követelések érvényesítése, és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt
együttműködési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelhetik a
felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához
szükséges és elégséges - e törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály
szerint a szerződés tartalmát képező - személyes adatokat. A felhasználó
azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, születésének
helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma,
cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.
(2)	Az adatkezelő a kezelt személyes adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha az
adatkezelés nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy az adatkezelés
célja megszűnt.
(3)	Az adatkezelő rendszerhasználóval történő szerződéskötése nem tehető függővé a
rendszerhasználónak valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő
adatkezeléshez való hozzájárulásától.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges
adatok - az a)-c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett -
átadhatók:
a)	az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a
számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás
kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát,
ellenőrzését, kikapcsolását illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző
természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervezetek részére,
50
c)	a Hivatalnak,
d)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, továbbá a közvádas
bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező
nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a
bíróságnak,
e)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a
végrehajtónak.
(5)	A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott szervezeteket az átadott
adatokkal kapcsolatban az adatkezelővel azonos titoktartási kötelezettség terheli.
(6)	Az engedélyesek és a földgáztermelő kötelesek biztosítani, hogy a tevékenységgel
kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé
tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen:
a)	a jogszabályokban, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt
előírásoknak,
b)	a külön jogszabályokban meghatározott, az engedélyes földgázipari vállalkozás
tulajdonosainak jogaira vonatkozó rendelkezéseknek,
c)	az azonos típusú működési engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és
felhasználókkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének.
(7)	A rendszerüzemeltetők és a telephelyi szolgáltatók nem élhetnek vissza azokkal az
üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól az
együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során
jutottak, és kötelesek továbbá mindazon üzleti titoknak nem minősülő információkat az
összes érdekelt rendelkezésére bocsátani, amelyeket bármelyik érdekelt részére
eljuttattak.
(8)	A rendszerhasználók kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges
operatív jellegű, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat
folyamatosan szolgáltatni. Az adatforgalomban résztvevők kötelesek biztosítani az
üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.
(9)	A földgázszállító köteles a rendszerüzemeltetőknek, a szállítóvezetékhez
közvetlenül kapcsolódó felhasználóknak és a földgáztermelőnek a földgázszállítási
alapszolgáltatás keretében a szállított földgáz minőségére vonatkozó napi elszámolási
adatot szolgáltatni.
(10)	A rendszerüzemeltetők kötelesek más rendszerüzemeltetők, rendszerhasználók
valamint a rendszerirányító és a Hivatal számára külön jogszabályban és az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat szolgáltatni.
(11)	Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletszabályokat külön jogszabály, és az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(12)	A rendszerirányító tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a
feladata ellátásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(13)	A rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas
kezelését.
(14)	A szállítási, a tárolási és az elosztói rendszerüzemeltető az információ
közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a
gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti
tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével
kapcsolatos - üzleti szempontból előnyös - információ megkülönböztető módon
kerüljön nyilvánosságra.
51
(15)	Az engedélyesek külön jogszabályban meghatározott informatikai rendszert
működtetnek az együttműködés biztosítása érdekében.
XVI.	Fejezet
A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS
HATÁSKÖRE
Magyar Energia Hivatal feladata és hatásköre
127.	§ A Hivatal feladata különösen:
a)	az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által
engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások
és a földgázpiac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő
működésének biztosítása,
b)	a hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny előmozdítása,
c)	a hatékonysági követelmények, a rendszerszinten értékelt műszaki-gazdasági
optimum, és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d)	az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
e)	a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,
f)	a nyilvánosság tájékoztatása,
g)	a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme,
h)	a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés és a versenykorlátozás
megakadályozása, a piaci résztvevők tevékenységének és a rendszerhasználati
díjak, valamint az egyetemes szolgáltatás és a végső menedékes szolgáltatás
árképzési módjának szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az
Európai Unió követelményeinek megfelelően.
128.	§ A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében
a)	kiadja, - jogszabályban meghatározott esetekben - módosítja, vagy visszavonja
az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges
engedélyeket, előzetesen hozzájárul a célvezetékek létesítéséhez,
b)	jóváhagyja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot és annak módosításait,
valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, illetve e törvényben meghatározott
esetekben hivatalból módosítja azt,
c)	jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, és azok
módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja,
d)	jóváhagyja a földgázszállító, rendszerirányító, földgázelosztó, illetve
földgáztároló által benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait,
valamint jóváhagyja az éves megfelelési jelentést,
e)	ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a
Hivatal által kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban,
üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott
kötelezettségek betartását,
f)	piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny
jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
52
g)	ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, és az ilyen
jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt
teendőket,
h)	javaslatot tesz a felhasználó igénye alapján az engedélyes által külön díj
ellenében végezhető kiegészítő illetve karbantartó szolgáltatások körére és
díjaira,
i)	ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az
egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartását, dönt az
egyetemes szolgáltatás árfeltételeiről,
j) a 86. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben dönt az együttműködő
földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a
hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek
tárgyában,
k) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 82. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez
szükséges adatbázist,
kb) ellenőrzi - a rendszerirányító által beterjesztett - a földgázrendszer
kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési
javaslatot,
kc) az engedélyesek által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére
jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni;
l) az egyes engedélyesekre - a jogszabályban meghatározott keretek között -
határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának
minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a
felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális
követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók
tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a rendszerüzemeltetők
vonatkozásában az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére
vonatkozó minimális követelményeket,
m) eljár a csatlakozásra, illetve az együttműködő földgázrendszer megfelelő
minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek a
rendszerüzemeltető, illetve a telephelyi szolgáltató általi megsértése esetén,
n) eljár a földgázkereskedővel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve az
elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból
történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra,
illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt
bekapcsolására vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével összefüggő
lakossági fogyasztói panaszokat,
o)	a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében folyamatosan
ellenőrzi
oa) a földgázvezetékek és a földgáztárolók kapacitását, a földgázkereskedő
rendelkezésre álló gázforrásait, a tárolt földgáz mennyiségeket, és a
szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit,
gázforrásait,
ob) az együttműködő földgázrendszer kapacitásában beálló változásokat,
oc) a földgázkereskedő gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak
meglétét, a gazdasági ellehetetlenülés időbeni ismerete céljából,
od) az engedélyesek szolgáltatási színvonalát, üzemszünet mutatóit;
53
p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozás átalakulását,
szétválását, más földgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli
megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő
befolyásszerzést, az engedélyes e törvényben és a működési engedélyben
meghatározott alaptevékenységen kívüli tevékenységeinek más személy általi
végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek
és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését,
lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy
biztosítékul lekötését,
q) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó - törvényben előírt -
valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési,
adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
r) a rendszerirányító javaslatának figyelembevételével jóváhagyja a korlátozási
besorolást, a rendszerirányító javaslatára dönt a napi földgáz és kapacitás
kereskedelmi piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről, valamint válságkezelési
javaslatot tesz a miniszternek,
s) jogosult feladatának ellátása érdekében - külön jogszabályban meghatározott
módon - az engedélyes társaság irataiba betekinteni, ideértve a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az engedélyben
meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot
készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információkat
kérni, amelyeket köteles a KET 17. §-ában meghatározott szabályok szerint
kezelni,
t) meghatározza azon - személyes adatokat nem tartalmazó - gazdálkodási adatok
körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,
u) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras
termék és szolgáltatás vonatkozásában,
v) közzéteheti határozatát,
w) az Fbkt.-ben meghatározott módon kezdeményezi az energiapolitikáért felelős
miniszternél a földgáz biztonsági készlet felhasználását,
x) jelöli az ország földgázellátásnak biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű
gazdasági társaság igazgatóságának, igazgatótanácsának, és felügyelő
bizottságának egy-egy tagját,
y) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének
előkészítésével kapcsolatosan egyeztet és együttműködik azon országok
szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad,
z) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik
tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan.
zs)közzéteszi minden év július 31-ig az ellátásbiztonsági felügyelet során szerzett
eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket
ismertető jelentést, melyet haladéktalanul továbbít a Bizottságnak.
129.	§ (1) A megfelelő szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkező, Hivatal által
jelölt személy jogosult részt venni az ország földgázellátásának biztonsága
szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági
társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.
54
(2)	A Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést
követő első ülésén az igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács
tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn.
Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.
(3)	A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az
igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács ülésén kizárólag
tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség, illetve külön törvényben
meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.
(4)	A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az
igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelő bizottság üléseire meg kell hívni.
(5)	A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem
rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megőrizni azzal, hogy tevékenységéről, és a
testületi üléseken a közellátás biztonságát érintő kérdésekben képviselt álláspontjáról
köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés
visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság
ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetők a Hivatal álláspontjának.
(6)	A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az
igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság felé írásban - indokai egyidejű kifejtése
mellett - jelezni, amennyiben az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelő
bizottság javaslata, illetve döntése álláspontja szerint földgázipari jogszabályba
ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2)
bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelősséggel
nem tartozik.
(7)	A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve
csak a Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Hivatal törvényben
meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül
nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.
130.	§ (1) A Hivatal jogállására az e törvényben meghatározottakon kívül a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET.) rendelkezései
irányadók azzal, hogy az engedélyesek alatt az e törvény engedélyesei értendők.
(2) A Hivatal eljárására a VET. 168. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a
64.	§(2) bekezdés, a 68. §(3) bekezdés, valamint a 128. §m) és n) pontjai szerinti
panaszokkal kapcsolatos eljárásokban a Hivatal ügyintézési határideje 60 nap.
Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel
131.	§ (1) A Hivatal a 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében
szabályozó hatóságnak minősülő külföldi energetikai szervezetekkel (a továbbiakban:
külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel), illetve szakmai szövetségekkel
(különösen az Európai Unió tagállamai szabályozó hatóságainak szövetségével, a
szabályozó hatóságok regionális szövetségével, az Európai Bizottság által létrehozott,
villamosenergia- és gázpiac területén működő tanácsadói testülettel) - a hatályos
jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködési megállapodást köthet,
információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(2)	A nemzetközi együttműködés során a külföldi energetikai szabályozó szervezetektől
kapott adatokat, információkat a Hivatal a VET. 164. § (2) bekezdésben meghatározott
célokra használhatja fel, és adhatja át külföldi szabályozó testületeknek.
55
(3)	A Hivatal Európai Bizottság vagy Energia Közösség Szabályozó Testülete részére
történő adat- és információszolgáltatására a VET. 164. § (3) bekezdés rendelkezései az
irányadók.
Az Energetikai Állandó Választottbíróság
132.	§ A VET. 169. §-a szerinti Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van
helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti,
e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az az
alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos
jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben
kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
XVII.	Fejezet
FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK
133.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felső határát,
2.	a panaszok engedélyesek általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági
fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,
3.	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmi követelményeit,
4.	a szabályzati bizottság létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,
5.	az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, felépítésére vonatkozó általános
előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat
benyújtásának formai követelményeit,
6.	a földgázszállítói és földgázelosztói rendszerüzemeltető által készítendő megfelelési
programra és megfelelési jelentés részletes szabályait,
7.	a számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket,
8.	az engedélyezés részletes szabályait, pénzügyi és gazdasági feltételeit, a kérelem
formai és tartalmi követelményeit, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az
engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és
visszavonásának, hivatalból történő módosításának, az engedélyes tevékenység
folytatásának feltételeit, a pénzügyi biztosítékok részletes szabályait, valamint az
engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
9.	a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajták, valamint a bányászati tevékenységgel
felszínre hozott földgáz együttműködő földgázrendszerhez történő csatlakozásának
feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételére és a mérésére
vonatkozó előírásokat,
10.	a telephelyi szolgáltatás részletes szabályait,
11.	a célvezeték létesítése engedélyezésének részletes feltételeit,
12.	az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult
felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, az egyetemes szolgáltatási
szabályzatot, az egyetemes szolgáltatási igény bejelentésének módját, az egyetemes
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés létrejöttének módját, tartalmi és
formai követelményeit, megszűnésének eseteit,
13.	az egyetemes szolgáltatás részletes szabályait, ezen belül a szolgáltatási terület és a
legkisebb területi egység meghatározására, valamint az egyetemes szolgáltatásra
56
jogosult felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban
elhelyezett földgázkészlet biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
14.	a végső menedékes szolgáltatásra, és a végső menedékes szolgáltató kijelölésére
vonatkozó szabályokat, a végső menedékes szolgáltatási szabályzatot, valamint a
végső menedékes szolgáltatási szerződésre vonatkozó részletes rendelkezéseket,
15.	a jelentős piaci erőfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi
meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem
kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek
azonosítására és e törvényben, valamint a VET.-ben meghatározott kötelezettségek
tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó részletes előírásokat,
16.	a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac működési feltételeit, valamint az adás-
vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit,
17.	a szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére
vonatkozó részletes szabályokat,
18.	a földgázszállítási tevékenység végzésének és a földgázszállítói kapacitás
értékesítésének részletes szabályait, az egyensúlytartással, az egyensúlyozó
eszközökkel és felhasználásukkal kapcsolatos szabályokat, különösen a
felhasználásukkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a
kiegyensúlyozási pótdíj nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
19.	a földgázelosztási szolgáltatás végzésének, és a földgázelosztói kapacitás
értékesítésének részletes szabályait, a földgázelosztási szabályzatot, valamint a
földgázkereskedő, és az egyetemes szolgáltató által kezdeményezett földgázelosztási
szüneteltetés eseteit, továbbá az elosztóvezetékhez kapcsolódó fogyasztási helyek és
az ott vételező felhasználók adatainak nyilvántartására, a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket,
20.	a földgáztárolási tevékenység végzésére, ezen belül a kapacitáslekötésre és
értékesítés feltételeire, valamint a földgáztárolási szolgáltatásra vonatkozó részletes
szabályokat,
21.	a földgázkereskedő és az egyetemes szolgáltató által létesített ügyfélszolgálatok
elhelyezésére és működtettetésére vonatkozó részletes szabályokat,
22.	az egyensúlytartás feltételeit, valamint a rendszerhasználók és rendszerüzemeltetők
együttműködésének részletes szabályait,
23.	a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, ezen belül az elosztási és az értékesítési
tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,
24.	az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő
földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a
csatlakozó rendszerüzemeltető együttműködésének részletes szabályait,
25.	a mérlegkör működésére, ezen belül a mérlegkörvezető jogaira, kötelezettségeire és
felelősségére, valamint az általa nyújtott garanciákra, szolgáltatásokra vonatkozó
részletes szabályokat,
26.	a felhasználó kereskedő-váltásának és ellátási forma-váltásának feltételeit, részletes
szabályait,
27.	a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon
túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes
szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód
részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas
okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit,
57
28.	a felhasználók és földgáztermelők földgázrendszerre történő csatlakozásának
részletes szabályait, ezen belül a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit, és azok
közzétételét, a földgázelosztó és a földgázszállító csatlakozással kapcsolatos
együttműködésének szabályait, a szerződéskötési kötelezettség részletes feltételeit,
valamint jogsértés esetén a Hivatal által alkalmazható jogkövetkezményeket,
29.	a kapacitáslekötés részletes szabályait, ezen belül az igény kielégítés rendjét, a
továbbértékesítés szabályait, a szabad kapacitás közzétételének, és lekötésének
szabályait,
30.	a rendszerüzemeltető üzemeltetésében lévő rendszerhez való hozzáférés, a
hozzáférés megtagadásának, felfüggesztésének, visszaállításának részletes
szabályait,
31.	a földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket, és a nem többségi
földgázelosztói tulajdonban lévő vezeték szakaszok esetében az üzemeltetési
szerződés kötelező tartalmi elemeit, valamint a szállító-, és az elosztóvezeték
tulajdonosainak jogait és kötelezettségeit,
32.	a földgázrendszerek egymás közötti, valamint a földgázrendszerek és a
földgáztermelő közötti átadás-átvételi elszámolási mérési helyek és eszközök
kiépítésében és üzemeltetésében érintettek együttműködési kötelezettségét,
33.	a földgázellátási válsághelyzet minősítését, kihirdetésének és megszüntetésének
szabályait, valamint az intézkedésre jogosult szervezeteket, azok felelősségi és
hatáskörét, válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet igénybevételének
szabályait, valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak
körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
34.	a korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, ezen belül a korlátozási
kategóriákat, a besorolás szabályait, valamint a korlátozható felhasználókra
vonatkozó jogokat és kötelezettségeket,
35.	a rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató által üzemeltetett rendszerek
karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése esetén a szolgáltatás korlátozásának
és szüneteltetésének alapvető szabályait,
36.	a fogyasztásmérésre és elszámolásra - beleértve az átalánydíjas fogyasztást is -,
valamint a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatára vonatkozó
részletes szabályokat,
37.	az egyetemes szolgáltatók földgáz forrásainak biztosításával kapcsolatos
rendelkezéseket,
38.	a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezeték
létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki-biztonsági
feltételeit és az ehhez kapcsolódó műszaki-biztonsági hatósági feladatokat -
beleértve a műszaki-biztonsági hatóság kijelölését is -, a műszaki-biztonsági
felülvizsgálatot - beleértve annak gyakoriságát is -,
39.	az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges földgázellátás biztonsági szintjét, a
felhasználók garantált ellátási szintjét,
40.	a földgázelosztó és az elosztóvezeték tulajdonosa közötti üzemeltetési szerződés
tartalmi elemeit és részletes szabályait,
41.	a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltetők együttműködésére vonatkozó részletes
szabályokat és az informatikai rendszer létrehozásának részletes szabályait,
42.	a felhasználó földgáz-vásárlására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve a
földgáz kereskedelmi szerződésekre és azok felmondására vonatkozó szabályokat,
43.	az infrastruktúra fejlesztések tervezésére vonatkozó alapvető szabályokat,
58
44.	a szabad kapacitások Magyar Köztársaság területén történő átszállításának részletes
szabályait,
45.	a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára és megfelelősége tanúsításának
rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
46.	a rendszerirányító kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
47.	a gázszerelők nyilvántartását vezető hatóságot.
134.	§ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a kiegyensúlyozás földgázszállító általi biztosításához közvetlenül kapcsolódó
igazolt költségeket és pótdíjakat, valamint azok nyilvántartását, kezelését,
2.	a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, a díjalkalmazás feltételeit, a
díjszabályozás kereteit és az indokolt költségek meghatározásának módját,
3.	az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások képzését, annak
időszakonkénti változását, az egyetemes szolgáltató által alkalmazandó árképletet és
alkalmazási feltételeit, valamint az átalánydíjas fogyasztás elszámolásának részletes
szabályait,
4.	az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatához és
fejlesztéséhez a műszaki-gazdasági tervezési módszereket, az ehhez szükséges
adatbázis tartalmi elemeit, és a szükséges adatszolgáltatást,
5.	az engedélyesek rendszer üzemeltetéséhez szükséges egymás közötti és a Hivatal
számára szükséges adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási
kötelezettség alá eső - személyes adatot nem tartalmazó - adatokat, az
adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a
Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek,
illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal
honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. §-
ának (2) bekezdése] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a
továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat,
6.	az engedélyesek által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető,
alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások körét és díját,
7.	műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges
szakmai képesítést és gyakorlatot,
8.	gázszerelők és gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és
eljárásrendjét,
9.	gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére,
üzemeltetésére valamint megfelelőségük tanúsítására vonatkozó részletes
szabályokat,
10.	a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő
forgalmazásának szabályait,
11.	az adópolitikáért felelős miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére, a kérelemre indult
eljárásokért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak
fizetésére vonatkozó részletes szabályokat.
59
XVIII.	Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
135.	§ Az egyetemes szolgáltatók 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti gázévére az
e törvény 39. §-a szerinti kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrás
legalacsonyabb mértéke az engedélyes szolgáltatási területén lévő egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználók 2005. évi gázfogyasztásának 60 %-a, a
földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlet legalacsonyabb mértéke az engedélyes
szolgáltatási területén lévő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók 2005. január
havi gázfogyasztása.
136.	§ (1) A Hivatal az 55. § szerinti elemzést első alkalommal 2008. november 15-ig
hajtja végre. Az 58. §-59. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal első alkalommal
2008. november 30-ig határozza meg.
(2)	A Hivatal az e törvény 55. §-61. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és
piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb
2010. december 31-ig elemzést készít a földgázpiac helyzetéről, különös tekintettel a
lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott
kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a
lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány
számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a földgázpiacon a hatékony verseny
megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.
137.	§ A rendszerüzemeltetők a 83. § (1) bekezdése szerinti első fejlesztési javaslatot
legkésőbb 2009. június 30-ig kötelesek elkészíteni és a rendszerirányítóval
együttműködve a Hivatalhoz benyújtani.
138.	§ A földgázszállítási díjra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a
szállítóvezetéken végzett olyan nem hazai célú földgázszállítás esetén, amelynél a
szállított földgáz a Magyar Köztársaság területén áthalad, és a szállítás kezdő- és
végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül helyezkedik el, és az erre
vonatkozó szállítási szerződés 2004. május 1-je előtt jött létre.
139.	§ (1) Ha a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (továbbiakban: Get.)
szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes - amennyiben egy jogi személyen belül -
e törvény hatálybalépését megelőzően kereskedelmi engedéllyel is rendelkezett, 2008.
március 31-ig köteles a kereskedelmi engedélye módosítása iránti kérelmet a Hivatalhoz
benyújtani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti társaságot - az e törvény szerint módosított kereskedelmi
engedélye megszerzésének feltételével, annak napján - a módosított földgáz
kereskedelmi engedély alapján folytatott földgázipari tevékenységet illető összes
jogviszonyuk tekintetében a közüzemi nagykereskedelmi engedélyes törvényes
jogutódjának kell tekinteni.
140.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben
a közüzemi szolgáltató helyébe a 141. § (1) bekezdésnek megfelelően beadott kérelmek
alapján - az e törvény 32. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének
feltételével - a Get. szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében
60
meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás
nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép.
(2)	A Get. szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes
szolgáltatásra nem jogosult és földgázkereskedővel még szerződést nem kötött
felhasználók földgázellátását - a felhasználó igénye esetén - a Get. szerinti közüzemi
szolgáltatói engedélyes által megjelölt - a szolgáltatóval egy társaságcsoportba tartozó -
földgázkereskedő köteles biztosítani. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult
felhasználó és a földgázkereskedő között a szolgáltatás igénybevételével szerződés jön
létre, a lényeges feltételekre vonatkozó megállapodás és az üzletszabályzatban
meghatározott feltételek szerint. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó
és a földgázkereskedő a szerződés létrejöttének napját követő gázév kezdő napjáig
köteles a szerződést írásba foglalni.
(3)	Ha e törvény hatálybalépését követően az új szerződések megkötéséig érvényben
lévő - (4) bekezdés szerinti - közüzemi szerződések egyes rendelkezései e törvény
rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései
helyett e törvény és kapcsolódó jogszabályai, a földgázellátási szabályzatok és az
érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(4)	E § alkalmazásában közüzemi szerződés a Get. szerinti közüzemi szolgáltatásra
jogosult, valamint a közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti közüzemi szolgáltatásnak
minősülő földgázellátásra vonatkozó szerződés.
141.	§ (1) A Get. szerinti rendszerirányítói és közüzemi szolgáltatói engedély alapján
működő engedélyesek 2008. március 31-ig kötelesek az e törvény szerinti
rendszerirányítói és egyetemes szolgáltatói engedély iránti kérelmüket a Hivatalhoz
benyújtani.
(2)	A közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező engedélyesek 2008. április 1-jéig
kötelesek olyan egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a
Hivatalhoz, amely legalább a hatályos engedélyükben meghatározott szolgáltatási
területre kiterjed.
(3)	A Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélykérelmek alapján, 2008. július
1-jéig határozatban dönt a működési engedélyekről.
(4)	A külön törvényben meghatározott távhőtermelési engedéllyel rendelkező
felhasználó 2009. december 31-ig jogosult az egyetemes szolgáltatás igénybevételére.
(5)	A 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő
felhasználók 2009. december 31-ig jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybe
vételére.
(6)	A Get. szerinti, az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli engedélyesek
esetében a Hivatal intézkedik az e törvény szerinti engedélyek kiadásáról, illetve
megfelelő módosításáról.
142.	§ (1) Az egyetemes szolgáltatók földgáz forrásainak biztosítása céljából a Get.
szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező kereskedő köteles 2008.
március 31-ig, a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra a külön
jogszabályban meghatározott módon földgázforrást vételre felajánlani.
(2)	A Hivatal határozatban állapítja meg a vételre felajánlott földgázforrás költségalapú
árát. A Hivatal határozatában úgy állapítja meg az árat, hogy figyelembe veszi az
engedélyesi tevékenység végzésével felmerült költségeket, befektetéseket és biztosítja
ezek méltányos - az üzleti kockázatot figyelembe vevő - megtérülését.
61
143.	§ A földgázszállító és a rendszerhasználók 2009. június 30-ig - a napi földgáz és
kapacitás kereskedelmi piac működéséig - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat
szerinti egyensúlyozási eszközöket kötelesek használni.
144.	§ (1) A rendszerirányító erre a célra kijelölt szervezeti egysége 2009. július 1-jétől
a 46. § - 49. §-ok szerinti szervezett földgázpiac létrejöttéig napi földgáz és kapacitás
kereskedelmi piacot hoz létre és működtet. A napi földgáz és kapacitáskereskedelmi
piac az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlyozását segítő speciális
kereskedelmi eszköz.
(2)	A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacon az ügyletek pénzügyi elszámolását
külön törvényben meghatározott, a rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes
elszámolóház végzi.
(3)	A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac az együttműködő földgázrendszer
napi egyensúlyának megteremtéséhez szükséges földgáz és kapacitás beszerzése
érdekében létrehozott, az adásvételek lebonyolítását folyamatosan, elektronikus
felületen biztosító kereskedési rendszer, amelyhez a földgázkereskedők, a saját jogon
eljáró felhasználók, a földgáztermelők, és a rendszerüzemeltetők jogosultak hozzáférni.
(4)	A rendszerirányítónak olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell
rendelkeznie, amely - a szervezett földgázpiac létrehozásáig - biztosítja a napi földgáz
és kapacitás kereskedelmi piac internet alapú működtetését. Az adatforgalmi és
informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak
szerint úgy kell kialakítani, hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők
informatikai rendszereivel. A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacot működtető
rendszerirányító köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését
biztosítani. A működés feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és
kötelezettségeit külön jogszabály, illetve az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat
tartalmazza. A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piaci tevékenységnek a piaci
szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie, és elő kell
segítenie a hatékony piaci kereskedelmet.
(5)	A földgázszállító a szervezett földgázpiac létrehozásáig a napi egyensúlyozási
feladatait - a 9. § szerinti - a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére
bocsátott források és a saját rendelkezésében lévő, külön jogszabályban meghatározott
egyensúlyozó eszközök mellett, a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacról a
rendszerhasználók részére allokáltan átvett gázmennyiségek felhasználásával végzi.
(6)	A földgázszállító és a rendszerhasználók a hidraulikai és a kereskedelmi egyensúly
biztosításához a szervezett földgázpiac létrehozásáig - a 92. §(3) bekezdés szerinti saját
rendelkezésű egyensúlyozó eszközök mellett - a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi
piacról beszerzett földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.
(7)	A napi földgáz és kapacitás kereskedelemi piachoz történő hozzáférésre és az
ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a rendszerirányítóval, az
ügyletek pénzügyi elszámolására az elszámolóházzal szerződést köt. A piaci szereplők
közötti adás-vétel az elszámolóház közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti
anonimitás elve alapján szabványosított ügyletek formájában történik. A napi földgáz és
kapacitás kereskedelemi piac működtetésének díját a rendszerirányítási díj tartalmazza.
(8)	A rendszerirányító köteles a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac működési
modelljét, és a piac működési szabályzatát 2008. október 30-ig kidolgozni és a
Hivatalhoz jóváhagyásra beterjeszteni.
62
(9)	A rendszerirányító a (2) bekezdés szerinti pályázatot 2009. január 31-ig köteles
kiírni.
(10)	Földgázellátási üzemzavar, és válsághelyzet esetén a rendszerirányító javaslatot
tesz a Hivatalnak a kereskedés felfüggesztésére.
145.	§ (1) A Hivatal elnöke 2010. január 1-jéig engedélyezi a földgáztárolók szabad
kapacitásának az Fbkt-ben meghatározott földgázbiztonsági készletezésre történő
igénybevételét.
(2) E törvény hatálybalépését követően a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
köteles a tagokról vezetett nyilvántartáson az e törvénnyel összefüggő változásokat
haladéktalanul átvezetni és a szükséges elszámolásokat elvégezni.
XIX.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
146.	§ (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2008. március 15-én
lép hatályba.
(2)	E törvény 151. §-a a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 1-132. §-a, 136-139. §, 141. § (2)-(6), a 143-145. §, a 147-150. §-a,
valamint a 152-155. §-a 2008. július 1-jén lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
147.	§ (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban:
Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya nem terjed ki:]
„e) a földgázellátásról szóló 2008. évi ... törvény hatálya alá tartozó termékek vagy
szolgáltatások árára.”
(2)	Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(3)	Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a
hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a
következő szövegrész hatályát veszti:
„1110200000 a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi	energiapolitikáért
szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített felelős miniszter
földgáz ára
1110200000 a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz energiapolitikáért
ára	felelős miniszter”
(4)	Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a
hatósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak
felsorolásából a következő szövegrész hatályát veszti:
63
„60.30.12. a földgázszállítás díja (a földgáztranzit kivételével) energiapolitikáért felelős
miniszter
40.20.9. a földgázelosztás díja	energiapolitikáért felelős
miniszter
11.10.99 a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás energiapolitikáért felelős
díja	miniszter”
148.	§ (1) Az Fbkt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya kiterjed:
a)	a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),
b)	a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c)	a földgáz rendszerirányítói, a földgáztárolói, a földgáz egyetemes szolgáltatói, a
földgázkereskedői engedélyesekre, valamint a földgáztermelőkre,
d)	a földgáz felhasználókra a földgáz határon keresztül történő beszállítása, illetve a
földgáz szervezett piacon történő vásárlása körében, valamint
e)	a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben
közreműködő szervezetek eljárására.”
(2)	Az Fbkt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában
a)	biztonsági földgáztároló: az a földalatti gáztároló, vagy gázkészlet szempontjából
annak elkülönített része, amely kizárólag az e törvény szerinti biztonsági földgázkészlet
tárolására szolgál;
b)	lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki a vásárolt földgázt kizárólag saját
háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás,
üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára
használja és azzal nem folytat jövedelemszerző gazdasági tevékenységet;
c)	felhasználó: aki földgázt saját felhasználás céljára vásárol;
d)	földgáz biztonsági készletezés: földalatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú
földgáztárolás;
e)	Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): az együttműködő
földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó
főbb szabályokat tartalmazó, az engedélyesek által a rendszerirányítói engedélyes
koordinálásában elkészített, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
f)	lekötött kapacitás: a földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó rendszerek
értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra, az arra jogosultak a
vásárolt kapacitásukból kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek;
g)	szabad kapacitás: a földgázszállítói, a földgáztárolói és a földgázelosztói engedélyes
által üzemeltetett rendszerek rendelkezésre álló műszaki kapacitásának a
rendszerhasználók által, kapacitáslekötési szerződéssel le nem kötött, a
rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része;
h)	rendszerirányító: az az engedélyes, aki az együttműködő földgázrendszer irányítási
és koordinációs feladatainak ellátására a Hivataltól engedélyt kapott;
i)földgáztermelő:	az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], aki
(amely) a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez;
j) földgáz egyetemes szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatási
csomag kisfelhasználóknak történő értékesítésére a Hivataltól engedélyt kapott;
64
k)földgázkereskedő: az az engedélyes, aki a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem
saját felhasználási célra történő vásárlására és értékesítésére a Hivataltól engedélyt
kapott;
l)	földgáztároló engedélyes: az az engedélyes, aki a földgáztárolására a Hivataltól
engedélyt kapott.”
(3)	Az Fbkt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény által előírt földgáz biztonsági készlet elsősorban a lakossági
fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon felhasználók ellátását,
akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.”
(4)	Az Fbkt. 5. §-ának (1) bekezdésében a „rendeletével” szövegrész helyébe a
„határozatával” szövegrész lép.
(5)	Az Fbkt. 5. §-ának (2) bekezdésében a „rendeletében” szövegrész helyébe a
„határozatában” szövegrész kerül.
(6)	Az Fbkt. 5.§-ának (3) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
(7)	Az Fbkt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válik:
a)	a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező;
aa)	földgáz egyetemes szolgáltató;
ab)	felhasználóknak földgázt értékesítő földgázkereskedő;
b)	felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;
c)	az a felhasználó, aki földgázt határon keresztül történő beszállítással, illetve földgázt
szervezett piacon vásárol.
(2)	A szövetségi tagság
a)	az engedéllyel rendelkezők és a földgáztermelők az e törvény hatálybalépésének
időpontjában,
b)	a később engedélyt szerzők az engedélyessé válásuk időpontjában,
c)	a felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelők értékesítő tevékenységük
megkezdésekor,
d)	a felhasználók a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, illetve a
földgáz szervezett piacon történő első vásárlásának időpontjában
jön létre.
(3)	A szövetségi tagság megszűnik, ha
a)	a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,
b)	a földgáztermelő felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét megszünteti.
(4)	A tagsági jogviszony megszűnik, ha a földgáztermelő felhasználók részére történő
értékesítő tevékenységét, illetve más tag a földgázipari tevékenységét, illetve a
felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítói, illetve a földgáz szervezett
piacon történő vásárlási tevékenységét legalább egy évig nem gyakorolja.”
(8)	Az Fbkt. 8. §-ának (1)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) A tag a földgázipari, illetve földgáztermelői tevékenységével összefüggésben,
illetve a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítási vagy a földgáz
szervezett piacon történő vásárlási tevékenysége után a Szövetség részére tagi
hozzájárulást fizet.
(2)	Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha
a)	a földgáz egyetemes szolgáltató a felhasználóknak földgázt értékesít,
b)	a földgázkereskedő a felhasználóknak földgázt értékesít,
c)	a földgáztermelő a felhasználóknak földgázt értékesít,
d)	a felhasználó földgázt hoz be harmadik országból,
65
e)	a felhasználó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából,
f)	a felhasználó a szervezett piacon földgázt vásárol.
(3)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a földgáz
egyetemes szolgáltatót, b) pontja esetében a földgázkereskedőt, c) pontja esetében a
földgáztermelőt, d)- f) pontjai esetében a felhasználót terheli.
(4)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)-c) pontja esetén az értékesített földgáz
hőmennyisége, a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz
hőmennyisége gigajoule-ban mérve.
(5)	A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség
a)	a (2) bekezdés a)-c) és az e)-f) pontjai esetében az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául
szolgáló mennyiségre,
b)	a (2) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő
vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre
vonatkozik.”
149.	§ (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
(továbbiakban: Szt.) 55/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Energiafelhasználási támogatás]
„55/D. § (1) Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban:
támogatás) a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hőfelhasználáshoz és a
távhőfelhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás.
A támogatásra az I. Fejezet III. címét nem kell alkalmazni.”
150.	§ A Bt. a következő 50/C. §-sal egészül ki:
„Bt. 50/C. § (1) A 2004. január 1-ét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe
helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a
szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem
történt meg, az engedélyes 2012. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-
vezetékre kiadott jogerős használatbavételi engedélyhatározata alapján kerülhet sor.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedélyhatározat
nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében
fennmaradási engedélyt ad ki, amely a szolgalmi (vezeték) jog ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzése tekintetében a bejegyzésre alkalmas okirat. A fennmaradási engedély
kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.
(3)	A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan
gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül
csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek és azok elhelyezésére a szolgalmi
(vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg,
vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, az engedélyes 2012.
december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyeztetését A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős
fennmaradási engedélyhatározata alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély
kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.
(4)	A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben
meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.
66
(5)	A szolgalmi (vezeték) jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet
jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási
igény érvényesítésére sem.
151.	§ (1) A VET. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a
védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható,
hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)-(5) bekezdés]
jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.
(2)	A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására - a 64. § (3) bekezdés szerinti
kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - a védendő fogyasztói státuszra
jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról,
hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.
(3)	Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás
mely engedélyes szolgáltatási területén, mely felhasználási helyen történő
felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy
felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(4)	A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg
kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti
kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg,
és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói
körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése
szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt
felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.
(5)	A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe,
ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (4)-
(5)	bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó
által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.
(6)	A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március
31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell
évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában -
orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét
megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult
a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a
nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is
megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a
törlésről 8 napon belül írásban értesíti”.
(2)	A VET 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:
„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje
a)	amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, 90 nap,
b)	amennyiben a Hivatal
ba)	a hálózathoz való csatlakozásra, vagy a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó
rendelkezések megsértése ügyében,
bb)	a 159. § s-sz) pontjaiban meghatározott hatáskörében,
bc)	a villamosenergia-kereskedelemre vagy egyetemes szolgáltatásra vonatkozó
engedélyezési ügyekben
jár el, 60 nap,
67
c)	amennyiben a Hivatal a határkeresztező kapacitások elosztásának, az 1228/2003/EK
rendelet 6. cikke szerinti kezelésére vonatkozó eljárással összefüggésben a
rendszerhasználó kérelmére indult eljárásban jár el, 10 nap.”
152.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontjának c) pontjában és
Mellékletének 2.2. pontjának felvezető szövegében a „közüzemi szolgáltató” szövegrész
helyébe az „egyetemes szolgáltató” szövegrész lép, egyidejűleg a Melléklet 2.2.
pontjának a) alpontjában a „vagy közüzemi” szövegrész hatályát veszti.
153.	§ (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.)
2.	§-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. felhasználó: energiát saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a
személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás,
valamint földgázt a külön jogszabály szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez;”
(2)	Az Etv. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki a külön jogszabály szerint saját háztartása
fogyasztásának céljára vásárol energiát és a vásárolt energiával nem folytat
jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;”
(3)	Az Etv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó alanya az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1)
bekezdés c)-e) pontja esetében a felhasználó, az (1) bekezdés f) pontja esetében az
előállító, az (1) bekezdés g) pontja esetében az energiakereskedő, illetve a hálózati
engedélyes, az (1) bekezdés h) pontja esetében a felhasználó (a továbbiakban együtt:
adóalany).”
(4)	Az Etv. 5. §-ának a) pontjában „a 3. § (1) bekezdés a)-c) és h) pontja esetében”
szövegrész helyébe „a 3. § (1) bekezdés b)-c) és h)pontja esetében” szövegrész lép.
(5)	Az Etv. 2. §-ának 7., 12., 13. és 22. pontja, 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 3. §-a
(1) bekezdésének b) pontjában a „feljogosítottfogyasztónak vagy” szövegrész, 3. §-a
(1) bekezdésének c), d) és e) pontjában az „a feljogosított fogyasztó vagy” szövegrész,
3.	§-a (1) bekezdésének g) pontjában az „a közüzemi szolgáltató, ” szövegrész és 3. §-a
(1)	bekezdésének h) pontjában az ,,a végfogyasztó vagy” szövegrész hatályát veszti.
Hatályukat vesztő jogszabályok
154.	§ Hatályát veszti
a)	a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény;
b)	a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi
LXIII. törvény.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
155.	§ (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről;
b)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/67/EK irányelve (2004. április 26.) a
földgáz ellátásbiztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről 4. és 8. cikk
(98-99.§)
68
(2)	Ez a törvény a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 2005.
szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-8. cikk és 10.
cikk [10.§, 12.§, 73.§, 75.§, 106.§ 128.§ z)] végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.
69
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a teljes verseny megteremtése a gazdaság versenyképességének
fokozása érdekében a hosszú távon fenntartható ellátásbiztonság szavatolása mellett.
A törvényjavaslat megfelel az Európai Unió előírásainak.
Az új földgáz-piaci modell a hatályos szabályozáshoz képest az alábbi legfontosabb
változtatásokat tartalmazza:
A jelenlegi kettős - közüzemi és szabadpiaci - modell megszűnik, helyét tiszta
versenypiaci modell veszi át, amelyben a versenyt csak az erőfölényes helyzetek
megakadályozása, illetve a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében lehet
korlátozni. A felhasználók és a kereskedők a földgázt szabadpiaci körülmények között
szerezhetik be, illetve ez utóbbiak ugyanilyen módon értékesíthetik azt.
A lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások - a törvény által kijelölt - szűk köre
földgáz egyetemes szolgáltatásra is jogosultak lesznek. Ennek keretében az egyetemes
szolgáltatóktól (ESZ) meghatározott minőségű földgázt vásárolhatnak méltányos,
könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon. Az egyetemes szolgáltatás tehát
leginkább jogszabályban meghatározott ellátás-biztonsági szintet nyújtó szolgáltatási
csomag és nem egy piaci viszonyoktól „eltérített” szolgáltatás.
A jelenlegi közüzemi szolgáltatók mostani ellátási területükön kötelesek lesznek
egyetemes szolgáltatás nyújtására azon lakossági fogyasztók részére, akik a földgázt
ilyen szolgáltatási körülmények között kívánják megvásárolni. Az egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép, vagy marad az
egyetemes szolgáltatónál. Ez utóbbi esetben semmilyen adminisztrációs terhe nincs a
felhasználónak, hiszen a felhasználók számára a szerződéses kapcsolatok jogutódlását a
törvény biztosítja.
Az új modellben az elosztói és kereskedelmi funkciók szétválnak, de az egyetemes
szolgáltatásban részesülő felhasználónak ez nem jelent többlet terhet.
A törvényjavaslatban - a korábbi gyakorlattól eltérően - szétválik a felhasználó és a
fogyasztó fogalma. Felhasználónak a saját felhasználásra földgázt vásárlók,
fogyasztónak pedig a lakossági felhasználók minősülnek; a terminológia elkülönítése
összhangban van a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel.
A földgáz-ellátás biztonságának fokozása érdekében bevezetésre kerül a végső
menedékes (a továbbiakban: VM) hatóság általi kijelölésének lehetősége arra az esetre,
ha valamely egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó társaság (ESZ, vagy
lakossági fogyasztókat ellátó kereskedő) vagyoni helyzetének olymértékű romlása
következik be, amely a szolgáltató/kereskedő fizetésképtelenségét eredményezi, és
ezáltal a felhasználók ellátása veszélybe kerül.
70
Az új modellben értelemszerűen nem lesz közüzemi nagykereskedő és közüzemi
gázszolgáltató. Az ESZ-ek nem lesznek kötelezettek arra, hogy a földgázt kizárólag a
korábbi nagykereskedőtől szerezzék be. Az egyetemes szolgáltatást biztosító engedélyes
bárhonnan beszerezhet földgázt.
Az ESZ ellenőrzött beszerzési költségeit jogszabályban meghatározott és a Magyar
Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által ellenőrzött kereskedelmi árréssel
növelheti, e két tényező határozza meg az ESZ-ben részesülő felhasználók díjait.
Az együttműködő földgázrendszer használatának vonatkozásában továbbra is
megmarad a miniszteri hatósági árkontroll, amelyre lehetőséget biztosít az Európai Unió
földgáz irányelve. A rendszerhasználati díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
A fogyasztóvédelem erősítését kiemelt feladatának tekinti a törvény. A lakossági
fogyasztók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és méréssel kapcsolatos panaszai
ügyében a fogyasztóvédelmi feladatok a Hivataltól a fogyasztóvédelmi hatósághoz
kerülnek át. Ez biztosíthatja, hogy a fogyasztóvédelmet átfogóan erre a célra létrehozott
és komoly szakapparátussal rendelkező szervezet lássa el. A fogyasztóvédelmi hatóság
munkáját segíti, hogy az egyes panaszok kezeléséhez a Hivatalt szakhatóságként
bevonhatja álláspontja kidolgozásához.
A felhasználók jogainak biztosítása, és azok védelme nem korlátozódik kizárólag az
ezen címszóval ellátott fejezetben leírtakra. A felhasználók védelme a tervezet egész
koncepcióját áthatja. Megjelenik például az együttműködő földgázrendszerhez való
hozzáférés szabályozásától kezdődően, a mérés, leolvasás előírásain keresztül az
árszabályozáson és az ügyfélszolgálati irodákra vonatkozó előíráson át, az egyetemes
szolgáltató tevékenységének szabályozásáig, valamint felöleli a kiadandó
szabályzatokat és a Hivatal jogköreit is. Ezek, és még számos - előzőekben fel nem
sorolt - előírás adják együttesen a modellben megjelenő fogyasztóvédelmet.
A fogyasztóvédelem keretében a tervezet bevezeti a védendő fogyasztó
intézményrendszerének alapvető szabályait. A védendő fogyasztóknak két fő csoportja
van: a szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők. Az igénybe vehető kedvezmények
köre és a biztosított különleges bánásmód e két csoport sajátosságaihoz igazodik.
A hatályos törvény alapján jelenleg a felhasználók egy része a szabadpiacon, másik
(nagyobbik) része a közüzemben vételez; ez utóbbiban hatósági ár érvényesül mind a
nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi piacon. A törvényjavaslat koncepciója
értelmében az árszabályozás teljesen átalakul.
A végfelhasználói árak - az egyetemes szolgáltatás árszabályozásának kivételével -
nem hatósági árak lesznek. A lakosság és egy meghatározott felhasználói kör egyetemes
szolgáltatásban részesülhetnek, ahol az árak a nagykereskedelmi piaci árat, az elosztási
díjakat és egy meghatározott árrést tartalmaznak. Az egyetemes szolgáltató rendeletben
meghatározott összehasonlítható (benchmark) árat köteles kiinduló nagykereskedelmi
árként alkalmazni, amelyet - szintén rendeletileg szabályozott - elosztási díjjal és
meghatározott árréssel egészíthet ki. A koncepció értelmében az egyetemes szolgáltatók
71
végfelhasználói árait a Hivatal előzetesen kontrollálja. Az egyetemes szolgáltató
negyedévenként módosíthatja árait.
Magyarország földgázellátása jelenleg mintegy 80%-os mértékben import földgázra
alapozódik. A földgáz-behozatal 85-90 %-a a volt Szovjetunió területéről érkezik.
A behozatal jelentős mértékben hosszú távú szerződéseken alapszik. Tekintettel arra,
hogy Oroszország nem érdekelt földgáziparának liberalizálásában, így
földgázellátásunkban továbbra is domináns helyzetben lesz a keleti importot lebonyolító
korábbi közüzemi nagykereskedő. A törvényjavaslat alapkoncepciója a piaci viszonyok
megerősítése, ezt - a villamosenergia-ipari szabályozáshoz hasonlóan - a jelentős piaci
erőfölényes helyzetek speciális alkalmazásával kívánja elérni. A jelentős piaci erőfölény
vizsgálatát a Hivatalnak 2008. novemberéig kell lefolytatnia. A vizsgálat eredménye
alapján meghatározandó kötelezettségeket a 2009. július 1-jén kezdődő gázévben lehet
először alkalmazni. Annak érdekében, hogy a törvényjavaslat érdemi részének
hatálybalépése (2008. július 1.) és 2009. június 30. között sem lehessen az erőfölényes
helyzettel visszaélni, a törvény olyan átmeneti rendelkezést tartalmaz, amelynek
értelmében a korábbi közüzemi nagykereskedőnek ajánlattételi kötelezettsége van az
egyetemes szolgáltatók felé. Az ajánlattételi kötelezettséggel érintett földgázmennyiség
árát a Hivatal költségalapon meghatározhatja.
A törvényjavaslat bevezeti és szabályozza a napi földgáz és kapacitás kereskedelmet.
E rendelkezés célja, hogy az együttműködő földgázrendszer napi egyensúly-tartásához
szükséges kereskedelmi tranzakciók is piaci alapon történjenek.
A törvényjavaslat a jelenlegi szabályozáshoz képest bővebb iránymutatást ad az
együttműködő földgázrendszeren történő kapacitás lekötés és a rendszerhez való
hozzáférés tekintetében. A szabályozás elve, hogy minden felhasználó saját
felhasználásának mértékéig hozzáférhessen a rendszerhez, ugyanakkor a virtuális
kapacitás lekötések elkerülése érdekében a kereskedők egyidej űségi tényezőt kötelesek
alkalmazni a szállítóvezetéken történő hozzáférés esetében.
A törvényjavaslat keretszabályokat állapít meg az együttműködő földgázrendszer
fejlesztése tekintetében. A rendszerirányító részére előírja, hogy az engedélyesekkel
együttműködve kétévenként mérje fel a 10 évre előrebecsült igényváltozásokat és
tegyen javaslatot a szükséges fejlesztésekről. A Hivatalnak továbbra is lehetősége lesz
fejlesztési pályázatokat kiírni, ha nem látja elégségesnek a fejlesztéseket.
A törvényjavaslat lépcsőzetesen kezeli az együttműködő földgázrendszerben beálló
zavarokat. Abban az esetben, ha kisebb mértékű üzemzavar következik be, az
engedélyesek saját hatáskörben kötelesek intézkedni. Olyan válsághelyzet esetén,
amikor a felhasználók nagy része ellátatlanul maradhat - pl. jelentős földgáz beszállítás
kimaradása esetén - a válsághelyzeti intézkedéseket a Kormány rendelheti el. Az
üzemzavarra, válsághelyzetre történő felkészülés érdekében az engedélyeseknek a
felhasználók korlátozására vonatkozó sorrendet kell összeállítaniuk.
72
Részletes indokolás
Az 1.§-hoz
A törvényjavaslat célja elsődlegesen az Európai Unió formálódó energiapolitikai
célkitűzésein alapul. Ennek értelmében különösen: a gazdaság versenyképességének
segítését, az energiahatékonyságot, az együttműködő földgázrendszerhez történő
hozzáférés tekintetében az egyenlő bánásmód biztosítását, a felhasználók érdekeinek
védelmét és az infrastruktúra létesítésének, fejlesztésének elősegítését határozza meg
végrehajtandó feladatnak.
A 2.§-hoz
A törvényjavaslat alkalmazási köre kiterjed a földgázipar tevékenységeire, beleértve
engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető földgázipari tevékenységekre, illetve
végzőkre, valamint az engedély iránti kérelmet benyújtókra, továbbá az integrált
földgázipari vállalkozásokra.
A 3.§-hoz
A 3. § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelynek megváltozott struktúrája a
földgáz-piac új szerkezetét tükrözi. A jelenleg hatályos törvényhez képest jelentősen
bővül a fogalmak meghatározásának köre az új intézmények belépése és a piaci modell
átalakulása miatt.
A 4-7.§-hoz
Az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait a
rendszerirányító látja el. A törvényjavaslat a rendszerirányító feladatkörébe utalja
többek között az együttműködő földgázrendszer szükséges fejlesztések összehangolását,
az esetleges korlátozás irányítását, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ)
elkészítésének koordinálását, valamint az együttműködő földgázrendszer képviseletét a
nemzetközi szervezetekben. A rendszerirányítási tevékenység gyakorlásának lényeges
feltétele olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel való rendelkezés, amely
biztosítja a szervezett földgázpiaccal való együttműködést.
A 8-13.§-hoz
E §-ok a földgázszállítási tevékenység általános szabályait tartalmazzák. A 8. §
részletesen felsorolja a földgázszállítói engedély kiadásának feltételeit.
A földgázszállító legfontosabb feladata a földgázszállítás mellett a napi egyensúlyozás.
A kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenység nem minősül a
törvény szerinti földgáz kereskedelemnek. A földgázszállító a feladata ellátása során
olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon biztosítja az
együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a
nominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.
73
A 14-19.§-hoz
E §-ok rendelkeznek a földgázelosztó tevékenységének általános szabályairól, ezen
belül az engedély kiadásának feltételeiről és az elosztó együttműködési
kötelezettségéről az együttműködő földgázrendszer fejlesztése és üzemeltetése
biztosítása érdekében, valamint részletesen felsorolásra kerülnek azon esetek, amelyek
esetén az elosztó megtagadhatja valamely felhasználó bekapcsolását, illetve a
földgázelosztói tevékenység megkezdését vagy a már bekapcsolt felhasználó részére a
szolgáltatás folytatását. A földgázelosztó nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező
felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait, és ezen adatokat a
felhasználási helyen vételező felhasználónak vagy az őt ellátó földgázkereskedőnek
kérésére átadja. A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.
A 20-25.§-hoz
Telephelyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló engedélykérelmet a Hivatalhoz
azon földgázt értékesítő vállalkozások jogosultak benyújtani, akik (amelyek) a korábbi
Get. 2005. évi módosításának hatálybalépését megelőzően létesített vagy üzemeltett
telephelyi vezetéket kívánnak működtetni. Főszabály szerint tehát a telephelyi
szolgáltatási tevékenység nem engedélyköteles csak jogosultság, azonban a Hivatal a
telephelyi vezetéken keresztül vételező felhasználók kérelmére telephelyi szolgáltatási
engedély megkérésére kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát. E §-ok részletezik a
telephelyi szolgáltató feladatait és együttműködési kötelezettségét. A Hivatal
ellenőrizheti és szankcionálhatja a telephelyi szolgáltató tevékenységét.
A 26-27.§-hoz
E §-ok rendelkeznek a földgáztárolói engedély kiadásának feltételeiről és egyben az
engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeiről.
A 28-31.§-hoz
A földgáz kereskedelmi engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság,
vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi
vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat a Hivataltól, amennyiben rendelkezik
az előírt pénzügyi biztosítékkal. A földgázkereskedő köteles továbbá a vele szerződéses
kapcsolatban lévő engedélyekkel együttműködni. Ennek keretében kereskedelmi
egyensúlytartásra köteles, és viselnie mindazon költségeket, amelyek a tevékenysége
következtében felmerült egyensúlyi eltérésekkel kapcsolatosak. A törvényjavaslat
szabályozza a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolásának rendjét.
A 32-40.§-hoz
A törvényjavaslat az EU irányelvben foglaltakkal összhangban bevezeti az egyetemes
szolgáltatást, mint új intézményt. Az egyetemes szolgáltatás az erre jogosult és igénylő
felhasználók részére meghatározott minőségben és átlátható áron történő szolgáltatást
jelent. Az egyetemes szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli az egyetemes
74
szolgáltatást igénylő felhasználók ellátása tekintetében. A törvényjavaslat meghatározza
az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét és az egyetemes szolgáltatás keretébe
tartozó szolgáltatás fajtákat.
A törvényjavaslat rögzíti az egyetemes szolgáltatási szerződés tartalmi elemeit, továbbá
a szereződés felmondásának eseteit, valamint az egyetemes szolgáltató
szerződésszegésének eseteit. Fontos szabály, hogy az egyetemes szolgáltatót,
amennyiben e törvényjavaslat eltérően nem rendelkezik a kereskedőre vonatkozó jogok
és kötelezettségek illetik meg.
Az egyetemes szolgáltatás jelentőségére tekintettel a törvényjavaslat szigorú feltételeket
rögzít, pl. a szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy
az engedélyes rendelkezzen meghatározott mértékű kereskedelmi szerződésben lekötött
földgázforrással, valamint meghatározott mértékű, hazai földgáztárolóban elhelyezett
földgázkészlettel.
Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokról külön jogszabály
rendelkezik.
A 41-45.§-hoz
A törvényjavaslat szintén új intézményként vezeti be a végső menedékes fogalmát. A
végső menedékes lényege, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó ellátás
nélkül nem maradhat. Végső menedékes kijelölési eljárását igénylő helyzet
bekövetkezésének esete, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére
földgázt értékesítő engedélyes az ellátás nyújtására képtelenné válik, s ezáltal a
felhasználók ellátása veszélybe kerül. A törvényjavaslat a Hivatal részére kijelölési
jogot biztosít. Hivatal e jogkörében jogosult bármelyik egyetemes szolgáltatót vagy
kereskedőt végső menedékesnek kijelölni. A végső menedékes kiválasztására és
működésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.
A 46-49.§-hoz
A törvényjavaslat a szervezett földgázpiac szabályozását külön törvény hatáskörébe
utalja. Ennek megfelelően a szervezett földgázpiac a már létező árutőzsde speciális
szabályai szerint működhet vagy más szervezeti formában speciális szervezett piacként.
A törvényjavaslat e §-ai a szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban
történő megengedett befolyásszerzési arányokat rögzítik.
A 50-52.§-hoz
A vezetékes PB-gáz szolgáltató a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási
és gázértékesítési tevékenységet végez és e felhasználók tekintetében ellátási
kötelezettség terheli. A törvényjavaslat rögzíti az engedélyköteles tevékenység
gyakorlásának feltételeit.
Az 53-54.§-hoz
Az Európai Unió és azon belül Magyarország növekvő gázfüggősége szükségessé teszi
Magyarország ellátásbiztonságának új, diverzifikált földgázforrások bevonásával
75
történő fokozását. Az ellátásbiztonság fokozásának igénye szükségessé teszi új, több
országon áthaladó szállítóvezeték megépítését. Magyarországnak elemi érdeke, hogy a
vezeték rajta keresztül haladjon, hiszen ennek jelenléte jelentős mértékben növeli az
ország földgázzal történő biztonságos ellátását.
Az egyablakos kapacitásértékesítő a Hivatal által kiadott működési engedélyében
meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi
szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.
Egyablakos kapacitásértékesítési tevékenységet az egyablakos kiszolgálású nemzetközi
szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán külföldi székhelyű
vállalkozás is végezhet, amennyiben a külföldi vállalkozás székhely szerinti állama és a
Magyar Köztársaság közötti nemzetközi szerződés ezt biztosítja
Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő
földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó
rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.
Az 55-61.§-hoz
A földgázpiaci verseny ex ante szabályokkal való elősegítését az Európai Parlament és a
Tanács 2003/5 5/EK irányelve követeli meg a tagállamoktól. Az irányelv szerint „a
tagállamok megfelelő és hatékony szabályozási, ellenőrzési és átláthatóságot biztosító
mechanizmusokat hoznak létre azért, hogy elkerülhető legyen bármilyen piaci
erőfölénnyel való - különösen a felhasználók sérelmére történő - visszaélés és
ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás.” A hatékony piaci működés és a tényleges
verseny biztosítása az irányelv szerint a Hivatal feladata.
Ezen kötelezettség teljesíthetősége érdekében a törvényjavaslat az előre rögzített piaci
szegmensekben előre rögzített normatív szabályok szerint beavatkozási lehetőségekre
hatalmazza fel a Hivatalt. A törvényjavaslatban rögzített normatív szabályoknak és a
rendszeres piacelemzést követően a regulátor által meghatározott arányos
beavatkozásoknak az együttesére épülő szabályozás célja kettős: egyrészt stabil,
kiszámítható szabályozási környezetet kíván biztosítani a piaci szereplők számára,
másrészt olyan rugalmasságot akar biztosítani a szabályozásnak, ami lehetővé teszi a
piaci struktúrában bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást. A piaci
erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását szolgáló rendelkezések törvényben való
rögzítése a szabályozás kiszámíthatóságát, a Hivatal beavatkozási jogkörének
megteremtése a szabályozás rugalmasságát hivatott biztosítani.
A szabályozás szerint a Hivatal piacelemzés keretében megvizsgálja, hogy az érintett
piacokon vannak-e jelentős piaci erővel rendelkező szereplők, melyek egyedül, vagy
egymással közösen gazdasági erőfölényben vannak az érintett piacon (vagyis gazdasági
tevékenységüket a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatják,
anélkül, hogy piaci magatartásuk meghatározásakor érdemben tekintettel kellene
lenniük versenytársaiknak, szállítóiknak, vevőiknek és más üzletfeleiknek velük
kapcsolatos piaci magatartására). A jelentős piaci erővel rendelkező szereplők számára
76
a Hivatal azok piaci erejével indokolt, arányos mértékű kötelezettségeket írhat elő a
jogszabályban meghatározott kötelezettségek közül.
A földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő. Az értékesítésre kerülő
földgáz mennyiségét és az értékesítés feltételeit a Hivatal hagyja jóvá
Továbbá a földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplők
részére a Hivatal ellátási kötelezettséget írhat elő az egyetemes szolgáltatók
földgázellátásának biztosítása érdekében.
A kiskereskedelmi piac(ok)on jelentős piaci erővel rendelkező társaságok esetében a
törvény elsősorban azt kívánja biztosítani, hogy ezen társaságok üzletpolitikájukkal
(elsősorban árpolitikájukkal) se a versenytársak kiszorítását, se a fogyasztói érdekek
súlyos sérelmét ne idézhessék elő. Ennek érdekében a Hivatal az érintett vállalkozásokat
átlátható értékesítési politikára kényszerítő mintaajánlat készítését és közzétételét írhatja
elő.
A Hivatal a piacelemzés és az azt követő piaci beavatkozás folyamán együtt kell
működnie a Gazdasági és Versenyhivatallal.
A 62-65.§-hoz
A törvényjavaslat kiemelt jelentőséget tulajdonít a fogyasztóvédelem megfelelő
működésének, különös tekintettel a lakossági fogyasztók vonatkozásában. Erre
figyelemmel kötelezi az egyetemes szolgáltatókat ügyfélszolgálatuk működtetésére
telefonos, internetes eléréssel, valamint ügyfelek részére nyitva álló helyiségek
biztosításával.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatáskörök megoszlanak a törvény szerint.
Az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági
fogyasztói panaszok ügyében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről
szóló törvény rendelkezései szerint. A lakossági fogyasztónak nem minősülő
felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos
panaszai ügyében a Hivatal jár el. A fogyasztóvédelmi ügyekben a Hivatal és a
fogyasztóvédelmi hatóság köteles együttműködni.
A 66-67.§-hoz
A „védendő fogyasztók” intézménye az EU irányelv alapján került bevezetésre.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy csak az egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználói körön belül, a külön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló
felhasználó, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő
különleges bánásmódot, amelyet külön jogszabály részletez (pl. késleltetett kikapcsolás,
részletfizetés, fizetési haladék, előrefizetett mérőhöz való jog, mérési-, leolvasási-,
számlázási-, díjfizetési különleges elbánás).
A 68-71.§-hoz
E §-ok rögzítik a szállító- és elosztóvezetékekhez való csatlakozás szabályait. Főszabály
szerint a földgázszállító és a földgázelosztó köteles a földgázellátásba történő
77
bekapcsolás iránti igényt teljesíteni az előírt feltételek fennállása esetén. A bekapcsolás
iránti igény elutasításának eseteit a törvényjavaslat tételesen felsorolja. Az
igénybejelentő elutasítás esetén a Hivatalhoz fordulhat panasszal. Hivatal a panasz
kivizsgálását követően dönt a csatlakozás kérdésében. A csatlakozás részletes
szabályozása rendeleti szinten történik.
A 72-81.§-hoz
E §-ok a kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés
szabályait rögzítik.
Az új szabályozás értelmében minden felhasználó saját felhasználásának mértékéig
hozzáférhet a rendszerhez.
A 82-86.§-hoz
E §-ok az infrastruktúra fejlesztés főbb szabályait tartalmazzák. Az együttműködő
földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és a fejlesztésének tervezését
a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan végzik. Ennek
keretében a fejlesztések tervezéséhez a rendszerirányító és a rendszerüzemeltetők az
országos földgázellátásra vonatkozó adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis
adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik.
A rendszerirányító az engedélyesekkel együttműködve kétévenként felméri a 10 évre
előrebecsült igényváltozásokat és javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekről. A Hivatal
rendszer-felügyeleti hatáskörében ellenőrzi és jóváhagyja a rendszerirányító által
beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét és az infrastruktúrafejlesztési
javaslatot. A Hivatal az infrastruktúra fejlesztési javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki,
melyben fel kell tüntetni a tíz éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat. A Hivatalnak
továbbra is lehetősége lesz fejlesztési pályázatokat kiírni, ha nem látja elégségesnek a
fejlesztéseket.
A törvényjavaslat nem változtat a jelenlegi szabályozáson a célvezeték létesítése
tekintetében. Ennek értelmében a felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése
érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. Az előzetes
hozzájárulást feltétele, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő
földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt
feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten
gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.
A törvényjavaslat mentesség adása útján preferálja az új infrastruktúra létesítését a
vonatkozó uniós irányelvben foglaltakkal összhangban. E körbe tartozik az új
határkeresztező földgázvezeték, a cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítmény
vagy földgáztároló létesítése vagy az új infrastruktúra kapacitásának egyablakos
rendszerben történő értékesítése.
A 87-88.§-hoz
A törvényjavaslat e §-okban a szállító-, és az elosztóvezetékek valamint a
földgáztárolók üzemeltetésére vonatkozó közös szabályokat rögzíti. Ennek értelmében a
78
rendszerüzemeltetők kötelesek az általuk üzemeltetett szállító- és elosztóvezetékek,
valamint tárolók biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról,
fejlesztéséről, üzemeltetéséről gondoskodni. További általános kötelezettségként
határozza meg a törvényjavaslat a rendszerüzemeltetők egymás közötti és a
rendszerhasználókkal történő folyamatos együttműködést az együttműködő
földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében.
A 89-90.§-hoz
A telekhatáron belüli gázvezeték (csatlakozóvezeték) és a gázmérő utáni fogyasztói
berendezések létesítése és üzemben tartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.
A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét műszaki-biztonsági
szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani az elosztóhoz. A terv szerinti
kivitelezést az elosztó engedélyes alkalmasságot megállapító nyilatkozata nélkül
megkezdeni nem szabad. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és
biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a
kötelezettsége.
A 91.§-hoz
A szállítóvezetékek, a földalatti gáztárolók, valamint az elosztó- és a célvezetékek,
továbbá ezek tartozékai létesítését a Bt. rendelkezései szerint a bányafelügyelet
engedélyezi.
Az említett bányászati létesítményeknek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, az
idegen ingatlanok tulajdon és használati jogának korlátozására, biztonsági övezetének
megállapítására e törvény a Bt. szabályait rendeli alkalmazni.
A 92-96.§-hoz
E §-ok az egyensúlytartás szabályait rögzítik. A törvényjavaslat az együttműködő
földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében folyamatos együttműködési
kötelezettséget ír elő a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók részére. A
törvényjavaslat meghatározza továbbá az egyensúlytartásra kötelezetteket és részletesen
felsorolja engedélyesenként a konkrét egyensúlyozási feladatokat.
A 97-99.§-hoz
E §-ok a földgázellátási üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás főbb szabályait
tartalmazzák. A törvényjavaslat meghatározza a földgázellátási üzemzavart és a
válsághelyzetet minősítő körülményeket, illetve eseteket és ennek megfelelően
szabályozza. Abban az esetben, ha kisebb mértékű üzemzavar következik be, az
engedélyesek saját hatáskörben kötelesek intézkedni. Olyan válsághelyzet esetén,
amikor a felhasználók nagy része ellátatlanul maradhat - pl. jelentős földgáz beszállítás
kimaradása esetén - a válsághelyzeti intézkedéseket a Kormány rendelheti el.
Az üzemzavarra, válsághelyzetre történő felkészülés érdekében az engedélyeseknek a
felhasználók korlátozására vonatkozó sorrendet kell összeállítaniuk.
79
A 100-103.§-hoz
E §-ok a mérés és elszámolás általános szabályairól rendelkeznek. A törvényjavaslat
meghatározza a méréssel és elszámolással kapcsolatos feladatokat, felelősségeket és a
költségviselést az egyes engedélyeseket illetően. A részletes szabályok rendeleti szinten
és az ÜKSZ-ben kerülnek kifejtésre.
A 104-110.§-hoz
E §-ok az árszabályozás és árfelügyelet szabályait rögzítik. A szabályozás szerint a
végfelhasználói árak nem hatósági árak lesznek, ugyanakkor a lakosság és egy
meghatározott felhasználói kör egyetemes szolgáltatásban részesülhetnek, ahol az árak a
nagykereskedelmi piaci árat, az elosztási díjakat és egy meghatározott árrést
tartalmaznak. Az egyetemes szolgáltató külön jogszabályban meghatározott
összehasonlítható (benchmark) árat köteles kiinduló nagykereskedelmi árként
alkalmazni, amelyet - szintén rendeletileg szabályozott - elosztási díjjal és
meghatározott árréssel egészíthet ki. A koncepció értelmében az egyetemes szolgáltatók
végfelhasználói árait a Hivatal előzetesen kontrollálja. Az egyetemes szolgáltató
negyedévenként módosíthatja árait.
Hatósági ármegállapítás körébe tartozik továbbra is a rendszerhasználati díj.
A 111-114.§-hoz
Az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó részletes szabályokat,
eljárásokat és módszereket az ÜKSZ tartalmazza. Az ÜKSZ kidolgozása az erre
létrehozott szabályzati bizottság feladata. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.
A törvényjavaslat meghatározza a földgázelosztási és az egyetemes szolgáltatási
szabályzat tartalmi elemeit, a szabályzatokat külön jogszabály fogja tartalmazni.
A szabályzatok - különösen az üzletszabályzatok - eddigi jóváhagyási eljárása során
évek óta jelentős gondot jelentett az a körülmény, hogy a Hivatal szabályzatok
jóváhagyásával kapcsolatos törvényben szabályozott hatásköre nem megfelelően került
kialakításra. A Hivatalnak nem volt jogszabály által biztosított lehetősége arra, hogy a
felhasználók számára egyoldalúan hátrányos engedélyesi üzletszabályzatok jóváhagyási
eljárásában feltételeket írjon elő az engedélyesnek, illetve az üzletszabályzat lényeges és
módosításokkal nem orvosolható hibája esetén a jóváhagyást megtagadja. Ennek
következtében előállt az a megengedhetetlen állapot, hogy egyes engedélyesek hosszabb
időn keresztül nem rendelkeztek érvényes, a Hivatal által jóváhagyott
üzletszabályzattal. A törvényjavaslat egyrészt a Hivatal hatáskörének megfelelő
módosításával, másrészt - a felhasználók védelme és az egységes piaci gyakorlat
elősegítése érdekében - az üzletszabályzatok leglényegesebb, garanciális elemeinek
külön jogszabályban történő meghatározásával rendezi e kérdést.
A 115-119.§-hoz
E §-ok az engedélyezés általános szabályai rögzítik. Főszabály szerint a Hivatal köteles
kiadni a működési engedélyt, ha a kérelmező a jogszabályokban meghatározott
80
követelményeknek eleget tesz. A törvényjavaslat tételesen felsorolja azon eseteket,
amikor a Hivatal megtagadja engedély kiadását.
A 120.§-hoz
E § tartalmazza az engedélyes nem jogszerű működése esetén a Hivatal által
alkalmazható jogkövetkezményeket. A jogkövetkezmények alkalmazásához a
törvényjavaslat meghatározza a Hivatal mérlegelési jogkörének feltételeit.
A 121.§-hoz
A számviteli szétválasztás minden földgázipari vállalkozás számára kötelező, mentesség
nem adható. Szétválasztásra szükség lehet vertikális és horizontális integráció, valamint
több engedélyes tevékenység végzése esetén. A nyilvántartásokat és kimutatásokat
(mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) oly módon kell kialakítani, mintha
az adott tevékenységet önálló vállalkozás keretében végeznék.
A 122.§-hoz
E § a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási
szabályokat tartalmazza.
Amennyiben a földgázszállítási, illetve a földgázelosztási, a földgáztárolási
tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, a hozzájuk
közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült, jogilag szétválasztott,
valamint szervezeti és döntéshozatali szempontból független szervezetben és
döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni a törvényben felsorolt eseteket kivéve.
A kiindulási alapot a jelenleg hatályos európai és hazai jogszabályok adták, de az
időközben összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok, illetve az európai szabályozás várható
iránya is figyelembe lettek véve. A jogi szétválasztás megkövetelésével vertikálisan
integrált vállalkozás a jövőben csak társaságcsoport lehet, önálló vállalkozás nem.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a társaságcsoportok hatékonyabb
működése érdekében olyan együttműködési formákat tesz lehetővé, amelyek
nehezíthetik, sok esetben kizárhatják a hivatkozott tevékenységet végző vállalkozás
önálló és független működését, döntéshozatali jogosítványait. Ennek megfelelően az
ágazati jogszabállyal - a vertikálisan integrált földgázipari társaságok, valamint a piaci
szereplők védelme érdekében - korlátozni szükséges a gazdasági társaságokról szóló
törvényben biztosított együttműködési formákat.
A vertikálisan integrált társaságok a szétválasztási folyamatot a megfelelési programban
dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra, annak alakulásáról pedig az éves megfelelési
jelentésben adnak számot.
A 123-125.§-hoz
A törvényjavaslat részletesen meghatározza az engedélyes gazdasági társaságok
vonatkozásában azokat a cégjogi eseményeket, amelyek esetében meg kell kérni a
Hivatal előzetes jóváhagyását. Az engedélyes társaságok átalakulása, a vállalkozásban
való befolyásszerzés, valamint a társaságok földgázellátás szempontjából lényeges
81
eszközeinek a megterhelése alapvetően érinthetik a földgázpiaci versenyt, az átlátható
működést, valamint a földgázellátás biztonságát. A Hivatal ezen szempontok alapján
mérlegelheti a cégjogi esemény hatását és dönthet a jóváhagyás megadásáról.
A törvényjavaslat részletesen felsorolja azon eseteket, amikor nem szükséges a Hivatal
jóváhagyó határozata.
A törvényjavaslat a rendszerüzemeltetői, a rendszerirányítói és a szervezett földgázpiaci
engedélyesek tekintetében kizárja a Gt. 55. § (1) bekezdés szerinti uralmi szerződés
alkalmazását.
A 126.§-hoz
E § az adatszolgáltatás és bizalmas információ kezelésének szabályait tartalmazza.
A szabályozás lényege, hogy az Unió a szétválasztási szabályok szigorú betartását írja
elő integrált földgázipari vállalkozások tekintetében. Az egy társaságcsoporthoz tartozó
vállalkozás adatait a különböző engedélyesi tevékenységek szerint szigorúan
elkülönítetten kell kezelni. A piaci információk nem kerülhetnek az arra illetéktelen
engedélyes birtokába.
A 127-130.§-hoz
A Hivatal jogállásáról, szervezetéről a VET. rendelkezik, ezért e helyen nem szükséges
ezt ismételten megjeleníteni e törvényjavaslatban. A törvényjavaslat e §-okban a Hivatal
földgáziparral kapcsolatos feladat- és hatásköréről rendelkezik. A részletesen felsorolt
feladatait a földgázellátás biztonságának szem előtt tartásával és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével végzi. Jelentős állami feladatot utal
törvény a Hivatal jogkörébe, amely szerint a Hivatal elnöke jogosult jelölni személyeket
az ország földgázellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági
társaságok ügyvezetésébe és ellenőrző szervébe.
A 131.§-hoz
E § a Hivatal és az Európai Unió szervei közötti együttműködésről és kapcsolatról
rendelkezik. A Hivatal e körben együttműködési megállapodást köthet, információt
cserélhet, tagsági jogviszony létesíthet külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel,
szakmai szövetségekkel, az Európai Unió által létrehozott villamosenergia-ipari,
gázipari tanácsadó testülettel és az Európai Szabályozó Hatóságok Csoportjával.
Az információcserével kapcsolatosan utalás történik a VET. rendelkezéseire.
A 132.§-hoz
Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásáról a VET. 169.§-a rendelkezik.
A 133-134.§-hoz
E § a kapcsolódó jogszabályok megalkotására ad felhatalmazást a Kormány és az
energiapolitikáért felelős miniszter részére.
82
A 135-145.§-hoz
E §-ok rendelkeznek azon átmeneti szabályokról, melyek az új törvényjavaslat
gyakorlati alkalmazásának zökkenőmentes bevezetését segítik elő.
A jelentősebb rendelkezések az alábbiak:
A törvényjavaslat 39. §-ához kapcsolódóan előírja a hatálybalépést követő első gázévre
az egyetemes szolgáltatók részére a kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrás
mértékét.
A jelentős piaci erőfölényes szereplők azonosítását célzó első piacelemzésre csak e
törvény hatálybalépését követően kerülhet sor. Ezt az első piacelemzést 2008. november
15-ig kell elvégeznie a Hivatalnak és ennek alapján 2008. november 30-ig javaslatot
tenni a beavatkozásokra.
A Hivatal 2010. végéig beszámolót köteles készíteni és ennek eredményéről tájékoztatni
a Kormányt, amely megvizsgálja, hogy az e törvényjavaslatban megfogalmazott - a
hatékony verseny megteremtéséhez szükséges - beavatkozások köre elegendő-e az e
törvényjavaslatban meghatározottak szerint vagy azok módosítása szükséges.
A rendszerüzemeltetők a 83. § (1) bekezdés szerinti első fejlesztési javaslatot legkésőbb
2009. június 30.-ig kötelesek elkészíteni és a rendszerirányítóval együttműködve a
Hivatalhoz benyújtani.
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi
szolgáltató helyébe, annak működési engedélyében meghatározott szolgáltatási
területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes
szolgáltató lép.
A jelenleg hatályos Get. szerinti rendszerirányítói és közüzemi szolgáltatói engedély
alapján működő engedélyesek 2008. március 31-ig kötelesek e törvényjavaslat szerinti
rendszerirányítói és egyetemes szolgáltatói engedély iránti kérelmüket a Hivatalhoz
benyújtani.
A közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező engedélyesek kötelesek olyan
egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz
2008. március 31-ig, amely legalább a hatályos engedélyükben meghatározott
szolgáltatási területre terjed ki.
Az egyetemes szolgáltatók földgáz forrásainak biztosítása céljából a jelenlegi közüzemi
nagykereskedő forrásaival rendelkező kereskedő köteles a hatálybalépést követő
egyéves időszakra földgázforrást vételre felajánlani. A Hivatal határozatban állapíthatja
meg a vételre felajánlott földgázforrás költségalapú árát.
A szállító és a rendszerhasználók a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac
működéséig az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti egyensúlyozási eszközöket
kötelesek használni.
83
A törvényjavaslat új eleme a napi földgáz és kapacitás kereskedelem szabályozása.
E rendelkezés 2009. július 1-jétől működik a szervezett földgázpiac létrejöttéig. Célja,
hogy az együttműködő földgázrendszer napi egyensúly-tartásához szükséges
kereskedelmi tranzakciók is piaci alapon történjenek. A napi földgáz és kapacitás
kereskedelem lényegében egy speciális kereskedelmi eszköz, amely segíti az
együttműködő földgázrendszer napi egyensúlyozását. E piac működtetését a
törvényjavaslat szerint a rendszerirányító erre a célra kijelölt szervezeti egysége látja el,
és a konkrét ügyletek pénzügyi elszámolását pedig a kiírandó pályázaton nyertes
szervezet (elszámolóház) végzi.
A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piaci tevékenységnek a piaci szereplők
számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie. A piac részletes
szabályairól külön jogszabály és az ÜKSZ fog rendelkezni.
A rendszerirányító köteles a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac működési
modelljét, és a piac működési szabályzatát 2008. október 30-ig kidolgozni és a
Hivatalhoz jóváhagyásra beterjeszteni.
A Hivatal elnöke 2010. január 1. napjáig engedélyezheti a földgáztárolók szabad
kapacitásának az Fbkt-ben meghatározott földgázbiztonsági készletezésre történő
igénybevételét.
Ezen fejezet átmeneti rendelkezései biztosítják az átmenetet a mai engedélyesi
szereplők, a mai ellátási szabályzatok és üzletszabályzatok, valamint a 2008. július
1-jétől működő új piaci modell működése között.
A 146.§-hoz
A törvényjavaslat rendelkezései részlegesen 2008 márciusában és 2008. július 1-jétől
lépnek hatályba.
A 147-153.§-hoz
E §-ok a törvényjavaslat végrehajtásához szükséges más jogszabályok módosításáról
rendelkeznek.
A törvényjavaslat hatályba lépésével egyidejűleg módosul az ártörvény, a földgáz
biztonsági készletezéséről szóló törvény, a bányatörvény, a villamos energiáról szóló, a
helyi adókról szóló, valamint az energiaadóról szóló törvény is.
A 154.§-hoz
E § a hatályukat vesztő jogszabályok felsorolását tartalmazza.
A 155.§-hoz
E § az Unió jogának való megfelelést tartalmazza.
84