﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4857 számú
törvényjavaslat
az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges
kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások
megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2008. január
2008. évi ... törvény
az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés
szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
1. §
(1)	2008. február 29-ét követően
a)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) szerinti ellátások, továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátások,
b)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti
egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a természetbeni ellátások közül az utazási
költségtérítés,
c)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti
pénzbeli és természetbeni ellátások,
d)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,
e)	a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti ellátások
(az a)-e) pontban foglalt ellátások a továbbiakban együtt: ellátás) megállapítása, illetve
összegük módosítása során - ideértve az ellátás megállapítását követő emeléseket is - mind a
módosítás alapját képező összeget, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re
végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú
többszörösére végződik.
(2)	Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a levonás után fennmaradó összeget
az (1) bekezdés szerint kerekítve kell folyósítania.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti kerekítésből származó kiadások az adott ellátások
költségvetési előirányzatait terhelik.
2.	§
A Tny. 8/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos
rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri
jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban)
járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül
korkedvezményre jogosít. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös
számítási szabályokra is.”
3. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. március 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a 2008. május 1-jén lép hatályba, és 2008. május 2-án hatályát veszti.
1
Általános indoklás
A törvényjavaslat egyrészt a társadalombiztosítási és szociális pénzbeli, természetbeni
ellátások megállapításának az 1 és 2 forintos címletű érmék kivonásával összefüggő
szabályait rögzíti, másrészt az érdekképviseletekkel kötött megállapodás alapján eltörli a
típusfüggőséget a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők
korkedvezményes nyugdíja esetén.
Részletes indoklás
1.	§
A társadalombiztosítási és szociális ellátások összegének 5,0 forintra, vagy 0,0 forintra
kerekítését - a matematikai kerekítési szabályoktól eltérően - felfelé kerekítéssel kell
megvalósítani. Ennek indoka, hogy az ellátások döntő többsége megélhetést biztosító alapvető
jövedelem-bevétele a jogosultaknak. Az egyes ellátások tervezési módszerbeli tartalékai
lehetővé teszik ennek a korrekciónak a finanszírozását. Ennek következményeként nem
fordulhat elő az, hogy a jogosult az ellátások növelése esetén a részösszegek sorozatos lefelé
kerekítése miatt kisebb ellátást kap, mint korábbi ellátása volt.
2.	§
2007 decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala által
kezdeményezett és megkötött Megállapodás végrehajtását szolgálja a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása. A megállapodás lényeges eleme,
hogy a típusfüggőség eltörlése a korkedvezményes rendszer átalakításáig, 2010. december 31-
ig, három évre szól, az új szabályokat a munkavállalói érdekképviseletek tudomásul veszik. A
jármű típusától független korkedvezmény legfőbb szakmai indoka, hogy a dolgozók
egészségkockázatainak megnövekedett hányada nem a jármű műszaki színvonalától, hanem a
forgalom okozta megnövekedett stresszhatások miatt keletkezik. A módosítás a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. számú mellékletében
található munkaköri jegyzéket nem érinti, az továbbra is alkalmazható.
Az intézkedés révén évente mintegy 30-35 fő, három év alatt 90-100 fő 1 évvel korábban
mehet nyugdíjba. A már megszerzett kedvezménynél 1 évvel több kedvezményhez jutnak az
érintett buszvezetők (a jogszerzéshez tíz év, nőknél nyolc év korkedvezményre jogosító
munkakörben eltöltött idő után két év, minden további öt, illetve négy év után egy év
korkedvezmény jár). Az ágazatban dolgozók átlagos havi bruttó keresete 170 ezer Ft.
Átlagosan kb. 110-120 ezer Ft-os nyugdíj esetén, 2008. évi áron számítva a módosítás évente
mintegy 50-52 millió Ft, három év alatt 150-160 millió Ft-os többletkiadást jelent a
Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Ezt az összeget növeli az elmaradt járulékbevétel is, mely
évente 28-30 millió Ft.
2
3. §
A menetrendszerinti közúti közlekedésben dolgozó járművezetőket érintő
korkedvezmény változásának hatálybalépését meghatározó szabály lehetővé teszi a
munkáltatók megfelelő időt biztosító felkészülését a nagyobb létszám után esedékes
korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésére.
3