﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4943. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a
konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról
Előadó: dr. Takács Albert
igazságügyi és rendészeti miniszter
2008. február
2
2008. évi ... törvény
a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a
konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról
1.	§
A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján
kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: tvr.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az egyezmény 3. cikkében előírt tanúsítványt (a továbbiakban:
tanúsítvány) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
a)	az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az
igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői
intézmények, a bíróságok által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles
fordítások tekintetében az igazságügyért felelős miniszter,
b)	a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az
ezekről készített hiteles fordítások tekintetében a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara,
c)	más szervek által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített
hiteles fordítások tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter
állítja ki és erről nyilvántartást vezet.
(2)	A konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítások tekintetében a
tanúsítványt a külpolitikáért felelős miniszter állítja ki.
(3)	A tanúsítvánnyal az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés a)
pontja esetében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az
igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmény
vezetői, valamint a bíróságok elnökei vagy elnökhelyettesei aláírásának és pecsétjének
(bélyegzőlenyomatának) a hitelességét igazolja.
(4)	A tanúsítvány az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okiratokról
készített hiteles fordítások esetében azt igazolja, hogy a hiteles fordításért felelős szerv
vagy személy pecsétje (bélyegzőlenyomata) és a hiteles fordításért felelős személynek
vagy szerv vezetőjének az aláírása valódi, továbbá hogy az okiratot aláíró személy
milyen minőségben járt el.
3
(5)	A közjegyző által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről
készített hiteles fordítások felülhitelesítési díja ötezer forint, amely a Magyar Országos
Közjegyzői Kamarát illeti meg.”
2.	§
A tvr. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap
a)	az igazságügyért felelős miniszter, hogy a 3. § (1) bekezdés a)
pontjában,
b)	a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 3. § (1) bekezdés c)
pontjában
meghatározott szervek által kiállított okiratok esetében a tanúsítvány kiállításának
rendjét rendeletben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott tanúsítvány
kiállításának rendjét és a tanúsítvány kiadásáért járó igazgatási szolgáltatási díj
megfizetését.”
3. §
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.)
24. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § eredeti
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat,
eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított 30
napon belül köteles a területi kamara részére átadni
a)	a közjegyző okiratait és nyilvántartó könyveit,
b)	minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői
titoktartás kiterjed,
c)	a közjegyző igazolványát,
d)	a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét,
valamint
e)	a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és
a területi kamara tulajdonában lévő eszközöket.
(3)	A területi kamara az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és
eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a
közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.
4
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetővé tenni a területi
kamara erre kijelölt tagja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába
belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az
adatokat törölje.”
4.	§
(1)	A Kjtv. 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja
tevékenységét.”
(2)	A Kjtv. 31/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői
iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül -
egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.”
5.	§
A Kjtv. 31/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés
(döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az
alapítási engedélyben jóváhagyja.”
6.	§
A Kjtv. 31/F. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) A közjegyzői iroda csak másik közjegyzői irodával egyesülhet, vagy
közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői
irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához
mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik. A közjegyzői iroda gazdasági társasággá
vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(6) A közjegyzői iroda átalakulásához a területi kamara elnökségének előzetes
engedélye szükséges.”
7. §
A Kjtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a
közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”
5
8. §
(1)	A Kjtv. 49/A. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza]
„p) a közjegyző aláírásmintája.”
(2)	A Kjtv. 49/A. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2)
bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket]
„g) a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”
9.	§
A Kjtv. 49/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/B. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a
közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes
igazolvánnyal látja el.”
10.	§
A Kjtv. 49/C. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza]
„j) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”
11. §
A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[Az országos kamara jogai és feladatai különösen]
„o) kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve
hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt
[1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],
p) vezeti az elektronikus letéti tárat.”
6
12. §
A Kjtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választmány közjegyző tagjainak megbízatása négy, a
közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”
13.	§
A Kjtv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg
és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.
(2)	A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet,
iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet.
(3)	A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara
felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását
lehetővé tenni.
(4)	A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.
(5)	Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja
meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban
szereplő kötelezettségeit
a)	felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az
elmulasztott intézkedések megtételére,
b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz
a fegyelmi bíróság elnökénél.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek
nincs helye.”
14.	§
A Kjtv. 81. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el]
„g) aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.”
7
15.	§
A Kjtv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök
feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására
nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló
közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az
igazságügyért felelős miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői
okiratból ki kell tűnnie.
(2)	A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása
szerint egy - a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar - nyelven készíti el és
adja ki.
(3)	Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a
közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és
közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó közjegyző az adott nyelvre nyelvi
jogosítvánnyal rendelkezik.
(4)	A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes
székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a
meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.
(5)	Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőhelyettes közjegyzői
kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.
(6)	Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha
a)	a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest
törölték a névjegyzékből,
b)	a közjegyzőhelyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki
nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.”
16.	§
A Kjtv. 117. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben
segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az
azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
8
17.	§
A Kjtv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a
meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni,
amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti
szerv hitelesítette.”
18.	§
A Kjtv. 137. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített
kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és
tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző elektronikus aláírását és az
időbélyegzőt.”
19.	§
A Kjtv. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében
hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre
kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt
hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.”
20.	§
(1)	A Kjtv. 166. §-át megelőzően a XII. fejezet címének helyébe a
következő cím lép:
„Közjegyzői levéltár és elektronikus letéti tár”
(2)	A Kjtv. a 171. §-t követően a következő 171/A. §-sal egészül ki:
„171/A. § (1) A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi
el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti
tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot
megelőzően külön kérelemre - legfeljebb hároméves időtartammal - többször
meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus
másolatot törölni kell.
(2) A letéti tárból csak a letevő fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja
részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely
közjegyző kiadhatja.”
9
21. §
A Kjtv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba
foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása
szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A
közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél
vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”
22. §
A Kjtv. 183. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon
túl - rendelettel állapítsa meg]
„c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék
vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő
kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint
nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,”
23.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VI. címe
helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. A hitelesítés illetéke
1.	Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a)	másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b)	iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint.
2.	Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság
vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után
2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint.
3.	E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak
a)	a Konzuli Szolgálat,
b)	a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
általi felülhitelesítésére.
4.	Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés
illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és
fénymásolat hitelesítéséért is.
5.	Illetékmentes: a Tv. 91-92. §-ában említett irat hitelesítése.”
10
24.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Konztv.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság
alapján magyar állampolgár érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja,
feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi
szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat ellátja az Európai Unió
polgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.”
25.	§
(1)	A Konztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön
kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy
közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi
felhasználása céljából a konzuli tisztviselő felülhitelesítheti a fogadó állam
hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen
hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik.”
(2)	A Konztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, az azon szereplő aláírás
vagy bélyegző valódiságát, avagy a kiállításra való jogosultságot illetően kétely merül
fel.”
26.	§
A Kjtv.
a)	24. § a) pontjában az „okirat kézhezvételének napjától” szövegrész
helyébe a „határozatban foglalt naptól kezdve”,
b)	31/A. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 1997. évi
CXLIV. törvénynek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi
IV. törvénynek”
szöveg lép.
27. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését
követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Az 1-2. § és a 23. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
11
(3)	A 20. § 2009. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 7. §-t és a 12. §-t e törvény hatálybalépését követő választáson
megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni.
(5)	A Kjtv. 31/F. § (4) bekezdés a) pontja és 49. § g) pontja hatályát
veszti.
(6)	Ez a törvény 2012. január 1-jén a hatályát veszti.
12
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) három nagyobb területet érintően
tartalmaz módosító rendelkezéseket. A Javaslat egyrészt a minőségi közigazgatás
feltételeinek javítása és az állami tevékenység-ellátás hatékonyságának növelése
érdekében a külföldi felhasználásra szánt közjegyzői okiratok esetében az aláírás
felülhitelesítéséről szóló tanúsítvány kiállításával kapcsolatban tartalmaz hatáskör-
módosítást, másrészt bevezeti az elektronikus letéti tár intézményét, amelynek
igénybevételével az állampolgárok ügyintézése könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé
válhat. A módosítás ezen túlmenően alapul szolgál az uniós tagállamok közötti konzuli
kapcsolatok fejlesztéséhez.
1./ A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről az 1961. október 5-én kelt hágai
egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezik. Az Egyezményt azokra a
közokiratokra kell alkalmazni, melyeket az egyik szerződő állam területén készítettek
és egy másik állam területén kívánják felhasználni. Az Egyezmény célja a részes
államokban kibocsátott közokiratok hitelesítésének egyszerűsítése, ezért a részes
államok kijelölt hatóságai által az Egyezmény által bevezetett tanúsítvánnyal, az ún.
Apostille-jal felülhitelesített közokiratokat a többi részes államban hitelesként el kell
fogadni. A részes állam illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítvány annak
igazolására szolgál, hogy az okiraton lévő aláírás valódi, hogy az aláíró személy
milyen minőségében járt el, és - amennyiben szükséges - annak igazolására, hogy a
pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódi. Az Egyezmény szerinti felülhitelesítésnek nagy
jelentősége van a magyar jog hatálya alá tartozó természetes és nem természetes
személyek külföldi igényérvényesítése szempontjából, miután az általuk külföldön
felhasználni kívánt magyar közokiratokat csak megfelelő felülhitelesítéssel ellátva
fogadják el külföldön, kivéve, ha nemzetközi szerződés alapján a közokiratokat
diplomáciai felülhitelesítés nélkül is el kell fogadni; ez utóbbit szolgálja az Apostille.
Az Egyezményt az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.)
hirdette ki, amely alapján a tanúsítványt az igazságügyi szervek (bíróság, közjegyző,
igazságügyi szakértői intézetek) által kiállított okiratok és hitelesítések tekintetében az
igazságügyért felelős miniszter, a más szervek által kiállított és hitelesített okiratok
tekintetében pedig a külpolitikáért felelős miniszter készíti el és azokról nyilvántartást
vezet az Egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1973. (XII. 29.) IM-KüM együttes
rendeletben meghatározottak szerint. Az Egyezményhez eddig 92 állam csatlakozott,
amelyekben különböző megoldások léteznek arra, hogy a felülhitelesítési feladatokat
mely hatóságok látják el: a részes államok többségében ez az Igazságügyi
Minisztérium vagy a Külügyminisztérium. A nagy területű államokban ugyanakkor a
feladatot decentralizálták és a felülhitelesítést bíróságok, ügyészségek látják el, de van
példa arra is, hogy a közjegyzői okiratok felülhitelesítését a közjegyzői kamarák
végzik (például Spanyolországban és Argentínában).
13
A tanúsítvány funkciója miatt a kiállítónak alapvetően az okiraton szereplő
bélyegző és aláírás valódiságát kell vizsgálnia, mely a közjegyzői okiratok esetében
jóval egyszerűbben megtehető a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál, mivel
egyébként is a kamarák vezetik a nyilvántartást az okiratokat kiállító közjegyzők
aláírás-mintájáról és bélyegzőlenyomatáról. A közjegyzői okiratok felülhitelesítését
ezért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a központi közigazgatási szerveknél
hatékonyabban tudja ellátni, mivel a Kamaránál biztosíthatóak azok a személyi és
tárgyi feltételek, melyek a tanúsítványok folyamatos kiadásához szükségesek, az
ügyfelek ezáltal gyorsabban intézhetik majd ügyeiket, és jelentősen egyszerűsödik a
tanúsítvány kiállításával felmerült jelenlegi adminisztráció.
Erre figyelemmel a Javaslat alapján a hitelesítési feladatok egy része - a
közjegyzői okiratok felülhitelesítése tekintetében - átadásra kerül a Kamarához; a
hatáskör átcsoportosításával továbbra is biztosított a nemzetközi szerződésben vállalt
állami kötelezettség teljesítése, különös tekintettel arra is, hogy a Kamara működése
felett a speciális állami felügyelet érvényesül.
2./ A közjegyzők feladata a másolatok hitelességét igazoló tanúsítványok
kiadása; az ügyfelek ezt tipikusan az általuk bemutatott iratok másolatairól kérik. A
Javaslat az ügyintézés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megteremti
annak lehetőségét, hogy a közjegyző az elektronikus letéti tárban bármely okirat
(például bizonyítványok, oklevelek, igazolványok vagy anyakönyvi kivonatok) hiteles
elektronikus másolatát elhelyezze, hogy arról - az őrzési időn belül - a későbbiekben
bármely közjegyző az ország bármely pontján papír alapú vagy elektronikus másolatot
állítson ki. Az elektronikus letéti tárban elhelyezett iratokat tehát az ügyfélnek nem
kell őrizni, magával vinni, amely jelentősen megkönnyítheti a különféle eljárásokban
az okirati bizonyítást, az okiratok benyújtását, felhasználását, hiszen az ország bármely
közjegyzőjénél rendelkezésre áll az arról szóló másolat, amely a későbbiekben jól
használható az elektronikusan lefolytatott eljárásokban is. A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara 2004. óta működteti az elektronikus levéltárát, melyben
elhelyezésre kerülnek a közjegyző által készített okiratok digitalizált másolatai. Az
elektronikus letéti tár létrehozásához a már kiépített informatikai rendszer jól
használható, hiszen a letéti tár működése hasonló az elektronikus levéltár
működéséhez, attól csak abban tér el, hogy a letéti tárban a fél kérésére azoknak az
okiratoknak az elektronikus másolata is elhelyezésre kerülhet, melyet nem a közjegyző
készített.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.)
módosítását nem csupán az apostille-tanúsítvány kiadására vonatkozó hatásköri
változás és az elektronikus letéti tár vezetésének megteremtése igényli, hanem a
Javaslat egyidejűleg a közjegyzői tevékenységet érintő, legsürgetőbben megoldásra
váró kérdéseket is rendezi. Erre figyelemmel a Javaslat az új pénzmosási törvénnyel
összhangban kiegészíti a közjegyzői működés felügyeletére vonatkozó szabályokat az
ellenőrzés során megtehető intézkedésekkel, pontosítja a segédszemélyek fogalmát és
a közjegyzői iroda átalakulásával kapcsolatos szabályozást, ésszerűsíti a közjegyző
14
nyelvi jogosítványának kiadási rendjét, valamint törvényi szinten rendezi a közjegyzői
igazolvány adattartamára vonatkozó rendelkezéseket.
3./ A konzuli védelemhez fűződő jog alkotmányos alapjog. Az Alkotmány 69.
§-ának (3) bekezdése szerint „Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy
törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét
élvezze.” Ez alapján 2001. november 1-je óta törvény - a 2001. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Konztv.) - határozza meg a konzuli védelem tartalmát, nyújtásának
feltételeit. A Konztv. hatékonyan betölti szerepét, megfelelő normatív alapot biztosít a
magyar állampolgárok és a magyarországi honosságú jogi személyek külföldi
érdekeinek állami eszközökkel történő védelméhez.
Az Európai Unió polgárainak érdekvédelmét a magyar jogban a Konztv. és a
konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet
szabályozza. A hatályos magyar szabályozás az uniós kapcsolatok tekintetében az
Európai Közösség Alapító Szerződése 20. Cikkén alapul, amely szerint olyan
harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik
képviselettel, bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy
konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni ugyanolyan feltételekkel, mint az adott
tagállam állampolgárai. E védelem keretei között a megkeresett diplomáciai vagy
konzuli képviselet meghatározott feltételek fennállása esetén az uniós polgár részére
uniós ideiglenes úti okmányt állíthat ki.
A Konztv. módosításának elsődleges célja, hogy bővítse az Európai Unió
tagállamaival való együttműködés lehetőségét a konzuli védelem területén. A
módosítás lehetővé teszi, hogy a magyar külképviseletek konzuli szolgáltatásokat
nyújtsanak, így például uniós ideiglenes úti okmányt állítsanak ki azon uniós
állampolgároknak is, akiknek az állampolgársága szerinti tagállam az adott országban
egyébként rendelkezik diplomáciai vagy konzuli képviselettel, vagy az adott ügyben
hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselővel. Ezzel lehetővé válik, hogy
két uniós tagállam egy harmadik uniós tagállamban nyújtson meghatározott segítséget
egymásnak, és - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a magyar
állampolgárok is hasonló segítséget vegyenek igénybe más tagállamok konzuli
képviseleteitől.
A szolgáltató közigazgatás követelménye mind hangsúlyozottabban
fogalmazódik meg a konzuli szolgálat működésével szemben is, s ez időszerűvé teszi a
Konztv. diplomáciai felülhitelesítésre vonatkozó szabályainak módosítását is. A
hatályos szabályozás szerint eljáró magyar konzuli tisztviselők a gyakorlatban sokszor
szembesülnek olyan esetekkel, melyekben a felülhitelesítést annak ellenére meg
kellene tagadniuk, hogy az okiratot kiállító hatóság aláírását és bélyegzőlenyomatát
korábban külföldi hatóságok már felülhitelesítették, konzuljaink pedig rendelkeznek a
felülhitelesítést előttük korábban elvégző külföldi hatóság aláírás- és
bélyegzőlenyomatával, és a felülhitelesítési lánc egyébként sehol sem szakadt meg. A
Javaslat szerint ezért a konzuli tisztviselő a felülhitelesítést minden olyan külföldi
okirat esetében elvégezheti, amely a fent felsorolt feltételeknek egyébként megfelel.
15
A módosítás egyúttal pontosítja azon okiratok körét, amelyeket a konzuli
tisztviselő felülhitelesíthet, kiterjesztve a konzulnak ezt a tevékenységét a külföldön
kiállított közokiratokon kívül a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy
közhiteleséggel felruházott más személy által hitelesített magánokiratokra is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Tvr. módosítása alapján a jövőben az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium helyett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara állítja ki a közjegyzők
által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a diplomáciai vagy konzuli
hitelesítés (felülhitelesítés) mellőzésére szolgáló tanúsítványt (Apostille); más
közokiratok tekintetében a tanúsítvány kiállítására változatlanul az igazságügyért
felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter jogosult. E hatásköri változás
miatt szükségessé vált annak pontosítása is, hogy a közjegyzői okiratokról készült
hiteles fordítások esetében is a Magyar Országos Közjegyzői Kamara állítja ki a
tanúsítványt, továbbá a Javaslat az ezzel párhuzamos szabályt a többi okirat hiteles
fordításának felülhitelesítése tekintetében is beemeli a Tvr.-be.
Az apostille-tanúsítvány kiállítása állami szolgáltatás, melyért részben illetéket,
részben pedig díjat kell fizetni. Mivel a Kamara nem illetéket beszedő állami szerv,
ezért a felülhitelesítési tevékenysége díjköteles szolgáltatás; a Javaslat erre vonatkozó
rendelkezést iktat be a Tvr.-be.
A 2. §-hoz
A tanúsítvány kiállítására vonatkozó feladat-átadásra tekintettel szükségessé
vált a Tvr. végrehajtásáról szóló, új miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó
felhatalmazó rendelkezések megállapítása. Ez alapján a tanúsítvány kiállításának
részletszabályait az igazságügyért felelős miniszter szabályozza a saját és az országos
közjegyzői kamara eljárásában, a külpolitikáért felelős miniszter pedig a konzuli
szolgálat tanúsítványai vonatkozásában.
A 3. §-hoz
Mint általában az állami jogszolgáltató tevékenységek esetében, a közjegyzői
szolgáltatások esetében is biztosítani kell a szolgáltatás nyújtásának folyamatosságát
és zavartalanságát, melyet a közjegyzői szolgálat megszűnése sem befolyásolhat. A
Javaslat ezért rendelkezik arról, hogy a közjegyző szolgálati viszonyának megszűnése
esetén a székhelye szerint illetékes területi kamara jogosult kikérni azok birtokosától a
közjegyző iratait és egyes eszközeit, átvenni a közjegyző irodájában a közjegyző
okiratait, nyilvántartó könyveit, minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a
16
közjegyzői titoktartás kiterjed, továbbá a közjegyző által használt gépekből törölni az
erre vonatkozó adatokat.
A 4-6. §-okhoz
A Javaslat módosítja a Kjtv.-t a közjegyzői irodára vonatkozó szabályozás
tekintetében is.
A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére
határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyre a Kjtv.
-	eltérő rendelkezések hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a
korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A
közjegyzői iroda a cégjegyzékben történő nyilvántartása miatt cégnek minősül. A Kjtv.
értelmében a közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén lévő irodában végezni
(az irodán kívül csak meghatározott esetekben járhat el), és két vagy több közjegyző
akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos székhelyre
nevezték ki. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény 2007. szeptember 1-jétől lehetőséget teremt arra, hogy a cég
székhelye és a központi ügyintézés helye különböző helyen legyen, amelynek
alkalmazása a Javaslat alapján - a közjegyzői tevékenységre vonatkozó különleges
szabályok és a közjegyzői iroda rendeltetésére figyelemmel - a közjegyzői iroda
esetében kizárttá válik.
A hatályos szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a közjegyzői iroda
átalakulásáról, ezért a Javaslat pontosítja és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi
IV. törvénnyel összhangban határozza meg, hogy a közjegyzői iroda milyen módokon
alakulhat át. A Javaslat ezzel egyidejűleg szigorítja a közjegyzői iroda átalakulási
eljárását azzal, hogy az átalakulás elhatározásához a területi közjegyzői kamara
elnökségének előzetes engedélye szükséges.
A Javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a tevékenységét egyénileg
gyakorló közjegyző - átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - az alapító okirat
elfogadásával közjegyzői irodát alapítson. Az átalakulási eljárás a társasági jogban
elsősorban a társaság hitelezői, másodsorban pedig a tagok és az esetleges új tagok
érdekeinek védelmét szolgálja. Tekintettel arra, hogy a közjegyzői iroda tagjára a Kjtv.
különleges szabályokat érvényesít, továbbá a közjegyzői iroda létrejöttéig keletkezett
tartozásokért az egyéni közjegyző - az elévülési idő alatt - korlátlanul felel, nem sért
hitelezői vagy más érdekeket az átalakulási eljárásra vonatkozó szabályok mellőzése.
A Javaslat alapján továbbá lehetővé válik, hogy a közjegyzői iroda az
egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint is
működhessen; ennek kizárása ugyanis eddig is indokolatlanul korlátozta a közjegyzői
tevékenység működési kereteinek megválasztását.
17
A 7. §-hoz
A területi kamara kiszámíthatóbb működése érdekében a Javaslat úgy módosítja
a Kjtv.-t, hogy a jelenlegi hároméves választási időszak négy évre emelkedik. Ennek
megfelelően a területi elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy
évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.
A 8-10. §-okhoz
A közjegyzői igazolványra vonatkozó szabályokat jelenleg a Kjtv.
végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 20. és 21. §-ai tartalmazzák. E
rendelkezések nem tekinthetők teljes körűnek az igazolvány adattartalmának
meghatározásában, nem szabályozzák ugyanis a közjegyző aláírásának és fényképének
kezelésére vonatkozó szabályokat. Figyelemmel arra, hogy e két személyes adat
kezelésére csak törvény adhat felhatalmazást a kamarának, a Javaslat kiegészíti
ezekkel a kamarák által vezetett névjegyzékek tartalmát.
A 11. §-hoz
A Javaslat a Kjtv. szabályait a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés
(felülhitelesítés) mellőzésére szolgáló tanúsítvány kiállításához szükséges
rendelkezésekkel egészíti ki, amely alapján az országos kamara feladatai között
feltüntetésre kerül a tanúsítványok kiállítása és nyilvántartása, továbbá e rendelkezések
között került elhelyezésre az elektronikus letéti tár vezetésére vonatkozó hatáskör.
A 12. §-hoz
A területi kamara elnöke, elnökhelyettese és közjegyző tagjai megbízatásának
időtartamával összhangban a Javaslat szerint az országos kamara választmánya
közjegyző tagjainak megbízatása is négy, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.
A 13-14. §-okhoz
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) több
tekintetben is szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a korábban hatályos szabályozáshoz
képest a pénzmosás elleni küzdelem eredményességének előmozdítására, így többek
között a szolgáltatók feletti felügyelet ellátására is. A Pmt. értelmében a közjegyzők
esetében a felügyelet speciális szabályait a közjegyzőkre vonatkozó törvény állapítja
meg; a Javaslat e szabályokkal egészíti ki a Kjtv.-t. Figyelemmel arra, hogy a
felügyelet nemcsak a közjegyző részére a Pmt.-ben és a végrehajtására kiadott
szabályzatokban megállapított kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére szolgál, a
Javaslat általánosságban és részletesebben szabályozza a közjegyzők működése feletti
felügyeletet.
18
A Javaslat a felügyelet garanciális jellegű, alapvető törvényi szabályait
tartalmazza (például a felügyelet keretében és eredményeként megtehető intézkedések,
a közjegyző kötelezettségei stb.). A működési vizsgálat során megtehető - kényszerítő
jellegű - intézkedéseket a Javaslat teljes körűen szabályozza. A vizsgálat befejezése az
elnökség határozathozatalával történik; a döntés alapvetően háromféle lehet:
-	ha a vizsgálat nem tárt fel hiányosságot, ennek megállapítása mellett az
ellenőrzést meg kell szüntetni;
-	ha a vizsgálat feltárt hiányosságokat, jogszabályoknak nem megfelelő eljárást,
ezt meg kell állapítani, és fel kell hívni a közjegyzőt a megfelelő eljárásra, az esetleges
hiányok pótlására;
-	súlyosabb esetben, ha a jogszabálysértés fegyelmi vétség elkövetésének alapos
gyanúját valószínűsíti, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
A 15. §-hoz
A nyelvi jogosítvány megadása - ellentétben a közjegyzői kinevezéssel - nem
tartozik az igazságügyért felelős miniszter kizárólagos, a közhatalom gyakorlására
vonatkozó jogosítványai közé. A nyelvi jogosítvány minden közjegyzőt megillet, aki
az adott nyelvből kellő jártassággal rendelkezik. A nyelvi jogosítvány megadása -
mint szakmai igazgatási feladat - egyszerűsítése érdekében célszerű, hogy a nyelvi
jogosítványt már ne az igazságügyért felelős miniszter bocsássa ki, hanem azt - az
országos kamara nyelvtudást vizsgáló eljárását követően, mérlegelve a nyelvtudás
megfelelőségét - közvetlenül az országos kamara elnöke legyen jogosult kiadni. Az
országos kamara elnöke és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi
jogosítványának kiadása tekintetében fennálló összeférhetetlenség elkerülése
érdekében azonban indokolt, hogy az ő részükre a nyelvi jogosítványt továbbra is a
miniszter adja ki. A Kjtv. módosításával egyértelművé válik, hogy a nyelvi
jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot egy, a felek által választott nyelven
készíti el és adja ki, tehát nem „kétnyelvű” okiratot készít. A hatályos Kjtv. nem
rendelkezik arról, hogy a nyelvi jogosultságot mikor kell visszavonni, ezzel egészíti ki
a törvényt a Javaslat.
A 16. §-hoz
A jogalkalmazás egyértelműbbé tétele érdekében a segédszemélyek értelmező
meghatározása vált szükségessé. Segédszemély minden olyan közreműködő, aki a
személy- vagy akaratazonosításban segíti a közjegyzőt a Kjtv. szerint az
okiratszerkesztési eljárás során, így a Javaslat szerint segédszemélyzet az ügyleti és
azonossági tanú, valamint a tolmács. Erre figyelemmel a Javaslat meghatározza, hogy
a közjegyző az okirat készítéséhez - a Kjtv.-ben meghatározott esetekben - a
törvényben nevesített segédszemélyek közreműködését veheti igénybe, akik
vonatkozásában a közjegyző - az ügyfélre vonatkozó szabályok szerint - az ügyfél-
azonosítást köteles elvégezni.
19
A 17-19. §-okhoz
A Javaslat a közjegyző okiratkészítési tevékenységére vonatkozóan pontosítja,
hogy a felet az okirat elkészítésénél milyen meghatalmazott képviselheti, egyben
egyszerűsíti az elektronikus okiratról készült kiadmány vagy másolat hitelesítésének
rendjét. A Javaslat a párhuzamos nyilvántartások elkerülésének követelményével
összhangban elhagyja a törvényszövegből az óváskönyv vezetésére vonatkozó
rendelkezést.
A 20. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy bármely okiratról készített
hiteles másolat elhelyezhető legyen az ún. elektronikus letéti tárban annak érdekében,
hogy erről az okiratról a későbbiekben bármikor, bármely közjegyzőnél újabb
másolatot lehessen kérni. A Javaslat alapján az elektronikus letéti tárban az
elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően
külön kérelemmel többször is meghosszabbítható, ilyen kérelem hiányában az
elektronikus másolatot törölni kell. A letéti tárból csak a letevő fél vagy a fél Kjtv.
szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A
letéti tár megvalósítására a jogalkotó 2009. január 1-jéig ad határidőt a Magyar
Országos Közjegyzői Kamarának.
A 21. §-hoz
A közjegyző okiratkészítésével kapcsolatban szükségessé vált annak a
kérdésnek a rendezése (például az egyszerűsített cégeljárásban előforduló névfoglalási
eljárásban), hogy a közjegyzőt a képviselői jogállás ne csak akkor illesse meg, ha ez a
közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához szükséges, hanem akkor
is, ha már az okirat elkészítéséhez más hatóság eljárását kell igénybe vennie. A
Javaslat az erre vonatkozó módosítást is tartalmazza.
A 22. §-hoz
A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm.
rendelet szerint a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek, a közjegyzőjelöltek és a
közjegyzői levéltárosok igazolványai biztonsági okmánynak minősülnek; a régi
igazolványok e követelményeknek megfelelő igazolványokra történő kicserélése a
közeljövőben történik meg. A Kjtv.-ben foglalt felhatalmazó rendelkezés
kiegészítésével a Javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben a vonatkozó végrehajtási
rendelet az igazolvány kiállításával összefüggő valamennyi részletszabályt, így például
az igazolvány tartalmi és formai követelményeit is megállapíthassa.
20
A 23. §-hoz
A Javaslat a felülhitelesítési tevékenységért fizetendő összegek egységesítése,
illetve aktualizálása érdekében újraszabályozza a felülhitelesítés díjazását: részben a
Javaslat 1. §-ában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szedhető igazgatási
szolgáltatási díj megállapításával, részben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Itv.) módosításával. A díjak és illetékek egységesen 5000
forintban kerülnek meghatározásra.
A konzuli felülhitelesítésért járó díjat ugyanakkor nem az Itv. állapítja meg,
hanem a konzuli díjakról szóló 1/1991. (IV. 9.) KüM rendelet tartalmazza, amely
alapján a Külügyminisztérium, illetve a magyar diplomáciai és konzuli képviselet
felülhitelesítési eljárásáért 20 Euró összegnek megfelelő konzuli díjat (5500 forintot)
kell megfizetni. Emiatt, továbbá arra figyelemmel, hogy a közjegyzői okiratok
tekintetében a díjat külön jogszabály (a Tvr.) állapítja meg, a Javaslat akként módosítja
az Itv. külföldi felhasználásra szánt okiratok illetékére vonatkozó rendelkezéseit, hogy
az Itv. melléklete VI. címének 3. pontja egyaránt kivételt állapít meg a konzuli
szolgálat és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által végzett felülhitelesítésre.
A 24. §-hoz
A konzuli védelemre vonatkozó hatályos magyar szabályozás az uniós
kapcsolatok tekintetében az Európai Közösség Alapító Szerződése 20. Cikkén alapul,
amely szerint olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti
tagállam nem rendelkezik képviselettel, bármely uniós polgár jogosult bármely
tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni ugyanolyan
feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. E védelem keretei között a
megkeresett diplomáciai vagy konzuli képviselet meghatározott feltételek fennállása
esetén az uniós polgár részére uniós ideiglenes úti okmányt állíthat ki. A Konztv.
módosítása lehetővé teszi, hogy a magyar külképviseletek uniós ideiglenes úti
okmányt állítsanak ki azon uniós állampolgároknak is, akiknek az állampolgársága
szerinti tagállam az adott országban egyébként rendelkezik diplomáciai vagy konzuli
képviselettel, vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli
tisztviselővel. A Javaslat alapján lehetővé válik, hogy két uniós tagállam egy harmadik
uniós tagállamban nyújtson a szerződésben meghatározott segítséget egymásnak. E
módosítás egyúttal lehetőséget teremt annak nemzetközi síkon történő
kezdeményezésére, hogy az érintett tagállamok részéről a magyar állampolgárok
nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján azonos elbánásban részesüljenek. Az
ehhez szükséges belső jogi háttér jelenleg hiányzik, a Javaslat célja ennek
megteremtése.
A 25. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Konztv. diplomáciai felülhitelesítésre vonatkozó
szabályait. A jelenleg hatályos szabályozás szerint eljáró magyar konzuli tisztviselők a
gyakorlatban sokszor szembesülnek olyan esetekkel, melyekben a felülhitelesítést
21
annak ellenére meg kellene tagadniuk, hogy az okiratot kiállító hatóság aláírását és
bélyegzőlenyomatát korábban külföldi hatóságok már felülhitelesítették, konzuljaink
pedig rendelkeznek a felülhitelesítést előttük korábban elvégző külföldi hatóság
aláírás- és bélyegzőlenyomatával, és a felülhitelesítési lánc egyébként sehol sem
szakadt meg. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a konzuli tisztviselő a felülhitelesítést
minden olyan külföldi okirat esetében elvégezhesse, amelyek a fent felsorolt
feltételeknek egyébként megfelelnek. A módosítás egyúttal pontosítja azon okiratok
körét, amelyeket a konzuli tisztviselő felülhitelesíthet, kiterjesztve a konzulnak ezt a
tevékenységét a külföldön kiállított közokiratokon kívül a külföldi bíróság,
közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhiteleséggel felruházott más személy által
hitelesített magánokiratokra is.
A módosítás a felülhitelesítés megtagadásának eseteire nézve lényegi változást
nem tartalmaz. A Javaslat pontosítja, hogy az okiraton szereplő aláírás és bélyegző
valódiságának, illetve a kiállítás jogosultságának megállapítása során a konzuli
tisztviselőknek nem szükségszerűen a kiállító hatóság aláírás- és bélyegzőlenyomatát
kell vizsgálniuk, hanem a felülhitelesítést előttük korábban elvégző fogadó állambeli
hatóság aláírás- és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy annak aláírás- vagy
bélyegzőlenyomatával rendelkeznek.
A 26. §-hoz
A Javaslat néhány szövegrész cseréjével pontosítja a Kjtv. rendelkezéseit,
amellyel az a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatályos
rendelkezéseire történő hivatkozást tartalmaz, továbbá egyértelművé teszi, hogy a
közjegyzői szolgálat lemondással történő megszűnése esetén a közjegyző mely
időponttól kezdődően nem gyakorolhatja a hivatását.
A 27. §-hoz
A Javaslat a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba azzal,
hogy a Tvr. módosításával kapcsolatos szabályozás csak 2008. szeptember 1-jén, az
elektronikus letéti tárra vonatkozó rendelkezések pedig 2009. január 1-jén lépnek
hatályba az alkalmazásukra való felkészüléshez elegendő idő biztosítása érdekében.