﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Qrszá^ayiik'.i í.; ivet;* a
frományszám: I j O | O
Érkezeit 2008 FEBR 1 8,
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján,
„A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló” törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2008. február 18.
—4- ^-----
Font Sándor (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP)
Császár Antal (Fidesz)
v /l'UL Í	~ " v
Kis Péter László (MSZP)
" IsLa+C
Simicskó István (KDNP)
Velkey Oáqpr (SZDSZ)
Karsai Péter (MDF)
•Kovács Kálmán (SZDSZ)
Pettkó András (MDF)
2008.évi
törvény
A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról
Az Országgyűlés az Európai Unióban eredetvédett pálinka előállításának és minősítésének,
ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó
szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:
1§
A pálinka
Ez a törvény szabályozza a pálinka előállítását, minősítését, kiszerelését, forgalomba hozatalát
és megnevezés használatát, továbbá a pálinka előállításával és ellenőrzésével kapcsolatos
szakigazgatási feladatokat és hatásköröket.
2.§
(1)	Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett
gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését,
párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
(2)	A pálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított
gyümölcscefre nem használható fel.
(3)	Törkölypálinkának csak az a törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon
termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és
palackozását is Magyarországon végezték.
(4)	A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított
szőlőtörköly, borseprő nem használható fel.
(5)	A pálinkához és a törkölypálinkához készítése során nem adható hígított vagy nem
hígított alkohol, aromaanyag, virág, nem lehet ízesíteni (még íz harmonizáló
adalékanyaggal sem), színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése
érdekében (még mesterséges édesítőszerrel) sem. Kizárólag az e törvény 1. számú
mellékletében felsorolt anyagok használata megengedett.
(6)	Amennyiben a (l)-(5) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, az
előállított termék csak párlatnak nevezhető.
(7)	Kivonatolással és lepárlással készült termék nem nevezhető pálinkának, még akkor
sem, ha a kivonatoláshoz használt alkohol megfelel a pálinkára vonatkozó
előírásokban foglaltaknak.
(8)	Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
(9)	A pálinka megnevezése
(a)	a gyümölcs nevéből és az azt közvetlenül követő pálinka szóból áll.
1
(b) kiegészülhet - az (a) pontban leírt megnevezést közvetlenül megelőzően - a
termőhely megjelölésével, amennyiben a pálinka kizárólag igazoltan az adott
termőhelyről származó gyümölcsökből készült.
(10)	A törkölypálinka megnevezése
(a)	kiegészülhet egyfajta szőlőből készült törköly esetében a szőlő nevével,
(b)	kiegészülhet a szőlő termőhelyének megjelölésével, amennyiben a törkölypálinka
kizárólag igazoltan az adott termőhelyről származó szőlő törkölyéből készült.
(11)	A pálinka, valamint a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével, elegyítésével
készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100 %-ban e két
összetevőből származik - kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni. Az ilyen termék
még párlatnak sem nevezhető.
3.§
Pálinka megnevezések:
1.	Kisüsti pálinka', az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter
űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri
szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti jelzőt kizárólag ebben az esetben
helyettesíteni lehet a „hagyományos” vagy „tradicionális” jelzővel.
2.	Aszútörköly-pálinka: az a törkölypálinka, amely igazolhatóan 100 %-os mértékben
kizárólag Tokaj-hegyalja történelmi zárt borvidék magyarországi termőhelyéről
származó aszúbor készítéséhez felhasznált szőlő törkölyéből készült.
3.	Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet fahordóban érleltek az
érzékszervileg szükséges ideig, de legalább 3 hónapig. A fahordóban érlelt pálinka
szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet, de hozzáadott cukrot nem tartalmazhat.
Érlelt pálinkák esetében csak az azonos fajtájú érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési
időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén.
Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a
fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon
dokumentálni kell.
4.	Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000
liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb
térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető
módon dokumentálni kell.
5.	Vegyes gyümölcspálinka: A különböző fajú gyümölcscefrék lepárlásával vagy
pálinkák utólagos keverésével előállított pálinka, függetlenül az összetevők arányától.
Az összetevőket a pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcsök mennyisége szerinti
százalékos arányban a címkén fel lehet tüntetni.
6.	Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka', az a gyümölcspálinka, amelyet
gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával
azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta
gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter
2
pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt, jó minőségű gyümölcsöt
kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni.
7.	Mézespálinka likőr, az olyan párlat, melynek alkoholtartalma 100 %-ban pálinkából
származik, de azt Magyarországon termelt tiszta mézzel ízesítették, és
szárazanyagtartalma meghaladja az 50 gr-ot.
4.§
A pálinka előállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió
tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetében is.
5.§
(1)	A pálinka felhasználásával készült bármilyen italterméknél a pálinka kifejezés
feltüntetése kizárólag az összetevők felsorolásánál lehetséges. Ez a korlátozó
rendelkezés a termékhez kapcsolódó marketing eszközökre (kiegészítő címke,
díszdoboz, szórólap stb.) is vonatkozik.
(2)	Címkén, hirdetésben vagy bármely más módon a „pálinka” elnevezést, annak bármely
szóösszetételben történő használatát kizárólag az e törvényben előírtaknak
megfelelően előállított terméken lehet feltüntetni, vagy az elnevezést használni.
6.§
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott pálinka
(1)	Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott pálinkák (a továbbiakban:
eredetvédett pálinkák) előállítására, forgalmazására, megnevezésére a rájuk
elfogadott termékleírásban foglaltak mellett - a 2-5. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	Az eredetvédett pálinkáknak továbbá meg kell felelniük az alábbi elvárásoknak:
a)	kizárólag a rájuk vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban meghatározott
területről származó gyümölcsből készülhetnek, melynek tényét az előállítónak
felvásárlási bizonylattal igazolnia kell;
b)	alapanyagaik, párlataik nem keverhetők más területről származó pálinkákkal.
(3)	Az eredetvédett pálinkák nem elegyíthetők egymással, kivéve az azonos eredetvédett
pálinkákat.
7-§
A Pálinka Nemzeti Tanács
(1)	A pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes
szabályozásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását, valamint a megvalósítás
koordinált felügyeletét a Pálinka Nemzeti Tanács (továbbiakban: Tanács) látja el.
(2)	A Tanács tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásokat
folyamatosan vezetni kell.
3
(3)	AT anács tagj ai:
a)	az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) két
képviselője;
b)	az adópolitikáért felelős miniszter két képviselője;
c)	a kereskedelmi pálinkafózési engedéllyel rendelkező - a megelőző év október 31-
ig a Tanácsnál regisztrált - főzdék választott képviselői negyven fővel;
d)	a bérfőző adóraktári engedéllyel rendelkező - a megelőző év december 31-ig a
Tanácsnál regisztrált - bérfózdék választott képviselői negyven fővel.
(4)	A Tanács (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott módon választott tagjainak
tagsági jogviszonya a megválasztástól számított egy évig tart.
8- §
(1)	A Tanács szervezetének és működésének rendjét alapszabályban kell meghatározni,
amelyet a miniszter hagy jóvá.
(2)	Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a)	a Tanács céljait és feladatait;
b)	a Tanács képviseletére j ogosultak megnevezését;
c)	a Tanács szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
d)	a testületi szervek, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját,
megbízatásuk időtartamát és megszűnésének módját,
e)	a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket;
f)	a Tanács gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;
g)	az összeférhetetlenség szabályait.
h)	határozatképességi, minősített határozati szabályokat.
(3)	A Tanács működésének elősegítése érdekében a Tanács 13 tagú Ügyvivői Testületet
választ. Az Ügyvivői Testületbe a miniszter két főt, az adópolitikáért felelős miniszter
egy főt jelöl, valamint a Tanács egy év időtartamra tíz tagot választ a Tanács jelen
lévő tagjai kétharmadának szavazatával.
(4)	A Tanács titkársági feladatait a miniszter által kijelölt, szakmailag illetékes
minisztériumi részleg látja el.
9-§
A Tanács
a)	kidolgozza és elfogadja a „Nemzeti Pálinkastratégia”-t a pálinka, mint nemzeti kincs
megóvása érdekében;
b)	elfogadja az éves, illetve több éves pálinka marketing tervet. Ennek érdekében
javaslatokat kér be az illetékes szakmai szervezetektől. A végrehajtás koordinálására,
felügyeletére keretszerződést köt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társasággal (a továbbiakban:
FVM AMC Kht.);
c)	fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében;
d)	részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésével kapcsolatos társadalmi
kommunikációs tevékenység kidolgozásában, az ehhez szükséges anyagi eszközök
előteremtésében;
4
e)	javaslattételi ás véleményezési jogkörrel részt vesz a pálinkakészítéssel,
forgalmazással és ellenőrzéssel kapcsolatos, jogalkotási és egyéb közigazgatási
ügyekben;
f)	elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó
szakmai előírásokat;
g)	a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai tevékenységét,
szakmai fórumokat szervez;
h)	elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek megfelelő reklámtevékenység
követelményeinek megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
i)	együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
j) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
k) internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében;
1) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében szakmailag
felügyeli az országos pálinkaminősítő hatóságot;
m) véleményezi az eredetvédett pálinkák forgalmazására vonatkozó kérelmeket;
n) felszólítja a helytelen névhasználókat, a pálinka név szabálytalan használóit
jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás eredménytelensége estén hivatalból
eljárást kezdeményez az illetékes hatósági szerveknél;
o)	az eljáró hatóságnál kezdeményezi a szeszfőzde/pálinkafőző üzem engedélyének
visszavonását, amennyiben az megsérti jelen törvény rendelkezéseit, vagy a
működésére vonatkozó egyéb szabályokat;
p) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal;
q) közzéteszi az országos pálinka és nemzetközi pálinka- és párlatverseny feltételeit, és
kérelemre kiadja az ehhez szükséges engedélyeket;
r) engedélyezi a pálinkára vonatkozó- társadalmi, vagy üzleti alapon álló - védjegy
mozgalom elindítását;
s) pályázat útján kiválasztja és megbízza a pálinka érzékszervi bírálók elismert képzését,
formában tartó tréning képzését végző személyt, intézményt;
t) a pálinka érzékszervi bírálókról szakértői névsort vezet;
u) kezeli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatósága által
a pálinka előállításról, forgalmazásról, felhasználásról gyűjtött, országosan összesített
adatokat.
10. §
Az Ügyvivői Testület előkészíti, segíti, irányítja és koordinálja a Tanács működését.
11.	§
(1)	A Tanács működéséhez szükséges költségeket - az FVM AMC Kht. elkülönített
könyvvezetéssel vezetett, a pálinka nemzeti marketing alapba fizetett - a pálinka
nemzeti tanácsi járulék (a továbbiakban: járulék) fedezi.
(2)	A járulék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján a
tárgyévet megelőző utolsóelőtti évben a szeszesitalok után fizetett jövedéki adó és a
bérfőzési szeszadó összegének minimum 2 százaléka. A befolyt összeg a
Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) mindenkori
költségvetésének önálló fejezete, amelynek felhasználásáról a Pálinka Nemzeti Tanács
dönt.
5
12. §
(1)	A Tanács működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2)	A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a
jogszabályoknak, továbbá, hogy a Tanács határozatai nem ütköznek-e ezek
valamelyikébe.
(3)	Ha a Tanács működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a miniszter
keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság
a)	megsemmisíti a Tanács jogsértő határozatát és - szükség szerint - új határozat
hozatalát rendeli el;
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Tanácsot;
c)	a Tanács tevékenységét felfüggesztheti.
13.	§
A 12. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a Tanács és/vagy az Ügyvivői Testület
feladatait - a felfüggesztés időtartama alatt - a miniszter által kijelölt szakmai bizottság látja
el.
14.	§
(1)	A szeszfőzdéktől származó adatokból a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnoksága Jövedéki Igazgatósága évente országosan összesített adatokat
szolgáltat a Tanácsnak a bér- és kereskedelmi céllal főzött párlatok és pálinka-fajták
vámtarifaszámok szerinti alkohol-fok mennyiségéről. A fajták szerinti felsorolásban
külön kategóriát kell, hogy képezzenek a párlatok, a pálinkák, a vegyes párlatok és a
vegyes pálinkák.
(2)	A Tanács az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében
továbbíthatja.
15.	§
Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések
(1)	E törvény végrehajtásáról a miniszter a hatályba lépést követő kilencven napon belül
gondoskodik.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a
pálinkazárjegy alkalmazásának, a pálinkazárjeggyel való elszámolásnak,
visszavételének részletes szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pálinka kereskedelmi
forgalomba hozatala során a címkén megkövetelt adattartalom részletes szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy 2008. június 30-ig jelölje ki a nemzeti pálinka
ellenőrző hatóságot.
6
16. §
Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba és csak az azt követően
gyártott pálinkákra vonatkozik.
17.	§
(1)	A Tanács és az Ügyvivői Testület hatáskörét e törvény hatálybalépésének évében a
tizenegy tagú Pálinka Nemzeti Tanács Előkészítő Bizottság (a továbbiakban:
Előkészítő Bizottság) látja el.
(2)	Az Előkészítő Bizottság tagjai:
a)	az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter két képviselője;
b)	az adópolitikáért felelős miniszter egy képviselője;
c)	a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács két képviselője;
d)	a Pálinka Céh Egyesület két képviselője;
e)	a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége két képviselője;
f)	a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete két képviselője.
(3)	Az Előkészítő Bizottság első alkalommal történő összehívásáról a miniszter e törvény
hatálybalépésétől számított harminc napon belül intézkedik.
18.	§
Az Európai Unió Jogának való megfeleltetés
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes
italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános
elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az
élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-
higiéniáról;
d)	a Tanács 89/396/EGK irányelve (1989. június 14.) az egyes árutételekhez tartozó
élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről, valamint az azt módosító 91/238/EGK
(1991. április 22.), valamint a 92/1 l/EGK (1992. március 3.) tanácsi irányelvek;
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az
élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről, valamint az azt módosító 2001/101/EK (2001. november 26.) bizottsági
irányelv, továbbá a 2001/101/EK irányelvet módosító 2002/86/EK (2002. november 6.)
bizottsági irányelv;
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK irányelve (2003. november 10.) a
2000/13/EK irányelv élelmiszer-összetevők feltüntetése tekintetében történő módosításáról.
7
1. sz. melléklet a 2008. évi.. .törvényhez
Pálinka és gyümölcspárlat készítésénél felhasználható adalék- és segédanyagok:
Felhasználható adalékanyagok:
•	Enzimek.
•	Savak.
•	Élesztők.
Felhasználható kezelőanvagok:
•	Derítőszerek.
•	A nehézfémek eltávolítására alkalmas segédanyagok.
8
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
2004-ben az Európai Unió elfogadta a pálinkát, mint Hungaricum terméket. A pálinkára
vonatkozó hatályos rendelkezések a jövedéki törvényben kerültek meghatározásra a többi
alkoholtermékkel együtt.
E törvény megalkotásával a pálinka előállítását, forgalmazását, minőségmegőrzését és
eredetvédelmét kívánjuk biztosítani.
A pálinka törvényi szintű definiálása annak a kizárólag Magyarországon termett alapanyagból
és Magyarországon meghatározott eljárással előállított terméknek a védelmét szolgálja, mind
Magyarországon, mind külföldön, amely termék méltó jelképe lehet hazánknak.
A törvény az előállított pálinka minőségének folyamatos ellenőrzése, valamint a kulturált
pálinkafogyasztás népszerűsítését elősegítő marketingtevékenység gyakorlása céljából a
szakmai és érdekképviseleti szervezetek által delegált tagokból létrehozza a Pálinka Nemzeti
Tanácsot.
Részletes Indokolás
Az 1-5. §-hoz
A Javaslat definiálja a pálinka előállítását, minősítését, kiszerelését, forgalomba hozatalát és
megnevezés használatát, továbbá a pálinka előállításával kapcsolatos szakigazgatási
feladatokat és hatásköröket.
A Javaslat - összhangban a szeszesitalok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére
vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1576/89/EGK tanácsi rendelet 1. cikk
(4)	bekezdés (f) pont (1) alpontjában és (i) pont (1) bekezdés (a) - (c) alpontjában foglaltakra
-	úgy rendelkezik, hogy pálinkának csak azok a gyümölcspárlatok és szőlőtörköly-párlatok
nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek
az alapanyaga is Magyarországon termett, cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is
Magyarországon végezték.
A Javaslat hét konkrétan meghatározott pálinkafajta fogalom-meghatározását tartalmazza, úgy
mint kisüsti pálinka, aszútörköly-pálinka, érlelt pálinka, ópálinka, vegyes gyümölcspálinka,
ágyas pálinka és mézes pálinka-likőr.
A pálinka készítéséhez kizárólag az 1. sz. mellékletben felsorolt adalékanyagok és
kezelőanyagok használhatók fel.
A Javaslat rendkívül szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pálinka kifejezés
a pálinka tartalmú italtermékek esetében is kizárólag csak az összetevők között szerepelhet.
Megakadályozva ezzel azt az esetleges látszatkeltést, mintha az adott italtermék pálinkának
minősülne.
9
A 6. §-hoz
A földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák előállítására, forgalmazására, megnevezésére az
1-6. § rendelkezésein túl az Európai Unió 1576/89. rendeletének III. melléklet 6. pontja
szerinti szabályok is mérvadóak.
A Javaslat szabályozza továbbá, hogy mely kritériumok teljesítése esetén elegyíthetők
egymással földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák anélkül, hogy ezt a jellegzetességüket
elveszítenék.
A 7-8. §-hoz
A Javaslat létrehozza a Pálinka Nemzeti Tanácsot és az azon belül működő Ügyvivői
Testületet, amely testületek a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme
egységes szabályozásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását, valamint a
megvalósítás koordinált felügyeletét lesznek hivatottak ellátni.
A Tanácsot 84 taggal javasolja létrehozni a Javaslat, melyben a kormányzati szakmai
tisztségviselők mellett jelentős szerepet kapnak a bérfőzők és a kereskedelmi pálinkafőzési
engedéllyel rendelkező főzdék képviselői is. A Tanács tagságának összetétele évente megújul.
Az Ügyvivői Testület 13 tagú lesz, melybe 3 tagot a kormányzati szervek delegálnak, további
10 tagot pedig a Pálinka Nemzeti Tanács választ minősített többséggel egy év időtartamra.
A 9. §-hoz
A Tanács
a)	kidolgozza és elfogadja a „Nemzeti Pálinkastratégia”-t a pálinka, mint nemzeti kincs
megóvása érdekében;
b)	elfogadja az éves, illetve több éves pálinka marketing tervet. Ennek érdekében
javaslatokat kér be az illetékes szakmai szervezetektől. A végrehajtás
koordinálására, felügyeletére keretszerződést köt a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum
Közhasznú Társasággal (a továbbiakban: FVM AMC Kht.);
c)	fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében;
d)	részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésével kapcsolatos társadalmi
kommunikációs tevékenység kidolgozásában, az ehhez szükséges anyagi eszközök
előteremtésében;
e)	javaslattételi ás véleményezési jogkörrel részt vesz a pálinkakészítéssel,
forgalmazással és ellenőrzéssel kapcsolatos, jogalkotási és egyéb közigazgatási
ügyekben;
f)	elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó
szakmai előírásokat;
g)	a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai
tevékenységét, szakmai fórumokat szervez;
h)	elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek megfelelő reklámtevékenység
követelményeinek megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
i)	együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
j) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
k) internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében;
10
1) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében szakmailag
felügyeli az országos pálinkaminősítő hatóságot;
m) véleményezi az eredetvédett pálinkák forgalmazására vonatkozó kérelmeket;
n) felszólítja a helytelen névhasználókat, a pálinka név szabálytalan használóit
jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás eredménytelensége estén
hivatalból eljárást kezdeményez az illetékes hatósági szerveknél;
o)	az eljáró hatóságnál kezdeményezi a szeszfőzde/pálinkafőző üzem engedélyének
visszavonását, amennyiben az megsérti jelen törvény rendelkezéseit, vagy a
működésére vonatkozó egyéb szabályokat;
P) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal;
q) közzéteszi az országos pálinka és nemzetközi pálinka- és párlatverseny feltételeit, és
kérelemre kiadja az ehhez szükséges engedélyeket;
r) engedélyezi a pálinkára vonatkozó- társadalmi, vagy üzleti alapon álló - védjegy
mozgalom elindítását;
s) pályázat útján kiválasztja és megbízza a pálinka érzékszervi bírálók elismert
képzését, formában tartó tréning képzését végző személyt, intézményt;
t) a pálinka érzékszervi bírálókról szakértői névsort vezet;
u) kezeli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatósága
által a pálinka előállításról, forgalmazásról, felhasználásról gyűjtött, országosan
összesített adatokat.
A 10. §-hoz
Az Ügyvivői Testület előkészíti, segíti, irányítja és koordinálja a Tanács működését.
A 11. §-hoz
A Tanács az ún. pálinka nemzeti tanácsi járulékból gazdálkodik. A járulék a jövedéki adóról
és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII.
törvény (továbbiakban: Jöt.) alapján a tárgyévet megelőző utolsóelőtti évben a szeszesitalok
után fizetett jövedéki adó és bérfőzési szeszadó összegének minimum 2 százaléka.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat értelmében a Tanács működése felett az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter
törvényességi felügyeletet gyakorol.
A 14. §-hoz
A Javaslat azzal kívánja megkönnyíteni a Tanács szakmai munkáját, hogy kötelezi a VPOP-t,
hogy a szeszfőzdék által a Jövedéki Igazgatóság számára szolgáltatott adatokat összesítve
jutassa el a Tanácsnak is.
11
A 15-17. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, melyben az agrár-vidékfejlesztésért felelős
miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter kap rendeletalkotásra vonatkozó
felhatalmazásokat.
Átmeneti rendelkezésként a törvény mind a Tanács mind az Ügyvivői Testület hatáskörét e
törvény hatálybalépésének évében a tizenegy tagú Pálinka Nemzeti Tanács Előkészítő
Bizottságra ruházza, melyben a szakmai érdekképviseleti szervek két-két fővel, a kormányzati
szakigazgatás pedig összesen három fővel vesz részt.
Az Előkészítő Bizottság első alkalommal történő összehívásáról a miniszter e törvény
hatálybalépésétől számított harminc napon belül intézkedik.
Budapest, 2008. február 18.
" -tt? ——
Font Sándor (Fidesz)
frfi
Császár Antal (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
óöi 'cAo 04^r
Simicskó István (KDNP)
Karsai Péter (MDF)
MedgyasszayWszló (^DNP)
Kováes Kálmán (SZDSZ)-
fV bo w H
Pettkó András (MDF)
12