﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/5123. számú TÖRVÉNYJAVASLAT

az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi
határozat kihirdetéséről

1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösségek saját forrásainak
rendszeréről szóló 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (a továbbiakban:
Határozat) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§i
Az Országgyűlés a Határozatot e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Határozat hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„A TANÁCS HATÁROZATA
(2007. június 7.)
az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről
(2007/436/EK, Euratom)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 269. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 173.
cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
tekintettel a Számvevőszék véleményére,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
1
mivel:
(1)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-1 brüsszeli ülésén többek között arra a
következtetésre jutott, hogy a saját forrásokról szóló megállapodásokat a méltányosság általános
céljának figyelembevételével kell megkötni. Ezeknek a megállapodásoknak - az Európai Tanács
1984. évi fontainebleau-i ülésének vonatkozó következtetéseivel összhangban - ezért
biztosítaniuk kell, hogy egyetlen tagállamra se nehezedjen a viszonylagos jólétéhez képest túlzott
költségvetési teher. Ezért helyénvaló egyes tagállamokkal kapcsolatban rendelkezéseket hozni.
(2)	A Közösségek saját forrásai rendszerének megfelelő forrásokat kell biztosítania a közösségi
politikák szabályos fejlődéséhez, figyelemmel a szigorú költségvetési fegyelem szükségességére
is.
(3)	E határozat alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) a piaci árakon
meghatározott éves GNI-t kell érteni, ahogyan azt a Bizottság a Közösségben a nemzeti és
regionális számlák európai rendszerének (a továbbiakban: ESA 95) alkalmazásában, a
2223/96/EK tanácsi rendelettel összhangban meghatározza.
(4)	Tekintettel a költségvetés és a saját források területén az ESA 79-ről az ESA 95-re történő
váltásra, és annak érdekében, hogy a Közösségek rendelkezésére bocsátott pénzügyi források
összege változatlan maradjon, a Bizottság - az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről
szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat 3. cikkének (1) és (2)
bekezdésével összhangban - két tizedes pontossággal, az említett cikkben szereplő képlet alapján
újraszámította a saját források felső határát és a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határát.
A Bizottság 2001. december 28-án közölte az új felső határokat a Tanáccsal és az Európai
Parlamenttel. A saját források felső határát a Bizottság a tagállamok piaci árakon számított teljes
GNI-jének 1,24 %-ában állapította meg, a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határát pedig
a tagállamok teljes GNI-jének 1,31 %-ában. Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén
arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a felső határokat a jelenlegi szinten kell tartani.
(5)	A Közösségek rendelkezésére bocsátott pénzügyi források változatlanul tartása érdekében
az ESA 95-ben bekövetkező, a GNI szintjének jelentős változásával együtt járó módosítások
esetén helyénvaló a GNI százalékában kifejezett felső határokat kiigazítani.
(6)	A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött
megállapodásoknak az Európai Unió jogában történő végrehajtását követően már nincs lényeges
különbség a mezőgazdasági vámok és az egyéb vámok között. Ezért indokolt megszüntetni ezt a
különbségtételt az Európai Unió általános költségvetése területén.
(7)	Az átláthatóság és az egyszerűség érdekében az Európai Tanács 2005. december 15.-16-án
arra a következtetésre jutott, hogy a hozzáadottérték-adóból (HEA) származó forrás lehívásának
legnagyobb mértékét 0,30 %-ban kell megállapítani.
(8)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy
Ausztria, Hollandia, Németország és Svédország csökkentett HEA-lehívási kulcsot alkalmazhat a
2007-2013-as időszakban, valamint Hollandia és Svédország ugyanebben az időszakban bruttó
csökkentéseket élvezhet az éves GNI-alapú hozzájárulások tekintetében.
(9)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy
továbbra is maradjon meg az Egyesült Királyság javára szóló korrekciós mechanizmus, valamint
Ausztria, Hollandia, Németország és Svédország csökkentett részvétele a korrekció
finanszírozásában. A 2009 és 2011 közötti fokozatos bevezető időszakot követően azonban az
Egyesült Királyságnak teljes mértékben részt kell vennie a bővítés költségeinek
finanszírozásában, leszámítva a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket és a piachoz kapcsolódó
kiadásokat, valamint a vidékfejlesztési kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és
2
Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből származó részét. Az Egyesült Királyság javára
történő korrekció kiszámítását ezért fokozatosan kiigazítják az Európai Unióhoz 2004. április 30.
után csatlakozó tagállamokra felosztott kiadások kizárásával, kivéve a fent említett
mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadásokat. Az Egyesült Királyság kiegészítő hozzájárulása,
amelyet a felosztott kiadások csökkentése eredményez, a 2007-2013-as időszakban nem
haladhatja meg a 2004-es árakon számított 10,5 milliárd eurót. 2013 előtti további bővítés esetén
-	Bulgária és Románia csatlakozását leszámítva - az összeget megfelelően ki kell igazítani.
(10)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a
2000/597/EK, Euratom határozat 4. cikke második bekezdése f) pontjának rendelkezései -
amelyek a csatlakozó országok éves előcsatlakozási kiadásainak az Egyesült Királyság javára
történő korrekció kiszámításából való kivételével kapcsolatosak - 2013 végét követően ne
legyenek alkalmazandók.
(11)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy végezzen
teljes és széles körű felülvizsgálatot, amely kiterjed az EU - a Közös Agrárpolitikát (KAP) is
magában foglaló - kiadásainak, valamint - az egyesült királyságbeli csökkentést is magában
foglaló - forrásainak valamennyi vonatkozására, és erről 2008-2009-ben tegyen jelentést.
(12)	Rendelkezéseket kell megállapítani, hogy szabályozzák a 2000/597/EK, Euratom
határozatban előírt rendszerről az e határozattal bevezetett rendszerre történő áttérést.
(13)	Az Európai Tanács 2005. december 15.-16-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy e
határozatnak 2007. január 1-jén kell hatályba lépnie,
MEGHATÁROZTA EZEKET A RENDELKEZÉSEKET, ÉS AJÁNLJA A
TAGÁLLAMOKNAK AZOK ELFOGADÁSÁT:
1.	cikk
A következő cikkekben megállapított szabályoknak megfelelően, az Európai Közösséget
létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 269. cikkének és az Európai
Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 173.
cikkének megfelelően, a Közösségek számára saját forrásokat biztosítanak az Európai Unió
általános költségvetésének finanszírozására.
Az Európai Unió általános költségvetését, az egyéb bevételek sérelme nélkül, teljes mértékben
a Közösségek saját forrásaiból finanszírozzák.
2.	cikk
(1)	Az Európai Unió költségvetésében a saját forrásokat a következőkből álló bevételek
alkotják:
a)	lefölözések, támogatások, kiegészítő vagy kompenzációs összegek, kiegészítő összegek vagy
tényezők, a közös vámtarifa szerinti vámok és egyéb vámok, amelyeket a harmadik országokkal
folytatott kereskedelem tekintetében a Közösségek intézményei már megállapítottak vagy meg
fognak állapítani, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó, hatályát vesztett szerződés
hatálya alá tartozó termékekre kiszabott vámok, valamint a cukorágazat piacának közös
szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások és egyéb vámok;
b)	e cikk (4) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül az összes tagállamra érvényes
egységes kulcs alkalmazása a harmonizált hozzáadottérték-adó alapjára, amely alapot a közösségi
3
szabályok alapján állapítanak meg. A (7) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően az e
célból figyelembe vett adóalap egyik tagállam esetében sem haladhatja meg a GNI 50 %-át;
c)	e cikk (5) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, a költségvetési eljárás alapján,
valamennyi egyéb bevétel összegének figyelembevételével meghatározott egységes kulcsnak
valamennyi tagállam GNI-jének összegére történő alkalmazása.
(2)	Az Európai Unió általános költségvetésében szereplő saját forrásnak minősül a bármilyen
olyan új teherből származó bevétel is, amelyet valamely közös politika keretében az EK-
Szerződésnek vagy az Euratom-Szerződésnek megfelelően vezettek be, feltéve hogy betartották
az EK-Szerződés 269. cikke szerinti eljárást vagy az Euratom-Szerződés 173. cikke szerinti
eljárást.
(3)	A tagállamok beszedési költség címén megtartják az (1) bekezdés a) pontjában említett
összegek 25 %-át.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett egységes kulcs 0,30 %.
Kizárólag a 2007-2013-as időszakra a hozzáadottérték-adóból származó forrás lehívási kulcsa
Ausztria esetében 0,225 %, Németország esetében 0,15 %, Hollandia és Svédország esetében
pedig 0,10 %.
(5)	Minden tagállam GNI-jére az (1) bekezdés c) pontjában említett egységes kulcsot
alkalmazzák.
Kizárólag a 2007-2013-as időszakban, 2004-es árakon számítva, Hollandia az éves GNI-
hozzájárulásából bruttó 605 millió EUR, Svédország pedig az éves GNI-hozzájárulásából bruttó
150 millió EUR csökkentést vehet igénybe. Ezeket az összegeket folyó árakra igazítják az EU
aktuális, euróban kifejezett GDP-deflátorának alkalmazásával, amelyet a Bizottság ad meg, és
amely az előzetes költségvetési tervezet kidolgozásakor rendelkezésre áll. Ezeket a bruttó
csökkentéseket az Egyesült Királyság javára történő, e határozat 4. és 5. cikkében említett
korrekció számítása és finanszírozása után kell nyújtani, amelyre így e csökkentések nincsenek
hatással.
(6)	Amennyiben a pénzügyi év elején a költségvetést még nem fogadták el, az új kulcsok
hatálybalépéséig a már létező HEA- és GNI-lehívási kulcsokat kell alkalmazni.
(7)	E határozat alkalmazásában a GNI az adott évre piaci árakon meghatározott GNI, ahogyan
azt a Bizottság az ESA 95 alkalmazásában, a 2223/96/EK tanácsi rendelettel összhangban
meghatározza.
Amennyiben az ESA 95 módosításai jelentős változásokat eredményeznek a Bizottság által
meghatározott GNI-ben, a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag, és az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy e módosításokat e határozat
alkalmazásában figyelembe kell-e venni.
3.	cikk
(1)	Az éves kifizetési előirányzatokat fedező, a Közösségek számára allokált saját források
teljes összege nem haladhatja meg az összes tagállam GNI-je összegének 1,24 %-át.
(2)	Az Európai Unió általános költségvetésében szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok
teljes éves összege nem haladhatja meg a tagállamok teljes GNI-jének 1,31 %-át. A
kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok között helyes arányt kell
fenntartani annak érdekében, hogy összeegyeztethetőségük, valamint az (1) bekezdés szerinti
felső határ betartása az elkövetkező években biztosítható legyen.
4
(3)	Amennyiben az ESA 95 módosításai jelentős változásokat eredményeznek az e határozat
alkalmazásában meghatározott GNI szintjében, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kifizetési
és kötelezettségvállalási felső határokat a Bizottság a következő képlet alapján újraszámítja:
124 %(131 %) x GNIt-2 + GNIt-1 + GNIt ESA jelenlegi
1,24 %(1’ %)	GNIt-2 + GNIt-1 + GNIt ESA módosított
ahol t a legutolsó teljes év, amelyre vonatkozóan az a piaci áron számított bruttó nemzeti
jövedelem összehangolásáról (GNI-rendelet) szóló, 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom
tanácsi rendelet szerinti adatok rendelkezésre állnak.
4.	cikk
(1)	Az Egyesült Királyság korrekcióban részesül a költségvetési egyensúlytalanságok
tekintetében.
E korrekciót a következőképpen határozzák meg:
a)	kiszámítják az előző pénzügyi évben a következők között fennálló különbséget:
-	az Egyesült Királyság százalékos részesedése a nem maximált hozzáadottértékadó-alapok
összegéből, és
-	az Egyesült Királyság százalékos részesedése az összes felosztott kiadásból;
b)	megszorozzák az így kapott különbséget az összes felosztott kiadással;
c)	a b) pont szerinti eredményt megszorozzák 0,66-dal;
d)	a c) pont szerinti eredményből kivonják az Egyesült Királyságnak a maximált
hozzáadottérték-adóra történő áttéréséből eredő hatásokat és a 2. cikk (1) bekezdésének c)
pontjában említett befizetéseket, nevezetesen a következők közötti különbséget:
-	azon összeg, amelyet az Egyesült Királyságnak a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában
említett források által finanszírozott összegekbe kellett volna fizetnie, ha az egységes kulcsot a
nem maximált hozzáadottértékadó-alapokra alkalmazták volna, és
-	az Egyesült Királyság befizetései a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján;
e)	a d) pont szerinti eredményből kivonják az Egyesült Királyság azon nettó nyereségét, amely
a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett források százalékarányának növekedéséből
származik, és amelyet a tagállamok a beszedés és az ezzel összefüggő költségek fedezésére
tartottak meg;
f)	az EU minden egyes bővítésekor kiszámítják az ellentételezés csökkentése érdekében az e)
pont szerinti eredmény kiigazítását, ezáltal biztosítják, hogy azon kiadás, amely a bővítés előtt
változatlan volt, a bővítés után se csökkenjen. E kiigazítást az összes felosztott kiadás olyan
összeggel való csökkentésével kell végrehajtani, amely a csatlakozó országok éves, csatlakozás
előtti kiadásának felel meg. Az összes így kiszámított összeget át kell vinni a következő évekre,
és évente ki kell igazítani az EU legutóbbi rendelkezésre álló, euróban kifejezett GDP-
deflátorának alkalmazásával, amelyet a Bizottság ad meg. Ezt a költségvetésben 2014-ben első
ízben szereplő korrekcióval kezdődően nem kell alkalmazni;
g)	a kiszámított összeget kiigazítják úgy, hogy a teljes felosztott kiadásból levonják a 2004.
április 30. után csatlakozó tagállamok teljes felosztott kiadását, kivéve a közvetlen
mezőgazdasági kifizetéseket és a piachoz kapcsolódó kiadásokat, valamint a vidékfejlesztési
kiadásoknak az EMOGA Garanciarészlegéből származó részét.
5
A levonást az alábbi ütemezés szerint fokozatosan növelik.
Az Egyesült Királyság javára történő korrekció költségvetésben való szerepeltetésének első éve:	A bővítéssel kapcsolatos (fent meghatározott) kiadásoknak az Egyesült Királyság javára történő korrekció kiszámításából kiveendő százalékos aránya
2009	20
2010	70
2011	100
(2)	A 2007-2013-as időszakban az Egyesült Királyság kiegészítő hozzájárulása, amelyet az (1)
bekezdés g) pontjában említett felosztott kiadások csökkentése eredményez, nem haladhatja meg
a 2004-es árakon számított 10,5 milliárd eurót. A Bizottság szolgálatai minden évben ellenőrzik,
hogy a korrekció kiigazításainak összege meghaladja-e ezt az összeget. E számítás céljából a
folyó árakon számított összegeket átváltják 2004-es árakra az EU legutóbbi rendelkezésre álló,
euróban kifejezett GDP-deflátorának alkalmazásával, amelyet a Bizottság ad meg. A 10,5
milliárd EUR értékű felső határ átlépése esetén az Egyesült Királyság hozzájárulását megfelelően
csökkentik.
2013 előtti további bővítés esetén a 10,5 milliárd EUR értékű felső határt megfelelően felfelé
igazítják.
5.	cikk
(1)	A korrekció költségét a következő rendelkezéseknek megfelelően a többi tagállam viseli:
a)	a költség megosztását először a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett befizetések
egyes tagállamokra jutó hányada alapján számolják ki, az Egyesült Királyság kivételével,
valamint Hollandia és Svédország 2. cikk (5) bekezdésében említett GNI-alapú hozzájárulásának
bruttó csökkentése figyelmen kívül hagyásával;
b)	ezt követően kiigazítják úgy, hogy Ausztria, Hollandia, Németország és Svédország
finanszírozási hányada az e számításból eredő rendes hányad egynegyedére korlátozódjon.
(2)	Az Egyesült Királyság úgy részesül a korrekcióban, hogy levonnak a 2. cikk (1)
bekezdésének c) pontja alkalmazásából eredő befizetéseiből. A többi tagállam által viselt
költségeket hozzáadják azon befizetéseikhez, amelyek a 2. cikk (1) bekezdése c) pontjának az
egyes tagállamokra történő alkalmazásából származnak.
(3)	A 2. cikk (5) bekezdése, a 4. cikk és e cikk alkalmazásához szükséges számításokat a
Bizottság végzi el.
(4)	Amennyiben a pénzügyi év kezdetén a költségvetést még nem fogadták el, akkor az
Egyesült Királyság részére juttatott korrekció és a többi tagállam által viselt költség
alkalmazásban marad úgy, ahogyan az az utolsó elfogadott költségvetésben szerepel.
6.	cikk
A 2. cikkben említett bevételt megkülönböztetés nélkül használják fel az Európai Unió
általános költségvetésében szereplő valamennyi kiadás finanszírozására.
6
7. cikk
A Közösségek költségvetésében a pénzügyi év folyamán az összes tényleges kiadást
meghaladó közösségi bevételi többletet a következő pénzügyi évre viszik át.
8.	cikk
(1)	A Közösségeknek a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett saját forrásait a tagállamok
a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján szedik be, amelyeket
adott esetben a közösségi követelményekhez igazítanak.
A Bizottság rendszeres időközönként megvizsgálja a tagállamok által számára bejelentett
nemzeti rendelkezéseket, eljuttatja a tagállamokhoz azokat a módosításokat, amelyeket a
közösségi szabályoknak való megfeleléshez szükségesnek ítélt, és jelentést nyújt be a
költségvetési hatóságnak.
A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2. cikk (1) bekezdésének a), b) és c)
pontjában előírt forrásokat.
(2)	A Tanács az EK-Szerződés 279. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak és az
Euratom-Szerződés 183. cikkének megfelelően elfogadja azokat a rendelkezéseket, amelyek
szükségesek e határozat alkalmazásához, valamint a 2. és 5. cikk szerinti bevételek beszedésének
ellenőrzéséhez és e bevételeknek a Bizottság rendelkezésére bocsátásához és befizetéséhez.
9.	cikk
A Bizottság az EU KAP-ot is magában foglaló kiadásainak és az Egyesült Királyságnak
nyújtott csökkentést is magában foglaló forrásainak minden szempontot figyelembe vevő, teljes
és széles körű felülvizsgálatának keretében - amelyről 2008-2009 folyamán tesz jelentést -
elvégzi a saját források rendszerének általános felülvizsgálatát.
10.	cikk
(1)	A (2) bekezdésre is figyelemmel, a 2000/597/EK, Euratom határozat 2007. január 1-jétől
kezdődően hatályát veszti. A tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Közösségek saját forrásai
által történő pótlásáról szóló, 1970. április 21-i 70/243/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi
határozatra, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 1985. május 7-i 85/257/EGK,
Euratom tanácsi határozatra, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 1988. június 24-i
88/376/EGK, Euratom tanácsi határozatra, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló,
1994. október 31-i 94/728/EK, Euratom határozatra vagy a 2000/597/EK, Euratom határozatra
történő bármilyen hivatkozást az e határozatra történő hivatkozásnak kell tekinteni.
(2)	A 88/376/EGK, Euratom határozat, a 94/728/EK, Euratom határozat és a 2000/597/EK,
Euratom határozat 2., 4. és 5. cikkét továbbra is alkalmazni kell a valamennyi tagállamra
érvényes, egységes kulcsnak - az egyes tagállamok GNP-jének vagy GNI-jének az adott évtől
függően egységesen 50-55 %-ában meghatározott - hozzáadottértékadó-alapra történő
alkalmazásából keletkező bevétel kiszámítására és kiigazítására, valamint az Egyesült Királyság
vonatkozásában jelentkező költségvetési egyensúlytalanság 1988-2006-os korrekciójának
kiszámítására.
(3)	A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összegek esetében - amelyeket az
alkalmazandó közösségi szabályokkal összhangban a tagállamoknak 2001. február 28. előtt
7
rendelkezésre kellett volna bocsátaniuk - a tagállamok a beszedés költségének címén továbbra is
megtartják ezen összegek 10 %-át.
11.	cikk
A tagállamokat a Tanács főtitkára értesíti e határozatról.
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Tanács főtitkárát az e határozat elfogadására
vonatkozó, alkotmányos követelményeiknek megfelelő eljárásaik lezárásáról.
E határozat a második albekezdésben említett utolsó értesítés beérkezését követő hónap első
napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
12.	cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”
4.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja a Határozatnak e törvény hatálybalépését követő napjától történő
-	a Határozat 11. cikke szerinti - ideiglenes alkalmazását.
5.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 4. §-a a Határozat 11. cikk harmadik bekezdésében meghatározott időpontban
hatályát veszti.
(3)	A Határozat hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott
időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az államháztartásért felelős miniszter
gondoskodik.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos
kötelezettségek teljesítésében részt vevő intézmények feladat- és hatáskörét, valamint a
kapcsolódó eljárásrendet rendeletben határozza meg.
(6)	Ez a törvény az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i
2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat 11. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) költségvetésének bevételeit, azaz saját forrásait képezik a
közös költségvetéshez történő nemzeti hozzájárulások (áfa-alapú és GNI-alapú hozzájárulás)
valamint az úgynevezett tradicionális saját források (vámok, cukor, izoglükóz és inulin-
hozzájárulások) befizetései. Ugyan a közösségi költségvetésnek nem része, de fogalmilag a saját
források rendszeréhez tartozik az Egyesült Királyságnak a többi tagállam által fizetett ún. brit
korrekció is.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló Csatlakozási Szerződés 2003. április 16-i
aláírásával a Magyar Köztársaság elkötelezte magát, hogy részt vesz az Európai Unió
költségvetésének finanszírozásában. A kiadások fedezetéül szolgáló, az Európai Unió ún. saját
forrásaira vonatkozó közösségi jogi szabályozást alkotó, a Tanács 2000/597/EK, Euratom
határozata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről, valamint a Tanács
1150/2000/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK,
Euratom határozat végrehajtásáról, és az említett rendeletek módosításai a csatlakozás
időpontjától közvetlenül beépültek a hazai jogrendbe. E keret-jellegű szabályok azonban
lehetőséget adtak a tagállami - így a magyar - egyéb jogszabályi környezetnek és gazdasági
feltételeknek megfelelő szabályozás kialakítására. A nemzeti szabályozással szemben az EU
mindössze egyetlen elvárást támaszt: az nem lehet ellentétes az uniós jogi rendelkezésekkel,
illetve nem korlátozhatja azok érvényesülését. Ennek megfelelően az EU saját forrásainak az
Európai Bizottság számára időben történő rendelkezésre bocsátásának biztosítása, és az ezzel
összefüggő feladatok, együttműködések és eljárásrendek jogi alapjának megteremtése érdekében
készült el az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevő
intézmények feladat- és hatásköréről, valamint a kapcsolódó eljárásrendről szóló 84/2004. (IV.
19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
A 2005. december 15-16-i Európai Tanács ülésén az állam és kormányfők politikai
megállapodást kötöttek az Unió 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájáról, ezzel együtt a saját
források (azon belül is kifejezetten a tagállamok által fizetendő nemzeti hozzájárulások)
rendszerének módosításáról is.
A fentiek alapján az Európai Bizottság kidolgozta, majd a Tanács 2007. június 7-én az EK
Szerződés 269. cikkében foglalt jogalapnak megfelelően1 elfogadta az Európai Unió saját
forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatot (a továbbiakban:
Határozat). A Határozat hiteles magyar nyelvű szövege az Európai Unió Hivatalos Lapja 2007.
június 23-i számában jelent meg.2
Azonban a sajátos jogalapból kifolyólag a tagállamoknak „alkotmányos követelményeiknek
megfelelő eljárás keretében” is el kell fogadniuk a Határozatot, ugyanis a tényleges kötelmet nem
a tanácsi határozat elfogadása, hanem a tagállamoknak a Határozatot elfogadó aktusa keletkezteti.
Az elfogadás és a kihirdetés a Magyar Köztársaság tekintetében az a mód, amellyel hazánk a
Határozat kötelező erejét magára nézve elismeri. Az elfogadás és a kihirdetés tekintetében ezért a
1	Eszerint a Tanács a Bizottság javaslata alapján, és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően
egyhangúlag állapítja meg a Közösség saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a
tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánl. Az eljárásban az Európai Parlament, a
Számvevőszék és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is felkérést kapott véleménye kifejtésére.
2	HL L 163., 2007. 06. 23., 17. o.
9
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban:
Nsztv.) rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.
A Határozatot a fentiekre tekintettel törvényben kell kihirdetni, az erre vonatkozó előterjesztést a
Kormánynak kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Az „alkotmányos követelményeknek megfelelő
eljárás” lezárásáról ezt követően tehát akkor lehet a Határozat 11. cikke szerint - a
Külügyminisztériumon keresztül - a Tanács főtitkárságát értesíteni, ha e törvény kihirdetésre
került.
Amennyiben minden tagállam elfogadta a Határozatot, és erről a Tanács főtitkárságát is
megfelelően értesítette, úgy a Határozat az utolsó értesítés beérkezését követő hónap első napján
lép hatályba. A 2005. decemberi Európai Tanács ülésének következtetéseiben az állam- és
kormányfők azt tűzték ki célul, hogy a saját források rendszeréről szóló új jogi aktus 2009. január
elsejét megelőzően hatályba lépjen. A döntés jogilag nem kötelező erejű, ezt a céldátumot
azonban tiszteletben kell tartani.3
A Határozat rendelkezéseit azonban már 2007. január 1-jétől kell alkalmazni, vagyis a
Határozattal az Európai Unió saját forrásainak rendszerében végrehajtott módosítások már
várhatóan a 2008. évi tagállami befizetésekben is érvényesülni fognak, a 2007. évi befizetés
utólagos korrekciója mellett.
Mivel közösségi szinten a Határozat szabályozza azt, hogy az Európai Unió tagállamainak milyen
tételeket és hogyan kell befizetnie a közösségi költségvetésbe, ezért a törvény elfogadásának
közvetlen gazdasági, költségvetési hatása Magyarország Európai Unióba történő befizetéseire
van, a hatás kifejezetten a befizetések mértéke és szerkezete tekintetében érvényesül.
Az EU 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájáról kötött megállapodásra, valamint a
Határozatnak a Tanács által történő elfogadására tekintettel a Határozat tartalmi kérdéseit illetően
jelenleg a tagállamoknak, így Magyarországnak sincs befolyásolási lehetősége. Amennyiben a
Határozatot az Országgyűlés nem fogadja el, az közvetett hatásként a pénzügyi perspektíva
működését, és így a Magyarország által 2007-2013. között igénybe vehető, folyó áron több mint
9000 Mrd forintnyi támogatás igénybe vételét kérdőjelezheti meg.
A Határozat hatálybalépését követően a Magyarország által fizetendő nemzeti hozzájárulások
összege - a jelenlegi szabályozás szerinti 180-200 Mrd Ft hozzájáruláshoz képest - évente 7-10
Mrd forinttal növekszik.4 A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi
CLXIX. törvény a Határozat 2008. évi hatálybalépését feltételezve készült, így a megnövelt
összegű hozzájárulás fedezete biztosított.
A Határozattal kapcsolatban fennálló jogharmonizációs kötelezettségünkre tekintettel a
törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Köztársaság a Határozat kötelező erejét magára nézve
alkotmányos követelményeinek megfelelő eljárás keretében elismerje.
3	2008. február 15-ei adatok szerint eddig hét tagállam (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Lettország,
Spanyolország és Szlovénia) küldte meg hivatalos értesítését a Tanács főtitkárságának az alkotmányos
követelményeinek megfelelő eljárás lezárásáról.
4	Erről részletesebb információt tartalmaz a törvényjavaslat indokolásának a költségvetési hatásvizsgálattal
kapcsolatos része.
10
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Határozat sajátos jogalapjából kifolyólag, valamint 11. cikkének második albekezdésében
foglaltak szerint a Határozatot a tagállamoknak „alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelő
eljárásban” is el kell fogadniuk, ugyanis a tényleges kötelmet nem a tanácsi határozat elfogadása,
hanem a tagállamoknak a Határozatot elfogadó aktusa keletkezteti. Ez az elfogadás és a
kihirdetés az a mód, ahogy a Magyar Köztársaság a Határozat kötelező erejét magára nézve
elismeri. Az elfogadás és a kihirdetés tekintetében ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: Nsztv.) megfelelően kell
eljárni.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdése a) pontja szerint a Magyar Köztársaság külkapcsolatai
szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződés esetében a nemzetközi szerződés
kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A Határozatot a fenti jogalapra tekintettel, szövegének végleges megállapítását követően, az
Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Határozat szövege az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is hiteles.
A Határozat nyomán az alábbiak szerint változik a közösségek saját forrásának rendszere:
-	a hozzáadottérték-adóból (HÉA) származó forrás5 lehívásának egységes kulcsa 0,30 %-
ban lett megállapítva,
-	Ausztria, Hollandia, Németország és Svédország csökkentett HÉA-lehívási kulcsot
alkalmazhat a 2007-2013-as időszakban, valamint Hollandia és Svédország ugyanebben
az időszakban bruttó csökkentéseket élvezhet az éves GNI-alapú hozzájárulások
tekintetében,
-	továbbra is megmarad az Egyesült Királyság javára szóló korrekciós mechanizmus,
valamint Ausztria, Hollandia, Németország és Svédország csökkentett részvétele a
korrekció finanszírozásában. Azonban a 2009-2011. közötti fokozatos bevezető időszakot
követően az Egyesült Királyságnak már teljes mértékben részt kell vennie a bővítés
költségeinek finanszírozásában, leszámítva a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket és az
agrárpiaci kiadásokat, valamint a vidékfejlesztési kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)6 Garanciarészlegéből származó részét. Az
5	A közösségi szinten elfogadott angol „value added tax” kifejezés hivatalos magyar fordítása hozzáadottérték-adó
(rövidítve: HÉA), azonban a kifejezés szakmai szempontból a magyar általános forgalmi adónak (áfa) feleltethető
meg. A kihirdető törvény szövegében és annak indokolásában a hivatalos magyar fordításhoz igazodtunk, a
kormányrendelet-tervezetben azonban a kifejezés magyar értelmezését követjük.
6	A Közös Agrárpolitika (KAP) 2005 áprilisában elfogadott reformjára tekintettel a 2007-2013-as programozási
időszakban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) helyett az Európai Mezőgazdasági
11
Egyesült Királyság javára történő korrekció kiszámítása ezért fokozatosan kiigazításra
kerül az Európai Unióhoz 2004. április 30. után csatlakozó tagállamokra felosztott
kiadások kizárásával, kivéve a fent említett mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadásokat.
-	az Egyesült Királyság kiegészítő hozzájárulása, amelyet a felosztott kiadások csökkentése
eredményez, a 2007-2013-as időszakban nem haladhatja meg a 2004-es árakon számított
10,5 milliárd eurót. 2013 előtti további bővítés esetén - Bulgária és Románia
csatlakozását leszámítva - az összeget megfelelően ki kell igazítani.
-	a 2000/597/EK, Euratom határozat 4. cikke második bekezdése f) pontjának rendelkezései
-	amelyek a csatlakozó országok éves előcsatlakozási kiadásainak az Egyesült Királyság
javára történő korrekció kiszámításából való kivételével kapcsolatosak - 2013 után már
nem lesznek alkalmazandók.
A Határozat 10. és 11. cikkeiben rendelkezik a hatálybalépés kérdéséről.
A Határozatban ESA 95 néven szereplő hivatkozás alatt a nemzeti számlák európai rendszerének
(European System of Accounts - ESA) 1995-ben módosított változata értendő.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a közösségi jogi aktus 11. cikke elrendeli a Határozatban foglaltak 2007.
január 1-jétől történő alkalmazását, ezért a kihirdető törvényben is szükséges az Nsztv. 11. §-ban
foglaltaknak megfelelően a Határozat ideiglenes alkalmazásának elrendelése.
A tagállamok által az EU költségvetése felé fizetendő nemzeti hozzájárulás korrigálására - a
Határozat rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásától függetlenül - azonban csak a Határozat
hatálybalépését követően kerül sor.
Az 5. §-hoz
A Határozat 11. cikkének második albekezdése szerint: „A tagállamok haladéktalanul értesítik a
Tanács főtitkárát az e határozat elfogadására vonatkozó, alkotmányos követelményeiknek
megfelelő eljárásaik lezárásáról. ” Az „alkotmányos követelményeknek megfelelő eljárás”
lezárásáról akkor lehet - a Külügyminisztériumon keresztül - a Tanács főtitkárságát értesíteni, ha
a törvény kihirdetésre került.
A Határozat a 11. cikk második albekezdésében említett utolsó értesítés beérkezését követő
hónap első napján lép hatályba.
A hatálybalépés pontos naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter az Nsztv. 10. § (4)
bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
A kihirdető törvény felhatalmazást ad a Határozat végrehajtásához szükséges intézkedések
meghozatalára. Mivel a saját források rendszeréről szóló korábbi határozathoz képest közösségi
Garancia Alap (EMGA), illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) finanszírozza a KAP
egyes pilléreit. Azonban a közösségek saját forrásainak a rendszeréhez kapcsolódó, az Egyesült Királyságnak a többi
tagállam által fizetett ún. brit korrekció kiszámításánál a korábbi évek kiadását kell figyelembe venni, így a 2007-től
meghatározandó brit korrekció összegét a 2007. előtti közösségi költségvetések még EMOGA néven szereplő
alapjából teljesített kifizetések befolyásolják. Ezért szerepel mind a közösségi jogszabályban, mind annak hivatalos
magyar nyelvű fordításában az EMOGA-ra történő hivatkozás.
12
szinten formálisan is új jogi aktus született, ezért a kihirdető törvényben felhatalmazást kell adni
a Határozat végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, melyre tekintettel indokolt a
kérdést jelenleg szabályozó Korm. rendelet hatályon kívül helyezése, és új kormányrendelet
megalkotása.
Az új kormányrendeletet (amely tartalmában a saját források rendszeréről szóló közösségi jogi
aktus változásából kifolyólag szükséges technikai módosításokat tartalmazza) a Kormány a
kihirdető törvényben foglalt felhatalmazásra tekintettel alkothatja meg. A kormányrendelet
hatálybalépését a Határozat hatálybalépéséhez indokolt igazítani, amit a külpolitikáért felelős
miniszter az Nsztv. 10. § (4) bekezdése értelmében, a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozatával állapít meg.
13
Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom
tanácsi határozat kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásának költségvetési
hatásvizsgálata
A Határozat tartalmáról a 2005. december 15-16-i Európai Tanács ülésén született egyhangú
megállapodás a 2007-2013. közötti pénzügyi perspektíva részeként.
E megállapodás során a pénzügyi perspektíva teljes kiadási és bevételi oldaláról „csomagként”
jött létre egyezség, így amennyiben a Határozatot az Országgyűlés nem fogadja el, az közvetett
hatásként a pénzügyi perspektíva működését és így a Magyarország által 2007-2013. között
igénybe vehető, folyó áron több mint 9000 Mrd forintnyi támogatás igénybe vételét is
megkérdőjelezheti.
A Határozat hatálybalépéséig az EU költségvetésébe fizetendő magyar nemzeti hozzájárulást
továbbra is a kérdést közösségi szinten szabályozó, jelenleg hatályos 2000/597/EK, Euratom
tanácsi határozat alapján kell teljesítenünk. A Határozat hatálybalépését követően azonban a
2007. és 2008. évben a hatálybalépésig teljesített befizetések az új szabályok figyelembevételével
közösségi szinten korrigálásra kerülnek, vagyis a hatálybalépést követően kerül sor a módosított
szabályok szerinti plusz-befizetések realizálására.
A Határozat tagállamok általi elfogadásának és hatálybalépésének közvetlen hatásaként
Magyarország Európai Unió költségvetése felé teljesítendő hozzájárulása a jelenlegi
szabályokhoz képest növekszik. Ennek oka az, hogy a hatályos rendelkezésekkel összevetve
Hollandia és Svédország GNI alapú hozzájárulásából éves szinten 2004. évi áron 605, illetve 150
millió euró kedvezményben részesül; illetve Hollandia, Svédország, Németország és Ausztria áfa
alapú hozzájárulását ún. csökkentett lehívási kulcs alapján teljesítheti. Mindezeken túl szintén
eltérés a korábbi szabályoktól az Egyesült Királyság számára a többi tagállam által fizetendő
korrekció 2004. évi áron 10,5 Mrd euró összegben történő maximálása.
A Határozat elfogadásának közvetlen hatását (a hatályos határozat szerint teljesítendő
hozzájárulástól való eltéréseket) az alábbi táblázat foglalja össze.
Mrd Ft, folyó ár
	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Nemzeti hozzájárulás a hatályos szabályok szerint	189,5	189,7	178,7	190,8	188,3	196,0	197,3
A Határozat hatálybalépése következtében teljesítendő plusz-befizetés	7,0	8,6	8,8	9,1	9,3	9,6	9,8
Teljes nemzeti hozzájárulás a Határozat alapján	196,5	198,3	187,5	199,8	197,6	205,5	207,2
A táblázatban szereplő adatok előzetes szakértői számítások, a befizetés tényleges összege az EU
mindenkori költségvetéséhez igazodik. Az adatokban kerekítésből kifolyólag eltérések adódhatnak.
* A Határozat hatálybalépésére tekintettel a táblázatban 2007-nél feltüntetett plusz összeg - utólagos korrekció révén
- várhatóan 2008-ban lesz megfizetendő. A 2008-as költségvetés tervezésénél ez a körülmény figyelembe lett véve, a
költségvetési törvényben szereplő előirányzat ezért - 248 Ft/euró árfolyamot alapul véve - 205,3 Mrd Ft-ban lett
meghatározva.
14
A 2007-2013. évi időszak alatt a magyar hozzájárulás összegét alapvetően a pénzügyi perspektíva
kiadási főösszegének változása (növekedése, vagy csökkenése), az adott év utolsó
munkanapjának Ft/euró középárfolyama (mely a következő évi hozzájárulás teljesítésének
árfolyama), illetve az áfa és GNI alapok változása határozza meg. A Határozat hatálybalépése
gyakorlatilag a magyar GNI alapú hozzájárulást növeli, mivel a korábban említett négy tagállam
csökkentett összegű hozzájárulása miatt a közösségi költségvetésből kieső bevételt a többi
tagállamnak fejlettségükkel összhangban (GNI-arányosan) kell finanszírozni. A Határozat a
2007. évi hozzájárulás tekintetében is alkalmazandó - vagyis 2008. évi hatálybalépés esetén
2008-ban mind a tavalyi, mind az idei többlet-hozzájárulást teljesíteni kell.
A 2008. évi költségvetési törvény, az ahhoz kapcsolódó 2009-2011. közötti ún. kitekintő évek
költségvetési előirányzatai és a Konvergencia Program a Határozat 2008. évi hatálybalépését
feltételezve, a többlet-befizetést figyelembe véve készültek. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy
szükség esetén a tervezettnél magasabb összegű kiadás is teljesíthető (pl. a közösségi
költségvetés módosítása esetén), mivel a 2008. évi költségvetési törvény alapján a nemzeti
hozzájárulás előirányzata automatikusan túlléphető.
A 2008. évi költségvetés összeállításakor feltételezett 248 Ft/euró árfolyamhoz képest a 2008. évi
hozzájárulást 253,73 Ft/euró árfolyam mellett kell teljesíteni. Így a legfrissebb adatok szerint
prognosztizált 2008. évi magyar hozzájárulás összege 210 Mrd. Ft.
15