﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5124. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló, 2004. október 11-én aláírt Partnerségi és
Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Göncz Kinga
külügyminiszter
Budapest, 2008. február
2008. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló, 2004. október 11-én aláírt Partnerségi és
Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi
és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZOK TAGÁLLAMAI,
MÁSRÉSZRŐL A TÁDZSIK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI
PARTNERSÉG LÉTREHOZÁSÁRÓL
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
1
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó
szerződés szerződő felei, a továbbiakban a „tagállamok”, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban
„Közösség”,
egyrészről,
a TÁDZSIK KÖZTÁRSASÁG,
másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai, valamint a Tádzsik Köztársaság között
fennálló kötelékeket és az általuk közösen képviselt értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és a Tádzsik Köztársaság erősíteni kívánja ezeket a kötelékeket,
valamint olyan partnerséget és együttműködést kíván kialakítani, amely elmélyíti és bővíti a
közöttük a múltban — különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-
közösség, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött a
kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december
18-án aláírt megállapodás alapján — létrejött kapcsolatokat,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Tádzsik Köztársaság az iránti
szándékát, hogy megerősítsék a partnerség valódi alapját képező politikai és gazdasági
szabadságjogokat,
2
FELISMERVE, hogy e kontextusban a Tádzsik Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának
és területi integritásának támogatása hozzájárul a béke és a stabilitás megőrzéséhez Közép-
Ázsiában,
FIGYELEMBE VÉVE a Feleknek azon szándékát, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és
biztonságot, illetve a konfliktusok békés rendezését, valamint, hogy ennek elérése céljából
együttműködjenek az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
keretén belül,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Tádzsik Köztársaság azon szilárd
elkötelezettségét, hogy teljes mértékben végrehajtják az Európai Biztonsági és Együttműködési
Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a
gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezlet dokumentumában, a Párizsi Charta egy
Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, „A változás kihívásai” című helsinki
okmányában, továbbá az EBESZ egyéb alapvető okmányaiban szereplő valamennyi elvet és
rendelkezést,
AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása -
különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében -, továbbá egy a
többpártrendszeren és a szabad és demokratikus választásokon alapuló rendszer létrehozása,
illetve a piacgazdaság létrehozását célzó gazdasági liberalizáció különösen nagy jelentőséggel bír,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása
a Tádzsik Köztársaságban a politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és
megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és
ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit
figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Tádzsik Köztársaságban a moszkvai békeszerződések
következtében megkezdett belső békítési folyamat folytatása ösztönzést kapjon,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a
térség jólétét és stabilitását,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a
kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú és nemzetközi ügyekben,
FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA a Tádzsik Köztársaság azon szándékát, hogy az európai
intézményekkel szoros együttműködést alakítson ki,
FIGYELEMBE VÉVE a Tádzsik Köztársaságban a beruházások elősegítésének szükségességét,
különösen az energia- és a vízgazdálkodás-szektorban, megerősítve a Közösségnek és tagállamainak,
valamint a Tádzsik Köztársaságnak az Európai Energia Charta iránti és az Energia Charta Szerződés
és az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta
Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránti elkötelezettségét,
TEKINTETBE VEVE, hogy a Közösség — ha szükséges — kész szociális és gazdasági
együttműködésre, továbbá a szegénység elleni küzdelmet is magában foglaló technikai
segítségnyújtásra,
3
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy e megállapodás elősegítheti a Tádzsik Köztársaság és egy, az
Európán belüli szélesebb együttműködési terület, valamint a szomszédos régiók közötti fokozatos
közeledést, továbbá a Tádzsik Köztársaságnak a nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszerbe
történő folyamatos integrációját,
FIGYELEMBE VÉVE a Feleknek a kereskedelem liberalizálása iránti a Kereskedelmi
Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő elkötelezettségét, illetve azt, hogy a Közösség
kedvezően fogadja a Tádzsik Köztársaság azon szándékát, hogy a WTO-hoz csatlakozzon,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a kereskedelmet és a befektetést érintő feltételek,
valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatalapítás, a
foglalkoztatás, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás,
MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára, amelyek
elengedhetetlen eszközei a gazdaság szerkezeti átalakításának és a technológiai korszerűsítésnek,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a környezetvédelem területén,
tekintettel a Felek e téren való egymásrautaltságára,
FELISMERVE, hogy az illegállis bevándorlás, a szervezett nemzetközi bűnözés és a kábítószer-
kereskedelem megelőzésében és felügyeletében való együttműködés, valamint a terrorizmus elleni
küzdelem e megállapodás elsődleges célkitűzései,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy együttműködést alakítsanak ki a kultúra és az oktatás területén és
javítsák az információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG:
1.	CIKK
Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság
között. E partnerség célkitűzései a következők:
-	a Tádzsik Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának támogatása,
-	a Tádzsik Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, melyek demokráciájának
megszilárdítására, gazdaságának és szociális infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a
piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak,
-	olyan megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely közöttük
szoros politikai kapcsolatok kiépítését teszi lehetővé,
-	a Felek közötti kereskedelem és a beruházások támogatása, különösen az energetikai és
vízágazatokban, valamint a harmonikus gazdasági kapcsolatok támogatása, és ezáltal a
fenntartható fejlődés elősegítése a Felek országaiban,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése.
4
I. CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	CIKK
A Felek bel- és külpolitikájának alapja és egyúttal e megállapodás alapvetően fontos eleme a
demokrácia, valamint az alapvető és az emberi jogok, különösen az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatában, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a „Párizsi
Charta egy új Európáért” című dokumentumban meghatározott alapelveinek, valamint a
piacgazdaság alapelveinek tiszteletben tartása.
3.	CIKK
A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen, hogy
a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszűnése révén kialakult, újonnan
függetlenné vált államok (a továbbiakban: „Független Államok”) a Helsinki Záróokmány és a
nemzetközi jog elveivel összhangban, együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat alakítsanak
ki és tartsanak fenn maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása
érdekében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
4.	CIKK
A Felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amelyet a Felek tovább kívánnak
fejleszteni és el kívánnak mélyíteni. E párbeszéd végigkíséri és erősíti a Közösség és a Tádzsik
Köztársaság közötti közeledést, támogatja a Tádzsik Köztársaságban folyamatban lévő politikai és
társadalmi és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak
megteremtéséhez. A politikai párbeszéd:
-	erősíti a Tádzsik Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a demokratikus
nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért
gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat eredményez;
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében az álláspontok
nagyobb mértékű közeledését eredményezi, és így növeli a régión belül a biztonságot és a
stabilitást;
-	arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre a demokrácia elveinek
betartását, valamint az emberi jogok védelmét és elősegítését illetően, különösen a
kisebbségekhez tartozó személyek tekintetében, és szükség esetén tartsanak konzultációt a
releváns kérdésekben.
A Felek úgy gondolják, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozórakétáik elterjedése, legyen
szó akár állami, akár nem állami szereplőkről, jelenti a stabilitás és a nemzetközi biztonság elleni
5
egyik legjelentősebb veszélyforrást. A Felek következésképpen megegyeznek abban, hogy
együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozórakétáik elterjedése elleni
harchoz azon kötelezettségek teljes mértékű tiszteletben tartása és nemzeti szinten való
megvalósítása mellett, melyeket szerződésileg vállaltak a leszerelési és a tömegpusztító fegyverek
elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésekben és megállapodásokban,
illetve melyeket egyéb a témába vágó nemzetközi kötelezettségeikben vállaltak. A Felek
megállapodnak, hogy ez a rendelkezés lényeges elemét képzi ennek a megállapodásnak és hogy az
a fenti elemeket kísérő és azokat megerősítő politikai párbeszéd részét képezi majd.
A Felek megállapodnak többek között abban, hogy együttműködnek és részt vesznek a
tömegpusztító fegyverek és hordozórakétáik elterjedése elleni harcban azáltal, hogy:
-	intézkedéseket hoznak az összes többi releváns nemzetközi jogi okmány aláírása vagy
ratifikálása vagy adott esetben ahhoz való csatlakozás, illetve azok teljes mértékű
megvalósítása céljából;
-	életbe léptetnek egy olyan exportra vonatkozó hatékony nemzeti ellenőrzési rendszert, mely
mind a tömegpusztító fegyverek exportjára, mind a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos
áruk tranzitjára vonatkozik, beleértve a végső felhasználás ellenőrzését, melyet a
tömegpusztító fegyverek tekintetében a kettős felhasználású technológiákra alkalmaznak és
mely ellenőrzési rendszer hatékony szankciókat helyez kilátásba a kiviteli ellenőrzés
megsértése esetén. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.
5.	CIKK
Miniszteri szintű politikai párbeszédre a 77. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanács
keretében, egyéb alkalmakkor pedig kölcsönös megállapodás alapján kerül sor.
6.	CIKK
A Felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmusokat is létrehoznak, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres ülések egyrészről a Közösséget és tagállamait, másrészről a Tádzsik
Köztársaságot képviselő magas beosztású tisztviselők között;
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, különösen a kétoldalú és
többoldalú szinten való megfelelő kapcsolatfelvétel révén, beleértve esetenként az Egyesült
Nemzetek és az EBEÉ találkozóit, illetve más fórumokat;
-	bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek
hozzájárulnak e párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez.
III.	CÍM
ÁRUKERESKEDELEM
6
7. CIKK
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének
módszerét;
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések;
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső
adók;
-	fizetési módok és a fizetések átutalása;
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához,
forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy
terület létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a WTO-szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely öt évvel e megállapodás
hatálybalépését követően jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon
kedvezményekre, amelyeket a Tádzsik Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más
államoknak nyújt.
8.	CIKK
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései
elérésének elengedhetetlen feltételét képezi.
Ebben a vonatkozásban mindegyik Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó vagy a
másik Fél vámterületére irányuló áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.
(2)	A Felek között az 1994-es GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt
szabályokat kell alkalmazni.
7
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján
meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó
különleges szabályokat.
9.	CIKK
A Felek — a mindkét Félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi
egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül — az ebben az ügyben rájuk
nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt eljárások esetében és értelmében,
saját jogszabályaikkal összhangban mentességet is biztosítanak egymásnak az ideiglenesen
behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket,
amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó Fél
elfogadta.
10.	CIKK
(1)	A Tádzsik Köztársaságból származó áruk — az e megállapodás 12., 15. és 16. cikkében
foglalt rendelkezések sérelme nélkül — mennyiségi korlátozásoktól és azonos hatású
intézkedésektől mentesen hozhatók be a Közösségbe.
(2)	A Közösségből származó áruk — az e megállapodás 12., 15. és 16. cikkében foglalt
rendelkezések sérelme nélkül — mennyiségi korlátozástól mentesen és azonos hatású intézkedés
nélkül hozhatók be a Tádzsik Köztársaságba.
11.	CIKK
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
12.	CIKK
(1)	Ha valamely terméket olyan megnövelt mennyiségekben vagy olyan feltételek mellett
visznek be valamelyik Fél területére, amelyek a hasonló vagy közvetlen versenyben álló
termékeket gyártó hazai termelőknek jelentős sérelmet okoznak, vagy ennek veszélye fennáll, a
Közösség vagy a Tádzsik Köztársaság — amelyikük az érintett — a következő eljárásokkal és
feltételekkel összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
(2)	A Közösség vagy a Tádzsik Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket
tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást,
azzal a céllal, hogy a XI. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható
megoldást találjanak.
(3)	Ha a konzultációk eredményeként a Felek az ügy Együttműködési Bizottság elé történő
utalásától számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet orvoslása érdekében
teendő intézkedéseket illetően, annak a Félnek, amelyik a konzultációkat igényelte, jogában áll az
érintett termékek behozatalát korlátozni, vagy más megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem
megakadályozásához vagy jogorvoslatához szükséges mértékben és ideig.
8
(4)	Kritikus körülmények esetén, ha a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Felek
hozhatnak intézkedéseket a konzultációk előtt, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések
meghozatala után azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	Az e cikk alapján meghozandó intézkedések megválasztásánál a Felek elsőbbséget
biztosítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák a jelen
megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek
valamelyike által az 1994-es GATT VI. cikkével, és az 1994-es GATT VI. cikkének
végrehajtásáról szóló megállapodással, illetve a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről
szóló megállapodással, továbbá a kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések elfogadását.
13.	CIKK
A Felek vállalják, hogy a körülmények figyelembevételével - és különösen a Tádzsik Köztársaság
WTO-hoz való jövőbeni csatlakozásából eredő helyzet figyelembevételével - e megállapodás
áruforgalmi rendelkezéseit kiigazítják. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek az
ilyen kiigazítások tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján,
saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
14.	CIKK
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan
tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek,
állatok egészségének és életének védelme, illetve a növények védelme, a természeti erőforrások
védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a
szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó
szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés
vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
15.	CIKK
A Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó textiltermékek kereskedelmére külön
kétoldalú megállapodás vonatkozik. Az említett megállapodás lejárta után a textiltermékek e
megállapodás hatálya alá kerülnek.
16.	CIKK
A nukleáris anyagok kereskedelmére az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés
rendelkezései vonatkoznak. Adott esetben e kereskedelem az Euratom és a Tádzsik Köztársaság
között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát képezi.
IV.	CÍM
KERESKEDELEMMEL ÉS BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
9
I. FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
17.	CIKK
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen tartózkodó és foglalkoztatott tádzsik állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék,
amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	A Tádzsik Köztársaság a Tádzsik Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és
eljárásokra figyelemmel törekszik annak biztosítására, hogy a tagállamoknak a Tádzsik
Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó és foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban
részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját
állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
18.	CIKK
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a
Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival, különösen az EBEÉ bonni értekezletének
okmányában rögzített vállalásokkal összhangban.
19.	CIKK
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 17. és a 18. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK
20.	CIKK
(1)	A Közösség és tagállamai legalább olyan kedvező bánásmódot biztosítanak a tádzsik
társaságoknak a 22. cikk d) pontjában meghatározott letelepedéséhez, mint amilyenben bármely
más harmadik ország társaságait részesítik.
(2)	A Közösség és tagállamai, a II. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, a
tádzsik társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében legalább
olyan kedvező bánásmódot biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat részesítik.
(3)	A Közösség és tagállamai a tádzsik társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek a
működésük tekintetében legalább olyan kedvező bánásmódot biztosítanak, mint amilyenben
harmadik országok társaságainak fióktelepeit részesítik.
(4)	A Tádzsik Köztársaság legalább olyan kedvező bánásmódot biztosít a közösségi
társaságoknak a 22. cikk d) pontjában meghatározott letelepedésük tekintetében, mint amilyenben
10
a tádzsik társaságok vagy a harmadik országbeli társaságok részesülnek, amennyiben ez utóbbi a
kedvezőbb.
(5)	A Tádzsik Köztársaság legalább olyan kedvező bánásmódot biztosít a közösségi
társaságok leányvállalatainak vagy fióktelepeinek területén való működésük tekintetében, mint
amilyenben a tádzsik társaságok leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek, vagy a harmadik
országbeli társaságok leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek, amennyiben ez utóbbi a
kedvezőbb.
21.	CIKK
(1)	A 20. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a folyami közlekedésre
és a tengeri szállításra.
(2)	Az olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási ügynökségek végeznek
és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak, ideértve azon intermodális
szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, mindkét Fél
megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok vagy fióktelepek formájában
kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a működés tekintetében legalább olyan
kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját társaságainak vagy valamely harmadik ország
társaságai leányvállalatainak vagy fióktelepeinek biztosít, ha ez utóbbiak kedvezőbbek.
Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra bocsátása és értékesítése az
ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól,
hogy e szolgáltatásokat maga a szolgáltató vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy
kínálják fel, amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját részre vagy
ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső közlekedési
szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen vízi utakon, közúton és
vasúton, amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	kereskedelmi információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes
információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel az elektronikus
kommunikáció tekintetében fennálló, megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	kereskedelmi megegyezés létrehozása egyéb helyben letelepedett hajózási ügynökséggel,
beleértve a társaság tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet
kinevezését (vagy külföldi személyzet esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó
rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a
rakományok átvételében, ha szükséges.
11
22. CIKK
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „tádzsik társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve a Tádzsik Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő
okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése, vagy gazdasági tevékenységének székhelye
a Közösség, illetve a Tádzsik Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely
tagállam, illetve a Tádzsik Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak
csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve a Tádzsik Köztársaság
területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve tádzsik társaságnak, ha működése
során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, vagy a Tádzsik
Köztársaság gazdaságával;
b)	„leányvállalat”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	„fióktelep”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem rendelkező helye,
amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, rendelkezik
vezetéssel és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson
harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében, hogy
szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája
külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalniuk, hanem a
kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthetnek ügyleteket;
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy tádzsik társaságoknak azon joga, hogy
a Tádzsik Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek
létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy a Tádzsik Köztársaság
a Közösségen, illetve a Tádzsik Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai, valamint
valamely tagállam vagy a Tádzsik Köztársaság állampolgárai által ellenőrzött, a Közösségen vagy
a Tádzsik Köztársaságon kívül letelepedett hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e
fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, amennyiben hajóikat a szóban forgó tagállamban, illetve
a Tádzsik Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban tartják nyilván.
23.	CIKK
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, egyik Fél esetében sincs akadálya annak,
hogy elővigyázatosságból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az
olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi
kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer
sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e
megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti
kötelezettségeinek elkerülésére.
12
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő
bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
(3)	E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a III. mellékletben leírtakat
jelentik.
24.	CIKK
E megállapodás rendelkezései nem sértik semmilyen olyan intézkedésnek a Felek valamelyike
által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e
megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit,
amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
25.	CIKK
(1)	A Tádzsik Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve tádzsik
társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés szerinti
befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban a Tádzsik Köztársaságban, illetve a
Közösség területén olyan alkalmazottakat alkalmazzon, vagy leányvállalatai, vagy fióktelepei
révén foglalkoztasson, akik valamely közösségi tagállam, illetve a Tádzsik Köztársaság
állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben meghatározott
kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek
alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak a
foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	A fent említett társaságok (a továbbiakban: „szervezetek”) kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek”
képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést
közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a
többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő azon személyek, akik elsődlegesen a létesítmény
vezetését látják el, és akik a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek
megfelelő személyek felügyelete vagy általános irányítása alatt állnak, és akik munkája a
következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a
vezetése,
-	felügyeleti, vezető vagy szakmai szerepet betöltő egyéb alkalmazottak munkájának
felügyelete és ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és
elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás
birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül
tükrözheti valamely speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához
13
kapcsolódó magas szintű képzettséget, beleértve valamely engedélyhez kötött szakmához
való tartozást;
c)	a „társaságon belül áthelyezett személy” olyan természetes személy, aki valamely Fél
területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági
tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet
székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan
létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló
gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
26.	CIKK
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek társaságaik számára az e megállapodás aláírását megelőző napon
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem sértik a 34. cikk rendelkezéseit: a 34. cikk hatálya alá tartozó
eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései
szabályozzák.
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 40. cikk rendelkezéseinek fényében, a
Tádzsik Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok
előterjesztésének vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi
társaságok tádzsik leányvállalatai vagy fióktelepei számára a Tádzsik Köztársaságban való
letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírását megelőző napon fennálló
helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti a Tádzsik Köztársaságot, hogy
közölje az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e
témában.
(4)	Amennyiben a Tádzsik Köztársaságban bevezetett új jogszabályok vagy rendelkezések
következtében a Tádzsik Köztársaság területén letelepedett közösségi társaságok tádzsik
leányvállalatai vagy fióktelepei számára a működési feltételek az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabályok vagy
rendelkezések a vonatkozó jogszabály hatálybalépésének időpontjában a Tádzsik Köztársaságban
már letelepedett leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó jogszabály hatálybalépését
követően három éven át nem alkalmazandók.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A TÁDZSIK
KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
27.	CIKK
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges
lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva
fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy tádzsik társaságok
részéről, amelyek más Félnek a területén telepedtek le, mint amelyben a szolgáltatás által
megcélzott személy.
14
(2)	Az Együttműködési Tanács megteszi a szükséges ajánlásokat az (1) bekezdés
végrehajtására.
28.	CIKK
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piaci elveken működő szolgáltatási ágazatot
alakítsanak ki a Tádzsik Köztársaságban.
29.	CIKK
(1)	A nemzetközi hajózási szállítás tekintetében a Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon,
hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés
elvét.
a)	A fent hivatkozott rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási
kódexéről szóló ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e
megállapodásban részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási
konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási
konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelemi verseny
szabályait.
b)	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmét illetően.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt
Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakomány megosztásra vonatkozó
rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal
kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén,
amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak
máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból
érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó
vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtására.
(3)	Az egyes Felek többek között nem nyújtanak a másik Fél állampolgárai vagy társaságai
által működtetett hajók számára az adott Fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező elbánást
a külföldi hajók számára nyitott kikötőikbe való bejutás, az említett kikötők infrastruktúrájának és
kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó díjak és terhek,
vámkedvezmények, továbbá a kikötőhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási létesítmények
tekintetében.
15
30. CIKK
A Felek közötti, a Felek kereskedelmi szükségleteihez igazított szállítás összehangolt
fejlesztésének biztosítása érdekében, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a közúti,
vasúti és vízi utakon történő, továbbá az esetleges légi közlekedési szolgáltatásnyújtás feltételei
adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás
hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
31.	CIKK
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek a Felek területén
hatósági jogkör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
32.	CIKK
E cím alkalmazásában e megállapodás egy rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban,
hogy a belépés és tartózkodás, a foglalkoztatás, a munkafeltételek, a természetes személyek
letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal
a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás
valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné
vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 31. cikk alkalmazását.
33.	CIKK
Azon társaságok, amelyek tádzsik társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt
állnak vagy tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
34.	CIKK
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a
szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok
vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy
hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél
által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és
szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.
35.	CIKK
16
A II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai és a
Tádzsik Köztársaság által, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági integrációs
megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
36.	CIKK
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló
megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető olyan módon, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a
kettős adóztatás vagy más adókedvezmények elkerülését szolgáló megállapodások
adórendelkezéseinek megfelelően vagy a belföldi adójogszabályok alapján olyan intézkedéseket
fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés megelőzésére irányulnak.
(3)	E cím egy része sem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy
a Tádzsik Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
37.	CIKK
A 24. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy
feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve a Tádzsik Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben
belépjenek a Tádzsik Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak,
különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy
alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként;
-	a tádzsik társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség
területén a Tádzsik Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák;
-	a közösségi társaságok tádzsik leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Tádzsik
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák;
-	a tádzsik társaságokat vagy tádzsik társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján tádzsik személyeket bocsásson rendelkezésre
abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek;
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok tádzsik leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat bocsássanak
rendelkezésre, akik a tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
38. CIKK
17
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és a
Tádzsik Köztársaságban honosak közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és
személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített és a
folyó fizetési mérlegre vonatkozó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében, a Felek e megállapodás
hatálybalépésétől biztosítják a fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba
irányuló közvetlen befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett
befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség
felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme
nélkül a Felek nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és a Tádzsik
Köztársaságban honosak közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre
vonatkozóan, és a meglévő szabályokat nem teszik korlátozóbbakká.
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és a Tádzsik Köztársaság
között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a tádzsik valutának a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, a Tádzsik
Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú
lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek nyújtása
esetén a Tádzsik Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e
korlátozásokat a Tádzsik Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. A Tádzsik Köztársaság e
korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb
mértékben zavarja e megállapodást. A Tádzsik Köztársaság az ilyen intézkedések elfogadásáról és
azok minden módosításairól rövid időn belül tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a
Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben,
illetve a Tádzsik Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működtetésében,
vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve a Tádzsik Köztársaság legfeljebb hat
hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti tőkemozgás
tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
39.	CIKK
(1)	E cikk és a IV. melléklet rendelkezései alapján a Tádzsik Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e
megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez
hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit.
(2)	A Tádzsik Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére
csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a IV. melléklet (1)
18
bekezdésében említett azon többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy
amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek
megfelelően ténylegesen alkalmaznak. E rendelkezés végrehajtására, a Közösség, ahol lehetséges,
támogatását nyújtja.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
40.	CIKK
(1)	A Felek felismerik, hogy a Tádzsik Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi a Tádzsik Köztársaság meglévő és jövőbeli
jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. A Tádzsik Köztársaság törekszik
annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség
jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: vámjog, társasági
jog, bankszolgáltatásokra és egyéb pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, társasági
számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, versenyszabályok,
beleértve minden kereskedelmet befolyásoló témát és gyakorlatot, közbeszerzés, emberek és
állatok egészségének és életének védelme, növényvédelem, környezetvédelem, fogyasztóvédelem,
közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, szállítás,
valamint elektronikus kommunikáció.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt a Tádzsik
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	gyors információcsere biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	a jogszabályok kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő személyek képzése,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
41. CIKK
19
(1)	A Közösség és a Tádzsik Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely a
Tádzsik Köztársaság gazdasági reformjához, valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez
való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés a Felek javára erősíti a fennálló gazdasági
kapcsolatokat.
(2)	A politikai és egyéb intézkedéseket, melyek célja a Tádzsik Köztársaságban folyó
gazdasági és társadalmi reformok, valamint a tádzsik gazdasági rendszer szerkezetátalakításának
elősegítése, a kiegyensúlyozott fenntarthatóság és társadalmi fejlődés elvei vezérelnek; teljes
mértékben figyelembe veszik továbbá a környezettel, illetve a szegénység elleni küzdelemmel
kapcsolatos szempontokat.
(3)	E cél érdekében az együttműködés a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi erőforrás-
fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a pénzügyi
szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat (beleértve az élelmiszer-
biztonságot), a vízgazdálkodás, az energetika (beleértve a vízenergiát) és nukleáris biztonság, az
egészségügy, a szegénység elleni küzdelem, a szállítás, a postai szolgáltatások, az elektronikus
kommunikáció, a turizmus, a környezetvédelem, a határokon átnyúló tevékenységek és a
regionális együttműködés területeire összpontosít.
(4)	Különös figyelmet fordítanak az olyan intézkedésekre, amelyek alkalmasak arra, hogy
elősegítsék a Tádzsik Köztársaság gazdasági teljesítőképességét és a regionális együttműködést.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a
Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet,
a Közép-Ázsiának nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív programban
vállalt prioritásokat és annak Tádzsikisztánban való végrehajtását, valamint az abban
megállapított koordinációs és végrehajtási eljárásokat. A Tádzsik Köztársaság egyéb közösségi
programokból is részesülhet a Tanács által elfogadott megfelelő rendelkezésekkel összhangban.
42.	CIKK
Együttműködés az áruforgalom és a szolgáltatások kereskedelme terén
A Felek együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a Tádzsik Köztársaság nemzetközi
kereskedelme a WTO szabályaival összhangban bonyolódjon. A Közösség e célból technikai
segítséget nyújt a Tádzsik Köztársaságnak.
Ez az együttműködés a kereskedelem megkönnyítése szempontjából közvetlenül fontos
kérdésekre terjed ki, különösen a Tádzsik Köztársaság jogszabályainak és rendeleteinek a WTO-
val való harmonizálása elősegítésében, hogy így a Tádzsik Köztársaság mihamarabb megfeleljen e
szervezethez való csatlakozás feltételeinek. Ezek többek között:
-	kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika
megfogalmazása, beleértve a kifizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat,
-	a vonatkozó jogszabályok elkészítése.
43.	CIKK
20
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között, beleértve a
kis- és középvállalatokat is,
-	a Közösség részvétele a Tádzsik Köztársaság azon erőfeszítéseiben, amelyek iparának
szerkezetátalakítására irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	az ipari termékek minőségének, illetve azoknak a nemzetközi szabványokkal való
megfeleltetése javítása,
-	kielégítő termelés és feldolgozási képesség kialakítása a nyersanyagágazatban,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, beleértve a termékek
forgalomba hozatalát is,
-	környezetvédelem,
-	a fegyverkezési iparágak szerkezetátalakítása,
-	a személyzet képzése.
(2)	E cikk rendelkezései nem sértik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
44. CIKK
Beruházásfejlesztés és beruházásvédelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit
szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi befektetések
számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó
információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben megállapodások megkötése a Tádzsik Köztársaság és a tagállamok között a
kettős adóztatás elkerüléséről,
-	olyan kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a tádzsik gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő kereskedelmi jog és feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
21
45. CIKK
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen
ajánlati felhívások révén.
46.	CIKK
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés célja a mérés, a szabványok és a megfelelőségértékelés
terén követett, a nemzetközi feltételekhez, alapelvekhez és irányelvekhez való felzárkózás
elősegítése, a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés megkönnyítése, valamint a
tádzsik termékek minőségének javítása.
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek
keretében működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok
és megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk
cseréjét.
47.	CIKK
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló
befektetést és kereskedelmet, beleértve a nem vastartalmú fémeket.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól;
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása;
-	kereskedelmi kérdések;
-	környezetvédelmi jogszabályok elfogadása és végrehajtása;
-	képzés;
-	biztonság a bányászatban.
22
48. CIKK
Tudományos és technológiai együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás
és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és technológiai információcsere,
-	közös KTF-tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját
ölti, azokat a 49. cikk rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más
formáit is kialakíthatják.
Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok,
mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik vagy
tömegpusztító fegyverek előállításával kapcsolatos kutatással vagy kutatással és előállítással
foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott olyan
eljárásoknak megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg,
amelyek többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges
rendelkezéseket is rögzítik.
49.	CIKK
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a
magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét a Tádzsik
Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	a tádzsik felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, különösen a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszere tekintetében;
-	a köz- és a magánszektor vezetőinek és köztisztviselőinek szakképzése a meghatározásra
kerülő prioritási területeken;
23
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között;
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, tisztviselők, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása;
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben;
-	közösségi nyelvek oktatása;
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése;
-	újságírók szakképzése;
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a
Felek vonatkozó eljárásaival összhangban képzelhető el, továbbá, adott esetben, intézményi
kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni a Tádzsik Köztársaságnak a közösségi
Tempus-programban való részvételére vonatkozóan.
50.	CIKK
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági struktúrák reformja, a
korszerűsítés, a betegségek elleni küzdelem, a Tádzsik Köztársaság mezőgazdaságának,
állattenyésztésének, agráripari ágazatának és szolgáltatási ágazatának privatizálása és
szerkezetátalakítása, nemzeti és nemzetközi piacok kialakítása a tádzsik termékek számára olyan
feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás
biztonsága javításának szükségességét, valamint az agráripari komplexum, továbbá a
mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztését. A Felek törekednek
továbbá arra, hogy az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan
közelítsék a tádzsik szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi
és növény-egészségügyi szabványokat.
51.	CIKK
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energia Charta alapelvei keretében
kerül sor, hátteréül pedig az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés különösen az energetikai politika megfogalmazására és
továbbfejlesztésére irányul. Többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal
összhangban;
-	az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg
elfogadható módon történő javítása;
24
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta
Jegyzőkönyv végrehajtása;
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése;
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden
energiatípus esetében;
-	irányítás és műszaki szakképzés az energetikai szektorban;
-	az energia, valamint az energetikai anyagok szállítása és továbbítása;
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi,
jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése;
-	vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése.
(3)	A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó
információkat, különösen az energiaforrások termelése, illetve az olaj- és gázvezetékek, valamint
az egyéb energiatermék-szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek különös
fontosságot szentelnek az energiaágazat befektetéseit illető együttműködésnek, továbbá az ilyen
ügyek rendezési módjának. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy az energetikai
ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban hajtsák végre a IV. cím és a
44.	cikk rendelkezéseit.
52.	CIKK
Környezet és egészség
(1)	Az Európai Energia Chartát, az 1993. áprilisi luzerni, illetve az 1995. évi októberi szófiai
értekezlet nyilatkozatát szem előtt tartva, továbbá figyelembe véve az Energia Charta Szerződést
és különösen annak 19. cikkét, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti
vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és erősítik
együttműködésüket a környezetvédelem és az emberi egészség területén.
(2)	Az együttműködés, melynek célja a környezet védelme, illetve mindenféle szennyezési
forma elleni küzdelem, a következő területeket fedi le:
-	a szennyezettség hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a
környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
25
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli
Egyezmény végrehajtása annak aláírását követően,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és tudatosság,
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása, annak aláírását követően.
(3)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	jogszabályok elfogadása a közösségi szabványok fényében,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
(4)	A Felek törekednek az együttműködés fejlesztésére az egészséget érintő kérdésekben,
különösen a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, illetve az anyák és fiatal gyermekeik
védelmére nyújtott technikai segítség révén.
53.	CIKK
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
26
Az együttműködés többek között a tádzsik közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és
korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakítását szem
előtt tartva - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására,
valamint prioritást élvező projektek beazonosítására és megvalósítására, illetve ezek
megvalósításához szükséges beruházások vonzására irányul.
Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a közutak, a vasutak, a repülőterek és a vízi utak infrastruktúrája, valamint a navigációt
segítő rendszerek korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent
említett, különösen a Traceca-projekthez kapcsolódó közlekedési módok transzeurópai
összeköttetéseinek korszerűsítése,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a közlekedéspolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi
keretek kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását,
-	a régióban található mindenféle közlekedési formára vonatkozó eljárások egyszerűsítése.
54.	CIKK
Elektronikus kommunikáció és postai szolgáltatások
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása az elektronikus kommunikációs ágazat és a postai
szolgáltatások fejlesztéséhez;
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása az elektronikus kommunikáció és
a postai szolgáltatások terén;
-	technológia és know-how átadása, az európai technikai szabványokra és hitelesítési
rendszerekre vonatkozó ismereteket illetően;
-	az elektronikus kommunikáció és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének
ösztönzése és a befektetések számára vonzóvá tétele;
-	az elektronikus kommunikáció és a postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és
minőségének javítása, többek között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán
keresztül;
-	az elektronikus kommunikáció fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési
rendszerek területén;
27
az elektronikus kommunikációs hálózatok irányítása és azok optimalizálása;
megfelelő szabályozási alap az elektronikus kommunikációs és a postai
szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához;
szakképzés az elektronikus kommunikáció és a postai szolgáltatások területén a piaci
feltételek mellett történő üzemeltetés szem előtt tartásával.
55.	CIKK
Pénzügyi szolgáltatások és adóhivatalok
(1)	A pénzügyi szolgáltatások ágazatában végzett együttműködés különösen annak
megkönnyítésére irányul, hogy a Tádzsik Köztársaság az általánosan elfogadott, kölcsönös
elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai segítségnyújtás előterében a következők
állnak:
-	egy értéktőzsde és értékpapírpiac kialakítása,
-	a banki szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, a Tádzsik
Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerbe,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok
létrehozásában vegyenek részt a Tádzsik Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás
kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban
elősegítse a Tádzsik Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
(2)	A Felek együttműködnek abban, hogy adórendszert és adóhivatalokat alakítsanak ki a
Tádzsik Köztársaságban. Ez az együttműködés magába foglalja az adóügyekben és az adópolitika
kialakításában és végrehajtásában részt vevő személyzet képzését érintő információ- és
tapasztalatcserét.
56.	CIKK
Vállalkozások szerkezetátalakítása és privatizálása
Felismerve, hogy a privatizáció alapvető fontosságú a fenntartható gazdasági fellendüléshez, a
Felek megegyeznek abban, hogy együttműködnek a szükséges intézményi, jogi és metodológiai
keret kialakításában. Külön figyelmet szentelnek arra, hogy a privatizációs folyamat
zökkenőmentesen folyjon le és átlátható legyen, továbbá a beruházáspolitika terén való
információ- és tapasztalatcserére, illetve a megfelelő képzésre.
A technikai segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	a tádzsik kormányon belül egy olyan intézményi alap továbbfejlesztése, amely képes a
privatizációs folyamat meghatározására és irányítására;
28
-	a tádzsik kormány privatizációs stratégia kialakítására irányuló törekvése folytatása,
beleértve a jogalkotási keretet és végrehajtási mechanizmusokat;
-	olyan megoldások előnyben részesítése, melyek a földhasználat és a haszonbérlés céljából
piacgazdasági megközelítést hívnak segítségül;
-	a privatizációra még fel nem készült vállalkozások átszervezése;
-	a magánvállalkozások fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások ágazatában;
-	beruházási alapok kialakítása.
Ezen együttműködés célja továbbá, hogy hozzájáruljon a Tádzsik Köztársaságban található
közösségi befektetések elősegítéséhez.
57.	CIKK
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik a területfejlesztés és a területrendezés terén folytatott együttműködést.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti
információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális politikák
kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetben lévő területek
fejlesztésére.
Ösztönzik a területfejlesztés tervezéséért felelős regionális közintézmények közötti közvetlen
kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy információt cseréljenek a területfejlesztés
előmozdításának módszereiről.
58.	CIKK
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek többek között azzal a céllal alakítanak ki
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a
magas kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos információk és tudásbázis fejlesztése tekintetében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló
technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:
29
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetátalakítási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	információcsere a rugalmas munkavégzési programokkal kapcsolatban, különösen az önálló
foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programok tekintetében.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, különösen a Tádzsik Köztársaságban a szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre.
E reformok célja, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki a
Tádzsik Köztársaságban és azok felöleljék a szociális védelem összes formáját.
59.	CIKK
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, különösen az alábbiak révén:
-	az idegenforgalom támogatása,
-	az információáramlás fokozása,
-	a know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés biztosítása a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között, beleértve a
promóciós anyagok elkészítését,
-	képzés biztosítása az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
60.	CIKK
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekszenek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és a tádzsik KKV-k közötti együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogszabályi keret létrehozása a KKV-k számára;
30
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése a KKV-k támogatására, mind a Tádzsik Köztársaság
területén található, mind a külföldi KKV-k közötti párbeszéd és kereskedelmi
együttműködés fejlesztésére, továbbá képzés a KKV-k részére a finanszírozáshoz való
hozzájutáshoz szükséges technikákról;
-	képzés az értékesítés, a számvitel és a termékminőségi ellenőrzés területén.
61.	CIKK
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a médiát,
és ösztönzik a hatékony információcserét. Elsőbbséget kapnak azok a programok, melyeknek az a
célja, hogy tájékoztatassák a közvéleményt a Közösségről és a Tádzsik Köztársaságról, beleértve,
amennyiben lehetséges, az adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes
tiszteletben tartása mellett.
62.	CIKK
Fogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, a célból, hogy fogyasztóvédelmi rendszereik
összeegyeztethetőek legyenek. Ez az együttműködés magában foglalja a jogalkotói munkára és az
intézményi reformokra vonatkozó információk cseréjét, állandó információs rendszerek
létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak
nyújtott tájékoztatás javítását, különösen az áruk és szolgáltatások ára és jellemzői tekintetében,
cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi
politikák összeegyeztethetőségének fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési
gyakorlatok szervezését.
63.	CIKK
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel
kapcsolatban elfogadandó rendelkezések tiszteletben tartása biztosítása, valamint a Tádzsik
Köztársaság vámrendszerének a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere,
-	a munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
31
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.
Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a VIII. cím
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kerül
sor.
64.	CIKK
Statisztikai együttműködés
E területen az együttműködés célja egy olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely
biztosítja a szociogazdasági reform folyamatának támogatásához és ellenőrzéséhez, valamint a
tádzsik magánvállalkozások fejlődéséhez szükséges megbízható statisztikákat.
A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
-	a tádzsik statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz és
osztályozáshoz;
-	statisztikai információk cseréje;
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és
mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célból technikai segítséget nyújt a Tádzsik Köztársaságnak.
65.	CIKK
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire, valamint a
piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó ismereteik
szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményre és
kilátásokra vonatkozóan.
A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	az Tádzsik Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás
és technikai segítségnyújtás biztosításával;
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához
szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos
kutatási eredmények széles körű elterjesztése érdekében;
-	a Tádzsik Köztársaság azon képességének fejlesztése, amely segítségével gazdasági
modelleket hozhat létre.
32
VII. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS
AZ EMBERI JOGOKKAL KAPCSOLATOS TERÜLETEKEN
66.	CIKK
A Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy megerősítése
szempontjából fontos összes kérdésben, különösen azon intézmények tekintetében, amelyekre a
nemzetközi jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelmének megerősítése érdekében van szükség.
Ezen együttműködés technikai segítségnyújtási programok formájában valósul meg, amelyekkel
többek között a következőkhöz kívánnak támogatást nyújtani: a vonatkozó jogszabályok és
előírások elkészítése, az ilyen jogszabályok végrehajtása; az igazságszolgáltatás működése; az
állam igazságügyi kérdésekben játszott szerepe; és a választási rendszer működése. Ez adott
esetben képzést is magában foglalhat. A Felek ösztönzik a nemzeti, regionális és
igazságszolgáltatási hatóságaik, országgyűlési képviselőik és nem kormányzati szervezeteik
közötti kapcsolatfelvételt és cseréket.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN,
VALAMINT AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN
67.	CIKK
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek megelőzésére
irányul:
-	illegális gazdasági tevékenységek, beleértve a korrupciót;
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme, tiltott
fegyverkereskedelem;
-	hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros interakción
alapul. Az együttműködés technikai és közigazgatási segítséget foglalhat magában a következő
területeken:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása az illegális tevékenységek megelőzése területén;
-	információs központok létrehozása;
-	az illegális tevékenységek megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának
fokozása;
33
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása;
-	az illegális tevékenységeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések
kidolgozása.
68.	CIKK
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és
különösen a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből származó
bevételek tisztára mosására használják fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek célja, hogy a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi Akció
Munkacsoportot (FATF), által elfogadott előírásokkal összevethető megfelelő előírásokat
határozzon meg a pénzmosás ellen.
69.	CIKK
Kábítószer elleni küzdelem
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp
anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására irányuló politikák és
intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában, beleértve a kémiai
prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet megelőzésének
és csökkentésének előmozdítását. Ami a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott előállítására
használt kémiai prekurzorok és egyéb anyagok ellenőrzését illeti, ezen együttműködés a Közösség és
az érintett nemzetközi fórumok által elfogadott előírásokra támaszkodik, mint például a Kémiai
Akció Munkacsoport előírásai. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző,
kábítószerek elleni harccal kapcsolatos területeken meghatározandó célkitűzéseikre és a
meghozandó intézkedésekre vonatkozó kölcsönös konzultációkon és szoros együttműködésen
alapul.
70.	CIKK
Együttműködés a bevándorlás területén
(1)	A Felek újra kinyilvánítják a területeik közötti elvándorlási hullámok közös kezelésének
kiemelt fontosságát. Együttműködésük megerősítése céljából minden migrációval kapcsolatos
kérdésben globális párbeszédet kezdenek, beleértve az illegális migrációt, az emberkereskedelmet,
továbbá a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a migránsok származási országa szociogazdasági
fejlesztésére irányuló nemzeti stratégiába való beemelését.
(2)	Az együttműködés alapját a Felekkel történő közös konzultáció során történő speciális
szükségletek felmérése képezi; az együttműködést a hatályban lévő közösségi és nemzeti
jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Az együttműködés különösen a következőkre terjed
ki:
34
a)	a migráció mögött meghúzódó valós okok;
b)	a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és
végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi Genfi Egyezmény és 1967. évi
jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi
jogi okmány rendelkezései végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elv tiszteletben tartása
céljából;
c)	a beléptetési szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, a legális
helyzetben lévő migránsokkal való egyenlő bánásmód és társadalmi integrációjuk, a legális
migránsok oktatása és képzése, intézkedések a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc
területén;
d)	egy hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális bevándorlás és az
emberkereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a
embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen és hogyan lehet e
kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;
e)	valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és tisztességes
körülmények között történő visszautazása, beleértve az önkéntes hazatérés előmozdítását,
továbbá visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;
f)	a vízum kérdése, különösen a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;
g)	a határellenőrzések területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a hatékonyabb
gyakorlatot és a terepen helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott
esetben berendezés nyújtása biztosítása, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen berendezések
kettős felhasználásának lehetőségét.
(3)	Az illegális bevándorlás megelőzését és kézben tartását célzó együttműködés keretében, a
Felek megállapodnak abban, hogy visszafogadják illegális kivándorlóikat. E célból:
-	a Tádzsik Köztársaság vállalja, hogy visszafogadja az Európai Unió valamely tagállama
területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és minden más formalitás
nélkül;
és
-	az Európai Unió minden tagállama vállalja, hogy visszafogadja a Tádzsik Köztársaság
területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és minden más formalitás
nélkül.
Az Európai Unió tagállamai és a Tádzsik Köztársaság e célból állampolgáraikat a megfelelő
személyazonossági okmánnyal látják el.
A Felek megállapodnak abban, hogy bármely Fél kérésére és a lehető legrövidebb időn belül
aláírnak egy olyan megállapodást, mely szabályozza a Tádzsik Köztársaság és a Európai
Közösség tagállamaira vonatkozó specifikus kötelezettségeket a visszafogadást illetően, és amely
más országok állampolgárai, illetve a hontalanok visszafogadására való kötelezettséget is
tartalmaz.
35
E megállapodás alkalmazásában, a „Felek” kifejezés alatt az Európai Közösség, annak minden
egyes tagállama és a Tádzsik Köztársaság értendő.
71.	CIKK
Terrorizmus elleni küzdelem
A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét és a nemzetközi
egyezményekkel, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a
terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából. A Felek különösen az alábbiakban
működnek együtt:
-	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1373. számú határozata és egyéb ENSZ
határozatok, illetve a témával kapcsolatos egyéb egyezmények és nemzetközi jogi okmány
teljes mértékű megvalósítása keretében;
-	a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban, a terrorcsoportokról és támogató hálózataikról
való információcsere;
-	a terrorizmus elleni harcban használt eszközökről és módszerekről való nézőpont-egyeztetés
keretében, beleértve a technikai és a képzési területeket, illetve a terrorizmus megelőzését
célzó tapasztalatcserét.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
72.	CIKK
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést. Az
együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési programok,
illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további, kölcsönös
érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
X.	CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
73.	CIKK
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 74., a 75. és a 76. cikkel összhangban a
Tádzsik Köztársaság technikai segítségnyújtásként anyagi támogatás formájában ideiglenes
pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől.
74.	CIKK
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendelet és a TACIS-program keretében előírt
intézkedések szabályozzák. A Tádzsik Köztársaság az ország szükségleteivel arányosan egyéb
36
közösségi támogatásban is részesülhet. Külön figyelmet fordítanak a támogatás koncentrációjára, a
támogatási eszközök koordinációjára, a különböző típusú közösségi humanitárius segélyek és
rehabilitációs segélyek közötti kapcsolatra és a fejlesztésre. A szegénység elleni küzdelem részét
fogja képezni a közösségi programoknak.
75.	CIKK
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg,
amely a Közösség és a Tádzsik Köztársaság között közös egyetértéssel létrejött, a Tádzsik
Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért
előrehaladásának figyelembevételével meghatározott prioritásokat tükrözi. A Felek tájékoztatják
erről az Együttműködési Tanácsot.
76.	CIKK
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról,
hogy a közösségi segítségnyújtást szorosan összehangolják a más forrásokból, így a tagállamoktól,
más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
XI.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77.	CIKK
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás
végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze saját maga által
meghatározott rendszerességgel. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi
nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából
kölcsönös érdeklődés tárgyát képező egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési
Tanács, a két Fél közötti közös megegyezéssel, megfelelő ajánlásokat is tehet.
78.	CIKK
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek
Bizottsága tagjaiból, másrészről a tádzsik kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályait.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a
tádzsik kormány egy tagja látja el.
79.	CIKK
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság
segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak
képviselőiből, másrészről a tádzsik kormány képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten.
37
Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve a Tádzsik
Köztársaság látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság
feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését,
továbbá a Bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatáskörei egészét vagy egy részét az
Együttműködési Bizottságra, amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti
folyamatosságot.
80.	CIKK
Az Együttműködési Tanács dönthet egyéb olyan különbizottság vagy testület felállításáról, amely
segíthet feladatai végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok összetételét, feladatait és
működésének módját.
81.	CIKK
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a WTO valamely cikkét
említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető legszélesebb
körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses WTO-cikk tekintetében a WTO
tagjai általánosan alkalmaznak.
82.	CIKK
A megállapodással parlamenti együttműködési bizottság jön létre. E bizottság a Tádzsik Parlament
és az Európai Parlament tagjai számára lehetőséget biztosít a találkozásra és a véleménycserére,
különösen a parlamenti szintű politikai párbeszédet érintő kérdések terén. A bizottság az általa
meghatározott időközönként ül össze.
83.	CIKK
(1)	A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészt pedig a Tádzsik Parlament tagjaiból áll.
(2)	A parlamenti együttműködési bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A parlamenti együttműködési bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a
Tádzsik Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
84.	CIKK
A parlamenti együttműködési bizottság e megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást
kérhet az Együttműködési Tanácstól; az Együttműködési Tanács a bizottság számára a kért
tájékoztatást megadja.
A parlamenti együttműködési bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
38
A parlamenti együttműködési bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
85.	CIKK
(1)	E megállapodás alkalmazásában, mindkét Fél elkötelezi magát annak biztosítására, hogy a
másik Fél természetes és jogi személyei - személyi és tulajdonjogaik védelmében, ideértve a
szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is - saját állampolgáraihoz képest
megkülönböztetéstől mentesen fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási
szerveihez.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Tádzsik Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő
viták rendezésében;
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét
vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen
rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától,
és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam
állampolgára lehet;
-	azt ajánlják gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot;
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL)
által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június
10-én aláírt, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló
egyezményt aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás
igénybevételét.
86.	CIKK
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg abban egyik Felet sem, hogy
hatásköreiken és illetékességeiken belül meghozzák azokat az intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése
érdekében szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint
kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával
kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú
termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén,
vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek
végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
39
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológiák ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
87.	CIKK
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös
rendelkezések sérelme nélkül:
-	a Tádzsik Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik között,
-	a Közösség által a Tádzsik Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a tádzsik állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
88.	CIKK
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az
Együttműködési Tanács elé terjesztheti.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy
második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a
Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre
nézve nem kötelezők.
89.	CIKK
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése
vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő
ügyeket.
E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 12., 88. és 94. cikket.
Az Együttműködési Tanács a viták rendezése tekintetében eljárási szabályzatot alakíthat ki.
90.	CIKK
Az e megállapodás alapján a Tádzsik Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
40
91. CIKK
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről a Tádzsik Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
92.	CIKK
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energia Charta Szerződés és a hozzá
csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és
jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben
ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
93.	CIKK
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről évre
automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban
értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
94.	CIKK
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen
sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan
vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a
Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a
legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az
Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
95.	CIKK
Az I., a II., a III., a IV. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
96.	CIKK
Mindaddig, amíg e megállapodás értelmében a magánszemélyek és a gazdasági szereplők számára
nem biztosítanak egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti azon jogaikat, melyeket
számukra a meglévő, egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Tádzsik Köztársaságot
kötelező megállapodásokon keresztül biztosítottak, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló
kötelezettségeinek sérelme nélkül.
41
97. CIKK
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak,
az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Tádzsik Köztársaság
területén.
98.	CIKK
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
99.	CIKK
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland,
lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és tádzsik
szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
100.	CIKK
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek
értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások
befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Tádzsik Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről a Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szövetsége között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről,
valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
101.	CIKK
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti
ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen
körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás
hatálybalépésének a napját jelenti.
42
I. MELLÉKLET
A TÁDZSIK KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A 7. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN A
FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT ELŐNYÖK INDIKATÍV JEGYZÉKE
1.	A Belarusz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, az Orosz Föderáció
esetében nem vethetnek ki vámokat.
2.	A FÁK-országokkal kötött ipari együttműködési megállapodások értelmében szállított áruk
nem vámkötelesek.
3.	A sorozatgyártásra vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány, amelynek alapján a nemzeti
megfelelőségi tanúsítványt kibocsátják, valamennyi FÁK-országban elismert.
4.	A FÁK valamennyi államát érintő folyó fizetésekre külön rendszer vonatkozik.
5.	A FÁK valamennyi államára megállapodás szerint külön tranzitszabályok vonatkoznak.
43
II. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 21. CIKK (2)
BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a kitermelési
jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a közösségi
területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő közvetítés
egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási feltételeknek
megfelelő audiovizuális alkotások számára, azonban nem tartozik ide az ilyen audiovizuális
alkotások sugárzására vonatkozó műsorszórási infrastruktúra.
Szellemi szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások
E szolgáltatásokra kizárólag a tagállamok természetes személyei jogosultak. E személyek bizonyos
feltételek között, létrehozhatnak társaságokat.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi ellenőrzésű
társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem közösségi ellenőrzésű
társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való külföldi
részesedést.
44
III. MELLÉKLET
A 23. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN
EMLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A „pénzügyi szolgáltatás” a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű szolgáltatás.
A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A.	Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1.	Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)
i)	élet
ii)	nem élet.
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3.	Biztosításközvetítői tevékenység, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4.	Biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve)
1.	Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől.
2.	Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a
faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3.	Pénzügyi lízing.
4.	Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti kártyát,
az utazási csekket és a bankcsekket.
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások.
6.	Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli
forgalmon vagy más módon, a következőkkel:
a)	pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b)	deviza;
c)	származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek;
d)	árfolyam és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a
határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e)	átruházható értékpapírok;
f)	egyéb átruházható, valamint pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany.
45
7.	Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában, beleértve
a megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó
szolgáltatások nyújtása.
8.	Pénzügynöki tevékenység.
9.	Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfoliókezelés, mindenfajta befektetési alapok
kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapírletétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői
szolgáltatások.
10.	Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az
értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat.
11.	Tanácsadói és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban felsorolt összes
tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés- és
portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági
átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatban.
12.	Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatok feldolgozása, illetve a
kapcsolódó szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
a)	központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika céljából
kifejtett tevékenységek;
b)	központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a kormány
számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha e
tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c)	a kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező tevékenységek,
kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy magánintézményekkel
versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
46
IV. MELLÉKLET
A 39. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS
KERESKEDELMI TULAJDONRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
(1)	A 39. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961);
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz
(Madrid, 1989);
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 39. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a
kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős
konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
(3)	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967, módosítva
1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és
1984-ben),
-	az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló felülvizsgált berni egyezmény (1886,
legutóbbi módosítás 1979),
-	védjegyjogi szerződés (Genf, 1994).
(4)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Tádzsik Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Tádzsik Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Tádzsik Köztársaság
által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
47
JEGYZŐKÖNYV
A VÁMÜGYEKRE VONATKOZÓ KÖLCSÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI
SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
1.	CIKK
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„megkereső hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és
amely vámügyi segítséget kér;
c)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d)	„személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható
magánszemélyre vonatkozik;
e)	„vámjogszabályok megsértése”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett
megsértése.
2.	CIKK
Hatály
(1)	A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételek
mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a
vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon
közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a
kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi
hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve, ha a szóban forgó
hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	CIKK
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az
olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy
sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja az alábbiakról:
a)	hogy az egyik Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és
adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást;
49
b)	hogy az egyik Fél területére bevitt árukat megfelelően vitték-e ki a másik Fél területéről, és
adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a
szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk
rendeltetése vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	CIKK
Önkéntes jogsegély
A Felek saját kezdeményezésre vagy törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel
összhangban segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok
helyes alkalmazása érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat
szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és
amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
-	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
-	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
5.	CIKK
Kézbesítés, értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz minden
szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a megkereső hatóságtól eredő és a jegyzőkönyv
hatálya alá tartozó:
-	összes iratot kézbesítse,
-	az összes határozatról értesítést küldjön
a joghatósága alatt lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett címzettnek. Ilyen esetben a kézbesítési
vagy értesítési kérés tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
50
6.	CIKK
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez
mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet
sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell
erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését,
b)	a kért intézkedést,
c)	a kérelem tárgyát és indoklását,
d)	az érintett jogszabályokat, szabályokat és más jogi előírásokat,
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését,
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára
elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy
kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetők.
7.	CIKK
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság
illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból
vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő
információkat, megfelelő vizsgálatot folytat, vagy gondoskodik elvégzésükről. Ezt a rendelkezést
kell azon igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni, amelynek a megkeresett hatóság kérést
címez, ha ez utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi
eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi
által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan
hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy
esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső
hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén folytatott vizsgálatoknál.
8.	CIKK
Az információk közlésének formája
51
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok,
jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők az azonos céllal, bármilyen
formában előállított számítógépes információkkal.
(3)	Az eredeti aktákat és dokumentumokat csak abban az esetben kérik be, amennyiben úgy
ítélik meg, hogy a hiteles másolatok nem elegendőek. A megküldött eredeti példányokat, amint
lehet, visszaszolgáltatják.
9.	CIKK
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását,
amennyiben ez:
a)	feltehetően sértené a Tádzsik Köztársaság vagy valamely tagállam szuverenitását, amelytől e
jegyzőkönyv alapján jogsegélyt kértek;
vagy
b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket, különösen
a 10. cikk (2) bekezdésében említett esetekben;
vagy
c)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	A megkeresett hatóság a jogsegélynyújtást elhalaszthatja abban az esetben, ha az
folyamatban lévő nyomozásba, büntető- vagy egyéb eljárásba ütközik. Ebben az esetben a
megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak meghatározása érdekében, hogy a
megkeresett hatóság által szabott feltételek mellett nyújtható-e jogsegély.
(3)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani,
ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti
azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(4)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni
kell a döntésről és okairól.
10.	CIKK
Információcsere és titoktartási kötelezettség
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek
vonatkozó szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a hivatali
titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a
52
közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk
számára biztosított védelmet.
(2)	Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat
legalább az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű
módon védi.
(3)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni.
Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, kikéri az
információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás az utóbbi
hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4)	A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e felhasználásukról.
(5)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel
összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
11.	CIKK
Szakértők és tanúk
(1)	A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás
korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e
jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és
bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz
szükségesek. Az idézésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen
minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
(2)	A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság tisztviselői
számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
12.	CIKK
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és
fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
13.	CIKK
Alkalmazás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Tádzsik Köztársaság központi vámhatóságait,
másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a
tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges
gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén érvényben
53
lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e
jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
14.	CIKK
Egyéb megállapodások
(1)	Tekintettel az Európai Közösség és a tagállamok hatásköreire, e jegyzőkönyv rendelkezései:
-	nem sértik a Szerződő Felek egyéb nemzetközi megállapodásokból vagy egyezményekből
fakadó kötelezettségeit;
-	kiegészítik a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatban a tagállamok és a Tádzsik Köztársaság
között kötött vagy esetleg kötendő megállapodásokat; és
-	nem sértik a Bizottság illetékes szervezeti egységei és a tagállamok vámhatóságai között, a
Közösség érdekét szolgáló, és az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely területről
szerzett információ közlésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére, e megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek
a tagállamok és a Tádzsik Köztársaság között esetlegesen kötött vagy kötendő, kölcsönös
segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi
megállapodás rendelkezései összeférhetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
(3)	E jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Szerződő Felek a
megállapodás 79. cikkében létrehozott Együttműködési Tanács keretében konzultálnak egymással a
problémák megoldása céljából.
54
ZÁRÓOKMÁNY
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
Meghatalmazottjai,
az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-
KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban a „tagállamok”, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban
„Közösség”,
egyrészről,
a TÁDZSIK KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai,
másrészről,
akik 2004. október 11-én Luxembourgban üléseztek az egyrészről az Európai Közösségek és
tagállamai, és másrészről a Tádzsik Köztársaság között partnerséget létrehozó partnerségi és
együttműködési megállapodás, a továbbiakban: megállapodás, aláírása céljából, elfogadták a
következő szövegeket:
a megállapodás, annak mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv.
55
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai
elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a személyes adatokról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 5. Cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 13. Cikkéről
Együttes nyilatkozat a 22b. cikk és a 33. cikk szerinti „ellenőrzés” fogalmáról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 32. Cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. Cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 94. Cikkéről
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai
tudomásul vették továbbá az Európai Unió Bizottsága és Tanácsa e záróokmányhoz csatolt, az
illegális bevándorlók visszatérését és visszafogadását érintő záradékáról szóló nyilatkozatát. (70. cikk)
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai
tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt levélváltás szövegét:
Levélváltás a Közösség és a Tádzsik Köztársaság között társaságok letelepedésével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai
tudomásul vették az e záróokmányhoz csatolt nyilatkozatot:
A francia kormány nyilatkozata
Kelt Luxembourgban, a kétezer-negyedik év október havának tizenegyedik napján.
(aláírások)
EGYÜTTES NYILATKOZAT A SZEMÉLYES ADATOKRÓL
E megállapodás alkalmazásakor a Felek tudatában vannak annak, hogy szükséges a
magánszemélyek védelmezése a személyes adatok feldolgozásának és az ilyen adatok szabad
áramlásának tekintetében.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű találkozót
indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
56
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MEGÁLLAPODÁS 13. CIKKÉRŐL
Amíg a Tádzsik Köztársaság nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési Tanácsban
konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a tarifális védelem változásait. Ilyen
konzultációt ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
EGYÜTTES NYILATKOZAT
A 22. CIKK b) PONTJÁBAN ÉS A 33. CIKKBEN EMLÍTETT
„ELLENŐRZÉS” FOGALMÁRÓL
(1)	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
(2)	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
(3)	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem tekintik kimerítő feltételeknek.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MEGÁLLAPODÁS 32. CIKKÉRŐL
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik Felek
esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti előnyök semmissé
tételének vagy csökkentésének.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MEGÁLLAPODÁS 39. CIKKÉRŐL
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari mintákhoz,
földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és
szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló
Párizsi Egyezmény 10bis. cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-
how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A MEGÁLLAPODÁS 94. CIKKÉRŐL
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás
érdekében, a megállapodás 95. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a
megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos
megsértésének minősül:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól,
vagy
57
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő alapvetően fontos elem megsértése.
(2)	A Felek megállapodnak abban, hogy a 94. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős esetben a
94.	cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a vitarendezési eljárást.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS BIZOTTSÁGA
NYILATKOZATA
AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK VISSZATÉRÉSÉRE ÉS VISSZAFOGADÁSÁRA
VONATKOZÓ ZÁRADÉKRÓL (70. CIKK)
A 70. cikk nem érinti a hatáskörök belső megosztását az Európai Közösség és tagállamai között a
visszafogadási egyezmények megkötésével kapcsolatban.
58
LEVÉLVÁLTÁS
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
ÉS A TÁDZSIK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
A.	Levél a Tádzsik Köztársaság kormányától
Tisztelt Uram,
Hivatkozom a 2003. december 16-án parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, a Tádzsik Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti a Tádzsik Köztársaságban letelepedő és működő közösségi
társaságokat. Rávilágítottam, hogy ez azt a tádzsik politikát tükrözi, amely minden eszközzel
támogatni kívánja a közösségi társaságoknak a Tádzsik Köztársaságban való letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt a Tádzsik
Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a tádzsik
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi társaságokkal
szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Kérem e levél kézhezvételének szíves visszaigazolását.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
A Tádzsik Köztársaság
kormánya részéről
B.	Levél az Európai Közösség részéről
Tisztelt Uram,
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom a 2003. december 16-án parafált partnerségi és együttműködési
megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, a Tádzsik Köztársaság bizonyos
tekintetben kiváltságos elbánásban részesíti a Tádzsik Köztársaságban letelepedő és működő
közösségi társaságokat. Rávilágítottam, hogy ez azt a tádzsik politikát tükrözi, amely minden
eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak a Tádzsik Köztársaságban való
letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt a Tádzsik
Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a tádzsik
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi
társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás
aláírásának napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Kérem e levél kézhezvételének szíves visszaigazolását.”
Ezennel igazolom a levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Európai Közösség nevében”
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 100. és 101. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
60
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jelen törvényjavaslat tárgyát képező Partnerségi és Együttműködési Megállapodást
(továbbiakban: PEM, illetve Megállapodás) 2004 októberében írták alá Luxemburgban.
Tartalmát tekintve a PEM a többi térségbeli ország és az Európai Unió között Magyarország
csatlakozása előtt kötött partnerségi és együttműködési megállapodáshoz hasonlóan a
demokratikus alapelvek és emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló jogi keretét adja az EU és
Tádzsikisztán közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak. A PEM a korábban
kötött kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást váltotta fel.
A Megállapodás a demokratikus alapelvek rögzítése mellett politikai párbeszédet irányoz elő,
segíti a tádzsik jogrendszer közösségi joghoz való közelítését, kiterjedt együttműködést tesz
lehetővé a gazdaság, a kereskedelem, a munkaerőpiac, tehát a közösségi politikák több területén,
valamint a bel- és igazságügyi együttműködés egyes területein is. Az árukereskedelem és a
vállalkozások letelepedése területén fő szabályként a Megállapodás a legnagyobb kedvezményes
elbánás nyújtását írja elő. A Megállapodásnak részét képezi a demokráciával és emberi jogokkal
kapcsolatos területeken való együttműködés, valamint a pénzmosás, a kábítószer, a terrorizmus
elleni küzdelemben való együttműködés. Az elsődleges cél továbbra is az Európai Unió
érdekeinek megjelenítése mellett a stabilitás megerősítése a Tádzsik Köztársaságban, valamint a
kábítószer, illetve terrorizmus elleni harc terén a Felek közt megvalósítandó összefogás.
A Megállapodás ratifikációja az Unió tagállamaiban jelenleg folyamatban van, a Tádzsik
Köztársaságban már megtörtént. A ratifikációs folyamat lezárulásáig az ideiglenes megállapodás
egyrészről az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség, másrészről a Tádzsik
Köztársaság között rendezi a kereskedelmi vonatkozású kérdéseket. E megállapodást a
Partnerségi és Együttműködési Megállapodással egyidejűleg írták alá, és hatályba léptette 2005.
május 1-jén a PEM egyes, kizárólagos közösségi hatáskörébe tartozó cikkeit, amelyek az
árukereskedelemre, a kereskedelemmel és befektetéssel kapcsolatos rendelkezésére, az
intézményi, általános és záró rendelkezésekre vonatkoznak.
A Megállapodás szerves részét képezik az I-IV. számú mellékletek és a Jegyzőkönyv.
61
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében törvényhozási
tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, illetve d) pontja értelmében közvetlenül szabályozza a
Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, ezért a
Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.
A 2. §-hoz
A Megállapodást, szövege végleges megállapítását követően, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges
kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás szerkezetében és jellegében a többi kelet-európai, illetve közép-ázsiai állammal
kötött partnerségi és együttműködési megállapodáshoz (PEM) hasonlítható. Ezen
megállapodások formailag tíz évre szóló bilaterális szerződések, melyek mind az EU-
tagállamok, mind pedig a szerződő másik állam ratifikációjához kötöttek. Jogi keretként
szolgálnak a Felek közti politikai, gazdasági, valamint kereskedelmi kapcsolatok
megszilárdítására.
Az összesen 11 címből, 101 cikkből, 4 mellékletből és 1 jegyzőkönyvből álló Megállapodás
célja a Tádzsik Köztársaság politikai és gazdasági stabilitásának előmozdítása. Ennek keretében
az Európai Közösség támogatja a Tádzsik Köztársaság erőfeszítéseit a jogállamiság és a
demokrácia megszilárdítására, és ezáltal hozzájárul a Tádzsik Köztársaság és a közép-ázsiai
régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához.
A Megállapodás megkötésével az Európai Közösség és a tagállamok ösztönzik a Tádzsik
Köztársaságot a gazdasági, kereskedelmi és nemzetközi együttműködés fejlesztésére, amely
részben a tádzsik jognak a közösségi joghoz történő közelítésével valósul meg.
A Megállapodás I. címe az általános elveket rögzíti. Ezek a demokrácia, az alapvető emberi
jogok tisztelete, a jószomszédi kapcsolatok melletti elkötelezettség a térség államaival.
Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről a Tádzsik
Köztársaság között. E partnerség célkitűzései a következők: a Tádzsik Köztársaság
függetlenségének és szuverenitásának támogatása; a Tádzsik Köztársaság azon törekvéseinek
támogatása, melyek demokráciájának megszilárdítására, gazdaságának és szociális
infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak;
olyan megfelelő keret biztosítása a felek közötti politikai párbeszédhez, amely közöttük szoros
politikai kapcsolatok kiépítését teszi lehetővé; a felek közötti kereskedelem és a beruházások
támogatása, különösen az energetikai és vízágazatokban, valamint a harmonikus gazdasági
kapcsolatok támogatása, és ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése a felek országaiban; a
jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos technológiai és kulturális
együttműködés alapjának megteremtése.
62
A II. cím intézményes keretben működő politikai párbeszédet irányoz elő, valamint kiemeli a
tömegpusztításra alkalmas fegyverek terjedése elleni küzdelem fontosságát. Miniszteri szintű
politikai párbeszédre a 77. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanács keretében, egyéb
alkalmakkor pedig kölcsönös megállapodás alapján kerül sor.
A Felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmusokat is létrehoznak, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres ülések egyrészről a Közösséget és tagállamait, másrészről a Tádzsik
Köztársaságot képviselő magas beosztású tisztviselők között;
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, különösen a kétoldalú és
többoldalú szinten való megfelelő kapcsolatfelvétel révén, beleértve esetenként az
Egyesült Nemzetek és az EBESZ találkozóit, illetve más fórumokat;
-	bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek
hozzájárulnak e párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez.
A III. cím, amely az árukereskedelemről szól, kimondja, hogy a Felek egymás számára - a
Megállapodásban és az I. számú mellékletben meghatározott kivételekkel - a legnagyobb
kedvezményes elbánás elvét biztosítják az alábbi területeken: behozatali és kiviteli vámok és
díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét; a vámkezeléshez, az
árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó rendelkezések; a behozott árukra
közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső adók, fizetési módok és a
fizetések átutalása; az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához,
forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok (7. cikk).
A 8. cikk kimondja, hogy mindegyik Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó vagy a
másik fél vámterületére irányuló áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.
A 9. cikkben a Felek rendelkeznek - bizonyos esetekben és eljárási rendben - az ideiglenes
behozatal vámoktól és importterhektől való kölcsönös mentesítéséről. A 10. cikk fő szabályként
a mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések kölcsönös tilalmát írja elő. A 12. cikk
rögzíti a kereskedelmi védelmi intézkedés használatának jogát, feltételeit és eljárási rendjét,
rendelkezik a követendő eljárásról abban az esetben, ha valamely terméket olyan megnövekedett
mennyiségben visznek be a másik fél területére, hogy az a hazai termelőknek jelentős sérelmet
okoz. A 15-16. cikk jelöli meg a textiltermékekre (amelyek a vonatkozó kétoldalú megállapodás
lejártáig nem tartoznak a PEM hatálya alá), illetve a nukleáris termékekre vonatkozó kiegészítő
szabályokat.
Az IV. cím rögzíti a munkavállalókkal, a társaságok letelepedésével, a szolgáltatások határon
átnyúló nyújtásával és a befektetésekkel kapcsolatos rendelkezéseket.
A Megállapodás értelmében a Felek kölcsönösen biztosítják, hogy az egyik Félnek a másik Fél
területén jogszerűen tartózkodó munkavállalóit nem érheti diszkrimináció a javadalmazás, a
munkafeltételek, illetve az elbocsátás tekintetében (17-19. cikk).
A 20-26. cikkek a társaságok letelepedésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket, fogalom-
meghatározásokat, illetve a kivételeket rögzítik. A Megállapodás alapján a szerződő Felek
vállalják, hogy egymás irányában legalább olyan kedvező bánásmódot biztosítanak a társaságok
letelepedéséhez (azaz gazdasági tevékenység megkezdéséhez leányvállalatok vagy fióktelepek
63
útján) mint amilyenben a hazai társaságok vagy a harmadik országbeli társaságok részesülnek.
Továbbá a Felek vállalják, hogy legalább olyan kedvező bánásmódot biztosítanak egymás
társaságainak leányvállalatai vagy fióktelepei területén való működésük tekintetében, mint
amilyenben a hazai leányvállalatok vagy fióktelepek, vagy a harmadik országbeli társaságok
leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek, amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb.
A 25. cikk rendelkezik a Felek területén működő társaságok vagy fióktelepeik alkalmazásában
álló közösségi vagy tádzsik állampolgársággal rendelkező munkavállalók jogi helyzetéről,
különös tekintettel a kulcsszemélyzetre.
A 27-30. cikk a határokon átnyúló szolgáltatásokról szól. A 27. cikk rendelkezése értelmében a
Felek megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan biztosítsák a
szolgáltatások határon át történő nyújtásának fokozatos liberalizálását. A 28. cikk értelmében a
Felek együttműködnek a tádzsik szolgáltatási ágazat fejlesztése érdekében. A 29. cikk
értelmében a Felek vállalják, hogy a nemzetközi hajózási szállítás tekintetében kereskedelmi
alapon hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan
hozzáférés elvét.
A 31-37. cikkek a cím rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében különböző korlátokat és
kivételeket fogalmaznak meg. A 31. cikk tartalmazza a közrendi, közbiztonsági klauzulát,
valamint a hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő kivételeket.
A 32. cikk értelmében e cím alkalmazásában e Megállapodás egy rendelkezése sem akadályozza
meg a Feleket abban, hogy a belépés és tartózkodás, a foglalkoztatás, a munkafeltételek, a
természetes személyek letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és
rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly
módon, amely az e Megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet
megillető előnyöket semmissé tenné vagy csökkentené.
A 34. cikk a cím alatti szolgáltatás-, kereskedelmi vállalásokat korlátozza a WTO szolgáltatások
kereskedelméről szóló egyezménye (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok, intézkedések
tekintetében, amennyiben úgy rendelkezik, hogy a Megállapodás alapján az egyik Fél által a
másik Félnek biztosított kedvezmény nem lehet kedvezőbb, mind az előbbi Fél által a GATS
rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási ágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében
biztosított bánásmód.
A 35. cikk tartalmazza az ún. regionális integrációs kivételi klauzulát, amelynek értelmében a
társaságok letelepedése, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtások, valamint az általános
rendelkezések (kivételek) alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai
és a Tádzsik Köztársaság által, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági integrációs
megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
64
A 38. cikk szól a folyó fizetésekről és a tőkéről. A tőkemozgások mérlegének ügyletei
tekintetében a Felek e Megállapodás hatálybalépésétől biztosítják a fogadó ország törvényeivel
összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II. fejezet
rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük
származó esetleges felszámoláshoz vagy hazatelepítéshez kapcsolódó szabad tőkemozgást,
bizonyos kivételekkel. A Megállapodás ugyanakkor rendelkezik azokról az esetekről, amikor a
szabad tőkemozgás korlátozására irányuló intézkedés bevezetése szükséges, a befektetők,
betétesek, biztosítottak stb. védelme érdekében, a pénzügyi rendszer sértetlensége és stabilitása
érdekében (23. cikk), az árfolyampolitika vagy monetáris politika védelme érdekében (38. cikk
(6)	bek.), illetve a béke és nemzetközi biztonság céljából a Felek által vállalt kötelezettségek
végrehajtása érdekében (ilyenek lehetnek például a korlátozó intézkedések, amelyeket a 86. cikk
említ).
A 39. cikk és a IV. melléklet rendelkezik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon oltalmáról.
Ez a cikk csak a Tádzsik Köztársaság számára ír elő konkrét kötelezettségeket.
A V. cím szól a tádzsik jognak a közösségi joghoz való közelítéséről. Ez különösen érinti a
vámjog, társasági jog, bankszolgáltatásokra és egyéb pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó
jogszabályok, társasági számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi
védelme, versenyszabályok, beleértve minden kereskedelmet befolyásoló témát és gyakorlatot,
közbeszerzés, emberek és állatok egészségének és életének védelme, növényvédelem,
környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok,
nukleáris törvények és rendeletek, szállítás, valamint elektronikus kommunikáció területét.
A VI-X. cím azokat a területeket sorolja fel, amelyek fejlesztését a Felek szorosabb
együttműködés megvalósításával segítik elő. Ezek többek között a gazdasági és
kereskedelempolitika, beruházásfejlesztés és beruházásvédelem, a közbeszerzés, a szabványok, a
bányászat és nyersanyagok, a tudományos és technológiai együttműködés, az oktatás és
szakképzés, a mezőgazdaság és agráripari ágazat, az energia, a környezet és egészség, a
közlekedés, az elektronikus kommunikáció és postai szolgáltatások, a banki és pénzügyi
szolgáltatások, az adózás, a vállalkozások szerkezetátalakítása és a privatizálás, a regionális
fejlesztés, a szociális együttműködés, az idegenforgalom, a kis- és középvállalkozások, az
információ és kommunikáció, a fogyasztóvédelem, a vámügy, a statisztika, a gazdaságtudomány,
a demokrácia és az emberi jogok területe, az illegális bevándorlás megelőzése, az illegális
tevékenységek megelőzése és a kultúra. Ezek a címek rendelkeznek a Közösség által a Tádzsik
Köztársaság számára nyújtandó technikai segítségnyújtásról is, az egyes együttműködési
területeken (pl. vámügyi, statisztikai együttműködés, gazdasági reform).
A VIII. cím szabályozza a bel- és igazságügyi együttműködés kereteit. Az illegális migráció
elleni küzdelem biztosítékaként a Felek vállalják a másik Fél területén illegálisan tartózkodó
állampolgáraik, illetve a területükről illegálisan átvándorolt harmadik államok állampolgárainak
visszafogadását. Tádzsik Köztársaság egyetért azzal, hogy a Megállapodás részeként
visszafogadási egyezményt köt az Európai Közösséggel. A bel- és igazságügyi együttműködés
kiterjed a terrorizmus, a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint a kábítószerek illegális
kereskedelmére is.
A pénzügyi együttműködésről szóló X. cím alapján a Tádzsik Köztársaság pénzügyi segítséget
kaphat támogatás formájában az Európai Közösségtől, illetve a Felek gondoskodnak arról, hogy
a közösségi segítségnyújtást szorosan összehangolják a más forrásokból, így a tagállamoktól,
65
más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
A Megállapodás utolsó XI. címe, amely az intézményi, általános és záró rendelkezésekről
szól, létrehozza az Együttműködési Tanácsot, amely felügyeli a Megállapodás végrehajtását, és
a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű ügyet. Miniszteri szinten
ül össze a saját maga által meghatározott rendszerességgel. Az Együttműködési Tanács
egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről
a tádzsik kormány tagjaiból áll. Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy
képviselője, illetve a tádzsik kormány egy tagja látja el.
A Felek létrehozzák továbbá az Együttműködési Bizottságot, amely biztosítja a Tanács ülései
közötti folyamatosságot. A Bizottság egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága tagjainak képviselőiből, másrészről a tádzsik kormány képviselőiből áll,
rendszerint főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a
Közösség, illetve a Tádzsik Köztársaság látja el.
A politikai párbeszéd folytatásához a Felek létrehozzák a parlamenti együttműködési
bizottságot. A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészt pedig a Tádzsik Parlament tagjaiból áll. A parlamenti együttműködési bizottság
elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a Tádzsik Parlament látja el, az eljárási
szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
A 85. cikk alapján e Megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja a másik Fél
állampolgárának, illetve jogi személyének, hogy személyi és tulajdonjogai védelmében az
illetékes bírósághoz és közigazgatási szervhez saját állampolgáraihoz képest
megkülönböztetésmentesen forduljanak. A Felek ösztönzik a választottbírósági eljárás
alkalmazását a Közösség és a Tádzsik Köztársaság gazdasági szereplői között megkötött
kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében.
A 87. cikk kimondja, hogy a Megállapodás hatálya alá eső területeken a Felek által egymás
tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok,
állampolgáraik vagy társaságaik között.
A 88-89. cikk szól a vitarendezési eljárásról. Bármelyik Fél e Megállapodás alkalmazásából
vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az Együttműködési Tanács elé terjesztheti. Az
Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti. Ha a vitát így nem lehetséges rendezni,
akkor bármelyik Fél értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről. Az egyeztető bírák
ajánlásai a Felekre nézve nem kötelezőek.
A 90. cikkben megfogalmazott rendelkezés kimondja, hogy a Tádzsik Köztársaság számára
biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás
részére biztosított bánásmód.
E Megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre, és időbeli hatálya évről évre
automatikusan meghosszabodik. Felmondásra a lejárat előtti 6 hónappal írásbeli értesítés mellett
van módja a Feleknek. (93. cikk)
A Megállapodás 100. cikke értelmében a Megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően
hagyják jóvá. A jóváhagyó okiratot az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kell letétbe
66
helyezni. A Megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba,
amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát a fent említett eljárások
befejezéséről.
A Felek megállapodnak abban, hogy a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás egyúttal az
Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szövetsége között Brüsszelben 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről,
valamint a kereskedelemről és kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás
helyébe lép.
A Magyar Köztársaság és a Tádzsik Köztársaság között nincs hatályban kétoldalú megállapodás,
mely érinti a PEM szabályozási területét.
A PEM szerves részét képezi a vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási
segítségnyújtásról szóló Jegyzőkönyv, mely 14 cikkből áll.
A 2. cikk határozza meg a Jegyzőkönyv fő célkitűzéseit. Kimondja, hogy a Felek e Jegyzőkönyv
keretein belül segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen
a vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A
vámügyi segítségnyújtást a Jegyzőkönyv alkalmazásában illetékes közigazgatási hatóságokra
kell alkalmazni. Ez nem sértheti a bűnügyi segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat. Nem
tartoznak a hatálya alá az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett
információk, kivéve, ha a szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
A 3-5. cikk rendelkezik a megkeresés alapján történő jogsegélyről, az önkéntes jogsegélyről, a
kézbesítésről, valamint értesítésről. A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél
törvényeivel, szabályaival és más jogi eszközeivel összhangban hajtják végre. E cikk (4)
bekezdése szabályozza a Fél jelenléti jogát vizsgálati cselekményeknél a másik Fél területén.
A 9-10. cikk a jogsegélynyújtás korlátait jelöli meg.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a Jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Tádzsik
Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok
döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe
véve az adatvédelem területén érvényben lévő szabályokat.
A 14. cikk szerint a Jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a Felek egyéb nemzetközi
szerződésekből és megállapodásokból fakadó kötelezettségeit, kiegészítik az egymás között
kötött vagy kötendő kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos megállapodásokat. Ennek ellenére e
Jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek a tagállamok és a Tádzsik Köztársaság között
esetlegesen kötött vagy kötendő, kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás
rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi megállapodás rendelkezései összférhetetlenek
e Jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
A 4. §-hoz
67
A törvény hatálybalépése több lépcsőben történik. A kötelező hatály elismerésére adott
felhatalmazást tartalmazó 1. § és a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó 4. § a kihirdetést
követő napon lép hatályba. A 2. és 3. § hatálybalépése azonban igazodik a Megállapodás
rendelkezéseihez.
A Megállapodás 100. cikke értelmében a Megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően
hagyják jóvá. A jóváhagyó okiratot az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kell letétbe
helyezni. A Megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba,
amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát a fent említett eljárások
befejezéséről. Ennek naptári napját a külügyminiszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
68