﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5125. számú
törvényjavaslat
egyes adótörvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. február
2008. évi ... törvény
egyes adótörvények módosításáról
I.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
1.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
10.	§-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:/
„d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő
ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges
anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.”
2.	§ Az Áfa tv. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott
szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság
határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős
határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történő közlése.”
3.	§ (1) Az Áfa tv. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly
módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1)
bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre,
szolgáltatásnyújtásra kiterjed.”
(2)	Az Áfa tv. 88. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)
bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:
„(4) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az (1) bekezdés b) pontja tekintetében
választási jogát úgy is gyakorolhatja, hogy az adókötelessé tétel nem terjed ki a lakóingatlan
bérbeadására.”
4.	§ (1) Az Áfa tv. 95. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következő feltételek együttes teljesülése
esetében:
a)	az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti;
b)	az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy
elfuvarozása belföldről legkésőbb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat
közlésétől számított, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig megtörténik;
c)	az importáló - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termékre a Vám tv.
rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt;
d)	a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem
hasznosítják;
2
e)	a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.
(2)	A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során
megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával
valószínűsíteni kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy
abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként
nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után
adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidő 30 nap, amelyet az importáló indokolt
kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat.
(4)	Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, az
importáló helyett a termékre a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében - a Vám tv.
rendelkezéseinek megfelelően - az adóbiztosítékot.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a
termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót,
egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a
megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint
a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad
forgalomba bocsátásakor nem teljesül.
(7)	Az adó megfizetésének felfüggesztése megszűnik, ha az (1) és (9) bekezdésben
meghatározott feltételek
a)	maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül;
b)	bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül.
(8)	Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja
szerint szűnik meg, a vámhatóság az importálót határozattal véglegesen mentesíti a
megállapított adó megfizetése alól.
(9)	A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló,
illetőleg pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15
napon belül igazolja, hogy
a)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és
b)	eleget tett az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,
ba)	az Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek vagy
bb)	bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3)
bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik
esedékessé, vagy
bc)	fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet
teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló
egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben
meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik esedékessé.
(10)	Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja
szerint szűnik meg, a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót a megállapított adó
3
megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fűződő egyéb jogkövetkezményekről a termék
vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának időpontjára
visszamenőleg rendelkezik.
(11)	A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja
a)	a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejűleg; vagy
b)	a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette.”
(2) Az Áfa tv. 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett
annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a
közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat
az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
a)	az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany
vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában
említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és
b)	a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal
rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott
jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
(2)	Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba
bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani.
(3)	Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő
feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a)
pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott
kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a)	az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b)	arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást
vezet;
c)	bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját
adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4)	A 95. § (6) és (10) bekezdésében említett esetekben a közvetett vámjogi képviselő az
importálóval együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.
(5)	Az importáló és közvetett vámjogi képviselője közötti megbízási szerződés megszűnése
vagy a meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képviselő (4) bekezdés
szerinti felelősségét az adó megfizetéséért, ha a megszűnés azt követően következik be,
miután a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint a vámhatóságnak benyújtották.”
5.	§ Az Áfa tv. 108. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybe vevője köteles a rá át nem áthárított adót megfizetni, vagy ha az
adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul
visszatérített adót visszafizetni.”
4
6.	§ (1) Az Áfa tv. 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha/
„b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan
továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j)
pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási
jogával;”
(2)	Az Áfa tv. 125. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az
adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül
a)	a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy
túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja;
b)	a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy
túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja;
c)	a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett
esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon
hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett
szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
d)	a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy
túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti
választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;
e)	a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett
esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon
hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a d) pontban említett adóköteles
szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
f)	a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett
esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon
hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés
adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá
tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
g)	a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben
vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen
anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
h)	a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa
üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési
eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja.”
7.	§ Az Áfa tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:/
„b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka
esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb
megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve,
hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési
hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban
köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;”
5
8.	§ Az Áfa tv. 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek együttes
teljesülése szükséges:/
„c) a kérelmezőnek a tárgyévet megelőző naptári évben a 89., 98-109. és 111-112. §-ok
szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy
megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja
ca)	az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és
éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a
10 milliárd forintot; vagy
cb)	a 20 milliárd forintot.”
9.	§ Az Áfa tv. 167. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha/
„b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték
szolgáltatást nyújt;”
10.	§ Az Áfa tv. 169. §-ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/169. § A számla kötelező adattartalma a következő:/
,f az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett
választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a
nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett
választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az
természetes mértékegységben kifejezhető;”
11.	§ Az Áfa tv. 4. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
12.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő
20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot
megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő
igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha
belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.”
13.	§ (1) Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése a következőf) és g) ponttal egészül ki:
/(1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének
bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy/
6
f az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes
termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános
forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő
igénybevételével teljesíti,
g)	az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett
vámjogi képviselőként jár el.”
(2)	Az Art. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a
változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi
adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3)
bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és
annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló
törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes
termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő
igénybevételével létesít.”
(3)	Az Art. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság az (5)-(6) bekezdések szerinti bejelentés alapján az adózó részére,
illetve ha a nyilatkozat tételekor a közvetett vámjogi képviselő adózó közösségi adószámmal
nem rendelkezik, az (1) bekezdés g) pontja alapján a közvetett vámjogi képviselő részére
közösségi adószámot állapít meg.”
14.	§ Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az
adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat
tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi
képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási
illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési
támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A
költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem
minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely
alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés
bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás
igénylésére.”
15.	§ Az Art. 36/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóigazolás annak 15 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó
kifizetéseknél több kifizetőnél is felhasználható.”
16.	§ Az Art. 1. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
III. fejezet
Záró rendelkezések
7
Hatályba léptető rendelkezések
17.	§ Ez a törvény - a 19. és 22. §-ban foglaltak figyelembevételével - 2008. május 1. napján
lép hatályba, rendelkezéseit - a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével - ettől az időponttól
kezdődően kell alkalmazni.
18.	§ (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésekben,
valamint a 19. §-ban foglaltak kivételével - azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adólevonási jog 2008. május 1. napján
vagy azt követően keletkezik.
(2)	Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 95. és 96. §-át, valamint az Art. e törvénnyel
megállapított 20/B. §-át, 22. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontját, 22. §-ának (2) és (7)
bekezdését, 31. §-ának (1) bekezdését és 1. számú mellékletét azokban az esetekben kell
alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló
eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
(3)	Az Áfa tv. e törvény 1. számú mellékletével megállapított 4. számú mellékletét azokban az
esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék kiraktározásának indítványozása
2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
19.	§ (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 88. §-ának (3) és (4) bekezdése, 108. §-ának
(8)	bekezdése, 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 167. §-ának b) pontja, valamint az Art. e
törvénnyel megállapított 36/A. §-ának (7) bekezdése e törvény kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény kihirdetését követő napon lép hatályba az Áfa tv. e törvénnyel megállapított
125. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 125. §-ának (2) bekezdése is, azzal, hogy
rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog
2008. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
20.	§ (1) 2008. május 1. napján az Áfa tv. 170. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
(2)	E törvény 1-16. és 21. §-ai, az azokat megelőző alcímek, valamint e törvény 1. és 2. számú
melléklete 2008. május 2. napján hatályát veszti.
Módosuló rendelkezések
21.	§ 2008. május 1. napján az Áfa tv.
a)	64. §-ának (3) bekezdésében a „jogi rendelkezéseket alkalmazni” szövegrész helyébe
a „jogi rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész,
b)	113. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „Vámrendelet” szövegrész helyébe a
„Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet” szövegrész,
c)	172. §-ában a „[168. § j) pontja]” szövegrész helyébe a „[169. § j) pontja]”
szövegrész,
d)	197. §-ának (1) bekezdésében az „egészben vagy túlnyomó részben” szövegrész
helyébe az „egészben vagy meghatározó részben” szövegrész,
8
e)	4. számú melléklete 2. pontjának a) alpontjában a „Vámvégrehajtási-rendelet”
szövegrész helyébe a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi
rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK
bizottsági rendelet” szövegrész
lép.
Átmeneti rendelkezések
22.	§ (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az
állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában
említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi, nyilatkozatát e törvény kihirdetését követő
naptól számított 30 napon belül a lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan - az Áfa tv. e
törvénnyel megállapított 88. §-ának (4) bekezdésére tekintettel - megváltoztathatja. A
lakóingatlan-bérbeadás adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat e törvény kihirdetését
követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(2)	Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az Áfa tv.
86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtás adókötelessé tételéről nem
tett nyilatkozatot, e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül nyilatkozhat
arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtást a
lakóingatlan bérbeadása kivételével adókötelessé teszi. A nyilatkozat e törvény kihirdetését
követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(3)	Ha az adózó az Áfa tv.-ben, illetve ehhez kapcsolódóan az Art.-ben előírt 2007. november
16.	és 2008. február 15. napja közötti időszakban teljesítendő bejelentési, változásbejelentési
kötelezettségét elmulasztotta, vagy teljesített bejelentésének tartalmát megváltoztatja, a
mulasztás pótlását, illetve a választási jogának felülbírálatát bejelentheti e törvény kihirdetését
követő naptól számított 30 napon belül. E bejelentések teljesítését az Áfa tv. és az Art.
alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt az adózó a törvényes határidőben teljesítette
volna. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók az Áfa tv. 269. §-ának (1)
bekezdése szerinti, 2008. február 15. napjáig teljesíthető nyilatkozat pótlására, illetve a
nyilatkozat módosítására.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésekben említett nyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján kell az
adóhatósághoz benyújtani vagy postára adni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye.
9
1. számú melléklet az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi ... törvényhez
1.	Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék
után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi
képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az
adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetőleg az a
pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.”
2.	Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. A vámhatóság a 19., illetőleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha
a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól
számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót
kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére
érvényesíti.”
10
2. számú melléklet az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. a) ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak/
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az
elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre
átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al)
pontban meghatározott adózónak;”
2.	Az Art. 1. számú mellékleténekI/B. 3. a) pontja a következő ak)-am) pontokkal egészül ki:
/a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak/
„ak) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény
96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek;
al) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi
termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben
az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett;
am) az ak), illetve al) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell
benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott
nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat
tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző,
bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi
bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve
ettől az időponttól igényelheti vissza.”
3.	Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által
erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az
Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben
teljesített termékértékesítésről - ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő
az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített
termékértékesítésről -, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól
megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az
általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül
teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított
ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények
szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről,
amelyben az általános forgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott.”
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2008. január 1-jén hatályba lépett az újrakodifikált általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény). Az új törvény alkalmazása során felmerültek
olyan jogalkalmazási problémák, amelyeket szükséges minél hamarabb rendezni. A Javaslat
így többek között szűkíti a fordított adózás hatálya alá eső ügyletek körét, újraszabályozza az
adómentes termékimporttal kapcsolatos feltételrendszert, nagyobb mozgásteret biztosít az
adóalanyoknak az ingatlan bérbeadás adófizetési kötelezettségének választása során, a
közösségi joggal összhangban egyszerűsíti a bizonylatok kötelező adattartalmát, valamint
bővíti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet az adólevonási tilalom alól.
12
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A hatályos törvény az építési szerződés alapján átadott ingatlan (ingatlanrészt)
termékértékesítésként és nem szolgáltatásnyújtásként kezeli, és erre a termékértékesítésre
vonatkozóan fordított adózást rendel alkalmazni. A jogalkalmazás során felmerült eltérő
értelmezések miatt a Javaslat egyrészt elszakad a Ptk.-beli építési szerződés fogalomtól, és
ezáltal a fő-, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdésétől, továbbá pontosítja a
szöveget úgy, hogy a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanra
vonatkozik.
a 2.§-hoz
A bírósági, egyéb hatósági eljárásokat szabályozó törvényi rendelkezések alapján a bíróság
vagy a hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) által igénybe vett igazságügyi szakértők,
tolmácsok, kirendelt védők és pártfogó ügyvédek díját az eljáró szerv (bíróság, rendőrség,
közigazgatási hatóság) határozattal állapítja meg az eljárás különböző szakaszaiban.
Figyelemmel arra, hogy a felsorolt eljárási szereplők a gyakran hosszabb ideig húzódó
eljárások különböző szakaszaiban többször is igénybe vehetők, a vonatkozó jogszabályok
rögzítik, hogy az eljáró hatóság mikor köteles a díjukról dönteni. Ez ellen a határozat ellen
azonban fellebbezésnek van helye, így a felsorolt személyek csak a jogerős díjmegállapító
határozat kézhezvételekor értesülnek arról, hogy ténylegesen mekkora díjazásban részesültek
az általuk nyújtott szolgáltatásért.
A Javaslat ezért azon szolgáltatások esetében, amikor a díj összegét előre nem kiszámítható
időpontban egy hatóság állapítja meg, az általánostól eltérő teljesítési időpontot állapít meg.
Ez az időpont pedig a szóban forgó díjakról (szolgáltatás ellenértékéről) rendelkező jogerős
végzésnek (határozatnak) a szolgáltatást nyújtó részére történő kézbesítése.
a 3.§-hoz
A hatályos törvény értelmében az ingatlan bérbeadás adómentes, azonban az adóalanyoknak
lehetőségük van arra, hogy a bérbeadásra adófizetési kötelezettséget válasszanak. Ez irányú
választás esetében a hatályos törvény értelmében azonban minden ingatlan bérbeadására
vonatkozik az adófizetési kötelezettség. A Javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is,
hogy amennyiben az adóalany adófizetési kötelezettséget választ az ingatlan bérbeadásra, az -
az adóalany választásától függően - ne terjedjen ki a lakóingatlan bérbeadásra, azaz továbbra
is adómentes legyen a lakóingatlan bérbeadása. Ennek alapvető oka, hogy az önkormányzatok
vegyes ingatlanállománnyal rendelkeznek, melyet bérbe adnak. Míg a lakóingatlannak nem
minősülő ingatlanok esetében az adófizetési kötelezettség gazdasági szempontból előnyösebb
az önkormányzatok számára a levonási jog megnyílása miatt, ugyanakkor a szociális
bérlakások bérbeadása esetén a bérleti díj után áthárított áfa miatt megnövekedett bérbevevői
költségek miatt hátrányosabb. Ezért az önkormányzatok szeretnék adómentesen bérbe adni a
szociális bérlakásokat, anélkül, hogy elesnének a gazdasági ingatlan adóköteles bérbeadásából
származó előnyöktől. A Javaslat erre lehetőséget ad az adóalanyoknak.
a 4. §-hoz
13
Az Európai Unió egyben vámunió is, így a Közösség területére importált termék vámjogi
szabadforgalomba bocsátása bármelyik tagállamban kezdeményezhető. Azonban minden
esetben biztosítani kell, hogy a vámkezelés helyétől függetlenül az „import” utáni áfa bevétel
annak a tagállamnak a költségvetésébe folyjék be, amelynek területén az import tényleges
rendeltetési helye van. Ezt jogtechnikailag a közösségi szabályozás és ezzel összhangban a
nemzeti áfa szabályok úgy biztosítják, hogy a vámkezeltetés tagállamában az import
adómentes, az adót pedig a termék rendeltetése szerinti tagállamban Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímén kell megfizetni. Ezzel összhangban szükséges, hogy a
vámkezeltetés tagállamában történjen egy adómentes Közösségen belüli termékértékesítés. A
tagállamok az adómentesség biztosításához az adóelkerülés visszaszorítása érdekében
meghozhatnak egyéb intézkedéseket.
A fenti előírás szabályozásbeli nehézségét az okozza, hogy a termékimport adómentessége
olyan feltételhez kötött - nevezetesen az importált terméknek a Közösségen belüli adómentes
értékesítéséhez -, amely időben később következik be.
Tekintettel arra, hogy Magyarországnak érdeke, hogy a vámkezeltetések belföldön
történjenek, indokolt az adómentes termékimporttal kapcsolatos feltételek újraszabályozása,
mely szabályozási elemek hasonlóak a 2006. szeptember 1-je és 2007. december 31-e között
hatályos szabályozáshoz. A Javaslat újraszabályozza az adóbiztosíték nyújtásának, illetve az
adóbiztosíték alóli mentességnek a feltételeit. Így a Javaslat feloldja az adóbiztosíték
mentesség párhuzamos - áfa- és vámtörvénybeli - szabályozásának problémáját, azáltal, hogy
a Javaslat szerinti 95. § (1) bekezdésének c) pontjában egyértelműen a vámtörvényben foglalt
szabályok alkalmazását rendeli, s a (4) bekezdésben foglalt eltérés már csak annak
kimondására szolgál, hogy a pénzügyi képviselő igénybevételekor a biztosítékot ő is
nyújthatja. A „Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt” kitétel magában
foglalja természetesen mind annak összegére, formájára, alakiságaira, érvényességére
vonatkozó vámjogi rendelkezéseket, mind a nyújtás alóli mentességhez rendelt
feltételrendszert, amely a Vám tv. 48. § (2)-(3) bekezdésében található. Az új szabályozás
ezzel tehát alapvetően a vámhatóságnál, illetve az adóhatóságnál fennálló kintlévőség nélküli
tevékenységet határozza meg a mentesség alapjául. Ennek oka, hogy valójában ezen
engedélyeknek a vámszempontból megbízhatóság alapfeltétele, annak viszont a kintlévőség
mentesség, így ezek az engedélyek úgyis „elvesznek”, amint a kintlévőségmentes-
tevékenység megszűnik; illetve a megbízható adós státusz feltételrendszerének is alapeleme a
kintlévőség nélküli működés. A termékimport önadózással történő megállapítására jogosult
adóalanyi kör pedig ebben az ügyletben éppolyan kockázatot jelent, mint az erre nem
jogosult, azaz az import áfát kivetés alapján megfizető adóalanyok, hiszen a megállapított adó
megfizetése alóli végleges mentesülés ugyanazon feltételek jövőbeni teljesülésétől függ.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kintlévőség mentességi feltétel mindezen
jogintézmények „közös eleme”, így az ehhez rendelt mentesség-adás alkalmas mind az ezen
címeket birtokló, mind - pl. a vállalkozás méretei vagy jellege miatt - ilyen engedélyeket
kiváltani nem tudó (vagy akaró) olyan gazdálkodók mentesítésére, akik egyébként
tevékenységüket megbízhatóan végzik.
Az adóbiztosíték nyújtáson túlmenően az adómentes termékimport feltételeként előírt
Közösségen belüli adómentes értékesítést valószínűsíteni kell a vámjogi szabadforgalomba
bocsátáskor. A valószínűsítés egy előzetes, az adóbiztosíték egy utólagos szűrőt jelent az
adómentesség feltételei teljesülésének vizsgálatánál.
14
Mivel a termékimport hamarabb következik be, mint hogy véglegesen lehetne dönteni annak
adómentességéről, ezért a szabadforgalomba helyezéskor csupán „ideiglenes”
adómentességről lehet rendelkezni. A Javaslat az egyéb adminisztratív kötelezettségekkel
kapcsolatos előírásokhoz igazítja a végleges adómentességről történő rendelkezést. Így az
importálónak a szabadforgalomba bocsátástól számított 45, illetve 75 napon belül kell
igazolnia azt, hogy a termék elhagyta Magyarországot, valamint - attól függően, hogy a
bevallás benyújtására előírt határidők hogyan alakulnak - igazolnia kell, hogy eleget tett az
összesítő nyilatkozatadási, vagy bevallási kötelezettségének, vagy, ha ezek a kötelezettségek a
jelzett időpontig nem váltak esedékessé, akkor be kell mutatnia az adómentes értékesítésről
kiállított számlát, saját termék továbbítása esetén az egyéb okiratot.
Amennyiben Magyarországon az adómentes termékimportot külföldi adóalany importáló
valósítja meg és egyúttal közvetett vámjogi képviselővel jár el, akkor a Javaslat értelmében a
közvetett képviselő teljesíti az importáló helyett az egyébként az importálót az adómentes
Közösségen belüli termékértékesítés kapcsán terhelő adminisztratív kötelezettségeket. Így a
közvetett vámjogi képviselő állítja ki a számlát az adómentes értékesítésről az importáló
helyett és nevében, valamint a közvetett vámjogi képviselő tünteti fel a saját bevallásában és
összesítő nyilatkozatában elkülönítetten a külföldi megbízója által teljesített értékesítés
adatait. Ezáltal a külföldi importálónak nem kell belföldön adóalanyként nyilvántartásba
vetetnie magát.
az 5. §-hoz
A Javaslat értelmében a jogosulatlan adóvisszatérítés, illetve adómentesség esetén az adó
visszafizetésére és az ehhez kapcsolódó egyéb jogkövetkezményekre vonatkozó előírások a
jövőben az áfa-törvényben (tehát törvényi szinten) kerülnek szabályozásra.
a 6. §-hoz
A Javaslat bővíti azokat az eseteket, amikor az adóalany mentesülhet a levonási tilalom alól.
Így a Javaslat - az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban - mentesíti az adóalanyt a
továbbértékesítési céllal vásárolt lakóingatlan beszerzését terhelő áfára vonatkozó levonási
tilalom alól abban az esetben is, ha az adóalany olyan lakóingatlant értékesít tovább, amely a
törvény erejénél fogva adóköteles. Az adólevonási tilalmak vonatkozásában a Javaslat
lehetővé teszi, hogy a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre,
igénybevett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható olyan esetekben, amikor az adóalany a
lakóingatlant úgy hasznosítja, hogy azt túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja, továbbá -
anyagjellegű ráfordításként - beépíti ezen termékeket, szolgáltatásokat a bérleti díj
adóalapjába.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre és igénybevett
szolgáltatásokra jutó áfa is levonható a Javaslat értelmében olyan esetekben, amikor az
adóalany a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, s a bérleti díjba - anyagjellegű
ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzéseket, illetve igénybevett szolgáltatásokat.
a 7. §-hoz
A Javaslat szűkíti azon ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások körét, amelyekre a hatályos
törvény fordított adózást rendel alkalmazni. A fordított adózás a Javaslat szerint kizárólag
csak az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására
15
irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjedne ki. A fordított adózás
alkalmazásának ugyanakkor további feltétele, hogy az említett szolgáltatások építési hatósági
engedély-köteles tevékenységhez kapcsolódjanak.
a 8. §-hoz
Az áfa-törvény értelmében főszabály szerint az import áfát a vámhatóság állapítja meg és veti
ki, azonban a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság engedélyezi
az adóalanyoknak az import áfa önadózással történő rendezését. Az engedély kiadásához
szükséges feltételek között szerepel, hogy a kérelmező adóalanynak az összes értékesítésén
belül mekkora hányadot kell realizálnia meghatározott adómentes ügyleteiből, illetve abszolút
értékben milyen értékű bevételt kell realizálnia ezen adómentes ügyleteiből. Ezeket a
feltételeket indokolt a régi áfa-törvényben meghatározott feltételekhez hasonlóan
megállapítani, így pontosítani szükséges, hogy a figyelembe veendő adómentes ügyletek
körébe a Közösségen belüli és Közösségen kívüli adómentes ügyleteken túl beletartoznak
egyes a termékek nemzetközi forgalma értelmében adómentes ügyletek is. Ezáltal a soron
következő keresztféléves import áfa önadózásra jogosító engedélyek kiadásánál a korábbival
azonos módon lehet megítélni a feltételek teljesítését.
a 9. §-hoz
A Javaslat mentesíti a nyugtaadási kötelezettség alól a szerencsejáték szolgáltatásokat,
szemben a hatályos változattal, amely csak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
hatálya alá tartozó sorsolásos játékok szervezését mentesíti.
a 10. §-hoz
A Javaslat eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget
kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán,
hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a Javaslat értelmében nem kötelező a
továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot
(vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a
törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban az adóalanynak továbbra is lehetősége
van arra, hogy a számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást használja, feltüntesse.
a 11. §-hoz
Az adóraktározási eljárás sajátja, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt történő
termékértékesítés adómentes. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés, hogy az adóraktárból
történő kitároláshoz adóbiztosítékot kell nyújtani. Ahhoz, hogy az adóbiztosítékot a
vámhatóság felszabadítsa, szükséges, hogy az adóalany igazolja a termék adójogi helyzetének
rendezését (pl. belföldi termékértékesítés esetén az adót megfizette). A hatályos törvény nem
tartalmaz határidő előírást arra vonatkozóan, az adóalanynak meddig kell az adójogi helyzet
rendezését igazolni, illetve nincs kifejezett előírás arra vonatkozóan, hogy a vámhatóság
milyen esetben érvényesíti az adóbiztosíték terhére az áfát. A Javaslat ezt pótolja, azáltal,
hogy előírja, hogy az adójogi helyzet rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül
kell igazolni, ellenkező esetben a vámhatóság az áfát kiszabja és amennyiben azt az adóalany
nem fizeti meg, az adóbiztosíték terhére érvényesíti.
16
Ezen túlmenően a Javaslat biztosítja, hogy amennyiben a kiraktározó pénzügyi képviselővel
jár el, a pénzügyi képviselő az adóbiztosíték nyújtása alól ugyanazokkal a feltételekkel
mentesülhessen mint a kiraktározó.
a 12.-14. §-okhoz
A Javaslat az áfa-törvénynek az adómentes termékimporthoz kapcsolódó Közösségen belüli
adómentes termékértékesítésre és a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó új szabályaira
tekintettel az Art. bejelentkezést, áfa-nyilatkozatot, közösségi adószámot, adóbevallási
kötelezettséget és az összesítő nyilatkozatot szabályozó egyes rendelkezéseinek módosítását
tartalmazza. Amennyiben adómentes termékimport esetén a belföldön nyilvántartásba nem
vett külföldi adóalany közvetett vámjogi képviselőt bíz meg azzal, hogy járjon el helyette a
kapcsolódó adózási ügyekben, a Javaslat - az Art. 20/B. §-ában foglaltak szerint - ezen
adóalanyokat mentesíti a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha a bejelentkezésre
egyéb okból sem kerülne sor, azaz az adóalany belföldön egyéb adóköteles tevékenységet
nem végez. A Javaslat Art. 22. § (2) bekezdését módosító rendelkezése ugyanezt a személyi
kört mentesíti az áfa-nyilatkozat megtétele alól is. Az áfa-nyilatkozat tartalma a Javaslat
szerint bővül a közvetett vámjogi képviselői státus bejelentésével, így ha a közvetett vámjogi
képviselő egyéb jogcímen kiadott közösségi adószámmal még nem rendelkezik, akkor az
állami adóhatóság e nyilatkozat alapján - a megbízó importáló helyett teljesített
adókötelezettségekre tekintettel - a közvetett vámjogi képviselőnek közösségi adószámot
állapít meg [Art. 22. § (1) bekezdés g) pontja és 22. § (7) bekezdése]. Az Art. 22. § (1)
bekezdés új f pontja szerint az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi
képviselővel teljesítő, kizárólag az adómentes termékimportot megvalósító ügylet miatt
adóalannyá váló importáló az áfa-nyilatkozatban ezt a körülményt jelzi és e nyilatkozat
alapján részére az állami adóhatóság közösségi adószámot állapít meg [Art. 22. § (1) bekezdés
f pontja]. Mivel a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében, az importáló helyett teljesíti
az adómentes termékimporthoz kapcsolódó adókötelezettségeket, a Javaslat az Art.
adóbevallásra vonatkozó általános rendelkezését [Art. 31. § (1) bekezdés] a közvetett vámjogi
képviselő saját nevében, de a megbízó importáló helyett teljesítésére utalással kiegészíti.
a 15.§-hoz
A Javaslat alapján egyszerűsödik a közbeszerzések során teljesítendő kifizetésekhez
szükséges igazolások felhasználása.
a 16.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében, az importáló helyett
teljesíti az adómentes termékimporthoz kapcsolódó adókötelezettségeket, a Javaslat az
összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezését [Art. 1. számú melléklet I/B. 3. d) pontja] a
közvetett vámjogi képviselő saját nevében, de a megbízó importáló helyett teljesítésére
utalással kiegészíti. A Javaslat az áfa-törvény 96. §-ában foglaltak szerint eljáró közvetett
vámjogi képviselő részére, illetve az adómentes termékimporton kívül más, adóalanyiságot
keletkeztető gazdasági tevékenységet belföldön nem végző importáló részére havi áfa-
bevallási gyakoriságot ír elő azzal, hogy bevallást az utóbbi körnek csak arról a hónapról kell
benyújtani, amelyben az adózó adómentes termékimportot megalapozó közösségi
termékértékesítést végzett [Art. 1. számú melléklete I/B. 3. pontja].
a 17-21. §-okhoz
17
A Javaslat hatályba léptető, illetve a normaszöveget és egyéb belső hivatkozásokat pontosító
rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat a közösségi jogi kívánalmaknak megfelelően rendezi a számlával egy tekintet alá
eső okiratra (módosító számlára) előírt kötelező adattartalmat is. Ennek értelmében nem
kötelező adattartalma a továbbiakban ezen okmánynak a kibocsátó és a címzett neve, címe,
adószáma, de természetesen annak feltüntetésére a továbbiakban is lehetőség van.
a 22.§-hoz
A Javaslat 22. § (1) és (2) bekezdése az Áfa-tv. 88. § (4) bekezdésének módosításához
kapcsolódóan átmeneti rendelkezést tartalmaz. Azok az adóalanyok, amelyek a törvény
kihirdetéséig bejelentették, hogy az ingatlan-bérbeadásra az adókötelessé tételt választják, e
nyilatkozatukat a törvény kihirdetése napját követő naptól számított 30 napon belül a törvény
kihirdetésétől kezdődő hatállyal úgy módosíthatják, hogy az adókötelessé tétel csak a
lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra terjedjen ki. Azok az adóalanyok, amelyek a
törvény kihirdetéséig az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételéről nem nyilatkoztak, a törvény
kihirdetése napját követő 30 napon belül a törvény kihirdetésétől kezdődő hatállyal
nyilatkozhatnak arról, hogy az ingatlan-bérbeadásra a lakóingatlanok kivételével adókötelessé
tételt választanak.
A Javaslat 22. § (3) bekezdése az új áfa-törvényhez kapcsolódóan, a 2007. november 16. és
2008. február 15. közötti időszakra vonatkozó bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség
teljesítése és a választási jog gyakorlása körében amnesztia jellegű szabályt tartalmaz. E
szerint, ha az adózó a 2007. november 16. és 2008. február 15. napja közötti időszakban
teljesítendő bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségének a módosító törvény kihirdetése
napjától számított 30 napon belül eleget tesz, illetve ugyanezen feltételek szerint választási
jogát gyakorolja (vagy korábbi választását módosítja), a bejelentést, változás-bejelentést,
valamint a választási jogra vonatkozó nyilatkozatot e törvények alkalmazásában úgy kell
tekinteni, mintha azt az adózó a törvényes határidőben teljesítette/gyakorolta volna. Ez a
szabály nem vonatkozik az áfa-törvény 269.§ (1) bekezdésében meghatározott esetre.
18