﻿Országgyülős Livaíaía
i	2008. évi .....törvény
Irományszám: I
to* 2008 HARC 2 0.
A tűzoltó egyesületekről
Az Országgyűlés, elismerve az önkéntes tűzoltó mozgalom másfél évszázados
áldozatkész munkáját; az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a
nemzetgazdaság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében
szükségesnek tartja a tűz elleni védekezést önként vállalók tevékenységének erősítését, és
ezért az önkéntes tűzoltók és a tűzoltó egyesületek működési feltételei javításának érdekében
a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A TŰZOLTÓ EGYESÜLET KÖZREMŰKÖDŐ TEVÉKENYSÉGE
1§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvényben (a továbbiakban Ttv.) meghatározott tűzmegelőzési, valamint tűzoltási és műszaki
mentési feladatok ellátásában közreműködőként vehet részt az a társadalmi szervezet (a
továbbiakban: tűzoltó egyesület), amely alapszabályában azt tevékenysége céljaként
rögzítette.
2-§
(1)	A tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben
való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) a Ttv.-t az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja
a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel
kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
(3)	A tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési
tevékenység körében
a)	az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes
tűzoltósághoz,
b)	a hivatásos vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót
megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy
egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek
megelőzésére,
c)	az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az
általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való
közreműködésre kérheti fel,
d)	a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezését követően a
tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően
működik közre.
II.	Fejezet
A TŰZOLTÓ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
3.§
(1)	Szaktevékenységet a tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes,
külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki
életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt
kötelezettséget.
(2)	A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt a tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át
kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor,
határidő nélkül visszavonható.
4.§
(1)	A tűzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt
jövedelmének és költségeinek megtérítésére a tűzoltó egyesület alapszabálya az irányadó.
(2)	A tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának
megtérítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a Ttv.-ben foglalt
eltérésekkel irányadó.
5. §
(1)	A tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellátása során a Büntető
Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személynek minősül.
(2)	A tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja kérelemre mentesíthető
a)	a polgári védelmi kötelezettség,
b)	részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése
alól.
6.§
(1)	A tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a
tűzoltóság tagjaira vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel
rendelkezik, vagy annak megszerzését vállalta.
(2)	A tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium tűzoltó szakiskoláiban
tandíjmentességet élvez.
III.	Fejezet
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Az együttműködési megállapodás megkötése és felmondása
7-§
(1)	A tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a
hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban együtt: tűzoltóság).
(2)	Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy az egyesület
működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
(3)	Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt a tűzoltó egyesület
az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás nélkül
felmondhatja.
(4)	A tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal
felmondhatja, ha
a)	az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már
nem áll fenn,
b)	a tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy súlyosan
megsérti.
(5)	Az együttműködési megállapodás bármely fél megfelelő indokolással, írásban,
azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó
kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
(6)	A tűzoltóság és a tűzoltó egyesület közötti együttműködési megállapodás
megkötését, annak megszüntetését az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell
jelenteni.
(7)	Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény irányadó.
Az együttműködési megállapodás tartalma
8. §
(1)	Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell
a)	a tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó
kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét,
értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy a tűzoltó
egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban:
tevékenységi terület),
b)	tűzoltóság részéről a tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elősegítésére
vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat
szervezését az önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra
vonatkozó, a tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához
szükséges adatoknak a tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,
c)	a tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki
mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.
(2)	A tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a
tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.
(3)	A tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.
(4)	A tűzoltóság a vele megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.
IV. Fejezet
AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI
FELTÉTELRENDSZERE
9.§
A tűzoltó egyesületek szaktevékenységéhez a központi költségvetés az éves költségvetési
törvényben meghatározottak szerint támogatást nyújt.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 9. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
11.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi
IV.	törvény 137. § 2. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. közfeladatot ellátó személy]
,,h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó
egyesület szaktevékenységet végző tagja,”
(2)	A Ttv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és
műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet. A tűzoltó egyesület
tevékenységét és működését, valamint a tűzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati,
illetve önkéntes tűzoltósággal megállapodás keretében való együttműködését a tűzoltó
egyesületekről szóló törvény állapítja meg.”
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Hazánkban a szervezetszerű tűz elleni védekezés másfél évszázados múltra tekint vissza. A
nagyobb településeken a kiegyezést követően jöttek létre az első önkéntes tűzoltóságok.
Ezeket az egyesületeket helyi kezdeményezésre alakították, tagjaik önként látták el
feladataikat, létesítési és működési költségeiket pedig közadakozásból biztosították. A
századfordulóra jöttek létre a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, ekkorra szinte
valamennyi község és város rendelkezett önkéntes tűzoltó egyesülettel. A II. világháborút
követően átalakult a hazai tűzoltómozgalom.
Az önkéntesség helyett az államilag szervezett, centrális irányítás alatt működő hivatásos
települési és üzemi tűzoltóságok látták el a tűzoltási, tűzmegelőzési és egyéb kárelhárítási
feladatokat. Az önkéntes tűzoltóságok a hatvanas évek elejétől kezdtek ismét tevékenykedni,
elsősorban a községekben, nagyközségekben végezték a tűzoltói tevékenységet.
A rendszerváltást megelőző években a tűzvédelem társadalmi szervezettsége jelentős volt,
hiszen közel 1500 önkéntes tűzoltóság működött, több, mint ötvenezer tűzoltóval. Az állami
és szövetkezeti vállalatoknál 1400 helyen létesült vállalati tűzoltóság, ahol a tagok többsége
önként vállalta a tűzoltói szolgálatot. A vállalati tűzoltók ugyancsak mintegy ötvenezer fővel
vették részt a tűzvédelemben. A társadalmi szerveződés bázisához tartozott a harmincezret
meghaladó ifjúsági és úttörő tűzoltó, akik az önkéntes, illetve a vállalati tűzoltóságokhoz
kapcsolódtak.
A társadalmi és gazdasági átalakulás nem kívánt következménye, hogy az önkéntes tűzoltó
mozgalom jelentős mértékben elsorvadt, és csak azokon a településeken élt tovább, ahol
hagyományai erősek voltak, az önkormányzatok felismerték a helyi tűzvédelem
nélkülözhetetlenségét és anyagilag is támogatták az egyesületeket.
A tűzvédelmi törvény előkészítésekor, 1995-ben, abból indult ki a törvényalkotó, hogy
tűzoltásra, műszaki mentésre megfelelő szakmai felkészültséggel és technikai háttérrel
rendelkező egyesületeknek ad lehetőséget, akik a települési önkormányzattal összefogva
köztestületet hoznak létre. Ezen önálló szervezeteket nevezi a törvény önkéntes
tűzoltóságoknak. Ezek számára a tűzvédelmi törvény alapján a belügyminiszter működési
területet jelölhetett ki és tevékenységükért a központi költségvetés az átvállalt feladattal
arányos működési támogatást nyújt. Fejlesztésüket illetően pedig eszközeik bővítésére,
felszereléseik gyarapítására központi pénzalapokat pályázhattak meg. A törvény lehetővé
teszi, hogy az önkéntes szerveződések, az egyesületek a továbbiakban is működjenek és mint
közreműködők vegyenek részt a tűz elleni védekezésben, műszaki mentésben.
A törvény hatályba lépését követően vegyes érzelmeket váltott ki. Azt sokan üdvözölték,
hogy a törvény lehetőséget adott arra, hogy a megfelelő feltételekkel rendelkező önkéntes
tűzoltóságok professzionális szervezetté váljanak. Mások viszont kifogásolták, hogy a
gyengébb ellátottságú és azon egyesületek elől, ahol a közelben hivatásos önkormányzati
tűzoltóság működik, elzárta a törvény a fejlődés lehetőségét. Az elmúlt évtizedben többen
kezdeményezték a rendszer felülvizsgálatát, az egységes szemlélet visszaállítását és azonos
feltételek biztosítását. Az ország anyagi lehetőségei alapjaiban meghatározzák, hogy a tűz
elleni védekezésre milyen mértékben biztosíthatók központi források, és azok felhasználása
milyen feltételek mellett történhet meg, ezért az igények jogosságát elismerve, azok
teljesítését csak ésszerű keretek között lehet teljesíteni.
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy lehetőséget kell adni arra, hogy az önkéntes
szerveződés a tűz elleni védekezés területén is messzemenő jogi támogatást kapjon. Az ország
tűzvédelmi helyzetében végbemenő folyamatok ráirányították a figyelmet arra, hogy a
tűzoltóság gyors beavatkozása csak akkor biztosítható a távolabbi, kisebb településeken is, ha
a jelenleginél több szervezet vesz részt a védekezésben és a mentésben. A beavatkozó
szervezetek számának növelésére csak olyan lehetőség áll fenn, hogy a tűzoltási, műszaki
mentési feladatokat vállaló, megfelelő személyi felkészültséggel rendelkező tűzoltó
egyesületeket - önálló működési terület biztosítása nélkül - elsődleges beavatkozóként
figyelembe vegyük, fenntartva azonban a működési területért felelős hivatásos, vagy önkéntes
tűzoltóság beavatkozási kötelezettségét is.
A törvényjavaslat lehetőséget kíván adni a tűzoltó egyesületek számára, hogy önként, a
jelenlegi feltételeik mellett is aktívan és szabályozott módon bekapcsolódjanak a tűzoltási és
műszaki mentési tevékenységbe. Természetes, hogy azok az egyesületek, amelyek tűzoltási
tevékenységet kívánnak folytatni, ezt csak a tűzoltásra, műszaki mentésre vonatkozó szakmai
szabályok maradéktalan betartásával végezhessék. Ezek a tevékenységek ugyanis közvetlenül
kihatnak az életre, testi épségre akár a mentendők, akár a mentést végzők esetében, ezért akik
ilyen feladatra vállalkoznak, azok a veszélyt csak akkor tudják hatékonyan elhárítani, ha
munkájukat megfelelő szakmai ismeretek birtokában végzik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A törvényjavaslat alapvetően követi a Ttv. szabályozási elveit, fogalomrendszerét és
szerkezeti felépítését. A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely társadalmi szervezet
vehet részt közreműködőként a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési
feladatok ellátásában.
2.	§-hoz
Szükséges meghatározni, hogy az egyesületi önállóság érvényesülése mellett a tűzmegelőzési,
tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködés során a vonatkozó
jogszabályokat, szabványokat, hatósági előírásokat meg kell tartani.
A javaslat szabályozza, hogy a tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés, a
tűzoltási és a műszaki mentési tevékenység körében milyen intézkedéseket tehet.
3.	§-hoz
A törvényjavaslat a tűzoltói szaktevékenységhez megkívánja a nagykorúságot, továbbá a
személy biztonsága érdekében az egészségügyi alkalmasságot és azt is, hogy a végezni kívánt
tűzoltó szakmai tevékenységhez a jogszabályban meghatározott szakmai képesítési
feltételekkel is rendelkezzék.
Garanciális kérdés, hogy önkéntes tűzoltói tevékenységre senki sem kötelezhető, ezért a
törvényjavaslat meghatározza, hogy az egyesületi tag szaktevékenységének ellátását önként és
írásban vállalja, és ezt a vállalást írásban bármikor felmondhatja.
4. §-hoz
A kiesett jövedelmek és a felmerült költségek megtérítését szabályozza a javaslat akként,
hogy az egyesületi alapszabály az irányadó, az állami költségvetést ilyen irányú kötelezettség
nem terheli. Rendezi továbbá a javaslat a keletkezett károk megtérítésének módját oly módon,
hogy azt a jelenlegi szabályozásba illeszti be.
5.	§-hoz
A javaslat kimondja, hogy a tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellátása során
közfeladatot ellátó személynek minősül, valamint, hogy az egyesület szaktevékenységet
végző tagja kérelemre mentesíthető a polgári védelmi kötelezettség alól illetve részben vagy
teljesen a helyi adó megfizetése alól.
6.	§-hoz
A tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki külön
jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik vagy annak megszerzését
vállalja.
7.	§-hoz
A javaslat szabályozza, hogy a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltóság a tűzoltó
egyesülettel írásban megállapodást köthet a szaktevékenység végzésére.
E § szabályozza az együttműködési megállapodás megkötésének feltételeit, a megállapodás
időtartamát és a megállapodás felmondásának szabályait.
8.	§-hoz
A törvényjavaslat e paragrafusa határozza meg az együttműködési megállapodás kötelező és
lehetséges elemeit. Azt is, hogy az egyesület díjazást nem köthet ki, de támogatást elfogadhat.
9. §-hoz
A központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint a tűzoltó
egyesületeknek szaktevékenységük ellátásához támogatást nyújt.
10.-11. §-okhoz
Hatályba léptető és a Btk. 137. §-át, illetve a Ttv. 33. §-át módosító rendelkezéseket
tartalmaz, ami biztosítja a törvényekkel való összhangot.
Az Országgyűlés
Önkormányzati és területfejlesztési
bizottsága
Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága a 2008 március 19-én
megtartott ülésén úgy döntött, hogy - a Házszabály 103.§ (1) bekezdése alapján - az önkéntes
tűzoltó egyesületekről szóló T/5052 számú törvényjavaslat helyett új változatot nyújt be.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2008. március 19.
Tisztelt Elnök Asszony!