﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5299. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2008. március
2008. évi .... törvény
egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról
1.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklete e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.
2.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bsztv.) 4. §-a (2) bekezdésének 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„56. repó- és fordított repóügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,”
(2)	A Bsztv. 182. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő
vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési, biztosító egyesület részére
történő vagyonkezelési tevékenységet végző személy 2009. január 1-jétől önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító egyesület vagyonát akkor kezelheti, ha
rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (1)
bekezdésének d) pontja szerinti portfóliókezelésre vonatkozó engedéllyel. E törvény
hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési,
magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás
-	a Hpt. 21. §-ától eltérően - 2008. december 31-ig átalakítható befektetési vállalkozássá azzal,
hogy az átalakítása esetén e törvény engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.”
(3)	A Bsztv. 2. melléklete e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint módosul.
3.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 132. §-ának (6) és
(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét
képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát
vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke
megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító
köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha
a)	a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,
2
b)	a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,
c)	a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és
a követélését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,
d)	a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és
megfelelő számítással alátámasztott,
e)	a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával
érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,
f)	a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és
g)	a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.
(7) A biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező
eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet
(tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására
vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke
megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával
alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett.”
4.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 1. és 2. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, elszámolóház, elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla,
dematerializált értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés: a tőkepiacról szóló
törvényben meghatározott fogalom;
2.	repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának
átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó
jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási
áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező
értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi
meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a
vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet);”
5.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 2. § (3) bekezdése, a 6. § és az 1-2. melléklet 2008. július 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 2008. július 2-án hatályát veszti.
6.	§
Hatályát veszti a Bsztv. 2. melléklet 3. pont e) alpontja és 7. pontja.
3
7. §
Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
4
1. melléklet a 2008. évi ....törvényhez
A Hpt. 5. számú mellékletének módosítása
1.	A Hpt. 5. számú melléklete 3. pontjának c) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„c) lekötött tartalék,”
„e) általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének
1,25%-áig,”
2.	A Hpt. 5. számú melléklete a 3. pontját követően a következő 3A. ponttal egészül ki:
„3 A. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező
hitelintézetnél a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó,
olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított
pozíciókra.”
3.	A Hpt. 5. számú melléklete 4. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a pont a következő h) és i) alponttal egészül ki:
[Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„b) immateriális javak,”
„h) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján
számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós
értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés
és megképzett céltartalék feletti többlete),
i) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.”
4.	A Hpt. 5. számú melléklete 8. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja,
akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék - ide nem értve az általános
kockázati céltartalék - összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal
súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.”
5.	A Hpt. 5. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha
kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére
vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül
szavatoló tőkeelemnek.”
6.	A Hpt. 5. számú melléklete a 12. pontját követően a következő 12A. ponttal egészül ki:
5
„12A. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt
pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési
tartalék.”
7.	A Hpt. 5. számú melléklete 13. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell
érvényesíteni:]
„b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke,
valamint a 8. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges
évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett
részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.”
8.	A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke
alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50 %-os arányban kell levonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet
befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére
nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti
értékét,
b)	a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke,
alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az
1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,
c)	ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja,
akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével
csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal
súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel
vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható
vesztesége összegét,
d)	azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250 %-os kockázati
súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték
meghatározásánál nem veszi figyelembe,
e)	a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést
vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.”
9.	A Hpt. 5. számú melléklete a 14. pontját követően a következő 14A. ponttal egészül ki:
„14A. Ha a 13. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke
értékét meghaladja a 14. pontban meghatározott tételek értékének 50 %-a, akkor a különbözetet
az alapvető tőke értékéből kell levonni.”
6
10. A Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 8. pont f) alpontjában és a
14. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló
tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke
nagyságához kötött korlátozások alapját.”
7
2. melléklet a 2008. évi ....törvényhez
A Bsztv. 2. mellékletének módosítása
1.	A Bsztv. 2. melléklete 3. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„c) lekötött tartalék,”
2.	A Bsztv. 2. melléklete a 3. pontját követően a következő 3A. ponttal egészül ki:
„3A. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező befektetési
vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó,
olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított
pozíciókra.”
3.	A Bsztv. 2. melléklete 4. pontjának b) és f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a pont a következő h) és i) alponttal egészül ki:
[Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„b) immateriális javak,”
„f) kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és
az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés
összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt,
illetve az el nem számolt értékvesztést is),”
„h) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján
számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós
értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés
és megképzett céltartalék feletti többlete),
i) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.”
4.	A Bsztv. 2. melléklete 10. pontjánakf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
,f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék összegének a várható
veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a
különbség pozitív.”
5.	A Bsztv. 2. mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha
kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére
vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül
szavatoló tőkeelemnek.”
6.	A Bsztv 2. melléklete a 16. pontját követően a következő 16A. ponttal egészül ki:
8
„16A. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt
pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési
tartalék.”
7.	A Bsztv. 2. melléklete 17. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell
érvényesíteni:]
„b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke,
valamint a 10. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges
évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett
részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.”
8.	A Bsztv. 2. mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke
alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50 %-os arányban le kell vonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési
vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt
vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos
kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b)	a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke,
alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az
1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,
c)	ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség
értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések
kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási
módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek
várható vesztesége összegét,
d)	azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250 %-os kockázati
súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték
meghatározásánál nem veszi figyelembe,
e)	a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést
vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.”
9.	A Bsztv. 2. melléklete a 18. pontját követően a következő 18A. ponttal egészül ki:
„18A. Ha a 17. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke
értékét meghaladja a 18. pontban meghatározott tételek értékének 50 %-a, akkor a különbözetet
az alapvető tőke értékéből kell levonni.”
10.	A Bsztv. 2. mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„19. A 18. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 10. pont f) alpontjában és a
18. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló
tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke
nagyságához kötött korlátozások alapját.”
10
Általános indokolás
A Javaslat elsődlegesen az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló 2006/48/EK irányelv,
valamint az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, a befektetési vállalkozások és a
hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg) szóló 2006/49/EK irányelv átültetéséhez
kapcsolódóan a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szavatoló tőke számítására
vonatkozó törvényi rendelkezések módosítását, kiegészítését tartalmazza.
E mellett a Javaslat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvényt is érinti, annak érdekében, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál, ha
a biztosító hozam-, illetve tőkegaranciát vállal, erre a törvény szigorú feltételeket határozzon
meg.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a továbbiakban lekötött tartalékként nemcsak a fel nem osztható
szövetkezeti vagyonrész tekintendő az alapvető tőke pozitív összetevőjének azzal, hogy
egyidejűleg az immateriális javakat, valamint a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti
értékét, mint lekötött tartalékot a számítások során le kell vonni.
Az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményének számításához kapcsolódva a Javaslat
rögzíti, hogy alapvető tőkeként nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből
származó olyan jövőbeni, nem realizált nyereség sem, amely az adott pozícióra hitelminőség
javítást nyújt. Szintén az értékpapírosítás tőkekövetelményéhez kapcsolódik az a szabály is,
amely szerint a hitelintézet - a külön jogszabályban meghatározottak választása alapján - azon
értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyekre 1250 %-os kockázati súlyt kell rendelni, levonja a
szavatoló tőkéből, vagy ezen pozíciókat a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározása
során figyelembe veszi, és így számítja ki tőkeszükségletét.
A fentiek mellett a Javaslat egyértelműsíti, hogy a szavatoló tőke nagyságához kötött
korlátozások (nagykockázat, befektetési korlátok) alapjául szolgáló szavatoló tőke számításakor -
amelyet úgy kapunk meg, hogy az alapvető és a járulékos tőkéből a hitelintézet levon egyes
kiemelten kezelt befektetéseket, részesedéseket -, a levonásokat az alapvető tőkéből és a
járulékos tőkéből 50-50 %-os arányban kell végrehajtani.
Végezetül a szavatoló tőkére vonatkozó módosítást a 2006/49/EK irányelv átültetése is
szükségessé teszi, mivel ezen irányelv szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé
likvid tételek után elszámolt, jelentős veszteséget okozó értékelési korrekciókat, illetve a második
szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól a nyitva szállítás értékét
annak megszűnéséig a szavatoló tőkéből le kell vonni.
A 2. §-hoz
11
A Javaslat egyrészt a 2006/49/EK irányelvnek megfelelően pontosítja a repó- és fordított
repóügylet fogalmát, másrészt a hitelintézetekre vonatkozó szabályokkal megegyező módon
módosítja a befektetési vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó szabályozást.
Végezetül a Javaslat a hitelintézeti törvény hatályos előírásaihoz képest átmenti jelleggel
lehetővé teszi, hogy a Bsztv. hatályba lépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére
történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet
végző pénzügyi vállalkozás befektetési vállalkozássá alakulhasson át 2008. december 31-ig.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint, ha a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások fedezetét
képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát
vállal, ennek fedezeteként nemcsak bankgarancia fogadható el, hanem biztosító vagy
viszontbiztosító által nyújtott fedezet is. Az elismerhető fedezetek kiterjesztésével egyidejűleg
ugyanakkor szükséges annak tételes rögzítése is, hogy ezen garanciák mikor tekinthetők
megfelelőnek.
A 4. §-hoz
A tőkepiaci szabályozás változása okán a számviteli törvény fogalmi rendszerének kisebb
módosítása is szükséges.
Az 5. §-hoz
A hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza, figyelemmel a megfelelő felkészülési idő
biztosítására.
A 6. §-hoz
A hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmazza.
A 7. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
12