﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5394. számú
törvényjavaslat
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Kákosy Csaba
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2008. április
2008. évi.......törvény
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról
1.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 1. §-ának
(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a
közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb
jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő
közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.”
2.	§
A Krt. 2. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Olyan áru, amelynek birtokban tartása hatósági engedélyhez kötött, a hatósági
engedély birtokában, és a vonatkozó jogszabály betartása mellett közraktározható.
(9)	Nem közösségi áru a vámjogszabályok szerinti engedéllyel rendelkező, és az ott
meghatározott eljárás szerint működő A és B típusú vámraktárban közraktározható.
Adóraktárban elhelyezett áru az általános forgalmi adóról szóló törvényben
meghatározott engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint
működő adóraktárban közraktározható.
(10)	A (8) és (9) bekezdés szerinti engedélyekkel a raktár üzemeltetőjének kell
rendelkeznie.”
3.	§
A Krt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl
felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk
értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken
feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének
ötszöröse.”
1
4. §
A Krt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához
szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
a)	a részvénytársaság létesítő okiratát, amely a cég főtevékenységeként a
raktározás, tárolás besorolást tartalmazza, továbbá záloghitelnyújtás esetén az
egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a szervezeti felépítésének, az
irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és
működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat
részletesen nem tartalmazza;
b)	a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló
okiratokat;
c)	a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára
működéséhez szükséges telepengedélyt;
d)	a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési
feltételeket is;
e)	zálogkölcsönnyújtás esetén a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat,
ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;
f)	a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak
mintáját;
g)	a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító, illetve
cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi
státuszra vonatkozó tájékoztatást;
h)	a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és
alkalmazására vonatkozó okiratokat;
i)	nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság
tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a
büntetlen előéletet igazoló okiratot;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a részvénytársaság ellen nem indult
csőd- vagy felszámolási eljárás;
k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax
számáról, valamint e-mail címéről.”
5.	§
A Krt. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/B. § A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
a)	a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi
cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel
egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról,
képviseletéről, jegyzett tőkéjéről;
b)	a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba
történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;
2
c)	az 5. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és
nyomtatványokat;
d)	a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek)
állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;
e)	nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása,
továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
f)	az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves
beszámolóját;
g)	nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli
kötelezettségei vannak;
h)	a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez
mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján
történő ellenőrzéséhez;
i)	a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását,
valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül
bizonyos döntések nem érvényesek;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás
ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás;
k) nyilatkozatot a fióktelep cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax
számáról, valamint e-mail címéről.”
6.	§
A Krt. 5/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a
felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor
engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa
kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések
alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, és ezt a felügyelet felé hitelt
érdemlően igazolta.”
7.	§
(1)	A Krt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó
engedély iránti kérelmet két példányban kell benyújtani.”
(2)	A Krt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 5. § (2) bekezdésében, az 5/A. §-ban, az 5/B. §-ban, az 5/C. § (2)
bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a
13.	§ (1) bekezdésében foglalt engedélyezési és bejelentési kötelezettség
teljesítéséhez szükséges mellékletek - a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésekben megjelölt
feltételek megléte, a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó
igazolások, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy
példányának kivételével - másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között
idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.”
3
(3)	A Krt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján
naprakészen és folyamatosan közzéteszi
a)	az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét (közraktár neve,
székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe, engedély száma, engedély kiadásának
időpontja), a tevékenység felfüggesztésének és az engedély visszavonásának tényét
és időpontját, valamint a kirendelt felügyeleti biztos nevét, kirendelésének időpontját,
b)	azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen
alapuló együttműködési megállapodást kötött.”
(4)	A Krt. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok, valamint a 13. § (1) és (3)
bekezdésében foglalt bejelentés elektronikus úton is benyújthatóak.”
8. §
A Krt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közraktár vezetője, vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott
vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel,
legalább ötéves - közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatás pénzügyi,
illetve gazdasági területen szerzett - szakmai gyakorlattal és legalább hároméves
vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy nem lehet olyan természetes személy, akit
bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesült, továbbá akinek jogerős határozattal
megállapított köztartozása van.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti jelöltet - megbízatását megelőző harminc nappal - a
felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt részletes szakmai
önéletrajzát, valamint az (1) és (2) bekezdésekben felsoroltak hitelt érdemlő
igazolását is be kell nyújtani.”
4
9. §
A Krt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Közraktárban befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt
eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a
felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2)	A közraktárban befolyásoló részesedéssel csak olyan természetes személy, vagy
gazdasági társaság rendelkezhet,
a)	aki a közraktár óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető
befolyástól mentes, és biztosítani képes a közraktár megbízható, gondos tulajdonosi
irányítását és ellenőrzést, valamint
b)	akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal
nem zárja ki a közraktár feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(3)	Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint
befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	személyazonosító és lakcím adatait: név, születési név, anyja születési neve,
születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyazonosító igazolvány
(útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint
alkalmas igazolvány száma;
b)	a természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
c)	nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező
törvényes jövedelméből származik;
d)	teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának
ellenőrzéséhez;
e)	harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az adóhatósággal,
vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervekkel szemben tartozása nincs.
(4)	Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez a (1) bekezdés szerint befolyásoló
részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	a befolyást szerző létesítő okiratának másolatát;
b)	nyilatkozatot a befolyást szerző cégjegyzékszámáról, adószámáról;
c)	külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását,
vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba
bejegyezték;
d)	harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági
társaságnak az adóhatósággal, vámhatósággal szemben tartozása nincs;
e)	a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló
által hitelesített éves beszámolóját;
f)	nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni
kötelezettségei vannak.
5
(5)	A felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését eredményező megállapodáshoz
szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt
napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a részesedést
megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a
biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A
befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a
hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”
10.	§
A Krt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes
adatot a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező, vagy
ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése
céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.”
11.	§
(1)	A Krt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn
belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)-d)
pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.”
(2)	A Krt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár
vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság
megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság
jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott
napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a
cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.”
12. §
(1)	A Krt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén
a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell
kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel,
kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos
ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak,
hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a
felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a
felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a
közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.”
(2)	A Krt. 11. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
6
„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a
közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott követelményeknek.
(4)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a
közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi
rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében
okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben
közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e
minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.
(5)	Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos
kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő
határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e
jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására
megbízást adhat.
(6)	A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a
cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének,
munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a
Cégközlönyben történő közzétételét.
(7)	Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az
e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének
gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti
igénybe.”
13.	§
A Krt. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a
cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének,
munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben
történő közzétételét.”
14.	§
A Krt. 12/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a
felügyelet részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben
(beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -
kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke,
de legfeljebb tizenötmillió forint.”
7
15. §
A Krt. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D.
§-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési
eljárásért a közraktár igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.”
16. §
A Krt. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés
céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:
a)	az üzletszabályzat módosításának szándékát;
b)	a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának szándékát;
c)	az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát.
(2)	A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről annak beérkezésétől számított
harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban
dönt.
(3)	A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a
felügyeletnek:
a)	ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a
közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát;
b)	fizetésképtelensége veszélyét;
c)	szétválási vagy egyesülési szándékát;
d)	a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben
bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;
e)	cégadatainak megváltozását;
f)	a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;
g)	a létesítő okirat engedélyt nem igénylő változását.
(4)	A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai
szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan
működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.”
17.	§
(1)	A Krt. 15. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó terméket
közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a Jöt. rendelkezéseinek
figyelembevételével lehet.
8
(3)	A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A
közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben
érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.”
18.	§
(1)	A Krt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a szerződés időtartamát,
b)	a teljesítés helyét,
c)	az áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, értékét,
d)	a raktár pontos helyét és jelölését,
e)	a raktár típusát (saját vagy művi raktár),
f)	a tárolás módját a (3) bekezdés szerint,
g)	az áru csomagolását,
h)	az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezést,
i)	a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját,
j) azt a tényt, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik,
k) a szerződő felek cégszerű aláírását és keltezést.”
(2)	A Krt. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a §
egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani. A
közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által
történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári
szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő
könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is,
hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja
a kártérítési igénynek.
(6)	Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár
megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos
fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére
vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.”
19. §
A Krt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A szabályzatnak tartalmaznia kell]
„c) a szabályzat hatálybalépésének időpontját.”
9
20. §
(1)	A Krt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének, valamint az áru
kiszolgáltatásának időpontja az, amikor az áru átadását és átvételét a felek
jegyzőkönyvben rögzítik, függetlenül az áru tényleges mozgásától.”
(2)	A Krt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az áru átvétele, vagy kiszolgáltatása több részletben történik, minden
részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni.”
21. §
(1)	A Krt. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A
közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik
a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint a letenni kívánt árut egyéb
árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.
(2)	A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a művi raktárt birtokba veszi és a
felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti
kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény
rendelkezései teljes körű betartásának ellenőrzésére terjed ki.”
(2)	A Krt. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közraktárt a közraktározott áru tekintetében megilleti a birtoklás és a
birtokvédelem joga.”
22. §
A Krt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közraktár (1) bekezdésben foglalt felelőssége megszűnik,
a)	ha a közraktári jegy lejárt, és a zálogjegy birtokosa a 32. § (1) bekezdésében
meghatározott jogával a lejáratig nem élt;
b)	ha a közraktári jegy lejárt és az árut a jegybirtokos a közraktár írásbeli felszólítása
ellenére az értesítéstől számított 5 napon belül nem váltja ki. A közraktárnak az
értesítést a letéti könyvének adatai szerinti áru- és zálogjegybirtokos részére kell
megküldenie.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy
birtokosának kockázatára, a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseinek
megfelelően őrizheti tovább, és a Ptk.-nak a jogosult késedelmére vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
10
23.	§
A Krt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„A közraktári tevékenységből eredő perek
23/A. § A közraktári tevékenységből eredő perekben a Polgári perrendtartás
váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2), (4); 217. §
(4); 234. § (1)]”
24.	§
(1)	A Krt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig
kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy
ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár
saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a Hpt.
értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a
közraktárra kell forgatni.”
(2)	A Krt. 28. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzügyi
szolgáltatásnak.”
25.	§
A Krt. a következő 28/A. és 28/B. §-okkal egészül ki:
„28/A. § (1) A közraktár - amennyiben zálogkölcsön nyújtásával foglalkozik - évente
tervet készít az adott évben kihelyezhető zálogkölcsön összegéről.
(2)	A közraktár a zálogkölcsönnyújtásra vonatkozóan belső szabályzatot köteles
készíteni. A belső szabályzat tartalmazza:
a)	a zálogkölcsönnyújtásról szóló döntés eljárási rendjét (a döntési szempontokat, a
döntési folyamatot);
b)	a fedezetértékelés elveit (a fedezetként elfogadható áruk körét, az
értékesíthetőség feltételeit);
c)	a zálogkölcsön nyilvántartásának és kockázatának folyamatos nyomon követése
rendjét.
28/B. § (1) A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló
vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább
kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló
vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat
meghatározására a Hpt. fogalmai irányadóak.
11
(2)	A közraktár a zálogkölcsönnyújtásról szóló (1) bekezdés alapján hozott
határozatát annak meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a
felügyeletnek bejelenteni.
(3)	A közraktár köteles a vele, vagy tulajdonosával szoros kapcsolatban álló
vállalkozásoknak nyújtott zálogkölcsönről elkülönített nyilvántartást vezetni.”
26. §
A Krt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint
megfelel a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár
az árut tőzsdei forgalomban értékesítheti.”
27.	§
(1)	A Krt. 35. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell]
„d) az árverésre kerülő áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, különleges
jellemzőit, a kikiáltási árat, amely a közraktári jegyen szereplő érték, vagy szakértő
által megállapított becsérték, valamint azt a tényt, hogy a kikiáltási ár általános
forgalmi adót nem tartalmaz;”
„f) az árverést lefolytató szervezet, személy (a továbbiakban: árverési biztos) nevét;”
(2)	A Krt. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az árverési hirdetményt]
„b) közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal
megelőzően. Az árverés sikeressége érdekében a hirdetmény egyéb módon is - így
különösen a közraktár internetes honlapján, szakmai és helyi szervezeteknél -
közzétehető.”
(3)	A Krt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az árverést a közraktár, vagy a közraktár által felkért olyan árverési biztos vezeti,
aki független a letevőtől és az ismert közraktári-jegybirtokostól.”
12
28. §
(1)	A Krt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani. Ha az
árverés a zálogjegy birtokosának kérelmére indult, akkor a közraktári jegyet, vagy
annak zálogjegy részét a közraktár székhelyén, hivatali időben, legkésőbb az
árverést megelőző napon az árverés kérelmezője köteles bemutatni. E kötelezettség
elmulasztásából eredő, a közraktárra háruló költségeket az árverezés kérelmezője
köteles megtéríteni.”
(2)	A Krt. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az árverési biztos
a)	nyilvántartásba veszi az árverezőket;
b)	ismerteti az árverés szabályait;
c)	közli az áru kikiáltási árát és az általános forgalmi adó mértékét, ismerteti a
mennyiségi és minőségi jellemzőket, valamint az áru megvásárlásra vonatkozó
egyéb feltételeket;
d)	felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;
e)	az ajánlatokat rögzíti;
f)	ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása
után kijelenti, hogy az árut a legtöbbet ajánló megvette;
g)	az árverésről árverési jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az e §-ban
felsoroltakat, valamint az árverési biztos és a vevő aláírását, amellyel a vevő elismeri
a kikiáltott vételár megfizetésének kötelezettségét.”
(3)	A Krt. 36. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, az áru
megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a
legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán kiálthatja ki
ismét az árat. Ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló
vevő részére kell értékesíteni az árut.
(5)	A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott
árverésen, ha a kikiáltási áron nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést
ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven
százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő tizenöt napon belül.”
29.	§
A Krt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Közraktári tevékenység kizárólag a közraktározásra használt ingatlannal,
valamint a közraktározott áruval kapcsolatban bekövetkező károkra fedezetet nyújtó
vagyonbiztosítási szerződés megléte esetén végezhető.
13
(2)	A vagyonbiztosítási szerződést megkötheti a közraktár, a letevő, vagy a raktár
jogszerű használatba adója. Ha a vagyonbiztosítási szerződésben nem a közraktár a
szerződő fél,
a)	a közraktározás céljára szolgáló ingatlanra vonatkozó biztosítás tekintetében a
közraktár köteles hitelt érdemlő igazolást szerezni arról, hogy az ingatlan a
közraktározási időszak alatt vagyonbiztosítás alatt áll,
b)	a betárolt árura vonatkozó biztosítás tekintetében - a felek közötti megállapodás
keretében - a közraktár köteles gondoskodni arról, hogy a biztosítási szerződésben
kedvezményezettként visszavonhatatlan módon a közraktár legyen megjelölve.”
30.	§
A Krt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a
felügyeleti eljárási díj megfizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási
szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.”
31.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 45.
napon lép hatályba, és 1-30. §-a, valamint 31. §-ának (3) bekezdése a hatályba
lépését követő napon hatályát veszti.
(2)	Az e törvény
a)	23. §-a 2009. január 1. napján,
b)	7. §-ának (4) bekezdése 2009. december 28-án
lép hatályba.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közraktározásról szóló
1996. évi XLVIII. törvény 12/A. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata.
(4)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény e törvénnyel megállapított
rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött közraktári ügyletekre és
közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.
(5)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény e törvénnyel megállapított 8. §-
ában írt ötéves szakmai gyakorlat és legalább hároméves vezetői gyakorlat
követelményét e törvény hatálybalépését követően megválasztott vezető
tisztségviselőkre kell alkalmazni.
14
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényt (a továbbiakban: Krt.) 1996-ban
hagyta jóvá az Országgyűlés. A Krt. célja a piacgazdaság kialakulásával
párhuzamosan az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés
hiteligényeinek jobb kielégítése, valamint a nemzetgazdaság hatékonyságának,
eredményeinek növelése.
A Krt. értelmében közraktározható - pénz és értékpapír kivételével - minden
forgalomképes ingó dolog. A közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés
alapján meghatározott módon történő tárolása, őrzése, közraktári jegy kibocsátása,
valamint az áru kiszolgáltatása. Az áru ellenében kibocsátott közraktári jegy
rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktározási idő alatt önmagában is
forgalomképes - váltó módjára forgatható - lombardhitel fedezetét szolgáló eszköz.
A közraktározás számos előnye közül a kölcsönnyújtás mellett lehetőséget ad a
termelés és felhasználás közötti időintervallum áthidalására, fontos eszköze az
állami intervenciónak, és szorosan illeszthető a tőzsdei forgalmazáshoz. A Krt.
hatályba lépése óta eltelt időszak alatt a közraktározási tevékenység a gazdaság
szerves részévé vált, a forgalmi adatok alapján dinamikusan fejlődő tevékenység lett.
Az 1997-ben kibocsátott közraktári jegyek értéke 34 milliárd forintról az elmúlt évben
309 milliárd forintra növekedett.
A közraktári jegy napjainkban a hitelintézetek finanszírozási üzletágában biztonságos
fedezetet jelent, a legtöbb kereskedelmi bank portfoliójában megtalálható.
Elsősorban a kis- és középvállalkozások forrásigényük egy részét a közraktári jegy
fedezete mellett nyújtott rövidlejáratú hitelekből egészítik ki, forrást teremtve ezzel a
folyamatos termeléshez. Különösen olyan termelők és felhasználók körében
népszerű, akik beszerzését, vagy értékesítését a szezonalitás hatásai jelentősen
befolyásolják. Ilyenek elsősorban a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelők, de
mára már jelentős számban fordul elő az ipari-, építőipari nyersanyagok, gépipari
termékek, alkatrészek termelői, forgalmazói és felhasználói körében is.
A közraktárak közbizalmi szerepe, szakértelme az uniós intervenciós felvásárlási,
illetve a nemzeti támogatások rendszerében is hasznos szerepet játszik. Az elmúlt
évek tapasztalata alapján a közraktározás a racionális raktárkihasználás, és a
költségtakarékos árumozgatás irányába fejlődött, a logisztika szerves részévé vált.
Magyarország és az OECD között megkötött szerződés alapján 1998-ban a törvény
módosításra került, ezzel lehetővé vált közraktárat fióktelepi formában is létrehozni,
illetve működtetni. Ezenkívül a közraktárral szemben megkövetelt néhány feltétel
szigorodott, így a legjelentősebb az alaptőke mértékének 500 millió forintra történő
emelése volt, amelyből 250 millió forint értékű tehermentes ingatlannak - a közraktár
működése során folyamatosan - rendelkezésre kell állnia. 1998-ban bevezetésre
került a felügyeleti eljárási díj, valamint módosultak a közraktári jegy forgatása során
fizetendő áfa-fizetés szabályai is.
A Krt. módosítását a hatályba lépése óta eltelt tizenkét év alatt bekövetkezett hazai
és közösségi jogszabályi környezet megváltozása, valamint a gazdaság dinamikus
fejlődése következtében indokolta, a módosítás tartalmazza továbbá a közraktári
15
felügyelet fennállása óta eltelt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatokat is. A
módosítás egyszerű, betartható, és egyenlő esélyeket teremtő előírásokat tartalmaz,
amelyeket rendkívül nagyszámú mikro-, kis-, és középvállalkozás is nyomon tud
követni.
A közraktározást érintő jogszabályok több ízben változtak, így a hitelintézetekről és
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a tőkepiacról szóló
2001. évi CXX. törvény (Tpt.), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
(Gt.), a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) és a közösségi vámjog
végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (Vámkódex) is.
A gazdasági élet fejlődése következtében új típusú gazdasági formák és fogalmak
jelentek meg, így például új típusú vámraktárak, illetve az adóraktár.
A módosítással a közraktározási konstrukció nemcsak egységesebbé, hanem
biztonságosabbá is válik, mivel a módosítás következtében megszűnik a
vámraktárakban történő közraktározás esetében jelenleg fennálló jogbizonytalanság,
és a külkereskedők számára egyértelmű lehetőségek nyílnak a közraktározás terén.
A módosítás következtében a Krt. szabályozása összhangba kerül a Jöt.-ben foglalt
előírásokkal is, tekintettel arra, hogy a módosítással a vámszervek számára lehetővé
válik a közraktározott áru útjának nyomon követhetősége.
A módosítás pontosan elhelyezi a közraktári tevékenységet és a közraktárak által
nyújtott zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet a tevékenységek ágazati
osztályozásának rendszerében. A törvényjavaslatban foglalt szabályozás korszerűbb
és költséghatékonyabb biztosítási rendszert vezet be, amely nem csorbítja az ún.
idegen áruk tárolásával szembeni biztonsági elvárásokat.
A módosítás megoldást kínál az áruk kényszerértékesítésének gyorsabb és
költségtakarékosabb lebonyolítására, valamint gyorsítja a közraktározással
kapcsolatos perek lefolytatását. Egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az engedélyezési
eljárásokat, illetve a bírságolási gyakorlat pontosításával hatékonyabb és
kiszámíthatóbb felügyeleti tevékenységet biztosít.
A Krt. jelen módosítása a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló a 2005. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe
vételével készült el. A módosítás alkalmazza az általános ágazati törvények
fogalmait és követelményeit, valamint felhasználja a közraktári felügyelet fennállása
óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatokat is. Eleget tesz továbbá a belső piaci
szolgáltatásokról szóló Európa Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében
foglalt tagállami kötelezettségnek.
16
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A közraktározáshoz felhasznált raktár típusa szerint lehet saját, vagy művi raktár.
E kétféle elhelyezés alapján kötött közraktári szerződés és a kibocsátott közraktári
jegyek között jogi értelemben nincs különbség. A megkülönböztetés azonban fontos
információ a hitelezők számára, hiszen nagyobb biztonságot nyújt az áru őrzése és
kezelése szempontjából, ha a közraktár saját üzemeltetésében lévő telephelyen
végzi a közraktározást. Az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében a közraktárak tartós
használatra háttértárolókat bérelnek, amelyekben gyakran a kiszolgáló személyzetet
is maguk biztosítják. Ezért ezek a raktárak a biztonság tekintetében nem
különböznek a saját tulajdonú raktáraktól.
A 2. §-hoz
A módosítás a vám, áfa, és jövedéki jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében
pontosítja a törvényt. Szabályozza, hogy mely típusú vámraktárban lehet
közraktározást végezni E rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a szükséges
engedéllyel a raktár üzemeltetőjének kell rendelkeznie.
A 3. §-hoz
A vagyonbiztosítással kapcsolatos feltételeket a módosítás 29. §-a tartalmazza.
Ezért a felelősségbiztosítással kapcsolatosan technikai jellegű módosítás vált
szükségessé.
A 4. §-hoz
A módosítás a felügyelet - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével történő
közös - engedélyezési munkáját kívánja hatékonyabbá tenni. A kérelemhez csatolt
okiratokból az eddig szükséges három példányt két példányra mérsékli.
A hatályos törvény 1996. évi életbe lépése óta a jogszabályi környezet megváltozott.
Különösen jelentősen módosult a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi cXx. törvény. A TEÁOR
megváltoztatta a tevékenységek besorolását, számozását és az egyes
tevékenységek tartalmi kifejtését. Ezekhez a változásokhoz a közraktári törvényt is
hozzá kellett igazítani. A hatályos Krt. 2. §-ának (6) bekezdésével összhangban a
javaslat előírja a társaság számára, hogy főtevékenységként jelölje meg a tárolás-
raktározás tevékenységi besorolást, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás
besorolás megjelölést.
A gyakorlatban nem minden közraktár foglalkozik zálogkölcsönnyújtással. Ezért
értelmetlen többletfeladatot jelent számukra olyan szabályzat elkészíttetése, amellyel
kapcsolatos gyakorlatot nem akarnak folytatni. A módosítás pontosítani kívánja
továbbá a korábbi „kölcsönnyújtás” fogalmát a közraktár által ténylegesen folytatott
zálogkölcsönnyújtási tevékenységre.
A módosítás alkalmazza az új Gt. fogalmait, illetve a belső piaci szolgáltatásokról
szóló irányelvnek történő megfelelést szolgálja az eljárás egyszerűsítése, így a
17
módosítás alapján az engedélyezéshez szükséges cégkivonatot a cégadatok
ismeretében a felügyelet közvetlenül szerzi be.
Az 5. §-hoz
A módosítás a fióktelepként működő közraktár engedélyezési eljárását a
részvénytársasági formában működő társaságokkal szemben támasztott
követelményekhez igazítja.
A módosítás a részvénytársasági formában működő társaságra vonatkozó eljárást
hozza összhangba a fióktelepi formában működő társaság engedélyezési
eljárásával. A c) pont módosítja a hatályos törvény szövegének jelenleg téves
hivatkozását.
A fióktelepként való közraktározásra a törvény életbe lépése óta nem volt igény.
A 6. §-hoz
A jogbiztonság érdekében a módosítás egyértelműen megfogalmazza, hogy a
tevékenység megszüntetéséhez szükséges engedélyhez kérelmet kell benyújtani.
A 7. §-hoz
A módosítás meghatározza a felügyelet engedélyezési eljárását. A szükséges
okiratok példányszámát itt is csökkenti, és a közérdeken alapuló indok miatt indokolt
eljáráshoz szükséges - a hatóság által csak külön felhatalmazás birtokában
ellenőrizhető okiratok kivételével - a csatolandó igazolásokat nyilatkozatokra, illetve
hiteles okiratok helyett másolatokra válja fel. A módosítással lehetőség nyílik egyes
dokumentumok elektronikus úton való benyújtására is.
A módosítással meghatározásra kerülnek továbbá azok a közérdekű adatok,
amelyek közzététele a tájékoztatás érdekében szükséges. Az információkat a
felügyelet a honlapján teszi közzé.
A 8. §-hoz
A módosítás pontosítja a jelenleg hatályos „közraktár vezetését” ellátó személy
meghatározását. Ezzel egyértelművé válik, hogy olyan esetekben, amikor a társaság
a közraktározáson kívül más gazdasági tevékenységet is folytat, a személyi feltételek
a közraktári tevékenység vezetője számára kötelezőek. A hatályos törvény
mindössze hároméves szakmai gyakorlatot kívánt meg a közraktár vezetőjétől, és
nem volt követelmény a vezetői gyakorlat. A módosítás ötéves szakmai és legalább
hároméves vezetői gyakorlatot ír elő. A követelmény kifejezetté teszi azt az elvárást,
hogy az idegen vagyontárgyak üzletszerű megőrzésével és rendeletre szóló
értékpapírok kibocsátásával foglalkozó szervezet irányítását megfelelő gyakorlattal
rendelkező személy végezze. Az állandó belföldi lakóhely hatályos szabályozásból
való törlésére a belső szolgáltatási irányelvnek való megfelelés érdekében kerülne
sor tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében e követelmény fenntartása nem
megengedett.
18
A 9. §-hoz
A jelenleg hatályos Krt. a befolyásoló részesedés megszerzéséhez előzetes
bejelentést követel meg, amelyet a felügyelet tizenöt napon belül megtilthat. A Krt.
által a felügyeletnek adott jogosítvány azonban a gyakorlatban nem bizonyult
hatékonynak. Ezért a módosítás a befolyásoló részesedést eredményező vagy
megváltoztató szerződés megkötése előtti engedély kérését fogalmazza meg.
A módosítás világossá teszi a tulajdonszerző számára is, hogy a jogbiztonság
érdekében a felügyelet engedélyezési eljárást folytat le. A közbizalom érdekében - a
Hpt. előírásaihoz hasonlóan - a javaslat meghatározza azokat a követelményeket,
amelyekkel azoknak a gazdasági társaságoknak vagy természetes személyeknek
kell rendelkezniük, akik a közraktárban befolyásoló részesedést kívánnak szerezni.
A befolyásoló részesdést szerezni kívánó tulajdonosoknak a közraktárt óvatos,
független módon kell igazgatniuk. A módosítás a felügyeleti eljáráshoz szükséges
okiratokat sorolja fel, amelynek köre alapvetően szintén a Hpt. rendelkezéseihez
igazodik.
A 10. §-hoz
A módosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően
tartalmazza a módosítás 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott
személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat.
A 11. §-hoz
A közraktárak a Krt. 1996-os hatályba lépése óta a gazdasági élet szerves részévé
váltak. A törvény szankcionálásra vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg a mai
kor követelményeinek. A közraktárak gazdasági és társadalmi szerepe miatt a
működési engedély visszavonását, illetőleg felfüggesztését csak a legsúlyosabb
esetekben célszerű alkalmazni. A módosítás szerint, ha a közraktár nem tesz eleget
a felügyelet által előírt határozat rendelkezésének, akkor a joghátrányok ismételten
kiszabhatók.
A hatékonyabb felügyeleti munka megköveteli, hogy a felügyelet a közraktár
igazgatóságával vagy legfőbb szervével szemben is kötelezettségeket fogalmazzon
meg, így felszólíthassa konkrét intézkedések megtételére. Ha közraktár nem tesz
eleget a felügyelet felszólításának a felügyelet a törvényességi felügyeleti eljárást
kezdeményez a cégbíróságnál. A nem szakmai befektetők elvárásai gyakran
előtérbe helyezik a több milliárd forint értékű idegen árukat kezelő közraktártól elvárt
biztonság rovására a nyereséges üzemeltetést. Ezért szükséges, hogy a felügyeleti
intézkedéseknek minden lehetséges eszközzel érvényt lehessen szerezni.
A 12. §-hoz
A módosítás biztosítja a felügyeleti biztos számára azokat az eszközöket, amellyel a
közraktár által vállalt kötelezettségek - különösen a korábban kötött közraktári
szerződésekből eredő kötelezettségek, így az áru mennyiségi és minőségi
megóvása - teljesítése zavartalan lehessen. Ezzel összefüggésben a felügyelet a
19
felügyeleti biztos számára egyéb feladatot is megállapíthat. Ilyen lehet pl. a közraktár
vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességének ellenjegyzése, a
kötelezettségek felmérése, készletek leltározása. A felügyeleti biztos
eszközrendszere a hitelezők és a letevők védelmét szolgálja.
A jelenleg hatályos Krt. nem rendezi kellő mértékben a felügyeleti biztos jogállását,
hatáskörét és felelősségének terjedelmét. A jogbiztonság érdekében a módosítás
előírja, hogy a felügyeleti biztos nevét és a kirendelés időpontját - a csődbiztos és a
felszámolóbiztos kirendeléséhez hasonlóan - a cégbíróságnak be kell jelenteni. A
felügyeleti biztos működésének akadályoztatása esetén igénybe veheti közjegyző,
vagy rendőr közreműködését. A közraktár képviseletében eljáró személyek fogalma
kiterjed a közraktárral munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személyekre.
A módosítás a Hpt.-vel és az Alkotmánybíróság döntésével [38/2006. (IX. 20.) AB
határozat] összhangban rendezi továbbá a felügyeleti biztos határozataival szembeni
jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályokat.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a jogbiztonság érdekében a Krt. jelenleg üres 12. §-ának (2)
bekezdésében meghatározza a felügyeleti biztos visszarendelésének esetén
követendő eljárást, amely szerint ebben az esetben a felügyelet a visszarendelő
határozat rendelkező részét küldi meg a cégbíróságnak a Cégközlönyben való
közzététel érdekében.
A 14. §-hoz
A rendelkezés célja a a Krt. 12/A. §-a (1) bekezdése első mondatának helyesbítése,
amely a felügyeleti díj beszedésére jogosult szervként a közraktározás-felügyelet
helyett jelenleg tévesen a kereskedelemért felelős minisztert jelöli meg. Kodifikációs
szempontból a rendelkezés első mondatának módosítása az érintett szakasz
egészének megismétlésével valósulhat meg, ezért kerül sor a § további részének
ismételt megállapítására is. Ugyanakkor a helyesbítés következtében a felügyeleti díj
megállapításának hatályos szabályai nem változnak.
A 15. §-hoz
A módosítás tartalmazza a Krt.-ből jelenleg hiányzó, a közraktári felügyeletet az
igazgatási szolgáltatási díj beszedésére felhatalmazó rendelkezést. E rendelkezés
hiányában a felügyeleti- és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésének rendjét
szabályozó miniszteri rendelet megalkotására nincs lehetőség.
A 16. §-hoz
A hatályos Krt. a közraktár működésének körülményeiben történő változások esetére
haladéktalan bejelentést ír elő. A haladéktalan kifejezés a gyakorlatban nem tette
egyértelművé, hogy a közraktár a változás előtt, vagy a változás után köteles a
bejelentést megtenni. A módosítás a hatékonyabb felügyeleti munka ellátása
érdekében a bejelentést a változás megtörténte előtt követeli meg a közraktáraktól.
A módosítás a jogbiztonság megteremtése érdekében egyértelműen felsorolja a
bejelentéshez, illetve a felügyelet engedélyéhez kötött változásokat.
20
A Krt. 13. §-a nem tartalmazott rendelkezéseket a szétválással, egyesüléssel
kapcsolatban, valamint a közraktárral szemben támasztott helytállási igény
tekintetében. A biztonságos működés érdekében szükséges, hogy a felügyelet
nyomon kövesse a közraktárral szemben ráfordítást eredményező kötelezettségeket,
amennyiben az eléri a közraktár saját tőkéjének 25 %-át. Ide tartoznak azok a
kötelezettségek, amelyeket felmerülésükkor közvetlenül a költségek vagy
ráfordítások között kell elszámolni. (Ide nem tartoznak pl. a beruházási célból felvett
kölcsönök, zálogkölcsönnyújtáshoz felvett kölcsönök, stb.) A módosítás a
hatékonyabb felügyeleti munka és a közbizalom erősítését kívánja elősegíteni.
A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen módosítás egyértelművé
teszi, hogy a felügyelet milyen felügyeleti eszközt alkalmaz, mely esetben hoz
határozatot, vagy kéri ki a PSZÁF szakhatósági állásfoglalását.
A 17. §-hoz
A hatályos Krt. a jövedéki termék letétbe vételét és kiadását a letevő jövedéki
engedélyéhez köti. Az uniós jövedéki jogszabályok hatályának kiterjedése
Magyarországra alapvetően megváltoztatta a jövedéki igazgatás és szabályozás
rendjét. Ezért a módosítás megteremti az összhangot a mindenkori jövedéki
szabályokkal.
A forgalom biztonsága megköveteli, hogy ne csak a semmisség, hanem a közraktári
szerződés érvénytelensége se hasson ki a közraktári jegy jóhiszemű megszerzőjére.
Tekintettel arra, hogy a zálogjegy forgatása mögött kölcsönügylet áll, a hitelezők
védelme érdekében a fedezetet biztosítani kell.
A 18. §-hoz
A módosítás részben újra fogalmazza, és a jobb áttekinthetőség végett taxatív
felsorolássá alakítja a közraktári szerződés kötelező (imperatív) tartalmi elemeinek
körét. A hatályos törvényben nem szerepel az áru megnevezése, illetve új elemként
jelenik meg a csomagolás megjelölésének követelménye is.
Az elmúlt évek gyakorlatát ülteti át a törvény szövegébe a módosítás. Eszerint a Ptk-
val és egyéb jogszabállyal összhangban főszabályként a letevő köteles tanúsítani az
áru minőségét a közraktár felé. A közraktárba kerülő áru értékét a letevő és a
közraktár közösen állapítja meg, figyelemmel az adott áru konkrét piaci helyzetére is.
Egyes áruféleségek pl. konzervféleségek, palackozott italok esetében előfordulhat,
hogy a közraktározási idő alatt szavatossági szempontok miatt az áru frissítésére,
cseréjére van szükség. A módosítás ezeket az eseteket kívánja szabályozni úgy,
hogy az árucsere csak a felek megállapodása alapján, a közraktár felügyelete alatt
történhet.
21
A 19. §-hoz
A módosítás az üzletszabályzatról szóló rendelkezések hiányosságát pótolja azzal,
hogy előírja az üzletszabályzatban a hatálybalépés időpontjának feltüntetését.
A 20. §-hoz
A közraktározott áru betárolásának és kitárolásának a gyakorlatban két-két módja
van. Betároláskor az árut egy tételben, vagy részmennyiségenként beszállítják a
raktárba, illetve az már a közraktározást megelőzően a raktárban van. A kitároláskor
az árut fizikai mozgatással elszállítják, illetve az áru mozgatása nélkül a raktárban
adják át. Azt, hogy a letevő, illetve a kitárolást kérő melyik variációt választja, a
raktározás helye, vagy az áru felhasználásának módja határozza meg. A módosítás
a szabályokat az ésszerű gyakorlathoz igazítja.
A módosítás szabályozza az áru több részletben történő átvételének és
kiszolgáltatásának módját.
A 21. §-hoz
A tervezet az 1. §-sal összhangban pontosítja azokat az objektív feltételeket,
amelyekkel a raktáraknak rendelkezniük kell. Ilyen követelmény a raktár
működéséhez szükséges hatósági engedélyek megléte, az egyéb árutól való
elkülöníthetőség lehetősége, valamint a raktár zárhatósága.
A módosítás a közraktár jogainak megerősítése céljából kívánja kimondani a
közraktárt megillető birtokvédelem jogát. A törvény hatályba lépése óta
meglehetősen gyakran fordult elő - különösen művi tárolási esetén -, hogy a raktár
tulajdonosa megakadályozta az áru kitárolását a jogosult személynek. A polgári jog
általános szabályai szerint a közraktárt illeti meg a birtokvédelem joga az áru
kiadásáig, de ezt gyakran a helyi közigazgatási szervek nem ismerik fel, vagy nem
veszik figyelembe. A módosításban szereplő kifejezett rendelkezés megkönnyíti a
helyi hatóságok jogalkalmazását. A gyakorlatban a raktár bérbeadójának
áruvisszatartása egyéb, még a közraktározást megelőzően kötött különféle tárolási
szerződésekből ered.
A 22. §-hoz
A hatályos törvény rendkívül szigorú helytállási kötelezettséget tartalmaz a
közraktárra vonatkozóan. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő azonban olyan
tapasztalatokkal szolgált, hogy igen gyakran maguk a letevők, vagy a közraktári jegy
birtokosok mulasztása miatt nem tudja a közraktár kitárolni az árut. Ezért a
módosításban felsorolt esetekben mentesíti a közraktárt a fokozott felelősség alól. Az
új rendelkezés a közraktári jegy birtokosokat arra sarkallja, hogy a közraktározott áru
feletti rendelkezési jogukat gyakorolják.
A 23. §-hoz
Minden közraktári tevékenységgel összefüggő perben minden résztvevő fél érdeke,
hogy gyors bírói döntés szülessen. Az eredeti állapot visszaállítására is csak addig
van lehetőség, ameddig az áru a közraktárnál van, hiszen az árverés szabályai
22
szerint a vevő tulajdonjogot szerez akkor is, ha az áru nem volt a letevő tulajdona. A
módosítás értelmében a fenti érdekek védelme érdekében a közraktári
tevékenységből eredő perekben a váltóperekre vonatkozó eljárási szabályok
alkalmazandóak. E körben az összes működő közraktárat érintően évente
mindössze két-három per indul.
A 24. §-hoz
A Krt. hatályba lépése óta a közraktárak zálogkölcsönnyújtási tevékenysége
kiterjedtebbé vált. Ezért a zálogkölcsönnyújtásból eredő kockázatok csökkentése
érdekében szükséges - a hitelintézetekhez hasonlóan - az ügyfélcsoport
(adóscsoport) pontosabb körülhatárolása. Az ügyfélcsoport meghatározása nemcsak
a zálogkölcsönnyújtási kockázatokat csökkenti, hanem megkönnyíti a felügyeletet
végző szervezet számára a hatékonyabb ellenőrzést is. A módosítás a Hpt.-vel való
összhangban határozza meg azt, hogy a közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás
nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.
A 25. §-hoz
A módosítás a Krt.-t új 28/A. és 28/B. §-sal egészíti ki. A zálogkölcsönzési
tevékenység néhány közraktárnál önálló üzletággá nőtt, ezért fontos, hogy a
kölcsönnyújtási tevékenység rendjét megfelelő tartalmú belső szabályzatok
tartalmazzák. A rendelkezés meg kívánja teremteni az óvatos és független
zálogkölcsönzés alapvető garanciáit akkor, amikor a „belső hitelt”, a tulajdonosnak,
vagy a tulajdonossal szoros kapcsolatban álló személyeknek nyújtandó
zálogkölcsönt szabályozza.
A 26. §-hoz
A hatályos Krt. kényszerértékesítés esetén kötelezően előírja, hogy a közraktározott
áru értékesítését (az Árutőzsdét is magába foglaló) Budapesti Értéktőzsdén kell
megkísérelni, ha ennek feltételei fennállnak. Tőzsdei értékesítésre a törvény
hatálybalépése óta ritkán volt példa. Az eljárási kötelezettség azonban költségeket
rótt a közraktárra és az értékesítési időt indokolatlanul meghosszabbította. A
módosítás ezért megszünteti a közraktárra háruló kötelezettséget, és mérlegelési
lehetőséget biztosít számára, hogy az adott piaci viszonyok alapján érdemes-e a
tőzsdén megkísérelni az értékesítést, vagy mellőzni célszerűbb azt.
A 27. §-hoz
A módosítás egyrészt pontosítani kívánja az árverési hirdetmény tartalmára
vonatkozó szabályokat, másrészt összhangba kívánja hozni a szabályozást a
hatályos áfa törvénnyel. A korábbi szövegezés gyakran félremagyarázható volt
abban a vonatkozásban, hogy mit takar az áru fajtája fogalom. Például a bor
esetében elegendő-e feltüntetni a hirdetményen, hogy fehérbor, és ez már kifejezi a
fajtát is, vagy részletesebben kell-e meghatározni a jellemzőket.
A hatályos Krt. szerint az árverés lebonyolítását a közraktártól és az árverést
kérelmezőtől független harmadik személynek kell lebonyolítania, akit a Krt. 35. §-a
(1) bekezdésének f) pontja árverési biztosnak nevez. A módosítás alapján az
23
árverési biztos lehet természetes személy vagy szervezet, illetve maga a közraktár
is, akit dolgozója képvisel. A módosítás szélesebb lehetőséget kívánt biztosítani a
közraktáraknak az árverést lebonyolító személy kiválasztására.
A módosítás figyelembe veszi az informatika fejlődését és a közraktárak számára
lehetőséget biztosít, hogy az árverési hirdetményt közzétegyék a számítógépes
világhálón lévő honlapokon is.
A módosítás összhangban áll az első bekezdésben írtakkal és lehetővé teszi, hogy a
közraktár maga vagy más személy folytathassa le az árverési eljárást. Abban az
esetben azonban, ha a közraktár maga a zálogjegy birtokosa, akkor az árverés
lebonyolítására független árverezőt kell felkérnie. Ezzel az árverés hitelességének
csorbítása nélkül - amelyre a módosítás további részei biztosítanak garanciális
elemeket - jelentős költségek takaríthatók meg.
A 28. §-hoz
A módosítás az árverést kérelmező közraktári jegy, vagy zálogjegy birtokostól
megköveteli, hogy legitimációjának igazolására mutassa be a közraktári jegyet,
zálogjegyet az árverést megelőző napig. Az elmúlt időben előfordultak olyan esetek,
amikor az árverés megindításakor derült csak ki, hogy az árverezni kívánt árut
megtestesítő közraktári jegyeket valamely hatóság lefoglalta.
A törvényjavaslat pontosítja az árverési biztos valamennyi tevékenységét,
egyszerűsíti az árverési eljárást. Törli a Krt. szövegéből a szakértő által megállapított
becsértékre utalást, és helyette beiktatja az áru kikiáltási árát és az áfa mértékét,
valamint az áru megvásárlására vonatkozó egyéb feltételeket. A szakértői
értékbecslésnek csak az áru minőségi romlása miatti értékcsökkenés esetén lehet
jelentősége (hiszen az aktuális piaci ár az árverés során alakul ki). Minőségileg
kifogástalan árut a közraktári jegyen feltüntetett értéken indokolt licitálásra bocsátani
- a legmagasabb ár elérésének szándékával - és ilyen esetben a szakértő bevonása
időhúzó és felesleges költséggel járó eljárás.
A hatályos Krt. szerint az árverési biztos köti meg az adásvételi szerződést a
legtöbbet ajánló árverezővel. Ez a jogi megoldás a gyakorlatban körülményesnek
bizonyult, és nem tisztázta, hogy milyen felhatalmazás alapján köt az árverési biztos
adásvételi szerződést. Ezért a módosítás az árverésre kerülő áru tulajdonjogának
átszállását az árverés tényéhez, pontosabban az árverésen elért legjobb ajánlat
kikiáltásának tényéhez köti.
Ezáltal szükségtelenné vált az adásvételi szerződés, és a vevő tulajdonosi
legitimációját a részletes árverési jegyzőkönyv alapozza meg. Az új rendelkezés
alkalmazza a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ingó árverésre
vonatkozó szabályait.
Az árverésről jegyzőkönyv készül, amelyet a módosítás szerint az árverési biztos és
az árverési vevő is aláír. Ezzel a jegyzőkönyv az adás-vételi szerződés kellékeit ölti
magára, a vételárfizetés alapbizonylata lesz.
A módosítás a „becsérték” helyett itt is a „kikiáltási ár” fogalmát alkalmazza -
összhangban a módosítás 29. § (1) bekezdésével. A módosítás továbbá az
eredménytelenség miatt megismételt árverések közötti időt csökkenti le tizenöt
napra. Ily módon kívánja elejét venni a kényszerértékesítés indokolatlan
elhúzódásának.
24
A 29. §-hoz
A módosítás célja rendezettebbé tenni a közraktározási jogviszonnyal összefüggő
biztosítási szerződések rendszerét. Ezért a vagyonbiztosításra vonatkozó
rendelkezéseket újrafogalmazza.
A módosítás csak arra kötelezi a közraktárt, hogy gondoskodjon a raktározásra
szolgáló ingatlan, valamint a közraktározott áru vagyonbiztosításáról. A gyakorlat
szerint a közraktárak által birtokba vett raktárak mindegyike rendelkezik valamilyen
vagyonbiztosítással - esetenként az árura is kiterjedően -, amelyet a raktár
tulajdonosa, vagy üzemeltetője kötött. Az új rendelkezés szerint ezekben az
esetekben nem kell a közraktárnak ugyanarra az árura újabb vagyonbiztosítást
kötnie. Elég, ha a meglévő biztosítás kedvezményezettjeként a közraktár kerül
megjelölésre, hiszen a közraktározási idő alatt keletkező kárért a közraktár felel. A
biztosítás ellenőrzése a közraktárakra ugyan bizonyos adminisztratív terhet ró,
azonban ezt ellensúlyozza a biztosítási szerződések által a közraktárak számára
nyújtott biztonság, oltalom, és az új szabályok alkalmazásával járó jelentős
költségmegtakarítás.
A biztosítási rendszer új formája várhatóan a közraktározással a biztosítási piacon
foglalkozó biztosítók számának növekedését eredményezi, mivel a közraktáraknál
őrzött átlagosan 50-80 milliárd forint áru biztosítására hazánkban jelenleg mindössze
két biztosító vállalkozik.
A 30. §-hoz
A módosítás kiegészíti a Krt.-t a felügyeleti eljárási díj befizetésének részletes
szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és befizetésének
részletes szabályait megállapító miniszteri rendelet megalkotásához szükséges
felhatalmazással.
A 31. §-hoz
E szakasz határozza meg a törvény hatályba lépésének időpontját, valamint - az
Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozatában foglalt jogalkotási elvnek,
továbbá a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994 (IX. 20.) Korm. határozat 15.
pontjában foglaltaknak megfelelően - hatályon kívül helyezésének időpontját.
A (2) bekezdésben rögzítésre kerül, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló
irányelvvel való összhang megteremtése érdekében a törvényjavaslat 7. § (4)
bekezdésével a Krt. 6. §-ának (7) bekezdésébe beillesztett rendelkezés - amely
szerint a közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó
engedély iránti kérelemhez csatolandó egyes dokumentumok, valamint a Krt. 13. §-
ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott bejelentések, a felügyelet részére
elektronikus úton is megküldhetőek, illetve bejelenthetőek - összhangban a belső
piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek való megfelelésre előírt határidővel, 2009.
december 28-án lép hatályba.
Ugyanezen bekezdésben kerül meghatározásra, hogy a közraktári tevékenységből
eredő perekben a váltójogi szabályok alkalmazását előíró, a Krt. új 23/A. §-ban
elhelyezésre kerülő rendelkezés 2009. január 1. napján lép hatályba tekintettel arra,
hogy a tervezet véleményezése során az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
25
jelezte, hogy a rendelkezéssel feladataik - a perek számát tekintve csak csekély
mértékben (lásd a 23. §-hoz írtakat) - bővülnek, és az ehhez szükséges pénzügyi
feltételek csak a következő költségvetési évben állhatnak rendelkezésre.
A (3) bekezdésben foglaltak szerint hatályát veszti a Krt. 12/A. §-a (2) bekezdésének
utolsó mondata tekintettel arra, hogy a díjrendelet megalkotására vonatkozó
felhatalmazás - a kodifikációs szabályoknak megfelelően - a tervezet 30. §-ával a
Krt. új 43/A. §-ában kerül elhelyezésre.
A (4)-(5) bekezdések tartalmazzák a módosítással bevezetett új rendelkezések miatt
indokolttá vált átmeneti rendelkezéseket, amelyek szerint a törvény változásai a
hatályba lépést követő közraktári ügyletekre, illetve személyi változásokra terjednek
ki.
26