﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5449. számú
törvényjavaslat
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó:
dr. Lamperth Mónika
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2008. április
2008. évi .... törvény
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
1.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy
érintheti.”
2.	§
Az Fgytv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
a)	fogyasztó: az a természetes személy, aki - önálló foglalkozása és gazdasági
tevékenysége körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az
áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,
b)	vállalkozás: aki az 1. § szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy
gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi,
c)	gyártó:
ca)	a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű
előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett
nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a
termék gyártójaként tünteti fel; vagy
cb)	a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott
képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett;
ilyen képviselő hiányában az importáló,
d)	forgalmazó: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó
részére forgalmazza,
e)	fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az
alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak
megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma
legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége,
f)	termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ideértve a pénzt,
az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható
természeti erőket,
g)	szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül
minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a
megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény
létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja
magában,
h)	közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy
szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség
alapján nyújtott közszolgáltatás,
i)	pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás,
j) pénztári szolgáltatás: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás,
k) biztosítási szolgáltatás: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási
szaktanácsadói szolgáltatás,
l) áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás,
m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,
n) egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy
méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár,
o)	fogyasztási kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés
vagy halasztott fizetés, amelyet vállalkozás fogyasztó részére nyújt az általa
forgalmazott termék vagy ingatlan megvételéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás
igénybevételéhez,
p) fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére
irányuló szerződés,
q) kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
r) forgalmazás: valamely termék vállalkozás által - értékesítés, fogyasztás vagy
használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre
bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is,
s) forgalomból történő kivonás: olyan intézkedés, amelynek célja a nem
biztonságos termék forgalmazásának, bemutatásának, illetve a fogyasztó számára
történő felajánlásának megakadályozása,
t) visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztó számára
forgalmazott nem biztonságos termék visszaszolgáltatása,
u) honosított harmonizált szabvány: európai szabványügyi testület által az
általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkében megállapított eljárással összhangban az európai követelmények
meghatározása céljából elfogadott műszaki leírás, amelyet nemzeti szabványként
közzétettek,
2
v) szexuális termék: olyan birtokba vehető forgalomképes dolog, amelynek
elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktust vagy egyéb
szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális
ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a
-	rendeltetése szerint - szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb
szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából
alkalmazható eszköz kivételével,
w) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként
meghatározott fogalom.”
3.	§
Az Fgytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Csak biztonságos termék forgalmazható.
(2)	A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról.
(3)	A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a
rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy
nem biztonságos.
(4)	A forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles
elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a
veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni.
Ennek során köteles különösen
a)	a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására,
b)	a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának
nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre
bocsátására, valamint
c)	annak biztosítására, hogy a gyártó - a 4/A. § (2) bekezdésének b) pontjában
meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében - a forgalmazott termék
biztonságosságát ellenőrizhesse.
(5)	Az a gyártó vagy forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy
szakmai ismeret alapján tudnia kell, hogy az általa forgalmazott termék nem felel
meg a 4. § (1) bekezdésében meghatározott biztonságossági követelménynek, a
külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel rendelkező
hatóságot haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani
különösen a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó
adatokat.”
4.	§
Az Fgytv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi
épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett - ideértve a
használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési,
karbantartási előírások betartását - nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy
ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.
3
(2)	A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a)	a termék (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére,
beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető
ismérvei,
b)	a terméknek más termékre gyakorolt - az együttes használat során
ésszerűen várható - hatásai,
c)	a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója,
hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d)	a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a
gyermek- és az időskorú - fogyasztókra.
(3)	Ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a
termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket
határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok
tekintetében biztonságosnak kell tekinteni.
(4)	A honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági
követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban
meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
(5)	A termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az
a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.”
5. §
Az Fgytv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Ha a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a
gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó
felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó
veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem
mentesíti a gyártót és a forgalmazót a termék biztonságosságával kapcsolatos
kötelezettségei alól.
(2)	A gyártó köteles a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket
felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges
intézkedéseket, így különösen
a)	a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,
b)	a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen
ellenőrizni,
c)	a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,
d)	a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,
e)	a nem biztonságos terméket a forgalomból kivonni, illetve - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - visszahívni.”
4
6. §
Az Fgytv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) E fejezetet az olyan termékre - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt
és a pénzügyi eszközt - kell alkalmazni, amelyet a fogyasztóknak szántak, vagy bár
nem erre a célra szánták, de fogyasztók által ésszerűen előreláthatóan használható,
és gazdasági tevékenység keretében új, használt vagy helyreállított állapotban
forgalmaznak.
(2)	A fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása
során, azzal összefüggésben forgalmazott termékre is.
(3)	Nem kell alkalmazni e fejezet rendelkezéseit, ha a forgalmazó a termék
forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy
a)	a termék régiség, vagy
b)	a terméket használat előtt meg kell javítani, rendbe kell hozni, illetve helyre
kell állítani.
(4)	E fejezet alkalmazásában
a)	a 2. § a) pontjától eltérően fogyasztó az, akinek - önálló foglalkozása és
gazdasági tevékenysége körén kívül - fogyasztás vagy használat céljából a terméket
forgalmazzák,
b)	a 2. § c) pontjában meghatározottakon túlmenően gyártó az értékesítési
láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a
termék biztonságosságát befolyásolhatja,
c)	a 2. § d) pontjától eltérően forgalmazó az értékesítési láncban részt vevő
valamennyi vállalkozás, feltéve, hogy tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit
nem befolyásolja.”
7.	§
Az Fgytv. III. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„Fogyasztási kölcsön"
8.	§
(1)	Az Fgytv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza
a)	a szerződés tárgyát képező termék vagy ingatlan meghatározását,
b)	a szerződés alapján fizetendő ár meghatározását,
c)	a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,
d)	a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat,
járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
e)	az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót,
f)	az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató módosításának feltételeit,
vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
5
g)	a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
h)	ha a termék vagy az ingatlan ára a szerződés időtartama alatt változhat, a
változás feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó
hátrányos következmények nélkül elállhat a szerződéstől.”
(2)	Az Fgytv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a fogyasztási kölcsönt nyújtó vállalkozás, illetve a vállalkozás által
nyújtott fogyasztási kölcsönt közvetítő harmadik személy kereskedelmi
kommunikációjában szerepel a fogyasztási kölcsön kamata, bármilyen költsége vagy
törlesztőrészlete, vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármely utalás, közvetlenül
ezt követően a (2) bekezdés e) pontja szerinti éves, százalékban kifejezett teljes
hiteldíjmutatót is fel kell tüntetni legalább ugyanakkora méretben és megegyező
megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangoznia.”
9.	§
Az Fgytv. IV. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„A forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös
követelmények”
10.	§
Az Fgytv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott termék csak használati és
kezelési útmutatóval forgalmazható.
(2)	Az ilyen használati és kezelési útmutatóban a fogyasztót magyar nyelven,
közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a termék rendeltetésszerű
használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a termékhez csatolt magyar nyelvű
használati és kezelési útmutatónak a (2) bekezdésben említett körben tartalmaznia
kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és
kezelési útmutató tartalmaz.”
11.	§
Az Fgytv. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„A megfelelőség értékelése
13.	§ Azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-
értékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi
tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt
forgalmazhatók.”
6
12. §
Az Fgytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A fogyasztót - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak
megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
(2)	Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit az árverés útján értékesítendő
termékre, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza.
(3)	Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen,
könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
(4)	Az eladási árat és az egységárat, illetve - határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás kivételével - a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes
fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni.
(5)	A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a
fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező
terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
(6)	Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék
eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(7)	Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a
vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj
felszámítására.”
13.	§
Az Fgytv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék
minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék
minőségét vagy mennyiségét.”
14.	§
Az Fgytv. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Különös felelősségi szabályok
16. § (1) A használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére,
valamint a csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár
feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a
szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
(2)	Ha a gyártó nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett
kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azt pótolni.
(3)	Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a
használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, a csomagolásra,
illetve az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.
7
(4)	A fogyasztó, ha nem kapta meg a jogszabályban előírt használati és
kezelési útmutatót, illetve megfelelőségi tanúsítványt vagy megfelelőségi
nyilatkozatot, annak pótlását a forgalmazótól is kérheti, függetlenül attól, hogy az
megnevezte-e a gyártót.
(5)	A (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a forgalmazónak
a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.”
15.	§
Az Fgytv. a következő IV/A. fejezetcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések
16/A. § (1) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére - a tíz
milliliternél nem nagyobb kiszerelésű, gyógyászati célú termék kivételével -
alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
(2)	Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális
terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.
(3)	Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket
értékesíteni, illetve kiszolgálni.
(4)	Az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás
vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő
igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését,
illetve kiszolgálását meg kell tagadni.”
16.	§
Az Fgytv. VI. fejezete „A fogyasztói jogok érvényesítése” fejezetcímet követően
a következő alcímmel és 17/A-17/C. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
17/A. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a
panaszügyintézés helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve
értékesítés helyével - és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer
sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a
vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről
és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve
internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e
bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
(2)	A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára
eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve
értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.
(3)	A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni
kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról
és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni,
s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali
8
kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles
jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak
átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (4) bekezdésben írtak
szerint köteles eljárni.
(4)	Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban
megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A
válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző
hatóságoknak kérésükre bemutatni.
(5)	A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban
tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a fogyasztóvédelmi
hatóság, illetve a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az
illetékes fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető
testület levelezési címét.
17/B. § (1) A közüzemi, a pénzügyi, a biztosítási, illetve a pénztári szolgáltatási
tevékenységet folytató vállalkozás, a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló
2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint
a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok
intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálatot
működtetni - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló
helyiségben.
(2)	Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy
köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles
gondoskodni, hogy az ügyfélszolgálat megközelítése, az ahhoz való hozzáférés - az
ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel - ne járjon
aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve. Ennek keretében a vállalkozás
köteles biztosítani legalább azt, hogy
a)	az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét
egy munkanapján 8 órától 20 óráig nyitva tartson, illetve telefonos eléréssel
működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig
elérhető legyen,
b)	az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat
esetében a fogyasztóknak lehetősége legyen elektronikusan és telefonon keresztül is
a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, illetve
c)	az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat - üzemzavar esetén
megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan elérhető legyen.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozások tevékenységére
vonatkozó külön jogszabály az ügyfélszolgálat működésére vonatkozóan további
részletes szabályokat állapíthat meg.
(4)	A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a
vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva
írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül
megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát személyesen jelenti be és a vállalkozás
az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz.
(5)	Az ügyfélszolgálat a fogyasztói panaszok intézése és a fogyasztók
tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetekkel.
9
17/C. § A 17/A. § és a 17/B. § alkalmazásában az írásbeliség követelményének
levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is
eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak
az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”
17.	§
Az Fgytv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás
közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok
alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói
jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának
megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a
fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének
biztosítása érdekében.
(2)	A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a
továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
(3)	Az állam a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben
gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról.
(4)	A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület
működtetésének feladataiból.”
18.	§
Az Fgytv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti
békéltető testület illetékes.
(2)	A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető
testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak
képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.
(3)	Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) bekezdés
szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói
jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv
székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett
pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés
helye belföldön található.
(4)	Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre
illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
(5)	A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara
illetékességi területéhez igazodik.”
10
19. §
(1)	Az Fgytv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A békéltető testület elnökből, - szükség szerint - elnökhelyettesből és
tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.”
(2)	Az Fgytv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A békéltető testületek tagjait - a külön jogszabályban meghatározottak
szerint - egyrészről a kamara, illetve a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti
szervezetei (a továbbiakban együtt: vállalkozói oldal), másrészről a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jelölik ki egyenlő arányban. A
testületi tagok száma testületenként legalább tíz, legfeljebb harminc, illetve ha a
testülethez benyújtott kérelmek száma a külön jogszabályban meghatározott
mértéket meghaladja, negyven fő. A kijelölés során biztosítani kell, hogy a
testületnek - a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelmények
betarthatósága érdekében - kellő számban legyen olyan tagja, aki e
követelményeknek megfelel.”
(3)	Az Fgytv. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A békéltető testületi tagok megbízatása négy évre szól. A tagok ismételten
kijelölhetők.”
20. §
Az Fgytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az elnököt - a testületi tagok közül - a békéltető testület választja
meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért
felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő
hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök
teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(2)	A békéltető testület elnöke - ha a testület munkaterhe azt indokolja -
elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén
az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt
szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a
kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.”
21. §
Az Fgytv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok
nevét, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok
közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető
testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért
felelős miniszternek.”
11
22. §
Az Fgytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az
érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének
figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a
békéltető testület tagjai közül választott, a kamara és a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt tagokból álló háromfős testület
állapítja meg.”
23.	§
Az Fgytv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell
lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem
fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során
tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.
Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.”
24.	§
Az Fgytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A békéltető testület - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - háromtagú
tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig
az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott
listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét.
(2)	Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés
lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon
belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, vagy ha más okból szükséges,
az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy
legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által
jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki,
valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független
és pártatlan testületi tag kijelölését.
(3)	Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az
eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél -
az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével - azt kéri, a
békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként
csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben
nem állt az őt jelölő kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban.
(5)	Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács
elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.”
12
25.	§
Az Fgytv. 25. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy
rendelkezzen.”
26.	§
Az Fgytv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy
más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről,
eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az
ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az
ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről,
és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való
érvényesíthetőségét.”
27.	§
Az Fgytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó
az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.”
28.	§
Az Fgytv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.
(2)	A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos
formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia
kell
a)	a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b)	a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett
telephelyét,
c)	- ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés
teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére
vonatkozó nyilatkozatát,
d)	a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és
azok bizonyítékait,
e)	a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről,
f)	a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület
eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem
indított,
g)	a testület döntésére irányuló indítványt.
13
(3)	A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát
(kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen
a vállalkozásnak a 17/A. § (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 17/B. § (4) bekezdése
szerinti írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó
rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés
megkísérléséről.
(4)	Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a
meghatalmazást.
(5)	Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető
testület elnöke a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a
hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.”
29.	§
Az Fgytv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás
megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület
elnökéhez beérkezik.
(2)	A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon
belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-
e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a
kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező
szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3)	A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök
-	a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az eljárás megindulásától
számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4)	Az elnök a kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül - elutasítja, ha
megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó
ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak,
közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős
ítéletet hoztak.
(5)	Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy
kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a
23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a
felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat
legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül
tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból
gondoskodik.
(6)	A 25. § (3) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a
felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek
figyelmét arra, hogy a 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon
belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
(7)	Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás
írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél
hozzájárulását be kell szereznie.
14
(8)	Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére
történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a
fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács
döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában
jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja
azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó
nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok
alapján határoz.
(9)	A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek
haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a
meghallgatáson adja át.
(10)	Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást
folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.”
30.	§
Az Fgytv. a következő 29/A. §-sal és 29/B. §-sal egészül ki:
„29/A. § A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai
szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok
szerint kell kézbesíteni.
29/B. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet
bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet.”
31.	§
Az Fgytv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a
felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal
jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2)	Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni.
Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve
beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól
és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(3)	Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét
fél hozzájárul.”
32.	§
Az Fgytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható
vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott
késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a
kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.
15
(2)	Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem
jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a
rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3)	A tanács az eljárást megszünteti, ha
a)	a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b)	a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c)	az eljárás folytatása lehetetlen,
d)	az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a
kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség.
(4)	A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
(5)	A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül
befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja.”
33.	§
Az Fgytv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a)	kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a
vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve
kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az
eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a
békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
b)	ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás
kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el,
illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.”
34.	§
Az Fgytv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell
terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául
szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás
költségének összegéről és annak viseléséről.
(2)	Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a
békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és
jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes
tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével
összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).
(3)	Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet
eldöntötte.
(4)	A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség
teljesítésére rendszerint - a határozat kézbesítését követő naptól számított - tizenöt
napos határidőt kell szabni.
16
(5)	A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki.
A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb
tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.”
35.	§
Az Fgytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a
jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(2)	A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen
fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a
bíróságtól a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3)	A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül
helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól,
ha
a)	a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény
rendelkezéseinek,
b)	a 18. § alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c)	a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás
nélküli elutasításának lett volna helye.
(4)	A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben
perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
(5)	A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél
kérelmére felfüggesztheti.
(6)	A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az
ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.
(7)	A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.”
36.	§
Az Fgytv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az
ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát
vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve
az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.
(2)	Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított
nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés
a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
17
(3)	A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az
ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is
kijavíthatja.”
37.	§
Az Fgytv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető
testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának
rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás
részére történt kézbesítésétől számított harminc nap elteltével - nyilvánosságra
hozni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34.
§ (2) és (3) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig,
amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
(3)	Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a
határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a
fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal
történő ellátását.
(4)	A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a 18. §
alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(5)	A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó
határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének
elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
38.	§
Az Fgytv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót
készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamarának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az összefoglaló
tájékoztatókból országos jelentést készít, s azt február 15-éig megküldi a
fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
39.	§
Az Fgytv. a következő 36/B. §-sal és 36/C. §-sal egészül ki:
„36/B. § A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét,
székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8)
bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. §
(8)	bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött
meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség
létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.
36/C. § (1) A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy -
valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal - a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot
18
tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában
az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a
vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának
általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.
(2)	A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a nála megtett alávetési
nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.
(3)	A békéltető testület az illetékességi területén székhellyel rendelkező
vállalkozások nála megtett alávetési nyilatkozatairól nyilvántartást vezet.
(4)	Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló
szerződést arra tekintettel kötötte, hogy a vállalkozás kereskedelmi
kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség
hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a vállalkozást e
nyilatkozata - az abban meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor
is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A
vállalkozás mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a
szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.”
40.	§
Az Fgytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a
törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. A békéltető testület eljárási
szabályzata nem lehet ellentétes a (2) bekezdés szerinti országos eljárási szabályzat
rendelkezéseivel.
(2) A békéltető testületek az egységes gyakorlat kialakítása érdekében
valamennyi békéltető testület képviselőjének részvételével az eljárás egészére vagy
egyes eljárási kérdésekre vonatkozóan országos eljárási szabályzatot készíthetnek,
melyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.”
41.	§
Az Fgytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a békéltető testületek
által megküldött adatok alapján - az általa vezetett minisztérium honlapján
gondoskodik a következők közzétételéről:
a)	a békéltető testületek címe és telefonszáma,
b)	a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listái,
c)	a 26/A. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a békéltető testületek
eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával
előmozdító tájékoztatás,
d)	a 36/A. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók alapján a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara által a békéltető testületek működéséről készített
országos jelentés,
e)	a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 36/B. §-ban
meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,
19
f)	az egyes békéltető testületeknél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános
alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges
korlátozásának megadásával, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a
(2) bekezdés c) pontja szerint közzétett jegyzék, továbbá
g)	a 37. § szerinti eljárási szabályzatok.
(2)	A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján közzé kell tenni
a)	a békéltető testületek címét és telefonszámát,
b)	a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listáit,
c)	a 36/C. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás alapján a nála
általános alávetési nyilatkozatott tett vállalkozások jegyzékét az alávetés esetleges
korlátozásának megadásával, továbbá
d)	a 37. § szerinti eljárási szabályzatokat.”
42.	§
Az Fgytv. a következő 41. §-sal egészül ki:
„41. § A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az állami szervekhez címzett,
jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vállalkozás
számára fogyasztóval szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezésének
megsértése miatti fogyasztói beadványokat fogadó, azokat a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatósághoz továbbító, valamint a fogyasztókat a
rendelkezésre álló eljárási lehetőségekről tájékoztató telefonon, illetve elektronikusan
is elérhető állami ügyfélszolgálatot működtet.”
43.	§
Az Fgytv. 43/A. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A fogyasztóvédelmi hatóság látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében:]
„k) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv.”
44.	§
Az Fgytv. IX. fejezetének címe helyébe az alábbi fejezetcím lép:
„A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek"
20
45.	§
Az Fgytv. 45. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét,
hogy]
„h) a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók
tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást
szervezzenek, illetve végezzenek,”
46.	§
Az Fgytv. X. fejezete „A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása” fejezetcímet
követően a következő 45/A. §-sal és 45/B. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az e törvényben és a
végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár
azok megsértése esetén.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban
fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön
törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság
ellenőrzi
a)	az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
b)	a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére,
csomagolására, megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére,
c)	a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére,
hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
d)	a fogyasztói panaszok intézésére,
e)	a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási
igények intézésére,
f)	a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő
bánásmód követelményére, továbbá
g)	a fogyasztók tájékoztatására
vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
45/B. § A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződés
megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános
szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a
jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és
kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító
feltételt.”
21
47. §
Az Fgytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárását az általuk védett fogyasztói érdekek
védelme körében ügyfélként kezdeményezhetik
a)	a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetve
b)	a 43/A. § (1) bekezdés a)-c), e) és f), valamint h)-k) pontjában említett
irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az
Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon
feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
jegyzéken szerepelnek.
(3)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása a jogsértés bekövetkezését követő
három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő
a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul
meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő
mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”
48.	§
Az Fgytv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. §
(1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését,
az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő
állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a
jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének
szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti
a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett
intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot,
d)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru
forgalmazását, illetve értékesítését,
e)	elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes
termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
f)	elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes
termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g)	a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a
jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi
22
épségének, egészségének védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral
fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h)	a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a
jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az
alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e
rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett
üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
i)	fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
(2)	Külön jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés
megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is
megállapíthatók.
(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a
jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, valamint a
jogsértő magatartás kiterjedtsége alapozhatja meg.
(5)	A fogyasztóvédelmi hatóság vezetője a fogyasztóvédelmi hatóság
jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. A közleménynek
kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.
(6)	A fogyasztóvédelmi hatóság az (1) bekezdés d), g), illetve h) pontja szerinti
jogkövetkezmény megállapításáról értesíti az üzlet működési engedélyét kiadó
kereskedelmi hatóságot.
(7)	A hatósági ellenőrzés, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a
vállalkozás köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés
lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges - adatokat. Ha a vállalkozás
ezen adatokat a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására nem közli, vagy valótlan
adatot közöl, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye.
(8)	A fogyasztóvédelmi hatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - jogosult minta
és ellenminta vételére a termék biztonságosságának, minőségének, illetve
összetételének vizsgálata céljából. A minta költségét is tartalmazó mintavételi
költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok költsége eljárási
költség.
(9)	A (8) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás
viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.
(10)	A fogyasztóvédelmi hatóság termék vagy szolgáltatás tekintetében
próbavásárlást végezhet.”
49.	§
Az Fgytv. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/A. § (1) A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő
személyt vehet igénybe.
(2)	A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő
fogyasztóvédelmi hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő
23
személy nevét, továbbá azt, hogy mely vállalkozásnál milyen típusú ellenőrzésben
vehet részt.
(3)	A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat
kell alkalmazni.
(4)	Próbavásárlás esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az ellenőrzési
jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.
(5)	Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a
vállalkozás képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles
annak árát visszatéríteni.
(6)	Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség,
amelyet a jogsértésért felelős vállalkozás visel, ha a szolgáltatás az előírt
követelményeknek nem felel meg.”
50.	§
Az Fgytv. a következő 47/C. §-sal egészül ki:
„47/C. § (1) A bírság összege
a)	ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 10 milliárd forintot meghaladja: 600
ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb 2 milliárd
forintig,
b)	ha a vállalkozás éves nettó árbevétele az 1 milliárd forintot meghaladja, de
legfeljebb 10 milliárd forint: 300 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének
10%-áig,
c)	ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 250 millió forintot meghaladja, de
legfeljebb 1 milliárd forint: 100 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének
10%-áig,
d)	ha a vállalkozás éves nettó árbevétele az 50 millió forintot meghaladja, de
legfeljebb 250 millió forint: 50 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének
10%-áig,
e)	ha a vállalkozás éves nettó árbevétele a 10 millió forintot meghaladja, de
legfeljebb 50 millió forint: 40 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének
10%-áig,
f)	az a)-e) pontok alá nem tartozó esetben - ideértve azt az esetet is, ha a
vállalkozás nem tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:
Szt.) hatálya alá - 30 ezer forinttól 1 millió forintig
terjedhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat
meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az
egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó
árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél
rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést
megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről
nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság minimális és
24
maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó
árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított
vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek
hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső
mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával
mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3)	Az alábbi a)-d) pontban meghatározott vállalkozások tekintetében az (1)
bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a)	biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b)	befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység
bevételeinek, a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a
nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c)	magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési
tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és
önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló
foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d)	hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek
összege:
da)	kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db)	bevételek értékpapírokból,
dc)	kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd)	pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
de)	egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.
(4)	Ha a vállalkozás a beszámolóban az adatokat devizában adja meg, a
forintra történő átszámításkor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a
vállalkozás üzleti évének lezárásakor - újonnan alapított vállalkozás esetén a
tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell
alkalmazni.
(5)	A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha
a)	a jogsértés fogyasztóvédelmi hatóság által történt jogerős megállapítását
követő egy éven belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték
el, ugyanazon telephelyen - ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten
megsértette (a továbbiakban: ismételt jogsértés),
b)	a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy
veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá
c)	a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó
jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.”
25
51.	§
Az Fgytv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság az ügydöntő határozatának
meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal elrendelheti a 47. §
(1)	bekezdésének a), b), illetve g) pontjában foglaltakat, ha arra a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek fennállásának valószínűsíthetősége miatt halaszthatatlanul
szükség van. E döntését a fogyasztóvédelmi hatóság soron kívül hozza meg.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság első fokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatónak nyilváníthatja a Ket. 101. § (3) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott eseteken túl
a)	a 47. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása
esetén,
b)	környezetvédelmi okból,
c)	a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá
d)	a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása
érdekében.”
52.	§
Az Fgytv. 51. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A fogyasztóvédelmi hatóság határozatát - jogorvoslatra tekintet nélkül -
közzéteszi, ha
a)	a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el a
49.	§ (2) bekezdése alapján,
b)	a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság az 55.
§ (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott kormányrendelet szerinti eljárása során
megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági
követelményeknek, vagy
c)	a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru
forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság közzéteszi a 49. § (1) bekezdése szerinti
végzését.
(3)	A fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatát közzéteszi, ha
a)	határozatában egymillió forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott
ki,
b)	a jogsértést 250 millió forintot meghaladó - a 47/C. § (2), illetve (3)
bekezdésének alkalmazásával meghatározott - éves nettó árbevétellel rendelkező
vállalkozás követte el, és az adott jogsértés miatt vele szemben bírság kiszabására is
sor került,
c)	a határozat meghozatalára ismételt jogsértés tekintetében került sor,
26
d)	a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás
további folytatását megtiltó határozatát a 43/A. § (1), illetve (2) bekezdése vagy a 46.
§ (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta, vagy
e)	a határozat meghozatalára a tizennyolcadik életévüket be nem töltött
személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt került sor.”
53.	§
(1)	Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„a) e törvény II. fejezetének végrehajtására, valamint a megjelenésükben
másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető
termékek forgalmazására és ellenőrzésére, továbbá az alkalmazható
jogkövetkezményekre,
b)	a mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok
költségének mértékére és megfizetésére,
c)	az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló
szerződésekre, valamint az ezzel összefüggő reklámra,
d)	az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekre,”
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]
(2)	Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„i) a békéltető testületi tagok kijelölésére,
j) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére
irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének végrehajtása
céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az
irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése
céljából lefolytatandó eljárásra,”
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]
54.	§
Az Fgytv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy a
feladat- és hatáskörükbe tartozó termékek forgalmazására alkalmazandó
követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön
előírásokat, az egyes termékek megfelelőségértékelésének módját, valamint a
megfelelőségi tanúsítványokat kiadó szervezetek körét vagy az ilyen szervezetek
köre meghatározásának szabályait rendelettel meghatározzák.”
27
55. §
Az Fgytv. 56/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter, hogy a fogyasztóknak megvételre kínált termékek ára és egységára, illetve
szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályait együttes rendeletben
állapítsa meg.”
56.	§
Az Fgytv. „Felhatalmazás” alcíme a következő 56/B. §-sal egészül ki:
„56/B. § Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium
honlapján tájékoztató jelleggel közli a 39. § (5) bekezdésében említett irányelv
mellékletében felsorolt, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében, illetve a 46. § (2)
bekezdésének b) pontjában meghatározott uniós jogi rendelkezéseket átültető
jogszabályi rendelkezések felsorolását.”
57.	§
Az Fgytv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 90/88/EGK irányelvével módosított 87/102/EGK irányelve (1986.
december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések közelítéséről [a 2. § o) pontja és a 7-7/A. §];
b)	az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a
fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos
fogyasztóvédelemről [a 2. § m) és n) pontja, a 14. § (1)-(3), (5) és (6) bek., az 56/A.
§ (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel
együtt];
c)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról [a 39. § (3) és (5) bek., a 46. § (2) bek. b) pontja, a 47. § (1) bek. a) és b)
pontja, a 49. § (1) bek., valamint az 51. § (2) bek., (3) bek. c) pontja, valamint (5) és
(6)	bek.];
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december
3.) az általános termékbiztonságról [a 2. § c) és s)-u) pontja és a 3-5. §, a törvény
végrehajtására az 55. § (1) bek. a) pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott kormányrendelettel együtt];
e)	a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták
bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó
elvekről (a 18-37/A. §).”
28
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
58.	§
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. §-ának 10. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„10. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, a
fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltető testületek, valamint a
magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek
feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint
azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban
meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra
rendszeresített tértivevénnyel adható fel.”
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
59.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban:
Tszt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság:
a)	az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi a
távhőszolgáltató üzletszabályzatát,
b)	eljár a 11. § (2) bekezdésében, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43.
§ (1)-(4) bekezdésében, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések
lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni
megsértése esetén.
(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény
szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor
is, ha nem természetes személy.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv.
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
(2)	A Tszt. 10. §-a és 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § Az önkormányzat jegyzője
a)	megküldi előzetes véleményezésre a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a
felhasználói érdekképviseleteknek a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi
előterjesztések tervezetét,
b)	ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek, költségeinek
indokoltságát.
11.	§ (1) A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre
bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, valamint a
29
lakossági felhasználókat, illetve a természetes személy díjfizetőket érintő
kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel.
(2)	A távhőszolgáltató köteles az általános szerződési feltételeit - kiemelve a
távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeit, azok változását, a számlázás rendjét
és a szolgáltatás minőségi követelményeit - az ügyfélszolgálatán könnyen
hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára
azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.”
(3)	A Tszt. 60. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben]
„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős
miniszterrel egyetértésben megállapítja a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért
fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével,
kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
60. §
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-18. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20-24. §-a, 26-41. §-a,
43-58. §-a, 59. §-ának (1) és (2) bekezdése, 63. §-a, 65. §-ának (1) bekezdése,
valamint 66. §-a 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 42. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 19. §-ának (2) és (3) bekezdése, 25. §-a, valamint 65. §-ának (2)
bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
61. §
A békéltető testületi tagok 2008. december 31-én fennálló megbízatása 2011.
december 31-éig meghosszabbodik.
62. §
(1)	Az Fgytv.-nek - a 17. és 18. §-sal, a 19. § (1) bekezdésével, a 20-24.
§-sal, a 26-41. §-sal megállapított, illetve a 63. § (1) bekezdésének f) és g) pontja,
valamint a 65. § (1) bekezdésének g) és h) pontja szerint módosított - 18-37/A. §-át,
valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. §-ának - az 58. §-sal megállapított
-	10. pontját az e rendelkezések hatálybalépését követően indított békéltető testületi
eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	Az Fgytv.-nek - a 19. § (2) és (3) bekezdésével és a 25. §-sal
megállapított, illetve a 65. § (2) bekezdése szerint módosított - 21. §-át, 24. §-át, 25.
§-át és 29. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően indított békéltető
testületi eljárásokban kell alkalmazni.
30
(3) Az Fgytv. e törvény
a)	48. §-ával megállapított 47. §-ának (1) és (4), valamint (7)-(10) bekezdését,
b)	49. §-ával megállapított 47/A. §-ának (3) bekezdését,
c)	50. §-ával megállapított 47/C. §-át,
d)	51. §-ával megállapított 49. §-át, továbbá
e)	52. §-ával megállapított 51. §-ának (1)-(3) bekezdését
az e rendelkezések hatálybalépését követően indított hatósági eljárásokban kell
alkalmazni.
63.	§
(1)	Hatályát veszti az Fgytv.
a)	6. §-a és az azt megelőző alcím,
b)	7. §-át megelőző alcím,
c)	8. §-a és az azt megelőző alcím,
d)	9-11. §-a és az azokat megelőző alcím,
e)	17. §-ának (4) bekezdésében az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész,
f)	19. §-a,
g)	21. §-ának (3)-(5) bekezdése,
h)	38. §-a és az azt megelőző alcím,
i)	39. §-ának (1) bekezdésében a „, valamint a 2. § b) és m) pontjában
meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete is” szövegrész,
j) 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése,
k) 45. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „, jogszabály-módosítást”
szövegrész,
l) 45. §-ának (2) bekezdése,
m) a 2007. évi XLIV. törvény 2. §-ával megállapított 47/B. §-a,
n) 48. §-ának (1) és (2) bekezdése,
o)	51. §-ának (4) bekezdése,
p) 55. §-ának (2) bekezdése, továbbá
31
q) 56/A. §-ának (1) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti
a)	a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 5. §-ának (2) és (3)
bekezdése,
b)	a Tszt. 7. §-a e) pontjának utolsó mondata,
c)	az egyes, a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló
törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2007. évi XLIV. törvény 2. §-a, továbbá
d)	a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére
irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott
irányelvekkel összeegyeztethetőséget teremtő jogszabályok felsorolásáról szóló
13/2004. (IV. 16.) IM rendelet, valamint az azt módosító 1/2005. (II. 1.) IM rendelet,
7/2006. (II. 8.) IM rendelet és a 14/2007. (III. 13.) IRM rendelet.
64.	§
(1)	E törvény 59. §-ának (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő
második napon hatályát veszti.
(2)	E törvény 1-18. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20-24. §-a, 26-41. §-a,
43-58. §-a, 59. §-ának (1) és (2) bekezdése, 63. §-a, 65. §-ának (1) bekezdése,
valamint 66. §-a 2008. szeptember 2-án hatályát veszti.
(3)	E törvény 42. §-a 2009. január 2-án hatályát veszti.
(4)	E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
65.	§
(1)	Az Fgytv.
a)	7. §-ának (3) bekezdésében a „hiteldíj”, valamint a „hiteldíj mutató”
szövegrészek helyébe a „hiteldíjmutató” szöveg,
b)	7. §-ának (6) bekezdésében és - e törvénnyel átszámozott - (8)
bekezdésében, valamint 7/A. §-ának (3) és (5) bekezdésében a „hitelező”
szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg,
c)	7/A. §-ának (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
d)	7/A. §-ának (2) bekezdésében a „hitelezőnek” szövegrész helyébe a
„vállalkozásnak” szöveg,
e)	7/A. §-ának (4) bekezdésében a „hitelezőtől” szövegrész helyébe a
„vállalkozástól” szöveg,
32
f)	15. §-ának (2) bekezdésében az „Az áru” szövegrész helyébe az „A termék”
szöveg,
g)	24. §-ának (3) bekezdésében a „jelölésére” szövegrész helyébe a
„kijelölésére” szöveg,
h)	26. §-ának (6) bekezdésében az „érdemi határozatot” szövegrész helyébe a
„kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást” szöveg,
i)	39. §-ának (5) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott”
szövegrész helyébe az „a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
mellékletében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető” szöveg,
j) 40. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében, 43/B. §-ában, valamint
56/A. §-ának (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a
„fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szöveg,
k) 2007. évi XXII. törvény 11. §-ával megállapított 47/B. §-ában, valamint 51/A.
§-ának (1) bekezdésében „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A
fogyasztóvédelmi hatóság” szöveg,
l)	48. §-ának (3) és (6) bekezdésében a „fogyasztóvédelmi bírság” szövegrész
helyébe a „bírság” szöveg,
m) 51. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a „gazdálkodó szervezet”
szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg,
n) 56/A. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszterrel” szövegrész helyébe az
„a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel” szöveg,
o) 56/A. §-ának (3) bekezdésében a „forgalomba hozható áruk” szövegrész
helyébe a „forgalmazható termékek” szöveg,
p) 57. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „51. § (2) bek. c) pontja”
szövegrész helyébe az „51. § (2) bek., (3) bek. d) pontja” szöveg
lép.
(2)	Az Fgytv.
a)	24. §-ának (2) bekezdésében és 25. §-ának (2) bekezdésében a „kamara”
szövegrész helyébe a „vállalkozói oldal” szöveg,
b)	25. §-ának (1) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a
„(4) bekezdésben” szöveg,
c)	25. §-ának - az e törvény 25. §-ával átszámozott - (5) bekezdésében a
„kamarával” szövegrész helyébe a „kamarával vagy szakmai érdek-képviseleti
szervezettel” szöveg,
d)	29. §-ának (6) bekezdésében a „25. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a
„25. § (4) bekezdése” szöveg, a „25. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25.
§ (4) bekezdésében” szöveg
33
lép.
66. §
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 87/102/EGK irányelve (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre
vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,
1. cikk (2) bekezdés a) és c) pont, - a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 3. cikk (a 2. § és a 8. §),
b)	az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a
fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos
fogyasztóvédelemről, 2. cikk a) és b) pont, 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdés, 4. cikk (1)
bekezdés és 10. cikk (a 2. § és a 12. §),
c)	az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a
fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló
eljárásokról (a 47. §, a 48. §, az 51. §, az 52. § és az 56. §),
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december
3.) az általános termékbiztonságról, 2. cikk a), b), e), f), g) és h) pont, 3. cikk (1) és
(2)	bekezdés, 5. cikk (a 2. § és a 3-6. §),
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.)
a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv,
a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek,
valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról,
f)	a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták
bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó
elvekről (a 17-41. §).
(2)	A 43. §, a 48. §, az 51. §, az 52. § és az 56. § a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4.
cikke (1) bekezdése, (6) bekezdésének e) pontja és mellékletének 16. pontja
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi
hatóság feladatkörében és eljárásában.
34
Indokolás
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Javaslat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Fgytv.), a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ptv.), továbbá a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
módosítását tartalmazza.
I. Az Fgytv. módosítása a következő okokból vált szükségessé:
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2005/29/EK irányelv) átültetése. A 2005/29/EK
irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket tartalmaz e Javaslat mellett a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Fttv.), valamint a gazdasági reklámtevékenység
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Grt.)
is. A szabályozás mihamarabbi elfogadásának és hatálybalépésének
szükségességét növeli, hogy az Európai Bizottság a 2005/29/EK irányelv
határidőben való átültetésének elmaradása miatt már kötelezettségszegési eljárást
indított hazánkkal szemben.
Egyes további közösségi jogi előírások, így az általános termékbiztonságról szóló
2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2001/95/EK
irányelv), valamint a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével
kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: 98/6/EK irányelv) átültetésének korrekciója.
A 2007-2010 közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési programban (a
továbbiakban: fogyasztóvédelmi cselekvési program) foglalt egyes feladatok,
valamint a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-
2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges
kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a
továbbiakban: 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat) egyes pontjainak végrehajtása.
1.	A 2005/29/EK irányelv átültetése szükségessé teszi az Fgytv. fogalmi
rendszerének átalakítását oly módon, hogy az az irányelvnek megfeleljen, továbbá
az irányelvvel érintett más hazai jogszabályokkal is összhangban legyen. Az
egységesítés érinti például a „fogyasztó”, a „vállalkozás/kereskedő”, a
„termék/áru/szolgáltatás”, valamint a „kereskedelmi kommunikáció/reklám/hirdetés”
fogalomköröket. További korrekciókat tesz szükségessé a jogrendszerbeli változások
(például a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások szabályozásának, a közüzemnek
minősülő szolgáltatások körének változásai) lekövetése. A 2005/29/EK irányelv
átültetése körében az Fgytv. anyagi jogi szabályainak egy részét hatályon kívül kell
helyezni, mivel az azokban megfogalmazott követelmények az irányelv anyagi jogi
jellegű átültetését tartalmazó Fttv.-ben szabályozást nyernek. A 2005/29/EK irányelv
szabályain túlmutató, vagy az azoktól eltérő, közösségi jogi alappal nem rendelkező
szabályok szintén hatályon kívül helyezésre kerülnek, mivel az irányelv a teljes
harmonizáció megvalósítását célozza (maximumharmonizációs irányelv), így attól
eltérő szabályok fenntartására nincs mód.
2.	A Javaslat a fogyasztók életének, egészségének és biztonságosságának
védelméről szóló rendelkezések, valamint az árfeltüntetési szabályok kisebb
módosításait tartalmazza a 2001/95/EK irányelvnek, a 98/6/EK irányelvnek való teljes
megfelelés, valamint a 2005/29/EK irányelv átültetése érdekében. Változás a
szabályozásban, hogy az Fgytv.-be kerül az a jelenleg miniszteri rendeleti szintű
szabály, mely szerint az árverés útján értékesítendő termékekre a 98/6/EK irányelv
átültetéséből fakadó árfeltüntetési kötelezettséget elrendelő szabályokat nem kell
alkalmazni, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató tartalmazza. Erre
a kivételre az irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára.
3.	A fogyasztóvédelmi cselekvési program, valamint a 1033/2007. (V. 23.) Korm.
határozat végrehajtása körében a Javaslatban meghatározásra kerül a
fogyasztóvédelmi rendelkezések köre, melyek megtartását a fogyasztóvédelmi
hatóság ellenőrzi, illetve eljár megsértésük esetén. A fogyasztóvédelmi
rendelkezéseket tartalmazó, ugyanakkor a 2005/29/EK irányelv átültetésével is
érintett törvényeknek az irányelv átültetése mellett a fogyasztóvédelmi hatáskörök
nevesítésére is irányuló módosítása az Fttv. keretében történik. Emellett a Grt. is
tartalmazza az abban foglalt fogyasztóvédelmi hatáskörök egyértelmű
meghatározását.
A Javaslat szerint - a jogsértések mind szélesebb körben ismertté válása és ezáltal a
jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében - erősödik a hatósági döntések
nyilvánossága, egyúttal a hatóság erre vonatkozó mérlegelési jogának
megszüntetésével egyértelművé válik, hogy a nyilvánosságra hozatal pontosan mely
hatósági döntéseket érint. A közzétételi szabályok átalakításának fő célja a
szigorítás, az egyszerűsítés és a kiszámíthatóság megteremtése.
A Javaslatban a fogyasztóvédelmi hatóság által megállapítható jogkövetkezmények
köre bővül, ugyanakkor alkalmazásukhoz mérlegelési szempontok is
meghatározásra kerülnek. A szankcionálás kiszámíthatóságának erősítése
érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság a jogkövetkezmények megállapításakor az
eset összes körülményeit - így különösen a jogsértés súlyát, a jogsértő állapot
időtartamát, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását, illetve a jogsértéssel elért
előny mértékét - köteles mérlegelni. A jogsértés súlya elsősorban a jogsértéssel
érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, valamint a jogsértő magatartás
kiterjedtsége alapján állapítható meg. A mérlegelési szempontok meghatározása és
egyidejűleg a lehetséges jogkövetkezmények körének bővítése, illetve szigorítása
egyrészt lehetővé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az egyes jogsértések
jellegének, súlyának leginkább megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazzon,
másrészt visszatartó hatásával a fogyasztóvédelmi szempontok nagyobb mértékű
érvényesülését mozdítja elő. Egységessé válnak, illetve szigorodnak a gyermek- és
fiatalkorúak védelmét biztosító rendelkezések megsértése esetén alkalmazható
jogkövetkezmények. Ezzel egyidejűleg egyes, eddig más jogszabályokban -
2
jellemzően a kereskedelmi szabályozásban - elhelyezett, a gyermek- és fiatalkorúak
védelmét biztosító anyagi jogi rendelkezések is átkerülnek az Fgytv.-be.
A Javaslat a fogyasztóvédelmi bírságra vonatkozó szabályok lényeges módosításait
tartalmazza. Meghatározásra kerülnek azok a kiemelt jogsértések (pl. a fogyasztók
életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés), melyek
esetében bírság kiszabása kötelező. Rögzítésre kerül a kiszabható bírság
mértékének alsó és felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének
függvényében, ezáltal biztosítva, hogy a vállalkozás piaci jelentőségével és a
potenciálisan érintett fogyasztók számával arányos szankció kerüljön megállapításra.
A felső bírságkorlát főszabályként a nettó árbevétel %-ában, az alsó határ fix
összegben, de a vállalkozások nettó árbevételével arányosan, sávosan kerül
meghatározásra. A bírsághatárok nem érintik a hatóságnak azt a mérlegelési
lehetőségét, hogy a bírsághatárok között az adott jogsértés típusa, súlya, időtartama,
ismételt jellege szerint állapítsa meg a bírság összegét.
Egységessé válik a panaszkezelés, azon belül pedig az ügyfélszolgálatok
szabályozása. A vállalkozásoknak címzett egyes panaszkezelési normák jelenleg a
kereskedelmi szabályozás körében találhatók, azonban indokolt e körben a
fogyasztók alapvető érdekeit védő egységes szabályozás kialakítása és az Fgytv.-
ben történő elhelyezése. A vállalkozást a Javaslat szerint a panaszügyintézés helye
és módja tekintetében minden esetben tájékoztatási kötelezettség terheli. A
fogyasztók szóban bejelentett panaszát köteles azonnal megvizsgálni és szükség
szerint orvosolni. Amennyiben a fogyasztó a panaszkezeléssel nem ért egyet, vagy
panaszának orvoslása nem lehetséges, a vállalkozás jegyzőkönyvet köteles felvenni.
Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül minden esetben köteles
írásban megválaszolni, és a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell
arról, hogy panaszával mely szervhez (fogyasztóvédelmi hatóság, illetve békéltető
testület) fordulhat. A fogyasztói panaszok intézésének és a fogyasztók
tájékoztatásának fórumaként a Javaslat szerint a közüzemi, a pénzügyi, a biztosítási,
a pénztári szolgáltatási, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet
folytató vállalkozás ügyfélszolgálatot köteles működtetni, továbbá külön törvény
egyéb területeken is állapíthat meg ilyen kötelezettséget. A Javaslatban szereplő új
rendelkezés továbbá, hogy az ügyfélszolgálat nemcsak a panasz elutasítása esetén,
hanem minden esetben köteles - tizenöt napon belül - megválaszolni a fogyasztó
panaszát, amely kötelezettség alól csak a fogyasztó személyesen bejelentett és
azonnal orvosolt panasza jelent kivételt.
A békéltető testületekkel kapcsolatos szabályozás sok tekintetben módosul. A
békéltető testületek eljárási szabályozásának felülvizsgálatát az 1033/2007. (V. 23.)
Korm. határozat II.2. pontja írta elő a működés hatékonyságának növelése
érdekében. A szabályozás felülvizsgálata során figyelembe kellett venni a különböző
ügyteherrel dolgozó testületek differenciált igényeit. A szabályozás átdolgozásának
abszolút korlátját jelenti a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére
hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről szóló 98/257/EK bizottsági
ajánlásban meghatározott elvárások érvényre juttatása. A Javaslat deklarálja a
békéltető testületek ügyszámarányos finanszírozását. A gyakorlati igények
figyelembevételével, a többes eljárásindítás kiküszöbölése érdekében átalakításra
kerülnek a békéltető testületek illetékességére vonatkozó rendelkezések. Az eljárás
egyszerűsítése és gyorsítása céljából a testület elnöke tanácsban történő eljárás
3
helyett egyedül eljáró testületi tagot jelölhet ki, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy
egyszerű megítélésű, a felek azonban ilyen esetben is kérhetik a tanácsban történő
eljárást. Az eljárási határidők meghosszabbításra kerülnek, figyelemmel a testületek
növekvő ügyterhére. Az eljárások a jövőben csak abban az esetben lesznek
nyilvánosak, ha ahhoz mindkét fél hozzájárult. Pontosításra kerül a békéltető testület
döntéseinek rendszere, a döntések nyilvánosságra hozatalának szabályainál pedig
garanciális elemek kerülnek beépítésre. A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz
továbbá az alávetési nyilatkozatok megtételére, visszavonására és nyilvántartására
vonatkozóan.
A következő békéltető testületi megbízások időpontjáig több további ponton módosul
a békéltető testületekkel kapcsolatos szabályozás. Így megváltozik a békéltető
testületi tagok jelölésének rendje. A nagyobb ügyteherrel rendelkező testületeknél
sor kerül a testületi létszám megemelésére, így több eljáró tanács alakítására lesz
lehetőség. A békéltető testületi tagok megbízása az eddigi három helyett négy évre
szól majd. A testületi tagok jelölésének részletes szabályai kormányrendeleti szinten
kerülnek meghatározásra. A döntések szakmai színvonalának növelése érdekében
szigorodnak az eljáró tanácsok összetételére vonatkozó feltételek, eszerint az eljáró
tanácsok legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell majd rendelkeznie.
II.	A Ptv. módosítására a békéltető testületek által feladott küldemények
vonatkozásában kerül sor. A Tszt. módosítását a fogyasztóvédelmi hatáskörök
nevesítése, továbbá a 2005/29/EK irányelv átültetése kapcsán az ügyfélszolgálatra
vonatkozó szabályok kisebb korrekciója tette szükségessé.
4
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz:
A Javaslat a törvényben alkalmazott fogalmak meghatározását (pl. fogyasztó,
vállalkozás, áru, kereskedelmi kommunikáció) módosítja a 2005/29/EK irányelv
átültetése kapcsán. Az irányelv átültetésével érintett jogszabályok, így különösen az
Fttv., a Grt. és az Fgytv. fogalmi rendszerének egységesítése vált szükségessé az
átültetés megfelelő végrehajtása érdekében.
A Javaslat a korábbi tételes felsorolás helyett definíciót ad a közüzemi szolgáltatásra.
Eszerint a közüzemi szolgáltatás körébe tartozik minden - külön törvény alapján -
termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó
vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás. Így közüzemi
szolgáltatásnak minősül például a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és
hulladékkezelési, köztisztasági, ez egyetemes elektronikus hírközlési vagy az
egyetemes postai szolgáltatás.
A módosítás a 98/6/EK irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja az eladási
árat, valamint az egységárat tekintettel arra, hogy a törvény az irányelv átültetését
tartalmazó rendelkezései körében használja e kifejezéseket.
A Javaslat a korábbi fogyasztói forgalom fogalma helyett bevezeti az annál tágabb
forgalmazás fogalmat.
Bevezetésre kerül a honosított harmonizált szabvány fogalma a 2001/95/EK
irányelvet átültető szabályok korrekciója körében.
A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések e törvény új
IV/A. fejezetébe kerülése következtében szükségessé vált a szexuális termék,
valamint a dohánytermék ehelyütt történő definiálása.
A 3-6. §-okhoz:
A Javaslat a fogyasztók életének, egészségének és biztonságosságának védelméről
szóló rendelkezések pontosítását tartalmazza a 2001/95/EK irányelvnek való teljes
megfelelés érdekében. Ennek körében a biztonságos termék meghatározása
kiegészül a használhatóság időtartamának figyelembevételével, továbbá
pontosításra kerül az az esetkör, melyben az irányelvet nem kell alkalmazni (ha a
termék régiség, vagy a terméket használat előtt meg kell javítani, rendbe kell hozni,
illetve helyre kell állítani). Kiegészül a törvény továbbá azzal is, hogy ha közvetlenül
alkalmazandó európai uniós jogi aktus biztonságossági követelményt határoz meg
egy termék valamely tulajdonsága tekintetében, az annak megfelelő terméket
biztonságosnak kell tekinteni.
Bővülnek továbbá a forgalmazók kötelezettségei annyiban, hogy biztosítaniuk kell a
gyártók számára, hogy a forgalmazott termékek biztonságosságát ellenőrizhessék. A
gyártó jelenleg is köteles a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján
rendszeresen ellenőrizni. A rendelkezés az ehhez szükséges feltételek biztosítását
célozza.
5
A 7. §-hoz:
A III. fejezet jelenleg a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme címet viseli. A
fogyasztóvédelmi hatóság hatásköreinek - a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása című
X. fejezet keretében történő - pontos meghatározása kapcsán azonban a fogyasztók
vagyoni érdekeinek védelmét biztosító általános rendelkezések, melyek a
gyakorlatban kvázi hatásköri rendelkezésekként működtek, szükségtelenné váltak.
Így a Javaslat szerint a fejezetben kizárólag a fogyasztási kölcsön szabályai
maradnának, ezért a fejezet címét is módosítani szükséges.
A 8. §-hoz:
A módosítás a fogyasztási kölcsönre vonatkozó szabályok kisebb pontosítása. Új
rendelkezés a teljes hiteldíjmutató kereskedelmi kommunikációban való
feltüntetésének kötelezettségére és annak módjára vonatkozó szabály. Eszerint ha a
fogyasztási kölcsön kamata, költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggő
utalás megjelenik a fogyasztási kölcsönt nyújtó, vagy a fogyasztási kölcsönt közvetítő
vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában, akkor fel kell tüntetni az éves,
százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót (THM) is, méghozzá közvetlenül a
kamatra, költségre, törlesztőrészletre vagy ezekkel összefüggő utalásra vonatkozó
részt követően, valamint legalább annak megfelelő méretben és megjelenítésben.
Szóbeli kereskedelmi kommunikáció esetén pedig jól érthetően el kel hangoznia a
teljes hiteldíjmutatónak is.
A 9. §-hoz:
Az Fgytv. „a fogyasztók tájékoztatása” című IV. fejezetében szereplő rendelkezések
jelentős része hatályon kívül helyezésre kerül a 2005/29/EK irányelv átültetésével
összefüggésben. A jövőben a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó általános
követelményeket a lényegében az irányelv rendelkezéseinek magyar jogba történő
átültetését tartalmazó Fttv. határozza meg. Ennél fogva az Fgytv. IV. fejezete a
jövőben csak néhány, az Fttv.-vel közvetlenül nem érintett (pl. árfeltüntetés,
megfelelőségértékelés) speciális követelményt tartalmaz. Ennek megfelelően a
fejezet címe is megváltozik „a forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással
összefüggő különös követelményekére.
A 10. §-hoz:
A Javaslat szerint a használati és kezelési útmutatóban szereplő tájékoztatásra
vonatkozó követelmények a jövőben csak a külön jogszabály szerint kötelezően
biztosítandó használati és kezelési útmutatókra vonatkoznak. Változás továbbá,
hogy a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatónak nem kell a termékhez
csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutatóval azonos tartalmúnak lennie,
hanem elegendő, ha a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának,
eltarthatóságának és kezelésének módja körében mindazt az információt
tartalmazza, amit a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató.
6
A 11. §-hoz:
A módosítás a §-ban alkalmazott fogalmak pontosítását tartalmazza. Eszerint
megfelelőségértékelés maga a termék vizsgálatát is magában foglaló értékelési
eljárás, melyet az arra kijelölt szervezet végez. A megfelelőségi tanúsítvány a
megfelelőségértékelést végző szervezet által kiadott dokumentum, a megfelelőségi
nyilatkozat a gyártó által a termék megfelelősége tekintetében tett nyilatkozat, a
megfelelőségi jelölés pedig a 93/465/EGK tanácsi határozat szerinti CE-jelölés, mely
azt szimbolizálja, hogy a termék megfelel a gyártókat terhelő, a termékre vonatkozó
összes kötelezettségnek az elhelyezését előíró közösségi irányelvek értelmében.
A 12. §-hoz:
A § a 98/6/EK irányelvet átültető szabályok korrekcióját tartalmazza az irányelvnek
való teljes megfelelés érdekében. Ennek körében a szabályozás kiegészül azzal,
hogy az eladási árként, egységárként, szolgáltatási díjként feltüntetett árnak vagy
díjnak az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket is tartalmaznia kell,
továbbá, hogy ha valamely a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció
megjelöli a termék eladási árát, akkor az egységárat is meg kell adni.
Az Fgytv.-be kerül továbbá az a jelenleg miniszteri rendeleti szintű szabály, mely
szerint az árverés útján értékesítendő termékekre a 98/6/EK irányelv átültetéséből
fakadó árfeltüntetési kötelezettséget elrendelő szabályokat nem kell alkalmazni, ha
annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató tartalmazza. Erre a kivételre az
irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára.
A szolgáltatások díjának forintban történő feltüntetésével kapcsolatos kötelezettség
kis mértékben szűkül a Javaslat szerint, mivel az a jövőben a határon átnyúló
szolgáltatások esetében nem lesz kötelező. A rendelkezés az Európai Közösség
valamely más tagállamában honos, és magyarországi fiókteleppel nem rendelkező
vállalkozások szolgáltatásait érinti. Indoka a szolgáltatások szabad áramlásával
kapcsolatos közösségi követelmények érvényesülésének biztosítása.
A jelenleg hatályos Fgytv. szerinti, az árcímke elhelyezésére vonatkozó szabály,
miszerint az nem takarhatja el a csomagoláson kötelezően feltüntetendő fogyasztói
tájékoztatót, a 2005/29/eK irányelv átültetésével kapcsolatban kerül hatályon kívül
helyezésre. A szabály tartalmának érvényesítésére a jövőben az irányelvet átültető
Fttv. rendelkezései alapján lesz mód.
A 13. §-hoz:
E rendelkezés a csomagolás szabályai közül kiveszi a nem fogyasztóvédelmi jellegű,
ezért az Fgytv.-be nem illeszkedő rendelkezéseket.
A 14. §-hoz:
A módosítás a 2005/29/EK irányelv átültetése miatt az Fgytv.-ből kikerülő
tájékoztatásra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó felelősségi szabályok kivételét
tartalmazza.
7
A 15. §-hoz:
A módosítással az egyes termékek értékesítését, illetve kiszolgálását a gyermek- és
fiatalkorúak védelme érdekében korlátozó rendelkezések - az eddigi széttagolt
szabályozás helyett - egységesen az Fgytv.-ben, önálló fejezetben kerülnek
meghatározásra. A korlátozó rendelkezések az alkoholtartalmú italokat, a szexuális
termékeket és a dohánytermékeket érintik. Dohánytermékekre vonatkozó korlátozást
jelenleg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, alkoholtartalmú
italokra és szexuális termékekre vonatkozó korlátozást pedig a kereskedelemről
szóló 2005. évi CLXIV. törvény tartalmaz. A két említett törvény vonatkozó
rendelkezései az Fgytv. módosítása, valamint az Fttv. keretében hatályon kívül
helyezésre kerülnek. Az Fgytv. új rendelkezései a két említett törvény
rendelkezéseihez képest pontosításokat tartalmaznak, ezáltal egyértelművé téve az
érintett termékek körét. A § szerinti korlátozó rendelkezések megsértése esetén
alkalmazható speciális jogkövetkezmények az Fgytv. eljárási fejezetében
szerepelnek.
A 16. §-hoz:
A Javaslat átstrukturálja a fogyasztói jogok érvényesítéséről szóló VI. fejezet
szabályait. A panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra, mint a jogérvényesítés
elsődleges eszközeire vonatkozó szabályok a fejezet elejére kerülnek, megelőzve a
békéltető testületi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.
A panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályok módosításának indoka a
hatékonyabb jog- és igényérvényesítést célozva a vonatkozó kereskedelmi és
fogyasztóvédelmi szabályok összhangjának megteremtése, illetve azok Fgytv.-ben
való elhelyezése.
Az Fgytv.-ben egységes szabályozást nyer a panaszkezelés, azon belül pedig az
ügyfélszolgálatok szabályozása. A vállalkozásoknak címzett egyes panaszkezelési
normák jelenleg a kereskedelmi szabályozás körében találhatók, azonban indokolt e
körben - egyes kivételes specialitások figyelembevétele mellett - a fogyasztók
alapvető érdekeit védő egységes szabályozás kialakítása és az Fgytv.-ben történő
elhelyezése.
A vállalkozást a Javaslat szerint a panaszügyintézés helye és módja tekintetében
minden esetben tájékoztatási kötelezettség terheli. A fogyasztók szóban bejelentett
panaszát a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni.
Amennyiben a fogyasztó a panaszkezeléssel nem ért egyet, vagy panaszának
orvoslása nem lehetséges, a vállalkozás jegyzőkönyvet köteles felvenni. Az írásbeli
panaszt a vállalkozás harminc napon belül minden esetben köteles írásban
megválaszolni, és a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell arról,
hogy panaszával mely szervhez (fogyasztóvédelmi hatóság, illetve békéltető testület)
fordulhat.
A fogyasztói panaszok intézésének és a fogyasztók tájékoztatásának fórumaként a
Javaslat szerint a közüzemi, a pénzügyi, a biztosítási és a pénztári szolgáltatási,
valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás
ügyfélszolgálatot köteles működtetni, továbbá külön törvény egyéb területeken is
állapíthat meg ilyen kötelezettséget. A Javaslat további újdonsága, hogy az
ügyfélszolgálat nemcsak a panasz elutasítása esetén, hanem minden esetben
köteles - tizenöt napon belül - megválaszolni a fogyasztó panaszát, amely
8
kötelezettség alól csak a fogyasztó személyesen bejelentett és azonnal orvosolt
panasza jelent kivételt.
Kiegészülnek az ügyfélszolgálat működési rendjére, félfogadási idejére vonatkozó
szabályok is. Eszerint a hét egy munkanapján az ügyfélszolgálatok hosszabb nyitva
tartását és telefonon történő elérhetőségét kell biztosítani (8-20 óráig),
elektronikusan működtetett ügyfélszolgálat esetén pedig biztosítani kell a folyamatos
elérhetőséget. Lehetővé kell tenni továbbá az ügyfélszolgálaton történő személyes
ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását. A módosítások célja, hogy a
fogyasztók számára a munkaidőn kívül történő, valamint az egyszerű és gyors
panaszügyintézés lehetősége biztosított legyen.
A 17. §-hoz:
A Javaslat a törvény új fogalmi rendszeréhez igazodóan - amely a 2005/29/EK
irányelv átültetéséhez kapcsolódóan nyer egységes szabályozást - pontosítja a
békéltető testületek (a továbbiakban: testületek) hatáskörét.
Ennek keretében - a hatályos törvény 18. §-ának (1) bekezdésében és 19. §-ában
foglalt rendelkezések összevonásával - egyértelművé válik, hogy a testületek
funkciója az olyan polgári jogi természetű jogviták bírósági eljáráson kívüli
rendezése, amelyek tekintetében a fogyasztó-vállalkozás reláció értelmezhető, és
amelyekben a jogi szabályozás a fogyasztó érdekében beavatkozik, anyagi jogi
szabályokat állapítva meg. Ezek alapvetően szerződési jogi szabályok (a szerződés
megkötését és teljesítését, ennek keretében a szerződés tárgyának minőségét
illetően), illetve ezeken túlmutató körben a termékbiztonságot és a
termékfelelősséget érintő szabályok. (Figyelemmel arra, hogy a szolgáltatások
biztonságosságával kapcsolatban a hatályos jogrendszer nem tartalmaz
szabályozást, az erre való utalás elhagyásra került.) Fel sem merül a testületek
hatásköre a közjogi természetű, hatósági hatáskörbe tartozó normák kikényszerítése
tekintetében. Nincs hatáskörük továbbá az olyan polgári jogi jogvitákban sem, ahol a
fogyasztói vonatkozásnak nincs szerepe (például a szerződésen kívüli károkozással
kapcsolatos kérdésekben).
A testületek működésének eddigi tapasztalatait figyelembe véve a Javaslat - a
területi gazdasági kamarák helyett - a megyei (fővárosi) kereskedelemi és
iparkamarák (a továbbiakban: kamarák) mellett működő független testületként
határozza meg a békéltető testületeket. Ennek oka az, hogy az Fgytv. hatályos
rendelkezésével ellentétben az agrárkamarák, illetve a megyeszékhelyen kívüli
megyei jogú városokban működő kamarák a gyakorlatban nem vesznek részt a
testületek működtetésében.
A fogyasztóvédelmi cselekvési program végrehajtása érdekében a Javaslat
deklarálja a testületek ügyszámarányos állami támogatását. Erre a mindenkori éves
központi költségvetésről szóló törvényben, költségvetési támogatásként kerül sor (a
fogyasztóvédelemért felelős tárca költségvetési fejezetében elkülönített soron). A
Javaslat emellett továbbra is utal arra a lehetőségre, miszerint a helyi
önkormányzatok is részt vállalhatnak a testületek működtetésének feladataiból,
azonban az Fgytv. hatályos szövegével ellentétben a Javaslat e vállalást nem köti a
kamarával történő megállapodáshoz, és nem utal annak önkéntességére sem,
hiszen ezek normatív előírás nélkül is nyilvánvalóak.
9
A 18. §-hoz:
A gyakorlati igények figyelembevételével, a többes eljárásindítás kiküszöbölése
érdekében kerültek átdolgozásra a békéltető testületek illetékességére vonatkozó
rendelkezések. A Javaslat szerint - a jelenlegi szabályokat kiegészítve - a fogyasztó
kérelme alapján a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás (illetve az annak
képviseletére feljogosított szerv) székhelye vagy a teljesítés helye is megalapozhatja
a testületek illetékességét, ami növelheti a vállalkozások testületi eljárásokkal
kapcsolatos alávetési hajlandóságát.
A Javaslat kifejezetten rendezi azt a helyzetet, amikor több fogyasztó közösen
terjeszt elő kérelmet. Előfordulhat ugyanis, hogy az érintett fogyasztók - az
illetékességet fő szabály szerint megalapozó - lakóhelye vagy tartózkodási helye
különböző testületek illetékességi területére esik. Annak érdekében, hogy ilyen
esetben a ténybeli és jogi alapon összefüggő ügyeket ne kelljen különbontani (s ilyen
módon a különböző testületek eljárásában ne különböző megítélés alá essenek), a
Javaslat a közös kérelmek esetében a bármelyik kérelmezőre nézve illetékes testület
illetékességét megállapítja.
Az illetékességi szabályokhoz kapcsolódik a Javaslat 28. §-a, amely szerint a
fogyasztónak a testület eljárását kezdeményező kérelmében nyilatkoznia kell arra
nézve, hogy az ügyben más testület eljárását nem kezdeményezte, továbbá a
Javaslat 29. §-a, amely alapján a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli
elutasításának van helye, ha azonos ügyben korábban más testület előtt eljárást
indítottak.
A 19. §-hoz:
A Javaslat - igazodva a különböző testületek eltérő méreteihez és ügyterhéhez -
nem teszi kötelezővé az elnökhelyettesi tisztség betöltését.
Módosul a békéltető testületi tagok jelölésére vonatkozó szabályozás, lehetővé téve
részint a nagyobb ügyteherrel dolgozó testületeknél a testületi létszám megemelését
(harmincról negyven főre), másrészt pedig - a kötelező kamarai tagság
megszűnésére reagálva - azt, hogy a vállalkozói oldalon más érdek-képviseleti,
szakmai szervezetek (köztük a működtetés feladataiból részt nem vállaló
agrárkamarák, valamint a jellemzően nem kamarai tag pénzügyi vállalkozások érdek-
képviseletei szervezetei) is delegálhassanak a testületekbe tagokat, biztosítva az
érintett ágazat vonatkozásában szükséges speciális szakértelmet. A delegálás
részletes szabályai kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra. Az új
szabályokat csak a következő békéltető testületi megbízások, illetve az azokat
megelőző jelölések tekintetében kell majd alkalmazni.
A békéltető testületi tagok megbízatása, szintén a következő megbízatási ciklustól,
három év helyett négy évre szól majd.
A 20. §-hoz:
A Javaslat a testület elnökének megválasztásával kapcsolatos - a hatályos törvény
21. §-ának (4) bekezdésében foglalt - szabályokat annyiban módosítja, hogy
elhagyja a fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjének javaslattételi jogát, amely - a
törvény megalkotásakor még előzmény nélküli, újonnan felállítandó testületek
10
megerősödését követően - nem indokolható, ellentétes a testületek
függetlenségének alapelvével.
A Javaslat a korábban írtak szerint pontosítja az elnökhelyettes kijelölésének - a
hatályos törvény 21. §-ának (5) bekezdésében foglalt - szabályait, a testület
munkaterhe által indokolt esetekhez kötve e funkció betöltését. Egyben rendezi az
elnök helyettesítésének kérdését arra az esetre is, ha a testületnek nincs
elnökhelyettese: ilyenkor az elnököt szükség esetén az általa alkalmilag kijelölt tag
helyettesítheti.
A 21. §-hoz:
A Javaslat pontosítja a testület tagjairól vezetendő lista - a hatályos törvény 21. §-
ának (3) bekezdésében foglalt - szabályait. Nem kell megküldeni a listát a
fogyasztóvédelmi hatóságnak, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak. A helyi önkormányzatok nagy
számára figyelemmel a hatályos előírás indokolatlanul költséges kötelezettséget
terhelt a testületekre. A fogyasztóvédelmi hatóság irányában fennálló kötelezettség
fenntartása arra tekintettel nem indokolt, hogy a Javaslat a békéltető testületek
működtetésének és eljárásának minden területén megszünteti a fogyasztóvédelmi
hatóság szerepét, amely ezen eljárások vitarendezési jellegére figyelemmel idegen a
hatóság közhatalmi funkcióitól, másfelől pedig nincs összhangban a testületek
függetlenségének elvével. Mivel a Javaslat 41. §-a szerint a fogyasztóvédelemért
felelős tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján is közzé kell tenni a
testületek tagjainak listáit, a listák megküldésének kötelezettségét elegendő a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter és a kamara vonatkozásában előírni, azok
ezúton minden más érdekelt számára is hozzáférhetővé válnak.
A 22. §-hoz:
A Javaslat kiegészíti a hatályos szabályozást az elnök megbízatásának
alkalmatlanság okán való megszűnése vonatkozásában, garanciális szabállyal töltve
ki a jelenleg fennálló joghézagot.
A 23. §-hoz:
A testületi tagok függetlenségét és pártatlanságát garantáló - a hatályos törvény 23.
§-ában foglalt - szabály a szabályozás átstrukturálása következtében a 24/A. §-ban
kerül elhelyezésre.
A 24. §-hoz:
A testület főszabály szerint továbbra is háromtagú tanácsban jár el. Míg a hatályos
Fgytv. a felek ilyen értelmű megállapodásához köti az egyes eljárás lehetőségét, a
Javaslat alapján az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a testület elnöke
maga dönthet arról, hogy az ügyet egyszerű megítélésűnek minősítve egyedül eljáró
testületi tagot jelöl ki az eljárás lefolytatására. A felek azonban ilyen esetben is
kérhetik a tanácsban történő eljárást.
11
A 25. §-hoz:
A döntések szakmai színvonalának növelése érdekében a Javaslat értelmében
szigorodnak az eljáró tanács összetételére vonatkozó feltételek: a békéltető
testületek következő megbízatási ciklusától kezdve az eljáró tanács legalább egy
tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie. Ez a követelmény egyben
kiegyenlítettebbé teszi a szabályozást, amennyiben az az egyedül eljáró testületi tag
esetében - a 98/257/EK bizottsági ajánlásból következően - jelenleg is megköveteli
a jogi végzettséget, jóllehet az ilyen eljárás éppen az egyszerű megítélésű ügyekhez
kapcsolódik. Értelemszerűen az ügynek megfelelő szakértelemmel rendelkező
testületi tag tanácsban való részvétele is szükséges a szakszerű eljáráshoz, ez
azonban a felek jelölési lehetőségénél fogva életszerűen biztosított, s nem
szükséges erre vonatkozó normatív rendelkezés.
A 26. §-hoz:
A Javaslat pontosítja és a megváltozott szabályozáshoz igazítja azon információk
körét, amelyekről a testület a hozzá fordulók kérésére köteles tájékoztatást adni. A
rendelkezés a 98/257/EK bizottsági ajánlás II.1. pontjában foglalt átláthatósági
követelménynek tesz eleget. Megjegyzendő, hogy a Javaslat 41. §-a értelmében a
fogyasztóvédelemért felelős tárca honlapján a jövőben - előmozdítandó e
kötelezettség teljesítését - közzétételre kell kerüljön a békéltető testületi eljárásra
vonatkozó szabályozás rövid, közérthető bemutatása, ez azonban nem tudja teljesen
kiváltani azt az egyedi tájékoztatási-tanácsadási funkciót, amelyet a testületek a
hozzájuk forduló fogyasztók tekintetében ellátnak.
A 27. §-hoz:
A vállalkozások a jövőben nemcsak a békéltető testületi eljárásokkal kapcsolatban,
hanem - a Javaslat 16. §-a szerint - minden esetben kötelesek a fogyasztó panaszát
meghatározott eljárásrend szerint intézni, és annak elutasítása esetén álláspontjukat
indokolással együtt írásban megküldeni a fogyasztó részére, akit arról is
tájékoztatniuk kell, ha a panasz miatt békéltető testületi eljárás kezdeményezésének
van helye. Ennek megfelelően a fogyasztó a békéltető testületi eljárás iránti
kérelméhez bizonyítékként a vállalkozás új panaszkezelési szabályok szerint
megadott elutasító nyilatkozatát kell, hogy becsatolja.
Az ilyen vitarendezés során is az Fgytv. új 17/A-17/C. §-ának szabályai az
irányadóak, azzal, hogy azok megsértése nem eshet a fogyasztó terhére, azaz a
fogyasztó a közvetlen vitarendezés megkísérlésének bizonyításával továbbra is meg
tudja indítani a békéltető testület eljárását, ugyanakkor a vállalkozás jogsértő
magatartása a panaszkezelés kapcsán a fogyasztóvédelmi hatóság részéről közjogi
jogkövetkezmények formájában is szankcionálásra kerül.
A 28. §-hoz:
A Javaslat - a 30. §-ában - egyértelművé teszi, hogy a felek meghatalmazott útján is
eljárhatnak, amely esetben a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. Ez felváltja
azt a jelenlegi szabályt, amely szerint a kérelmet a fogyasztó vagy - több fogyasztót
érintő vitás ügyben az érintettek meghatalmazása alapján - a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő. A módosítás ezzel arra a
12
gyakorlati igényre reagál, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek adott
esetben akár egyetlen fogyasztó meghatalmazása alapján is eljárhassanak.
A Javaslat pontosítja a kérelem tartalmi kellékeit, így mindenekelőtt - a párhuzamos
eljárások kiküszöbölése érdekében - megköveteli a fogyasztó arra vonatkozó
nyilatkozatát, hogy nem kezdeményezte más testület eljárását, közvetítői vagy
polgári peres eljárást nem indított. E követelmény előírása a testületi eljárások
permegelőző jellegének kifejezésre juttatása miatt szükséges, továbbá abból az
igényből kiindulva, hogy a fogyasztó ne éljen vissza az igényérvényesítését
előmozdító állami eszközökkel. Minthogy a békéltető testületi eljárás nem érinti a
fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét utóbb bíróság előtt érvényesítse, ugyanakkor
az állam azért tartja fenn ezt a vitarendezési intézményt, hogy lehetőség szerint
kiváltsa a jogviták bírósági útra terelését, nem indokolt, hogy a fogyasztó olyan
esetben indítson a békéltető testület előtt eljárást, amikor már a bírósági utat is
igénybe vette. Kifejezett problémát jelentene a párhuzamos eljárás olyan esetben,
amikor a békéltető testületi eljárás bírósági úton végrehajtható határozattal zárul,
amely adott esetben nem feltétlenül azonos tartalmú a bírósági eljárásban hozott
ítélettel. A több békéltető testületi eljárás párhuzamos megindítása pedig kifejezetten
visszaélésszerű, figyelemmel arra, hogy az állam alapvetően magára vállalja az
intézmény működtetésének és az eljárás lefolytatásának költségeit, s a testületek
illetékességére vonatkozó szabályozás széles körű választási lehetőséget biztosít a
fogyasztó számára az eljáró testület tekintetében.
A Javaslat - kitöltve a jelenlegi joghézagot - rögzíti, hogy a kérelem hiányossága
esetén a testület elnöke tizenöt napon belül kell, hogy a fogyasztót hiánypótlásra
felhívja.
A 29. §-hoz:
Az eljárási határidők - az eljárás gyorsaságához fűződő alapvető érdek szem előtt
tartásával - a lehetséges mértékben meghosszabbításra kerülnek, figyelemmel
egyes testületek megnövekedett ügyterhére.
A Javaslat - a 28. §-hoz írt indokolásban jelzett okokból - a kérelem meghallgatás
kitűzése nélküli elutasítását rendeli el olyan esetben, ha az elnök - akár a fogyasztó
nyilatkozata alapján, akár más értesülésből - megállapítja, hogy azonos ügyben
korábban más testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van
folyamatban vagy már jogerős ítéletet hoztak.
A meghallgatás időpontjáról való értesítés kiegészül az elnök által kijelölt, egyedül
eljáró testületi tag személyéről való közléssel, illetve azzal a felhívással, miszerint a
felek nyolc napon belül kérhetik a háromtagú tanácsban történő eljárást.
A 30. §-hoz:
A testületi eljárások során a jövőben a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó -
jelenleg a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló
79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglalt - külön jogszabályi rendelkezések
szerint kell az iratokat a feleknek kézbesíteni, amivel összefüggésben a Javaslat 58.
§-a tartalmazza a hivatalos irat postáról szóló 2003. évi CI. törvényben foglalt
fogalmának módosítását is.
A Javaslat - összhangban a 28. §-sal - rögzíti, hogy a testületi eljárásokban a felek
meghatalmazott útján is eljárhatnak, és hogy - biztosítva az eljárás rugalmasságát -
13
meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet.
A 31. §-hoz:
Az eljárások - a titoktartási kötelezettséggel és az eljárás választottbíráskodási
jellegével összhangban - a jövőben csak abban az esetben lesznek nyilvánosak, ha
ahhoz mindkét fél hozzájárult. Ez a megoldás megfelel a választottbíráskodásról
szóló 1994. évi LXXI. törvény 29. §-ában foglalt rendelkezésnek.
A 32-36. §-okhoz:
A Javaslat ehelyütt is a lehetséges mértékben meghosszabbítja az eljárási
határidőket.
Pontosításra kerül a békéltető testület döntéseinek rendszere; összhangban a
jogrendszerünkben ismert más eljárási szabályozásokkal a „határozat” megjelölést a
Javaslat csak a testület olyan döntéseire alkalmazza, amelyek a felek számára
kötelezettséget állapítanak meg. Ilyen a felek - a békéltető testületi eljárásban kötött
- egyezségének az eljáró tanács általi formalizált jóváhagyása, valamint az egyezség
hiányában lefolytatott eljárást a kérelem megalapozottsága és a vállalkozás önkéntes
alávetése esetén lezáró döntés (ez utóbbi megjelölése a Javaslat szerint: kötelezést
tartalmazó határozat). Az alávetés hiányában hozott döntés a Javaslat szerint nem
határozatnak, hanem ajánlásnak minősül.
Hangsúlyozni kell, hogy a felek egyezségének a békéltető testületi eljárásban történő
jóváhagyásához szükséges az, hogy az egyezség megfeleljen a jogszabályoknak.
Ennek oka az, hogy a nem végrehajtott egyezséghez a szabályozás bírósági
végrehajtást kapcsol. Amennyiben a felek olyan módon jutnának megállapodásra,
amely mindkét fél számára elfogadható rendezést jelent, azonban nincs
összhangban a jogi szabályozással (például a szavatossági igény nem a törvény
által nevesített formák valamelyikében kerülne kielégítésre, hanem beszámítás
(levásárlás) formájában), az eljáró tanács azt nem tudja jóváhagyni, s ahhoz állami
kikényszerítést kapcsolni, hanem az Fgytv. 31. §-a - a Javaslat szerinti - (3)
bekezdésének b) pontja alapján az eljárást megszünteti.
Az eljárásmegszüntetési okok között - amelyek esetén az eljárás formalizált döntést
nem igénylő megszüntetésére kerül sor - kifejezetten nevesítésre kerül a kérelem
megalapozatlansága. Ilyen esetben nem volna adekvát megoldás a „kérelmet
elutasító határozat” hozatala, figyelemmel arra, hogy a békéltető testületi eljárás
alternatív vitarendezés, annak funkciója nem a kérelem megítélése.
Az eljárási költségek viseléséről való rendelkezést csak a kötelezést tartalmazó
határozat esetében indokolt előírni. Az egyezségnek is része lehet egy az eljárással
összefüggő költségekre vonatkozó megállapodás, bár életszerűen ilyen esetben
mindkét fél viseli a saját költségét. Mivel azonban az eljáró tanács a felek által kötött
egyezséget pusztán a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából vizsgálja,
annak tartalmához azonban nem tesz hozzá semmit (legfeljebb az elnök kioktatási
kötelezettsége körében hívhatja fel a figyelmet az ilyen további kérdések
rendezésének szükségességére), ilyen esetben nem az eljáró tanács rendelkezik a
költségek viseléséről. Ajánlás tekintetében pedig, minthogy az nem kikényszeríthető,
14
értelmetlen volna egy ilyen rendelkezés kötelező előírása. (Ez azonban nem zárja ki
azt, hogy az eljáró tanács az ajánlásban orientáljon e tekintetben is.)
A Javaslat - más eljárási szabályozásokkal összhangban - meghatározza az eljárás
költségének eddig definiálatlan fogalmát, példálózó felsorolással emelve ki a
felmerülhető költségek tipikus fajtáit. Hangsúlyozni kell ugyanakkor a célszerű és
jóhiszemű eljárással összefüggő költségtakarékosság követelményét, aminek
keretében - figyelemmel az eljárás közvetlen jellegére - nem értelmezhetőek a felek
képviseletével összefüggő költségek. Az esetleges ilyen költséget az érintett fél
maga köteles viselni. (Az eljárás térítésmentessége és az eljárási szabályokról, a
jogokról és a kötelezettségekről való kioktatási kötelezettség előírása teljes
egészében biztosítja annak lehetőségét, hogy a fogyasztó igényét közvetlenül, külön
segítség igénybevétele nélkül érvényesíteni tudja. A képviselet így alapvetően nem
indokolt, annak költségei nem terhelhetlek a másik félre.)
A teljesítési határidőről való rendelkezést a Javaslat szintén csak a kötelezést
tartalmazó határozat esetében írja elő. Ez - az eljárási költségek megosztásához
hasonlóan - nem érinti annak lehetőségét (sőt célszerűségét), hogy a felek
egyezségükben a vállalkozás teljesítésnek határidejét is megadják. Egyezség és
alávetés hiányában az eljáró tanács ajánlásában legfeljebb javaslatot tehet a
fogyasztó igényének meghatározott módon történő kielégítésére, itt azonban a
teljesítési határidő előírása nem értelmezhető. (Az ajánlás követésének időkeretére
mindazonáltal kihat a Javaslatnak az a rendelkezése, mely a nem követett ajánlás
tekintetében annak a vállalkozás részére történt kézbesítéstől számított harminc nap
elteltével nyilvánosságra hozatali lehetőséget enged.)
A kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás bíróság általi hatályon kívül
helyezésének okai kiegészítésre kerülnek azzal az estkörrel, amikor a kérelmet
meghallgatás kitűzése nélkül el kellett volna utasítani azért, mert a felek között
ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más
békéltető testület előtt már eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per volt
folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A testület döntési
rendszerének újraszabályozása kapcsán a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a
jóváhagyott egyezség nem támadható meg a bíróság előtt eljárási szabálysértésre
hivatkozással. Ennek indoka megint csak a megállapodáshoz fűzött bizalom
védelme. A Javaslat - kitöltve a korábbi joghézagot - egyértelművé teszi, hogy a
határozat érvénytelenítése iránti pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani,
az ilyen perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel ruházva fel a - jogi
személyiséggel nem rendelkező - testületet.
A 37. §-hoz:
Ha a vállalkozás az ajánlásban foglaltaknak nem tesz eleget, a nyilvánosságra
hozatal lehetőségét a Javaslat közvetlenül a békéltető testületekhez telepíti. Ennek
oka az a korábban írt szempont, mely szerint az alapvetően polgári jogi természetű,
a felek önkéntes részvételén alapuló vitarendezési eljárástól indokolt távol tartani az
állam minden közhatalmi funkcióját.
A nyilvánosságra hozatal tekintetében garanciális elemként kerül beépítésre, hogy az
ajánlás a hatályon kívül helyezése iránt indított peres eljárás jogerős lezárulta előtt
nem hozható nyilvánosságra.
A Javaslat megszünteti a kamara és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési
jogosítványát a kötelező határozat végrehajtása, illetve az ajánlásban foglaltak
15
követése vonatkozásában, ezzel is hangsúlyozva a testületi eljárások független
jellegét.
A 38. §-hoz:
A Javaslat értelmében az egyes testületek tevékenységéről készítendő összefoglaló
tájékoztatókból a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) készít országos
jelentést, s azt a tárgyévet követő év február 15-éig kell, hogy megküldje a
fogyasztóvédelemért felelős miniszternek. A hatályos szabályozás az egyes
testületek vonatkozásában, március 31-ei határidővel írja elő az összefoglaló
tájékoztatók miniszternek való megküldését. A módosítás célja az, hogy biztosítsa a
testületek tárgyévet követő évre vonatkozó költségvetési támogatásának mielőbbi
folyósítását, amelynek gyakorlata szerint a fogyasztóvédelemért felelős tárca egyedi
megállapodást köt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával mint közreműködő
szervezettel, és az MKIK ez alapján tovább szerződik a húsz kamarával. Az országos
jelentést a jelenlegi gyakorlat szerint is az MKIK állítja össze, minthogy a
testületeknek nincs országos szintű összefogó szerve.
A 39. §-hoz:
A Javaslat lehetővé teszi a vita rendezésében és az eljárásban való közreműködést
teljességgel megtagadó vállalkozások listájának közzétételét. Hangsúlyozni kell,
hogy itt alapvetően nem a felek önkéntes részvételén alapuló alternatív vitarendezési
eljárás visszautasításának szankcionálásáról van szó. A vállalkozás ugyanis az ilyen
listára való felkerülést meg tudja akadályozni azzal, ha az Fgytv. 29. §-ának - a
Javaslattal megállapított - (8) bekezdése szerinti válasziratot küld. Ez a válaszirat
pedig tartalmában alig különbözik attól az indokolt állásponttól, amelyet a
vállalkozásnak a Javaslat 16. §-ában szabályozott panaszkezelési eljárás keretében
egyébként is ki kell alakítania (és a fogyasztónak megküldenie). Így az itt előírt
nyilvánosságra hozatali lehetőség bizonyos értelemben a nem megfelelő
panaszkezelés, a fogyasztói igények rendezésére való hajlandóság ilyen értelmű
hiányának szankciója.
A Javaslat tartalmazza továbbá az általános, a békéltető testületi eljárásra mint
olyanra vonatkozó alávetési nyilatkozatok megtételének, visszavonásának és
nyilvántartásának részletes szabályait, ezzel is előmozdítva a vállalkozások
önkéntes, fogyasztóbarát üzletpolitikájuk részeként történő együttműködését.
Mindazonáltal a Javaslat azt is biztosítja, hogy ilyen alávetésre ne lehessen
visszaélésszerűen hivatkozni, ezért a kereskedelmi kommunikációban bizonyíthatóan
közölt ilyen nyilatkozatokhoz kötőerőt kapcsol.
A 40. §-hoz:
A Javaslat pontosítja az egyes testületek eljárási szabályzatára, illetve a valamennyi
testület képviselőjének részvételével készíthető országos eljárási szabályzatra
vonatkozó szabályokat, biztosítva e tekintetben is a testületek függetlenségének és
pártatlanságának érvényesülését.
16
A 41. §-hoz:
A békéltető testületi fórumrendszer és eljárások jobb átláthatósága érdekében a
Javaslat átfogó közzétételi szabályokat ír elő a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter, illetve a testületeket működtető kamarák országos szerve számára,
aminek azok honlapjukon kell, hogy eleget tegyenek.
A 42. §-hoz:
A módosítás a fogyasztóvédelemért felelős miniszter feladatkörét bővítve
megállapítja számára az állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálat működtetésének
kötelezettségét. Az ügyfélszolgálat 2009. január 1-jétől kezdi meg működését. Célja,
hogy a fogyasztók által benyújtott, valamely közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó
panaszokat fogadja és továbbítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz, továbbá, hogy a fogyasztók részére a rendelkezésükre álló eljárási
lehetőségekről tájékoztatást nyújtson. Az ügyfélszolgálat megkereshető lesz
személyesen, telefonon, valamint elektronikus úton is. A állami fogyasztóvédelmi
ügyfélszolgálat létrehozásának jelentősége, hogy a sérelmet szenvedett fogyasztók
számára megkönnyíti panaszuk benyújtását, továbbá segíti az eligazodást az egyes
hatóságok hatáskörei tekintetében.
A 43. §-hoz:
A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2004. október 27-ei, 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet - a hatálya alá tartozó irányelvek és rendeletek listáját tartalmazó -
melléklete a 2005/29/EK irányelv hatálybelépésével egyidejűleg kibővült ezzel az
irányelvvel is. Ezért szükségessé vált a fogyasztóvédelmi hatóság, mint a
2005/29/EK irányelv végrehajtásáért felelős hatóság kijelölése az Fgytv.-ben.
Emellett azonban az Fttv. is tartalmaz kijelölő szabályt a 2005/29/EK irányelv
végrehajtására, mivel a végrehajtásért nem kizárólag a fogyasztóvédelmi hatóság,
hanem a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete is felelős, s így e hatóságok kijelölését is meg kellett tenni.
A 44. §-hoz:
Pontosító rendelkezés, mely a fejezet címét összhangba hozza a fogyasztóvédelmi
társadalmi szervezetekre az Fgytv.-ben alkalmazott meghatározással.
A 45. §-hoz:
A módosítás a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek az
állam, illetve a helyi önkormányzatok által támogatható főbb tevékenységeinek
felsorolását kibővíti a fogyasztók tájékoztatásának végzésével, illetve szervezésével,
valamint a fogyasztók oktatásának végzésével, összhangban a fogyasztóvédelmi
cselekvési programnak a tudatos fogyasztóvá válás elősegítésére irányuló
célkitűzéseivel.
17
A 46. §-hoz:
A módosítás az Fgytv. új 45/A. §-sával meghatározza, hogy mely jogszabályi
rendelkezések tartoznak a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe, azaz, hogy
melyek az ún. fogyasztóvédelmi rendelkezések. E rendelkezések megtartását a
fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, illetve eljár megsértésük esetén. A Javaslat a
fogyasztóvédelmi rendelkezések három körét különbözteti meg. Egyrészt az Fgytv.-
ben és a végrehajtási rendeleteiben szereplő anyagi jogi jellegű rendelkezések,
másrészt a valamely külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésnek
minősített szabályok, harmadrészt azon szabályozási tárgykörök, melyek - törvény
vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jellegükre tekintettel
fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek. E harmadik kör annyiban tekinthető
átmenetinek, hogy amennyiben az összes érintett törvény és az összes érintett
kormány- és miniszteri rendelet (az érintett jogszabályok száma együttesen
meghaladja a kétszázat) fogyasztóvédelmi rendelkezései azokban konkrétan
nevesítésre kerülnek, e kör funkcióját veszti, tehát hatályon kívül helyezhetővé válik.
A fogyasztóvédelmi rendelkezések Javaslat szerinti meghatározása a korábbi
túlságosan rugalmas és így kellően nem behatárolható szabályozást felváltva a
hatáskörök egyértelművé válását eredményezi, a hatásköri párhuzamosságokat -
egyes kivételes esetektől eltekintve - megszünteti, s így a jogbiztonságot növeli.
Az Fgytv. új 45/B. §-a megállapítja a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési
jogosultságát a fogyasztói szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételek
tekintetében.
A 47. §-hoz:
A módosítás a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás ügyfélként történő
kezdeményezésének lehetőségét kiterjeszti azokra a hazai fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetekre is az általuk védett fogyasztói érdekek
védelme körében, melyek nem minősülnek feljogosított egységnek, vagyis nem
szerepelnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken. A szabályozás
újdonsága voltaképpen a hazai fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ügyféli
jogállásának biztosítása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. §-ának (5)
bekezdésével összhangban. A módosítással a Ket. értelmében ügyféli jogokat, azaz
jelentős eljárási többletjogosítványokat (pl. iratbetekintési jog, nyilatkozattételhez való
jog, értesítéshez való jog, jogorvoslathoz való jog) kapnak.
A hatósági eljárás megindításának objektív határideje tekintetében a Ket. nem
tartalmaz általánosan érvényes szabályt, ezért a Javaslat szerint az Fgytv. kiegészül
a határidőre vonatkozó szabállyal a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében.
Eszerint a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl a jogsértővel szemben
eljárás nem indítható.
A 48. §-hoz:
A Javaslat szerint több pontosítással, valamint a korábbiaknál szélesebb körben
kerül meghatározásra a fogyasztóvédelmi hatóság által jogsértés esetén
alkalmazható jogkövetkezmények köre.
18
Néhány, korábban kormányrendeleti szinten (89/1988. (V. 8.) Korm. rendelet)
megállapított jogkövetkezmény, mint például határidő tűzésével a hibák,
hiányosságok megszüntetésére és a hatóság erről való értesítésére vonatkozó
kötelezés lehetősége, vagy az áru forgalmazásának, értékesítésének feltételhez
kötésének vagy megtiltásának lehetősége a jövőben törvényi szinten kerül
szabályozásra. Ez utóbbi jogkövetkezmény alkalmazási körét tekintve bővül a
korábbi kormányrendeleti szabályozás tartalmához képest, mivel alkalmazására a
jövőben nemcsak az áru vagy szolgáltatás minőségi, mennyiségi követelményeknek
való meg nem felelése esetén, hanem gyakorlatilag bármely fogyasztóvédelmi
rendelkezés megsértése esetén mód lesz. Ugyanakkor alkalmazásának időtartama a
jövőben a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időre korlátozódik.
Az üzlet ideiglenes bezárásának lehetősége az eddigi törvényi szabályozáshoz
képest konkrétabbá válik azáltal, hogy a bezárás lehetséges időtartamát maga a
törvény korlátozza, vagyis arra csak a jogszerű állapot helyreállításáig lesz mód.
Ezen túlmenően az ideiglenes üzletbezárás alkalmazási köre is áttekintésre és - a
2005/29/EK irányelv átültetése miatt szükséges módosítás mellett - pontosításra
került.
A jogkövetkezményeknél szerepelnek a Javaslatban - a jelenleg hatályos 47/B. §-
ban foglaltaknak megfelelő - dohánytermék és alkoholtartalmú ital gyermek- és
fiatalkorúak részére történő értékesítése, kiszolgálása esetén alkalmazható
intézkedések. Ezen intézkedések alkalmazási köre egyúttal kibővül a szexuális
termék gyermek- és fiatalkorúak részére történő értékesítésének, kiszolgálásának
tilalmával kapcsolatos jogsértésekkel.
Jelentős változás, hogy a törvény ezentúl nemcsak a fogyasztóvédelmi bírság,
hanem az összes jogkövetkezmény esetében egységesen rögzíti alkalmazásuk fő
szempontjait, megteremtve ezzel a fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelési
jogosítványának kereteit. Így a hatóság a jogkövetkezményeket a jogsértés súlya, a
jogsértő állapot időtartama, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása, illetve a
jogsértéssel elért előny figyelembevételével köteles megállapítani. Az adott jogsértés
súlyának megállapításához a Javaslat a következő fő szempontokat határozza meg:
az érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás
kiterjedtsége.
A Javaslat szerinti, valamint a más jogszabályokban (pl. 79/1998. (IV. 29.) Korm.
rendelet) a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetére megállapított
jogkövetkezmények - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - együttesen is
alkalmazhatók. A rendelkezés kimondására a jogkövetkezményekkel potenciálisan
érintett vállalkozások számára történő egyértelművé tétel érdekében van szükség.
A szabályozás az előbbiekben ismertetett keretek között - tekintettel a rendkívül
sokféle és eltérő körülmények mellett elkövetett jogsértésre - továbbra is mérlegelési
lehetőséget biztosít a fogyasztóvédelmi hatóság számára az egyes jogsértések
megítélése, valamint a jogkövetkezmények megállapítása terén. Ezért mind a
fogyasztók, mind a vállalkozók számára lényeges a hatóság jogalkalmazási, egyebek
mellett bírságolási gyakorlatának ismerete. A Javaslat szerint a hatóság a jövőben
köteles közzétenni a jogalkalmazási gyakorlatát ismertető közleményt.
Új rendelkezés az üzletek működési engedélyeinek kiadásáért és az abban foglaltak
betartásának ellenőrzéséért felelős kereskedelmi hatóság (jegyző) értesítésének
kötelezettsége, amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság az üzlet működését
lényegesen érintő szankciót alkalmaz, így az üzlet ideiglenes bezárásakor, valamint
az áru forgalmazásának megtiltása, feltételhez kötése esetében.
19
Szintén új rendelkezés az eljárás alá vont vállalkozás adatszolgáltatási
kötelezettségének megállapítása. Ennek alapján a fogyasztóvédelmi hatóság mind
hatósági ellenőrzése, mind pedig (akár hivatalból, akár kérelemre induló) eljárása
során kérheti az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez, s ennek
körében például az adott vállalkozásra irányadó bírságkorlátok megállapításához
szükséges adatok biztosítását. E rendelkezés elősegíti az eljárások gyors és
eredményes lefolytatását.
A Javaslat a mintavételt a jövőben nemcsak a termék minőségének, illetve
összetételének, hanem biztonságosságának vizsgálata céljából is lehetővé teszi,
amire eddig a 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet adott lehetőséget. Emellett a
módosítás - a Ket. 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontjával összhangban - eljárási
költségként határozza meg a mintavételi költséget, valamint a laboratóriumi és az
egyéb vizsgálatok költségét. E költség viselésére a vállalkozás akkor köteles, ha a
minta az előírt követelményeknek nem felelt meg. A mintavételi költség, a
laboratóriumi költség és az egyéb vizsgálatok költségének mértéke és
megfizetésének rendje külön kormányrendeletben kerül megállapításra.
További új eleme a szabályozásnak, hogy a jövőben próbavásárlásra nemcsak
termékek, hanem szolgáltatások esetén is sor kerülhet.
A 49. §-hoz:
A módosítás pontosításokat tartalmaz a közreműködő személy próbavásárláshoz
történő igénybevétele tekintetében. A közreműködő személy bármely jogviszony
keretében foglalkoztatható, amennyiben ezt az adott jogviszony speciális szabályai
lehetővé teszik. A közreműködő személy igénybevételének jellegzetessége, hogy
tevékenységére alkalomszerűen vagy időszakosan kerül sor. Tevékenysége alapjául
tehát elsősorban egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony vagy közérdekű
önkéntes jogviszony szolgálhat. A szabályozás kiegészül a közreműködő személyre
vonatkozó kizárási szabályokkal, melyek a Ket. ügyintézőre vonatkozó kizárási
szabályaival megegyezők (a közreműködő személy nem vehet részt például
hozzátartozója vállalkozásának próbavásárlással történő hatósági ellenőrzésében).
Termék próbavásárlása esetén továbbra is vételár visszatérítési kötelezettsége van a
vállalkozásnak a termék visszavétele mellett. Szolgáltatás próbavásárlásakor
azonban, mivel a szolgáltatás visszaadására általában nincs lehetőség, a
szolgáltatás díja eljárási költség, mely a vállalkozást csak akkor terheli, ha a
szolgáltatás az előírt követelményeknek nem felelt meg, így ha például a vállalkozás
nem tett eleget a szolgáltatás nyújtására vonatkozó előírásoknak.
Az 50. §-hoz:
A Javaslatban a jogsértés esetén megállapítható jogkövetkezmények között szerepel
a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A 48. § indokolásánál kifejtett, a
jogkövetkezmények megállapításakor alkalmazandó mérlegelési szempontok a
fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is irányadók. Jelen rendelkezés a kiszabható
bírság minimális és maximális összegét, kiszámításának módját, továbbá a kötelező
bírságolás eseteit állapítja meg.
A korábbi, gyakorlatilag korlátlan bírságolási lehetőséghez képest a Javaslat szerint
rögzítésre kerül a kiszabható bírság mértékének alsó és felső határa a vállalkozás
előző évi nettó árbevételének függvényében, ezáltal biztosítva, hogy a vállalkozás
piaci jelentőségével és a potenciálisan érintett fogyasztók számával arányos
20
szankció kerüljön megállapításra. A bírságmaximum ilyen meghatározása
ugyanakkor védelmet jelent a kisebb vállalkozások számára a bevételükhöz képest
aránytalanul magas bírságszankció alkalmazásával szemben. Míg a felső
bírságkorlát főszabályként a nettó árbevétel %-ában, az alsó határ fix összegben, de
a vállalkozások nettó árbevételével arányosan, sávosan kerül meghatározásra az
indokolatlanul magas bírságminimumok elkerülése érdekében.
A módosítás összesen hat bírságsávot tartalmaz, mely a bírság minimuma
tekintetében a következőket jelenti: 10 millió forint alatti éves nettó árbevétel esetén
30 ezer forint, 10-50 millió forint közötti éves nettó árbevétel esetén 40 ezer forint,
50-250 millió forint éves nettó árbevétel esetén 50 ezer forint, 250 millió forinttól 1
milliárd forint éves nettó árbevétel esetén 100 ezer forint, 1-10 milliárd forint éves
nettó árbevétel esetén 300 ezer forint, illetve 10 milliárd forint feletti éves nettó
árbevétel esetén 600 ezer forint a bírság legkisebb összege.
A bírság maximuma főszabályként a vállalkozás éves nettó árbevételének 10%-a
lehet, de a legmagasabb nettó árbevétellel (10 milliárd forint/év) rendelkező
vállalkozások esetén sem haladhatja meg a 2 milliárd forintot. A legkisebb (10 millió
forint/év nettó árbevétel alatti), valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
hatálya alá nem tartozó vállalkozások (pl. egyéni vállalkozók) esetén a bírság
maximális összege 1 millió forint lehet.
A módosítás kisegítő szabályokat tartalmaz a nettó árbevétel kiszámításának
módjára. A pénzügyi, biztosítási, pénztári, valamint foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást
nyújtó vállalkozásokra vonatkozóan nettó árbevételként figyelembe veendő összegre
nézve speciális szabályok kerültek megállapításra tekintettel ezen ágazatok pénzügyi
szabályozásának sajátosságaira.
A Javaslat további újdonsága a kötelező bírságkiszabás eseteinek megállapítása.
Eszerint a fogyasztóvédelmi hatóság köteles bírság kiszabására a fogyasztók életét,
testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körét
érintő jogsértés esetén, a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi
rendelkezés megsértése esetén, továbbá ismételt jogsértés esetén.
A fogyasztók életének, testi épségének, egészségének sérelme, vagy a fogyasztók
széles körét érintő jogsértés esetén a jogsértés súlya indokolja a bírság minden
körülmények között történő kiszabását. A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló
jogszabályi rendelkezések megsértésének szankcionálását a védeni kívánt érték - a
18.	év alatti személyek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődése, továbbá
közvetlenül egészsége - jelentősége igényli.
Az ismételt jogsértés mint kötelező bírságolási eset bevezetése egyrészt annak
preventív hatása miatt, másrészt azért indokolt, hogy a fogyasztóvédelmi szabályokat
rendszeresen megsértő vállalkozásokkal szemben mindenképpen szankció kerüljön
megállapításra.
A Javaslat egyúttal tartalmazza az ismételt jogsértés egzakt definícióját, melynek
főbb elemei a következők: a jogsértésre a korábbi jogsértés jogerős megállapítását
követő egy éven belül kerül sor, ugyanazon vállalkozás, ugyanazon jogszabályi
rendelkezést sérti meg, továbbá, amennyiben a korábbi jogsértést telephelyen
követték el, az újabb jogsértésre ugyanazon telephelyen kerül sor. Bizonyos típusú
jogsértések (pl. egyes reklámozással kapcsolatos jogsértések) gyakran nem köthetők
telephelyhez, így ezek esetében a jogsértés helyének szempontja nem vehető
figyelembe.
21
Az 51. §-hoz:
A Javaslat az egyes intézkedéseknek az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő
időtartamra végzésben történő elrendelésének, továbbá a határozatok fellebbezésre
tekintet nélkül történő végrehajtásának eseteit pontosítja a Ket.-tel összhangban.
Az 52. §-hoz:
A Javaslat a hatósági döntések közzétételére vonatkozó szabályok olyan
módosítását tartalmazza, mely kizárja a fogyasztóvédelmi hatóság e tekintetben
történő mérlegelését. A módosítás szerint a közzététel esetkörei a következők: a
hatóság határozatának jogorvoslatra tekintet nélkül történő kötelező közzététele, a
hatóság jogerős határozatának kötelező közzététele, továbbá a hatóság végzésének
kötelező közzététele.
A jogorvoslatra tekintet nélkül történő közzéteendő hatósági határozatok köre kibővül
az üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének
megtiltását elrendelő határozatokkal egyrészt az e határozatok alapjául szolgáló
jogsértések súlya, másrészt a fogyasztók tájékoztatásának biztosítása okán.
Emellett pontosításként kikerül a törvényből a szolgáltatások biztonságossági
követelményeinek megsértése esetén a határozat közzétételének kötelezettsége,
mivel a vonatkozó 2001/95/EK irányelv értelmében, továbbá a hazai szabályozásban
a szolgáltatásokra önmagukban nincs biztonságossági szabály.
A jogerős hatósági határozatok kötelező közzétételének köre a módosítással kibővül
a gyermek- és fiatalkorúak védelmét célzó jogszabályi rendelkezések megsértése
miatt hozott határozatokkal, továbbá a fogyasztók széles körét érintő és egyúttal
bírsággal sújtott jogsértések tekintetében hozott határozatokkal. Abban, hogy egy
jogsértés feltehetően mikor érinti a fogyasztók széles körét, a vállalkozás éves nettó
árbevétele tekinthető irányadónak, amit a Javaslat 250 millió forintot meghaladó
mértékben határoz meg.
A közzéteendő végzések köre is bővül, a jövőben minden az ügydöntő határozat
meghozataláig terjedő időtartamra azonnali hatállyal elrendelt jogkövetkezményt
megállapító végzést közzé kell tenni.
Ugyanakkor a törvényben meghatározott eseteken kívül közzétételre nincs mód.
Az 53-56. §-okhoz:
A Javaslat egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítását tartalmazza, valamint új
felhatalmazást ad a Kormány részére a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések
során történő mintavételek, laboratóriumi és egyéb vizsgálatok költségeinek
megállapítására és megfizetésére vonatkozó, továbbá a békéltető testületi tagok
kijelölésére vonatkozó részletes szabályok megállapítására.
Az 57. §-hoz:
A Javaslat a jogharmonizációs záradék hivatkozásainak a törvénymódosítás miatt
szükséges változtatásait tartalmazza.
22
Az 58. §-hoz:
A Javaslat a Ptv. kisebb módosítását tartalmazza, mely szerint a jövőben a békéltető
testületek által feladott könyvelt küldemények hivatalos iratnak minősülnek, s így
azokra is vonatkoznak a hivatalos iratok feladásához, kézbesítéséhez fűződő
jogszabályban megállapított jogkövetkezmények.
Az 59. §-hoz:
A Javaslat a Tszt. módosításával pontosítja a fogyasztóvédelmi hatóság valamint a
jegyző Tszt.-ben meghatározott hatásköreit. A 2005/29/EK irányelv átültetése
kapcsán módosulnak a távhőszolgáltatók által működtetett ügyfélszolgálatokon
nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályok is. A Tszt. kiegészül továbbá a
műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakkal
kapcsolatos részletes szabályok megállapítására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezéssel, miután az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2)
bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos szövege egyértelműen törvényi
felhatalmazásokhoz köti az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására vonatkozó
rendelet megalkotását.
A 60. §-hoz:
A § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. A törvény egyes rendelkezései -
kiemelten a Tszt. egy felhatalmazó rendelkezése - a kihirdetését követő napon
lépnek hatálya. A törvény rendelkezéseinek jelentős része 2008. szeptember 1-jén
lép hatályba. Ettől eltérően 2009. január 1-jével lép hatályba az állami
fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálat működtetésének kötelezettségét megállapító
szabály, mivel az ügyfélszolgálat felállításához szükséges pénzügyi, személyi, tárgyi
feltételek ettől az időponttól biztosíthatók. Még később lépnek hatályba a békéltető
testületek összetételére, kijelölésére vonatkozó új szabályok, valamint az eljáró
tanácsok egyes tagjainak végzettségére vonatkozó szigorúbb szabályok. A későbbi
hatálybalépés indoka az új békéltető testületek kijelölésének időpontja.
A 61. §-hoz:
A békéltető testületek megalakulása jelenleg megyénként eltérő időpontokban
történik, melynek gyakorlati okokból történő egységesítése szükséges.
A 62. §-hoz:
A § átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg egyrészt a békéltető testületek eljárása,
másrészt a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében. Az itt felsorolt eljárási
szabályok alkalmazására csak a hatálybalépésüket követően megindított eljárások
során van lehetőség.
A 63-65. §-okhoz:
A § a hatályon kívül helyező és a deregulációs rendelkezéseket, továbbá a törvényi
rendelkezésekhez kapcsolódó szövegrészes módosításokat tartalmazza.
23
A hatályon kívül helyező rendelkezések között kiemelendő az Fgytv. 8-11. §-ának
hatályon kívül helyezése. A felsorolt, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó
rendelkezések hatályon kívül helyezését a 2005/29/EK irányelv átültetése tette
szükségessé. Tekintettel az irányelv maximumharmonizációs jellegére, a fogyasztók
tájékoztatására nézve az Fttv.-nél szigorúbb vagy attól eltérő követelményeket más
jogszabály csak akkor fogalmazhat meg, ha annak speciális közösségi jogi
rendelkezés az alapja.
A 66. §-hoz:
A § a törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
24