﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5587. számú törvényjavaslat

az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását
szolgáló egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2008. április

2008. évi ... törvény
az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását
szolgáló egyes törvények módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
1.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a a
következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv
elkészítéséhez.”
2.	§
A Kt. 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy
gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét
legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.
(7) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai
szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési
tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a
fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok
kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az
e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.”
3.	§
(1)	A Kt. 33. §-a (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A többcélú intézmény lehet)
„f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.”
(2)	A Kt. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai
programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési
központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.”
(3)	A Kt. 33. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
2
„(14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható
létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható
gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-
bölcsőde akkor hozható létre, ha a településen élő állandó lakóhellyel rendelkezők száma öt
év átlagában nem haladja meg az ezerötszáz főt, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az
óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve, hogy
minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek
óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási
intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.
(15) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan
többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai,
kollégiumi feladatot.”
4.	§
A Kt. 42. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint - állapíthatja meg a tanulói
jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az
iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott
időben köteles nyilvánosságra hozni.”
5.	§
A Kt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)
bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók,
vagy egy településen a számuk meghaladja a hármat, illetve, ha a közoktatási intézmény
szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma eléri az ötöt, a
közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény élére igazgató bízható meg. A
főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy munkaidejére a 16. § (4) bekezdését, valamint az 1. számú melléklet
Első részének kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az
igazgató foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység
vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
6.	§
A Kt. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik)
„f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;”
(2) A Kt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére
tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes
jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a
diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles -
a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről,
amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a
nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat,
a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál.”
7.	§
A Kt. 58. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket
hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a
nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez,
ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok segítéséhez is. A szakmai
munkaközösség részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A
szakmai munkaközösség tagja a belső ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az
Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e
bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére
intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.”
8.	§
A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a
következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés
jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:
„(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a
tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében
található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános
iskola működik, a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy az egyes felvételi
körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan
hátrányos helyzetű tanulónak a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
hellyel rendelkező összes tanulóhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya) legfeljebb tizenöt százalékkal lehet magasabb a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányánál. A halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek települési arányát a településen lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek,
tanulónak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes
gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya határozza meg.
(3)	Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola,
amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési
aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan
4
hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település
többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának
felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott
maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.
(4)	A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] - akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító
iskola - a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai
kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti
vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és
magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó
a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.
(5)	Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi,
átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos
módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló
időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben
kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási
helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola -
a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni,
az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a
felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos
nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos
helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány
megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési
kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő
valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az
iskola székhelye nem a településen található.”
9.	§
(1)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„j) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék
elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel további szakmai feltételeit, továbbá eljárási
kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit, a szakértői és vizsgaelnöki
továbbképzés kérdéseit, a továbbképzés elmulasztásának következményeit, a szakértővel és a
vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását, továbbá az országos
szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz,
szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos
szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, az iskolai
felvételi eljárás rendjét;”
5
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„n) az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási
névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggő igazgatási
szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének
szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői
tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
o)	az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a
nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött
gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének
rendjét, feladatait, működését.”
10.	§
(1)	A Kt. 94. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő
csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt
munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés
legkisebb összegét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó
tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási
időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és
készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés
díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az
intézményvezetői feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb
körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többlet-díjazása,
kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes
nyilatkozatának kérdéseit;”
(2)	A Kt. 94. §-a (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„p) az érettségizők vizsgáztatásában részt vevők díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az
érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - az oktatási hivatal által megállapítható -
vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány kiállításával
összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának
kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj
megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a
pedagógus igazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának
és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a
pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási
6
szolgáltatási díj megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés
rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”
(3)	A Kt. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A Kormány a közoktatás-kutatás minőségének emelése és elismerése céljából a
pedagógusok támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj - külön
törvény szerint - mentes a közterhektől.”
11.	§
A Kt. a következő 95/B-95/C. §-sal egészül ki:
„95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés
során feltárt jogsértés - ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett
szabálytalanság esetét is - a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti
bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:
a)	a jogsértés súlyosságát,
b)	a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,
c)	a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d)	a jogsértéssel okozott kárt,
e)	az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az
arra irányuló szándékot,
f)	a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését,
gyakoriságát,
g)	a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek
felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés
mértékét,
h)	a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és
hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.
95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági
ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem
elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére
megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony
létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a
felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint
százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az
ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem
tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal
7
határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az
iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló
az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói
jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési
évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az
egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
(2)	Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során
megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező
felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár
meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg - a 4. § (7) bekezdésében, a
4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a
3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel - kijelöli azt az önkormányzati
feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a
gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre
szólhat, de - az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal
is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai
felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő
óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás
fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati
fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási
megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat
által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért
fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó
költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.
(4)	Önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az
óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati
fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező
bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő
óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik,
amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.
(5)	Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt
meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti
településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének
napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére
megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik
jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony
fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi
önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás
összege.
(6)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott
határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a határozat azonnal
végrehajtható. A határozat a bíróság előtt megtámadható. A határozat bíróság előtti
megtámadására a 84. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
8
(7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben
meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az
intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.”
12. §
(1)	A Kt. 102. §-a (3) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül
ki:
„Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt
hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói
döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk
hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az
érdekeltek részére.”
(2)	A Kt. 102. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (11)-(12) bekezdés jelölése (12)-(13) bekezdésre változik:
„(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március
utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának
átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.”
13.	§
A Kt. a következő 105. §-sal egészül ki:
„105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a
fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló
intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).
(2)	A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel
feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért
felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási
esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte
esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek
tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések
jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az
illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes
gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati
intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”
9
14. §
A Kt. 132. §-a a következő (8)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (14) bekezdése
alapján egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi nevelési évben van
lehetőség.
(9)	A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (15) bekezdése
szerint 2009. január 1 -j éig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői
bizottságokat.
(10)	A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése
alapján az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1 . napján érvényes alapító okiratban
meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor
lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért
csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek
száma csökkent.
(11)	A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. § (3) bekezdés szerinti
felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani.
(12)	A 2008. évi ... törvény 11. §-ával megállapított Kt. 95/C. § (1) bekezdésében
foglaltakat - ha az intézkedésre megadott határidő még nem telt el - a 2008/2009. tanítási
évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell.
(13)	A 2008. évi ... törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében
foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény
megszüntetésével, átszervezésével összefüggő döntést a 2008. évi .... törvény hatályba lépését
követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni.
(14)	Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán
osztály, ha - az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján - nem láthat el kötelező felvételi
feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
települési arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként
a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles
tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű
tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű
tanulóknak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a
továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez
viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására
vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010.
tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.
(15)	A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az
általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a
10
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévbe elérte az ötven
százalékot.
(16)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - a fenntartó kérésére - az
érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés
elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére
aránytalan teherrel járna.
(17)	Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó a nyolc évfolyamnál kevesebb
évfolyammal működő általános iskola továbbműködéséhez szükséges engedélyt nem szerezte
be, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig kezdeményezheti
azt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál.”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény módosítása
15.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) a következő 20/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel
egészül ki:
„Óvodáztatási támogatás
20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki gyermekét a harmadik vagy a
negyedik életévében íratta be az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres
óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a)	a gyermek óvodai beíratása évében a tárgyév december 1-jén fennáll, feltéve, hogy
a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a tárgyév
december hónapjában,
b)	a gyermek beíratását követő évtől kezdődően
ba)	a tárgyév június 1-jén fennáll, a tárgyév június hónapjában,
bb)	a tárgyév december 1-jén fennáll, a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy
a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot
tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként
első alkalommal a gyermek beíratásánál húszezer forint, ezt követőn esetenként és
11
gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a
költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
16.	§
A Gyvt. a következő 160/A. §-sal egészül ki:
„160/A. § A 2008. évi ... törvény 15. §-ával megállapított Gyvt. 20/C. §-ában foglalt
pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki
harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be
az óvodába. Azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke három, illetve négy éves, és
gyermeküket e törvény hatályba lépése előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009.
júniusában kell a tízezer forintot folyósítani.”
Záró rendelkezések
17.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti
a)	a Kt. 26. §-ának (3) bekezdése, 84. § (5) bekezdésében „a művészeti alapvizsga,
illetőleg a művészeti záróvizsga” szöveg, 85. §-ának (4) bekezdésében „Az önkormányzati
intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket.” szöveg, 89/A. §-ának (12) bekezdése, 101. §-ának (4) bekezdésében a
„pedagógus szakvizsgával és” szöveg, a 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában „a jegyző
védelembe vett, illetve akinek” szöveg, továbbá 19. pontjában „a 19. § (2) bekezdése” és a
„68. § (3) bekezdése” szöveg, valamint 132. §-ának (5) bekezdése,
b)	a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 28. § (1) bekezdésének g)
pontja és (2) bekezdése.
(3)	E törvény hatályba lépésének napján a Kt.
a)	17. § (1) bekezdésének k) pontjában a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú
tanári” szöveg helyébe a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, alapfokú
művészetoktatási intézményben a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú pedagógus”,
b)	30. §-ának (9) bekezdésében a „köztes vizsgán” szöveg helyébe a „modulzáró
vizsgán, a szintvizsgán,”, a 70. §-ának (6) bekezdésében a „köztes vizsgát” szöveg helyébe a
„modulzáró vizsgát”, a „köztes vizsga” szöveg helyébe a „modulzáró vizsga”, 114. § (1)
bekezdés b) pontjának hatodik gondolatjelében a „köztes vizsga” szöveg helyébe a
„modulzáró vizsga, a szintvizsga,”
c)	33. § (4) bekezdésében „A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.” szöveg helyébe „A közös
igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó
intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység
12
is működhet.”, (5) bekezdésben „Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is
működhet.” szöveg helyébe „Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és
egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.”,
d)	81. § (1) bekezdés e) pontjában „A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és
oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem
lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.” szöveg helyébe „A közoktatási megállapodás
keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a
gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi
önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d)
pontban foglaltakat.”,
e)	88. § (6) bekezdésének negyedik mondatában a „megfelelő színvonalon ”szöveg
helyébe az „e bekezdésben meghatározottak szerint”,
f)	94. § (1) bekezdésének b) pontjában a „nevelési-oktatási intézmények
névhasználatával,” szöveg helyébe a „közoktatási intézmények névhasználatával, a tanulók
felvételével”,
g)	102. §-ának eredeti jelölés szerinti (12) bekezdésben a „(11)” szöveg helyébe
„(12)”,
h)	1. számú melléklete Második rész „A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1/c. pont harmadik
gondolatjelében „az első alapfokú évfolyamra járó” szöveg helyébe „az alapfokú
évfolyamokra járó”, Harmadik rész II/6. pontjában a „kéthavi” szöveg helyébe a „legalább
kéthavi” szöveg,
i)	2. számú mellékletének „A közoktatás információs rendszere" alcím 3. és 5.
pontjaiban, „A pedagógusigazolvány" alcímet és „A diákigazolvány" alcímet követő
rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Iroda" szövegrész helyébe „közoktatási
információs iroda", 2. számú mellékletének „A pedagógusigazolvány" alcímet és „A
diákigazolvány" alcímet követő rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Irodával"
szövegrész helyébe „közoktatási információs irodával",
j) 3. számú melléklete II. „Az osztályok, csoportok szervezése” cím 4. pontjában „az
általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban” szöveg helyébe „az általános
iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban”
szöveg lép.

Indokolás

az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását
szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy tovább növelje az önkormányzati mozgásteret a közoktatás-
szolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez. E területen az intézményalakítás akkor
lehet hatékony, ha lehetőség nyílik a más ágazathoz tartozó, a gyermekneveléshez szorosan
kapcsolódó feladatok közös intézmény keretében történő megszervezésére.
A javaslat további fontos célkitűzése az egyenlő bánásmód követelménye
teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtése, a rendelkezésre álló hatósági eszközök
bővítése. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a törvény hatályos rendelkezései
alapján is eljárást indíthat azokkal szemben, akik megszegik a közoktatás szolgáltatás
szervezése terén az egyenlő bánásmód követelményét. A hatályos rendelkezések alapján
lehetőség van arra, hogy elrendeljék - többek közt - a törvénysértő állapot megszüntetését,
illetőleg hogy bírságot állapítsanak meg. A javaslat azonban megteremti a lehetőséget ahhoz
is, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt törvénysértést a közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal orvosolja. További lehetőséget biztosít a javaslat az egyenlő bánásmód
követelményének következetes védelme érdekében azáltal, hogy a közoktatási feladatkörében
eljáró oktatási hivatal közvetlenül fordulhat a bírósághoz abban az esetben is, ha a jogsértő
határozatot a helyi önkormányzat, illetve szervei hozzák.
Fontos célkitűzése a javaslatnak a pedagóguspályán nyújtott átlagon felüli
teljesítmények elismeréséhez szükséges törvényi keretek biztosítása. A javaslat elsősorban
felhatalmazást biztosít a Kormány részére ahhoz, hogy meg lehessen teremteni a
többletjuttatások meghatározásához szükséges jogi kereteket. Az ágazati törvényben történő
szabályozás indoka, hogy nem csak a közalkalmazottakat érintő kérdésekről van szó, hanem
olyan rendelkezésekről, amelyeket a Munka Törvénykönyve alá tartozó munkáltatóknál is
alkalmazni kell.
14
Részletes indokolás
(Az 1. §-hoz)
Az oktatásszervezés megköveteli, hogy olyan központi szabályozásra is lehetőség
nyíljék, amely garantálja, hogy meghatározott követelményeknek minden iskola helyi tanterve
megfeleljen. A Nemzeti alaptanterv az a szabályozási eszköz, amelyben foglaltak megtartása
kötelező minden iskolának. Az állami szabályozás ezen az úton tudja érvényesíteni azokat az
elvárásokat, amelyeket szükségesnek tart.
(A 2. §-hoz)
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél kiemelkedő fontosságú, hogy minél
korábban beírassák őket szüleik az óvodába. Indokolt ezért az érintett gyermekek szüleinek
segítséget nyújtani ahhoz, hogy gyermekeik minél hamarabb részt vehessenek az óvodai
ellátásban és regisztrálják a halmozottan hátrányos „státust”.
Az erőszakos tanulói magatartás kezeléséhez nyújt segítséget azon szülői kötelezettség
törvénybe iktatása, amely szerint a szülő köteles arra, hogy gyermekével megjelenjen a
nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és
a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét.
(A 3. §-hoz)
A sikeres iskolakezdés előfeltétele, az óvodai nevelésben való részvétel. Minden
községi és minden városi önkormányzat kötelező feladata biztosítani, hogy a gyermek
igénybe tudja venni az óvodai nevelést három éves korától. A javaslat bővíti az
önkormányzati mozgásteret a gyermekek ellátása terén.
A települési önkormányzatok különböző ágazati törvények alapján kötelesek
szolgáltatást biztosítani az illetékességi területükön élő gyermekek részére. A települési
önkormányzatok feladata a bölcsődei ellátás megszervezése és az óvodai nevelés
megszervezése. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és
nevelését biztosító intézmény. Az óvoda is részt vesz a gyermekek napközbeni ellátásában, és
gondoskodik a gyermek nevelésével összefüggő feladatok végrehajtásáról. A javaslat ezért
lehetővé teszi, hogy olyan többcélú közoktatási intézmény jöjjön létre, amelynek keretei
között megszervezik az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait is. A közoktatásról szóló
törvény a többcélú intézmény szervezéséhez szükséges legfontosabb törvényi szabályozást
igénylő kérdéseket határozza meg. A javaslat felhatalmazást ad az oktatásért felelős
miniszternek, hogy meghatározza az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit,
szakmai szabályait és az óvodás kort el nem érő, három év alatti gyermekek felvételének
feltételeit.
A szakértői és rehabilitációs bizottságok által készített szakvélemény alapján a
gyermekek, a tanulók az átlagostól eltérő szolgáltatásokra tarthatnak igényt, amelyekhez
magasabb költségvetési támogatás kapcsolódik. Indokolt, hogy ezek a bizottságok
szervezetileg ne kapcsolódjanak azokhoz a közoktatási intézményekhez, amelyek részt
vesznek a bizottság által elkészített szakvélemények végrehajtásában.
15
(A 4. §-hoz)
A közoktatásban meg kell teremteni az esélyt ahhoz, hogy minden tanuló
megkezdhesse a tanulmányait a középfokú oktatásban. A tizennyolc éves korig tartó
tankötelezettség akkor teljesíthető, ha az iskolarendszer megadja a lehetőséget az általános
iskolai tanulmányokat követő továbbtanuláshoz.
A törvény hatályos szövege szerint az iskola a közoktatásról szóló törvényben foglalt
kivételekkel meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, az
úgynevezett felvételi követelményeket. Ez a szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a
középfokú iskolák saját felvételi követelmények kidolgozásával hátrányosan
megkülönböztessék a tanulók egyes csoportjait.
A gyakorlatban a törvényben meghatározottak már hosszú idő óta nem
érvényesülhetnek teljes körűen, hiszen 2000-től kezdődően központi írásbeli felvételi vizsga
keretei között mérik a tanulók képességeit.
A jövőben a központi írásbeli felvételi vizsgát kizárólagossá kell tenni, mivel ily
módon lehet elérni, hogy ne az általános iskolai tanulmányok során elsajátított tudás kerüljön
középpontba, hanem a középiskolába jelentkező tanuló képessége. A központi írásbeli vizsga
eredményeit minden középiskolának el kell fogadnia. Ezzel a megoldással megszűnik az
általános iskolának az a "kényszere", hogy felkészítsen a középiskolai felvételire, csökken a
tanulói terhelés, és lerövidül a középfokú iskolai felvételi eljárás időszaka.
(Az 5. §-hoz)
Az intézményszervezések elősegíthetik a szakszerű, hatékony intézményrendszer
kialakítását. A több feladatellátási helyen működő közoktatási intézmények vezetési
szerkezete megkívánja a nagyobb mozgástér biztosítását a fenntartónak.
(A 6. §-hoz)
A hatályos törvényi rendelkezések szerint számos olyan intézményi dokumentumot
kell készíteni, amely nélkül a szakszerű, egységes pedagógiai munka nem képzelhető el.
Ezekben a kérdésekben a nevelőtestületnek kell döntenie. Ezért a javaslat bővíti az át nem
ruházható nevelőtestületi jogköröket.
(A 7. §-hoz)
A javaslat erősíti az intézményi belső ellenőrzés rendjét. A szakmai munkaközösségek
alkalmasak arra, hogy figyelemmel kísérjék a szakterületükön folyó munkát, segítsék az
intézményvezetőt a belső ellenőrzésben. A szakmai munkaközösség közreműködhet az
intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében. E jogköre azonban más
pedagógus tekintetében is érvényesülhet.
(A 8. §-hoz)
A tanulói esélyegyenlőség egyik legfontosabb követelménye, hogy a kötelező felvételi
feladatot ellátó iskolák ne különítsék el a tanulókat származás, szociális helyzet alapján. Erre
akkor van lehetőség, ha a kötelező felvételi feladatokat ellátó általános iskola
körzethatárainak meghúzásánál nem veszik figyelembe az iskola környezetében élő családok
összetételét. Az intézményválasztás szabadsága mellett a kötelező felvételi feladatokat ellátó
16
általános iskola az, amelyik nem tagadhatja meg a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező tanulók felvételét. A javaslat változtat a törvény hatályos
rendelkezésein, mivel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az e körbe nem tartozó
tanulók egymáshoz viszonyított arányát településre vetíti ki, és ehhez viszonyítva írja elő az
arányok megtartását. A javaslat nem "szomszédos" felvételi körzetről rendelkezik, nagyobb
mozgásteret biztosítva így a települési önkormányzatoknak. Kétségtelen, hogy léteznek olyan
települések, településrészek, amelyekben a lakossági összetétel miatt nincs lehetőség a
javaslatban kívánatosnak tartott arányok kialakítására. Abban az esetben azonban, ha a
településen több általános iskola van, nem jelölhető ki a jövőben - feltéve, hogy a többi iskola
képes befogadni a tanköteles tanulókat - kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának az,
amelyik tekintetében nincs lehetőség a megfelelő arányok kialakítására. Így a szülő szabadon
választhat abban a kérdésben, hogy melyik iskolát választja ki gyermekének. A kötelező
felvételi feladatot ellátó iskola pedig nem tagadhatja meg a tanuló felvételét.
(A 9. §-hoz)
A javaslat meghatározza azokat a felhatalmazásokat, amelyek birtokában az oktatási
miniszter elkészítheti a törvény végrehajtásához szükséges rendeleteket. A hatályos törvényi
felhatalmazások alapján az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki az országos
szakértői névjegyzék összeállításával kapcsolatos rendelkezéseket, a kerettanterveket, továbbá
a különböző tantervi programokat. Ezek a miniszteri rendeletek tartalmaznak akkreditációs
eljárásokat, amelyekkel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak megállapításához nincs
felhatalmazás. Ezért a javaslat tartalmazza az oktatásért felelős miniszter szabályozási
jogosítványait.
(A 10. §-hoz)
A Kormány felhatalmazást kap azoknak a foglalkoztatási kérdéseknek a rendezéséhez,
amelyek szorosan kötődnek a közoktatás-szervezéshez. A közoktatásban végzett munka
jellegén nem változtat az a tény, hogy az adott intézmény milyen fenntartásban van. Ezért
mind a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók, mind pedig a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében meg kell határozni a speciális
foglalkoztatási szabályokat.
A törvény hatályos rendelkezései felhatalmazást adnak a Kormánynak az érettségi
vizsgaszabályzat kiadására, a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány kiállításával
kapcsolatos kérdések rendezésére. Nem tartalmaz ugyanakkor rendelkezéseket a díjazással,
illetőleg az igazgatási szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos kérdések rendezéséhez.
(A 11 . §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a közoktatási
feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja - többek között
-	az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó előírások megtartását. A hivatal a hatósági
ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében - többek között - eljárást
kezdeményezhet a jegyzőnél, a főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói
tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, továbbá felhívhatja az
intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, valamint felügyeleti bírságot is
kiszabhat. Nem áll rendelkezésre azonban eszköz ahhoz, hogy olyan intézkedéseket hozzon a
hivatal, amely orvosolni tudja a jogsértést. A javaslat ezért arra nyújt lehetőséget, hogy az
17
egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kialakult jogsértő állapotot a hivatal
megszüntethesse.
A javaslatban található intézkedés megtételére akkor van lehetőség, ha az oktatási
hivatal hatósági ellenőrzés során tárja fel az egyenlő bánásmód követelményének a
megsértését. Az egyenlő bánásmód megsértésének felmerülése esetén az oktatási hivatal
köteles szabálysértési eljárást indítani az intézmény vezetőjével szemben. Az eljárást le kell
folytatni függetlenül attól, hogy az érintett nevelési-oktatási intézmény milyen fenntartásban
működik. Az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági
viszony létrejöttével kapcsolatos intézkedés meghozatalára csak az érintett szülő kérelmére
van lehetőség, és csak abban az esetben, ha az eredeti felvételi kérelem benyújtásától
számított idő kevesebb, mint százötven nap. Ez a megoldás ahhoz nyújt lehetőséget, hogy
orvosolni lehessen az áprilisi-májusi felvételi időszakban „keletkezett” jogsértést.
A javaslat ahhoz is lehetőséget biztosít, hogy a közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal közreműködjön az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó
rendelkezések megtartatásában. Az oktatáshoz való hozzáférés egyik előfeltétele, hogy
minden tanuló részére rendelkezésre álljon az az iskola, amelyik nem tagadhatja meg a
felvételét. Indokolt ezért, hogy e törvénysértés megszüntetéséhez közvetlen lehetőséget
kapjon a hivatal.
(A 12. §-hoz)
Az intézmények működésével kapcsolatos fenntartói döntések kialakításánál számos
vélemény beszerzését írja elő a hatályos törvény szövege. Így többek között a közoktatási
intézmény megszüntetésénél, átszervezésénél, vezetőjének megbízásánál és a megbízás
visszavonásánál be kell szerezni az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői közösség,
az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ahhoz azonban, hogy e véleményezési joggal
ténylegesen élni lehessen, meg kell teremteni annak feltételét, hogy az érintettek
hozzájuthassanak a szükséges információkhoz. Ugyancsak garantálni kell, hogy a vélemény
kialakításához megfelelő idő álljon rendelkezésre.
Az intézmény átszervezése, megszüntetése olyan fenntartói döntés, amelynek
végrehajtása hosszabb időt igényel. Ezért a javaslat meghatározza azt a legkésőbbi időpontot,
amikor az intézményátszervezéssel, megszüntetéssel kapcsolatos döntést a fenntartó
meghozhatja.
(A 13 . §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése több helyen szabályozza az esélyegyenlőséggel
összefüggő önkormányzati szabályozási kötelezettségeket. A javaslat annak érdekében, hogy
egységes szabályozási rend alakuljon ki, egy helyre emeli át az e körben található
rendelkezéseket.
(A 14. §-hoz)
A javaslat meghatározza az új intézkedések bevezetésének rendjét.
(A 15 . §-hoz)
A kutatások azt igazolják, hogy minél korábban kezdi meg a gyermek az „óvodába
járást”, annál nagyobb esélye van arra, hogy sikeresen kezdje meg az iskolai tanulmányait. A
közoktatásról szóló törvény megteremti annak lehetőségét, hogy minden gyermek felvételt
18
nyerjen az óvodába. Az óvodai nevelésben való részvétel szülői döntésen múlik mindaddig,
ameddig a gyermek nem lép az ötödik életévébe. Ettől az évtől kezdődően ugyanis a nevelési
év első napjától kezdődően a szülőnek gyermekét be kell íratni az óvodába. Azoknál a
gyermekeknél azonban, ahol a szülők iskolai végzettsége alacsony, indokolt, hogy a gyermek
lehetőség szerint már három éves korában óvodába járjon. A javaslat támogatási rendszerrel
ösztönzi a szülőket arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák az óvodába.
(a 16. §-hoz)
A javaslat átmeneti szabályt kapcsol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
szüleinek a gyermekük óvodába „járatása” esetén járó támogatáshoz, melynek értelmében,
először azok a szülők részesülhetnek a támogatásból, akik 2009. második negyedévében
íratják be az akkor három, illetve négy éves gyermeküket.
(a 17. §-hoz)
A javaslat meghatározza a hatálybalépés időpontját, amelytől kezdve az egyes
rendelkezéseit alkalmazni kell.
19