﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS H1VATAU
Érkezett: 2008 APR 2 6.
T/5588. számú
törvényjavaslat
a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése
érdekében egyes törvények módosításáról
Előadó: Bajnai Gordon
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2008. április
2
2008. évi......törvény
a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése
érdekében egyes törvények módosításáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVI1I. törvény
módosítása
l.§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E törvény alkalmazásában:]
„6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően
kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre
vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként
nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül
megközelíthető telek.”
2.§
Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása
érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó
testületként:
a)	központi és regionális (területi) településrendezési, illetve építészeti-műszaki
tervtanácsok, valamint
b)	helyi építészeti-műszaki
tervtanácsok működnek.”
3.§
(1)	Az Étv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben
foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik
során érvényesíteniük kell. Az (l)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10)
bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is
alkalmazni kell.”
3
(2)	Az Étv. 9. §-a kiegészül a következő új (10) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi
(10)-(11) bekezdések számozása (1 l)-(12)-re változik:
„(10) Nem kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket
a)	a településrendezési eszköz
aa)	magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének,
előírásának hatályon kívül helyezése, vagy
ab)	nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának módosítása vagy
hatályon kívül helyezése, illetve
b)	az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése
esetében.”
4.§
Az Étv. a következő 9/A. §-al egészül ki:
„9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti
véleményeztetés elhagyható, ha
a)	a módosítás
aa)	nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét,
morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli
felhasználási intenzitását,
ab)	területfelhasználási változást nem jelent, és
ac)	már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra
került és véleményeztetése megtörtént, vagy
b)	a módosítás elírás, vagy számítási hibajavítása érdekében történik.”
5.	§
Az Étv. a következő 16/A. §-al egészül ki:
„16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési
önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.
(2)	A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)	a szerződést írásban kell megkötni,
b)	a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe
társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és
c)	a tervező díja ..... ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció
átadásával egyidejűleg esedékes.”
4
6.§
Az Étv. 20. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(7) A tilalom nem terjed ki:]
,,e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.”
7.§
Az Étv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési
szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)	a szerződést írásban kell megkötni,
b)	a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe
társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és
c)	a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció
átadásával egyidejűleg esedékes.”
8- §
Az Étv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélykérelem elbírálása, vagy bejelentés tudomásul vétele során az
építésügyi hatóság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - köteles helyszíni szemlét
tartani.”
9-§
(1)	Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével
[különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti
kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi,
természet-, táj-, és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi,
tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai
követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön
jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély
kérését kötelezővé teheti.”
5
(2)	Az Étv. 35. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja a külön
jogszabályban meghatározott összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást
(a továbbiakban: összevont eljárás), amely
a)	az (1) bekezdésben meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi
építési keretengedélyezési és
b)	építési engedélyezési
szakaszból áll.
(5)	Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül
az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával,
továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és
helyszíni szemlét tart.”
10. §
Az Étv. 37. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység
megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek
megszerzésének kötelezettsége alól.”
11. §
Az Étv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - mellékelnie kell:
a)	a következő személyek - az 58. § (4) bekezdésében meghatározott személyes
adatok körébe tartozó - adatait:
aa)	vállalkozó kivitelező (több vállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes
kivitelező),
ab)	felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert
összes felelős műszaki vezető),
ac)	építési műszaki ellenőr, ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását
előírja, vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor,
b)	az építmény rendeltetésére vonatkozó adatokat,
c)	a kiviteli tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot,
d)	az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat.”
6
12. §
Az Étv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági
határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező
az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.”
13.	§
Az Étv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel
végzett építési tevékenység ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza
a)	az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett,
b)	az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett
(a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetőleg
c)	a rendeltetéstől eltérő építmény használatot.”
14.	§
Az Étv. 46. § (6) bekezdésének felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a)	a kivitelezés során az (5) bekezdés a) vagy d) pontjában foglaltakat megsértették,
vagy”
15.	§
Az Étv. 47. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:]
,,c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,
caj ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették
meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és
vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
eb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés
nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett
építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor
hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági
előírásoknak nem felel meg, vagy
7
cc)	ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy
bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás
következtében az érintett építmény vagy építményrész az - ellenőrzéskor hatályos -
rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági
előírásoknak nem felel meg,”
16.	§
Az Étv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási
engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját
képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás
folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az
Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve
megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra
(megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok
tekintetében rosszhiszeműen járt el.”
17.	§
(1)	Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi
igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárásokban - ha az
ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak - a
(3)	bekezdés szerinti értesítés, a hiánypótlás, a közbülső intézkedések, a szakhatósági
megkeresések, a döntés közlése, nyilvántartások vezetése, azokból adatok lekérdezése,
közlése, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése jogszabályban
meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az
elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon folytatható le.
A miniszter, az építésügyi hatóság, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket
vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése
érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek.”
(2)	Az Étv. 53/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi,
építésfelügyeleti, és eljárási bírságok (a továbbiakban: bírságok) - a (6) bekezdésben
foglalt kivételekkel és a sajátos építményfajtákra, műemlékekre vonatkozó eltérő
jogszabályi rendelkezés hiányában - az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot
illetik.
(5)	Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan
kiszabott bírságok - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára behajtandó
köztartozások, amelyeket a célelőirányzat, illetve a sajátos építményfajtákra vonatkozó
jogszabályban meghatározott szerv javára, az építésügyi hatóság megkeresésére az állami
adóhatóság hajt be.
(6)	Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott eljárási bírság az eljáró
hatóságot illeti meg.
(7)	A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi,
és építésfelügyeleti hatóságai által meghozott döntés végrehajtását az első fokon eljáró
hatóság foganatosítja.”
18. §
Az Étv. 53/C. § (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel
egyidejűleg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és
dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi
hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási
szakértő (7) bekezdés szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal
megelőzően kelt nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb
30 nap.
(7)	Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy
a)	az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az e
törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban
előírtaknak,
b)	a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési
tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek,
c)	a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll,
d)	az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,
e)	a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak
környezetéről készített minden olyan - jogszabályban meghatározott - dokumentumot,
amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett
építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak
megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását.
(8)	Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú honvédelmi
területen megvalósuló beruházásra vonatkozik.”
9
19. §
(1)	Az Étv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatóságok, települési jegyzők (főjegyzők), közművezetékek
kezelői, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az
építésügy körébe tartozó közfeladatok ellátásához szükséges azon területi, társadalmi,
környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és
településtervezéshez, az építészeti-műszaki tervezési, és építésügyi műszaki szakértői
tevékenységhez és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekhez, az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági tevékenységhez, szakmagyakorlási jogosultságok
megállapításához és ellenőrzéséhez, az építési beruházások, építőipari kivitelezési
tevékenységek megvalósításához feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott
hatósági nyilvántartásokat vezetnek, adatokat kezelnek.”
(2)	Az Étv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kérelem benyújtásakor
a)	harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság
számlájára
aa)	az építészeti-műszaki tervezői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,
ab)	az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,
ac)	az építési-műszaki ellenőri névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,
ad)	a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe, elkülöníti :tt névjegyzékbe,
való felvételét (bejegyzését) kérő személy,
b)	húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kö
számlájára
ba)	a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését
igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,
bb)	az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eíj
eseti felelős műszaki vezetői engedélyét
kérő személy.”
20.	§
(1)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a köve
[62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
ka)
,,h) az épített környezet alakításával és védelmével
építésügyi műszaki szakértői, településtervezői, települése
eles fizetni az eljáró hatóság
éti műszaki ellenőri engedélyt,
kező rendelkezés lép:
csolatos építésügyi igazgatási,
éndezési szakértői és építészeti-
10
műszaki tervezési tevékenység gyakorlásának és az ezzel összefüggő jogosultság
feltételei megállapításának szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(2)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
J) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági
célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságainak kijelölését, és az 53. §-ban
említett sajátos feltételeket, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési
eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes
szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki
tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához
szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait, ”
[rendelettel állapítsa meg.]
(3)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
,,r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási
szerződés kötelező tartalmi elemeit.”
[rendelettel állapítsa meg.]
(4)	Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő új s)-v) ponttal egészül ki:
[62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
,,s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat,
t) az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki
követelményeinek és megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és
felhasználásának részletes szabályait,
u) az építőipari kivitelezési folyamatok költségtervezési tevékenységének, becsült- és
tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többlet- és pótmunka műszaki tartalmi
meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait,
v) a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemeit”
[rendelettel állapítsa meg.]
11
(5)	Az Étv. 62. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]
,,c) a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az ifjúságpolitikáért felelős
miniszterrel az egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek létesítésével és
üzemeltetésével kapcsolatos építésügyi, táj- és természetvédelmi feltételeket,”
[rendelettel állapítsa meg.]
21.	§
Az Étv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén
történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK
rendelet módosításáról, továbbá a 64/22l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16.
cikkének való megfelelést szolgálja.”
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény módosítása
22. §
(1)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény
(a továbbiakban: Ngyt.) 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és a
bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
[(1) A törvény hatálya az egyes,]
,,c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása
jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében
létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen
legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,”
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a
Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben
(a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]
12
(2)	Az Ngyt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági
eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
szóló külön jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
23.	§
Az Ngyt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az
ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb
hatvan nap lehet.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez,
vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési
szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő
készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor
kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek az Étv. 53/C. §-ának
(7)	bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de
legfeljebb harminc nap.
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről
szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés
határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(4)	A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt
nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az
eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.
(5)	Kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság jogosult hatósági közvetítő kirendelésére.”
24.	§
Az Ngyt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben, ha az építtető ezt kezdeményezi, a hatósági
eljárás megindulása előtt, a hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás
vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú
kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét,
13
illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető a
beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében
az építtető számára tájékoztatást tartalmaz a hatóságok, szakhatóságok és a
közműszolgáltatók részéről a tervezett beruházás tervezéséhez szükséges adatokról,
valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről
és egyéb követelményekről. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező hatóságot, a
szakhatóságot és a közműszolgáltatót nem kötik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szemléért, illetőleg egyeztetésért a hatóságot,
-	szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és a közműszolgáltatót a külön
jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti
előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési, illetve a4/A.-4/B. §-okban meghatározott eljárásokra.”
25.	§
Az Ngyt. a következő 4/A.-4/B. §-okkal egészül ki:
„4/A. § (1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi
előírások helyett választhatja az e §-ban és a 4/B. §-ban foglalt rendelkezések
alkalmazásával az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban:
összevont eljárás).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárás
a)	az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények előzetes tisztázása
céljából elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és
b)	építési engedélyezési
szakaszból áll.
(3)	Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az építtető írásban az
1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő.
(4)	Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete elvi keretengedélyezéshez
a)	a 2. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, és
b)	a tervezői nyilatkozat.
(5)	Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges - az építési engedélyezési
eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott - mellékleteit az elvi
keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi
idején belül kell benyújtani.
14
(6)	Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül
az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával,
továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és
helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni
szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók
megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is
magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, és az érintett közműszolgáltató az
egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot
kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítéséig terjedő idő.
(7)	Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi építési keretengedélyt
(a továbbiakban: elvi keretengedély) ad ki.
(8)	Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti egyeztető
tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az
építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit.
(9)	Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. Az elvi keretengedély
megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(10)	A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége
egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges
tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem
változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
4/B. § (1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi
keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély
érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési
szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és
a közműszolgáltatót - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett,
illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha
az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő
jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság, a
szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi
keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat kialakításakor az elvi
keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési
engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult.
(2)	Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése
esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót külön jogszabályban meghatározott
mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
15
(3)	Az építésügyi hatóság az összevont eljárás ügyintézési határidejének túllépése
esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.”
26.	§
(1)	Az Ngyt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az építésügyi hatóság akkor állapítja meg a hozzá benyújtott, illetve a
szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát, ha
a)	az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerzett, a kérelem
tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalás rendelkezésére
áll, és
b)	az építésügyi hatósági eljárások szabályait meghatározó jogszabályokban a
szakhatósági állásfoglalás megadására előírt feltételek teljesülését megállapította.”
(2)	Az Ngyt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést
soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.”
(3)	Az Ngyt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó
különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány
kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és - szakhatóság
közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj
megfizetéséhez kötheti.
(2)	Az eljáró hatóság a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárás ügyintézési
határidejének túllépése esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.”
27.	§
Az Ngyt. 8-10. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi
képviselet kötelező.
(2)	A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a
keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával
együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.
16
(3)	A perben a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben,
valamint a bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(4)	A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül
megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a
közigazgatási szerv nyilatkozatával együtt megküldi a felperes jogi képviselője részére.
(5)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három
munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(6)	Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett
nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a
szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbehívás
elfogadása tárgyában.
(7)	Az ellenérdekű felet a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti
a beavatkozás lehetőségéről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő
nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén
igazolásnak nincs helye.
(8)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni,
illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni
kell.
9.	§ (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos
határidő adható, melyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet
meghosszabbítani.
(2)	A perben szünetelésnek nincs helye.
(3)	A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az
alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó
tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli
elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(4)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az
iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs
szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e
határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető
figyelembe.
17
(5)	A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.
(6)	Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi
és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt
eljárására vonatkozó utasításokat.
(7)	A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére
kézbesíteni kell.
10.	§ A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb
tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó
felülvizsgálati kérelemnek) a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését, illetve a
felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét
követő kilencven napon belül a Legfelsőbb Bíróság az ügy érdemében dönt.”
28.	§
Az Ngyt. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a beruházás
tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében történő
szemléért, illetőleg egyeztetésért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási
díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és
megosztására vonatkozó szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6/B. § alapján kiemelt
jelentőségű ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és
meghatározza annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására,
visszatérítésére és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.”
29.	§
Az Ngyt. az e törvény 1-2. melléklete szerinti 1-2. melléklettel egészül ki.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
30.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének
XV. pontja és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
1.	Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke
a)	telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5 000 forint,
b)	elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és
építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására
szolgál, 15 000 forint,
bbj a műemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, talajvédelmi, valamint
életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket
előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények
jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások
alkalmazhatóságára szolgál 30 000 forint
be) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint,
c)	építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület
építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési
egység építése és bővítése esetén
-	önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
-	a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként
100 000 forint,
eb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az
építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként
10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc)	műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor
minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor
folyóméterenként 1 000 forint,
cd)	meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként
10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként
10 000 forint,
ce)	egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf)	antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás
tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve,
megkezdett méterenként 50 000 forint,
d)	módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész
tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e)	az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban
meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,
j) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén
15 000 forint,
g)	építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint,
19
h)	bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000
forint, vagy folyóméterenként 1 000, vagy darabonként 10 000 forint,
i)	fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásul
vétele) esetén a c),f), g) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese,
j) használatbavételi engedélyezés esetében a c),j) pontokban megállapított illetékkel
megegyező mértékű,
k) használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel
megegyező mértékű,
l) rendeltetés megváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló
rendeltetési egységenként - 10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés
megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti
illetékkel megegyező mértékű,
m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl.: bármely
építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében
10 000 forint,
n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint,
2.	az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe
vehető fellebbezés esetén 30 000 forint,
3.	a felügyeleti intézkedés esetén 50 000 forint.”
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
L VIII. törvény módosítása
31. §
(1)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és
névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel
kapcsolatos önálló mérnöki, illetve építészeti-műszaki tervezési (tervellenőri),
településtervezői és építésügyi műszaki szakértői, továbbá településrendezési szakértői
tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (4) és (5)
bekezdésben és az 52/A. §-ban foglaltak kivételével - csak az ezen törvényben
szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény alkalmazásában mérnöki,
illetve építészeti tevékenységnek minősül a földmérési és térképészeti, a területrendezési
tervezői, valamint a táj- és kertépítészeti tervezői tevékenység is.”
20
(2)	Az Mkt. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok
a személyek akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény 38. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni. Kamarai tagság
nélkül végezhetnek szakértői tevékenységet az építész kamarák által névjegyzéken
vezetett építésügyi igazgatási szakértői szakterületi szakértők. Ezen személyekre e
törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”
32.	§
Az Mkt. 3. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve
építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása
érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]
,,g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi
műszaki szakértői jogosultság meglétét,”
33.	§
Az Mkt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztségviselők - titkár és főtitkár kivételével -, a bizottsági tagok, küldöttek és
a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt
megválasztásukkal meghosszabbítható. Az országos elnök, az országos felügyelő
bizottság és az országos etikai-fegyelmi bizottság elnökei legfeljebb két alkalommal
választhatók újra. Országos és területi kamarai tisztségviselőkre az alapszabályban
meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.”
34.	§
Az Mkt. 42. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Két. rendelkezéseit kell alkalmazni — az e §-ban foglalt eltérésekkel — a
következő ügyekben:]
„a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése,
visszavonása, a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség
teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,”
21
35.	§
Az Mkt. 56. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép ezzel egyidejűleg a
következő új d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,c) az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló
2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5.,6.,7.,13. cikk,
d)	az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. cikk.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
36.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdése a
következő m) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
,,m) az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait;”
Záró rendelkezések
37.	§
(1)	E törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba és a (2) bekezdés kivételével az ezt
követő napon hatályát veszti.
(2)	E törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépését követően indult eljárásokra
kell alkalmazni. E törvény 32. §-ának a rendelkezéseit a hatálybalépést követően
megtartott választások esetében kell alkalmazni, a megbízatások időtartama ezen
választások eredményétől kezdődik.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Étv. 2. §-ának 18. pontjában a „környezetvédelemmel” szövegrész,
b)	az Étv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja,
c)	az Étv. 46. §-a (4) bekezdésének c) pontjából a „ , valamint névjegyzéket”
szövegrész,
d)	az Étv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „támogatására” szövegrész,
b)	pontjában a „költségeinek finanszírozására” szövegrész, c), d), f és g) pontjában a
„támogatására” szövegrész, e) pontjában az „és védelmével kapcsolatos önkormányzati
22
kiadások támogatására” továbbá a „végrehajtására, támogatására” szövegrész és az
„elősegítésére” szövegrész, h) pontjában a „finanszírozására” szövegrész, l) pontjában a
„támogatására” szövegrész,
e)	az Étv. 62. §-a
ea)	(1) bekezdésének g) pontjában a „helyi építési szabályzatban” szövegrész,
eb)	(2) bekezdésének j) pontja,
J) az Ngyt. 5. §-ának (2) bekezdése,
g)	a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. §-a,
h)	a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdésének d)
pontja
i)	az Mkt. 43. §-ának
ia)	(1) bekezdéséből az „érvényességét” szövegrész
ib)	(2) bekezdésének k) pontja
ic)	(3) bekezdésében az „és k)” szövegrész
hatályát veszti.
38.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Étv.
a)	9. §-a (3) bekezdésében a „településrendezési eszközt” szövegrész helyébe a
„településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot” szövegrész, az „államigazgatási”
szövegrész helyébe a „közigazgatási” szövegrész,
b)	9. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az állami főépítész” szövegrész helyébe
„a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész)”
szövegrész, a bekezdés utolsó mondatában „az állami főépítész 30 napon belül”
szövegrész helyébe „az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15
napon belül” szövegrész,
c)	27. § (1) és (10) bekezdésében az „az építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az
„a közigazgatási hivatal” szövegrész,
d)	29. §-a (2) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési
önkormányzat rendeletben” szövegrész,
e)	29. §-a (3) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési
önkormányzat rendeletben” szövegrész,
f)	29. §-a (4) bekezdésben „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési
önkormányzat rendeletben” szövegrész,
g)	32. §-a (1) bekezdésben a „tervdokumentáció elkészítése” szövegrész helyébe a
„tervdokumentáció elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként
kapcsolódó tevékenységek” szövegrész,
h)	32. §-a (2) bekezdésében a „vélemények készítése” szövegrész helyébe a
„vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó
tevékenységek” szövegrész,
23
i)	34.§-a
ia)	bekezdésben „az építésügyi hatóság engedélye” szövegrész helyébe „az
építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele)” szövegrész,
ib)	(5) bekezdésében az „érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől” szövegrész
helyébe az „érdemi döntést - jogszabályban meghatározott esetekben - a kérelem
előterjesztésétől” szövegrész,
j) 46. § (6) bekezdésében a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal
elrendeli” szövegrész helyébe a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal
elrendeli, egyéb esetekben a szabálytalan állapot megszüntetése iránt intézkedik.”
szövegrész,
k) 46/A. §-a (1) bekezdésében „a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal
egyidejűleg” szövegrész helyébe „a 46. § (5) bekezdésében felsorolt követelmények
megsértése esetén - külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész,
l)	50. §-a (2) bekezdésének
la) felvezető szövegében a „támogatására” szövegrész helyébe a „támogatására és
finanszírozására” szövegrész,
Ib) a) pontjában „emelésére” szövegrész helyébe „emelése” szövegrész,
le) e) pontjában a „nyilvánításával” szövegrész helyébe a „nyilvánítása” szövegrész,
a „nemzetközi egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi egyezmények
végrehajtása” szövegrész, a „bemutatásának” szövegrész helyébe a „bemutatása”
szövegrész,
ld) g) pontjában a „feladatainak” szövegrész helyébe a „feladatai, a szakmai
kamarák által ellátott közigazgatási feladatok” szövegrész,
le) h) pontjában a „kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére,
oktatására” szövegrész helyébe a „kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése,
oktatása” szövegrész,
IJ) i) pontjában a „kidolgozására, működtetésére” szövegrész helyébe „kidolgozása,
működtetése” szövegrész,
lg) j) pontjában a „kidolgozására, érvényesítésére” szövegrész helyébe a
„kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása” szövegrész,
Ih) k) pontjában a „kutatásra, fejlesztésre” szövegrész helyébe a „kutatás, fejlesztés”
szövegrész, az „alkalmazására, érvényre juttatására” szövegrész helyébe az „alkalmazása,
érvényre juttatása” szövegrész,
li) m) pontjában az „ellátására, a feladatok ellátásához szükséges eszközök
beszerzésére, beruházások támogatására” szövegrész helyébe az „ellátása, a feladatok
ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása”
szövegrész,
m) 53/B. §-a (4) bekezdésében az „és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt”
szövegrész helyébe az „és azt - jogszabályban meghatározott esetben - a szakhatósági
hozzájárulással együtt” szövegrész,
n) 53/C. § (1) bekezdés a) pontjában „a Két.” szövegrész helyébe „a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(a továbbiakban: Két.)” szövegrész,
24
o)	62. §-a
oa) (1) bekezdésének k) pontjában a „minőségtanúsítására,” szövegrész helyébe a
„minőségtanúsítására és annak díjazására,” szövegrész,
ob) (3) bekezdésében a „névjegyzékek vezetésével, megújításával” szövegrész
helyébe a „szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével,
a 34. § (5) bekezdés szerinti soron kívüli,” szövegrész, az „eljárásaival” szövegrész
helyébe az „eljárásokkal” szövegrész
lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „- az (1)
bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel -” szövegrész helyébe a „- kivéve, ha a
felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási
megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges,
jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskör-
megszűnés miatt válik év közben szükségessé -” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Ngyt. 1. § (1) bekezdés
a)	a) pontjában a „megvalósítandó, vagy” szövegrész helyébe a „megvalósítandó,”,
b)	b) pontjában az „1 000 új munkahely megteremtését biztosító,” szövegrész helyébe
a „250 új munkahely megteremtését biztosító, vagy”
szövegrész lép.
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Mkt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában az
„e törvény keretei” szövegrész helyébe az „e törvény és az országos alapszabály keretei”
szövegrész lép.
25
1. melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2006. évi Lili, törvényhez
Az összevont építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalma
Iktatószám:.....................
Adatok:
1.	Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
2.	Az építtető neve, címe:
1.................................................................................
2.................................................................................
	3..................................................................................
	4.................................................................................
3.	Az ingatlannal rendelkezni jogosultak neve, címe:
1..................................................................................
2..................................................................................
	3..................................................................................
	4..................................................................................
4.	A kérelem tárgya és annak rövid leírása:
5.	A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek
(határozatok) megnevezése, száma, kelte:
6.	Mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció.....pld
tervezői nyilatkozat.....pld
egyéb okirat.....pld
26
7.	A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében
meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet alapján hozott minden
döntés.
8.	Kérelem:
Alulírott...............................................................................................................(név, cím)
összevont építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új
építmény elhelyezésére, építésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére,
felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési
tevékenység végzésére.
(A kívánt rész aláhúzandó!)
Kelt..........................................év....................hó.....nap
aláírás (építtető, kérelmező)
9.	Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az összevont építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és
dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő)
Alulírott ................................................................................. (építésügyi
igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági
engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben és a külön jogszabályban
előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok
állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és
dokumentációk rendelkezésre állnak.
Kelt................................,.........év....................hó.....nap
aláírás (építésügyi igazgatási szakértő)
építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”
27
2. melléklet a 2008. évi... törvényhez
,,2. melléklet a 2006. évi Lili, törvényhez
Elvi építési keretengedélyezési dokumentáció
Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési kérelem
esetén a dokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. Nem szükséges statikus
dokumentáció. Veszélyes építmény-üzem, veszélyes környezet esetén a veszélyek
elhárítására is utaló műszaki leírás szükséges.
1.	A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési
keretengedélyezési dokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)	a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot,
b)	a tervező által készített helyszínrajzot
ba)	égtájjelöléssel,
bb)	10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló
rétegvonalakkal,
be) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös
határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon - a tervezett építmény tűztávolságán belül
elhelyezkedő - meglévő és tervezett valamennyi építmény méretarányos
körvonalrajzával,
bd)	a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék,
építménymagasság stb.),
be)	a tervezett építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a
gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.
2.	A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe
illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt a
tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának,
tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében a tervezett
építmény jellegétől függően szükség szerint legalább 1:200 méretarányú, az építmény
részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá
műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból
vagy utcaképből kell összeállítani.
3.	A kulturális örökségvédelmi (műemléki, régészeti), természet-, táj- és
környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi
követelményeket is érintő (szakhatósági követelmények tisztázása) elvi építési
keretengedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által
meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési
eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához
szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg.
28
4.	A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos
országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki
megoldások alkalmazhatóságára irányuló — elvi építési keretengedélyezési
tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű
tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.”
29
INDOKOLÁS
a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése
érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon
jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős
fejlesztések beindítására.
A magyarországi építőipar előtt álló kihívások mértéke - az ország infrastrukturális
elmaradottságának csökkentése, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalt
közlekedési és környezetvédelmi beruházások kivitelezése, a lakásállomány állapotának
javítása, az elkövetkező 10-15 évben végrehajtandó építési beruházások várhatóan az
építőipar minden területén a teljesítmények közel megkétszereződését eredményezik.
A hosszú időigény különösen az EU támogatással megvalósuló beruházások esetében
feszítő, mivel az EU szigorú határidőket szabott a támogatás
felhasználására/felhasználhatóságára (ún. n+2 illetve n+3 szabály).
Ezért a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások megvalósításának
és az építőipar akkut problémái megoldásának elősegítése érdekében a Kormány
egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és ellenőrizhető lépéseket tervez.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások előkészítésének,
engedélyezésének és megvalósításának folyamatában kormányzati beavatkozással
érdemben rövidíthető az időigény, egyszerűsíthető az eljárás, csökkenthetők a
párhuzamosságok mind az előkészítés, mind az építési engedélyezés folyamatában, a
közbeszerzési törvény módosítása terén, a közműnyilvántartás megvalósításával, az
építési műszaki ellenőr (felügyelő mérnöki) foglalkoztatási feltételeinek könnyítésével, a
többletmunka-pótmunka és az „irreálisan alacsony ár” definiálásával, a
szakmunkásképzés biztosításával, szerződésminták kidolgozásával. A jogszabály-
módosítások pedig akkor érhetik el az elvárt eredményt, ha menedzsment intézkedésekkel
párosulnak.
A kiemelt ügyek gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak olyan
egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást, azonban
olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, melyek az egyértelmű és szakszerű
döntéshozatalt segítik elő.
30
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Egyes beruházások megvalósítását lehetetleníti el, ha a beruházás megvalósításához
rendelkezésre álló, vagy (akár kisajátítás útján is) megszerezhető telek nem minősül/nem
minősíthető az építésügyi előírások szerint építési teleknek, így nem építhető rá.
A hatályos meghatározás túlságosan leszűkíti a telek lehetséges megközelítési módjait
azzal, hogy a telek csak közútról közelíthető meg. Gondot jelent az is, hogy az építési
telkeket gyakran közforgalom elől elzárt magánútról közelítik meg. Annak érdekében,
hogy a közérdekű járművek - mentő, rendőrség, katasztrófavédelem - minden építési
telket meg tudjanak kellő biztonsággal közelíteni, továbbá a közművek elhelyezésére és a
kiszolgáló, valamint vendégforgalom lebonyolítására elegendő terület álljon
rendelkezésre szükséges pontosítani a törvény fogalom-meghatározását. A tervezet szerint
a jövőben csak olyan magánút alakítható ki a telkek megközelítésére, amely megfelel a
közutakra vonatkozó előírásoknak is.
A tervezett fogalom-pontosítás továbbá lehetővé teszi, hogy az építési telek
megközelítése ne csak közútról történhessen, hanem közterületként nyilvántartott térről,
parkból is.
Az építési telek fogalom-meghatározása a megközelíthetőség vonatkozásában a
közterület fogalmát használja, azonban a gépjárművel való közterületen keresztüli
megközelíthetőséget csak abban az esetben fogadja el, ha azt az adott közterületre
vonatkozó jogszabályi előírások ezt megengedik. Ez tágabb, mint az útnak a közúti
közlekedésről szóló törvényben meghatározott fogalma, azonban nem sérti azt, mivel más
célból vonja be a közterületet, de csak az arra vonatkozó jogszabályi előírások keretei
között, nem oldva fel azokat. A rendelkezést a gyakorlatban felmerült, más módon
kezelhetetlen esetek követelik meg. A pontosítás azzal, hogy nemcsak közútról teszi
lehetővé az építési telek megközelíthetőségét, nagyobb lehetőséget teremt a beruházások
érdekében történő építési telekké alakítás lehetőségeinek.
A 2. §-hoz
A hatályos szabályozás túlságosan bemerevíti a különböző tervtanácsi szintek
működési/működtetési feltételeit, ezért a tervtanácsi hierarchia pontosítása, működtetési
feltételei szabályozásának elhagyása a törvényi előírásokból, lehetővé teszi, hogy
egyszerűbb működési és eljárási renddel, hatékonyabban és gyorsabban működhessenek a
különböző szintű tervtanácsok.
31
A 3-4. §-okhoz
Az építési beruházások előkészítése (területszerzése) és engedélyeztetése során gondot
okoz, ha az építési engedély megszerzése a településrendezési eszközök módosítását
igényli (anélkül nem adható építésügyi hatósági engedély), de az elhúzódó módosítás
miatt jelentősen tolódik, vagy ellehetetlenül az építési engedélyezés is. A probléma
megoldásának elősegítése érdekében megfelelő szakmai garanciák mellett a törvényben
felsorolt esetekben felesleges a helyi építési szabályzat, szabályozási terv többlépcsős
véleményeztetési eljárásának lefolytatása, a megfelelő cél egyszerűsített eljárás keretében
jelentős idő, munka és költség megtakarítással megoldható.
Az új kiegészítés a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget
ad arra, hogy a településrendezési eszköz előzetes és a közbenső véleményeztetése egy
lépésben történjen meg, így rövidíthető a véleményezési eljárás ideje.
Az 5. és a 7. §-okhoz
E rendelkezések egyfelől a településtervezési, másfelől pedig az építészeti-műszaki
tervezési szerződés legfontosabb - az általános szabályoktól eltérő - különös és egyben
kötelező elemeit határozzák meg.
A tervezési szerződések egy részénél, vagy meghatározott esetekben külön
jogszabályok a szerződés írásba foglalását már előírják. A jogbiztonságot, a felek
érdekeit, a későbbi jogviták megelőzését szolgálja ezért, hogy a településtervezési- és az
építészeti-műszaki tervezési szerződések írásba foglalásának kötelezettségét - az e
szerződéstípusok körébe tartozó minden szerződésre kiterjedően - alakszerűségi
érvényességi követelményként kifejezetten is előírja a jogszabály.
A tervező jogosult, esetenként köteles társtervező vagy ágazati tervező (altervező),
mint alvállalkozó igénybevételére, azonban erről a megrendelőnek joga van a megfelelő
ismeretekkel rendelkezni, és a tervező által megjelölt társtervező, vagy altervező
igénybevételével szemben akár takarékossági, akár bizalmi vagy egyéb okok miatt, vagy
korábbi tapasztalatai, illetve más forrásból származó információi alapján kifogást emelni.
A tervezőnek a társtervezőhöz, alvállalkozóhoz való ragaszkodása esetén a megrendelő
élhet választási lehetőségével, elfogadja a tervező feltételét, vagy mással köt szerződést.
Amennyiben a szerződés megkötésekor még nem dőlt el az altervező személye, vagy
igénybevételének szükségessége, a felek szerződésben kötelesek rendelkezni a tervezői
tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
Valamennyi tervezési szerződéstípus esetében elterjedt gyakorlat az, hogy a tervező
-	a tervdokumentáció elkészítésével és átadásával - teljesíti a szerződésben vállalt
kötelezettségét, a megrendelő azonban nem fizet, azt különböző feltételekhez, hatósági
engedélyezéshez, az eljárásban érdekelt felek hozzájárulásához köti, vagy más,
32
kifejezetten meg nem jelölt okok miatt mulasztja el a fizetést, nem egyszer
rosszhiszeműen. Ezzel lánctartozásokat indít be, tervezőket juttat csődbe, kényszerít
pályaelhagyásra, vállalkozása feladására. A tervezőnek ugyanis teljesíteni kell az
altervező felé, amit a lehetőségei behatárolhatnak. E vonatkozásban viszont
kényszerhelyzetben van, mivel a következő munka éppúgy megkövetelheti az altervező
igénybevételét.
Az egyidejű teljesítés e kialakult gyakorlat megszüntetését célozza, egyben a további
körbetartozások kialakulásának megelőzése irányában fejthet ki kedvező hatást. A felek a
rendelkezéstől eltérhetnek, azonban a tervező megfelelő garanciákat köthet ki.
A javasolt rendelkezések a településtervezési szerződések esetében a
településrendezési eszközök előkészítéséhez, illetve esetleges módosításukhoz
kapcsolódóan, az építészeti-műszaki szerződések esetében pedig a gyorsítást befolyásoló,
adott esetben meghatározó tényezőkhöz kapcsolódó garanciális elemként jelennek meg a
törvényben.
A 6. §-hoz
Honvédelmi okból szükséges az általánostól eltérő szabály megállapítása a tilalommal
érintett települési területeken.
A 8. §-hoz
A főszabály az, hogy az engedélykérelmek elbírálását megelőzően a hatóságnak
helyszíni szemlét kell tartania. A jogszabályhely kiegészítése lehetővé teszi, hogy az
eljárások gyorsítása érdekében alacsonyabb szintű jogszabály differenciálja azokat a
kivételes eseteket, amikor az építésügyi hatóságnak nem kötelező helyszíni szemlét
tartania. Ez az eljárás lényeges gyorsítását eredményezheti (pl. építésügyi igazgatási
szakértői tanúsítás esetén).
A 9. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) elvi engedélyezésre vonatkozó szabályai körében az elvi
engedélyezési eljárási típusok csökkentését célozza meg az előterjesztés. Ez a felesleges
eljárás-típusok megszüntetését, ezzel a beruházások megvalósításának gyorsítását
eredményezi.
Fontos előírása az Étv.-nek az, hogy a beruházások megvalósításának elősegítése
érdekében lehetővé teszi a megfelelő garanciákkal és kötőerővel rendelkező elvi
engedélyezési eljárás lefolytatását, különös tekintettel a telek beépítésével, a
településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti,
33
kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi,
talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények - ideértve a
geológiai, szeizmológiai követelményeket is - előzetes tisztázása céljából. Az elvi
engedély és az építési engedély egy speciális fajtája az összevont engedélyezés, amely két
szakaszát tekintve elvi építési keretengedélyezésből és építési engedélyezésből áll.
Az eljárásfajta bevezetése lényegesen lerövidítheti a tervezéssel kapcsolatos
követelmények megismerését és az azt követő építési engedélyezési eljárást is.
A 10. §-hoz
Az ügyfelek érdekében nagyon fontos, hogy az eljárások gyorsítása mellett felhívjuk
az építtetők figyelmét arra, hogy az építésügyi hatósági engedély megszerzése mellett a
beruházás megvalósításához még más - jogszabályban előírt - engedélyek beszerzésére is
szükség van.
A 11. §-hoz
Az eljárás elsődleges célja a megelőzés. Az Étv. 39. § (5) bekezdésének módosítása az
építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés mellékleteinek
pontosítását tartalmazza. Ez a rendelkezés nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést,
diszkriminációt az építőipari kivitelezési tevékenységet szolgáltató vállalkozó
kivitelezővel szemben és megfelel a vonatkozó irányelvnek az arányosságra vonatkozó
elvárásainak is (a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikk
szerinti engedélyezési rendszer fenntartható). A rendelkezés célja a hatóság
tudomásszerzésének és ezzel az ellenőrizhetőség biztosítása, amely garantálja a közrend a
közbiztonság az élet és vagyonbiztonság a közegészségügy és a környezetvédelem adott
tevékenységre előírt szabályainak és az egyedi hatósági előírásoknak a betartását, illetve
betartatását. A bejelentés hiányában a hatóság tudomásszerzése csak esetleges lenne és
intézkedései nem a megelőzést, hanem a már bekövetkezett veszélyhelyzetek, károk és
egyéb következmények felszámolását kellene hogy szolgálják. Ezért a rendelkezés a
tagállamokkal szemben támasztott követelményeket teljesíti.
A rendelkezés bevezetését 2005-ben közérdeken alapuló érdek generálta:
a)	az építőiparban a többi ágazathoz viszonyítva is rendkívüli méreteket öltött a
feketemunka. A jogellenesen foglalkoztatott munkások után adót, járulékot senki
sem fizetett. Az építés főbb résztvevőire vonatkozó adatok bejelentése az
ellenőrzésükre hivatott hatóságok (építésfelügyelet, APEH, munkaügyi felügyelet)
ellenőrzéseit tette hatékonyabbá.
b)	az építés minősége nagymértékben kihat az épített környezet minőségére is. Ezért a
szintén uniós irányelveken nyugvó, építményekkel szemben támasztott
követelmények (termékdirektíva) megtartása, megtartásuk ellenőrizhetősége
érdekében, a kezdés bejelentésének elengedhetetlen tartozéka a kivitelezési
dokumentáció megléte, a kivitelezési tervek tervezőjének és a tervellenőmek a
34
nyilatkozata pl. arról, hogy a tervezett építmény állékony, vagy kielégíti (a szintén
irányelv alapú) energetikai követelményeket.
E megoldás az Unió tagállamaiban egyébként nem ismeretlen (Nagy-Britannia,
Németország), az építőipari kivitelezési tevékenység végzését pl. sehol sem engedik meg
kivitelezési tervek készítése és engedélyezése nélkül.
Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges adatok
bejelentésének egyszerűsítését (kevesebb adat), illetve megkönnyítését célozza a
pontosítás.
A 12. §-hoz
A kivitelező a megrendelő építtető vagy megbízottja utasítása szerint köteles eljárni,
igényeit figyelembe venni, azoknak eleget tenni. Ha azonban ezek az utasítások,
elvárások csak jogszabályi vagy hatósági előírások megszegésével, megsértésével
lennének teljesíthetőek, akkor a teljesítést meg kell tagadnia, mely tényt rögzíteni köteles.
A gyorsítás jogbiztonságot, szakszerűséget és minőséget szolgáló garanciális szabály,
egyben a későbbi jogviták megelőzését is célozza.
A 13. §-hoz
Az építésügyi hatóság intézkedési lehetőségeinek bővítését célozza a
szabálytalanságok időbeni megelőzése, feltárása érdekében.
A 14. §-hoz
Az építésfelügyeleti intézkedési lehetőségek közül az építtető (beruházó) számára az
egyik legsúlyosabbat, az építőipari kivitelezési tevékenység leállítás!, illetve folytatásának
megtiltási esetkörét korlátozzuk arra a körre, amikor súlyos szakszerűtlenség, az
állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot
áll fenn.
A 15. §-hoz
Az építtetői körökben bevett szokássá vált, hogy a használatbavételi engedély
megszerzését követően - bízva az építésügyi hatósági ellenőrzés és intézkedés hiányában
-	az építményt rövid időn belül „saját képükre formálják”, azaz átalakítják akár
szabálytalanul is. E jogszabályhely kiegészítésével az építésügyi hatóság eszköztára bővül
a szabálytalankodókkal szemben.
35
A 16. §-hoz
Az építésügyi bírság kiszabhatóságát korlátozza a jogszabályhely azokban az
esetekben, amikor az építtető bizonyíthatóan jóhiszeműen járt el.
A 17.-18. §-okhoz
Az építésügyi hatósági eljárások elektronizálásának célja azok interaktív
e-közigazgatási szolgáltatássá történő átalakítása, amely az építtetők, a beruházók, a
kivitelezők és a hatóságok számára is gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűbb és transzparens
eljárást és ügyintézést jelent. Ennek első, bevezető szakaszaként a törvényben
meghatározott egyes eljárási cselekmények elektronikus formában történő végzése
lehetővé válik. Az információtechnológiai feltételek fennállása esetén az önkormányzatok
a módosítás hatálybalépésétől lehetővé tehetik ezeknek az eljárási elemeknek
e-ügyintézés formájában történő végzését, illetve az ügyfeleknek ilyen módon történő
hatósággal történő kapcsolatát. A jogi személy ügyfelek számára már ennek bevezetése is
gyorsítja az engedélyezési eljárásokat.
Az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti hatósági ügyintézés elektronizálásának
lehetőségét teremti meg a törvényi szabályozás.
A rendelkezés a bírságbehajtások tekintetében olyan eljárási részletszabályokat
pontosít, melyek alapvetően az ügyintézés megkönnyítését, gyorsítását eredményezik. Ide
tartozik az építésügyi igazgatási szakértő igénybevételi lehetőségének biztosítása is az
építtető részére, mert a szakértő nyilatkozatának, tanúsításának bevezetése jelentősen
lecsökkentheti az építésügyi hatósági eljárási „fázisokat”, úgymint kiküszöbölheti a
hiánypótlási kiírást, a szakhatósági megkeresést (már rendelkezésre áll a szakhatósági
állásfoglalás a kérelem benyújtásakor), a helyszíni szemlét egyes esetekben, és a tényállás
tisztázását megkönnyítheti.
A 19. §-hoz
A jogszabályhely az építésüggyel kapcsolatos nyilvántartások körét pontosítja, bővíti.
A közösségi joggal összhangban a szakmagyakorlási jogosultság határozott idejű
érvényességének megszüntetése következtében - ha ezt a szakmagyakorló kéri -
szükséges hatósági bizonyítvány kiállításával igazolni a szakmagyakorlási jogosultság
meglétét, folytonosságát. A hatósági bizonyítvány kiállításának díja van.
A jogszabályhely továbbá meghatározza a hatóságok névjegyzékbe-vételi eljárásával
(nyilvántartás-vezetésével) kapcsolatos eljárási díját és annak mértékét is. A törvényi
szintű szabályozásra szükség van, mert a hatósági bizonyítvány kiállításának illeték tételét
az illetéktörvény határozza meg, és ettől eltérni csak törvényi szintű szabályozással lehet.
A rendelkezés szükséges és indokolt, mivel így biztosítható - az állami feladatot ellátó, de
állami támogatásban nem részesülő - eljáró hatóság (szakmai kamarák) eljárási
36
költségeinek fedezete. A hatósági bizonyítvány eljárási díjának meghatározása mellett,
ehhez igazodva indokolt a szakmagyakorlási névjegyzék vezetésével kapcsolatos
valamennyi eljárási díj törvényi szintű szabályozása.
A 20. §-hoz
A módosítás azokat az Étv. felhatalmazási helyeket módosítja vagy teremti meg,
melyek a gyorsítás érdekében történő részletszabályok megalkotását teszik lehetővé.
A 21. §-hoz
E rendelkezés a jogharmonizációs klauzulát aktualizálja a közösségi jog változásainak
megfelelően.
A 22. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatályát kibővíti. Jóllehet a műsorszórás és elektronikus
hírközlés már nem tartozik a koncessziós törvény hatálya alá, azonban az ágazat jelentős
beruházásait is indokolt felvenni a gyorsítható eljárások közé, a koncessziós
alaptevékenységet kiegészítő beruházások (pl. kaszinó üzemeltetése mellett szórakoztató,
vendéglátó, szabadidős komplexumok kiépítése) lehet, hogy egyenként nem
számottevőek, de gazdaságélénkítő hatásuk lehet azáltal, hogy a fenti beruházások is
gyorsabban valósulhatnak meg.
A rendelkezés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvényt
(a továbbiakban: Ngyt.) azzal egészíti ki, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben indult
eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CIL. törvény (a továbbiakban: Két.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási
szabályok mellett, az Étv., és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási
és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabályt is az Ngyt.-
ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A 23. §-hoz
A rendelkezés az építésügyi hatósági eljárások gyorsítása érdekében az építésügyi
hatósági engedélyezési eljárásoknál az általános, azaz a soron kívüli, de legfeljebb 60
napos ügyintézési határidő helyett rövidebb, legfeljebb 30 napos ügyintézési határidőt
állapít meg. Erre akkor kerülhet sor, ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges
mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az
építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi
igazgatási szakértő nyilatkozatát, valamint az építtető elvi építési keretengedéllyel
37
rendelkezik. Az építésügyi igazgatási szakértő igénybevétele nem kötelezettsége, csupán
lehetősége az építtetőnek.
A rendelkezés megállapítja, hogy az eljáró közigazgatási szerv vezetője a döntés
meghozatalára rendelkezésre álló határidőt indokolt esetben a hatályos törvényben
szereplő 30 nap helyett a gyorsabb ügyintézés érdekében csak 15 nappal hosszabbíthatja
meg. A rendelkezés értelmében az eljáró hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe, aki az
eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében egyfajta mediátorként közvetít a hatóság és
az ügyfelek között.
A 24. §-hoz
A 24. § megállapítja, hogy a hatósági eljárás megindítása előtt a beruházás tervezését,
megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázását szolgáló szemle és egyeztetés
lefolytatását csak az építtető kezdeményezheti, hiszen az ő érdeke a beruházás
feltételeinek előzetes megismerése. A rendelkezés a hatályos törvénnyel szemben
kimondja, hogy ha az építtető szemlét és egyeztetést kezdeményez, akkor ezt a
hatóságnak le kell folytatnia, a rendelkezés tehát nem biztosít ebben a kérdésben
mérlegelési jogkört a hatóságnak, hiszen az építtető érdeke az előzetes egyeztetés
lefolytatása a beruházás előkészítése miatt. Megállapítja továbbá, hogy a szemléről, és az
egyeztetésről készült emlékeztetőben foglaltak nem kötik az engedélyező hatóságot, a
szakhatóságot és a közműszolgáltatót.
A 25. §-hoz
A - 24. §-ban foglaltakkal szemben - a 25. §-ban meghatározott, az olasz
közigazgatási eljárási modellhez hasonló eljárásjogi konstrukció értelmében az építésügyi
hatóság az eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az egyeztető tárgyalás és a
helyszíni szemle során feltárt tényekről és nyilatkozatok alapján jegyzőkönyvet készít,
amely alapján kötőerővel rendelkező végzés formájában megállapítja az építési engedély
megadásának általános feltételeit és kereteit.
A 25. § a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben az építésügyi
hatósági engedélyezési eljárás speciális esetét az összevont építésügyi hatósági
engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás) határozza meg, amely az építési
engedélyezésre irányuló eljárást két szakaszra, elvi építési keretengedélyezési-
(a továbbiakban: elvi keretengedélyezési), és építési engedélyezési szakaszra bontja.
Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett
választhatja ezt a speciális összevont eljárást.
Az elvi keretengedélyezési szakasz azt a célt szolgálja, hogy előkészítse az építési
engedélyezési szakaszt oly módon, hogy az építési engedélyezési szakaszban ne kelljen
hiánypótlást elrendelni, továbbá a hatóságnak és a szakhatóságoknak az elvi
keretengedélyezési szakasz során tett megállapításai és nyilatkozatai már rendelkezésre
38
álljanak. Az elvi keretengedélyezési szakasz végén ugyanis a hatóság és a szakhatóságok
megállapításait végzés formájában elvi keretengedély rögzíti, amelyben foglaltak a
hatóságot és a szakhatóságokat akkor is kötik, ha a keretengedély megadását követően a
jogszabályok, és a kötelező hatósági előírások megváltoztak.
Az építésügyi hatóság az elvi keretengedélyezési szakasz végén végzés formájában 15
napon belül elvi keretengedélyt ad ki, amivel szemben önálló fellebbezésnek helye - az
eljárások gyorsítása érdekében - csak az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés
esetén van. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés csak az eljárás engedélyezési
szakaszában meghozott építésügyi hatósági határozat elleni fellebbezésben támadható
meg. A Két. értelmében az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, és
főszabályként megállapítja, hogy a végzés csak a határozat elleni fellebbezésben
támadható meg. Ez alól néhány kivételt meghatároz a Két., továbbá törvény az önálló
fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Az elvi keretengedély megtagadásáról
szóló végzés esetén biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét, hiszen egyébként a kérelem
elutasításával anélkül érne véget az eljárás, hogy az ügyfél a hatósági döntéssel szemben
fellebbezési joggal élhetne. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés viszont csak
az építési engedélyezésre irányuló eljárás második szakaszában, az engedélyezési szakasz
végén kibocsátott határozat elleni fellebbezésben támadható meg, hiszen ezáltal nem sérül
az ügyfelek fellebbezéshez való joga. Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza
az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek -
elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik.
A 26. §-hoz
A rendelkezés olyan eljárási részletszabályokat pontosít, melyek alapvetően az
ügyintézés megkönnyítését, gyorsítását eredményezik, úgymint a szakhatósági
állásfoglalás beszerzése tekintetében. A rendelkezés továbbá a kiemelt jelentőségű
ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés elbírálására is előírja a soron kívüli
ügyintézést, amely legfeljebb harminc nap lehet.
A 27. §-hoz
A § az Ngyt-t módosítja, mivel az elektronikus jogorvoslati eljárás bevezetésre
kerülne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra is, ezzel mozdítva elő az
európai uniós források gyors és jogszerű felhasználását.
Az elektronikus eljárást lehetővé tevő részletszabályok külön jogszabályban, a
bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló
törvényben és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (továbbiakban:
Pp.) lesznek megtalálhatók. Az elektronikus úton történő peres szabályok bevezetésére -
az elektronikus tértivevényre vonatkozó rendelkezések hatálybalépésével összhangban -
2009. július 1-től kerülne sor.
39
A 28. §-hoz
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a beruházás
tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében történő
szemléért, illetőleg egyeztetésért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási
díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és
megosztására vonatkozó szabályokat, továbbá, hogy rendeletben kiemelt jelentőségű
ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és meghatározza
annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére
és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.
A 29. §-hoz
A rendelkezés az összevont építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalmát
meghatározó mellékletet, és az elvi építési keretengedélyezési dokumentáció tartalmát
meghatározó mellékletet iktatja az Ngyt-be.
A 30. §-hoz
Az építésügyi hatósági feladatellátás magasabb színvonalon, hatékonyabban történő
intézéséhez szükséges feltételek állami támogatási forrását biztosítja az illetékekre
vonatkozó szabályozás pontosítása, illetve módosítása, amely egyértelműbbé teszi az
egyes építményfajták és az egyes eljárásfajták esetében fizetendő illeték mértékét.
A 31.-35. §-okhoz
E rendelkezés a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) tekintetében a szabad
szolgáltatásnyújtás és az építési engedélyezési eljárások megkönnyítése, az egyes tervezői
szakterületek megfelelő tervezői kapacitásának biztosítása érdekében, a kamarai tagság
nélkül végezhető mérnöki és építészeti tevékenységek körét határozza meg, így különösen
az építésügyi igazgatási szakértőt. (Mkt. 1. §)
Az építésügyi szakterületen igazságügyi szakértő csak az lehet, aki építésügyi műszaki
szakértői jogosultsággal rendelkezik, ezért az igazságügyi szakértői névjegyzékbe
vételhez a jogosultság meglétének igazolása szükséges.
Ezen rendelkezések a szakmagyakorlási névjegyzék érvényességére való utalást
szüntetik meg a közösségi joggal való összhang érdekében. (Mkt 3. § (1) bekezdése)
A rendelkezés összehangolja a 20. § (1) bekezdésének rendelkezésével a kamarai
tisztségviselők választásra vonatkozó szabályokat. Valamennyi választott tisztségviselő
4
40
esetében meghatározza a megbízatás maximális időtartamát. A legfontosabb vezető
tisztségviselői helyeknél az országos kamara tekintetében fenntartja az újraválasztásra
vonatkozó korlát törvényi kereteit. (Mkt. 20. § (2) bekezdése)
A módosító rendelkezés összhangban a közösségi joggal a szakmagyakorlási
jogosultságok határozott időtartamának megszűnése miatt a rendelkezés pontosítását
tartalmazza. (Mkt. 42. § (1) bekezdése)
E rendelkezés a jogharmonizációs klauzulát aktualizálja a közösségi jog változásainak
megfelelően.
A 36. §-hoz
E jogszabályhely teremti meg a lehetőségét annak, hogy - összhangban az
idevonatkozó uniós irányelvvel és a környezetvédelmi szabályozással - az építési
hulladékok elhelyezésével és kezelésével kapcsolatos szabályozás kiterjeszkedhessen
minden építményfajta létesítésére annak érdekében, hogy az építőipari kivitelezési
szabályok, az építési folyamat résztvevőinek feladatai és felelőssége egyértelműbbé
válhassék, a felesleges párhuzamosságok pedig kiküszöbölhetővé váljanak.
A 37.-38. §-okhoz
Hatálybaléptető, hatályon kívül helyező és szövegrészlet-pontosító rendelkezéseket
tartalmaznak.
A rendelkezés úgy módosítja a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényt, hogy lehetővé teszi az
önkormányzati társulások év közbeni felmondását, ha a felmondás a társulási
megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges,
jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskör-
megszűnés miatt válik szükségessé. A törvénycsomag célja, hogy a nemzetgazdaságilag
kiemelt beruházások szakszerű lebonyolítása mellett a nemzetgazdaságilag fontos
beruházások gyors lebonyolítását is elősegítse. E rendelkezés garantálja, hogy az
építésügyi hatáskört azon települések jegyzői gyakorolják, amely településeken
biztosítottak a feladatellátás jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei,
ami a szakszerű és gyors hatósági ügyintézés alapvető feltétele.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény - a Két szabályaitól idegen - 4. §-
ának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert a rendelkezésnek joghatása nincsen,
ily módon csak az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezi. Rendelkezései pedig
alkotmányos alapjogokon nyugvó településrendezési döntést érintenek, vizsgálnak felül.