﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2008 ÁPR 2 6.
T/5589. számú
törvényjavaslat
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló
2000. évi CXII. törvény módosításáról
Előadó: Bajnai Gordon
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2008. április

2008. évi......törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

1.§
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Btv.) 2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét a törvény
1/1. számú melléklete, a parti és partközeli településekét a törvény 1/2. számú
melléklete tartalmazza.”
2. §
A Btv. a 2. §-t követően az alábbi alcímmel, valamint 2/A. §-sal egészül ki:
„ Értelmező rendelkezések
2/A. § E törvény alkalmazásában:
1.csarnok	jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő
minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes,
összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű,
jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj
adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló-terület iránti
igény jellemző;
2.	egyedileg meghatározott térség: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategória, amelybe a
bányaüzemek, valamint a hulladéklerakó helyek és a turisztikai fejlesztési területek
övezetébe tartozó területek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási
kategóriába nem sorolható területek tartoznak;
3.	esőbeálló jellegű építmény: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma)
egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, általában egyterű,
legfeljebb 3,5 méter építménymagasságú és legfeljebb 15 m2-es alapterületű építmény:
4.	erdőterület: minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az
erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek,
erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek
tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési tervekben erdőterület
települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is;
5.	felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési
Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny
felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az
országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek
védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival
érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra;
6.felszíni	vízminőség-védelmi terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban
lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek
tartoznak;
7.	földtani veszélyforrás terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervében lehatárolt övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani
felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai
adottságok által érintett területek tartoznak;
8.	gazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében
lehatárolt övezet, amelyben a települési területfelhasználási egységek közül a
különleges területekbe tartozó nagy kiterjedésű kereskedelmi célú és a gazdasági
területekbe tartozó kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek jelölhetők ki;
9.	intenzív kertészeti kultúra: szakszerűen művelt szőlő- gyümölcs kultúra, gondozott
veteményes, kertészeti telep;
10.	kertgazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében
lehatárolt egykori zártkerti területek, ahol a terület művelése, használata a
kertgazdasági jelleget alátámasztja;
11.	kiemelt jelentőségű mellékút: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervében a főúthálózattal együtt a térségi együttműködésben fontos szerepet betöltő
—	végpontjaikon általában az országos főúthálózathoz csatlakozó - a főutak és egyéb
mellékutak között átmeneti kategóriát képező közúthálózati elem, amely kialakítására
a főutakénál kevésbé szigorú műszaki előírások vonatkoznak;
12.	reklámcélú hirdető építmény: 2 m2-nél nagyobb, állandó vagy mobil
tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület;
13.	szőlő termőhelyi kataszteri terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri
I.	osztályú területek tartoznak, a lehatárolás célja a Balatoni Borvidéki Régió minőségi
szőlő- és bortermőterületeinek védelmét szolgáló szabályozás érvényesítése;
4
14.	ökológiai rehabilitációt igénylő terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylő
területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának
lehetősége;
15.	települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében
lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen
lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg
meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési
területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön
övezetet alkotó gazdasági területeket;
16.	tómeder: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt
övezet, amely a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott szabályozási
partvonal által meghatározott meder területe;
17.	turisztikai fejlesztési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési
Tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási előírásokkal, jelentős zöldfelületekkel
rendelkező terület, amely a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, a szezon
hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényű beruházások célterületeként a turizmus
minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja”
3.§
A Btv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
munkarészei közül
a)	a térségi szerkezeti tervet,
b)	a kiemelt térségi övezetek tervlapjait,
c)	a Balatoni Területrendezési Szabályzatot (továbbiakban: területrendezési
szabályzat) elfogadja.
(2)	Az M=l:100 000 méretarányú térsOégi szerkezeti tervet a 3. számú melléklet
tartalmazza.
(3)	A kiemelt térségi övezetek M=1:100 000 méretarányú tervlapjait
a)	a 4/1. számú melléklet a magterület övezetét (Ö-l), az ökológiai folyosó övezetét
(Ö-2), valamint a puffer terület övezetét (Ö-3),
b)	a 4/2_ számú melléklet a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét (T-l),
c)	a 4/3. számú melléklet a történeti települési terület övezetét (T-2),
d)	a 4/4. számú melléklet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét
(T-3),
e)	a 4/5. számú melléklet a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület
övezetét (L-l),
j) a 4/6, számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét (A-l),
5
g)	a 4/7. számú melléklet a térségi jelentőségű komplex táj rehabilitációt igénylő terület
övezetét (R-l), az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetét (R-2),
h)	a 4/8. számú melléklet a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetét
(SZ-1),
i)	a 4/9. számú melléklet a földtani veszélyforrás terület övezetét (P-l),
j) a 4/10. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetét (P-2),
k) a 4/11. számú melléklet a felszíni vízminőség-védelmi terület övezetét (F-l),
valamint a tómeder övezetét (D-l),
l) a 4/12. számú melléklet a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá
vonható terület övezetét (H-l),
m) a 4/13. számú melléklet a települési terület övezetét (U-l), a gazdasági terület
övezetét (U-2), az általános mezőgazdasági terület övezetét (M-l), a kertgazdasági
terület övezetét (M-2), az erdőterület övezetét (E-l), valamint az erdőtelepítésre
alkalmas terület övezetét (E-2),
n) a 4/14. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-3),
valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét (E-3),
o)	a 4/15. számú melléklet a turisztikai fejlesztési terület övezetét (Ü-l), valamint a
szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét (C-l),
p) a 4/16. számú melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét (K-l)
tartalmazza.”
4.§
A Btv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzat
a)	a térségi területfelhasználás rendjének meghatározására és a települési
területfelhasználási egységek kijelölésére,
b)	az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra és egyedi építmények
elhelyezésére,
c)	a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére,
d)	a parti és partközeli településekre,
e)	a kiemelt térségi övezetekre
vonatkozó szabályai együttesen határozzák meg a Balaton kiemelt üdülőkörzet
területén a területhasználat és az építés feltételeinek térségi szabályait.
(2)	Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek
tervlapjai határozzák meg.
(3)	Az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell
alkalmazni.”
5.§
A Btv. 5. §-át megelőző III. fejezet címe helyébe a következő cím lép, valamint a
Btv. a következő 4/A-C. §-okkaI és alcímekkel egészül ki:
6
„A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT
A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok
4/A. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének térségi szerkezeti
tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább
5 ha kiterjedésű területi egységek:
a)	erdőgazdálkodási térség,
b)	mezőgazdasági térség,
c)	települési térség,
d)	vízgazdálkodási térség,
e)	egyedileg meghatározott térség,
f)	építmények által igénybe vett térség.
4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási
egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)	az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési
területfelhasználási egységbe kell sorolni;
b)	a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési
területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias
lakóterület nem jelölhető ki;
c)	a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell
sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200
m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott
területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti,
társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja;
d)	az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi
út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi
utak és a Balaton part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület
települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési
területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és
raktározási rendeltetésű épület;
e)	a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó
közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton part felé eső szakasza mentén,
az autópálya csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre
szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési
területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási
egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű
épület;
f)	a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési
területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület
nem jelölhető ki;
g)	az egyedileg meghatározott térség
ga)	a külön jogszabályban meghatározott különleges területek közül bányaüzem vagy
a hulladéklerakó hely terület,
gb)	a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett terület,
gbci) üdülőházas üdülőterület,
gbb)	a külön jogszabályokban meghatározott különleges területek közül a kemping-,
7
strand- és sportterület, az oktatási és szabadidőközpont terület, vízi-közlekedési, sport-
és turisztikai célú kikötő terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, valamint
gbc)	zöldterület és
gbd)	erdőterület
települési területfelhasználási egységbe sorolható;
h)	az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve az
építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi
építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
4/C. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok
térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi
szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a
2/1-5. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A közlekedési infrastruktúra építményei közül
a)	a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében
meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, a nyomvonal
biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem
szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható
megépítésre különös gondot kell fordítani;
b)	a meglévő főutak elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési
tervekben kell pontosítani;
c)	a Veszprém-Tapolca-84. sz. főút—71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő
77.	sz. főút), a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő út nyomvonalának
fejlesztésével, paramétereik javításával, a településeket elkerülő szakaszok
megvalósításával kell kialakítani; melynek során a tájba illesztésre, a terep- és
ökológiai adottságokra és a környezetvédelem szempontjaira kiemelt figyelmet kell
fordítani, és a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani
kell a településeket elkerülő szakaszok főúttá fejlesztésének feltételeit;
d)	a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból
elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel kiemelt
jelentőségű mellékútként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a
településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani kell;
e)	kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint
meghatározott irányokban;
f)	Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr-(Horvátország) transz-
európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal
kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak
területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni;
g)	a Hajmáskér-Balatonfűzfő között tervezett egyéb országos törzshálózati vasútvonal
területigényét - a Szabadbattyán-Tapolca egyéb országos törzshálózati vasútvonal
balatonkenesei szakaszának a csúszásveszélyeztetettsége miatt - biztosítani kell;
h)	a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első
felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek
alapján történhet;
8
i)	a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendők.
(3)	A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül
a)	a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő
kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén illetve új tisztító
építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor;
b)	20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről
az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-
csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem
vezethető;
c)	a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik
kiépítésénél, illetve a régi hálózatok korszerűsítésénél a tájképi megjelenítés és az
esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett
természeti területen a műszaki lehetőségek és az élőhely-védelmi szempontok
mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d)	a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a
berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított
közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó
műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs
lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti
területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén
kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.”
6.§
A Btv. 5. §-át megelőző BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK
TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK” alcíme helyébe
,A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK’ alcím lép.
7.§
A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben
erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt
terület nem jelölhető ki és az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.”
8.§
A Btv. 7-8. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt
területén a még meglévő beépítetlen tóparti területeket - legkevesebb 50 méter széles
sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban
vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a
helyi építési szabályzat előírásait az e törvény szerinti felszíni vízminőség-védelmi
9
terület övezetre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.
8.	§ (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein
3	000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület,
valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési
és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület
települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.
(2)	A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként
a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által
megengedett mértéket meghaladná.
(3)	Az országos jelentőségű védett természeti területeken
a)	2700 m2-nél kisebb telkek,
b)	a szántó művelési ágú területek
nem építhetők be.”
9.§
A Btv. 9-12. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre
a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet
bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.
(2)	A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt
üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok
mérlegelésével kell gondoskodni.
(3)	A kiemelt üdülőkörzet településeinek
a)	beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-
hálózatra való rákötés kötelező,
b)	beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a
megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna hálózat
átadását követő egy éven belül kötelező.
(4)	A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő,
szennyvízelvezetési-agglomerációba nem tartozó 2 000 LEE alatti településeinek
beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem
épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi
hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor
lehet, ha vízzáró szennyvíztároló, illetve az illetékes környezetvédelmi és vízügyi
hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.
(5)	A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő,
szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt
területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a
10
tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt
adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha vízzáró
szennyvíztároló, illetve az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által
engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.
(6)	A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben
nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület
építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a
környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő
berendezés megléte esetén lehet.
(7)	A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott
szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.
10.	§ A kiemelt üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai
szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az
építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti
hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet,
valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni.
11.	§ A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a tájékoztató táblák, a
köztárgyak, hirdető berendezések elhelyezhetőségéről, lebontásáról.
12.	§ A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme
érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve,
illetve növényzettel takartan engedélyezhető.”
10.	§
A Btv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében
a)	terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg;
b)	10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti
adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni;
c)	a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített
alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban
meghatározott látványtervet kell mellékelni.”
11.	§
A Btv. 14-15. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi
nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén
állapítható meg. E területeket a településrendezési tervekben a külön jogszabály
szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel
11
rendelkező közigazgatási szerv vagy hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell
lehatárolni.
(2)	Az országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű
bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem
bővíthető.
(3)	Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt
területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő
bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a
valóságos funkciójának megfelelően szabályozható.
15. § A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek
a)	egészségügyi légszennyezettségi határérték túllépést nem okoznak, továbbá
b)	ökológiai légszennyezettségi határérték túllépést
ba)	magterületen,
bb)	ökológiai folyosón,
be) puffer területen,
bd)	erdőterületen,
be)	turisztikai fejlesztési területen,
bj) szőlő termőhelyi kataszteri területen és
bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges
települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi
terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési
területfelhasználási egységbe sorolt területeken
nem okoznak.”
12.	§
A Btv. 16. §-át megelőző ,4 BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK
PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK7
alcíme helyébe J7A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET PARTI ÉS PARTKÖZELI
TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcím lép.
13.	§
(1)	A Btv. 16. § (7) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a következő e) ponttal egészül ki:
/(7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti7
„c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs
tanulmánytervnek - első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-
rehabilitációs tervnek — megfelelően, valamint a d) és e) pontban foglalt tilalommal
összhangban kell meghatározni;
d)	feltöltésre, illetve a Balaton medréből kíszabályozásra került terület beépítésre szánt
12
területbe - a külön jogszabályban meghatározott különleges területen lévő
strandterület és kikötőterület kivételével - nem sorolható;
e)	a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben - első felülvizsgálatát követően a
partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben - meghatározott zöldterületek
előtt létesített feltöltés csak zöldterület települési területfelhasználási egységbe
sorolható.”
(2) A Btv. a következő 16/A. §-al egészül ki:
„16/A. § (1) A már meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület,
vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervekben már lehatárolt zöldterületek más települési
területfelhasználási egységbe nem sorolhatóak.
(2)	A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a
meglévő, korábban lezárt zagyterek is felhasználhatók a zagy elhelyezésére a
környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi hatóság engedélyével és az érintett
települési önkormányzat egyetértésével.
(3)	A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek
medencés kikötők létesítésére a természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével
felhasználhatóak. ”
14.	§
A Btv. 17. és 18. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a
településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a
szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a
hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és
üdülőegység számának 80%-át.
(2)	A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-
hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére
építésügyi hatósági engedélyt és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására
-	amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár -
irányuló engedély kiadása, illetve az engedély érvényének meghosszabbítása csak a
szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű
meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz
elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött,
az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a
használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-
hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható
ki.
13
18.	§ (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény
legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban
lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési
területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület
helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve
védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba
adásával alakítható ki.
(2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel
helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület
gondozását szolgáló építmények.”
15.	§
A Btv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak
zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes
területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási
egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott
települési területfelhasználási egységként
a)	közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel;
b)	amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles -
közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas — zöldterület települési
területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat
megszerezte, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett,
eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó
telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;
c)	a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen
Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési
területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben
meghatározott beépítési százalékával;
d)	a kiemelt üdülőkörzet partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpart-
rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a
településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározható beépítési
szabályok szerint
történhet.
(2)	A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a
kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke
legfeljebb 15% lehet.
(3)	A meglévő strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési
szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén
telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak
zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása
14
céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem
csökkenthető. A strandok területének
a)	legfeljebb 10 %-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek
szerint,
b)	legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig
-	növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.”
16. §
A Btv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez
csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti
sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első
felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek -
alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban,
figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.
(2)	A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel - első felülvizsgálatukat követően
partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel - közterületbe sorolt
területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat — külön jogszabályban
meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot - elővásárlási jog
illeti meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési
tervek és a helyi építési szabályzat alapján meghatározott ingatlanokra, a települési
önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyezni.
(4)	A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben
zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell
sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási
települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen
elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki.
(5)	Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú
minősített nádas területén.”
17. §
A Btv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében
végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási
területének a tó felületéről - látványtervvel igazolhatóan - nem látható részén
engedélyezhető.”
15
18. §
A Btv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:
„(3) A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó,
hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem
lehetséges, felszámolását - a parti és partközeli településekben a szelektív
hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával - térségi
hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.”
19.	§
A Btv. a következő 22/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
,4 KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
22/A. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének a kiemelt
térségi övezeti tervlapjain lehatárolt övezetek a következők:
a)	Magterület övezete (Ö-l),
b)	Ökológiai folyosó övezete (Ö-2),
c)	Puffer terület övezete (Ö-3),
d)	Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-l),
e)	Történeti települési terület övezete (T-2),
f)	Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3),
g)	Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1),
h)	Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-l),
i)	Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-l),
j) Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2),
k) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1),
l) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-l),
m) Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2),
n) Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-l),
o)	Tómeder övezete (D-l),
p) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
(H-l),
q) Települési terület övezete (U-l),
r) Gazdasági terület övezete (U-2),
s) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-l),
t) Kertgazdasági terület övezete (M-2),
u) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3),
v) Erdőterület övezete (E-l),
w) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2),
x) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3),
y) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-l),
z) Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1),
zs) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (K-l).
16
(2) A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a
törvény 2/7. számú melléklete tartalmazza.”
20.	§
A Btv. 23-25. §-ai, valamint a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő
rendelkezések és alcímek lépnek:
„ Magterület övezete
23.	§ A magterület övezete (Ö-l) tekintetében az OTrT által meghatározott országos
ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei
övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében
változtatható meg;
b)	a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és
építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten
kell érvényesíteni;
c)	közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve
helyezhetők el;
d)	települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti
tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;
e)	új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok
figyelembevételével történhet;
f)	új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális
építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el;
g)	10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű
építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú
hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
h)	erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal
végezhető;
i)	energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
Ökológiai folyosó övezete
24.	§ Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott
országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt
térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások
alkalmazandók:
a)	a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és
funkcionális változtatások nem engedélyezhetők és nem hajthatók végre;
b)	a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és
folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani;
c)	a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és
építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten
kell érvényesíteni;
17
d)	a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg,
a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési
ág váltás csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
e)	a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti
tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi
építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
j) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
g)	a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2 700 m2-nél kisebb telek
nem építhető be;
h)	közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a
magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az
ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
i)	közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve
helyezhetők el;
j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a
természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet;
^ 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű
építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú
hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és
környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
Puffer terület övezete
25.	§ A puffer terület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos
ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a puffer terület kiemelt térségi és
megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások
alkalmazandók:
a)	a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és
építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten
kell érvényesíteni;
b)	művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület
újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;
c)	országos jelentőségű védett természeti területen szántó művelési ágban építmény
nem helyezhető el;
d)	energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
e)	a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek
nem építhetők be;
f)	új külszíni bányatelek nem állapítható meg;
g)	közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek,
egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által
meghatározott feltételekkel létesíthetők;
h)	csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem
engedélyezhető;
i)	a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó,
18
hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok
lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek
(komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem
létesíthető;
j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek
alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül
szabad megváltoztatni.”
21.	§
A Btv. 26-27. §-ai, valamint a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő
rendelkezések és alcímek lépnek:
„ Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
26.	§ A térségi jelentőségű tájkép védelmi terület övezete (T-l) tekintetében az OTrT
által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre,
valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre
vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
b)	a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak
megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése,
valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság
hozzájárulásával engedélyezhető;
c)	a Iátványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és
építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten
kell érvényesíteni;
d)	a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e)	országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is
besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántó művelési ágú
területen építmény nem helyezhető el;
f)	új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi
adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok
figyelembevételével történhet;
g)	új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint
hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és
további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá
hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
h)	a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik
kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az
esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett
értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell
biztosítani;
i)	csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem
engedélyezhető.
19
Történeti települési terület övezete
27.	§ (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét — a kulturális
örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján -
a településrendezési teryekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2)
bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt
kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt
területen kell érvényesíteni.
(2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által
meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos
övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre
vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti
örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak
szerint - meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-
védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi
építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a
helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát;
b)	a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik
kiépítésénél illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az
esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett
értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell
biztosítani;
c)	csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem
engedélyezhető;
d)	új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint
hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.”
22.	§
A Btv. 28. §-a, valamint a 28. §-át megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés és alcím lép, valamint a Btv. a következő 28/A. és 28/B. §-okkal és
alcímekkel egészül ki:
„ Világörökség és világörökség-várományos terület övezete
28.	§ (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3)
területét - a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek
állásfoglalása alapján — a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek
megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben
lehatárolt területen kell érvényesíteni.
(2)	A világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által
meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos
övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi
és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások
20
alkalmazandók:
a)	a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési
szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló
szabályozást kell meghatározni;
b)	csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem
engedélyezhető.
Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
28/A. § (1) A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-l)
tekintetében az OTrT által meghatározott szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá
vonható terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások
alkalmazandók.
(2)	A kiemelt üdülőkörzet területén szélerőmű, illetve 10 méternél magasabb szélkerék
az OTrT-ben szabályozott területeken kívül
a)	parti és partközeli települések közigazgatási területén,
b)	országos és térségi jelentőségű polgári repülőterek 10 km-es körzetében,
c)	a történeti település övezetén,
d)	felszíni vízminőség-védelmi terület övezetén,
e)	települési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében,
J) kertgazdasági terület övezetén,
g)	erdőtelepítésre alkalmas terület övezetén,
h)	turisztikai fejlesztési terület övezetén és annak 2000 méteres körzetében,
nem telepíthető.
(3)	A településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban — a helyi szélmérési
adatok figyelembevételével - kell
a)	a szélerőmű telepítésére vizsgálat alá vonható területeket pontosítani;
b)	az elhelyezés feltételeit meghatározni.
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
28/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-l) területét - az
ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása
alapján — a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően
lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen
kell érvényesíteni.
(2)	Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-l) tekintetében az OTrT
által meghatározott ásványi nyersanyag gazdálkodási terület országos övezetre
vonatkozó övezeti előírások érvényesek.”
21
23.	§
(1)	A Btv. 29. §-át megelőző alcím és a 29. § felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„ Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
29.	§ A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-l)
tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő
terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő
előírások alkalmazandók:”
(2)	A Btv. 29. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-l)
tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő
terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő
előírások alkalmazandók:/
„b) a bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a
bányatelek területére készített, az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes
hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a
településrendezési eszközökben kell meghatározni.”
24.	§
(1)	A Btv. 30. §-át megelőzően az „Ökológiai rehabilitációt igénylő terület
övezete ” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 30. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2):
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,”
(3)	A Btv. 30. §-a d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2):/
,,d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását,
módozatait és szabályait az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által
jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési
eszközökben kell meghatározni.”
22
25.	§
(1)	A Btv. 31. §-át megelőzően „Felszíni szennyeződésre érzékeny területek
övezete” alcím helyébe a „Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete”
alcím lép.
(2)	A Btv. 31. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„31- § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében
az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi
terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek
védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások
alkalmazandók:
a)	korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív
mezőgazdasági termelés folytatható;”
26.	§
(1)	A Btv. 32. §-át megelőzően a „Földtani veszélyforrás terület övezete”
alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezete (P-l) területét - a földtani
veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján -
a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni,
és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell
érvényesíteni.
(2)	A földtani veszélyforrás terület övezet (P-l) tekintetében az OTrT által
meghatározott földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei övezetre
vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	az övezetbe besorolt területeken a beépítés feltételeit a településrendezési tervekben
és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;
b)	a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat a
településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban tervezni kell.”
27.	§
(1)	A Btv. 33. §-át megelőzően a „Vízeróziónak kitett terület övezete" alcímmel
egészül ki.
(2)	A Btv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„33. § A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által
meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó
előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi
beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a
leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri
területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
b)	a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos
feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell
meghatározni.”
28. §
A Btv. 34. §-a és 34. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„ Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete
34.	§ A felszíni vízminőség-védelmi terület övezetén (F-l):
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
b)	épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben a természetvédelmi
szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti
lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust
szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi
hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a
legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek
kivételével — nem engedélyezhető;
c)	üzemanyagtöltő-állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó
állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető;
d)	a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet
védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása
mellett kell megoldani.”
29.	§
(1)	A Btv. 35. §-át megelőzően a „ Tómeder övezete” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A tómeder övezetén (D-l):
a)	a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon
túlmenően nem csökkenthető;
b)	a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően -
megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet
végezni nem lehet;
c)	a parti móló, hullámtörő és kikötői építmény kivételével a tómederbe állandó
építmény, sziget nem építhető;
d)	a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád
24
gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve
horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el;
e)	az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás
vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély
nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos
minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-,
horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg
a nádas pusztulását eredményezheti;
j) a IV-V. osztályú nádasban - védett természeti terület kivételével — az e) pont szerinti
tevékenység - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhető,
vízi állás a jegyző engedélyével létesíthető;
g)	a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül,
természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési
terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas
állományát veszélyezteti, vagy károsítja;
h)	a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első
felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek -
által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők
esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok
előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban,
legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható;
i)	az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési
engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható;
j) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített
kikötőben tárolható.”
30.	§
(1)	A Btv. 36. §-át megelőzően a „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez
vizsgálat alá vonható terület övezete ” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
(H-l) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi hulladéklerakó hely
kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület kiemelt térségi és megyei övezet
meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az OTrT-ben előírt területeken kívül
a)	a térségi szerkezeti tervben a térségi területfelhasználási kategóriák közül
vízgazdálkodási térségként lehatárolt területen és annak 200 m-es körzetében,
b)	történeti települési területen,
c)	ökológiai rehabilitációt igénylő területen,
d)	felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területen,
é) felszíni vízminőség-védelmi területen,
f)	tómeder területén,
g)	turisztikai fejlesztési területen,
h)	szőlő termőhelyi kataszteri területen
térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.”
25
31.	§
A Btv. 37. §-a és 37. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„ Települési terület övezete
37.	§ A települési terület övezetén (U-l):
a)	a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti
és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel,
kömyezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-
rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült
tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni;
b)	új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki;
c)	az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni;
d)	a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és
korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével
a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;
e)	a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik
kiépítésénél illetve a régi hálózatok korszerűsítésénél a tájképi megjelenítés és az
esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett
értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell
biztosítani.”
32.	§
(1)	A Btv. 38. §-át megelőzően a,, Gazdasági terület övezete ” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A gazdasági terület övezetén (U-2):
a)	a településszerkezeti tervben kereskedelmi, szolgáltató és ipari, valamint különleges
terület települési területfelhasználási egység jelölhető ki;
b)	a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági terület beépítettsége
legfeljebb 40%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás
növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;
c)	a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági terület beépítettsége
legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás
növényzettel fedetten kell kialakítani.”
33.	§
A Btv. 39. §-a és 39. §-ának „Térségi szerkezeti tervben meghatározott
infrastruktúra hálózat övezete ” alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Általános mezőgazdasági terület övezete
39.	§ (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-l):
26
a)	szántó művelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem
létesíthető;
b)	szántó művelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a
terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető,
és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1 000 m2-t nem haladhatja meg;
c)	gyep művelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem
létesíthető;
d)	gyep művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén
hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a
beépített alapterület a telek 1%-át és az 1 000 m2-t nem haladhatja meg;
e)	szőlő művelési ágban lévő területen — a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti
telekméret esetén épület nem létesíthető;
J) a szőlő művelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és
azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust
szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek
2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg;
g)	a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti
területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek
összterülete 5 ha-nál nagyobb — a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez
kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége
engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén
kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének
1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-
nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek
is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti
előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de
beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi
hatóság megkeresésére feljegyezni;
h)	gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem
létesíthető;
i)	gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a
termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a
beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1 000 m2-t nem
haladhatja meg;
j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés
feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án
meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a
60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó
előírás szerint lehet építeni;
k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet — a
lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1 000
méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a
településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni;
l)	lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;
m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő,
útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban
27
meghatározott módon kell telepíteni;
n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet
védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása
mellett kell megoldani.
(2)	Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki -
parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem
partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló
település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább
50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és
térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a
birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének
1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.
(3)	A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a
településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol
környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható.
(4)	Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási
egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és
nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető.”
34.	§
(1)	A Btv. 40. §-át megelőzően a „Kertgazdasági terület övezete” alcímmel
egészül ki.
(2)	A Btv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A kertgazdasági terület övezetén (M-2):
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
b)	a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése
előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;
c)	1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi
építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni;
d)	művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak
kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni;
e)	az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem
haladhatja meg;
f)	lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;
g)	az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település
szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település
belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3 000 m2 nagyságú
művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető;
h)	műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra
található;
28
i)	szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül
elhelyezhető.”
35.	§
(1)	A Btv. 41. §-át megelőzően a „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
övezete ” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-
ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre
vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai
védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók;
b)	csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.”
36.	§
A Btv. 42. §-a és 42. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Erdőterület övezete
42. § Az erdőterület övezetén (E-l):
a)	a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe
is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető;
b)	a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott
területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad
építményt elhelyezni;
c)	a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb
0,3% beépítettséggel lehet építeni;
d)	fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad
látogathatóságát — tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;
e)	a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási,
illetve erdőgazdálkodási célból szabad;
f)	új vadaskert létesítése nem engedélyezhető;
g)	terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.”
37.	§
(1)	A Btv. 43. §-át megelőzően az „Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete”
alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által
meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre
29
vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
b)	az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét
megőrző területhasználat folytatható;
c)	erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból
álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.”
38.	§
(1)	A Btv. 44. §-át megelőzően az „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
övezete ” alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT
által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre
vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek:
a)	az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a
tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell lehatárolni;
b)	az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület
települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.”
39.	§
A Btv. 45. §-a és 45. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„ Turisztikai fejlesztési terület övezete
45.	§ A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-l):
a)	az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel;
b)	az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell
megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban
meghatározott látványtervet kell mellékelni;
c)	a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani;
d)	a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik
kiépítésénél, illetve a meglévőhálózatok korszerűsítésénél a tájképi megjelenítés és az
esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett
értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell
biztosítani.”
40.	§
(1)	A Btv. 46. §-át megelőzően a „Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete”
alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-l):
a)	beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
b)	az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek
erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni;
c)	építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a
szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet,
illetve ahol az M-l és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik,
lakófunkciót is kielégítő épületet lehet;
d)	szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez
hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem — szőlőműveléssel nem hasznosított
területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető;
e)	a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes
hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell
igazolni.”
41.	§
(1)	A Btv. 46. §-át követően kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete”
alcímmel egészül ki.
(2)	A Btv. a következő 46/A. §-saI egészül ki:
„46/A. § A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet (K-l) tekintetében az OTrT-
ben meghatározott kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos övezetre vonatkozó
övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:
a)	az övezetbe tartozó ingatlanok listáját a 2/6. számú melléklet tartalmazza;
b)	a 2/6. számú mellékletben szereplő ingatlanokat a településrendezési tervekben a
tényleges kiterjedésüknek megfelelően le kell határolni;
c)	a lehatárolt területekre az OTrT kiemelt fontosságú honvédelmi területek országos
övezetre vonatkozó szabályozási előírásai érvényesek.”
42.	§
(1)	A Btv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeket és
b)	a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken
lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelését 2012. december 31-ig
rendeletben szabályozza.
A b) pont szerinti szabályozás elfogadásáig a balatoni vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlan nem
idegeníthető el.”
(2)	A Btv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
31
„(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kulturális örökség
védelméért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turisztikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő
értékű tájelemet képviselő - történeti, termelési és turisztikai szempontból - egyedi
értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó
követelményeket rendeletben szabályozza.”
43.	§
(1)	A Btv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési terveket és a
helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek
megfelelően, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervekkel, első felülvizsgálatukat követően partvonal-
szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és
módosítani.”
(2)	A Btv. 59. §-a a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatának megtörténtéig a
kempingek és a strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a
strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre
vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások helyett e törvény
megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.,
(8)	A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét legalább 10 évente felül
kell vizsgálni.
(9)	A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó települések érvényes
településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a csatlakozást követő 4 éven
belül kell felülvizsgálni és módosítani.
(10)	A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó, településrendezési tervvel nem
rendelkező települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a
csatlakozást követő 4 éven belül kell elkészíteni.”
44.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba,
ezzel egyidejűleg:
a)	a Btv.
ad) 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete,
ab)	2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete,
ac)	3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete,
ad)	4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete,
lép;
32
b)	a Btv. 39. §-át megelőző „FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI
ELŐÍRÁSAI" alcíme, 47-53. §-a, 54. §-ában a „ , rendelkezéseit alkalmazni kell:”
szövegrész, 54. § a)-c) pontja, 55. §-a, 56. § (2) bekezdése, valamint 59. § (l)-(3)
bekezdése hatályát veszti;
c)	a Btv. 1. §-ában és a 2. § (1) bekezdésében a „kiemelt üdülőkörzetének” szövegrész
helyébe a „kiemelt üdülőkörzet” szöveg lép;
d)	a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1)
bekezdés q) pontja hatályát veszti.
(2)	2016. január 1-jén a Btv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő,
szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt
területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a
tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt
adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe
helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású
tisztítómű megléte esetén lehet.”
(3)	E törvény hatálybalépését követő napon az 1-43. § hatályát veszti.
(4)	E törvény 2016. január 2-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2008. évi.... törvényhez

„1/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések
1.	Alsóörs
2.	Alsópáhok
3.	Andocs
4.	Aszófő
5.	Ábrahámhegy
6.	Ádánd *
7.	Badacsonytomaj
8.	Badacsonytördemic
9.	Balatonakali
10.	Balatonalmádi
11.	Balatonberény
12.Balatonboglár
13.Balatoncsicsó
14.	Balatonederics
15.Balatonendréd
16.	Balatonfenyves
17.	Balatonfőkajár
18.	Balatonföldvár
19.	Balatonfíired
20.	Balatonfíízfö
21.	Balatongyörök
22.	Balatonhenye
23.	Balatonkenese
24.	Balatonkeresztúr
25.	Balatonlelle
26.	Balatonmagyaród
27.	Balatonmáriafiirdő
28.	Balatonőszöd
29.	Balatonrendes
30.	Balatonszabadi
31.	Balatonszárszó
32.	Balatonszemes
33.	Balatonszentgyörgy
34.	Balatonszepezd
35.Balatonszőlős
36.	Balatonudvari
37.	Balatonújlak
38.Balatonvilágos
39.	Bábonymegyer
40.	Bálványos
41.Bamag
42.	Bókaháza*
43.Buzsák
44.	Csajág
45.	Csapi*
46.	Cserszegtomaj
47.	Csopak
48.Dióskál*
49.	Csömend
50.	Dörgicse
51.	Egeraracsa*
52.	Esztergály horváti*
53.Felsőörs
54.Felsőpáhok
55.Fonyód
56.Főnyed
57.	Galambok
58.Gamás
59.	Garabonc
60.	Gétye*
61. Gyenesdiás
62.	Gyugy
63.	Gyulakeszi
64.	Hács
65.Hegyesd
66.	Hegymagas
67.	Hévíz
68.	Hidegkút
69.	Hollád
70.Kapolcs
71.Kapoly
72.	Káptalantóti
73.Karád
74.Karmacs
75.	Kékkút
76.Kereki
77.	Keszthely
78.Kéthely
79.	Kisapáti
80.	Kisberény
81.	Kőröshegy
82.Kötcse
83.	Kővágóörs
84.	Köveskál
85.Küngös
86.	Látrány
87.	Lengyeltóti
88.	Lesencefalu
89.	Lesenceistvánd
90.	Lesencetomaj
91.Litér
92.	Lovas
93.Lulla
94.	Marcali
95.Mencshely
96.	Mindszentkálla
97.	Monostorapáti
98.Monoszló
99.	Nagyberény*
100.	Nagycsepely
101.	Nagyrada
102.	Nagyvázsony
103.	Nemesbük
104.	Nemesgulács
105.	Nemesvita
106.	Nikla
107.	Nyim*
108.	Óbudavár
109.	Ordacsehi
110.	Öcs
111.	Öreglak
112.	Örvényes
113.	Paloznak
114.	Pécsely
115.	Pula
116.	Pusztaszemes
117.	Raposka
118.	Révfülöp
119.	Rezi
120.	Ságvár
121.	Salföld
122.	Sármellék
123.	Sávoly
124.	Sérsekszőlős
125.	Siófok
126.	Siójut
127.	Som*
128.	Somogy babod
129.	Somogymeggyes
130.	Somogysámson
131.	Somogyszentpál
132.	Somogy túr
133.	Somogyvár
134.	Szántód
135.	Szegerdő
36
136.	Szentantalfa
137.	Szentbékkálla
138.	Szentgyörgyvár
139.	Szentjakabfa
140.	Szentkirályszabadja
141.	Szigliget
142.	Szólád
143.	Szőlősgyörök
144.	Tab
145.	Tagyon
146.	Taliándörögd
147.	Tapolca
148.	Táska
149.	Teleki
150.	Tihany
151.	Tikos
152.	Torvaj
153.	Tótvázsony
154.	Uzsa
155.	Vállus
156.	Várvölgy
157.	Vászoly
158.	Veszprémfajsz
159.	Vigántpetend
160.	Vindomyafok
161.	Vindomyalak
162.	Vindomyaszőlős
163.	Visz
164.	Vonyarcvashegy
165.	Vöröstó
166.	Vörs
167.	Zala
168.	Zalaapáti*
169.	Zalacsány*
170.	Zalakaros
171.	Zalakomár*
172.	Zalamerenye
173.	Zalaszabar
174.	Zalaszántó
175.	Zalaszentmárton*
176.	Zalaújlak*
177.	Zalavár
178.	Zamárdi
179.	Zánka
*	Balaton kiemelt üdülőkörzethez csatlakozó települések”
37
„1/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli települések
1.	Alsóörs
2.	Alsópáhok*
3.	Aszófő
4.	Ábrahámhegy
5.	Badacsonytomaj
6.	Badacsonytördemic
7.	Balatonakali
8.	Balatonalmádi
9.	Balatonberény
10.Balatonboglár
1 l.Balatonederics
12.	Balatonfenyves
13.	Balatonfőkajár
14.	Balatonföldvár
15-Balatonfíired
16.	Balatonfíízfő
17.	Balatongyörök
18.	Balatonkenese
19.	Balatonkeresztúr
20.	Balatonlelle
21.	Balatonmáriafurdő
22.	Balatonőszöd
23.	Balatonrendes
24.	Balatonszabadi
25.	Balatonszárszó
26.	Balatonszemes
27.	Balatonszentgyörgy
28.	Balatonszepezd
29.	Balatonudvari
30.	Balatonvilágos
31.	Cserszegtomaj*
32.	Csopak
33.Felsőörs*
34.Felsőpáhok*
35.	Fonyód
36.	Gyenesdiás
37.	Hévíz*
38.	Keszthely
39.	Kőröshegy*
40.	Kővágóörs
41.	Lovas*
42.	Örvényes
43.Paloznak
44.	Révfülöp
45.	Siófok
46.	Szántód
47.	Szigliget
48.	Tihany
49.	Vonyarcvashegy
50.Zamárdi
51.Zánka
*	Partközeli település”
39
2. számú melléklet a 2008. évi.... törvényhez
„2/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei
1.	Gyorsforgalmi utak:
•	M7: [OTrT szerint] - Baiatonfőkajár — Balatonvilágos - [OTrT szerint] -
Balatonszabadi - Siófok - Zamárdi — Balatonendréd - Kőröshegy -
Balatonszárszó - Szólád — Balatonőszöd — Balatonszemes - Balatonlelle -
Balatonboglár - Ordacsehi - Lengyeltóti - Fonyód - Buzsák - Táska —
Balatonfenyves - Balatonkeresztúr - Balatonújlak - [OTrT szerint] - Tikos -
Szegerdő - Sávoly - [OTrT szerint] - Zalakomár - Galambok - [OTrT szerint]
•	M8: [OTrT szerint] - Szentkirály szabadj a - Litér - Balatonfuzfő - [OTrT
szerint] - Balatonkenese - Csajág - Baiatonfőkajár - [OTrT szerint]
•	M75: [OTrT szerint] - Keszthely - [OTrT szerint] - Zalaapáti - [OTrT szerint]
2.	Főutak:
2a. A főúthálózat meglévő elemei
•	7. sz. főút: [OTrT szerint] - Balatonvilágos - [OTrT szerint] - Zamárdi -
Szántód — Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd - Balatonszemes —
Balatonlelle - Balatonboglár - Fonyód - Balatonfenyves - Balatonkeresztúr -
Balatonszentgyörgy - Tikos - Szegerdő — Sávoly - Zalakomár - Galambok —
[OTrT szerint]
•	64. sz. főút: [OTrT szerint]
•	65. sz. főút: [OTrT szerint] - Som - Nyim - Ságvár - [OTrT szerint]
•	67. sz. főút: [OTrT szerint] - Gamás - Somogybabod - Somogytúr - [OTrT
szerint] — Balatonlelle - [OTrT szerint]
•	68. sz. főút: [OTrT szerint] - Marcali - Kéthely - Balatonberény (7. sz. főút)
•	71. sz. főút: [OTrT szerint] - Baiatonfőkajár - Balatonkenese - Balatonfuzfő -
Balatonalmádi - Alsóörs - Paloznak - Csopak - [OTrT szerint] - Tihany -
Aszófő - Örvényes - Balatonudvari - Balatonakali - Zánka - Balatonszepezd -
Révfülöp - Kővágóörs - Balatonrendes - Ábrahámhegy - Badacsonytomaj -
Nemesgulács - Badacsonytördemic - Szigliget - Balatonederics -
Balatongyörök - Vonyarcvashegy - Gyenesdiás - [OTrT szerint]
•	72. sz. fóút: [OTrT szerint] - Litér - [OTrT szerint]
•	73. sz. főút: [OTrT szerint] - Paloznak - Felsőörs - [OTrT szerint]
•	75. sz. főút: [OTrT szerint] - Alsópáhok - Sármellék - Zalaapáti - [OTrT
szerint]
•	76. sz. főút: [OTrT szerint] - Balatonszentgyörgy - Keszthely — Sármellék -
Szentgyörgyvár - Zalacsány - [OTrT szerint]
•	84. sz. főút: [OTrT szerint] - Nemesvita - Lesencetomaj - Lesenceistvánd —
Uzsa-[OTrT szerint]
40
2b. Új főúti kapcsolatok:
•	77. sz. főút: [OTrT szerint] - Tótvázsony - Bamag - Nagyvázsony - Pula -
Vigántpetend - Kapolcs - Monostorapáti - Hegyesd - [OTrT szerint] -
Lesencetomaj - Lesencefalu - Várvölgy - Vállus - Cserszegtomaj - [OTrT
szerint]
•	[OTrT szerint] - [Zalahaláp] - Tapolca
•	[OTrT szerint] - Felsőpáhok - Alsópáhok - [OTrT szerint]
•	[OTrT szerint] - Somogysámson - [OTrT szerint] - Csömend — Nikla - [OTrT
szerint] - Öreglak - [OTrT szerint]
2c. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai:
•	65. sz. főút: [OTrT szerint]
•	67. sz. főút: [OTrT szerint]
•	68. sz. főút: [OTrT szerint]
•	71. sz. főút: [OTrT szerint]
•	75. sz. főút: [OTrT szerint]
2d. Főutak kiemelt jelentőségű mellékútként jelöli elkerülő szakaszai:
•	71. sz. főút: Badacsonytomaj, Badacsonytördemic
•	77. sz. főút: Nagyvázsony, Pula, Kapolcs, Monostorapáti, Tapolca
3.	Kiemelt jelentőségű mellékutak:
Meglévő és megmaradó kiemelt jelentőségű mellékutak:
•	Galambok (7. sz. főút) - [Zalabér]
•	Galambok - Zalakomár - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] - Marcali
•	Balatonszentgyörgy (76. sz. főút) - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)]
•	Fonyód (7. sz. főút)/Balatonboglár (7. sz. főút) — Lengyeltóti - [Kaposvár]
•	Szántód - [Kaposvár]
•	[Lepsény] - Balatonfőkajár - Küngös - [Berhida]
•	Balatonalmádi (71. sz. főút) - [Veszprém]
•	Pula - Öcs - [Ajka]
•	[Sümeg] - Zalaszántó - Rezi - Cserszegtomaj - Keszthely
•	Hévíz - Zalakomár
•	M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél,
Ordacsehinél, Balatonfenyvésnél
Újonnan kialakítandó kiemelt jelentőségű mellékutak:
•	Zalakaros - Zalaújlak - [Nagybakónak - Újudvar]
•	Csömend - [Somogyfajsz - Juta]
•	Lengyeltóti - Somogymeggyes - Tab - 65. sz főút
•	Tótvázsony (77. sz. főút) - Hidegkút - Balatonszőlős - Aszófő (71. sz. főút)
•	Nagyvázsony (77. sz. főút) - Zánka (71 sz. főút)
•	Tapolca (Diszel) (77. sz. főút) - Badacsonytomaj (71. sz. főút)
•	Zalaszántó - Várvölgy
41
4.	Kiépítendő egyéb mellékutak:
•	[Kerecseny] - Zalamerenye
•	Szegerdő - Vörs
•	Tikos - Szegerdő
•	Csömend - Somogyszentpál
•	Somogyszentpál - Táska
•	Fonyód - Buzsák
•	Ordacsehi - Szőlősgyörök
•	Hács - Kisberény
•	Karád - Kötcse
•	Teleki — Nagycsepely
•	Balatonőszöd (M7) - Szólád
•	Bálványos - Pusztaszemes
•	Sérsekszőlős - Zala
•	Tab-Torvaj
•	Bábonymegyer - Nyim
•	Balatonendréd - Lulla
•	Balatonendréd - Ságvár
•	Balatonszabadi - [Enying]
•	Csajág - Balatonkenese
•	[Papkeszi]- Küngös - [Jenő]
•	Balatonkenese - [Papkeszi]
•	Balatonfűzfő - [Papkeszi]
•	Felsőörs (Köveskútpuszta) - Szentkirályszabadja - [Veszprém]
•	Bamag - Nagyvázsony (77. sz. főút)
•	Dörgicse - Tagyon
•	Vigántpetend - Monoszló
•	Monoszló - Balatoncsicsó
•	Balatonhenye - Monoszló
•	Öcs - Taliándörögd
•	Taliándörögd - [Szőc]
•	Hegyesd — Mindszentkálla
•	Kővágóörs
•	Kékkút - Mindszentkálla
•	Várvölgy - Uzsa
•	Rezi - Várvölgy
•	Vindomyaszőlős - Vindomyalak
•	Vindomyafok - 7327. j. mellékút
•	Vindomyaszőlős - [Sénye]
•	Nemesbük - [Zalaköveskút]
•	Karmacs - Hévíz
•	Bókaháza - Gétye — [Szentpéterúr]
•	Dióskál - [Orosztony]”
42
„2/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A vasúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei
Országos törzshálózati vasútvonalak:
I.	Tervezett nagysebességű vasútvonalak OTrT szerint:
•	(Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest (Ferihegy) - Záhony
térsége - (Ukrajna)
II.	A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos
törzshálózati vasútvonal OTrT szerint:
•	Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr -
(Horvátország)
III.	Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak OTrT szerint:
•	Tapolca-Ukk
•	Szabadbattyán - Tapolca
•	Balatonszentgyörgy - Tapolca
•	Kaposvár - Fonyód
Országos vasúti mellékvonalak:
•	Lepsény - Veszprém
•	Kaposvár — Siófok
•	Balatonmáriaftirdő elágazás - Somogyszob
•	Balatonfenyves Gazdasági Vasút - Csiszta-Gyógyfurdő
•	Balatonfenyves-Táska
•	Balatonfenyves Gazdasági Vasút - Somogyszentpál
•	Balatonszentgyörgy elágazás - Sármellék
A vasúthálózat új elemei:
•	Hajmáskér - Balatonfűzfő összekötő vonal [OTrT szerint]
•	Bak - Balatonszentgyörgy összekötő vonal
•	Csajág térségében deltavágány építése
•	Táska - Nikla - Somogyfajsz - Felsőkak - Mesztegnyő között
keskenynyomtávú vasútvonal építése”
43
„2/3. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
Országos és térségi jelentőségű vízi utak és közforgalmú kikötők
Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei
Vízi utak:
•	Balaton - IV. osztályú vízi út
•	Sió-csatoma 0-23 fkm között - IV. osztályú vízi út
23-121 fkm között - időszakosan használható IV. osztályú vízi út
Térségi jelentőségű közforgalmú kikötők (hajóállomások, kompkikötők):
•	Alsóörs
•	Badacsonytomaj
•	Balatonakali
•	Balatonalmádi
•	Balatonboglár
•	Balatonföldvár
•	Balatonfiired
•	Balatonfuzfő
•	Balatongyörök
•	Balatonkenese
•	Balatonlelle
•	Balatonmáriafíirdő
•	Balatonszemes
•	Balatonudvari
•	Balatonvilágos
•	Csopak
•	Fonyód
•	Keszthely
•	Révfülöp
•	Siófok
•	Szántód
•	Szigliget
•	Tihany
•	Zamárdi
•	Zánka”
44
„2/4. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén található repülőterek besorolása
Országos jelentőségű polgári repülőtér:
•	Sármellék
Térségi jelentőségű polgári repülőterek:
•	Siófok-Kiliti
•	Veszprém-Szentkirályszabadja”
45
„2/5. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő országos és térségi jelentőségű
kerékpáros nyomvonalak
Országos kerékpáros törzshálózat elemei:
•	7. Nyugat-magyarországi kerékpárút: OTrT szerint
•	8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút: OTrT szerint
•	72. Külső-somogyi kerékpárút: OTrT szerint
•	73. Belső-somogyi kerékpárút: OTrT szerint
•	81. Balaton - Rába kerékpárút: OTrT szerint
•	TI. Balatoni kerékpárút: OTrT szerint
Térségi jelentőségű kerékpárutak:
•	Galambok - [Nagykanizsa - Letenye]
•	Galambok — Öreglak
•	Balatonkeresztúr - Marcali - [Böhönye]
•	Nikla - Buzsák - Somogybabod - Karád - Andocs
•	Somogyvár - [Nagykónyi]
•	Balatonlelle - Somogybabod
•	Karád - Kereki
•	Somogymeggyes - Andocs - [Kaposvár]
•	Kereki - Ságvár
•	Lulla - Zamárdi
•	Lulla - Tab
•	Siófok - Som - [Nagykónyi - Dombóvár]
•	Siófok - Balatonszabadi - [Dunaföldvár]
•	Balatonvilágos
•	Balatonkenese
•	Balatonfuzfő - [Berhida - Várpalota - Bodajk - Csákvár]
•	Balatonalmádi - Szentkirály szabadj a - [Veszprém]
•	Tihany (komp) - Balatonfüred - Balatonszőlős - Vászoly - Nagyvázsony -
[Úrkút - Ajka]
•	Vöröstó - Monoszló - Badacsonytomaj
•	Zánka - Monoszló - Kapolcs - Taliándörögd - [Ajka - Ganna]
•	Szigliget - Tapolca
•	Vindomyaszőlős — Zalaszántó — Lesencetomaj - Tapolca
•	Vállus - Balatongyörök
•	Zalaszántó - Keszthely
46
•	[Zalabér] - Vindomyaszőlős - Zalacsány - Zalaapáti - Esztergályhorváti —
Zalaszabar
•	Sármellék - Zalaapáti - [Bak — Zalaegerszeg]”
47
„2/6. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
Kiemelt fontosságú honvédelmi területek
Sorszám	Település neve	Hrsz.
1.	Lesencetomaj	0106/2
2.	Lesencetomaj	042/3
3.	Lesencetomaj	042/5
4.	Lesencetomaj	030
5.	Lesencetomaj	0106/1
6.	Lesencetomaj	049/4
7.	Lesencetomaj	039/1
8.	Lesencetomaj	039/2
9.	Lesencetomaj	045
10.	Lesencetomaj	049/1
11.	Lesencetomaj	049/2
12.	Lesencetomaj	049/5
13.	Lesencetomaj	049/6
14.	Lesencetomaj	049/7
15.	Lesencetomaj	054/2
16.	Lesencetomaj	059
17.	Lesencetomaj	060
18.	Lesencetomaj	061
19.	Lesencetomaj	062
20.	Lesencetomaj	063
21.	Lesencetomaj	064
22.	Lesencetomaj	065
23.	Lesencetomaj	066
24.	Lesencetomaj	067
25.	Lesencetomaj	068
26.	Lesencetomaj	069
27.	Lesencetomaj	070
28.	Lesencetomaj	071
29.	Lesencetomaj	072
30.	Lesencetomaj	073
31.	Lesencetomaj	074
48
Sorszám	Település neve	Hrsz.
32.	Lesencetomaj	075
33.	Lesencetomaj	076
34.	Lesencetomaj	077
35.	Lesencetomaj	078
36.	Lesencetomaj	079
37.	Lesencetomaj	080
38.	Lesencetomaj	081
39.	Lesencetomaj	082
40.	Lesencetomaj	083
41.	Lesencetomaj	084
42.	Lesencetomaj	085
43.	Lesencetomaj	086
44.	Lesencetomaj	087
45.	Lesencetomaj	024/2
46.	Pula	036/1
47.	Pula	036/3
48.	Pula	036/4
49.	Pula	037/1
50.	Pula	037/2
51.	Pula	037/3
52.	Pula	030/1
53.	Pula	035/2
54.	Pula	035/3
55.	Lesenceistvánd	032/2
56.	Lesenceistvánd	031/2
57.	Lesenceistvánd	015/1
58.	Lesenceistvánd	017
59.	Lesenceistvánd	027/1
60.	Lesenceistvánd	022
61.	Lesenceistvánd	024/2
62.	Lesenceistvánd	026/1
63.	Lesenceistvánd	026/2
64.	Lesenceistvánd	026/5
65.	Lesenceistvánd	027/2
66.	Lesenceistvánd	030
49
Sorszám	Település neve	Hrsz.
67.	Lesenceistvánd	033
68.	Lesenceistvánd	06
69.	Lesenceistvánd	07
70.	Lesenceistvánd	029
71.	Lesenceistvánd	09
72.	Lesenceistvánd	019
73.	Lesenceistvánd	018/2
74.	Lesenceistvánd	024/1
75.	Tapolca	0408/3
76.	Tapolca	0159/1
77.	Tapolca	0135
78.	Tapolca	0136
79.	Tapolca	0137
80.	Tapolca	0139
81.	Tapolca	0140
82.	Tapolca	0141
83.	Tapolca	0143
84.	Tapolca	0144
85.	Tapolca	0146
86.	Tapolca	0163/2
87.	Tapolca	0152/1
88.	Tapolca	0129
89.	Tapolca	0130/1
90.	Tapolca	0131
91.	Tapolca	0132
92.	Tapolca	0133
93.	Tapolca	0165
94.	Tapolca	0189
95.	Tapolca	0147
96.	Tapolca	0148
97.	Tapolca	0149
98.	Tapolca	0150
99.	Tapolca	0151
100.	Tapolca	0166/2
101.	Tapolca	0167
50
Sorszám	Település neve	Hrsz.
102.	Tapolca	0185
103.	Tapolca	0186
104.	Tapolca	0187
105.	Tapolca	0190
106.	Tapolca	0191
107.	Tapolca	0193
108.	Tapolca	0194
109.	Tapolca	0195
110.	Tapolca	0199
111.	Tapolca	0202
112.	Tapolca	0204
113.	Tapolca	0205
114.	Tapolca	0207
115.	Tapolca	0600
116.	Tapolca	0116
117.	Tapolca	0120
118.	Tapolca	0408/2
119.	Tótvázsony	0132
120.	Tótvázsony	0133
121.	Tótvázsony	0134/1
122.	Tótvázsony	0134/2
123.	Tótvázsony	0135/1
124.	Tótvázsony	0135/2
125.	Tótvázsony	0135/3
126.	Tótvázsony	0136/1
127.	Tótvázsony	0136/3
128.	Tótvázsony	0137/1
129.	Tótvázsony	0137/2
130.	Tótvázsony	0137/3
131.	Tótvázsony	0138
132.	Tótvázsony	0139/10
133.	Tótvázsony	0139/3
134.	Tótvázsony	0139/4
135.	Tótvázsony	0139/7
136.	Tótvázsony	0139/8
51
Sorszám	Település neve	Hrsz-
137.	Tótvázsony	0139/9
138.	Tótvázsony	0143/1
139.	Tótvázsony	0146/1
140.	Tótvázsony	0156
141.	Tótvázsony	0157/1
142.	Tótvázsony	0157/2
143.	Tótvázsony	0157/3
144.	Tótvázsony	0158
145.	Tótvázsony	0159/1
146.	Tótvázsony	0159/10
147.	Tótvázsony	0159/11
148.	Tótvázsony	0159/12
149.	Tótvázsony	0159/13
150.	Tótvázsony	0159/3
151.	Tótvázsony	0159/4
152.	Tótvázsony	0159/5
153.	Tótvázsony	0159/6
154.	Tótvázsony	0159/7
155.	Tótvázsony	0159/8
156.	Tótvázsony	0159/9
157.	Tótvázsony	0160
158.	Tótvázsony	0161/2
159.	Tótvázsony	0162
160.	Tótvázsony	0164
161.	Tótvázsony	0165
162.	Tótvázsony	0166
163.	Tótvázsony	0170
164.	Tótvázsony	0171
165.	Tótvázsony	0172
166.	Tótvázsony	0175/4
167.	Tótvázsony	0278/4
168.	Tótvázsony	0120
169.	Tótvázsony	0122
170.	Tótvázsony	0127/2
171.	Tótvázsony	0127/3
52
Sorszám	Település neve	Hrsz.
172.	Tótvázsony	0127/4
173.	Tótvázsony	0128
174.	Tótvázsony	0129
175.	Tótvázsony	0130
176.	Tótvázsony	0131
177.	Tótvázsony	0114
178.	Tótvázsony	0126
179.	Tótvázsony	0169
180.	Hévíz	1525
181.	Hévíz	1526
182.	Hévíz	1083
183.	Balatonfüred	360
53
„2/7. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez
A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya és kapcsolata
OTrT-ben előírt				Balaton-törvény által egyedileg meghatározott övezetek	
Országos		Kiemelt térségi			
övezetek					
övezet megnevezése	öve- zet jele	övezet megnevezése	öve- zet jele	övezet megnevezése	öve- zet jele
		Magterület	Ö-l		
		Ökológiai folyosó	0-2		
		Puffer terület	Ö-3		
		T érségi j elentőségű tájképvédelmi terület	T-l		
		Történeti települési terület	T-2		
		Világörökség és világörökség - várományos terület	T-3		
		Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület	L-l		
Ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület	A-l				
				Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület	R-l
				Ökológiai rehabilitációt igénylő terület	R-2
				Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület	SZ-1
		Földtani veszélyforrás terület	P-l		
		Vízeróziónak kitett terület	P-2		
				Felszíni vízminőség- védelmi terület	F-l
				Tómeder	D-l
		Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület	H-l		
				Települési terület	U-l
54
OTrT-ben előírt				Balaton-törvény által egyedileg meghatározott övezetek	
Országos		Kiemelt térségi			
övezetek					
övezet megnevezése	öve- zet jele	övezet megnevezése	öve- zet jele	övezet megnevezése	öve- zet jele
				Gazdasági terület	U-2
				Általános mezőgazdasági terület	M-l
				Kertgazdasági terület	M-2
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület	M-3				
				Erdőterület	E-l
		Erdőtelepítésre alkalmas terület	E-2		
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület	E-3				
				Turisztikai fejlesztési terület	U-l
				Szőlő termőhelyi kataszteri terület	C-l
Kiemelt fontosságú honvédelmi terület	K-l				
9?
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK
ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT
r	r
MEGALLAPITASAROL SZOLO 2000. (ÉVI CXII. TÖRVÉNY MODOSITO
JAVASLATA
Térségi Szerkezeti Terv
1:100.000
Gyorsforgalmi út és csomópontja
Gyorsforgalmi úttá fejlesztendő főút
Főút
Főúttá fejlesztendő mellékút
Kiemelt jelentőségű mellékút
Egyéb mellékút
Országos kerékpáros törzshálózat
Térségi jelentőségű kerékpárút
Nagysebességű vasút
Törzshálózati vasútvonal a
transz-európai hálózat részeként
Egyéb törzshálózati vasútvonal
Vasúti mellékvonal
Keskenynyomtávú vasútvonal
Térségi jelentőségű közforgalmú kikötő
(hajóállomás, kompkikötő)
Országos jelentőségű polgári repülőtér
Térségi jelentőségű polgári repülőtér
Energiahálózatok és építményeik
400 kV-os villamos távvezeték
120 kV-os villamos távvezeték
Erőmű
Nagynyomású földgázvezeték
Nagyközépnyomású földgázvezeték
Kőolajvezeték
Vízgazdálkodás építményei
Elsőrendű árvízvédelmi fővonal
Térségi szennyvíztisztító telep
Hulladékkezelés
k	Térségi hulladéklerakó
Alaptérképi elemek
Megyehatár
Településhatár
Vízfolyás
Hajóút, kompút
Egyéb kiépített út
Földút
Településrendszer elemei
SIÓFOK	Város
Zánka	Község
DISZEL	Városrész
Horvátkút	Községrész
A 13alaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításéról sj2íc:>Ic> 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
Ö-1 MAGTERÜLET ÖVEZETE
ö-2 ökológiai folyosó övezete
Ö-3 PUFFER TERÜLET ÖVEZETE
,, - Káptalanfa ,
, Várgslőd
Kislő.d'
4/1. sz. melléklet
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat meg állap ításáró I szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
T-1 TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE
j '\Mikosszé^íak
\7\
4/2. sz. melléklet
FORRÁS: VÁTI Kht. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda,
Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Készült: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályán 2008. március
□ Településhatár
Települési térség
Erdőgazdálkodási térség
Felszíni víz
Vízfolyás
■ ■ Normál nyomközü vasút
— — Keskeny nyomközü vasút
>Gyorsforgalmi út
Főút
’ Kiemelt jelentőségű mellékút
■ Egyéb mellékút
Egyéb kiépített út
---Földút
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadáséról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat meg állap ításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslatéi
T-2 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET ÖVEZETE
uj'muuwi ,-Csehiraindszent-\
■ Kám ^	. •	\
Msóújlak- s
4/3. sz. melléklet
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról s>:z:<:jl^ 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
t-3 világörökség és VILÁGÖRÖKSÉG-VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE
zraiameggyes
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
L-1 SZÉLERŐMŰ elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övEZETE
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
A-1 ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÖVEZETE
FORRÁS: Magyar Geológiai Szolgálat
Készült: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályán 2008. március
|Balaton kiemelt üdülőkörzet határa
i
|_ _■ Megyehatár
□ Településhatár
Települési térség
Erdőgazdálkodási térség
Felszíni víz
■	Vízfolyás
■ ■ Normál nyomközü vasút
— — Keskeny nyomközü vasút
>Gyorsforgalmi út
Kiemelt jelentőségű mellékút
-Egyéb mellékút
- Egyéb kiépített út
---Földút
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
R-1 TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KOMF3L_EE:^í: T>4JREE:I-H>íív[E5II_ITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE
R-2 ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE
Oszkó
(\ _ Csehi
4/7. sz. mellék;let
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
S2^--| FELSZÍNI SZENNYEZÉSRE FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY TERÜLET ÖVEZETE
Oszkó
x i\,csehi
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról s>:z:<:jl^ 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
P-1 FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET ÖVEZETE
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
P-2Ü VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE
^isoujiaK
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
F-1 FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE
D-1 TÓMEDER ÖVEZETE
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadáséról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat meg állap ításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslatéi
H-1 TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓHELY KIJELÖLÉSÉHEZ N/IIZ^ÍSC-IÁLAT"VONHATÓ TERÜLET ÖVEZETE
uj'muuwi ,-Csehiraindszent-\
■ Kám ^	. •	\
Msóújlak- s
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
U-1 TELEF=>i:jl_EÉ:í=;i TERÜLET ÖVEZETE
U-2 GAZDASÁGI TERÜLET ÖVEZETE;
M-1 általános mezőgazdasági terület övezete
M-2 KERTGAZDASÁGI TERÜI_EET (Í^VEEiZIEELT^
E-1 erdőterület övezete
E-2 ERDŐTELEPÍTÉSRE ALKALMAS TERÜLET ÖVEZETE
4/13. sz. melléklet
FORRÁS: Településrendezési tervek, Állami Erdészeti Szolgálat,
VÁTI Kht, CORINE Landcover
Készült: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályán 2008. március
Balaton kiemelt üdülőkörzet határa
r - — .
■_ _l Megyehatár
dH Településhatár
Felszíni víz
Vízfolyás
■ ■ Normál nyomközü vasút
— — Keskeny nyomközü vasút
>Gyorsforgalmi út
Főút
1 Kiemelt jelentőségű mellékút
Egyéb mellékút
Egyéb kiépített út
---Földút
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Terűletrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
m-3 KIVÁLCÍ) TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ szántóterület övezete
E-3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÖVEZETE
FORRÁS: Állami Erdészeti Szolgálat - Országos Erdőállomány Adattár, SZIE-KTI
Készült: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályán 2008. március
M-3 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
□ Településhatár
Települési térség
Erdőgazdálkodási térség
Felszíni víz
■ Vízfolyás
■ ■ Normál nyomközü vasút
— — Keskeny nyomközü vasút
>Gyorsforgalmi út
Kiemelt jelentőségű mellékút
-Egyéb mellékút
-Egyéb kiépített út
---Földút
A Balaton Kiemelt Ü dűl őkörzet Területrendezés i Tervén ek elfog adásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslata
ü-1 turisztikai fejlesztési terület övezete
C-1 SZŐLŐTERMŐHELYI KATASZTERI TERÜLET ÖVEZETE
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadáséról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat meg állap ításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosító javaslatéi
K-1 KIEMELT FONTOSSÁGÚ HONVÉDELMI TEiRÜLET ÖVEZETE
-üsehimindszent-\
■ Kám ^	. •	\
Msóújlak- s
57
INDOKOLÁS
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló
2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Balaton-törvény) felülvizsgálatát a 1033/2004. (IV. 19.) Korm.
határozat II. pontjának 33.1. alpontja írja elő. A Korm. határozat szerint a
hatálybalépést követő évek és a Balaton-törvény felhatalmazása szerint elkészített
vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, valamint a Balaton-törvény alapján
felülvizsgált településrendezési tervek tapasztalatai és az érvényes jogszabályok
ismeretében a jogalkalmazók, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével
kell felülvizsgálni a Balaton-törvényt és szükség szerint kezdeményezni kell annak
módosítását.
A jóváhagyás óta eltelt időszakban teljessé vált a területrendezési tervek
hierarchikus rendje. 2003 májusában elfogadásra került az Országos Területrendezési
Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) is, amely a jogszabály
ötévenkénti felülvizsgálatát írta elő. Az OTrT-nek a területfelhasználás rendjére, az
országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére,
valamint a térségi övezeti rendszerre vonatkozó szabályai nem voltak teljesen
megfeleltethetőek a Balaton-törvény szabályozási rendszerének. Ezért az OTrT területi
hatálya nem terjedt ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton-törvényben
meghatározott területére.
A Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások közül az alábbiak
indokolták a törvény felülvizsgálatát:
-	a tervhierarchia érvényesülésének teljesebbé tétele az OTrT-vel való összhang
megteremtése által,
-	a területrendezési tárgyú jogszabályi környezet változása (a területfejlesztésről és
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénynek a területrendezési és
településrendezési tervek összhangjának megteremtésére vonatkozó, a különböző
léptékű tervek megfeleltethetőségére, pontosítására vonatkozó szabályai és a
területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet
alapján megindított eljárások tapasztalatai),
-	a Balaton Régió 2007-2013 időszakra szóló Fejlesztési Stratégiájának és
Részletes Fejlesztési Tervének (2005-2006-ban kidolgozott) dokumentumai,
-	a szakági koncepciókban (ökológiai hálózattal, közlekedési hálózattal,
szennyvízkezeléssel összefüggésben) bekövetkezett változások, amelyeket sok
esetben jogszabályi változások is követtek (Szennyvízkezelés Nemzeti
58
Megvalósítási Programjáról szóló kormányrendelet, levegőminőség-védelmi
jogszabályok változása),
-	a kiemelt üdülőkörzet területén a Balaton-törvény hatálybalépése óta
megvalósult, elsősorban az infrastruktúra-hálózatokat (csatorna-, és közúti
hálózatok) érintő fejlesztések, és a továbbtervezésükkel kapcsolatos
koncepcionális alapvetések,
-	a Balaton-törvény alapján a vízparti területekre központi kormányzati feladatként
kidolgozott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangba hozott és
felülvizsgált településrendezési tervek alapján a települési önkormányzatok által,
tapasztalataik alapján megfogalmazott a térségi területfelhasználás rendjére és az
övezeti határok korrekciójára vonatkozó javaslatok,
-	és nem utolsó sorban: a térségi igényeket összefogó, a Balaton Fejlesztési Tanács
által feldolgozott és értékelt társadalmi igények.
A felülvizsgált Balaton-törvény a tartalmi vonatkozásain túlmenően a törvény
szerkezetével is illeszkedik az OTrT-hez:
-	az általános rendelkezésekről szóló I. fejezet értelmező rendelkezésekkel egészül
ki,
-	a területrendezési terv elfogadásáról és alkalmazásáról szóló II. fejezet utal a
4.	sz. mellékletben található övezeti tervlapokra és az OTrT övezeti rendszerével
való összevetésre,
-	a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló III. fejezet az
OTrT-hez hasonlóan kiegészült a térségi területfelhasználás rendjére és az
infrastruktúra - hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó
szabályokkal. (Ezen szabályok egy része e törvény szerinti módosítás
hatálybalépését megelőzően a funkcionális övezeti szabályoknál volt
megtalálható.) A szabályozási előírások abban a vonatkozásban megtartották
korábbi strukturáltságukat, hogy továbbra is tartalmaznak a kiemelt üdülőkörzet
egészére, a parti és partközeli településekre, valamint a sajátos szabályozási
igényű területként lehatárolt térségi övezetekre érvényes ún. „övezeti”
szabályozási előírásokat.
A felülvizsgálat során alapvető szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze a
szabályozás eredményeinek, területi mélységének, övezeti rendszerének részletességét,
az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályokat, a szabályozási
előírások tóparttól való távolságnak megfelelő differenciáltságát, amelyeket a Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet sajátosságai, elsősorban a Balaton és vízgyűjtője ökológiai és
turisztikai jelentősége indokol. A Balaton-törvény térségi szerkezeti terve - az OTrT-
ben és a tartalmi követelményekben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára
előírt 50 ha-ral szemben - 5 ha-nyi területeket tekint a térségi területfelhasználási
kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének, az üdülőkörzet teljes
mellékúthálózatát is feltünteti, valamint az infrastruktúra-hálózat vonatkozásában
megkülönbözteti a meglévő és tervezett elemeket.
59
A Balaton-törvény felülvizsgálatát és a törvény módosítását követően az OTrT
területi hatálya, szabályozási előírásai érvényesülnek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
területén is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének térségi
szerkezeti tervén meghatározott területfelhasználási rend és a kiemelt térségi övezetek
lehatárolásának pontossága a településrendezési tervek számára egyre pontosabban,
területi szempontból egyre jobban beazonosítható módon határozzák meg azokat a
területeket, ahol a településrendezési terveknek a területrendezési tervekből származó
szabályozási előírásokat érvényesíteniük kell. A módosítást követően a tervhierarchia
úgy érvényesül, hogy közben a szabályozás területi differenciáltsága, az elért szakmai
eredmények megőrizhetőek.
A felülvizsgálat fontos célkitűzéseit
-	a két törvény összhangjának megteremtését
-	az alkalmazott fogalmak egységes értelmezésének megteremtésével,
-	a térségi szerkezeti terv elemeinek, alkalmazott térségi területfelhasználási
kategóriáinak és a térségi övezetek rendszerének összehangolásával,
-	a Balaton-törvény szerkezetének az OTrT szerkezetéhez való illesztésével;
-	a Balaton-törvény szakmai eredményeinek megőrzését
-	a térségi szerkezeti tervben a területfelhasználási rend pontosabb, a területi
adottságokhoz jobban illeszkedő, részletgazdagabb meghatározásával,
-	az infrastruktúra hálózatok meglévő és tervezett elemeinek
megkülönböztetett ábrázolásával,
-	a szerkezeti tervlapon az üdülőkörzet teljes közúthálózatának
meghatározásával,
-	a Balatoni Területrendezési Szabályzatban tóparttól való távolság
függvényében meghatározott differenciált szabályozás megtartásával,
továbbá
-	az OTrT-ben előírt kiemelt és megyei térségi övezeteken túlmenően a
kiemelt üdülőkörzet sajátosságainak megfelelő, egyedileg meghatározott
övezetek lehatárolásával
valósítja meg.
A Balaton-törvény felülvizsgálatának keretében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervének alátámasztó anyagaként „Az egyes tervek, illetve
programok környezeti vizsgálatáról” szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben
szabályozott tartalmi követelményekre alapozottan elkészült a környezeti vizsgálat,
amely környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezően ítélte meg
a Balaton-törvény alapvető célkitűzéseit, és megerősítette a szabályozás
részletezettségének és differenciáltságának szükségességét.
60
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
(a továbbiakban Balaton-törvény) területi hatálya a módosítás során változatlanul a
Balaton kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területére terjed ki, amely
15 újonnan csatlakozó településsel növekedett. Az újonnan csatlakozó települések az
alábbiak: Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye,
Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton,
Zalaújlak.
A kiemelt üdülőkörzet bővítésének okai a települések csatlakozási igénye, a
kiemelt üdülőkörzet nyugati részéhez kapcsolódóan megindult nagyobb arányú
fejlesztések és a kistérségi kapcsolatok további erősítése voltak. A bővítés, hasonlóan
a kiemelt üdülőkörzet lehatárolásához, elsődlegesen az üdülés-idegenforgalom
természeti-művi adottságain alapszik, és nem a statisztikai kistérségi határokhoz
igazodik. A tó és környezete táji-, természeti és környezeti értékeinek védelmét célzó
szigorú törvényi szabályozás kiterjesztése olyan települések területére javasolható,
amelyeknek a balatoni turizmus meghatározó térségeivel közvetlen kapcsolatuk van. A
24 vizsgált településből a tervezői javaslattal nagyrészt egyezően, alapvetően a
települési csatlakozási szándék figyelembe vételével a fenti 15 település a kiemelt
üdülőkörzet részévé vált. A kiemelt üdülőkörzet bővítési lehetőségei szempontjából
megvizsgált, de csatlakozásra nem javasolt (vagy visszalépett) 9 település a következő:
Kehidakustány, Királyszentistván, Pamuk, Papkeszi, Sáska, Somogyvámos, Vilonya,
Zalahaláp, Zalaköveskút.
A módosított Balaton-törvény a területi hatálya alá tartozó településeinek jegyzékét
-	a kiemelt üdülőkörzet teljes területére, illetve a parti és partközeli településekre
bontva — új melléklet számmal az 1/1. és 1/2. számú mellékletében határozza meg.
A parti települések kategóriájába azok a települések kerültek, melyek közigazgatási
területe érintkezik a Balaton vízpartjával, partközeli települések kategóriájába azok a
települések kerültek, melyeknél a környezetvédelmi (elsődlegesen vízminőség-
védelmi) szempontok, valamint településszerkezeti kapcsolatuk a parti településekkel,
a beépítésre szánt területek túlzott növekedése indokolttá teszik a szigorúbb szabályok
alkalmazását. Az 1/1. számú melléklet a 15 csatlakozó településsel együtt
179 települést tartalmaz. Az 1/2. számú melléklet parti és partközeli települések
együttes száma 52 településről 51 településre csökkent Rezi kikerülésével.
A 2. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvénynek egy új, értelmező rendelkezéseket tartalmazó
kiegészítését célozza, amely a törvény szempontjából szükséges fogalom-
meghatározásokat tartalmazza, de természetesen az Országos Területrendezési Tervről
szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT) definiált, és változatlan
tartalommal alkalmazott fogalmakat nem ismétli meg.
61
A 3. §-hoz
E törvény szerinti módosítás célja, hogy a tervhierarchia teljessé tétele érdekében a
Balaton-törvény szerkezetének és elfogadási rendjének megállapítása az OTrT tartalmi
és szerkezeti felépítését kövesse, ugyanakkor megtartsa a részletesebb mélységű
tervezésből adódó differenciálást. E törvény szerinti módosítást követően a Balaton-
törvény az alapvető célok meghatározása (I. fejezet) után rögzíti a területrendezési terv
elfogadásának és alkalmazásának rendjét, valamint a jóváhagyásra kerülő mellékletek
sorrendjét (II. fejezet), valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot (III. fejezet),
amely a Balaton-törvény lényegi részét képezi. A módosítás során új elemként került
be az övezeti tervlapok részletes jegyzéke. Mindezek következtében a Balaton-törvény
3.	§-ának módosítása és kiegészítése is szükségessé válik, e szakasz szerinti módosítás
ezt célozza.
A 4. §-hoz
A rendelkezés új előírásokkal egészült ki. A felülvizsgálat során a jogszabályi
környezet változásából következő módosítási igények közül az OTrT területi
hatályának kiterjesztése a Balaton kiemelt üdülőkörzetre és az OTrT és a Balaton-
törvény összehangolása jelenti a legnagyobb mértékű módosítást, amely a törvény
szerkezeti felépítését és tartalmi vonatkozásait egyaránt érinti. E törvény szerinti
módosítás eredményeként a Balaton-törvény nem ismétli meg a kiemelt üdülőkörzet
területén hatályos OTrT előírásokat, hanem valamennyi övezeti előírásnál megnevezi
az országos, illetve kiemelt térségi és megyei övezetet, amelynek előírásait a Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet adott övezeténél is alkalmazni kell.
Az 5. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény kiegészítését célozza egy új címmel és két új
alcímmel, valamint három új szakasszal. Az elsőben ezek közül a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet térségi területfeíhasználási kategóriái kerülnek felsorolásra, az OTrT
szerint meghatározott megnevezéseket alkalmazva. Az e törvény szerinti módosítás az
azt megelőzően hatályos Balaton-törvényhez hasonlóan hat térségi területfelhasználási
kategóriát jelöl, és megtartja az 5 ha legkisebb területi kiterjedésű egységek
ábrázolását.
A második új szakasz meghatározza az egyes térségi területfelhasználási
kategóriákba történő besorolás általános feltételeit, amelynek lényege, hogy a
kategória területének meghatározott részére a kategória elnevezése szerinti
területfelhasználási jelleg legyen jellemző. A lehatárolt területfelhasználási kategóriák
az OTrT által, a kiemelt térség területrendezési terve számára meghatározott térségi
területfelhasználási kategóriáktól egyrészt eltér abban, hogy a Balaton-törvény nem
alkalmazza a vegyes területfelhasználású térség kategóriát, mivel 5 ha-os ábrázolási
mélységben erre nincs szükség, másrészt a települési térséget nem bontja városias és
hagyományosan vidéki típusra, mivel a Balaton kiemelt üdülőkörzetben e két
kategóriába nem sorolhatóak be egyértelműen a kiemelt üdülőkörzet települési
térségei. Jellemzőek az olyan üdülőtelepülések, amelyek sem hagyományosan vidéki,
sem városias települési térség kategóriába nem sorolhatók. (A térségi szerkezeti
62
tervlap a településrendszer elemeit alaptérképi elemként a „Magyar Köztársaság
2003. évi Helységnévtára” alapján városok és községek, valamint településrészek -
város- és községrészek - bontásban ábrázolja.) A törvény egyedileg meghatározott
térséget is kijelöl, amelybe a tájsebek (bányák, hulladéklerakók) és a turisztikai
fejlesztési területek kaptak besorolást.
A módosítás előtti Balaton-törvényhez képest változást jelent, hogy a térségi
területfelhasználási elemeknél - az OTrT-vel összhangban - a térszerkezeti tervben
nincs megkülönböztetve a meglévő és tervezett állapot. Ez alól csak az infrastruktúra-
hálózat jelent kivételt, illetve az erdőgazdálkodási térség esetében övezeti szinten
jelenik meg a megkülönböztetés. (Továbbra is két övezet fedi le az erdőgazdálkodási
térséget, az erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete.)
Meghatározásra kerülnek - a vonatkozó OTrT szabályokat kiegészítve vagy
szigorítva — a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési
területfelhasználási egységek kijelölésének szabályai az országos településrendezési és
építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat
alkalmazva. A szabályok a településrendezési eszközök számára az erdőgazdálkodási,
a mezőgazdasági, valamint a vízgazdálkodási térségnél 5% mozgásteret biztosítanak.
Az egyedileg meghatározott térség a településrendezési eszközökben különleges
területbe, valamint a turisztikai fejlesztést szolgáló, előírás szerinti települési
területfelhasználási egységekbe sorolandó. Az OTrT-ben szabályozottnál szűkebb
mozgástér védelmet nyújt a Balaton-törvény szerkezeti tervében meghatározott térségi
területfelhasználásnak a törvény céljaival ellentétes változtatása ellen.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény ún. 200 méteres
szabályának szigorítását a Balaton-törvény úgy végzi el, hogy az eredetileg csak a
20 000 fő lakosságszámot meghaladó településekben és egyéb megkötések mellett
alkalmazandó szabályt a Balaton kiemelt üdülőkörzet teljes területén általános
érvénnyel alkalmazandó szabályként határozta meg. Ezzel is azt a törekvést kívánta
erősíteni, hogy a kiemelt üdülőkörzet táji adottságainak érvényesülése érdekében nem
engedi a beépítésre szánt területeket túlburjánzani a területen, és megakadályozza a
beépítésre szánt területek összenövését az üdülőkörzetben.
A térségbe tervezett új gyorsforgalmi úthálózati elemek olyan fejlesztési tengelyt
képeznek, amely mentén szabályozatlanul beinduló, összehangolatlan fejlesztések
felemészthetik a kiemelt üdülőkörzet táji adottságait és az üdülési alkalmasság károkat
szenvedhet. Ezért törvény vonatkozó előírásában meghatározott, főbb gyorsforgalmi
úthálózati elemek és a Balaton partjával határolt területen az új beépítésre szánt
területek ipari területként nem hasznosíthatók. A gazdasági területeken kijelölhető
kereskedelmi szolgáltató területeken sem lehet jellegtelen csarnok jellegű
kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épületeket építeni. A cél az, hogy az üdülési
adottságot döntően meghatározó
-	a táji értékek és az ökológiai adottságok ne sérüljenek,
-	a vendéglátás és az idegenforgalmi szolgáltatások, sport és szabadidő eltöltés
számára alkalmas területeken színvonalas építmények létesüljenek,
-	az állandó lakosság életminőségének javulását is szolgáló létesítményekben a
63
kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások teljessé váljanak.
A műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli rendjét a Balaton-törvény e rendelkezés
által megállapított harmadik új szakasza - a módosítás előtti övezeti szabályozással
szemben - nem funkcionális övezetként, hanem a műszaki infrastruktúra hálózat
elhelyezésére vonatkozó általános előírásokként szabályozza. A közlekedési
infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét - a közúti (gyorsforgalmi utak, főutak, kiemelt
jelentőségű mellékutak, egyéb mellékutak), vasúti, vízi és légi közlekedés, valamint a
kerékpárúthálózat együttes rendszerében - és a térbeli rend szempontjából
meghatározó települések felsorolását az OTrT-vel összhangban a 2/1-5. számú
mellékletek tartalmazzák.
A Balaton-törvény e törvény szerinti módosításának közlekedési szakági
alátámasztó anyaga a Balaton-törvény felülvizsgálatával párhuzamosan készülő OTrT
módosításával összhangban van.
A közúthálózat tervezett nyomvonalai az e törvény szerinti módosítás
következtében a Balaton-törvény módosítás előtti tartalmához képest nem változtak
jelentősen. A terv gyorsforgalmi úthálózat, a főúthálózat és a mellékúthálózat meglévő
és új elemeit határozza meg.
A főúthálózat új elemei közül a Balaton északi partjával párhuzamosan kiépítendő
új (tervezett 77. sz.) főút megvalósításával bizonyos mértékig tehermentesíthető a
jelenlegi 71. sz. főút. A Balaton déli partjával párhuzamosan kialakítandó új főút
megvalósítását részben a jelenlegi mellékúthálózat felhasználásával, részben új
szakaszok kiépítésével javasolja a terv.
A Balaton-törvény az OTrT-nek megfelelően, a főúthálózaton településelkerülő
szakaszok építésére tesz javaslatot. A mellékúthálózat fejlesztési javaslata kiemelt
jelentőségű mellékutakra és egyéb mellékutakra bontva került kidolgozásra.
A meglévő törzshálózati vasútvonalak vonatkozásában az e törvény szerint
módosított Balaton-törvény és az OTrT összhangja biztosított. A (Horvátország) —
Gyékényes térsége - Budapest [Ferihegy] - Záhony térsége - (Ukrajna) (V. sz. transz-
európai közlekedési folyosó hazai szakasza) tervezett nagysebességű vasútvonal a
kiemelt üdülőkörzet DK-i részét érinti. A vasúthálózat új elemei közül a Hajmáskér -
Balatonfűzfő összekötő vonal a Székesfehérvár — Boba - Celldömölk — Szombathely
törzshálózati és a Szabadbattyán - Tapolca törzshálózati vasútvonalak között teremt
kapcsolatot. A Bak - Balatonszentgyörgy között létesítendő új vasútvonal a Sármelléki
repülőtér kelet-nyugati vasúti kapcsolatát biztosítaná.
A légi közlekedés tekintetében a repülőterek besorolása változott. A Sármelléki
repülőtér megnevezése országos jelentőségű polgári repülőtér, és megtörtént a
szentkirály szabadjai - korábban - közös felhasználású katonai és polgári repülőtér
átminősítése Veszprém-Szentkirály szabadj a térségi jelentőségű polgári repülőtérré.
Ez utóbbi kategóriába tartozik továbbá a Siófok-Kiliti repülőtér.
64
Az e törvény szerinti módosítás következtében a Balaton-törvény a kerékpáros
közlekedés nyomvonalait a térségi szerkezeti tervlapon ábrázoltakat módosítva, az
országos kerékpárúthálózat kialakításának 2006-ban kidolgozott koncepciója alapján
és az OTrT-ben foglaltaknak megfelelően tartalmazza. A Balaton-törvényben az e
törvény szerinti módosítást megelőzően a közműhálózatokra és védősávjaira
vonatkozó övezeti szabályokat - az ágazati jogszabályokban már szabályozott, ennél
fogva törlésre javasolt előírások kivételével - szintén az általános előírások között
helyezi el az e törvény szerinti módosítás. A közművezetékek elhelyezésére vonatkozó
rendelkezés a vizuális környezetszennyezés megakadályozását, a tájképi megjelenés
fokozott védelmét, a látvány védelmet szolgálja.
A közlekedési építmények és védősávjai (1-1), valamint a közműhálózatok és
védősávjai övezetének (1-2), és a rájuk vonatkozó övezeti előírásoknak a hatályon
kívül helyezése - a törvény szerkezetének OTrT-hez igazodó módosítása miatt -
indokolttá vált a Balaton-törvény szerkezetének e törvény általi módosítása folytán.
E törvény rendelkezései alapján a szabályozási előírások egy része módosítva a
III. fejezet új 4/C. §-ába került, másfelől a műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli
rendjét a 3. számú melléklet, illetve a 2/1-5. számú melléklet tartalmazza. Az ágazati
jogszabályokban már szabályozott előírások pedig hatályon kívül helyezésre kerültek.
A 6. §-hoz
E rendelkezés csupán pontosítja az alcím elnevezését „A BALATON KIEMELT
ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI
ELŐÍRÁSOK’ alcímről ,4 BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉRE
VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcímre.
A 7. §-hoz
A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó általános szabályokon belül az
erdőterületek védelme kiemelt jelentőségű. Az e törvény szerinti módosítás megtartja a
Balaton-törvény módosítás előtti szigorú előírását az erdőterületek nagyságának
megőrzésére, az erdőterületek beépítésre szánt területté átminősítésének tilalmára
vonatkozóan. Az előírás pontosításra került, miszerint az erdőterületek nagyságát a
település közigazgatási területére kell értelmezni.
A 8. §-hoz
A Balaton-törvény 7. §-ának módosítása az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló kormányrendelet változása miatt vált szükségessé.
A Balaton-törvény 8. §-a (1) bekezdésének módosítása során a beépítésre nem
szánt területeken e törvény megtartja a minimálisan kialakítható 3 000 m -es
teleknagyságot, ugyanakkor a kivételek - közlekedési-, közmű- és vízgazdálkodási
célú műtárgyak elhelyezésének szükségessége - miatt árnyaltabbá teszi az előírást.
Az előírás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó szabállyal
is kiegészül. Erre a védett természeti területek alövezetének más övezetekbe sorolása
miatt volt szükség. A megszüntetett alövezet által lefedett területek védelmi előírásait
65
a törvény módosításáról szóló javaslat más övezeti előírások közé átemelve fenntartja.
A 9. §-hoz
A szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak a települési
szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK (1991. május 21.) tanácsi irányelv alapján
kihirdetett, a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított Nemzeti Települési
Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló Korm. rendelettel
(továbbiakban: Program) összhangban történő meghatározása vált szükségessé.
A Balaton-törvény 9. §-a a kiemelt üdülőkörzet területére és azon belül a partközeli
településekre vonatkozóan differenciált szabályozást tartalmazott. A törvénymódosítás
a szabályozás szigorát csak ott tartja fenn, ahol az környezeti szempontból indokolt
(a gazdaságosan kiépíthető és üzemeltethető szennyvíz-csatornahálózatra
csatlakoztatható, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin), és itt is megfelelő
időt biztosít a támogatással megépülő berendezések kiépíthetőségére. A gazdaságosan
kiépíthető és üzemeltethető szennyvíz-csatornahálózatra nem csatlakoztatható
kistelepülések esetében, amelyek azonban az érzékenynek minősített befogadók
vízgyűjtőterületein helyezkednek el, az építési lehetőségnek árnyaltabb módon
meghatározott feltételekhez kötése biztosítja, hogy a kistelepülések támogatás
hiányában - szennyvízkezelési problémáiknak nem a szennyvízcsatorna rendszerekhez
történő csatlakozással való megoldásával - is fejlődni tudjanak. A fentieknek
megfelelően az e törvény szerinti módosítás a kiemelt üdülőkörzet partinak és
partközelinek nem minősülő települései esetében az építési feltételek csatornázottság
mértékéhez viszonyított - eredetileg is differenciált - szabályozási előírásainak
további megkülönböztetésére tesz javaslatot, ennek megfelelően:
-	partinak és partközelinek nem minősülő és szennyvíz-agglomerációba nem tartozó
2000 LEE alatti lakónépességgel rendelkező, valamint
-	partinak és partközelinek nem minősülő szennyvíz-agglomerációkba tartozó,
továbbá
-	a parti és partközeli települések ún. „beépítésre szánt területeire”, valamint
-	a teljes üdülőkörzet településeinek ún. „beépítésre nem szánt területeire”
vonatkozó előírások differenciáltan kerültek meghatározásra.
A Program által meghatározott határidők irányadóak abban a vonatkozásban, hogy
a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos feladatellátást a fenti kategóriák mindegyikében
milyen határidőkre és milyen műszaki megoldásokkal kell megoldani. A fenti
besorolás illeszkedik a Program támogatási feltételeihez is. A támogatási lehetőségek
összességében az előírások enyhítését tették szükségessé.
E szakasz hatályon kívül helyezi a Balaton-törvény módosítás előtti 11. §-ában
foglalt előírását, mivel ilyen jellegű engedmény fenntartása szakmailag nem indokolt a
továbbiakban. A módosítás a hirdető táblákra vonatkozó előírást is meghatároz,
amelyeknek elhelyezését a Balaton-törvény továbbra is feltételekhez köti, de a pontos
feltételeket a települések helyi építési szabályzatában kell meghatározni.
66
A Balaton-törvény 12. §-ának e szakasz szerinti módosításával a csarnok jellegű
épületek építésének általános korlátozása megszűnt, helyette a tilalom egyes
(magterület, ökológiai folyosó, puffer terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,
történeti települési terület és világörökség és világörökség-várományos terület)
övezetekre korlátozódik. A fokozott települési és tájkarakter védelem érdekében a
módosítás következtében a kötelezővé vált a látványtervvel igazolt tájbaillesztés.
A 10. §-hoz
E szakasz szerinti módosítás összhangban hozza a Balaton-törvény 13. §-ának (2)
és (3) bekezdését, azzal, hogy 10 méternél magasabb építmények elhelyezése
tekintetében csak a települések beépítésre nem szánt területén írja elő - a természeti
erőforrások, a táj szépségének és egyediségének védelme érdekében - látványterv
készítését. Továbbá az előírást a 250 m2-nél nagyobb alapterületű építményekre is
kiterjeszti.
All. §-hoz
E törvény a bányászati tevékenységet a Balaton-törvény módosítás előtti
előírásaival tartalmilag megegyezően, elnevezésében pontosítva szabályozza.
A Balaton-törvény 14. §-ának (2) bekezdésében meghatározott új szabályra a
Balaton-törvény módosítás előtti előírásai között a védett természeti területek
alövezetben meghatározott előírások fenntartása érdekében van szükség. A Balaton-
törvény 14. §-ának e szakasszal megállapított (3) bekezdésben e törvényben területileg
nem lehatárolt, a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, bányaterület,
honvédelmi területek tekintetében a szabályozást a településrendezési eszközökre
utalja.
A működő bányák alövezetének (B-l), valamint a rá vonatkozó övezeti előírások
hatályon kívül helyezésre indokolttá vált, mivel - amint az a fentiekből kiderült - a
Balaton-törvény szerkezetének OTrT-vel összehangolt módosítása következtében nem
önálló alövezetként, hanem az egyedileg meghatározott kiemelt térségi
területfelhasználási kategória részeként került szabályozásra a kiemelt üdülőkörzet
területére vonatkozó általános szabályok között.
E szakasz a levegőtisztaság-védelmi jogszabályok módosulásával összhangban
módosítja a Balaton-törvény 15. §-ában foglalt előírást, az egyes övezetekre az
egészségügyi légszennyezettségi határértéknél szigorúbb ökológiai 1 égszennyezettségi
határértéket határoz meg, a zajvédelemre vonatkozóan a hatályos ágazati
jogszabályokat kell érvényesíteni a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén, így a
zajvédelemre vonatkozó előírás hatályon kívül helyezésre került.
67
A 12. §-hoz
E rendelkezés csupán pontosítja az alcím elnevezését ,^4 BALATON KIEMELT
ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK” alcímről .J BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET
PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcímre.
.	A 13. §-hoz
E rendelkezés pontosítja a Balaton-törvény 16. §-a (7) bekezdésének a feltöltésre
került területekkel kapcsolatos előírásait. A módosított szabályozás a vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervekben - első felülvizsgálatukat követően partvonal-
szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben - meghatározott parti területek
rendeltetésének megfelelően differenciált szabályt állapít meg az újonnan feltöltésre
került területek területfelhasználási besorolását illetően.
Továbbá e rendelkezés egy új 16/A. §-sal egészíti ki a Balaton-törvényt, amely a
zagyterek hasznosítását kibővíti. Az eddigi erdőterület, zöldterület területfelhasználási
egységek mellett engedélyezi a vízgazdálkodási területbe sorolást, amely kikötők
létesítésére is lehetőséget ad. Ezt a szabályt a 20. §-ban foglalt előírásokkal
összhangban, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben már lehatárolt zöldterületek
megtartásával kell alkalmazni. A szabállyal érintett területek a belterülethez nem
illeszkedő partszakaszokon találhatóak.
A 14. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény 17. §-át módosítja. A Balaton-törvény az építési
tevékenység szennyvízelhelyezéssel összefüggésben meghatározott feltételét - a
tómeder irányában egyre szigorúbb szabályok alkalmazásának elve szerint -
egyértelműen a szennyvízcsatorna-hálózat meglétéhez és hatékony működtetéséhez
köti a módosítást követően is. E területeken türelmi időt a törvény nem biztosít.
Az építési és rendeltetés megváltoztatására vonatkozó építésügyi hatósági engedély a
módosítás következtében ugyan kiadható, azonban használatbavételi engedélyt kiadni
csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású
tisztítómű megléte esetén lehet.
Továbbá e rendelkezés módosítja a Balaton-törvény 18. §-ának (1) bekezdését is.
A parti és partközeli településeken a törvény a zsúfoltságot oldó zöldterület
biztosítását a módosítást követően is előírja a területnövekmény 10%-ában.
A módosítás egyrészt a megfogalmazás pontosítását célozza annyiban, hogy csak fele
részben kell a zöldterületet helyben biztosítani, másrészt hangsúlyt helyez arra, hogy a
beépítésre szánt terület csak a zöldterület egyidejűleg történő létesítésével legyen
kialakítható. A terület települési önkormányzati tulajdonba adásának előírása is a
zöldterület tényleges megvalósulását célozza.
68
A 15. §-hoz
A kempingterületekre vonatkozó előírások kiegészítése a 30 méter széles parti
zöldterület kisajátításra vonatkozó kitételének pontosítása és időbeni ütemezése,
valamint a legutóbbi törvénymódosítás során elhagyott - a kempingterületek beépítési
%-ának meghatározására vonatkozó - előírás pótlását szolgálja. Ez utóbbi arra az
esetre vonatkozik, amikor a kempingterület a vízpart-rehabilitációs szabályozási
követelményekkel érintett területen helyezkedik el, de a törvényben biztosított
átsorolás lehetőségével nem éltek, és a kempingterület megtartja eredeti (kemping)
rendeltetését.
Az e törvény szerinti módosítás a strandterületek beépítési %-ának növelését a
szezonhosszabbításhoz szükséges építmények elhelyezése céljából csak kis mértékben
teszi lehetővé. Az új előírás, a strandok területét csak zöldterület kialakítása céljából
engedi csökkenteni, amely engedmény kizárólag a parti sétány létesítésének
lehetőségét szolgálja.
A kemping- és strandterületek Balaton-törvény által megnyitott átsorolási
lehetőségeinek érvényesítése érdekében a törvénymódosítás átmeneti rendelkezést
tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az átsorolás a településrendezési eszközökben a
vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosítása nélkül megtörténhessen. A szabály
a záró rendelkezések közé került beépítésre.
A 16. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény 20. §-át módosítja. A módosított szakasz a
vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve első felülvizsgálatukat követően a
vízpart-rehabilitációs tervekben meghatározott közhasználatú parti sétány
kialakításának kötelezettségét, mint az üdülőkörzet jellegét meghatározó elem védelme
érdekében szükséges előírásokat rögzíti továbbra is, az aktualitásukat vesztett
bekezdések azonban hatályon kívül helyezésre kerülnek.
A 17. §-hoz
E rendelkezés módosítja a Balaton-törvény 22. §-ának (1) bekezdését. Az előírás a
bányászati tevékenység kezdeményezését továbbra is a tó felületéről nem látható
részre korlátozza, melyet - új elemként - látványtervvel szükséges igazolni.
A 18. §-hoz
E rendelkezés módosítja a Balaton-törvény 22. §-ának (3) bekezdését. A parti és
partközeli településeken hulladékelhelyezést a módosítást követően sem engedélyez a
Balaton-törvény, a korszerűsítésre vonatkozó előírás módosult a már elkészült térségi
hulladékgazdálkodási tervek alapulvételének kötelezettségével.
69
A 19. §-hoz
E rendelkezés új alcímmel és 22/A. §-sal egészíti ki a Balaton-törvényt, amely a
kiemelt térségi övezetek felsorolását tartalmazza, valamint utal az azok viszonyát és
kapcsolatrendszerét meghatározó mellékletre. A Balaton-törvény a módosítás
eredményeként a térségi övezeteket az OTrT előírása alapján lehatárolt illetve
meghatározott országos és kiemelt térségi, valamint az egyedileg meghatározott
kiemelt térségi övezetek egységes rendszerébe sorolja.
Az övezetek az alábbi típusok szerint csoportosíthatók:
Az OTrT-ben lehatárolt országos övezetek, melyeket - léptékének megfelelően
pontosítva - a Balaton-törvény is lehatárol és szabályoz:
-	Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1),
-	Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3),
-	Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3),
-	Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (Honvédségi területek alövezete
helyett) (K-l).
Az OTrT-ben meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetek:
-	Magterület övezete (Ö-l),
-	Ökológiai folyosó övezete (Ö-2),
-	Puffer terület övezete (Ö-3),
-	Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (Tájképvédelmi, illetve
tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete
helyett) (T-l),
-	Történeti települési terület övezete (T-2),
-	Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3),
-	Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1),
-	Földtani veszélyforrás terület övezete (P-l),
-	Vízeróziónak kitett terület övezete (Eróziónak fokozottan kitett területek alövezete
helyett) (P-2),
-	Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
(Térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas terültek alövezete helyett) (H-l)
-	Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (Erdősítésre javasolt területek alövezete
helyett) (E-2).
A módosítás előtti Balaton-törvénnyel összhangban lehatárolt, kiegészített
szabályozási tartalommal egyedileg meghatározott kiemelt térségi övezetek:
-	Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (Komplex
tájrehabilitációt igénylő területek alövezete helyett) (R-l),
-	Ökológiai rehabiltiációt igénylő terület övezete (R-2),
-	Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1),
-	Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-l),
-	Tómeder övezete (D-1),
-	Települési terület övezete (U-l),
70
-	Gazdasági terület övezete (U-2),
-	Általános mezőgazdasági terület övezete (M-l),
-	Kertgazdasági terület övezete (M-2),
-	Erdőterület övezete (E-l),
-	Turisztikai fejlesztési terület-övezete (Ü-l),
-	Szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete (C-l).
(Az OTrT-ben előírt, de a Balaton-törvény ben a módosítást követően sem szabályozott
kiemelt térségi és megyei övezetek:
-	Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
-	Nagyvízi meder övezete,
-	Széleróziónak kitett terület övezete,
-	Honvédelmi terület övezete.)
A Balaton-törvény módosítása során - részben az OTrT-vel való összehangolás
következtében - törölt alövezetek:
-	Védett természeti területek alövezete (V-l),
-	Védelemre javasolt természeti területek alövezete (V-2),
-	Ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete (V-3),
-	Felszíni szennyezésre érzékeny területek alövezete (SZ-2),
-	Felszíni szennyezésre kevésbé érzékeny területek alövezete (SZ-3),
-	Földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezete (P-3),
-	Közlekedési létesítmények és védősávjai alövezete (1-1),
-	Közműhálózatok és védősávjai alövezete (1-2),
-	Ipari park jellegű üzemi területek alövezet (X-2),
-	Működő bányák alövezete (B-l),
-	Szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek alövezete (C-2).
Az OTrT-ben lehatárolt országos övezetek előírásait és térképi megjelenítését a
Balaton-törvény a módosítást követően nem ismétli meg, hatályuk viszont a módosítás
révén teljessé tett tervhierarchia okán kiterjed a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére.
Az e törvény szerinti módosítás következtében a Balaton-törvényben a kiemelt térségi
övezetekre vonatkozó előírásokat az OTrT-ben a kiemelt térségi és megyei övezetekre
előírt szabályokkal, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásaival együtt kell
alkalmazni. Azok a szabályok, amelyeket korábban a Balaton-törvény előírt, de a
jelenlegi - OTrT-re hangolt - tervhierarchia szerint az OTrT is meghatározott, a
Balaton törvényből, az OTrT vonatkozó szabályaira való utalás mellett, törlésre
kerültek.
A 20. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény 23-25. §-ait, valamint az azokhoz tartozó
alcímeket módosítja.
A Balaton-törvényben a magterület övezete (Ö-l) az OTrT által meghatározott
kiemelt térségi övezetként került lehatárolásra. Az övezet tényleges területi
kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Természet- és Kömyezetmegőrzési Szakállamtitkársága által összeállított országos
71
térképi adatbázis figyelembevételével és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának
bevonásával készült.
Az övezeti előírások célja a magterület, mint kiemelten értékes ökológiai hálózati
elem hosszú távú megőrzése. Az OTrT szabályozási előírásai mellett a Balaton-
törvény a magterület övezetre vonatkozó, e törvény által megállapított előírásai
további korlátozásokat érvényesítenek a terület- és tájhasználatra, oly módon, hogy a
terület természetközeli állapota hosszú távon megmaradjon, illetve a lehetőségekhez
mérten javuljon. Új építmények létesítése csak természetvédelmi és szakrális célból
engedély ezhetőek, a természet- és látvány védelem érdekében 10 m-nél magasabb
építmények létesítése erősen korlátozott.
A Balaton-törvényben az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) az OTrT által
meghatározott kiemelt térségi övezetként került lehatárolásra. Az övezet tényleges
területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium Természet- és Kömyezetmegőrzési Szakállamtitkársága által
összeállított országos térképi adatbázis figyelembevételével és a Balatoni Nemzeti
Park Igazgatóságának bevonásával készült.
Az övezeti előírások célja az ökológiai folyosó által biztosított kapcsolat hosszú
távú fenntartása és fejlesztése. Ennek érdekében a törvény korlátozásokat határoz meg
a művelési ágakra, a területhasználat változtatására, az erdők kezelésére, valamint a
műszaki infrastrukturális hálózatokra és járulékos építményeikre vonatkozóan.
Új építmények létesítése csak természetvédelmi célból engedélyezhetőek, a természet-
és látványvédelem érdekében 10 m-nél magasabb építmények létesítése erősen
korlátozott
A Balaton-törvényben a puffer terület övezete (Ö-3) az OTrT által meghatározott
kiemelt térségi övezetként került lehatárolásra. Az övezet tényleges területi
kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Természet- és Kömyezetmegőrzési Szakállamtitkársága által összeállított országos
térképi adatbázis figyelembevételével és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának
bevonásával készült.
Az övezeti előírások célja, hogy a puffer terület funkciójának megfelelően
megakadályozza az értékes magterületek szennyezését, ezért a szabályozás elsősorban
a lehetséges veszélyeztető tényezők kiszűrésére irányul (pl. művelési ág változtatás
csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges, környezetkímélő
gazdálkodási módok alkalmazásának előírása, hulladékkezelés szabályozása).
A törvénymódosítással létrehozott új övezetekkel, és azok tekintetében
megállapított övezeti szabályokkal összhangban a védett természeti területek (V-l), a
védelemre javasolt területek (V-2) és az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek
(V-3) alövezetei és a rájuk vonatkozó előírások hatályon kívül helyezésre kerültek.
A hatályon kívül helyezett övezeti előírások beépültek a magterület övezetére (Ö-l),
az ökológiai folyosó övezetére (Ö-2) és a puffer terület övezetére (Ö-3), valamint a
72
térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére (T-1) vonatkozó övezeti előírások
közé.
A 21. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény 26. és 27. §-ait, valamint az azokhoz tartozó
alcímeket módosítja.
A Balaton-törvény 26. §-ának módosításával a térségi jelentőségű tájképvédelmi
terület (T-1) övezete az OTrT által meghatározott kiemelt térségi és megyei övezet,
elnevezésében és tartalmában a Balaton-törvény szerint került lehatárolásra. Az OTrT
új országos övezetként határolta le az országos jelentőségű tájképvédelmi terület
övezetét. Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás
-	a Balaton-törvényben a VÁTI Kht. által a táji adottságokra alapozott kutatás és
tanulmány alapján,
-	az OTrT-ben a Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke által
lehatárolt településhatáros övezethez igazodva,
-	a településrendezési tervek figyelembevételével
készült.
Az övezetbe az ember tájalakító tevékenysége által formált kultúrtáj sajátos
arculatát, mint tájképi értéket, az élő és élettelen tájalkotó elemek, valamint a
hagyományos gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakuló esztétikai értékeket
felmutató tájrészletek tartoznak. A tájképi értékek hordozói elsődlegesen a nagy
kiteijedésű, változatos látványú, de hasonló tájkarakterű, jellemzően nem települési
területek. Változatos természetföldrajzi, geomorfológiai adottságainak megfelelően a
kiemelt üdülőkörzet tájképi értékekben rendkívül gazdag. Az ország egyik
legjelentősebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben
egyedülállóan változatos vidéke. Nagy tájképi egységei — a nagykiterjedésű tófelszín,
mocsárvilág, síkságok, völgyekkel szabdalt dombsági térszínek, medencék,
tanúhegyek és hegységek - elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, fennmaradását
és a változatos kultúrtáj létrejöttét. A Balaton kiemelt üdülőkörzet tájképvédelmi
értékeit - a tó víztükre mellett - döntően meghatározzák az összefüggő erdőterületek,
a hagyományos szőlőterületek, illetve a hagyományos településszerkezetet őrző
települések.
A szabályozás célja, hogy a Balaton egyedülálló tájképi megjelenését, a kialakult
kultúrtáj karakterét hosszú távon megőrizze. Ennek érdekében alkalmazandók a
Balaton-törvénynek - a beépítésre szánt terület kijelölését, bővítését tiltó, a
területhasználat megőrzésére, illetve a hagyományos tájkarakter visszaállítására
vonatkozó, az OTrT-ben megfogalmazott előírásoknál szigorúbb - szabályai. A térség
tájképi megjelenését negatívan befolyásoló építményekre (üzemanyagtöltő állomás,
hulladéklerakó, -tároló, -ártalmatlanító telep, villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő
vezetékek és a törvény elfogadása óta megfogalmazott új elemként a reklámcélú
hirdető építmény) vonatkozó szabályozás a kedvezőtlen hatás mérséklését szolgálja.
73
Az OTrT új országos övezetként határolta le a kulturális örökség szempontjából
kiemelten kezelendő terület övezetét, melynek egyik kiemelt térségi és megyei övezete
a történeti települési terület (T-2) övezete. Ennek feleltethető meg a Balaton-
törvényben szabályozott településkép-védelmi terület és a kiemelt jelentőségű épített
környezeti értékek és régészeti területek alövezete. Az alövezetek összevonásra és az
OTrT-nek megfelelően átnevezésre kerültek.
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.)
OGY határozatban meghatározott elvekkel és célkitűzésekkel összhangban a terület-
és településrendezési tervekben a kulturális örökséget erőforrásként kell tekinteni.
A védelemre fokozott gondot kell fordítani, tekintettel arra, hogy az örökségi elemek
sérülékeny, meg nem újuló erőforrások.
Az övezet lehatárolása településhatáros. Az övezetbe egyrészt a területi
védelemmel (MJT, MK) rendelkező települések, másrészt a településtörténeti
vizsgálatok és a műemléki értékkoncentráció-vizsgálat alapján értékesnek minősített
települések, harmadrészt a Balaton-törvény által védett természeti területbe
(Balaton-felvidéki Nemzeti Park) belterületükkel is beletartozó települések tartoznak.
A szabályozási előírás szerint a tényleges területi lehatárolást a településrendezési
eszközökben kell meghatározni.
A szabályozás célja a védett örökségi értékek és a történeti fejlődés során kialakult
környezet együttes védelme, építészeti hagyományainak megőrzése és átörökítése.
A védelem nem korlátozható csupán az egyedileg védett műemlékekre, hanem annak
történeti környezetére is szabályt kell megállapítani. Ugyanis a környezet kedvezőtlen
változása a műemlék értékét is csökkenti, szélsőséges esetben a fenntartást is
ellehetetlenítheti, pótolhatatlan értékek pusztulásához vezethet. Ennek érdekében az e
törvény szerinti módosítás megtartja a Balaton-törvény módosítás előtti előírásait,
így a településrendezési eszközökben konkrétan meg kell határozni, és védeni kell az
adott hely esztétikai megjelenését determináló elemeket és az adott helyre jellemző
hagyományos építészeti megoldásokat. A Balaton kiemelt üdülőkörzet egészére
érvényes, az építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó előírást alkotni a sokféle
adottság (pl.: északi és déli part, vízparti és háttértelepülések, szőlő- és gyümölcstermő
területek) miatt nem lehet, ezért a törvény ezeknek az előírásoknak meghatározását a
kötelezően megalkotandó helyi rendeletek hatáskörébe utalja. A településrendezési
eszközökben szükséges meghatározni az övezet területén az új épületek
illeszkedésének szabályait - figyelemmel a telekmegosztásra, telekegyesítésre, a
beépítés ritmusára, jellegére valamint az együttes részét képező, egyedileg nem
védett épületek felújításának, hasznosításának, értékmegőrző fejlesztésének szabályait
is.
A módosítás révén a szabályozás új eleme a reklámcélú hirdető építmény, új
üzemanyagtöltő állomás, hulladéklarakó, hulladéktároló, és hulladékártalmatlanító,
hulladékátrakó elhelyezésének tilalma az övezetben.
74
A 22. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvény 28. §-át módosítja.
A Balaton-törvény 28. §-ának módosításával a világörökség és világörökség-
várományos terület övezete (T-3) az OTrT által meghatározott kiemelt térségi és
megyei övezetként került lehatárolásra. Az OTrT új országos övezetként határolta le a
kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét, melynek
kiemelt térségi és megyei övezetét képezi a világörökség és világörökség-várományos
terület. Az övezet lehatárolása településhatáros, és a vonatkozó szabályozási előírás
szerint a lehatárolt települések közigazgatási határán belül a településrendezési
eszközökben kell tényleges kiterjedésüknek megfelelően lehatárolni azt a területet,
amely a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon terület,
amelyeket Magyarország (mint részes állam) nevében a jogszabály által felhatalmazott
testület kiválaszt arra, hogy felvételre jelölje a világ kulturális és természeti
örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi
Listára. A világörökség-várományos terület kijelölése - a szükséges értékvizsgálatok
elvégzése és a dokumentációk összeállítása után - jogszabályi felhatalmazással a
Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága feladata. A világörökség-várományos
terület értékeinek megőrzését - a kijelöléstől a döntésig - biztosítani kell.
A szabályozás célja, hogy a világörökségi helyszíneken biztosítva legyen a terület
fenntartható fejlődése és a védelem alapját szolgáló értékek megőrzése, amelynek
alapdokumentuma az UNESCO Világörökség Bizottság által jóváhagyott kezelési
terv. Az OTrT-ben megfogalmazott előírások mellett - új külszíni bányászat tilalma,
építmények tájbaillesztési kötelezettsége - a Balaton-törvény e törvénnyel módosított
előírásai az övezetben látványkárosító építmények elhelyezését nem engedi, illetve a
településrendezés számára további szabályozást ír elő a területek védelme érdekében.
A Balaton-törvény 28/A. §-ának megállapításával a szélerőmű elhelyezéséhez
vizsgálat alá vonható terület övezete (L-l) az OTrT által meghatározott kiemelt térségi
övezetként került lehatárolásra.
Az övezet lehatárolása - a KvVM Természetvédelmi Hivatalának vonatkozó
tájékoztatói és ajánlásai alapján - az OTrT-ben foglaltakon túl további, a Balaton
kiemelt üdülőkörzet státuszára hivatkozva szigorúbb kizáró tényezők
figyelembevételével történt. Az övezet a szélerőmű elhelyezéséhez kijelölhető azon
területeket foglalja magába, ahol az elhelyezést kizáró tényezők nem akadályozzák a
vizsgálhatóságot. A szabályozás a településrendezés hatáskörébe utalja - a kizáró
tényezők alapján vizsgálatba vonható területekre - a további szempontok bővítését
(szélmérési adatok), és ez alapján a telepítési helyként figyelembe vehető területek
kijelölését.
A Balaton-törvény 28/B. §-ának megállapításával az ásványi nyersanyag-
gazdálkodási terület övezete (A-l) az OTrT új országos övezet lehatárolásának
megfelelően került lehatárolásra.
75
Az OTrT új országos övezetként vezette be az ásványi nyersanyag-gazdálkodási
terület övezetét. Az övezetre meghatározott szabály szerint a településrendezés során
kell az övezet konkrét területi lehatárolását elvégezni.
Az övezetbe az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de
bányatelekkel le nem fedett (ún. szabad terület), nyilvántartott ásványi
nyersanyagvagyon (szénhidrogén, lignit és barnakőszén, fémes ásványok,
ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területei tartoznak. Szabad terület: olyan
ásványi nyersanyag-előfordulás, amelynek területén a kutatási munkálatok még
folyamatban vannak, vagy befejeződtek, de bányatelepítés még nem kezdődött el.
A szabad terület elnevezés nem a bányászati jogosultságra (illetve annak hiányára),
hanem a lelőhely státuszára vonatkozik. Az övezeti lehatárolás tehát konkrét
bányatelek-megállapítással nincs közvetlen összefüggésben, az továbbra is csak egyedi
eljárás alapján történhet. Az, hogy a felsorolt, kutatással lefedett ásványi nyersanyagok
közül adott időszakban melyek kerülhetnek kitermelésre, az ország igényeitől, az adott
gazdasági helyzettől, a világpiaci beszerzési lehetőségektől és áraktól függően
kidolgozott és elfogadott szakmapolitikai koncepciók függvényeként dőlhet el,
valamint a Balaton-törvényben a bányászati tevékenységre vonatkozó általános és
övezeti előírások alapján.
Az övezet lehatárolása településhatáros, mely az OTrT alapján készült, azzal
megegyező. Az országos övezet a Magyar Geológiai Szolgálat Ásványvagyon
Nyilvántartási Osztálya által 2006. január 1-i állapot szerint szolgáltatott megkutatott
szabad területek koordinátás jegyzéke alapján készült.
Az övezet lehatárolását indokolja, hogy az ország ásványi nyersanyagvagyona
olyan természeti erőforrás, illetve olyan nemzetgazdasági értéket képvisel, amelynek
ismerete, környezetkímélő felhasználása nélkül fenntartható fejlődés nem képzelhető
el, megalapozott területfelhasználási döntések nem hozhatók. Erre való tekintettel
szükséges az ország ásványi nyersanyagvagyonának - mint a legnagyobb tömegű
kincstári vagyonelemnek - a megjelenítése a területrendezési eszközökben, az ezzel
összefüggő állami érdek megfelelő artikulálása. Erről a bányászatról szóló törvény
rendelkezik.
A szabályozási előírás a településrendezés számára kötelezővé teszi az övezet által
érintett településeken a tényleges ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület
kiterjedésének lehatárolását az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása
alapján, illetve lehetőséget ad további előírás megfogalmazására.
A 23. §-hoz
E rendelkezés csupán pontosítja az alcím elnevezését „Tájrehabilitációs övezet”
alcímről „Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete”
alcímre.
E rendelkezés a Balaton-törvény 29. §-ának felvezető rendelkezését és b) pontját
módosítja.
76
A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-l) az
OTrT által meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetként került lehatárolásra.
A komplex tájrehabilitációt igénylő terület módosítás előtti Balaton-törvényben
meghatározott és lehatárolt alövezete az e rendelkezésben foglalt módosítással
megfeleltethető az OTrT kiemelt térségi és megyei övezetének.
Az övezetbe a térségi jelentőségű tájrehabilitációt igénylő bányák és tájsebek,
műszaki védelem nélküli hulladéklerakók tartoznak.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Magyar
Bányászati Hivatal által szolgáltatott bányatelek-adatok, továbbá légifotók kiértékelése
alapján készült.
A módosítás szerinti szabályozás célja a rekultiváció során a tájrendezés
eszközeivel a környező területek adottságainak, használatának megfelelő
újrahasznosítás megvalósítása. E területeken nem elegendő a bányászatról szóló
törvény előírásai szerinti tájrendezési terv elkészítése, valamint a
hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban az újrahasznosítási
mód meghatározása, hanem el kell érni, hogy a területhasználat így meghatározásra
került feladatai és szabályai beépüljenek a településrendezési eszközökbe.
A 24. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvényt új alcímmel egészíti ki, valamint 30. §-ának
felvezető szövegét és a) és d) pontját módosítja.
Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2) egyedileg meghatározott
övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény azonos elnevezésű alövezetével
összhangban, a Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások
következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra.
A terv azokat a rehabilitációt igénylő területeket sorolta az ökológiai rehabilitációra
javasolt terület övezetébe, ahol még adott a természetközeli állapot, illetve értékes
ökoszisztémák visszaállításának lehetősége.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Magyar
Bányászati Hivatal által szolgáltatott bányatelek-adatok, továbbá légifotók kiértékelése
alapján készült.
E területeken az ökológiai rehabilitációt ellehetetlenítő tevékenységek korlátozása
-	már a rehabilitációt megelőző időszakban is - indokolt. A komplex rehabilitációt
igénylő területekhez hasonlóan fontos, hogy a külön jogszabályokkal összhangban
készítendő tájrendezési terveknek megfelelően az újrahasznosítás módjára és a
területhasználat meghatározására vonatkozó szabályok beépüljenek a
településrendezési eszközökbe.
77
A 25. §-hoz
E rendelkezés a Balaton-törvényt új alcímmel egészíti ki, valamint 31. §-ának
felvezető szövegét és a) pontját módosítja.
A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) egyedileg
meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény azonos elnevezésű
övezetével összhangban, módosított tartalommal került lehatárolásra.
Az övezetbe azok a szennyezésre fokozottan érzékeny területek kerültek, amelyek
vízföldtani, talajtani szempontból érzékenyek a szennyezés befogadására és
továbbvezetésére, miáltal a felszín alatti vizek állapotát kedvezőtlenül
befolyásolhatják, vagy veszélyeztethetik. Tekintettel a Balaton kiemelt üdülőkörzet
státuszára, az OTrT által országos övezetként lehatárolt kiemelten érzékeny felszín
alatti vízminőség-védelmi terület övezetének további területi kiterjesztése javasolt,
úgy hogy a Balaton-törvény nevezett övezetének szabályozási előírásai legyenek
érvényesek az újonnan lehatárolt övezetre. Ennek alapját a felszín alatti vizek
védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében
meghatározott „Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek
besorolása” képezi, az alábbi kategóriák felhasználásával:
„1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület
a)	üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló
vízkivételek — külön jogszabály szerint — kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-,
külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei;
b)	azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt
mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók;
c)	a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban
lévő felszíni állóvizek mederétől számított 0,25 km széles parti sávja, külön
jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederétől számított
0,25-1,0 km közötti övezete is;
d)	a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a
külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.
2.	Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület (...)
b)	azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek
közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit,
mész- és dolomitmárga képződmények találhatók;
c)	azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt
100 m-en belül található (...).”
A kategóriából kizárásra kerültek az agrotopográfiai térkép alapján a talajok
vízgazdálkodási tulajdonságai közül a 4. „Közepes víznyelésű és vízvezetőképességű,
nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok” kategóriájú területek. Ennek
eredményeként a módosítás előtti Balaton-törvényben lehatárolt felszíni szennyezésre
fokozottan érzékeny terület övezete bővült azokkal a területekkel, ahol „a porózus fő
vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található” és a terület egyben
nem tartozik a „közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározó
képességű, jó víztartó talajok” kategóriájú területek közé. Ezáltal az OTrT-ben
78
lehatárolt kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete nem
sérült, hanem területileg bővült.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a
Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Kht. (VITUKI) - miniszter által jóváhagyott -
1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe, valamint a Magyar
Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) és a
Fölmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1:100 000 méretarányú agrotopográfíai
térképe alapján a fentebb megadott kategóriák kiválasztásával készült.
A szabályozás célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a
felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett,
határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése,
megszüntetése. Ennek érdekében az övezetben a felszínre juttatott és onnan a felszíni
és a felszín alatti vízkészletbe könnyen bemosódó, vegyszer, illetve egyéb szennyező
anyag kijuttatásával járó tevékenység - pl.: hulladéklerakó telepek létesítése -
generális tiltása a módosítást követően is megmaradt. Az országos övezetben kivett
helyként szabályozott bányászati tevékenységre vonatkozó előírást jelen övezetre a
módosítás is érvényesíti.
A felszíni szennyezésre érzékeny területek alövezete (SZ-2) és a felszíni
szennyezésre kevésbé érzékeny területek (SZ-3) alövezete mint egyedileg
meghatározott alövezetek, valamint a rájuk vonatkozó övezeti előírások hatályon kívül
helyezése indokolttá vált a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területek
alövezete lehatárolásának módosítása folytán, mivel ez utóbbi képezi az új, módosítás
révén létrejövő övezet alapját.
A 26. §-hoz
A földtani veszélyforrás terület övezete (P-l) - az OTrT által meghatározott
kiemelt térségi övezetként - a Balaton-törvényben meghatározott elnevezést
megtartva, a Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások
következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra, amely
megfeleltethető az OTrT-ben tartalmilag módosított formában kiemelt és megyei
térségi övezetként szabályozott földtani veszélyforrás területe övezetének.
Az övezetbe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős
tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett
területek tartoznak.
A Balaton kiemelt üdülőkörzetben felszínmozgás-veszély szempontjából
legérzékenyebb területek a löszös magaspartokon főként Balatonkenese térségében
(Balatonfíízfőtől Balatonvilágosig) és a déli parton Balatonföldvár, Balatonszárszó,
Fonyód térségében, valamint a Tihanyi-félszigeten, továbbá a Balaton-felvidéken a
tanúhegyek lejtőüledékkel borított hegylábi területein vannak, de Külső-Somogyban a
tektonikusán előrejelzett, eróziós völgyekkel szabdalt, pannon üledékekkel fedett
dombsági térszínek is kedvezőek a csuszamlásos, suvadásos, lejtőmozgásos
folyamatok kialakulására. Ezek mellett a magas szervesanyag-tartalmú,
79
térfogatváltozásra hajlamos, nagyon gyenge terhelhetőségű és még tűzveszélyes
tőzegterületek képeznek veszélyforrást, melynek teljes körű területi ábrázolása jelen
törvénymódosítás során nem volt biztosított.
Az övezetet a hatályos területfejlesztési törvény szerint (2004. évi LXXV.
törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény) a területrendezési tervekben
közigazgatási határok mentén kell kijelölni, és konkrét területét az illetékes
szakhatósággal együttműködve a településrendezési eszközökben kell lehatárolni.
A Balaton-törvény nem közigazgatási határok szerint, hanem a Magyar Geológiai
Szolgálat területileg illetékes hivatalainak adatszolgáltatása alapján lehatárolva
tartalmazza az övezetet, amelynek további pontosítását a vonatkozó előírás szerint, az
illetékes szakhatósággal együttműködve a településrendezési eszközökben kell
elvégezni, és a törvény előírásait csak az így lehatárolt terülten kell érvényesíteni.
Az övezetben a felszín megbontásával járó, illetve a felszíni vizek és belvizek
elvezetését célzó tevékenységet - a hatályos jogszabályban rögzített eljárásokat
kiegészítve - a Balaton-törvény e törvény szerinti módosítása külön feltételekhez köti.
Jelen törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
településrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló előírásait pontosítva,
kötelező elemként írja elő a felszíni vizek és belvizek elvezetésére szolgáló
építmények tervezését.
A 21. §-hoz
A vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) - az OTrT által meghatározott kiemelt
térségi övezetként - a módosítás előtti Balaton-törvényben alkalmazott elnevezést
pontosítva, a Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások
következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra.
Az övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a
csapadék- és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása
következtében erózióveszély áll fenn.
A kiemelt üdülőkörzetben az eróziónak kitett területek legnagyobb számban és
kiterjedésben a Balaton-felvidék horizontálisan is tagoltabb területén, a medencéket
övező hegy-, ill. domboldalak erdő nélküli hegylábi lejtőin, az erdők szegélyzónájában
és a vulkáni tanúhegyek többnyire szőlővel művelt hegylábfelszínein, továbbá Külső-
Somogy völgyekkel szabdalt dombsági térszínein, valamint a Keszthelyi-hegység
környezetében fordulnak elő és okoznak jelentős problémát a talajvédelemben.
Az övezetet a hatályos területfejlesztési törvény szerint (2004. évi LXXV.
törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény) a területrendezési tervekben
közigazgatási határok mentén kell kijelölni, és konkrét területét az illetékes
szakhatósággal együttműködve a településrendezési tervekben kell lehatárolni.
A Balaton-törvény nem közigazgatási határok szerint, hanem a tényleges kiteijedésnek
megfelelően lehatárolva tartalmazza az övezetet. Az övezet felülvizsgálata a módosítás
előtti Balaton-törvény lejtőkategória térképe alapján - amely az 1980-as felmérésen
alapuló Agrokémiai Irányítási Rendszer (AIR) keretében készült - a Növény- és
80
Talajvédelmi Szolgálat területi szolgálataival, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat
területi igazgatóságaival egyeztetve készült.
A szabályozás az eróziós talajpusztulás kártételének csökkentésére irányul a
megfelelően kiválasztott talajművelési, agrotechnikai eljárások alkalmazásával.
A földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezetének
(P-3) és az arra vonatkozó övezeti szabályozás elhagyása vált szükségessé a törvény
módosítása során, mivel a területrendezési terv léptékének (M=l: 100000) megfelelő
pontossággal lehatárolt övezet törvényi szintű elfogadása nem indokolt.
A 28. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a felszíni
vízminőség-védelmi terület övezetre (F-l) vonatkozó előírásokat. A felszíni
vízminőség-védelmi terület övezete (F-l) egyedileg meghatározott övezetként a
módosítás előtti Balaton-törvény azonos elnevezésű övezetével összhangban,
módosított előírásokkal került lehatárolásra.
Az övezetben elsődlegesen a tómederrel és a Balaton vízterével közvetlenül
kapcsolatban lévő, vízjárta, még meglévő mély fekvésű területek kerültek
lehatárolásra. Jelentős részét teszik ki a hajdani tómederhez tartozó, a feltöltő
szukcesszió különböző stádiumában lévő berkek, amelyek sokrétű kapcsolatban
vannak a természetes vizekkel. Víztározó és szűrőzónát képeznek, szűrik, tisztítják és
szabályozzák a talajvizet, csökkentik a terhelést. A Balatonba torkolló állandó és
időszakos vízfolyásokon a szűrőmezők kialakítása a Balatoni Vízgazdálkodási
Fejlesztési Program szerint történt.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a VÁTI Kht-ban a
KvVM-mel egyeztetve, a mély fekvésű területek, valamint a fenti Korm. határozat, és
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
(Natura 2000 területek) szóló Korm. rendelet figyelembevételével készült.
Az övezetben a tómederrel és a Balaton vízterével közvetlenül kapcsolatban lévő,
vízjárta területek védelme érdekében szükséges előírások a lehatárolt területek
használatának szabályait rögzítik. E területeken - hasonlatosan a felszíni szennyezésre
fokozottan érzékeny területekhez - a felszíni vízkészletekbe könnyen bemosódó
vegyszer és egyéb szennyező anyagok, valamint a tóban a nemkívánatos tápanyag-
feldúsulást okozó anyagok kijuttatásával, a természetes vagy természetközeli
ökoszisztémának megbontásával járó, annak pusztulását eredményező tevékenységek
kerültek korlátozásra.
A 29. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá megállapítja a Tómeder
övezetére (D-l) vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás előtti Balaton-törvény
81
tómeder alövezetére vonatkozó előírások kisebb, fogalmi jellegű pontosítástól
eltekintve nem változtak, csak a kategória elnevezése változott alövezetről övezetre.
A 30. §-hoz
A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület (H-l) - az
OTrT által meghatározott kiemelt térségi övezetként - a módosítás előtti Balaton-
törvényben szereplő alövezetet alapul véve, azt pontosítva került lehatárolásra.
Az övezet tényleges területi kitelj edésének megfelelő lehatárolás az OTrT-ben
előírt kizáró tényezők figyelembe vételével és a Balaton-törvény e törvény szerinti
módosításában meghatározott kizáró tényezők alapján készült.
A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén - a geológiai adottságokból fakadó
nagyfokú szennyezésérzékenység miatt - a hulladékgazdálkodás megoldása sürgető
feladat volt. A kiemelt üdülőkörzet területén, illetve környékén a térségi
hulladéklerakó helyek - Marcali, Ordacsehi, Som, Királyszentistván, Zalabér,
Nagykanizsa - kiépültek, illetve kiépülőben vannak, továbbiak kijelölésére jelenleg
nincs szükség a terület ellátásához. A Balaton-törvény e törvény szerinti módosítása az
OTrT törvény szerkezetéhez igazodva a térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas
területek alövezete helyett a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá
vonható terület övezetét határolja le. A Balaton-törvény e törvény szerinti módosítása
további kizáró feltételeket határoz meg, a Balaton kiemelt üdülőkörzet táji, épített
környezeti valamint természeti-környezeti értékei védelmének elsődlegességet
biztosítva.
A 31. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a települési
terület övezetére (U-l) vonatkozó szabályokat. A települési terület övezete (U-l)
egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény azonos
elnevezésű alövezetének megfelelően, a Balaton-törvény hatálybalépése óta
bekövetkezett változások következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került
lehatárolásra.
Az övezetbe alapvetően a központi belterület települési funkciókkal összefüggő
beépítésre szánt területei tartoznak. A felülvizsgálat során figyelembevételre kerültek
egyrészt a Balaton-törvény hatálybalépése előtt belterületbe vont területek („szerzett
jogon”), másrészt a törvény hatálybalépése óta - az övezeti szabályozás által
engedélyezetten - kijelölt települési területek. Az övezet által lehatárolt települési
területek nem fedik le teljes egészében a térségi területfelhasználási kategóriaként
lehatárolt települési térséget, mivel a külterületi beépítésre szánt területek közül a
gazdasági területek nem tartoznak az övezetbe.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a kiemelt
üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési tervei alapján készült.
82
A 32. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a gazdasági
terület övezetére (U-2) vonatkozó előírásokat. A gazdasági terület övezete (U-2)
egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény azonos
elnevezésű alövezetének megfelelően, a Balaton-törvény hatálybalépése óta
bekövetkezett változások következtében szükségessé vált módosítással került
lehatárolásra.
Az övezetbe a település központi belterületéhez közvetlenül csatlakozó, vagy attól
elkülönülő üzemi, gazdasági területek tartoznak. E területek a települési térség részei,
és a települési terület övezetébe tartozó területekkel együttesen teljes egészében -
átfedés nélkül - lefedik a települési térség területfelhasználási kategória területét.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Balaton kiemelt
üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési tervei alapján készült.
A szabályozás megtartja a módosítás előtt hatályos Balaton-törvényi előírás
differenciáltságát, és különbséget tesz a központi belterülethez csatlakozó ipari, illetve
az attól elkülönülő gazdasági területek vonatkozásában, utóbbiakban az előírás a
beépítettség és a növényzeti fedettség tekintetében szigorúbb. Az ipari park jellegű
üzemi területek alövezet (X-2), és a rá vonatkozó övezeti szabályozás hatályon kívül
helyezése indokolttá vált, mivel a módosítás során az övezet által lehatárolt területek a
gazdasági területek övezetébe kerültek besorolásra.
A 33. §-hoz
E rendelkezés hatályon kívül helyezi a „Funkcionális övezetek szabályozási
előírásai” alcímet, mivel e törvény szerkezetének az OTrT szerkezetéhez történő
igazítása következtében e rendelkezések más helyre kerültek a törvényben, valamint az
egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt módosítja az adott
rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza az általános mezőgazdasági
terület övezete (M-l) vonatkozó előírásokat. Az általános mezőgazdasági terület
övezete (M-I) egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény
árutermelési mezőgazdasági területek elnevezésű alövezetének megfelelően, a
Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások következtében
szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra.
Az övezetbe a mezőgazdasági művelésre alkalmas, a mezőgazdasági térségbe
sorolt területek tartoznak a kertgazdasági területek (egykori zártkertek) kivételével.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a kiemelt
üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési tervei alapján készült.
Az általános mezőgazdasági területekből - a települések fejlesztési igényeinek
megfelelően - beépítésre szánt terület kijelölhető, ha a törvény övezeti szabályozása
összességében megengedi. Az általános mezőgazdasági terület övezetén az építendő
83
épület a terület művelési ágának megfelelő, rendeltetésszerű használatot kell, hogy
szolgálja.
A birtokszerkezet átalakulása, a gépi technológia, művelési eszközök fejlődése és
ennek megfelelően a mezőgazdasági termeléssel, gazdasági tevékenységgel
összefüggő építési igények változása szükségessé tette a szabályozás módosítását az új
birtokközpontok kialakítására, valamint a gazdasági tevékenységet szolgáló építési
lehetőségre vonatkozóan. A módosítás jelentősen megnövelte a beépítettséget, illetve
az építhető épületek alapterületét kifejezetten abból a célból, hogy a mezőgazdasági
termelésnek (fejlesztésnek) a műszaki (építményi) feltételei biztosíthatóak legyenek.
A táji értékek fennmaradásának legfontosabb eleme a tájat gondozó ember, ezért
hosszabb távon a gazdálkodók boldogulását biztosító, életképes méretű birtokok
kialakulása a tájvédelmet is szolgálja. Az övezetben a tájidegen építészeti kialakítású
bevásárlóközpontok telepítését korlátozza a törvény.
A 34. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a
kertgazdasági terület övezetére (M-2) vonatkozó előírásokat. A kertgazdasági terület
övezete (M-2) egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény
azonos elnevezésű alövezetét alapul véve a Balaton-törvény hatálybalépése óta
bekövetkezett változások következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került
lehatárolásra.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a régi zártkerti
területek, valamint a településrendezési eszközökben szabályozott kertes
mezőgazdasági területek alapján, illetve a tényleges tájhasználat figyelembevételével
készült. A Balaton-törvény e törvény szerinti módosítása a beerdősült volt zártkerti
területeket részben kertgazdasági övezetként részben erdőként szabályozza, annak
függvényében, hogy az erdőművelés, kertgazdasági tájhasznosítás megújulása
mennyire életszerű.
Az üdülési funkció a kertgazdasági területeken is megjelent, és napjainkra a
nagyüzemi művelésre nem alkalmas egykori zártkerti területeken számottevő
méreteket öltött. Ezek a területek vezetékes vízzel alig ellátottak, és csatornázásukra is
kevés az esély. A hiányos infrastruktúra miatt az üdülési használat nagymértékben
növeli a környezetszennyezés veszélyét, ezért a Balaton-törvény e törvény szerinti
módosítása ezeken a területeken az építést szigorú feltételekhez köti. Fentiekre és arra
tekintettel, hogy a Balaton-törvény hatálybalépése óta a közműfejlesztések
előrehaladásának megfelelően a települések már élhettek a törvény által meghatározott
feltételekhez kötött építési lehetőséggel, e törvény szerinti módosítás az egyes
településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án teszi lehetővé - az előírt
feltételek teljesülése esetén - lakóépület elhelyezését.
84
A Balaton-törvény módosítás előtti előírásaival összhangban - amely szerint csak
az M-l övezetben jelölhető ki beépítésre szánt terület, ha azt az övezeti szabályozás
•	összessége megengedi - a kertgazdasági terület övezetében e törvény előírja a
beépítésre szánt területek kijelölésének tilalmát.
A 35. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a kiváló
termőhelyi adottságú szántóterület övezetére (M-3) vonatkozó előírásokat. A kiváló
termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) az OTrT országos övezetének
megfelelően került lehatárolásra.
Az övezet tényleges területi kiterjedésnek megfelelő lehatárolása az OTrT alapján
és a Balaton-törvény e törvény szerinti erdőtelepítésre alkalmas övezetével pontosítva
készült. Az országos övezet területének meghatározása a SZIE-KTI által készített
többszempontú vizsgálat alapján történt.
A terület megóvása érdekében az országos előírás korlátozza a beépítésre szánt
területek növekedését. A Balaton-törvény e törvény szerinti módosítása a kimagasló
agrárpotenciái megőrzését, fenntartását - a talaj, mint az adottság alapját nyújtó
természeti erőforrás védelmén keresztül - kívánja biztosítani az optimális
területhasználat, gazdálkodási mód előírásával. A fenntartható minőségi termelést a
megfelelő talajszerkezet, talajélet, tápanyag-és vízutánpótlás biztosítása, az integrált
növény- és talajvédelmi technológiák alkalmazása biztosíthatja.
A 36. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza az
erdőterület övezetére (E-l) vonatkozó előírásokat. Az erdőterület övezete (E-l)
egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balaton-törvény meglévő
erdőterületek alövezetét alapul véve, a Balaton-törvény hatálybalépése óta
bekövetkezett változások következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került
lehatárolásra.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás az Állami
Erdészeti Szolgálat adatszolgáltatása, a CORINE landcover területfelhasználási
adatbázis és légifotók alapján készült.
A szabályozás kiegészítése az erdők védelmét szolgálja a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat javaslata
alapján.
85
A 37. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
kiegészíti a törvényt egy új alcímmel. Továbbá meghatározza az erdőtelepítésre
alkalmas terület övezete (E-2) vonatkozó előírásokat. Az erdőtelepítésre alkalmas
terület övezete (E-2) - az OTrT által meghatározott új kiemelt térségi övezetként - a
Balaton-törvény hasonló elnevezésű alövezetének tartalmi módosításával került
lehatárolásra.
Az övezetbe azon területek tartoznak, amelyek - termőhelyi adottságaik,
elhelyezkedésük alapján — talajvédelmi, klíma- és levegővédelmi, vízvédelmi és
objektum-védelmi, élőhely-védelmi, üdülési, illetve gazdasági funkciójú távlati
erdősítés számára igénybe vehetők.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a
Térségfejlesztési és Zöldövezeti Tervező Iroda által meghatározott hosszú távú
telepítési javaslat alapján, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve készült.
Az erdőterületek bár fokozatosan bővülnek, számottevően nem növekedtek a
Balaton-törvény elfogadása óta. Számos erdőtelepítésre javasolt terület vár még
telepítésre. Az erdőtelepítésre alkalmas területek összességét a mezőgazdasági
termelési szerkezet átalakulása során a művelésből kivont területeken telepítendő
erdők, az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal előtérbe került élőhely-védelmi
funkciót betöltő erdők, társadalmi igény hatására telepítendő jóléti erdők,
levegőtisztaság-védelmi erdők, valamint mezővédő erdősávok adják. A kiemelt
üdülőkörzet erdőtelepítési programjában 9500 ha erdő kialakítására van javaslat,
illetve a természetszerű erdőgazdálkodási módszerek alkalmazására a meglévő
erdőknél 2000 ha összterületű, erózió által veszélyeztetett talajon álló, gyenge
védképességű erdőben a talajvédelem biztosítására állományszerkezet-átalakítás
szükséges, amit talajkímélő fafaj-cserével kell biztosítani. A magaspartokon, löszfalak
felett álló erdők felújítása fontos feladat. Kiemelt feladat a déli part menti települések
belterületén lévő erdők, illetve a Nagyberek felszíni vízminőség-védelmi övezetébe
eső erdők minőségének javítása, hosszú távú felújítása, valamint az M7 autópálya
mentén — már a beruházás során - véderdők kialakítása.
Az övezetben fennálló korlátozó előírások szerint csak az erdőtelepítés lehetőségét
megőrző területhasználat folytatható és beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
Törlésre került a telepítésre vonatkozó előírás, mert ez arra a félreértésre adott okot,
amely szerint csak erdtelepítéssel lenne hasznosítható a terület, holott az eredeti
szabályozási cél az erdőtelepítésre való alkalmasság megőrzése volt. Ez pedig
-	egyebek között - a szántó művelési ágban, gyepként és gyümölcsösként is
megőrizhető.
A 38. §-hoz
E rendelkezés kiegészíti a törvényt egy új alcímmel. Továbbá meghatározza a
kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére (E-3) vonatkozó előírásokat.
86
A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) az OTrT országos övezetének
megfelelően került lehatárolásra.
Kiváló termőhelyi adottságú erdők az (E-l) övezeten belül azok a területek,
amelyek a leginkább alkalmasak olyan őshonos fafajokból álló erdőtársulások
fenntartására, amelyek az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági,
társadalmi - egymással összhangban, a legmagasabb szinten képesek biztosítani.
Az övezet tényleges területi kiterjedésnek megfelelő lehatárolása az OTrT-vel
megegyező. Az országos övezet lehatárolást az Állami Erdészeti Szolgálat végezte el
az Országos Erdőállomány Adattár részletes adatai alapján a termőhelyi jellemzők
összetett rendszere és a termőhelyen álló faállomány jellemzői szerint.
A 39. §-hoz
E rendelkezés hatályon kívül helyezi a „Termelési terület övezet” alcímet, továbbá
meghatározza a turisztikai fejlesztési terület övezetére vonatkozó szabályokat.
A turisztikai fejlesztési terület övezete egyedileg meghatározott övezetként a
Balaton-törvény azonos elnevezésű alövezetének alapulvételével, a Balaton-törvény
hatálybalépése óta bekövetkezett változások következtében szükségessé vált tartalmi
módosítással került lehatárolásra.
Az övezetbe a sajátos jellemzőkkel rendelkező, a szabadidő-eltöltés lehetőségeit
bővítő, nagy helyigényű beruházások célterületeiként a turizmus minőségi
fejlesztésének területi feltételeit biztosító területek tartoznak. Az övezet területei az
egyedileg meghatározott térség területfelhasználási kategóriába tartoznak.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a kiemelt
üdülőkörzet különböző adottságainak mérlegelése alapján készült.
A Balaton-törvény hangsúlyt helyezett a minőségi turizmusfejlesztés területi
feltételeinek biztosítására. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a minőségi turizmus
fejlesztését szolgáló beruházásokhoz hiányoznak a zavartalan természeti környezetet
biztosító szabad területek, hiszen a turisztikailag frekventált és mára sűrűn beépült
parti sávban a további telekosztás és építkezés, a területek felaprózódása tovább rontja
a minőségi turizmus feltételeit.
Annak érdekében, hogy a kiváló tájképi adottságú, jó közlekedési lehetőségekkel
bíró területek az idegenforgalom minőségi fejlesztési területeivé, a nagy helyigényű
beruházások célterületeivé válhassanak, a szabályozási előírások e területek települési
területfelhasználási egységekbe történő besorolását csak az idegenforgalmi céllal
összeegyeztethető rendeltetés biztosításával engedik. A telekalakítás alsó határának
5 ha-ban történő meghatározása a nagy helyigényű létesítmények színvonalas
elhelyezését szolgálja. Az Ü-l területek lehatárolásának célja, hogy a települési terület
övezetbe sorolástól megóvja e területeket. Bár a telkek beépíthetőségét a Balaton-
törvény e törvény szerinti módosítása - a beépítésre szánt területek megengedett
beépítettségének külön jogszabályban meghatározott alsó határához igazodva - 10%-
87
ra emelte, e területek zöldfelületi jellegének megőrzése érdekében az aktív
zöldfelületek minimális arányát 50 % -bán határozta meg. Új szabályként a közmű és
elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok — műszaki lehetőségek mérlegelésével
történő - terepszint alatti elhelyezése is előírásra került.
A 40. §-hoz
E rendelkezés az egyes övezetek törvényben elfoglalt helyének megváltozása miatt
módosítja az adott rendelkezést megelőző alcímet. Továbbá meghatározza a
szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezetére (C-l) vonatkozó előírásokat.
A szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete (C-l) egyedileg meghatározott övezetként
a Balaton-törvényben a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetét alapul
véve a Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások következtében
szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra.
Az övezetbe a szőlőtermőhelyi I. osztályú területek tartoznak, ahol a lehatárolás
célja a Balatoni Borvidéki Régió minőségi szőlő- és bortermő területeinek védelme.
Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a Szőlészeti és
Borászati Kutató Intézet legújabb nyilvántartása szerint készült.
A Balaton kiemelt üdülőkörzet történelmi borvidékein, különösen a Balaton-
felvidéken a szőlőhegyek történeti-, természeti, tájképi értékeinek, a táj korábbi
vonzerejének csökkenése következett be a volt zártkerti területek sűrű beépítésével.
Az üdülés terjedésével a vegyes tájhasználat folytán kialakult — jellegben, funkcióban,
építészeti megformálásban eltérő - épületállomány jelentősen rontotta a táj esztétikai
értékét. A vegyes tájhasználat terjedését kizárólagosan a szőlőműveléshez kötött
építési lehetőséggel kívánta a törvény megállítani. A Balaton-törvény ezeken a
területeken a szőlő- és gyümölcstermesztés feltételeit biztosítja és támogatja.
A termőfelület védelme érdekében beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki. Építeni
csak a rendeltetés szerinti használatnak megfelelő funkciójú épületet, általános illetve
kertgazdasági terület övezetén megengedett beépítési százaléknak és a
közművesítettségi feltételeknek megfelelően lehet. A szőlőterületek védelmével, a
művelés ellenőrzésével és nyilvántartásával nevesül e területen a hegybíró feladata is.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek egyéb jogszabályok és a
törvény által is biztosított joga és feladata a szőlőkataszteri területek felülvizsgálata. A
nehezen művelhető, magas lejtőszögű domboldalak részben beerdősültek. Ezért a
gazdaságtalanul művelhető szőlőkataszteri területeken a szőlőművelési kötelezettség
előírásait a felülvizsgálat során rugalmasabbá kell tenni.
A szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek alövezetének (C-2) és a rá vonatkozó
övezeti szabályozás törlése indokolttá vált az alövezet által lefedett terület
viszonylagos kis kiterjedése miatt, másrészt a nagyszámú észrevétel következtében. A
kevésbé értékes termőhelyek kevésbé szigorú szabályozása összhangban van a
Balaton-törvény szellemiségével.
88
A 41. §-hoz
Az OTrT által meghatározott új országos övezet a kiemelt fontosságú honvédelmi
terület övezete (K-l) tényleges területi lehatárolása az OTrT településhatáros
lehatárolásához képest a kiemelt térség területrendezési tervében a helyrajzi számú
lista megadásával válik pontosabbá. Azonban a kiemelt térségi terv térképének
méretaránya (M=l: 100000) nem teszi lehetővé a területek beazonosíthatóságát. így a
feladatot tovább delegálja a településrendezési eszközök számára.
A 42-43. §-hoz
E rendelkezések a Balaton-törvény záró rendelkezéseinek számozását módosítják,
amely az e törvény szerinti módosítások következtében vált szükségessé. Egyes
rendelkezések időközben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált pontosítása
is megtörtént, valamint az aktualitásukat vesztett előírások hatályon kívül helyezésre
kerültek.
A területi folyamatok követése érdekében a törvény rendelkezik a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet Területrendezési Tervének legalább 10 évente történő felülvizsgálatáról.
E rendelkezés állapítja meg a Balaton-törvény új mellékleteit és rendelkezik az
újonnan csatlakozó települések településrendezési terveinek és helyi építési
szabályzatának 4 éven belüli elkészítésről, illetve felülvizsgálatáról és a törvény
céljainak teljesülése érdekében további jogszabályalkotás szükségességéről.
Továbbá kiegészíti a törvényt egy átmeneti rendelkezéssel, amely szerint a vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatának megtörténtéig a kempingek és a
strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének
tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-
rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások helyett e törvény megfelelő
rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.
A 44. §-hoz
E rendelkezés határozza meg a törvény hatálybalépésének napját, okafogyottá vált
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését, valamint a pontosítandó szövegrészek
módosítását.
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatályon kívül helyezni
kívánt szakasza kormányrendelet megalkotására irányuló felhatalmazásról
rendelkezik. Azonban a területrendezési tervekre visszavezethető kártalanítás
szabályozási koncepciójának kidolgozása során nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető
szabályokat - a kártalanítás jogcímét, mértékét, a kártalanításra jogosultak és
kötelezettek körét - törvényi szinten kell szabályozni. A kártalanítási eljárás
kormányrendeleti szinten történő részletszabályozása, ezáltal oka fogyottá vált.