﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5592. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
Előadó:	dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. április

2008. évi .... törvény
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

I. Fejezet
Közös eljárási szabályok
Általános rendelkezések
1. §
(1)	Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a
továbbiakban: eljárás) azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai - a
polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
(2)	A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos
hatályú.
Tárgyi hatály
2. §
E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell,
melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.
Kizárás
3. §
(1)	A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró
kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2)	Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette
be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző
kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a
továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi
kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző
kijelölhető.
(3)	Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik
közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.
2
(4)	Ha
a)	a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a
kizárási ok nem áll fenn,
b)	a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, vagy
c)	kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye
szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke
a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt - megküldi a kizárásról való döntés
végett a bíróságnak.
(6)	A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7)	Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró
közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró
közjegyzőt - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a területi, illetve az
országos kamara elnöke jelöli ki.
(8)	A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
Illetékesség
4. §
(1)	Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a
kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2)	Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző
illetékes.
(3)	Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes,
akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott
szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.
(4)	Ha a kérelmező jogi személy székhelye, vagy az annak képviseletére hivatott szerv
székhelye és az ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(5)	Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy
olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít,
a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
3
A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül
5.	§
(1)	A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási
cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.
(2)	A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket
megkeresés útján foganatosítja.
(3)	A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye
érvénytelen.
A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem
6.	§
(1)	A kérelemnek tartalmaznia kell
a)	az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b)	a kérelem előterjesztésének indokait,
c)	a rövid tényállást,
d)	az illetékes közjegyzőt, a közjegyző illetékességének megállapításához
szükséges adatokat,
e)	a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).
(2)	A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél
jegyzőkönyvbe lehet mondani.
7.	§
(1)	A közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a
kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői
munkadíját és költségtérítését előlegként fizesse meg.
(2)	A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti
költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.
(3)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a
közjegyző - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt
végzéssel elutasítja.
8.	§
(1)	Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.
(2)	A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön
jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg.
4
(3)	A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés
összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.
Bizonyítás
9.	§
(1)	Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a)	elvégzéséhez kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges,
b)	lefolytatatása harmadik személy számára kötelezettség teljesítését tenné
szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik a harmadik személy arra irányuló - közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta e
kötelezettség teljesítését,
c)	lefolytatásához harmadik személy jogszabályon alapuló hozzájárulása
szükséges, és ezzel - a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt -
hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik.
(2)	A közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt az (1) bekezdés b) és c)
pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3)	Ha a harmadik személy az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozatot
nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, és az eljárás más módon nem
folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.
Hiánypótlás, kérelem elutasítása hiánypótlás nélkül
10.	§
A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a)	a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel
elutasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,
b)	felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
Az eljárás megszüntetése
11. §
A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a)	a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg harmadik személynek a
bizonyítás lefolytatásához szükséges kötelezettségvállalásának, hozzájárulásának a
megszerzését, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges,
b)	a harmadik személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a
bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és e nélkül az eljárás
eredményes lefolytatása nem lehetséges,
c)	a harmadik személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását
visszavonta.
5
Egyéb eljárási szabályok
12. §
(1)	Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
(2)	A bizonyítás során vizsgálat tűrésére senki nem kötelezhető.
(3)	Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye lehet.
A közjegyző határozata
13.	§
(1)	A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a
jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú.
(2)	A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni
és a megyei bírósághoz kell címezni.
14.	§
Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban
foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az
abban foglaltak teljesítése céljából bármely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi
hatóság, pénzügyi intézmény), vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a
határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi
meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
Az adatok védelme, iratkezelési szabályok
15.	§
(1)	Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba
történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó
jogszabályok megfelelően irányadóak.
(2)	A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt
adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
6
II.	Fejezet
Egyes eljárások
Utaló rendelkezés
16. §
E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás
17.	§
(1)	Előzetes bizonyításnak van helye
a)	a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben,
b)	ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy
állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik.
(2)	Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás
van folyamatban.
(3)	Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő
kirendelése szükséges, az igazságügyi szakértő kirendelésére e törvény szabályai irányadóak.
18.	§
Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás
helye van.
19.	§
(1)	Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a)	a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
b)	azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye
van,
c)	az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint
az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges.
(2)	Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
20.	§
(1)	Ha az előzetes bizonyítást - a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt -
haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése
7
miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a
területi kamarát.
(2)	A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik
közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására.
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
21.	§
(1)	Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához
vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e
címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző elutasítja, ha abban a kérdésben,
amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene
indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban.
Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági
eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
(3)	A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban bizonyításnak nincs helye.
22.	§
Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői
vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy a dolog található.
23.	§
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a
következőket is:
a)	a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
b)	azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
24.	§
A közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag
szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe.
25.	§
(1)	A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt,
szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön
jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki
szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(2)	A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a kérelmező meghallgatása nélkül - a
közjegyző dönt.
8
26. §
(1)	A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított
30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő - határidő lejárta előtt
előterjesztett - kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
meghosszabbíthatja.
(2)	A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha
a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
27.	§
(1)	A közjegyző a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul
vételével - a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel
megállapítja.
(2)	Ha a szakértő költségeit a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem
fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges
összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.
(3)	A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek
fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.
(4)	A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel
élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(5)	A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak
a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj
kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak.
Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
28.	§
(1)	Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását
a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog
illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.
(2)	Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely
kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.
29.	§
Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
30.	§
(1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
9
a)	az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
b)	az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített
jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN azonosítóját, sorozatszámát,
sorszámát).
(2)	A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre
áll.
31.	§
(1)	Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem
elutasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.
(2)	A hirdetmény tartalmazza
a)	az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az
értékpapír megnevezését, az általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha
rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát],
b)	a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a
hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, mert ellenkező
esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja nyilvánítani,
c)	a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét,
valamint a közjegyzői ügy számát.
(3)	A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az
országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.
(4)	Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan
elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben
a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
(5)	A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját
(kibocsátóját), a központi értéktárat és az egyéb érdekeltet is értesíti.
32.	§
A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha
a)	az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban,
b)	az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe,
c)	a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy
d)	az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
33.	§
Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb
kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy
szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen,
illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.
10
34.	§
(1)	Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, a közjegyző
az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását - a
körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel -
visszavonja.
(2)	Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és
annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé
nyilvánítja.
(3)	Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha
a)	a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja,
b)	a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban
nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja.
(4)	A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír
kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.
35.	§
A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést
érvényesíteni nem lehet.
36.	§
Ezen alcím rendelkezéseit
a)	a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell
azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani,
b)	az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az
eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható.
Általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése
37.	§
A Polgári Törvénykönyv szerinti ügyek vitelére adott általános meghatalmazások és a
Pp. szerinti perek vitelére adott általános meghatalmazások (a továbbiakban együtt: általános
meghatalmazás) elektronikus nyilvántartására (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás)
szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.
38.	§
Az általános meghatalmazás a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.
11
39.	§
(1)	A nyilvántartás az abba bejegyzett általános meghatalmazás fennállását hitelesen
tanúsítja.
(2)	Ellenkező bizonyításig a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásról
vélelmezni kell, hogy az fennáll. Az általános meghatalmazás felmondásának vagy
visszavonásának a nyilvántartásba történő bejegyzése esetén - ellenkező bizonyításig - azt
kell vélelmezni, hogy az általános meghatalmazás nem áll fenn.
40.	§
(1)	A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet a közjegyzőnél kell
előterjeszteni; a kérelemhez csatolni kell az általános meghatalmazást tartalmazó iratot.
(2)	A kérelmet a meghatalmazó terjesztheti elő.
(3)	A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, ha azt a kérelmező minősített
elektronikus aláírással látta el.
41.	§
Ha a közjegyző általános meghatalmazást foglal közjegyzői okiratba, az általános
meghatalmazást a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a meghatalmazó
kérelmére jegyzi be - az ezen alcím szerinti eljárásban - a nyilvántartásba.
42.	§
(1)	A közjegyző - alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó
tájékoztatás nélkül - bejegyzi az általános meghatalmazást a nyilvántartásba, ha
a)	az tartalmazza a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a
nyilvántartásban feltüntetendő adatait,
b)	az tartalmazza a kizárt ügyek pontos megjelölését, amennyiben az általános
meghatalmazást bizonyos ügyek tekintetében korlátozták.
(2)	A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző
határozatának minősül.
(3)	A közjegyző a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak
a)	a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó igazolást, és
b)	a külön jogszabályban meghatározott, a nyilvántartás adataihoz való
hozzáférést biztosító azonosítót
ad.
12
43.	§
(1)	Az általános meghatalmazás felmondása vagy visszavonása akkor válik hatályossá,
amikor ennek tényét bejegyzik a nyilvántartásba.
(2)	Ha a meghatalmazót vagy a meghatalmazottat a bíróság cselekvőképességet kizáró
vagy korlátozó gondnokság alá helyezte, a gondnok köteles a gondnokság alá helyezés tényét
bejelenteni a közjegyzőnek. Ha a gondnokoltnak a cselekvőképességét a bíróság azon
ügycsoportok tekintetében korlátozta, amelyre az általános meghatalmazás nem terjed ki, a
gondnoknak a bejelentést nem kell megtennie.
(3)	Ha a felszámoló az általános meghatalmazást visszavonta, ezt köteles bejelenteni a
közjegyzőnek, és kérelmet előterjeszteni az iránt, hogy az általános meghatalmazás
visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a nyilvántartásba.
(4)	A haláleset helye szerint illetékes jegyző a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását
követően, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző ellenőrzi, hogy az
elhunyt általános meghatalmazás meghatalmazójaként vagy meghatalmazottjaként a
nyilvántartásban szerepel-e; ha szerepel, a jegyző a halál tényéről értesíti a közjegyzőt. Halotti
anyakönyvi kivonat, vagy annak közjegyző által hitelesített másolatának bemutatása mellett a
halál tényét bárki bejelentheti a közjegyzőnél.
(5)	A gondnok, a felszámoló és a haláleset helye szerint illetékes jegyző, amennyiben
arra vonatkozó adat merült fel, hogy a gondnokság alá helyezett, a gazdasági társaság, vagy az
elhunyt általános meghatalmazás meghatalmazója vagy meghatalmazottja, kérheti a
közjegyzőtől, hogy tekintsen be a nyilvántartásba annak érdekében, hogy megállapítható
legyen, hogy az általános meghatalmazás a nyilvántartásban szerepel-e.
(6)	Ha a közjegyző azt állapítja meg, hogy a felszámolási eljárás alá vont gazdasági
társaság általános meghatalmazás alanya, a felszámoló kérelmet terjeszthet elő az iránt, hogy
az általános meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a
nyilvántartásba.
(7)	A (2) és (4) bekezdésben szabályozott esetekben a közjegyző az általános
meghatalmazás megszűnésének tényét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. A bejegyzés
iránt kérelmet előterjesztő vagy az általános meghatalmazás megszűnését bejelentő számára a
közjegyző kérelemre kiadja a bejegyzés tényéről szóló igazolást.
44.	§
A nyilvántartás tartalmazza:
a)	az általános meghatalmazás tényét,
b)	annak megjelölését, hogy perek vitelére adott általános meghatalmazásról,
vagy az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásról van-e szó,
c)	a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személy nevét, születési
nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét,
a szervezet nyilvántartását vezető hatóság elnevezését és nyilvántartási számát,
13
d)	azokat az ügyeket, amelyekre az általános meghatalmazás hatálya nem
terjed ki, ha ilyeneket az általános meghatalmazás tartalmaz,
e)	az általános meghatalmazás írásba foglalásának módját,
f)	a bejegyzés időpontját,
g)	a visszavont vagy felmondott általános meghatalmazás esetében a
visszavonás vagy felmondás tényét és bejegyzésének időpontját,
h)	bármelyik fél halála, vagy megszűnése folytán az általános meghatalmazás
megszűnésének tényét és bejegyzésének időpontját.
45.	§
(1)	Az országos kamara a nyilvántartást közzéteszi az interneten.
(2)	A nyilvántartás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel és a (4) bekezdésben foglalt
módon - nyilvános.
(3)	A nyilvántartásnak a perek vitelére adott általános meghatalmazásokra vonatkozó
adatait a bíróság, a közjegyző és a bírósági végrehajtó tekintheti meg; részükre az országos
kamara hozzáférést biztosít a nyilvántartás ezen adataihoz.
(4)	A nyilvántartásnak az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásokra vonatkozó
adatait a bíróság, a közjegyző és a bírósági végrehajtó, valamint az tekintheti meg, aki
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, a nyilvántartás adataihoz való hozzáférést
biztosító azonosítóval. Azt, hogy az azonosító használata nem jogellenes, vélelmezni kell.
46.	§
A nyilvántartás megtekintése díjmentes.
47.	§
Az informatikai alkalmazás a visszavont, felmondott, vagy a fél halála folytán
megszűnt általános meghatalmazásokat a megszűnés tényének bejegyzését követő 30 év
elteltével automatikusan törli a nyilvántartásból.
III.	Fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
48.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 37-47. §-a, valamint 53. és 55. §-ai 2009. július 1-jén lépnek hatályba.
14
Felhatalmazó rendelkezések
49.	§
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	ha az adott illetékességi területen több közjegyző működik, rendeletben
szabályozza az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
b)	rendeletben szabályozza az általános meghatalmazások elektronikus
nyilvántartásának vezetésére vonatkozó ügyviteli szabályokat és a nyilvántartás informatikai
alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.
Átmeneti rendelkezés
50.	§
(1)	E törvénynek az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítására vonatkozó
rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése
folytán szükséges rendelkezések tárgyában szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet szerint az
elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránt folyamatban levő eljárásokban is
alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt elvégzett eljárási cselekmények
megtartják hatályukat és jogkövetkezményeik fennmaradnak.
(2)	Ha az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a
közjegyző a törvény hatályba lépését megelőzően hirdetményt bocsátott ki, annak a
hirdetmény e törvény szerinti adatait tartalmazó kivonatát a törvény hatályba lépését követő
30 napon belül megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény
kivonatának közzétételéről. A hirdetmény kivonatában az értékpapír vagy okirat bemutatására
nyitva álló határidő kezdő időpontjaként a hirdetmény bíróság hirdetőtábláján történő
kifüggesztésének időpontját kell feltüntetni.
(3)	Az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a hirdetményi
határidő 1 év.
(4)	A hirdetmény kivonatának közzétételére a hirdetmény közzétételére vonatkozó
szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
51.	§
(1)	A 2009. július 1-jét megelőzően létrejött, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti, ügyek vitelére adott általános
meghatalmazások 2009. december 31-ig érvényesek, eddig az időpontig e meghatalmazásokra
a Ptk. 2009. július 1-jét megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2)	A bíróságok a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül átadják az országos
kamarának a bejelentett általános meghatalmazásokról (Pp. 73. §) vezetett névjegyzék adatait,
amely azokat továbbítja a meghatalmazó székhelye szerinti közjegyzőnek.
15
(3)	Ha a (2) bekezdés szerint átadott nyilvántartás adatai megfelelnek az általános
meghatalmazásokról vezetett elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeinek, a
közjegyző bejegyzi a perek vitelére adott általános meghatalmazást a nyilvántartásba. A
bejegyzés időpontjaként a meghatalmazás időpontját kell feltüntetni a nyilvántartásban.
(4)	Ha a bejegyzésnek a (3) bekezdés szerint nincs helye, a közjegyző végzéssel dönt a
bejegyzés megtagadásáról, melyet kézbesít a meghatalmazó és a meghatalmazott részére,
egyúttal tájékoztatja őket a nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeiről.
Hatályukat vesztő rendelkezések
52.	§
E törvény hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése
folytán szükséges rendelkezések tárgyában szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 14. §-a és
40-44. §-a,
b)	a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 172/A-173. §-a és 174-174/A.
§-a.
Módosuló rendelkezések
53.	§
A Pp. 183/A. §-ának (1) bekezdésében „az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban
történő kirendeléséről szóló törvény” szövegrész helyébe „az igazságügyi szakértő nemperes
eljárásban történő kirendeléséről szóló törvény vagy az egyes közjegyzői nemperes
eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
54.	§
(1)	A Ptk. 223. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az általános meghatalmazás csak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy
közokiratba foglalás esetén érvényes.”
(2)	A Ptk. 223. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az általános meghatalmazás az általános meghatalmazásokról külön törvény szerint
vezetett elektronikus nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.”
(3)	A Ptk. 223. §-a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása csak a visszavonás
vagy felmondás tényének az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásába való
bejegyzésével válik érvényessé.”
16
55.	§
(1)	E törvény 52-54. §-a 2009. július 2-án a hatályát veszti.
(2)	E § 2009. július 3-án a hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jogalkotó a közjegyzőségnek alapvetően azt a szerepet szánta, hogy jogszolgáltató
hatósági tevékenységgel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel tehermentesítsék a
bíróságokat. A közhitelességgel felruházott közjegyzők a jogügyletekről és jogi jelentőségű
tényekről közokiratot állítanak ki, és lefolytatják a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és
egyéb nemperes eljárásokat.
Magyarországon a közjegyzőség - visszatérve a korábbi magyar jogi
hagyományokhoz - 1992. január 1-jével vált ki a bírósági szervezetből, amikor hatályba lépett
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény; ez hozta létre az új szabadfoglalkozású, ún.
latin típusú közjegyzői szervezetet. Ennek értelmében a közjegyző a hivatását
szabadfoglalkozású személyként gyakorolja, de a bíróéhoz hasonló kötelmek mellett. A
közjegyzőség ezzel a rendletetéssel, mint jogi szakma a kontinentális jogrendszerű, latin-
német jogi kultúrába tartozó országokban található meg; a latin típusú közjegyzőség Európa
26 országában létezik. A latin típusú közjegyzői rendszerekben a közjegyző hivatalos
személynek minősül, ebből következően pedig közreműködési kötelezettség terheli; ez a
kötelezettség az állami feladat ellátásának kötelezettségéből következik. A közjegyzői
tevékenység feletti felügyelet a közjegyzői tevékenység jellegéből kiindulva állami feladat,
amely tipikusan vagy a szakmai kamarák vagy a bíróságok feladata. A közjegyzői székhelyek
száma és illetékessége abból a megfontolásból szabályozott, hogy a közhitelességi feladatok
ellátása csak ellenőrzött keretek között biztosítható, valamint ez teszi lehetővé azt, hogy a
közjegyző az ország egész területén egységes szolgáltatást nyújtva elérhető legyen. A
közjegyző tevékenységének díját valamennyi latin típusú közjegyzőséggel rendelkező
országban jogszabályban rögzítik, melynek szükségessége közvetlenül levezethető a fenti
jellemzőkből. Annak érdekében viszont, hogy az egyes közjegyzők rugalmasan tudjanak
alkalmazkodni az időszakosan változó munkamennyiséghez, a feladatukat a
szabadfoglalkozás keretei között láthatják el.
A közjegyzői eljárások szükségességét jól jelzi, hogy évről évre nagyszámú nemperes
eljárás indul, hatékonyságukat pedig szemléltetik a statisztikai adatok, amelyek kétségtelenné
teszik, hogy a közjegyzőség alkalmas arra, hogy a hatáskörébe utalt ügyeket időszerűen és
jogerősen lezárva intézze. A közjegyzőkhöz 2007-ben közel 125 ezer hagyatéki és egyéb
nemperes ügy érkezett, melynek 98,8 %-át befejezték a tárgyévben, mindössze az ügyek 19,8
%-a húzódott át a 2008. évre; a folyamatban maradt ügyek 98 %-a hagyatéki ügy volt. A
közjegyzői nemperes eljárások hatékonyságát mutatja, hogy a közjegyzők a befejezett
nemperes eljárások közül közel 99 ezer ügyet három hónapon belül, közel 17 ezer ügyet pedig
hat hónapon belül intéztek el. A tizenkét hónapon belül befejezett, és az egy, valamint a két év
elteltével befejezett ügyek száma elenyésző és döntően a hagyatéki eljárásoknál fordul elő,
amelyek jellegüknél fogva hosszabb elintézési határidőt igényelnek, mint az egyéb nemperes
eljárások. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ügyek ilyen mutatók szerinti elintézését az
országos, de helyi specialitásokhoz, ügyérkezési adatokhoz is igazodó intézményi hálózat, a
fejlett adminisztratív és informatikai rendszer alkalmazása teszi lehetővé. A
törvényjavaslatnak (a továbbiakban: Javaslat) a közjegyzők által lefolytatott nemperes
eljárások körének bővítésével az a célja, hogy más területeken is biztosítsa ezen
intézményrendszer igénybe vehetőségét.
18
A közjegyző feladata többek között az, hogy a feleknek pártatlan jogi segítséget
nyújtson annak érdekében, hogy a jövőbeni jogviták elkerülhetőek legyenek; ez a célja
azoknak a közjegyzői nemperes eljárásoknak is, melyekre - eltérő rendelkezés hiányában - a
Polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. E nemperes eljárások szabályai ma a
közjegyzőkről szóló törvényben, illetve egyéb jogszabályokban találhatók. A Javaslat
megalkotásának alapvető célja ennek figyelembe vételével az, hogy törvényben kerüljenek
szabályozásra a közjegyzői nemperes eljárások főbb szabályai, érvényesüljön a kívánt
jogforrási (törvényi) szint, és megvalósuljon a jelenleg széttagolt szabályozás egységesítése.
Ezzel deregulálható a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése
folytán szükséges rendelkezések tárgyában című 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet jelentős -
közjegyzői nemperes eljárásokat érintő - része; az ebben szereplő rendelkezések nagy része
ugyanis átkerül a Javaslatba és modern szabályozást kap. A jogérvényesítés hatékonyságának
növelése nemcsak a bírósági eljárások modernizálását, az ügyfélbarát ügyintézés jogi és
intézményi feltételinek megteremtését igényli, hanem azt is, hogy olyan - a bírósági nemperes
eljárások alternatívájaként megjelenő - új nemperes eljárásokat hozzon létre a jogalkotó,
melyekkel jogkeresők jogvitáikat per nélkül zárhatják le, elkerülhetik a pereskedést, vagy
jelentősen egyszerűsödhet a perbeli bizonyítás.
A Javaslat a fentiek alapján egyrészt megállapítja a közjegyzői nemperes eljárások
közös szabályait, másrészt négy nemperes eljárást teljes körűen szabályoz. Az okiratok és
értékpapírok megsemmisítésére irányuló eljárást ma is a közjegyzők folytatják le; e
tekintetben tehát csak a szabályozás korszerűsítése, törvényi szintre emelése történik meg. A
többi nemperes eljárás - a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő
közjegyzői eljárásban történő kirendelése és az általános meghatalmazások nyilvántartásának
vezetése - új igényérvényesítési lehetőségek, melyek hozzájárulnak a perek gyorsításához,
azok elkerüléséhez, illetve szükségtelenné teszik a képviseleti jogosultság későbbi, időről
időre történő igazolását. A Javaslatban szabályozott előzetes bizonyítást, valamint az
igazságügyi szakértő kirendelését a fél továbbra is kérheti a bíróságtól; így a jövőben a
jogkeresők dönthetik el, hogy a bíróság vagy a közjegyző eljárását kezdeményezik-e.
Figyelemmel arra, hogy a közjegyzői eljárásban ma sem biztosított
költségkedvezmény, a Javaslat sem ad lehetőséget költségmentességre, valamint
költségfeljegyzésre. A Javaslatnak ezért költségvetési kihatása nincs.
A jelenleg hatályos szabályozás a magyar jogrendben négy, a Polgári perrendtartás
szabályainak megfelelő alkalmazásával lefolytatandó közjegyzői nemperes eljárást ismer; a
Javaslat hatályba lépésével ezen eljárások száma hétre fog emelkedni. A Javaslat a nemperes
eljárások általános szabályait - részben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényből (a
továbbiakban: Kjtv.) átemelve - tartalmazza; a szabályozás jellegéből adódóan e szabályok
azon nemperes eljárások tekintetében is alkalmazandóak lesznek, amelyek részletszabályait
nem ez a törvény tartalmazza. A Javaslat nem vonta szabályozási körébe a hagyatéki eljárás
szabályait, az ingó jelzálogjogi nyilvántartás vezetését, továbbá a bejegyzett élettársi
kapcsolat közjegyzői eljárásban történő megszüntetését. Ennek indokai a következők. A
hagyatéki eljárás szabályait jelenleg a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet
tartalmazza, az új, kódexjellegű, az új Polgári Törvénykönyv örökölési szabályaihoz igazodó
eljárási törvény előkészítése folyamatban van; erre figyelemmel a hagyatéki eljárásra
vonatkozó joganyagot továbbra is indokolt külön jogszabályban rendezni. A zálogjogi
nyilvántartás vezetésének szabályait a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak
megállapításáról szóló 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet, míg a bejegyzett élettársi kapcsolat
megszüntetését a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény
19
szabályozza, melyek szorosan kötődnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.), és az előkészítés alatt álló új Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseihez. Az új kódex elfogadását követően ugyanakkor ezen közjegyzői
szolgáltatások eljárási szabályaival is kiegészíthető az egyes közjegyzői nemperes eljárásokat
szabályozó törvény, hiszen a Polgári Törvénykönyv alapvetően az anyagi jogi szabályozásra
fenntartott jogforrás.
A Javaslat új közjegyzői nemperes eljárást hoz létre a közjegyző előtti előzetes
bizonyítás eljárásának bevezetésével. Az eljárás megalkotásának célja az, hogy ezáltal - a
felek választási lehetőségének szélesítése mellett - lehetővé váljon a bíróságok
tehermentesítése, azokban az esetekben, amikor az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás
nincs folyamatban. A Javaslat hatálybelépését követően azok a jogkeresők, akiknek jogvitájuk
lezárásához előzetes bizonyítás szükséges, választhatnak, hogy a bizonyítás lefolytatását a
bíróságtól vagy a közjegyzőtől kérik-e. Az eljárás lényeges újdonsága, hogy kihasználva a
közjegyzői szervezet rugalmas igazgatási rendszerében rejlő lehetőségeket, lehetővé teszi,
hogy az eljárásra illetékes közjegyző - amennyiben egyéb ügyek intézése miatt az eljárás
lefolytatásában akadályozva van - ennek tényét jelezhesse a székhelye szerint illetékes
területi közjegyzői kamarának (a továbbiakban: területi kamara). A területi kamara ez esetben
haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására. Ez az eljárási szabály
lehetővé teszi, hogy az előzetes bizonyítás időszerűen és eredményesen folytatódjék le; az
érintett ügyekben ugyanis alapvető fontosságú a bizonyítás gyors elvégzése, sőt az számos
esetben a későbbiekben nem is pótolható. A területi kamara a másik közjegyző kirendelésekor
nem vizsgálja azt, hogy az eljárás lefolytatása illetékes közjegyző valóban akadályozva volt-e;
ezt a területi kamara a közjegyző tevékenységének vizsgálata során ellenőrzi. A Kjtv. 48. §-a
alapján a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara elnökségének
feladata, hogy felügyeletet gyakoroljon a területi kamarához tartozó közjegyzők,
közjegyzőjelöltek és közjegyző-helyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása
felett; ez a felügyeleti, igazgatási jogkör teszi lehetővé az akadályoztatásról szóló bejelentések
indokoltságának utólagos vizsgálatát, nem az érdemi eljárást késleltetve ezzel.
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban ugyancsak olyan nemperes
eljárás, amely bírósági nemperes eljárásként már létezik. Közjegyzői eljárásként való
megteremtésére azért kerül sor, hogy a felek választásuk szerint akár a bírósághoz, akár
közjegyzőhöz is fordulhassanak igazságügyi szakértő kirendelését kérve.
Az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítását jelenleg is közjegyzők végzik az
MT rendelet szabályai alapján; a Javaslat a hatályos szabályozás modernizációját valósítja
meg. A jelenlegi rendelkezéseket - egyebek mellett - úgy egészíti ki a Javaslat, hogy az
eljárás egyes szakaszaiban igénybe veszi a technikai fejlődés által nyújtott lehetőségeket: a
modern informatikai megoldások alkalmazását. Ezzel lehetővé válik, hogy a hirdetményi
határidő (melynek lejárta után kerül sor a semmissé nyilvánításra) lerövidüljön, a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara honlapján megjelenő elektronikus hirdetmények nyilvántartása
pedig jóval többek számára teszi elérhetővé a hirdetményeket.
A Javaslat értelmében az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának
vezetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás lefolytatását követően a jogszabályoknak
megfelelő általános meghatalmazások (az ügyek vitelére adott, valamint a perek vitelére adott
általános meghatalmazások) egy, az interneten folyamatosan elérhető, ingyenesen
hozzáférhető nyilvántartásba kerülnek, melynek eléréséhez mindössze internet-hozzáférés
szükséges. A nyilvántartás létrejöttével a szerződéses kapcsolatba lépő felek adminisztratív
20
terhektől mentesülhetnek, hiszen feleslegessé válik az általános meghatalmazások papír alapú
igazolása, mivel a nyilvántartás adatai közhitelesek, azok egyéb módon történő igazolása
szükségtelen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat - más nemperes eljárások szabályozásához hasonlóan, célszerűségi
megfontolásból, elkerülendő számos rendelkezés megimsétlését - rögzíti, hogy a közjegyzői
nemperes eljárások mögöttes joganyaga Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
(a továbbiakban: Pp.), melynek rendelkezései mindazon eljárási kérdésekre alkalmazandóak,
melyet e Javaslat, vagy a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló külön jogszabályok nem
rendeznek. A Javaslat egyúttal rögzíti azt is, hogy a Javaslatban foglalt nemperes eljárások
lefolytatása közjegyzői hatáskörbe tartozik, egyértelműen meghatározva a Javaslat tárgyi
hatályát, illetve az állami jogszolgáltató tevékenység végzésére irányuló hatáskört. A
közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A 2. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közös eljárási szabályokat tartalmazó I. fejezet
rendelkezéseit - melyek meghatározzák a közjegyzői nemperes eljárások alapvető szabályait
-	mely eljárásokban kell alkalmazni. Eszerint e szabályokat mind a Javaslat szerinti nemperes
eljárásokban, mind - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azokban az egyéb
közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály
közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.
A 3. §-hoz
A közjegyző eljárása során - hasonlóan a bíró eljárásához - előfordulhat, hogy tőle az
ügy tárgyilagos elintézése elfogultság miatt nem várható el; e helyzet kezelésére szolgálnak a
kizárásra vonatkozó rendelkezések. Ezeket a kizárási okokat, illetve a kizárás nem igazgatási
úton történő elintézését a Javaslat nem szabályozza önállóan, csak utal arra, hogy e
vonatkozásban a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A rendelkezés indoka, hogy a közjegyzői nemperes eljárások során biztosítható legyen az
eljáró közjegyző pártatlansága és függetlensége, ugyanúgy, ahogy a Pp. is biztosítja az eljáró
bíró függetlenségét a bírósági eljárások során. E rendelkezést a Javaslat a Kjtv. 172/B. §-ából
változatlanul emeli át, összhangban azzal a jogalkotói céllal, hogy a közjegyzői nemperes
eljárások szabályai egy jogszabályban kerüljenek elhelyezésre.
A Javaslat szerint abban az esetben, ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben
fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a
kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a területi kamara elnöke dönt, feltéve, hogy az
eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező
közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara
elnökségének kell döntenie a kizárásról, abban az esetben, ha a területi kamara illetékességi
területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki. A kizárásról a Pp.
szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi
21
bíróság nemperes eljárásban határoz a következő esetekben: a területi kamara vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, a kizárási
okot nem a közjegyző jelentette be, vagy kizárásához a közjegyző nem járult hozzá.
Amennyiben a területi kamara vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének
döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal
együtt - megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak. A bíróság kizárás tárgyában
hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró
közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
elnökének; az eljáró közjegyzőt a területi, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
elnöke jelöli ki. A területi, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének e §
szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A 4. §-hoz
A Javaslat illetékességi szabályának célja, hogy biztosítsa, hogy az ország valamennyi
területén legyen olyan közjegyző, amely illetékes és - az együttműködési kötelezettség
elvéből következően - köteles az eljárás lefolytatására. Az illetékesség szabályozásánál a
Javaslat meghatározza az általános illetékességi okot, amely magánszemély kérelmező
esetében a kérelmező lakóhelye, míg jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, valamint olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében,
amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a székhely vagy a képviseletére hivatott szerv
székhelye (székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni). A
Javaslat szerint bármelyik közjegyző illetékes az eljárás lefolytatására, ha a természetes
személynek belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye nincs, vagy a jogi személy székhelye,
vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és az ügyintézés helye is külföldön van.
Az 5. §-hoz
A célszerűség érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a közjegyzőnek az
illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján kell
foganatosítania, így nem tagadhatja meg az eljárás lefolytatását arra való hivatkozással, hogy
annak elvégzéséhez az illetékességi területén kívül kellene eljárási cselekményt lefolytatnia.
Ez az ügyfélbarát rendelkezés mentesíti a kérelmezőt annak kötelezettsége alól, hogy az
eljárási cselekmény lefolytatására illetékes közjegyzőt neki kelljen megkeresnie. Ha a
közjegyző saját illetékességi területén kívül közvetlenül eljárási cselekményt foganatosít, e
cselekménye érvénytelen, viszont ha a Kjtv. alapján helyettesként jár el, s az eljárási
cselekményeket a helyettesítés szabályait betartva a helyettesített közjegyző illetékességi
területén foganatosítja, eljárása szabályos, hiszen a helyettes közjegyző a helyettesített
közjegyző jogkörében jár el. Az illetékességi területen kívül közvetlenül foganatosított
eljárási cselekmény érvénytelensége az illetékesség általános szabályaiból, illetőleg az
illetékesség hiányának jogkövetkezményeiből levezethető; a Javaslat alapvetően az egységes
jogalkalmazást elősegítendő mondja ki e cselekmények érvénytelenségét.
A 6. §-hoz
A közjegyző eljárása kérelemre indul, a kérelemnek tartalmaznia kell az illetékes
közjegyző megjelölését, a kérelmező adatait, a rövid tényállást, a kérelem előterjesztésének
indokait, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, valamint a
22
közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelmet. A kérelmet írásban vagy a közjegyzőnél
szóban lehet előterjeszteni, mely utóbbit a közjegyző - a Pp. szabályainak megfelelő
alkalmazásával - jegyzőkönyve foglal.
A 7-8. §-hoz
A Kjtv., valamint a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a
továbbiakban: díjrendelet) értelmében a közjegyzőt az elvégzett munkájáért jogszabályban
meghatározott díj és költségtérítés illeti meg. Ez vonatkozik a nemperes eljárások díjára is; a
díjrendeletet természetesen - az új nemperes eljárások specialitásaira, illetve a Javaslatban
foglalt új közös szabályokra figyelemmel (pl. megkeresés intézménye) - kiegészíteni
szükséges a Javaslat hatályba lépéséig. A nemperes eljárások során a közjegyző
díjrendeletben meghatározott díját az eljárás kezdetekor előlegként kell megfizetni; így
elkerülhetővé válik - összhangban az előterjesztésben megfogalmazott többi perkímélő
megoldással -, hogy a közjegyzőnek végrehajtási eljárásokat kelljen kezdeményeznie annak
érdekében, hogy hozzájusson az őt jogszabály szerint megillető díjhoz.
A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály -
a díjrendelet - szerinti díjjegyzékben állapítja meg; a díjrendelet 27. és 28. §-a szerint ha a fél
a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja,
egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez
fordulhat, ennek eredménytelensége esetén pedig a közjegyző, illetőleg a fél az el nem ismert
igényét bírósági úton érvényesítheti. E rendelkezésekkel a kérelmező jogszabálynak
megfelelő díjfelszámításhoz való joga - méghozzá a Javaslatban megtestesülő jogalkotói
célokkal is összhangban álló, perkímélő módon - megfelelően biztosított, így arra a Javaslat
speciális rendelkezéseket nem tartalmaz. Ehelyett mindössze arra utal a Javaslat, hogy a fél a
közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön
jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja; a díjrendelet értelmében a díj összegének
tárgyában a területi közjegyzői kamara elnökétől kérhető egyeztetés, ennek
eredménytelensége esetén dönt a díjról a bíróság. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat
rendelkezéseit azon közjegyzői nemperes eljárásokban is alkalmazni kell, ahol az irányadó
jogszabály másképp nem rendelkezik, a fenti rendelkezés kiterjed a bejegyzett élettársi
kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényben szabályozott közjegyzői nemperes
eljárásra is. E törvény 11. §-ának (2) bekezdése szerint a közjegyző a bejegyzett élettársi
kapcsolat megszüntetéséről rendelkező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő díjról
és költségtérítésről, az eljárás egyéb költségeiről pedig a felek kérelmére dönt. A 12. § (1)
bekezdése szerint a közjegyző végzése ellen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
fellebbezésnek van helye a közjegyző székhelye szerinti megyei bírósághoz. A díjrendelet 26.
§-a értelmében a közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről díjjegyzéket
állít ki, melyet a tevékenysége során keletkezett okiratra vezet rá. A bejegyzett élettársi
kapcsolat megszüntetése iránti eljárás során tehát a díjjegyzéket a végzésre vezetik rá,
azonban az ellen nem a végzés elleni fellebbezés a jogorvoslati lehetőség, hanem a
díjrendeletben meghatározott eljárás (egyeztetés kezdeményezése, bírósági út).
A 9. §-hoz
A közjegyzői nemperes eljárások jellegéből kiindulva az eljárásban nincs helye
bizonyításnak, ha annak elvégzéséhez kényszerintézkedésre lenne szükség, harmadik személy
számára kötelezettség teljesítését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e
személy kötelezettségvállaló nyilatkozatával, vagy pedig a bizonyítás lefolytatásához
23
harmadik személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges és ez nem áll a kérelmező
rendelkezésre. A Javaslat e hiányok pótlására lehetőséget ad az eljárásban: eszerint a
közjegyző kérelemre megkísérelheti megszerezni a szükséges hozzájárulásokat. A közjegyző
mérlegeli, hogy van e reális lehetőség a hozzájárulások megadására: amennyiben
valószínűsíthető, hogy eljárása eredményre vezet, meg kell kísérelnie a hozzájárulás
megszerzését. Ezzel a rendelkezéssel lehetővé válik, hogy lefolytatható legyen az eljárás
azokban az esetekben, amikor a harmadik személy ahhoz hozzájárul.
Igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelését jelenleg a bíróságtól
lehet kérni (az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel
összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
2005. évi XLVIII. törvény), a Javaslat hatályba lépését követően azonban a közjegyzőtől is. A
Javaslat rendelkezései a közjegyzőnek ezen eljárásban aktívabb szerepet biztosítanak, mint a
bíróságnak a rá vonatkozó rendelkezések, hiszen a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy a
fél kérelmére megkísérelje megszerezni a korábban említett hozzájárulást vagy
kötelezettségvállalást. A bíróság feladata, hogy elbírálja a felek kérelmeit; eljárásrendjétől
idegen az, hogy közvetlenül beavatkozva az eljárásba az egyik fél igényérvényesítésének
megkönnyítése érdekében a másik féltől valamit kérjen, ezzel szemben a közjegyző
rugalmasabb eljárásrendje - a hangsúlyozott permegelőző funkciónak teret engedve - ezt
megengedi. E szabály alkalmazásával lehetővé válik, hogy a fél kérelmére a közjegyző
megkíséreljen hozzájárulást szerezni harmadik féltől, lehetővé téve például azt, hogy az
igazságügyi szakértő a vizsgálata lefolytatása érdekében a harmadik személy ingatlanjába
belépjen.
A 10. §-hoz
Amennyiben a közjegyző eljárására irányuló kérelem hiányos és a kérelem
hiányossága pótolható, a közjegyző hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A Javaslat
értelmében a közjegyző a személyesen megjelent kérelmezőt azonnal felhívja a hiányok
pótlására, ha pedig a kérelmet írásban nyújtotta be, 8 munkanapon belül adja ki a felhívást. Ha
a hiányosság olyan jellegű, hogy az nem pótolható, a közjegyző a kérelmet hiánypótlás
kibocsátása nélkül indokolt végzéssel elutasítja.
A 11. §-hoz
A bizonyítás akadálya az eljárás lefolytatásának akadálya is lehet: a közjegyző a
Javaslat értelmében az eljárást - a Pp.-ben szabályozott eseteken kívül - akkor is megszünteti,
ha eredménytelen volt a bizonyítás lefolytatásához szükséges kötelezettségvállalás,
hozzájárulás beszerzése, vagy ha a harmadik személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata
ellenére utóbb mégsem tett eleget vállalt kötelezettségének, s enélkül az eljárást nem lehet
eredményesen lefolytatni. A közjegyző az eljárást akkor is megszünteti, ha a harmadik
személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta.
A 12. §-hoz
Az eljárásokban a Javaslat szerint felfüggesztésnek és szünetelésnek - az eljárások
jellegéből adódóan - nincs helye; a bizonyítások során pedig vizsgálat tűrésére senki nem
kötelezhető. Ez utóbbi szabály jelentősége az, hogy általánosan kizárja annak lehetőségét,
hogy közjegyzői nemperes eljárás során bárkit vizsgálat tűrésére kötelezzenek; ez nem
egyeztethető össze a közjegyző eljárásának céljával és kereteivel.
24
A 13. §-hoz
A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi
bíróság végzésével azonos hatályú; a határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó
közjegyzőnél kell előterjeszteni. A Pp. 233. §-a értelmében a közjegyző határozata ellen is
fellebbezésnek van helye; a fellebbezést másodfokú bíróságként a megyei bíróság bírálja el. A
fellebbezést a megyei bíróságnak kell címezni; e szabály abban az esetben is érvényesülne, ha
azt a Javaslat külön nem mondaná ki, azonban a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében (az
ügyfelek jogorvoslati jogáról való egyértelmű rendelkezés szükségessége miatt) indokolt,
hogy a Javaslat is kifejezetten rendelkezzen erről.
A 14. §-hoz
Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban
foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az
abban foglaltak teljesítése céljából bármely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi
hatóság, pénzügyi intézmény), vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a
határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi
meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges. Ezzel a rendelkezéssel - amely
jelenleg a Kjtv. 172/A. §-ában szerepel - a Javaslat eleget tesz annak a jogalkotásban
általánossá vált követelménynek, hogy minden olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely
állampolgárok személyi és vagyoni adataival kapcsolatos információk kezelését külön nem
szabályozza, figyelembe kell vennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit.
A 15. §-hoz
Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba
történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó
jogszabályok megfelelően irányadóak. A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha
a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. E
rendelkezést a Javaslat a Kjtv. 174/A. §-ából emeli át. A közjegyzői titoktartás szabályai a
Ktv. 9. §-ához képest eltérően alakulnak a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárás esetén.
A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettségét
például akkor, ha a jogerős hagyatékátadó végzést az illeték kiszabása végett az illetékes
illetékhivatal részére küldi meg. A Kjtv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a közjegyzőt - ha
törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében
titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után
is fennmarad.
A 16. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseit a II. fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ezzel lehetővé válik olyan részletszabályok elhelyezése a
Javaslatban, melyek az egyes eljárások sajátosságaira tekintettel szükségesek. Az általános
szabályok külön fejezetben történő elhelyezésének indoka az, hogy ezáltal az eljárásokra
vonatkozó általános szabályok és a csak az egyes eljárásokra vonatkozó speciális szabályok
egymástól jól elkülöníthetőek.
25
A 17. §-hoz
Az előzetes bizonyítás a magyar jogban ismert, a Pp.-ben szabályozott jogintézmény.
A Javaslat hatálybalépését követően a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló
szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást. A Pp. 207. §-a szerint előzetes
bizonyításnak van helye akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt. A
Javaslat szerint előzetes bizonyításnak lenne helye a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben,
továbbá ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot
megállapításához - jogi érdeke fűződik. Összhangban azzal, hogy a Pp. szabályait a polgári
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, valamint azzal, hogy a
Javaslat szerint előzetes bizonyításnak nincs helye, ha az ügyben polgári per vagy
büntetőeljárás van folyamatban, a Javaslatnak a Pp. 207. §-ára utaló szabályát csak úgy lehet
értelmezni, hogy előzetes bizonyításnak akkor van helye, ha az ügyben polgári per vagy
büntetőeljárás nincs folyamatban.
A 18. §-hoz
A Javaslat az előzetes bizonyításra - a felek választási lehetőségének bővítése
érdekében és a bizonyítás mielőbbi elvégzéséhez fűződő jogi érdekre figyelemmel - tartalmaz
egy vagylagos illetékességi szabályt is: a bizonyítás helye is megalapozza a közjegyző
illetékességét.
A 19. §-hoz
Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek az általános kellékeken túlmenően
tartalmaznia kell a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, azokat
a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van, továbbá az igazságügyi
szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához ez is
szükséges. A Javaslat ez utóbbi rendelkezéssel lehetővé teszi, hogy - a kérelmező döntése
szerint - előzetes bizonyítás lefolytatását kérje a közjegyzőtől, és ennek keretében a szükséges
szakértői vélemény is beszerezhető legyen. A bizonyíték beszerzését megkönnyítendő a
Javaslat az eljárás megindíthatóságának feltételeként csak azt követeli meg a kérelmezőtől,
hogy valószínűsítse: az eljárás lefolytatásának előfeltételei fennállnak.
A 20. §-hoz
Arra figyelemmel, hogy a bizonyítani kívánt tények vagy állapot jellege miatt az
eljárás egyes esetekben eredményesen csak akkor folytatható le, ha arra rövid időn belül sor
kerül, a Javaslat a közjegyzői eljárásban eddig ismeretlen - csak az előzetes bizonyításra
alkalmazandó - új jogintézményt vezet be. Előírja, hogy a közjegyző, amennyiben az eljárást
megfelelő időn belül nem tudja lefolytatni, ennek tényét jelezze a területi kamarának, amely
az eljárás lefolytatására egy másik közjegyzőt rendel ki. A mielőbbi kirendelés érdekében a
másik közjegyző kirendelése előtt nem kell vizsgálnia a kamarának a bejelentés
megalapozottságát; ez egy későbbi, területi kamarai felügyeleti eljárásnak lehet a tárgya. A
kirendelt közjegyző - a Kjtv. szerint - a helyettesként kirendelt közjegyzőre vonatkozó
szabályok szerint (teljes közjegyzői jogkörben) jár el; e jogállása az eljárás befejezéséig illeti
meg.
26
A 21. §-hoz
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti közjegyzői eljárás - az előzetes
bizonyításhoz hasonlóan - a bírósági eljárások körében már ismert jogintézmény speciális
változata. Amennyiben a szakértő által készített szakvéleményt a későbbiekben peres
eljárásban kívánja a kérelmező felhasználni (ez lenne a bizonyíték beszerzésének az alapvető
célja, ha a per elkerülésére nincs mód), az a Pp. 183/A. §-ának erre irányuló módosításával
lehetővé válik. A perben felmerülő szakkérdésben így az e Javaslat alapján eljárt szakértő -
azonos szakkérdésben adott - szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül,
mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. A bíróság a
szakértőt megidézheti, meghallgatására az általános szabályok megfelelően irányadók; a fél
pedig - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más szakértő
kirendelését is indítványozhatja.
Az igazságügyi szakértő igénybevételének célja, hogy a tudomány állásának
megfelelő, magas szakmai színvonalú szakvélemény adásával járuljon hozzá a jogviták
megfelelő megoldásához. A per előtti szakvélemény-beszerzés ennek megfelelően alapvetően
a bizonyítékok rögzítését, a későbbi bizonyítás megkönnyítését, de akár a per elkerülését is
szolgálja.
A Javaslat szerint akkor kérhető igazságügyi szakértő kirendelése, ha a kérelmező
számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem
szükséges. Az eljárások megkettőződésének elkerülése érdekében a Javaslat kizárja az eljárás
megindítását, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt be kívánják szerezni a
kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított
büntetőeljárás van folyamatban. Amennyiben a kérelmező e rendelkezést megsértve kéri a
közjegyző eljárását, az így készült - lényegében jogszabálysértő - szakvélemény bírósági
eljárásban nem használható fel. A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban bizonyításnak
nincs helye.
A Pp. szabályai szerint az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél
felhasználhatja; erre figyelemmel, ha az igazságügyi szakértő kirendelésével érintett ügyben
utóbb perre kerül sor, s a fél tudomást szerez arról, hogy az ellenérdekű fél ilyen
szakvéleménnyel rendelkezik, a bíróságtól kérheti a szakvélemény másolatának közjegyzőtől
történő beszerzését.
A 22. §-hoz
A Javaslat igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló speciális illetékességi szabályai
megegyeznek az előzetes bizonyítás speciális illetékességi szabályaival.
A 23. §-hoz
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek az általános kellékeken
túlmenően tartalmaznia kell a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, azokat a kérdéseket
is, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
27
A 24. §-hoz
A Javaslat szerint a közjegyző a szakértői díj egyértelmű viselésének kötelezettségére
figyelemmel kötelezi a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges
költséget helyezze bizalmi őrzésbe. [Az igazságügyi szakértő díjáról az igazságügyi szakértők
díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet rendelkezik, emellett a szakértőnek lehetősége
van arra is, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
szerint a következő évre díjat jelentsen be]. E rendelkezés célja, hogy biztosított legyen az
igazságügyi szakértő díjának fedezete, így a szakértő a szakvélemény elkészítését követően
hozzájuthasson az őt megillető díjhoz.
A 25. §-hoz
A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény
adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban
meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként; más szakértő
csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A Javaslat a közjegyző döntésére bízza azt,
hogy a fentiek hiányában kirendel-e eseti szakértőt: e rendelkezés lehetővé teszi, hogy
mérlegelje, van-e olyan személy, aki a kérdés megválaszolásához kellő szakértelemmel
rendelkezik. A közjegyző a kirendelésre kerülő igazságügyi szakértő személyéről a kérelmező
meghallgatása nélkül dönt, így annak függetlensége, pártatlansága nem vonható kétségbe.
A 26. §-hoz
A szakértő a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon
belül köteles előterjeszteni; amennyiben ez a határidő számára nem elegendő, annak lejárta
előtt kérelmezheti a közjegyzőtől a szakvélemény előterjesztési határidő meghosszabbítását; a
közjegyző a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbíthatja meg. A szakértő
kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a
szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni (ez esetben is
felmerülhetnek ugyanis költségei a szakértőnek).
A 27. §-hoz
A közjegyző a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével -
a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja. Ha a
szakértő költségeit a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a
közjegyző a végzésében kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe
helyezésére.
A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére
szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg. Ez a rendelkezés
biztosítja, hogy a szakértő az elvégzett munkájáért megkapja a díját, függetlenül attól, hogy a
szakértő szakmai álláspontja megegyezik-e annak az álláspontjával, aki kirendelését kérte.
A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel
élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya. A közjegyző a
végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő
kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály
rendelkezései megfelelően irányadóak.
28
A 28. §-hoz
Az értékpapírok és okiratok megsemmisítése jelenleg is a közjegyzők által lefolytatott
eljárás, melyet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybalépése
folytán szükséges rendelkezések tárgyában szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet szabályoz.
Azzal, hogy az érintett rendelkezések - természetesen újjáalkotott formában - átkerülnek a
Javaslatba, biztosított lesz a szabályozás megfelelő jogszabályi szintje, emellett pedig
lehetővé válik az MT rendelet jelentős részének deregulációja. A Javaslat megváltoztatja az
eljárás elnevezését: „az értékpapír és okirat megsemmisítése” elnevezés az „értékpapír és
okirat semmissé nyilvánítása” elnevezésre változik. Az új megnevezés jobban kifejezi azt,
hogy az eljárás célja az okirat jogi értelemben vett megsemmisítése (hiszen fizikai
megsemmisítés nem is lehetséges, tekintve, hogy az okirat elveszett, eltulajdonított vagy
megsemmisült), a semmisség másrészt értelemszerűen nem polgári jogi semmisséget jelent -
az okirat alapját képező jogviszony tekintetében. Azzal is pontosabbá válik a szabályozás,
hogy megjelenik a törvényszövegben az eljárás alapját képező élethelyzet: az értékpapír,
okirat elvesztése vagy megsemmisülése.
Az értékpapír megsemmisítését a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, valamint az is
kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.
A Javaslat értelmező rendelkezése szerint értékpapírnak a nyomdai úton előállított olyan
értékpapír minősül, melynek kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van. A
Javaslat ezzel kiveszi hatálya alól a külföldön kiállított értékpapírt, hiszen a külföldön
kiállított értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló eljárást abban az államban kell
lefolytatni, ahol azt kiállították. Emellett kiveszi hatálya alól a dematerializált értékpapírt is,
hiszen a dematerializált értékpapír egy adat, amelyet a dematerializált értékpapír
előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az
értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló
284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján értékpapírszámlákon kezelnek. Ez a rendelet
szabályozza azt, hogy a dematerializált értékpapírt hogyan kell kezelni, és mi a teendő akkor,
ha valamilyen technikai hiba vagy külső behatolás eredményeként megváltozik az
adattartalom, elvesznek az értékpapírszámlák, ügyfélszámlák adatai. Ezekben az esetekben
nem merülhet fel a Javaslatban írt elvesztés, eltulajdonítás, vagy megsemmisülés; az adatsor
megsemmisítése alapvetően más okból lehet indokolt (pl. kiüresedik az a jogviszony, amely
alapján az értékpapír kiadásra került, megszűnik az értékpapírt kibocsátó társaság).
A 29. §-hoz
Az eljárás lefolytatására - eltérve az általános illetékességi szabályoktól - bármelyik
közjegyző illetékes. Ez a szabály megkönnyíti a kérelmezők helyzetét, akik a jelenleg
hatályos szabályozás értelmében csak az értékpapír kiállítójának, vagy utolsó birtokosának
általános illetékessége, vagy az értékpapírban meghatározott hely alapján illetékes
közjegyzőtől kérhetik az értékpapír megsemmisítését. A szabályozás enyhítésének indoka az,
hogy a Javaslat értelmében az eljárás során a hirdetményeket a Magyar Országos Közjegyzői
Kamarának központilag kell közzétennie, így nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy az
eljárást melyik közjegyző folytatja le, másrészt az eljárások gyakorisága folytán sem lehet
számítani kezelhetetlen ügyteher-koncentrálódásra.
29
A 30. §-hoz
A kérelemnek az általános szabályokon túlmenően tartalmaznia kell az értékpapír
kiállítójának (kibocsátójának) azonosításához szükséges adatokat, valamint az értékpapír
lényeges tartalmát. A Javaslat értelmében az értékpapír lényeges tartalmának minősül az
értékpapír megnevezésre, az általa megtestesített jog, követelés, az értékpapír ISIN
azonosítója, sorozatszáma, sorszáma. A kérelem előterjesztésének megkönnyítése érdekében
nem kell valamennyi adatot megadni, hanem csak azokat, amelyek rendelkezésre állnak. Azt,
hogy elégséges adat áll-e rendelkezésre az értékpapír azonosításához, a közjegyzőnek kell
megítélnie. Az értékpapír azonosításának megkönnyítése érdekében a kérelemhez csatolni
kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
A 31. §-hoz
Amennyiben a kérelem megfelel a Javaslat rendelkezéseinek, a közjegyző hat hónapig
hirdetményt tesz közzé; ez tartalmazza az értékpapírra vonatkozó, a nyilvánosság számára
releváns legfontosabb adatokat, továbbá az értékpapír birtokosának felhívását az értékpapír
bemutatására azzal a tájékoztatással, hogy ennek elmaradása esetén a közjegyző az értékpapírt
semmissé fogja nyilvánítani. Új elem a szabályozásban a hirdetmények elektronikus
formában, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által az interneten történő közzététele. Ez
jóval szélesebb kör tájékoztatására, illetve az értékpapírokkal való visszaélések
eredményesebb megelőzésére ad lehetőségét (az, aki értékpapírt kíván megszerezni, előtte
ellenőrizheti, hogy az szerepel-e a nyilvántartásban), ugyancsak csökkentve a lehetséges
jogviták számát. Az MT rendelet a hirdetményeknek a helyi bíróság hirdetőtábláján való
kifüggesztését írja elő; ez értelemszerűen elmarad a Javaslatból, ezzel a bíróságok
adminisztratív jellegű, ítélkezéssel össze nem függő feladatai tovább csökkennek. A
közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a
központi értéktárat és az egyéb érdekeltet is értesíti.
A 32. §-hoz
A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha az értékpapír
semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban, az értékpapír semmissé nyilvánítása
nem tartozik közjegyzői hatáskörbe, a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult,
vagy az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
A 33. §-hoz
Ha az értékpapír megsemmisítése irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a
közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt (szervezetet), hogy
további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az
időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe. A felhívás címzettje a felhívást
köteles teljesíteni; ezt a Javaslat külön már nem írja elő, hiszen az következik a Javaslat 1. §-
ában foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával
azonos hatályú. Amikor a közjegyző az értékpapír alapján kifizetésre kötelezettet arra, hogy
az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, vagy hogy az időközben esedékessé váló
összeget helyezze bírói letétbe, olyan állami érdeket érvényesít, amely szükségessé teszi azt,
hogy felhívásának harmadik személyek irányában is (tehát olyan személyekkel szemben is
akik nem alanyai eljárásának) olyan jogkövetkezménye legyen, mintha a felhívást a bíróság
tette volna meg.
30
A 34. §-hoz
Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt bemutatják, a közjegyző az eljárást
megszünteti és egyben korábbi intézkedését (a kifizetésre kötelezett felhívását) visszavonja.
Ha viszont a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatták be, illetőleg annak
hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé
nyilvánítja. A közjegyző a Javaslat értelmében az eljárást megszüntető, vagy az értékpapírt
semmissé nyilvánító végzését közli mindazokkal, akiket az eljárás megindításáról is értesített,
és azokkal az érdekeltekkel, akikről az eljárás folyamán szerzett tudomást.
A 35. §-hoz
Amennyiben a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja, az azzal a
következménnyel jár, hogy az értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést
érvényesíteni nem lehet; ez a Javaslattal immár meg is jelenik a jogszabályszövegben. Ez
természetesen nem jelenti azt, hogy önmagában ettől az értékpapír alapját képező
jogviszonyban bármilyen változás állna be, mindössze lehetőséget teremt arra, hogy új, a
korábbi értékpapírt pótló értékpapír kiállítására kerülhessen sor.
A 36. §-hoz
Az értékpapír semmissé nyilvánítására vonatkozó szabályokat az okiratok semmissé
nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő
egy hónapra leszállítható. A váltó és csekk szabályait a váltójogi szabályok közzétételéről
szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (váltó rendelet), valamint a csekkjogi szabályok
közzétételéről szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet (csekk rendelet) tartalmazza. Az MT rendelet
45.	§-a szerint az elveszett váltó és csekk megsemmisítésére vonatkozó eljárást a közjegyző
előtt a váltótörvényben, illetőleg a csekktörvényben megállapított külön szabályok szerint kell
lefolytatni. A váltótörvényt, illetőleg a csekktörvényt a fenti két IM rendelet váltotta fel. A
váltórendelet nem tartalmaz szabályokat a váltó megsemmisítésére, míg a csekk rendelet 63.
§-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elveszett csekk hirdetményi határideje egy
hónap, s a megsemmisítési eljárásra a 105/1952. (XII. 20.) MT rendeletnek az értékpapírok
megsemmisítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E rendelkezéseket értelemszerűen
módosítani kell a Javaslat hatályba lépését követően. A csekk-rendeletben a jövőben arra kell
majd utalni, hogy a csekk semmissé nyilvánítását a külön jogszabályban meghatározott
módon lehet kérni; ilyen jellegű szabály elhelyezése továbbá a váltó-rendeletben is indokolt.
A 37. §-hoz
Az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartása vezetésének
szabályozásával a Javaslat új jogintézményt vezet be, amely több jogalkotói célt is érvényesít.
Alapvető rendeltetése az, hogy a jogügyletek megkötése során egyszerűbben és
biztonságosabban meggyőződhessenek az érintettek a jognyilatkozatot tevő másik fél
képviseleti jogának fennállásáról, arról, hogy joghatályosan tesz nyilatkozatot, s az ebből
eredő jogviták is megelőzhetőek legyenek. Másik célja az általános meghatalmazottak
eljárásának segítése azzal, hogy szükségtelenné teszi az eljárási jogosultság időtől időre
történő ismételt igazolását. Ez számos esetben ugyanis nehezen oldható meg, hiszen általános
meghatalmazást tipikusan akkor adnak, ha - pl. huzamosabb idejű akadályoztatás vagy
külföldi tartózkodás stb. miatt - előreláthatólag nem lesz mód a későbbiekben újabb,
31
meghatalmazást tartalmazó okiratot készíteni és eljuttatni a meghatalmazott részére. A
Javaslat a meghatalmazó érdekeit is védi: azzal, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzésre
(és így a meghatalmazás érvényessé válására) csak a meghatalmazó kérelmére kerülhet sor,
továbbá azzal is, hogy az általános meghatalmazás megszűnéséről minden érdekelt azonnal
tudomást szerez, s így elkerülhetővé válik, hogy a korábbi meghatalmazott magát továbbra
meghatalmazottként tüntethesse fel.
A nyilvántartás a Javaslat értelmében emellett tartalmazza a perek vitelére adott
általános meghatalmazásokat is, amely a képviseleti jog fennállását hivatalból vizsgálni
köteles bíróságok eljárását könnyíti meg. A perek vitelére adott általános meghatalmazások
nyilvántartását (jegyzékét) jelenleg a bíróság vezeti. Az ilyen meghatalmazás célja az, hogy a
meghatalmazott a meghatalmazás visszavonásáig vagy felmondásáig általánosan
képviselhesse a meghatalmazottat, a gyakorlat azonban úgy kialakult, hogy az ilyen jellegű
meghatalmazásokat is csak akkor fogadják el, ha azokat 30 napnál nem régebbi okirattal
igazolják; a nyilvántartás tehát nem tölti be alapvető rendeltetését. A Javaslattal megteremtett,
a modern kommunikációs lehetőségeket kihasználó nyilvántartás közhiteles jellege orvosolná
ezt a problémát, hiszen a nyilvántartásba való betekintés alkalmas lenne a képviseleti jognak
az ország valamennyi bíróságára kiterjedő hatályú igazolására. A Javaslat ennek érdekében
egy olyan, a világhálón folyamatosan elérhető központi nyilvántartást hoz létre, amelybe a
polgári peres és nemperes eljárásokat lefolytató bíróságok, közjegyzők és bírósági
végrehajtók tekinthetnének be; ez kiváltja a peres meghatalmazások megyei bíróság általi
vezetésének kötelezettségét, másik oldalról szükségtelenné teszi az általános meghatalmazás
egyes bíróságokra való külön-külön történő bejelentését.
A Javaslat szerint az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartására szolgáló
informatikai alkalmazást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtetné. A
nyilvántartás közhiteles adatokat tartalmazna, emellett teljes körű lenne, az általános
meghatalmazások a nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkeznének és szűnnének meg, a
bejegyzésnek pedig nem lenne visszaható hatálya a bejegyzés iránti kérelem előterjesztésére.
A 38. §-hoz
Az általános meghatalmazás a Javaslat szerint a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön
létre; ezzel a rendelkezéssel a Javaslat egy teljes körű nyilvántartást hoz létre. Ez a
rendelkezés fontos azért mert ezáltal biztosítható, hogy a nyilvántartáson kívül ne létezzenek
általános meghatalmazások. Fontos továbbá azért is, mert ezáltal senki nem hivatkozhat arra,
hogy a meghatalmazás már létrejött mindössze a bejegyzésre nem került még sor. Ez a
rendelkezés lényeges garanciális elemet hordoz magában, hiszen ezzel biztosítható az, hogy
egyértelműen megállapítható legyen a meghatalmazás létrejöttének ideje, valamint az, hogy a
kérdéses időpontban fennáll-e vagy fennállt-e. Azzal, hogy ezek a jogi helyzetek már a
nyilvántartásból kiderülnek, megelőzhetőek azok a jogviták, amelyek egy meghatalmazás
érvényessége miatt alakulhatnának ki. E rendelkezés céljának megfelelően a Javaslat 43. §-a
úgy rendelkezik, hogy az általános meghatalmazás felmondása vagy visszavonása akkor válik
hatályossá, mikor ennek tényét bejegyzik a nyilvántartásba.
A 39. §-hoz
A nyilvántartás az abba bejegyzett általános meghatalmazás fennállását hitelesen
tanúsítja. A Javaslat rendelkezései szerint ellenkező bizonyításig a nyilvántartásba bejegyzett
általános meghatalmazásról vélelmezni kell, hogy az fennáll; az általános meghatalmazás
32
felmondásának vagy visszavonásának a nyilvántartásba történő bejegyzése esetén pedig -
ellenkező bizonyításig - azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. Így amellett, hogy
szükségtelenné válik az eljárási jogosultság igazolása, a harmadik személyek az általános
meghatalmazás megszűnése esetén nem hivatkozhatnának arra, hogy erről nem volt
tudomásuk.
A 40. §-hoz
A Javaslat szerint a közjegyzőtől a Pp.-ben szabályozott (perek vitelére adott)
általános meghatalmazás és a Ptk.-ban szabályozott (az ügyek vitelére adott) általános
meghatalmazás nyilvántartásba történő bejegyzése kérhető. A nyilvántartásba vétel iránti
kérelmet elektronikus úton is elő lehet terjeszteni, amennyiben azt minősített elektronikus
aláírással látták el; a minősített elektronikus aláírás megkövetelésének az az indoka, hogy
általa társítható a kérelem benyújtásához a sajátkezűség vélelme.
A 41. §-hoz
Annak érdekében, hogy az egyes közjegyzői hatáskörök egymástól jól elkülöníthetőek
legyenek, a Javaslat kimondja, hogy ha a közjegyző általános meghatalmazást foglal
közjegyzői okiratba, azt a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a meghatalmazó
kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba a Javaslattal megteremtett eljárásban. Így a közjegyzői
okirat készítésének nem része a Javaslat szerinti eljárás lefolytatása, de kérelemre - praktikus
megfontolásokból - össze is kapcsolható a kettő. A közjegyzőnek e tényről a feleket ki kell
oktatnia.
A 42. §-hoz
A közjegyző az általános meghatalmazást akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az
tartalmazza a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a nyilvántartásban feltüntetendő
adatait és abból megállapítható, valamint az tartalmazza a kizárt ügyek pontos megjelölését
(amennyiben a meghatalmazást bizonyos ügyek tekintetében korlátozták). Az eljárás jellege
szükségtelenné teszi, hogy a közjegyzőnek az általános meghatalmazás bejegyzéséről
alakszerű határozatot kelljen hoznia; ez ugyanis felesleges adminisztratív teher lenne, hiszen a
döntés tartalma egyébként is megjelenik a nyilvántartásban. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik,
hogy a bejegyzés az, amely a jogorvoslat szempontjából határozatnak minősül. A bejegyzést
követően a közjegyző a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a bejegyzés tényéről
igazolást ad, amely tartalmazza a nyilvántartásnak a bejegyzett általános meghatalmazásra
vonatkozó adatait. Az igazolás nem alkalmas arra, hogy azzal a meghatalmazott igazolja a
képviseleti jogosultságát, ehelyett az a rendeltetése, hogy a meghatalmazót és a
meghatalmazottat tájékoztassa arról, hogy a bejegyzés megtörtént, valamint hogy milyen
adatok kerültek nyilvántartásba bejegyzésre (ez főként a perek vitelére adott általános
meghatalmazások esetében fontos, hiszen a nyilvántartás erre vonatkozó adatai nem
nyilvánosak). A közjegyző azt követően, hogy a meghatalmazást bejegyzi a nyilvántartásba, a
nyilvántartás adataihoz való hozzáférést biztosító technikai azonosítót ad a kérelmezőnek. Ez
a bármikor módosítható azonosító arra szolgál, hogy annak használatával lehessen csak
hozzáférni a nyilvántartásnak az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásokat tartalmazó
részéhez: az azonosító alkalmazásával az informatikai alkalmazás egyszerre biztosítja az
adatok nyilvánosságát és az adatok védelmét is (nem lesz mód arra, hogy olyanok férjenek
hozzá a nyilvántartás adataihoz, akikkel a meghatalmazó vagy a meghatalmazott nem kíván
jogviszonyba kerülni).
33
A 43. §-hoz
A nyilvántartás közhitelességéből következően az általános meghatalmazás
felmondása vagy visszavonása akkor válik hatályossá, amikor ennek tényét bejegyzik a
nyilvántartásba. A nyilvántartásból a megszűnt meghatalmazásokat tehát nem törlik (a
képviseleti jog vizsgálatára ugyanis akár évekkel később is szükség lehet egy jogvita
kapcsán), hanem a megszűnés ténye kerül abba bejegyzésre.
A Javaslat a felek kérelmére történő bejegyzés mellett az általános meghatalmazás
megszűnésének sajátos eseteit is rendezi. Az általános meghatalmazás - a Ptk.
rendelkezéseiből következően - megszűnik akkor is, ha a meghatalmazót vagy a
meghatalmazottat a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá
helyezte, ezért a Javaslat szerint ha gondnokság alá helyezés megtörtént, a gondnok köteles a
gondnokság alá helyezés tényét bejelenteni a közjegyzőnek. Nem kell megtenni a bejelentést,
ha a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét azon ügycsoportok tekintetében korlátozta,
amelyre az általános meghatalmazás nem terjed ki (ennek azért feltehetően kisebb lesz a
gyakorlati jelentősége). Ha a felszámolási eljárás során a felszámoló az általános
meghatalmazást visszavonta, ezt köteles bejelenteni a közjegyzőnek, és kérelmet
előterjeszteni az általános meghatalmazás visszavonásának nyilvántartásba való bejegyezése
iránt. Amennyiben az általános meghatalmazás a meghatalmazó vagy a meghatalmazott halála
miatt szűnik meg, a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek a halotti anyakönyvi kivonat
kiállítását követően ellenőriznie kell, hogy az elhunyt általános meghatalmazás
meghatalmazójaként vagy meghatalmazottjaként a nyilvántartásban szerepel-e; ha igen, a
halál tényéről értesítenie kell a közjegyzőt. A jegyzőn kívül - a halotti anyakönyvi kivonat
vagy annak közjegyző által hitelesített másolata bemutatása mellett - a halál tényét bárki
bejelentheti a közjegyzőnél. Amennyiben az általános meghatalmazás a gondnokság alá
helyezés vagy a halál ténye okán szűnik meg, ennek tényét a közjegyző hivatalból jegyzi be a
nyilvántartásba. A gondnok, a felszámoló, és a haláleset helye szerint illetékes jegyző,
amennyiben arra vonatkozó adat merült fel, hogy a gondnokság alá helyezett, a gazdasági
társaság, vagy az elhunyt általános meghatalmazás meghatalmazója vagy meghatalmazottja
kérheti a közjegyzőtől, hogy tekintsen be a nyilvántartásba, annak érdekében, hogy
megállapítható legyen, hogy általános meghatalmazás abban szerepel-e. Amennyiben a
közjegyző azt állapítja meg, hogy a felszámolási eljárás alá vont gazdasági társaság általános
meghatalmazás alanya a felszámoló kérelmet terjeszthet elő az iránt, hogy az általános
meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a nyilvántartásba. A
bejegyzés iránt kérelmet előterjesztő vagy az általános meghatalmazás megszűnését bejelentő
számára a közjegyző kérelemre kiadja a bejegyzés tényéről szóló igazolást.
A 44. §-hoz
A Javaslat értelmében a nyilvántartás tartalmazni fogja az általános meghatalmazás
tényét, annak megjelölését, hogy perek vitelére adott általános meghatalmazásról, vagy a Ptk.
szerinti általános (ügyleti) meghatalmazásról van-e szó, a meghatalmazó és a meghatalmazott
adatait, továbbá azokat az ügyeket, amelyekre az általános meghatalmazás hatálya nem terjed
ki, ha ilyeneket az általános meghatalmazás tartalmaz. Az utóbbi rendelkezés indoka az, hogy
olyan általános meghatalmazások is bekerülhessenek a nyilvántartásba, amelyek csak néhány
ügykörben korlátozzák a meghatalmazott eljárási jogosultságát, azonban jellegüknél fogva
általános idejű meghatalmazásoknak tekintendők. Fentieken túlmenően a nyilvántartás
tartalmazni fogja az általános meghatalmazás írásba foglalásának módját, a bejegyzés
időpontját, a visszavont vagy felmondott általános meghatalmazás esetében a visszavonás
34
vagy felmondás tényét és bejegyzésének időpontját, bármelyik fél halála, vagy megszűnése
folytán pedig az általános meghatalmazás megszűnésének tényét és bejegyzésének időpontját.
A 45-47. §-hoz
A nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata pedig a nyilvántartás közzététele az interneten
és gondoskodás annak folyamatos elérhetőségéről. A nyilvántartás ügyek vitelére adott
általános meghatalmazásokat tartalmazó adatai nyilvánosak, azokat bárki díjmentesen
megtekintheti, melyhez csak internet hozzáférés szükséges; az adatokat megtekinteni egy a
meghatalmazó vagy a meghatalmazott által közölt azonosítóval lehet, így biztosítható, hogy
csak olyan személyek tekinthessék meg a nyilvántartás adatait, akiket erre a meghatalmazó
vagy a meghatalmazott felhatalmaz. A nyilvántartásnak a perek vitelére adott általános idejű
meghatalmazásokra vonatkozó adatait viszont a bíróságok, a közjegyzők és a bírósági
végrehajtók tekinthetik meg (az ő eljárásaik vonatkozásában bír relevanciával a perek vitelére
adott meghatalmazás); ezen adatok tekintetében ezért eltérő technikai hátteret kell biztosítani
az adatok védelméhez, illetve a hozzáférés biztosításához. A Magyar Országos Közjegyzői
Kamara és a közjegyzők rendelkeznek a nyilvántartás működtetéséhez (bejegyzés, bejegyzés
adatainak továbbítása és fogadása, adatok megőrzése) szükséges informatikai háttérrel, így
csak a közzétételt és hozzáférési jogot biztosító informatikai alkalmazást kell megteremteni a
Javaslat érintett rendelkezéseinek hatályba lépéséig. A közjegyző a hivatali elektronikus
aláírásával - amely a Kjtv. 21/A. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő minősített
elektronikus aláírás - további regisztrációs kötelezettség nélkül beléphet és jogosult adatok
megismerésére és továbbítására. A közjegyzők és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
közötti biztonságos elektronikus kapcsolat kiépítése már megtörtént, így a közjegyzőknek a
nyilvántartásba történő bejegyzéshez informatikai fejlesztéseket nem szükséges végezniük.
Ugyanez vonatkozik a nyilvántartás adatainak megismerésére is: a közjegyzők (és bírósági
végrehajtók) hivatali elektronikus aláírása alkalmas a nyilvántartás adatainak teljes körű -
nem mindenki számára megengedett - megismerésére. A bíróságok esetében két lehetőség is
adott a nyilvántartásba való betekintésre. Egyrészt a bírák és az igazságügyi alkalmazottak
minősített elektronikus aláírása is alkalmas a perek vitelére adott meghatalmazásokra
vonatkozó adatok megismerésére. A másik - ezzel párhuzamosan alkalmazható megoldás
(amely az elektronikus aláírással nem rendelkező bírák és igazságügyi alkalmazottak számára
is biztosítja a nyilvántartáshoz való hozzáférést) - az, hogy a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara a bíróságok számára (akár központilag, akár bíróságonként) biztosít hozzáférési
jogosultságot, a bíróságok pedig - hasonlóan más nyilvántartásokhoz való csatlakozáshoz -
bíráik, alkalmazottaik számára teszik lehetővé e kommunikációs csatorna használatát. A
javaslatnak költségvetési kihatása nincs, mivel a nyilvántartásba történő betekintés
általánosan díjmentes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig a nyilvántartáshoz
hozzáférést biztosít a bíróságok számára: egyedi azonosítót bocsát a rendelkezésükre, ezeknek
az azonosítóknak a használatával tekinthetnek be a bírák, igazságügyi alkalmazottak az
interneten közzétett nyilvántartásba. A bíróságokon működtetett több mint 9000, hálózatban
üzemeltetett számítógép, az egyéb bírósági feladatokra is egyre szélesebb körben igénybe vett
internet-hozzáférés lehetővé teszi azt, hogy a tárgyalás előkészítése során akár a bíró, akár a
kezelőiroda betekintsen a nyilvántartásba. A megfelelő felkészülés érdekében egyébként
későbbi időpontban, 2009. július 1-jén lépnek hatályba a Javaslat érintett rendelkezései.
A Polgári Törvénykönyv szerinti általános meghatalmazások elektronikus
nyilvántartásának létrehozásával az egyes külön jogszabályokba - garanciális okokból -
beépített speciális rendelkezések fenntartása már nem indokolt. A Javaslat elfogadását
35
követően ezért felül kell vizsgálni az egyes jogszabályokban szereplő, a Polgári
Törvénykönyv szerinti általános meghatalmazások speciális tartalmi és formai kellékeit
meghatározó rendelkezéseket abból a szempontból, hogy azokra szükség feltétlenül szükség
van-e a meghatalmazás fennállásának igazolása érdekében. Ilyen jogszabályi rendelkezést
tartalmaz például a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló
79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 18. §-ának (7) bekezdése, amely a közokiratba foglalt, az
ügyek vitelére adott általános meghatalmazást tekinti a postai küldemények teljes körének
átvételére alkalmas meghatalmazásnak. Ehelyütt a közokiratba foglalás követelményének
fenntartása nem indokolt a jövőben, hiszen a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a
közhiteles nyilvántartásban szereplő általános meghatalmazás is elegendő a képviseleti
jogosultság igazolására.
A 48. §-hoz
A Javaslat hatályba lépése két lépcsős: a Javaslat általános meghatalmazások
elektronikus nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályai 2009. július 1-jén, míg
egyéb rendelkezései 2009. január 1-jén lépnének hatályba. A későbbi hatálybalépési
időpont megjelölésének az az indoka, hogy megfelelő felkészülési álljon rendelkezésre a
meghatalmazások elektronikus nyilvántartásához kapcsolódó informatikai alkalmazás
kiépítésére és a hozzáférési jogosultsági rendszer kialakítására.
A 49. §-hoz
A Javaslat III. fejezete a záró rendelkezések között ad az igazságügyért felelős
miniszter részére felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza az azonos illetékességi
területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet, amennyiben az adott illetékességi
területen több közjegyző működik (hasonló ügy elosztási rend már ma is érvényesül
közjegyzői nemperes eljárásokban: így a hagyatéki eljárásokban). Ugyancsak felhatalmazást
ad rendelet kiadására a Javaslat annak érdekében, hogy az általános meghatalmazások
nyilvántartása vezetésének részletes, nem törvényhozói tárgykörbe tartozó szabályait is
kiadhassa a miniszter: pl. az adatvédelmi követelmények érvényesüléséhez szükséges
technikai szabályokat, a nyilvántartásba való bejegyzésre vonatkozó részletes ügyviteli
szabályokat, a nyilvántartásnak nem nyilvános adattartalma esetében a hozzáférés
biztosításának módját, valamint a nyilvántartáshoz kapcsolódó naplózási szabályokat.
Az 50. §-hoz
A Javaslat értelmében az értékpapírok és okiratok megsemmisítésére irányuló eljárást
váltja fel az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítására irányuló eljárás. Tekintve, hogy ezek
tipikusan hosszabb ideig tartó eljárások (a hirdetményt pl. 1 évig kell közzétenni), a Javaslat
hatályba lépésének időpontjában számolni kell folyamatban lévő ügyekkel is. Mivel a Javaslat
az eljárás lefolytatásának alapvető menetét nem változtatta meg, ezért lehetőség van a
folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazására is, így a jogalkotói célok - hacsak
részlegesen is, de - már ezekben az eljárásokban is teljesülhetnek. Az MT rendelet szerint az
elveszett értékpapír megsemmisítése iránt indított eljárásban a közjegyző által kibocsátott
hirdetményt a helyi bíróság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A Javaslat hatálybalépésekor
folyamatban levő ügyekben a hirdetményhez fűződő jogkövetkezmények a helyi bíróság
hirdetőtábláján való kifüggesztéshez kötődnek, azonban annak érdekében, hogy mind
szélesebb kör tájékoztatására nyíljon lehetőség, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a
közjegyzőnek a hirdetmény kivonatát meg kell küldenie az országos kamarának, amely azt a
36
honlapján - a hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazva -
közzéteszi. A hirdetményi határidő lejártának időpontját ez esetben természetesen nem a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján való közzététel időpontjától, hanem a helyi
bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől kell számítani.
Az 51. §-hoz
A Javaslat szerint a 2009. július 1-jét megelőzően létrejött, a Polgári Törvénykönyv
szerinti ügyek vitelére adott általános meghatalmazások 2009. december 31-ig érvényesek,
eddig az időpontig e meghatalmazásokra a Ptk. 2009. július 1-jét megelőzően hatályos
szabályait kell alkalmazni. A (perek vitelére adott) általános meghatalmazások jegyzékét
jelenleg a megyei bíróságok vezetik; annak érdekében, hogy e nyilvántartások adatai ne
vesszenek el, a Javaslat átmeneti szabállyal rendelkezik arról, hogy a bíróságoknak a törvény
hatályba lépését követő 60 belül át kell adniuk a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának az
általános meghatalmazásokról vezetett névjegyzékük adatait. Az átadást követően a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara az adatokat továbbítja a meghatalmazó székhelye szerint
illetékes közjegyzőnek. Amennyiben a megküldött adatok alapján a Javaslat szerinti
eljárásban bejegyzésnek lenne helye, a közjegyző azokat bejegyzi a nyilvántartásba, és erről
értesíti a meghatalmazót és a meghatalmazottat, az értesítéshez pedig mellékeli a Javaslat
szerinti igazolást; valamint a tájékoztatást arról, hogy az azonosítót mikor adja ki számukra.
Ez esetben a bejegyzés időpontjaként a nyilvántartásba a meghatalmazás időpontját kell
feltüntetni. Ha a megküldött adatok alapján a bejegyzés nem teljesíthető, a közjegyző
végzéssel dönt a bejegyzés megtagadásáról, melyet kézbesít a meghatalmazónak és a
meghatalmazottnak, egyúttal tájékoztatja őket a bejegyzés feltételeiről.
Az 52. §-hoz
A hatályukat vesztő rendelkezések között olyan jogszabályi rendelkezések találhatók,
amelyek deregulációja a Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg szükséges; akár azért, mert
azok szabályai a Javaslatba kerültek átültetésre, akár azért mert rendelkezései ellentétessé
váltak a Javaslat rendelkezéseivel. A Javaslat - az eltérő jogszabályi szintre figyelemmel -
nem szól a bírósági ügyvitelről szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet általános
meghatalmazások jegyzékére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, de a
Javaslat hatálybalépéséig természetesen megtörténik a rendelet módosítása.
A Javaslat részben azokat a jogszabályokat módosítja, amelyek a Javaslat
rendelkezéseinek alkalmazásához szükségesek, másrészt azokat, amelyek megteremtik a
Javaslatban szabályozott eljárások anyagi jogi hátterét. A Javaslat hatályba lépésével
egyidejűleg hatályát veszti az MT rendelet 14. §-a és 40-44. §-ai (ezek jelenleg az
értékpapírok és okiratok megsemmisítésének szabályait tartalmazzák), valamint a Kjtv.
172/A-173. §-a és 174-174/A. §-ai. A Kjtv. e rendelkezései a közjegyzői nemperes eljárások
közös szabályait tartalmazták, melyek átemelésre kerülnek a Javaslatba (csakúgy, mint az MT
rendelet hivatkozott rendelkezései).
Az 53. §-hoz
A Javaslat annak érdekében módosítja a Pp.-t, hogy a közjegyző által kirendelt
igazságügyi szakértő által készített szakvéleménynek ugyanolyan bizonyító ereje legyen, mint
a bíróság által a per folyamán, vagy bírósági nemperes eljárásban kirendelt szakértő által
készített szakvéleménynek.
37
Az 54. §-hoz
A Ptk. tartalmazza az általános meghatalmazások anyagi jogi szabályait, így
amennyiben a jogalkotó az e Javaslat szerinti nyilvántartásnak konstitutív hatályt kíván
biztosítani, annak alapvető rendelkezéseit a Ptk.-ban kell elhelyeznie. Ennek érdekében a Ptk.
223. §-ának (1) bekezdése kiegészül azzal, hogy az általános meghatalmazás a Magyar
Országos Közjegyzői Kamarának az általános meghatalmazásokról külön törvény szerint
vezetett elektronikus nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre. A Pp. hasonló célú
módosítása a perek vitelére adott általános meghatalmazásokra nézve a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
szóló törvényjavaslatban történik meg. A Ptk. Javaslat szerinti módosításával az általános
meghatalmazás visszavonása vagy felmondása csak a visszavonás vagy felmondás tényének a
nyilvántartásába való bejegyzésével válik érvényessé.
Az 55. §-hoz
A Javaslat más jogszabályokba beépülő módosító rendelkezései 2009. július 2-án a
hatályukat vesztik, s a Javaslat az ezt kimondó rendelkezést is deregulálja.