﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5594. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a
Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. április
2008. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a
Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Kit.) a
következő 4/B. és 4/C. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 2. § (1) bekezdése és a 4/A. § (2) bekezdése szerinti előterjesztést a kitüntetés
átadásának tervezett időpontját legalább negyvenöt nappal megelőzően kell megtenni. A
köztársasági elnök az előterjesztés beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt a
kitüntetés adományozásáról, és a döntését - az adományozás megtagadása esetén indokolással
együtt - közli az ellenjegyzésre jogosulttal, aki tíz napon belül dönt az ellenjegyzésről. Ha a
kitüntetés soron kívüli átadását rendkívüli körülmény indokolja, az előterjesztő és a
köztársasági elnök egyetértése esetén e határidőktől el lehet térni.
4/C. § A Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint
a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra érdemtelenné vált. A visszavonásra
az adományozásra és annak előkészítésére vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.”
2.	§
(1)	A Kit. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények
elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban:
elismerés) alapíthat és adományozhat
a)	a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke, az
országgyűlési biztos, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Állami Számvevőszék
elnöke, a legfőbb ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke,
b)	a Kormány tagja,
c)	a helyi önkormányzat.”
2
(2) A Kit. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti elismerés és a (2) bekezdés szerinti szolgálati jel elnevezésében
és külső formájában nem hasonlíthat a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar
Köztársasági Érdemkereszthez, a Nagy Imre Érdemrendhez, a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-
díjhoz.”
3. §
A Kit. a következő 8-10. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerint elismerés alapítására és adományozására jogosult
elismerést akkor adományozhat, ha
a)	az elismerés elnevezését, fajtáit (fokozatait),
b)	az elismerésben részesíthető személyek körét,
c)	az évente adományozható elismerések számát,
d)	az elismerés adományozásának és visszavonásának feltételeit és rendjét, valamint
e)	az elismerés leírását
a 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogosult rendeletben kihirdette, illetve a 7. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti jogosult a Hivatalos Értesítőben közzétette.
(2)	A 6/A. §, a 6/B. § és a 7. § szerinti elismerést az (1) bekezdés alapján közzétett vagy
rendeletben megállapított feltételek szerint az adományozásra jogosult egyedi határozattal
adományozhatja és vonhatja vissza. Az adományozás és a visszavonás tárgyában hozott
egyedi határozatot - a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult által kiadott határozat
kivételével - a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
9.	§ Az adományozás előkészítésére irányuló eljárás alapvető szabályait a 3. számú melléklet
állapítja meg.
3
10.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény, a
Kormány és a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozására és
visszavonására vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja és a helyi önkormányzat, hogy rendeletben
szabályozza az elismerés alapítását és az adományozás feltételeit, valamint a viselésének
rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét.”
4.	§
A Kit. az e törvény mellékletét képező 3. számú melléklettel egészül ki.
5.	§
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a
következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A Díj adományozására és visszavonására a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló
1991. évi XXXI. törvénynek a Magyar Köztársaság Érdemrendje adományozására, illetőleg
visszavonására vonatkozó eljárási szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.”
6.	§
A Tv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A díjazott személyekről a Miniszterelnöki Hivatal nyilvántartást vezet. A
nyilvántartás a díjazott személy nevét, születési helyét és idejét, valamint a Díj
adományozásának rövid indokolását, időpontját, továbbá a Díj visszavonása esetén a
visszavonás tényét, okát és időpontját tartalmazza.
(2)	A Díj adományozásával, illetve visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához
szükséges adatok biztosítása céljából a díjazási javaslat előkészítéséért felelős szerv és az
előterjesztő részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. A köztársasági
elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.
(3)	A nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a Díj adományozásától vagy
visszavonásától számított harminc évig tartalmazza.”
4
7.	§
A Tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Díj adományozására történő javaslattétel,
valamint az adományozás és visszavonás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.”
8.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	A Kit. 7. § (2) bekezdésében az „A rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„Szolgálati jel elismerést a rendészetért felelős miniszter” szöveg, a Kit. 1. számú melléklet 8.
§-ában a „fokozatának” szövegrész helyébe a „fokozatának kitüntetettje” szöveg, a Tv. 7. §-
ában a „megvonhatja” szövegrész helyébe „a Kormány előterjesztésére visszavonja” szöveg
lép.
(3)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül
rendeletben szabályozza]
„ac) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem
tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,”
(4)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen
szabályozza]
„j) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem
tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés
feltételeit és rendjét;”
(5)	A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi
LXXXV. törvény 18. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
[A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult]
„b) a köztársasági elnök által adományozható kitüntetés előkészítésért felelős szerv és az
előterjesztő, a jelölt kitüntetését kizáró ok megállapítása céljából;”
(6)	Hatályát veszti a Kit. 6. §-a, 6/B. § b) pontja, 7. § (2) bekezdésében a „polgári és katonai”,
valamint a „szolgálati jelet” szövegrész, 1. számú mellékletének 1. §-a, 8. §-ának „élethosszig
tulajdonosa” szövegrésze, valamint 2. számú mellékletének 1. §-a és a Hszt. 342. § (6)
bekezdése.
(7)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően alapított elismerések - törvényben alapított
elismerések kivételével - akkor is adományozhatóak, ha a Kit. 8. § (1) bekezdésében
meghatározottakat a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult a Hivatalos Értesítőben nem
tette közzé, illetve a 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogosult rendeletben nem
hirdette ki.
(8) Ez a törvény 2008. december 31-én hatályát veszti.
Melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet az 1991. évi XXXI. törvényhez
A kitüntetések és elismerések adományozásának előkészítésére vonatkozó alapvető
szabályok
1.	A Magyar Köztársasági Érdemrend, a Magyar Köztársasági Érdemkereszt, illetve a Nagy
Imre Érdemrend (a továbbiakban: kitüntetés) adományozását a kitüntetési javaslatok
előkészítéséért felelős, külön jogszabályban meghatározott szervnél vagy a feladatkör alapján
érintett miniszternél (a továbbiakban: előterjesztő) lehet indítványozni, azzal, hogy önmaga
kitüntetését senki nem indítványozhatja.
2.	Kitüntetés adományozására javaslatot előterjesztőként a Kormány tagja - nem magyar
állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter - tehet.
3.	Kitüntetés tulajdonosa újabb kitüntetésre az előző kitüntetés adományozásától számított tíz
éven belül csak kivételesen, abban az esetben javasolható, ha az előző kitüntetés
adományozását követően szerzett, az annak alapjául szolgáló érdemeket felülmúló, kimagasló
érdemek azt indokolják.
4.	Nem lehet javasolni olyan személy kitüntetését, akit bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítéltek, a büntetés vagy intézkedés külön törvényben meghatározott bűnügyi
nyilvántartása időtartamának lejártáig.
5.	A kitüntetési vagy elismerési javaslatok előkészítéséért felelős szerv és az előterjesztő az
adományozásra vagy a visszavonásra irányuló eljárásban a kitüntetésre érdemesség
megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezelheti az indítványozott és a
javaslatban megjelölt személy (a továbbiakban: jelölt) nevét, születési helyét és idejét,
valamint az életútjára és a kitüntetésre méltatott érdemeire közvetlenül vonatkozó, a kitüntetés
adományozásához vagy visszavonásához figyelembe vett adatokat, a javaslatot tartalmazó
előterjesztésről való döntés időpontjáig.
6.	A jelölt kitüntetésre való érdemessége megállapítása vagy érdemessége fennállásának
ellenőrzése céljából az előkészítésért felelős szerv vagy az előterjesztő a bűnügyi
2
nyilvántartásból adatot kérhet. Az ellenőrzést követően a bűnügyi nyilvántartásból kapott
adatot haladéktalanul törölni kell, és az előkészítő iratban a kizáró ok fennállásának tényét
vagy annak hiányát kell feltüntetni.
7.	Az e törvénnyel alapított kitüntetések adományozásáról és visszavonásáról a
Miniszterelnöki Hivatal, más elismerések adományozásáról és visszavonásáról az
adományozó nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a kitüntetett (elismerésben részesített)
személy nevét, születési helyét és idejét, az adományozott kitüntetési fokozat, elismerés
megjelölését, valamint az adományozás rövid indokolását, az átadás időpontját, továbbá a
kitüntetés, elismerés visszavonása esetén a visszavonás tényét, okát és időpontját tartalmazza.
A nyilvántartásban rögzített adatokat az adományozástól, visszavonás esetén a visszavonástól
számított 30 év elteltével törölni kell.
8.	Az e törvénnyel alapított kitüntetés adományozására irányuló előterjesztésben a
megalapozott döntéshez szükséges részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját,
valamint a kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket, továbbá tájékoztatást kell adni arról, hogy a
jelölt előzetesen nyilatkozott a kitüntetés elfogadásáról.
9.	Az adományozási és visszavonási eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása
céljából a kitüntetési javaslat előkészítéséért felelős szerv, az előterjesztő, valamint az
elismerés adományozására jogosult a 7. pont szerinti nyilvántartásból adatot igényelhet. A
köztársasági elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.”
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A kitüntetések és más elismerések adományozására és alapítására vonatkozó törvényi és
- ehhez kapcsolódóan - alacsonyabb jogforrási szinten megjelenő szabályozás felülvizsgálata
több szempontból is szükségessé vált.
Az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök indítványára - a 47/2007. (VII. 3.) AB
határozatban (a továbbiakban: Határozat) megállapította, hogy a köztársasági elnököt valódi
döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozása tekintetében. E joga abban nyilvánul meg,
hogy jogosult és egyben köteles megtagadni a Magyar Köztársaság alkotmányos
értékrendjébe (az Alkotmányban nevesített vagy abból levezethető értékekbe) ütköző
kitüntetési előterjesztés aláírását és ezzel az ilyen kitüntetés adományozását. A Határozat
továbbá megállapította, hogy az Országgyűlés nem tett teljes mértékben eleget annak a
kötelezettségének, hogy a kitüntetések adományozásának szabályait részletesen, az
Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság, jogbiztonság követelményének
megfelelő módon szabályozza. Így nem került sor annak meghatározására sem, hogy az
előterjesztő milyen határidőig köteles megküldeni a kitüntetési előterjesztést a köztársasági
elnöknek, illetve, hogy a köztársasági elnöknek milyen határidőn belül kell nyilatkozni az
esetleges érdemességi kifogásáról és annak indokairól. A Határozat megállapította azt is, hogy
a kitüntetés adományozására irányadó, jelenleg hatályos egyes részletszabályok nem felelnek
meg a jogforrási hierarchia követelményének, mert a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről
szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Kit.) ellentétesen nem jogszabály, hanem
kormányhatározat szabályoz egyes eljárási szabályokat.
A Határozat által megállapított alkotmányos mulasztásra tekintettel elsősorban a köztársasági
elnök kitüntetésadományozási jogkörének gyakorlásával összefüggő eljárási kérdések
rendezése szükséges. Az adományozással kapcsolatos köztársasági elnöki döntés tartalmi
feltételeit a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) nem szabályozza, mert a Határozat
szerinti alkotmányértelmezésből folyó követelmények közvetlenül irányadók a köztársasági
elnök mérlegelésére (hasonlóan ahhoz, ahogy a köztársasági elnök kinevezési jogkörére
2
vonatkozó, az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatában megállapított
alkotmányjogi követelmények sem igényeltek részletes törvényi szabályozást).
A Kit. módosításának a Határozatból folyó kötelezettsége ugyanakkor egyben alkalmat is
teremt az egyéb kitüntetések, elismerések alapítására, adományozására vonatkozó - a
jogalkotásról szóló törvény követelményeinek megfelelő - jogalkotási felhatalmazás
hiányából fakadó helyzet rendezésére is.
A Javaslat az adományozási eljárás egyes mozzanataira irányadó eljárási határidők mellett
rendelkezik arról, hogy nemcsak az adományozás során, hanem a kitüntetések
visszavonásáról való döntés tekintetében is irányadók az adományozásra vonatkozó hatásköri
és eljárási szabályok.
A Javaslat új alapokra helyezi az elismerések alapításának és adományozásának rendjét,
figyelemmel arra, hogy egyes adományozásra jogosultak egyben jogalkotók is, míg más erre
jogosultak jogszabályt nem alkothatnak. A Javaslat pontosítja a Kormánynak a kitüntetések,
továbbá a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával kapcsolatos részletszabályozására
vonatkozó felhatalmazását, annak érdekében, hogy - a jelenlegi kormányhatározati
szabályozással szemben - rendeletben legyenek szabályozhatók a jogszabályi szintre tartozó
kérdések. A Javaslat ugyanakkor maga rendezi a kitüntetési eljárás legalapvetőbb kérdéseit a
kormányhatározati előírások törvényi szintet igénylő elemeinek korszerűsítésével.
A Javaslat - a Kit. új szabályaival összhangban - a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló
1990. évi XII. törvény rendelkezéseit is a Határozatból folyó követelményekhez igazítja.
A Javaslat elfogadásával, illetve annak alapján a szükséges végrehajtási rendelkezések
kiadásával, az alkotmányos mulasztás felszámolásával egyértelműbbé válik a kitüntetés
alapításának és adományozásának rendje, mindez biztosítja, hogy elkerülhetők legyenek az
adományozási eljárás szereplői között a szabályozás hiányosságaiból fakadó ellentétek.
3
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a kitüntetési előterjesztést a kitüntetés átadásának tervezett időpontját
legalább negyvenöt nappal megelőzően kell megtenni. A köztársasági elnök az előterjesztés
megérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt a kitüntetési előterjesztés aláírásáról, és a
döntését - az aláírásának megtagadása esetén annak indokolásával együtt - közli az
ellenjegyzésre jogosulttal (a kitüntetéstől függően a miniszterelnökkel vagy a miniszterrel),
aki az ellenjegyzésről tíz napon belül dönt. Az így kialakított határidő-feltételek az eddigi
döntés-előkészítési gyakorlat alapján megfelelően biztosíthatják a nemzeti ünnepek
alkalmával a nagyszámú kitüntetési javaslattal kapcsolatos köztársasági elnöki döntések
megalapozott meghozatalát. A Javaslat ugyanakkor tekintettel van az esetleges rendkívüli
körülményekre is (ilyen lehet például a kitüntetendő személy egészségi állapota), ilyen
esetben az előterjesztő és a köztársasági elnök egyező akarattal eltérhetnek a Javaslatban
foglalt határidőktől.
A Javaslat a Kit. hiányzó szabályát pótolva rendelkezik a kitüntetések visszavonásáról is,
kimondva, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági
Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra
érdemtelenné vált. A Határozat megállapításaira tekintettel ez esetben sem részletezi a
Javaslat, hogy milyen esetben kell érdemtelennek tekinteni a kitüntetettet. Ugyanakkor
kimondja, hogy a visszavonásra az adományozásra és annak előkészítésére vonatkozó
hatásköri és eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezzel egyértelművé teszi a
Javaslat, hogy ez esetben is ugyanazok a szempontok irányadók, mint amelyeket az
adományozás során kell figyelembe venni, továbbá, hogy a kitüntetés visszavonása is
előterjesztéshez és ellenjegyzéshez kötött elnöki döntés.
A 2-3. §-hoz
A Kit. hatályos szövege számos állami szervnek ad elismerések (kitüntető cím, díj, oklevél,
plakett stb.) alapítására jogot, kifejezett jogalkotási felhatalmazást azonban e tekintetben nem
tartalmaz. Ennek ellenére az általános gyakorlat az elismerések rendelettel való alapítása. Az
Alkotmány 2006. évi módosítása azonban egyértelművé tette, hogy a Kormány tagjainak
jogalkotó tevékenysége felhatalmazáshoz és feladatkörhöz kötött, ezért a Törvény nem
4
teljesen alkotmánykomform megoldása e tekintetben sem tartható fenn. Másrészt a Kit. több
olyan közjogi tisztségviselőt, illetve szervet is feljogosít elismerés alapítására és
adományozására, akiknek (amelyeknek) nincs jogalkotási joguk. Így jelenleg az alapításra és
adományozásra jogosultak közül egyesek jogalkotás útján alapítják az elismeréseket, a nem
jogalkotó szervek pedig más aktusok (általában belső szabályozásra szolgáló aktusok)
keretében teszik ezt. Feloldhatatlan nehézséget jelent ez utóbbi esetben azonban, hogy a belső
(normatív) aktus hatálya a szerv személyi állományán kívül állókra nem terjedhet ki.
A Javaslat ezért új alapokra helyezi az elismerések alapításának rendjét azzal, hogy
megállapítja az alapítás feltételrendszerét. Rögzíti, hogy a Kit.-ben arra feljogosított szervek
és személyek elismerést akkor adományozhatnak, ha az elismerés alapítását (az elismerés
elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható
elismerések számát, az elismerés adományozásának és visszavonásának feltételeit és rendjét,
valamint az elismerés leírását) a Hivatalos Értesítőben közzétették, illetve jogalkotó szerv
esetében az alapítást és az adományozás feltételrendszerét rendeletben kihirdették.
A Javaslat ugyanakkor kivételként kezeli a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB),
amelynek speciális, törvényben meghatározott feladatköréhez kötött jogalkotási jogköréhez ez
a szabályozási tárgy nem illeszkedik, és az MNB maga sem kívánja az elismeréseit
jogszabályi formában alapítani. Ezért az MNB tekintetében a Javaslat a közzététellel való
alapítási módot írja elő.
A Javaslat szerinti új rendben az elismerés alapítója az egyes adományozási döntéseket egyedi
határozattal hozza meg, amelyeket a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni (kivéve a helyi
önkormányzatok által adományozott elismeréseket, ezek közzétételére a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadók).
A 4. §-hoz
Az Alkotmánybíróság Határozatának indokolása kifejti, hogy alkotmányos mulasztás azért áll
fenn, mert „a kitüntetés adományozására irányadó, jelenleg hatályos részletszabályok nem
felelnek meg a jogforrási hierarchia követelményének, több rendeleti szintre tartozó eljárási
részletszabály határozati szinten került szabályozásra”. E szabályokat jelenleg a Kitüntetési
Bizottságról és az állami kitüntetések adományozási rendjéről szóló 1130/2002. (VII. 24.)
Korm. határozat rendezi, továbbá a Kossuth- és Széchenyi-díj adományozási szabályzatáról
szóló 1101/1996. (X. 2.) Korm. határozat tartalmazza az említett díjak odaítélési eljárásának
szabályait.
5
A Határozat értelmében a köztársasági elnök döntési jogkörei és az ezzel kapcsolatos eljárási
szabályok (határidők) mellett más alapvető eljárási kérdések törvényi rendezése is szükséges.
Ennek érdekében a Javaslat a Kit.-et új 3. melléklettel egészíti ki (ismertetése a melléklet
indokolásánál szerepel).
Az 5-7. §-hoz
A Javaslat a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a
továbbiakban: Tv.) módosításával megteremti a kapcsolatot a Kit. és a Tv. között, oly módon,
hogy a Kit. minősül az elsődleges szabályozásnak, amelynek rendelkezéseit a Tv. eltérő
rendelkezése hiányában alkalmazni kell. Rendezi a Javaslat a Tv. esetében is az adományozás
előkészítéséhez szükséges adatkezelési követelményeket, a díjazottak nyilvántartásának
kérdéseit. A Javaslat továbbá megadja a felhatalmazást a Kormánynak a Díj adományozására
történő javaslattétel, valamint az adományozás és visszavonás részletes szabályozására.
A melléklethez
A Javaslat a Kit. új 3. mellékletében a jelenlegi kormányhatározati előírások törvényi szintet
igénylő elemeinek felhasználásával és korszerűsítésével rendezi a kitüntetés
adományozásának kezdeményezésére, az adományozás előkészítésére és a javaslattételre
vonatkozó kérdéseket. E körben a melléklet új elemként rögzíti, hogy nem lehet javasolni
olyan személy kitüntetését, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, a
büntetés vagy intézkedés külön törvényben meghatározott bűnügyi nyilvántartása
időtartamának lejártáig. A Javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy nem pusztán a büntetett
előélethez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülés, hanem ennél magasabb erkölcsi
követelmény érvényesül a kitüntetésre érdemesség minimumaként. Mindaddig tehát, amíg a
jelöltről a bűnügyi nyilvántartás adatot tartalmaz, kitüntetésre nem tekinthető érdemesnek.
A melléklet - a köztársasági elnök mérlegelésének megkönnyítése érdekében - előírja, hogy a
kitüntetés adományozására irányuló előterjesztésben a megalapozott döntéshez szükséges
részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját, valamint a kitüntetés alapjául
szolgáló érdemeket, továbbá tájékoztatást kell adni arról, hogy a jelölt előzetesen nyilatkozott
a kitüntetés elfogadásáról.
Az új melléklet rendezi az eljárás lefolytatásához szükséges adatkezelés feltételrendszerét, ide
értve a bűnügyi nyilvántartásból való adatkérést, és meghatározza a kitüntetettekről és más
6
elismerésekben részesítettekről vezetett nyilvántartások adattartalmát, illetve az adatkezelés
időtartamát is. A Javaslat megadja a szükséges felhatalmazásokat egyrészt a Kormánynak a
kitüntetésadományozási eljárás szabályozására, másrészt a jogalkotó a Kormány tagjainak és
a helyi önkormányzatoknak az elismerések rendeleti alapítására.