﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5656. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. május
2008. évi ... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
1. §
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a
következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása
(3)	és (4) bekezdésre változik:
„(2) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának erősítése érdekében az ajánlatkérő és az
ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással. A megállapodás alapján
felkért független szakértő bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás
igénybevételével) a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján
megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság követelményének
érvényesülését.”
(2)	A Kbt. 1. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi
szempontok figyelembevételére.”
2.	§
(1)	A Kbt. 4. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amelyet az ajánlattevő a közbeszerzési
szerződés teljesítéséhez igénybe vesz;”
(2)	A Kbt. 4. §-a a következő 3/D. ponttal egészül ki:
„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül
alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben
erőforrást biztosít;”
(3)	A Kbt. 4. §-ának 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;”
3.	§
A Kbt. 5. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3)
bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek
honlapján - honlap hiányában más ajánlatkérővel közös honlapján - közzé kell tennie. A
közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv
honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.”
2
4.	§
A Kbt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) és (7)
bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott
időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.”
5.	§
A Kbt. 17/B. §-ának (3) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
„f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét - e törvény szabályai
szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított
közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le.”
6.	§
A Kbt. a 17/B. §-t követően a következő új alcímmel és 17/C. §-sal egészül ki:
„A közbeszerzési eljárás nyilvánossága
17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket -
közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - honlapján, ha nem rendelkezik honlappal, más
ajánlatkérővel közös honlapján közzétenni:
a)	a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt [48. § (1) bekezdés, 101. § (1) bekezdés,
138. § (2) bekezdés, 144. § (3) bekezdés, 157. § (1) bekezdés, 182. § (1) bekezdés, 189. § (1)
bekezdés, 208. § (2) bekezdés, 214. § (2) bekezdés, 250. § (1) bekezdés];
b)	az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó
hirdetményt [98. § (1) bekezdés, 136/C. § (6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144. § (4)
bekezdés, 159. § (1) bekezdés, 200. § (1) bekezdés, 202. §, 231. § (1) bekezdés, 237. § (1)
bekezdés];
c)	a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [21/A. § (4) bekezdés,
161/A. § (4) bekezdés];
d)	a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. §
alkalmazásával megkötött szerződéseket;
e)	a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. §
(1)	bekezdés];
f)	amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve
időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [43. § (1) bekezdés, 182. §
(1)	és (4) bekezdés];
g)	egyéb hirdetményeket [76. § (1) és (2) bekezdés, 107. § (3) bekezdés, 108. § (1) és (2)
bekezdés, 136/E. § (2) bekezdés, 218. §, 234. § (3) bekezdés];
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat [305. § (5) és (6) bekezdés];
i)	a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
ia)	a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdésf) pont];
3
ib)	a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4)
bekezdés];
ic)	adott esetben a bíróság határozatát (határozatait);
j) az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés];
k) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.
(2)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését
követően vagy teljesítésének elmaradása esetén - a szerződés teljesítéséről szóló
tájékoztatóban foglaltak mellett - haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a
teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés
elmaradásának okáról.
(3)	A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos
Kiadványai Hivatala, a törvény harmadik része szerinti eljárás esetén a Közbeszerzések
Tanácsa részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem
tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank),
illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának
napját is.
(4)	Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárással kapcsolatos [(1) bekezdés i) pont] közzétételi
kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések
Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárás kapcsán megjelenő jogorvoslattal
kapcsolatos adatokat, információkat. [343. § (3) bekezdés]
(5)	Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak, hirdetményeknek a honlapon - ha e
törvény másként nem rendelkezik - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell
elérhetőnek lenniük.”
7.	§
A Kbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b) és c) pontja szerinti
ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát
értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől számított harminc napon belül.
(2)	A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők
nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő
ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére.
(3)	A nyilvántartásban nem szereplő - de e törvény hatálya alá tartozó - ajánlatkérő
tekintetében bárki jogosult bejelentést tenni a Közbeszerzések Tanácsához. A Közbeszerzések
Tanácsa a bejelentés alapján - a bejelentéstől számított öt napon belül - felhívja az érintett
szervezetet a bejelentkezés megtételére.
(4)	Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsának tudomására jut, hogy valamely ajánlatkérő
nem tett eleget az (1) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének, köteles a szervezetet a
bejelentkezés megtételére haladéktalanul felhívni.
(5)	Ha az érintett szervezet az ajánlatkérők nyilvántartásába a (2) vagy (3) bekezdés szerinti
felhívásra sem jelentkezik be, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.”
8.	§
A Kbt. a törvény második részét megelőzően a következő új 20/A. §-sal egészül ki:
4
„20/A. § Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti
rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy
panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”
9.	§
A Kbt. 21. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a beszerzés értéke eléri
vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a
IV.	fejezet szerint kell eljárnia.
(4)	E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus
úton folytatja le.”
10.	§
A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő új 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész)
alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet,
valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás
alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3.
melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében
meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem
kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
(3)	Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdés szerinti tárgyú szerződés megkötéséről szóló
tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell
elkészítnie. A hirdetményt - a 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a
szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(4)	A szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek
nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a
hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése
szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az ajánlatkérő honlapon történő
közzétételi kötelezettségét. [17/C. §]
(5)	A (2) bekezdés szerinti szerződéskötés nem érinti az 1. §, az 5. § és a 16. § megfelelő
alkalmazását.”
11. §
A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának
időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás
megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a
tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2)
bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is.”
5
12. §
A Kbt. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás
lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy
meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha az ajánlatkérő
tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést
követően kell elkészítenie.”
13.	§
A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott
minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a
hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus
úton történő feladását követően kerülhet sor.”
14.	§
A Kbt. 44. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és
módon kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
(3)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően
legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4)	A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt az
ajánlatkérő erre vonatkozó kérelmére - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a
szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A
hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.”
15.	§
A Kbt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti
gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében
indokolt, a nyertes ajánlattevő számára ezt lehetővé teheti, a közös ajánlatot tevő nyertesektől
pedig megkövetelheti. Erre az ajánlati felhívásban az ajánlattevők figyelmét fel kell hívni.”
16.	§
A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt
köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A dokumentáció
tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben
6
az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A.
pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.”
17.	§
A Kbt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli
gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációban megadja a létrehozandó
gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az
alaptőke minimális mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint
tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.
(2)	Az ajánlatkérő a dokumentációban felhívhatja a figyelmet arra, hogy közbeszerzési
eljárása független szakértő bevonásával történő monitoringja céljából megállapodást
(átláthatósági megállapodás) kötött vagy ilyen megállapodás megkötésére lehetőséget biztosít.
(3)	Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre,
valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a
munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a
szerződés teljesítése során meg kell felelni.
(4)	Ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a
dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét
(elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.”
18.	§
A Kbt. 60. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt
kizáró okokra.”
19. §
A Kbt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az ajánlattevőnek és - a 71. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (5)
bekezdése szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó
szervezetnek
a)	az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének,
valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá,
b)	az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az
eredményhirdetést követő nyolc napon belül a (2)-(5) bekezdés és a 63/A. § (1) bekezdése
szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az
ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.
(2)	Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a)	a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja
esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi
bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;
7
b)	a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak
igazolását;
c)	ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot
vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az
ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az
érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara
vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;
d)	a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a
szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló
2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás
esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében
felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy
nyilatkozatot;
e)	a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles
másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;
f)	a 60. § (1) bekezdésének i) pontja esetében az ajánlattevő (alvállalkozó) nyilatkozatát;
g)	a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;
h)	a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben,
amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is -, hogy az
ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá.
(3)	A nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet az
eredményhirdetést követő nyolc napon belül köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e)
pontja és - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást
nyilvántartó hatóságok igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs az
ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetnek a
hatóság által nyilvántartott és egy évnél régebben lejárt köztartozása, vagy ha van, annak
megfizetésére halasztást kapott.
(4)	Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a 91. § (2) bekezdését, és a nyertes ajánlattevő a
(3)	bekezdésben előírt határidőn belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelő tartalommal
csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencedik napon elektronikus úton
felhívja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására. A következő
legkedvezőbb ajánlatot tevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá a számára erőforrást nyújtó
szervezetnek az eredményhirdetést követő kilencedik naptól számított nyolc napon belül kell
a szükséges igazolásokat becsatolnia.
(5)	Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya
alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az
eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról
szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.
(6)	A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a munkavédelmi
hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A
munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya
alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a
kiállításától számított három hónapig érvényes.”
20. §
A Kbt. a következő új 63/A. §-sal egészül ki:
8
„63/A. § (1) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az
ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat
a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus
nyilvántartásból ingyenesen jogosult.
(2)	A közbeszerzési ajánlatkérők számára - ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a
nyilvántartáshoz hozzáférhet - a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles
elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes.
(3)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti adatokat az eredményhirdetést követő nyolcadik, a
63. § (4) bekezdése szerinti esetben tizenhetedik napon ellenőrzi, valamint azokat az
ellenőrzéssel egyidejűleg a 7. §-nak megfelelően dokumentálja és megőrzi.
(4)	A hatósági igazolást a hatóság négy napon belül adja ki, abban azt kell megjelölni, hogy
„közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjének, tárgyának megjelölése nélkül.
(5)	Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül -
köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c)
pontjában szereplő körülményről.”
21. §
A Kbt. 65. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más
szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is,
hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés
teljesítésének időtartama alatt.
(4)	Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal
történik:
a)	ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi, meghatározó vagy
minősített többséget biztosító befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet
kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával;
b)	az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti többségi, meghatározó vagy
minősített többséget biztosító befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó
szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra
vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.”
22. §
A Kbt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott
tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.
Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen
szükséges mértékig írhat elő.
(2)	Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati
felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra
vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés
teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó
kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése
9
szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell
arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint
mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(3)	Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint
kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges
pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre
vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.
(4)	Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más
ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más
ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban az
adott személy, szervezet nem lehet a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó és erőforrást nyújtó szervezet.”
23.	§
(1)	A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni
a)	a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő harmadik
személyt vesz igénybe,
b)	az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, továbbá
c)	az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.”
(2)	A Kbt. 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és az ajánlatkérő a 22. § (1) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az ajánlattevő számára a felhívásban előírni a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozó(k) és erőforrást nyújtó szervezet(ek) ajánlatban történő megjelölését.”
24.	§
A Kbt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő
nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától
számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.
(2)	Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített
tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi
mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre
álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve
sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.
(4)	Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát
legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt
térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára
10
hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a
hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5)	Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben
való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az
ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4)
bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(6)	Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam
álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
25.	§
A Kbt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel
biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2)	A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és
nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként
benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására terjedhet ki, amennyiben azok az
ajánlatból hiányoznak, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos
megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem
megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A hiánypótlás az ajánlat tartalmának
utólagos kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi
előírásoknak való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat.
(3)	A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az
összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4)	A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi
hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(5)	A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat tartalmának módosítását, továbbá a
hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá
erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az
ajánlatát.”
26.	§
A Kbt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az
ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint
indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2)	Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen
akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában
szokásos béreket, illetve a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő egyéb költségek (beszerzési
értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet.
(3)	Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni
az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az
ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(4)	Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
11
a)	a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének
gazdaságosságára,
b)	a választott műszaki megoldásra,
c)	a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d)	az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére,
e)	az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos
munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
f)	az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(5)	Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja
elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(6)	A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen
akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére
tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a
miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és
az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
(7)	Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást
tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel
kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem
tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból
érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán
keresztül - az Európai Bizottságot.”
27.	§
(1)	A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
[Az ajánlat érvénytelen ha]
„i) az ajánlattevő az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem
tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg - ha azt az ajánlatkérő előírta - a 61. § (1) és (2)
bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett.”
(2)	A Kbt. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás
nyújtását ígérő szervezet
a)	a kizáró okok (60-62. §) hatálya alá esik;
b)	részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”
28.	§
A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy
a)	az eljárás nyertesének visszalépése vagy
b)	az eljárás nyertesének a 60. § (1) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a
61.	§ (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozásával kapcsolatos hamis
nyilatkozata vagy ezen kizáró okokkal kapcsolatos igazolás(ok) benyújtásának elmulasztása
esetében az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb
ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.”
12
29. §
A Kbt. a következő új 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § Eredménytelen az eljárás, ha egyetlen érvényes ajánlatot nyújtottak be. Nem lehet az
eljárást e § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e §
szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja
le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz
képest nem változott.”
30.	§
A Kbt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli
összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti
eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett
anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került
elvonásra, átcsoportosításra.
(2)	Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a
távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően
haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta
meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést
az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.
(3)	Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő felhívja a nyertes ajánlattevőt a 63. § (2) és (3)
bekezdése szerinti igazolások nyolc napon belül történő benyújtására.
(4)	Ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások
benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg
faxon elküldött felhívásával szólítja fel.
(5)	Az eredményhirdetésen részt nem vett nyertes ajánlattevő az igazolás határidőben történő
be nem nyújtása esetén nem hivatkozhat arra, hogy az eredményhirdetésen nem vett részt.”
31.	§
A Kbt. a következő új 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan
adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe
tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával
összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.”
32.	§
A Kbt. a 96/A. §-t követően a következő új alcímmel, valamint 96/B. és 96/C. §-sal egészül
ki:
„Előzetes vitarendezés
13
96/B. § (1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés]
foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles -
kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért.
(2)	Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes
vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát,
észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt
alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell.
(3)	Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az
ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem
megérkezésétől számított három napon belül, a benyújtási módnak megegyező módon
tájékoztatja.
(4)	Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az
ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem
kötheti meg a szerződést.
(5)	Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy
számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is
kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést
követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(6)	Az (5) bekezdés szerint kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes
vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.
96/C. § Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal
jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló
tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett
eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az
ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton
haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.”
33.	§
A Kbt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel
(személlyel) [91. §] kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a
dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának
megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati
szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(2)	Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek
tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az
ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként
szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(3)	A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az
nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól
számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik -
napnál későbbi időpontban.
(4)	Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott
időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy
befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a
Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”
14
34.	§
A Kbt. a következő új 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az
esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az
eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében -
beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére
nem képes.
(2)	A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban
foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak
minősül.
(3)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződést a honlapján, saját honlap hiányában más
ajánlattevővel közös honlapján megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A
szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
(4)	Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy utóbbi leányvállalata vagy az
olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást
gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a
közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden egyéb
szerződést is (ideértve a 2/A. § szerinti szerződéseket is) a (3) bekezdés szerint közzé kell
tenni.”
35.	§
A Kbt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi
dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell
részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt
legfeljebb a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges feltételek
mértékéig írhat elő.”
36.	§
A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb
időtartamban.”
37.	§
A Kbt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel
biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
(2)	A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és
nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként
benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására terjedhet ki, amennyiben azok az
15
ajánlatból hiányoznak, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos
megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem
megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A hiánypótlás az ajánlat tartalmának
utólagos kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi
előírásoknak való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat.
(3)	A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az
összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4)	A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi
hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(5)	A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat tartalmának módosítását, továbbá a
hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, erőforrást
nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.”
38.	§
A Kbt. 115. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja a részvételi szakaszt és az eljárást, ha
mindössze egyetlen jelentkező felelt meg az alkalmassági feltételeknek. Nem lehet az eljárást
e bekezdés szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e
bekezdés szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési
tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az
előző eljáráshoz képest változatlan.”
39.	§
(1)	A Kbt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. §
(2)	bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. A összegezést az eredményhirdetésen
jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés
napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg
kell küldeni. Ha a jelentkező nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való
elérhetőségét, részére az összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.”
(2)	A Kbt. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések (96/B. és 96/C. §) megfelelőn
alkalmazandók.”
40.	§
A Kbt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (5)
és (6) bekezdésre változik:
„(2) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-
78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos
16
eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése
és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés
tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés
megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott
szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását,
továbbá nem eredményezheti a bírálati szempont [beleértve az 57. § (3) bekezdés szerinti
elemeket] megváltozását.
(4)	A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.”
41.	§
A Kbt. 128. §-a a következő új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ajánlatkérőnek az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül
minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető
adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
(7)	Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a
dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekor! tartalma szerint kell megkötni.”
42.	§
A Kbt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését nyolc nappal
megelőzően köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy
elektronikus úton vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre
felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről),
valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a 125. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (4) bekezdés c) és d)
pontja alkalmazása esetében az ajánlattételi felhívást, valamint a tájékoztatást a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz
benyújtani.”
43.	§
A Kbt. 134. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja.
A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, elektronikus úton kell
tájékoztatni az összes ajánlattevőt és a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a
Közbeszerzési Döntőbizottságnak elektronikus úton kell megküldeni.”
44.	§
A Kbt. 136. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb
időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi
17
határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz
napnál rövidebb időtartamban.”
45.	§
A Kbt. 136/C. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (5)
bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok)
elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli
összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 96. § (1) és (2)
bekezdését, a szerződéskötésre a 99. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”
46.	§
A Kbt. 141. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Építési koncesszió esetében]
„b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító
hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint
a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
47.	§
A Kbt. 144. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi
határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban. A 74. § (4)
bekezdése és a 122. § (3) bekezdése alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2)
bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
48.	§
A Kbt. 161. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Építési beruházás beszerzése esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a
közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett az V. fejezet szerint
kell eljárnia.”
49.	§
A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész)
alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet,
18
valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás
alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3.
melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében
meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem
kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
(3)	Az ajánlatkérőnek a (4) bekezdés szerinti tárgyú szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót
tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie. A
hirdetményt - a 184. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől
számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(4)	A szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek
nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a
hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése
szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az ajánlatkérő honlapon történő
közzétételi kötelezettségét. (17/C. §)
(5)	Az (1) bekezdés szerinti szerződéskötés nem érinti az 1. §, az 5. § és a 16. § megfelelő
alkalmazását.
(6)	E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus
úton folytatja le.”
50.	§
A Kbt. 179. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának
időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg
meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az
irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása tekintetében is.”
51.	§
A Kbt. 182. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott
minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a
hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus
úton történő feladását követően kerülhet sor.”
52.	§
A Kbt. 184. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és
módon kell - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - megküldenie az Európai Közösségek
Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
(3)	Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően
legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4)	A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt az
ajánlatkérő erre vonatkozó kérelmére - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a
19
szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A
hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.”
53.	§
A Kbt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb
időtartamban.
(2)	Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes
tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében
említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának
időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet
is meg lehet határozni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve
sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető.
(4)	Az ajánlattételi határidő (1)-(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet
rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes
terjedelmében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az
ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény
közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5)	Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben
való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az
ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt - az (1)-(4)
bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban - meghatároznia.
(6)	Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam
álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2) és (4) bekezdés
együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától
számított tizenöt napnál rövidebb.”
54.	§
A Kbt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.”
55.	§
A Kbt. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen részvételi
felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A
részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.”
20
56.	§
(1)	A Kbt. harmadik részének címe helyébe a következő cím lép:
„Harmadik rész
A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű
közbeszerzési eljárás ”
(2)	A Kbt. VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„VI. fejezet
ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS”
57.	§
A Kbt. 240-261. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„240. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek
(ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor
eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
(2) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott módon,
elektronikus úton folytatja le.
Ajánlatkérők
241.	§ E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:
a)	a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti
kivétellel;
b)	a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó
szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e fejezet szerinti
közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból,
illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja;
c)	az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az
államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt.
A közbeszerzés tárgyai
242.	§ (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,
szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.
(2)	Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek
minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak -
vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
(3)	Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás
megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
21
(4)	A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő
a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és
ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással
együtt.
Kivételek
243.	§ E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a)	a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel
nem igényel előzetes döntéshozatalt;
b)	tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben
meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel
a tankönyvjegyzékben;
c)	a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói
tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;
d)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására,
illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására
szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
e)	a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint
akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására
vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat
útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási
jog gyakorlása útján kerül sor;
f)	külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során
történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény
alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
g)	építési beruházás, építési koncesszió beszerzésére, ha a beszerzés értéke eléri vagy
meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárokat.
Értékhatárok
244.	§ (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési
koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó
közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény
állapítja meg.
(2)	A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben
közzéteszi.
A közbeszerzés értéke
245.	§ A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
22
246.	§ (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának
Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő)
történő közzétételt kell érteni.
(2)	Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell
megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának).
(3)	A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon
belül teszi közzé.
(4)	A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5)	A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt
megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos
jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért - külön jogszabályban meghatározott
mértékű - díjat kell fizetni.
247.	§ (1) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve
elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés
esetén - az ajánlatkérő kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő
elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért - külön
jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni.
(2)	A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(3)	A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető
azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és
megküldött szöveg hiteles.
(4)	A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó
viseli.
(5)	A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a
hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
248.	§ Az ajánlatkérő olyan hirdetményének a 246. § (1) bekezdése szerinti közzétételét is
kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az e fejezetben előírt közzétételi
kötelezettség. Az ilyen közzététel azonban nem vonja maga után az e fejezet szerinti eljárás
alkalmazását.
249.	§ Az e fejezet szerinti hirdetményeket [246. § (1) bekezdése] az ajánlatkérőnek a
honlapján, annak hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján is közzé kell tennie, azzal,
hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően
kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek
a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetnie a Közbeszerzések Tanácsa
részére történő feladás napját is.
22.	Cím
Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai
250.	§ (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást
hirdetmény útján köteles közzétenni.
(2)	Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
23
a)	az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;
b)	a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a
minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c)	a szerződés meghatározását;
d)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
e)	a teljesítés helyét;
f)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra
hivatkozást;
g)	az ajánlatok bírálati szempontját;
h)	az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
i)	a hiánypótlás lehetőségét;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat
tárgyalás nélkül bírálják el;
o)	ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt
alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) az eredményhirdetés tervezett időpontját;
q) a szerződéskötés tervezett időpontját;
r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;
s) a részajánlat [50. § (3) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. §) lehetőségét vagy
kizárását.
(3)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben az
esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglalt kizáró okokat lehet előírni. A kizáró okok fenn nem
állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell.
(4)	Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően
alkalmazandó.
251.	§ (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott
feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos.
A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
(2)	Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le.
(3)	Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
a)	az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3)
bekezdése;
b)	az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;
c)	a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése;
d)	az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5)
bekezdése, továbbá a 73. §;
e)	az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2)
bekezdése;
f)	az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;
g)	az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §;
h)	az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-98. §;
i)	a szerződés megkötésére a 99. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is
megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell
érteni.
24
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében az eljárás
eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény
megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről
vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés]
az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért
egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre.
252.	§ (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt napnál rövidebb
időtartamban.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonöt napos
időtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre
bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik.
(3)	Az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 251. § (3)
bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók.
253.	§ (1) A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárást alkalmazhat, ha a beszerzés értéke nem éri el a mindenkori nemzeti közbeszerzési
értékhatár másfélszeresét és
a)	az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve,
hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b)	az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt
rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a
rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő
mulasztásából;
c)	a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező
feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest
lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti
eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
d)	a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése szerinti esetben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 6. cím szabályait kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a)	az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az
ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia;
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. §
(2)	bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni,
aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni;
c)	ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését
követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet;
d)	a 134. § (6) bekezdése nem alkalmazandó;
e)	a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton
kell eleget tenni.
(3)	Ha a közbeszerzés külképviselet számára történik, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást alkalmazhat.
25
A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok
254.	§ (1) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik,
az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a
Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.
(2)	Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi
törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul
írásban tájékoztatnia kell.
(3)	Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval,
illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási
szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének
teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az
ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-
105/D. §-ában foglaltak szerint jár el.
VII. fejezet
KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
23.	Cím
A fejezet alkalmazási köre
Általános rendelkezések
255.	§ (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek
(ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor
eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy V. fejezet szerint kell
eljárni.
(2)	E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott módon,
elektronikus úton folytatja le.
A közbeszerzés tárgyai
256.	§ (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás
megrendelése.
(2)	Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, a szolgáltatás
megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.
Kivételek
26
257.	§ E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a 168. § (1) bekezdése, a 169. és 170. §,
a 172. § (1) bekezdése, a 173. § (1)-(4) bekezdése, a 174. és 175. §, valamint a 243. § c) és g)
pontja szerinti kivételek esetében, azzal, hogy a 168. § (2) és (4) bekezdése is alkalmazandó.
Értékhatárok
258.	§ (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás
megrendelésére vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves
költségvetési törvény állapítja meg.
(2)	A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben
közzéteszi.
A közbeszerzés értéke
259.	§ A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
260.	§ A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-249. §-t kell megfelelően
alkalmazni.
24.	Cím
A különös egyszerű közbeszerzési eljárás
261.	§ (1) A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 250-253. §-t a (2) bekezdés szerinti
eltéréssekkel kell alkalmazni.
(2)	Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
a)	az eljárás megindítására a 48. § (2) és (3) bekezdése;
b)	az ajánlattételi felhívásra az 52. §;
c)	a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §;
d)	a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése;
e)	az ajánlatra a 70. § (1) és (2) bekezdése és a 73. §;
f)	az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2)
bekezdése;
g)	az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;
h)	az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. §,
valamint a 197. és 199. §;
i)	az ajánlatok elbírálására, az előzetes vitarendezésre és az eredményhirdetésre a 93-98. §;
j) a szerződés megkötésére a 99. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is
megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell
érteni.”
27
58. §
A Kbt. 304. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. §
(2)	bekezdése] szerződő félnek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának
kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők)
kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban:
projekttársaság) kell teljesítenie.”
59.	§
A Kbt. a 304. §-át követően a következő új 304/A. §-sal egészül ki:
„304/A. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő
(ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy
az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a
projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt
alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez
szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.
(2)	Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a
közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések
nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a
szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban
foglalt előírásokat - is alkalmazni kell.
(3)	A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért
egyetemlegesen felelnek.
(4)	A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges
tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést
nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.
(5)	A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet
részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve az
osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.
(6)	A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
a)	a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel
az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
b)	a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési
szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a
projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.”
60.	§
A Kbt. 305. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők)
projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél
kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni.”
28
61. §
A Kbt. 306/A. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és
(3)	bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(2) Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, ha
a)	a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;
b)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. §
(3)	és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az
ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását
kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat,
hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha
a)	az ajánlatkérő azért nem folytatott le közbeszerzési eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a
közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt,
valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti
hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét
követő naptól számított tizedik napon belül;
b)	kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
(4)	A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes
teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából
vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető
kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági
érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel
járna.”
62.	§
A Kbt. 307. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság
hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására a 303. §-ba
ütköző módon, illetőleg a szerződés teljesítésére a 304. vagy a 305. §-ba ütköző módon került
sor.”
63.	§
A Kbt. 317. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, ha a közbeszerzési ügy e törvény második
része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, a következő
eljárási cselekmények kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160-162. §-a szerinti
elektronikus ügyintézés keretében gyakorolhatók:
a)	a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteinek benyújtása;
b)	a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás megküldése;
c)	az eljárás irataiba való betekintés;
d)	az idézés megküldése;
e)	az igazolási kérelem előterjesztése;
f)	az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, bármilyen más beadványa;
29
g)	az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek
az ügyfél tudomására hozása;
h)	a döntés közlése.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlására a
Ket. 161. §-a (1) bekezdésének második mondata és (3) bekezdése nem alkalmazandó.”
64.	§
A Kbt. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kbt. a következő 319/A.
§-sal egészül ki:
„319. § (1) A 318. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban:
közbeszerzési ügy), ha az adott ügy a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó
közbeszerzéshez kapcsolódik - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési
Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el.
(2)	Ha a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzéshez kapcsolódó
közbeszerezési ügy egyszerűen megítélhető, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének
döntésétől függően az adott közbeszerzési ügyben egy biztos járhat el.
(3)	Ha az adott közbeszerzési ügy az egyszerű értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a
közösségi értékhatárokat el nem érő közbeszerzéshez kapcsolódik - a (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy biztosa jár el.
(4)	Ha az egyszerű értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a közösségi értékhatárokat el
nem érő közbeszerzéshez kapcsolódó közbeszerzési ügy különösen összetett, illetőleg
bonyolultsága indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének döntésétől függően az
adott közbeszerzési ügyben három közbeszerzési biztosból álló tanács járhat el.
(5)	Az eljáró tanács határozatát minden esetben többségi szavazás alapján hozza.
319/A. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott ügyelosztási rend szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az
eljáró biztost vagy - a 319. § (1) és a (4) bekezdése szerinti esetben - az eljáró tanács tagjait
és annak elnökét.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező
közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak, az eljáró tanács tagjait pedig úgy
kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak viszont -
lehetőség szerint - az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel kell rendelkeznie.
(3)	Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos
lehet.
(4)	Az eljáró biztos vagy az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és
levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező
határozaton [a Kbt. 325. § (3) bekezdése és a Ket. 31. § (1) bekezdése], valamint az ügy
érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) [Kbt. 340. §] kívül az eljáró
tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést,
amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.
(5)	Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró
biztost is érteni kell.”
30
65. §
A Kbt. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező
vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e
törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
(2)	A kérelem
a)	közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében
aa)	az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az
eredményhirdetést követő naptól,
ab)	az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az
írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés)
megküldését követő naptól,
b)	egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól,
c)	egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét
követő naptól,
d)	a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének
időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik
fél által történő megkezdésétől
számított tizenöt napon belül nyújtható be.
(3)	Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő
leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének
időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik
fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(5)	A kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a
Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi. A
szerződés a kérelem honlapon történő közzétételétől a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. §
(4)	bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező
határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig nem köthető meg.
(6)	A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről - az
általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az
ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni.”
66.	§
(1)	A Kbt. 324. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
[A kérelemben meg kell jelölni]
„h) az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (2)
bekezdés].”
(2)	A Kbt. 324. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének
meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban, valamint az
előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó
dokumentumot.
31
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni, amelynek mértéke a vitatott közbeszerzési eljárás becsült értékének két százaléka,
de legfeljebb egymillió-kétszázezer forint. Amennyiben a kérelem a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetmény (felhívás) jogellenességének megállapítására irányul, a díj mértéke
egységesen kétszázezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez
csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.”
67.	§
A Kbt. 325. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül
határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy
a)	az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága;
b)	az eljárásra nincs hatásköre és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem
áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak
meg;
c)	a kérelem elkésett;
d)	az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás mellett, ugyanazon ügyben,
ugyanazon jogszabálysértésre hivatkozva újabb kérelmet nyújtottak be;
e)	a kérelem nem az arra jogosulttól származik;
f)	a kérelmező az eljárásban ajánlatot tett, és nem élt a 96/B. § szerinti előzetes vitarendezés
lehetőségével.
(4)	A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat (340. §)
meghozataláig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező nem tarthat igényt
az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
(5)	Az eljárást megszüntető határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.”
68.	§
A Kbt. 326. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„326. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, és a 328.
és 329. § szerinti esetekben indítja meg.”
69. §
(1)	A Kbt. 327. §-ának (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidej űleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy
személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás
vagy mulasztás jut tudomásukra:]
„a) a Közbeszerzések Tanácsának elnöke;”
„i) a Gazdasági Versenyhivatal.”
(2)	A Kbt. 327. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő új (3) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (4)-
(7)	bekezdésre módosul:
32
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását
a)	az (1) bekezdés a)-f) és h) pontja szerinti szervezet a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő
döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői
döntés közzétételétől számított harminc napon belül,
b)	az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított
harminc napon belül,
c)	az (1) bekezdés szerinti szervezet a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés
esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a
szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül
kezdeményezheti.
(3)	Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés megtörténtétől számított egy éven
túl nem kezdeményezhet eljárást.”
70.	§
A Kbt. 328. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„328. § (1) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési
Döntőbizottság hivatalból való eljárását
a)	ha az ajánlatkérő a 16. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg
a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, továbbá
b)	a 18. § (4) bekezdése szerinti esetben, valamint
c)	a 307. § (3) bekezdése szerinti esetben.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre a 327. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni.”
71.	§
A Kbt. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„329. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata
során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek
megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2)	Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek
fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli
pótlására.
(3)	Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a
rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.”
72.	§
A Kbt. 330. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a
folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési
33
Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a
felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.”
73.	§
A Kbt. 332. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek védelme vagy
nemzetgazdasági ok indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre végzéssel
engedélyezheti a szerződés megkötését. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően
fontos érdeket vagy nemzetgazdasági okot meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával
egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem
benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelemről beérkezésétől számítva öt napon belül határoz, a végzés ellen
jogorvoslatnak nincs helye.”
74.	§
A Kbt. 334. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés
számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság végzéssel dönt.”
75.	§
A Kbt. 340. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében
hozza meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a)	az alaptalan kérelmet elutasítja;
b)	a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c)	megállapítja jogsértés megtörténtét a (3) vagy (4) bekezdésben felsorolt
jogkövetkezmények alkalmazása mellett;
d)	rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek
viseléséről.
(3)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában kis súlyú jogsértést állapít
meg
a)	a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt e törvénynek megfelelő
eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b)	megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntését.
(4)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában súlyos jogsértést állapít meg
a)	megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró
döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
b)	elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
c)	az ajánlattevőt hat hónaptól két évig terjedő időszakra eltilthatja közbeszerzési eljárásban
való részvételtől;
d)	bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a
jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért
felelős személlyel és szervezettel szemben.
34
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett
a)	bírságot szab ki
aa)	ha megállapítja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a 18. § (2) és (3) bekezdés szerinti
felhívása ellenére az ajánlatkérők nyilvántartásába be nem jelentkezett szervezet e törvény
szerint ajánlatkérőnek minősül;
ab)	a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2)
bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn;
ac)	ha a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét;
ad)	ha az ajánlatkérő - részben vagy egészben - nem tett eleget a 17/C. § szerinti honlapon
történő közzétételi kötelezettségnek;
ae)	ha az ajánlatkérő elmulasztotta a 132. § szerinti kötelezettsége teljesítését, vagy az
előzetesen a 132. § alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött ajánlattételi
felhívás tartalma eltér az ajánlattevő(k)nek megküldött ajánlattételi felhívás tartalmától;
b)	az ajánlattevőt fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltja közbeszerzési eljárásban való
részvételtől, ha
ba)	az ajánlattevő jogsértő magatartását jogerős határozatában két éven belül legalább két
alkalommal megállapította;
bb)	az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással
kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki, ha a 318. § (2) bekezdése szerinti
ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét.”
76.	§
A Kbt. a következő új 340/A. §-sal egészül ki:
„340/A. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a
306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a közbeszerzési szerződés
érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása
iránt.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának
meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések
Tanácsa honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy
megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy
érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a
peres felek megnevezését.
(4)	Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása kizárja a Ptk. 200. §-a (2)
bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása
tekintetében.”
77.	§
A Kbt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot
az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben az érdemi határozat
vagy az ügy befejezését eredményező határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre
35
vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni
kell.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság végzését az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb
résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg
akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti.
(3)	Az érdemi határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint
a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [332. § (4) bekezdés]
meghozatala napján a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzé kell tenni. Az érdemi
határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a
nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a
határozat bírósági felülvizsgálatát (346. §) kérték, erre a tényre azonban utalni kell.
(5)	Az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait) - a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítására irányuló kérelem 396. § (1)
bekezdés f) pontja szerinti adatai és az ügy érdemében hozott határozat mellett - a
Közbeszerzések Tanácsa honlapján szintén közzé kell tenni.”
78.	§
A Kbt. 347. és 348. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Kbt. a
következő 348/A. §-sal egészül ki:
„347. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell
benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevél - ha annak tárgya e törvény
második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő három
munkanapon belül - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy
annak mellőzéséhez kapcsolódik - elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.
(3)	A perben - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak
mellőzéséhez kapcsolódik - a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-
ben, valamint a bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
szóló törvényben meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.
(4)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
348. § (1) A bíróság a keresetlevelet, ha annak tárgya e törvény második része szerinti
közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, legkésőbb annak beérkezését követő
öt, egyéb esetben nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak
megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a
felperes részére.
(2)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három
munkanapon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3)	Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre
nézve az alperes Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az
(1)	bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a
36
beavatkozást - ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak
mellőzéséhez kapcsolódik - az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell
bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5)	A perben - ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak
mellőzéséhez kapcsolódik - a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolc napos
határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet
meghosszabbítani.
(6)	A perben szünetelésnek nincs helye.
348/A. § (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének
kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes
pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338.
§-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3),
(5)	és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(2)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a
bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség
bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül
elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (3) bekezdésének b) pontja, a (4) és (5) bekezdése
szerinti jogkövetkezményeket.
(4)	Ha a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás
lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a Közbeszerzési Döntőbizottság
megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.
(5)	A bíróság határozatát - ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez
vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek
részére kézbesíteni kell.
(6)	A bíróság a 340. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazó határozatát megküldi a
Közbeszerzések Tanácsának.”
79.	§
A Kbt. 349. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„349. § (1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat
közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezés - ha a per
tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez
kapcsolódik - kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(2)	A másodfokú perre a 347. § (3) bekezdését alkalmazni kell.
(3)	A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére - ha a per tárgya e
törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik -
legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg.
(4)	A Legfelsőbb Bíróság a 340. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazó határozatát megküldi a
Közbeszerzések Tanácsának.”
37
80. §
A Kbt. 350. §-át megelőző fejezetcím és a 350. §-a helyébe a következő fejezetcím és
rendelkezés lép, egyidejűleg a Kbt. a következő új 350/A-350/D. §-sal egészül ki:
„A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB PEREK
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési
jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
350. § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát,
valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés - a (2) bekezdésben meghatározott okok
miatti - érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság,
valamint a szerződő felek ellen kell megindítani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés
érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert
a)	a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg,
b)	a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése]
vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt
attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze,
egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az
befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
(3)	A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a
(2) bekezdésben nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető.
(4)	A perben a Pp. XX. fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)	A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevél - ha annak tárgya e törvény második része
szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő három
munkanapon belül - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy
annak mellőzéséhez kapcsolódik - elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.
350/A. § (1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(2)	A perben - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak
mellőzéséhez kapcsolódik - a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-
ben, valamint a külön törvényben meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton
történhet.
(3)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(4)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5)	A perben szünetelésnek nincs helye.
38
350/B. § (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is
ideértve -megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (3) bekezdésének b) pontja, a (4) és (5)
bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert
megszünteti.
(2)	Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges
érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése
alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege a szerződés értékének húsz
százaléka.
(3)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye, a másodfokú perre a 347. § (3)
bekezdését és a 349. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári
per
350/C. § (1) Ha a bíróság a 340/A. § (1) bekezdése szerinti perben megállapítja a szerződés
306/A. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés
megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt
fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges
érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése
alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege a szerződés értékének húsz
százaléka.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
350/D. § A 340/A. § (1) bekezdésében és a 350. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével
a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére
alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési
Döntőbizottság, illetőleg - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata
során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.”
81. §
(1)	A Kbt. 375. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a
következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:]
„c) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt személy;”
(2)	A Kbt. 375. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő
szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a)	a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;
b)	a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt
személy;
39
c)	a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
d)	az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
e)	az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos
Akadémia által együttesen kijelölt két személy, melyek közül az egyik személy a
közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit képviseli.”
82. §
A Kbt. 379. §-a előtti cím helyébe a következő cím, valamint 379. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A Tanács feladata és hatásköre
379. § (1) A Tanács feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit
figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a
jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a
közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.
(2)	A Tanács
a)	figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra
jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b)	véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos
jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;
c)	megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
d)	kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a
közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos
összeférhetetlenségi ügyeket;
e)	naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
ea)	a törvény hatálya alá tartozó klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők listáját,
eb)	a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és
azok igazolási módjait,
ec)	a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét,
ed)	a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista
tartalmazza az eltiltás idejét is;
f)	nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
g)	éves összesített statisztikai jelentést készít;
h)	gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja”
(a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati
eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e
törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben
történő közzétételéről;
i)	honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem 396.
§ (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a
közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait);
j) kialakítja és működteti a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben
biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen,
teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;
k) a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati
döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos
gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi;
40
l) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és
teljesítését [307. § (4) bekezdése];
m) elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési
adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs
lehetőségek támogatását;
n) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és
továbbképzését, részt vesz a hivatalos közbeszerzési tanácsadók kötelező továbbképzésére
vonatkozó feltételrendszer kialakításában;
o)	kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
p) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát
-	így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának
eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
q) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(3)	A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a
közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a
jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a
közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül
a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót
tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.”
83.	§
A Kbt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban,
mely jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár
gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a
szakállamtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.”
84.	§
A Kbt. 395. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4) és (5)
bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(4) A Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre,
ügycsoportokra kollégiumot működtet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat
biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás
jogalkalmazási kérdésekben.”
85.	§
A Kbt. 396. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
[A Döntőbizottság elnöke]
„f) a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul
gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek
megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi és
41
a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, valamint a határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről;
g) gondoskodik a kollégium 395. § (4) bekezdése szerinti véleményének a közbeszerzési
biztosok általi megismeréséről.”
86.	§
(1)	A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„a) a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények
ellenőrzésének, valamint elektronikus formátumúvá történő átalakításának rendjét és díjának
mértékét, befizetését, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzések Tanácsa
honlapján történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését;”
(2)	A Kbt. 404. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a
hivatalos közbeszerzési tanácsadók kötelező továbbképzésének feltételrendszerét.”
87.	§
A Kbt. 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„407. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési
beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás
alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról;
b)	a Tanács 92/13/EGK (1992. február 25.) irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és
távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi
szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeletei és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az
energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési
eljárásainak összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e)
és l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt);
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és
l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt);
e)	a Bizottság 2005/51/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közbeszerzésről szóló
2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról;
f)	a Bizottság 1422/2007/EK rendelete (2007. december 4.) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó
alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a
89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
42
vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról
(a törvény végrehajtására a 404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
h)	a Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési
szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.”
88.	§
(1)	A Kbt. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2)	A Kbt. 3. melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3)	A Kbt. 4. melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
89.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval
történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Ha a helyi
önkormányzattal szerződéskötésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
(a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. §-ában foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához
kapcsolódóan kerül sor és a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül, a helyi
önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési
eljárást nem kell lefolytatnia.”
90.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A. §-a
a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4)
bekezdésre változik:
„(3) A pályázati kiírást az önkormányzat honlapján vagy legalább egy országos napilapban és
a helyben szokásos módon egyidejűleg kell közzétenni. Az önkormányzat ajánlati
dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-
ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt
(pályázati kiírás).”
(2)	Az Áht. 105/A. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4)-
(13) bekezdés számozása (6)-(15) bekezdésre változik:
„(5) Az önkormányzatnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a
pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend
megsértésével kötött szerződés semmis.”
43
Hatálybalépés
91.	§
(1)	E törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
harmincadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett
közbeszerzésekre [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése és 179. §-ának (3) bekezdése], közbeszerzési
eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal
kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra
kell alkalmazni.
(2)	2009. január 1-jén lép hatályba a Kbt. - e törvény 9. §-ával megállapított - 21. §-ának (3)
bekezdése, - e törvény 49. §-ával megállapított - 161/A. §-ának (1)-(5) bekezdése, - e
törvény 57. §-ával megállapított - 240. §-ának (1) bekezdése, 241-254. §-a, 255. §-ának (1)
bekezdése és 256-261. §-a, továbbá e törvény 10. és 11., 48. és 50., valamint 56. §-a.
(3)	2009. április 1-jén lép hatályba a Kbt. - e törvény 14. §-ával megállapított - 44. §-ának (4)
bekezdése és - e törvény 52. §-ával megállapított - 184. §-ának (4) bekezdése.
(4)	2009. július 1-jén lép hatályba a Kbt. - e törvény 9. §-ával megállapított - 21. §-ának (4)
bekezdése, - e törvény 14. §-ával megállapított - 44. §-ának (2) és (3) bekezdése, - e törvény
39. §-ával megállapított - 118. §-ának (5) bekezdése, - e törvény 49. §-ával megállapított -
116/A. §-ának (6) bekezdése, - e törvény 52. §-ával megállapított - 184. §-ának (2) és (3)
bekezdése, - e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 324. §-ának (2)
bekezdése, - e törvény 67. §-ával megállapított - 325. §-a (3) bekezdésének f) pontja, - e
törvény 75. §-ával megállapított - 340. §-a (5) bekezdésének ab) pontja, - e törvény 78. §-
ával megállapított - 347. és 348. §-a, valamint 348/A. §-ának (1)-(5) bekezdése, - e törvény
87.	§-ával megállapított - 407. §-ának g) pontja, továbbá e törvény 24., 32. és 33., 36., 43. és
44., 46. és 47., 53-55., 61., 63., 65., 79. és 80. §-a és 66. §-ának (1) bekezdése.
(5)	2010. január 1-jén lép hatályba a Kbt. - e törvény 57. §-ával megállapított - 240. §-ának
(2)	bekezdése és 255. §-ának (2) bekezdése.
Hatályukat vesztő rendelkezések
92.	§
(1)	E törvény 91. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt.
5.	§-ának eredeti (4) bekezdése, 60. §-ának (4) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-
ának (4) bekezdése, 92. §-ának f) pontja, 115. §-ának e) pontja, 9. és 19. címe, 262-291. §-a,
negyedik és hatodik része, 378. §-a (1) bekezdésének c) pontja, XI. és XII. fejezete, 404. §-
ának (4) és (7) bekezdése, valamint 5. és 6. melléklete.
(2)	E törvény 91. § (2) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt.
307. §-ának (3) bekezdése.
(3)	E törvény 91. § (4) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt.
45. §-ának (3) bekezdése és 324. §-ának (4) bekezdése, valamint 332. §-a (2) bekezdésének b)
pontja.
44
Módosuló rendelkezések
93.	§
(1) E törvény 91. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt.
1.	8. §-ának (1) bekezdésében a „közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi”
szövegrész helyébe a „közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi”
szövegrész,
2.	10. §-ának (1) bekezdésében az „eljárásba nem vonható be” szövegrész helyébe az
„eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem)” szövegrész,
3.	30. §-ának a) pontjában és 32. §-ának a) pontjában a „137 000 euró” szövegrész helyébe a
„133 000 euró” szövegrész,
4.	30. §-ának b) pontjában és 32. §-ának b)-d) pontjában a „211 000 euró” szövegrész helyébe
a „206 000 euró” szövegrész,
5.	31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 176. §-ának (2) bekezdésében az „5 278 000
euró” szövegrész helyébe az „5 150 000 euró” szövegrész,
6.	60. §-a (1) bekezdésében az „ajánlattevő vagy alvállalkozó” szövegrész helyébe az
„ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
7.	60. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „f) pontja” szövegrész helyébe a „g) pontja”
szövegrész,
8.	61. §-a (1) bekezdésében az „ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó” szövegrész helyébe az „ajánlattevő,
a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
9.	61. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „Tpvt.”
szövegrész,
10.	61. § (2) bekezdésében az „ajánlatevő vagy alvállalkozó” szövegrész helyébe az
„ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
11.	61. § (3) bekezdésében az „az ajánlatevő vagy az alvállalkozó” szövegrész helyébe az „az
ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
12.	62. §-a (1) bekezdésében a „közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozója” szövegrész helyébe a „közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára
erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
13.	68. §-a (5) bekezdésében az „a 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése is
alkalmazható” szövegrész helyébe a „más szervezet erőforrására is támaszkodhat”
szövegrész,
14.	88. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában az „[1. § (3) bekezdése]” szövegrész helyébe
az „[1. § (4) bekezdése]” szövegrész,
15.	102. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „115. § c), e), vagy f) pontjában” szövegrész
helyébe a „115. § (1) bekezdésének c), e) vagy f) pontjában” szövegrész,
16.	114. §-a (3) bekezdésében az „[1. § (3) bekezdése]” szövegrész helyébe az „[1. § (4)
bekezdése]” szövegrész,
17.	118. §-a (3) bekezdésében a „115. § c), d), e) vagy f) pontja” szövegrész helyébe a „115. §
(1) bekezdésének c), d), e) vagy f) pontja” szövegrész,
18.	125. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „115. § a) pontja” szövegrész helyébe a „115. §
(1)	bekezdésének a) pontja” szövegrész,
45
19.	128. §-a (4) bekezdésében a „127. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „127. § (2) és
(3)	bekezdése” szövegrész,
20.	135. §-ának (1) bekezdésében a „harminc napon belül” és 136. §-ának (3) bekezdésében a
„tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül” szövegrész,
21.	176. §-ának (1) bekezdésében, valamint 177. §-ának a) és b) pontjában a „422 000 euró”
szövegrész helyébe a „412 000 euró” szövegrész,
22.	187. §-ának (1) bekezdésében a „felhasználói oldalán” szövegrész helyébe a „honlapján”
szövegrész, valamint a „felhasználói oldalon” szövegrész helyébe a „honlapon” szövegrész,
23.	197. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában az „[1. § (3) bekezdése]” szövegrész helyébe
az „[1. § (4) bekezdése]” szövegrész,
24.	225. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „115. § a) pontja” szövegrész helyébe a „115. §
(1)	bekezdésének a) pontja” szövegrész,
25.	306. §-ának (1) bekezdésében a „hatvan napon belül” szövegrész helyébe a „húsz napon
belül” szövegrész,
26.	306. §-ának (4) bekezdésében a „304. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „304. §-
ban” szövegrész,
27.	392. §-a (3) bekezdésében a „395. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „395. § (5)
bekezdése” szövegrész,
28.	393. §-ának (2) bekezdésében a „387. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „387. § (4)
bekezdése” szövegrész és a „rendbírság” szövegrész helyébe az „eljárási bírság” szövegrész,
29.	404. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „VIII-X. fejezetét” szövegrész helyébe a „VII.
és X. fejezetét” szövegrész lép.
(2)	E törvény 91. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 105/A. §-ának
a)	eredeti (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés
szerinti” szövegrész;
b)	eredeti (6) bekezdésében a „(4)-(5) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(6)-(7)
bekezdés szerinti” szövegrész;
c)	eredeti (12) bekezdésében a „(11) bekezdés szerint” szövegrész helyébe a „(13) bekezdés
szerint” szövegrész, valamint az „az (5) bekezdés figyelembevételével” szövegrész helyébe az
„a (7) bekezdés figyelembevételével” szövegrész lép.
(3)	E törvény 91. § (2) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt.
a)	5. §-ának (1) bekezdésében az „V. és a VII. fejezet” szövegrész helyébe az „V. fejezet”
szövegrész,
b)	9. §-ának (1) bekezdésében a „közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű
közbeszerzés (második rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti
értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész, 25/A. cím) esetében”
szövegrész helyébe a „közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés
(második rész) esetében” szövegrész lép.
(4)	E törvény 91. § (3) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt. 379. §-a (2)
bekezdésének h) pontjában a „közzétételéről, valamint ellenőrzéséről” szövegrész helyébe a
„közzétételéről és - a törvény második része szerinti eljárás esetén az ajánlatkérő kérelmére -
ellenőrzéséről” szövegrész lép.
(5)	E törvény 91. § (4) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt.
a)	70. §-a (1) bekezdésében a „306/A. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „306/A. §
(1)	és (5) bekezdése” szövegrész,
46
b)	93. §-ának (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti összegezést” szövegrész helyébe a
„(2) bekezdés vagy a 96/C. § szerinti összegezést” szövegrész,
c)	96. §-ának (3) bekezdésében az „elektronikus úton és egyidejűleg faxon elküldött
felhívásával” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti
eljárásban elektronikus úton és egyidejűleg faxon” szövegrész,
d)	96/C. §-ában a „faxon vagy elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, a
törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton” szövegrész,
e)	132. §-ában a „telefaxon vagy elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus
úton” szövegrész,
f)	323. §-ának (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „tizenöt napon
belül, ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak
mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül” szövegrész,
g)	329. §-ának (2) bekezdésében a „felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész helyébe a „faxon, a
közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében
elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész, a „pótlására” szövegrész helyébe a
„faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében
elektronikus úton történő pótlására” szövegrész lép.
(6)	E törvény 91. § (5) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt.
a)	96. §-ának (3) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti
eljárásban elektronikus úton és egyidejűleg faxon” szövegrész helyébe az „elektronikus úton”
szövegrész,
b)	96/C. §-ában az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon
vagy elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szövegrész,
c)	246. §-ának (2) bekezdésében a „lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon”
szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon”
szövegrész,
d)	246. §-ának (3) bekezdésében az „öt munkanapon belül” szövegrész helyébe a „három
munkanapon belül” szövegrész,
e)	323. §-ának (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül, ha a kérelem e törvény második része
szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül”
szövegrész helyébe a „tíz napon belül” szövegrész,
f)	329. §-ának (2) bekezdésében a „faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó
értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész
helyébe az „elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész, a „faxon, a közösségi
értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton
történő pótlására” szövegrész helyébe az „elektronikus úton történő pótlására” szövegrész,
g)	379. §-a (2) bekezdésének h) pontjában a „közzétételéről és - a törvény második része
szerinti eljárás esetén az ajánlatkérő kérelmére - ellenőrzéséről” szövegrész helyébe a
„közzétételéről és az ajánlatkérő kérelmére ellenőrzéséről” szövegrész lép.
94.	§
(1)	E törvény 91. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt. 267. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval,
illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási
szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének
teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az
47
ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-
105/D. §-ában foglaltak szerint jár el.”
(2)	E törvény 91. § (4) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a
távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően
haladéktalanul elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban telefaxon
vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha
az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét,
részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.”
b)	a Kbt. 96/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti
eljárásban faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a
kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított
három napon belül, a törvény harmadik része szerinti eljárásban a benyújtási módnak
megegyező módon tájékoztatja.”
c)	a Kbt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az
nem határozható meg
a)	az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított
tizenkettedik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál
későbbi időpontban,
b)	a törvény harmadik része szerinti eljárásban az írásbeli összegezés megküldését követő
naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében
hatvanadik - napnál későbbi időpontban.”
d)	a Kbt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. §
(2)	bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen
jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés
napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul elektronikus úton meg kell küldeni.”
e)	a Kbt. 324. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmet, ha az e törvény harmadik része szerinti eljárással vagy annak mellőzésével
kapcsolatos közbeszerzési ügyre irányul, eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány
-	a kérelmező által ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz.”
(3)	E törvény 91. § (5) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
48
„(2) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a
távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően
haladéktalanul elektronikus úton meg kell küldeni.”
b)	a Kbt. 96/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő
részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől
számított három napon belül, elektronikus úton tájékoztatja.”
c)	a Kbt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az
nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól
számított tizenkettedik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében
hatvanadik - napnál későbbi időpontban.”
d)	a Kbt. 317. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a következő eljárási cselekmények kizárólag
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében
gyakorolhatók:
a)	a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteinek benyújtása;
b)	a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás megküldése;
c)	az eljárás irataiba való betekintés;
d)	az idézés megküldése;
e)	az igazolási kérelem előterjesztése;
f)	az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, bármilyen más beadványa;
g)	az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek
az ügyfél tudomására hozása;
h)	a döntés közlése.”
e)	a Kbt. 347. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz
kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő három
munkanapon belül elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.
(3)	A perben a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a
bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben
meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.”
f)	a Kbt. 348. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül
megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési
Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a felperes részére.”
49
g)	a Kbt. 348. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre
nézve az alperes Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az
(1) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a
beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a
bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.”
h)	a Kbt. 348. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható,
melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.”
i)	a Kbt. 348/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére
kézbesíteni kell.”
j) a Kbt. 349. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől
számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezés kizárólag elektronikus
úton nyújtható be.”
k) a Kbt. 349. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt
napos határidőt állapít meg.”
I)	a Kbt. 350. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz
kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő három
munkanapon belül elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.”
m) a Kbt. 350/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A perben a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a
külön törvényben meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
95.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
50
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az
energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési
eljárásainak összehangolásáról (a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-
b),	e) és l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel
együtt);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról (a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-b),
e)	és l)-m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel
együtt);
c)	a Bizottság 1422/2007/EK rendelete (2007. december 4.) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó
alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a
89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról
(a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás
alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt);
e)	a Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési
szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.
51
1.	melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2003. évi CXXIX. törvényhez
A 25. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke1
NACE2					
F. ÁGAZAT			ÉPÍTŐIPAR		CPV-KÓD
Osztály	Csoport	Alcso- port	Tárgy	Megjegyzések	
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45.1		Építési terület előkészítése		45100000
		45.11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	épületek és egyéb szerkezetek bontása -	építési területek megtisztítása -	földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb. -	bányászati terület előkészítése: = takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: -	építési terület lecsapolása -	mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása	45110000
		45.12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:	45120000
1A CPV és a NACE közötti eltérés esetében a NACE irányadó.
2 A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai
osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). Az 1993. március 24-i 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83.,
1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.
52
				-	olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20 -	vízkútfúrás, lásd 45.25 -	aknamélyítés, lásd 45.25 -	olaj - és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20	
	45.2		Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés		45200000
		45.21	Általános építési és mélyépítési munkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	valamennyi építménytípus építése -	mélyépítési munkák: = hidak -	az autópályahidakat is beleértve -	viaduktok, alagutak és aluljárók = nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek = városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek -	kiegészítő városi munkák -	előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj - és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20 -	saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23 -	épületgépészeti szerelés, lásd 45.3 -	befejező építés, lásd 45.4 -	építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20	45210000 kivéve: -45213316 -45220000 -45231000 -45232000
53
				- építési projektirányítás, lásd 74.20	
		45.22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában -	tetőszerkezet-építés -	tetőfedés -	víz és nedvesség elleni szigetelés	45261000
		45.23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesít- mény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése -	vasútépítés -	repülőtéri kifutópályák építése -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka -	útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	előzetes földmunkák, lásd 45.11	45212212 és DA03 45230000 kivéve: -45231000 -45232000 -45234115
		45.24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: -	vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb. -	védőgátak és töltések -	kotrás -	felszín alatti munkálatok	45240000
		45.25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: = alapzat építése, a cölöpverést is beleértve = vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés = nem saját gyártású acélelemek felállítása = acélhajlítás	45250000 45262000
54
				= falazás és kőrakás = állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve = kémények és ipari kemencék építése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: - állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32	
	45.3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45.31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők szerelése építményekben: = elektromos vezetékek és szerelvények = távközlési rendszerek = elektromos fűtési rendszerek = lakossági antennák = tűzriasztók = betörésvédelmi riasztók = felvonók és mozgólépcsők = villámhárítók stb.	45213316 45310000 kivéve: -45316000
		45.32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés egyéb építményekben Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22	45320000
		45.33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	a következők beszerelése építményekbe: = csővezetékek és szaniterberendezések, gázszerelvények = fűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornák = spinklerrendszerek Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	elektromos fűtési rendszerek szerelése, lásd 45.31	45330000
55
		45.34	Egyéb épületgépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése -	máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése építményekbe	45234115 45316000 45340000
	45.4		Befejező építés		45400000
		45.41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat	45410000
		45.42	Épületasztalos- munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése -	belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43	45420000
		45.43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése építményekben: = kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok = parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat = szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve = mozaik, márvány, gránit vagy	45430000
56
				pala padló- vagy falburkolatok = tapéta	
		45.44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	az épületek belső és külső festése -	mélyépítési szerkezetek festése -	üveg, tükör stb. szerelése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	ablakok beillesztése, lásd 45.42	45440000
		45.45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	magán-úszómedencék építése -	tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák -	egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	építmények belső tisztítása, lásd 74.70	45212212 és DA04 45450000
	45.5		Építési eszköz bérlése, személyzettel		45500000
		45.50	Építési eszköz bérlése, személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: - építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32	45500000
					
					
57
2. melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„3. melléklet a 2003. évi CXXIX. törvényhez
Szolgáltatások3
Kategó- ria száma	Tárgy	CPC- hivatkozási szám	CPV-hivatkozási szám
1	Karbantartási és javítási szolgáltatások	6112, 6122, 633, 886	50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000-1-től 50324200-4-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) és 51000000-9-től 51900000-1-ig
2	Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását	712 (kivéve 71235), 7512, 87304	60100000-9-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4, 60220000-6) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig
3	Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását	73 (kivéve 7321)	60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5) és 60500000-3, 60440000-4-től 60445000-9-ig
4	Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása	71235, 7321	60160000-7, 60161000-4, 60411000-2, 60421000-5
5	Távközlési szolgáltatások	752	64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig
6	Pénzügyi szolgáltatások a)	Biztosítási szolgáltatások b)	Banki és befektetési szolgáltatások	ex 81, 812, 814	66100000-1-től 66720000-3-ig
7	Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások	84	50310000-1-től 50324200-4-ig, 72000000-5-től 72920000-5-ig (kivéve 72318000-7 és 72700000- 7-től 72720000-3-ig), 79342410-4
8	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások	85	73000000-2-től 73436000-7-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 73220000-0
9	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások	862	79210000-9-től 79223000-3-ig
10	Piackutatási és közvélemény- kutatási szolgáltatások	864	79300000-7-től 79330000-6-ig és 79342310-9, 79342311-6
3 A CPV és a CPC közötti eltérés esetében a CPC irányadó.
58
11	Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások	865, 866	73200000-4-től 73220000-0-ig, 79400000-8-tól 79421200-3-ig és 79342000-3, 79342100-4, 79342300-6, 79342320-2, 79342321-9, 79910000-6, 79991000-7, 98362000-8
12	Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások	867	71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000-8
13	Reklámszolgáltatások	871	79341000-6-tól 79342200-5-ig (kivéve 79342000-3 és 79342100-4
14	Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások	874, 82201-től 82206-ig	70300000-4-től 70340000-6-ig, és 90900000-6-tól 90924000-0-ig
15	Kiadói és nyomdai szolgáltatások, eseti vagy szerződéses alapon	88442	79800000-2-től 79824000-6-ig 79970000-6-tól 79980000-7-ig
16	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások	94	90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3 90910000-9-től 90920000-2-ig és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0
59
3. melléklet a 2008. évi ... törvényhez
„4. melléklet a 2003. évi CXXIX. törvényhez
Szolgáltatások4
Kategó- ria száma	Tárgy	CPC- hivatkozási szám	CPV-hivatkozási szám
17	Szállodai és éttermi szolgáltatások	64	55100000-1-től 55524000-9-ig és 98340000-8-tól 98341100-6-ig
18	Vasúti szállítási szolgáltatások	711	60200000-0-tól 60220000-6-ig
19	Vízi szállítási szolgáltatások	72	60600000-4-től 60653000-0-ig és 63727000-1-től 63727200-3-ig
20	Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások	74	63000000-9-től 63734000-3-ig (kivéve 63711200-8, 63712700-0, 63712710-3 és 63727000-1-től 63727200- 3-ig) és 98361000-1
21	Jogi szolgáltatások	861	79100000-5-től 79140000-7-ig
22	Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások	872	79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0) és 98500000-8-tól 98514000- 9-ig
23	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat	873 (kivéve 87304)	79700000-1-től 79723000-8-ig
24	Oktatási és szakképzési szolgáltatások	92	80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1)
25	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	93	79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9- ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
26	Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások	96	79995000-5-től 79995200-7-ig és 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)
27	Egyéb szolgáltatások		
4
A CPV és a CPC közötti eltérés esetében a CPC irányadó.
60
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítása
három fontos cél megvalósítását tűzi ki maga elé: a jelenlegi közbeszerzési rendszernél
egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők által áthatóbb eljárási rend kialakítása; azoknak
a közbeszerzési rendelkezéseknek a kiigazítása, amelyek a közbeszerzési eljárások
lefolytatása során értelmezési, alkalmazási nehézséget okoznak, és ezáltal nehezítik az
egységes törvényalkalmazás kialakulását; továbbá olyan változtatások bevezetése, amelyek a
közbeszerzési jogérvényesítést gyorsan és hatékonyan működő jogorvoslati rendszerben
valósítják meg.
Mivel a közbeszerzési jogorvoslati rendszer módosítására irányuló javaslatok elfogadásával
megvalósulna a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési
szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása
tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. december 11-i, 2007/66/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: jogorvoslati irányelv) átültetése, a
törvényjavaslat jogharmonizációs célt is szolgál.
A törvényjavaslat a Kbt.-t az alábbi főbb pontokon kívánja módosítani.
1.1.	A közbeszerzési rendszert egyszerűsítő javaslatok
1.1.1.	A nemzeti eljárásrend megszüntetése és egy új egyszerű eljárás kialakítása
Az egyszerűsítés és az átlátható közbeszerzési rendszer kialakítása érdekében felülvizsgálatra
került a hatályos közbeszerzési szabályozásnak az a megoldása, amely a közbeszerzés
értékéhez igazodóan három eljárási rezsimet - közösségi, nemzeti és egyszerű - rendel
alkalmazni a beszerzési igények teljesítésére. A törvénymódosítás a jelenlegi nemzeti
eljárásrend és egyszerű eljárás megszüntetésére, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem
érő közbeszerzésekre egy új egyszerű közbeszerzési eljárás bevezetésére tesz javaslatot.
Az új egyszerű eljárás főszabály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indulna, szűk
körben nyílna lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő megindítására.
(A hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását lehetővé tévő esetek egyrészt megegyeznek a
közösségi eljárásrendben a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás eseteivel,
másrészt pedig ezek az esetek is csak akkor vehetők figyelembe, ha a beszerzés becsült értéke
nem éri el az adott beszerzési tárgyra vonatkozó nemzeti értékhatár másfélszeresét.)
Az eljárási kötelezettség ebben az új (átalakított) eljárásban mind a klasszikus, mind a
közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozik, valamint kiterjed a támogatásban részesülő
szervezetekre is. A közbeszerzési tárgyak tekintetében nincs eltérés a közösségi eljárásrend és
az egyszerű eljárás hatálya szempontjából, azaz az egyszerű eljárás a klasszikus ajánlatkérők
esetében vonatkozik a koncessziós tárgyakra is. Az eljárás rugalmasságot biztosít az
ajánlatkérők részére, hiszen mindössze az átláthatóságot és a verseny tisztaságát biztosító
garanciális elemek kerültek beépítésre a törvényjavaslatba (pl.: szerződéskötési moratórium,
eljárás eredményéről szóló tájékoztató), ugyanakkor az egyéb eljárási szabályokról az
ajánlatkérő maga dönthet. Így például az ajánlatkérő dönthetne arról, hogy az eljárásban
kíván-e tárgyalni, vagy pedig a beérkezett ajánlatok alapján hirdet nyertest.
61
1.1.2.	Az egyszerűsített eljárás megszüntetése
A törvényjavaslat megszüntetni javasolja a bizonyos szolgáltatások (Kbt. 4. melléklete
szerinti szolgáltatások) beszerzésére eddig alkalmazni rendelt ún. egyszerűsített eljárást. Ezen
eljárás helyett a jövőben szintén az új egyszerűsített eljárást kellene lefolytatni, azzal a
különbséggel, hogy - a közösségi jogi követelményeknek való megfelelés érdekében - az
eljárás eredményéről szóló hirdetményt nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az Európai
Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank) kellene közzétenni.
A változtatások előnye, hogy a közpénzek nyilvános elköltésére vonatkozó célkitűzés nem
sérül, ugyanakkor - az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit egyaránt figyelembe véve -
lényegesen egyszerűsödik a közbeszerzési eljárások rendje.
1.2.	A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése
1.2.1.	Kizáró okok előzetes igazolási kényszerének megszüntetése
A törvénymódosítás célja az adminisztratív terhek csökkentése is, melynek érdekében
megszűnne az ún. igazolási kötelezettség, azaz a részvételre jelentkezőnek, az ajánlattevőnek
vagy 10 % feletti alvállalkozójának, illetve immár a számára erőforrást biztosító szervezetnek
nem kell majd az ajánlatával együtt igazolásokat is benyújtania. Ehelyett elegendő lesz
nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem esik az ún. kizáró okok hatálya alá, a
vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti alvállalkozójának, valamint
a számára erőforrást biztosító szervezetnek kell - az eredményhirdetést követő nyolc napon
belül - becsatolnia.
Az eredményhirdetést követően sem kell majd igazolni azonban azokat a tényeket, amelyeket
az ajánlatkérő közhiteles, számára egyébként elérhető, elektronikus nyilvántartásból
ellenőrizni tud. Annak érdekében, hogy a módosítás ne terhelje meg anyagilag az
ajánlatkérőket, a fentieknek megfelelő nyilvántartásokba a közbeszerzési ajánlatkérők
ingyenesen tekinthetnének be.
Ezzel párhuzamosan a törvény úgy rendelkezne, hogy ha a nyertes ajánlattevő az
eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a kizáró
okok hatálya alá, vagy az igazolásokat nem megfelelő tartalommal nyújtotta be, ajánlata
érvénytelennek minősül. Ha az ajánlatkérő azt előzetesen előírta - az ajánlatok újraértékelése
nélkül - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthetné meg a szerződést.
Ez a módosítás jelentősen növelheti a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételi
hajlandóságát.
1.2.2.	Az elektronikus hirdetményfeladás és a közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő
lefolytatásának kötelezővé tétele
A törvénymódosítás 2009. július 1-jével a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010.
január 1-jével pedig az egyszerű eljárásban is kötelezővé tenné a közbeszerzési hirdetmények
elektronikus úton történő feladását. Mivel továbbra is fennmaradna az a lehetőség, hogy a
Közbeszerzések Tanácsa a nem, vagy nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött
hirdetményeket az ajánlatkérő kérelmére megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át, az
62
elektronikus út kötelező előírása azon csekély számú ajánlatkérő számára sem jelenthet
nehézséget, akik nem rendelkeznek a szükséges informatikai tudással vagy eszközökkel.
(Mivel az ajánlatkérői körbe jellemzően állami, önkormányzati szereplők tartoznak, a
megfelelő informatikai háttér általában biztosított.)
A közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő kötelező bevezetésére szintén
fokozatosan kerülne sor: 2009. július 1-től a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó
értékű, míg 2010. január 1-jétől pedig a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a
közösségi értékhatárokat el nem érő eljárásokban. Ez az intézkedés egyrészt az eljárások
lefolytatásának gyorsítását, másrészt pedig a papír alapon történő, költséges és munkaigényes
adminisztráció megszüntetését célozza.
A közbeszerzési hirdetmények kötelező elektronikus feladásának előírásával csökkenne a
közbeszerzési eljárások lefolytatásának időigénye is, mivel a közösségi közbeszerzési
irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek) elektronikus hirdetményfeladás esetén
rövidebb eljárási határidőket tesznek lehetővé. (Rövidebb határidők meghatározására a
közösségi jogból következően csak az elektronikus eljárás kötelező előírásával van lehetőség.)
1.2.3.	A hirdetmények előzetes ellenőriztetési kötelezettségének megszüntetése
A törvényjavaslat az ajánlatkérő kezébe adná annak eldöntését, hogy kívánja-e
hirdetményének a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) által, a jogszabályoknak való
megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzését. Amennyiben igen, szolgáltatásként
-	díj ellenében - erre továbbra is lehetősége lenne, úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az
általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné. E változás
bevezetésére 2009. április 1-jétől kerülne sor.
1.3.	A közbeszerzési eljárás átláthatóságát, nyilvánosságát, a verseny tisztaságát elősegítő
javaslatok
1.3.1.	A közbeszerzési eljárással kapcsolatos adatoknak az ajánlatkérő honlapján történő
közzététele
A Kbt. előírná, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden információt (az eljárás
megindításától kezdve a szerződés megkötésén keresztül annak teljesüléséig kiterjedően)
eljárásonkénti bontásban az ajánlatkérőnek honlapján, vagy ha azzal nem rendelkezik más
ajánlatkérővel közös honlapján közzé kellene tennie.
A törvény - a korrupció elleni harc jegyében - továbbá előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a
nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy utóbbi leányvállalata vagy az olyan gazdálkodó
szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a
közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési
értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést is (pl.: ún.
in-house megállapodások; Kbt. 2/A. §) közzé kell tenni.
1.3.2.	Az ún. átláthatósági megállapodás
A törvényjavaslat egy olyan, utaló jellegű szabállyal egészítené ki a Kbt. közbeszerzési
eljárások alapelveit tartalmazó 1. §-át, amely a közbeszerzési eljárásban résztvevők által
deklaráltan a korrupció visszaszorítását célozza. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) ún.
63
átláthatósági megállapodást köthetnek egymással, amely alapján felkért független szakértő
bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek
előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre
vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság érvényesülését.
Az átláthatósági megállapodás megkötése törvényben biztosított lehetőség volna, de nem
válna kötelezettséggé. A megállapodás alapján - egyebek között - a felek olyan független
szakértőt választanak, akinek, illetve amelynek feladatává válik az eljárás valamennyi
mozzanatának (ideértve az utóbb megkötésre kerülő szerződés teljesítésének nyomon
követését is) ellenőrzése, az esetleges jogsértések azonnali jelzése, valamint az eljárás egyes
fázisairól nyilvános jelentés közzététele. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
a független szakértő jelzései alapján haladéktalanul egyeztetnek egymással.
Azáltal, hogy a Kbt. módosítása mintegy felhívja a figyelmet az átláthatósági megállapodás
megkötésének lehetőségére, elő kívánja mozdítani, hogy a közszféra és a piaci szereplők
között megkötésre kerülő szerződések tekintetében mód nyíljék arra, hogy a felek a
törvényben rögzített kötelező minimumhoz képest további, az üzleti szféra és az
állampolgárok bizalmát erősítő lépéseket tegyenek.
1.3.3.	A gazdasági verseny érvényesülését biztosítani kívánó javaslatok
A törvényjavaslat előírná, hogy amennyiben az ajánlatkérőnek felmerül az a gyanúja, hogy az
általa lefolytatott eljárásban az ajánlattevők versenykorlátozó megállapodást (kartell) kötöttek,
jelzéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH). A GVH a bejelentés
(panasz) alapján - ha a gyanút beigazolódni látja - hivatalból indíthatja meg saját
(versenyfelügyeleti) eljárását.
A törvényjavaslat a verseny biztosítása érdekében előírná, hogy a kétszakaszos eljárásokban,
ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg az alkalmassági
feltételeknek, eredménytelenné kelljen nyilvánítani az eljárást. Ez - az egyébként az üzleti
szféra szereplőitől érkezett javaslat - azt kívánja kiküszöbölni, hogy az ajánlatkérő mintegy
„rászabja” az általa preferált üzleti partnerre a közbeszerzési eljárás kiírását.
Ugyanakkor jogos érdekként felmerül az ajánlatkérő beszerzési igényének realizálása is, ezért
ha az ajánlatkérő előző eljárása azért volt eredménytelen, mert csak egy érvényes ajánlat
érkezett, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az
eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott,
ebben a második eljárásában az eredménytelenségi ok már nem alkalmazandó.
1.4.	A jogorvoslati eljárás korszerűsítését célzó javaslatok
1.4.1.	A szerződéskötési moratórium szabályainak változása
A törvényjavaslat a jogorvoslati irányelv vonatkozó rendelkezéseinek átültetésével úgy
kívánja kiküszöbölni a jogellenes szerződéskötéseket, hogy jogorvoslati eljárás indulása
esetén a közbeszerzési szerződést az elsőfokú jogorvoslati szerv (Közbeszerzési
Döntőbizottság - KDB) határozatának vagy a szerződéskötést kifejezetten engedélyező
végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. A szerződéskötési tilalom tehát
jogorvoslati eljárás indulása esetén automatikusan meghosszabbodna, ugyanakkor az
64
ajánlatkérőnek lehetősége lenne arra, hogy a KDB „engedélyét” kérje a szerződés
megkötéséhez.
A szerződéskötelmi tilalmi időszak - melynek időtartamát a jogorvoslati irányelv az
ajánlatkérői döntés közlésének módjától függően adja meg - az elektronikus eljárás
bevezetésével fokozatosan csökkenne. Kezdetben (2009. július 1-től) húsz, majd azt követően
fokozatosan (2010. január 1-től) - élve az elektronikus úthoz kötődő lehetőséggel - tizenkét
napban lenne meghatározva.
1.4.2.	A közbeszerzési szerződés érvénytelenségének speciális esetei
A jogorvoslati irányelv előírja, hogy az alábbi esetekben a megkötött szerződés
érvénytelenségét a tagállamoknak biztosítaniuk kell:
-	ha közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttek szerződést;
-	a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek
szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést
megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon
sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az
ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
Ugyanakkor az irányelv kimondja azt is, hogy a szerződés mégsem érvénytelen, ha
-	az ajánlatkérő azért nem folytatott le közbeszerzési eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy
a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre jogszerűen lehetősége
volt, valamint szerződéskötési szándékáról hirdetményt tett közzé, továbbá a
szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik
napon belül;
-	kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
A törvényjavaslat úgy kívánja biztosítani ezen szabályok (Kbt. 306/A. §) érvényesülését,
hogy ha a KDB határozatában a fenti érvénytelenségi okok szerinti jogsértést állapít meg,
köteles az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítani. A peres eljárás gyorsítása
érdekében a Kbt. új 350. §-a egy teljesen új típusú pert vezetne be. Ebben az ún. kombinált
perben - meghatározott feltételek fennállása esetén - egyszerre lenne kérhető a KDB
határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása.
(A per tehát a közigazgatási és polgári perek egyes jellemzőit egyaránt tartalmazza.)
1.4.3.	Az elektronikus jogorvoslati eljárás bevezetése
A közbeszerzési eljárások elektronikussá válásával párhuzamosan a jogorvoslati eljárások
lefolytatására is csak elektronikus úton lenne lehetőség: 2009. július 1-től a közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, míg 2010. január 1-jétől kezdve pedig a nemzeti
értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű
közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban is. Mivel a fenti időpontoktól már
maga a közbeszerzési eljárás is elektronikus lesz, nem jelenthet gondot a jogorvoslati
eljárásban benyújtandó iratok elektronikus formátumú rendelkezésre állása sem.
65
1.5. Egyéb, a jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló módosítások
1.5.1.	Az erőforrást biztosító szervezet jogintézményének felülvizsgálata
Neuralgikus pontja a hatályos Kbt.-nek a „más szervezet erőforrására való támaszkodás”
lehetősége. A jogintézmény kapcsán kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi
szabályozás mellett az erőforrásra való támaszkodást a közbeszerzési szereplők olyan
eszközként értelmezik, amelynek segítségével kikerülhető az alkalmasság igazolása.
Másképpen fogalmazva, ezekben az esetekben az ajánlatkérő nem képes maradéktalanul
meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő ténylegesen képes-e a szerződés teljesítésére.
A jelenlegi szabályok módosításával, kiegészítésével a javaslat az alábbiak megvalósítását
célozza:
-	a definíciók között az erőforrást nyújtó szervezet meghatározásra kerül annak
érdekében, hogy egyértelmű legyen az alvállalkozótól való elkülönülése,
-	egyértelművé válik, hogy „külső erőforrás” igénybevétele esetén sem lehet eltekinteni
az ajánlattevő alkalmasságának érdemi vizsgálatától,
-	az ajánlatkérő jogosítványt kap arra, hogy az erőforrást nyújtó szervezetre is előírja az
ún. nem kötelező kizáró okokat,
-	az erőforrás nyújtása kapcsán az igazolás az ajánlattevő és a szervezet közötti
meghatározott jogi kapcsolat esetén közjegyző által hitelesített nyilatkozattal, egyéb
esetekben szerződés bemutatásával történik,
-	az ajánlatban az ajánlatkérő előírhatja (építési beruházás esetén köteles előírni) az
erőforrást nyújtó szervezet megjelölését,
-	az erőforrást nyújtó szervezetre is vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok,
-	erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy
alvállalkozó.
1.5.2.	Hiánypótlás szabályainak módosítása
A törvényjavaslat szerint a hiánypótlás biztosítása nem az ajánlatkérő döntésétől függne,
hanem azt kötelezően biztosítani kellene, valamint megszűnne az önkéntes hiánypótlás
lehetősége is. A hiánypótlás két körre terjedne ki:
-	a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg
az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt
egyéb iratok utólagos csatolására, ha azok az ajánlatból hiányoznak, továbbá
-	az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre.
Hiánypótlásnak lenne helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban
nyújtotta be ajánlatát. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlás az ajánlat tartalmának utólagos
kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi előírásoknak
való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat.
1.5.3.	Az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás megítélésére vonatkozó szabályok módosítása
A Kbt. hatályos rendelkezései - a közösségi közbeszerzési irányelvek vonatkozó
rendelkezéseit átültetve - az ajánlatkérő kötelezettségévé teszik, hogy abban az esetben, ha az
ajánlati árat (ellenszolgáltatást) kirívóan alacsonynak véli, erre vonatkozóan további adatokat
és indokolást kérjen az ajánlattevőtől.
66
A szabályozás úgy kerülne kiegészítésre, hogy az ajánlatkérő indokolást és az ajánlati elemre
vonatkozó adatokat lenne köteles kérni különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható
bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés
teljesítésével összefüggő egyéb költségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban
általában szokásos árszintet.
Ha az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, azt az ajánlatkérő nem
fogadhatja el, és köteles az ajánlatot érvénytelennek minősíteni. A fekete foglalkoztatás
visszaszorítására tett intézkedésekkel összhangban ez a rendelkezés kiegészítésre kerülne
azzal, hogy nem lehet a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek minősíteni az ajánlatot
akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére
tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a
miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és
az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
1.5.4.	Projekttársaság szabályozása
A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a
közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést ún. projekttársaság útján
teljesítsék. Ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt, a projekttársaság alapítását az
ajánlatkérő a közös ajánlattevő nyertesek számára kötelezővé, más esetben pedig lehetővé
teheti.
Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító hirdetményben (az ajánlati felhívásban)
egyértelművé kell tennie, hogy mely esetekben van lehetőség vagy áll fenn kötelezettség a
közbeszerzési eljárás eredményként kötendő szerződés teljesítése céljával az ajánlattevő
(ajánlattevők) részéről projekttársaság létrehozására. A törvényjavaslat meghatározza azt is,
hogy az ajánlatkérő milyen követelményeket támaszthat a létrejövő társasággal szemben, ezek
kizárólagosan az alábbiak lehetnek: a jogi formával, az alaptőke minimális mértékével, a
gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével
kapcsolatos követelmények. A projekttársaságot érelemszerűen csak a nyertes ajánlattevő,
illetve közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevők hozhatják létre, más abban nem vehet
részt.
A projekttársaság a nyertes ajánlattevőktől átvállalja a jogokat, kötelezettségeket, de a nyertes
ajánlattevők is felelnek a közbeszerzési szerződés teljesítéséért. (Egyetemleges felelősség.)
Ilyenkor az alvállalkozók is a projekttársasággal állnak jogviszonyban. Annak érdekében,
hogy a projekttársaság a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen az ajánlatkérő által
támasztott feltéteknek, a javaslat előírja, hogy az alapítók nem alakíthatják át, nem vonhatják
el a vagyonát. A projekttársaság megszüntetését - a közbeszerzési szerződés teljesítése előtt -
az alapítók csak akkor kezdeményezhetik, ha a közbeszerzési szerződés teljesítésével
kapcsolatos minden kötelezettséget (ideértve az alvállalkozói szerződésekből eredő
kötelezettségeket is) átvállalnak.
67
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Magyarországon a közbeszerzések kifejezetten érzékenyek a korrupció szempontjából,
nemzetközi becslések szerint a rendszerszerű korrupció 20-25 %-kal drágíthatja a
beszerzéseket. A Transparency International (TI) tapasztalatai szerint az átláthatósági
megállapodások alkalmazása 30-60 %-kal csökkenti a beszerzések árát, növeli a bizalmat a
közintézményekben és elősegíti a versenyt az üzleti szférában. Az átláthatósági megállapodás
az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) legújabb, közbeszerzésekre
vonatkozó ajánlásai között is szerepel mint ajánlott „legjobb gyakorlat”.
Az átláthatósági megállapodás megkötése törvényben biztosított lehetőség volna, nem válna
kötelezettséggé. Sor kerülhetne megkötésére úgy, hogy egy adott szektor piaci szereplői
egyfajta keretmegállapodást kötnek egy ajánlatkérővel a jövőben kiírásra kerülő
közbeszerzési eljárások vonatkozásában, de úgy is, hogy már egy konkrét közbeszerzés
kapcsán állapodnak meg az ajánlatot tevő cégek az ajánlatkérővel. A megállapodás alapján -
egyebek között - a felek olyan független szakértőt választanak, akinek, illetve amelynek
feladatává válik az eljárás valamennyi mozzanatának (ideértve az utóbb megkötésre kerülő
szerződés teljesítésének nyomon követését is) ellenőrzése, az esetleges jogsértések azonnali
jelzése, valamint az eljárás egyes fázisairól nyilvános jelentés közzététele. A szerződő felek
kötelezettséget vállalnak arra, hogy a független szakértő jelzései alapján haladéktalanul
egyeztetnek egymással.
Azáltal, hogy a Kbt. módosítása mintegy felhívja a figyelmet az átláthatósági megállapodás
megkötésének lehetőségére, elő kívánja mozdítani, hogy a közszféra és a piaci szereplők
között megkötésre kerülő szerződések tekintetében mód nyíljék arra, hogy a felek a
törvényben rögzített kötelező minimumhoz képest további, az üzleti szféra és az
állampolgárok bizalmát erősítő lépéseket tegyenek. A TI felvetése találkozik a hazai üzleti
vezetők többségének támogatásával is.
Mivel a Kbt. 2006. január 15-től hatályos módosítása minden a közösségi közbeszerzési jog
által a környezetvédelmi szempontok alkalmazására lehetővé tett eszközt tartalmaz, e
szempontok közbeszerzési eljárásban való érvényesítésének szabályozási akadálya nincs. A
környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése érdekében e §-ban, alapelvi szinten
kerül rögzítésre, hogy az ajánlatkérőnek - lehetőségeihez és a beszerzési tárgy
„adottságaihoz” mérten - törekednie kell beszerzése során a környezetvédelmi szempontok
érvényesítésére.
A 2. §-hoz
Az alvállalkozó definíciója kapcsán eltérés van a polgári jogi értelemben, illetve a
közbeszerzési értelemben vett alvállalkozó között. A hatályos közbeszerzési szabályozásban
jelenleg az minősül alvállalkozónak, akivel az ajánlattevő a szerződés teljesítése céljából fog
szerződést kötni vagy módosítani. Emiatt nem minősülnek alvállalkozónak azok a partnerek,
akikkel az ajánlattevőnek olyan hosszú távra szóló megállapodása van, amelyet egy konkrét
közbeszerzési szerződés miatt nem kell módosítani (pl. gyártó és forgalmazó közti hosszú
távú szerződések). Ugyanakkor a közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából annak a
szervezetnek vagy személynek van szerepe, jelentősége, akit az ajánlattevő a szerződés
68
teljesítéséhez ténylegesen igénybe vesz. Indokolt tehát az alvállalkozói definíció kiigazítása
oly módon, hogy mindazon személyek, akiket az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez
igénybe vesz, alvállalkozónak minősüljenek.
A § a hamis nyilatkozat meghatározásakor tekintettel van arra, hogy a Kbt. a hamis adat
fogalmát már meghatározza, így a hamis nyilatkozat meghatározásához nincs szükség más
jogszabályra utalni, vagy egyéb sajátos fogalmat bevezetni.
A 3. §-hoz
A közbeszerzési eljárás minél nagyobb nyilvánossága, valamint az ajánlattevők
tájékozódásának elősegítése érdekében kerül előírásra, hogy a közbeszerzési tervet az
ajánlatkérőnek honlapján, vagy más ajánlatkérővel közös honlapján közzé kell tennie.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat előkészítése során felmerült, hogy az európai uniós források jogszerű
felhasználásban a hivatalos közbeszerzési tanácsadók kiemelt szereppel bírnak. A naprakész
ismeretek megszerzése, illetve a változások folyamatos nyomonkövetése céljával kerül
előírásra a továbbképzésen történő kötelező részvétel. A továbbképzés feltételrendszerét az
oktatási tárca a Közbeszerzések Tanácsával együtt dolgozná ki.
Az 5. §-hoz
A helyben központosított közbeszerzések kapcsán felmerült, hogy az ellenérték teljesítésekor
problémát okozhat, hogy az eljárást, mint ajánlatkérő az ajánlatkérésre kizárólagosan
feljogosított szervezet folytatja le, míg az ellenszolgáltatást nem ez a szervezet, hanem a
helyben központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó szervezet teljesítené.
Mivel a központosított közbeszerzések lebonyolítása túlnyomó részben keretmegállapodásos
eljárással történik, a törvényjavaslat - hasonlóan a központi költségvetési szervek
központosított beszerzéseire irányadó szabályokhoz - lehetővé teszi, hogy a
keretmegállapodásos eljárás második részét már ne az ajánlatkérésre kizárólagosan
feljogosított szervezet, hanem az adott intézmény folytassa le.
Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, ha az önkormányzat rendeletében így rendelkezett.
Hangsúlyozandó, hogy az önkormányzati rendelet azon kívül, hogy a keretmegállapodásos
eljárás második részét az intézmény vagy az ajánlatkérő szervezet folytatja le, más szabályt az
eljárással kapcsolatban nem tartalmazhat. A közösségi joggal való összhang maradéktalan
biztosítása érdekében továbbra sincs tehát lehetőség arra, hogy az önkormányzat rendeletében
közbeszerzési eljárási szabályokat állapítson meg.
A 6. §-hoz
A § úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárások tényleges nyilvánosságának biztosítása
érdekében az ajánlatkérőnek honlapján, vagy más ajánlatkérővel közös honlapján közzé kell
tennie - közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - a közbeszerzési hirdetményeket, az éves
statisztikai összegzést, az esetleges jogorvoslati eljárás mozzanatainak nyomonkövethetőségét
biztosító adatokat (kérelem, KDB és bírósági határozat, esetlegesen a szerződés megkötését
engedélyező KDB végzés), és egyéb adatokat.
69
A § újdonságként megköveteli az ajánlatkérőtől azt is, hogy - a szerződés teljesítéséről szóló
tájékoztatóban foglaltak mellett - haladéktalanul adjon tájékoztatást a szerződés teljesítésének
megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben
a teljesítés elmaradásának okáról. Ezzel az új kötelezettséggel, amely formai megkötés nélkül
teljesítendő, a közbeszerzési eljárás minden mozzanata interneten elérhetővé, megismerhetővé
válik.
A 7. §-hoz
Az ajánlatkérőket tartalmazó, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett listára vonatkozó
szabályok aktualizálását az Európai Bizottság részére történő naprakész információk
szolgáltatásának igénye indokolja. Egyrészt bárki bejelentheti a KT-nek, ha úgy véli, hogy
valamely ajánlatkérő nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségnek, másrészt a KT
törvényben rögzített jogosítványt kap arra, hogy a bejelentkezést elmulasztó szerveket felhívja
e hiány pótlására.
Mivel a KT elnöke jogorvoslat indítási jogosultsággal rendelkezik, nincs akadálya annak,
hogy a bejelentést elmulasztó ajánlatkérő ellen jogorvoslati eljárás induljon, majd pedig ha a
KDB megállapítja, hogy a felhívás ellenére be nem jelentkező szervezet ajánlatkérőnek
minősül, akkor a bejelentés elmulasztása miatt bírságot szabjon ki. (340. §)
A 8. §-hoz
A § a fentiekben már ismertetetteknek megfelelően a kartellek elleni hatékonyabb fellépést
célozza. Hangsúlyozandó, hogy az ajánlatkérő bejelentésére nem a Kbt., hanem a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény szabályai vonatkoznak. Így pl. a bejelentést tett ajánlatkérő szervezet az esetleges
versenyfelügyeleti eljárásban nem minősül ügyfélnek, a bejelentés megtételére a GVH
honlapján közzétett bejelentési űrlap használandó stb.
A § szándékoltan nem arra irányul, hogy az ajánlatkérő csak már bizonyítékok birtokában
forduljon a GVH-hoz, hiszen a kapott információk alapján a gyanú megalapozottságát a GVH
megvizsgálja és eldönti, hogy az adott esetben szükségesnek látja-e versenyfelügyeleti eljárás
megindítását.
A 9. §-hoz
A Kbt. e §-sal megállapítani kívánt 21. §-ának (4) bekezdése rendelkezik a közösségi
értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések megvalósítására irányuló
közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő lefolytatásának kötelezettségéről. A § 2009.
július 1-jén lép hatályba, az elektronikus eljárás tehát akkortól lesz kötelező, a részletes
feltételeket kormányrendelet fogja tartalmazni.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat az egyszerűsített eljárás megszüntetésével páthuzamosan (2010. január 1.) a
törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások beszerzését az új egyszerű eljárás szabályainak
alkalmazásával rendeli el. A jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói
70
szolgáltatások az egyszerű eljárásban a kivételi körbe tartoznak, de csak akkor, ha a beszerzés
értéke nem éri el vagy haladja meg a közösségi értékhatárokat.
Ebből következően azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyekben a beszerezni kívánt
jogi szolgáltatás vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás értéke meghaladja
(eléri) a közösségi értékhatárt, a törvény harmadik része szabályainak alkalmazásával a
beszerzést az új egyszerű eljárás lefolytatásával lehet megvalósítani.
Ugyanakkor, ha a beszerzés tárgya a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, az
ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-ának (1) és (2)
bekezdésében meghatározott tevékenység esetében - fenntartva a hatályos szabályozást - az
ajánlatkérőnek szolgáltatás megrendelésekor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
Az Ütv. hivatkozott §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti tevékenységeket a jogi szolgáltatás
fogalma magába foglalja, így mivel a jogi szolgáltatások az egyszerű eljárásban a közösségi
értékhatár alatt kivételt képeznek, a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi
szolgáltatásokra a közösségi értékhatárt el nem érő esetekben sem kell közbeszerzési
(egyszerű) eljárást lefolytatni.
Ugyanakkor a törvényjavaslat fenntartja azt a hatályos, a közösségi jogból eredő szabályt is,
hogy a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi szolgáltatások igénybevételére
vonatkozó szerződések megkötéséről tájékoztatást kell közzétenni, amely a KÉ-ben és az
ajánlatkérő honlapján is megjelenik, valamint ha azzal az ajánlatkérő egyetért, az Európai
Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: HL) is.
A 11-13. §-hoz
A közbeszerzés megkezdésének fogalmát, valamint az előzetes összesített tájékoztató
közzétételére vonatkozó szabályokat mindössze jogtechnikai szempontból indokolt
módosítani. Az egyszerűsített eljárás megszüntetésével az arra való hivatkozás feleslegessé
válik, a tájékoztató elkészítése pedig mindössze lehetőség nem kötelezettség.
A 14. §-hoz
A törvénymódosítás 2009. július 1-jével a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010.
január 1-jével pedig az egyszerű eljárásban is kötelezővé tenné a közbeszerzési hirdetmények
elektronikus úton történő feladását. Ezáltal egyrészt megszűnne a hirdetménynek terjedelmére
vonatkozó korlát (kb. 650 szó), másrészt pedig a közbeszerzési hirdetmények kötelező
elektronikus feladásának előírásával csökkenne a közbeszerzési eljárások lefolytatásának
időigénye is, mivel a közösségi közbeszerzési irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK
irányelvek) elektronikus hirdetményfeladás esetén rövidebb eljárási határidőket tesznek
lehetővé.
Az elektronikus hirdetményfeladás kötelezettségének bevezetésével nem szűnik meg az a
lehetőség, hogy a KT a nem, vagy nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött
hirdetményeket az ajánlatkérő kérelmére és díj ellenében a megfelelő elektronikus
formátumúvá alakítja át.
2009.	április 1-től a törvényjavaslat az ajánlatkérőre bízná annak eldöntését, hogy kívánja-e
hirdetményének a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) által történő, a jogszabályoknak való
71
megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzését. Amennyiben igen, szolgáltatásként
-	díj ellenében - erre továbbra is lenne lehetősége, úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az
általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné.
A 15-18. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a
közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést ún. projekttársaság útján
teljesítsék. Ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt, a projekttársaság alapítását az
ajánlatkérő a közös ajánlattevő nyertesek számára kötelezővé, más esetben pedig lehetővé
teheti.
Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító hirdetményben (az ajánlati felhívásban)
egyértelművé kell tennie, hogy mely esetekben van lehetőség vagy áll fenn kötelezettség a
közbeszerzési eljárás eredményként kötendő szerződés teljesítése céljával az ajánlattevő
(ajánlattevők) részéről projekttársaság létrehozására. A törvényjavaslat meghatározza azt is,
hogy az ajánlatkérő milyen követelményeket támaszthat a létrejövő társasággal szemben, ezek
kizárólagosan az alábbiak lehetnek: a jogi formával, az alaptőke minimális mértékével, a
gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével
kapcsolatos követelmények. A projekttársaságot érelemszerűen csak a nyertes ajánlattevő,
illetve közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevők hozhatják létre, más abban nem vehet
részt.
A dokumentációban a projekttársasággal szembeni követelmények meghatározása mellett az
ajánlatkérőnek lehetősége van felhívni a figyelmet arra, hogy már létező átláthatósági
megállapodással rendelkezik, vagy hajlandó annak megkötésére.
A törvényjavaslat előírná, hogy a dokumentációnak tartalmaznia kell egy olyan listát,
amelyben az ajánlatkérő felsorolja azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyet az
ajánlattevőnek be kell nyújtania. E listában meg kellene jelölni azt, hogy melyek azok a
dokumentumok, amelyek hamis nyilatkozatnak minősülnek.
A 19. és a 20. §-hoz
A törvénymódosítás az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszüntetné a kizáró
okok „előzetes”, jelenleg minden ajánlattevőre és tíz százalékot meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozóra kiterjedő „igazolás benyújtási” kötelezettséget, vagyis
nem kell majd az ajánlattal együtt a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat is becsatolni.
Ehelyett elegendő lesz nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem esik az ún.
kizáró okok hatálya alá, a vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti
alvállalkozójának, valamint a számára erőforrást biztosító szervezetnek kell - az
eredményhirdetést követő nyolc napon belül - becsatolnia.
Az eredményhirdetést követően sem kell majd igazolni azonban azokat a tényeket, amelyeket
az ajánlatkérő közhiteles, számára egyébként elérhető, elektronikus nyilvántartásból
ellenőrizni tud. Annak érdekében, hogy a módosítás ne terhelje meg anyagilag az
ajánlatkérőket, a fentieknek megfelelő nyilvántartásokba a közbeszerzési ajánlatkérők
ingyenesen tekinthetnek be.
72
Az ajánlatkérőnek a nyilvántartásokból elérhető adatokat az eredményhirdetést követő
nyolcadik napon kell ellenőriznie, valamint az így ellenőrzött adatot dokumentálnia kell, és a
7. §-sal összhangban meg is kell őriznie. Ha az ajánlatkérő előzetesen előírta, hogy a nyertes
„visszalépése” esetén a másodikként rangsorolttal fog szerződést kötni, ennek bekövetkezése
esetén az eredményhirdetést követő kilencedik napon felhívja a második helyezettet az
igazolások benyújtására, akinek a benyújtásra szintén nyolc nap áll rendelkezésére.
A 21-23. §-hoz
A „más szervezet erőforrására való támaszkodás” jogintézményének pontosítása kapcsán,
annak érdekében, hogy az ajánlatkérő képes legyen maradéktalanul meggyőződni arról, hogy
az ajánlattevő ténylegesen képes-e a szerződés teljesítésére, e §-okban az alábbi
módosításokra kerül sor
-	egyértelművé válik, hogy „külső erőforrás” igénybevétele esetén sem lehet eltekinteni
az ajánlattevő alkalmasságának érdemi vizsgálatától,
-	az igazolás az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti többségi,
meghatározó vagy minősített többséget biztosító befolyás esetén nyilatkozattal, egyéb
esetekben közjegyző által hitelesített nyilatkozattal és megállapodás bemutatásával
történik,
-	az ajánlatkérő előírhatja, építési beruházás esetén pedig köteles előírni az ajánlatban
az erőforrást nyújtó szervezet megjelölését.
Kimondásra kerül továbbá az is, hogy az erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban
nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, valamint az is, hogy az összeférhetetlenséget az erőforrást
nyújtó szervezet esetében is vizsgálni kell.
A 24. §-hoz
A § az elektronikus hirdetményfeladás kötelező bevezetése kapcsán lehetővé váló határidő
módosításokat (csökkenést) tartalmazza, 2009. július 1-jén lép hatályba.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a hiánypótlás biztosítása nem az ajánlatkérő döntésétől függne,
hanem azt kötelezően biztosítani kellene, valamint megszűnne az önkéntes hiánypótlás
lehetősége is. A hiánypótlás két körre terjedne ki:
-	a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg
az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt
egyéb iratok utólagos csatolására, ha azok az ajánlatból hiányoznak, továbbá
-	az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre.
Hiánypótlásnak lenne helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban
nyújtotta be ajánlatát. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlás az ajánlat tartalmának utólagos
kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi előírásoknak
való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat.
A 26. §-hoz
A Kbt. hatályos rendelkezései - a közösségi közbeszerzési irányelvek vonatkozó
rendelkezéseit átültetve - az ajánlatkérő kötelezettségévé teszik, hogy abban az esetben, ha az
73
ajánlati árat (ellenszolgáltatást) kirívóan alacsonynak véli, erre vonatkozóan további adatokat
és indokolást kérjen az ajánlattevőtől.
A szabályozás úgy kerülne kiegészítésre, hogy az ajánlatkérő indokolást és az ajánlati elemre
vonatkozó adatokat lenne köteles kérni különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható
bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés
teljesítésével összefüggő egyéb költségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban
általában szokásos árszintet.
Ha az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, azt az ajánlatkérő nem
fogadhatja el, és köteles az ajánlatot érvénytelennek minősíteni. A fekete foglalkoztatás
visszaszorítására tett intézkedésekkel összhangban ez a rendelkezés kiegészítésre kerülne
azzal, hogy nem lehet a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek minősíteni az ajánlatot
akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére
tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a
miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és
az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
A 27-30. §-hoz
E §-okban kerül kimondásra az, hogy ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetéstől
számított nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, vagy
kiderül, hogy korábban ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett, ajánlata érvénytelennek
minősül. Ha az ajánlatkérő azt előzetesen előírta, akkor ebben az esetben - az ajánlatok
újraértékelése nélkül - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötheti meg a szerződést.
A nyertes ajánlattevőt az igazolások benyújtására az eredményhirdetésen kell felhívni. Ha az
eredményhirdetésen nem jelenik meg, erre a felszólításra haladéktalanul kerül sor, 2009.
július 1-jét követően már kizárólagosan elektronikus úton.
A törvényjavaslat a verseny biztosítása érdekében előírná, hogy a kétszakaszos eljárásokban,
ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg az alkalmassági
feltételeknek, eredménytelenné kelljen nyilvánítani az eljárást. Ez - az egyébként az üzleti
szféra szereplőitől érkezett javaslat - azt kívánja kiküszöbölni, hogy az ajánlatkérő mintegy
„rászabja” az általa preferált üzleti partnerre a közbeszerzési eljárás kiírását.
Ugyanakkor jogos érdekként felmerül az ajánlatkérő beszerzési igényének realizálása is, ezért
ha az ajánlatkérő előző eljárása azért volt eredménytelen, mert csak egy érvényes ajánlat
érkezett, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az
eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott,
ebben a második eljárásában az eredménytelenségi ok már nem alkalmazandó.
A 31. és 32. §-hoz
A jogorvoslati irányelv szerint az előzetes vitarendezés célja az, hogy a jogaiban sértett fél
elsőként az ajánlatkérőtől kérjen jogorvoslatot. Ilyenkor meg kell határozni, hogy ennek az
„alternatív jogorvoslati kérelemnek” a benyújtása az ajánlatkérő részére milyen módon (postai
út, fax, elektronikus megküldés) történhet, valamint elő kell írni egy szerződéskötési tilalmi
időszakot is, amely az ajánlatkérő válaszának elküldését követő naptól számított tíz vagy
tizenöt nap, a választott kommunikációs eszköztől függően.
74
Az előzetes vitarendezési eljárást a hatályos Kbt. nem ismeri, ugyanakkor gyakorlati haszna,
és a KDB előtti eljárások számának csökkenésére gyakorolt várható hatása miatt átültetésre
kerül olyan módon, hogy az előzetes vitarendezési eljárás időtartama, illetve az általa
keletkeztetett szerződéskötési tilalom a jogorvoslati határidőhöz, valamint a szerződéskötési
moratóriumra vonatkozó szabályozáshoz illeszkedik.
A hatályos Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése által tartalmazott lehetőség, amely szerint az
eredményhirdetés során, vagy azt követően öt napon belül az ajánlattevő kérheti az általa
észlelt hiba, elírás javítását, kisebb változtatással betöltheti az előzetes vitarendezés szerepét.
(Lásd az új 96/A. §-t.) Az kerülne előírásra, hogy ha az ajánlattevő nem ért egyet az
ajánlatkérői döntéssel, azaz az írásbeli összegzésben foglaltakkal, azt köteles az ajánlatkérő
felé jelezni, illetve a meghatározott kommunikációs eszköz útján a hiba javítására, illetve az
írásbeli összegzés módosítására irányuló kérelmet az ajánlatkérőnek benyújtani. Az
ajánlatkérőnek a kérelemben foglaltakat meg kell vizsgálnia és egyetértése esetén az írásbeli
összegzést - az érintett ajánlattevők egyidejű tájékoztatása mellett - módosíthatja. Az
ajánlatkérőnek a kérelemben foglaltakra vonatkozó intézkedéséről, véleményéről
tájékoztatnia kell az ajánlattevőt.
Az előzetes vitarendezési eljárást a jogorvoslati határidőben kell lefolytatni, ezért az előzetes
vitarendezési kérelem benyújtására az eredményhirdetéstől számított öt, az ajánlatkérő
válaszának megküldésére pedig a kérelem megérkezésétől számított három nap áll
rendelkezésre. A szerződést a válasz megküldését követő tíz napig nem lehet megkötni. Az
előzetes vitarendezés kötelező jellegét erősíti az, hogy ha a vitarendezés e formáját az
ajánlattevő nem vette igénybe, jogorvoslati kérelmét a KDB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A 33. §-hoz
E § rendelkezik a szerződéskötési moratóriumról. A szerződéskötési moratórium a szerződés
odaítéléséről szóló döntés és a szerződés megkötése között a törvény erejénél fogva beálló
olyan időszak, amelyre azért van szükség, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a közbeszerzési
eljárás szabályai megtartásának vizsgálatára és a jogorvoslat még a szerződés megkötése előtt
megindulhasson. A jogsértés megállapítása esetén ugyanis csak így van nagy esélye annak,
hogy a jogorvoslat révén utóbb az az ajánlattevő teljesítsen, akinek jogszerűen nyernie kellett
volna.
A szerződéskötési moratórium a hazai szabályozásban ismert jogintézmény, jelenleg az
eredményhirdetés napját követő nyolc napos szerződéskötési tilalom érvényesül. A
89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról
szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (új jogorvoslati irányelv)
értelmében azonban a szerződéskötési moratórium bevezetése már kötelező a tagállamok
számára. A moratórium időtartamát pedig legalább tíz, illetve tizenöt napban kell
meghatározni, egyrészt attól függően, hogy a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntés
kézbesítése elektronikusan, illetve faxon (legalább 10 nap), vagy egyéb kommunikációs
eszközön keresztül történik (legalább 15 nap).
A szerződéskötési moratóriumot jogorvoslati eljárás indítása esetén az ún. automatikus
felfüggesztés követi, amely a Kbt. 323. § (5) bekezdése értelmében a KDB előtti jogorvoslati
eljárás megindítása iránti kérelemnek a KT honlapján történő közzétételével áll be és a KDB
75
jogorvoslati ügyben való döntéséig vagy a szerződéskötés KDB által történő engedélyezéséig
tart. Ez alatt az idő alatt a szerződés nem köthető meg.
Az automatikus felfüggesztés célja, hogy az esetleg jogsértő szerződés megkötésére ne
kerüljön sor, ellenkező esetben ugyanis a reparáció szinte kizárt.
A szerződéskötési moratórium hosszának meghatározásakor ezért egy harmadik szempontot is
érdemes figyelembe venni, ez pedig a jogorvoslat-indításra nyitva álló határidő hossza.
Miután különös figyelmet kell fordítani az automatikus felfüggesztés céljának
megvalósulására, biztosítani kell, hogy a szerződéskötési moratórium és az automatikus
felfüggesztés között ne legyen olyan időszak, amely alatt a szerződés jogszerűen megköthető
lenne, ezt pedig azzal lehet elérni, ha a szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat-indítási
határidő egymástól eltolódik, úgy, hogy a jogorvoslat-indítási határidő a moratórium
határidejénél kevéssel rövidebb. (Ennek 2010. január 1-je, vagyis a teljesen elektronikus úton
történő közbeszerzési eljárás és jogorvoslat előtti időszakban van kiemelkedő jelentősége.)
Miután a moratórium hossza eltérő lehet, attól függően, hogy elektronikus, vagy postai úton
történik a kézbesítés (az írásbeli összegzés és a jogorvoslati kérelem kézbesítésének módját is
figyelembe véve), a szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat-indítás határideje az
alábbiak szerint alakul:
-	elektronikus eljárás esetén a szerződéskötési moratórium 12 napos, a jogorvoslat-indítási
határidő pedig az új jogorvoslati irányelv szerinti minimum, azaz 10 napos. Összhangban
az elektronikus eljárás bevezetésével, e határidők vonatkoznak 2009. július 1-jétől a
közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó beszerzésekre és 2010. július 1-jétől a
nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésekre, azaz valamennyi közbeszerzési
eljárásra,
-	postai út esetén a szerződéskötési moratórium 20 napos, a jogorvoslat-indítási határidő
pedig 15 napos, e határidők vonatkoznak 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig a
közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó beszerzésekre, és 2010. június 30-ig pedig
a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de a közösségi értékhatárt el nem érő
beszerzésekre.
Tekintettel a moratórium és az automatikus felfüggesztés céljának fontosságára, a
szerződéskötési moratórium megsértése az egyik legsúlyosabb közbeszerzési jogsértés, amely
bizonyos feltételek fennállása esetén [ha a moratórium megsértésével megfosztották az
ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötés előtt jogorvoslatot indítson és mindez befolyásolta az
ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére [306/A. § (2) bekezdés] a szerződés
érvénytelenségét eredményezi.
A 34. §-hoz
A törvényjavaslat e §-a a korrupció elleni fellépés jegyében előírja, hogy az ajánlatkérő és a
nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy utóbbi leányvállalata vagy az olyan gazdálkodó
szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a
közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési
értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket - az ajánlatkérő honlapján, vagy annak
hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján - közzé kell tenni. E szerződéseknek a
teljesítéstől számított öt évig kell a honlapon elérhetőeknek lenniük.
76
A 35. és 36. §-hoz
A §-ok az elektronikus hirdetményfeladás kötelező bevezetése kapcsán lehetővé váló
határidő-módosításokat (csökkenést) tartalmazzák, valamint kimondásra kerül az, hogy
formai követelményt csak a részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges
feltételek mértékéig lehet előírni.
A 37. §-hoz
A § által megállapított, a hiánypótlásra vonatkozó szabályok tartalmilag megegyeznek a 25. §
rendelkezéseivel.
A 38. §-hoz
A § által megállapított szabályok tartalmilag megegyeznek a 29. § rendelkezéseivel.
A 39-41. §-hoz
A tárgyalásos eljárásokban irányadó rendelkezések szabályozási elve szerint az alapvető
szabályokat a Kbt. határozza meg, és emellett lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a
törvényi szabályokat kiegészítve további tárgyalási szabályokat állapítson meg.
A mozgástér azonban ahhoz vezetett, hogy az ajánlatkérők már az elbírálási
szempontrendszer, az értékelés módszere, vagy a tárgyalás menete tekintetében is
módosításokat eszközölnek a tárgyalások során, így befolyásolva az eljárás eredményét, a
nyertes személyét. Szükséges tehát olyan további garanciális szabályok beiktatása a
törvénybe, amely meghagyva a tárgyalásos eljárás jellegét, megfelelő korlátok közé szorítja
az ajánlatkérők tárgyalási szabadságát.
A Kbt. garanciális szabályként kimondja, hogy a felhívásokban az ajánlatkérő köteles
meghatározni az eljárások tervezett menetét és az eredményhirdetés tervezett időpontját.
Ezzel válik kalkulálhatóvá a tárgyalások tervezett időtartama. Emellett rögzítésre kerül, hogy
a választott bírálati szemponton és az értékelési rendszeren az ajánlattételi határidőt, illetve a
tárgyalások megkezdését követően nem lehet változtatni.
Beillesztésre kerül továbbá egy olyan rendelkezés is, mely szerint a tárgyalások lezárásakor az
ajánlatkérőnek ismertetnie kell az ajánlatok értékelésre kerülő tartalmi elemeit, tekintettel
arra, hogy a tárgyalások elején felbontott ajánlatok bontáskor nyilvánosságra hozott elemei -
éppen a tárgyalások eredményeképpen - szinte soha sem azonosak az ún. „végső ajánlattal.”
A 42. §-hoz
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérői oldalon felmerült, hogy
kiszámíthatóbbá válik az előzetes kontroll, ha az nem az eljárás megindításával egyidejűleg
történik. Ugyanakkor a törvényjavaslat figyelemmel van azokra az esetekre is, amikor az
eljárásindítás előtti nyolc napos megküldés a körülmények miatt nem megvalósítható (pl.
rendkívüli sürgősség).
77
A 43-47. §-hoz
A §-ok módosítása az elektronikus eljárás bevezetése miatt szükséges, illetve lehetséges. A
keretmegállapodásos eljárásban az írásbeli összegzés készítésének kötelezettségére a
szerződéskötési moratórium megfelelő érvényesülésének érdekében kerül sor. (A moratórium
az ajánlatkérői „döntés” megküldésétől számítódik.)
A 48-55. §-hoz
Lásd a 10-12. §-nál, a 13. és a 24. §-nál írottakat. Az elektronikus hirdetményfeladás a
közszolgáltató ajánlatkérők esetében is 2009. július 1-től lenne kötelező a közösségi
eljárásrendben, a hirdetmény ellenőrzés pedig 2009. április 1-től lenne kötelező. E §-ok az
elektronikus eljárásból következően szintén előírnak határidő-rövidítést is.
Az 56. és 57. §-hoz
Az egyszerűsítés és az átlátható közbeszerzési rendszer kialakítása érdekében felülvizsgálatra
került a hatályos közbeszerzési szabályozásnak az a megoldása, amely a közbeszerzés
értékéhez igazodóan három eljárási rezsimet - közösségi, nemzeti és egyszerű - rendel
alkalmazni a beszerzési igények teljesítésére. A törvénymódosítás a jelenlegi nemzeti
eljárásrend és egyszerű eljárás megszüntetésére, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem
érő közbeszerzésekre egy új egyszerű közbeszerzési eljárás bevezetésére tesz javaslatot.
Az új egyszerű eljárás főszabály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indulna, szűk
körben nyílna lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő megindítására.
(A hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását lehetővé tévő esetek egyrészt megegyeznek a
közösségi eljárásrendben a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás eseteivel,
másrészt pedig ezek az esetek is csak akkor vehetők figyelembe, ha a beszerzés becsült értéke
nem éri el az adott beszerzési tárgyra vonatkozó nemzeti értékhatár másfélszeresét.)
Az eljárási kötelezettség ebben az új (átalakított) eljárásban mind a klasszikus, mind a
közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozik, valamint kiterjed a támogatásban részesülő
szervezetekre is. A közbeszerzési tárgyak tekintetében nincs eltérés a közösségi eljárásrend és
az egyszerű eljárás hatálya szempontjából, azaz az egyszerű eljárás a klasszikus ajánlatkérők
esetében vonatkozik a koncessziós tárgyakra is. Az egyszerű eljárás esetében főszabály
szerint a közösségi eljárásrendben irányadó és a jelenlegi nemzeti eljárásrend szerinti
kivételeket tartaná meg a törvényjavaslat. (29. § és 243. § szerinti kivételek a hatályos Kbt.-
ben.)
Az eljárás rugalmasságot biztosít az ajánlatkérők részére, hiszen mindössze az átláthatóságot
és a verseny tisztaságát biztosító garanciális elemek kerültek beépítésre a törvényjavaslatba
(pl.: szerződéskötési moratórium, eljárás eredményéről szóló tájékoztató), ugyanakkor az
egyéb eljárási szabályokról az ajánlatkérő maga dönthet. Így például az ajánlatkérő dönthetne
arról, hogy az eljárásban kíván-e tárgyalni, vagy pedig a beérkezett ajánlatok alapján hirdet
nyertest. Az ajánlattételi határidő legalább huszonöt nap, ha a dokumentáció rendelkezésre
bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik, minimum húsz
nap.
További eljárási szabályok:
-	az alkalmassági feltételek tekintetében ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni,
mint a közösségi eljárásrendben,
78
-	az ajánlatok elbírálására az általános szabály irányadó, azaz 30 nap, építési beruházás
esetén 60 nap állna rendelkezésre,
-	a szerződéskötési moratórium szabályai is érvényesülnek az általános szabályok
szerint,
-	önkéntesen lehetőség van a közösségi eljárásrend szabályainak (pl.
keretmegállapodásos eljárás) alkalmazására,
-	a 4. melléklet szerinti szolgáltatások beszerzése kapcsán lásd a 10. §-hoz írottakat.
Az 58-60. §-hoz
A projekttársaságot kizárólag a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) hozhatják létre, abban más
nem szerezhet részesedést. A projekttársaság a nyertes ajánlattevőktől átvállalja a jogokat,
kötelezettségeket, de a nyertes ajánlattevők is felelnek a közbeszerzési szerződés
teljesítéséért. (Egyetemleges felelősség.) Ilyenkor az alvállalkozók is a projekt társasággal
állnak jogviszonyban. Annak érdekében, hogy a projekttársaság a szerződés teljes időtartama
alatt megfeleljen az ajánlatkérő által támasztott feltéteknek, a javaslat előírja, hogy az alapítók
nem alakíthatják át, nem vonhatják el a vagyonát. A projekttársaság megszüntetését - a
közbeszerzési szerződés teljesítése előtt - az alapítók csak akkor kezdeményezhetik, ha a
közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos minden kötelezettséget (ideértve az
alvállalkozói szerződésekből eredő kötelezettségeket is) átvállalnak.
A 61-63. §-hoz
A 61. § a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés érvénytelenségének
speciális eseteit a jogorvoslati irányelvvel összhangban határozza meg, a 63. § pedig - amely
2009. július 1-jén lép hatályba - az elektronikus jogorvoslati eljárás fokozatos
megteremtésére törekszik. (E szakasz helyébe 2010. január 1-jén egy újabb, immár
kizárólagos elektronikus eljárást biztosító rendelkezés lép.)
2009.	július 1-jétől a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó beszerzések esetén, majd
2010.	január 1-jétől a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzések, azaz valamennyi
közbeszerzés esetén az eljárás egésze elektronikussá válik, tehát a közbeszerzési eljárás és az
azt esetleg követő jogorvoslat egésze, ideértve a teljes bírósági szakaszt is. Ezektől az
időpontoktól kezdve tehát az itt felsorolt iratokat - a vitatott eljárás értékétől függően - a
KDB előtti eljárásban kizárólag elektronikusan lehet benyújtani, és a KDB is kizárólag
elektronikus úton továbbítja azokat, valamint az általa kibocsátott iratokat.
A 64. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a KDB háromtagú biztosi tanácsban jár el (kivéve azt az esetet,
ha eljárására azért kerül sor, mert az ajánlatkérő határidőig nem küldi meg éves statisztikai
összegzését). A módosítás révén a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű
beruházások esetén a főszabály továbbra is a háromtagú tanács marad, azonban a KDB
elnökének lehetősége nyílik arra, hogy egyszerű, könnyen átlátható ügyekben egy biztos
eljárása mellett döntsön, ha úgy ítéli meg, hogy indokolatlan a tanácsban történő eljárás.
Fordított lesz a helyzet a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de a közösségi
értékhatárokat el nem érő beruházások esetén, itt főszabály szerint egy biztos jár el. Itt is
lehetőség van azonban az eltérésre, a KDB elnöke a háromtagú tanács eljárása mellett
dönthet, ha az eljárás bonyolultsága és összetettsége ezt indokolja. A háromtagú tanács
79
eljárása esetén indokolt fenntartani azt a hatályos szabályozást, amely értelmében a jogi
szakértelem mellett lehetőség szerint gondoskodni kell az üggyel összefüggő szakértelemmel
rendelkező biztos részvételéről.
A 65. §-hoz
E § a módosított jogorvoslati irányelveken alapul, amelyek szerint, ha a jogorvoslat-indítás
határidőhöz kötött, úgy a kérelem benyújtására fennálló határidő „az ajánlatkérő döntésének
az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon, vagy elektronikus úton való
megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az
ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb
kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól
számított legalább tizenöt naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő
naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg”. Összhangban a
szerződéskötési moratóriumnál (Kbt. 99. §) már írtakkal, a jogorvoslati kérelem benyújtására
postai úton a meghatározott kezdőnaptól számított tizenötödik napig van lehetőség, kivéve, ha
a közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzésről a kérelmező később szerez tudomást,
ekkor a jogorvoslat megindítására a szerződéskötéstől, vagy a szerződés bármelyik fél általi
teljesítése megkezdésétől számított egy éven belül van lehetőség.
A beérkezett jogorvoslati kérelmet a Közbeszerezések Tanácsának honlapján haladéktalanul
közzé kell tenni, e közzététel joghatása az automatikus felfüggesztés beállta: a szerződést a
közbeszerzési ügy befejezését eredményező, vagy az ügy érdemében döntő határozat, illetve
kivételes esetben a KDB szerződés megkötését kifejezetten megengedő végzésének
meghozataláig nem lehet megkötni. Az automatikus felfüggesztés érvényesülésének célját
szolgálja az a rendelkezés is, amelynek értelmében a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt a
jogorvoslat-indítás szándékáról a feltételezett jogsértés megjelölésével az ellenérdekű felet
értesíteni kell.
Ez a § a módosított 89/665/EGK irányelv 2c. cikkével és a módosított 92/13/EGK irányelv 1.
cikk (3) bekezdésével, a 2. cikk (3) bekezdésével és a 2c. cikkével való összhang
megteremtésére irányul.
A 66. §-hoz
Az előzetes vitarendezés kötelezővé tétele következtében a jogorvoslati eljárás megindítása
iránti kérelemhez csatolni kell az ajánlatkérő előzetes vitarendezés iránti kérelemre adott
válaszát tartalmazó dokumentumot is. Ez a rendelkezés 2009. július 1-től lép hatályba.
A KDB eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az eddigi kilencszázezer, illetve
százötvenezer forint helyett a szerződés becsült értékének 2%-ára, de legfeljebb egymillió-
kettőszázezer forintra, illetve kettőszázezer forintra változik. A változtatással a fizetendő díj
az esetek döntő hányadában tehát a szerződés értékéhez igazodik majd, amely az eddigi
szabályozással szemben arányosabb összeg megfizetését eredményezi.
A 67. §-hoz
E § (3) bekezdése a Ket. 30. §-ában foglaltakat tartalmazza, azonban mégis szükség van
ennek a Kbt.-ben történő felsorolására, hiszen ez az esetkör - a jogorvoslat iránti kérelem
érdemi vizsgálat nélküli elutasítása - kiegészül egy, a Ket.-től eltérő speciális esettel, az
80
előzetes vitarendezés elmulasztásával, amelynek következtében - az egyértelműség kedvéért
-	indokolt a teljes felsorolás megadása.
A 68-71. §-hoz
A GVH-nak a KDB hivatalbóli eljárásának kezdeményezésére való joga összhangban van a
Kbt. azon rendelkezésével, amely szerint amennyiben az ajánlatkérő a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az
Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések (versenykorlátozó
megállapodás, kartell tilalma) nyilvánvaló megsértését észleli, köteles azt - a versenytörvény
bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a GVH-nak (Kbt. 20/A. §).
Ha a GVH a bejelentés alapján nem versenyjogi, hanem közbeszerzési jogszabálysértést
észlel, jogosult a KDB hivatalbóli eljárását kezdeményezni.
E rendelkezések révén a KDB tehát a következő esetekben folytat hivatalból eljárást:
-	ha azt a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a GVH, az ÁSZ, a Kormány által kijelölt
belső ellenőrzési szerv, közigazgatási hivatal, a kincstár, országgyűlési biztos, a
közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály
alapján közreműködő szervezet vagy a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre
feljogosított szervezet feladatköre ellátása során tudomására jutott jogsértés miatt erre
való lehetőségével élve a KDB eljárását kezdeményezi;
-	ha a KT elnöke a KDB eljárásának kezdeményezésére köteles, a következő esetekben:
■	ha az ajánlatkérő nem küldi meg az éves statisztikai összegzést a KT részére [Kbt. 16.
§ (3) bekezdés],
■	ha az érintett szervezet az ajánlatkérők nyilvántartásába felhívásra sem jelentkezik be
[Kbt. 18. § (4) bekezdés],
■	ha feltételezhető, hogy a szerződésre jogsértő módon került sor [Kbt. 307. § (5)
bekezdés];
-	ha a KDB elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésétől a részére
megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a
közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogsértés;
-	ha a KDB elnöke az ajánlatkérőtől kapott iratok alapján nem tudja egyértelműen
megállapítani, hogy fennállnak-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos vagy egyszerűsített
eljárás lefolytatásának feltételei, illetve, hogy jogszerű-e az ajánlattételi felhívás.
A 69. § az európai uniós támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő
szervezetnek a jogorvoslat kezdeményezésre nyitva álló határidőt szintén harminc napban
határozza meg, ugyanakkor az a többi kezdeményezésre jogosult szervtől eltérően a jogsértés
tudomásra jutásától számít.
A 72. §-hoz
A módosításra, amely 2009. július 1-jén lép hatályba a szerződéskötési moratórium és az
automatikus felfüggesztés szabályainak változása miatt volt szükség, hiszen a szerződés
megkötésének felfüggesztése a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának
meghozataláig már nem lehetőség, hanem kötelezettség.
81
A 73. §-hoz
E rendelkezés szól a jogorvoslati eljárás megindulásával (automatikus felfüggesztés) beállt
szerződéskötési tilalom alóli kivételről. A jogorvoslati irányelvek módosítása szerint a kivétel
kizárólag két módon történhet: a jogorvoslati szerv vagy valamennyi eljárás esetén
automatikusan vizsgálja, hogy szükséges-e a moratóriumot követő automatikus felfüggesztés
megszüntetése, vagy kérelem alapján dönt e tárgyban. A jogorvoslati irányelvek változása
következtében tehát már nem tartható fenn az a hatályos szabályozás, amelynek értelmében a
jogorvoslati eljárás megindítását követően a KDB ideiglenes intézkedés keretében dönt a még
meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltásáról.
A módosítás eredményeként a KDB kérelemre dönt a szerződés megkötésének
engedélyezéséről, amennyiben ezt kiemelkedően fontos érdek védelme vagy nemzetgazdasági
ok indokolja. Az ilyen okot a kérelemben meg kell jelölni és csatolni kell mindazon
dokumentumokat, amelyek e feltételek valamelyikének fennállását igazolják. A
Közbeszerzési Döntőbizottság végzéssel dönt, amely ellen fellebbezésnek - az eljárások
aránytalan elhúzódásának kiküszöbölése okán - nincs helye.
A szerződéskötési moratóriumra, az automatikus felfüggesztésre vonatkozó szabályok és a
jelen § révén tehát az eredményhirdetést követően beáll a szerződéskötési moratórium, a
jogorvoslat megindulása esetén pedig az automatikus felfüggesztés akadályozza a szerződés
megkötését a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi vagy eljárást megszüntető határozatának
meghozataláig, kivéve, ha a fenti okok valamelyikének alapján a Közbeszerzési
Döntőbizottság kérelemre a szerződés megkötését engedélyezi. Minden más esetben tilos
megkötni a szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás végéig, e
szabály megsértése az egyik legsúlyosabb, főszabály szerint érvénytelenséget eredményező
közbeszerzési jogsértésnek minősül. [Kbt. 306/A. § (2) bekezdés]
A 74. és 75. §-hoz
E § a közbeszerzési jogsértések és következményeik rendszerét szabályozza. A Kbt.
megkülönbözteti a kis súlyú és a súlyos jogsértéseket, ez ezekhez kapcsolódó, a KDB
mérlegelésén alapuló jogkövetkezményeket. Kis súlyú jogsértés esetén a KDB felhívhatja a
jogsértőt a törvényes eljárás helyreállítására, illetve megsemmisítheti az ajánlatkérő döntését.
Súlyos jogértés esetén megsemmisítheti az ajánlatkérői döntést (feltéve, hogy a szerződést
még nem kötötték meg), elrendelheti az ajánlattevő törlését a minősített ajánlattevői
névjegyzékből, eltilthatja az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, illetve
bírságot szabhat ki. A Döntőbizottság köteles eltiltani az ajánlattevőt, ha annak jogsértő
magatartását jogerős határozatban két éven belül legalább két alkalommal megállapította,
illetve, ha az ajánlattevő hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett.
A Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki továbbá akkor, ha a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződés módosítása vagy teljesítése kapcsán jogsértést állapít meg.
A 76. §-hoz
A jogorvoslati irányelvek módosításából következően kötelezően érvénytelenséggel kell
szankcionálni a legsúlyosabb közbeszerzési jogsértéseket, amelyeket a 306/A. § (2) bekezdése
határoz meg. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevők természetesen nem kötelezhetők az
érvénytelenségi per megindítására, és arra, hogy az érvénytelenség tárgyában kizárólag
82
bíróság dönthet, a KDB köteles megindítani az érvénytelenségi pert, ha ezen közbeszerzési
érvénytelenségi okok fennállását állapítja meg, egyúttal köteles erről a KT honlapján
tájékoztatást közzétenni.
A KDB-nek eddig lehetősége volt a közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségi per
megindítására, ebben azonban kétirányú változás történik: egyrészt köteles az érvénytelenségi
pert megindítani bizonyos súlyos közbeszerzési jogsértések esetén, másrészt egyéb
közbeszerzési jogsértés miatt polgári peres eljárást nem indíthat.
Amikor a KDB közbeszerzési jogsértést állapít meg, nem kerülhet sor az új, ún. „kombinált
perre” (Kbt. 350-350/B. §), hiszen annak egyik feltétele (az ajánlattevőnek meg kell támadnia
a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát) hiányzik. Éppen ezért ebben az esetben a Kbt.
350-350/B. §-ai nem alkalmazhatók, itt tehát polgári peres eljárásról van szó, a hatásköri és
illetékességi szabályok is ennek megfelelően alakulnak.
A 77. §-hoz
E § egyrészt kapcsolódik ahhoz a változáshoz, amely értelmében a KDB az eljárás
megszüntetését nem végzéssel, hanem határozattal rendeli el, másrészt a szerződéskötési
tilalom új szabályainak figyelembevételével előírja, hogy a határozatot meghozatalának
napján a KT honlapján közzé kell tenni, akkor is, ha azt bíróság előtt megtámadják.
Fontos új szabály, hogy a bíróságnak a KDB határozatának felülvizsgálata során hozott
határozatait a KT honlapján szintén közzé kell tenni.
A 78-80. §-hoz
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati rendszer felépítése - az államigazgatási és a
bírói út kombinációja - alapvetően megfelel a vele szemben támasztott igényeknek, komoly
problémát jelent azonban a jogorvoslati eljárások elhúzódása. A hatályos jogszabályok
alapján a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat olyan hosszú időt vesz igénybe, amelynek
következtében gyakorlatilag kizárt az eredeti állapot helyreállítása az időközben
érvénytelennek minősülő közbeszerzési szerződés következtében, hiszen több év telhet el
ennek jogerős megállapításáig. Mindez egyrészt abból következik, hogy jelenleg a
közbeszerzési eljárás alapján a szerződés főszabályként megköthető olyan időpontban, amikor
az üggyel kapcsolatosan indított jogorvoslati eljárásban még nincs döntés. Amennyiben utóbb
-	a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd a Fővárosi Bíróság, ezt követően a Fővárosi
Ítélőtábla, végül felülvizsgálat esetén a Legfelsőbb Bíróság - jogerős döntése megállapítja a
közbeszerzési jogsértést, a szerződés már évek óta létezik, nagy eséllyel már teljesedésbe is
ment. A szerződés érvénytelenségének megállapítására ugyanis csak a közbeszerzési jogsértés
tekintetében hozott határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor polgári per
keretében. A semmisségi perben az I. és II. fokú polgári bíróságok, majd esetleg a Legfelsőbb
Bíróság felülvizsgálati eljárásával együtt az eljárási határidő további éveket jelenthet.
Mindennek következtében a gyakorlatban szinte kizárt, hogy a szerződés érvénytelenségének
jogerős kimondásakor az eredetei állapot helyreállítható legyen, és valódi jogi reparáció
keretében az a nyertes ajánlattevő teljesítsen, akit jogszerűen ki kellett volna választani. A
fennálló jogorvoslati rendszer jelenleg tehát az egyik alapvető funkciójának betöltésére nem
egyszer alkalmatlan.
83
A fentiek értelmében a módosítás fenntartja a jogorvoslati rendszer alapvető felépítését,
azonban több, egymással szorosan összefüggő változtatást vezet be a jogsértő szerződések
teljesedésének megakadályozása és a jogorvoslati eljárás gyorsítása érdekében. Erre szolgál
egyrészt a szerződéskötési moratórium és az automatikus felfüggesztés szabályainak korábban
már ismertetett módosítása, a teljes jogorvoslati eljárás elektronikussá tétele, a jogorvoslati
fórumok eljárási határidejének csökkentése, és egy olyan, új típusú per bevezetése, amelyben
bizonyos feltételek esetén egyszerre kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának
megtámadása és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása.
A módosítás eredményeként a Kbt. 347-348. §-a szól a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatának felülvizsgálata iránt indított perről, a 349. § szól a határozat felülvizsgálata
során született ítélet elleni fellebbezésről és felülvizsgálatról. A 350-350/B. § szól az új,
egységes per szabályairól, a 350/C. § rendelkezik a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti
érvénytelenségének megállapítása iránti perről, végül a 350/D. § a „hagyományos”, polgári
peres eljárással kapcsolatos szabályt állapít meg.
A Kbt. 347-349. §-ához
A közbeszerzési ügyekkel kapcsolatos perekben végső soron közpénzek felhasználásáról -
így uniós támogatásokról is -, a közpénzfelhasználás jogszerűségének kérdéséről születik
döntés, így különösen fontos az eljárások minél gyorsabb lefolytatása. Emiatt indokolt az
eljárási határidőket a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá
tartozó ügyekben született határozatok bírósági felülvizsgálata során irányadó határidőkkel
összehangolni. A módosítás során a két per eljárási határidői úgy kerülnek összehangolásra,
hogy - a fokozatosan bevezetésre kerülő - elektronikus eljárásnak köszönhetően azok a lehető
legrövidebbre változzanak. A közbeszerzési pereket eddig is soron kívül kellett lefolytatni, de
a törvénymódosítás által a határidők még tovább csökkennek.
A határidők változása az elektronikus eljárás bevezetéséhez kötődik, azaz az egyes
eljárásrendekben az elektronikus eljárás bevezetéséig az eljárási határidők nem változnak. Az
új határidőkre vonatkozó rendelkezések tehát 2009. július 1-jéig egyáltalán nem, 2009. július
1-je és 2009. december 1-je között csak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó
értékű eljárásokkal kapcsolatos ügyekben lépnek hatályba, és csak 2010. január 1-jétől
alkalmazandók az új, rövidített határidők a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a
közösségi értékhatárokat el nem érő értékű eljárásokra, azaz valamennyi közbeszerzési
jogorvoslatra.
Az elektronikus eljárást lehetővé tevő részletszabályok külön jogszabályban és a Pp.-ben
lesznek megtalálhatók.
A Kbt. 350-350/D. §-ához
A Kbt. új 350. §-a egy teljesen új típusú pert vezet be, amelyhez hasonlót jelenleg
jogrendszerünk nem ismer. Ebben a perben ugyanis - meghatározott feltételek fennállása
esetén - egyszerre kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a
már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása, tehát a közigazgatási és polgári
perek egyes jellemzőit egyaránt tartalmazza. Ennek, az ún. „kombinált pernek” a feltételei a
következők.
84
1.	A kombinált perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha előzőleg a Közbeszerzési
Döntőbizottság az előtte folyó jogorvoslatban határozatot hozott és abban az eljárást
kérelmező ajánlattevővel szemben döntött. Csak ebben az esetben áll érdekében ugyanazon
személynek a határozat felülvizsgálata és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti
per megindítása. A kombinált perben tehát a „vesztes” ajánlattevő a felperes, míg a
Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a szerződő felek az alperesek. Amennyiben a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában - a kérelemmel egyetértve - maga is
megállapította a jogsértést, úgy határozatának felülvizsgálatát a kérelmező („vesztes”
ajánlattevő) természetesen nem kezdeményezi, a kombinált perre tehát nem kerülhet sor.
Ebben az esetben a határozat felülvizsgálata és a szerződés érvénytelenségének megállapítása
iránt indított perek egymástól függetlenül zajlanak (illetve annyiban kapcsolódnak
egymáshoz, hogy az érvénytelenségi pert a határozat felülvizsgálatának tárgyában való
jogerős döntésig a bíróság felfüggeszti.)
2.	A kombinált perben kizárólag az ún. közbeszerzési érvénytelenségi okokra alapozott
érvénytelenség megállapítása kérhető, a perben nem bírálható el semmilyen más
érvénytelenségi ok. A közbeszerzési érvénytelenségi okok a 306/A. § (2) bekezdésében
meghatározott alábbi okok:
-	a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg,
-	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek
szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést
megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon
sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az
ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére,
amelyeket az új jogorvoslati irányelv értelmében érvénytelenséggel kell szankcionálni.
Tekintettel arra, hogy a fenti okok és a „polgári jogi érvénytelenségi okok” egymástól
eltérnek, indokolt, hogy a közbeszerzési érvénytelenségi okokat - ha azok a határozat
felülvizsgálatával együtt kerülnek megvizsgálásra - a közbeszerzési ügyeket eddig is tárgyaló
bírói fórum tárgyalja.
3.	Tekintettel arra, hogy a kombinált per bevezetésének egyik fő indoka a jogorvoslat
gyorsítása, ezért arra csak akkor kerülhet sor, ha a felperes keresetlevelében a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát és a közbeszerzési okok miatti érvénytelenség
megállapítását is kérte, egyesítéssel tehát a kombinált per nem jöhet létre. Amennyiben a pert
csak a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránt indították, a felperes
maga utóbb nem is indíthat pert a közbeszerzési érvénytelenségi okok miatt és fordítva sem,
ennek a rendelkezésnek a célja, hogy az eljárás gyorsítását jelentő kombinált perek a
feltételek fennállása esetén valóban meginduljanak.
A 350/C. § rendelkezik arról a perről, amelyre a Kbt. 340/A. §-a alapján kerül sor, vagyis, ha
a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles maga megindítani a peres eljárást, mert a
közbeszerzési érvénytelenségi okok fennállását állapítja meg. Erre azért van szükség, mert az
új jogorvoslati irányelv értelmében az ilyen okok fennállása esetén a szerződés
érvénytelenségét meg kell állapítani, az ennek megállapítása iránti per megindítása pedig nem
vehető biztosra a „vesztes” ajánlattevők részéről. Az új jogorvoslati irányelv értelmében a
fennálló közbeszerzési érvénytelenségi okok esetén sem kell megállapítani a szerződés
érvénytelenségét, ha a Kbt. 306/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A
részleges érvénytelenség megállapítása esetén, illetve akkor, ha az érvénytelenség
kimondásának mellőzésére kizárólag a Kbt. új 306/A. § (3) bekezdésében meghatározott
85
okokból kifolyólag került sor, az irányelv értelmében alternatív szankciót kell alkalmazni. Ez
a szerződés értékének 20%-át kitevő bírság.
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem „kombinált” perről, hanem a szerződés
érvénytelenségének - igaz, speciális okokból történő - megállapítása iránti perről van szó, e
perre a Pp. általános szabályai vonatkoznak. Amennyiben közben a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per is megindul, a perek egymással
párhuzamosan futnak, nem kerülhet sor azok „kombinált” perré való egységesítésére, hiszen
ezt a peres felek pozíciói kizárják (a Közbeszerzési Döntőbizottság az egyik perben felperes,
míg a másikban alperes).
A Kbt. 350/D. §-a a „hagyományos” polgári perekkel kapcsolatban állapít meg szabályt,
megerősíti, hogy a közbeszerzési érvénytelenségi okoktól eltérő bármely más érvénytelenségi
ok, és bármely más polgári igény csak akkor érvényesíthető, ha jogerős döntés született a
közbeszerzési jogsértés kérdésében.
A 81. §-hoz
A KT éves beszámolói alapján megállapítható, hogy a 2004/17/EK irányelv átültetése
következtében releváns ajánlatkérőként jelennek meg a közszolgáltatók a közbeszerzési
ajánlatkérők körében. Mind a közbeszerzési eljárások számában, mind a közbeszerzések
összesített éves értéke tekintetében jelentős arányt képviselnek (körülbelül 15 % az
eljárásszám, 50 % a közbeszerzési érték tekintetében), indokolt tehát, hogy a KT tagjai között
-	a KT létszámának növelése nélkül - képviselőjük megjelenjen.
A közérdeket képviselő szervezetek körében az európai uniós források felhasználásáért felelős
miniszter kapna delegálási jogot az FMM helyett. Az ajánlatkérőket képviselők között a
továbbiakban a gazdasági kamarák jelölnének képviselőt a közszolgáltatók számára, míg a az
építési beruházások kiemelt jelentősége és specialitása okán az építésügyért felelős miniszter
szintén jelölhetne egy képviselőt.
A 82. és 83. §-hoz
A §-ban egyrészt meghatározásra kerül a KT feladata: „a közérdeket, az ajánlatkérők és az
ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika
alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében,
elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését”.
Másrészt pedig a módosuló törvényi előírásokra tekintettel faladatai köre kibővítésre,
pontosításra kerül. Így például előírásra kerülne, hogy a közbeszerzési rendszerhez
kapcsolódó valamennyi nyilvántartását a KT naprakészen vezesse és honlapján tegye közzé,
valamint az is, hogy a közbeszerzési esetjog (KDB és bírósági határozatok) honlapján elérhető
legyen. Mindez segítheti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket abban, hogy naprakész
közbeszerzési információkkal rendelkezzenek, így közvetve hozzájárulhat a közbeszerzési
kultúra kialakulásához.
Különösen fontos szempont a közbeszerzési szabályozásban, hogy a szabályok ne legyenek
kikerülhetőek, azaz a közbeszerzésre kötelezettek valóban közbeszerzésben kössék meg
szerződéseiket. Az Európai Bizottság hivatalos statisztikája szerint a közszféra beszerzéseinek
összértéke a GDP 18,5 %-át kitevő összeget jelent (hozzávetőlegesen 4125 milliárd Ft), ehhez
86
képest csak a GDP 9 %-a (közel 2000 milliárd Ft) kerül ilyen formában elköltésre. Annak
egyik előmozdító eszköze, hogy a közbeszerzésre kötelezett „forintok” valóban
közbeszerzésben kerüljenek elköltésre, a Tanács monitoring szerepének erősítése lehet.
Ebben a körben (másik §-ban) felülvizsgálatra kerültek az ajánlatkérők bejelentkezési
szabályai, és a Tanács - a naprakész ajánlatkérői lista érdekében - intézkedési jogosultságot
kap azon ajánlatkérők tekintetében, akik nem jelentkeztek be a Kbt. hatálya alá és ezzel
kikerülik a közbeszerzést.
A törvénymódosítás hatálybalépését követően a Tanács által kiadható ajánlást az ún. útmutató
kiadásának lehetősége váltja fel, melynek lényege, hogy a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazását elősegítendő a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatokat, valamint a
közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat foglalja össze.
A módosítások célja, hogy a Tanács pozíciója megerősödjön, olyan jogosítványokat kapjon,
amelyek alkalmassá teszik a közbeszerzési politika alakítására, továbbá amelyek aktív és
hatékony szerepet biztosítanak számára a közbeszerzési ajánlatkérők és ajánlattevők
eredményes közbeszerzési tevékenységének előmozdításában, a piaci folyamatok
alakításában.
A Kbt. 394. §-ának módosítása mindössze a fennálló helyzetet deklarálja, gyakorlati változást
nem jelent.
A 84. és a 85. §-hoz
A Kbt. új 395. §-a az egységes döntőbizottsági joggyakorlat előmozdítását célozza, melyre a
kollégiumi működés bevezetése alkalmas lehet. A kollégiumok véleményének a biztosok
általi megismeréséről a KDB elnöke gondoskodik.
A 86. §-hoz
A hirdetmények megküldésének, közzétételének részletes szabályait kormányrendeleti szintre
utaló felhatalmazás pontosítására az elektronikus hirdetményátalakítás miatt van szükség, a
oktatási miniszter pedig a hivatalos közbeszerzési tanácsadók kötelező továbbképzésének
szabályai megalkotása érdekében kap rendeletalkotási jogosultságot.
A 87. és a 88. §-hoz
A 87. § a Kbt. jogharmonizációs záradékát módosítja, a mellékletek módosítására pedig
szintén jogharmonizációs okból van szükség, mivel a Bizottság 213/2008/EK rendel ete [a
közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő
módosításáról] módosította a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek mellékleteit.
A 89-90. §-hoz
A törvényjavaslat rendezi a helyi önkormányzatok által az egészségügyi szakellátási
kötelezettség átadása érdekében történő olyan egészségügyi ellátási szerződés megkötése
esetében, amelyhez egyben vagyonkezelői jog átadása is kapcsolódik, a közbeszerzési és a
vagyonkezelői jog átadására irányuló pályázati eljárás egymáshoz való viszonyát; elősegíti a
87
vagyonkezelésbe adásra irányuló eljárás átláthatóbbá, egyben a közösségi jogi
követelményeknek megfelelővé tételét.
A vagyonkezelési jog átadásával együtt történő egészségügyi szolgáltatás megrendelésére
irányuló szerződésekre, amennyiben a Kbt. szerint szolgáltatási koncessziónak minősülnek, a
közbeszerzési eljárás helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-
105/D. §-a szerinti pályázati eljárást kellene lefolytatni. Míg a szolgáltatásmegrendelésre a
közösségi közbeszerzési irányelvek, addig a szolgáltatási koncesszióra az Európai
Közösségek Bíróságának esetjoga és az EK-Szerződés rendelkezései alkalmazandóak, így
szükségessé válik e pályázati eljárás szabályainak kiigazítása is.
A törvényjavaslat tehát a vagyonkezelési jog átadására, valamint az egészségügyi szolgáltatás
megrendelésére irányuló két eljárás helyett egy eljárás lefolytatását írná elő. Ebben az
eljárásban egyrészt érvényesülnének a versenyeztetésre vonatkozó közösségi jogi
követelmények (nyilvános meghirdetés, megfelelő ajánlattételi határidő, pályázók
esélyegyenlőségének és az egyenlő bánásmód biztosítása, a jogsértő szerződések elleni
szankció), másrészt a vagyonkezelői jogra, illetve annak átadására vonatkozó törvényi
előírások is.
A 91-95. §-hoz
A törvény hatálybalépésére szakaszosan kerül sor:
-	a jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló módosítások főszabály szerint a törvény
kihirdetését követő harmincadik napon;
-	a nemzeti eljárásrend megszüntetésére és az új egyszerű eljárás bevezetésére
vonatkozó szabályok 2009. január 1-jén,
-	a kötelező hirdetményellenőrzés megszüntetését megvalósító szabályok 2009. április
1-jén,
-	a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési és ahhoz
kapcsolódó jogorvoslati eljárások elektronikus úton történő lefolytatását kötelezővé
tévő szabályok, valamint a jogorvoslati irányelvet átültető szabályok 2009. július 1-
jén,
-	a közösségi értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások és az ahhoz kapcsolódó
jogorvoslatok elektronikus úton történő lefolytatását kötelezővé tévő szabályok pedig
2010.	január 1-jén lépnek hatályba.
88