﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5723. számú
törvényjavaslat
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Szabó Pál
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2008. május
2008. évi..........törvény
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2.
§-ának (3) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
[Vasúti szervezetek:]
„10. Nem független vasúti pályahálózat-működtető:
a)	az integrált vasúti társaság,
b)	olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása
vállalkozó vasúti társaság,
c)	olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó
lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt
vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz
történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek
(ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és
ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot,
d)	olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a
tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal,
valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak
összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot,
e)	olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott
feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a
működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési
engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja.”
(2)	A Vtv. 2. §-a (4) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]
„15. saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a
vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti
közlekedési tevékenység.”
(3)	A Vtv. 2. §-ának (5) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
[Egyéb fogalmak:]
”16. kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvényben így meghatározott fogalom.”
(4)	A Vtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
1
„(6) A 68/A-68/G. § alkalmazásában:
1.	országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az
országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak
legalább kettő Európai Uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal
kell rendelkeznie;
2.	utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki
munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;
3.	vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő;
4.	országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást
végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi
munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló
kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;
5.	vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti jármű
működtetése;
6.	vonatkísérő: vasúti járművezetőn kívül a vonaton munkát végző utazó vasúti
munkavállaló;
7.	éjszakai idő: a huszonkét és hat óra közötti idő;
8.	lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló
kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti
munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
9.	vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti
járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül
helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a
vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.”
2. §
(1)	A Vtv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vasúti személyszállításra és a vasúti árutovábbításra működési engedély
külön-külön is megszerezhető. Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy
vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető.
Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön
jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha vasúti társaság kizárólag vontatási
szolgáltatást nyújt, akkor a működési engedélyében ezt rögzíteni kell.
(3)	A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott
vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki. Ha a vasúti pályahálózat működtetője
nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedély
tartalmazza az erre való utalást.”
(2)	A Vtv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Saját célú vasúti áruszállításra vonatkozó működési engedélyt kizárólag a saját
célú vasúti pálya tulajdonosa kaphat, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési
célú gazdasági tevékenységével összefüggő áruszállítás végzésére. Saját célú
személyszállítási engedély nem adható ki.”
2
3.	§
A Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély)
szükséges]
„b) vasúti jármű üzembe helyezéséhez,”
„d) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű,
fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés), vasúti járművekre szerelt,
vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását, javítását,
vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
e)	a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek
tevékenységéhez.”
4.	§
A Vtv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és
fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő végzi
(a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési
közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti
pályahálózat működtetője mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági
engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat
működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról
együttműködési szerződést köt.”
5.	§
A Vtv. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha]
„b) az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében külön
jogszabályban meghatározott kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban
illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy”
3
6. §
A Vtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy
vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési
engedéllyel rendelkezik.”
7. §
A Vtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást
végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti
közszolgáltatási szerződés). A vasúti közszolgáltatási szerződés legfeljebb 15 évre
köthető. Ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a
vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános
szabályai az irányadók.
(2)	A vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a)	a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatás keretében ellátandó feladatait,
a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b)	az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, az
alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket,
c)	a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a
vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás
biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d)	a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni
eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más
módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és
visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e)	a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő
jogait és kötelezettségeit, a vállalkozó vasúti társaság számára biztosított, a vasúti
közszolgáltatási tevékenység végzésével kapcsolatos kizárólagos jogokra, valamint e
jogok korlátozására vonatkozó feltételeket,
f)	vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az
ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási
tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a
társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló
törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g)	a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a vasúti közszolgáltatás
keretében végzett feladatok ellátásáért járó állami pénzügyi ellentételezés módját és
mértékét, teljesítésének szabályait,
h)	a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
4
i) a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek
megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási
szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási
szerződés érvényességének időtartamát.
(3)	A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti
közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy nemzetközi vasúti
személyszállítást is ellát.
(4)	A vasúti társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási területét érintő
utazási igények alakulását, és - indokolt esetben - kezdeményezi a közszolgáltatási
menetrend módosítását szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása
érdekében.
(5)	A közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés
elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni.
(6)	A vasúti közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és
feltételekkel mondható fel. A vasúti közszolgáltatási szerződésben rögzített
közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen
indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.
(7)	A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a
közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti
jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a
vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást
igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a
vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és
nemzetközi személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és
tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban
megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával
történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati
engedéllyel végezheti.
(8)	Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás
műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (7)
bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni,
ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(9)	Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség
ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi
közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti közszolgáltatási szerződést. A vasúti
közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-
testületének a vasúti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8)
bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(10)	Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó
vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási
tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (2)-(8)
bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
5
8. §
A Vtv. a 27. §-át követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági
hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. Ilyen
esetben - ha a vállalkozó vasúti társaság valamely feladatot a továbbiakban nem
szándékozik végezni - valós gazdasági hátrányának, illetve az utazási igények és
egyéb körülmények vasúti közszolgáltatási szerződés megkötését követő jelentős
változásának bemutatásával a minisztertől kérheti a vasúti közszolgáltatási
tevékenység vagy annak egy része alóli felmentését.
(2)	A miniszter közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy
rendelhet el, ha
a)	az adott vasúti közszolgáltatás biztosítását a közérdek megköveteli, és
b)	a vasúti közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható,
továbbá
c)	a vállalkozó vasúti társaságnak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből
eredő valós gazdasági hátrányát.
(3)	A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően a miniszter
köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más
vállalkozó vasúti társasággal vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának
lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig,
de legfeljebb egy évig a vállalkozó vasúti társaságnak a vasúti közszolgáltatást
változatlan feltételekkel biztosítania kell.
(4)	Ha a (3) bekezdés alapján a miniszter más vállalkozó vasúti társaságot bíz meg,
a felmentését kérő vállalkozó vasúti társaság adott feladattal összefüggő kizárólagos
jogát vasúti közszolgáltatási szerződésének módosításával, illetve megszüntetésével
meg kell szüntetni.
(5)	Vasúti közszolgáltatási szerződés vagy a vasúti közszolgáltatási tevékenységből
eredő egyéb kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a külön
jogszabályban meghatározott számviteli elkülönítési kötelezettséget teljesíteni. A
vállalkozó vasúti társaságnak az elkülönített elszámolást a vasúti közszolgáltatási
szerződés megszűnése naptári évének utolsó napjától számított 5 évig meg kell
őriznie.”
9. §
A Vtv. 36. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT
BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA
6
36. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban
meghatározott - munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban:
alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés
elvégzése esetén tehető.
(2)	A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló
köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt
venni, és időszakos hatósági vizsgát tenni.
(3)	Alapképzés a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban:
képzési engedély) alapján végezhető. Az időszakos oktatás végzésére a külön
jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési
hatóság által nyilvántartásba vett képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Az
alapképzést és az időszakos oktatást az arra jogosult szervezet a külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által
névjegyzékbe vett vasútszakmai oktató bevonásával végzi.
(4)	Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés, és
az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt
vasúti vizsgaközpont végzi.
(5)	Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(6)	Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi.
Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési
hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett, és a közlekedési hatóság elnöke által
kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.
36/A. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez
szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani,
hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő
bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.”
10.	§
A Vtv. IX. fejezete a 37. §-át megelőzően a következő 36/B. §-sal, valamint az azt
megelőző alcímmel egészül ki:
„A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA
36/B. § A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter
a)	a vasúti közlekedés biztonságának,
b)	nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak
[53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,
figyelembe vételével, rendeletben állapítja meg.”
11.	§
A Vtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni
köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője, vagy a fejlesztési közreműködő az
ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet,
7
jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa,
karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a
környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(2)	Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának
akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(3)	A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság és a fejlesztési közreműködő -
az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti
pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá
a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a
közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése, vagy vezeték létesítése, javítása,
karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet
az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek
szempontjából.
(4)	A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek
idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról
szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.”
12. §
A Vtv. a 43. §-t követően a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Az országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályaszakasz,
valamint a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése fontos
közérdekű és közcélú tevékenység.
(2)	Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz
meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni az érintett közmű
tulajdonosát és üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy a
fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése
szükséges.
(3)	A közműszolgáltató - a kiemelt közérdekűségére tekintettel, a vasúti
pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése mint közérdekből megvalósítandó
beruházás megvalósítása érdekében - a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele
után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy
fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt
mértékű - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A határidő megadása
előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a
véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított harminc
munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a
közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni.
A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a
közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(4)	Ha a közműszolgáltató helyi önkormányzat, a (3) bekezdésben meghatározott
véleményét az építtető értesítését követő első képviselő testületi ülés napjától
számított 10 napon belül köteles közölni az építtetővel.
(5)	Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben
szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási
vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a
közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el vagy annak elvégzését
8
(elvégeztetését) megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános
szabályai szerint megtéríteni.
(6)	A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének
megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a
megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a
közműszolgáltató tűrni köteles.
(7)	A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben
bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem
terheli.
(8)	E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték,
szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, villamos
energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői-, magán- és közvetlen vezeték,
szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és
ezek termékeinek vezetéke, elektronikus hírközlési vezeték.
(9)	A közműkiváltás illetve -fejlesztés során felmerülő kártalanítás összegét az
építtető köteles megfizetni a közműkiváltással illetve -fejlesztéssel terhelt ingatlan
tulajdonosa vagy használója számára, a kártalanítás ügyintézése a
közműszolgáltató feladata.”
13.	§
(1)	A Vtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, a térségi, az elővárosi és a helyi vasúti pályahálózathoz tartozó
vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély
birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín
alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín
alatti vasútlétesítési jog).”
(2)	A Vtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya
hatósági építési és műszaki engedély jogosultját, illetve
a)	helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,
b)	az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya
esetén a vasúti pályahálózat működtetőjét kell érteni.”
14.	§
A Vtv. 49. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti pályahálózatokhoz - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az
egyenlő bánásmód elvének megtartásával biztosítani kell a nyílt hozzáférést.”
15.	§
(1) A Vtv. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
[A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményeinek
megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatók, oly módon, hogy
azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt, így különösen]
„b) a vasúti pályahálózat működtetője egyedi kedvezményeket nyújthat a
nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokon a forgalom növelése
érdekében vagy meghatározott vasúti pályaszakaszokon új szolgáltatások
kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére időszakos jelleggel.”
(2)	A Vtv. 55. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a hálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt hozzáférésű vasúti
pályahálózat működtetőjének összes indokolt költségét és ráfordítását, az 54. § (1)
és (3)-(5) bekezdéseiben rögzített szolgáltatások díja legfeljebb az összes indokolt
költségre és ráfordításra fedezetet nyújtó mértékig olyan általános felárral növelhető,
amely figyelembe veszi a vasúti társaságok termelékenységének növekedését, a
vasúti pályahálózat hatékony használatának követelményét, a nemzetközi vasúti
árutovábbítás versenyképességét, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét.”
(3)	A Vtv. 55. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(11)	bekezdés megjelölése (12) bekezdésre módosul:
„(11) A meglévő vasúti pályahálózat meghatározott szakaszán végzett fejlesztő és
felújító beruházások, valamint új vasúti pályaszakasz létesítése esetén a vasúti
pályahálózat működtetője által készített hosszú távú költségterv alapján egyedi felár
érvényesíthető az adott vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a beruházás a felár
alkalmazása nélkül nem térülne meg. Az egyedi felár alkalmazásának további
feltétele, hogy a beruházás a vasúti pályahálózat jobb kihasználását eredményezze,
vagy a vasúti pályahálózat működtetője és a hozzáférésre jogosultak közül legalább
az egyik számára eredményjavulást okozzon. Az alkalmazott egyedi felár
mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni a beruházással kapcsolatos
kockázatok megosztására vonatkozó megállapodásokat is.”
16.	§
A Vtv. az 55. §-át követően a következő alcímekkel, 55/A. és 55/B. §-sal egészül ki:
„A teljesítményösztönző rendszer
55/A. § (1) A hálózat-hozzáférési díjszabás rendszere a teljesítményösztönző
rendszerrel együtt a vasúti pályahálózat zavarainak minimalizálására és a vasúti
pályahálózat teljesítményének javítására ösztönzi a hozzáférésre jogosultat és a
vasúti pályahálózat működtetőjét.
(2)	A teljesítményösztönző rendszert a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem
független vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ határozza meg.
(3)	A teljesítményösztönző rendszer alapelvei a vasúti pályahálózat egészére
vonatkozóan azonosak.
10
(4)	A teljesítményösztönző rendszer alapelveit és a teljesítményösztönző rendszerre
vonatkozó alapvető szabályokat a miniszter állapítja meg.
A Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum
55/B. § (1) A vasúti pályahálózat működtetője a díjszabási rendszer elemei
meghatározásának módját e törvény, valamint külön jogszabály keretei között
megalkotott Díjképzési Módszertanban rögzíti.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására
vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat a
Díjszámítási Dokumentumban rögzíti. A vasúti pályahálózat működtetője a
Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjakat a Hálózati Üzletszabályzatban
teszi közzé.”
17.	§
A Vtv. 56. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hozzáférésre jogosult több vasúti pályahálózat-működtető vasúti
pályahálózatára kiterjedő kapacitást is igényelhet a nyílt hozzáférésű vasúti
pályahálózat működtetőjénél, illetve - nem független vasúti pályahálózat-működtető
esetén - a VPSZ-nél, amely az igénylő nevében az érintett vasúti pályahálózat
működtetőjénél eljár.”
18.	§
A Vtv. 57. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A keretmegállapodás tartalmazza a következő éves üzemi menetrend
érvényességi idejét meghaladó időszakra vonatkozóan a hozzáférésre jogosult által
igényelt és a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független vasúti
pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás
jellemzőit.
(5)	A keretmegállapodást a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független
vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes
hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja - ideértve a rögzített kapacitás
mértékének korlátozását is -, ha:
a)	a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja,
b)	a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett
változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.
(6)	A keretmegállapodás megszüntetésének és az (5) bekezdés szerinti
módosításának esetére a keretmegállapodásban a hozzáférésre jogosult részére
arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.”
19. §
(1) A Vtv. 59. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője
a)	a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési
feltételeit,
b)	a díjszabási rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes
feltételeit,
c)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve a 61.
§ (5) bekezdése szerinti összehangolási eljárás részletes szabályait is, továbbá
d)	a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket
a külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően Hálózati
Üzletszabályzatba foglalja.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati
Üzletszabályzat közzétételét megelőzően az érdekeltek (a hozzáférésre jogosultak
és az EGT-államok kapacitás-elosztó szervezetei) részére lehetőséget biztosít az
egyeztetésre. Ennek érdekében a Hálózati Üzletszabályzat tervezetét - annak
közzétételére külön jogszabályban meghatározott határidőt 30 nappal megelőzően -
a honlapján nyilvánosságra hozza. A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti
igazgatási szervet a Hálózati Üzletszabályzat tervezetére vonatkozóan beérkezett
észrevételekről és az egyeztetéssel kapcsolatos minden körülményről haladéktalanul
tájékoztatja. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat összeállítására
vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból a
jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.”
(2)	A Vtv. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hálózati Üzletszabályzat készítője gondoskodik arról, hogy a Hálózati
Üzletszabályzatban szereplő információk naprakészek legyenek, és köteles a
Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani. A Hálózati
Üzletszabályzat tervezetét (módosítás esetén a Hálózati Üzletszabályzat
módosításának tervezetét) a közzétételt megelőzően a vasúti igazgatási szerv
részére meg kell küldeni.”
20. §
(1)	A Vtv. 61. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés
jön létre, ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a vasúti pályahálózat működtetőjének
ajánlatát. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak annyiban
térhet el, amennyiben a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen hozzájárult. A
létrejött szerződés egy példányát a vasúti pályahálózat működtetője köteles a vasúti
igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon
belül megküldeni.
(5)	A vasúti pályahálózat valamely elemére vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás
iránt bejelentett igények ütközése esetén a vasúti pályahálózat működtetője az
érintett igényeket bejelentő hozzáférésre jogosultak között egyeztetést
kezdeményez, és megkísérli egyezség létrehozását (a továbbiakban: összehangolási
eljárás). Az egyezség létrehozása érdekében a vasúti pályahálózat működtetője az
érintett hozzáférésre jogosultak részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti
12
pályahálózat-kapacitás igénybevételére tehet javaslatot, illetve az érintett felek
jogosultak a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő
elteltét követően is módosítani.
(6)	Ha az összehangolási eljárás 10 munkanapon belül nem vezet eredményre, a
vasúti pályahálózat működtetője - az 56. § (2)-(5) bekezdésekben foglaltakra is
figyelemmel - dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről, és ennek
eredményeként az összehangolási eljárással érintett hozzáférésre jogosult részére
az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.
(7)	Ha a vasúti pályahálózat működtetője a (3) bekezdésben meghatározott
ajánlattételi kötelezettségének - a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott
határidőben - nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat
működtetőjének a (6) bekezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a
hozzáférésre jogosult a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárást
kezdeményezhet.”
(2)	A Vtv. 61. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A vasúti pályahálózat működtetőjének vezető tisztségviselője, vezető állású
munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitás-elosztási feladatot ellátó
munkavállalója a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a vasúti
pályahálózat működtetőjének e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő
üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek
megőrizni.”
21. §
A Vtv. XII. fejezetének a 62. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A NEM FÜGGETLEN VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT-MŰ KÖDTETŐ
ÁLTAL MŰKÖDTETETT VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATRA
VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) Ha a vasúti pályahálózatot nem független vasúti pályahálózat-működtető
működteti, akkor a pályahálózat-kapacitás elosztásának folyamatára vonatkozó
rendelkezéseket a 62-65. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett vasúti
pályahálózat esetében
a)	a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására,
b)	a nem független vasúti pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának
kidolgozására,
c)	a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítására, illetőleg
a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének
meghatározására, valamint
d)	a nem független vasúti pályahálózat-működtető az általa működtetett vasúti
pályahálózathoz történő hozzáférése költségei meghatározásának módjára
vonatkozó feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban:
VPSZ) látja el.
(3)	A nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a VPSZ - (2)
bekezdésben meghatározott - szolgáltatásainak igénybevételére.
13
(4)	A nem független vasúti pályahálózat-működtető - a VPSZ (2) bekezdésben
meghatározott feladatai ellátása érdekében - külön jogszabályban meghatározottak
szerint köteles
a)	az általa működtetett vasúti pályahálózat forgalmi és műszaki jellemzőire
vonatkozó adatokat, valamint a pályahálózat kapacitásának meghatározásához
szükséges egyéb iratot, információt, továbbá
b)	a vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a nyílt hozzáférés keretében
nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó költség-, ráfordítás- és eredmény-kimutatásait
a VPSZ rendelkezésére bocsátani.”
22. §
A Vtv. 64. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően meghatározza
a)	a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást,
továbbá
b)	a hálózat-hozzáférési díjak összegét,
és erről a nem független vasúti pályahálózat-működtetőt és a hozzáférésre jogosultat
15 napon belül értesíti.
(4)	A nem független vasúti pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti
értesítésben foglaltaknak megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás
biztosítása tárgyában a hozzáférésre jogosulttal szemben szerződéskötési
kötelezettség terheli. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak
annyiban térhet el, amennyiben a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen
hozzájárult. A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független vasúti
pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv és a VPSZ részére a
mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.”
23. §
A Vtv. 67. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„67. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a
magyar állam.
(2)	A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(3)	A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet, illetve vasúti társaságban sem
közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti
társasággal és annak kapcsolt vállalkozásával jogviszonyt - az e törvényben
meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével - csak
a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával létesíthet.
(4)	A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, vezető állású
munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitás-elosztási feladatait ellátó
munkavállalója,
a)	a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal vagy
annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt nem létesíthet,
14
b)	vasúti társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem
szerezhet,
c)	munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell
meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos
ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá
d)	munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és
kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit - független döntéshozatali
eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti
feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség
és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.
(5)	A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága tagjának, vezető állású
munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitás-elosztási feladatait ellátó
munkavállalójának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
a)	a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet,
b)	vasúti társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem
szerezhet,
c)	vasúti társaságnak, vagy annak kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.
(6)	A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, vezető állású
munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitás-elosztási feladatait ellátó
munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli
hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül
fel, illetve ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója
összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelő bizottság
tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási
vagy kapacitás-elosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör
gyakorlója írásban köteles felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha
az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem
szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelő bizottság tagja, a vezető állású
munkavállaló, vagy a díjszabási vagy kapacitás-elosztási feladatot ellátó
munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
(7)	A VPSZ a nem független vasúti pályahálózat-működtető számára nyújtott
szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat kapacitás után -
a 79. § (1) bekezdésének e), g) és h) pontjára is figyelemmel - kiszámlázott hálózat-
hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj [65. § (2) bekezdés
b)	pont] külön jogszabályban meghatározott hányadának megfelelő összegű
megbízási díjra jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjétől. A vasúti pályahálózat
működtetője és a VPSZ közötti jogviszonyra a külön jogszabályban, illetve a Ptk.
198. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8)	A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási
vagy kapacitás-elosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során
korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival
összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot
kötelesek megőrizni.”
24.	§
A Vtv. a 67. §-t követően a következő 67/A. §-sal egészül ki:
15
„67/A. § A 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.”
25.	§
A Vtv. 68. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti közlekedés biztonságával
összefüggő munkakört betöltő munkavállaló az lehet, aki a külön jogszabályban
meghatározott képesítési és egészségügyi alkalmassági követelményeknek
megfelel.”
26.	§
A Vtv. XIII. fejezete a következő 68/A-68/G. §-sal, valamint új alcímmel egészül ki:
„AZ UTAZÓ VASÚTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
68/A. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban:
Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az
országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző
utazó vasúti munkavállalók esetében.
(2)	Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az országhatárokon
átnyúló helyi és térségi vasúti személyszállítás és az országhatár 15 kilométeres
körzetét át nem lépő, országhatárokon átnyúló vasúti árutovábbítás, valamint a
Magyar Köztársaság és a szomszédos ország határállomásai közötti szolgáltatás
tekintetében.
(3)	Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni továbbá azon
vonatok tekintetében sem, amelyek a Magyar Köztársaság területéről indulnak, a
szomszédos ország területén keresztülhaladnak, majd a Magyar Köztársaság
területére érkeznek vissza, amennyiben a másik ország infrastruktúráját megállás
nélkül használják.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 68/F-68/G. § rendelkezéseit
valamennyi vasúti járművezető esetében alkalmazni kell.
Napi pihenőidő
68/B. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó
szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló esetében a lakóhelyi napi pihenőidő
hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább tizenkét óra.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott lakóhelyi napi pihenőidő hossza hét napos
időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli legfeljebb kilenc órára
csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a tizenkét óra közötti
különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz kell
hozzáadni. A tíz vagy annál kevesebb órára csökkentett napi pihenőidő nem
ütemezhető két lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé.
16
68/C. § (1) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza huszonnégy órás
időszakonként megszakítás nélkül legalább nyolc óra.
(2)	A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt követő következő napi pihenőidőnek lakóhelyi
napi pihenőidőnek kell lennie. Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy kettő
lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt kell egy lakóhelyi napi pihenőidőnek követnie.
Ebben az esetben azonban a második lakóhelyen kívüli napi pihenőidő megfelelő
kompenzálásának módját és mértékét a kollektív szerződésben rögzíteni kell.
(3)	A munkáltató a lakóhelyen kívüli pihenőidejét töltő utazó munkavállaló részére
megfelelő kényelemmel ellátott szálláshelyet biztosít.
Munkaközi szünetek
68/D. § (1) Ha az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó
szolgáltatást végző vonatkísérő napi munkaideje a hat órát meghaladja, a
vonatkísérő részére - a munkavégzés megszakításával - legalább harminc perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást
végző utazó vasúti munkavállaló részére a munkaközi szünet eltöltésére olyan
körülményeket kell biztosítani, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse
magát.
Heti pihenőidő
68/E. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó
szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók heti pihenőidejére az Mt. 124. §-ának
(1)-(4)	bekezdése a (2)-(3) bekezdésekben írt eltérésekkel alkalmazandó.
(2)	A 68/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalónak egy naptári évben
legalább 24 alkalommal megszakítás nélküli 60 órás pihenőidőt kell biztosítani,
amelybe legalább 12 alkalommal a szombatnak és a vasárnapnak is bele kell esnie.
(3)	Az Mt. 124. § (5)-(10) bekezdései nem alkalmazhatók.
A vasúti járművezetőre vonatkozó rendelkezések
68/F. § (1) Vasúti jármű csak vasúti társasággal fennálló munkaviszony keretében
vezethető.
(2)	A vezetési idő hossza a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a kilenc órát.
Aki éjszakai időben legalább három órán keresztül dolgozik, vezetési ideje nem
haladhatja meg a nyolc órát. Kéthetes időszakonként a vezetési idő hossza
legfeljebb nyolcvan óra lehet.
(3)	A vasúti járművezető köteles a munkáltatójával fennálló munkaviszonyán kívüli
munkaviszonyban töltendő vezetési idejét a munkáltatóval a munkáltató által előírt
gyakorisággal, ennek hiányában havonta írásban közölni. A munkáltató a vasúti
járművezető nyilatkozata figyelembevételével állapítja meg a vasúti járművezető
vezetési idejét.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szempontjából vezetési időnek minősül a külön
jogszabályban meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő
munkakörben töltött munkaidő is.
(5)	Ha a vasúti járművezető napi munkaideje meghaladja a nyolc órát, a vasúti
járművezető részére - a munkavégzés megszakításával - legalább negyvenöt perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
17
(6)	Ha a vasúti járművezető munkaidejének hossza eléri a hat órát, de nem haladja
meg a nyolc órát, a munkaközi szünetnek legalább harminc perc időtartamúnak kell
lennie.
(7)	A vasúti járművezető részére biztosított munkaközi szünet egy részének a
munkaidő harmadik és hatodik órája közé kell esnie.
68/G. § (1) A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl köteles a vasúti
járművezető vezetési idejét feltüntető nyilvántartást vezetni, és a munkaidővel
kapcsolatos adatokat az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) A munkáltató köteles a nyilvántartást az adatok bejegyzésének napjától számított
legalább három évig megőrizni.”
27.	§
A Vtv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	döntés a 77. § szerinti jogvitás ügyekben,
b)	működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása,
felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély (ideiglenes működési engedély)
feltételei fennálltának ellenőrzése,
c)	a vasúti közlekedési piac felügyelete,
d)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti
pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat
működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények
biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,
e)	az 57. § szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,
f)	integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának
jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén
bírság alkalmazása,
g)	a 37. § szerinti számviteli elkülönítés teljesítésének ellenőrzése,
h)	a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult vagy a
VPSZ kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt
hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
i)	a vasúti társaság személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatának
jóváhagyása,
j) a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,
k) nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről,
l) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal,
m) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok
ellátása, továbbá
n) a miniszter részére a vasúti közlekedési alágazatra vonatkozó, a miniszter által
előírt adatszolgáltatások teljesítése.”
28. §
A Vtv. 77. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(1) Az 53. § szerint nyílt hozzáférésre jogosult szervezet vagy a nem független
vasúti pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitát kezdeményezhet,
amennyiben álláspontja szerint:
a)	a vasúti pályahálózat működtetője vagy a VPSZ megsértette a Hálózati
Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,
b)	a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a
megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,
c)	a Díjképzési Módszertan ellentétes az e törvényben, illetőleg a külön
jogszabályban foglaltakkal,
d)	a Díjszámítási Dokumentum vagy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő díjak,
kedvezmények és felárak nem az e törvényben, illetve a külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra, vagy a Hálózati
Üzletszabályzatban nem a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjak
szerepelnek,
e)	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási
szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a
Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
f)	a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés
elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye
jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
g)	valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés
tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-
hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, illetve a Hálózati Üzletszabályzatba
ütköző módon került megállapításra.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről
való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb a jogsértés
megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. Az e) pont szerinti
kérelmet az üzemi menetrend-tervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő
15 napon belül lehet előterjeszteni.”
29.	§
A Vtv. 79. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában]
„e) a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjszabási
Módszertan módosítását, és a módosított Díjszabási Módszertan alapján új
Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer
Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,”
„g) a 77. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási
Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati
Üzletszabályzatban való meghirdetését,
h)	a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos
jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg
19
megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű
ellenérték alkalmazására,”
30.	§
(1)	A Vtv. 80. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a bekezdés a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]
„c) a képzési engedély kiadása, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése,
az alapvizsga és az időszakos vizsga lefolytatása, továbbá annak ellenőrzése, hogy
a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a
jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”
„l) az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó
rendelkezések [68/A-68/G. §] betartásának ellenőrzése, amely nem érinti a
munkaügyi hatóságnak a rá irányadó külön jogszabályban foglalt ellenőrzési
hatáskörét,
m) a munkavállalók egészségügyi alkalmassága megállapításának ellenőrzése és
véleményezése.”
(2)	A Vtv. 80. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a
tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a
kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül adja ki.
(9)	A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, (4) bekezdés
a)	és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban 90 nap. Az eljárás
megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem
beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti. A vasúti szakhatósági eljárás
ügyintézési határideje 30 nap.”
31.	§
(1)	A Vtv. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési
hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, a vizsgált jármű forgalomból való
kivonását, illetve a vasúti személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.”
(2)	A Vtv. 81. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó
rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezi. A
bírság mértékét a Kormány rendeletben határozza meg.”
20
(3) A Vtv. 81. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A beszedett bírság a közlekedési hatóságot illeti.
(8)	Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő
munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó
rendelkezések megsértését állapítja meg:
a)	a képzőszervezet képzési engedélyét vagy regisztrációját teljes egészében vagy
egyes munkakörökre vonatkozó képzés, illetőleg egyes képzési helyek
vonatkozásában felfüggeszti vagy visszavonja;
b)	bírságot szab ki, amelynek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg;
c)	a vizsgabiztost és a vasútszakmai oktatót a tevékenységétől meghatározott időre
eltiltja.
(9)	A közlekedési hatóság a VPSZ-t a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos
tevékenységének ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására
kötelezheti.”
32.	§
(1)	A Vtv. 82. §-a (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság jogosult]
„d) a műszaki engedélyek kiadásának, valamint a 80. § (5) bekezdésében
meghatározott éves jelentés alapjául szolgáló adatokat”
[kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket
-	ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.]
(2)	A Vtv. 82. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vasúti vizsgaközpont a 36. § (4) bekezdésben meghatározott feladatának
ellátása érdekében jogosult az alapvizsgára és időszakos vizsgára jelentkező
személyek személyazonosító adatainak, valamint vizsgaeredményeinek kezelésére.
Ezen adatkezelésre a (4)-(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(10)	A közlekedési hatóság vezetője az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.”
33.	§
(1)	A Vtv. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külön jogszabályban meghatározott vasúti üzemi létesítményeket magában
foglaló záhonyi körzetben a vasúti pályahálózathoz tartozó átrakó és rendező
pályaudvarok működtetését a Magyar Állam vagy a Magyar Állam kizárólagos
tulajdonában lévő gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában lévő
gazdasági társaság látja el. E gazdasági társaság vonatkozásában a 3. § (2)
bekezdésének d) pontjában és 14. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell
alkalmazni.”
21
(2) A Vtv. 87. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2008. július 1-jét megelőzően kiadott határozatlan idejű vontatási
szolgáltatásra vonatkozó működési engedélyek 2008. december 31-éig érvényes
határozott idejű működési engedélyekké válnak 2008. július 1-jétől.
(6)	A 36. § szerinti alapképzést és időszakos oktatást 2011. december 31-éig a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény 4. §-ának alkalmazásában gyakorlati képzésnek kell tekinteni.”
34.	§
(1)	A Vtv. 88. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„e) a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a
VPSZ és a nem független vasúti pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony
feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független vasúti
pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,
f)	a vasúti vizsgaközpont kijelölését,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Vtv. 88. §-a (2) bekezdésének 1., 4., 7., 10., 12-13., 17. és 20. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„1. a működési engedélyezés részletes szabályait,”
„4. a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, valamint a hálózat-hozzáférési díjak
képzésének, illetve alkalmazásának alapvető szabályait, valamint a Díjképzési
Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat az
államháztartásért felelős miniszterrel együttesen,”
„7. a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére, a
közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására
vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”
„10. a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezésének részletes szabályait
-	az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben -, valamint üzemeltetésük
ellenőrzésének előírásait,”
„12. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók
szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek
működésére továbbá a képzési engedély kiadására vonatkozó szabályokat,
22
13. a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló
nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági
műszaki vizsgálatát végző személyek, illetve szervezetek működési feltételeit,”
„17. a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,”
„20. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (ÁME),”
[rendeletben állapítsa meg.]
35.	§
A Vtv. 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„i) a Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség
(CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között
létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat
ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló
megállapodásról.”
36.	§
(1)	A Vtv. 2. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
(2)	A Vtv. 3. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
37.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az e törvény 3. §-ával megállapított Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének b), d) és e)
pontja, valamint a (3) bekezdéssel megállapított Vtv. 87. §-ának (7) bekezdése 2009.
április 1-jén lép hatályba.
(3)	A Vtv. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vasúti járművek, vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok
és nyomástartó edények gyártását végző szervezetek legkésőbb 2009. december
31-ig folytathatják a tevékenységüket műszaki engedély nélkül.”
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. 46. §-ának (5)
bekezdése, valamint 88. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában a „pályavasúti társaság
és az integrált vasúti társaság” szövegrész.
23
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vtv.
a)	1. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút
Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Rt.)” szövegrész helyébe a „Győr-
Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
GySEV Zrt.)” szöveg,
b)	1. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, valamint 41. §-ának (1) és (2)
bekezdésében a „GySEV Rt.” szövegrész helyébe a „GySEV Zrt.” szöveg,
c)	1 . §-a (5) bekezdésének c) pontjában és 40. §-ának (2) bekezdésében a
„Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt.” szövegrész helyébe a „Fertővidéki Helyi Érdekű
Vasúti Zrt.” szöveg,
cs) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „országos vasúti törzshálózati pályák”
szövegrész helyébe az „országos törzshálózati vasúti pályák” szöveg,
d)	3. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „az integrált vasúti társaság” szövegrész
helyébe az „a nem független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
e)	5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „27. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe
a „27. § (9) bekezdése” szöveg,
f)	7. §-ának (1) bekezdésében a „személyszállítási, árutovábbítási és vontatási
szolgáltatási” szövegrész helyébe a „személyszállítási és árutovábbítási” szöveg,
g)	12. §-ának (1) bekezdésében a „27. § (1)-(7) bekezdésének” szövegrész helyébe
a a „27. § (1)-(8) bekezdésének és 27/A. §-ának” szöveg,
gy) 14. §-ának (3) bekezdésében az „Az országos pályahálózat működtetője”
szövegrész helyébe az „Az országos vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési
közreműködő” szöveg,
h)	15. §-ának (3) bekezdésében „27. § (1)-(7) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„27. § (1)-(8) bekezdésében és 27/A. §-ában” szöveg,
i)	26. §-ában a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel” szövegrész helyébe a
„Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,
j) 31. §-a (1) bekezdése második mondatában az „(a továbbiakban együtt:
üzembentartó)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: üzembentartó) és a
fejlesztési közreműködő” szöveg,
k) 37. §-ának (2) bekezdésében a „pályavasúti tevékenység” szövegrész helyébe a
„vasúti pályahálózat működtetése” szöveg,
l) 38. §-ának (1) bekezdésében az „országos vasúti törzshálózati vasúti pálya”
szövegrész helyébe az „országos törzshálózati vasúti pálya” szöveg,
m) 39. §-ában az „országos vasúti törzshálózati pályák” szövegrész helyébe az
„országos törzshálózati vasúti pályák” szöveg,
n) 44. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „országos” szövegrész helyébe az
„országos, a térségi és az elővárosi” szöveg,
ny) 45. §-ának (5) bekezdésében az „a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű
rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 46. § (5) bekezdésben
meghatározott eltéréssel -” szövegrész helyébe az „a kisajátításról szóló törvényben
meghatározott rendelkezéseket” szöveg,
o) 49. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében, az 51. §-a (1) bekezdésében, az
54. §-ának (3) bekezdésében, valamint az 54. §-ának (4) bekezdésében az „A
pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „A
vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
p) 51. §-a (3) bekezdésében, az 54. §-ának (1) bekezdésében, valamint az 54. §-
ának (5) bekezdésében az „a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti
társaság” szövegrész helyébe az „a vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
24
q) 53. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „az Engedélyezési Irányelvvel”
szövegrész helyébe az „a 95/18/EK irányelvvel” szöveg,
r) 61. §-ának (1) bekezdésében az „a pályavasúti társaságnak” szövegrész helyébe
az „a vasúti pályahálózat működtetőjének” szöveg,
s) 61. §-ának (3) bekezdésében az „A pályavasúti társaság” szövegrész helyébe az
„A vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
sz) 61. §-ának (8) bekezdésében az „A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztását
végző szervezet” szövegrész helyébe az „A vasúti pályahálózat működtetője”
szöveg,
t) 63. §-ában az „Az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „A nem
független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
ty) 64. §-ának (5) bekezdésében az „a pályavasúti társaság” szövegrész helyébe az
„a vasúti pályahálózat működtetője” szöveg,
u) 64. §-ának (6) bekezdésében az „Amennyiben az integrált vasúti társaság”
szövegrész helyébe a „Ha a nem független vasúti pályahálózat-működtető” szöveg,
v) 75. §-a (4) bekezdésében az „a vasúti társaságokat” szövegrész helyébe az „a
vasúti társaságokat, a VPSZ-t és a fejlesztési közreműködőt” szöveg,
w) 81. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésének a) pontjában, valamint
(5)	bekezdésében a „legmagasabb összegét” szövegrész helyébe a „mértékét”
szöveg,
x) 83. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „b)-c) pontjai” szövegrész helyébe a „b)-
d)	pontjai” szöveg,
y) 85/A. §-ában a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV ZRt.)” szövegrész helyébe az „MNV
Zrt.-nek” szöveg, valamint az „MNV ZRt.” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg
lép.
(6)	Ez a törvény 2009. január 2-án veszti hatályát.
38.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség
(CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között
létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat
ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló
megállapodásról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2001/14EK irányelv (2001. február 26.) a vasúti
infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati
díjának felszámításáról, 8. cikk (1) és (2) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdése, 17. cikk
(1), (3) és (4) bekezdése, 19. cikk (4) és (5) bekezdése, II. melléklet 2. pontjának h)
alpontja.
25
1. számú melléklet a 2008. évi... törvényhez
A Vtv. 2. számú mellékletének módosítása
A mellékletben az országos vasúti mellékvonalak jegyzékében a „Dombóvár -
Lepsény (49)” sor helyébe a „Tamási - Lepsény (49)” sor lép.
2.	számú melléklet a 2008. évi . törvényhez
A Vtv. 3. számú mellékletének módosítása
1.	A melléklet I. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 54. § (1) bekezdésben hivatkozott alapszolgáltatások]
„c) a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a
műtárgyak, valamint a jelző és biztosító berendezések használatának a b) pontban
foglaltak keretein belül történő biztosítása,”
2.	A melléklet II. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint
a II. pont a következő e) alponttal egészül ki:
[Az 54. § (3) bekezdésében hivatkozott létesítményekhez és berendezésekhez való
hozzáférés]
„d) állomási, szolgálati helyiségek, vonali területek és berendezések használata,
állomási és vonali üzemszünet felfüggesztése, illetve vasúti járművek tárolása,
e)	hozzáférés a vasúti jármű karbantartására szolgáló létesítményekhez, a különböző
nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezésekhez és a vasúti pályahálózat
igénybevételéhez elengedhetetlenül szükséges egyéb létesítményekhez és
berendezésekhez.”
3.	A melléklet III. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 54. § (4) bekezdésben hivatkozott kiegészítő szolgáltatások]
„b) tolatás és a II. részben meghatározott létesítmények használatával kapcsolatos
egyéb szolgáltatások, ideértve a határforgalom lebonyolításával kapcsolatos,
valamint a különböző vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának hiányából
eredően szükségessé váló szolgáltatásokat - különösen a különböző nyomtávok
miatt szükséges átrakási és tengelyátszerelési tevékenységeket - is,”
4.	A melléklet III. pontjának a következő e) alponttal egészül ki:
26
[Az 54. § (4) bekezdésben hivatkozott kiegészítő szolgáltatások]
„e) vonatfelvételi tevékenység végzése.”
27
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) 2006.
január 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépés óta eltelt időszak alatt több lényeges
változás történt, valamint felszínre kerültek a Vtv. szövegében benne rejlő
pontatlanságok és hiányosságok. A mostani módosítás ezekre a kérdésekre kíván
választ adni.
A harmadik vasúti csomag és a hazai szabályozás
A Vtv. megalkotása óta elfogadásra került az ún. harmadik vasúti csomag, amelynek
keretében kihirdetésre került:
-	az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október
23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és
kötelezettségeiről (a szankciók átültetési határideje: 2010. június 3.),
-	az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.)
a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető
mozdonyvezetők minősítéséről (átültetési határidő: 2009. december 4.),
illetve
-	az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.)
a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv,
valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv
módosításáról (átültetési határidő: 2009. június 4.).
A harmadik vasúti csomagba tartozó irányelvek és rendelet átültetése a Vtv. 2009. I.
félévre tervezett módosításának keretében fog megvalósulni.
1993-ban a korábbi, 1968. évi vasútról szóló törvény szellemétől merőben eltérő
törvény született, amely tükrözte a bekövetkezett nagyarányú változásokat és a
vasúti közlekedési alágazat vonatkozásában megteremtette az alapjait az Európai
Unióhoz történő csatlakozásnak. A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén
csatlakozott az Európai Unióhoz. A Vtv. elvi alapját képezte a vasúti
közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről szóló 2185/2005. (IX. 9.) Korm. határozat,
melynek fő célkitűzései között szerepelt többek között a Magyar Vasúti Hivatal
létrehozása és a MÁV Zrt. szervezeti átalakítása. Az új törvény központi eleme a
vasúti árufuvarozás fellendítését szolgáló európai piacnyitás, az új vállalkozó vasúti
társaságok piacra lépésének megkönnyítése, továbbá a verseny erősítése a vasúti
árufuvarozás területén.
A Vtv. 2006. január 1-jén történő hatálybalépése óta folyamatosan kerültek
kihirdetésre a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amelyek egyrészt a korábbi
törvényhez kapcsolódó rendeleteket váltották fel (pl.: vasúti közlekedési
tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítése), másrészt korábban
nem szabályozott területeken járultak hozzá a vasúti közlekedés megfelelő
szabályozási környezetének kialakításához (vasúti társaságok kötelező baleseti
kárfedezete).
28
A vasúti közlekedés intézményrendszere
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII.
28.) Korm. rendelet 1. § e) pontja alapján a gazdasági és közlekedési miniszter a
Kormány közlekedésért felelős tagja. A rendelet 4. § (4) bekezdésének a), c) és d)
pontja alapján a miniszter a közlekedésért való felelőssége körében irányítja a
Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Magyar Vasúti Hivatalt, valamint a
Közlekedésbiztonsági Szervezetet. A független döntéshozatal biztosítása érdekében
a miniszter irányítási jogköre korlátozott: a miniszter a közlekedésbiztonsági
szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat
ki, továbbá a miniszter a Magyar Vasúti Hivatal elnökét, valamint a
Közlekedésbiztonsági Szervezet főigazgatóját és helyettesét hatéves időtartamra
nevezi ki. A miniszter feladata ezen kívül a Vtv. 88. § (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a Vtv. végrehajtási rendeleteinek megalkotása, a nevesített
esetekben az államháztartásért felelős miniszterrel (a pénzügyminiszterrel)
együttesen. A miniszter a hazai jogszabály-alkotási folyamat mellett részt vesz a
közösségi jogszabályalkotásban is, biztosítja az EU tanácsadó szerveiben
(munkacsoportokban, bizottságokban) történő részvételt. A miniszter megrendelői
feladatokat is ellát a vasúti közlekedési szektorban a pénzügyminiszterrel
egyetértésben. A miniszter a vasúti társaságokkal közszolgáltatási szerződést köt,
továbbá az állam nevében szerződés megkötésével kötelezettséget vállalhat az
országos vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat
működtetésével kapcsolatban felmerült és az üzleti tevékenységből nem fedezett
indokolt költségeinek a megtérítésére.
Magyar Vasúti Hivatal
A Vtv. 4. §-a szerint a vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági
tevékenységet a miniszter, valamint a közlekedési igazgatási szervezet látja el. A
közlekedési igazgatási szervek: a vasúti igazgatási szerv (Magyar Vasúti Hivatal) és
a vasúti közlekedési hatóság (Nemzeti közlekedési Hatóság). A Magyar Vasúti
Hivatalt (a továbbiakban: MVH) 2006. január 1-jén hozta létre a Kormány, mint
országos hatáskörű szervet. Az MVH feladata - és egyben létrehozásának oka -,
hogy a többszereplős hazai piac minden vasúti társasága számára biztosítsa a vasúti
infrastruktúrához való hozzáférés azonos feltételeit. A Vtv. 69-79. §-ai alapján az
MVH főbb hatáskörei:
-	a vasúti társaságok működési engedélyének kiadása, módosítása,
felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély feltételei fennálltának
ellenőrzése, valamint a működési engedélyek nyilvántartása,
-	a vasúti piac felügyelete,
-	a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó tárgyalások
felügyelete, döntés a kapacitás-elosztással kapcsolatos jogorvoslati
ügyekben,
-	a személyszállítási üzletszabályzat, az árufuvarozási üzletszabályzat,
valamint a vontatási üzletszabályzat jóváhagyása,
-	a pályahálózat-kapacitás biztosításával kapcsolatos keret-megállapodások
jóváhagyása,
-	kérelem alapján döntés a vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt
hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
-	a vasúti piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése.
29
Az MVH jogosult az Európai Bizottsággal és a nemzeti társhatóságokkal kapcsolatot
fenntartani és velük információcserét folytatni. A piacfelügyeleti tevékenység azt
jelenti, hogy az MVH a piaci szereplők tevékenységét egészben vagy részletében
megvizsgálja, és a törvényben szabályozott keretek között a jogszabályoknak
megfelelő piaci működés érdekében intézkedéseket foganatosít, vagy az erre
illetékes szerv felé jelzi, ha a jogszabályoknak nem megfelelő működést észlel. A
Vtv. a piacfelügyeleti intézkedések érvényesülése érdekében jogosítja fel az MVH-t,
hogy a Vtv-ben meghatározott szankciókat alkalmazza, végső esetben a vasúti
társaság működési engedélyét is visszavonhatja. Magyarországon az általános
versenyhatósági feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el. A vasúti
közlekedésre vonatkozó erősen szakmai jellegű közösségi szabályozásra és
sajátosságokra tekintettel viszont indokolt volt speciális piacfelügyeleti jogköröket
biztosítani az MVH számára. A két közigazgatási hatóság az átfedések elkerülése
érdekében együttműködési szerződésben szabályozza viszonyát.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
A Nemzeti Közlekedési Hatóságot (a továbbiakban: NKH) a Közlekedési
Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési
felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként hozta létre a
Kormány. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm.
rendelet 6. §-a alapján vasúti közlekedési hatóságként a Kormány az NKH-t jelölte ki.
Az NKH 2007. január 1-jétől kezdte meg működését. A jogutód intézmény átvette a
beolvadó jogelőd intézményektől a sokrétű, szerteágazó feladataikat, és azokat
központosítottan látja el. A Vtv. 81. §-a alapján az NKH feladat- és hatásköre
különösen a következőkre terjed ki:
-	műszaki engedély kiadása,
-	a biztonsági tanúsítvány és műszaki engedély kiállítása, meghosszabbítása,
módosítása és visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek
teljesítésének ellenőrzése,
-	a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő vasúti
szakemberek vizsgáztatása, valamint a vasútbiztonsággal összefüggő
képzést nyújtó szervezetek ellenőrzése,
-	a vasúti pálya, az üzemi létesítmények, a vasúti járművek, valamint a vasúti
közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból,
hogy megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és a hatósági
engedélyekben foglaltaknak (felügyeleti tevékenység),
-	a vasúti járművekről nyilvántartás vezetése,
-	a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesülésének figyelemmel
kísérése,
-	éves vasútbiztonsági jelentés készítése,
-	együttműködés és információcsere az EGT más államaiban működő
vasútbiztonsági hatóságokkal és az Európai Vasúti Ügynökséggel (European
Railway Agency - ERA).
Műszaki engedély szükséges például a vasúti pálya és tartozékai építéséhez,
létesítéséhez, átalakításához, és megszüntetéséhez, a vasúti jármű belföldi üzembe
helyezéséhez, valamint a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek
működéséhez. A vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag az NKH által
kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető. A belföldön bejegyzett vasúti
társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag az NKH által kiállított vasútbiztonsági
tanúsítvány birtokában használhatja. A vasútbiztonsági engedély, illetve tanúsítvány
30
igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok
korlátozása és a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes
megfelelni a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.
Közlekedésbiztonsági Szervezet
A Közlekedésbiztonsági Szervezetet (a továbbiakban: KBSZ) a gazdasági és
közlekedési miniszter alapította 2006. január 1-jén a Polgári Légiközlekedés
Biztonsági Szervezetből (POLÉBISZ), mint jogelődből. A KBSZ-re vonatkozó
rendelkezések nem a Vtv-ben, hanem a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek
és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV.
törvényben (a továbbiakban: Kbvt.) találhatóak meg. A Kbvt. 3. §-a szerint a KBSZ a
balesetek megelőzése érdekében
-	elvégzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események
független szakmai vizsgálatát,
-	gyűjti és elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési
eseményekkel kapcsolatos információkat,
-	biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.
A Kbvt. 7. §-a alapján a KBSZ kivizsgálja a súlyos vasúti baleseteket. Kivizsgálhatja
továbbá azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint más
körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna, vagy a
közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást. A KBSZ a
közlekedési balesetek megelőzése érdekében javaslatot állít össze a jogszabály
előkészítőjének, valamint biztonsági ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak. A
KBSZ feladata továbbá, hogy folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytasson
más országok szervezeteivel.
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. részére a vasúti pályakapacitás elosztásának feladatát
a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (a továbbiakban: VPE) végzi. A Vtv. 67. §-ának
(1) bekezdése alapján a VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos
tulajdonosa a Magyar Állam. A VPE felett a tulajdonosi jogokat - így az első számú
vezető kinevezésének jogát is - a Vtv. 67. §-a (2) bekezdésének megfelelően a
Magyar Állam nevében a közlekedésért felelős miniszter, mint a társaság alapítója
gyakorolja. A VPE-t 2004 tavaszán alapította a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. a gazdasági
és közlekedési miniszter ez irányú kérése alapján, majd az EU csatlakozást
megelőzően a Magyar Állam kivásárolta. A társaság jelenleg a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. 100%-os tulajdonában van. Létrehozásának oka az volt, hogy a
vasúti pályakapacitás elosztásának feladatát integrált vasúti társaság esetén egy
független szervezet lássa el. Jelenleg a GYSEV Zrt. működik integrált vasúti
társaságként, a MÁV Zrt. pedig jelentős szervezeti átalakuláson ment keresztül,
aminek lényege, hogy az egyes vasúti tevékenységek önálló gazdasági társaságba
kiszervezve folytatják tevékenységüket. Így jött létre a MÁV Cargo Zrt. az
árufuvarozás, a MÁV-START Zrt. a személyszállítás és a MÁV-Trakció Zrt. a
vontatási tevékenység tekintetében. A közösségi szabályozási háttér pedig a
2001/14/EK irányelv, amely szerint a vasúti pályakapacitás elosztását és a
díjmegállapítást valamennyi tagországban olyan szervezetnek kell ellátnia, amely
független a pályát igénybevevő vállalkozó vasúti társaságoktól. Mivel
Magyarországon a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. esetében nem történhet meg a
pályahálózat-működtetés és vállalkozó vasúti tevékenységek teljes elkülönítése,
ezért a kapacitáselosztásra és díjmegállapításra különálló szervezetet kellett
31
létrehozni, amely független a MÁV Zrt.-től és a GYSEV Zrt.-től, valamint a vasúti piac
összes többi szereplőjétől. A VPE-nek a Magyar Állam részéről történt kivásárlásával
ez a feltétel teljesült.
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2007. július 1-jén a Nemzeti Autópálya Fejlesztési Zrt.-ből alakult Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. átvett a MÁV Zrt.-től egyes, Európai Uniós forrásból
megvalósuló vasúti pálya létesítéssel, fejlesztéssel és átalakítással kapcsolatos
feladatokat. Az autópálya építések során megszerzett tapasztalatok és a MÁV Zrt.-től
érkezett szakemberek ismereteinek egy szervezeten belül történő felhasználásával a
legoptimálisabb, leghatékonyabb működés valósítható meg.
A vasúti piac helyzete
Vasúti árutovábbítás
Jelenleg 15, az országos vasúti pályahálózat használatára jogosult vasúti
árutovábbítást végző vasúti társaság működik Magyarországon, a legjelentősebbek
közülük a MÁV Cargo Zrt. és a GYSEV Zrt., amelyek a vasúti árutovábbítás 95%-át
bonyolítják le. A többi vasúti társaság, a Szentesi Vasútépítő Kft., a G&G
Növényvédelmi Kft., az Eurocom Zrt., a Bobo Kft., a Pannontrain Zrt., az MMV
magyar Magánvasút Zrt., a Train Hungary Magánvasút Kft., a CER Zrt., a FLOYD
Szolgáltató Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt., a Vasútépítők Kft. és a Balatoni Iparvasút
Szolgáltató Kft. osztozik a maradék 5%-on, illetve némelyik közülük ugyan
rendelkezik működési engedéllyel, de tényleges tevékenységet átmenetileg, vagy
már hosszabb ideje nem folytat. Ez az arány megfelel az európai uniós átlagnak,
Magyarország nincs rosszabb helyzetben mint a többi tagország. A vasúti
árufuvarozási piacon 2005. év végig tartó kedvezőtlen tendencia 2006. évben
megállt, sőt a teljesítménymutatók kedvezően alakultak. A piacon végig érezhető volt
a MÁV Cargo Zrt. dominanciája. A vasút térvesztésének üteme a közúthoz képest
tovább lassult az előző évekhez képest, sőt 2007-ben a vasúti árufuvarozási piacon
tovább folytatódott az EU csatlakozás óta tapasztalható folyamatos növekedés.
Jelentős változást hozhat, ha a MÁV Cargo Zrt. értékesítésének versenyhivatali
jóváhagyása megtörténik.
Vasúti személyszállítás
Az országos vasúti pályahálózat használatára jelenleg három vasúti társaság
rendelkezik működési engedéllyel, a MÁV Start Zrt., a GYSEV Zrt. és a MÁV
Nosztalgia Kft. Ez utóbbi azonban tevékenységét idegenforgalmi és turisztikai célból
végzi, így az országos közlekedésben elfoglalt szerepe nem meghatározó. A térségi
személyszállításra jogosult társaságok többsége erdei kisvasút, amelyek főként
turisztikai célból végeznek személyszállítást. Elővárosi és helyi személyszállításra
vonatkozó működési engedéllyel jelenleg a BKV Zrt. rendelkezik. A Vtv.
hatálybalépése óta eltelt időszakot vizsgálva elmondható, hogy a vasút a közúthoz
képest megőrizte pozícióját, részesedése a távolsági személyszállításban viszonylag
állandó, 22% körül mozog. Magyarországon keskeny nyomközű vasutak működnek
térségi vasútként, melyek az országos személyszállítási forgalom kb. 1%-ának
megfelelő utasforgalmat bonyolítanak le évente. A BKV Zrt. megközelítően 600 millió
utast szállít évente metrón, villamoson és a HÉV-vonalakon.
32
Vontatás
Az MVH az Eurocom Zrt. részére adta ki az első hazai, kizárólag vasúti vontatási
tevékenység végzésére feljogosító működési engedélyt. A MÁV Zrt. 2008. január 1-
jével MÁV Trakció Zrt. néven önálló társaságba szervezte vontatási tevékenységét,
úgy hogy mozdonyvezetőit és a teljes mozdonyállományát az új cég rendelkezésére
bocsátotta. A Vtv. jelenleg hatályos szövege a 91/440/EGK irányelv vasúti társaságra
vonatkozó fogalom meghatározása alapján a működési engedélyek tekintetében
három fajta tevékenységet figyelembe véve három fajta működési engedélyt
szabályoz: a vasúti személyszállítási működési engedélyt, a vasúti árutovábbítási
működési engedélyt és végül a vontatási működési engedélyt. Annak ellenére, hogy
Magyarország a Bizottság részére elküldte a Vtv. hatályba lépett szövegezését, és a
Bizottság részéről észrevétel nem érkezett a működési engedélyek ilyen felosztása
tekintetében, mégis a Vtv. alkalmazása a gyakorlatban nehézségbe ütközött. A
Bizottság még 2004. áprilisában kiadott egy ajánlást a tagállamok számára,
amelyben javaslatot tett a működési engedély kérelmek formájára vonatkozóan. A
javaslat pedig csak kétféle tevékenységet ismer: árutovábbítási és személyszállítási
tevékenységet. Az Európai Vasúti Ügynökség feladata az EU-ban kiadott működési
engedélyek nyilvántartása, mégpedig személyszállítási és árutovábbítási működési
engedély szerinti megbontásban. A hatályos Vtv. alapján ugyan ki lehetne adni
különálló vontatási engedélyt, de az nem felel meg az Európai Bizottság által
preferált megbontásnak, és az Európai Vasúti Ügynökség sem tudja a
nyilvántartásába felvenni. Az EU tagállamaiban nem egységes a gyakorlat. Van
olyan ország, ahol egyfajta működési engedélyt lehet megszerezni, és ezen belül
van meghatározva a vasúti társaság tevékenységének a jellege. Más ország ismeri a
vontatási tevékenységre vonatkozó engedélyt is, úgy, hogy vagy a személyszállítási,
vagy az árutovábbítási engedély alfaját képezi. A lényeg azonban az, hogy a
működési engedély nem a tevékenységhez, hanem a vasúti társasághoz kapcsolódó
jogintézmény.
Vasúti pályahálózat működtetése
Magyarországon az országos vasúti pályahálózatokat bármelyik hazai vagy más
EGT-államban kiállított működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság igénybe
veheti. Az országos vasúti pályahálózat hossza 7700 km. A villamosított vonalak
tekintetében hazánk elmarad az EU átlagától. Az országos vasúti pályahálózatot két
vasúti társaság a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. működteti, amely pályahálózatokat a
vasúti társaságok a VPE közreműködésével vehetik igénybe. Jelenleg a térségi
vasúti pályahálózatok keskeny nyomközű, erdei kisvasutak. Elővárosi és helyi vasúti
pályahálózat működtetésére engedéllyel a BKV Zrt. rendelkezik. Magyarország
földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat-keleti irányú áruforgalom szempontjából
kiemelkedő. Az Európai Unió által meghatározott tíz ún. Helsinki folyosó közül három
halad át az országon. Záhony térsége az egyik kulcsfontosságú átrakodó helye az
Ázsiából (Oroszországból, Kínából) érkező, illetve oda tartó áruszállítmányoknak. A
földrajzi előnyökkel szemben áll azonban az infrastruktúra jelenlegi állapota. A
pályahálózat állapota az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott, mivel a
karbantartásra, illetve a felújításra rendelkezésre álló források nem nyújtottak
fedezetet a műszaki állapot szinten tartására. A vonalhálózat egészének mindössze
15,5%-a kétvágányú, míg az EU átlaga 41,5%. Magyarország EU-csatlakozása óta
megvalósult beruházások a Helsinki folyosókon EU támogatással (ISPA, Kohéziós
alap) megvalósult beruházások voltak. Magyarország a fejlesztésekhez elsősorban a
Közlekedési Operatív Programban meghatározottak szerint járul hozzá, amely az
33
elkövetkező 7 év európai uniós támogatással megvalósuló közlekedésfejlesztéseit
megalapozó operatív program, elsősorban a versenyképesség támogatása, és a
környezeti fenntarthatóság javítása céljából. A MÁV Zrt. 2006. augusztus 31-én
alapította a Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Szolgáltató Zrt-t, amely
társaság létrehozásának célja a záhonyi átrakó kapacitások hozzáférhetőségének
versenysemleges és független biztosítása, a szolgáltatások színvonalának emelése,
logisztikai szolgáltatások kiépítése, az átrakási tevékenységek versenyképességének
javítása a térségben.
A MÁV Zrt. szervezeti átalakítása
A Kormány a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről szóló 2185/2005. (IX. 9.)
Korm. határozatban rögzítette elképzeléseit a vasúti közlekedés jövőjével
kapcsolatban. A határozat legfontosabb célkitűzései közé tartozott a MÁV által
végzett vasúti árufuvarozási tevékenység külön gazdasági társaságba történő
kiszervezése, valamint a MÁV Rt. szétválasztása önálló infrastruktúra-kezelő (vasúti
pályahálózat működtető), illetve személyszállítást végző vasúti társaságokra. Ennek
a döntésnek a szellemében került sor első lépésként 2006. január 1-jén a MÁV
Cargo Zrt megalakulására a MÁV Zrt. árufuvarozási üzletágának kiszervezésével.
Ezt követte a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. alapítása, amely cég
tényleges működését 2007. július 1-jével kezdte meg, és végül 2008. január 1-jén jött
létre a MÁV Trakció Zrt., amelynek tevékenysége vontatási szolgáltatás nyújtása a
vasúti társaságok részére. A folyamat eredményeként a jelenlegi MÁV Zrt. feladatai
leszűkültek a vasúti pályahálózat működtetésének feladatára, valamint a kiterjedt
vállalatcsoport leányvállalatai tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására. A MÁV
Zrt. 2007-ben pályázatot írt ki leányvállalatának a MÁV Cargo Zrt.-nek a
megvásárlására, amely tenderen a GySEV és a Rail Cargo Austria konzorciuma
került ki győztesen, a tranzakció versenyhivatali jóváhagyása folyamatban van.
A Vtv. módosításának okai
A vasútra vonatkozó európai uniós jogalkotás olyan alapvető szemléletbeli változást
eredményezett, amely a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása helyett új
törvény megalkotását tette szükségessé 2005-ben. A Vtv. 2006. január 1-jén lépett
hatályba, a hatálybalépés óta eltelt több mint két év alatt bekövetkezett gazdasági és
jogszabályi változások szükségessé teszik a Vtv. korrekcióját. A változtatási
javaslatok kidolgozása során figyelembe vételre kerültek a vasúti piac szereplői által
felvetett problémák is.
A Vtv-t a 2005/47/EK irányelv rendelkezéseivel összefüggésben is módosítani
szükséges az Európai Uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs kötelességünk
teljesítése érdekében. Az irányelv célja az Európai Vasúti Közösség (CER) és az
Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között 2004. január
27-én létrejött, a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó
munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodás
végrehajtása. A 2005/47/EK irányelv 5. cikke kimondja, hogy a tagállamok a szociális
partnerekkel folytatott konzultációt követően hatályba léptetik azokat a törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az
irányelvnek legkésőbb 2008. július 27-ig megfeleljenek. A Vtv. módosítása az
34
előbbieken túlmenően tartalmaz olyan közösségi irányelvi rendelkezéseket is,
amelyeknek átültetésére eddig még nem vagy nem pontosan került sor (2001/14/EK
irányelv egyes rendelkezései).
A Vtv. hatálybalépésekor az országos vasúti pályahálózatot 2 integrált vasúti
társaság működtette, így a vasúti társaságoktól független Vasúti Pályakapacitás-
elosztó Szervezet (továbbiakban: VPSZ) Vtv-ben meghatározott feladatait csak
integrált vasúti társaságok által működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat
esetén végezte. A Vtv. hatályba lépése óta azonban a MÁV Zrt. jelentős szervezeti
átalakításon ment keresztül. Tekintettel a MÁV Zrt. szervezeti átalakításának
folyamatára (a vállalkozó vasúti tevékenységek külön gazdasági társaságba
szervezésére), a szabályozás módosítására van szükség a diszkriminációmentes
kapacitás-elosztás és díjmegállapítás jogszabályi garanciájának megteremtése
érdekében. A Vtv. értelmező rendelkezései közé szükséges felvenni a pályahálózat-
kapacitás elosztásának a VPSZ által történő ellátása esetén egy új fogalmat, ami az
integrált vasúti társaság helyett szerepelne, pontosabban meghatározva, mely
társaságok lehetnek szerződő partnerei a VPSZ-nek. Ez az új fogalom a nem
független vasúti pályahálózat-működtető. A független kapacitás-elosztás és
díjmegállapítás biztosítása érdekében szigorításra kerülnek a VPSZ-re vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályok.
2007. július 1-jén a Nemzeti Autópálya Fejlesztési Zrt-ből alakult NIF Zrt. átvett a
MÁV Zrt-től egyes, Európai Uniós forrásokból megvalósuló vasúti pálya létesítési,
fejlesztési és átalakítási feladatokat. A 2008. január 1-től hatályos Vtv. 2. §-a (5)
bekezdésének 15. pontjában már bevezetésre került a fejlesztési közreműködő
fogalma, a Vtv. 85/A. §-ában pedig a NIF Zrt. fejlesztési közreműködőként nevesítve
szerepel. A Vtv-módosításban a fejlesztési közreműködők jogai és kötelezettségei
kerülnek meghatározásra.
A Vtv. megalkotásakor a jogalkotók a működési engedélyekre vonatkozó
rendelkezések kialakításakor a vasúti társaság által végzett tevékenységekből
indultak ki, így külön nevesítettek személyszállítási, árutovábbítási, valamint
vontatási működési engedélyt. Az Európai Unió több tagállamában van külön
vontatási engedélytípus, azonban az Európai Bizottság által 2004. április 7-én a
működési engedélykérelmek egységes formájáról kiadott ajánlás alapján az Európai
Unió tagállamai által alkalmazott gyakorlat szerint két fajta működési engedélyt lehet
kiadni, személyszállítási engedélyt és árutovábbítási engedélyt. A javasolt új
szabályozás alapján a vontatási tevékenységet folytatni kívánó vasúti társaságok a
személyszállítási vagy árutovábbítási engedély birtokában jogosultak az adott
tevékenységet (személyszállítást vagy árutovábbítást) végző vasúti társaságok
részére vontatási szolgáltatás nyújtására.
A Vtv. módosításnak fontos eleme a saját célú vasúti pályahálózat fogalmának
pontosítása. A módosítás azt eredményezi, hogy a vasúti pályahálózat
tulajdonosának vagy használójának nem magának kell a vállalkozó vasúti
tevékenységet végeznie, hanem arra specializálódott vasúti társaságot is megbízhat
a tevékenység ellátására.
A Vtv. módosításban a közszolgáltatási szerződés a korábbinál részletesebben kerül
szabályozásra. Az autóbusszal végzett és a vasúti közszolgáltatás tekintetében
35
hasonló szabályozás kialakítása a cél az alágazat-semlegesség minél jobban történő
érvényesítése érdekében. A módosítás eredményeként a vasúti közszolgáltatási
szerződés kötelező tartalmi elemei meghatározásra kerülnek a Vtv-ben, továbbá
rögzítésre kerül a közszolgáltatási és az egyéb tevékenység közötti
keresztfinanszírozás tilalmának elve is.
A Vtv. módosítása az előbbiekben felsoroltakon túlmenően tartalmazza a Vtv.
végrehajtási rendeleteinek folyamatban lévő kidolgozásánál felmerült - törvényi
szintű szabályozást igénylő - kérdések rendezését is: főbb rendelkezések Vtv-ben
történő meghatározása, valamint a hatóságok feladat- és hatáskörének, továbbá a
Vtv. 88. §-a felhatalmazó rendelkezéseinek pontosítása. A módosítás tartalmazza
továbbá a hatályos Vtv-ben meglévő kodifikációs hibák kijavítását, valamint
szövegszerű pontosításokat is.
36
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nem független vasúti pályahálózat-működtető fogalmának bevezetésére a MÁV
szervezeti átalakítása miatt van szükség, mivel a 91/440/EGK tanácsi irányelv 6.
cikkének (3) bekezdése, valamint a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (2) bekezdése megköveteli a
pályahálózat-kapacitás elosztását és a díjmegállapítást végző szervezettől, hogy
független legyen a vállalkozó vasúti tevékenységet végző hozzáférésre jogosult
vasúti társaságoktól. Jelenleg a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának feladatát
a VPSZ látja el a vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság esetében.
A MÁV Zrt. szervezeti átalakításával a MÁV Zrt. tevékenysége a vasúti pályahálózat
működtetésére korlátozódik, azonban az irányelvek említett rendelkezésének
értelmében nem független a hozzáférésre jogosult vasúti társaságoktól, mivel a
MÁV-START Zrt., a MÁV Nosztalgia Kft. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt esetében anya- és
leányvállalat viszonyáról van szó. A kapacitás-elosztás és a díjmegállapítás
tekintetében az érdekeltség kizárása érdekében módosítani szükséges a Vtv.
rendelkezéseit úgy, hogy a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának feladatát
továbbra is egy független szervezet (VPSZ) lássa el. Ezért szükséges a MÁV
vállalatcsoport megváltozott helyzetéhez igazodóan a Vtv-nek a VPSZ-re vonatkozó
rendelkezésekhez kapcsolódóan az integrált vasúti társaságon kívüli további vasúti
társaságokat is bevonni.
A saját célú vasúti pályahálózat fogalmának kialakításával a 91/440/EGK tanácsi
irányelv szóhasználatához kívántak igazodni a törvény megalkotói. A régi vasúti
törvény szóhasználatában ennek a fogalomnak az iparvágány felelt meg. A fogalom
átvétele miatt a gyakorlat során felszínre kerültek a törvény rendelkezéseinek
hiányosságából adódó problémák. A fogalom tartalmának módosításával és a Vtv. 6.
§ (7) bekezdésének módosításával pontosításra kerül a pályahálózat mibenléte,
valamint az, hogy ki, kinek az érdekében és milyen feltételekkel végezhet vállalkozó
vasúti tevékenységet a vasúti pályahálózaton. A hatályos Vtv. alapján a vasúti
pályahálózatot abban az esetben lehetett saját célú vasúti pályahálózatnak
minősíteni, ha rajta vasúti áruszállítási tevékenységet folytatott a tulajdonosa, azaz
az áruszállításra vonatkozó működési engedély volt a feltétele annak, hogy a saját
célú vasúti pályahálózatra pályahálózat működtetésre vonatkozó működési engedélyt
lehessen kapni. A módosítás után elég, ha a tulajdonos vagy használó érdekében
bármilyen, akár országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság által
végzett vasúti közlekedési tevékenység folyik. Tehát ezután a saját célú vasúti
pályahálózat működtetése esetén nem kell, hogy a tulajdonos saját „belső
vasútüzemet” működtessen (vasúti áruszállítást, vasúti személyszállítást végezzen),
elég, ha erre vonatkozóan szerződéssel rendelkezik egy országos működési
engedéllyel rendelkező vasúti társasággal.
A Vtv. 2. § (5) bekezdésének új 16. pontja által meghatározásra kerül, hogy a Vtv.-
ben használt kapcsolt vállalkozás fogalma a számviteli törvény szerinti fogalommal
megegyezik.
37
A Tanács az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási
Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló
interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek
egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005/47/EK irányelvének (2005.
július 18.) átvételéhez szükséges fogalmak új (6) bekezdésben kerülnek
meghatározásra a Vtv. 2. §-ában.
A 2. §-hoz
Az Európai Unió legtöbb országában a működési engedélyeknek két típusát (a vasúti
személyszállítási működési engedélyt, valamint a vasúti árutovábbítási működési
engedélyt) engedő szabályozás van érvényben. Ezzel szemben a vasúti vállalkozási
tevékenységnek három fajtája van, úgymint vasúti személyszállítás, vasúti
árutovábbítás és vontatási tevékenység. Mindkét működési engedély feljogosítja a
tulajdonosát arra, hogy vontatási tevékenységet végezzen, azaz saját szerelvényeit
vontassa, továbbá, hogy más vasúti társaságok részére nyújtson vontatási
szolgáltatást. A Vtv. hatályos szövege a három fajta vállalkozó vasúti
tevékenységhez igazodóan a működési engedélyeknek is három fajtáját ismeri. Ez
azonban nem felel meg az EU tagállamok jelenlegi gyakorlatának, ami csak a vasúti
személyszállítási és a vasúti árutovábbítási működési engedélyt ismeri. Mindezek
alapján a törvényből törölni szükséges a vontatási működési engedélyre vonatkozó
rendelkezéseket, valamint ki kell mondani, hogy vontatási tevékenység vasúti
személyszállítási, illetve vasúti árutovábbítási működési engedély birtokában
végezhető.
A Vtv. 6. §-ának (3) bekezdése módosításának eredményeként a működési engedély
tartalmazza, hogy az adott vasúti társaság nem független vasúti pályahálózat-
működtetőnek minősül-e. A vasúti igazgatási szerv így ellenőrizni tudja, hogy a
függetlenség feltételei fennállnak-e, továbbá megfelelő időben értesül arról, ha a
vasúti társaság e minőségében változás állna be.
Az új 6. § (7) bekezdés a saját célú áruszállításra vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza összhangban a 95/18/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában
foglaltakkal, valamint a módosítás 2. § (4) bekezdés 15. pontjában meghatározott
saját célú vasúti pályahálózat fogalmára. Ezek alapján megállapítható, hogy saját
célú pályahálózaton végzett vállalkozó vasúti tevékenységet az országos működési
engedéllyel rendelkező vasúti társaság és a saját célú vasúti áruszállítási
tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság
végezhet. A vasúti árutovábbítás a Vtv. fogalom-meghatározásai alapján
gyűjtőfogalom, ami az árufuvarozást és az áruszállítást öleli fel [Vtv. 2. § (2) bek. 7.
pont]. Az áruszállításnak az áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása
minősül [Vtv. 2. § (2) bek. 9. pont].
A 3. §-hoz
A közlekedési hatóság által kiadott üzembehelyezési engedélyek más EGT államban
is érvényesek a kölcsönös elismerés elve alapján, így pontatlan a belföldi kifejezés
használata a Vtv. 10. §-ának b) pontjában.
Az Európai Unió tagállamaiban a gyártás is engedélyköteles tevékenység, a magyar
piac védelme, illetve a magyar gyártók versenyképességének fokozása
38
szempontjából fontos, hogy a gyártás és javítás tanúsítása intézményi és
engedélyezési háttere biztosítva legyen. A gyártás vasúthatóság szempontjából
történő tanúsítása nem azt jelenti, hogy a gyártót a hatóság korlátozza
tevékenységében, hanem csak azt ítéli meg a hatóság, hogy az adott termék
gyártása során betartják-e a vasúti előírásokat, a termék előállítása megfelel a rá
vonatkozó követelményeknek. Ha a vasúti hatóság a termék forgalmazását betiltja,
vagy a gyártást nem tanúsítja, akkor annak vasúti alkalmazhatóságát nem ismeri el,
és ez nem azt jelenti, hogy az adott termék az ipar valamely más területén ne lenne
forgalmazható.
A vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek, valamint a veszélyes áruk
fuvarozásával összefüggésben feladatokat végző tartályvizsgálók tevékenysége is
engedélyhez kötött, alkalmasságának megítélése a vasúti hatóság feladata, hiszen
ezek a személyek hatósági jogkörben járnak el a vasúti hatóság nevében
A 4. §-hoz
Meghatározásra kerül, hogy a fejlesztési közreműködő a Vtv. 2. § (2) bekezdésének
2.	pontjában meghatározott vasúti pályahálózat működtetési tevékenység elemei
közül melyeket végezheti.
Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat pályahálózat-működtető és a
fejlesztési közreműködő közötti szerződés tartalmazza.
Az 5. §-hoz
Az önkormányzatok kötelezettségvállalásának (közreműködésének) lehetséges
formái miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra.
A 6. §-hoz
A vasúti árutovábbításra kiadott működési engedély csak vasúti árutovábbítási
tevékenységhez, a vasúti személyszállításra kiadott működési engedély pedig csak
vasúti személyszállítási tevékenység végzésére jogosít. A vontatási szolgáltatást
csak néhány piaci szereplő veszi igénybe, illetve nyújtja, így nem indokolt az
általános szerződéses feltételek üzletszabályzatba foglalása (szemben pl. a
személyszállítással és árufuvarozással).
A 7-8. §-hoz
Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának napjától jogrendünk részévé vált a
Tanácsnak a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás forgalmában benne
rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, a 1893/91/EGK
rendelettel módosított 1191/69/EGK rendelete, amely kizárja a szolgáltatók
közszolgáltatásra való kötelezésének lehetőségét, illetőleg azt meghatározott
feltételekhez köti. A rendelet értelmében közszolgáltatási kötelezettség minden olyan
kötelezettség, amelyet a szolgáltató saját üzleti érdekeit szem előtt tartva egyáltalán
nem vagy nem azonos mértékben, illetve nem azonos feltételekkel vállalna.
39
Közérdek azonban megkövetelheti ilyen szolgáltatások biztosítását is. Ez esetben az
ellátásért felelősnek arról más módon kell gondoskodnia, vagy a kötelezettséggel
terhelt szolgáltató valós veszteségeit kompenzálnia kell.
Ezt az elvet fenntartja az azt 2009. december 3-án hatályon kívül helyező, az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak a vasúti és közúti közszolgáltatásról, valamint a
1191/69/EGK és az 1170/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
rendelete is.
A módosuló Vtv. a közösségi előírásoknak megfelelően biztosítja a szolgáltatóknak a
jogot, hogy felmentésüket kérjék az általuk közszolgáltatási kötelezettségnek ítélt
szolgáltatás nyújtása alól. Egyidejűleg az ellátásért felelős szerveket arra kötelezi,
amennyiben a szolgáltató mentesítése közérdeket sértene, indokolt utazási
igényeket hagyna kielégítetlenül, úgy a szolgáltatást a közösség számára
legkevésbé költséges módon biztosítsák. Ez történhet a közszolgáltatási menetrend
racionalizálásával, az utazási igények más közlekedési eszközzel vagy más
szolgáltatóval történő kielégítése útján, végső esetben veszteség-kiegyenlítéssel.
A fentieket már az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló
2004. évi XXXIII. törvény tartalmazza, azonban az ilyen jellegű ügyek
alágazatsemleges, egységes kezelésének biztosítása miatt a Vtv.-nek is tartalmaznia
kell ezeket a rendelkezéseket
A közpénzek ésszerű, takarékos felhasználása érdekében a Vtv. minden esetben a
legkedvezőbb megoldás kiválasztását írja elő kötelezettségként. Ettől eltérést akkor
sem engedélyez, ha új szolgáltató piacra lépése a korábbi szolgáltató szerződésben
rögzített kizárólagos jogát érintené. Erre az esetre a kizárólagos jog korlátozását
rendeli el.
A közszolgáltatási kötelezettség nem azonos a veszteséges szolgáltatások
együttesével, nem jelenti azok automatikus finanszírozását. Veszteség-kiegyenlítésre
-	más megoldás hiányában - akkor kerülhet sor, ha a szolgáltató a gazdasági és
üzletpolitikai érdekeit mérlegelve kéri valamely kötelezettség alóli felmentését,
igazolva az abból származó gazdasági hátrányát is. A közösségi rendelet értelmében
a gazdasági hátrányt annak számszerűsítésével kell bemutatni, hogy mennyivel
tudna eredményesebben működni a szolgáltató, ha az adott kötelezettség nem
terhelné. A rendelet előírásai szerint a kompenzáció összegét - hatékony működésre
és megfelelő színvonalú szolgáltatásnyújtásra alapozva - egy évre előre kell
meghatározni az esetleges évközi korrekciókra okot adó feltételek egyidejű
rögzítésével, s azt részletekben kell fizetni. A veszteség ily módon történő
ellentételezése a Római Szerződéssel összeegyeztethető támogatásnak minősül, azt
előzetes bejelentési kötelezettség a Bizottság felé nem terheli.
Rendeleti közösségi szabályozásról lévén szó, annak előírásait a Vtv. nem ismétli
meg, azok alkalmazásáról visszautalással rendelkezik. Kivételt képez ez alól a helyi
vasúti személyszállítás, amelyre nézve a módosított Vtv. él azzal a lehetőséggel,
hogy a közösségi rendeletet nem kötelező alkalmazni azon szolgáltatókra, amelyek
tevékenysége kizárólag helyi, elővárosi és térségi vasúti személyszállításra
korlátozódik. E felmentés azokon a területeken indokolt, ahol a szolgáltatási
színvonal és a szolgáltató vesztesége járatszinten nem kezelhető, ezért a Vtv. az
önkormányzati kompetenciába tartozó közszolgáltatásokat kivonja a közösségi
rendelet hatálya alól. A rendelet mellett a közszolgáltatási szerződések tartalmának
kialakítása során alkalmazandó az Európai Bíróság előzetes döntési eljárás
keretében 2002-ben az Altmark Trans GmbH ügyében hozott ítélete (C-280/00)
amely előre rögzített feltételekhez köti a személyszállítási közszolgáltatások
40
támogatását. Ezzel elkerülhető, hogy e támogatásokra eseti engedélyt kelljen kérni
az Európai Bizottságtól.
A személyszállítási tevékenység a jövőben sem engedheti meg a jövedelmező és a
veszteséges járatok közötti keresztfinanszírozást, a transzparencia azonban e
tekintetben is alapkövetelmény. Közpénzek felhasználásával működő területen nem
engedhető meg sem a bevételek, sem a ráfordítások átcsoportosítása más
tevékenységekhez, amely torz támogatási rendszert eredményezne. Ezt az Európai
Unió támogatáspolitikája és a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó
közösségi rendelet egyaránt tiltja.
A 9. §-hoz
A Vtv. 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján készülő, az
egyes vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatásának
szabályairól szóló miniszteri rendelet tervezete jelenleg szakmai egyeztetés alatt van.
A tervezet nevesíti az oktatási és képzési rendszer szereplőit, egyúttal meghatározza
rendszerben elfoglalt helyüket.
A struktúra működtetése alapvetően a vasúti vizsgaközpont szakmai irányítása és a
közlekedési hatóság felügyelete alatt zajlik. E rendszer működtetése érdekében az új
36.	§ meghatározza az alkalmazandó alapelveket, a működés alapjait. A 36/A. §
rendelkezik a képzéshez, oktatáshoz történő diszkriminációmentes, az egyenlő
elbánás mentén történő hozzáférésről (ezt jelenleg a Vtv. 36. §-ának (1) bekezdése
tartalmazza).
A tervezet alapján hatályon kívül kell helyezni a törvény 36. § (2) és (3) bekezdését,
tekintettel arra, hogy:
-	a (2) bekezdés tárgyában szereplő, a kötelező tananyagot szabályozó rendelkezés
kibontásra kerül a végrehajtási rendeletben,
-	a (3) bekezdés feleslegessé válik, tekintettel arra, hogy a képzési, vizsgáztatási
lehetőség nem marad kizárólagos privilégiuma egyetlen vasúti társaságnak sem.
A 10. §-hoz
A Vtv. 88. § (2) bekezdésének 21. pontjában a miniszter felhatalmazást kap a vasúti
forgalom lebonyolítására vonatkozó szabályok rendeletben történő megállapítására
azonban eddig ehhez a felhatalmazáshoz hiányoztak a Vtv.-ből a rendelkezések. Ezt
kívánja pótolni a módosítás.
A 11. §-hoz
A fejlesztési közreműködő részére szükséges biztosítani, hogy feladatai sikeres
ellátása érdekében bizonyos esetekben - így például a vasúti pályával szomszédos
ingatlan használatának vonatkozásában - a vasúti pályahálózat működtetőjével
megegyező jogosultságot kapjon. A (4) bekezdésben hatályon kívül helyezett törvény
száma törlésre kerül.
41
A 12. §-hoz
A nemzeti közlekedéspolitika általános célkitűzéseit legkorábban a jelenleg is
hatályos 68/1996. (VII. 9.) OGY határozat fektette le. A határozat - összhangban az
Európai Unió törekvéseivel - az integrált közlekedési rendszer kiépítését, a személy
és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítését, a vasút javára a vasúti és
közúti közlekedés arányának javítását és az ésszerű közlekedési módozatok
kialakítását rögzítette. Magyarország 2000-től vált jogosulttá a vasúti infrastruktúra
beruházások és az azokhoz kapcsolódó szakértői Európai Unió (ISPA és Kohéziós
Alap) támogatására. A támogatásokat az európai korridorok által érintett vasúti
pályaszakaszok felújítására, átalakítására lehetett igénybe venni. Az elnyert
pályázatok alapján indult projektek egy része azonban különböző okokra
visszavezethetően késedelmet szenvedtek el. Az okok egyike a vasúti pálya
átépítése során kialakult olyan helyzet volt, amikor az érintett közműveket át kellett
helyezni. A jelenlegi jogi szabályozás nem adott lehetőséget a helyzet gyors
rendezésére, a közmű tulajdonosával, illetve üzemeltetőjével nehezen mentek
haladtak a tárgyalások. A késedelme azonban azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy
az EU-tól kapott támogatások összegét vissza kellett fizetni. Annak érdekében, hogy
ez a helyzet ne álljon elő, a jövőre nézve a módosítási javaslat a Vtv. új 43/A. §-ával
olyan új eljárási rendet alakít ki, ami a közmű kiváltás gyorsítását célozza.
A 13. §-hoz
A Vtv. 44. § (1) bekezdése nincs összhangban az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény által használt fogalmakkal. A módosítás
során a létesítési engedély kifejezés helyett a hatósági építési és műszaki engedély
kifejezés bevezetésére kerül sor.
A Vtv. 44. § (5) bekezdésének módosításával meghatározásra kerül, hogy a térségi
és elővárosi vasúti pályahálózat esetén ki az engedély jogosultja, illetve ki teszi
közzé a nyomvonal által érintett ingatlanok jegyzékét.
A 14. §-hoz
A Vtv. 49. §-ának (1) bekezdésében általános alapelvként rögzítésre kerül, hogy a
vasúti pályahálózatokhoz való nyílt hozzáférést az egyenlő bánásmód elvének
megtartásával kell biztosítani.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdés a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
infrastruktúra használati díjának felszámításáról Európai Parlament és a Tanács
2001/14/EK irányelvének (2001. február 26.) 9. cikk (3) bekezdésének pontos
átültetése.
A (2) bekezdés esetén a költség kiegészítésre kerül a ráfordítással (a
szolgáltatásokkal összefüggő nem minden kiadás minősül költségnek) is, valamint
eleget teszünk a 2001/14/EK irányelv 8. cikk (1) bekezdésének pontos átvételére
42
vonatkozó kötelezettségnek (nem csak az alapszolgáltatás díja emelhető az
általános felárral, hanem valamennyi szolgáltatás díja is.).
A (3) bekezdés esetén pedig a 2001/14/EK irányelv 8. cikk (2) bekezdése kerül
átültetésre, amely korábban a 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezett 66/2003
(X. 21.) GKM-PM együttes rendeletben szerepelt.
A 16. §-hoz
A § felhatalmazást ad a közlekedésért felelős miniszternek, hogy
teljesítményösztönző rendszerre (2001/14/EK irányelv 11. cikk) vonatkozó
szabályokat rendeletben határozza meg. A felhatalmazás eredményeként a
teljesítményösztönző rendszer nem a Hálózati Üzletszabályzat részét fogja képezni,
hanem attól elkülönül.
2008. január 1-jén hatályba lépett a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről,
valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető
szabályairól szóló 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet, amely bevezette a
Díjképzési Módszertan és Díjszámítási Dokumentum fogalmakat. Ezek a fogalmak
azonban a rendelet megalkotása közben született, a vasúti piac szereplőivel folytatott
megbeszélések során kialakult konszenzuson alapuló új fogalmak, amelyekhez
kapcsolódóan a hatályos Vtv. rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért legalább a
legfontosabb rendelkezéseket törvényi szinten célszerű elhelyezni.
A 17. §-hoz
A 2001/14/EK irányelv 19. cikkének (4) és (5) bekezdéseinek átültetésével a
hozzáférésre jogosult számára megkönnyíti a vasúti pályahálózathoz való
hozzáférést azáltal, hogy több vasúti pályahálózatra is igényelhet kapacitást egyetlen
egy kérelem benyújtásával. A rendelkezések átültetéséhez törvényi szint szükséges.
A 18. §-hoz
A § a 2001/14/EK irányelv 17. cikkének (1) és (3)-(4) bekezdésének átültetését
valósítja meg. A rendelkezések átültetéséhez törvényi szint szükséges.
A 19. §-hoz
A pályavasúti társaság helyett a vasúti pályahálózat működtetője fogalom kerül
alkalmazásra tekintettel arra, hogy az utóbbi saját célú vasúti pályahálózat
működtetőjét is magában foglalja.
Az (1) bekezdésben a módosítás eredményeként az 59. § (1) bekezdésének b)
pontja összhangban lesz a Vtv. 55. § (1) bekezdésével.
A (2) bekezdés esetében egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy a Hálózati
Üzletszabályzat nem határozatlan időre szól, hanem egy menetrendi évre.
43
A 20. §-hoz
E § esetében a Vtv. 61. § (4)-(7) bekezdéseinek módosítására a szöveg pontosítása
miatt kerül sor, valamint a 61. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a Hálózati
Üzletszabályzattól csak akkor térhet el a hozzáférésre jogosult és a vasúti
pályahálózat működtetője között létrejött szerződés, ha ehhez a vasúti igazgatási
szerv előzetesen hozzájárult. Ezzel a garanciális szabállyal biztosítható, hogy
megfelelő kontroll működjön a szerződések felett. A Hálózati Üzletszabályzatot a
vasúti pályahálózat működtetője köteles mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A
benne foglaltakat általános szerződési feltételeknek kell tekinteni, így a létrejövő
szerződés nem tartalmazhat vele ellentétes rendelkezéseket. Elképzelhető, hogy
bizonyos egyedi jellemzők indokolják az eltérést, ebben az esetben a vasúti
igazgatási szerv mint külső, a szerződő felektől független szerv ellenőrizni tudja,
hogy a létrejövő szerződés a jogszabályoknak, valamint a versenysemlegesség
követelményeinek megfelel-e.
A (9) bekezdésben a Vtv. fogalmainak egységesítése érdekében a vasúti
pályahálózat-kapacitás elosztását végző szervezet fogalom a vasúti pályahálózat
működtetője fogalommal kerül felváltásra, valamint a Vtv. új 67. §-ával összhangban
pontosan meghatározásra kerül, hogy mely feladatokat ellátó munkavállalók
tartoznak az érdemi ügyintézők közé.
A 21. §-hoz
Az integrált vasúti társaság fogalma helyett a Vtv. 2. § (3) bekezdésének 10.
pontjában bevezetett nem független vasúti pályahálózat-működtető fogalma kerül
alkalmazásra, valamint a Vtv. új 55/B. §-ában meghatározott Díjképzési Módszertan
és Díjszámítási Dokumentum elkészítésének feladatával bővül a Vtv. 62. §-a (2)
bekezdésének c) pontja.
A 22. §-hoz
E § esetében a Vtv. eredeti szövegének pontosítása történik, valamint a 64. § (4)
bekezdése - hasonlóan a Vtv. 61. § (4) bekezdésének módosításához - rögzíti a
módosítás, hogy a Hálózati Üzletszabályzattól csak akkor térhet el a hozzáférésre
jogosult és a vasúti pályahálózat működtetője között létrejött szerződés, ha ehhez a
vasúti igazgatási szerv előzetesen hozzájárult. A különbség a két § között, hogy a 64.
§ esetében a kapacitás elosztásának feladatát egy független szervezet, a VPSZ látja
el, de a szerződés a nem független vasúti pályahálózat-működtető és a hozzáférésre
jogosult között jön létre.
A 23-24. §-hoz
A § a VPSZ-re vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja, és egyben
szigorítja. Beemeli a rendelkezései közé a vezető állású munkavállalókat,
meghatározza, hogy mely tevékenységeket végzők az érdemi ügyintézők (díjszabási
vagy kapacitás-elosztási feladatot ellátó munkavállalók). Külön rendelkezést alakít ki
44
a közeli hozzátartozókra. Garanciális szabályt jelent annak rögzítése a Vtv-ben, hogy
a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.
A 25. §-hoz
A Vtv. 68. §-ának (1) bekezdésében pontosításra kerül, hogy a vasúti közlekedés
biztonságával összefüggő munkakört ellátó munkavállalóknak kell megfelelniük a
külön jogszabályban foglalt képesítési és egészségügyi követelményeknek.
A 26. §-hoz
Az e §-ban található rendelkezésekkel az Európai Vasúti Közösség (CER) és az
Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a
vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó
munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról
szóló 2005/47/EK tanácsi irányelv (2005. július 18.) átvétele valósul meg.
A rendelkezések nem a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 117/A. § (1)
bekezdésének d) pontjában meghatározott munkavállalókra vonatkoznak, mivel csak
a kölcsönös átjárhatósághoz (interoperábilitáshoz) kapcsolódó tevékenységet végző
utazó munkavállalókról szó. Ez alól csak a 68/F-68/G. § -ok képeznek kivételt, mivel
ezek a szabályok valamennyi vasúti járművezetőre vonatkoznak megkülönböztetés
nélkül.
A Vtv. új 68/B. § a megállapodás 1. szakaszát ülteti át úgy, hogy a 68/A-68/G. §-ok a
Munka Törvénykönyvéhez képest speciális szabályokat fogalmaznak meg az
interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállalók esetében. Az 1.
szakasz második és harmadik bekezdésének megfelelően nem kell alkalmazni az új
rendelkezéseket helyi és térségi vasúti személyszállítás (utasforgalom) és a határ 15
kilométeres körzetét át nem lépő határokon átnyúló áruszállítási forgalom, valamint a
hivatalos határállomások közötti forgalom tekintetében. Nem kell a rendelkezéseket
alkalmazni - tehát az Mt. szabályai az irányadóak - abban az esetben sem, ha a
vonat a Magyar Köztársaság területéről indulva keresztülhalad egy másik ország
területén, és anélkül, hogy ott megállna, visszatér Magyarországra. Ebben az
esetben úgy kell tekinteni a vonatot, mintha az végig a Magyar Köztársaság területén
közlekedett volna.
A megállapodás 2. szakaszát fogalom-meghatározásait a módosítás a Vtv. 2. §-ának
új (6) bekezdésében szabályozza, annak érdekében, hogy a fogalmak a Vtv-ban egy
helyen legyenek megtalálhatóak. A megállapodásban szereplő fogalmak közül csak
azoknak az átvételére volt szükség, amelyek az Mt.-hez képest eltérő szabályokat
állapítanak meg.
A megállapodás 3. és 4. szakasza a módosítás napi pihenőidő alcím alatt a 68/B. §-
ban kerül átültetésre, ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni. A megállapodás 4.
cikkének harmadik mondatához fűzött megjegyzés alapján szabályozza a § a
kollektív szerződés tartalmának szabályait.
A megállapodás 5. szakasza rendelkezéseinek megfelelő szabályok a 68/C. §-ban
találhatóak. Ebben a szakaszban azonban nem szerepelnek a vasúti járművezetőre
vonatkozó szabályok. Ezektől a rendelkezésektől nem lehet eltérni.
A megállapodás 6. szakaszának első bekezdését a 68/D. § tartalmazza. A 6. cikk
második bekezdését nem kell átültetni, mivel az Mt. ezeket a kérdéseket részletesen
45
és kielégítően szabályozza, különös tekintettel arra, hogy a megállapodás 9.
szakasza kimondja, hogy „ezen irányelv végrehajtása semmi esetre sem adhat
alapot a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó
munkavállalóknak biztosított védelem már elért általános szintjének csökkentésére.”
A megállapodás 5. szakaszának első bekezdését, a 7. és 8. szakaszok
rendelkezéseit a § a vasúti járművezetőkre vonatkozó rendelkezések alcím alatt a
68/F-68/G. §-okkal ülteti át. A közös elhelyezés indoka az, hogy a vasúti
járművezetőkre vonatkozó szabályok átültetésével növelhető a vasúti közlekedés
biztonsága. A rendelkezések alkalmazásával meghatározásra kerülnek a vezetés
körülményei. Az új rendelkezések kimondják, hogy vasúti járművezető csak
munkaviszony keretében végezheti e tevékenységét. Amennyiben több
munkaviszonya van, bejelentési kötelezettsége áll fenn valamennyi munkáltatója felé.
A munkáltató pedig köteles figyelembe venni a más munkáltatónál végzett
járművezetés idejét, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő más
munkakörben töltött időt. Ezáltal ellenőrizhetővé válik a vasúti közlekedés biztonsága
szempontjából meghatározó munkavégzés ideje, így elkerülhető, hogy a vasúti
járművezető a megengedettnél több időt töltsön ezekben a munkakörökben. A
nyilvántartással, valamint a munkaügyi és közlekedési hatóságok ellenőrzési
lehetőségének megteremtésével kiépítésre kerül a szükséges mértékű kontroll
intézményi háttere is.
A 27. §-hoz
A Vtv. 73. §-ának jelenleg hatályos (1) bekezdésében két i) pont van, a kodifikációs
hiba érdekében szükséges az (1) bekezdés újbóli megállapítása.
73. § (1) bekezdésének első i) pontjából törlésre kerül a vontatási üzletszabályzat
jóváhagyása tekintettel arra, hogy a vontatási szolgáltatást csak néhány piaci
szereplő veszi igénybe, illetve nyújtja, így nem indokolt az általános szerződéses
feltételek üzletszabályzatba foglalása (szemben pl. a személyszállítással és
árufuvarozással).
A 73. § (1) bekezdésének d) pontjában a vasúti pályahálózat működtetője fogalom
váltja fel a pályavasúti társaság vagy integrált vasúti társaság fogalmát, amely
pontosabb, mert a pályavasúti társaság a saját célú vasúti pályahálózat működtetőjét
nem foglalja magában, szemben a vasúti pályahálózat működtetője fogalommal.
A 73. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos második i) pontjának jelölése m) pontra
változik.
Az n) pontban meghatározott feladat teljesítésének eredményeként a vasúti
igazgatási szerv által gyűjtött és az alágazat egészére vonatkozó (nem egyedi
társasági) adatok az alágazati kormányzati döntéseket alapozzák meg.
A 28. §-hoz
Az integrált vasúti társaság fogalma helyett indokolt a nem független vasúti
pályahálózat-működtető kifejezés használata, valamint meghatározásra kerül a
díjszabási rendszerrel kapcsolatos jogvita szabályozása a Vtv. 77. §-ának (1)
bekezdésében (c) és d) pont).
46
A Vtv. 77. §-ának (2) bekedését az (1) bekezdés módosításának eredményeként
változó jelölésekkel való összhang megteremtésének érdekében szükséges
módosítani.
A 29. §-hoz
Meghatározásra kerül a két új jogvitás eljárás esetén a vasúti igazgatási szerv
hatásköre.
A 30. §-hoz
A 80. § (4) bekezdésének új c) pontja tartalmazza a közlekedési hatóság azon
hatásköreit, melyek gyakorlása egyben az új vasúti képzési és vizsgáztatási rendszer
fölötti hatósági irányítást és ellenőrzést is biztosítani fogja.
A 80. § (4) bekezdésének új l) pontja a 2005/47/EK irányelv átültetésre kerülő
rendelkezései betartásának ellenőrzésére ad hatáskört a közlekedési hatóság
részére. Ez a rendelkezés azonban nem érinti az OMMF-nek a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a Vtv. új 68/A-68/H. §-ában
foglalt rendelkezések ellenőrzése, mivel az 1996. évi LXXV. törvény alapján a
munkaügyi hatóságnak általános hatásköre van valamennyi munkajogi szabály
betartásának ellenőrzésére.
A 80. § (4) bekezdésének új m) pontja pedig a 88. § (1) bekezdésének g) pontjában
meghatározott, később kihirdetésre kerülő kormányrendelethez kapcsolódó hatáskört
tartalmazza.
A 80. § (8) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a gyakorlatban a
hiánypótlásra vonatkozó Ket. szerinti 15 napos határidő - az engedélyezési
dokumentáció műszaki bonyolultságra tekintettel - csak a formai hiánypótlásra volt
elegendő. A 30 napra emelt határidő biztosítja a dokumentáció formai és tartalmi
hiányosságainak megfelelő feltárását, így a kérelmező hiánypótlást teljeskörűen, a
formai és tartalmi kérdésekre is kiterjedően eleget tud tenni.
A vasúti hatóság feladat- és hatásköréről szóló 51/1994. (IV.8.) Korm. rendelet 5. §-
ának (2) bekezdése a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvánnyal) és
vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos eljárási határidőt 90 napban, a vasúti
szakhatósági eljárás ügyintézési határidejét pedig 30 napban állapítja meg. A Korm.
rendeletet deregulálni szükséges, ezért célszerű a közlekedési hatóság Ket-től eltérő
eljárási határidejét egy jogszabályban, a Vtv-ben meghatározni. A Vtv. 80. § (4)
bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárás esetén az ügyintézési határidő
növelését az indokolja, hogy a többszöri helyszíni bejárás és a bonyolult műszaki
dokumentáció egyeztetése időigényes, a jelenlegi határidő egyes ügyekben a
hatósági munka megfelelő ellátását veszélyezteti, illetve a társhatóságok érdemi
közreműködését sem biztosították. Érdemes megjegyezni, hogy a svájci, a német és
az osztrák közlekedési hatóság engedélyezési eljárásában az eljárási határidő az
utolsó hiánypótlás beérkezésétől számított hat hónap tekintettel arra, hogy nagy
értékű beruházások, magas műszaki követelmények és összetett szakmai,
eljárásijogi folyamatok jellemzik ezeket az ügyeket.
47
A 31. §-hoz
A Vtv. 81. §-a (2) bekezdésének módosításaként a közlekedési hatóság új szankciót
is alkalmazhat, amennyiben a hatósági ellenőrzés során feltárt mulasztás az élet- és
vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor elrendeli a személyzet munkavégzésének
felfüggesztését.
A 2005/47/EK irányelvben megfogalmazott rendelkezések tiszteletben tartását a
közlekedési hatóság, az új (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján ellenőrzi.
Az új (8) bekezdés az új képzési és vizsgarendszer megvalósításának
ellenőrzéséhez, szankcionálási jogkörrel ruházza fel a közlekedési hatóságot,
amennyiben a képzés és vizsgáztatás szabályait megszegik.
Az új (9) bekezdés a közlekedési hatóság számára lehetőséget biztosít, hogy a
feladatainak ellátásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezze a VPSZ-t.
A 32. §-hoz
A Vtv. 82. § (1) bekezdésének új d) pontját az indokolja, hogy a közlekedési hatóság
a műszaki engedélyek kiadásakor, valamint az Európai Vasúti Ügynökségnek
készített jelentés összeállításakor a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény hatálya alá tartozó személyes
adatok birtokába jut, amely szerint az adatkezelésre vonatkozó alapvető szabályokat
törvényben kell rögzíteni (1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) b) pontja).
A 82. § (9) bekezdése felhatalmazást ad a vasúti vizsgaközpontnak a
tevékenységéhez szükséges adatok kezelésére. Ezek olyan műszaki paraméterek és
adatok is lehetnek, amelyek rendszerezése szükséges a hatósági engedélyek
kiadásághoz, nemzetbiztonsági szempontból bizonyos esetekben állam, vagy
szolgálati titkot is képezhet (pl: MÁV állomások alagútrendszerei, Paksi Atomerőmű
iparvágány hálózata, Bp-i Metróhálózat alagútjai, szellőző és polgárvédelmi stb.
berendezései).
A 82. § új (10) bekezdését az indokolja, hogy a közlekedési hatóság feladatainak
ellátása során számos esetben kezel államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő
adatot, a hatékonyabb ügyintézés érdekében a közlekedési hatóság vezetője ilyen
adatok minősítésére lesz jogosult.
A 33. §-hoz
A Vtv. 87. §-a (4) bekezdésének módosításával a záhonyi körzetben nevesített
feladatokat a MÁV Zrt. erre a célra létrehozott gazdasági társasága is elvégezheti. A
Vtv. 3. §-ának (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés alóli mentesítés
lehetővé teszi, hogy a záhonyi társaság integrált vasúti társaságként is elláthassa a
feladatot.
A már kiadott vontatási szolgáltatásra vonatkozó működési engedélyek 2008.
december 31-ig lesznek érvényesek, azt követően a tevékenység vasúti
árutovábbítási vagy vasúti személyszállítási tevékenységre vonatkozó működési
engedély birtokában végezhető tovább.
Az új (6) bekezdés lehetővé teszi, hogy az alapképzést és az időszakos oktatást
továbbra is a szakképzési hozzájárulás terhére lehessen finanszírozni.
48
A 34. §-hoz
A Vtv. 88. § (1) bekezdésének e) pontjában az integrált vasúti társaság helyett a Vtv.
2.	§ (3) bekezdésének 10. pontjában bevezetett nem független vasúti pályahálózat-
működtető fogalma kerül alkalmazásra.
A Vtv. 88. § (1) bekezdésének új f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a
Kormány kijelöli a többszereplős vasúi piacnak megfelelő, egységes és
diszkriminációmentes oktatási és vizsgarendszer alapjaként üzemeltetendő
vizsgaközpontot. A kijelölt vizsgaközpont önálló működésének biztosítása, illetve az
oktatáshoz és képzéshez történő azonos feltételekkel történő hozzájutás biztosítása
érdekében, a miniszter rendeletben állapítja meg a képzésért és a vizsgáztatásért
fizetendő eljárási díjakat, illetve a munkamegosztás következtében szükséges, az
eljárási díjak közlekedési hatóság és vizsgaközpont közötti megosztásának
szabályait.
A Vtv. 88. § (2) bekezdés 1. pontjában a műszaki engedély törlésre került a
szövegből, mert a műszaki engedély Vtv. 10. §-ban meghatározott elemeit a többi
felhatalmazó rendelkezés már tartalmazza.
A Vtv. 88. § (2) bekezdés 4. pontjában felhatalmazást kap a miniszter a Díjképzési
Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályok
megállapítására.
A Vtv. 88. § (2) bekezdés 7. pontjában a Hivatal megnevezés vasúti igazgatási
szervre kerül pontosításra, valamint az új képzési és vizsgáztatási rendszerhez,
továbbá az egészségügyi alkalmasság vizsgálatához kapcsolódó
intézményrendszerhez kötődően szabályozható a közlekedés hatóság és az egyes
eljárásban közreműködők közötti díjmegosztás.
A 88. § (2) bekezdés 10. pontjában a módosítást az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdésének i) pontjával való
összhang megteremtése indokolja.
A 88. § (2) bekezdés 12. pontja pontosításra kerül az új képzési és vizsgarendszerrel
összhangban.
A 88. § (2) bekezdés 13. pontja kiegészítésre kerül, így a felhatalmazás alapján a
miniszteri rendeletben meghatározhatók a gyártókra, valamint a hatósági műszaki
vizsgálatot ellátó, a közlekedési hatóság nevében eljáró személyekre (vasúti
járművek időszakos vizsgálatát végző személyek, valamint a veszélyes áruk
fuvarozásával összefüggésben feladatokat végző tartályvizsgálók) vonatkozó
feltételek is.
A 88. § (2) bekezdés 17. pontjában a miniszter felhatalmazást kap a
teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó szabályok meghatározására, így az nem
képezi a Hálózati Üzletszabályzat részét. A korábbi 17. pont törlésre kerül,
formaruhára viselésére kötelezett körének és a formaruha viselése feltételeinek
meghatározása nem indokol jogi szabályozást.
A 88. § (2) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter a
folyamatosan megjelenő, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő műszaki
előírásokat (ÁME) rendeletben teheti közzé. A korábbi 20. pont törlésre kerül, mert az
új 12. pont már ezt a tárgykört is magában foglalja.
49
A 35. §-hoz
A Tanács 2005/47/EK irányelvével - melynek rendelkezéseit a Vtv. 2. § (6)
bekezdése és 68/A-68/G. §-ai ültetik át - egészül ki a 89. §-ban található felsorolás.
A 36. §-hoz
Dombóvár és Tamási közötti 1992. óta használaton kívül helyezett pályaszakasz
vagyonkezelői jogának átadását kezdeményezte a MÁV Zrt. a Dombóvár és
Környéke Többcélú Kistérségi Társulás részére - melynek tagjai a pályaszakasszal
érintett önkormányzatok - turisztikai céllal, kerékpár túraútvonalként történő
hasznosításra. A pályaszakaszon 1992. óta szünetel a vasúti forgalom, a
közszolgáltatás autóbusszal kerül ellátásra. A vagyonkezelői jog átadásának
előfeltétele, hogy a Dombóvár-Lepsény (49) országos vasúti mellékvonal Dombóvár-
Tamási közötti szakasza kikerüljön a Vtv. 2. számú mellékletéből.
Az 3. számú melléklet II. pontjának új e) alpontja a vasúti infrastruktúrakapacitás
elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló
az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) II.
melléklete 2. pontjának h) alpontjában szereplő rendelkezések átvételét szolgálja.
Az 3. számú melléklet II. pontjának új e) alpontjába (járulékos szolgáltatások) kerül át
az I. pont c) alpontjából (alapszolgáltatások) a különböző nyomtávok közötti átrakást
szolgáló berendezésekhez való hozzáférés (berendezések használatának)
biztosítása, mert az alapszolgáltatásokat külön-külön nem lehet igénybe venni a Vtv.
54. §-ának (2) bekezdése alapján (a különböző nyomtávok közötti átrakás viszont a
vonatok nagy többségét nem érinti), ugyanakkor a Vtv. 54. §-ának (3) pontja alapján
a járulékos szolgáltatásokat eseti megrendelés alapján kell biztosítani.
A hatályos Vtv.-ben a 3. számú melléklet III. pont b) alpontjában (kiegészítő
szolgáltatásként) szerepelnek a vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának
hiányából eredően szükségessé váló szolgáltatások. A módosítás egyértelművé
teszi, hogy minden, a különböző vasúti pályahálózatok átjárhatóságához kapcsolódó
pályavasúti szolgáltatás (így a különböző nyomtávok miatt szükséges átrakási és
tengelyátszerelési tevékenység is) kiegészítő szolgáltatásnak minősül. Fontos
hangsúlyozni, hogy a különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló
berendezésekhez való hozzáférés biztosítása járulékos szolgáltatásnak minősül, így
azt a pályahálózat-működtető mindenki számára - eseti megrendelés alapján -
biztosítja a Vtv. 54. §-ának (3) bekezdése szerint, magának az átrakási
tevékenységnek a végzése minősül kiegészítő szolgáltatásnak.
A 3. számú melléklet II. pont d) alpontját szükséges módosítani, mert a 62/2006/EK
bizottsági rendelet 4.2.3. pontja alapján a vonatfelvételi tevékenység a vállalkozó
vasúti társaság feladata, így a kiegészítő szolgáltatások közé szükséges felvenni (III.
pont új e) alpont).
A 37. §-hoz
(2)-(3) bekezdés: A 2009. április 1-jén történő hatálybalépés megfelelő időt biztosít
az engedélyezés követelményeinek kidolgozásához, valamint elegendő felkészülési
időt az engedélyek megszerzéséhez.
50
(4)	bekezdés: A Vtv. 46. §-ának (5) bekezdését deregulálni szükséges a kisajátításról
szóló 2007. évi CXXIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében. A Vtv.
88. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás pontosításra kerül, mert a
pályavasúti társaság fogalma nem tartalmazza a saját célú pályahálózat
működtetőjét.
(5)	bekezdés a)-c) pontok: A 2006. július 1-jén hatályba lépett gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) a régi Gt.-hez képest a
részvénytársaságok nevének feltüntetésével kapcsolatban új szabályokat hozott (Gt.
171. § (3) bekezdés: A részvénytársaság elnevezést - a működési forma
megjelölésével, illetve annak „zrt.” vagy „nyrt.” rövidítésével - a társaság cégnevében
fel kell tüntetni.
(5) bekezdés cs) pont: A Vtv. 3. § (1) bekezdésében c) pontjának szövege
összhangba kerül a Vtv. 2. § (4) bekezdésének 5. pontjának
fogalommeghatározásával.
(5) bekezdés d) pont: A Vtv. 3. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az integrált vasúti
társaság fogalma helyett a Vtv. 2. § (3) bekezdésének 10. pontjában bevezetett nem
független vasúti pályahálózat-működtető fogalma kerül alkalmazásra.
(5) bekezdés e) pont: A Vtv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő
hivatkozás módosítása szükséges a Vtv. 27. §-ának módosítása miatt.
(5) bekezdés f) pont: A Vtv. 7. §-ának (1) bekezdéséből törlésre kerül a vontatási
működési engedély.
(5) bekezdés g) pont: A Vtv. 12. §-ának (1) bekezdésében szereplő hivatkozás
módosítása szükséges a Vtv. 27. §-ának módosítása, valamint az új 27/A. §
bevezetése miatt.
(5) bekezdés gy) pont: A Vtv. 14. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket
kiterjeszti a fejlesztési közreműködőre is.
(5) bekezdés h) pont: A Vtv. 15. §-ának (3) bekezdésében szereplő hivatkozás
módosítása szükséges a Vtv. 27. §-ának módosítása, valamint az új 27/A. §
bevezetése miatt.
(5) bekezdés i) pont: A Vtv. 26. § esetén a Magyar Köztársaság 2008. évi
költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI.
törvény 24. § (2) bekezdése a Vtv.-t 2008. január 1-i hatállyal egy új 85/A. §-sal
egészítette ki, amelyben nevesítésre kerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy,
hogy zárójelben rögzítik, hogy a továbbiakban a MNV Zrt. rövidítést használja a
törvény. Azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már a Vtv. 26. §-ában is
nevesítve van, tehát itt kell szerepeltetni a rövidített elnevezést is.
(5) bekezdés j) pont: A Vtv. 31. § (1) bekezdésébe a fejlesztési közreműködő
együttműködési kötelezettsége is beemelésre kerül.
(5) bekezdés k) pont: A Vtv. 37. § (2) bekezdésében szereplő pályavasúti
tevékenység nem felel meg a törvény szóhasználatának, mivel az helyesen a Vtv. 2.
§ (2) bekezdésének 2. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat működtetését. Itt
tehát a szöveg pontosítására kerül sor.
(5) bekezdés l)-m) pontok: A Vtv. 38. §-ának (1) bekezdését és 39. §-át a Vtv. 2. § (4)
5. pontjában meghatározott fogalommal való összhang megteremtése érdekében
szükséges módosítani.
(5) bekezdés n) pont: A Vtv. 44. § (6) bekezdés a) pontjának módosításával
meghatározásra kerül, hogy a térségi és elővárosi vasúti pályahálózat esetén ki az
engedély jogosultja, illetve ki teszi közzé a nyomvonal által érintett ingatlanok
jegyzékét.
51
(5) bekezdés ny) pont: A hatályon kívül helyezett törvényerejű rendeletre való
hivatkozás törlésre kerül, valamint a Vtv. 46. §-a (5) bekezdésének hatályon kívül
helyezése miatt is szükséges a módosítás.
(5) bekezdés o) pont: A Vtv. 49. § (2), 51. § (1) és (3), valamint 54. § (4) bekezdés
esetén a pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság helyett pontosabb a
vasúti pályahálózat működtetője kifejezés használata tekintettel arra, hogy saját célú
vasúti pályahálózat is lehet nyílt hozzáférésű, viszont a pályavasúti társaság [Vtv. 2.
§ (3) bekezdés 2. pontja] fogalmába a saját célú vasúti pályahálózat működtetője
nem tartozik bele.
(5) bekezdés p) pont: A Vtv. 51. § (3), 54. § (1), 54. § (5), 73. § (1) d) pontjának
esetében a pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság helyett pontosabb a
vasúti pályahálózat működtetője kifejezés használata.
(5) bekezdés q) pont: Az eredeti szöveg pontatlanul Engedélyezési Irányelvként utal
a Vtv. egyéb helyein 95/18/EK irányelvként megjelölt tanácsi irányelvre. A Vtv. más
helyeivel való összhang megteremtése érdekében indokolt a pontos megfogalmazás.
(5) bekezdés r)-s) pontok: A Vtv. 61. § (1) és (3) bekezdésében a pályavasúti
társaság helyett a vasúti pályahálózat működtetője fogalom kerül alkalmazásra
tekintettel arra, hogy az utóbbi a saját célú vasúti pályahálózat működtetőjét is
magában foglalja.
(5) bekezdés sz) pont: A Vtv. 61. §-ának (8) bekezdésében a Vtv. fogalmainak
egységesítése érdekében a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztását végző
szervezet fogalom a vasúti pályahálózat működtetője fogalommal kerül felváltásra.
(5) bekezdés t) pont: A Vtv. 63. §-ában az integrált vasúti társaság fogalmát a Vtv. 2.
§ (3) bekezdésének 10. pontjában bevezetett nem független vasúti pályahálózat-
működtető fogalma váltja fel.
(5) bekezdés ty) pont: A Vtv. 64. § (5) bekezdésben a pályavasúti társaság helyett a
vasúti pályahálózat működtetője fogalom kerül alkalmazásra tekintettel arra, hogy az
utóbbi saját célú vasúti pályahálózat működtetőjét is magában foglalja.
(5) bekezdés u) pont: A Vtv. 64. § (6) bekezdésében az integrált vasúti társaság
fogalma helyett a Vtv. 2. § (3) bekezdésének 10. pontjában bevezetett nem független
vasúti pályahálózat-működtető fogalma kerül alkalmazásra.
(5) bekezdés v) pont: A Vtv. 75. § (4) bekezdése a vasúti igazgatási szerv részére
kívánja biztosítani a tevékenységéhez szükséges információkhoz való hozzáférést a
VPSZ és a fejlesztési vonatkozásában is.
(5) bekezdés w) pont: A közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékét
állapítja meg a Kormány rendeletében, nem pedig a kiszabható bírság maximumát.
(5) bekezdés x) pont: A jogvitás eljárások szabályozásának módosítása miatt (Vtv.
77. § (1) bekezdés) szükséges a hivatkozás módosítása.
(5) bekezdés y) pont: A módosítás indoka, hogy a Vtv. 85/A. § esetében a Magyar
Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2007. évi CXLVI. törvény 24. § (2) bekezdése a Vtv.-t 2008. január 1-i hatállyal
egy új 85/A. §-sal egészítette ki, amelyben nevesítésre kerül a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. úgy, hogy zárójelben rögzítik, hogy a továbbiakban a MNV Zrt.
rövidítést használja a törvény. Azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már a
Vtv. 26. §-ában is nevesítve van, tehát ott kell szerepeltetni a rövidített elnevezést is,
míg a 85/A. § esetében már csak a rövidítés használható.
52
A 38. §-hoz
A törvény által átültetésre kerülő közösségi irányelveket, illetve azok
rendelkezéseinek pontos megjelölését tartalmazza a §.
53